Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a szakképzést érintő vizsgatárgyak tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 2-án lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 15.2, 57.47-57.50. pontja 2017. január 3-án lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelethez

1. Az R. Melléklet HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ES IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSNINCSNINCSNINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-,
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-,
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
AnyagNINCStémakör- és
tételcímek
NINCStémakör- és
tételcímek
Mikor?NINCSjogszabály
szerint
NINCSjogszabály
szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc
90 perc150 perc
FeladatsorTételkifejtés
I. feladatlap:
Szövegértés és
érvelés vagy
gyakorlati
szövegalkotás
II. feladatlap:
Műértelmező
szövegalkotás:
műértelmezés
vagy
összehasonlítás
Egy horvát
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
50 pont40 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában). Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege horvát nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli horvát alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásSzövegértési feladat40 pont
Szövegalkotási
feladat
10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:

Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának;

a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási
feladat
Tartalmi minőség25 pont
Nyelvi
minőség
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy
gyakorlati szövegalkotás
Szövegértés40 pont
Szövegalkotás10 pont
Műértelmező szövegalkotásTartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőség15 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A horvát nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és horvát nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Horvát nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, horvát nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - horvát nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
FeladatsorTételkifejtés
Szövegértési és
nyelvi-
irodalmi
műveltségi
feladatsor
Szövegalkotási
feladatok:
műértelmező
szöveg és
reflektáló szöveg
Egy horvát
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
40 pont50 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége
15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy horvát nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása;

műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli horvát alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szöveg
30 pont
Tartalom15 pont
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont
Reflektáló szöveg
20 pont
Tartalom5 pont
Problémaérzékenység5 pont
Gondolatmenet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat30 pont
Reflektáló szöveg20 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A horvát nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és horvát nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Horvát nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmazhatnak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladat megjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.

A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a horvát nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; horvát nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - horvát nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

"

2. Az R. Melléklet HRVATSKI JEZIK I KNJIZEVNOST fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

3. Az R. Melléklet NEMET NEMZETISÉGI NYELV ES IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSNINCSNINCSNINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
AnyagNINCStémakör- és
tételcímek
NINCStémakör- és
tételcímek
Mikor?NINCSjogszabály
szerint
NINCSjogszabály
szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc
90 perc150 perc
FeladatsorTételkifejtés
I. feladatlap:
Szövegértés és
érvelés vagy
gyakorlati
szövegalkotás
II. feladatlap:
Műértelmező
szövegalkotás:
műértelmezés
vagy
összehasonlítás
Egy német
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
50 pont40 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli német alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi németség kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásSzövegértési feladat40 pont
Szövegalkotási
feladat
10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási
feladat
Tartalmi minőség25 pont
Nyelvi
minőség
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy
gyakorlati szövegalkotás
Szövegértés40 pont
Szövegalkotás10 pont
Műértelmező szövegalkotásTartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőség15 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A német nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 német nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A német nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és német nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Német nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a német nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, német nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - német nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
FeladatsorTételkifejtés
Szövegértési és
nyelvi-
irodalmi
műveltségi
feladatsor
Szövegalkotási
feladatok:
műértelmező
szöveg és
reflektáló szöveg
Egy német
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
40 pont50 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége
15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy német nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli német alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

| Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szövegTartalom15 pont
30 pont
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség10 pont
(stílus, nyelvhelyesség)
Reflektáló szövegTartalom5 pont
20 pont
Problémaérzékenység5 pont
Gondolatmenet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat30 pont
Reflektáló szöveg20 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A német nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 német nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A német nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és német nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Német nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a német nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a német nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; német nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - német nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

"

4. Az R. Melléklet DEUTSCHE NATIONALITATEN SPRACHE UND IITERATUR fejezet II. Beschreibung der Prüfung cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG

Teile der Prüfung

MittelstufeOberstufe
Schriftliche PrüfungMündliche PrüfungSchriftliche PrüfungMündliche Prüfung
240 Minuten15 Minuten240 Minuten20 Minuten
100 Punkte50 Punkte100 Punkte50 Punkte

Hilfsmittel bei der Prüfung

Mitte stufeOberstufe
Schriftliche
Prüfung
Mündliche
Prüfung
Schriftliche
Prüfung
Mündliche
Prüfung
Vom PrüflingKEINEKEINEKEINEKEINE
gesichert
Von derZur II. AufgabeAnthologie, BändeZur II. AufgabeAnthologie, Bände
Institutiongedrucktesund anderegedrucktesund andere
gesichert, anRechtschreib-gedruckteRechtschreib-gedruckte
der dieWörterbuch,Materialien, die mitWörterbuch,Materialien, die
Kommissioneinsprachiges bzw.dereinsprachigesmit der
tätig istzweisprachigesAufgabenstellungbzw.Aufgabenstellung
Wörterbuch (prozusammenhängenzweisprachigeszusammenhängen
zehn SchülerWörterbuch (pro
mindestens einzehn Schüler
Exemplar)mindestens ein
Exemplar)

Zu veröffentlichen

MittelstufeOberstufe
SchriftlicheMündlicheSchriftlicheMündliche
PrüfungPrüfungPrüfungPrüfung
StoffNICHTSTitel der Themen
und Thesen
NICHTSTitel der Themen-
und der Thesen
TerminKEINERLaut VerordnungKEINERLaut Verordnung

MITTELSTUFE

Schriftliche PrüfungMündliche Prüfung
240 Minuten15 Minuten
90 Minuten150 Minuten
AufgabenreiheErörterung der These
I. Aufgabenblatt:II. Aufgabe:Erörterung einerErörterung einer
Textverstehen undLiterarischesprachlichen Theseliterarischen These
Erörterung oderTextproduktion:
Produktion eines
Sachtextes
Interpretation eines
Werkes oder Vergleich
50 Punkte40 Punkte10 Punkte25 Punkte

Schriftliche Prüfung

Allgemeine Regelungen

In der schriftlichen Prüfung muss der Prüfling eine zentral gestellte Aufgabenreihe lösen.

Der Prüfling löst zuerst das I. Aufgabenblatt, zur Lösung des Aufgabenblattes stehen ihm 90 Minuten zur Verfügung. Das Aufgabenblatt enthält eine Aufgabenreihe zum Textverstehen von 60 Minuten und eine Aufgabe zur Textproduktion von 30 Minuten. Nach Ablauf der 90 Minuten werden die Arbeiten vom Lehrer eingesammelt.

Danach wird das II. Aufgabenblatt verteilt und vom Prüfling ausgearbeitet. Dazu stehen ihm 150 Minuten zur Verfügung. Zur Lösung kann ein Rechtschreibwörterbuch, sowie ein ein-, bzw. zweisprachiges gedrucktes Wörterbuch gebraucht werden.

Formale Merkmale des schriftlichen Aufgabenblattes

Der erste Teil der schriftlichen Prüfung beinhaltet eine Aufgabe im Bereich Textverstehen und die Produktion eines zu Alltagsthemen gebundenen Sachtextes im angegebenen Stil. Die schriftliche Prüfung beinhaltet also eine Aufgabenreihe zum Textverstehen, sowie eine Aufgabe zur Textproduktion, die eine Erörterung oder die Produktion von einem Sachtext sein kann. Zwischen den zweierlei Aufgaben zur Textproduktion wählt der Prüfling.

Der zweite Teil der schriftlichen Prüfung erwartet die Produktion eines analysierenden literarischen Textes, die die Interpretation eines Werkes oder der Vergleich zweier Werke nach gegebenen Gesichtspunkten sein kann. Zwischen den zwei Aufgaben wählt der Abiturient.

Der Prüfling markiert auf dem Aufgabenblatt die gewählte Aufgabe. Wenn er statt der angefangenen Aufgabe eine andere wählt, muss er den ungültigen Text durchstreichen.

Inhaltliche Merkmale des Aufgabenblattes

I. Textverstehen und Erörterung oder Produktion eines Sachtextes

Aufgabenreihe zum Textverstehen

Der Text zum Textverstehen besteht aus einem, eventuell zwei (miteinander zusammenhängenden) Sachtexten, Publikationen oder Auszügen aus diesen in einer Länge von 700-1000 Wörtern.

Die Fragen und Aufgaben zum Textverstehen können den thematischen, strukturellen, sprachlichen und kommunikativen Gegebenheiten des Textes entsprechend auf folgende Aspekte ausgerichtet sein:

- Identifizierung, Deutung: im Text direkt auffindbare Tatsachen, Angaben, Feststellungen; Argumente und Standpunkte im Text; Standpunkt des Autors; Bedeutung, Bedeutungsschichten des Textes;

- Zusammenhänge: zwischen grammatischen und stilistischen Spezifika des Textes; zwischen Titel und Text; zwischen Bedeutung und Bedeutungsschichten des gesamten Textes;

- Charakteristika des Textes aus kommunikativen, gattungsspezifischen, pragmatischen Gesichtspunkten; Rolle der Andeutungen, Hinweise im Text; Zusammenhang zwischen Text und anderen (externen) Informationen;

- Aufbau des Textes: logische, inhaltliche Verbindungen im Text; Struktur, Art der Struktur; die durch den Aufbau vermittelte Bedeutung;

- Aufbau des Textes durch Skizze, Auszug, Komprimierung nach Schwerpunkten usw.

Erörterung oder Aufgabe zur Produktion eines Sachtextes

Der Abiturient löst eine Erörterungs- oder eine Textproduktionsaufgabe von den unten angegebenen zwei Möglichkeiten.

Der zu erwartende Umfang der Lösung: 120-200 Wörter

Die Aufgabe kann folgende sein:

A) Erörterung: eine mit 3-5 Argumenten unterstützte Stellungnahme im Bereich Gesellschaft, Kultur, Lebensweise.

B) Sachtext: Produktion eines Sachtextes in gegebener Gattung, gegebenem Thema, eventuell mit den angegebenen Kommunikationsaspekten. Mögliche Textsorten: Motivationsbrief; offizielle Briefe verschiedenen Inhalts (z.B. Beschwerdebrief); Gesuch; Beitrag; Wortmeldung; Diskussionsgrundlage; Empfehlung; Würdigung.

Die Aufgabenstellung kann einen Text oder Textauszug zur Gedankenanregung enthalten. Das Aufgabenblatt gibt die Teilpunkte für die den konkreten Aufgaben entsprechenden Kriterien an.

II. Literarische Textproduktion

Der Abiturient wählt eine von den zwei Textproduktionsaufgaben. Der zu erwartende Textumfang beträgt 400-800 Wörter. Folgende Aufgaben stehen zur Wahl:

A) Problemorientierte, deutende Darstellung eines Werkes (oder eines Auszuges).

B) Vergleichende Analyse zweier Werke (oder Auszüge) nach gegebenen Gesichtspunkten.

Der Basistext zu beiden Aufgaben kann ein lyrisches Werk, schöngeistiger Prosatext oder Auszug aus einem Prosawerk oder einem Drama sein. Die gewählten Werke können von ungarndeutschen oder anderweitigen deutschsprachigen Autoren stammen, aus jeder Epoche, Stilrichtung, ohne Eingrenzung in Thematik oder Gattung. Die Aufgabenstellung verlangt nicht unbedingt Kenntnisse über den Autor. Im Falle eines Auszuges wird die Kenntnis des gesamten Werkes nicht erwartet.

In beiden Aufgaben ist das Erkennen der in den literarischen Texten auftretenden Probleme ein wichtiger Aspekt, sowie die Reflexion auf diese Probleme. Beide Aufgaben enthalten den Schwerpunkt der Erörterung, des Vergleichs, die hervorgehobenen Aspekte (z.B. das dargestellte Thema, Erlebnis, Problem, die Situation; Verhalten und Charakteristika der Personen, ihr Verhältnis zueinander; Rolle und Bedeutung der Motive; Wertordnung und Lebensauffassung verschiedener Epochen).

Mindestens eine der Aufgaben soll an die Kultur des Ungarndeutschtums angeknüpft sein.

Bewertung des schriftlichen Aufgabenblattes

Die zentralen Bewertungskriterien beinhalten die Punktzahl für die einzelnen Aufgaben. In Stichworten werden die möglichen inhaltlichen Elemente und die Möglichkeit einer Abweichung von diesen angegeben.

Bei der Bewertung der Leistung des Abiturienten darf keine Rolle spielen, wenn die persönliche Wertordnung des bewertenden Lehrers abweicht von der allgemeinen Beurteilung des behandelten Problems, der Frage, der Erscheinung oder wenn die Meinung des Abiturienten von der allgemeinen Ansicht abweicht.

Der bewertende Lehrer korrigiert die Rechtschreib- und Sprachrichtigkeitsfehler anhand der zentral angegebenen Bewertungskriterien. Die Rechschreibung und das Schriftbild werden in der endgültigen Bewertung bewertet.

I. Textverstehen und Erörterung oder Textproduktion eines Sachtextes

Korrektur und Bewertung der Aufgabenreihe zum Textverstehen

Die Lösung des Textverstehens wird mit Hilfe der zentral angegebenen Bewertungskriterien bewertet. Die maximale Punktzahl beträgt 40 Punkte. Die Lösungsvorschläge und die Teilpunkte werden im Bewertungsleitfaden angegeben. Der korrigierende Lehrer trägt die Teilpunkte sowie die Gesamtpunktzahl auf die Arbeit ein.

Korrektur und Bewertung der Erörterung oder der Textproduktion eines Sachtextes

Die Bewertung der Textproduktion erfolgt nach den zentralen Bewertungskriterien. Die maximale Punktzahl beträgt 10 Punkte. Nur eine Textproduktion kann bewertet werden. Wenn der Prüfling beide Aufgaben ausarbeitet und seine Wahl nicht eindeutig markiert (die gewählte Aufgabe nicht unterstreicht, oder die ungültige Lösung nicht durchstreicht), dann muss der Lehrer die erste Lösung der Reihenfolge nach korrigieren und bewerten. Der Leitfaden zur Bewertung gibt die Teilpunkte für die entsprechenden, zu erwartenden Elemente beider Aufgaben an. Der korrigierende Lehrer markiert die angenommenen inhaltlichen und formalen Elemente mit den Zeichen im Leitfaden. Er trägt die Teilpunkte und die Gesamtpunktzahl auf das Aufgabenblatt ein.

Punktwerte für das Textverstehen und die Erörterung oder Textproduktion eines Sachtextes (I. Aufgabenblatt)

Rechtschreibung: 8 Punkte
Schriftbild: 2 Punkte
Sprachliche Qualität: 15 Punkte
100 Punkte50 Punkte

II. Korrektur und Bewertung der literarischen Textproduktion

Der korrigierende Lehrer bewertet die Leistung des Abiturienten nach den in der Beschreibung der Prüfung angegeben Bewertungskriterien und anhand der Bewertungskriterien des Leitfadens.

Der Leitfaden zur Bewertung gibt in Stichworten die möglichen Inhalte der Lösung an. Alle, von der Vorgabe abweichenden richtigen Lösungen sind anzunehmen, im Weiteren wird der fachlich korrekte Sprachgebrauch des Leitfadens nicht erwartet. Der korrigierende Lehrer markiert die richtigen inhaltlichen Elemente entsprechend den im Leitfaden angegebenen Zeichen. Als richtig gelten die inhaltlich korrekten Elemente, begründete Beobachtungen, Schlussfolgerungen, Feststellungen.

Wenn der Prüfling mehr als eine Aufgabenstellung ausarbeitet und seine Wahl nicht eindeutig markiert (die gewählte Aufgabe nicht unterstreicht, die ungültige Lösung nicht durchstreicht), dann muss der Lehrer die der Reihenfolge nach erste Lösung bewerten.

Der bewertende Lehrer markiert die strukturellen, stilistischen, Rechtschreib- und Sprachrichtigkeitsfehler anhand der Vorgabe im Leitfaden für die zentralen Bewertungskriterien.

Innerhalb der Punktgrenzen wird nach der Entsprechung der Kriterien entschieden.

Gesichtspunkte und Bewertung der literarischen Textproduktion

Inhalt - Verstehen des Basistextes und der Aufgabe; Kenntnisse im Wissensbereich (Sachwissen, allgemeine Bewandertheit); Entsprechung der Antwortelemente den Aspekten der Aufgabe und des Basistextes; Problemorientiertheit, Hervorhebung des Wesentlichen, Festhalten am Thema, Gedankenreichtum, relevante Beispiele, Meinungsäußerung.

Textaufbau - Aufbau (Gedankengang, Logik, Entsprechung der Gattung); Struktur (Kohärenz, Proportionen, Gliederung, Umfang).

Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit) - Sprachregister, Wortschatz, den Normen der Standardsprache entsprechend.

Textverstehen und Erörterung oder
Textproduktion (Sachtext)
Aufgaben zum Textverstehen40 Punkte
Aufgaben zur Textproduktion10 Punkte

Bewertung der Rechtschreibung und des Schriftbildes

Rechtschreibung - den Rechtschreibnormen entsprechend; in Anbetracht der Zeichensetzung, der groben und kleinen Fehler, den im Leitfaden angegebenen einheitlichen Bewertungskriterien entsprechend.

Schriftbild - geordnetes Schriftbild, Lesbarkeit, Gesichtspunkt des Lesers, kultivierte Form.

Gesamtpunktzahl für die schriftliche Prüfung

Literarische
Textproduktion
Inhaltliche Qualität25 Punkte
Sprachliche QualitätTextaufbau5 Punkte
Sprachliche Qualität
(Stil, Sprachrichtigkeit)
10 Punkte

Mündliche Prüfung

Der Abiturient muss sein Thema selbstständig erörtern. Zwischenfragen können nur dann gestellt Werden, Wenn der Schüler offensichtlich einen falschen Weg eingelegt hat oder steckengeblieben ist.

In der mündlichen Prüfung erörtert der Schüler je eine Aufgabe zu einer literarischen und einer sprachlichen These.

Die Thesenliste für Deutsche Sprache und Literatur besteht aus 20 sprachlichen und 20 literarischen Thesen. Die literarischen und sprachlichen Thesen stellen eine getrennte Thesenliste dar. In beiden müssen je 6 Thesen im Vergleich zum vorigen Jahr modifiziert werden.

Zu den einzelnen Thesen gehört mindestens je eine Aufgabe.

Folgende Hilfsmittel können sowohl zur Vorbereitung, als auch zur Antwort verwendet werden: Anthologie, Werk oder der Ausarbeitung der These entsprechender Auszug aus anderen gedruckten Hilfsmitteln (ausgedruckte Version einer Internetseite, einsprachiges Wörterbuch, Atlanten zur Kulturgeschichte, Alben für bildende Kunst). Der Thesenliste entsprechende Hilfsmittel werden von der Institution, an der die Prüfungskomission arbeitet, zur Verfügung gestellt.

Inhaltliche und formale Merkmale der mündlichen Thesen

Die Thesenliste soll so zusammengestellt werden, dass die in den Thesen gestellten Aufgaben -die Spezifika der Themen in Betracht gezogen - einen möglichst gleichen Schwierigkeitsgrad haben; der Abiturient soll im gegebenen Zeitrahmen genügend Zeit zur erfolgreichen Vorbereitung und Ausführung der These haben.

Sprachliche Thesen für Deutsch

Im Laufe der Prüfung wird gemessen, zu welchem Maße und welcher Qualität der Abiturient zur mündlichen Transaktion und Interaktion fähig ist. Beachtet werden dabei sowohl die rezeptiven, als auch die produktiven (Verstehen und Sprechfertigkeit) Fertigkeiten. Der Prüfling soll zur selbstständigen Erörterung seiner These fähig sein und auch am Gespräch aktiv teilnehmen.

Jede sprachliche These besteht aus einem Basistext von 250-300 Wörtern und den dazu gehörenden Aufgaben (sprachliche Transformation, lexikalische, stilistische Aufgaben usw.). 25% der Thesen sollen Texte in Zusammenhang mit Sprache, Brauchtum, Tradition, Kultur und Minderheitenpolitik usw. der Ungarndeutschen beinhalten.

Literarische Thesenliste

Die Thesen knüpfen sich an ein in den allgemeinen Anforderungen im Fach "Deutsch als Nationalitätensprache und Literatur" aufgezähltes Werk oder einen Auszug aus dem Werk. Der Abiturient führt seine These selbstständig aus. Mindestens zwei Thesen sollen Aufgaben in Zusammenhang mit der ungarndeutschen Literatur enthalten. Wenn das die Aufgabenstellung ermöglicht, soll der Prüfling die Wahl zwischen den angegebenen Autoren oder Werken haben.

Themenkreise und Titel der Thesen beider Thesenlisten müssen zum gesetzlich vorgeschriebenen Termin und auf vorgeschriebene Weise veröffentlicht werden. Die zu den einzelnen Thesen gehörenden Aufgaben dürfen nicht veröffentlicht werden, sie können erst bei der Prüfung bekannt gemacht werden.

Bewertung der mündlichen Prüfung

Maximaler Punktwert der mündlichen Prüfung sind 50 Punkte. Für den Inhalt der literarischen These können 25 Punkte, für den Inhalt der sprachlichen These 10 Punkte, für die sprachliche Qualität beider Thesen zusammen 15 Punkte vergeben werden.

Die Bewertung der Prüfungsleistung erfolgt anhand folgender Kriterien und Punkte. Innerhalb der Punktgrenzen entscheidet das Maß der Entsprechung der Kriterien.

Textverstehen und ErörterungTextverstehen40 Punkte
oder
Textproduktion (Sachtext)Textproduktion10 Punkte
Literarische TextproduktionInhaltliche Qualität25 Punkte
Sprachliche Qualität15 Punkte
Rechtschreibung8 Punkte
Schriftbild2 Punkte
Inhaltliche Qualität - in Literatur insgesamt 25 Punkte, in deutscher Sprache 10 Punkte
anhand folgender Kriterien:
- Literarische, sprachliche, kulturelle Kenntnisse
- Sachwissen
- Textkenntnis, Textverstehen
- Kompetenz zur Aufgabenlösung 1
- Gedankenreichtum
- Selbstständiee Meinung
- Komplexität der Erörterung
Sprachliche Qualität - für beide Thesen zusammen insgesamt 15 Punkte anhand folgender |

Gesamtpunktzahl der mündlichen Prüfung

Kriterien:
- Systematisierung, Hervorhebung des Wesentlichen
- Logischer Gedankengang
- klare, gegliederte Text- und Satzstruktur
- Entsprechender Wortschatz, Wortgebrauch
- Verständliche Vortragsweise

OBERSTUFE

Inhaltliche Qualität - Literatur25 Punkte
Inhaltliche Qualität - deutsche Sprache10 Punkte
Sprachliche Qualität der Erörterung15 Punkte
Schriftliche PrüfungMündliche Prüfung
240 Minuten20 Minuten
AufgabenreiheErörterung der These
Aufgaben zum
Textverstehen und zur
Überprüfung
sprachlicher und
literarischer Kenntnisse
Aufgaben zur
Textproduktion:
literarische Analyse
und Reflexion
Erörterung einer
sprachlichen These
Erörterung einer
literarischen These
40 Punkte50 Punkte10 Punkte25 Punkte
Rechtschreibung: 8 Punkte
Schriftbild: 2 Punkte
Sprachliche Ausführung: 15 Punkte
100 Punkte50 Punkte

Schriftliche Prüfung

Allgemeine Regelungen

In der schriftlichen Prüfung muss der Prüfling eine zentral gestellte Aufgabenreihe lösen.

Der Prüfling erhält ein Aufgabenblatt, er kann die zur Verfügung stehende Zeit selbst einteilen und die Reihenfolge der Aufgabenlösung selbst bestimmen. Zur Lösung der Aufgaben stehen ihm 240 Minuten zur Verfügung. Zur Lösung kann ein Rechtschreibwörterbuch, sowie ein ein-, bzw. zweisprachiges gedrucktes Wörterbuch gebraucht werden.

Inhaltliche und formale Merkmale der schriftlichen Prüfung

Die schriftliche Prüfung besteht aus einem Textverstehen zum Überprüfen der Anwendung des Fachwissens, einer Aufgabenreihe, die sprachliche und literarische Kenntnisse überprüft, und aus zwei verschiedenen Aufgaben zur Textproduktion.

Aufgabenreihe zum Textverstehen und zum Überprüfen sprachlicher-literarischer Kenntnisse

Die Aufgabenreihe knüpft sich an ein deutschsprachiges Werk (erörternde Prosatexte über Literatur oder Sprache, Essays, lyrische Werke, schöngeistige Werke, Dramen oder Auszug aus diesen Werken).

