12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet

az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Ez a rendelet - a különleges jogrend idején kiadható jogszabály kivételével - a Kormány által előterjesztendő Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: előterjesztés) tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg.

(2) Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. előzetes hatásvizsgálat összefoglalója: az előzetes hatásvizsgálat eredményeit röviden és áttekinthetően megjelenítő összefoglaló;

2. hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredményeknek a megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését;

3.[1] hatásvizsgálati lap: olyan űrlap, amely tartalmazza az előterjesztés címét, költségvetési hatásait, adminisztratív terhekre gyakorolt hatásait, az előterjesztés szerint tervezett adatkezelési műveletek adatvédelmi hatásvizsgálatának eredményeit, valamint az előterjesztés egyéb hatásait;

4. szabályozás: az 1. § szerinti jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben foglalt intézkedés;

5. szabályozás előkészítője: a szabályozás előkészítéséért felelős, feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter.

(2)[2]

2. Az előzetes hatásvizsgálat

3. § Az előzetes hatásvizsgálat során

a) a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatot, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;

b) a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;

c) a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni;

d) egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni;

e) a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni;

f) több döntési változat esetén valamennyi változat tekintetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat.

4. § (1) Az előzetes hatásvizsgálat részleteinek megtervezése érdekében a szabályozási igény felmerülését követően - a szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén - a szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit.

(2) A szabályozás előkészítője kiválasztja azokat a jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat.

(3) A szabályozás előkészítője értékeli a szabályozás elmaradásának várható következményeit, a szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat.

(4) Az előzetes hatásvizsgálat során valamennyi releváns időtáv figyelembevételével a hatásvizsgálati lapon rögzíteni kell a szabályozás közvetett és közvetlen hatásait.

5. § Az előzetes hatásvizsgálat adatait és az előzetes hatásvizsgálat során feltárt eredményeket a hatásvizsgálati lapon szükséges rögzíteni.

3. Az utólagos hatásvizsgálat

6. § Az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó 3. § a)-e) pontjában és 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az utólagos hatásvizsgálatra is alkalmazni kell.

4. A hatásvizsgálat szervezése

7. § (1) A hatásvizsgálati lap kitöltéséért és az előzetes hatásvizsgálat összefoglalójának elkészítéséért a szabályozás előkészítője a felelős.

(2) Ha az egyeztetési folyamat során a szabályozás tartalmának módosítására kerül sor, a várható hatások felmérése és a hatásvizsgálat új eredményeinek hatásvizsgálati lapon történő rögzítése ismételten szükséges.

(3) A szabályozás előkészítője mellett a feladatkörében érintett más miniszter a szabályozás előkészítője és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatását követően saját hatásvizsgálatot készíthet, amelynek eredményéről a szabályozás előkészítőjét és a minisztert tájékoztatni kell.

8. § (1) A szabályozás előkészítője

a) gondoskodik az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről;

b) írásban tájékoztatja a minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről;

c) elkészíti és megküldi a miniszter részére a tárgyévet követő év február 15-éig az általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló).

(2) A szabályozás előkészítője által kijelölt hatásvizsgálati kapcsolattartók

a) a szabályozás előkészítője által vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységével kapcsolatos szakmai kérdések;

b) a hatásvizsgálati lap kitöltésével összefüggő gyakorlati kérdések és

c) a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésével kapcsolatos javaslatok

megvitatása érdekében eseti jelleggel értekezletet tartanak, amelynek összehívását a miniszter által kijelölt minisztériumi hatásvizsgálati kapcsolattartó kezdeményezi.

(3) A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza

a) az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát;

b) a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot;

c) a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és

d) a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

(4) A miniszter - a hatásvizsgálati beszámolók figyelembevételével - minden év március 31-éig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő gyakorlati tapasztalatokról.

(5) A miniszter a Kormány számára a hatásvizsgálatok során feltárt eredményekről eseti jelleggel jelentést készít.

5. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

10. §[3]

11. §[4]

12. §[5]

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

1. melléklet a 12/2016. (IV. 29.) MVM rendelethez[6]