44/2015. (VII. 28.) FM rendelet

a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szabályairól

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására irányuló eljárást a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalból vagy kérelem alapján indítja meg.

(2) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására irányuló eljárás hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításának, kérelemre induló eljárás esetén a különleges rendeltetésűvé nyilvánításnak az előfeltétele a halgazdálkodásért felelős miniszter írásbeli hozzájárulása. A hozzájárulást a halgazdálkodásért felelős miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 16. § (6) bekezdésében foglalt valamely közérdek fennállása esetén adhatja meg.

(3)[2] A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására vonatkozó eljárást a halgazdálkodási, a természetvédelmi és a vízvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a miniszter hivatalból indíthatja meg.

(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását kérelmezheti:

a) a Magyar Állam tulajdonában lévő halgazdálkodási vízterület esetében

aa) a helyi önkormányzat,

ab) a halat, más hasznos víziállatot, illetve azok élőhelyét érintő tudományos vizsgálatokat végző kutatóintézet és felsőoktatási intézmény,

ac) az állami tulajdonnal rendelkező halgazdálkodásra jogosult állami erdőgazdasági társaság vagy nemzeti park igazgatóság,

b) egyéb, az a) pontban meghatározottak közé nem tartozó halgazdálkodási vízterület esetében az a) pontban felsoroltak mellett az érintett ingatlan vagy ingatlanok tulajdonosa vagy tulajdonosai.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a 3. § (2) bekezdése szerinti valamely közérdek megjelölését, a védelemre javasolt értékek felsorolását, azok tudományos, természeti, társadalmi, turisztikai jelentőségét, továbbá a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás várható hatásait, különösen a halgazdálkodási hatásokat.

(6) A kérelemhez csatolni kell

a) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén az annak egyértelmű azonosítását lehetővé tevő térképmellékletet a vízterület határainak megjelölésével, valamint a vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát,

b) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak megnevezését és víztérkódját.

2. § (1)[3] Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a miniszter a különleges rendeltetésűvé nyilvánításra vonatkozó eljárás megindítását követően haladéktalanul megkeresi a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóságot a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vétele érdekében.

(2)[4] Az (1) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatását követően, amennyiben a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás nem történik meg, a miniszter haladéktalanul megkeresi a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóságot a halgazdálkodási vízterület nyilvántartásból történő törlése érdekében.

3. § (1)[5] A miniszter a halgazdálkodási vízterületet a (2) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelt valamely ok fennállása alapján határozatában különleges rendeltetésűvé nyilvánítja.

(2) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítható

a) a génállomány megőrzése érdekében, amennyiben:

aa) a halgazdálkodási vízterület olyan őshonos halfaj, illetve más hasznos víziállat élőhelye, melynek genetikai állománya különleges védelemre szorul, vagy az adott faj állományának országos szintű visszaszorulása vagy hibridizációja miatt,

ab) egy vagy több őshonos halfaj, illetve más hasznos víziállat adott halgazdálkodási vízterületen élő alfaja, fajtája, ökotípusa vagy helyi formája különleges védelemre szorul,

ac) a halgazdálkodási vízterület olyan őshonos halfajokban gazdag halegyüttes, illetve más hasznos víziállat élőhelye, ahol a fauna összes genetikai állománya egyedülállóan kimagasló értéket képvisel;

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, amennyiben:

ba) a halgazdálkodási vízterület megközelítésének korlátozása vagy a horgászat, halászat időben, illetve térben való korlátozása szükséges valamely kimagasló természeti érték megóvásához,

bb) a halgazdálkodási vízterületen a haltelepítés végzése, korlátozása vagy tilalma szükséges valamely kimagasló természeti érték védelme miatt,

bc) a halgazdálkodási vízterület őshonos veszélyeztetett halfaj, illetve más hasznos víziállat élőhelye, különös tekintettel a fokozottan védett fajokra és a közösségi jelentőségű fajokra,

bd) a halgazdálkodási vízterület természetes állapotú, ökológiai szempontból különösen sérülékeny,

be) a halgazdálkodási vízterület az őshonos veszélyeztetett halak, illetve más hasznos víziállatok vándorlásában különleges jelentőséggel bír,

bf) a halgazdálkodási vízterületről kipusztult őshonos halfaj, illetve más hasznos víziállat eredményes visszatelepítése indokolja;

c) oktatási és kutatási célból, amennyiben:

ca) a halgazdálkodási vízterületen olyan kutatási tevékenység folyik, mely a halászat, a horgászat, illetve a haltelepítés korlátozását igényli,

cb) a halgazdálkodási vízterület a vízi életközösséggel kapcsolatos természetes folyamatok oktatási, kutatási, illetve ismeretterjesztési célú bemutatására különösen alkalmas,

cc) a halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási joga kutatóintézetet vagy felsőoktatási intézményt illet meg,

cd) a halgazdálkodási vízterületen új, környezetbarát halászati vagy horgászati hasznosítási móddal kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítása folyik;

d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt, amennyiben:

da) a halgazdálkodási vízterületen történő horgászturisztikai fejlesztés az országosan vagy regionálisan kiemelt térség érdeke,

db) a halgazdálkodási vízterület jelentős természetes fürdővízként különleges halgazdálkodási kezelést igényel,

dc) a halgazdálkodási vízterület kimagasló tájképi, természeti értéke olyan turisztikai vonzerő, melynek fenntartása különleges halgazdálkodási kezelést igényel.

4. § (1) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem korlátozhatja a védelemvezető által elrendelt ár- és belvíz-védekezési, illetve vízminőségi kárelhárítási munkálatokat.

(2) Egy adott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításakor, amennyiben a vízjogi engedélyben nem elsődleges hasznosítási módként került meghatározásra a halgazdálkodás, akkor az elsődleges hasznosításra, funkcióra, azok ellátásához szükséges tevékenységekre vonatkozó korlátozás a különleges rendeltetés keretében nem kerülhet meghatározásra.

(3) A különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási hasznosítása során figyelembe kell venni a Hhvtv. 5. §-a szerinti rendelkezéseket.

5. §[6] A miniszter a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására irányuló eljárásban a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti testület véleményét kikéri.

6. § (1) A miniszter határozata tartalmazza a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását megalapozó szempontot, továbbá a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, az adott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halgazdálkodási előírásokat, melynek keretében[7]

a) az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, illetve megrövidítheti,

b) az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő, vagy ezek alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet,

c) általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, valamint

d) hallépcső létesítését és működtetését írhatja elő.

(2)[8] A miniszter az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatósággal, valamint természetvédelmi jellegű közérdek alapján hozott határozat esetében az illetékes természetvédelmi hatósággal.

(3)[9] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti határozat vízilétesítmény létesítését, működtetését érinti, a miniszter a határozatot közli a vízilétesítmény engedélyesével, valamint a vízilétesítménnyel érintett ingatlan vagyonkezelőjével.

7. § A 6. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság a különleges rendeltetés tényét haladéktalanul bejegyzi a halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásába.

8. § (1) A különleges rendeltetésűvé nyilvánítást a miniszter annak megállapítása érdekében, hogy a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás oka továbbra is fennáll-e, felülvizsgálja:[10]

a) a fenntartás megvizsgálására irányuló kérelem esetén,

b) a vagyonkezelési szerződés megszűnésekor,

c) amennyiben a) és b) pont alapján felülvizsgálat nem történt, a különleges rendeltetésűvé nyilvánítástól számított 5 év elteltével.

(2)[11] A miniszter a felülvizsgálat eredménye alapján, az 5. §-ban meghatározott testület véleményének kikérését követően döntést hoz arra vonatkozóan, hogy az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának fenntartása indokolt-e.

(3) Amennyiben a felülvizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a különleges rendeltetésűvé nyilvánítás oka

a)[12] időközben megszűnt, a miniszter az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását visszavonja,

b)[13] továbbra is fennáll, a miniszter az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását fenntartja.

(4)[14] A miniszter a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítását visszavonó, illetve fenntartó határozatát közli a 6. § (2)-(3) bekezdése szerinti érintettekkel.

(5) A különleges rendeltetésűvé nyilvánítás visszavonása a vagyonkezelési szerződésre joghatással nem bír.

9. § (1) Azon a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületen, ahol a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást megelőzően jóváhagyott halgazdálkodási tervet, a különleges rendeltetésűvé nyilvánítástól számított 90 napon belül a halgazdálkodási tervet felülvizsgálja abból a célból, hogy az tartalmazza-e a különleges rendeltetésűvé nyilvánításra okot adó közérdek miatt szükséges előírásokat.

(2)[15] A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság felülvizsgálja abban az esetben is, ha a miniszter a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást visszavonta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat eredménye alapján a halgazdálkodási vízterület fekvése szerint illetékes halgazdálkodási hatóság a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan

a) ha a korábban jóváhagyott halgazdálkodási terv módosítás nélkül megfelel a halgazdálkodási hatósági előírásoknak, a halgazdálkodási terv változatlan formában történő érvényességéről a halgazdálkodásra jogosultat értesíti,

b) ha a korábban jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltakhoz képest eltérés következett be, a halgazdálkodásra jogosultat határozatában kötelezi a halgazdálkodási terv módosítására, vagy ha a halgazdálkodásra jogosult e kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

10. § Ez a rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter