10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet

a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a 9. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az ország határain belül található felszíni vizekre terjed ki.

2. A vízszennyezettségi határértékek általános alkalmazási szabályai

2. § (1)[1] A felszíni víz jó kémiai állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az 1. mellékletben meghatározott környezetminőségi, a jó ökológiai állapotának eléréshez a 2. és 3. mellékletben meghatározott vízminőségi határértékek (a továbbiakban a környezetminőségi és a vízminőségi határértékek együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell.

(2)[2] A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját általánosan úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés teljesüljön.

(2a)[3] A felszíni vizek kémiai állapotának meghatározása 2015. december 22-ig - figyelemmel a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-ára - az 1. melléklet 1. pontban felsorolt anyagokra vonatkozóan az 1. melléklet 1. pontban előírt környezetminőségi határértékeken alapul. Annak érdekében, hogy megvalósuljon a felszíni vizek jó kémiai állapota, az 1. melléklet 2. pontban meghatározott felülvizsgált környezetminőségi határértékeket kell végrehajtani az alábbiak tekintetében:

a) az 1. melléklet 2. pontban a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok tekintetében a felülvizsgált környezetminőségi határértékeket 2015. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2021. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát a 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő intézkedési programokon keresztül; valamint

b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő 34-45. sorszámú, újonnan azonosított elsőbbségi anyagok tekintetében a környezetminőségi határértékeket 2018. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2027. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát, és megakadályozzák a felszíni víztestek kémiai állapotának romlását. E célból 2018. december 22-ig ezen anyagokra kiterjedő kiegészítő megfigyelési programot kell végrehajtani.

(3) A vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelését a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben, valamint az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott előírások szerint kell ellenőrizni.

3. Környezetminőségi határértékekre vonatkozó előírások

3. §[4] (1)[5] A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 1. melléklet 2. pontban megállapított környezetminőségi határértékeket az 1. melléklet 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően kell alkalmazni.

(1a)[6] Az 1. melléklet 2. pontjában az 5., 15., 16., 17., 21., 28., 34., 35., 37., 43. és 44. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott, biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni. A 2. § (2a) bekezdésben hivatkozott anyagoktól eltérő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni.

(1b)[7] Amennyiben mért vagy becsült környezeti koncentrációk vagy kibocsátások eredményeként a vízi környezetre nézve vagy azon keresztül potenciális kockázatot jelentő - akut expozícióból származó - tényező azonosítása történt, és ahol biótára vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi határértékeket alkalmazására került sor, a felszíni vizeket is monitorozni kell, és az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi határértékeket (MAC-EQS) kell alkalmazni, amennyiben meghatároztak ilyen környezetminőségi határértékeket.

(1c)[8] Ha a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendelet értelmében az elérhető legjobb, de nem aránytalanul költséges módszerrel elvégzett mérés kiszámított átlagértéke a "mennyiségi meghatározás határértéke alatt van" minősítést kapja, és ha a "mennyiségi meghatározás határértéke" az említett módszer esetében a környezetminőségi határértékek felett van, akkor az ezen mért anyagra vonatkozóan kapott eredményt nem lehet figyelembe venni az érintett víztest általános kémiai állapota értékelésének céljára.

(1d)[9] Azon anyagok esetén, amelyekhez üledékre, illetve biótára vonatkozó környezetminőségi határértékek kerülnek alkalmazásra, az adott anyag tekintetében a monitoringot évente legalább egyszer el kell végezni a megfelelő mátrixban, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján más időközök indokoltak.

(2) Egy adott szennyező anyagra meghatározott környezetminőségi határérték túllépése nem minősül az e rendeletben meghatározott előírások megszegésének, ha

a) bizonyítottan országhatáron átnyúló szennyezés következménye,

b) nem állt rendelkezésre hatékony intézkedés,

c) lefolytatták a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyeztetési mechanizmusokat az érintett országgal és

d) figyelembe vették a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a határidő meghosszabbítására, a kevésbé szigorú környezeti célkitűzésekre, illetve a kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok következménye esetére előírt rendelkezéseket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak alkalmazása mellett, az abban foglalt jelentéstételi követelményekkel összhangban, az Európai Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a szükséges információkat, és a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási terv keretében a határon átnyúló szennyezéssel kapcsolatban hozott intézkedésekről szóló összefoglalót.

(3a)[10] Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe bele kell foglalni az alábbi információkat:

a) az alkalmazott elemzési módszerek esetében a mennyiségi meghatározás határértékei, valamint az e módszereknek a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendeletben meghatározott minimumkövetelményekhez viszonyított teljesítményét bemutató táblázat;

b) a monitoringok (1d) bekezdés szerint alkalmazott gyakoriságának indokolása, amennyiben a monitoringok közötti időszakok egy évnél hosszabbak.

(3b)[11] Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, amelyek tartalmazzák a felszíni vizek kémiai szennyezésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedések eredményeit és hatását is, valamint az időközi jelentést, amely ismerteti a tervezett intézkedési program végrehajtása terén elért előrehaladást, a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján keresztül közzé kell tenni abból a célból, hogy elektronikus formában hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.