Die Aufgabenreihe überprüft einerseits das Verstehen des Textes, andererseits erwartet sie die Anwendung sprachlicher und literarischer Kenntnisse (z.B. Erkennen, Identifizieren und Definieren von Begriffen, ihre Anwendung, Erkennen von verschiedenen historischen, gattungsspezifischen, thematischen und motivischen Zusammenhängen; Kenntnis des Werkes; Kommunikations-, sprachliche, grammatische, rhetorische, stilistische, textspezifische, orthographische Charakteristika des zu untersuchenden Textes, anknüpfende Fragen). Die Aufgabenreihe enthält Aufgaben zu allen drei Bereichen: Textverstehen, sprachliche Kenntnisse, literarische Bildung.

Aufgaben zur Textproduktion

Die beiden Aufgaben zur Textproduktion schreiben das Verfassen eines selbstständigen Textes über zwei verschiedene Themen nach gegebenen Aspekten und mit Angabe der Textsorte vor.

Die Aufgaben zur Textproduktion:

- Interpretation, Analyse, Wertung eines Werkes nach gegebenen Gesichtspunkten (im Weiteren: interpreterende Textproduktion).

Der Basistext der Interpretation ist ein literarisches Werk (Lyrik, schöngeistige Prosa, Drama bzw. Auszug eines Werkes). Die gewählten Werke können von ungarndeutschen oder anderweitigen deutschsprachigen Autoren stammen, aus jeder Epoche, Stilrichtung, ohne Eingrenzung in Thematik oder Gattung. Die Aufgabenstellung verlangt nicht unbedingt Kenntnisse über den Autor. Im Falle eines Auszuges wird die Kenntnis des gesamten Werkes nicht erwartet.

- Verfassen eines Textes, der eine Erörterung oder Meinung darstellt: Reflexion auf eine literarische, kulturelle, ästhetische, ethische Frage, Erscheinung (im Weiteren: reflektierende Textproduktion)

Jede Aufgabe beruht auf einem Basistext (z.B. literarisches Werk, Auszug aus einem Werk, einleitendes Zitat als Grundlage für die Meinungsäusserung, bewertende Argumentation).

Umfang des interpretierenden Textes 400-800 Wörter

Umfang des reflektierenden Textes 150-450 Wörter

Bewertung des schriftlichen Aufgabenblattes

Die zentralen Bewertungskriterien geben die Punkte für die einzelnen Aufgaben, die möglichen inhaltlichen Elemente in Stichworten und die Möglichkeit einer Abweichung von diesen an. Bei der Bewertung der Leistung des Abiturienten darf keine Rolle spielen, wenn die persönliche Wertordnung des bewertenden Lehrers von der allgemeinen Beurteilung der in der Aufgabe behandelten Probleme, Fragen, Erscheinungen oder wenn die Meinung des Abiturienten von der allgemeinen Ansicht abweicht.

Der bewertende Lehrer korrigiert in jeder Aufgabe die Rechtschreibfehler anhand der zentralen Bewertungskriterien. Die Rechschreibung und das Schriftbild werden am Ende bewertet.

Bewertung des Textverstehens und der Aufgabenreihe zur Überprüfung sprachlicher-literarischer Kenntnisse

Die Lösung des Textverstehens und der Aufgabenreihe zur Überprüfung sprachlicher-literarischer Kenntnisse wird mit Hilfe zentraler Bewertungskriterien bewertet. Die maximale Punktzahl beträgt 40 Punkte. Die Lösungsvorschläge und die Teilpunkte werden im Bewertungsleitfaden angegeben. Der korrigierende Lehrer trägt die Teilpunkte sowie die Gesamtpunktzahl auf die Arbeit ein.

Textverstehen und Aufgabenreihe zur Uberprüfung sprachlicher-literarischer
Kenntnisse
40 Punkte

Korrektur und Bewertung der Textproduktion

Der korrigierende Lehrer bewertet die Leistung des Abiturienten nach den in der Prüfungsbeschreibung angegebenen Bewertungskriterien und anhand des Leitfadens.

Der Leitfaden zur Korrektur und Bewertung gibt die möglichen Inhalte der Lösung in Stichworten an. Alle, von der Vorgabe abweichenden richtigen Lösungen sind anzunehmen, der korrekte Gebrauch der Fachsprache im Leifaden wird nicht erwartet. Der korrigierende Lehrer markiert die richtigen inhaltlichen Elemente mit den im Leitfaden angegebenen Zeichen.

Der bewertende Lehrer markiert die Rechtschreib- und Sprachrichtigkeitsfehler, sowie die Fehler im Aufbau und Stil.

Innerhalb der Punktgrenzen wird nach dem Maß der Entsprechung der Kriterien entschieden.

Gesichtspunkte und Bewertung zur Korrektur des literarischen Textes

Die vom korrigierenden Lehrer festgelegte Punktzahl beinhaltet die Punkte für Inhalt, sowie für Aufbau, Stil und Sprachrichtigkeit anhand der folgenden Bewertungskriterien:

Inhalt - Verstehen des Basistextes und der Aufgabe; Kenntnisse im Wissensbereich (Sachwissen, allgemeine Bewandertheit); Entsprechung der Antwortelemente den Aspekten der Aufgabe und des Basistextes (Problemorientiertheit, Hervorhebung des Wesentlichen, Festhalten am Thema, Gedankenreichtum, relevante Beispiele, Meinungsäußerung).

Textaufbau - Aufbau (Gedankengang, Logik, Entsprechung der Gattung); Struktur (Kohärenz, Proportionen, Gliederung, Umfang).

Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit) - Sprachregister, Stil, Wortschatz, nach den Normen der Standardsprache.

Gesichtspunkte und Bewertung zur Korrektur der reflektierenden Textproduktion

Die vom korrigierenden Lehrer festgelegte Punktzahl beinhaltet die Punkte für Inhalt, sowie für Aufbau, Stil und Sprachrichtigkeit anhand der folgenden Bewertungskriterien

Sachwissen, allgemeine Bewandertheit

Problemorientiertheit, Gedankenreichtum

Gedankengang, Textaufbau

Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit)

Punktenzahl der zwei Textproduktionsaufgaben

Literarischer Text
30 Punkte
Inhalt15 Punkte
Textaufbau, Struktur5 Punkte
Sprachliche Qualität (Stil,
Sprachrichti gkeit)
10 Punkte
Reflektierender Text
20 Punkte
Inhalt5 Punkte
Problemorientiertheit5 Punkte
Gedankengang5 Punkte
Sprachliche Qualität (Stil,
Sprachrichti gkeit)
5 Punkte

Bewertung der Rechtschreibung und des Schriftbildes

Rechtschreibung - den Rechtschreibnormen entsprechend, in Anbetracht der Zeichensetzung, der groben und kleinen Fehler, anhand der im Leitfaden angegebenen einheitlichen Bewertungskriterien.

Schriftbild - geordnetes Schriftbild, Lesbarkeit, Gesichtspunkt des Lesers, kultivierte Form.

Gesamtpunktzahl der schriftlichen Arbeit

Textverstehen und Aufgabenreihe zur Überprüfung sprachlicher und
literarischer Kenntnisse
40 Punkte
Interpretierender Text30 Punkte
Reflektierender Text20 Punkte
Rechtschreibung8 Punkte
Schriftbild2 Punkte

Mündliche Prüfung

Die mündliche Prüfung verläuft anhand einer zentralen Thesenliste.

Der Abiturient erörtert sein Thema selbstständig. Zwischenfragen können nur dann gestellt werden, wenn der Schüler offensichtlich einen falschen Weg eingelegt hat oder steckengeblieben ist.

In der mündlichen Prüfung erörtert der Schüler je eine Aufgabe zu einer sprachlichen und einer literarischen These.

Die Thesenliste für Deutsche Sprache und Literatur besteht aus 20 sprachlichen und 20 literarischen Thesen. Die sprachlichen und literarischen Thesen stellen eine getrennte Thesenliste dar. In beiden müssen je 6 Thesen im Vergleich zum vorigen Jahr modifiziert werden.

Folgende Hilfsmittel kann der Prüfling sowohl zur Vorbereitung, als auch zur Antwort verwenden: Anthologie, Werke oder andere gedruckte Hilfsmittel in Zusammenhang mit der Ausarbeitung der Aufgaben der These (z. B. ausgedruckte Version einer Internetseite, einsprachiges Wörterbuch, Atlanten zur Kulturgeschichte, Alben für bildende Kunst). Die Hilfsmittel werden von der Institution, an der die Prüfungskommission arbeitet, zur Verfügung gestellt.

Inhaltliche und formale Merkmale der mündlichen Thesen

Die Thesen sollen so zusammengestellt werden, dass die Aufgaben innerhalb der Thesen - die Spezifika der Themen in Betracht gezogen - einen möglichst gleichen Schwierigkeitsgrad haben; der Abiturient soll im angegebenen Zeitrahmen die Möglichkeit für die erfolgreiche Vorbereitung und Ausführung der These haben.

Sprachliche Thesen für Deutsch

Im Laufe der Prüfung wird gemessen, zu welchem Maße und welcher Qualität der Abiturient zur mündlichen Transaktion und Interaktion fähig ist. Beachtet werden dabei sowohl die rezeptiven, als auch die produktiven (Verstehen und Sprechfertigkeit) Fertigkeiten. Der Prüfling soll zur selbstständigen Erörterung seiner These fähig sein und auch am Gespräch aktiv teilnehmen.

Jede These besteht aus einem Basistext von 250-300 Wörtern und aus zum Text gehörenden Aufgaben (sprachliche Transformation, lexikalische, stilistische Aufgaben usw.). 25% der Thesen sollen Texte in Zusammenhang mit Sprache, Brauchtum, Tradition, Kultur und Minderheitenpolitik usw. der Ungarndeutschen beinhalten.

Literarische Thesen

Die Thesen knüpfen sich an die Themen und Werke/Auszüge aus Werken der allgemeinen Anforderungen im Fach "Deutsche Sprache und Literatur". Der Abiturient führt seine These selbstständig aus. Zu jeder These gehört eine Aufgabe, die Aufgaben können jeden Prüfungstag geändert werden. Mindestens zwei Thesen sollen Aufgaben in Zusammenhang mit der ungarndeutschen Literatur enthalten.

Bewertung der mündlichen Prüfung

Maximaler Punktwert der mündlichen Prüfung sind 50 Punkte. Für den Inhalt der literarischen These können 25 Punkte, für den Inhalt der sprachlichen These 10 Punkte, für die sprachliche Qualität beider Thesen zusammen 15 Punkte vergeben werden.

Die Bewertung der Prüfungsleistung erfolgt anhand folgender Kriterien und Punkte. Innerhalb der Punktgrenzen entscheidet das Maß der Entsprechung der Kriterien.

Inhaltliche Qualität - in Literatur insgesamt 25 Punkte, in Sprache 10 Punkte anhand
folgender Kriterien:
- Literarische, sprachliche, kulturelle Kenntnisse
- Sachwissen
- Textkenntnis, Textverstehen
- Kompetenz zur Aufgabenlösung
- Gedankenreichtum
- Selbstständige Meinung
- Komplexität der Erörterung
Sprachliche Qualität - für die beiden Thesen zusammen insgesamt 15 Punkte anhand
folgender Kriterien:
- Systematisierung, Hervorhebung wichtiger Informationen
- Logischer Gedankengang
- klare, gegliederte Text- und Satzstruktur
- Entsprechender Wortschatz, Wortgebrauch
- Verständliche Vortragsweise

Gesamtpunktzahl der mündlichen Prüfung

Inhaltliche Qualität - Literatur25 Punkte
Inhaltliche Qualität - deutsche Sprache10 Punkte
Sprachliche Qualität der Erörterung15 Punkte

"

5. Az R. Melléklet ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSNINCSNINCSNINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
AnyagNINCStémakör- és
tételcímek
NINCStémakör- és
tételcímek
Mikor?NINCSjogszabály
szerint
NINCSjogszabály
szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc
90 perc150 perc
FeladatsorTételkifejtés
I. feladatlap:
Szövegértés és
érvelés vagy
gyakorlati
szövegalkotás
II. feladatlap:
Műértelmező
szövegalkotás:
műértelmezés
vagy
összehasonlítás
Egy román
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
50 pont40 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege román nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli román alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi románság kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásSzövegértési feladat40 pont
Szövegalkotási
feladat
10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási
feladat
Tartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőségSzövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy
gyakorlati szövegalkotás
Szövegértés40 pont
Szövegalkotás10 pont
Műértelmező szövegalkotásTartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőség15 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A román nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 román nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A román nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és román nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Román nyelvi altételsor

Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A román nyelvi altételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Nyelvek Európában, A román nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, Szöveg és szövegtípusok, Kommunikáció, Retorikai alapismeretek, Stilisztika és stílustörténet.

Irodalmi altételsor

Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román irodalom című fejezetében foglalt témák (a Szerzők és művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések) kombinációiból állítja össze a szaktanár oly módon, hogy a Szerzők és művek minden témájából legalább egy altétel szerepeljen a 20 irodalmi altétel között. Ezek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból.

A román nyelvi altétel

Az altétel a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmazhat egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd a kifejtendő feladat megjelölését.

Az altételben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb.

Irodalom altétel

Az altétel tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező prózát, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. A kiemelt szempont lehet pl. bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Legalább két altétel a magyarországi románok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha azt az altétel kifejtése igényli, illetve lehetővé teszi, a vizsgázó választ az altételben megjelölt Szerzők vagy művek közül.

Mindkét tételsor témaköreit és tétel címeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, román nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - román nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
FeladatsorTételkifejtés
Szövegértési és
nyelvi-
irodalmi
műveltségi
feladatsor
Szövegalkotási
feladatok:
műértelmező
szöveg és
reflektáló szöveg
Egy román
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
40 pont50 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége
15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy román nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli Magyarországon alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi románság kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor140 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szöveg
30 pont
Tartalom15 pont
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont
Reflektáló szöveg
20 pont
Tartalom5 pont
Problémaérzékenység5 pont
Gondolatmenet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat30 pont
Reflektáló szöveg20 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A román nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 román nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A román nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és román nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott altétel kifejtése. A témakörök, illetve az altételek évről évre változhatnak.

Román nyelvi altételsor

A tételsor a részletes vizsgakövetelmények Román nyelv című fejezete témaköreinek mindegyikéből legalább egy altételt tartalmaz.

Irodalmi altételsor

A szóbeli vizsga tételeit a részletes vizsgakövetelmények Szerzők, művek, valamint az Értelmezési szintek témáiból kell összeállítani. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak.

A román nyelvi altétel

A román nyelvi altétel minden esetben tartalmaz egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közli a kifejtendő feladatot.

Az altételekben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt műfaj előadása stb.

Irodalom altétel

Az Irodalom altétel minden esetben tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező prózát, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését.

Az altételben kiemelt szempont (feladat) lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stílus-korszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság. Legalább két altétel a magyarországi románok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.

Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a román nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; román nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság

- Tárgyi tudás

- Szövegismeret, szövegértés

- Feladatmegoldó képesség

- Gondolatgazdagság

- Önálló vélemény

- A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Rendszerezés, lényegkiemelés

- Logikus gondolatmenet

- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

- Megfelelő szókincs, szóhasználat

- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - román nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

"

6. Az R. Melléklet LEVIBA SI LITERATURA ROMANA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

7. Az R. Melléklet SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSNINCSNINCSNINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
AnyagNINCStémakör- és
tételcímek
NINCStémakör- és
tételcímek
Mikor?NINCSjogszabály
szerint
NINCSjogszabály
szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc
90 perc150 perc
FeladatsorTételkifejtés
I. feladatlap:
Szövegértés és
érvelés vagy
gyakorlati
szövegalkotás
II. feladatlap:
Műértelmező
szövegalkotás:
műértelmezés
vagy
összehasonlítás
Egy szerb nyelvi
tétel kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
50 pont40 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege szerb nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szerb alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szerbek kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásSzövegértési feladat40 pont
Szövegalkotási
feladat
10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:

Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási
feladat
Tartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőségSzövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy
gyakorlati szövegalkotás
Szövegértés40 pont
Szövegalkotás10 pont
Műértelmező szövegalkotásTartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőség15 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy szerb nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A szerb nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szerb nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szerb nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szerb nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Szerb nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A szerb nyelvi altételek a részletes követelmények témáira épülnek. Az altételsort úgy kell összeállítani, hogy a témák mindegyikéhez legalább egy altétel tartozzék.

Irodalmi altételsor

Az altételt a szerb nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szerbek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

A szóbeli vizsga irodalom altételeinek tematikai aránya

A vizsgaleírás 18 altétel kijelölésére közöl kötelezettséget. Ezek a következők:

A Szerzők és művek témáiból összesen 12 altétel állítandó össze.

- 6 megjelölt életmű

- 4 altétel a Szerzők és művek más témáiból (a szerző és művének beható ismerete, népköltészet, a közelmúlt irodalma, a kortárs irodalom)

- 2 altétel a magyarországi szerb irodalomból

Az Értelmezési szintek mindegyik témájából kötelező altétel.

- Irodalomtörténet 2 altétel

- Motivikus, tematikus megközelítés 2 altétel

- Műfaj, poétika 1 altétel

- Kultúrtörténet 1 altétel

A további altételek kijelöléséről a tételsor összeállítója dönt.

A Szerzők és művek témáiból összeállított altételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból, az Értelmezési szintek témáiból összeállított altételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat.

Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, szerb nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - szerb nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
FeladatsorTételkifejtés
Szövegértési és
nyelvi-
irodalmi
műveltségi
feladatsor
Szövegalkotási
feladatok:
műértelmező
szöveg és
reflektáló szöveg
Egy szerb nyelvi
tétel kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
40 pont50 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége
15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy szerb nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szerb alkotóktól bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szerbek kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szöveg
30 pont
Tartalom15 pont
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
10 pont
Reflektáló szöveg
20 pont
Tartalom5 pont
Problémaérzékenység5 pont
Gondolatmenet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat30 pont
Reflektáló szöveg20 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy szerb nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A szerb nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szerb nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szerb nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szerb nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Szerb nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz(hat)nak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.

A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szerbek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a szerb nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Legalább két altétel a magyarországi szerbek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.

Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a szerb nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; szerb nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - szerb nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

"

8. Az R. Melléklet

fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

9. Az R. Melléklet SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSNINCSNINCSNINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.
A II.
feladatlaphoz
nyomtatott
helyesírási
szótár, egy-
illetve
kétnyelvű
szótár (tíz
vizsgázónként
legalább egy
példány)
Irodalmi
szöveggyűjtemény,
kötet vagy a
feladatok
kidolgozásával
összefüggő más
nyomtatott
ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
Írásbeli
vizsga
Szóbeli
vizsga
AnyagNINCStémakör- és
tételcímek
NINCStémakör- és
tételcímek
Mikor?NINCSjogszabály
szerint
NINCSjogszabály
szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240perc15 perc
90 perc150 perc
FeladatsorTételkifejtés
I. feladatlap:
Szövegértés és
érvelés vagy
II. feladatlap:
Műértelmező
szövegalkotás:
Egy szlovák
nyelvi tétel
Egy irodalmi
tétel kifejtése
gyakorlati
szövegalkotás
műértelmezés
vagy
összehasonlítás
kifejtése
50 pont40 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege szlovák nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szlovák alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szlovákok kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásSzövegértési feladat40 pont
Szövegalkotási
feladat
10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:

Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási
feladat
Tartalmi minőség25 pont
Nyelvi
minőség
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus,
nyelvhelyesség)
10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy
gyakorlati szövegalkotás
Szövegértés40 pont
Szövegalkotás10 pont
Műértelmező szövegalkotásTartalmi minőség25 pont
Nyelvi minőség15 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy szlovák nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szlovák nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szlovák nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szlovák nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Szlovák nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szlovákok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, szlovák nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - szlovák nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
FeladatsorTételkifejtés
Szövegértési és
nyelvi-
irodalmi
műveltségi
feladatsor
Szövegalkotási
feladatok:
műértelmező
szöveg és
reflektáló szöveg
Egy szlovák
nyelvi tétel
kifejtése
Egy irodalmi
tétel kifejtése
40 pont50 pont10 pont25 pont
Helyesírás: 8 pont
Íráskép: 2 pont
A kifejtés nyelvi minősége
15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy szlovák nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szlovák alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szlovákok kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szöveg
30 pont
Tartalom15 pont
Szövegszerkezet5 pont
Nyelvi igényesség10 pont
(stílus, nyelvhelyesség)
Reflektáló szöveg
20 pont
Tartalom5 pont
Problémaérzékenység5 pont
Gondolatmenet5 pont
Nyelvi igényesség
(stílus, nyelvhelyesség)
5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat30 pont
Reflektáló szöveg20 pont
Helyesírás8 pont
Íráskép2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy szlovák nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szlovák nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szlovák nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A szlovák nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szlovák nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Szlovák nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szlovákok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.

Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a szlovák nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; szlovák nyelvből
összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő
kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom25 pont
Tartalmi minőség - szlovák nyelv10 pont
A kifejtés nyelvi minősége15 pont

"

10. Az R. Melléklet SLOVENSKY JAZYK A LITERATURA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

11. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES érettségi VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Az egészségügy ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei az I. Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 52720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens,

- 52723 01 Gyakorló ápoló,

- 52723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló,

- 52723 03 Gyakorló mentőápoló,

- 52725 02 Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens,

- 52725 03 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens,

- 52725 04 Gyakorló szövettani asszisztens,

- 54720 01 Egészségügyi asszisztens,

- 54720 02 Fogászati asszisztens,

- 54726 01 Gyógy- és sportmasszőr.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes
használata
A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon
történő alkalmazása.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
A téma tartalmának logikus felépítése, a szakmai
kifejezések helyes alkalmazásával.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése.

2. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. LényegkiemelésLényeges és kevésbé lényeges szempontok
megkülönböztetése.
Információk szétválogatása szakmai szempontok
alapján.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Logikai képességA meglévő információk valamint az elmélet és
gyakorlat közötti összefüggések felismerése.
3.2. Kombinatív képességA meglévő információk alapján a lehetőségek
számbavétele.

4. Szakszerűség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. PrecizitásPontos, a szakmai követelmények betartásával történő
munkavégzés.
4.2. Megbízhatóság,
felelősségtudat
A rábízott feladatoknak a tevékenység
következményeinek tudatában történő felelősségteljes,
a tőle elvárható, legjobb tudása szerinti elvégzése.
4.3. HelyzetfelismerésA beteg állapotának, helyzetének felismerését
követően a szakmai kompetenciának megfelelő
cselekvés.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Egészségügyi alapismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1 Szakmai etikai és jogi
ismeretek
Ismerje az egészségügyi etika alapelveit.
Legyen képes ismertetni a betegek jogait és
kötelezettségeit, és a betegjogok érvényesítésének
módjait.
Legyen tisztában az egészségügyi dolgozóval szemben
elvárt magatartás-, és viselkedésnormákkal.
Ismerje az előítélet mentesség, a másság elfogadása, a
tolerancia, a humanitás, az empátia, a karitativitás és
az intimitás fogalmakat.
1.2. EgészségfejlesztésTudja meghatározni az egészség definícióját, az azt
befolyásoló tényezőket.
Ismerje az egészségfejlesztés fogalmát, célját,
színtereit.
Legyen képes az egészségkultúra fogalmát és
összetevőit meghatározni.
Ismerje az egészséges életvitel összetevőit.
Igazodjon el a szükségletek hierarchiájában.
Legyen tisztában a tápanyag-piramissal, az egészséges
szervezet tápanyagszükségl étéivel.
Ismerje a tápanyagbevitel rendellenességek
következményeit valamint a fizikai és a szellemi
munka energiaigényét.
Ismerje a mozgás lehetséges módjait és annak
szervezetre gyakorolt kedvező hatását.
Tudja meghatározni a prevenció szintjeit.
Ismerje a betegséghez vezető rizikófaktorokat.
Legyen képes ismertetni a szűrővizsgálatok formáit és
jelentőségét életkoronként.
Ismerje a káros szenvedélyek formáit, okait, káros
hatásukat.
Legyen képes jellemezni az egészséges lelki
egyensúly fenntartásának, önvédő technikáit.
Ismerje az aktív, passzív pihenés formáit, a relaxáció
formáit és jelentőségét.
1.3. KommunikációIsmerje a beteggel és a hozzátartozókkal folytatható
kommunikáció formáit.
Tudja jellemezni a megfelelő kommunikációs stílust
az egészségügyi team tagjaival.
Ismerje a figyelemfelhívó jeleket a beteg
kommunikációjában.
Ismerje az időskor kommunikáció jellemzőit,
kommunikációs nehézségeit, akadályait.
Ismerje az akadályozott emberekkel történő speciális
kommunikáció szabályait.

