2005. évi CXXXV. törvény

a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről[1]

Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek - a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján -, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §[2] (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha[3]

a) magyar állampolgár,

b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,

c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,

d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,

e)[4] emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint

f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.

(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(3) Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha

a) bűncselekmény esetén

aa)[5] a feljelentés elutasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa,

ab)[6] a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 25. §-ában - illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 32. §-ában - meghatározott büntethetőséget megszüntető ok,

b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 83. § (1) bekezdés bb) és bc) alpontjában, c)-e) és h)-i) pontjában meghatározott ok

miatt került sor.

2. § (1)[7] E törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) igénybevételére - az (1a) bekezdésben foglalt eltéréssel - jogosult az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált.

(1a)[8] Az (1) bekezdésben meghatározott személyek esetén azonnali pénzügyi segély kizárólag akkor adható, ha az elszenvedett bűncselekmény szándékos, személy elleni erőszakos jellegű.

(2) E törvény szerinti állami kárenyhítésre (a továbbiakban: kárenyhítés) az áldozat az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik.

(3) E törvény VI. fejezete szerinti támogatási eljárás igénybevételére jogosult az a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki az Európai Unió más tagállamában vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává.

3. §[9] E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre és a szabálysértési eljárás alá vont személyre.

3/A. §[10] A 24. § (1) bekezdése szerinti érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás tekintetében - az állam, az állami hatásköröket gyakorló közjogi szerv és a közjogi nemzetközi szervezet kivételével - áldozatnak minősül az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények következtében kárt elszenvedett jogi személyiséggel rendelkező jogalany is.

II. Fejezet

SZOLGÁLTATÁSOK

A szolgáltatások fajtái

4. § (1)[11] Az állam az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan szolgáltatást nyújt. E törvény alapján a szolgáltatások az alábbiak:

a) érdekérvényesítés elősegítése,

b) azonnali pénzügyi segély,

c) áldozati státusz igazolása,

d) tanúgondozás,

e) védett szálláshely biztosítása.

(2)[12] Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ennek érdekében különösen:

a) tájékoztatást,

b) jogi tanácsot,

c)[13] érzelmi segítséget,

d)[14] tolmácsolási, fordítási segítséget, továbbá

e)[15] egyéb segítséget

nyújt a sérelem rendezéséhez.

(3)[16] Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély legmagasabb összege az alapösszeggel egyezik meg. Az alapösszeg mértéke a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka.

(4)[17] Ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az ellátást, szolgáltatást vagy támogatást igénylő személy az e törvény hatálya alá tartozó áldozat, továbbá ha ez egyéb okból szükséges, az áldozatsegítő szolgálat e tény igazolására az áldozat kérelmére vagy hivatalból hatósági bizonyítványt állít ki (a továbbiakban: áldozati státusz igazolása).

(5)[18] A bírósági tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében bírósági tanúgondozóhoz fordulhat. A bírósági tanúgondozó a bíróság olyan ügyintézője, aki a tanú részére külön jogszabályban meghatározott módon felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele, az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében. A tanúgondozás nem terjed ki az ügyről való tájékoztatásra, és nem járhat a tanú befolyásolásával.

(6)[19] Az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra, hogy az 1. § (1) bekezdésében és a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. Védett szálláshely az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt befogadó és számára jogszabályban meghatározott ellátásokat nyújtó létesítmény.

(7)[20] A szolgáltatások a rászorultság vizsgálata nélkül, térítésmentesen járnak az áldozatnak.

(8)[21] Amennyiben az áldozat az (1) bekezdés a) vagy e) pontjában foglalt szolgáltatás iránt fordul az áldozatsegítő szolgálathoz, az áldozatsegítő szolgálat nevében eljáró hivatalos személy mentesül a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kötelezettség alól.

A szolgáltatásokból kizárt áldozat

5. § Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki

a)[22] a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, kivéve a tanúgondozást és a védett szálláshelyet,

b)[23] korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt megállapító határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított 2 évig,

c)[24] a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat elvégzését,

d)[25] a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló vizsgálatot, az ezt megállapító határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedéséről számított 2 évig,

e)[26] a korábban igénybe vett, e törvény szerinti, pénzben nyújtott támogatást - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak.

III. Fejezet

A KÁRENYHÍTÉS

A kárenyhítés igénybevételére jogosult áldozat

6. § (1) Kárenyhítésre az az áldozat jogosult,[27]

a) akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott,

b) aki az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa,

c) akinek eltartására az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt.

d)[28] aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott.

(2)[29]

(3)[30]

A kárenyhítés formái és mértéke

7. § (1) A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni.

(2)[31] Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse.

(3) A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén - ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja - az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti. A járadék havi mértéke:

a) az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul,

b) az igazolt jövedelemcsökkenés 50 százaléka, ha az áldozat mások gondozására nem szorul.

(4) A járadék legmagasabb összege havonta az alapösszeggel egyezik meg. A járadék legfeljebb három évig adható.

(5) A járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a bűncselekményre tekintettel az áldozat rendszeres szociális vagy nyugdíj-biztosítási ellátásra való jogosultságát megállapították, és az ellátás folyósítását megkezdték,

b) jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapított meg, és annak folyósítását megkezdték,

c) a biztosító az áldozat részére járadék folyósítását kezdi meg,

d) az áldozat keresőképtelensége megszűnik,

e) az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol maradt.

A kárenyhítésből kizárt áldozat

8. § Nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha

a) az 5. §-ban foglalt kizáró ok áll fenn,

b) a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét nem érvényesítette, illetve kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig megtérült (ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott juttatást is),

c)[32] magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, vagy a bűncselekmény elkövetésében közrehatott, és azt a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította,

d) felróható magatartása okozta a kárt, vagy az közrehatott a kár bekövetkeztében, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította,

e)[33] a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadta, vagy a szakértői vizsgálatban a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása miatt vele szemben véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozatban rendbírságot szabtak ki,

f) a kárenyhítési eljárásban az orvosi, szakértői vizsgálatban történő közreműködési kötelezettségét nem teljesíti, a kért kiegészítő adatokat nem szolgáltatja, a meghallgatásról indokolatlanul távol marad,

g) a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg,

h)[34] a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben

1. hamis vád (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 233-236. §, illetve Btk. 268-270. §),

2. hatóság félrevezetése (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 237. §, illetve Btk. 271. §),

3. hamis tanúzás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 238-241. §, illetve Btk. 272-275. §),

4. hamis tanúzásra felhívás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 242. §, illetve Btk. 276. §),

5. a 2013. június 30-ig hatályban volt hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), illetve kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §),

6. mentő körülmény elhallgatása (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 243. §, illetve Btk. 281. §),

7. bűnpártolás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 244. §, illetve Btk. 282. §),

8. zártörés (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 249. §, illetve Btk. 287. §),

9. az elkövető, illetve az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó

bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította.[35]

IV. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

[36]

9. §[37]

9/A. §[38]

Az engedélyezés iránti kérelem[39]

10. § (1)[40] Az áldozat érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat.

(1a)[41] Az áldozat azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti.

(2)[42] Az azonnali pénzügyi segély, az áldozati státusz igazolása és a kárenyhítés iránti kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt.

(3)[43] A kérelemben meg kell jelölni

a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,

b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei),

c) azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen hátránnyal, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt,

d) az igényelt támogatás fajtáját,

e) azt, hogy a korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e az áldozatot az állammal szemben visszafizetési kötelezettség,

f) azt, hogy az áldozattal szemben az igényelt támogatás nyújtását kizáró ok fennáll-e, és

g) az áldozat szükségleteihez igazodó támogatás nyújtásához szükséges személyes adatot.

(4)[44] A kárenyhítés iránti kérelemben a (3) bekezdés g) pontja, az áldozati státusz igazolása iránti kérelemben a (3) bekezdés c) és g) pontja szerinti adatot nem kell megjelölni.

(5)[45] A feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló iratot, a 11. § szerinti igazolást, az 1. § (3) bekezdésében meghatározott okból a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozatot, továbbá az ügydöntő határozatot vagy ezek másolatát az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik.

(6)[46] Kárenyhítés iránti kérelem esetén a 11. § szerinti igazolás hiányában minden esetben, az azonnali pénzügyi segély vagy az áldozati státusz igazolása iránti kérelem esetén pedig akkor, ha az áldozat a kérelméhez nem csatolja az (5) bekezdésben felsorolt iratok valamelyikét, illetve ha azokból nem állapítható meg, hogy a kérelmező az 1. § szerint áldozatnak minősül-e, az áldozatsegítő szolgálat a kérelem benyújtását követően haladéktalanul beszerzi a 11. § szerinti igazolást. A 2. § (1) és (1a) bekezdése esetén az azonnali pénzügyi segély vagy az áldozati státusz igazolása iránt benyújtott kérelemben az áldozatnak - a megfelelő dokumentumokat csatolva - igazolnia kell azt, hogy bűncselekmény áldozatává vált.