(4)[12]

(5)[13] Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben legalább 3 évente monitoringot kell folytatni a bennük felhalmozódó anyagokra, különös tekintettel a 2., 5., 6., 7., 12., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 26., 28., 30., 34., 35., 36., 37., 43. és 44. sorszámú anyagra. A környezetminőségi határérték túllépése esetén intézkedést kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek az 1. melléklet 2. pontban meghatározott határértékek fölé.

(6)[14] Az 1. melléklet 2. pontban az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyaga tekintetében - 3. § (1d) bekezdés és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet 4. melléklet I. fejezet 1. és 2. pontja szerint az elsőbbségi anyagok tekintetében előírtnál kevésbé intenzív monitoring folytatható, feltéve, hogy a monitoring reprezentatív, és statisztikailag megbízható viszonyítási alap áll rendelkezésre az adott anyagok vízi környezetben való jelenlétére vonatkozóan.

4. §[15]

5. §[16]

4. Vízminőségi határértékekre vonatkozó előírások

6. § (1)[17] A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. és a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A vízminőségi határértékek - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - éves átlagértékként meghatározott vízszennyezettségre vonatkoznak.

(3) Amennyiben az oxigénháztartás és tápanyagtartalom által okozott vízszennyezettség az éves átlagra előírt vízminőségi határérték kétszeresét eléri vagy meghaladja, oldott oxigén esetében pedig a felét nem éri el, úgy az értékelés során az éves átlagérték nem vehető figyelembe, a minősítést a mért értékalapján kell elvégezni.

5. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

8. § Ez a rendelet

a)[18]

b)[19]

c)[20]

d)[21]

e) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 35. pontjának, 4. cikkének, 22. cikke (4) bekezdésének, IX. és X. mellékletének;

f) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak;

g) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 2006. február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv6. cikke (2)-(3) bekezdésének és 7. cikkének;

h) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1-4., 11-13. cikkének és I. számú mellékletének

i)[22] a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

9. §[23]

10. §[24]

11. §[25]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez[26]

AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA ÉS BIZONYOS EGYÉB SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK A FELSZÍNI VIZEKBEN

1. KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK - 2010 (EQS)

Megjegyzés és jelmagyarázat:

AA: éves átlagérték (annual average);

MAC: maximálisan megengedhető koncentráció (maximum allowable concentration);

Egység: [μg/l].

(i) CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service)

(ii) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.

(iii) A szárazföldi felszíni vizek a vízfolyásokat, állóvizeket és a kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.

(iv) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben az MAC-EQS oszlopban "nem alkalmazható" szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.

(v) A 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban felsorolt brómozott difeniléterek(5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében csak a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületekre határoztak meg EQS-t.

(vi) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS értékek a víz keménységétől függően változnak a következő öt osztálykategória szerint (1. osztály: <40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től <50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től <100 mg CaCO3/l, 4. osztály: 100-tól <200 mg CaCO3/l és 5. osztály: <200 mg CaCO3/l).

(vii) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyezőanyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.

(viii) A összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3); az 1,1,1-triklór-2 [o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5); az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6); és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.

(ix) A poliaromás szénhidrogének (PAH) elsőbbségi anyagcsoportja (28. sorszám) esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén és a benzo[k]fluorantén összegére meghatározott EQS-t, valamint a benzo[g,h,i] perilén és az indeno[1,2,3-cd]pirén összegére meghatározott EQS-t.

2. FELÜLVIZSGÁLT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK-2015 (EQS)

Megjegyzés és jelmagyarázat: AA: éves átlagérték.

MAC: maximálisan megengedhető koncentráció.

Mértékegység: [μg/l] a (4)-(7) oszlop esetén, [μg/kg nedves tömeg] a (8) oszlop esetén.

(1) CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

(2) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.

(3) A szárazföldi felszíni vizek a folyókat, tavakat és kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.

(4) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben a MAC-EQS oszlopban "nem alkalmazhatók szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.

(5) A brómozott difeniléterek (5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében az EQS a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületek koncentrációjának összegére vonatkozik.

(6) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS-értékek a víz keménységétől függően változnak öt osztálykategória szerint (1. osztály: < 40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től < 50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től < 100 mg CaCo3/l, 4. osztály: 100-tól < 200 mg CaCo3/l és 5. osztály: > 200 mg CaCo3/l).

(7) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyező anyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.

(8) Ezen anyagcsoporthoz nem adnak meg indikatív paramétert. Az indikatív paraméter(eke)t az elemzési módszer segítségével kell meghatározni.

(9) Az összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3), az 1,1,1-triklór-2-[o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5), az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6) és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.

(10) Nem áll rendelkezésre elegendő információ a MAC-EQS ezen anyagokra történő megállapításához.