2. Alapápolás

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egészséges ember gondozásaIsmerje a személyi higiénia részeit.
Ismerje az egészségkárosító tényezőket.
Ismerje a testtartás és a rendszeres mozgás
jelentőségét a mindennapi életben.
Ismerje az életmód keringési szervekre és a
légzőrendszerre gyakorolt hatását.
Ismerje a táplálkozás, az életmód és az
emésztőrendszer működése közötti összefüggéseket.
Ismerje a táplálékbevitel segítésének módszereit.
Ismerje a gondozási feladatokat életkorok szerint
(testápolás, táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás,
beilleszkedés, alkalmazkodás a megváltozott
körülményekhez)
Ismerje az időskor jellegzetességeit.
2.2. Akadályozott ember
gondozása
Ismerje a speciális ellátási igényű ember gondozását.
Tudja a rokkantság fogalmát.
Tudja a fogyatékossági formák definícióit.
Ismerje az akadályok fajtáit és az akadálymentesítés
színtereit.
Tudja ismertetni a gyógyászati segédeszközöket.
2.3. Csecsemő- és
kisgyermekgondozás
Ismerje a gondozás célját, alapelveit és formáit.
Ismerje a gondozóval szemben támasztott
követelményeket.
Tudja a fejlődés általános törvényszerűségeit.
Legyen képes bemutatni az életkorok szerinti fejlődés
jellemzőit.
Tudja jellemezni a gyermek személyiségfejlődésének
állomásait, a fejlődést befolyásoló tényezőket.
Legyen tisztában a gondozási feladatokkal az
életkorok szerint (étkezés, fürdetés, pelenkázás,
öltöztetés, levegőztetés, szobatisztaság kialakításának
menetét. Ismerje a mozgásfejlődés biztosításának
lehetőségeit, csecsemő és kisgyermek napirendje,
életmódja, játéktevékenysége fejlődésének
biztosítását.
Ismerje a hospitalizáció fogalmát, hatását a gyermek
érzelmi állapotára és fejlődésére.
2.4. Ápolási beavatkozásokTudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó
szakkifejezéseket.
Ismerje a fertőtlenítés alapfogalmait és a fertőtlenítő
eljárásokat. Tudja ismertetni a különböző fertőtlenítő
eljárásokat.
Ismerje a sterilizálás alapjait és munkafázisait.
Ismerje a steril anyagok tárolását és kezelését.
Tudja, hogy hogyan kell a veszélyes hulladékokat
kezelni.
Ismerje a fertőző beteg elkülönítésére, ápolására
szolgáló szabályokat, védőfelszereléseket.
Ismerje a beteg fogadásával, távozásával és
áthelyezésével kapcsolatos feladatokat.
Tudja ismertetni az ápolási dokumentáció részeit.
Ismerje a vizit formáit, az ápoló teendőit viziten,
konzíliumokon.
Tudjon lázlapot kitölteni.
Legyen képes a beteg ember szükségleteit kielégíteni.
Ismerje az ágyazási formákat, a beteg elhelyezését,
hely és helyzetváltoztatását.
Ismerje a fekvés és fektetési módokat, a beteg
mobilizálását.
Ismerje a rugalmas pólya felhelyezésének módját.
Legyen tisztában a kényelmi eszközök formáival és
használatukkal.
Tudja ismertetni a beteg etetésének, itatásának menetét
és szabályait.
Ismerje és tudja felsorolni a beteg testének
tisztántartásához szükséges eszközöket, tisztasági
fürdő (mosdatás) menetét, szabályait.
Ismerje a váladékok felfogására szolgáló eszközöket.
Tudjon előkészíteni női és férfi beteget katéterezéshez.
Ismerje a beöntés módját és felsorolni a beöntéshez
szükséges eszközöket.
Ismerje a testhőmérséklet mérését, a lázcsillapítás
módjait. Tudja megmérni a beteg testhőmérsékletét és
azt lázlapon jelölni.
Ismerje az idős beteg ápolásának speciális szabályait.
Ismerje a decubitus szakaszait, megelőzését, kezelését.
Tudja a Norton skálát értelmezni.
Ismerje a terminális állapotban lévő és haldokló beteg
ápolását, a halott körüli teendőket.
2.5. BetegmegfigyelésTudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó
szakkifejezéseket.
Ismerje a betegmegfigyelés általános szempontjait.
Ismerje a beteg magatartás és tudatállapot
megfigyelésének módjait, a kóros tudatállapot formáit.
Ismerje fel a kóros elváltozásokat (testalkat, tápláltsági
állapot, mozgás, járás, érzékszervek, bőr, haj, köröm,
látás, hallás, egyensúly, érzékzavarok).
Ismerje a folyadékháztartás egyensúly megfigyelését,
szempontjait, a folyadékegyenleg vezetését.
Legyen képes jellemezni a kardinális tüneteket
(testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés).
Tudja bemutatni a vérnyomás, pulzus és légzés
mérését és ezek lázlapon való jelölését.
Ismerje fel a testváladékok (széklet, vizelet, hányadék,
köhögés, köpet, sebváladék, menstruációs váladék)
kóros eltéréseit.
Tudja ismertetni a széklet, vizelet, hányadék, köpet
felfogására szolgáló eszközöket.
Ismerje fel a jellegzetes fájdalmakat.
Ismerje a szervezet oxigénellátottsága
megfigyelésének lényegét, a pulzoximetriás vizsgálat
elvégzésének módját.
Ismerje az EKG készítésének menetét, lényegét.

3. Klinikumi ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Anatómia - élettanIsmerje az emberi test felépítését, fő részeit, síkjait,
irányait valamint ezek latin megnevezését.
Ismerje az emberi test (sejt, szövet, csontváz-rendszer,
izomrendszer) felépítését és működését, valamit ezek
latin megnevezését.
Tudja megnevezni latinul is a koponya, a törzs és a
végtagcsontokat.
Ismerje:
- a szív felépítését, működését, a latin
szakkifejezéseket is,
- a vérereket és vérköröket,
- a perifériás vérkeringés élettanát,
- a vér alkotóelemeit, élettani sajátosságait,
- a véralvadás mechanizmusát,
- a vércsoportokat,
- a nyirokrendszer felépítését és működését,
- az emésztőrendszer felépítését és működését és ezek
latin megnevezését is,
- a máj és a hasnyálmirigy működését,
- a tápanyagokat, építőanyagokat, enzimeket,
- az emésztés mechanizmusát,
- a légzőrendszer felépítését és az idetartozó latin
szakkifejezéseket,
- a légzés élettanát, szabályozását,
- a tüdő szerkezetét, érrendszerét, működését,
- a mellhártya szerkezetét,
- a vese mikroszkopikus és makroszkopikus
szerkezetét, élettanát,
- a vizeletkiválasztó rendszer latin szakkifejezéseit,
- az elsődleges és a végleges vizelet összetételét, a
vizelet kóros alkotórészeit,
- a vizeletelvezető és -tároló rendszer felépítését,
- a női és férfi nemi szerveket, és működésüket,
- az idegrendszer felosztását, valamint az idetartozó
latin szakkifejezéseket,
- a gerincvelő szerkezetét,
- a gerincvelői reflexeket,
- az agyvelő felosztását, agykérgi központokat,
agykamrákat,
- a központi idegrendszer élettanát, burkait, ereit,
- a környéki és vegetatív idegrendszert,
- az érzékszervek felépítését és működését.
3.2. Általános kórtanTudja meghatározni a betegség, a kóros állapot
fogalmát.
Ismerje a betegségek lefolyását.
Ismerje a szervezet reakcióinak csoportjait.
Legyen képes meghatározni a fizikai és biológiai
kórokokat, genetikai tényezők kapcsolatát a
betegségekkel.
Ismerje a szervezet védekező mechanizmusait és azok
szerepét.
Ismerje a szövetek kóros elváltozásait a progresszív és
| regresszív szöveti elváltozásokat. |
3.3. GyógyszerelésIsmerje a különböző gyógyszerformákat és
jellemzőiket.
Tudja bemutatni a gyógyszer bejuttatási módokat és
jellemzőiket.
Ismerje az ápoló gyógyszerelési feladatait,
kompetenciáit.
Tudja a gyógyszerelés szabályait.
Tudja a gyógyszerelés higiénés szabályait.
Ismerje a gyógyszertévesztés megelőzésére vonatkozó
szabályokat.
Ismerje a gyógyszertárolás szabályait.
3.4. BelgyógyászatIsmerje a kardiális eredetű betegségeket és ellátásukat
(magasvérnyomás, infarktus).
Ismerje a légzőrendszer betegségeit és ellátásukat.
Ismerje az emésztőrendszer és a kiválasztórendszer
főbb betegségeit.
3.5. Diagnosztikai mintavétel
alapjai
Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó
szakkifejezéseket.
Ismerje a tünet fogalmát, az objektív tüneteket és a
szubjektív panaszokat.
Tudja ismertetni a vitális paraméterek
megfigyelésének szempontjait és azok mérését.
Tudja felsorolni a vérvételhez szükséges eszközöket és
ismerje a vérvétel menetét
Ismerje a testváladékok mintavételének technikáját.
Ismerje a leggyakoribb laboratóriumi vizsgálatokat.
Tudja a vizsgálati anyagok kezelésének, szállításának,
dokumentálásának módszereit.
Tudja ismertetni betegágy melletti vércukor
meghatározás technikáját.
Tudja a csapolások elméleti és gyakorlati alapjait,
céljait és indikációit.
3.6. Terápiás alapismeretekTudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó
szakkifejezéseket.
Ismerje a vércsoport meghatározás célját, módszerét
indikációját és eszközeit.
Ismerje a fájdalomcsillapítás fogalmát, célját,
módszereit, kompetenciakörét.
Legyen képes ismertetni a fájdalom megfigyelésének,
mérésének szempontjait.
Ismerje a lázas beteg tüneteit, lázcsillapításának
módjait.
Ismerje az injekciózás fogalmát, célját, módját,
eszközigényét és szövődményeit.
Ismerje az infúziós terápia fogalmát, célját, eszközeit
és szövődményeit.
3.7. Elsősegélynyújtás - első
ellátás
Ismerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély szintjeit.
Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás szabályait.
Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát
megállapítani.
Tudja a beteget stabil oldalfekvésbe helyezni és
kontraindikációit ismertetni.
Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes
beteg esetén az alábbiak szerint:
- A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása
- B: a légzés megítélése, pozicionálás
- C: a keringés megítélése
- D: az idegrendszer megítélése, teendők
- E: egész test, egész eset megítélése.
Tudjon BLS-t végezni.
Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakció-képtelen
betegnél a következők szerint:
- A: eszköz nélküli légút-biztosítási eljárások
- B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén
- C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED
használata
- D: az eszméletlen beteg ellátása
- E: egész test, egész eset megítélése.
Ismerje:
- a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat.
- a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását.
- a segítségnyújtás módjait elektromos balesetek
esetén.
- a mérgezések formáit és tudjon segítséget
nyújtani.
Ismerje az artériás vérzés ellátás alapszabályait.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök:

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaNINCSNINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCS— Vérnyomásmérő
— Lázlap
— Lázmérő
— Rugalmas pólya
— Ambu fantom baba
— Mentőláda
— Fonendoszkóp

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy "A" és "B" feladatot tartalmazó
tétel kifejtése
Teszt-jellegű
feladatok
Rövid válaszokat
igénylő feladatok
50 pont50 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek és képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Tartalmi szerkezet:

Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:

Témakörök:

- Alapápolás (50%):

- egészséges ember gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások.

- Klinikumi ismeretek - Egészségügyi alapismeretek (50%):

- anatómia-élettan,

- általános kórtan,

- gyógyszertani alapismeretek,

- elsősegélynyújtás, első ellátás,

- egészségfejlesztés.

A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

Feladattípusok:

- Tesztjellegű feladatok:

Feleletválasztó feladatok:

1. egyszerű választás ("Húzza alá!"),

2. többszörös választás,

3. illesztés (párosítás, csoportosítás),

4. sorrend meghatározása,

5. ok-okozati összefüggés keresése,

6. igaz-hamis választás.

- Rövid választ igénylő feladatok:

Feleletalkotó feladatok:

1. rövid válasz (meghatározás),

2. ábrafelismerés, ábraelemzés,

3. több j ellemző felsorolása/megnevezése,

4. adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

5. fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

6. folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

7. tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. Az "A" feladat elméleti ismeretek, a "B" feladat elsősorban az ápolási, gondozási, diagnosztikus és terápiás eszközök és használatuk ismeretét, valamint az elsősegélynyújtás eszközeinek és teendőinek ismeretét méri fel.

Témakörök:

- "A" feladat:

- egészséges ember gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- anatómia-élettan,

- gyógyszertani alapismeretek,

- szakmai etikai és jogi ismeretek,

- általános kórtan,

- belgyógyászat,

- kommunikáció.

- "B" feladat:

- akadályozott ember gondozása,

- diagnosztikai alapismeretek,

- terápiás alapismeretek,

- elsősegélynyújtás-első ellátás,

- ápolási beavatkozások,

- csecsemő- és kisgyermek gondozás,

- betegmegfigyelés,

- gyógyszertani alapismeretek.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30 illetve 20 pont, felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B"
feladat
Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése10 pont4 pont14 pont
Világosság, szabatosság, felet felépítése5 pont4 pont9 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása10 pont4 pont14 pont
Összefüggések problémaközpontú bemutatása5 pont4 pont9 pont
Beavatkozáshoz szükséges eszközök ismertetése-4 pont4 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:30 pont20 pont50 pont"

"

12. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Az egészségügyi technika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a II. Egészségügyi technika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok,

- 54 726 02 Ortopédiai műszerész.

A) KOMPETENCIÁK

1. Információforrások kezelése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai információs
források felkutatása
Az ellátó team tagjaival való konzultáció, szakirodalom
ismerete.
1.2. A szöveges és grafikus
információk értelmezése
A szaknyelv ismerete.
1.3. A klienstől nyerhető
információk kezelése
A klienssel történő asszertív kommunikáció.

2. Gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Az információk
lényegkiemelése
A segédeszköz készítéshez szükséges információk
összegyűjtése.
2.2. A technológiai folyamatok
adaptálása
A segédeszköz elkészítés munkafolyamatának
ismerete.

3. Kézügyesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A munkaeszközök,
szerszámok használata
Kézi szerszámok, eszközök és berendezések ismerete,
alkalmazási módjának, használatának ismerete.
3.2. Szabadkézi és szerkesztett
ábrázolás
Segédeszközök szabadkézi ábrázolása, műszaki rajz
alapjainak ismerete.
3.3. AnyagmegmunkálásSegédeszközgyártáshoz használt anyagok fizikai-
kémiai tulajdonságainak ismerete, az
anyagmegmunkálás eszközeinek ismerete.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkahelyi egészség és biztonság

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Munkaeszközök biztonságaIsmerje az áruk fajtáit, raktározási típusait.
Ismerje a munkatevékenysége során használt
szerszám, készülék, gép, berendezés
csoportokat.
Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit,
kialakításának követelményeit.
Ismerje az általános üzemeltetési
követelményeket.
Ismerje a munkavégzés kockázati tényezőit.
Ismerje a fizikai, biológiai és kémiai hatások, a
veszélyforrások elleni védekezés lehetőségeit.
Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait.
Ismerje a munkaterületén alkalmazott jelzéseket,
feliratokat, biztonsági szín- és alakjeleket.
Ismerje a hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem eszközeit.
1.2. ElsősegélynyújtásIsmerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély
szintjeit.
Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás
szabályait.
Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát
megállapítani.
Tudja a beteget stabil oldalfekvésbe helyezni és
kontraindikációit ismertetni.
Ismerje az ABCDE-t és a teendőket
reakcióképes beteg esetén az alábbiak szerint:
- A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása
- B: a légzés megítélése, pozicionálás
- C: a keringés megítélése
- D: az idegrendszer megítélése, teendők
- E: egész test, egész eset megítélése.
Tudjon BLS-t bemutatni ambu fantomon.
Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakció-
képtelen betegnél a következők szerint:
- A: eszköz nélküli légút-biztosítási eljárások
- B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén
- C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az
AED használata
- D: az eszméletlen beteg ellátása
- E: egész test, egész eset megítélése.
Ismerje:
- a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat.
- a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását.
- a segítségnyújtás módjait elektromos
balesetek esetén.
- a mérgezések formáit és tudjon segítséget
nyújtani.
Ismerje az artériás vérzés ellátását szabályait

2. Szakmai és anatómiai ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A gyógyászati segédeszközökIsmerje a gyógyászati segédeszközök típusait,
jellemzőit.
2.2. Anatómiai ismeretekIsmerje az emberi szervezet szervrendszereit:
- a vérkeringés szervrendszerét,
- a légzés szervrendszerét,
- az emésztés szervrendszerét,
- a vizelet kiválasztás és elvezetés szervrendszerét,
- az érzékelés szerveit.
Ismerje a mozgásrendszer, valamint a koponya és
a rágószerv anatómiai felépítését, élettani
működését.
2.3. Akadályozott ember gondozásaIsmerje a speciális ellátási igényű ember
gondozását.
Ismerje a rokkantság fogalmát.
Tudja a fogyatékossági formák definícióit.
Ismerje az akadályok fajtáit és az
akadálymentesítés színtereit.
Tudja ismertetni a gyógyászati segédeszközöket.
2.4. Gyógyászati segédeszköz-
ellátás
Ismerje a lenyomatvételi és mintavételi
eljárásokat, a méretvételi eljárásokat.
Ismerje a méretezési információkat.
2.5. Gyártási alapismeretekIsmerje a gyártástechnológia alapjait:
a fémipari technológiákat,
a képlékeny alakításokat,
a másolási technológiát,
a kézi szerszámok és eszközöket,
a fémipari alapműveleteket,
a műanyagipari technológiákat,
a hőre lágyuló műanyagoknál alkalmazott
technológiákat,
a hőre keményedő műanyagoknál alkalmazott
technológiákat,
a műanyagok és a mintakészítő anyagok
megmunkáló eszközeit,
a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó
minőségbiztosítási előírásokat.

3. Anyagismeret

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Fémipari anyagismeretIsmerje a fémek tulajdonságait:
az ötvözetek csoportosítását,
a fémek és a fémötvözetek alkalmazhatóságát a
gyógyászati segédeszközök gyártásában.
3.2. MűanyagokIsmerje a műanyagok tulajdonságait.
Ismerje a műanyagok alkalmazhatóságát a gyógyászati
segédeszköz ellátásban.
3.3. SegédanyagokIsmerje a gyógyászati segédeszköz készítés
segédanyagait:
- a gipszet,
- a gipsz tulajdonságait, fajtáit,
- a különféle gipszek alkalmazási lehetőségeit a
gyógyászati segédeszközök gyártásánál,
- a lenyomatot és a mintakészítő anyagokat, és
azok tulajdonságait,
- a viaszok tulajdonságait, fajtáit,
- az egyéb alkalmazott segédanyagokat,
- a ragasztókat,
- a ragasztók csoportosítását,
- a ragasztók tulajdonságait, fajtáit,
- a ragasztás kötési módjait,
- az oldószereket,
- az oldószerek tulajdonságait, fajtáit,
- segédanyagok alkalmazhatóságát a gyógyászati
segédeszközök gyártásában.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy "A" és "B" feladatot tartalmazó
tétel kifejtése
Teszt jellegű
feladatok
Rövid válaszokat
igénylő feladatok
60 pont40 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján.

Témakörök:

- munkahelyi egészség és biztonság:

- munkaeszközök biztonsága:

- raktározás,

- biztonságtechnika,

- munkavégzés kockázati tényezői,

- kézi és gépi anyagmozgatás,

- munkaterületen alkalmazott jelzések,

- hulladékgazdálkodás,

- elsősegélynyújtás:

- életjelek vizsgálata,

- segélyhívás,

- eszköz nélküli újraélesztés,

- eszméletlen beteg ellátása, szakmai és anatómiai ismeretek:

- gyógyászati segédeszközök,

- anatómiai ismeretek,

- gyógyászati segédeszköz-ellátás,

- anyagismeret:

- segédanyagok.

Az írásbeli feladatok jellemzően az alábbi szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, valamint tesztjellegű feladatok.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy komplex tétel kifejtéséből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit a gyártási folyamatok és az anyagismeret technikai változásait követve évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol.

Témakörök:

- "A" feladat:

- szakmai és anatómiai ismeretek:

- gyógyászati segédeszközök,

- anatómiai ismeretek,

- gyógyászati segédeszköz-ellátás,

- gyártási alapismeretek.

- "B" feladat:

- anyagismeret:

- fémipari anyagismeret,

- műanyagok,

- segédanyagok.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
A feladat megértése2 pont2 pont4 pont
Alapfogalmak, definíciók ismerete,
helyénvaló alkalmazása
10 pont10 pont20 pont
Tárgyi tudás tartalma11 pont11 pont22 pont
Logikusan, koherensen felépített felelet,
szaknyelv korrekt használata
2 pont2 pont4 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

13. Az R. Melléklet SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi III. Szociális ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens,

- 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő,

- 54 762 02 Szociális asszisztens,

- 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő,

- 54 762 03 Szociális szakgondozó.

A) KOMPETENCIÁK

1. Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak
helyes használata írásban és
szóban
A szakmai fogalmak pontos ismerete,
megkülönböztetése.
A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Önálló előadásmód, a szakmai kifejezések helyes
alkalmazása. A szakmai szöveg összefoglalása laikusok
számára.
1.3. Kommunikáció köznyelvi
és szakmai nyelven
A kérdező tanár által feltett kérdések megértése, pontos,
lényegre törő válaszadás.

2. Információforrások kezelése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A feladat
végrehajtásához használandó
információk szakszerű
kiválasztása
A feladathoz kapcsolódó információforrások használata.
2.2. A kiválasztott
információk,
információforrások
szakszerű használata
Az információk, információforrások szakszerű
használata.

3. Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazására vonatkozó készség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Az ismeretek
mozgósítása
Az információk szétválogatása, általános ismeretek
helyes mozgósítása.
3.2. A helyzetfelismerésA helyzet konkrét elemeinek felismerése.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZÍNTŰ KÖVELMÉNYEK
1.1. A család és életmód
elmélete és gyakorlata
Ismerje a család és az életmód szociológiai
összefüggéseit, a legfontosabb fogalmakat.
Ismerje a családot, mint támogató
rendszert, és mint problémaforrást.
Legyen képes a gyermek, az idős, a beteg
és a fogyatékkal élő ember helyének
meghatározására a családban.
Ismerje a család szerkezetét és
ábrázolásának technikáit.
1.2. Szociológiai alapismeretek és
gyakorlati ismeretek
Ismerje a társadalom fogalmát.
Ismerje a szociológia alapfogalmait.
Tudja értelmezni a társadalom összetételét,
szerkezetét bemutató adatokat.
1.3. A társadalmi struktúraIsmerje a társadalmi struktúrával
kapcsolatos fogalmakat, összefüggéseket.
Értelmezze helyesen az egyén társadalmi
meghatározottságát.
Ismerje a társadalmi egyenlőtlenségek
fogalmát, dimenzióit, újratermelésének,
újratermelődésének okait.
Ismerje az egyes életkorok és élethelyzetek
szükségleteit, és a szükséglet-kielégítés
módjait.
Legyen képes felismerni a társadalom ártó-
védő hatását.
1.4. A mai magyar társadalomIsmerje a mai magyar társadalom
szerkezetét.
Legyen képes elemezni a társadalom, a
család és az iskola szerepét az
egyenlőtlenségek, a szegénység
mérséklésében és újratermelésében.
Tudja a társadalmi mobilitás fogalmát és
jellemzőit.
1.5. SzervezetszociológiaIsmerje a szociális intézményrendszert.
Tudja felsorolni a szociális ellátás állami,
egyházi és civil szervezeteit, intézményeit.

