389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) az állami felsőoktatási intézményekre,

b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint

c) a magán felsőoktatási intézményekre

[az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények] terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti nem állami felsőoktatási intézmények e rendeletben szabályozott eljárás szerint részesülnek költségvetési támogatásban, amelynek feltétele a velük a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése keretei között megkötött éves finanszírozási megállapodás.

(4) Az 5. § és 6. § a hitéleti képzés tekintetében nem alkalmazható.

2. § (1) Az e rendelet alapján megállapított támogatás (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában, a kiegészítő támogatást ide nem értve: alaptámogatás) az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátását szolgálja.

(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptámogatásból kell szabályzatukban meghatározottak szerint elkülöníteni az államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató külföldi résztanulmányaihoz biztosítható ösztöndíj forrását.

2. Az alaptámogatás intézményi összege

3. § (1) Az alaptámogatás intézményi összegét

a) az 1. melléklet alapján a felsőoktatási intézmény által szakra, felsőoktatási szakképzésre, illetve doktori képzésre (a továbbiakban együtt: szakonként) megállapított alaptámogatással megegyező magyar állami (rész)ösztöndíj összege, és

b) a (2)-(7) bekezdésben rögzített rend és a 7. §-ban foglaltak szerint figyelembe vehető intézményi hallgatói létszám (a továbbiakban: jogosult hallgatói létszám) alapján kell meghatározni.

(2) Az alaptámogatás esetében a jogosult hallgatói létszámot az alábbi három félév statisztikai létszáma adja: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikai létszáma.

(3) Az intézményi alaptámogatást a három félévre meghatározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok a következők:

a) a költségvetési évet megelőző év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 1/10, amely a költségvetési év januári hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik,

b) a költségvetési év március 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 5/10, amely a tavaszi félév 5 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik, és

c) a költségvetési év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 4/10, amely az őszi félév 4 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik.

(4) A jogosult hallgatói létszámban az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat kell figyelembe venni.

(5) Nem számítanak be a jogosult hallgatói létszámba azok a hallgatók, akik a felsőoktatási információs rendszer nyilvántartása szerint az adott statisztikai időpontban vagy időpontokban nem felelnek meg a 7. §-ban meghatározott feltételeknek.

(6) A jogosult hallgatói létszám meghatározása során munkarendtől függetlenül mind a teljes idejű képzésben, mind a részidős képzésben vagy távoktatásban tanuló hallgató egy jogosult hallgatónak számít. Párhuzamos képzésben részt vevő jogosult hallgatót mindegyik intézményben vagy egy intézményben mindegyik képzésén figyelembe kell venni.

(7) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az alaptámogatás felére jogosult az intézmény.

4. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíj összege az 1. melléklet keretei között a felsőoktatási intézmény által az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése szerinti a hallgatóra vetítve megállapított szakos költség.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti költség intézményi megállapítására nem került sor az adott félévben, akkor a szak alaptámogatásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti költségkeret alsó értékét kell figyelembe venni.

3. A megállapított intézményi alaptámogatás eltérítése

5. § Az alaptámogatás képzési területenkénti összege a 3. §-ban megállapított képzési területenkénti intézményi alaptámogatás

a) 110%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata a diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert, a végzettség szintjének megfelelő, a tárgyévet megelőző második évi elhelyezkedési, továbbtanulási adatok képzési területenkénti országos átlagát (a továbbiakban: országos elhelyezkedési adat) legalább az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének több mint negyedével meghaladja,

b) 100%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adattól az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének legfeljebb negyedével tér el,

c) 90%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adatnak az országos átlaghoz felhasznált felső és alsó érték különbségnek több mint negyedével alatta marad.

6. § A diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert intézményi képzési területenkénti elhelyezkedési adatok hiányában, a felsőoktatási szakképzésben és a doktori képzésben az alaptámogatás összege megegyezik a 3. § szerint szakonként megállapított alaptámogatás 100%-ával.

4. A jogosult hallgatói létszám megállapításánál figyelembe veendő hallgatók

7. § (1) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során - az Nftv. 47. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével - figyelembe kell venni a

a) teljes idejű és részidős felsőoktatási szakképzésben,

b) teljes idejű és részidős alap-, osztatlan és mesterképzésben,

c) teljes és részidejű doktori képzésben

magyar állami (rész)ösztöndíjas költségviselési formában hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókat.

(2) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során - az Nftv. 47. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével - figyelembe kell venni az államilag támogatott hallgatót.

5. A kiegészítő támogatás

8. § (1) Az adott felsőoktatási intézményt évente 150 ezer forint/fő kiegészítő támogatás illeti meg fogyatékossággal élő hallgatói jogosult létszáma után.

(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatás esetében a jogosult létszámba költségviselési formától és munkarendtől függetlenül az összes fogyatékossággal élő hallgatót be kell számítani.

(3) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatást a 3. § (2) bekezdése szerinti három félévre meghatározott létszámnak és a kiegészítő támogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok megegyeznek a 3. § (3) bekezdésében az alaptámogatásnál ismertetett szorzószámokkal.

(4) A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.

6. A támogatások megállapítása és folyósítása, a támogatási jogosultság

9. § (1) A felsőoktatási intézmények az alap- és kiegészítő támogatásra a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók alapján válnak jogosulttá. A jogosult hallgatói létszámra és a mutatókra vonatkozó adatokat a felsőoktatási információs rendszerből kell kinyerni.

(2) Az alap- és a kiegészítő támogatás folyósítása a teljes költségvetési év 12 hónapjára elosztva történik.

6/A. Az elszámolás[1]

9/A. §[2] Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény a részére az e rendelet alapján megállapított és előleg formájában rendelkezésre bocsátott alap- és kiegészítő támogatás összegével - a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok és az azokról készített összesítő alkalmazása nélkül - a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a finanszírozási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben.

7. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba.

(2) A 12. § 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

11. § E rendelet alapján első alkalommal a 2017/2018. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

12. §[3] E rendeletnek a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet által megállapított 1. mellékletében meghatározott költségkeretek alapján első alkalommal a 2019/2020. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez[4]

A felsőoktatási intézmények alaptevékenysége finanszírozásának költségkeretei