2011. évi CLXX. törvény

a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról[1]

Az Országgyűlés a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, rászorult természetes személyek lakhatási problémáinak megoldása, valamint a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében, összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §[2] E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában

a)[3]

b)[4]

c) háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége,

d)[5] hiteladós: az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő vagy meghaladó, és 2015. január 1-jén száznyolcvan napot elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a 2015. január 1-jét megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2015. január 1-jén fennállt,

e) hitelező: az a pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő jogosult, akinek javára a lakóingatlanon jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba,

f) jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést, továbbá a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalással érintett kölcsönszerződéseket is -, amelynek hitelkockázati fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított jelzálogjog,

g)[6]

h) lakóingatlan: a lakás céljára létesített és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott vagy közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban

ha) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel,

hb) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlettel,

i) pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézményt is,

j) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan, amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,

k) természetes személy:

ka) a magyar állampolgár és az a személy, akit törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

kb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

kc) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

kd) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el,

l) végrehajtás alá vont ingatlan: az a lakóingatlan, amelyet - a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével - végrehajtás alá vontak,

m) zálogkötelezett: a hiteladós személyétől eltérő azon természetes személy, akinek lakóingatlanán pénzügyi intézménnyel kötött jelzáloghitel-szerződés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba,

n) tartalék ingatlan: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő

na) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú ingatlannak,

nb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt, vagy

nc)[7]

II. FEJEZET

A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ

2. A Nemzeti Eszközkezelő jogállása

2. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő az állam által alapított egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen.

(2)[8] A Nemzeti Eszközkezelő felett az alapítói jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján gyakorolja.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet.

(4) A Nemzeti Eszközkezelő

a)[9] alapítására és működésére a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat,

b) az állami vagyonnal való gazdálkodására az állami vagyonról szóló törvényt

az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. A Nemzeti Eszközkezelő feladatai

3. §[10]

4. § (1) Ha a Nemzeti Eszközkezelő a 3. § (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során közreműködőt vesz igénybe, a közreműködőnek rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltétellel, amely biztosítja a kiszervezett tevékenység maradéktalan és szakszerű ellátását és a személyes adatok védelmét.

(2)[11] A Nemzeti Eszközkezelő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján látja el.

5. §[12]

4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésére vonatkozó szabályok

6. §[13]

7. § (1)[14] A Nemzeti Eszközkezelőt a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelésében lévő eszközök számviteli jogszabályok szerinti értékcsökkenését a költségek és ráfordítások helyett a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatos hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben számolja el.

(2)[15]

(3)[16] A Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam nevében eljárva a hiteladós és a zálogkötelezett részére - visszavásárlási joguk gyakorlása során - elidegenítheti.

(3a)[17]

7/A. §[18]

III. FEJEZET

A LAKÓINGATLAN MEGVÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. A lakóingatlan megvásárlásának feltételei

8. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha

a)[19] a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak szerint szociálisan rászorult személy,

b)[20] a hiteladós, a zálogkötelezett vagy ezek közeli hozzátartozói bejelentett lakóhelye 2014. december 31-én és a kérelem benyújtásakor az állam számára megvételre felajánlott lakóingatlan,

c)[21]

d)[22] a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott lakóingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna,

e)[23] a lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyzett olyan jelzálogjog áll fenn, amely 2013. december 31. előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre,

f)[24] a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi,

g)[25] a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten, a megyei jogú városokban és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében felsorolt településeken (a továbbiakban: agglomeráció) a huszonötmillió forintot, egyéb településeken a húszmillió forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a 90%-át, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetében a 100%-át, de elérte a 25%-át,

h)[26] a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény megkötötte a Nemzeti Eszközkezelővel az 5. § (1) bekezdése szerinti keretszerződést,

i)[27] a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény

ia) külön nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a lakóingatlan tulajdonjoga az államra átruházásra kerüljön, és elfogadja a 9. § alapján a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár 20. § szerint rá eső hányadát, és

ib) lemond a jelzáloghitel-szerződésből eredő, a hiteladóssal szemben fennálló minden további követeléséről.

(2)[28] Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését azon jelzáloghitel-szerződés esetében kell vizsgálni, amely a legelőrébb álló ranghelyen lévő pénzügyi intézmény javára a bejegyzett jelzálogjogot alapította.