2. Szociálpolitikai, jogi, etikai ismeretek elmélete és gyakorlata_

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Szociálpolitikai alapismeretekIsmerje a társadalompolitika,
szociálpolitikajóléti politika,
szegénypolitika fogalmát, célját, értékeit.
Ismerje a szociálpolitika eszközeit,
alapvető összefüggéseit, feladatát,
intézményrendszerét.
Tudja az értékek és érdekek szerepét
meghatározni a szociálpolitikában.
Ismerje az állami újraelosztás és az állami
beavatkozás lehetséges eszközeit.
Ismerje a szociálpolitika alapelveit.
Ismerje az ellátások technikáit.
2.2. Szociálpolitikai beavatkozást
igénylő problémák
Értelmezze a problémának definiált
társadalmi jelenségeket és a hozzájuk
kapcsolódó ellátásokat.
2.3. A szociálpolitika
intézményrendszere
Ismerje a szociális, foglalkoztatási,
családtámogatási, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi és munkaügyi
intézményrendszer feladatait.
Ismerje a támogatások rendszerét,
megszerzésének feltételeit.
Ismerje az intézmény adminisztrációját.
2.4. Jogi és családjogi alapismeretekRendelkezzen alapismeretekkel az állam-
és a jogtudomány területéről, az
államszervezet felépítéséről, alkotmányos
alapjairól.
Tudja az alapvető emberi és polgári jogok
szabályait, a személyiség- és adatvédelem
szabályait.
Sorolja fel gyermekek jogairól szóló hazai
jogszabályokat.
Ismerje a gyermek és a fiatalkorúak
büntethetőségét.
Ismerje a gyermeki és szülői jogokat és
kötelességeket.
Ismerje a szociális jogokat, az ellátott-jogi,
betegjogi és gyermekjogi képviselő
feladatait.
2.5. A jóléti nagyrendszerekIsmerje a legfontosabb jóléti védelem
kereteit, formáit.
Ismerje a társadalombiztosítás rendszerét,
tudjon felsorolni ellátásokat.
Ismerje a családtámogatásokat.
Ismerje a foglalkoztatással összefüggő
ellátásokat.
Ismerje a fogyatékkal élő személyek
esélyegyenlőségének területeit.
Ismerje a hajléktalan személyek ellátási
módjait.
Ismerje a legfontosabb közalkalmazotti,
közszolgálati jogviszony jellemzőit.
2.6. A lokális ellátásokIsmerje a szociális biztonság
megteremtésének lokális kereteit, formáit.
Tudja pénzbeli, természetbeni és személyes
gondoskodást nyújtó ellátásokat.
2.7. Közigazgatási ismeretekIsmerje a közigazgatás alapfogalmait.
Ismerje az állam és az önkormányzatok
felépítését, hatásköreit.
Alapismeretekkel rendelkezzen a
jogalkalmazás és jogérvényesítés
lehetőségeiről.
Ismerje a helyi önkormányzati rendszer
általános sajátosságait.
Ismerje a települési önkormányzat szerveit.
Legyen képes eligazodni a lokális hatalmi
szervek és szervezetek, a
kormányhivatalok, a járási hivatalok
feladatai között.
Ismerje a közigazgatási eljárás alapvető
jogi szabályait, alapfogalmait.
2.8. A szociális segítés etikájaTudja értelmezni a társadalmi és a szakmai
etika jellemzőit.
Ismerje a szociális munka etikai szabályait,
az etikai kódex előírásait.
Legyen képes a gyermekek
autonómiájának, méltóságának,
identitásának, magukkal hozott értékeinek,
normáinak tiszteletben tartására.
Ismerje az együttműködés etikai szabályait,
a szakmai titoktartás és a korrekt
tájékoztatás módjait.

3. Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Pszichológiai alapismeretekIsmerje a pszichológia alapvető fogalmait
és összefüggéseit, a lelki jelenségeket és
folyamatokat.
Ismerje a szociokulturális környezet
fogalmát, az empátia, az önértékelés, az
egyén intellektuális és emocionális
jellemzőit.
Tudja értelmezni a szükségletek rendszerét,
a szükséglet kielégítés hiányainak jeleit.
3.2. Szociálpszichológiai jelenségek és
folyamatok
Ismerje a szociálpszichológia fogalmát,
tárgykörét, a társadalom kisebb és
nagyobb egységeiben működő
jelenségeket.
Értelmezze a csoportközi viszonyok, a
társas érintkezés alapvető folyamatait és
összefüggéseit.
Tudja a kommunikáció csatornáit,
jellemzőit, a kommunikációs jelzéseket, a
nondirektív és a segítő beszélgetés
jellemzőit.
Ismerje az attitűdöket, én-védő
funkciókat, technikákat.
Ismerje az emberi vonzalmakat és
taszításokat, játszmákat.
Értelmezze az előítélet kialakulását és
annak okait, a csoportfolyamatokat
befolyásoló hatását.
Tudja a szerep, a szerepstruktúra, a
szerep-összeférhetetlenség, a
szerepkonfliktusok jellemzőit.
Ismerje a konfliktusok keletkezésének
okait és megoldásának alapvető
technikáit.
Tudja a segítés pszichológiai
összefüggéseit.
3.3. Az életút pszichológiájaTudja az ember életkori fejlődésének
szakaszait, ezek fejlődési sajátosságait, az
egyéni fejlődést befolyásoló tényezők
jellegzetességeit.
Ismerje az anya-gyerek kapcsolat
jelentőségét a gyermek fejlődésében, a
szeparáció és a hospitalizáció jellemzőit.
Tudja a játék, tanulás és munka
személyiségalakító hatásait.
Ismerje az átlagtól eltérő fejlődés
jellemzőit, a fejlődési, beilleszkedési és
viselkedési zavarokat, a tanulási
nehézségeket, az agresszió, és a
pszichoszomatikus tünetek jellemzőit.
Tudja a kortárs csoportok szerepét az egyes
életkori szakaszokban.
Értelmezze a fejlődési és járulékos
kríziseket, a társadalmi traumák, a
társadalmi körülmények pszichikus
hatásait.
Ismerje a hozzászokások, függőségek,
szenvedélyek jellemzőit.
Ismerje a veszteségek fajtáit, pszichikus
hatását és feldolgozásuk folyamatát.
3.4. A személyiség pszichológiájaTudja a személyiség fogalmát, a
személyiség szerkezetét, alakulását,
fejlődését a kultúra, a család és a
kortárscsoport hatását.
Ismerje a személyiségzavarok, fejlődési
zavarok, a deviáns viselkedés jellemzőit,
a serdülők és az ifjúkorúak
inadaptációjának jellemző vonásait.
Ismerje fel a felnőtt személyiség- és
viselkedészavarait, a viselkedési
rendellenességeket.
3.5. SzocializációTudja a szocializáció fogalmát és
folyamatát, a szocializációs színtereket és
hatásokat: anya, család, kortárscsoport,
gyermekintézmények, kiemelten az iskola,
munkahely, társadalmi szervezetek és
intézmények szerepét a szocializáció
folyamatában.
Ismerje a kulturális mintákat és normákat.
Ismerje a szociális identitás kialakulását, a
szociális tanulást, a kompetencia fogalmát.
3.6. Pedagógiai alapismeretekTudja a nevelés fogalmát, célját, feladatait,
a nevelési folyamat résztvevőit.
Ismerje a gyermek megismerésének
lehetőségeit, módszereit, a közvetett és
közvetlen nevelési módszereket.
Tudja a nevelő személyiségének jellemzőit,
a nevelésben betöltött szerepét.
Értelmezze a sikerek, kudarcok hatását a
nevelésben.
Ismerje az egyéni, csoportos, közösségi
nevelés lehetőségeit, formáit.
Legyen képes a gyermek az életkorának
megfelelő környezet kialakítására, az
életkornak megfelelő, öntevékeny, szabad
mozgás és játék feltételeinek
megteremtésére a pedagógiai feladatokban.
Ismerje és tartsa tiszteletben a gyermekek
etnikai, vallási és kulturális sajátosságait,
hagyományait és szokásait.
Tudja az egyéni bánásmód alkalmazását.
Ismerje a sajátos szükségletű gyermekek
jellemzőit, a sajátos ütemű fejlődés
megnyilvánulási jeleit, a gyógypedagógiai
segítséget igénylő problémákat.

4. Egészségügyi alapismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Az emberi test felépítése és
működése
Ismerje az emberi test felépítését,
működését, a kültakaró, a mozgásszerv-
rendszer, a légzőrendszer, a keringési
rendszer, az emésztőrendszer, a kiválasztó
rendszer, a szaporodás szervrendszere,
az érzékszervek, az idegrendszer
működését.
Tudja az emberi élet fejlődési szakaszait,
az egyes szakaszok testi jellemzőit.
4.2. Kórok és kórokokIsmerje az egészség és a betegség
fogalmát, holisztikus értelmezését, a
betegségek kockázati tényezőit.
Tudja az egészségi állapotot befolyásoló
tényezőket, a természetes és mesterséges
környezet hatását az egészségre.
4.3. A betegségek tünetei és a
betegmegfigyelés szempontjai
Tudja a vitális paramétereket.
Ismerje az állapotváltozások, a kór-okok, a
betegségek és állapotváltozások tüneteit, a
betegmegfigyelés szempontjait, a
csecsemő- és a gyermekkor gyakori
betegségeit.
4.4. A gondozás és a betegellátás
laikus módszerei
Tudja a gondozás fogalmát, célját,
feladatait, a gondozás célcsoportjait,
tevékenységformáit.
Ismerje alapvető első-segélynyújtási
feladatokat.
Tudja az autonómia megőrzésének
lehetőségét a gondozás folyamán, az
aktivitás fontosságát és fenntartásának
lehetőségeit.
Ismerje a házi patika szereinek és
gyógyszereinek összeállítását, a
gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés
szabályait, a gyógyszerelés, a gyógyszerek
bejuttatásának módjait a szervezetbe.
Legyen képes a gyógyszerelés hatásainak
és esetleges mellékhatásainak
megfigyelésére.
Ismerje a munka-, tűz- és a balesetvédelem
alapvető előírásait.

5. Népegészségügyi ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. A társadalmi helyzet és az
egészség
Ismerje a társadalom ártó-védő hatását, a
társadalmi helyzet és az életmód összefüggését
az egészséggel és betegséggel, az egészséget
veszélyeztető szenvedélyeket és szokásokat és
ezek társadalmi vetületeit.
5.2. KözegészségIsmerje a népbetegségnek számító krónikus
betegségek okait.
Tudja a prevenciós és rehabilitációs
lehetőségeket, a prevenció három szintjét, a
támogató rendszereket.
Ismerje a leggyakoribb fertőző és járványt okozó
betegségeket, azok tüneteit, a fertőzőbetegek
ellátását.
Tudja a fertőtlenítési eljárásokat, a
fertőtlenítőszerek használatát, tárolását, a
fertőzések elhárítását.
Ismerje a védőfelszereléseket és tudja azok
használatát.
5.3. EgészségmegőrzésTudja az egészségtudatos magatartás
jelentőségét, az egészséges életvitel feltételeinek
értelmezését a Maslow-féle szükséglet-
rendszerben.
Ismerje az egészséget veszélyeztető tényezőket:
az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból
eredő rizikófaktorokat, a mesterséges és a
természetes környezetből, a helytelen
életvitelből és a káros anyagok szervezetbe
jutásából adódó rizikófaktorokat.
Tudja az egészséges táplálkozás kritériumait, a
|tevékeny életmód és az egészség kapcsolatát.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
FeladatlapEgy "A" és "B" feladatot
tartalmazó tétel kifejtése
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése, az írásbeli vizsgán a szociális ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A központilag összeállított feladatsorban a tanult modulok fogalmai, törvényszerűségei, jelenségei és összefüggései jelennek meg, ezek aránya:

- pszichológia (30%),

- társadalomismeret (30%),

- szociálpolitika (20%),

- gondozástan (10%),

- egészségtan (10%).

A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

Az írásbeli feladatok jellemzően tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.

Az írásbeli feladatsort az alábbi témakörökből kell összeállítani:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom,

- szervezetszociológia.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- jogi és családjogi alapismeretek,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- közigazgatási ismeretek.

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek:

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek:

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázótól.

A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani, és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggések kölcsönhatását felismerni.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

-"A"feladat témakörei:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- a szociálpolitika intézményrendszere,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- a szociális segítés etikája.

-"B" feladat témakörei:

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek:

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek:

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit, a szempontokat, kompetenciákat és az ezekre adható feladatonként 25-25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
Feladat megértése, lényeg kiemelése.
A témát példákkal is bemutatja, ismereteit
megfelelően alkalmazza, a problémát
komplexen értelmezi.
5 pont5 pont10 pont
Szakmai alapfogalmak, jogszabályok
ismerete, használata.
Szakmai ismeretei megalapozottak, a
témára jellemző szakmai fogalmakat
pontosan használja.
5 pont5 pont10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok,
összefüggések ismerete, holisztikus
értelmezése, magyarázása.
5 pont5 pont10 pont
A szakmai értékek és az etikai szabályok
szerinti problémaértelmezés és
megoldáskeresés.
5 pont5 pont10 pont
Szakmai nyelv alkalmazása, logikusan
felépített szabatos előadásmód.
5 pont5 pont10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

14. Az R. Melléklet PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi IV. Pedagógia ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs,

- 54 140 02 Pedagógiai és családsegítő munkatárs.

A) KOMPETENCIÁK

1. Olvasott szakmai szöveg megértése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Szakmai fogalmak
ismerete
Fogalmak pontos ismerete, megkülönböztetése.
1.2. Az olvasottak
összefoglalása
A szakmai szöveg összefoglalása laikusok számára.

2. Általános taneszközök használata

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Gondozási
tevékenység
A gondozási tevékenység során alkalmazott eszközök
biztos ismerete és használata.
2.2. TanóraA tanórai eszközök ismerete, alkalmazásának lehetőségei a
pedagógus iránymutatásával.
2.3. Tanórán kívüli
tevékenységek
A tanórán kívüli tevékenységekhez használható eszközök
köre, alkalmazásuk lehetőségei.

3. Helyzetfelismerés

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A helyzet elemzéseA helyzet konkrét elemeinek felismerése.
3.2. A helyzet megoldásaMegoldási alternatívák kidolgozásának segítése.

4. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. LényegkiemelésInformációk szétválogatása megadott szempontok alapján.
4.2. Elvonatkoztatás
képessége
Tények és törvényszerűségek közötti összefüggések
felismerése.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Pedagógia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Általános pedagógia
és neveléstörténet
1.1.1. Általános pedagógiaIsmerje a pedagógia tárgyát, célját, feladatát,
tudományközi kapcsolatait.
Legyen képes elhelyezni a pedagógiát a tudományok
rendszerében
Használja szakszerűen a nevelés fogalmát.
1.2. Neveléselmélet
1.2.1. A nevelés fogalma és
nevelési alapelvek
Ismerje a nevelés fogalmát.
Ismerje a nevelési cél fogalmát.
Ismerje a nevelés feladat és eszközrendszerét.
Ismerje az érték és norma fogalmát a nevelés
folyamatában.
Legyen képes kifejteni mit jelent az egyéni
sajátosságok figyelembevételének elve.
1.2.2. A nevelés színterei,
módszerei, folyamata
Értelmezze helyesen a nevelés társadalmi jellegét.
Ismerje a család szerkezetét, funkcióját, típusait.
Értelmezze helyesen a szocializáció és nevelés
kapcsolatrendszerét.
Ismerje a nevelési módszer fogalmát és típusait:
Ismerje a meggyőzés módszereit.
Ismerje a tevékenység megszervezésének
módszereit.
Ismerje a magatartásra ható módszereket.
Ismerje a különböző nevelési intézmények
szocializációban betöltött szerepét.
Ismerje a kortársak szerepét a szocializációban.
Ismerje a nevelés folyamatát.
Ismerje a pedagógus szerepét a nevelés
folyamatában.
1.2.3. Kommunikáció és
konfliktus
Tudja a kommunikáció fogalmát, funkcióit.
Ismerje a verbális kommunikáció fogalmát.
Ismerje a nonverbális kommunikáció fogalmát,
területeit.
Ismerje a konfliktus fogalmát, hátterét, a
konfliktusok fajtáit.
1.2.4. Különleges bánásmódot
igénylő gyermekek
Ismerje a különleges bánásmód fogalmát.
Ismerje az SNI fogalmát.
Ismerje a HH fogalmát.
Ismerje a HHH fogalmát.
Legyen képes különbséget tenni a fenti fogalmak
között.
1.3. Didaktika
1.3.1. A didaktika fogalma,
tudománya
Tudja a didaktika fogalmát, tárgyát.
Ismerje a pedagógiai és didaktika kapcsolatát.
Tudja a didaktika alapfogalmait:
- a tanulás,
- a tanítás,
- az oktatás,
- az ismeret,
- a tudás fogalmát.
Tudja a jártasság, a készség, a képesség fogalmát és
legyen képes különbséget tenni a fogalmak között
Tudja az oktatás, képzés, nevelés fogalmát és azt,
hogy mit fejez ki ezek egysége.
1.3.2. A nevelés, oktatás
alapdokumentumai
Ismerje az alapdokumentumokat és rendszerüket:
Ismerje a NAT fogalmátjellemzőit.
Ismerje a Kerettantervek fogalmátjellemzőit.
Ismerje az Irányelvek fogalmát és jellemzőit.
Ismerje a Pedagógiai Program fogalmát és jellemzői.
Ismerje a Helyi Tanterv fogalmát és jellemzőit.
Ismerje a tanmenet fogalmát és jellemzőit.
Ismerje a tematikus terv fogalmát és jellemzőit.
Ismerje az óratervezet fogalmát és jellemzőt.
1.3.3. A tanítás-tanulás
tartalma és folyamata
Ismerje a tanítás-tanulás folyamatának fogalmát.
Tudja, a gyermek ismeretszerzésének jellemzőit.
Ismerje az oktatási folyamat fogalmát.
Tudja az oktatási folyamat fázisait.
1.3.4. Módszerek és eszközök
a tanítási-tanulási folyamatban
Ismerje a tanítás-tanulás folyamatának
eszközrendszerét.
Tudja a módszer megválasztásának szempontjait.
Tudja a módszerek fajtáit:
Tudja a szóbeli ismeretközlés jellemzőit.
Tudja a szemléltetés módszerének jellemzőit.
Tudja a megbeszélés módszerének jellemzőit.
Tudja a gyakorlás módszerének jellemzőit.
Tudja az ismétlés módszerének jellemzőit.

2. Pedagógia gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Gondozási
tevékenység
2.1.1. Az egészséges
életmódra nevelés területei
Ismerje a gyermekek gondozásának alapjait,
szabályait, és tudja ezeket alkalmazni a
gyakorlatban.
Ismerje az egészséges életmód területeit, és tudja
ezeket alkalmazni a gyakorlatban.
Ismerje a gyermek testi szükségleteit, és
kielégítésének módjait.
Ismerje a gyermek mozgásigényeiknek
kielégítésének lehetőségeit.
Ismerje a gyermek fejlettségének mutatóit.
Legyen képes megítélni, hogy a gyermek
fejlettsége megfelel-e életkorának.
Legyen képes elemezni gyermektevékenységet -
játék, munka, tanulás - pedagógiai/pszichológiai
szempontok alapján.
Legyen képes elemezni gyermektevékenységet
vagy saját hospitálási élmény felhasználásával.
2.1.2. A harmonikus,
összerendezett mozgás
fejlődésének elősegítése
Ismerje a gyermek mozgásfejlődésének
sajátosságait.
Ismerje a harmonikus mozgásfejlődés feltételeit és
legyen képes, ezen feltételek megteremtésére.
Ismerje a mozgásfejlődés lépéseit.
Ismerje a mozgás harmonikus fejlődésének
biztonságos és fejlesztő feltételeit.
2.1.3. A gyermek
egészségének védelme, edzése,
óvása, megőrzése
Legyen képes részt venni a tanulók higiénés
szokásainak kialakításában.
Legyen képes részt venni a tanulók öltözködési
szokásainak kialakításában.
Legyen képes részt venni tanulók étkezési
szokásainak kialakításában.
Tudja szervezni és felügyelni a csoportos
étkeztetést.
Ismerje a beteg gyermek igényeit.
Legyen képes felügyelni a beteg gyermeket.
Legyen képes gyakoroltatni a tanulóval a
mindennapi élethelyzethez szükséges
tevékenységeket.
Legyen képes ellenőrizni a tanuló higiénés és
önkiszolgálási tevékenységét.
2.2. A gyermek
megismerése,
tevékenységének
megfigyelése,
problémahelyzetek elemzése
2.2.1. A gyermek
megismerésének módjai
Ismerje a megfigyelés módszerét.
Ismerje a szociometria módszerét.
Legyen képes irányítással alkalmazni a
szociometria módszerét.
Irányítással legyen képes megfigyelni a játék,
munka, tanulás pedagógiai/pszichológiai alapjait.
2.2.2. Iskolán kívüli
programok
Legyen képes részt venni az iskolán kívüli
programok szervezésében.
Legyen képes részt venni a tanulók motivációjának
felkeltésében.
Ismerje a motiváció felkeltésének módjait.
Legyen képes az iskolán kívüli programokhoz a
szükséges eszközök előkészítésére.
Legyen képes az iskolán kívüli programokhoz a
szükséges eszközök készítésére.
2.2.3. KonfliktusokIsmerje a viselkedést kiváltó és fenntartó okokat.
Ismerje a gyermek megismerésére alkalmas
módszereket.
Legyen képes kutatni a konfliktusok gyökereit.
Legyen képes véleményét a humanista értékek
(tisztelet, felelősségvállalás, stb.) közvetítésével
megfogalmazni.

3. Pszichológia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Általános és
személyiséglélektani
ismeretek
3.1.1. A pszichológia tárgya,
feladata
Tudja az általános lélektani alapfogalmak
jelentését.
Legyen képes elhelyezni a pszichológiát a
tudományok rendszerében.
Ismerje a pszichológia módszereit.
3.1.2. Megismerési
folyamatok
Ismerje a megismerési folyamatokat:
Ismerje az érzékelés, az észlelés, a figyelem, a
tanulás, az emlékezés, a képzelet és a gondolkodás
folyamatát.
3.1.3. Nyelv és a
kommunikáció
Ismerj a kommunikációs alapfogalmakat.
Ismerje az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását.
Mutasson rá az érzelmek kifejeződésének szerepére
a hiteles kommunikációban.
3.1.4. MotivációIsmerje a motiváció, motivátor, motívum
fogalmakat.
Tudja ezek alkalmazásának lehetőségeit a
pedagógiai munkában.
3.1.5. A személyiség
fogalma, személyiség-lélektani
alapismeretek
Ismerje a személyiség fogalmát.
Ismerje a személyiség fejlődését meghatározó
biológiai tényezők és a környezeti
nevelési hatások kölcsönhatását.
Ismerje az adottság rátermettség, hajlam,
temperamentum, az érdeklődés, képesség, tehetség,
kreativitás fogalmakat.
3.2. Fejlődéslélektan
alapjai
3.2.1. Fejlődéslélektan tárgyaIsmerje a fejlődéslélektan fogalmát.
Ismerje a fejlődéslélektan tárgyát, módszereit.
Tudja a pszichikus fejlődés feltételeit.
Ismerje Piaget elméletének alapjait.
Ismerje Freud elméletének alapjait.
3.2.2. A méhen belüli
fejlődés és a csecsemőkor
Ismerje az egyes fejlődési szakaszok jellemzőit.
Ismerje a gyermek és gondozója közötti kapcsolat
jelentőségét.
Ismerje az anya-gyermek kapcsolat kiemelt
szerepét csecsemőkorban.
Ismerje a kötődés fogalmát.
Ismerje a hospitalizáció fogalmátjellemzőit.
3.2.3. A kisgyermekkor és az
óvodáskor
Ismerje az kisgyermekkor fejlődésének
sajátosságait.
Ismerje, az óvodáskor fejlődésének sajátosságait.
Ismerje a játék fogalmát, fajtáit.
Ismerje az akarat, az önkontroll és a feladattudat
fejlődését meghatározó tényezőket.
3.2.4. Az iskoláskor és a
serdülőkor
Ismerje az iskoláskor és a serdülőkor jellemzőit.
Ismerje a kognitív és biológiai fejlődés
sajátosságait.
Ismerje a társas kapcsolatok fejlődésének
sajátosságait.
Tudja az identitás fogalmát.
3.2.5. A felnőtt- és az időskorIsmerje a felnőtt- és időskor jellemzőit.
Ismerje a jellemző biológiai és szociális
változásokat.
3.3. Szociálpszichológia
alapjai
3.3.1. SzociálpszichológiaIsmerje a szociálpszichológia fogalmát.
Ismerje a szociálpszichológia tárgyát, területeit.
3.3.2. A személyek egymásra
hatása
Ismerje a társas hatás fogalmát.
Ismerje a szociális interakció fogalmátjellemzőit.
Ismerje a szerep, az érték fogalmakat.
Ismerje a konfliktusok fajtáit.
Ismerje a kommunikáció fogalmát, fajtáit.
Ismerje a verbális és nonverbális közlés viszonyát.
3.3.3. A csoportIsmerje a csoport fogalmát.
Ismerje a csoportok fajtáit és szerveződésük alapját
Ismerje a csoportfejlődés szakaszait.
Ismerje a sztereotípia és az előítélet fogalmát
Legyen képes megkülönböztetni a sztereotípiát az
előítélettől.
3.4. Pedagógiai
pszichológia és
munkalélektan alapjai
3.4.1. Pedagógiai
pszichológia
Ismerje a pedagógiai pszichológia fogalmát.
Ismerje a pedagógiai pszichológia tárgyát
Ismerje a vezetési, nevelési stílusok fogalmát és
fajtáit.
Ismerje a tekintélyelvű nevelési és vezetési stílust.
Ismerje a megkívánó nevelési és vezetési stílust.
Ismerje a ráhagyó nevelési és vezetési stílust.

