34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet

a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés l) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés k) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vízügyi hatóság részére a kút létesítése iránti kérelemhez a 2. számú melléklet I/B.) pontja szerinti tervet kell csatolni, ha a kút

a) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,

b) nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,

c) 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és

d) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint."

2. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a következő 12/B. §-sal egészül ki:

"12/B. § E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R. 2.) megállapított 2. § (6) bekezdését a Mód. R. 2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

2. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosítása

3. § (1) A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:)

"i) az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználat esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon megállapított vízmennyiség mértnek minősül."

(2) Az R1. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b) pontja szerinti szorzószámot, amennyiben a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik. E tényt a mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja."

4. § Az R1. a következő 6. és 6/A. §-okkal egészül ki:

"6. § (1) Tekintettel a Vgtv. 15. § (7) bekezdésében és 15/C. § (1a) bekezdésében előírtakra, valamint arra, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség nem akadályozhatja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását, a vízkészletjárulék kiszámításához

a) a földrajzi jellemzők tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízkészlet-jelleget,

b) a környezeti hatás tekintetében az 1. mellékletben meghatározott osztály-, illetve kategória-besorolásokat,

c) a gazdasági és szociális hatások tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízhasználat jellegéhez rendelt "g" szorzószámot

kell figyelembe venni.

(2) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. E kedvezményt a vízhasználó abban az esetben igényelheti, ha a kivett víz mennyiségének meghatározását oly módon vezeti, hogy abból az ezen időszakban történő vízkivétel mennyisége egyértelműen megállapítható.

(3) A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet, valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

6/A. § Ha a vízhasználó több vízbeszerzési létesítménnyel rendelkezik, akkor a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb "g" szorzószámmal rendelkező vízbeszerzési létesítményre kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességet ki nem meríti."

5. § Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az 1. melléklet 1. pont e) alpontjának "g" szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott mezőinél - tekintettel a 2. számú mellékletben meghatározott fogalmakra is - a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó "g" szorzószámot kell alkalmazni."

6. § Az R1. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § Nem kell alkalmazni az 1. melléklet 1. pont db) alpontjában meghatározott "t" szorzószámot a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosításának jogerőre emelkedésétől számított 3 éven át."

7. § Az R1. a következő 9/A. és 9/B. §-okkal egészül ki:

"9/A. § Az öntözési, valamint a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználónak nem kell alapjárulékot fizetni a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mértékig akkor sem,

a) ha a tényleges vízhasználat a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget túllépte, vagy

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget nem vette igénybe.

9/B. § Ha az öntözési, valamint a halgazdasági és rizstermelési célú vízhasználó a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m), illetve n) pontja alapján termel ki vizet, akkor az így kitermelt víz mennyiségét a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában megadott mérték meghatározása során nem kell figyelembe venni."

8. § Az R1. a következő 11/A. és 11/B. §-okkal egészül ki:

"11/A. § E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel megállapított 4. §-át, 6. és 6/A. §-át, 7. §-át, 8/A. §-át, 9/A. és 9/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét a 2017. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.

11/B. § Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja."

9. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R2. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

10. § Az R1.

a) 4. §-ában a "g szorzószám" szövegrész helyébe a ""g" szorzószám, valamint a víztest túlterhelésre vonatkozó "t" szorzószám",

b) 5. § (2) bekezdés b) pontjában a "nem mért" szövegrész helyébe a "számított"

szöveg lép.

11. § Hatályát veszti az R1. 8. §-a.

3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

12. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § (1) Az öntözés céljából történő vízkivételek során a kivett víz mennyiségét meg kell határozni vízbeszerzési létesítményként

a) folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel,

b) felszín alatti vízkivétel esetén akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, vagy

c) felszíni vízkivétel esetén hiteles vagy kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel.

(2) Több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha azok vízkészletének jellege és vízminőségi kategóriája azonos.

(3) Ha a mérés műszaki szempontból és méréstechnikailag nem megoldható, akkor a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott számítást kell alkalmazni."

13. § Az R2. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

"69/A. § (1) Az öntözőtelep létesítményeit - a vízkorlátozási időszakot kivéve - úgy kell kialakítani, hogy az ellátandó terület tervezett vízszükséglete a szükséges időben és vízszintmagassággal biztosítható legyen.

(2) Öntözőtelepek esetében az állami tulajdonú vízilétesítmény területén elhelyezhető a szívócső, a vízkitermelést végző szivattyú és a legközelebbi birtokhatárig érő nyomócső. Az öntözéshez szükséges egyéb tartozék vagy berendezés csak az öntözőtelep területén helyezhető el."

14. § (1) Az R2. 72. § (1) bekezdésben a "csepegtető öntözőtelepek" szövegrész helyébe a "csepegtető vagy mikroszórófejes öntözőtelepek", valamint a "testekben" szövegrész helyébe a "testekben, szórófejekben, tartószerkezetekben" szöveg lép.

(2) Az R2. 72. § (2) bekezdésben az "a csepegtető testekhez" szövegrész helyébe az "a csepegtető testekhez, szórófejekhez" szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.

16. § E rendelet 3-11. §-a a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelethez

"1. melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez

A vízkészletjárulék mértéke

1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = "V" (m3) X "A" (Ft/m3) X "m"X "t"X "g".

a) A "V" a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

b) Az "A" alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.

c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám "m" értéke:

ca) mért vízhasználat esetében: 1,0,

cb) számított vízhasználat esetében: 2,0.

d) A "t" víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:

da) felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú - de nem mennyiségi okokra visszavezethető - minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.

db) felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a "jó, de gyenge kockázata" minősítés esetében - a dc) alpont kivételével -: 1,2.

dc) felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a "jó, de gyenge kockázata" minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.

e) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függően a "g" szorzószám módosítja. A "g" szorzószám értékei a következők:

ABCDEFGHIJKLMNO
1.Vízkészlet jellegeVízhasználat jellege
2.gyó-
gyá-
szati
célú
közcélúöko-
lógiai
Gazdasági célú
3.ivóvízön-
tözés
halgaz-
dálko-
dás és
rizs-
terme-
lés
állat-
tartó
telep
ener-
getika
meg-
újuló
energia
célú
víz-
erőmű
fürdőegyéb
4.Felszín
alatti
víz
gyógyvízminősített1,05,05,05,010,0
5.termálvíz>vagy=
30 °C
1,01,03,05,02,03,07,5
6.karszt- és
hasadékvíz
I. oszt.1,51,21,23,05,05,04,02,03,06,0
7.II. oszt.1,01,01,02,04,04,03,02,02,05,0
8.III. oszt.0,50,50,51,03,03,02,02,01,04,0
9.rétegvízI. oszt.1,51,01,03,03,83,83,51,53,05,0
10.II. oszt.1,00,80,82,02,52,52,01,52,04,0
11.III. oszt.0,50,50,51,01,51,51,01,51,02,0
12.partiszűrésű
víz
I. oszt.1,51,00,43,03,53,53,50,23,04,0
13.II. oszt.1,00,80,42,01,31,32,00,22,03,0
14.III. oszt.0,50,50,41,01,01,01,00,21,01,0
15.talajvízI. oszt.1,01,00,51,52,02,01,50,51,53,0
16.II. oszt.0,50,70,51,11,51,51,10.51,12,0
17.III. oszt.0,50,50,51,01,01,01,00,51,01,5
18.Felszíni vízI. kat.0,60,01,00,10,020,10,40,10,0011,01,0
19.II. kat.0,70,01,10,20,040,20,40,10,0011,12,0
20.III. kat.0,80,01,20,30,060,30,40,10,0011,22,5
21.IV. kat.0,30,00,50,050,010,10,20,10,0010,51,0

2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően:

AB
1.I. oszt.A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek megfelel.
2.II. oszt.A vízkivételi helyen a víz minősége kifogásolt minőségű ivóvíznek felel meg és üzemszerű
kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.
3.III. oszt.A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek nem felel
meg és üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.

3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a vízkészletjárulék kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével (a vízfolyások és állóvizek kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz, illetve állóvíz hasznosítható természetes vízkészletének mennyiségére és a víz minőségére való tekintettel történt):

3.1. Természetes vizek

AB
1.KategóriaVízfolyás
2.I.Bodrog
3.I.Dráva
4.I.Duna
5.I.Hármas-Körös
6.I.Hernád
7.I.Lapincs
8.I.Maros
9.I.Mosoni-Duna a Rába betorkolása alatt
10.I.Mura
11.I.Rába
12.I.Sajó a Bódva betorkolása alatt
13.I.Sebes-Körös
14.I.Szamos
15.I.Tisza
16.I.Tisza-tó
17.I.Balaton
18.I.Keleti-főcsatorna
19.I.Hortobágy-Berettyó
20.I.Szarvas-Békésszentandrási-holtág
21.II.Berettyó
22.II.Bódva a Jósva-patak betorkolása alatt
23.II.Fehér-Körös
24.II.Fekete-Körös
25.II.Ipoly
26.II.Kettős-Körös
27.II.Kraszna
28.II.Lajta
29.II.Marcal a Torna-patak betorkolása alatt
30.II.Mosoni-Duna a Lajta és a Rába betorkolása között
31.II.Nádor-csatorna (Sárvíz)
32.II.Sajó a Bódva betorkolása felett
33.II.Sió a Nádor-csatorna betorkolása alatt
34.II.Túr a sonkádi osztómű felett
35.II.Zagyva a Tarna betorkolása alatt
36.II.Zala a Sárvíz-patak betorkolása alatt
37.II.Fertő tó
38.II.Velencei-tó
39.II.Almás-patak a Basali-árok betorkolása alatt
40.II.Bán-patak a Csodró-patak betorkolása alatt
41.II.Baranya-csatorna a Gödrei-vízfolyás betorkolása alatt
42.II.Batár-patak
43.II.Bódva a Jósva-patak betorkolása felett
44.II.Cuha (Bakony-ér) a Nyéki-ér betorkolása alatt
45.II.Cserta-patak a Berek-patak betorkolása alatt
46.II.Dombó-csatorna Tekeres-berki-patakbetorkolása alatt
47.II.Rima és Eger-patak a Villói-patak betorkolása alatt
48.II.Eger-víz a Vázsonyi-séd betorkolása alatt
49.II.Egyesített-övcsatorna
50.II.Fekete-víz (Dráva-vízgyűjtő)
51.II.Fényes-patak
52.II.Gaja-patak Bakonynána alatt
53.II.Galga-patak az Egres-patak betorkolása alatt
54.II.Egyesült-Gyöngyös és Gyöngyös a Keleti-ág betorkolása alatt
55.II.Gyöngyös-műcsatorna és Gyöngyös-patak a Szerdahelyi-patak betorkolása alatt
56.II.Hanság-főcsatorna az Ikva betorkolása alatt
57.II.Hejő-patak a Malomcsatorna kitorkolása alatt
58.II.Hejő-Szarda-övcsatorna
59.II.Hévíz-folyás
60.II.Ikva a Kardos-ér betorkolása alatt
61.II.Jósva-patak
62.II.Kapos a Füredi-árok betorkolása alatt
63.II.Karasica a Vasas-Belvárdi-vízfolyás betorkolása alatt
64.II.Kerka
65.II.Koppány-patak a Bedegkéri-árok betorkolása alatt
66.II.Lábodi-Rinya a Görgetegi-Rinya betorkolása alatt
67.II.Lendva
68.II.Lesence-patak a Németfalusi-árok betorkolása alatt
69.II.Lónyay-főcsatorna az Érpataki-főfolyás betorkolása alatt
70.II.Marcal a Hajagos- és Gerence-patakok betorkolása között
71.II.Mezőlaki-(Kis)-séd a Pápai-Bakonyér betorkolása alatt
72.II.Mór-Bodajki-vízfolyás a Sövénykúti-vízfolyás betorkolása alatt
73.II.Nyugati-övcsatorna a Koroknai-vízfolyás betorkolása alatt
74.II.Okor-Bükkösdi-víz az Okorköz-csatorna betorkolása alatt
75.II.Páhoki-övcsatorna
76.II.Pápai-Bakonyér Bakonyjákó alatt
77.II.Pécsi-víz a Bicsérdi-patak betorkolása alatt
78.II.Pinka
79.II.Principális-csatorna a Bakónaki-patak betorkolása alatt
80.II.Rábca
81.II.Répce
82.II.Fekete-árok és Babócsai-Rinya a Taranyi-Rinya betorkolása alatt
83.II.Ronyva-patak a Bózsva-patak betorkolása alatt
84.II.Sió a Kis-Koppány és a Nádor-csatorna betorkolása között
85.II.Sorok-Perint a Jáki-Sorok betorkolása alatt
86.II.Strém
87.II.Szinva-patak a Tatár-árok betorkolása alatt
88.II.Takta-övcsatorna
89.II.Tapolca-patak (Balaton-vízgyűjtő)
90.II.Taranyi-Rinya a Kivadári-határág betorkolása alatt
91.II.Tarna a Parádi-Tarna betorkolása alatt
92.II.Torna-patak a Csigere-patak betorkolása alatt
93.II.Veszprémi-Séd a Cinca-patak betorkolása alatt
94.II.Völgységi-patak a Hidasi-patak betorkolása alatt
95.II.Zagyva a Kövicses-patak és a Tarna betorkolása között
96.II.Zala a Szélvíz és a Sárvíz-patak betorkolása között
97.II.Zala-Somogyi-határárok a Nemesdédi-patak betorkolása alatt
98.II.Ráckevei-Soroksári-Duna
99.II.Dunavölgyi-főcsatorna

3.2. A fenti táblázatban fel nem sorolt természetes vízfolyások a III. kategóriába sorolandóak, kivéve az öntözőrendszerek öntöző- és kettős működésű csatornáit, amelyek kategóriája az adott öntözőrendszer vízbázisát képező vízfolyás kategóriájával egyezik meg.

3.3. Öntözőrendszerek

ABC
KategóriaÖntözőrendszerMűködési területével érintett vízügyi igazgatóság
1.I.Szigetközi mentett oldali öntöző és vízpótló
rendszer
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
2.I.Mosoni-Duna öntöző és vízpótló rendszer
3.I.Kis-Rába öntöző és vízpótló rendszer
4.III.Által-ér öntöző és vízpótló rendszer
5.II.DTCS-DVCS (észak)Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
6.II.Kiskunsági-főcsatorna és DVCS hatásterületeAlsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
7.II.Ferenc-csatorna szórvány
8.II.Margitta-szigeti öntözőrendszer
9.III.Lónyay öntözőrendszer (Érpataki-főfolyás
0-25,5 fkm; Kállay-főfolyás a Harangodi tározó
alatt; Máriapócsi-főfolyás a Leveleki tározó alatt;
Vajai-főfolyás a Vajai tározó alatt; Lónyay-főcsatorna
20,0-44,146 fkm)
Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
10.II.Öreg-Túr rendszer
11.II.Belfő-csatorna öntözőrendszer
12.III.Szamossályi tározó rendszer
13.III.Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos rendszer
14.I.Hernád-völgyi öntözőrendszerÉszak-magyarországi Vízügyi
Igazgatóság
15.I.Taktaközi öntözőrendszer
16.II.Laskó-völgyi öntözőrendszerek
17.II.Gyöngyös-Nagyrédei öntözőrendszer
18.III.Eger-völgyi öntözőrendszer
19.III.Berettyó közvetlenTiszántúli Vízügyi Igazgatóság
20.II.Tiszafüredi öntözőrendszer
21.I.Tiszalöki öntözőrendszer
22.II.Berettyó-Sebes-Körös köze
23.II.Tisza szórvány
24.II.Sebes-Körös jobb parti öntözőrendszer
25.II.Gástyási vízellátó rendszerKözép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
26.II.Tiszafüredi vízellátó rendszer
27.I.Nagykunsági vízellátó rendszer
28.II.Tiszavárkonyi I. vízellátó rendszer
29.I.Jászsági vízellátó rendszer
30.III.Malomfok-Inándi öntözőrendszerKőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
31.II.Biharugrai öntözőrendszer
32.III.Kettős-Körös szórvány öntözőrendszer
33.II.Horgai öntözőrendszer
34.II.Szarvas-Kákai öntözőrendszer
35.II.Körösladányi öntözőrendszer
36.III.NK-XIV öntözőrendszer
37.II.Félhalmi öntözőrendszer
38.II.Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer
39.II.Sebes-Körös szórvány öntözőrendszer
40.II.Hármas-Körös szórvány öntözőrendszer
41.II.Élővíz-csatorna öntözőrendszer
42.I.Szarvasi Holtág közvetlen öntözőrendszer
43.II.Dögösi öntözőfürt
44.I.Hortobágy-Berettyó szórvány
45.III.Berettyó szórvány
46.II.Algyői öntözőrendszerAlsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
47.II.Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer
48.II.Atkai öntözőrendszer
49.II.Csanyteleki öntözőrendszer
50.II.Dongéri öntözőrendszer
51.II.Gyálai öntözőrendszer
52.II.Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer
53.II.Kákási öntözőrendszer
54.II.Kurcai öntözőrendszer
55.II.Maros balparti öntözőrendszer
56.II.Maros jobb parti öntözőrendszer
57.II.Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer
58.II.Nagytőkei öntözőrendszer
59.II.Szarvas-Kákai öntözőrendszer
60.II.Tisza-kisvízfolyás öntözőrendszer
61.II.Szárazér-Élővizi 1. öntözőrendszer
62.II.Szárazér-Élővizi 2. öntözőrendszer
63.II.Vidre-éri öntözőrendszer

3.4. A IV. kategória: A vízkivételi helyen a víz minősége egy vagy több paraméter tekintetében meghaladja a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: 10/2010. VM rendelet) 1. mellékletében közölt, az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékek figyelembevételével a következő küszöbértéket:

3.4.1. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre maximálisan megengedhető koncentrációt és éves átlag értéket is tartalmaz, akkor a szennyezőanyag mennyisége meghaladja a maximális és az éves átlag érték különbségének felével megnövelt értékét;

3.4.2. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak maximálisan megengedhető koncentrációt tartalmaz, akkor annak 50%-át meghaladó értékét;

3.4.3. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak éves átlag értéket tartalmaz, akkor az átlagérték kétszeresét."

2. melléklet a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelethez

"2. melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez

A VKJ kiszámításának szempontjából:

1. gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül:

1.1. állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,

1.2. ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,

1.3. egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont e) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,

1.4. energetikai vízhasználat: fosszilis, nukleáris és biomassza energiaforrásból, villamosenergia előállításához kapcsolódó felszíni vízhasználat,

1.5. fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - víz igénybevétele,

1.6. halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat: a természetes vizek halállományának védelméhez, megújításához és hasznosításához, valamint az egyéb haltermelési, horgászati tevékenységekhez kapcsolódó vízhasználat, beleértve az ilyen célra tervezett és engedélyezett mesterséges létesítmények vízigényének kielégítését vízfeltöltést, vízpótlást és lecsapolást biztosító műtárgyakat, valamint a rizstermelési célú vízhasználat,

1.7. öntözési célú vízhasználat: a természetes csapadék pótlása céljából a felszíni víz, valamint a felszín alatti víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyep művelési ágba tartozó területek fenntartása érdekében,

1.8. vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,

1.9. megújuló energia célú vízhasználat: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat, a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata,

2. gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

3. idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

4. közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, beleértve a saját célú ivóvízműből történő ivóvízhasználatot, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;

5. lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;

6. ökológiai vízhasználat: a Vgtv. 1. számú melléklet 44. pontjának is megfelelően a természetes vagy természetközeli, veszélyeztetett vagy károsodott, vízi vagy víztől függő ökoszisztémák természetvédelmi célú helyreállításához szükséges vízmennyiség biztosítása;

7. vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.)."

Tartalomjegyzék