2016. évi CXLI. törvény
a Magyar Corvin-lánc Testületről[1]
Az Országgyűlés a Magyar Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű védelmének érdekében a következő törvényt alkotja.
1. A Magyar Corvin-lánc Testület jogállása
1. § (1) A Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott tagokból álló köztestület. A köztestületi tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik és a Magyar Corvin-lánc kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg.
(2) A Magyar Corvin-lánc Testület név használatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult.
(3) A Testület közhasznú jogállású szervezet.
(4) A Testületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
2. A Testület szervezete, működése és gazdálkodása
2. § (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása,
b) az elnök és az elnökhelyettes megválasztása,
c) a Testület pénzügyi és szakmai tervből álló tárgyévi költségvetésének (a továbbiakban: pénzügyi és szakmai terv), valamint az előző évre vonatkozó pénzügyi és szakmai tervéről készített beszámolójának elfogadása,
d) a döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület képviseletét a Testület elnöke látja el.
(3) A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4) A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza.
3. § A Testület felügyelő szerv, felügyelőbizottság létrehozására nem köteles.
4. § A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként működő Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság ennek keretében
a) szervezi a Testület közfeladatainak ellátását,
b) ellátja a Testület vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi és vagyonkezelési feladatokat,
c) ellátja a Testület közfeladatainak ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat,
d) gondoskodik a Testület közgyűlése által hozott döntések és szabályzatok eredeti példányának őrzéséről.
5. § A Testület közfeladatainak ellátásához az állam költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá.
3. A Testület közfeladatai
6. § (1) A Testület munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett.
(2) A Testület az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva
a) véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolásra javasolt személy a magyar tudomány vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetve a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján - figyelemmel közéleti tevékenységére is - érdemes és méltó-e a kitüntetésre;
b) külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezetével kapcsolatban;
c) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és a művelődés minden egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet és nyilvános állásfoglalást tehet közzé;
d) ösztöndíjprogramot működtethet a szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező személyek támogatása céljából.
7. § A Testület a feladatainak eredményes ellátása érdekében
a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet;
b) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, külső szakértő a Testület közgyűlésének ülésére - tanácskozási joggal - meghívható.
4. Törvényességi ellenőrzés
8. §[2] A Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el.
5. Záró rendelkezések
9. § Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
10. § (1) A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület az e törvény szerinti Testületként működik tovább. A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Testületnek az e törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnöke és elnökhelyettese megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti.
(2) A Testület közgyűlése a Testület e törvénnyel összhangban álló alapszabályát e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül elfogadja.
11. § A Magyar Corvin-lánc Iroda az általa őrzött, a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület működését érintő szabályzatok eredeti példányát és egyéb iratokat - ide nem értve a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel kapcsolatos, kormányrendeletben meghatározott adatokat és iratokat - e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül átadja a Testület részére.
12. § (1) A Testület által végzett közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében a Budapest 29772/1 és a 29772/13 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1146 Budapest, Hermina út 45. szám alatti műemlék ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) és az abban található ingóságok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva ingyenesen a Testület tulajdonába kerülnek.
(2) Az Ingatlan tulajdonváltozásának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.
13. §[3]
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés alelnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el.
[2] Megállapította a 2017. évi L. törvény 521. §-a. Hatályos 2017.05.26.
[3] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.