245/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet

a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 25. § a), c), e), f), h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a a következő 13-15. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"13. jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel);

b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

14. elismert költség: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj; ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával; ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel;

15. befizetési kötelezettség: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék."

2. § A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 8. § (1) és (3) bekezdése szerinti feltételek teljesítése esetén, akkor vásárolja meg, ha a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója, illetve a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója

a) családi pótlékra jogosult és

aa) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján lakásfenntartási támogatásban, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult,

ab) a háztartásában nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

ac) közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján időskorúak járadékában vagy ápolási díjban részesül,

c) sajátjogú nyugellátásban, özvegyi nyugdíjban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat -, szülői nyugdíjban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, kivéve, ha a nyugellátás folyósítása bármely okból szünetel,

d) a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított gyermeknevelési támogatásban részesül, vagy

e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a megvételre felajánlott lakóingatlant akkor is megvásárolja, ha a NET tv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt teljesítő hiteladós vagy a NET tv. 8. § (3) bekezdése szerinti esetben a zálogkötelezett háztartásának az egy fogyasztási egységre jutó, az igény benyújtását megelőző hónapra vonatkozó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú személy arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-del növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) a harmadik és minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá

f) az a) és b) pont szerinti arányszám 0,2-del növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) A hiteladós - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatához csatolja

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a családi pótlékra való jogosultságról a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását és

aa) a lakásfenntartási támogatásra vagy a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságról vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását,

ab) az aktív korúak ellátására való jogosultságról a lakóingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását,

ac) a közfoglalkoztatásról a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjában fennálló foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szerződésnek a közfoglalkoztató által hitelesített másolatát;

b) az időskorúak járadékára, az ápolási díjra, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságról a lakóingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának, vagy a gyermeknevelési támogatás esetén a lakóingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szándéknyilatkozat benyújtása időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását;

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ellátást megállapító határozatot vagy az ellátás évenkénti rendszeres emeléséről szóló értesítést, valamint

ca) postai úton történő kifizetés esetén az ellátás átvételét igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebbi szelvényt vagy

cb) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára átutalással történő kifizetés esetén az ellátás jóváírását is igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebbi számlakivonatot.

(5) A pénzügyi intézmény a szándéknyilatkozat Nemzeti Eszközkezelő részére történő továbbításakor a szándéknyilatkozathoz csatolja azt a nyilatkozatot, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről szóló igazolásokat megkapta, és azok alapján elvégezte a (2) és (3) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálatot."

3. § A Rendelet 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a NET tv. 23. § i) pontja alapján felmondja, felajánlja a bérlőnek, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően határozott idejű bérleti szerződést köt a bérlővel a bérlő által addig lakott ingatlanra. A bérlő a határozott idejű bérleti szerződés megkötésére vonatkozó nyilatkozatát a határozatlan időre kötött bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül teheti meg. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a bérbeadó székhelyén átadta vagy postára adta."

4. § A Rendelet 10/A. §-a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bérlői nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül a bérbeadó időpontot határoz meg a határozott idejű bérleti szerződés megkötésére (első időpont) és erről a bérlőt tájékoztatja. A bérlő egy alkalommal kérheti a szerződéskötési időpont módosítását azzal, hogy annak a szerződéskötésre vonatkozóan a bérbeadó által meghatározott első időpontot követő 15 napon belüli időpontra kell esnie (második időpont). A második időpont jogvesztő határidőnek minősül.

(1b) A határozott idejű bérleti szerződés időtartama a bérlőnek a bérbeadóval szemben fennálló és a határozatlan időre kötött bérleti szerződésből fakadó lejárt tartozás összegéhez igazodik, azzal, hogy a bérbeadó által rögzített összeghatártól függően a határozott idejű bérleti szerződés időtartama 12, 18, 24, vagy - a 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesülése esetén - 36 hónap lehet.

(1c) A bérlő a határozott idejű bérleti szerződés hatályba lépéséig a határozatlan időre kötött bérleti szerződés megszűnése hónapjában fizetendő bérleti díjösszegével megegyező összegű használati díjat köteles a bérbeadónak fizetni. Ha a határozatlan idejű bérleti szerződés a tárgyév március 1. napja előtt szűnik meg, a bérbeadó a használati díjat a tárgyév március 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli.

(1d) A bérlő nem élhet a határozott idejű bérleti szerződés megkötésének lehetőségével, ha a bérleti szerződésnek a 10/C. § (1) bekezdése alapján történő határozatlan idejűvé alakulásától 24 hónap még nem telt el."

5. § A Rendelet 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bérbeadó a vagyonkezelésében lévő tartalék ingatlanok közül rendelkezik üres tartalék ingatlannal, akkor az (1) és (1b) bekezdés szerinti határozott idejű bérleti szerződést a bérlő által addig lakott lakóingatlan helyett a vagyonkezelésében lévő, üres tartalék ingatlanra is megkötheti a bérlővel, ha a tartalék ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa addig lakott ingatlan fenntartása."

6. § A Rendelet 10/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a bérlő bérbeadóval szemben fennálló, lejárt tartozásainak összege az adósságkezelési és együttműködési megállapodás megkötésekor meghaladja a harmincezer forintot, akkor a tartozáselismerő nyilatkozatot közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költsége a bérbeadót terheli."

7. § A Rendelet 10/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a bérlő

a) a bérbeadóval szemben fennálló, lejárt esedékességű jogcímenként megjelölt tartozásainak megfizetését a határozott idejű bérleti szerződés lejártáig vállalja,

b) pénzügyi helyzetének rendezése érdekében vállalja, hogy együttműködik a bérbeadóval, illetve a Segítő Szervezettel, különösen abban, hogy

ba) ha álláskeresőnek minősül, elfogadja a felajánlott közfoglalkoztatást,

bb) hozzájárul ahhoz, hogy a Segítő Szervezet, illetve a képviseletében eljáró személy megismerhesse az adósságaira vonatkozó adatokat, információkat, és azokat a határozott idejű bérleti szerződés 10/C. § (1) bekezdése alapján történő határozatlan időtartamúvá alakulásáig vagy az ingatlan 10/C. § (2) bekezdése szerinti visszaadásáig nyilvántartsa,

bc) részt vesz az adósságkezelési programban,

bd) vállalja a Segítő Szervezettel és az annak képviseletében eljáró személlyel az együttműködést."

8. § A Rendelet 10/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bérlő a határozott idejű bérleti szerződés fennállása alatt - a Segítő Szervezet támogatásával - kezdeményezheti a bérbeadónál, hogy az általa addig lakott lakóingatlanra kötött határozott idejű lakásbérleti szerződést szüntessék meg azzal, hogy a bérbeadó vagyonkezelésében lévő üres tartalék ingatlanra határozott idejű bérleti szerződést kötnek. A csereingatlanra kötött határozott idejű bérleti szerződés megszűnésének időpontja megegyezik a megszüntetett határozott idejű bérleti szerződés szerződéskötéskor rögzített megszűnésének időpontjával. A csereingatlanra kötött bérleti szerződés nem érinti a bérlő adósságkezelési és együttműködési megállapodásból fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Bérlőtársak csak együttesen kezdeményezhetik a csereingatlanra történő szerződéskötést, vagy ha az egyik bérlőtárs nem kíván a csereingatlanra szerződést kötni, akkor az általa addig lakott ingatlanra kötött határozott idejű bérleti szerződés megszüntetésére vonatkozó megállapodást - elhelyezési igény nélkül - alá kell írnia."

9. § A Rendelet 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/C. § (1) A 10/A. § (1)-(2) bekezdése alapján kötött határozott idejű bérleti szerződés határozatlan időtartamú bérleti szerződéssé alakul át a határozott idő elteltével, és a bérbeadó nem intézkedhet a bérlő által lakott ingatlan kiürítése iránt, ha a bérlő a bérleti idő lejárta után az általa lakott ingatlant tovább használja, és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a bérlő a lakbérfizetési és az adósságkezelési és együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a Segítő Szervezet javaslata alapján a bérlő méltánylást érdemlő élethelyzete a bérlő ingatlanban maradását indokolja, és a bérlő maradéktalanul eleget tett a határozott idejű bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek.

(2) A bérlő köteles - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül az ingatlanból kiköltözni, és azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Önkéntes átadás hiányában a bérbeadó a 10. §-ban foglaltak alapján intézkedik az ingatlan kiürítése iránt."

10. § A Rendelet 10/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/D. § (1) A bérbeadó a megüresedett tartalék ingatlanokat bérbeadás útján hasznosítja.

(2) A bérbeadó a vagyonkezelésében lévő megüresedett, bérbeadás útján történő hasznosításra alkalmas tartalék ingatlanok listáját minden hónap 15. napjáig a honlapján és annak a települési önkormányzatnak a hirdetőtábláján közzéteszi, amelynek a közigazgatási területén a tartalék ingatlan található."

11. § A Rendelet 10/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be az a természetes személy is, aki saját maga vagy akinek a vele egy háztartásban elő hozzátartozója

a) a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akire tekintettel családi pótlékra jogosult és

aa) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján lakásfenntartási támogatásban vagy a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult,

ab) a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

ac) közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján időskorúak járadékában vagy ápolási díjban részesül,

c) sajátjogú nyugellátásban, özvegyi nyugdíjban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat -, szülői nyugdíjban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, kivéve, ha a nyugellátás folyósítása bármely okból szünetel,

d) a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított gyermeknevelési támogatásban részesül,

e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül,

f) olyan jelzáloghitel- vagy lízingdíj hátralékkal rendelkezik, vagy olyan végrehajtási eljárás van ellene folyamatban, amelyre tekintettel a pénzügyi intézmény a jelzáloghitelt vagy a lízingszerződést felmondta, vagy az említett személyek ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben a lakóhelyül szolgáló lakóingatlant lefoglalták, vagy

g) az f) pont szerinti adós hitel- vagy lízingdíj tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett vagy kezes."

12. § A Rendelet 10/E. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az igénybejelentésre való jogosultság (2) bekezdés szerinti feltételeit a 2. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, illetve a (2) bekezdés f) és g) pontjában említett esetekben a hitel- vagy lízingszerződés felmondásával vagy a végrehajtási eljárásban hozott határozat bemutatásával kell igazolni.

(2b) A (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szociálisan rászorult igénybejelentő természetes személynek

a) nem lehet a tulajdonában ingatlan, vagy ha van a tulajdonában ingatlan, akkor az haszonélvezeti vagy özvegyi joggal terhelt,

b) nem állhat fenn ingatlanon haszonélvezeti vagy özvegyi joga, vagy

c) a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti vagy özvegyi jog alapján általa használt ingatlan már nem felel meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, ha az igénybejelentő és a házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna.

(2c) Ha az igénybejelentéskor a természetes személynek bérleti szerződése áll fenn önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő ingatlanon, akkor tarthat igényt tartalék ingatlanra, ha nincs az igénybejelentéskor a bérelt ingatlanra vonatkozóan

a) a bérbeadójával szemben fennálló tartozása és ezt a bérbeadója által kiállított igazolással igazolja,

b) közműtartozása, vagy a tartozás megfizetéséről a közmű szolgáltatóval megállapodott és ezt igazolja a Nemzeti Eszközkezelő felé,

c) társasházi közös költség tartozása, és ezt a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással igazolja,

továbbá vállalja, hogy az igénybejelentéskor fennálló bérleti szerződését legkésőbb a tartalék ingatlan birtokbaadásáig megszünteti."

13. § A Rendelet 10/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha ugyanarra a tartalék ingatlanra a befogadási időszak alatt több igénybejelentés érkezik, a bérbeadó - az a)-e) pontban meghatározott sorrend figyelembevételével - azzal köt bérleti szerződést,

a) aki a (2) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti feltételnek megfelel,

b) aki a bérbeadóval már bérleti jogviszonyban áll,

c) aki a tartalék ingatlan fekvésével azonos helyen lakóhellyel rendelkezik, és a (2) bekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti feltételnek megfelel,

d) aki vagy akinek a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a közös háztartásukban több, családi pótlékra jogosult gyermeket nevel,

e) akinek az igénybejelentését a bérbeadó a befogadási időszakban korábban kézhez vette, azzal, hogy az azonos napon beérkező igénybejelentések között a bérbeadó közjegyző által hitelesített sorsolással dönt."

14. § A Rendelet 10/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem köthet a 10/D. § (2) bekezdése alapján meghirdetett tartalék ingatlanra lakásbérleti szerződést az a természetes személy, akinek a Nemzeti Eszközkezelővel szemben - korábban fennálló, de már megszűnt bérleti szerződésből fakadó - lejárt tartozása áll fenn."

15. § A Rendelet 10/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő a tartalék ingatlanra benyújtott igénybejelentés során, illetve a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a bérbeadót megtévesztette."

16. § A Rendelet 10/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/G. § (1) Ha a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., az Ltv. vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő köteles lenne, a bérbeadó a rendelkezésére álló üres tartalék ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat a bérlő számára. Ebben az esetben az addig lakott ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó és a bérlő az ideiglenes elhelyezést biztosító tartalék ingatlanra a műszaki hiba elhárításának időpontjáig szóló bérleti szerződést köt. A bérlő köteles a Nemzeti Eszközkezelőnek a hiba elhárításáról szóló értesítésétől számított 15 napon belül a tartalékingatlanból a korábban használt ingatlanba visszaköltözni.