(7)[47] A támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban jogutódlásnak nincs helye.

Igazolás

11. § (1)[48] A büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az igazolás tartalmazza[49]

a) az áldozat 10. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti adatait,

b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre vonatkozó adatokat (a tényállás és annak Btk. szerinti minősítése),

c)[50] a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, ügyszám, vádemelés megtörténte, feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása, a kérelmező eljárásjogi helyzete, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás).

(1a)[51] Ha a kárenyhítés iránti kérelmet a bűncselekmény sértettjének halálára tekintettel a 6. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy nyújtja be, a bűncselekmény sértettjének halálát az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti igazolásban igazolja.

(2) Ha az áldozat ellen a 8. § h) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt, a kárenyhítésre okot adó bűncselekménnyel összefüggésben büntetőeljárás indult, az igazolás ennek tényét is rögzíti.

(3)[52] A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság köteles az igazolást a kérelem kézhezvételét követő munkanapon a hivatali idő végéig kiállítani.

(4)[53] Az igazolás hatályát veszti, ha

a)[54] az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasítja, vagy a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hoz,

b) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indult szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság a szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés a), f) vagy g) pontjai alapján megszünteti, vagy

c) az áldozat kérelmére került kiállításra és azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz.

(5)[55] A büntetőeljárás befejezéséről határozatot hozó bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság - ha az ügyben korábban igazolást állítottak ki - 3 napon belül tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot az eljárás eredményéről.

(5a)[56] Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza

a)[57] a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, határozatának számát, keltét, a bíróság határozata jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, illetve az ügyészségi, nyomozó hatósági határozat esetén azt a napot, amelyet követően az további jogorvoslattal nem támadható,

b) a támogatás igénybevételéhez kiállított igazolás számát és az abban szereplő áldozat 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatait,

c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatok közül

ca)[58]

cb)[59] az eljárás megszüntetése esetén a megszüntetés indokát a törvényhely pontos megjelölésével,

cc)[60] ügydöntő határozat esetén a bűncselekménynek a Be. 561. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megjelölését, felmentő ítélet esetén továbbá azt, ha a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte,

cd)[61] az áldozat eljárásjogi helyzetének megjelölését, vagy azt, hogy nem vett részt a büntetőeljárásban,

ce) ha az áldozat magánfélként polgári jogi igényt terjesztett elő, az arról szóló döntést,

cf) ha az ügyben folytattak le közvetítői eljárást, akkor ennek eredményét, megállapodás esetén, ha kár megtérítésére került sor, annak összegét,

d) ha a 8. § c)-e) pontjaiban foglalt feltételek valamelyike bekövetkezett, az erre vonatkozó adatokat, a 8. § h) pontja esetén azt, ha hamis vád, hamis tanúzás miatt az eljáró hatóság feljelentéssel élt vagy az ügyben büntetőeljárás indult.

(6)[62] A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást lezáró határozatát - ha az ügyben igazolást állítottak ki - közli az áldozatsegítő szolgálattal.

(7)[63] Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat a tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárásban és az ott eljáró szabálysértési hatóságra vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.

Adatváltozás bejelentése

12. §[64] Ha e törvény másként nem rendelkezik, az áldozat a kérelemben közölt adatokban bekövetkező változást - a kérelmet érdemben elbíráló döntés véglegessé válásáig vagy jogerőre emelkedéséig - annak megtörténtétől számított 8 napon belül köteles az áldozatsegítő szolgálatnak bejelenteni.

A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése

13. §[65] (1) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából, megkeresésre

a) az adóhatóság az adótitokról,

b) a pénzügyi intézmény a banktitokról,

c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról,

d)[66] a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás állásáról,

e) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról,

f)[67]

tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.

(2) Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt

a) azonnali pénzügyi segély iránti kérelem esetén a 4. § (3) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében,

b) kárenyhítés iránti kérelem esetén a 6. §-ban, a 8. §-ban és a 32. §-ban

meghatározott feltételek vizsgálatát kell érteni.