(3)[29] A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakóingatlant - az (1) bekezdés szerinti feltételekkel - abban az esetben is megvásárolja, ha a szociális rászorultság feltételei a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója tekintetében és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel a zálogkötelezett tekintetében fennáll.

(4)[30]

(5)[31]

6. A lakóingatlanért fizetendő vételár

9. §[32] (1) A lakóingatlan vételára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény követelésének - több ilyen követelés esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legelső ranghelyen álló, jelzálogjoggal fedezett követelés - alapjául szolgáló jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték, vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték

a) 47%-a, ha a lakóingatlan Budapesten, az agglomerációban vagy megyei jogú városban található,

b) 43%-a, ha a lakóingatlan az a) pont hatálya alá nem tartozó városban,

c) 29%-a, ha a lakóingatlan községben található

azzal, hogy a lakóingatlan vételára nem haladhatja meg a 9/A. §-ban meghatározott értéket.

(2) Ha a jelzáloghitel-szerződésben kizárólag a lakóingatlan hitelbiztosítéki értéke kerül feltüntetésre és az ingatlan forgalmi értéke nem áll rendelkezésre, a forgalmi értéket úgy kell meghatározni, hogy annak 70%-a a hitelbiztosítéki érték.

9/A. §[33] A lakóingatlanért fizetett vételár nem haladhatja meg

a) Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban a 9 millió 400 ezer forintot,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó városban a 6 millió 450 ezer forintot,

c) községben a 4 millió 350 ezer forintot.

7. A hiteladós és a zálogkötelezett visszavásárlási joga

10. §[34] (1)[35] A Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a hiteladós vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett javára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hetvenkettedik hónap utolsó napjáig gyakorolhat.

(2) A visszavásárlási jog a hiteladóst vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet akkor is megilleti, ha a lakóingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A települési önkormányzat tulajdonába került lakóingatlan esetében a visszavásárlási jogot a hiteladós vagy a zálogkötelezett a települési önkormányzattal szemben gyakorolhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik.

(4) A visszavásárlási vételár a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett, e törvény alapján meghatározott vételárnak a Nemzeti Eszközkezelő és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított jegybanki alapkamattal, a Nemzeti Eszközkezelő által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a Nemzeti Eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege.

(5) A visszavásárlási jog akkor gyakorolható, ha a bérlő bérleti díj vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozását rendezte, kivéve ha a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozás összege a (4) bekezdés alapján a visszavásárlási árba beszámításra kerül.

(6) Ha a hiteladós vagy a zálogkötelezett visszavásárlási jogát gyakorolja, a lakóingatlanért általa fizetett visszavásárlási vételárból a központi költségvetést illeti meg a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlan megvásárlásakor kifizetett vételár.

(7) A visszavásárlási jogot az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg - az (1) bekezdés szerint megállapított lejárati határnap feltüntetésével a bejegyzési kérelemben foglaltaknak megfelelően - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.

8. A lakóingatlan megvásárlására vonatkozó szándék bejelentésének szabályai

11. §[36] (1) A lakóingatlan állam javára történő eladásának lehetőségéről a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény írásban értesíti a hiteladóst - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett egyidejű értesítése mellett -, ha a rendelkezésére álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az érintett lakóingatlan megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és a 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását az értékesítéshez a pénzügyi intézmény megadja. Ha a lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzáloghitel-szerződés alapján több pénzügyi intézmény javára is jelzálogjogot jegyeztek be, csak a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény tehet javaslatot a hiteladósnak a lakóingatlan megvételre való felajánlására.

(2) A hiteladós - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény útján írásban, szándéknyilatkozat benyújtásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását. Ha a lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzáloghitel-szerződés alapján több pénzügyi intézmény javára is jelzálogjogot jegyeztek be, a rangsorban előrébb álló pénzügyi intézménynél lehet a lakóingatlan megvásárlását kezdeményezni.

(3) A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell

a) a szociális rászorultság feltételeinek fennállására vonatkozóan jogszabályban meghatározott igazolásokat,

b) a hiteladós nyilatkozatát a 8. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről,

c) a hiteladós, vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett nyilatkozatát arról, hogy

ca) a lakóingatlant - ha annak tulajdoni lapjából az nem állapítható meg - végrehajtás alá vonták-e,

cb) a lakóingatlan tulajdonjogának az államra történő átruházása feltételeit és annak jogkövetkezményeit tudomásul veszi.

d)[37] azon személyek nevét és születési időpontját, akiknek a nyilvántartásba bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye a felajánlott lakóingatlanban van, és ennek igazolására a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány másolatát,

e)[38] a felajánlott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész kizárólagos használatára vonatkozó megállapodást és annak mellékletét, ha a felajánlott lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint közös tulajdonban áll.

f)[39]

12. § (1) A pénzügyi intézmény a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy a 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott feltételek fennállnak-e, és erről a hiteladóst, valamint ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettet írásban tájékoztatja.

(1a)[40]

(2) A pénzügyi intézmény a szándéknyilatkozat benyújtásától számított legkésőbb 30 napon belül dönt arról, hogy a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához előzetes elvi hozzájárulását adja. Ha a pénzügyi intézmény a tulajdonjog átruházásához nem járul hozzá, erről haladéktalanul tájékoztatja a hiteladóst, és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet.

12/A. §[41]

13. §[42] (1)[43] A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, a lakóingatlan tulajdonosának nevét, amelyekre vonatkozó szándéknyilatkozatot az előző havi bejelentés óta továbbított.

(2) A pénzügyi intézmény által a Nemzeti Eszközkezelőnek továbbított, a 11. § (2) bekezdése szerinti szándéknyilatkozathoz

a) mellékelni kell

aa) a 11. § (3) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,

ab) a bejelentő hitelező 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását, vagy ha az ingatlan tulajdoni lapjára kizárólag a bejelentő hitelező vagy - ha a bejelentő hitelező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik - az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó más társaság javára jegyeztek be jelzálogjogot, a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, valamint

b) meg kell jelölni

ba) a pénzügyi intézmény saját követelésének összegét forintban,

bb) a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi értékét vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értékét,

bc) a jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitelösszeget forintban, deviza- vagy devizaalapú hitel esetében a szerződéskötés napján érvényes MNB-árfolyam alapján.

(3) Ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma az adott hónapban - figyelembe véve azokat a lakóingatlanokat is, amelyek esetében a vásárlásról a Nemzeti Eszközkezelő még nem döntött - meghaladja a Kormány rendeletében meghatározott darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a megvásárolandó lakóingatlanok kiválasztása során a kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.

(4) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott lakóingatlanon jelzálogjoggal érintett hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, annak dátumáról, valamint a rangsorban legelőrébb álló hitelező elvi hozzájárulásáról, és felhívja a további hitelezőket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentsék be a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatokat. A hitelezőknek a jelzálogjoggal biztosított követelésük összegét azzal a nappal mint fordulónappal kell megjelölniük, amely napon a hiteladós szándéknyilatkozatát a pénzügyi intézménynél benyújtotta. Deviza- és devizaalapú hitel esetében az e napon érvényes MNB-árfolyamon kell a forintösszeget meghatározni.

(5) Ha ugyanazon hitelező javára a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlan vonatkozásában több jelzálogjogot is bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba, e hitelezőt a követelés bejelentése és a vételár 20. § szerinti felosztása során minden bejegyzett jelzálogjog tekintetében önálló hitelezőnek kell tekinteni, kivéve ha a jelzálogjogok az ingatlan-nyilvántartásban közvetlenül egymást követő ranghelyen állnak, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak. A zálogjogi ranghelyek sorrendjénél nem kell figyelembe venni a lakásépítési vagy lakásvásárlási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettséget biztosító, az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel bejegyzett jelzálogjogát.

(6)[44] Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van a lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak, a követeléseket a vételárfelosztásnál egy követelésként kell figyelembe venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben meghatározott kielégítési mértéknek megfelelően.

13/A. §[45] (1) Nem akadálya a lakóingatlan átruházásának, ha a lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező, pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelező a jelzálogjoggal biztosított követelésének összegéről nem nyilatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Nemzeti Eszközkezelő a hitelező javára e törvény alapján megállapítható vételárhányadot bírósági letétbe helyezéssel teljesíti, és erről tájékoztatja a pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelezőt, a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet.

(3)[46] Ha az érintett lakóingatlan tulajdoni lapja alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozhatók meg pontosan, a vételárhányad számításának alapját az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összege képezi.

14. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a követelés bejelentését követő 15 napon belül a hitelezők bejelentett követelései alapján vételár-felosztási tervet készít, és tájékoztatja a hitelezőket a részükre kifizethető vételárhányadról.