(2) Ha a bérlő ideiglenes elhelyezésére a határozott idejű bérleti szerződés hatálya alatt kerül sor, akkor a határozott idő lejártával mind a korábban lakott, mind az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kötött lakásbérleti szerződés megszűnik, kivéve, ha a határozott idejű lakásbérleti szerződés a 10/C. § (1) bekezdése alapján határozatlan idejűvé alakul át. Ebben az esetben az (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

(3) Az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kötött lakásbérleti szerződésnek a bérlő szerződésszegő magatartása miatt történő felmondása a műszaki hibával érintett ingatlanra kötött lakásbérleti szerződést is megszünteti.

(4) A bérbeadó az eset körülményeinek és az ingatlan műszaki állapotának függvényében dönthet úgy, hogy a műszaki hibával érintett ingatlanra kötött bérleti szerződést megszünteti, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő tartalék ingatlant ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A tartalék ingatlanra kötött bérleti szerződés hatálya a megszüntetett bérleti szerződés hatályához igazodik. Ha a megszüntetett bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó a tartalék ingatlanra kötött bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja az új bérleti szerződést megkötni, azt a bérbeadó a többi bérlőtárssal köti meg. A nem szerződő bérlőtárs a szerződés megszüntetését követően elhelyezési igénnyel nem léphet fel a bérbeadóval szemben."

17. § A Rendelet a következő 6/D. alcímmel egészül ki:

"6/D. A bérlő helyett elvégzett műszaki hibaelhárítás

10/H. § (1) A bérbeadó a NET tv. 23. § f) és g) pontja, valamint a lakásbérleti szerződés alapján a bérlő felelősségi körébe tartozó hibaelhárítási munkákat a bérlő költségére elvégezheti, ha a bérlő a bérbeadó által tűzött határidőig a hibaelhárítási munkát nem végzi el és

a) az ingatlan műszaki állapota élet- és balesetveszélyes,

b) az ingatlan a műszaki hiba miatt lakhatásra alkalmatlanná vált,

c) a javítási munkák elvégzése nélkül az ingatlanban jelentős vagyonvesztés következik be.

(2) A bérlő költségére az (1) bekezdés alapján elvégzett javítási munka ellenértékének megtérítésére - határidő tűzésével - a bérbeadó a bérlőt írásban felszólítja.

(3) A fizetési határidő eredménytelen eltelte esetén a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a fizetési határidő leteltét követő hónap végére felmondja.

(4) Ha a lakásbérleti szerződés felmondására a (3) bekezdés alapján kerül sor, a bérbeadó felajánlja a bérlőnek, hogy a 6/A. alcímben foglalt szabályok alkalmazásával vele határozott idejű bérleti szerződést köt."

18. § A Rendelet a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

"IV/A. FEJEZET

A LAKÓINGATLAN ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

11/D. § A Nemzeti Eszközkezelő a NET tv. 7. § (3) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a 10/E. § (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti személyek számára írja ki, és a pályázat eredménytelensége esetén értékesíti az ingatlant az állami adóhatóság Elektronikus Árverési Felületén."

19. § A Rendelet a következő 13/C. §-sal rendelkezéssel egészül ki:

"13/C. §(1)E rendeletnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 245/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. §-át a 2015. szeptember 1-jét követően benyújtott szándéknyilatkozatokra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 10/A. § (1)-(1c) bekezdésében, 10/A. § (2) bekezdésében, 10/B. § (1a) bekezdésében és 10/B. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2015. szeptember 30-át követően megszűnő határozatlan idejű bérleti szerződések esetén kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 10/A. § (1d) bekezdésében és 10/C. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2015. október 1-jét megelőzően határozott időre kötött bérleti szerződésekre nem kell alkalmazni.

(4) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 10/B. § (6) bekezdését a 2015. október 1-jét megelőzően határozott időre kötött szerződésekre is alkalmazni kell."

20. § A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

21. § A Rendelet 3. §-ában a "hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.)" szövegrész helyébe a "NET tv." szöveg lép.

22. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "lakásfenntartási támogatásban," szövegrész,

b) 2. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "a lakásfenntartási támogatásra vagy" szövegrész,

c) 10/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "közjegyzői okiratba foglalt", valamint az "amelynek költségei a bérbeadót terhelik," szövegrész,

d) 10/E. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "lakásfenntartási támogatásban vagy" szövegrész.

23. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3-15. § 2015. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 22. § a), b) és d) pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 245/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható ingatlanok kumulált maximális darabszáma évenként

"