14. §[68]

Visszatérítés

15. § (1) Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 5 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha[69]

a)[70] az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatában megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,

b)[71] az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott,

c)[72] a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig,

d) a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következett be.

e)[73] az e törvény szerinti szolgáltatás iránti kérelmet az áldozat tulajdon elleni szabálysértés áldozataként nyújtotta be és a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg.

(2)[74] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem köteles visszafizetni az áldozat a pénzben nyújtott támogatást

a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, vagy

b) ha a cselekmény tulajdon elleni szabálysértés és ezt az erre hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, illetve bíróság jogerősen megállapította, vagy a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg.

(2a)[75] A biztosító a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 3 éven belül, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel meglétének vizsgálata érdekében megküldött megkeresésre tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot a biztosítási titokról.

(3)[76] Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező végleges vagy jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a felülről nyitott, e törvény alapján fennálló fizetési kötelezettségének teljesítésére szolgáló "Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek" elnevezésű előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) javára megfizetni.

(4)[77] Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb tizenkét hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.

(4a)[78]

(5)[79]

Méltányosság[80]

15/A. §[81] (1)[82] A 15. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott eseteket kivéve az áldozatsegítő szolgálat az áldozatnak a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a visszafizetendő összeget méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna.

(2) A méltányosság iránti kérelemhez csatolni kell az áldozat és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.

(3)[83]

Nyilvántartás

16. § (1)[84] Az áldozatsegítő szolgálat a támogatásokról - a kérelmek elbírálása, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint vármegyei és országos statisztikai adatgyűjtés érdekében - nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az áldozatnak a 10. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti adatait,

b)[85] a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat,

c) a 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatokat,

d) a támogatásra vonatkozó adatokat:

1.[86] az eljáró áldozatsegítő szolgálat neve,

2. az igényelt támogatás formája,

3. a határozat tartalma,

4. a határozathozatal helye és időpontja,

5.[87] a jogorvoslati kérelem elbírálása, véglegessé válás vagy jogerőre emelkedés időpontja,

6. a megismételt eljárás adatai,

7. a támogatás ellenőrzésére vonatkozó adatok,

8. a közreműködő szervezetek nevei.

(3)[88] Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat az áldozatsegítő szolgálathoz fordulás napjától vagy a kérelem előterjesztésétől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli.

(4)[89] Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartás adatairól megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatást ad a büntető-, szabálysértési, közigazgatási vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyészség vagy nyomozó hatóság, a szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóság, valamint a jogi segítő számára.

(5)[90] Az áldozatsegítő szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokról, az áldozattá válás körülményeire, illetve a kiskorú veszélyeztetettségére utaló adatokról a gyermekjóléti szolgálatoknak, illetve az eljáró gyámhatóságnak tájékoztatást ad.

(6)[91] Az áldozatsegítő szolgálat által vezetett nyilvántartások országos adatbázist alkotnak. Az adatbázis felhasználásával az áldozatsegítő szolgálat évente statisztikai kimutatást készít.

(7)[92] A nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

Illeték-, díj- és költségmentesség[93]

17. §[94] Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét az előirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

[95]

18. §[96] Az áldozatsegítő szolgálat 40. § szerinti eljárása során, a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban felmerülő fordítás költségét az adott tagállam döntő hatósága előtti eljárásban használható nyelvet nem ismerő ügyfél helyett az előirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

A pénzbeli támogatás fedezete és az előirányzat felhasználása[97]

19. §[98] Az áldozat részére az azonnali pénzügyi segélyt, illetve a kárenyhítést az előirányzat terhére kell kifizetni.

19/A. §[99] Az áldozatsegítéssel kapcsolatos állami feladatok ellátását biztosító áldozatsegítő rendszer fejlesztésével, valamint az országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Egyéb eljárási szabályok

20. §[100] (1)[101] Az áldozatsegítő szolgálat az érdekérvényesítés elősegítéséről nem hoz döntést.

(2) Az eljárás irataiba a 16. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.

(3)[102] Gyermekkorúnak kell tekinteni az áldozatot, ha az életkora nem állapítható meg és okkal feltételezhető, hogy a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

(4)[103]

V. Fejezet

A SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

21. §[104]

Az igényérvényesítés határideje

22. § (1)[105]

(2)[106] Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(3)[107] Ha a kérelmező igazolja, hogy az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(4)[108] A bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésétől számított hat hónap eltelte után az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

Elintézési határidő

23. §[109] (1) Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - a 10. § (5) bekezdésében felsorolt iratok beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez a 10. § (5) bekezdésében foglalt iratok valamelyikét csatolja és a 10. § (6) bekezdése alkalmazására nincsen ok, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.

(2) Az áldozatsegítő szolgálat az érdekérvényesítés elősegítése esetén az áldozatnak az áldozatsegítő szolgálathoz fordulását követően haladéktalanul felméri az áldozat szükségleteit és felajánlja az ahhoz igazodó szolgáltatásokat. A szükségletek felmérése érdekében a személyesen jelen lévő ügyfelet szóban, a távollévő ügyfelet a leggyorsabb válaszadást lehetővé tevő módon - különösen telefonon, e-mailben - nyilatkoztatja. A szükségletek felmérésében közérdekű önkéntes segítő közreműködése vehető igénybe. A felajánlott szolgáltatások közül az áldozat által kiválasztott szolgáltatás nyújtásához szükséges első intézkedést az áldozatsegítő szolgálat soron kívül megteszi.

Az érdekérvényesítés elősegítése

24. §[110] (1) Tájékoztatás keretében az áldozatsegítő szolgálat a hozzá forduló áldozatot a szükségletei felmérését követően tájékoztatja

a) a büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről,

b) a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről,

c) az e törvényben biztosított támogatásokon kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről,

d) az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil szervezetek és a vallási közösségek elérhetőségéről,

e) a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről.

(2)[111] Ha az áldozatsegítő szolgálat - ide nem értve a 43/A. § (3) bekezdésében foglaltakat - más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül, az áldozat szükségleteire vonatkozóan a rendelkezésére álló adatok alapján, azokhoz igazodóan írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő.

(3) Ha az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, - az (1) bekezdésében foglaltakon túl - tájékoztatja arról is, hogy

a) egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e;

b) a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat az áldozatsegítő szolgálat telefonon megszakítás nélkül, folyamatosan biztosítja.

25. § (1)[112] Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni:

a) az igénybe vehető egészségügyi, egészségbiztosítási ellátásokról,

b) a beutalóval, illetve beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról,

c) az ellátásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről,

d) a betegek jogairól és kötelezettségeiről,

e) a betegjogi képviselő szerepéről, nevéről és elérhetőségéről,

f) az egészségügyi közvetítői eljárás tartalmáról,

g) az e) és f) pontokon kívüli egyéb jogérvényesítési lehetőségekről.

(2)[113] Az áldozat kérelmére az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt

a) az egészségügyi szolgáltatás lehető leggyorsabb igénybevételéhez,

b) az egészségbiztosítási ellátással kapcsolatos panaszjog érvényesítéséhez.

(3)[114] Annak érdekében, hogy az áldozat a lehető leggyorsabban tudja igénybe venni a számára legmegfelelőbb egészségügyi szolgáltatást, az áldozatsegítő szolgálat az illetékességi területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet.

(4)[115] Az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot - beleegyezése esetén - egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. Az áldozatsegítő szolgálat elsődlegesen ahhoz az egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja az áldozatot, amellyel együttműködési megállapodást kötött.

26. § (1)[116] Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni:

a) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások és a szociális szolgáltatások,

b) a nyugdíj-biztosítási ellátások,

c)[117] az álláskeresési ellátás és a foglalkoztatást elősegítő támogatások,

d) a családtámogatási ellátások,

e) a gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás

formáiról, a jogosultság feltételeiről, az igénylés módjáról, valamint az ellátásokat és szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről.

(2)[118] Az áldozat kérelmére az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt

a) az ellátások, szolgáltatások igénybevételéhez,

b) az ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszjog érvényesítéséhez.

26/A. §[119] Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményének mérlegelése után az azt igénylő áldozatnak - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - jogi tanácsot és segítséget ad a sérelem rendezéséhez.

26/B. §[120] (1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozat szükségleteinek felmérését követően érzelmi segítséget nyújt az azt igénylő áldozat számára.

(2)[121] Az érzelmi segítség célja az áldozat lelki egyensúlyi állapotának kialakítása. Kiterjed a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következményeként kialakult feszültség csökkentésére, az áldozat kérelmére a krízishelyzet orvoslása érdekében biztosított pszichológiai szolgáltatásra, az érzelmi biztonság légkörének megteremtésére, a jelentkező feszültség vagy negatív érzelmek kiadásának, levezetésének biztosítására, a probléma tárgyilagos megfogalmazására, a valóság elfogadtatására, a megoldáshoz vezető lépések közös megkeresésére és az áldozat ezek irányába történő elmozdítására.

(3) Érzelmi segítség egyéni és csoportos formában is nyújtható.

26/C. §[122] Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményének mérlegelése után az azt igénylő, a magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozatnak tolmácsolási, fordítási segítséget biztosíthat az e törvényben meghatározott áldozati jogok érvényesülése érdekében, ideértve az áldozat más eljárásban való részvétele érdekében szükséges tolmácsolási, fordítási segítséget. A fordítás és tolmácsolás költségét az áldozatsegítő szolgálat viseli. Ha a fordítás és a tolmácsolás költsége az áldozat büntetőeljárásban való részvételére tekintettel merült fel, az áldozatsegítő szolgálat intézkedik annak érdekében is, hogy az áldozat büntetőeljárásban való részvételére tekintettel felmerült fordítási és tolmácsolási díjat és költséget - a bűnügyi költségként való kezelés érdekében - a büntetőeljárást lefolytató bíróság, ügyészség, vagy nyomozó hatóság felvegye a költségjegyzékbe.

Azonnali pénzügyi segély

27. §[123] (1)[124] Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat.

(2)[125]

Áldozati státusz igazolása[126]

28. §[127] (1) Ha az áldozat nem rendelkezik a 11. § (1) bekezdésében meghatározott igazolással, azonban a 10. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb iratok valamelyikét az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott kérelméhez csatolja, és abból a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei megállapíthatóak, az áldozati státusz igazolása ez alapján is kiállítható.

(2)[128] Ha a körülmények alapján bebizonyosodik, hogy az áldozat sérelmének rendezéséhez a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) meghatározott jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat igazolja az ügyfél áldozati státuszát, és ezen igazolást, valamint - ha rendelkezésre áll - a kérelmet továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak, amely a döntéséről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az áldozatsegítő szolgálatot. A jogi segítségnyújtásra az áldozat a Jst.-ben meghatározott feltételek esetén jogosult.

(3)[129]

VI. Fejezet

A KÁRENYHÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

29. §[130] (1) A kárenyhítési eljárás támogatási és döntési eljárásból áll.

(2)[131] A támogatási eljárásban a támogató hatóság segíti az áldozatot a nyomtatvány kitöltésében, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint beszerzi a kiegészítő adatokat, meghallgatja az áldozatot, továbbítja a kérelmet a döntő hatósághoz.

(3)[132] A döntési eljárásban a döntő hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet érdemben elbírálja.

(4) A kárenyhítés iránti kérelmet a döntő hatósághoz kell címezni. Az áldozat a kérelmét benyújthatja úgy is, hogy nem veszi igénybe a támogató hatóság segítségét.

Az igényérvényesítés határideje

30. § (1)[133] A kárenyhítési kérelmet - a (2)-(4) bekezdésben, illetve a 45. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - a bűncselekmény elkövetését követő egy éven belül lehet benyújtani.

(2)[134] Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnését követő egy éven belül lehet előterjeszteni.

(3)[135] Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő egy éven belül lehet előterjeszteni.

(4)[136] Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított egy éven belül lehet előterjeszteni.

(5)[137] Ha az áldozat a (2)-(4) bekezdés alapján kéri a kárenyhítést, ennek okát megfelelően igazolnia kell.

Tájékoztatás

31. § A támogató hatóság a támogatás iránti kérelem esetén haladéktalanul tájékoztatja az áldozatot a kárenyhítéssel kapcsolatos információkról, a kérelemhez szükséges dokumentumokról és arról, hogy ezeket az áldozat hogyan tudja beszerezni.

A nyomtatvány és mellékletei

32. § (1) A kárenyhítés iránti kérelemben - a 10. §-ban foglaltakon túl - meg kell jelölni

a)[138]

b) az igényelt kárenyhítés formáját,

c) egyösszegű kárenyhítés esetén az igényelt összeg nagyságát, járadék jellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összegét és a folyósítás időtartamát,

d) azt, hogy az áldozat rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható,

e) azt, hogy a d) ponton túlmenően várható-e, hogy a kár vagy annak egy része más forrásból megtérül,

f) azt, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e, ha igen, milyen mértékben,

g) azt, hogy az áldozat ellen a 8. § h) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt eljárás van-e folyamatban.

(2) A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

a)[139]

b)[140] a testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat.

(3)[141] Egyösszegű kárenyhítés iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a kár mértékét igazoló iratokat (pl. számla, nyugta, előzetes árajánlat vagy egyéb dokumentum) is.

(4) Járadék iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást is.

(5) A 6. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja alapján jogosult áldozat esetén csatolni kell az együttélést, rokoni kapcsolatot, tartási kötelezettséget igazoló dokumentumokat is.

Bejelentési kötelezettség

33. § (1) Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha

a)[142] a 8. § c)-e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata megállapítja,

b) a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült.

(2)[143] A bejelentési kötelezettség az áldozatot a kárenyhítési kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 3 évig terheli.

34. §[144]

A döntő hatóság intézkedése a kérelem beérkezését követően

35. §[145] (1)[146] A döntő hatóság az igazolás beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt arról, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson.

(2)[147]

36. §[148]

Érdemi döntés

37. § (1) A döntő hatóság az érdemi döntés meghozatala során megvizsgálja

a) az áldozat kárának vagy jövedelemcsökkenésének mértékét,

b)[149] az áldozat kárenyhítésre való jogosultságát,

c) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény és a bekövetkezett kár, jövedelemcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést.

(2) Egyösszegű kárenyhítés iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja a kár mértékét, és ennek alapján meghatározza a kárenyhítés összegét, vagy a kérelmet elutasítja.

(3) Járadék iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja az egy főre eső jövedelemcsökkenés mértékét, és ennek alapján meghatározza a járadék összegét és a folyósítás időtartamát, vagy a kérelmet elutasítja.

(4)[150]

A járadék felülvizsgálata

38. § (1)[151] Az áldozatsegítő szolgálat a járadékot engedélyező határozatban meghatározott időközönként ellenőrzi a járadékra való jogosultságot. Az ellenőrzés során az áldozat - a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást kivéve - orvosi, szakértői vizsgálatra kötelezhető.

(2)[152]

A kárenyhítési összeg kifizetése, a járadék folyósítása

39. §[153] A kárenyhítési összeg kifizetéséről, a járadék folyósításáról az áldozatsegítő szolgálat gondoskodik. A járadékot úgy kell folyósítani, hogy azt a jogosult minden hónap 10. napjáig megkapja.

Eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén

40. § (1)[154] Az e törvényben foglaltakat az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A támogató hatóság az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt a nyomtatvány kitöltésében. A támogató hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet és az alátámasztó okmányokat a lehető legrövidebb időn belül továbbítja a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállam döntő hatóságához.

(3)[155] A döntő hatóság a kárenyhítésről hozott érdemi határozatról a kérelmet továbbító tagállam támogató hatóságát is tájékoztatja.

(4)[156] A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás során a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK tanácsi irányelv alapján a kérelmek és határozatok továbbítására használt formanyomtatványok létrehozásáról szóló 2006/337/EK Bizottsági határozat (2006. IV. 19.) II. mellékletében meghatározott formanyomtatványt kell alkalmazni.

VII. Fejezet

AZ ÁLDOZATI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az áldozati jogok érvényesülésének elősegítése

41. § (1)[157] Az áldozatsegítő szolgálat gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és megfelelően érvényesítsék.

(2)[158] Az áldozatsegítő szolgálat az áldozatok számára a legszükségesebb információkat tartalmazó tájékoztatót készít. A tájékoztatót eljuttatja az illetékességi területén működő azon szervekhez, intézményekhez, hatóságokhoz, amelyek kapcsolatba kerülnek az áldozatokkal.

Az áldozati jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése

42. § (1)[159] Az áldozati jogok érvényesülését az áldozatsegítő szolgálat rendszeresen figyelemmel kíséri, ennek keretében tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől. Tapasztalatairól az áldozatsegítő szolgálat évente elemző jelentést készít.

(2)[160]

(3)[161]

Együttműködés és kapcsolattartás

43. § (1)[162] Az áldozatsegítő szolgálat feladatai ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a bírósággal, az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal, a menekültügyi hatósággal, az idegenrendészeti hatósággal, a konzuli szolgálattal, a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és a vallási közösségekkel.

(2)[163] Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. A kiskorút súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén az áldozatsegítő szolgálat a jelzéssel egyidejűleg hatósági eljárást kezdeményez. Ha az áldozatsegítő szolgálat hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli, köteles jelzést tenni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek.

(3)[164] Az áldozatsegítő szolgálat a 24. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megtörténtét követően - a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.

Az áldozatok közvetlen elérése[165]

43/A. §[166] (1)[167] Az általános nyomozó hatóság a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja, illetve Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja], a megrontás [1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), a szexuális visszaélés (Btk. 198. §), a kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §, illetve Btk. 200. §), az üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pontja], a gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), a zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §, illetve Btk. 222. §), a kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, illetve Btk. 366. §), a szabálysértési értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés második fordulata, illetve Btk. 370. § (2) bekezdés b) pontja] vagy a kisebb értékre elkövetett lopás bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés első fordulata, illetve Btk. 370. § (2) bekezdés a) pontja] sértettjét - ha a sértett a feljelentést személyesen teszi meg, akkor a feljelentés megtételekor, egyébként a sértett első tanúkénti kihallgatásakor - tájékoztatja

a) az áldozatsegítő szolgálatokról,

b) arról, hogy támogatásra lehet jogosult, és

c) arról, hogy amennyiben a tájékoztatás közlésekor ezt nem ellenzi, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait, valamint az általa a büntetőeljárás során megadott elérhetőségeit a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell eljárni a 6. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott, az általános nyomozó hatóság előtt ismertté vált személyek tekintetében is, ha a sértett az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény következtében meghalt.

(3)[168] A tájékoztatás megtörténtét, valamint az érintett adattovábbítást megtiltó nyilatkozatát írásba kell foglalni.

(4)[169] Ha a sértett az adattovábbítást nem tiltja meg, az általános nyomozó hatóság az érintett (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

a) ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra a sértett tanúkénti kihallgatásakor kerül sor, a kihallgatást követően,

b) ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra a feljelentés megtételekor kerül sor, a nyomozás elrendelését követően

lehetőség szerint azonnal, de legfeljebb két munkanapon belül a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott információátadási szolgáltatás útján továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.[170]

(5) A büntetőeljárásról szóló törvény szerinti zárt adatkezelés esetén az általános nyomozó hatóság az érintett zártan kezelt adatait a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően papíralapon továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.

43/B. §[171] (1) Az áldozatsegítő szolgálat a 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott adatok megérkezését követő két munkanapon belül intézkedik az érintettel történő kapcsolatfelvétel iránt, és tájékoztatást nyújt számára a 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)[172] A kapcsolatfelvétel írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is történhet. A kapcsolatfelvétel módjai közül lehetőség szerint azt kell választani, amelyet az érintett a hozzájárulásában elsődlegesnek jelölt.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

44. § Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

45. § (1) Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján 2006. január 1-jén folyamatban levő kárenyhítés iránti kérelmek elbírálására e törvényt kell alkalmazni. A 2006. január 1-jén folyamatban maradt kárenyhítés iránti kérelmek eredeti iratait a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány a központi áldozatsegítő szolgálatnak küldi meg.

(2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését megelőzően elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben, ha a kárenyhítés iránti kérelem benyújtását a Korm. rendelet - mint korábbi jogszabály - lehetővé tette.

(3)[173] E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122. § (3) bekezdésével megállapított 15/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell.

(4)[174] E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 59. §-ával megállapított 11. § (5a) bekezdését e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Felhatalmazás

46. §[175] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat,

b) állapítsa meg az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti eljárás, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait és

c)[176] állapítsa meg az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokat,

b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat és

c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit, valamint az áldozatsegítő szolgálat által készített, az áldozatok jogairól szóló tájékoztató részletes tartalmi követelményeit.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bírósági ügyintézők tanúgondozással kapcsolatos feladatait, valamint a tanúgondozás részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy - az áldozatsegítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

47. § (1) E törvény a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)[177] E törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU parlamenti és tanácsi irányelv 4., 8. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3)[178] E törvény 24. § (3) bekezdése és 43. § (3) bekezdése a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv 5. és 6. cikkének való megfelelést szolgálja.

(4)[179] E törvény 24. § (2) bekezdése és 46. § (4) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének történő megfelelést szolgálja.

(5)[180] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(6)[181] Ez a törvény a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i EU 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. és 26. cikkének való megfelelést szolgálja.

(7)[182] Ez a törvény a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(8)[183] E törvény 20. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

48. §[184]

49. §[185]

50. §[186]

51. §[187]

52. §[188]

53. §[189]

54. §[190]

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke