64/2015. (XII. 12.) BM rendelet
a rendőrség áldozatsegítő feladatairól
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendőrség minden sértettnek - akkor, amikor az adott ügyben a rendőrséggel először kerül kapcsolatba - átadja a fővárosi és megyei kormányhivatal által a rendőrségre eljuttatott áldozatok jogairól szóló tájékoztatót, egyúttal szóban felhívja figyelmét az áldozatsegítés lehetőségére.
(2) A rendőrség az alábbiakról tájékoztatja a sértettet:
a) a feljelentésről készített jegyzőkönyvről, illetve a feljelentés megtételét igazoló iratról térítésmentesen másolatot kaphat, amely egyes áldozatsegítő szolgáltatások igénybevétele során felhasználható;
b) egyes áldozatsegítő szolgáltatások igénybevétele feltételhez kötött; továbbá
c)[1] ha adott támogatás igénybevételéhez igazolás szükséges, akkor azt a rendőrség a kérelmére díjmentesen kiállítja, ugyanakkor az igazolás a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal mint áldozatsegítő szolgálat útján is beszerezhető.
(3) A szóbeli figyelemfelhívást és a tájékoztató átadását, valamint a jegyzőkönyvről készült másolat kérésének igényét a sértett a jegyzőkönyv felvételekor aláírásával igazolja.
2. § (1) Ha a feljelentést a sértett teszi, a rendőrség a feljelentés megtételekor az 1. melléklet szerinti adatlap segítségével megvizsgálja (a továbbiakban: egyéni értékelés), hogy a sértett a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 62/C. § szerinti különleges bánásmódot igénylő sértett-e. Az egyéni értékelés szükség szerint megismételhető.
(2) Ha az egyéni értékelésre az eljárás megindulásakor nem kerül sor, azt a rendőrség legkésőbb akkor megteszi, amikor a sértettet első alkalommal tanúként kihallgatja. Nem szükséges annak a sértettnek az egyéni értékelése, aki a büntetőeljárásban nem vesz részt.
3. § (1) Ha adott ügyben igazolást állítottak ki, az igazolás másolati példányát az igazolás kiállításának napján az ügyirathoz kell csatolni.
(2) Ha az adott ügyben egyéni értékelésre került sor, az 1. melléklet szerinti kitöltött adatlapot az ügyirathoz zártan kell csatolni úgy, hogy annak tartalmát csak a sértett, a nyomozó hatóságnak az ügyben eljáró tagja, a nyomozás feletti felügyeletet gyakorló ügyész és az ügyben eljáró bíró ismerheti meg.
(3) Amennyiben olyan adat, tény vagy körülmény merül fel, amely alapján megállapítható, hogy a különleges bánásmódot igénylő sértetti minőség már nem áll fenn, a nyomozó hatóság az 1. mellékletben foglalt adatlapon jelzi, hogy a sértett a továbbiakban nem minősül különleges bánásmódot igénylő sértettnek. Az erre vonatkozó megállapításról a sértettet tájékoztatja.
4. § (1)[2] A rendőrség az áldozatsegítő feladatai ellátása során együttműködik az Igazságügyi Minisztériummal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal és a járási (fővárosi kerületi) hivatalokkal mint áldozatsegítő szolgálatokkal, az áldozatsegítést végző civil szervezetekkel, valamint a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletekkel. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásához az Országos Rendőr-főkapitányság módszertani segítséget nyújt.
(2)[3] Az országos rendőrfőkapitány és a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány az áldozati jogok érvényesüléséről évente jelentést készít, amelyet - a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően - megküld az Igazságügyi Minisztérium, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási (fővárosi kerületi) hivatal mint áldozatsegítő szolgálat, továbbá a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Főügyészség és a megyei főügyészségek részére.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. § E rendelet 2. §-a, valamint 1. melléklete a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének, 5. cikk (1) bekezdésének, 8. cikk (2) bekezdésének, 21. cikk (1) bekezdésének, 22. cikkének, 28. cikkének való megfelelést szolgálja.
7. §[4]
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 64/2015. (XII. 12.) BM rendelethez
| [rendőrkapitányság fejléce] | ||
| Szám: | ||
| Adatlap sértett egyéni értékeléséhez | ||
| Készült a(z) ............................................................................................................... [rendőrkapitányság neve]-on a ............................................................................................................................................................. eljárásban ............................................................................................ (sértett neve) sértett tanú egyéni értékelése alkalmával a ..................................................................................... alatti hivatali helyiségben 20…... ............... ….... napján …... óra ….... perckor. | ||
| 1. Kívánja-e a különleges bánásmódot igénylő sértetté minősítésből fakadó védelmi intézkedések igénybevételét? □ Igen □ Nem | ||
| 2. A sértett személyére vonatkozó információk: Általános információk: Név: Neme: Születési dátum/bevallott kor: Elérhetőségek: □ Cím: □ E-mail cím: □ Telefonszám: □ Kapcsolattartó / egyéb meghatalmazott személy: A sértett 18. életévét nem töltötte be: □ Igen □ Nem Fogyatékossággal élő személy: □ Igen □ Nem A sértett már korábban is bűncselekmény sértettjévé vált: □ Igen □ Nem Állampolgárság: A különleges bánásmódot megalapozó egyéb körülmény értékelése: | ||
| 3. A bűncselekmény típusa, jellege, természete (több is megjelölhető) □ Emberkereskedelem, kényszermunka □ Gyűlöletbűncselekmény □ Szervezett bűnözés □ Hozzátartozók közötti erőszak □ Nemi élet szabadsága elleni bűncselekmény □ Gyermekbántalmazás, illetve gyermek érdekeit sértő cselekmény □ Terrorcselekmény |
| 4. A bűncselekmény körülménye A sértett személyes kapcsolatban áll a terhelttel? □ Igen □ Nem A sértett fél-e attól, hogy a terhelt a jövőben is ártani fog neki? □ Igen □ Nem Ártott-e korábban a terhelt a sértettnek? □ Igen □ Nem A bűncselekményt érintő körülmények értékelése: |
| 5. A fentiek alapján a sértett különleges bánásmódot igénylő sértettnek minősül/nem minősül különleges bánásmódot igénylő sértettnek.* |
| Kijelentem, hogy a fent leírtak pontosak, a valóságnak megfelelnek: |
| Dátum: ................................. |
| A sértett aláírása: .............................................. |
| Az értékelést végző személy azonosítója: ................................................................................................................... |
| Az alábbi körülményekre tekintettel a különleges bánásmódot igénylő sértetti minőség már nem áll fenn: |
| Dátum: ................................. |
| Az értékelést végző személy azonosítója: ................................................................................................................... |
| _________________ * A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 62/C. § (2) bekezdése alapján a sértettet különleges bánásmódot igénylő sértettnek kell tekinteni, amennyiben a büntetőeljárás megindításakor a 18. életévét nem töltötte be. |
Lábjegyzetek:
[1] Módosította az 58/2016. (XII. 22.) BM rendelet 56. § a) pontja. Hatályos 2017.01.01.
[2] Módosította az 58/2016. (XII. 22.) BM rendelet 56. § b) pontja. Hatályos 2017.01.01.
[3] Módosította az 58/2016. (XII. 22.) BM rendelet 56. § c) pontja. Hatályos 2017.01.01.
[4] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.