308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet

a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről

A Kormány közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 16. pontjában, illetve a 6. alcím vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 90. §-ában, illetve 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet személyi és tárgyi hatálya

1. § (1)[1] E rendeletet a 2. § 1. pontja szerinti szerződések teljesítésének és módosításának jogi, műszaki és szakmai szempontú ellenőrzésére kell alkalmazni.

(2)[2] A rendelet hatálya nem terjed ki a jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozattal elbírált kérdések vizsgálatára.

(3) A szerződések teljesítésének és módosításának hatósági ellenőrzését a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) végzi.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. szerződés: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 24. és 27. pontja szerinti szerződés;

2. ellenőrzött szervezet: e § 1. pontja szerinti szerződés szerződő felei, valamint a teljesítésben részt vevő gazdasági szereplők.

3. A hatósági ellenőrzés szabályai

3. § (1)[3] A Hatóság eljárására a Kbt., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[4]

4. § A Hatóság az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzési tevékenységét a Hatóság elnöke által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az éves ellenőrzési tervet és az elrendelt ellenőrzési eljárásokat a Hatóság a honlapján közzéteszi.

5. § (1) A Hatóság eljárása - a 4. § szerinti ellenőrzési tervben nem szereplő szerződések vonatkozásában - hivatalból indul.

(2)[5] A Hatóság hivatalból indított eljárását - a jogsértés tudomásra jutásától számított 90 napon belül - a Kbt. 152. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek vagy személyek erre irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhetik. A kérelem kizárólag a Hatóságnál terjeszthető elő. A Hatóság elnöke által kezdeményezett eljárás esetében kérelem benyújtására nincs szükség.

(3) A kérelemnek - az Ákr. 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmaznia kell:[6]

a) a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,

b) a szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás azonosítóját,

c) a szerződő felek megjelölését,

d) a megsértett jogszabályi rendelkezést,

e) a jogsértést alátámasztó bizonyítékok megjelölését,

f) amennyiben bírósági vagy hatósági eljárás folyamatban van, illetve folyamatban volt a jogsértéssel kapcsolatban, az ezzel kapcsolatos dokumentumok, bírósági ítélet vagy hatósági határozat megjelölését,

g) a Hatóság e rendelet hatálya alá tartozó eljárására és e rendelet 11. §-a szerinti intézkedésére vonatkozó kifejezett kérelmet, valamint

h) a szerződés szerinti ellenszolgáltatás, amennyiben ez nem állapítható meg, a becsült érték megjelölését.

(4) Ha a kérelem nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti elemeket, a Hatóság felhívja a kezdeményezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ellenőrzés megindítása tárgyában. A hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(5) A Hatóság különösen az alábbi esetekben nem indítja meg az e rendelet hatálya alá tartozó eljárást:

a) az eljárásra a Hatóságnak nincs joghatósága,

b) a kérelmet határidőn túl nyújtották be,

c) a Hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

d) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik,

f) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá, vagy

g) a kérelem a szerződéssel kapcsolatos jogerős bírósági vagy hatósági határozattal elbírált kérdésre vonatkozik.

6. § A hatósági ellenőrzés megindításáról és az esetleges további intézkedésekről az eljárás megindításától számított nyolc napon belül a Hatóság egyidejűleg értesíti az 5. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezőt.

4. Összeférhetetlenség

7. § (1) A hatósági ellenőrzésben - az Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - nem járhat el a Hatóságnak az a tisztviselője, aki[7]

a) az ellenőrzött szervezet vezetőjének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója,

b) az ellenőrzött szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ellenőrzött szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) a hatósági ellenőrzés megindításának időpontját megelőző két évben az ellenőrzött szervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ellenőrzött szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.

(2) A hatósági ellenőrzésben nem járhat el a Hatóságnak az a tisztviselője, akinek a hozzátartozója

a) az ellenőrzött szervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,

b) az ellenőrzött szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ellenőrzött szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ellenőrzött szervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve amely az ellenőrzött szervezet részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosított.

(3)[8] A Hatóság tisztviselője a Hatóság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a jelen §-ban vagy az Ákr. 22. §, illetve 23. § (1) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Az összeférhetetlenségről a Hatóság elnöke az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított nyolc napon belül határoz. A döntés meghozataláig a Hatóság tisztviselője az összeférhetetlenséggel érintett hatósági ellenőrzéssel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

(5) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a Hatóság elnökével kapcsolatban merül fel, az összeférhetetlenségről a Közbeszerzések Tanácsa határoz.

5. Az ellenőrzés lefolytatása

8. § (1) A hatósági ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen kell lefolytatni az ellenőrzés lefolytatásához szükséges bizonyítási eszközök igénybe vételével.

(2)[9] A Hatóság az ellenőrzés végrehajtása során nem kérheti azon tények, adatok igazolását, amelyek ellenőrzésére a Hatóság a Közbeszerzési Adatbázisból, a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszerből, a Hatóság által működtetett szerződés-nyilvántartási rendszerből, valamint a magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is. Építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzése során az ajánlatkérő biztosítja a Közbeszerzési Hatóság - vagy az általa e rendelet 9. §-a alapján kijelölt szakhatóság - részére az elektronikus építési napló adataihoz történő hozzáférést.

(3) A Hatóság elnöke megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben az ellenőrzött szervezet köteles tíz napon belül tájékoztatást adni, továbbá egyidejűleg az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is megküldeni, amennyiben azok ilyen formátumban rendelkezésre állnak.

(4) A Hatóság elnöke jogosult az ellenőrzés során benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet tíz napon belül köteles az információt megadni.

(5) Helyszíni ellenőrzés lefolytatása során a Hatóság ügyintézője jogosultságát megbízólevél felmutatásával köteles igazolni.

(6) A megbízólevél tartalmazza

a) a "Megbízólevél" megnevezést,

b) az ügyintéző nevét, beosztását, szolgálati igazolványának, vagy - ha szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik - a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

c) az ellenőrzött szervezet megnevezését,

d) a hatósági ellenőrzés tárgyát,

e) a hatósági ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásra történő hivatkozást,

f) a megbízólevél időbeli hatályát,

g) a megbízólevél kiállításának keltét és

h) a megbízólevél kiállítására jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

6. Szakértő felkérése, kirendelése[10]

9. §[11] (1) Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés során

a) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) a Hatóság felkérésére vagy

b) az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ÉMI) a Hatósággal kötött együttműködési megállapodás alapján

szakértőként működik közre (a továbbiakban együtt: szakértő szervezet). A szakértő szervezet közreműködésére különösen akkor kerülhet sor, ha a Hatóság az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés során felmerült műszaki szakkérdés megítéléséhez megfelelő szakértelemmel nem rendelkezik.

(2) A szakértő szervezet esetében a 7. § (1)-(4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szakértő szervezet megbízásából nem vehet részt az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzési tevékenységben az a személy, aki az ellenőrzés tárgyát képező szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás előkészítésében, lefolytatásában, vagy a szerződés teljesítésében részt vett. Az összeférhetetlenség megállapításáról a szakértő szervezet vezetője dönt. A szakértő szervezettel szemben felmerült összeférhetetlenségi esetekben, valamint ha a 7. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség a szakértő szervezet vezető beosztású tagjával kapcsolatban merül fel, az összeférhetetlenség megállapításáról a Hatóság elnöke határoz.

(3) Nem járhat el szakértőként a TSZSZ, ha az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés tárgyát képező szerződés teljesítése tekintetében külön jogszabályban meghatározott szakértői véleményt adott.

(4) Nem járhat el szakértőként az ÉMI, ha az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés tárgyát képező szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás előkészítésében, lefolytatásában, vagy a szerződés teljesítésében vagy teljesítésének külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésében részt vett, vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló személy vett részt.

(5) A Hatóság - különösen a szakértő szervezet (2)-(4) bekezdés szerinti összeférhetetlensége esetén - az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt is kirendelhet.

(6) Az ÉMI által e rendelet keretében végzett szakértői tevékenység közfeladat, amelyre vonatkozóan az ÉMI a Hatósággal együttműködési megállapodást köt.

7. Az ellenőrzés lezárása

10. § (1)[12] A Hatóság az ellenőrzés eredményéről a Kbt. 189/A. §-a szerinti ügyintézési határidőben jegyzőkönyvet készít.

(2) Az ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyv - az Ákr. 78. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmazza:[13]

a) a Hatóság ellenőrzést végző szervezeti egységének megnevezését,

b) a hatósági ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését,

c) az ellenőrzéssel érintett szerződés tárgyát,

d) a hatósági ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) amennyiben arra sor került, a helyszíni vizsgálat kezdetét és végét,

f) az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,

g) az ellenőrzési megállapításokat és azok alapján a Hatóság további intézkedéseire vonatkozó javaslatokat és

h) az ellenőrzést végzők aláírását.

i)[14] európai uniós forrásból támogatott szerződés esetén az érintett projekt (program) azonosítására vonatkozó adatokat.

(3)[15] A jegyzőkönyvet az írásba foglalást követően öt napon belül meg kell küldeni az ellenőrzött szervezetnek, a kezdeményezőnek, valamint az európai uniós forrásból támogatott szerződés esetén az adott projektre (programra) kijelölt irányító hatóságnak.

11. § (1) Az ellenőrzés eredményéről készült jegyzőkönyv megállapításaitól függően, a Hatóság a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Kbt. 175. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2)[16]

8. A szerződésmódosítás ellenőrzése

12. § A közbeszerzési szerződések módosításának ellenőrzésére e rendelet 3-7. alcímének szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetmény közbeszerzési jogi szempontú ellenőrzését a Hatóság a tájékoztató hozzá való beérkezését követően minden tájékoztató esetében haladéktalanul elvégzi [Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pont].

9. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet 2015. november 1. napján lép hatályba.

14. § A Hatóság a Kbt. 197. § (1) bekezdésében foglaltak alapján e rendelet szabályai szerint jogosult ellenőrizni a 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések módosítását és teljesítését is.

15. §[17] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az elektronikus közbeszerzés szabályainak rendezésével összefüggő módosításáról szóló 66/2019. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) által megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően megkötött szerződések teljesítésének és módosításának hatósági ellenőrzésére kell alkalmazni.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes