10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet

a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendeletet kell alkalmazni[1]

a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),

b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak) és

c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, illetve a felhasználó szerződésszegése esetén végzett külön szolgáltatások (a továbbiakban együtt: külön díj ellenében végezhető szolgáltatás) külön díjainak (a továbbiakban: külön díjak)

(a továbbiakban együtt: díjak) alkalmazása során.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2] befogadó hálózati engedélyes: az a hálózati engedélyes, akinek a hálózatához az adott csatlakozást igénylő csatlakozik;

1a.[3] csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó, így

a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő) és

b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó (a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);

2. csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze;

2a.[4] egyéb érintett hálózati engedélyes: a befogadó hálózati engedélyesen kívüli azon hálózati engedélyes, akinek a hálózatán az adott csatlakozási igény kielégítése érdekében beruházást kell végezni;

2b.[5] elosztói tápponti körzet: az elosztó hálózatnak átviteli alállomások, átviteli alállomásokat közvetlenül összekötő nagyfeszültségű (kuplung) vezetékek, valamint a normál kapcsolási állapot szerinti körzethatárok által határolt - az üzemi szabályzatban rögzített - része, amely egymással összefüggő nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózati elemeket tartalmaz;

3. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki ideiglenes csatlakozás megvalósítására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;

4. ideiglenes rendszerhasználat: legfeljebb 12 hónap határozott időtartamú rendszerhasználat;

5. háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítménye: a háztartási méretű kiserőmű hálózathasználati szerződésben kVA-ben rögzített névleges teljesítőképességének értékével megegyező, kW-ban értelmezett érték;

6.[6] kiindulási pont: a Vhr. 1. § (1) bekezdés 2c. pontja szerinti kiindulási pont;

7. kisfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak;

8. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont

a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,

b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben vagy

c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezeték nyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben

található;

9. középfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak;

9a.[7] közvetlen csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével kizárólag az adott csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé;

9b.[8] közvetett csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével nem kizárólag az adott csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé;

10. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon, vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található;

11. nagyfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;

12. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás, illetve a túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető;

13. saját célú felhasználási arány (a továbbiakban: SCFA):

a) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség és az adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség különbségének és

b) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiségnek

az aránya, két tizedesjegyre kerekítve;

13a.[9] teljesítményarány: az igényelt, betáplálásra és vételezésre irányonként külön-külön figyelembe vett csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási beruházással létrejött hálózati eszközök névleges teljesítménynövekményének százalékos (három tizedesjegyre kerekített) aránya, amelynek figyelembe vehető mértéke nem haladhatja meg a 100,000%-ot;

14. túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, túláram-korlátozóval rendelkező megszakító.

15.[10] alállomás: olyan villamos hálózati csomópont, amely transzformátort is tartalmaz.

MÁSODIK RÉSZ

RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK

I. FEJEZET

A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK KÖRE

2. Általános szabályok

3. § Ha a villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseit megbízottként, összevontan kezeli, a rendszerhasználati díjakat a hálózathoz csatlakozó felhasználó helyett a felhasználó által megbízott villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató fizeti meg.

3. Az átviteli díj megfizetésére kötelezettek

4. § (1) Az átviteli rendszerirányító részére az átviteli díjat

a) az átviteli hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

aa)[11] rendszerhasználó, illetve,

ab)[12]

ac) közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője

b) az elosztó az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználók után és

c) a rendszerösszekötő vezetéken keresztül villamosenergia-szállítást végző

ca) az átviteli hálózatról történő villamosenergia-kiszállítás után és

cb) az átviteli hálózatra történő villamosenergia-beszállítás után

fizeti meg.

(2) Az elosztó részére az átviteli díjat az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

a)[13] rendszerhasználó, illetve,

b)[14]

c) közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője

fizeti meg.

4. Az elosztási díj és a közvilágítási elosztási díj megfizetésére kötelezettek

5. § Az elosztó részére az elosztási díjat

a) az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

aa)[15] rendszerhasználó, illetve,

ab)[16]

ac)[17] a közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője, valamint további elosztó

b)[18]

fizeti meg.

6. § Az elosztó részére a közvilágítási elosztási díjat az elosztó hálózatra a közvilágítási elosztó hálózaton keresztül csatlakozó felhasználó fizeti meg.

II. FEJEZET

A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK ALKALMAZÁSÁNAK ÉS MEGFIZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

7. § A rendszerhasználati díjak a hálózathasználati szerződés részét képezik.

8. § A rendszerhasználati díjak és azok alkalmazási feltételei

a) belföldi villamosenergia-forgalom esetében a csatlakozási pontra vagy

b) villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítása esetében a határkeresztezés elszámolási pontjára

vonatkoznak.

9. § (1)[19] A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendelet szerint a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat (a továbbiakban: forgalomarányos rendszerhasználati díjak) a villamos energia egész számú kWh-ban - a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni.

(2)[20] Kétirányú mérés esetén az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban, irányonként kell megállapítani. A forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni.

(2a)[21] A (2) bekezdéstől eltérően - a Vhr. 5. § (5)-(5b) bekezdését is figyelembe véve - az elosztóhoz 2023. szeptember 7. napjáig igazolt módon beérkezett létesítési vagy bővítési igénybejelentés alapján 2026. január 1. előtti létesítés vagy bővítés (az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint üzembe helyezés) esetében a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezését követő 10 éves időszak végéig (bővítés esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében a bővítés időpontjától számítva) a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni. A különbséget az éves mennyiségek különbsége alapján kell képezni

a) a 2023. szeptember 7-én üzemben lévő háztartási méretű kiserőmű esetében, ha a felhasználó vonatkozásában profilelszámolást alkalmaztak, vagy

b) a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján 2023. szeptember 7. és 2025. december 31. között üzembe helyezett (beleértve a bővítést is) háztartási méretű kiserőmű esetében, ha az igénybejelentés időpontjában a felhasználó profilos elszámolásúnak minősült.

(2b)[22] A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni,

a) ha a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó ezt kéri, vagy

b) a 2023. szeptember 7. előtt létesített (az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint üzembe helyezett) háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének 2023 szeptember 7. után kezdeményezett bővítése esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében.

(2c)[23] A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője által a hálózati engedélyes részére fizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díjak elszámolásának alapját képező villamosenergia-mennyiségeket - a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumok szerint - úgy kell megállapítani, hogy a közcélú hálózat és a magánvezeték közötti csatlakozási ponton mért, irányonként elkülönített és előjelhelyesen (a közcélú hálózatról történő vételezés pozitív, a közcélú hálózatba történő betáplálás negatív előjellel veendő figyelembe) összegzett villamosenergia-mennyiséghez

a) hozzá kell adni a magánvezetékre csatlakozó, kötelező átvételi rendszerben értékesítő vagy prémium típusú támogatásban részesülő erőmű által a magánvezetékbe betáplált teljes villamosenergia-mennyiséget, és

b) le kell vonni belőle a magánvezetékre csatlakozó felhasználók által vételezett villamosenergia mennyiségét.

(3) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van, a mért villamos energia mennyisége a nem mért hálózati szakasz veszteségével - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - korrigálható.

(4) Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültségszintje azonos, a soros hálózati elemek veszteségét az elosztói szabályzat szerint kell meghatározni. Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültsége nem azonos, a villamosenergia-forgalom adatait - az (5) vagy (6) bekezdésben foglaltak szerint - növelni vagy csökkenteni kell a vételezési adatok csatlakozási pontra történő meghatározása érdekében.

(5) A terhelt transzformátor hatásos veszteségét

a) 500 kVA transzformátor névleges teljesítményig a mért energiaforgalom 2,5%-ával,

b) 501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény között a mért energiaforgalom 1,5%-ával,

c) 1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény felett a mért energiaforgalom 1%-ával

kell figyelembe venni.

(6) A rendszerhasználó tulajdonában lévő, hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetében a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, a hálózathasználati szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteséget (kWh/hó), valamint a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában - a meddő villamos energiát (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó rendszerhasználati díjakkal.

10. § (1) A villamos energia rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes - egyéb megállapodás hiányában - havonta egy alkalommal, az V. Fejezetben foglalt számlázási feltételek szerinti számla kiállításával alkalmazza.

(2) A rendszerhasználati díjak megfizetése - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - utólag történik.

(3) Az elosztói alapdíj és az elosztói teljesítménydíj megfizetése előre esedékes.

(4) Az előrefizetős mérők esetében a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjak megfizetése is előre, a mérők feltöltésekor, a feltöltött villamosenergia-mennyiség alapján esedékes.

11. § (1)[24] Ha a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke által a villamos energia ellátás minimális követelményeit tartalmazó határozataiban megállapított minimális minőségi mutatószámok közül legalább egy, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutat, a rendszerhasználati díjak alkalmazására jogosult a beszámolási évet követő naptári év július 1-je és december 31-e közötti időszakában az elosztási díjelemek vonatkozásában a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő díjcsökkentést köteles alkalmazni az általa kiszolgált rendszerhasználók esetében.

(2) Az (1) bekezdés szerint kötelezően alkalmazandó díjcsökkentés mértéke

a) 1%, ha az adott minimális minőségi mutatószám vonatkozásában a teljesítés legalább 5%-kal, de 10%-nál kisebb mértékben,

b) 2%, ha az adott minimális minőségi mutatószám vonatkozásában a teljesítés legalább 10%-kal

marad el a minimális minőségi követelménytől.

(3) Ha több minimális minőségi mutatószám esetében következik be a (2) bekezdésben meghatározott teljesítéselmaradás, akkor a díjcsökkentés mértékét az érintett minimális minőségi mutatószámokra meghatározott díjcsökkentési mértékek összeadásával kell megállapítani.

(4) A díjcsökkentés az elosztó számára külön felszólítás nélkül kötelező, és arról köteles a rendszerhasználóit tájékoztatni.

(5) Ha a villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseit megbízottként, összevontan kezeli, és az érintett villamosenergia-kereskedő az (1)-(4) bekezdés szerinti díjcsökkentésben részesült, köteles a díjcsökkentés teljes összegét - egyetemes szolgáltató esetében a Hivatallal egyeztetett módon - közvetlenül vagy közvetve az érintett felhasználóknak továbbadni.

5. Az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékére vonatkozó szabályok

12. §[25] (1)[26] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő befizetés egyes elosztónkénti mértéke a 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyhavi mennyiségnek és a Hivatal elnökének a VET 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában megállapított kiegyenlítő befizetési pénzeszköz mértékének a szorzata az adott tárgyhó vonatkozásában. Az elosztó a kiegyenlítő befizetést az átviteli rendszerirányító által kezelt elkülönített számlára a 22. § (1) bekezdés alapján havonta teljesíti.

(2)[27] A VET 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő kifizetés egyes elosztónkénti mértéke az elkülönített számlára adott tárgyhó vonatkozásában beérkezett összesített tárgyhavi kiegyenlítő befizetések összege és a VET 143. § (5) bekezdése szerinti határozatban az adott elosztóra vonatkozóan megállapított részarány szorzata. Az átviteli rendszerirányító a kiegyenlítő kifizetéseket az elosztók részére a 22. § (3) bekezdés alapján havonta teljesíti.

(3)[28] Ha valamely elosztó nem teljesíti vagy nem teljes mértékben teljesíti az (1) bekezdés szerinti kiegyenlítő befizetést a 22. § (2) bekezdése szerinti határidőben, akkor az átviteli rendszerirányító a kiegyenlítő befizetés késedelméről haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt, amely a VET 96. §-ában és 141. § (12) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A kiegyenlítő befizetés teljesítésével késedelembe esett elosztó köteles az (1) bekezdés szerinti késedelmes összeget késedelmi kamattal növelt értékben az elkülönített számlára haladéktalanul befizetni, egyúttal az átviteli rendszerirányítót és a Hivatalt az elkülönített számlára való befizetésről külön tájékoztatni. Az átviteli rendszerirányító a késedelmesen befizetett összeg késedelmi kamattal növelt összegét megosztja a VET 143. § (5) bekezdése szerinti határozatban megállapított részarányokkal, és az elkülönített számlára való beérkezést követő 5. banki munkanapig kifizeti az elosztók részére.

(4)[29] Ha az elosztó a kiegyenlítő befizetéssel a (3) bekezdés szerinti késedelembe esik, akkor az átviteli rendszerirányító a késedelembe esett elosztót illető, (2) bekezdés szerinti kiegyenlítő kifizetést visszatartja mindaddig, amíg a késedelmes összeg befizetése nem történik meg.

III. FEJEZET

AZ ÁTVITELI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

13. § (1) Az átviteli díjat - a 9. §-ban és a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a villamos energia egész számú kWh-ban meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni.

(2)[30] Az elosztó

a) az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontokon az elosztó hálózatra történő betáplálás szempontjából előjelhelyesen összegzett,

b) az elosztó hálózatok közötti elszámolási mérési pontokon előjelhelyesen összegzett,

c) az elosztó hálózatára közvetlenül csatlakozó, 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőmű közcélú hálózati csatlakozási pontján mért betáplálási, vagy a 9. § (3) bekezdése szerint a csatlakozási pontra korrigált,

d) az elosztó hálózatára magánvezetéken keresztül közvetve csatlakozó, kötelező átvételi rendszerben értékesítő vagy prémium típusú támogatásban részesülő, 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőmű magánvezetéki kapcsolódási pontján mért betáplálási, vagy a 9. § (3) bekezdése szerint a kapcsolódási pontra korrigált, és

e) az elosztó hálózatára magánvezetéken keresztül közvetve csatlakozó, a d) pont alá nem tartozó 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőmű esetében a magánvezeték közcélú hálózati csatlakozási pontján mért betáplálási vagy a 9. § (3) bekezdése szerint a csatlakozási pontra korrigált,

energiaforgalom után fizeti meg az átviteli díjat az átviteli rendszerirányítónak.

(3)[31] Az átviteli hálózatra csatlakozó rendszerhasználó az átviteli hálózati csatlakozási pontjainak összegzett energiaforgalma után fizeti meg az átviteli díjat az átviteli rendszerirányítónak. Ha az átviteli hálózatra csatlakozó rendszerhasználónak elosztó hálózati csatlakozási pontja is van, akkor a rendszerhasználó az átviteli díjat az azon mért energiaforgalom után - a 4. § (2) bekezdésével összhangban - az elosztónak fizeti meg.

(4) Az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználó az elosztó által havonta leolvasott - ennek hiányában jogszabály vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott - villamosenergia-mennyiség alapján fizeti meg az átviteli díjat az elosztónak. Az energiaforgalom mérésének hiányában az elosztó és a rendszerhasználó a díj alapjául szolgáló átalány villamosenergia-mennyiségben is megállapodhat.

(5) A villamos energiának az átviteli hálózatról történő kiszállításánál vagy az átviteli hálózatra történő beszállításánál a párhuzamos üzemű villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség alapján kell az átviteli rendszerirányító részére az átviteli díjat megfizetni.

5a. Tárolói kedvezmény[32]

13/A. §[33] (1) A 2024. január 1-je után létesített, legalább 0,5 MW teljesítményű, kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó automatikus frekvencia-helyreállítási tartalék (aFRR) akkreditációval rendelkező villamosenergia-tároló (e § alkalmazásában a továbbiakban: tároló) esetében a 9. § (2) bekezdését és a 13. § (1)-(4) bekezdését a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tároló a közcélú hálózatból a tárolóba hiteles méréssel igazoltan vételezett és a tárolóból a közcélú hálózatba hiteles méréssel igazoltan betáplált villamosenergia-mennyiségek közül a kisebb mennyiség után, a Hivatal elnöke által a VET 143. § (5) bekezdése szerinti határozatban megállapított átviteli díjkedvezményre jogosult 2026. december 31-ig.

(3) Az elosztó által fizetendő átviteli díj 13. § (2) bekezdése szerint számított értékét csökkenteni kell az elosztó hálózatára csatlakozó tárolók számára adott, (2) bekezdés szerinti díjkedvezmények összegével.

IV. FEJEZET

AZ ELOSZTÁSI DÍJ ÉS A KÖZVILÁGÍTÁSI ELOSZTÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

6. Elosztói alapdíj

14. § (1) Az elosztói alapdíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben havonta, vagy a rendszerhasználóval történt megállapodás alapján évente egy vagy több alkalommal kell csatlakozási pontonként megfizetni.

(2) Ha a csatlakozási ponthoz nem tartozik külön mérés, erre a csatlakozási pontra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az elosztói alapdíj 30%-át kell megfizetni.

(3) Közvilágítási célra történő vételezés esetében az elosztói alapdíjat

a) mért felhasználás esetében mérési pontonként,

b) mérés hiánya esetén felhasználási helyenként

kell megfizetni.

(4) Ha a magánvezetékre felhasználók is csatlakoznak, akkor a magánvezetékre csatlakozó felhasználók az elosztói alapdíjat közvetlenül az elosztó részére fizetik meg.

(5) Ha az adott csatlakozási ponthoz tartozó mérés nem a csatlakozási pont feszültségszintjén történik, akkor az elosztói alapdíjat a mérés feszültségszintjének megfelelően kell megfizetni.

7. Elosztói teljesítménydíj

15. § Az elosztói teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben, havonta kell megfizetni.

16. § (1) A profil elszámolású felhasználónak minősülő rendszerhasználó akkor köteles elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelyre vonatkozóan

a) az üzembe helyezési szándékról szóló, a Vhr. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentés illetékes elosztóhoz történő benyújtása, vagy

b) a névleges teljesítmény megnövelése

2017. március 31. utáni időpontban történik.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat fizetni abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű úgy került kialakításra, hogy megfelelő műszaki berendezés megakadályozza a hálózatba történő visszatáplálást, és erről az üzemeltető a hálózathasználati szerződéshez kapcsolódóan nyilatkozott.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat a (4) bekezdés szerint meghatározott teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága és az (5) bekezdés szerint meghatározott korrekciós tényező szorzataként kW-ban kiszámított, egy tizedesjegyre kerekített teljesítményérték alapján kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti, teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága

a) a 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében 0 kW,

b) a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében a 4 kW feletti rész.

(5) A (3) bekezdés szerinti korrekciós tényezőt az (1-SCFA) értéken kell számításba venni, figyelembe véve a (10) és (11) bekezdésben foglaltakat is.

(6) Az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíj esetében az elszámolási időszak egy év. Az első év kezdete a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének napja, az elszámolási időszak vége az éves leolvasás időpontja.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása tekintetében a háztartási méretű kiserőmű üzembehelyezésének napja

a) új háztartási méretű kiserőmű üzembehelyezése esetén az ehhez kapcsolódóan az elosztó által felszerelt fogyasztásmérő berendezés felszerelésének a napja,

b) a névleges teljesítmény megnövelését célzó átalakítás esetén a hálózathasználati szerződés módosítása hatálybalépésének napja.

(8) Ha a rendszerhasználó személyében változás következik be vagy a háztartási méretű kiserőmű műszaki jellemzőiben a jóváhagyott csatlakozási dokumentációhoz képest változás történik, akkor a változás napját - a hálózathasználati szerződés módosítása hatálybalépésének napját - megelőző napon az elszámolási időszak lezárul, és a változás napjával új elszámolási időszak kezdődik.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben, illetve az elosztói teljesítménydíj egyéb változása esetén az elszámolást időarányos megosztás alapján kell végrehajtani.

(10) Ha a (6) és (7) bekezdés szerinti elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése nem biztosított, a korrekciós tényezőt 1-es értéken kell figyelembe venni.

(11) Ha az elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése biztosított, a korrekciós tényezőt a havi elszámolások (havi részszámlák kiállítása) során 0,6 értéken kell figyelembe venni.

(12) A (11) bekezdés szerinti esetben utólagos elszámolásnak van helye az elszámolási időszakot követően.

(13) Az utólagos elszámolás kiindulópontját az elszámolási időszak mérései szerinti SCFA alapján meghatározott korrekciós tényező képezi. A felek

a) az ezen korrekciós tényezővel kiszámított éves teljesítménydíj-fizetési kötelezettség és

b) a havi teljesítménydíj-fizetések

különbségének megfelelően számolnak el egymással az elosztó által kiállított soron következő havi számla keretében.

17. § (1) Nem profil elszámolású felhasználó esetében az elosztói teljesítménydíj fizetésének alapját - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hálózathasználati szerződésben rögzített, a nem profil elszámolású felhasználó által a szerződéses időszakra igényelt legmagasabb (lekötött) teljesítmény (kW) képezi. A lekötött teljesítmény után a teljesítménydíjat akkor is meg kell fizetni, ha azt a nem profil elszámolású felhasználó nem veszi igénybe. A lekötött teljesítmény a szerződéses évfordulók között, adott naptári hónap első napjától a szerződéses időszak végéig, a nem profil elszámolású felhasználó kezdeményezésére, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig - további egy éves szerződéses időszakra érvényesen - mindkét irányban módosítható. Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményt nem módosítják, az legalább további egy évre érvényben marad, kivéve a szerződés megszűnésének esetét.

(2) Ha a rendszerhasználó nem rendelkezik hálózathasználati szerződéssel, a hálózathasználati szerződés megkötéséig, vagy a korábban megkötött hálózathasználati szerződés érvényének lejártát követően, a teljesítménydíj fizetésének alapját a rendelkezésre álló teljesítmény kW-ban kifejezett értéke képezi.

(3) A kVA-ben meghatározott névleges csatlakozási (látszólagos) teljesítmény meghatározásának alapját képező áramértéket

a) kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

b) beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a beállított (de egy óránál nem hosszabb idő alatt) kioldó áram fázisonként beállított értékei összegével

kell figyelembe venni.

(4) A kVA-ben meghatározott rendelkezésre álló (látszólagos) teljesítményből a legnagyobb leköthető teljesítmény kW-ban kifejezett értékét

a) a meddő energia mérése esetén cos fi = 1,

b) a meddő energia mérésének hiányában cos fi = 0,9

értékkel kell kiszámítani.

(5) Ha a rendszerhasználó a teljesítményigényének vagy az egyidejű legmagasabb teljesítményigényének biztonságosabb kielégítése érdekében - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott - többirányú hálózati ellátást kíván igénybe venni, és azt az elosztó hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási, illetve hálózathasználati szerződésben is rögzítették, akkor a rendszerhasználónak az ezen ellátáshoz tartozó csatlakozási pontokra lekötött teljesítmények után is meg kell fizetnie az elosztói teljesítménydíjat.

(6) Ideiglenes rendszerhasználat esetében közép- és nagyfeszültségű csatlakozásnál az első túláramvédelem beállított értékével számított teljesítmény alapján kell a teljesítménydíjat a vételezés időtartamára vonatkozóan felszámítani.

(7) A közvilágítási célra vételező felhasználók esetében a teljesítményüket a közvilágítási lámpatestek beépített teljesítményével, azaz a fényforrásnak az előtét, a gyújtó és a lámpatestbe épített feszültségszabályzó teljesítményfelvételével növelt névleges villamos teljesítményével kell figyelembe venni. Ha a közvilágítási berendezés fényáramszabályzóval van ellátva, akkor a közvilágítási berendezés számított teljesítményét - az elosztó üzletszabályzatában rögzített módon - a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani.

(8) A vízügyi igazgatóságok kezelésében, továbbá a vízitársulatok kezelésében álló és helyi vízrendezési, valamint vízkár-elhárítási feladatok ellátása érdekében működtetett ár- és belvízvédelmi szivattyútelepek esetében az adott hónapra vonatkozó teljesítménydíjat az adott hónapot követően kell elszámolni oly módon, hogy a fizetendő teljesítménydíj megegyezzen az adott hónapban mért legnagyobb teljesítmény-igénybevételnek megfelelő éves teljesítménydíj 1/12 részével.

(9) A rendszerhasználó előzetesen bejelentett teljesítménytúllépést szerződéses évenként legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra kérhet, amelyet az elosztó - a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig - köteles biztosítani. A rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépése iránti igényét legkésőbb három munkanappal az igénybevételt megelőzően köteles bejelenteni az érintett elosztónak.

(10) Ha a rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépését az elosztónak előzetesen bejelentette, és azt az elosztó engedélyezte, akkor a teljesítménytúllépésért fizetendő díj mértéke (a teljesítménytúllépés hónapjára) az éves teljesítménydíj 1/10 része a túllépés minden kW-jára.

(11)[34] A lekötött teljesítmény nem engedélyezett túllépése esetén a rendszerhasználó a túllépés minden megkezdett kW-jára havonta a Hivatal elnöke által a VET 143. § (5) bekezdése szerint határozatban megállapított éves teljesítménydíj 1/4 részének megfelelő teljesítménydíjat köteles fizetni.

8. Elosztói forgalmi díj[35]

18. § (1) Az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználó számára az elosztó által legalább havi gyakorisággal leolvasott, két mérőállás közötti villamosenergia-mennyiség (egész számú kWh-ban meghatározott) különbözete - ennek hiányában a legutolsó elszámoló számla alapján vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint egy hónapra megállapított villamos energia (egész számú kWh-ban meghatározott) mennyisége - jelenti a díjfizetés alapját.

(2)[36] Az energiaforgalom mérésének hiányában az elosztó és a rendszerhasználó az elosztói forgalmi díj alapjául szolgáló átalány villamosenergia-mennyiségben is megállapodhat.

(3) A villamos energiának az elosztó hálózatról történő kiszállításánál vagy az elosztó hálózatra történő beszállításánál a menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség vagy a mért energiaforgalom jelenti a díjfizetés alapját.

(4) Közvilágítási célra történő vételezés esetében

a) a mért fogyasztás,

b) a 17. § (7) bekezdésben meghatározott teljesítmény és a közvilágítási naptár, vagy más módon megállapított világítási időtartam szorzata alapján számított fogyasztás vagy

c) ha a közvilágítás fényáramszabályzóval van ellátva, akkor - mérés hiányában - az érintett engedélyes üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezőt (tényezőket) figyelembe vevő számítással meghatározott fogyasztás

jelenti a díjfizetés alapját.

9. Elosztói meddő energia díj

19. § (1) A meddő villamos energia elszámolását a rendszerhasználó által a közcélú hálózatból vételezett (induktív) vagy betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni bármely feszültségszintű csatlakozás esetében.

(2) Az elosztó az elosztói szabályzatban rögzített, az elosztó hálózatra - közvetlenül vagy közvetve - csatlakozó valamennyi rendszerhasználóra egységesen megállapított szabályrendszernek megfelelően a csatlakozási ponton mért hatásos villamos energia mennyisége és a meddő villamos energia méréséhez szükséges feltételek műszaki-gazdasági vizsgálata alapján eltekinthet a meddő villamos energia mérésétől és elszámolásától.

(2a)[37] Ha valamely rendszerhasználó esetében az elszámolási mérés nem a közcélú hálózati csatlakozási ponton történik, a mért meddő villamos energia mennyiségét a nem mért hálózati szakaszon keletkező meddő villamos energia mennyiségével korrigálni szükséges.

(2b)[38] A nem mért hálózati szakaszon keletkező meddő villamos energia mennyiségének kiszámítási módszerét az elosztói szabályzatban kell rögzíteni.

(3) A rendszerhasználó csak az indokolt mértékig kötelezhető kompenzálásra, és a meddő villamos energia utáni díjfizetésre. A kompenzálásnak az adott villamos fogyasztási helyen indokolt mértékéről a szerződő felek közösen állapodnak meg.

(4) A meddő villamos energiát - jogszabályban vagy külön megállapodásban foglalt eltérés hiányában - a feszültségszintenként mért hatásos villamosenergia-mennyiségeket alapul véve, az alábbiak szerint kell elszámolni:

a) nagyfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes,

b) középfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes,

c) kisfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes.

(5)[39] Az elosztó a kapacitív meddő villamos energia és a (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó induktív meddő villamos energia után a Hivatal elnöke által a VET 143. § (5) bekezdése szerint határozatban megállapított előírt elosztói meddő energia díj megfizetését kérheti.

10. Az elosztási díj alkalmazásának egyéb különös szabályai és a közvilágítási elosztási díj alapja

20. § (1) A közép/kisfeszültségű csatlakozáshoz tartozó elosztási díjjal - a közvilágítási célú vételezés kivételével - csak a legalább 3x80 A névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező, nem profil elszámolású felhasználók számolhatók el.

(2) A közvilágítási célú vételezést a profil elszámolású fogyasztókra meghatározott közép/kisfeszültségű elosztási díjjal kell elszámolni.

(3) A kisfeszültségű csatlakozás kisfeszültségű profilos elosztási díját köteles megfizetni

a) a profil elszámolású felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével), és

b) az okos mérés bevezetését célzó mintaprojektben részt vevő, 3x80 A-t nem meghaladó névleges csatlakozási teljesítményű, kisfeszültségen csatlakozó felhasználó.

(4)[40] A felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével) a kisfeszültségi csatlakozás kisfeszültségű vezérelt elosztási díját köteles megfizetni - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - a profil elszámolású csatlakozási pontján

a) a bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott, arról más áramkörre nem átkapcsolható - felhasználói berendezés fogyasztása,

b)[41] annak a legalább 3,4 (2020. január 1. előtti üzembe helyezés esetén legalább 3) szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúnak és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épület hőellátására hasznosító berendezésnek az üzemeltetését közvetlenül szolgáló - a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással, arról az állag sérelme nélkül kizárólag megfelelő eszközzel leválasztható módon csatlakoztatott - készüléknek az október 15. és április 15. közötti időszak szerinti villamosenergia-fogyasztása,

c) ha az adott felhasználási helyen kizárólag a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló kormányrendelet szerinti mélyvölgy időszakban használ fel villamos energiát, akkor ezen villamosenergia-fogyasztás

után.

(5) A kisfeszültségi csatlakozás kisfeszültségű idősoros elosztási díjat köteles megfizetni a kisfeszültségű csatlakozású nem profil elszámolású felhasználó.

(6) A vezérelt felhasználók felhasználói berendezése az elosztó által vezérelt felhasználói áramkörre csak állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám) hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatható. A hálózati engedélyes jogosult ellenőrizni a vezérelt áramkör, valamint az arra kapcsolt felhasználói berendezések jogszabálynak való megfelelőségét. A jogszabályi rendelkezések be nem tartása a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, aminek megállapítása esetén az elosztó által vezérelt, mért fogyasztást is a kisfeszültségű profilos (nem vezérelt) elosztási díjjal kell elszámolni.

(7) A közvilágítási elosztási díj fizetésének alapját a közvilágítási elosztó hálózatról vételezett, 16. § (4) bekezdése szerint meghatározott villamosenergia-mennyiség képezi.

V. FEJEZET

A VILLAMOS ENERGIA RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK SZÁMLÁZÁSI FELTÉTELEI

11. Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által kibocsátott számviteli bizonylatok[42]

21. §[43] (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli díjról havonta egy számlát állít ki a díjfizetésre kötelezetteknek, de az átviteli hálózat díjfizetési szempontból eltérő feszültségszintjein egyszerre csatlakozó díjfizetésre kötelezettek esetében feszültségszintenként egy-egy számlát is kiállíthat.

(2) A számla tartalmazza:

a) a tárgyhó utolsó napján 24.00 órakor történt leolvasásokon alapuló, a 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti villamosenergia-mennyiséget (energiaforgalmat),

b) az átviteli díjat,

c) a kötelezettnek az a) és b) pont alapján a tárgyhóra számított fizetési kötelezettségét.

22. §[44] (1) Az átviteli rendszerirányító a tárgyhavi kiegyenlítő befizetés elosztónkénti összegéről a 21. § szerinti, átviteli díjról szóló számla kiállításával megegyező időpontban számviteli bizonylatot állít ki az egyes elosztók részére, amelyhez kapcsolódóan az ellenőrzéséhez szükséges összesített villamosenergia-forgalmi adatokról is tájékoztatja az egyes elosztókat.

(2) Az átviteli rendszerirányító által kiállított számviteli bizonylat alapján az elosztók legkésőbb a 21. § szerinti számla fizetési határidejével megegyező banki napon teljesítik a kiegyenlítő befizetést az elkülönített számlára.

(3) Az átviteli rendszerirányító a tárgyhavi kiegyenlítő kifizetések elosztónkénti összegéről a számviteli bizonylat kiállításával egy időben tájékoztatja az egyes elosztókat, amely tájékoztatás alapján az elosztók számviteli bizonylatot állítanak ki. Az átviteli rendszerirányító az adott elosztó részére a kiegyenlítő kifizetést az (1) bekezdés szerinti kiegyenlítő befizetés adott elosztó általi teljesítése, valamint az adott elosztó eredeti számviteli bizonylatának beérkezésének együttes megtörténtét követő harmadik banki napig teljesíti. A kiegyenlítő kifizetéseket az elosztók - tájékoztatási kötelezettségük során - a Hivatal számára elkülönülten is kötelesek kimutatni.

12. Az elosztó által kibocsátott számlák

23. § (1) Az elosztó havonta egy, a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló rész- vagy elszámoló számlát állíthat ki, és nyújthat be a díjfizetésre kötelezetteknek.

(2) A számlák tartalmazzák feszültségszintenként

a) a rendszerhasználati díjakat, díjanként és díjelemenként,

b) a rendszerhasználati díjfizetés alapjául szolgáló mennyiségeket (a csatlakozási pontok számát, a teljesítményt, a villamos energia mennyiségét),

c) a kötelezett által fizetendő rendszerhasználati díjösszegeket díjelemenként.

24. § (1) Ha villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseit megbízottként, összevontan kezeli, a villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató részére benyújtott számlának - 23. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) az elosztói alapdíj fizetési alapjául szolgáló elosztó hálózati csatlakozási pontok számát feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

b) az elosztói teljesítménydíj fizetés alapjául szolgáló teljesítményeket feszültségszintenként összegezve,

c) a legalább havi gyakorisággal leolvasott rendszerhasználók esetében a tényleges villamosenergia-mennyiségeket feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

d) a c) pontba nem tartozó rendszerhasználókra az elosztóval kötött megállapodás alapján - a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban - rögzített, a havonkénti fogyasztói rész- vagy végszámlákban szereplő villamosenergia-mennyiségeket feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve.

(2) A közvilágítási felhasználó részére benyújtott számlának - 23. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - a következő részletezett adatokat is tartalmaznia kell:

a) az elosztói alapdíj fizetés alapjául szolgáló mérési pontok vagy felhasználási helyek számát,

b) a közvilágítási berendezések teljesítményét,

c)[45] a forgalomarányos rendszerhasználati díjak megfizetéséhez az elszámolás alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiségeket.

(3) A részszámlákon a fogyasztásarányos rendszerhasználati díjak - a tételenkénti feltüntetés helyett - összevontan is szerepeltethetők.

HARMADIK RÉSZ

CSATLAKOZÁSI DÍJAK

VI. FEJEZET

A CSATLAKOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

25. § (1)[46] E rendelet csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseit - e rendeletben foglalt kivételekkel - csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem fizetnek.

(3)[47] A csatlakozási díjat a csatlakozást igénylő a befogadó hálózati engedélyes részére fizeti meg.

(3a)[48] Ha csatlakozási díj összege nem kizárólag a befogadó hálózati engedélyesnek a csatlakozáshoz szükséges beruházásai alapján kerül meghatározásra, a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyesek egymás között külön megállapodást kötnek az egyéb érintett hálózati engedélyes által megvalósított csatlakozási beruházás csatlakozási díjjal - a díj kiszámítására vonatkozó módszer szerint - fedezett költségeinek a befogadó hálózati engedélyes által kapott csatlakozási díjból történő megtérítéséről.

(3b)[49] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csatlakozást igénylő az egyéb érintett hálózati engedélyes közvetett csatlakozási beruházása után fizetendő csatlakozási díjat közvetlenül az egyéb érintett hálózati engedélyesnek fizeti meg, ha erről

a) a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes kölcsönösen egyetértően nyilatkozik, és

b) az egyéb érintett hálózati engedélyes és a csatlakozást igénylő közvetlenül megállapodnak.

(3c)[50] A (3b) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzített kötelezettségek a csatlakozási szerződésben foglalt kötelezettségekkel esnek egy tekintet alá.

(3d)[51] A (3a)-(3c) bekezdés nem alkalmazható a csatlakozási minimumdíj figyelembevételével meghatározott, a tételesen megállapított és az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj esetén.

(4) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől a közcélú hálózatra való új csatlakozáshoz igényelt villamos teljesítmény, illetve a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli díjat nem kérhet.

(5) Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton, akkor

a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által vagy

b) a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a csatlakozást igénylő saját beruházásában

a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.

(6) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő - a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozásnál magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a csatlakozást igénylővel szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.

(7)[52] A csatlakozást igénylő által megfizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes csatlakozási igényenként, továbbá a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre vagy a 26. § (2) bekezdése és a 33. § (14) bekezdése szerinti visszafizetésekre és a (3a) bekezdés szerinti megtérítésre használhatja fel.

(7a)[53] Az elosztók a honlapjukon naprakész tájékoztatást nyújtanak a működési területükön található elosztói tápponti körzetekről.

(7b)[54] Az elosztói tápponti körzetek meghatározásának és nyilvántartásának részletszabályait az üzemi szabályzat tartalmazza.

(8)[55] A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztók minden naptári hónap első munkanapján honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható kiserőművi csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat a elosztói szabályzat tartalmazza.

26. § (1) Ha

a) a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményének egy részét a teljesítmény rendelkezésre állásától számítva legalább 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

b) ezt követően a hálózati engedélyes írásban kezdeményezi a rendszerhasználónál a rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény csökkentését,

c) ezt a rendszerhasználó a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja és

d) a rendszerhasználónak a hálózati engedélyessel szemben nincs lejárt esedékességű díjfizetési kötelezettsége,

akkor a hálózati engedélyes visszafizeti a rendszerhasználó részére - a rendelkezésre álló teljesítmény csökkenésének ellenértékeként a rendszerhasználó által az adott csatlakozási ponthoz tartozóan korábban - de 10 évnél nem régebben - megfizetett csatlakozási díj (kis- és középfeszültségű vételezésre történt csatlakozás esetén csak az alapdíj) nominális összegének a teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő részét.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó ugyanarra a csatlakozási pontra a későbbiekben bármikor az aktuálisan rendelkezésre állónál magasabb teljesítményre nyújt be igényt, akkor a csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint fizeti meg.

VII. FEJEZET

A NEM TÉTELESEN MEGÁLLAPÍTOTT CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

13. A betáplálási irányú és a nagyfeszültségű hálózaton vételezési irányú csatlakozást igénylő által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai[56]

27. §[57] (1)[58] Betáplálási irányú, továbbá nagyfeszültségű hálózaton vételezési irányú rendelkezésre álló csatlakozási teljesítményt igénylő esetében a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés a csatlakozási díj előzetes megfizetésének alapja.

(2)[59] Az (1) bekezdés szerinti költségbecslést a befogadó hálózati engedélyes állítja össze az egyéb érintett hálózati engedélyesek bevonásával, a (3)-(5b) bekezdés figyelembevételével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti költségbecslés része az átviteli hálózaton és az elosztó hálózaton szükséges közvetlen csatlakozási beruházás teljes összege.

(4)[60] Ha a csatlakozási pont az elosztó hálózaton kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés része

a) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzetben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része,

b) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzetet határoló átviteli alállomásokban az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzet szintre aggregált teljes összegének teljesítményarányos része és

c) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében megvalósuló, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része.

(5)[61] Átviteli hálózati csatlakozás esetén, ha a csatlakozási pont elosztói tápponti körzeteket határoló átviteli alállomásban kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés részét képezi

a) a csatlakozással érintett átviteli alállomásban az átviteli és elosztóhálózat közötti csatlakozás érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része,

b) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében megvalósuló, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része és

c) a csatlakozással érintett átviteli alállomásból ellátott elosztói tápponti körzetekben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, osztva a beruházással érintett elosztói tápponti körzetek számával.

(5a)[62] Átviteli hálózati csatlakozás esetén, ha a csatlakozási pont nem az elosztói tápponti körzeteket határoló átviteli alállomásban kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés részét képezi

a) a kijelölt csatlakozási ponttal szomszédos átviteli alállomásokban az átviteli és elosztóhálózat közötti csatlakozás érdekében megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, osztva a beruházással érintett szomszédos átviteli alállomások számával,

b) az átviteli alállomásokban nem az átviteli és elosztóhálózat közötti kapcsolat érdekében megvalósuló, valamint az átviteli hálózat részét képező vezetékrendszeren megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része és

c) a kijelölt csatlakozási ponttal szomszédos átviteli alállomásból ellátott elosztói tápponti körzetekben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, osztva a beruházással érintett elosztói tápponti körzetek számával.

(5b)[63] A (4)-(5a) bekezdés alkalmazásában a teljesítményarányt az igényelt vételezési és betáplálási irányú csatlakozási teljesítmények összege alapján, közép- és kisfeszültségű csatlakozások esetében az igényelt betáplálási irányú csatlakozási teljesítmény alapján kell kiszámítani.

(6)[64] Ha a (3)-(5b) bekezdés szerint szükséges beruházások tényleges aktiválási értéke eltér az (1) bekezdés szerinti költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye.

(6a)[65] Ha az (1) bekezdés szerinti költségbecslésben figyelembe vett bármely közvetett csatlakozási beruházás eltérő műszaki tartalmú beruházással kerül kiváltásra, akkor a (6) bekezdés szerinti utólagos elszámolás során a hálózati engedélyes nem érvényesíthet ezzel kapcsolatos költségtöbbletet.

(7)[66] Betáplálási irányú, továbbá nagyfeszültségű hálózaton vételezési irányú csatlakozást igénylő esetében a csatlakozási díj megállapításához a (3)-(5a) bekezdésben meghatározott esetekben és mértékben a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes - a csatlakozási igény benyújtásához képest - 5 évnél nem régebben aktivált hálózati beruházásainak általános forgalmi adó nélkül számított értékét is figyelembe kell venni.

(7a)[67] A csatlakozási díj alapjának meghatározása során a (4)-(5b) bekezdés szerinti teljesítményarányokat külön-külön kell megállapítani a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósuló új és a (7) bekezdés szerinti, 5 évnél nem régebben aktivált hálózati beruházások esetében.

(8) A csatlakozást igénylő és a befogadó hálózati engedélyes, illetve a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes közötti esetleges - a (6) és (7) bekezdéshez kapcsolódó - vita esetén a hálózati engedélyesek feladata független műszaki-gazdasági szakvélemény beszerzése.

(9)[68] Az (1) bekezdés szerinti költségbecsléshez kapcsolódó előzetes csatlakozási díj számítást a hálózati engedélyesek úgy végzik el, hogy a (3)-(5a) bekezdés alkalmazása során csökkentő tételként veszik figyelembe a műszaki-gazdasági tájékoztató kiadásának időpontja előtti 8. napig megkötött azon támogatási szerződésben vagy egyéb támogatói okiratban szereplő vissza nem térítendő támogatási összeget, amely azonosítható módon kapcsolódik az adott csatlakozást szolgáló beruházásokhoz.

(10)[69] A (6) bekezdés szerinti utólagos elszámoláskor a tényleges aktiválási értékeket csökkenteni kell azokkal az összegekkel, amelyeket a hálózati engedélyesek a csatlakozási igény kielégítéséhez szükséges beruházásokhoz azonosítható módon kapcsolódó támogatási szerződés vagy egyéb támogatói okirat alapján, vissza nem térítendő támogatásként, előlegként vagy véglegesen kaptak.

(11)[70] A háztartási méretű kiserőművek betáplálási célú csatlakozási igénye esetén a 29. § rendelkezései irányadók.

28. §[71]

14. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díjára vonatkozó szabályok

29. § (1) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár 3x63 Amper.

(2)[72] Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a 31-34. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.

(3) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.

15. Az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai

30. § Az ideiglenes csatlakozási ponton túli - nem közcélú - vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.

VIII. FEJEZET

A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATON VÉTELEZÉSI IRÁNYÚ CSATLAKOZÁST IGÉNYLŐ ÁLTAL FIZETENDŐ CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI[73]

16. Csatlakozási alapdíj

31. § (1) Csatlakozási alapdíjat nem fizet

a) az erőmű a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező rendszerhasználói igény tekintetében a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig,

b)[74] a csatlakozást igénylő a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,

c)[75] a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege - az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva - nem haladja meg a 32 ampert, ideértve a VET 146/A. § (9) bekezdés szerint meghatározott, összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylőt is.

d)[76] a vételezési és betáplálási irányú csatlakozást egyidejűleg igénylő a betáplálási irányú csatlakozási teljesítményigénye után.

(2)[77] Ha a csatlakozást igénylő által igényelt teljesítmény meghaladja az (1) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.

(3) A közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a többletteljesítményt igénylő az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat is.

(4)[78]

17. A csatlakozóvezeték díja

32. §[79] (1) Csatlakozóvezeték díjat fizet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a csatlakozást igénylő a csatlakozóvezeték hálózati engedélyes általi létesítéséért, ha az igényének kielégítése érdekében kiépítésre kerülő kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza meghaladja[80]

a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,

b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert.

(2) Csatlakozóvezeték díjat az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszok feletti hosszok után kell fizetni.

(3)[81] Nem fizet csatlakozóvezeték díjat

a) a VET 146/A. § (9) bekezdése alapján az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylő, ha igénye a vezetékhossz és a műszaki megoldás tekintetében megfelel a legkisebb költség elvének figyelembevételét előíró VET 146/A. § (5) bekezdésének, valamint igényének kielégítése a VET 146/A. § (9) bekezdésében foglaltnál nem hosszabb közcélú vezeték építését teszi szükségessé, és

b) az a nem háztartási méretű kiserőműnek minősülő csatlakozást igénylő, aki egyidejűleg igényel vételezési és betáplálási irányú csatlakozási teljesítményt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszokon a nyomvonalhossz földfelszínre vetített hossza értendő.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszakat a díjfizetés alóli mentesség szempontjából felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra vonatkoztatva lehet számításba venni.

(6) Ha a (3) bekezdés szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő olyan többletigény nyújt be, amely kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, akkor a csatlakozást igénylő köteles megfizetni a (3) bekezdés szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de az (1) bekezdés figyelembevételével számított csatlakozóvezeték díjat is.

18. A közcélú vezeték díja

33. §[82] (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek közcélú vezeték díjat kell fizetnie.

(2) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie

a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén

aa) szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 100 méterig,

ab) földkábelnél 50 méterig,

b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény esetén

ba) szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 50 méterig,

bb) földkábelnél 25 méterig.

c)[83] nem háztartási méretű kiserőmű csatlakozásához egyidejűleg igényelt vételezési és betáplálási irányú csatlakozás esetében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat minden kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetén felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.

(4) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan létesítésekor - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével összhangban - a (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.

(5) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében középfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek közcélú vezeték díjat kell fizetnie.

(6) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie

a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén

aa) középfeszültségű szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 500 méterig,

ab) középfeszültségű földkábelnél 250 méterig,

b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény és a középfeszültségű csatlakozási igény esetén

ba) középfeszültségű szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 250 méterig,

bb) középfeszültségű földkábelnél 125 méterig.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként egyszer, a középfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.

(8) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan létesítésekor - a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével összhangban - a (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.

(9) Közcélú vezeték díjat a (2) és (6) bekezdés szerinti vezetékhosszak feletti hosszak után kell fizetni.

(10) Ha a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő többletigénye kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, a csatlakozást igénylő köteles a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de a (2) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés b) pontja szerint számított közcélú vezeték díjat megfizetni.

(11) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszakon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, a (2) és (6) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal földfelszínre vetített hossza értendő.

(12) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat elosztói szabályzat határozza meg.

(13) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 5 éven belül újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó leendő rendszerhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig fizetett közcélú vezeték díj egy rendszerhasználóra - beleértve az új csatlakozást igénylőt is - eső értékével.

(14) A hálózati engedélyes a (13) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán, illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.

(15) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1)-(9) és (11) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti, a létesítés évétől számított 5 évig.

19. Egyéb díjalkalmazási szabályok

34. § Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő a legkisebb költség elvének megfelelő - de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozáshoz képest az igényelt

a) vezetékhosszak,

b) műszaki megoldás vagy

c) hatósági, illetve szakhatósági eljárás

miatt csak magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a csatlakozást igénylő - a villamosenergia-ellátási szabályzatban (elosztói szabályzat) foglaltakra is figyelemmel - a hálózati engedélyes részére a 31-33. §-ok szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás elosztói szabályzat szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.[84]

34/A. §[85] Ha a közép- vagy kisfeszültségre csatlakozó felhasználó - kivéve a háztartási méretű kiserőmű - betáplálási irányú teljesítményt igényel, akkor az igényelt betáplálási csatlakozási teljesítmény biztosításáért a 27. § szerint kiszámított csatlakozási díjat fizeti meg.

NEGYEDIK RÉSZ

KÜLÖN DÍJAK

20. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások felhasználói igény alapján

35. § (1) Az elosztó külön díjat kérhet - a külön díjak meghatározásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint - a felhasználó által igényelt következő, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokért:

1. fogyasztásmérő berendezés hitelességének lejárta miatti csere kivételével a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálata, beleértve a szakértői vizsgálat és a vizsgálatra szállíttatás költségét,

2. előre fizetős fogyasztásmérő berendezés felszerelése vagy nem előre fizetős fogyasztásmérő berendezésnek előre fizetős fogyasztásmérő berendezésre történő cseréje,

2a.[86] okosmérő felszerelése, vagy nem okosmérőnek okosmérőre történő cseréje,

3. előre fizetős fogyasztásmérő berendezésnek nem előre fizetős fogyasztásmérő berendezésre történő cseréje,

3a.[87] okosmérő nem okosmérőre történő cseréje,

4.[88] a felhasználónak a villamosenergia-ellátásból annak szerződésszegése következtében való jogszerű kikapcsolása utáni visszakapcsolása,

5.[89] számlamásolat készítése esetén azonos számlánként, készpénz-átutalási megbízások pótlása esetén ugyanazon számlához tartozó készpénz-átutalási megbízásonként a harmadik alkalommal kezdődően,

6. rendkívüli leolvasás felhasználási helyenként felszámítva,

7. a távlehívható fogyasztásmérő-berendezésből kinyerhető, a felhasználó villamosenergia-fogyasztására vonatkozó, elszámolási alapadatokon - negyedórás mért adatok vagy mérőállások - felüli adatok rendelkezésre bocsátása azonos mérési időszakra vonatkozóan 12 hónapon belül a második alkalmat követően,

8. az elosztó kezelésében lévő kisfeszültségű szabadvezeték-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

9. az elosztó kezelésében lévő kisfeszültségű földkábel-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

10. az elosztó kezelésében lévő középfeszültségű szabadvezeték-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

11. az elosztó kezelésében lévő középfeszültségű földkábel-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

12.[90] egy felhasználási helyre vonatkozó felhasználói csatlakozási terv felülvizsgálata naptári évenként a harmadik alkalommal kezdődően

13.[91] a felhasználási helyen hibaelhárítás céljából történő megjelenés esetében, ha a hiba a csatlakozási pont után a felhasználói berendezésben van, és

14.[92] a szerződéses jogviszonnyal összefüggő, az interneten is elérhető dokumentumok (pl. az üzletszabályzat) részei másolatának kiadása a 7. oldaltól kezdve, ha az igényelt másolat a 6 oldal terjedelmet meghaladja.

(2)[93] Az elosztó - a külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint - a kiserőművi csatlakozást igénylőtől (a háztartási méretű kiserőmű kivételével) kiserőművenként kapott külön díj ellenében

1. elkészíti az igénybejelentésre vonatkozó tájékoztatót,

2. felülvizsgálja a megvalósíthatósági tanulmányt, és

3. felülvizsgálja a csatlakozási tervet.

36. § (1) Ha az elosztó a felhasználó által megbízott villamosenergia-kereskedő megrendelése alapján jár el, a külön díjjal való elszámolás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - közvetlenül a felhasználóval történik.

(2)[94] A 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti visszakapcsolás külön díját az (1) bekezdés szerint eljáró elosztó a külön díj fizetésére kötelezett felhasználóval vagy a külön díj fizetésére kötelezett felhasználó (1) bekezdés szerinti, a felhasználó visszakapcsolását kérő villamosenergia-kereskedőjével számolja el. Ha a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti visszakapcsolás külön díját az elosztó a felhasználó visszakapcsolását kérő villamosenergia-kereskedőjével számolja el, akkor ezt a külön díjat a villamosenergia-kereskedő a külön díj fizetésére kötelezett felhasználóval elszámolja.

21. A külön díj megfizetése alóli mentesülés (ingyenesség)

37. § (1) Az elosztó a felhasználók részére külön díj megfizetése nélkül, ingyenesen köteles biztosítani a 35. §-ban meghatározott, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokat a következő esetekben:

1. a 35. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott, felhasználási helyenként felszámított rendkívüli leolvasásra vonatkozó szolgáltatás, ha arra a felhasználó személyében történő változással összefüggésben kerül sor, vagy ha arra fogyasztásmérő berendezés hibája vagy a számlázással kapcsolatos megalapozott panasz miatt kerül sor,

2.[95] a 35. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott szolgáltatás, ha annak nyújtására kereskedőváltással összefüggésben került sor,

3. a 35. § (1) bekezdés 8-11. pontjában foglalt szolgáltatások, ha azok elvégzését jogszabály az elosztó kötelezettségeként határozza meg,

4. a 35. § (1) bekezdés 2. és 3. pontjában meghatározott szolgáltatások, ha a felhasználó szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül,

5. a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő leendő rendszerhasználó csatlakozást igénylő részére előre fizetős fogyasztásmérő berendezés felszerelése egy felhasználási helyen,

6.[96] a szerződéses jogviszonnyal összefüggő, az interneten is elérhető dokumentumok részeinek 6 oldal terjedelmet nem meghaladó másolatának kiadása, valamint a szerződéses jogviszonnyal összefüggő ügy intézéséhez szükséges formanyomtatványok rendelkezésre bocsátása,

7. a 35. § (1) bekezdés 5., 7. és 12. pontja szerinti szolgáltatás első és második alkalommal történő igénybevétele,

8. a közvilágítás fogyasztásának mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés felszerelése,

9. a VET 63/B. §-a szerinti minimális szolgáltatás műszaki feltételeinek biztosítása,

10. a távlehívható fogyasztásmérő berendezésben tárolt és kiolvasható, a felhasználó villamosenergia-fogyasztására vonatkozó adatokba az elosztó ügyfélszolgálatán történő betekintés és

11. a távlehívható fogyasztásmérő berendezésben tárolt és kiolvasható, a felhasználó villamosenergia-fogyasztására vonatkozó adatokhoz három hónapra visszamenőlegesen az elosztó honlapján történő hozzáférés.

(2) Ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezés hibás mérésének feltételezése miatt a fogyasztásmérő berendezés felülvizsgálatát kérte az elosztótól, és a felülvizsgált fogyasztásmérő berendezés mérése a jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, vagy az elosztó megállapítja, hogy a fogyasztásmérő berendezés hibás, az elosztó a 35. § (1) bekezdés 1. pontja alapján felszámított külön díjat a felülvizsgálat eredményéről való értesüléstől számított 8 napon belül a felhasználónak vagy a fizetőnek visszatéríti.

(3) Az elosztó a felhasználó kérésének megfelelő fizetési mód szerint - ennek hiányában a felhasználó számlafizetési módja szerinti módon - köteles teljesíteni a (2) bekezdés szerinti visszatérítést a felhasználó vagy a fizető számára.

(4)[97] Ha a felhasználó szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, akkor a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti visszakapcsolás szerinti villamosnergia ellátásból való kikapcsolás díjának megfizetését a hozzá felszerelt előre fizetős fogyasztásmérő berendezés igénybevételével törlesztve is teljesítheti.

22. A felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

38. § (1) Az elosztó a felhasználótól annak szerződésszegése esetén külön díjat kérhet

1. egyfázisú fogyasztásmérő berendezés,

2. többfázisú fogyasztásmérő berendezés,

3.[98]

4.[99]

5.[100]

6.[101]

külső behatásból eredő sérülés, rongálódás miatti cseréjéért, amennyiben az a felhasználó kizárólagos őrizetében van, vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során az elosztó mindenben jogszabályban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint járt el. A külön díj nem tartalmazza a cserélni szükséges berendezés utánpótlási árát, amely árat a felhasználó - a külön díjjal együtt - szintén köteles megtéríteni.

(2)[102]

39. § (1) Ha jogerősen megállapítást nyer, hogy a felhasználó nem követett el szerződésszegést, akkor az érintett engedélyes köteles a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, valamint a 38. § szerinti esetekben felszámított külön díjat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kamattal együtt 8 napon belül a felhasználónak vagy a fizetőnek visszatéríteni.

(2) Az érintett engedélyes a felhasználó kérésének megfelelő fizetési mód szerint - ennek hiányában a felhasználó számlafizetési módja szerinti módon - köteles teljesíteni az (1) bekezdés szerinti visszatérítést a felhasználó vagy a fizető számára.

40. § (1) Az elosztó nem kérhet a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, valamint a 38. § szerinti külön díjakat abban az esetben, ha az elosztó a szerződésszegés miatt elvégzett külön díj ellenében végezhető szolgáltatás ellenértékét meghaladó mértékű kötbérigényt érvényesít.

(2) Az elosztó nem kérhet a 38. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti külön díjat, ha behajtási költségátalányt követel a felhasználótól vagy a felhasználó önkéntesen teljesíti a behajtási költségátalány megfizetését.

23. A külön díjak alkalmazásának egyéb szabályai

41. §[103]

42. § (1)[104] A 35. § (1) bekezdés 2. és 2a. pontjában foglalt külön díj ellenében végezhető szolgáltatás esetében az elosztó a külön díjon felül a kétféle fogyasztásmérő berendezés nyilvántartási értékének különbözetét is jogosult felszámítani.

(2)[105] Ha az elosztó az (1) bekezdés szerinti különbözetet a szolgáltatás nyújtása során felszámította, a 35. § (1) bekezdés 3. és 3a. pontjában foglalt külön díj ellenében végzett szolgáltatás esetében a külön díjat csökkenteni kell a kétféle fogyasztásmérő berendezés nyilvántartási értékének különbözetével, vagy - a felhasználó erre irányuló igényére - a különbözetet a felhasználó számláján jóvá kell írni.

24. A tájékoztatás módjára vonatkozó szabályok

43. § (1)[106] Az elosztó a felhasználók tájékoztatása céljából a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokat és az azokhoz kapcsolódó külön díjak hatályos, forintban kifejezett, általános forgalmi adó nélküli és azzal növelt értékeit Üzletszabályzatában, az ügyfélszolgálatokon, valamint honlapján közzéteszi.

(2)[107]

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2)[108]

(3)[109]

45. §[110] A 27. § (9) bekezdése nem alkalmazható a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet 11. § (11) bekezdése alapján kiadott műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívással érintett hálózati csatlakozási igények tekintetében a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet módosításáról szóló 7/2023. (V. 8.) MEKH rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését követően kiadott kormányhatározaton alapuló vagy kormányhatározat hiányában az ezen időpontot követően megkötött támogatási szerződés szerinti vissza nem térítendő támogatások vonatkozásában.

46. §[111] E rendeletnek a MódR.-rel megállapított 27. § (4) bekezdés b) pontját és 27. § (5) bekezdés b) pontját a MódR. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő, a VET 35. § (8) bekezdése alá tartozó csatlakozási eljárásokban is alkalmazni kell.

47. §[112] E rendeletnek a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet módosításáról szóló 20/2023. (XII. 1.) MEKH rendelettel (a továbbiakban: MódR1.) megállapított 2. § 13a. pontja, valamint 27. § (1), (4)-(5b), (6a), (7) és (9)-(11) bekezdése rendelkezéseit azokban a csatlakozási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben

a) a megvalósíthatósági tanulmány készítéssel nem érintett csatlakozási eljárások esetén a műszaki gazdasági tájékoztató vagy

b) a megvalósíthatósági tanulmány készítéssel érintett csatlakozási eljárások esetén a megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívás

kiadása a MódR1. hatálybalépését követően történik meg.

48. §[113] (1) E rendeletnek a csatlakozási díjakra vonatkozó rendelkezéseit a csatlakozási díjak megállapításáról szóló, a Hivatal által kiadott határozathoz (a továbbiakban: Határozat) kapcsolódóan, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet 11. § (10) bekezdése szerinti második közzétételi eljárás igénybejelentésre nyitva álló időtartama alatt benyújtott, villamosenergia-tárolóra is kiterjedő csatlakozási igények esetén a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nagyfeszültségű hálózatra csatlakozás esetén, ha a csatlakozást igénylő

a) új csatlakozási pontra, kizárólag villamosenergia-tároló csatlakozását igényli (a továbbiakban: önállóan létesített tároló), akkor

aa) a 27. § (3) bekezdése szerint számított összeg és

ab) a 27. § (5b) bekezdése alapján kizárólag a vételezési irányú teljesítményre számított összeg

70%-ának a Határozat önállóan létesített tárolóra vonatkozó előírásainak figyelembevételével képzett értéke szerint,

b) új csatlakozási pontra erőmű és villamosenergia-tároló együttes, a betáplálási irány tekintetében az erőmű beépített teljesítményét nem meghaladó teljesítményű csatlakozását igényli, akkor

ba) a 27. § (3) bekezdése szerint számított összeg 100%-át és

bb) a 27. § (5b) bekezdésében a betáplálási irányú teljesítmény igényt az erőmű beépített teljesítménye és a csatlakozási pont betáplálási kapacitása közül a kisebbik értéken, a vételezési irányú teljesítményt 49%-ban figyelembe véve

a Határozat erőművekre vonatkozó előírásainak figyelembevételével képzett értéke szerint,

c) nagyfeszültségen már meglévő csatlakozással rendelkező felhasználóként vagy erőműként a csatlakozási pontja mögé telepít villamosenergia-tárolót, amihez pótlólagos betáplálási vagy egyidejűleg vételezési és betáplálási kapacitást igényel, akkor

ca) a 27. § (3) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni, és

cb) a 27. § (5b) bekezdését kizárólag a vételezési irányú teljesítményre kell alkalmazni, és az ily módon számított összeg 70%-ának

a Határozat nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználókra vonatkozó előírásainak figyelembevételével képzett értéke szerint,

d) nagyfeszültségen már meglévő csatlakozással rendelkező felhasználóként vagy erőműként a csatlakozási pontja mögé telepít olyan villamosenergia-tárolót, amihez csak vételezési irányú többlet kapacitást igényel, akkor

da) a 27. § (3) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni, és

db) a 27. § (5b) bekezdését kizárólag a vételezési irányú teljesítményre kell alkalmazni és az ily módon számított összeg 70%-ának

a Határozat nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználókra vonatkozó előírásainak figyelembevételével képzett értéke szerint,

e) új csatlakozási pontra csak vételezési irányú (felhasználói) csatlakozási teljesítményt igényel és villamosenergia-tároló telepítésére is igénybejelentést nyújt be, akkor

ea) a 27. § (3) bekezdés szerint számított összeg 100%-ának, és

eb) a 27. § (5b) bekezdésében a tároló beépített teljesítőképesség 70%-os, az ezt meghaladó vételezési irányú teljesítményigény 100%-os mértékű alapulvételével számított összegnek

a Határozat nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználókra vonatkozó előírásainak figyelembevételével képzett értéke szerint

fizeti meg az igénylő a csatlakozási díjat.

(3) A (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti csatlakozási díjszámítás akkor érvényesíthető a 27. § (6) és (6a) bekezdése szerinti utólagos elszámolásnál, ha a csatlakozás időpontjában a villamosenergia-tároló üzembe helyezése is megtörténik. Ennek hiányában a hálózati engedélyes akkor biztosítja a hálózati csatlakoztatást, ha a csatlakozást igénylő megfizette a (2) bekezdés figyelembevétele nélkül számított csatlakozási díjat.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint számított csatlakozási díj megfizetése mellett kielégített csatlakozás megvalósítását követő 5 éven belül az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló betáplálási teljesítményre vonatkozóan utólag erőművi csatlakozási igényt is benyújtanak, akkor az igénylő megfizeti az ily módon igénybe venni kívánt, már rendelkezésre álló csatlakozási teljesítmény után a (2) bekezdés nélkül számított csatlakozási díj teljes összegének és a (2) bekezdés figyelembevételével számított csatlakozási díj összegének a különbözetét is.

(5) Ha a (2) bekezdés szerint számított csatlakozási díj megfizetése mellett kielégített csatlakozás megvalósítását követő 5 éven belül az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló vételezési teljesítményre vonatkozóan utólag pótlólagos vételezési irányú (felhasználói) csatlakozási teljesítményt igényelnek, akkor az igénylő megfizeti a már rendelkezésre álló csatlakozási teljesítmény után a (2) bekezdés nélkül számított csatlakozási díj teljes összegének és a (2) bekezdés figyelembevételével számított csatlakozási díj összegének a különbözetét is.

(6) Közép- vagy kisfeszültségű hálózatra csatlakozás esetén, ha a csatlakozást igénylő

a) önálló villamosenergia-tároló, akkor a csatlakozási díj számítása során a 27. § és a 31. § szerint meghatározott csatlakozási díjösszeg 49%-át,

b) erőmű (kivéve a háztartási méretű kiserőművet) és villamosenergia tároló együttes csatlakozását igényli, akkor

ba) a 27. § szerint számított csatlakozási díjösszeget meg kell osztani a villamosenergia-tároló beépített teljesítménye és az igényelt betáplálási csatlakozási teljesítmény arányának megfelelően, és a tároló teljesítményére jutó részösszeg 49%-át, a fennmaradó teljesítményre jutó részösszeg 100%-át, és

bb) a tároló vételezési teljesítménye után a 31. §-ban meghatározott csatlakozási díjösszeg 49%-át

fizeti meg.

(7) A (6) bekezdés szerinti díjszámítás akkor tekinthető véglegesnek, ha a csatlakozás időpontjában a villamosenergia-tároló üzembe helyezése is megtörténik. Ennek hiányában az engedélyes akkor biztosítja a hálózati csatlakoztatást, ha a csatlakozást igénylő megfizette a (6) bekezdés figyelembevétele nélkül számított csatlakozási díjat.

(8) Ha a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követő 5 éven belül a (2) és a (6) bekezdés szerint fizetett csatlakozási díj megállapításakor figyelembe vett villamosenergia-tárolói kapacitás megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó igénybejelentést nyújtanak be, akkor az igénybejelentő a (2)-(6) bekezdés figyelembevételével, illetve anélkül számított csatlakozási díj különbözetét köteles utólag megfizetni a hálózati engedélyes részére.

Dr. Dorkota Lajos s. k.,

elnök