(2) A pénzügyi intézmény a vételár-felosztási terv kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához hozzájárul-e, a vételár-felosztási terv szerint rá eső vételárhányadból meg nem térülő, hiteladóssal szembeni követelését véglegesen elengedi, valamint a vételár rá eső részének megfizetését követően haladéktalanul kiadja a hiteladósnak a tartozáselengedő nyilatkozatot.

(3) Ha valamennyi pénzügyi intézmény hozzájárul a vételár-felosztási terv szerint rá eső vételárhányadból meg nem térülő követelése elengedéséhez, továbbá nyilatkozik arról, hogy a vételár rá eső részének megfizetését követően haladéktalanul kiadja a hiteladósnak a tartozáselengedő nyilatkozatot, a Nemzeti Eszközkezelő e tényről tájékoztatja a jelzáloggal rendelkező hitelezőket.

(4)[47] A pénzügyi intézmény a hozzájáruló nyilatkozatához kötve van mindaddig, ameddig a Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést a hiteladóssal, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettel meg nem köti, de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatának kiállításától számított 90. napig.

14/A. §[48] A Nemzeti Eszközkezelő eljárása során az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az adatszolgáltatásra kötelezett hiánypótlásra, illetve a törvényi feltételek tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívásától az annak teljesítéséig terjedő idő, és

b) a szakértői vélemény elkészítésének 30 napnál nem hosszabb időtartama.

9. A végrehajtási eljárás szünetelése és folytatása

15. § (1)[49] Ha a lakóingatlant bírósági vagy közigazgatási végrehajtás alá vonták, a 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény 15 napon belül kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését. A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 52. § g) pontja alapján szünetel.

(2)[50] Ha a jelzáloghitel-szerződés szerint a hitelező a Polgári Törvénykönyv alapján jogosult a lakóingatlant bírósági végrehajtáson kívül értékesíteni, az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a pénzügyi intézmény haladéktalanul intézkedik az iránt, hogy a lakóingatlan lekerüljön az állami adóhatóság Elektronikus Árverési Felületéről.

16. §[51] (1) A végrehajtási eljárás folytatódik, ha

a) valamely pénzügyi intézmény a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához nem járul hozzá,

b)[52]

c) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant nem vásárolja meg, vagy

d) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult.

(2)[53] A végrehajtás az (1) bekezdésben meghatározott esetben attól a naptól folytatódik, amikor a végrehajtó a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról a Nemzeti Eszközkezelőnek a vételi ajánlat visszautasításáról vagy a lakóingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását kézhez veszi.

10. Az adásvételi szerződés megkötésének és az állam tulajdonszerzésének szabályai

17. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő megbízza azt a pénzügyi intézményt, amelynél a szándéknyilatkozat benyújtásra került, hogy az adásvételi szerződés aláírásának tárgyi feltételeit biztosítsa. A Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést az állam nevében megköti.

(2)[54] Az adásvételi szerződés mellékletként tartalmazza

a) a vételár-felosztási tervet, amelyet a hiteladósnak, több hiteladós esetén minden hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek írásban jóvá kell hagynia,

b) a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynek a vételárhányad kifizetésének feltételétől függő tartozáselengedő nyilatkozatát a 14. § (2) bekezdése szerint.

18. § (1) Az állam a lakóingatlan tulajdonjogát a hatósági árverési vétel hatályával - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel tehermentesen - szerzi meg.

(2) A megvásárolt lakóingatlanon teherként csak a következő jogok maradhatnak fenn:

a) a telki szolgalom,

b) a közérdekű használati jog,

c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,

d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

(3)[55] Nem terheli az állam tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a 8. § (2) bekezdésében meghatározott jelzálog-hitelszerződésből eredő követelés kielégítéséért felelős. Erről a hitelező pénzügyi intézmény nyilatkozik a Nemzeti Eszközkezelőnek a szándéknyilatkozat továbbításával egyidejűleg, amelyhez csatolja az e tényt alátámasztó hitel- vagy kezesi szerződést.

(4)[56] Amennyiben az adásvételi szerződéshez harmadik személy jóváhagyása szükséges, a szerződés a jóváhagyás megadásának időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.

18/A. §[57] (1) A Nemzeti Eszközkezelő megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, ha a lakóingatlan műszaki átadás-átvétele során megállapítja, hogy

a) a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy

b) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben elbontásra került.

(2) Ha az építésügyi hatóság az (1) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennálltát megállapítja, a Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a Nemzeti Eszközkezelő - a hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával - írásban értesíti a hiteladóst és ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontja esetében a lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi megvásárlása újból kezdeményezhető.

(4) A Nemzeti Eszközkezelő az építésügyi hatóság eljárásában ügyfélnek minősül.

19. §[58] A Nemzeti Eszközkezelő az állam tulajdonjogának bejegyzése érdekében az adásvételi szerződést akkor nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, ha a 9. § alapján fizetendő vételár 20. § szerinti hányadát a hitelezőknek kifizette. Az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg a lakóingatlant terhelő jogokat a 18. § (2) bekezdése szerint fennmaradó jogok kivételével az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

11. A vételár felosztása

20. §[59] A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését a hitelezők számára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki - a 21. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, a hitelező által a Nemzeti Eszközkezelőhöz írásban bejelentett követelés 1. mellékletben meghatározott mértékében.

21. § (1)[60] Ha a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár meghaladja a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítéséhez szükséges összeget, és a lakóingatlant végrehajtás alá vonták, a fennmaradó vételárhányadot a Nemzeti Eszközkezelő a végrehajtó kezéhez teljesíti. A fennmaradó vételárhányadot az ingatlanra korábban árverést kitűző végrehajtónak, ha pedig az árverés kitűzésére még nem került sor, annak a végrehajtónak kell kifizetni, aki által lefolytatott végrehajtási eljárásban a legkorábban került bejegyzésre a végrehajtási jog az ingatlan-nyilvántartásba.

(2)[61] Ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakásfelújítási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettsége keletkezne vagy az államnak a lakóingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van bejegyezve, a Nemzeti Eszközkezelő a vételárat a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező egyéb hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítését követően elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja.

(3) Ha a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár meghaladja a hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítéséhez szükséges összeget, a fennmaradó vételárhányad a hiteladóst vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettet illeti meg azzal, hogy a Nemzeti Eszközkezelő hathavi bérleti díj összegének megfelelő összeget a bérleti jogviszony fennállásáig óvadékként visszatarthat.

IV. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS

12. A lakásbérleti szerződés feltételei

22. §[62] (1) A Nemzeti Eszközkezelő pályázat alapján kiválasztott személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést köt.

(2) A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni.

23. §[63] A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bérlő az ingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

b) a lakhatási célú ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni kizárólag a lakásbérleti szerződés megkötésekor lehet,

c) a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és az ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt,

d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatják,

e) a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét,

f) a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik,

g) a bérlőt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,

h) a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,

i) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,

j) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen.

k) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli.

23/A. §[64] A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a bérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli.

13. A lakásbérleti szerződés felmondása

24. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő vagy a háztartás más tagja az adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette.

(2)[65] Ha lakásbérleti jogviszony megszűnik, az üresen maradt ingatlanra a Nemzeti Eszközkezelő más, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő bérlővel bérleti szerződést köthet.

IV/A. FEJEZET[66]

AZ ÉLETJÁRADÉK PROGRAM

24/A. §[67]

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Felhatalmazó rendelkezések

25. §[68] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Nemzeti Eszközkezelő 4. § (2) bekezdésben megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket,

b) a szociálisan rászorult személyek körét és a szociális rászorultság igazolásának módját,

c) a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,

d) a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a bérlő szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat,

e) a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat,

f) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait,

g) a tartalék ingatlan tekintetében fennálló lakásbérleti jogviszony feltételeit, különös tekintettel a lakbér mértékére, a lakásbérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire.

15. Hatályba léptető rendelkezés

26. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-25. §, a 27. § és az 1. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

16. Módosító rendelkezések

27. §[69]

28. §[70]

29. §[71]

17. Átmeneti rendelkezések[72]

30. §[73] (1) A 2019. január 1-jét megelőzően, a Kormány rendeletében meghatározott, a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakóingatlanokra vonatkozóan benyújtott szándéknyilatkozatokon kívül a Nemzeti Eszközkezelőhöz vagy a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatok elutasításra kerülnek. A pénzügyi intézmény a hiteladós vagy zálogkötelezett késedelmes tartozásának megfizetése érdekében egyeztetést folytat a hiteladóssal vagy zálogkötelezettel e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül.

(2) A végrehajtási eljárás e törvény hatálybalépését követő 61. napon folytatódik.

30/A. §[74] A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvénnyel módosított 22. és 23. § rendelkezéseit a Nemzeti Eszközkezelővel 2019. január 1-jén fennálló lakásbérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.

30/B. §[75]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CLXX. törvényhez[76]