(11) Az elsőbbségi anyagok poliaromás szénhidrogének (PAH) elnevezésű csoportja (28. sorszám) esetén a biótára vonatkozó EQS és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS a benzo[a]pirén koncentrációjára vonatkozik, és annak a toxicitásán alapul. A benzo[a]pirén markernek tekinthető a többi PAH tekintetében, ezért csak a benzo[a]pirént kell monitorozni a biótára vonatkozó EQS-sel és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS-sel történő összehasonlítás céljából.

(12) Eltérő rendelkezés hiányában a biótára vonatkozó EQS halakra vonatkozik. Lehetséges ehelyett alternatív bióta-taxon vagy más mátrix monitorozása is, amennyiben az alkalmazott EQS azonos szintű védelmet biztosít. A 15. (Fluorantén) és 28. (PAH) sorszámú anyag esetében a biótára vonatkozó EQS rákokra és puhatestűekre vonatkozik. A kémiai állapot értékelésének alkalmazásában a fluorantén és a PAH halakban való monitorozása nem megfelelő eljárás. A 37. sorszámú anyag (Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek) esetében a biótára vonatkozó EQS halakra, rákokra és puhatestűekre vonatkozik; összhangban az élelmiszerekben a dioxinok, dioxinszerű PCB-k és a nem dioxinszerű PCB-k felső határértékei tekintetében az 1881/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. december 2-i 1259/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 320., 2011.12.3., 18. o.) mellékletének 5.3. pontjával.

(13) Ezek az EQS-ek az anyagok biológiailag hozzáférhető koncentrációjára vonatkoznak.

(14) PCDD: poliklórozott dibenzo-p-dioxinok, PCDF: poliklórozott dibenzofuránok, PCB-DL: dioxin jellegű poliklórozott bifenilek, TEQ: toxicitási egyenértékek az Egészségügyi Világszervezet 2005-ös toxicitási egyenérték-tényezőinek megfelelően."

3. AZ 1. és 2. PONTBAN MEGHATÁROZOTT EQS ALKALMAZÁSA

3.1. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat D oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében az AA-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott felszíni víztest valamennyi reprezentatív monitoring pontja esetében az év során különböző időpontokban mért koncentrációk számtani középértéke nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.

3.2. A számtani középérték számítási módszerének, az alkalmazott analitikai módszernek és - amennyiben nem áll rendelkezésre a minimumkövetelményeket teljesítő megfelelő analitikai módszer - az EQS alkalmazása módszerének összhangban kell állnia a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kémiai monitoringra és az elemzések eredményének minőségére vonatkozó műszaki előírások elfogadásáról szóló 2009/90/EK bizottsági határozattal.

3.3. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat E oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében a MAC-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott víztest bármely reprezentatív monitoring pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.

3.4. A 2000/60/EK európai parlementi és tanácsi irányelv V. mellékletének 1.3.4. szakaszával összhangban azonban a MAC-EQS betartásának megállapítása során az elfogadható szintű megbízhatóság és pontosság biztosítása érdekében statisztikai módszerek (pl. százalékszámítás) is alkalmazható. Ebben az esetben e statisztikai módszereknek meg kell felelniük az ezen irányelv 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapított részletes szabályoknak.

3.5. A kadmium, az ólom, a higany és a nikkel (a továbbiakban: fémek) kivételével az e mellékletben meghatározott EQS-ek a teljes vízmintában lévő teljes koncentrációra vonatkoznak. A fémek esetében az EQS az oldott koncentrációra, vagyis a vízminta 0,45 ^m-es szűrővel leszűrt vagy bármilyen más megfelelő előkezeléssel nyert oldott fázisára vonatkozik.

3.6. A monitoring eredmények EQS-sel való összehasonlítása során figyelembe lehet venni a következőket:

3.6.1. a fémek és vegyületeik természetes háttér-koncentrációja, amennyiben azok miatt nem lehetséges az EQS-értéknek való megfelelés; és

3.6.2. a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere, amely befolyásolja a fémek biológiai hozzáférhetőségét.

2. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez

1. VIZEKRE VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

1.1. VÍZMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK VÍZFOLYÁSOKRA[27]

1.2. Megjegyzés az 1.1. ponthoz:

* Az érték túllépése csak abban az esetben igényel intézkedést, ha az a vízfolyás alsóbb szakaszára előírt célállapot biztosításához szükséges.

** Ha a befogadó állóvíz, illetve tározás esetén (ha a tartózkodási idő a 14 napot meghaladja) a szigorúbb határértéket kell elérni.

1.3. VÍZMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK ÁLLÓVIZEKRE[28]

1.4. Megjegyzés az 1.3. ponthoz * = nyílt vízben

A vízinövényzettel benőtt tavakban oldott oxigén és oxigéntelítettség esetében a nagy változékonyság miatt határérték nincs. Kifejezetten szikes tavak esetében csak vezetőképességre van alsó határérték.

A felkeveredni képes nyíltvizes tavakra a változó lebegőanyag koncentráció miatt nincs az átlátszóságra határérték.

3. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez[29]

Egyéb specifikus szennyező anyagok vízminőségi határértékei