A vizsga részei

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCSTémakörök
Mikor?NINCSJogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
FeladatlapEgy gyakorlatközpontú tétel kifejtése
Egyszerű, rövid
választ igénylő
feladatok
Szöveges
(kifejtendő)
feladatok
60 pont40 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a pedagógia ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.

Tartalmi szerkezet

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.

Az írásbeli feladatlap feladatait 50%-ban a pszichológiai, 50%-ban a pedagógiai modul témaköréhez kapcsolódó feladatok alkotják, az egyes témakörökhöz tartozó témák arányainak figyelembevételével.

Témakörök:

- pedagógia,

- pedagógia gyakorlat,

- pszichológia.

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:

KompetenciákEgyszerű,
rövid választ
igénylő
feladatok
Szöveges
(kifejtendő)
feladatok
Pszichológiai ismeretek tematikus bemutatása20%10%
Pszichológiai ismeretek problémacentrikus
bemutatása
15%30%
Pedagógiai ismeretek tematikus bemutatása20%10%
Pedagógiai ismeretek problémacentrikus
bemutatása
15%30%
A szaknyelv alkalmazása30%20%

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg, és a szóbelei felelete kifejtése alatt használhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.

A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsga gyakorlati feladatokat tartalmaz.

A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.

Témakörök

- pedagógia gyakorlat,

- pszichológia.

Példák

- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,

- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,

- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,

- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:

KompetenciákSzázalék
Pedagógiai gyakorlati feladatok logikai feldolgozása80 %
A szaknyelv alkalmazása20 %

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
A tétel tartalmának megértése, a tétellel kapcsolatos
központi ismeretek kiemelése
15 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása15 pont
A felelet felépítése, előadásmódja10 pont
Szakmai terminusok szakszerű használata10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:50 pont"

"

15. Az R. Melléklet KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete 15.1. az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei az V. Képző- és iparművészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 211 01 Dekoratőr,

- 54 211 02 Divat- és stílustervező,

- 54 211 03 Festő,

- 54 211 04 Grafikus,

- 54 211 05 Kerámiaműves,

- 54 213 02 Kiadványszerkesztő,

- 54 211 06 Ötvös, fémműves,

- 54 211 07 Szobrász,

- 54 211 08 Textilműves,

- 54 211 09 Üvegműves.

A) KOMPETENCIÁK

1. Képző- és iparművészeti szakmai igényesség, megbízhatóság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Képző- és iparművészeti
szakmai igényesség
Bemutatott munkák, szakmai anyagok igényes és
kivitelezése.
1.2. Önálló, felelős
feladatmegoldás
A szakmai feladatok gondos, körültekintő megoldása.
Hagyományos és újabb tervezési, technikai megoldások
beépítése a kivitelező munkába.

2. Szakmai nyelv és beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szakmai kifejezések
helyes használata
A szakmai kifejezések megfelelő helyen és módon
történő alkalmazása.
2.2. A szakmai fogalmakkal
az ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
A téma tartalmának logikus felépítése a szakmai nyelv
helyes alkalmazásával.
2.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése.

3. Művészettörténeti korok, műalkotások felismerése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A művészettörténeti
korok, stílusok az ókortól a
XIX. századig
Megbízható tárgyi tudás a művészettörténeti korokról, a
szakmai kifejezések megfelelő használata.
3.2. A műalkotások
jellemzőinek azonosítása
Az adott műtárgy általános és egyedi jellemzőinek
azonosítása és ismertetése.

4. Szabadkézi rajzolás, festés

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Szabadkézi rajzolásKoncentrált megfigyelés, az ábrázolt látvány arányainak
és karakterének visszaadása a szabadkézi rajzok
készítésekor.
4.2. FestésA foltábrázolásra és színhasználatra épülő ábrázolás
képessége a festmények készítésekor. Tudatos,
következetes színhasználat, formaalakítás és festői
eszközök alkalmazása.

5. Képző- és iparművészeti kivitelező eszközök, technikák alkalmazása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. EszközökA vizuális ábrázolás eszközeinek gyakorlott, magabiztos
használata. A vázlatkészítési és modellezési eljárások és a
kivitelezési folyamat fázisainak ismerete, alkalmazása.
5.2.TechnikákMegfelelő szintű szakmai technikai készségek, szakszerű
eszközhasználat.
Biztos anyagismeretre és technológiai gyakorlatra épülő
kivitelezési munka.

6. Szakmai munkák manuális és digitális prezentációja

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1.Manuális dokumentáció
készítése és bemutatása
Anyaggyűjtés, dokumentálás és archiválás a szakmai
munkák során. A tervek és alkotások manuális
eszközökkel történő installálása, rendezése és bemutatása.
6.2.Informatikai és verbális
kompetenciák
Elektronikus eszközökkel dokumentál, archivál,
prezentációt készít és bemutat. A digitális munkája és
verbális bemutatója eleget tesz a szakmai technikai és
esztétikai elvárásoknak és a szakszerű bemutatás
szabályainak.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Művészettörténet

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A művészetek története
az ókortól a XIX. század
végéig
Legyen képes bemutatni a művészettörténet korszakait.
Legyen képes a műalkotások felismerésére, a kor, a stílus
meghatározására.
Legyen képes a művészeti alkotások, iparművészeti
tárgyak korba és társadalmi és földrajzi környezetbe
illesztésére.
Legyen képes felismerni az egyes művészettörténeti
korszakok közismert alkotóit, kiemelkedő alkotásait,
tárgyait.
Ismerje az ókori egyiptomi birodalom korszakait, az
egyiptomi művészet stílusjegyeitjellegzetességeit.
Ismerje az antik görög művészet korszakait, stílusjegyeit,
jellegzetességeit.
Ismerje az antik római művészet nagy korszakait, magyar
vonatkozásait.
Ismerje az ókeresztény és bizánci művészet
kialakulásának történeti körülményeitjellegzetességeit.
Ismerje a románkori művészet főbb területeit,
stílusjegyeit, jellegzetességeit.
Ismerje a gótikus művészeti korszak legfőbb műemlékeit,
alkotásait, stílusjegyeit.
Ismerje az itáliai reneszánsz művészet korszakait,
stílusjegyeit, jellemzőit.
Ismerje a barokk művészet jellemző műfajait, Európa
különböző területeinek eltérő barokk stílusjegyeit.
Ismerje a klasszicizmus és romantika művészetének
alkotásait, megnyilvánulási területeit.
Ismerje az impresszionizmus és posztimpresszionizmus
alkotásait, vezéralakjait.
Ismerje a XIX. század végi európai építészet, művészet és
tárgykultúra jellemző példáit, kiemelkedő alkotóit.

2. Rajz/festés

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A látvány utáni
ábrázolás és formaképzés
alapjai
Ismerje a képi komponálás szabályait.
Legyen képes alkalmazni a perspektivikus ábrázolás
törvényszerűségeit.
Legyen képes a kompozíció arányainak helyes
megfigyelésére, ábrázolására.
Ismerje a különböző képi és plasztikus elemek
formaalakító és felületképző lehetőségeit.
Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel.
Ismerje és alkalmazza a különböző kontraszthatásokat
Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére,
a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására.
Tudja alkalmazni a rajzolás és festés különböző
technikáit.
Legyen képes megjeleníteni egyszerű geometrikus
formákat és bonyolult térelemeket.
Legyen képes ábrázolni természeti formákat,
növényeket és állatokat.
Legyen képes megjeleníteni az épített külső és belső
környezetet.
Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst,
kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni.
Tudjon tárgyakat, növényi és állati formákat, emberi
figurát, portrét rajzolni vagy festeni.
Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való
előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes
a portfóliójának önálló összeállítására.
2.2. Emberábrázolás
alapjai
Ismerje a képi komponálás szabályait.
Ismerje a különböző képi elemek felületképző
lehetőségeit.
Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és
kifejezőerejével.
Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére,
a kontraszthatások bemutatására, a tónusképzés
lehetőségeinek megmutatására.
Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit.
Ismerje az emberi test felépítését, anatómiai szerkezetét,
arányait, mozgását.
Legyen képes emberi figura, portré rajzolására,
festésére, a belső szerkezet, tömegarányok vagy a színek
helyes ábrázolására.
Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való
előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes
a portfóliójának önálló összeállítására.
2.3. Ember és térIsmerje a komponálás szabályait.
Ismerje a különböző képi elemek felületképző
lehetőségeit.
Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel.
Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére,
a kontraszthatások, a tónusképzés lehetőségeinek
bemutatására.
Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit.
Legyen képes geometrikus formák és térelemek
megjelenítésére.
Legyen képes megjeleníteni a környezet és emberi
figura együttesét.
Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst,
kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni.
Legyen képes emberi figura, portré rajzolására,
megfestésére.
Legyen képes részt venni dombormű, szobor és
plasztika készítési folyamatában.
Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való
előkészítésének és kiállításának szabályait.
Legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására.
2.4. Szakmai rajzLegyen képes a különféle formák, téri elemek kifejező
kapcsolatainak megjelenítésére.
Legyen képes a formák térszerkezeti sajátosságainak,
viszonyainak térbeli ábrázolására.
Ismerje az elkészült munkák bemutatásának és
kiállításának szabályait.
Legyen képes a portfoliójának önálló összeállítására.

3. Technológia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Tájékozódás,
anyagismeret
Legyen tisztában az információgyűjtés menetével,
formáival és lehetőségeivel.
Ismerje a szakmai területen használatos alapanyagok,
segédanyagok felhasználási, alkalmazási módjait.
3.2. EszközismeretIsmerje a szakmai terület kivitelezési munkáihoz
használatos technikai és technológiai eljárásokat.
Ismerje a szakmai kivitelező eszközöket és
berendezéseket.

4. Tervezés és gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. TervezésIsmerje a szakmai feladatok megoldásának menetét.
Legyen képes célirányos gyűjtőmunkát végezni,
tanulmányrajzokat, vázlatokat készíteni hagyományos és
számítógépes módszerekkel.
Legyen képes közreműködni a tervdokumentációk
anyagainak elkészítési és összeállítási folyamataiban.
Legyen képes a vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű,
következetes használatára (pl. magyarázó, közlő rajzon).
4.2. Anyag és
eszközhasználat
Legyen képes a feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő
anyagok megválasztására és használatára.
Ismerje az alapvető szakmai kivitelező eszközöket.
4.3. KivitelezésLegyen képes a feladatnak és a tervezési-kivitelezési
célnak megfelelő anyagok és eszközök kiválasztására.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSaját rajzeszközök/
festőeszközök
Portfólió (eredeti)
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
A II. Feladatlap
megoldásához:
Rajzterem és rajztáblák,
rajzbakok, egyedi
világítás (modell
megvilágításához),
csoportonként 1 fő élő
modell, vizsgázónként 1
db rajzolásra alkalmas
papír A/2 (420x594
mm), 1 db festésre
alkalmas papír A/2
(420x594 mm)
Portfólió (a leadott digitális
adathordozón),
számítógép, projektor

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
I. FeladatlapII. FeladatlapPortfólió (mappa) bemutatás
45 perc135 perc
Művészettörténet
tesztjellegű rövid
feladatok
Rajz vagy festés
30 pont70 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a két vizsgafeladat alapján a vizsgázó készségeit, képességeit teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti tesztek, rövid feladatok megoldásával, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül az ismereteket, ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgalapokat 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. A két feladatlap megoldása között 10 perc szünetet kell tartani.

I. Feladatlap

Művészettörténet

A feladatlap 20 kérdésből áll. A feladatok a műalkotások időrendbe helyezését, korok szerinti csoportosítását, korstílusok és híres alkotások párosítását, korstílusok és jellemzőik egymáshoz rendelését, híres alkotók és alkotásaik kiválasztását, szakmai fogalmak meghatározásának kiválasztását, illetve szövegből hiányzó fogalmak beírását tartalmazzák. A feladatlapban szereplő rövid, feleletválasztós kérdések a művészettörténet témakör részletes követelményeiben felsorolt művészettörténeti korszakokat és fogalmakat dolgozzák fel. A feladatlapba illesztett esetleges képanyagon felül, más segédanyag felhasználása nem lehetséges.

II. Feladatlap

Rajz vagy festés

A feladatlap a modell utáni ábrázoláshoz előkészített beállításhoz (ülő ruhás alak rajzolása vagy festése a kezek ábrázolása nélkül) három különböző ábrázolási megközelítést vagy technikai követelményt tartalmaz. A vizsgázó a helyszínen megismert feladatokból kiválaszt egyet, melyet a rendelkezésre álló időben (3x45 perc alatt) a feladathoz illeszkedő technikával elkészít. A feladat teljesítésébe a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti szünetek (15 perc) nem számítanak bele.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotások alapján, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai nyelvben való jártasságot, technikai felkészültséget együttesen, objektíven kell értékelni.

A vizsgázó a portfólió (mappa) lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan készíti el a vizsgaleírásban megadott portfóliót.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A manuális vagy digitális technikával összeállított portfóliót a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, majd a lapokról készített felvételeket csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón le kell adnia. A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény. A leadott anyagot a szóbeli gyakorlati jellegű vizsga bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólió részét képezhetik a szakmai lapokra szerkesztetten, a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció. A vizsgázó által összeállított szakmai lapok dokumentációs anyaga a szóbeli bemutatást támogatja.

A digitális adathordozón leadott portfóliónak 6 darab digitális képet kell tartalmaznia pdf formátumban. Az A/2 méretű oldalakat manuális vagy digitális technikával lehet létrehozni, a manuális technikával készült feladatot digitalizálni kell. A digitális technikával készült munkákat ki kell nyomtatni. Egy képen (oldalon) több feladat bemutatása is lehetséges.

A portfólió oldalai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban:

1. Tanulmányrajz, amelynek témája a tárgy- vagy térábrázolás,

2. Figura tanulmány (egész- vagy félalakos ábrázolás),

3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció,

4-6. három oldal, a szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes

(egy oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).

A vizsgázó az elkészült 6 darab portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón átadja. A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió (mappa) készítésének dátuma,

- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése, készítésének éve,

- a képek kicsinyítve,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió (mappa) leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek vagy a vizsgát szervező intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi, és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.

A portfólió (mappa) értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:

- 6 db pdf kiterjesztésű fájlt tartalmaz,

- a fájlok számozása megtörtént,

- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,

- a munkák hitelesítése megtörtént.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A portfólió és bemutatásának értékelése

A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót, a vizsga helyszínén szóban önállóan bemutatja, a bemutatáshoz felhasználhatja a digitalizált portfólióját is. Értelmezi a munkáit, és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A kérdező tanár a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodásmód meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli.

A portfólió bemutatáshoz tételsor nem kapcsolódik.

A portfólió szakmai anyagának értékelési szempontjaiPontszám
Tanulmányrajzok10 pont
Az arányok helyes és pontos megfigyelése,
komponálás és kompozíció
4 pont
Perspektivikus térábrázolás3 pont
Vonalkezelés, tónusok3 pont
Festett, illetve színes kompozíciók10 pont
A színek tudatos alkalmazása4 pont
Az arányok helyes megválasztása, komponálás és
kompozíció
3 pont
Az alkalmazott technikában való jártasság3 pont
Szakmai feladatok14 pont
A bemutatott anyag sokszínűsége, sokoldalú
technikai megoldásai
6 pont
A kivitelezés szakszerűsége, technikai
felkészültségének szintje, nehézségi foka
4 pont
Az elkészült szakmai anyag kidolgozottsága,
pontos, igényes megvalósítása
4 pont
A portfólió (mappa) oldalainak kivitelezési minősége,
összképe
6 pont
A portfólió szóbeli bemutatásának értékelési
szempontjai
10 pont
A szakmai munka tartalmának, folyamatának
bemutatása
5 pont
Előadásmód, szaknyelv alkalmazása3 pont
A feltett kérdések megértése, adekvát válaszadás2 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:50 pont"

"

15.2.

"Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

I. Feladatlap

Művészettörténet

A feladatlap három esszéfeladatot tartalmaz. A feladatok egy-egy korszak megadott szempont szerinti megközelítését tartalmazzák, amelyek közül a vizsgázó szabadon választ egyet. A korszakok a művészettörténet témakör részletes követelményekben felsorolt művészettörténeti korszakai közül kerülnek kijelölésre.

II. Feladatlap

Rajz vagy festés

A feladatlap 4 különböző feladatából a vizsgázó kiválaszt egyet, majd szabadon eldönti, hogy azt rajzzal, vagy festéssel kívánja-e megoldani.

A feladat teljesítésére rendelkezésre álló időkeretbe (4x45 perc) nem számítanak bele a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti szünetek (15 perc)."

16. Az R. Melléklet HANG-, FILM ES SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A hang-, film- és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a VI. Hang-, film és színháztechnika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 213 01 Hangmester,

- 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő,

- 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelvi- és beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes
használata
A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő
alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozásainak
megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmak
segítségével az ismeretek
bemutatása és értelmezése
Képes a számon kért ismereteket önállóan rendszerezi és
a megfelelő szakkifejezések alkalmazásával ismertetni.
1.3. Köznyelvi kommunikációKépes gondolatait megfelelő szókinccsel, nyelvi
gazdagsággal a művészeti tevékenységet végző embertől
elvárható szinten bemutatni.

2. Átekintő és értelmező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Az összetett feladatok
önálló áttekintése és
értelmezése
Legyen képes az elvégzendő munkákat megbízhatóan
értelmezni és végrehajtani.
2.2. Műszaki dokumentumok
áttekintésének képessége
Legyen képes a műszaki életben alkalmazott jeleket és
ábrákat felismerni és rendszerezni, ezek segítségével
elvégezni a rábízott feladatokat.
2.3. A művészeti jelképek
ismerete és értelmezése
Ismerje és legyen képes alkalmazni a hang- és zeneművészeti
jeleket a feladatvégzése közben.

3. Körültekintés, elővigyázatosság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Feladatvégzés közbeni
körültekintő magatartás
Legyen képes a feladatok elvégzése közben a körültekintő
munkavégzésre. Ismerje fel a potenciális veszélyhelyzeteket
és legyen képes elkerülni azokat.
3.2. Technikai eszközök és
berendezések elővigyázatos
használata
Ismerje a rábízott eszközök és gépek biztonságos és
elővigyázatos használatát.
Legyen képes az elővigyázatos munkavégzésre.
3.3. ArchiválásIsmerje a munkavégzés során felhasznált különféle
információhordozók tulajdonságait és archiválási módjait,
legyen képes megfelelően alkalmazni.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Hangművészeti, zenei alapismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Zenei
alapismeretek
1.1.1. Zeneelméleti
alapismeretek
Ismerje a szolfézs alapjait: hangközök, relatív, abszolút
szolmizáció, ütemmutatók, kotta alapjelei jelölések, zenei
alapfogalmak, előjegyzések.
1.2. Hangforrás és
hangszerismeret
1.2.1. Hangszercsoportok,
hangszeres együttesek,
ültetési rendek.
Ismerje a hangszercsoportokat, előadói együtteseket: vonós
hangszerek (hegedű, brácsa, cselló, bőgő), húros hangszerek
(zongora, csembaló, klasszikus gitár, elektromos gitár,
basszusgitár, bendzsó, hárfa, aeolhárfa, cimbalom, citera),
fafúvósok (furulya, fuvola, pikoló, oboa, angolkürt, klarinét,
basszusklarinét, fagott, kontrafagott, szoprán szaxofon, alt
szaxofon, tenor szaxofon, bariton szaxofon, tárogató), rézfúvós
hangszerek (franciakürt, trombita, harsona, tuba), ütős
hangszerek (üstdob, pergődob, tom-tom, álló tom, lábdob,
csörgődob, nagydob, cinntányér, kínai, béka, kasztanyett,
triangulum, metallofon, marimba, xilofon, vibrafon, cseleszta,
csőharang), az énekes hangfajokat (szoprán, alt, tenor, bariton,
basszus), szimfonikus zenekarok (barokk zenekar, bécsi
klasszikus zenekar, romantikus zenekar, modern zenekar),
zenekarok (musical zenekar, rock opera zenekar),
kamarazenekarok (vonós zenekar, fúvós zenekar), együttesek
(rézfúvós együttes, jazz együttes, dixiland együttes, rock
együttes, pop együttes, népzenei együttes), kamaraegyüttesek
(duó, trió, kvartett, kvintett, oktett, vonósnégyes, fúvósötös,
cigányzenekar), kórusok (gyerekkar, nőikar, férfikar,
vegyeskar, kamarakórus), ültetési rendjeik.
1.2.2. A hangforrások,
hangkeltők működése.
Ismerje a hangszerek működését (hangkeltők fajtái, a
hangszerek A Sachs-Hornbostel-féle osztályozása), az emberi
hang jellemzőit (hangzók, formánsok, a természetes beszéd
jellemzői).
1.3. Hangok művészete,
pszichoakusztika
1.3.1. Az emberi fülIsmerje a fül felépítését, a hallás Békésy-féle elméletét, a
halláscsökkenés és halláskárosodás okait, az egyenlő
hangosságszintek görbéit, a szubjektív és objektív hangerősség
fogalmát.
1.3.2. Zeneirodalmi alapokIsmerje a zenei művek formáit: szimfóniák, versenyművek,
oratórikus művek, opera, kórusművek (egyszólamú,
többszólamú, egynemű, többnemű, egyházi kórusművek, mise,
requiem, világi kórusművek, madrigál), népzenei művek
(dalok, táncok), a könnyűzenei művek fejlődését a jazztől
napjainkig.
1.3.3. Hangtechnikai
műelemzés
Legyen képes a tanult hangtechnikai szempontok szerint,
megadott művek elemzésének elkészítésére hangpélda alapján.
1.4. A hangrögzítés
története
1.4.1. A hangok
megismerésének története
Ismerje a hangok keletkezésének történetét.
1.4.2. HangrögzítésIsmerje a hangrögzítés kialakulásának történetét (fonográf,
gramofon, normállemez, mikrobarázdás lemez, acélszalagos
hangrögzítő, a lemezvágó gép, a magnetofon, a kazettás
magnetofon, a compact disk, a DVD-A, a blu-ray, hangrögzítés
memóriába). Ismerje a hangrögzítési láncot (a hangforrástól a
rögzített hanganyagig), a hangrögzítő szoftverek általános
tulajdonságait.
1.4.3. Hangosítás, közvetítésIsmerje a hangosítási lánc elemeit, a rádió, a televízió, az
internet hangtechnikai közvetítő láncát.
1.5. Hangtechnikai
eszközök
1.5.1. A hangfeldolgozás és
a hangmanipuláció
eszközrendszere
Ismerje az analóg (lemezvágó, magnetofon) és digitális (DAT,
számítógépes munkaállomás) hangrögzítő, lejátszó (CD
lejátszó, SACD lejátszó, DVD-A lejátszó, MiniDisk lejátszó),
keverő (analóg és digitális keverőasztal) és effekt eszközöket
(hangszínszabályozó, szűrő, zengető, dinamikaszabályozó).

2. Munkakörnyezet ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Művészeti terület
2.1.1. Személyi és
kommunikációs
munkakörnyezet a művészeti
területen
Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és
színházak szervezeti, személyi felépítését, a főbb
munkaköröket és a szervezeti hierarchiát.
2.2. Gazdasági terület
2.2.1. Személyi és
kommunikációs
munkakörnyezet a gazdasági
területen
Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és
színházak szervezeti, személyi felépítését a gazdasági
területen.
2.3. Technikai terület
2.3.1. Tárgyi, technikai
munkakörnyezet
Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és
színházak sematikus műszaki felépítését, a technikai
felszereléseket és berendezési tárgyakat. Ismerje a színpadi
építészeti és gépészeti elemeket.

3. Digitális művészeti gyakorlatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A
számítástechnika,
multimédia fogalmai
3.1.1. AlapfogalmakTudja csoportosítani a szoftvereket (operációs rendszerek,
programok).
Ismerje az állományok típusait, az adatvédelem és adattömörítés
módjait.
Ismerje az adatok mozgatásának módjait, a hálózatok
működését.
3.1.2. Hang- és
képformátumok
Ismerje a hang- és képtechnikai perifériákat, a hang- és
képtechnikai szoftverek alkalmazását a gyakorlatban és a
munkaállomások általános felépítését, tulajdonságait. Ismerje a
hang- és képdigitalizálás eszközeit, a veszteséges és
veszteségmentes tömörítés fajtáit. Ismerje a kép és hang
szinkronizálásának módjait (taktjel, időkód).
3.2. Számítógépes,
audiovizuális programok
használata
3.2.1. Hangfeldolgozó
programok használata
Ismerjen egy hangfeldolgozó programot és tudja gyakorlatban
alkalmazni.
Ismerjen egy képfeldolgozó programot, és tudja annak
hangfeldolgozó részét használni.

4. Multimédia gyakorlatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Hallásfejlesztés
4.1.1. Hangok előállításaIsmerje a természetes keletkezésű hangok jellemzőit. Ismerje
és ismerje fel a különféle hangforrások és hangszerek hangját.
4.2. Projektmunka,
stábmunka
4.2.1. MunkafolyamatokIsmerje a rádió, film, televízió, színházi előadások,
produktumok előállításának a folyamatát, a workflow-t.
4.3. Elemzés
4.3.1. Hangok hallgatása és
felismerése
Legyen képes hangok megismerésére, elemzésére,
összehasonlítására.
4.3.2. Hangkeverési alapokLegyen képes alapvető hangforrások felhasználásával
hangkeverési feladat elvégzésére.
4.3.3. Vizuális alkotások
elemzése
Legyen képes mozgóképet hangtechnikai szempontból
tartalmilag elemezni.
4.3.4. Színházi mű elemzéseLegyen képes színházi művet alapfokú dramaturgiai ismeretek
felhasználásával hangtechnikai szempontból elemezni.
4.4. Alkotás
4.4.1. Klip összeállításLegyen képes néhány perces mozgóképes alkotás
hangtechnikai stábmunkáját elvégezni egy adott kor
érzékeltetésére és bemutatására.
4.4.2. Tanulmány készítéseLegyen képes egy adott kor jegyeinek feldolgozására dolgozat
formájában (írás, kép, rajz, hanganyag).

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga |
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSElkészített és leadott munkák
eredeti példánya
A vizsgabizottságot
működtető
intézmény biztosítja
Számítógépes
munkaállomás (DAW)
A prezentációhoz számítógépes
munkaállomás (DAW), projektor

Nyilvánosságra hozandók

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
Anyagszoftverlistaszoftverlista
Mikor?a vizsga évét megelőző tanév
végéig
a vizsga évét megelőző tanév
végéig

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
I. FeladatlapII. FeladatlapHanganyagok munkalapjainak
bemutatása, értékelése.
Portfólió bemutatása.
60 perc120 perc
TesztfeladatokInteraktív feladat
Zenei vagy prózai hanganyag vágása
számítógépes munkaállomással
40 pont60 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a médiaművész munkatevékenységében.

Általános szabályok

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A feladatlapok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel.

Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A vizsgázó a szoftverlistában felsorolt szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvert kívánja használni.

A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el.

A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni tartalék gépeknek.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és a kiválasztott DAW optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken az interaktív feladat teljes idejére.

- Az interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videó fájlokat tartalmaz.

- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang és videó sávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.

Archiválás:

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például DVD-R, DVD+R, Blu-ray Disk).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja, mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írsábeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videó sáv, annyi erőforrás, ami képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető, és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengető-effektprocesszor kiszolgálására.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Feladatlap I.

Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. 10 kérdés 1 pont értékű, 5 kérdés 2 pont értékű, 5 kérdés 4 pont értékű.

Feladattípusok:

Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás.

Feladatlap II.

Interaktív feladat

A feladat egy zenei vagy prózai hanganyag illesztése/vágása. A zenei hanganyag illesztése/vágása komoly vagy könnyűzenei műfajú lehet, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztással, vagy soksávos hanganyag sávjai lehetnek, vagy hangmontázs készítése lehet. A prózai hanganyag valóság vagy fikciós műfajú lehet.

A zenei jellegű feladatokban teljes tételek, zenei egységek vagy zeneművek szerepelhetnek, együttes időtartamuk elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc, soksávos hanganyag sávjainak illesztése/vágása esetén legalább 10, legfeljebb 20 sávperc. A feladatok vegyesen komolyzenei, könnyűzenei, soksávos, illetve montázs jellegűek. A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési/vágási feladat részelemeként értékelni kell.

Az elvégzendő feladat valódi illesztési/vágási munkafeladathoz hasonló, ezért feladatonként legalább 3 megismételt részfelvételből kell a véglegesre editált hanganyagot elkészíteni. A feladatlap tartalmazza a zeneművek kottáját, szimfonikus zenekari darabok, könnyűzenei darabok esetén zongorakivonatát, amiben az ismétlések helye nyomon követhető, és egy editálási listát, ami tartalmazza az illesztendő részek sorrendjét és származási helyét. A feladatban a nyers részfelvételeken lokátor/marker/editálási pont helyek megadásával meg van jelölve az editálandó részek kezdete, és azok a kottában is meg vannak jelölve.

A feladatban 3, 4 vagy 6 illesztési/vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

A prózai jellegű feladat elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag lehet. A feladathoz mellékelni kell a nyomtatott szöveget. A munkafájlok száma a hanganyag jellegétől függően lehet egy (például riport esetén) vagy több (például hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.

A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési/vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.

A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési,vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

Az írásbeli feladatlapok értékelése

A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját, a tanulmányi ideje alatt elkészített munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film- és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartama a vizsgázó által választott szak szerint változik.

A szóbeli vizsgarész a hanganyagok bemutatásából, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt szabadon használhatja fel.

A vizsgázó a feleletnél a portfólióját, mint forrásanyagot használja fel.

A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia.

A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint:

- a választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok,

- az anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint,

- munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.

A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint:

- a választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.

- a választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.

A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint:

- a munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata,

- a munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái,

- a megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje,

- a munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).

Ha a kérdező tanár a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képző intézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.

A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A portfólió formája

A portfóliót tartalmazó mappa méretének az A3 (420x210 mm) nagyságú rajzi, illetve képi anyag befogadására alkalmas méretűnek kell lennie. A mappa külső oldalán nyomtatott formában 36-os pontszámú félkövér betűkkel fel kell tüntetni a portfoliót készítő vizsgázó nevét és az "I. Portfolió" szöveget. Az ágazatot, a szakma megjelölését, a képző intézményt és a segítő tanár nevét, valamint a dátumot 16 pont méretű normál betűkkel kell írni. A szöveg stílusa, betűtípusa és a tördelés módja a vizsgázó által választható, de stílusában azonosnak kell lennie az A4 méretű (210x297 mm) "II. Munkanapló" feliratú előlappal.

A portfoliót tartalmazó mappa belső oldalán A4 méretű tartalomjegyzéket kell elhelyezni, amelyben számozva kell szerepelnie a mellékletek felsorolásának: értelemszerűen hanganyagok, adatlapok, rajzok, fotók, szcenárium, storyboard, munkanapló, a szaktanár által kitöltött igazolólap másolata.

A portfólió tartalma

- Hangmester szak:

- II. Munkanapló előlappal,

- 4 db saját készítésű hanganyag az előírt formátumban, adatlappal,

- 1 db színházi előadás hangszcenáriuma.

- Mozgókép- és animációkészítő szak:

- II. Munkanapló előlappal,

- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,

- 10 db fotó, vagy fotóetűd (maximum 10 darabos),

- 1 db storyboard (legalább 10 vágás, snitt),

- 5 db munka a következőkből választva: szabadkézi tanulmányrajz, A3 méret (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), vagy szakmai vázlat, tanulmány, A4 méret, (ember és környezet, műfaj, hangulat).

- Színháztechnikus, szcenikus szak:

- II. Munkanapló előlappal,

- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,

- 1 db színpadi szcenárium (legalább 1 felvonás, legalább 10 jelenet, vagy színpadképváltás),

- 5 db munka a következőkből választva: fotó plasztikai előtanulmányokról (A4 méret, színpadkép, makett), vagy szakmai vázlat tanulmány (A4, ember és környezet), vagy szakrajz (díszlet, színpadkép).

A hanganyag

Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmek hangsávjait, és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.

A hanganyag formátuma, formája, időtartama

A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATa). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.

A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)

A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon azonosítóval kell ellátni (a vizsgázó neve, évfolyama, a képző intézmény neve, a vizsga dátuma).

A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.

A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert, vagy koncert sorozat két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, aminek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.

A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:

- A vizsgázó neve,

- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,

- A felvétel címe, szerzője, szerzői, előadója, előadói, helyszíne, időpontja ,

- A felvételhez használt berendezések, eszközök listája,

- A felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),

- Utómunka menete és berendezései,

- Készítők, közreműködők,

- A vizsgázó saját szerepe a felvétel során,

- Gyakorlatvezető neve,

- Felvételelemzés (értékelés, személyes vélemény, hibák, stb.),

- Helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,

- Megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),

- A vizsgázó aláírása.

A szcenárium

A vizsgázó egy, a tanulmányi idő alatt a közismereti tárgyakban tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.

A storyboad

A vizsgázó egy natúr vagy animált film vagy videó produkció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai forgatókönyvet is tartalmazni kell. A munkát vagy figura és háttér ábrázolással kell elkészíteni, vagy fotó etűd kidolgozásával.

Vizuális munkák

A vizuális munka síkbeli vagy térbeli munka lehet. A síkbeli munka legalább A4 méretű fotó, fotóetűd, A3 méretű szabadkézi tanulmányrajz (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), A4 méretű szakmai vázlat, tanulmány (ember és környezet, műfaj, hangulat), A3 méretű színpadképterv lehet.

A térbeli munka legalább A4 méretű fotó, vagy fotósorozat plasztikai előtanulmányokról (színpadkép, makett), A4 méretű szakmai vázlat tanulmány (ember és környezet), vagy A3 méretű kézi vagy digitális szakrajz (díszlet, színpadelem, színpadkép) lehet.

A munkanapló

A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket, stábmunka esetén a feladatmegosztást, a vizsgázó szerepét a munka során.

A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.

Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió, vagy portfólió elem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.

A vizsgázónak az elkészült portfóliót és annak csak olvasható digitális adathordozón a digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell elkészítenie, és le kell adnia. A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képző intézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.

A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió tételes tartalma,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.

Az igazolólapot a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett portfóliókat, a digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képző intézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi, és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A portfóliót a kérdező tanár a részletes értékelési útmutató alapján a szóbeli vizsga megkezdése előtt, a munkanaplóban található információ figyelembevételével, előzetesen értékeli. Az értékeléshez a portfólió elemeinek megfelelő értékelőlapot készít, amely a vizsgadokumentáció részét képezi.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:

- Hangművészeti, zenei alapismeretek:

- zenei alapismeretek,

- hangforrás és hangszerismeret,

- a hangrögzítés története.

- Munkakörnyezet ismeretek:

- művészeti terület,

- gazdasági terület,

- technikai terület,

A portfólió végleges értékelését a vizsgázónak szóban feltett kérdésekre adott válaszai figyelembevételével kell elvégezni.

A hanganyagok értékelése

A hangfelvétel elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. Azt kell vizsgálni, hogy a hanganyag miért szól úgy, ahogy szól. Milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre, stb.

A kérdezőtanár az adatlapok, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel. A feltett kérdések segítségével ki kell deríteni, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be.

A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni: A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése). Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben? A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából.

A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:

a) a teljes bázisszélességen belül,

b) az oldalak és a "közép" viszonyában,

c) zeneileg, a szólamok arányában.

A hangkép szelektivitása:

a) a szólamok értelmezhetősége,

b) a szólamok dinamikai függetlensége,

c) elfedések.

A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo).

A hangkép mélységi tagoltsága.

A hangzás tisztasága.

A hangforrások jellegének való megfelelés.

Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).

A hanganyagok értékelését, bemutatását legalább 6-8 fő befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégezni.

A szcenárium, storyboard értékelése

A vizsgázó a szcenáriumot, storyboardot a prezentáció részeként mutatja be. A kérdezőtanár a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.

A vizuális munkák értékelése

A vizsgázó a vizuális munkákat a prezentáció részeként mutatja be. A kérdezőtanár a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.

Ha a vizsgázó nincs tanulói jogviszonyban ,ezért a portfóliójához nem tartozik igazolólap, a portfólió tartalmának eredetiségét a vizsga során fokozottan ellenőrizni kell.

A szóbeli feleletek értékelése a részletes értékelési útmutató alapján az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
A hanganyagok értékelése a megadott szempontok
alapján
20 pont
A szcenárium vagy storyboard értékelése10 pont
A vizuális munkák vagy a többi hanganyag értékelése20 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:50 pont"

"

17. Az R. Melléklet BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VII. Bányászat ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 544 01 Bányaipari technikus,

- 54 544 02 Fluidumkitermelő technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak
helyes használata
A szakmában használatos fogalmak jelentéseinek
értelmezése.
A szakmai fogalmak alkalmazása az adott szituációban.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
A bányászathoz és a gépészethez kapcsolható műszaki
kommunikáció tartalmának felépítése logikusan, a
szakma kifejezéseinek megfelelő alkalmazásával.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
A vizsgabizottsággal történő kommunikáció, mely a
feltett kérdés megértésére és a pontos válaszadásra
irányul.

2. Számolási és matematikai, fizikai alapműveletek alkalmazása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Számolási alapokTudjon alapvető számolási feladatokat elvégezni.
2.2. Matematikai, fizikai
összefüggések alkalmazása
Legyen képes felismerni fontosabb matematikai,
fizikai összefüggéseket, egyenleteket probléma nélkül
rendezni.

3. Képi jellegű műszaki rajzok kivitelezése, olvasása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Műszaki rajzok kivitelezéseTudjon a rajzeszközökkel önálló, pontos, tiszta
munkát végezni.
3.2. Műszaki rajzok olvasásaA tanuló legyen képes műszaki jelöléseket felismerni,
megkülönböztetni, rajzokon elhelyezni.

4. Ismeretek helyén való alkalmazása_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Ismeretek alkalmazásaTudjon példákat mondani az elméletben
elsajátított ismeretek gyakorlati
alkalmazásaira.
Ismerje adott helyzetben a témához
kapcsolódó összefüggéseket.
4.2. Információforrások kezeléseLegyen képes a kapott információkat
rendszerezni, térben és időben.
Egy konkrét szituációhoz ezeket tudja
alkalmazni.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Geológia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Földtani erőkIsmerje geológia fogalmát, felosztását,
témaköreit.
Legyen tisztában a világmindenség és a Föld
keletkezésével, valamint a Föld felépítésével.
1.2. FöldtörténetTudja meghatározni a Föld éghajlatának és a
Föld felszínének alakulását.
Tudja ismertetni az őskontinensek kialakulását.
1.3. Általános földtanIsmerje a Föld külső és belső szféráit.
Tudja az életrétegtani osztályozás alapelveit,
egységeit.
Legyen tisztában a kőzetképződés folyamataival,
tudja jellemezni a folyamatokat.
1.4. Regionális földtanIsmerje az Alpok és Kárpátok szerkezetét.
Tudja Magyarország nagyszerkezeti beosztását.

2. Szakrajz

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. SíkmértanIsmerje a rajzi szabványokat.
Tudja a síkmértani szerkesztéseket, ismerje a
vetületi, axonometrikus és metszeti ábrázolások
szabályait.
2.2. Gépelemek ábrázolásIsmerje a gépelemek rajzolásának szabályait.
Legyen tisztában a műszaki rajzok alaki
követelményeivel.
Tudjon alkatrész és összeállítási rajzokat készíteni.
Ismerje a gépelemek ismétlődő alakzatainak
egyszerűsített ábrázolását.
Ismerje a méret-, alak- és helyzettűrési
szabványokat, tudja ezeket alkalmazni.
2.3. Mérőszámos ábrázolásIsmerje a méretmegadás általános előírásait.
Tudja a méretmegadást alkalmazni műszaki
rajzokon.
Ismerje a különleges méretmegadásokat és
egyszerűsítéseket
2.4. TérképekTudja a térképek célját, rendeltetését, készítését.
Ismerje a bányatérképek fajtáit, jeleit, koordináta
hálózatát.

3. Gépelemek, géptan

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Általános géptanIsmerje a statika és szilárdságtan alapfogalmait, tudja
alkalmazni ezek törvényeit.
Legyen képes az igénybevételek, illetve az összetett
igénybevételek méretezésére, ellenőrzésére.
3.2. Gépészeti alapfogalmakTudja csoportosítani a kötőgépelemeket.
Ismerje a típusaikat, kiválasztásuk szempontjait,
alkalmazásukat.
Ismerje a gépészeti kötések típusait, kialakításaik
szabályait, alkalmazási területeiket.
Ismerje a gépek szerkezeti elemeinek kialakításait,
fajtáit, alkalmazási megoldásait.
Ismerje a gépészeti hajtások jellemzőit, fajtáit,
alkalmazásaik szempontjait.
Tudja a csőszerelvények fajtáit, alkalmazási
szempontjait. Ismerje a csövek anyagait, méreteit.
3.3. Műszaki dokumentációkTudja a gépészeti technológiai dokumentációk
fogalmát, tartalmát.
Ismerje ezen dokumentációk formai és tartalmi
követelményeit.
3.4. Gépészeti alapmérésekIsmerje a mérés, ellenőrzés fogalmát és folyamatát.
Tudjon műszaki rajzot olvasni, értelmezni, ismerje a
mértékegység rendszert.
Ismerje a műszaki mérés eszközeit, legyen képes
ezeket használni.
Legyen tisztában a mérési dokumentumok
jelentőségével, fajtáival, tartalmával.
3.5. AnyagismeretIsmerje a gyakorta használatos anyagok alapvető
fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai
tulajdonságait.
Tudja a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány,
segédanyag fogalmakat.
Tudja az alap- és segédanyagokat csoportosítani,
ismerje az alapvető tulajdonságaikat.
Tudja mi a hőkezelések feladata, ismerje a hőkezelő
eljárásokat.
Tudja csoportosítani az ipari vasötvözetek hőkezelő
eljárásait.
Ismerje az acél hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő
eljárások szakaszait.
Ismerje a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés
jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat.
Tudja a gyakorlati hőkezelő eljárásokat
(feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás,
normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az
alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-
változásokat, alkalmazási területüket.
3.6. AnyagvizsgálatIsmerje a roncsolásos és roncsolás mentes
anyagvizsgálati eljárásokat.
Tudja a vizsgálatok alkalmazási területeit.
3.7. Gépészeti
alapismeretek I.
Tudja a mérő és ellenőrző eszközök fogalmát, fajtáit.
3.8. Gépészeti
alapismeretek II.
Ismerje a korrózió fogalmát, fajtáit.
Tudja a felületvédelmi eljárásokat.

4. Gazdaságtani és vállalkozási alapok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. AlapismeretekIsmerje a gazdaság működésére vonatkozó alapvető
törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket.
Tudja egy vállalkozás indításának és
megszüntetésének szabályait.
Tudja a vállalkozási formák közti különbségeket.
Ismerje a munkaviszony létesítésével, megszűnésével
kapcsolatos alapfogalmakat.
Tudja a munkáltató és a munkavállaló jogait.
4.2. Vállalkozás működtetéseTudja egy vállalkozás marketing elemeit.
Ismerje a vállalkozás pénzforgalmának alapvető
szabályait.
Tudja az adózási szabályokat.

5. Munkahelyi egészség és biztonság

TémakörökKövetelmények
5.1. Munkahelyi egészség és biztonságIsmerje a munkavédelem
fogalomrendszerét.
Tudja a munkahelyek kialakításának
általános szabályait, a munkahelyi egészség
és biztonság jelentőségét.
Ismerje a munkahelyek veszélyforrásait.
Tudja a munkavédelem szabályrendszerét.
Ismerje a munkáltató és a munkavállaló
jogait és kötelezettségeit.
Ismerje a zaj, a rezgés, az infrahang, az
ultrahang és a sugárzás hatásait.
Ismerje a megvilágítási elveket.
Tudja a színek hangulat- és közérzet-
befolyásoló hatásait.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas zsebszámológép,
műszaki táblázatok
(egyidejűleg akár többféle
is), toll, ceruza, körző,
2db vonalzó, radír
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy "A", "B" és "C" feladatot
tartalmazó tétel kifejtése
Teszt - jellegű
kérdéssor
Feladatsor
30 pont70 pont
100 pont50 pont

Az érettségi vizsga írásbeli, és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgázó felkészültségét a központilag összeállításra került írásbeli feladatsor megoldásával és a szóbeli tételsorból a vizsgán kihúzott tétel kidolgozásával, kifejtésével bizonyítja.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga célja az alábbi témakörökről történő átfogó számadás:

TémakörökSúlyozás
GeológiaFöldtani erők,
földtörténet.
25%
Gépelemek, géptanÁltalános géptani
alapismeretek,
gépészeti alapfogalmak,
elméleti alapmérések,
anyagismeret,
anyagvizsgálati alapok.
35%
Gazdaságtani és vállalkozási
alapok
Alapismeretek,
vállalkozás működtetése.
10%
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság.
15%
SzakrajzVetületi és metszeti
ábrázolás,
méretmegadás műszaki
rajzokon.
15%

Általános szabályok

Az írásbeli érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor 180 perc alatt történő megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban teszt jellegű bányászat ismeretek kérdéssor megválaszolásával, illetve a bányászat ismeretek feladatsor megoldásával érhető el.

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása a témakörhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A bányászat ismeretek feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre is építenek. A feladatok a geológia, a gépelemek-géptan, a gazdaságtani és vállalkozási alapok, a munkahelyi egészség és biztonság és szakrajz témaköréből kerülnek ki, közel azonos arányban.

A 15-25 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban a bányászat ismeretek témáival arányosan jelennek meg az egyes fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések.

A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

A kérdéssor tartalmazhat egyszerű számolást és rajzolást igénylő kérdéseket is.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, ábrafelismerés, ábraelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás a megadott szempontok szerint.

A tesztjellegű feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: egyszerű választás, többszörösválasztás, illesztés, ok-okozati összefüggés keresése. A rajzfeladatok gépelemek helyes ábrázolásaiból állnak, melyek a javítási útmutatóban előírtak alapján kerülnek értékelésre.

A rajz-kiegészítéses feladatokat a műszaki rajz szabályainak megfelelően kell pótolni, illetve kiegészíteni, melyek a javítási útmutatóban előírtak alapján kerülnek értékelésre.

A számításos feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben a geológia, gépelemek, géptan, munkahelyi egészség és biztonsági ismeretek elméleti alapjainak bemutatását igényli a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsgán értékelik, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket definiálni, tudása alapján az összefüggéseket megmagyarázni, a feleletét képes-e megfelelő színvonalú rajzokkal illusztrálni.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A", "B" és "C" feladataira válaszol.

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A tételek komplexitását a három témakörre vonatkozó "A"; "B"; "C" feladatok biztosítják.

Témakörök
"A" feladat: GeológiaÁltalános földtan,
regionális földtan.
"B" feladat: Gépelemek, géptanGépészeti alapfogalmak,
műszaki dokumentációk,
anyagismeret,
anyagvizsgálat,
gépészeti alapismeretek I.,
gépészeti alapismeretek II.
"C" feladat: Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciák"A" feladat"B" feladat"C" feladatÖsszese
n
Feladat megértése, a lényeg kiemelése1 pont1 pont1 pont3 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és
alkalmazása
4 pont4 pont4 pont12 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és
alkalmazása, magyarázása
5 pont5 pont5 pont15 pont
Összefüggések értelmezése10 pont10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos
előadásmód
5 pont5 pont
Szaknyelv alkalmazása5 pont5 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:50
pont"

"

18. Az R. Melléklet ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 582 01 Épületgépész technikus.

B) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai kifejezőkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Szakmai kifejezőkészségA szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon
történő alkalmazása.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
A megrendelővel, munkatársakkal folytatott
kommunikáció tartalma logikusan felépített,
következetes.
Önálló termékbemutatás a szakmai kifejezések helyes
alkalmazásával. Az elvégzendő feladat megértése.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
A kérdező tanár által feltett kérdések megértése,
lényegre törő válaszadás.
Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások
kiadására.

2. Műszaki rajz olvasási/készítési készség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Műszaki rajz olvasása,Legyen képes a műszaki rajzok olvasására, azok
értelmezéseértelmezésére.
Legyen tisztában az épületgépészetben használt
jelekkeljelölésekkel.
2.2. Csőhálózati vázlat
rajzkészítési készség
Rendelkezzen műszaki rajz-készítési készséggel.
2.3. Kapcsolási vázlatkészítésiLegyen képes szakáganként egyszerű kapcsolási
készségvázlatok elkészítésére, a vázlatról anyagjegyzék
készítésére.

3. Gyakorlatias feladatértelmezés

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A feladatok értelmezéseLegyen képes megérteni a feladat szövegét.
3.2. A feladatok gyakorlatba való
átültetése
Legyen képes a kiadott feladatot gyakorlatban
elvégezni, a feladatban leírt eszközök segítségével.
3.3. Számítógépes ismeretekIsmerje az épületgépészetben használt programokat,
valamint legyenek ismeretei az interneten elérhető
háttéranyagokról.

4. Körültekintés, elővigyázatosság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Gyakorlati feladatok esetén
körültekintő munkavégzés
Legyen képes figyelni a környezetére.
A környezetében dolgozó emberekkel tudjon együtt
dolgozni, a saját feladatait kellő megfontoltsággal,
végezze el.
4.2. Munkabiztonsági előírásokTartsa be az előírt munkabiztonsági követelményeket.
Ügyeljen a munkaterület balesetvédelmére és
tűzvédelmére.
Ismerje a munkavégzés környezetkárosító hatásait.

5. Pontosság, kézügyesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. PontosságLegyen képes a szakágának megfelelő szakmai
előírásokban, műszaki tervekben megfogalmazott
pontosság betartására.
5.2. KézügyességLegyen képes a tevékenységének megfelelő
kivitelezési munkák kézzel történő elvégzésére.
5.3. HibaelhárításLegyen képes a felmerülő szakági problémák
megoldására.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Csőszerelés előkészítése

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Csőszerelés előkészítése
elméletben
1.1.1. Épületgépészeti mérőeszközök,
mértékegységek, műszerhasználat
Tudja alkalmazni az épületgépészeti
mérőeszközöket, szerszámokat,
mértékegységeket.
1.1.2. Mérés, ellenőrzés, tűrésIsmerje a mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait.
1.1.3. FémmegmunkálásTudja alkalmazni a kézi és gépi
fémmegmunkálás technológiáit.
1.1.4. Csőszerelés folyamatainak
ismerete
Ismerje a kézi és gépi fémmegmunkálás
technológiáit.
Tudja alkalmazni a forgács nélküli
hidegalakítást, vágást, kézi és kisgépes
forgácsolást, hűtést, kenést.
1.1.5. AnyagtulajdonságokIsmerje a fémes anyagok és műanyagok
megmunkálhatóságát befolyásoló
anyagtulajdonságokat.
1.2. Csőszerelés előkészítése a
gyakorlatban
1.2.1. Munkafolyamatok készítése,
szerelő kőműves munkák
Legyen képes ismertetni egyszerű fém
alkatrészek készítését.
Legyen képes ismertetni tartószerkezet
szerelését kézi kisgépes eljárások
alkalmazásával.
Ismerje a szerelő kőműves munkák, faláttörés,
födém átfúrás, horony-falvésés műveleteit.
Ismerje a csőrögzítés készítését falhoronyba és
szabadon szerelve.
Legyen képes ismertetni az épületgépészeti
csőrögzítések elhelyezését.

2. Vezetékhálózat kialakítása

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Vezetékhálózat kialakítása
elméletben
2.1.1. Acélcső, vörösrézcső,
műanyagcső, csőalakítás
Ismerje az acélcső-megmunkálás, az acélcsövek
hideg- és meleg hajlítási eljárásait, számítását.
Ismerje a vörösréz csővezetéken és a műanyag
csövezetéken a csőalakítási eljárásokat.
2.1.2. Menetkészítés ismérveiIsmerje és alkalmazza a menetes csőkötés
készítésének technológiáját, szerszámait, a
menetmetszést és a menetes furat készítését.
Tudja a menetmetszést csőre, kézi és gépi
menetmetsző szerszámmal.
2.1.3. Kötés típusaiIsmerje a menetes oldható csőkötéseket:
metrikus és a gázmenet (Whitworth).
Ismerje
- a karimás kötéseket és
- a tokos kötéseket.
Ismerje a hegesztett acélcsövek kötéseit.
Tudja a vörösrézcső kötéseit: lágyforrasztás,
keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés.
Tudja a műanyagcső hegesztést és egyéb kötéseket:
szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés.
2.1.4. Hőtágulás, tömítés,
korrózióvédelem
Ismerje a lineáris és térfogati hőtágulás,
hőtáguláskiegyenlítés elvét. Legyen képes
ismertetni a tömítőanyagokat. Tudja alkalmazni a
korrózió elleni védekezés aktív és passzív
megoldásait, és a szigetelést.
2.2. Vezetékhálózat kialakítása
gyakorlatban
2.2.1. Hegesztett kötések készítéseIsmerje a hegesztett kötések készítését
gázhegesztéssel.
Ismerje a hegesztett kötések készítését
ívhegesztéssel.
Ismerje a műanyagcsövek hegesztését tompa és
tokos eljárásokkal.
2.2.2. Csőkötés készítése nem
hegesztéssel
Tudja a csőmenet készítését kézi és gépi úton.
Legyen képes ismertetni menetes csőkötés
készítését menetes idomokkal.
Tudja a csőkötések készítését lágy- és
keményforrasztással.
2.2.3. Munkafolyamatok készítése,
szerelő kőműves munkák
Legyen képes ismertetni tartószerkezet szerelését
kézi kisgépes eljárások alkalmazásával.
Ismerje a szerelő kőműves munkák, faláttörés,
födém átfúrás, horony-falvésés elvégzésének
technológiáit.
Legyen képes ismertetni csőrögzítés készítését
falhoronyba és szabadon szerelve.

3. Csőhálózat üzembe helyezése

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Csőhálózat üzembe-helyezési
alapismeretek
3.1. 1. Csőhálózat alapismeretekLegyen képes ismertetni a csőhálózat mérési
műveletek alapjait.
Ismerje a csőhálózat belső tisztítás, mosatást. Ismerje a
nyomáspróbát, legyen képes ellenőrizni a tömörséget.

4. Épületgépészeti alapfogalmak

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Épületgépészeti alapfogalmak
elmélete
4.1.1. Hőtani alapfogalmakIsmerje a hőtani alapfogalmakat, tudja
meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és
hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet.
Ismerje a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok
fogalmát, számítását. Ismerje az alapvető hőtani
számítási feladatokat, kalkulálni a melegítés, hűtés
hőigényét.
4.1.2. Tüzeléstechnikai alapfogalmakIsmerje a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés
feltételeit, a tüzelőanyag megfelelő elégetéséhez
szükséges levegőellátást, és az égéstermék
összetételét.
4.1.3. Nyomás fajtái, definícióiIsmerje és tudja értelmezni a nyomást, légköri
nyomást, túlnyomást, abszolút nyomást, vákuumot,
hidrosztatikai nyomást.
4.1.4. Áramlástani ismeretekLegyen képes alkalmazni az áramlástani
ismereteket, az áramlást változó keresztmetszetű
vezetékben, áramlási sebességet, térfogatáramot,
tömegáramot, a folytonossági törvényt, a statikus,
dinamikus nyomást.
Legyen képes kiszámítani alapvető áramlástani
feladatokat: keresztmetszetet, sebességet,
térfogatáramot.
4.1.5. Ellenállás fogalmaIsmerje az alaki és súrlódási ellenállások fogalmát,
legyen képes meghatározni nagyságukat.
4.2. Épületgépészeti alapfogalmak
gyakorlata
4.2.1. Mérési, számítási gyakorlatokIsmerje a csővezetékek nyomását és tudja számítani
az ellenállását.
4.2.2. Hőmérsékleti, hőszükségleti
feladatok
Ismerje a hőszükséglet számítás alapjait.

5. Épületgépészeti dokumentációk

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Épületgépészeti
dokumentációk elmélete
5.1.1. Épületgépészeti
dokumentációk
Ismerje az épületgépészeti dokumentációk
tervjelképeit.
Ismerje a csőhálózati vezetékek, szerelvények,
berendezések ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását
szakáganként.
Ismerje az alaprajzot, a helyszínrajzot, függőleges
csőtervet.
Legyen képes értelmezni a műszaki leírást.
5.2. Épületgépészeti
dokumentációk gyakorlata
5.2.1. Épületgépészeti
dokumentációk értelmezése
Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációkat.
Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat.
Legyen képes bemutatni és értelmezni egy családi
ház épületgépészeti tervét.
5.2.2. Kapcsolási vázlatok,
költségvetés készítése
Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációk
tervjeleit, legyen képes értelmezni a műszaki
adatokat, valamint legyen képes szakáganként
kapcsolási vázlatokat készíteni.
Legyen képes anyagjegyzéket készíteni.
5.2.3. Munkahelyi dokumentációk,
számítógép használat
Ismerje, tudja vezetni a munkalapot, karbantartási
naplót, építési naplót, felmérési naplót.
Rendelkezzen számítógépes felhasználói
ismeretekkel.
Ismerje az interneten elérhető épületgépészeti
gyártmánykatalógusokat, tervezési segédleteket.

6. Épületgépészeti rendszerelemek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Épületgépészeti
rendszerelemek ismerete
6.1.1. Szelepek, csapok, tolózárak,
tartályok ismerete
Legyen képes ismertetni a szelepek, csapok,
tolózárak fajtáit, részeitjelképeit, működésük
jellemzőit, beépítési lehetőségeit.
Legyen képes ismertetni a biztonsági szelepek,
szerelvények feladatait, működési elvét.
Ismerje a tartályok jellemzőit.
6.1.2. Szivattyúzási alapismeretekLegyen képes ismertetni a szivattyúzási
alapismereteket, szivattyúk szerkezeti kialakítását,
szerelését.
Legyen képes ismertetni a szivattyúk feladatát,
csoportosítását, működési alapelveit.
Legyen képes ismertetni a fűtési rendszerekben
alkalmazott szivattyúk fajtáit.
6.1.3. Ventilátorok fogalma,
ismerete, fajtái
Legyen képes ismertetni a ventilátorok szerkezeti
kialakítását, szerelését elméleti síkon.
Legyen képes ismertetni a ventilátorok feladatát,
csoportosítását, működési elvét.
Ismerje a légtechnikában alkalmazott ventilátorok
fajtáit.
6.1.4. Hőtermelő berendezésekLegyen képes ismertetni a hőtermelő berendezések
szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag
szerint.
Legyen képes ismertetni a levegőellátás,
égéstermék elvezetés megoldásait elméletben.

7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Munkaterület munkavédelme
7.1.1. Baleset és munkahelyi baleset
alapfogalmai
Legyen képes ismertetni a baleset és a munkahelyi
baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a
foglalkozási megbetegedések fajtáit.
7.1.2. Munkahelyi biztonsági
jelzések ismerete
Legyen képes ismertetni a munkahelyen
alkalmazott biztonsági jelzéseket, biztonsági és
egészségvédelmi jelzést, biztonsági színek
jelentését.
7.1.3. Épületgépészeti berendezések
biztonsági rendszerei,
anyagmozgatás, tárolás
Legyen képes ismertetni a nyomástartó
berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó
berendezések biztonsági szerelvényeit.
Tudja alkalmazni a magasban végzett munka,
létrák, állványok, kezelőj árdák biztonságtechnikai
előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt.
Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait.
Ismerje a munkavégzés során, valamint a
telephelyen használt anyagok, eszközök
biztonságos tárolását.
7.2. Tűz elleni védekezés
7.2.1. Tűzoltás módjai, tűzoltó
eszközök
Ismerje a tűzoltás módjait, tűzoltó eszközöket, az
éghető anyag eltávolításán alapuló módot, az
oxigén elvonásán alapuló módot, az éghető anyag
hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási
módot.
Legyen képes ismertetni a tüzelő- és
fűtőberendezések működtetésének tűzvédelmi
előírásait.
Ismerje a nyílt lánggal végzett munkavégzés
biztonságtechnikáját.
Legyen képes ismertetni a gázhegesztés és az
ívhegesztés biztonsági előírásait.
7.3. Környezetvédelem
7.3.1. Hulladékok kezelése, fajtáiIsmerje a hulladékok kezelését, a hulladékok
szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését,
átmeneti tárolását, hulladékok elszállítását,
hulladékok feldolgozását, hulladékok végleges
elhelyezését.
7.3.2. Épületgépészeti
munkafolyamatok környezetkárosító
hatásai, megelőzésük
Ismerje az épületgépészeti munkafolyamatoknál a
veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító
hatásuk csökkentése érdekében teendő
intézkedéseket.
7.4. Az elsősegélynyújtás általános
szabályai
7.4.1. Elsősegélynyújtás
alapismeretek
Tudja, mik a teendők a baleset helyszínén.
Ismerje az eszméletlen beteg ellátásának,
(légútbiztosítás) módját. Ismerje a stabil
oldalfekvést.
7.5. Sérülések ellátása
7.5.1. Vérzéstípusok jellemzőiIsmerje a hajszáleres vérzés, visszeres vérzés,
ütőeres vérzés ellátásának menetét.
7.5.2. Elsősegélynyújtás vérzések
esetén
Ismerje a sebek ellátási lehetőségeit, tudja
alkalmazni a nyomókötést, ismerje az artériás
nyomáspontokat.
7.5.3. Égési sérülések osztályozása.Legyen képes ismertetni az elsősegélynyújtás
lehetőségeit égés, fagyás által okozott sérülések
esetén.
7.5.4. Mérgezések ismereteLegyen képes ismertetni a szén-dioxid (CO2)
mérgezést, szénmonoxid (CO) mérgezést,
benzinmérgezést, metilalkoholmérgezést.
7.5.5. Egyéb munkahelyi sérülések
ismerete.
Legyen képes ismertetni az idegen test okozta
sérüléseket, a Heimlich-féle műfogást, a csontok,
ízületek sérüléseit: nyílt, zárt sérüléseket: rándulás,
ficam, törés.
Legyen képes ismertetni a fektetési módokat, a
Rautek-féle műfogást.
Ismerje fel az ájulást, epilepsziás rohamot,
szívinfarktus gyanút, alacsony vércukorszint miatti
rosszullétet, sokkot. Ismerje az elsősegélynyújtó
feladatait villamos áram okozta sérülések esetén.

8. Elektrotechnika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Elektrotechnika alapjai
8.1.1. Elektrotechnikai alapfogalmaiLegyen képes ismertetni az elektrotechnikai
alapfogalmakat.
8.1.2. Elektromos jelenségek és azok
okai
Ismerje a villamos feszültség, a villamos áram,
villamos teljesítmény fogalmát.
Legyen képes ismertetni a villamos áram hatásait.
Ismerje az áramnemek jellemzőit.
Legyen képes ismertetni az egyszerű villamos
áramkört.
8.2. Egyenáramú körök és
hálózatok
8.2.1. Áramkörök ismereteIsmerje a villamos áramkör részeit.
Legyen képes ismertetni a villamos munkát,
villamos teljesítményeket.
8.2.2. Ellenállások, kapcsolások
ismerete
Ismerje az Ohm törvényt.
Ismerje az ellenállások kiviteli formáit.
Tudja az ellenállások soros-, párhuzamos- és
vegyes kapcsolásait, az áramosztó és
feszültségosztó kapcsolásokat, Kirchoff
törvényeket.
8.3. Váltakozó áram alapfogalmai,
-körök, -hálózatok
8.3.1. Váltakozó áram alapfogalmaiIsmerje a váltakozó feszültség és áram jellemzőit.
Legyen képes ismertetni a villamos fogyasztók
viselkedését váltakozó áramú körökben.
Ismerje a fáziseltolást, látszólagos teljesítményt,
hatásos teljesítményt, meddő teljesítményt.
Ismerje a háromfázisú hálózatokat, érintésvédelmi
kapcsolásokat.
8.4. Villamos forgógépek
8.4.1. Forgógépek ismereteIsmerje a mágnesességet, transzformátorokat és
üzemállapotaikat.
Legyen képes ismertetni a forgógépeket,
felépítésüket.
Ismerje az aszinkronmotorokat és az egyenáramú
forgógépeket.
8.5. Elektronika
8.5.1. Áramkörök fogalma, fajtáiIsmerje az erősítő áramkörök, logikai áramkörök
alapjait, digitális jelfeldolgozó áramkörök
működését, alapjait.
Ismerje a memóriákat, mikroprocesszorokat,
programozható logikai vezérlőket.
8.6. Elektronikai gyakorlat
8.6.1. Elektronikai alapismeretekIsmerje a gyártási és technológiai rajzok
dokumentumait.
Ismerje a méréstechnikai alapokat, elektronikai
alapjait.
8.6.2. Áramkörök, logikai hálózatokIsmerje az erősítő áramköröket, elektronikai
alapáramköröket, kombinációs logikai hálózatokat,
szekvenciális logikai hálózatokat.
8.6.3. Áramkörök készítéseLegyen képes ismertetni méréseket, hibajavítás
végzését.
8.7. Villamos mérések
8.7.1. Méréstechnikai alapismeretek,
mérőműszerek
Ismerje a méréstechnikai alapokat.
Ismerje az elektromechanikus mérőműszereket és
elektronikus mérőműszereket.
Legyen képes jegyzőkönyvet készíteni a
mérésekről.

9. Irányítástechnika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
9.1. Vezérlés- és
szabályozástechnikai ismeretek
9.1.1. Irányítástechnikai
alapfogalmak
Ismerje az irányítástechnikai alapfogalmakat, az
irányítástechnikai szerveket, tagokat.
9.1.2. Irányítástechnika,
folyamatábrák ismerete
Ismerje a számítógéppel támogatott technológiákat.
Tudja alkalmazni a folyamatábrákat, diagramot,
nomogramot.
9.2. Érzékelők és vezérelt eszközök
illesztése
9.2.1. Érzékelős és vezérelt eszközök
ismerete
Legyen képes ismertetni az érzékelők működését.
9.2.2. Átalakítók fajtáiIsmerje az ellenállás változáson alapuló
átalakítókat, termoelektromos átalakítókat, induktív
átalakítókat, kapacitív átalakítókat, piezoelektromos
átalakítókat, AD-DA átalakítókat, nem villamos
mennyiségek átalakítását villamos jellé.
9.3. Vezérlés- és
szabályozástechnika
9.3.1. Szabályozó és vezérlőkörös
készülékek szerelése
Ismerje a szabályozó körök készülékeinek
szerelését.
Ismerje a vezérlőkörök készülékeinek szerelését.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
Feladatlap
Rövid választ
igénylő
feladatok
Számítást
igénylő
feladatok
Kifejtést igénylő
feladatok
"A" és "B" altétel kifejtése
40 pont30 pont30 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt.

A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, táblázatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll, másik része egyszerű számítási feladat (épületgépészeti alapszámítások), harmadik része egy-egy feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése, fogalommeghatározása, egyszerű ábrázolása (vázlat).

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:

- Csőszerelés előkészítése:

- csőszerelés előkészítése elméletben.

- Vezetékhálózat kialakítása:

- vezetékhálózat kialakítása elméletben.

- Csőhálózat üzembe helyezése:

- csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek.

- Épületgépészeti alapfogalmak:

- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,

- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.

- Épületgépészeti dokumentációk:

- épületgépészeti dokumentációk elmélete,

- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.

- Épületgépészeti rendszerelemek:

- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.

- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:

- munkaterület munkavédelme,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem,

- elsősegélynyújtás általános szabályai,

- sérülések ellátása.

- Elektrotechnika:

- elektrotechnika alapjai,

- egyenáramú körök és hálózatok,

- váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok,

- villamos forgógépek,

- elektronika,

- elektronikai gyakorlat,

- villamos mérések.

- Irányítástechnika:

- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,

- érzékelők és vezérelt eszközök illesztése,

- vezérlés- és szabályozástechnika.

A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az általános és részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel ("A" és "B") kifejtéséből áll. Az egyes altételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, az altételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A szóbeli tétel két altételből áll. A vizsgázónak mindkét altételből húznia kell egyet.

Témakörök:

"A" altétel:

- Csőszerelés előkészítése:

- csőszerelés előkészítése elméletben,

- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.

- Vezetékhálózat kialakítása:

- vezetékhálózat kialakítása elméletben,

- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.

- Csőhálózat üzembe helyezése:

- csőhálózat üzembehelyezési alapismeretek.

- Épületgépészeti alapfogalmak:

- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.

- Épületgépészeti dokumentációk:

- épületgépészeti dokumentációk elmélete,

- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.

- Épületgépészeti rendszerelemek:

- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.

"B" altétel:

- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:

- munkaterület munkavédelme,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem,

- elsősegélynyújtás általános szabályai,

- sérülések ellátása.

- Elektrotechnika:

- elektrotechnika alapjai,

- egyenáramú körök és hálózatok,

- váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok,

- villamos forgógépek,

- elektronika,

- villamos mérések.

- Irányítástechnika:

- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,

- érzékelők és vezérelt eszközök illesztése,

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" altétel"B" altételÖsszesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése.4 pont2 pont6 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és
alkalmazása.
6 pont4 pont10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete
és alkalmazása, magyarázása.
6 pont4 pont10 pont
Összefüggések értelmezése.5 pont4 pont9 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos
előadásmód.
5 pont4 pont9 pont
Szaknyelv alkalmazása.4 pont2 pont6 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:30 pont20 pont50 pont"

"

19. Az R. Melléklet GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a IX. Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 863 01 Fegyverműszerész,

- 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus,

- 54 523 04 Mechatronikai technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Kommunikáció szakmai
nyelven
Tudja megfelelő helyen és módon alkalmazni a
szakmai fogalmakat.
Legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak
megkülönböztetésére.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Legyen képes önálló előadásmóddal a szakmai
kifejezések helyes alkalmazására.

2. Ismeretek helyén való alkalmazása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Ismeretek alkalmazásaTudja összekötni az elméletben elsajátított ismereteit a
gyakorlati alkalmazásokkal.
Lássa át adott helyzetben a témához kapcsolódó
összefüggéseket.
2.2. Információ források kezeléseTudja rendszerezni a kapott információkat, valamint
tudja alkalmazni térben és időben az adott
feladatokhoz.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elvonatkoztatás képességeIsmerje fel és tudja alkalmazni a tények és
törvényszerűségek közötti összefüggéseket.
3.2. LényegkiemelésLegyen képes lényeges és kevésbé lényeges
szempontok megkülönböztetésére.
Legyen képes információk szétválogatására szakmai
szempontok alapján.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkavédelem

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. MunkabiztonságTudja a munkavédelem
- célját, alapfogalmait, területeit,
- szervezeti és jogi kérdéseit.
Ismerje
- a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit,
- a munkahelyen alkalmazott biztonsági
jelzéseket.
Tudja
- a baleset és a munkabaleset fogalmát, fajtáit,
- a munkabalesetek bejelentését, nyilvántartását
és kivizsgálását.
Ismerje
- a veszélyforrások kialakulását,
- a foglalkozási ártalmak fajtáit.
Ismerje
- az egyéni és kollektív védelmet,
- a személyi védőfelszerelésekkel szemben
támasztott követelményeket.
Ismerje a munkavédelmi oktatással kapcsolatos
előírásokat, annak dokumentálását.
Tudja a kézi és gépi anyagmozgatást, az anyagtárolás
szabályait.
Tudja a villamos berendezések üzemeltetésének
biztonsági szabályait.
1.2. TűzvédelemTudja meghatározni
- az égés feltételeit, az anyagok éghetőségét,
- a tűzveszélyességi osztályokat, tűzveszélyes
anyagokat,
- a tűzjelzés módjait, teendőket tűz esetén,
- a tűzoltás lehetőségeit, a tűzoltó eszközöket,
- a gépek, berendezések tűzvédelmi előírásait,
- a tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének
tűzvédelmi előírásait,
- a műszaki mentést.
1.3. KörnyezetvédelemIsmerje
- a környezetvédelem területeit,
- a környezetszennyezés eseteit, fajtáit, a
védekezés lehetséges módjait,
- az épített környezet védelmét,
- a természetvédelmet,
- a vízszennyezést,
- a levegőszennyezést,
- a hulladékok keletkezését, csoportosítását
eredetük, halmazállapotuk, illetve fajtájuk
szerint,
- a szelektív hulladékgyűjtést, tárolást,
- a hulladékok feldolgozását, újrahasznosítását,
- a veszélyes hulladékok fogalmát,
megkülönböztetett kezelését, tárolását,
szállítását.

2. Gépészeti alapozó feladatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Műszaki dokumentációkIsmerje a gépészeti technológiai dokumentációkat mint
információhordozókat, azok formai és tartalmi
követelményeit.
Ismerje a rajztechnikai alapszabványokat, előírásokat.
Legyen képes a síkmértani szerkesztéseket, lemeztárgy
szerkesztett rajzát elkészíteni.
Tudja a sík- és térmértan közös alapfogalmait.
Ismerje az egy, kettő és három képsíkos képsíkrendszer
felépítését, fogalom- és jelölésrendszerét.
Ismerje a térelemeket, és legyen képes azokat a
képsíkokon ábrázolni.
Ismerje az illeszkedés (pont-egyenes) és metszés
(egyenes-egyenes) alapeseteit.
Ismerje kitérő egyenesek esetében a láthatóság
eldöntését.
Ismerje az európai vetítési rendszert és a vetületrendet.
Tudja a vetületi ábrázolás szabályrendszerét, és legyen
képes ilyen ábrázolási módokra.
Ismerje a síklapú testeket és a forgástesteket, és legyen
képes ezeket ábrázolni.
Ismerje a szabályos síklapú és forgástestek
síkmetszésével létrejövő metszeti idomokat.
Legyen képes a kocka, az egyenes hasáb, a gúla, a
henger és a körkúp síkmetszésének szerkesztésére.
Tudja a síklapokkal határolt testek felületi hálójának
szerkesztését.
Tudja az axonometrikus ábrázolást, és legyen képes
csonkolt kocka és hasáb ábrázolására.
Legyen tisztában az áthatás, áthatási vonal, áthatási
görbe fogalmával.
Ismerje a síklapú testek és a forgástestek áthatását.
Ismerje a síklapú test és forgástest áthatását.
Ismerje fel az áthatásokat alkatrészrajzokon.
Ismerje az összeállítási és részletrajzokat.
Tudja
- a metszet és a szelvény fogalmát,
- a metszet- és szelvényábrázolások formai
követelményrendszerét,
- a metszetek csoportosítását (egyszerű és
összetett metszetek),
- a különleges metszeti ábrázolásokat,
- a szelvények fajtáit és elhelyezési lehetőségeit a
rajzokon,
- a metszet és szelvény alkalmazásának
szabályait.
Legyen képes metszetek és szelvények ábrázolására.
Ismerje a géprajzi egyszerűsítéseket, különleges
ábrázolási módokat.
Ismerje
- a méretmegadás formai követelményrendszerét,
- a mérethálózat felépítését, különleges
méretmegadásokat,
- a mérethálózat fogalmát, a méretek típusait,
- a mérethálózat felépítésének elveit.
Legyen képes alkatrészrajzokon mérethálózatot
készíteni.
2.2. SzakrajzTudja a felületi minőség fogalmát, a felület
egyenetlenségeit,
Ismerje a felületi érdesség geometriai jellemzőit.
Ismerje és legyen képes alkalmazni a felületi minőség
megadására szolgáló rajzjeleket.
Tudja, hogy milyen összefüggés van a tűrés előírása és
a felületi érdesség között.
Tudja és alkalmazza a tűrések és illesztések
jelölésrendszerét.
Ismerje és tudja használni a tűréstáblázatokat, és
legyen képes a táblázatok alapján illesztési számítási
feladatok megoldására alaplyukrendszerben.
Ismerje az alak- és a helyzettűrések fajtáit és jelöléseit,
legyen képes azokat értelmezni, illetve megadni adott
alkatrészrajzon.
Ismerje a jelképes ábrázolásokat, és legyen képes
értelmezni azokat alkatrészrajzokon és összeállítási
rajzokon:
- a rugók ábrázolása,
- a bordás tengelykötés és ábrázolása,
- a hegesztett kötések ábrázolása,
- a hegesztési varratok jellemzői, rajzjelei,
- a hegesztett kötések rajzi jelölései,
méretmegadásai,
- a forrasztott és ragasztott kötések jelölései,
- a nem oldható kötések jelképes ábrázolásai,
- a fogazott alkatrészek (fogaskerekek)
műhelyrajzának követelményei,
- csövek és csőkötések bemutatása, ábrázolásai.
Ismerje a jelképes ábrázolásokat, és legyen képes
értelmezni és alkalmazni azokat alkatrészrajzokon és
összeállítási rajzokon:
- a csavarmenetek és csavarok jelképes
ábrázolása,
- az orsómenet és anyamenet jelölése,
- a csavarmenetek méretmegadása,
- a gördülőcsapágyak ábrázolásának módjai,
- a fogazott alkatrészek jelképes ábrázolásai,
- a fogazatok jellemző adatai, méretei,
- csővezetékek rajzj elei.
Ismerje a műhelyrajzok és a technológiai rajzok fajtáit
és jellemzőit, követelményeit.
Tudja a rajzkészítési és rajzszámozási rendszereket.
2.3. Géprajzi ismeretekIsmerje az egyszerű gépészeti műszaki rajzokat.
Ismerje az egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek,
művelet-, illetve szerelési terveit.
Tudja a technológiai sorrend fogalmát, tartalmát.
Tudja a technológiai jellegű rajzok készítésének
szabályait (dokumentációkészítés, technológiai elemek
rajzjelei, ábrázolási szabályai).
Tudja értelmezni a gépek kinematikai ábráit,
fordulatszám és erőfolyam ábráit.
2.4. Gépészeti alapmérésekTudja a gépészeti alapmérések alapfogalmait:
- a mérés, ellenőrzés fogalmát,
- a mérés folyamatát,
- a mérési módszereket,
- a mértékegységeket,
- a tűrést, az illesztést.
Ismerje a mérési dokumentumokat:
- a mérési utasítást,
- a mérési jegyzőkönyvet,
- a műszaki rajzok készítésének lépéseit,
olvasását, értelmezését.
Ismerje a mérés eszközeit:
- a mérőeszközök csoportosítását,
- az értékmutató műszerek kijelző elemeit,
- a mérőeszközök (műszerek) metrológiai
jellemzőit,
- a mérőeszközök kiválasztásának szempontjait,
- a mérési segédeszközöket.
Ismerje a mérési hibákat, azok csoportosítását,
keletkezését, megelőzését.
Legyen képes bemutatni
- a hosszméretek mérését, ellenőrzését,
- a hosszmérés eszközeinek csoportosítását,
- az egyszerű hosszúságmérő eszközöket,
- az egyértékű mértékeket,
- a tolómérőt,
- a mikrométert,
- a passzamétert,
- a mérőórát,
- a finomtapintókat,
- az optikai hosszmérő-eszközöket.
Ismerje a szögek mérését és ellenőrzését:
- a szögmértékeket,
- a mozgószáras szögmérőket,
- a szögmérést közvetett eljárással,
- a szögmérést optikai úton,
- a szintezőket,
- a kúpszögmérést.
Tudja az alak- és helyzetpontosság mérését,
ellenőrzését.
Tudja a felületi érdesség ellenőrzését, mérését.
2.5. AnyagismeretIsmerje
- az anyagok mikroszerkezetét,
- a mikroszerkezet és a tulajdonságok
kapcsolatát,
- a fémes kötésű anyagok tulajdonságait.
Tudja
- az ipari anyagok csoportosítását,
- alkalmazásuk szerint,
- a halmazállapotuk szerint,
- az eredetük szerint,
- felhasználás szerint.
Tudja
- az anyagok tulajdonságait,
- a fizikai tulajdonságokat,
- a kémiai tulajdonságokat,
- a mechanikai tulajdonságokat,
- a technológiai tulajdonságokat.
Tudja
- a fémek és az ötvözetek tulajdonságait,
- a színfémek (tiszta fémek) tulajdonságait,
- a színfémek előfordulását,
- a színfémek előállítását,
- a színfémek kristályosodását,
- az ötvözetek kristályosodását,
- az egyensúlyi diagramokat,
- a Fe-C diagramot, Fe-Fe3C diagramot és az
ikerdiagramot.
Ismerje az ipari vasötvözeteket:
- az acélok és az öntöttvasak csoportosítását,
felhasználási területeiket,
- a hűtési sebesség hatását az acélok
szövetszerkezetére, tulajdonságaira,
- az ötvözőelemek hatását az acélok
szövetszerkezetére, tulajdonságaira,
- a legfontosabb acélfajták alkalmazási területeit,
kiválasztás szempontjait.
Ismerje a nem vasalapú fémes szerkezeti anyagokat:
- a könnyűfémeket és ötvözeteiket (alumínium,
magnézium, titán),
- a nehézfémeket és ötvözeteiket (fekete fémeket
és ötvözeteiket: nikkel, szilícium, mangán,
króm, volfrám, vanádium; színesfémeket és
ötvözeteiket: réz, ón, ólom, horgany).
Ismerje a kerámiákat:
- a hagyományos kristályos oxidkerámiákat
(szilikátkerámiákat),
- az üveget,
- a műszaki kerámiákat.
Ismerje a kompozitokat.
Ismerje a szintereit szerkezeti anyagokat.
Ismerje
- a szerves ipari anyagokat,
- a fát és ipari felhasználását,
- a papírt és ipari felhasználását,
- a gumit és ipari felhasználását,
- a szálasanyagokat és ipari felhasználásukat,
- a bőrt és ipari felhasználásukat,
- a műanyagokat (természetes alapú
műanyagokat, mesterséges alapú műanyagokat)
és a műanyagok feldolgozási technológiáit.
Ismerje az ipari segédanyagokat:
- a kenőanyagokat,
- a hő-, hangszigetelő anyagokat, tűzálló
anyagokat, tömítőanyagokat,
- csapágyanyagokat.
Ismerje a korrózió elleni védelmet:
- a korrózió fajtáit,
- a korrózió elleni védekezés módjait.
Tudja
- a hőkezelés fogalmát, feladatát, célját,
- a hőkezelés szakaszait,
- a hőkezelés csoportosítását.
Tudja az ipari vasötvözetek hőkezeléseit:
- az acélok hőkezeléseit:
- a teljes keresztmetszetű hőkezeléseket:
- egyneműsítő hőkezelések:
feszültségcsökkentés, újrakristályosítás,
lágyítás, diffúziós izzítás,
- keményítő hőkezelések: martenzites
(közönséges) edzés, különleges edzés,
- szívósságfokozó hőkezelések: nemesítés,
normalizálás, patentírozás.
- a felületi hőkezeléseket:
- összetételt nem változtató módszerek:
lángedzés, indukciós edzés, mártóedzés,
- összetételt változtató: betétedzés,
nitridálás, egyéb termokémiai kezelések.
- az öntészeti vasak hőkezeléseit:
- a szürkevas hőkezeléseit: feszültségcsökkentő
izzítás, lágyítás, keményítő hőkezelések,
szívósságfokozó hőkezelések
- a fehérvas hőkezelése: temperálás (fekete,
fehér).
2.6. AnyagvizsgálatTudja az anyaghibákat feltáró vizsgálatokat:
- a jellegzetes hibákat,
- a hibakimutatás lehetőségeit,
- a darab felületén lévő hibák kimutatására
alkalmasakat:
- vizuális megfigyelést,
- mágneses repedés vizsgálatot,
- penetráló folyadékos vizsgálatot,
- a belső hibák kimutatására alkalmasakat:
- röntgen vizsgálatot,
- y sugárzó izotópos vizsgálatot,
- ultrahangos vizsgálatot.
Ismerje a metallográfiai, fémtani vizsgálatokat:
- a nem fémes zárványok meghatározását
acélokban:
- lépcsős próbát,
- kéktöret próbát,
- a Baumann féle kénlenyomatot,
- a maratásos vizsgálatokat,
- az edzett töretpróbát.
Tudja a mechanikai tulajdonságok vizsgálatát:
- a szilárdsági vizsgálatokat és az azokkal
meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok
jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel
kapcsolatos számításokat elvégezni, a velük
kapcsolatos diagramokat értelmezni):
- szakítóvizsgálat,
- nyomóvizsgálat,
- hajlító vizsgálat,
- ütve-hajlító vizsgálat,
- a keménységméréseket és az azokkal
meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok
jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel
kapcsolatos számításokat elvégezni, a velük
kapcsolatos diagramokat értelmezni):
- statikus vizsgálatokat (Brinell-féle, Vickers-
féle, Rockwell-féle),
- dinamikus vizsgálatokat (Poldi-féle, Shore
féle).
Tudja a technológiai tulajdonságok vizsgálatát és az
azokkal meghatározható jellemzőket:
- melegalakíthatósági vizsgálatok,
- hidegalakíthatósági vizsgálatok,
- mélyhúzás,
- csészehúzás,
- huzalok csavaró vizsgálat,
- hajlító vizsgálat,
- hajtogató vizsgálat,
- fémcsövek alakíthatóságának vizsgálat,
- edzhetőségi vizsgálat.
2.7. AnyagjelölésekTudja a szabvány fogalmát, a magyar és a nemzetközi
szabványok jelölését.
Ismerje a szabványok, műszaki táblázatok,
gyártmánykatalógusok értelmezését, használatát.
Tudja az ötvözők és szennyezők hatását az acélok
tulajdonságaira.
Tudja az acélok és a vas- és acélöntvények
osztályozását és jelöléseit a MSZ és EN szerint.
Ismerje:
- az alumínium ötvöző anyagait, ötvözeteinek
osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN
szerint,
- a réz ötvöző anyagait, ötvözeteinek
osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN
szerint,
- az ón, ólom és a horgany ötvöző anyagait,
ötvözeteinek osztályozását és jelöléseit az MSZ
és EN szerint.
2.8. Gépészeti szerelésTudja a szerelési dokumentációk összeállításait:
- a szerelési családfa felépítését, elemeit,
- a szerelési vázlatot,
- a szerelési módszereket,
- a szerelési tervek készítését,
- a szerelési sorrendtervet,
- a szerelési művelettervet,
- a szerelés szervezését,
- a szerelési műveleti utasítást,
- a gyártási és a szerelési költségek kapcsolatát,
- a gyártásra, szerelési és javítási technológiára
vonatkozó munka-, baleset-, tűz- és
környezetvédelmi utasítások előírásait.
Tudja a szerelés során alkalmazott kötő gépelemeket,
gépipari kötéseket:
- a sajtolókötést,
- a zsugorkötést,
- az anyaggal- és alakkal záró kötéseket,
- a csavarkötést.
Ismerje a szerelés gépeit,
Tudja a gépelemek szerelésének technológiáit:
- a gördülőcsapágyak fel- és leszerelését
tengelyvégre, tengelyvégről és csapágyházba,
csapágyházból,
- az ékszíj tárcsák, fogaskerekek tengelyre fel- és
leszerelését, reteszek illesztését,
- a hengeres fogaskerekek és kúpkerekek
szerelését,
- a tengelykapcsolók és kilincsművek szerelését,
javítását,
- a gépek, gépegységek, szerkezetek szerelését,
javítását,
- a szerelésnél és javításánál alkalmazott
szerszámokat, készülékeket és műszereket.
2.9. Kézi forgácsolásTudja az előrajzolás célját, szerszámait, az előrajzolás
(síkbeli, térbeli) folyamatát.
Ismerje a kézi forgácsoló műveleteket (darabolás,
hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás,
süllyesztés, dörzsárazás, hántolás, csiszolás,
menetvágás, menetfúrás).
Ismerje az egyengetés célját, szerszámait, eszközeit,
gépeit, a különböző profilok egyengetését.
Ismerje a forgács nélküli alakítási technológiák
alkalmazását, az alkalmazott gépeket, eszközöket,
szerszámokat.
Ismerje a darabolás szerszámait, műveleteit.
Ismerje a vágást és nyírást egyenes és görbe vonal
mentén.
Ismerje a kézi és gépi fűrészelést.
Ismerje a lemezhajlítást.
Ismerje a peremezést.
Ismerje a domborítást, ívelést.
Ismerje a megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti
szakmákban használatos anyagokat.
Ismerje az alkatrészek illesztését:
- reszeléssel,
- dörzsárazással,
- csiszolással.
Ismerje a hántolás, dörzsárazás szerszámait, eszközeit.
Ismerje a csiszoló és polírozó anyagokat, szerszámokat
és gépeket.
2.10. Gépi forgácsolás I.Tudja a gépi forgácsolás
- alapfogalmait,
- módjait,
- alapeljárások gépeit,
- szerszámait és azok élgeometriáját,
- mozgásviszonyait,
- forgácsképződés mechanizmusát,
- technológiai adatainak meghatározását,
- a forgácsolási paraméterek közötti
összefüggéseket,
- a gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályait.
Tudja
- az esztergálás technológiáját,
- a munkafolyamat mozgásviszonyait,
- az esztergagép felépítését (egyetemes, revolver,
automata esztergák), szerszámait,
- a munkadarab befogását,
- a hűtés és a kenés megoldásait.
Ismerje az esztergakések fajtáit, részeit, élszögeit,
befogásukat, élezését, mérését, ellenőrzését.
Ismerje a jellegzetes esztergálási műveleteket:
- hosszesztergálást,
- síkesztergálást,
- kúpesztergálást.
Tudja a gyalulás, vésés technológiáját, szerszámait, a
haránt- és hosszgyalugépek felépítését, működését.
Ismerje a marás
- technológiáját (palástmarás, homlokmarás,
síkmarás), a munkafolyamat mozgásviszonyait,
- gépeinek felépítését, működését.
Képes legyen elvégezni egyszerűbb forgácsolás-
technológiai számításokat elvégezni esztergálás, marás,
gyalulás és vésés témakörben.
2.11. Gépi forgácsolás II.Tudja köszörülés technológiáját (palástköszörülés,
síkköszörülés, furatköszörülés), a munkafolyamat
mozgásviszonyait.
Ismerje a köszörűszerszámok kialakítását.
Ismerje a köszörűgépek felépítését, működését.
Ismerje a munkadarab felfogását köszörüléshez.
Tudja a fúrás, furatmegmunkálás technológiáját, a
munkafolyamat mozgásviszonyait.
Ismerje a fúrógépek szerkezeti felépítését, működését.
Ismerje a fúrás, menetfúrás, dörzsárazás szerszámait.
Ismerje a fúrás során alkalmazott hűtési és kenési
módokat.
Képes legyen elvégezni egyszerűbb forgácsolás-
technológiai számításokat elvégezni köszörülés és
fúrás témakörben.
2.12. Műszaki mechanikaTudja a statika alapfogalmait, alaptételeit és
szerkesztési, illetve számítási eljárásait:
- az erőket, erőrendszereket,
- az eredő, egyensúlyozó erő fogalmát,
- az erő forgatónyomatékát, a nyomatéki tételt és
alkalmazását,
- az erőpár fogalmát, erő áthelyezés módszerét,
- a statika alaptételeit, azok alkalmazását,
- a közös hatásvonalú, a párhuzamos és a közös
pontban metsződő síkbeli erőrendszer eredőjét.
Legyen képes a statikai alapismeretekkel kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani szerkesztéssel és
számítással.
Ismerje az egyensúlyi szerkezeteket:
- az egyensúly szerkesztési és számítási
feltételeit,
- a szabadságfok, a kötöttség, a határozottság
fogalmát,
- a kényszereket és a bennük ébredő reakciókat.
Legyen képes egyszerűbb kialakítású egyensúlyi
szerkezetekkel kapcsolatos feladatokat megoldani
szerkesztéssel és számítással.
Ismerje
- az egyszerű és összetett síkidomok
súlypontjának meghatározásának módszereit,
- az elsőrendű, statikai nyomatékot és
meghatározását.
Legyen képes súlypont-meghatározással kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani szerkesztéssel és
számítással.
Ismerje
- a statikailag határozott kéttámaszú, illetve egyik
végén befogott tartószerkezeteket,
- a tartók fajtáit, gerendatartók jellemzőit,
- a koncentrált erőkkel terhelt tartók reakcióit és
igénybevételi ábráit,
- állandó intenzitású megoszló terheléssel terhelt
tartók reakcióit és igénybevételi ábráit,
- a veszélyes keresztmetszet fogalmát és
jelentőségét.
Legyen képes a kéttámaszú, illetve egyik végén
befogott tartókkal kapcsolatos egyszerűbb feladatokat
megoldani szerkesztéssel és számítással.
Ismerje a szilárdságtan témakörét, az igénybevételi
módokat, a méretezési és ellenőrzési elveket,
módszereket.
Tudja
- az igénybevételek Wöhler féle osztályozását,
- az egyszerű és összetett igénybevétel fogalmát,
- a normál és csúsztató feszültség fogalmát,
- a határfeszültség, a biztonsági tényező és a
megengedett feszültség fogalmát,
- az egyes igénybevételek hatására ébredő
mechanikai feszültségek fajtáját és
meghatározásának módját,
- az egyes igénybevételek hatására bekövetkező
alakváltozások fajtáját és meghatározásának
módját,
- a normál és csúsztató feszültségek Hooke
törvényét, a rugalmassági és a csúsztató
rugalmassági tényezőt,
- egyszerű síkidomok másodrendű, inercia
nyomatékait, keresztmetszeti tényezőit.
Legyen képes az igénybevételek hatására ébredő
feszültségekkel és alakváltozásokkal kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani számítással.
Ismerje
- a húzó és nyomó igénybevételt,
- az alakváltozást húzó és nyomó igénybevétel
esetén,
- a húzott rudak szilárdsági méretezését,
ellenőrzését,
- a nyomó igénybevételt, az alakváltozást nyomó
igénybevétel esetén,
- a nyomás különleges eseteit, a hőmérséklet-
változás okozta húzó-nyomó igénybevételeket,
a felületi és palástnyomást,
- a túlnyomás alatt álló hengeres tartályok, a
vékony falú hengeres tartályok és csővezetékek
méretezését.
Legyen képes a húzó és nyomó igénybevételekkel
kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani
számítással.
Ismerje a hajlító igénybevételt:
- a semleges szálak, a szélső szálak fogalmát,
- a hajlítás alapegyenletét,
- a feszültségmegoszlást a vizsgált
keresztmetszetben hajlító igénybevétel esetén,
- kéttámaszú és befogott tartók alakváltozásait
hajlító igénybevétel esetén,
- a méretezést, ellenőrzést, a terhelhetőséget
hajlító igénybevétel esetén.
Legyen képes a hajlító igénybevétellel kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a nyíró igénybevételt:
- a tiszta nyírást,
- az alakváltozást nyíró igénybevétel esetén,
- a méretezést, ellenőrzést, terhelhetőséget nyíró
igénybevétel esetén,
- a hajlítással párosult nyírást.
Legyen képes a nyíró igénybevétellel kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a csavaró igénybevételt:
- a tiszta csavarást,
- a csavaró feszültség meghatározását,
- a csavarás alapegyenletét,
- az alakváltozást csavaró igénybevétel esetén,
- a méretezést, ellenőrzést, terhelhetőséget kör
keresztmetszetű tengelyek és vastag falú csövek
csavaró igénybevétele esetén.
Legyen képes a csavaró igénybevétellel kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani számítással.
Tudja az összetett igénybevételt:
- az összetett igénybevétel fogalmát, fajtáit,
- az egyirányú összetett igénybevételt,
- a többirányú összetett igénybevételt.
Legyen képes az összetett igénybevétellel kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat megoldani számítással.
Ismerje az anyagok kifáradását, az ismételt
igénybevételt a kifáradási jelenség okait, az
anyagfáradást okozó terheléseket.
2.13. GépelemekIsmerje a gépészet területén alkalmazott oldható és
nem oldható kötési módokat.
Tudja a csavarokat és csavarkötéseket:
- a csavarok funkcióját és fajtáit,
- a menetprofilokat és a jellemző méreteket,
- az erőhatásokat és nyomatékokat a
csavarmenetekben,
- a csavarkötés meghúzási nyomaték-
szükségletét,
- mozgató orsók emelési nyomaték-szükségletét,
- a csavarok anyagát és gyártását,
- a csavarokat, csavaranyákat és
csavarbiztosításokat.
Legyen képes a csavarokkal és csavarkötésekkel
kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani
számítással.
Ismerje a csapszegeket, szegeket és a szabványos
rögzítőelemeket.
Ismerje a forgó alkatrészek oldható kötéseit:
- az ékkötéseket,
- a reteszkötéseket,
- a kúpos kötést,
- a bordás és profilos tengelykötéseket.
Legyen képes a forgó alkatrészek oldható kötéseivel
kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani
számítással.
Ismerje a szegecseket és szegecskötéseket:
- a szegecskötés készítését és a szegecsfajtákat,
- a szegecsek igénybevételét és méretezését,
- a különleges szegecseket.
Legyen képes a szegecsekkel és szegecskötésekkel
kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani
számítással.
Tudja a sajtolt és zsugorkötéseket illesztési
előírásaikat.
Ismerje a ragasztott, forrasztott és hegesztett kötéseket.
Ismerje a tengelyeket:
- a tengelyek alkalmazását és szerkezeti
kialakítását,
- a géptengelyek és szerkezetek anyagait, az
anyagkiválasztás szempontjait,
- az álló és forgó tengelyek igénybevételét és
méretezését,
- a statikus méretezést hajlításra,
- a statikus méretezést csavaró igénybevételre,
- a statikus méretezést összetett igénybevételre,
- a tengelykialakítások gyártáshelyes
megoldásait, a feszültséggyűjtő kialakítások
csökkentésének lehetőségeit.
Legyen képes a tengelyekkel kapcsolatos egyszerűbb
feladatokat számítással megoldani.
Ismerje a tengelykapcsolókat:
- a tengelykapcsolók kiválasztásának általános
szempontjait,
- az erőzáró és alakzáró tengelykapcsolókat,
- a merev tengelykapcsolókat,
- a kiegyenlítő tengelykapcsolókat,
- a rugalmas tengelykapcsolókat,
- oldható kapcsolókat,
- a különleges tengelykapcsolókat.
Legyen képes a tengelykapcsolókkal kapcsolatos
egyszerűbb számítási feladatokat elvégezni.
Ismerje a sikló- és gördülőcsapágyakat:
- a csapágyazás szükségességét, a kiválasztás
szempontjait,
- a radiális, axiális és radiax csapágyazásokat,
- a Sribeck diagramot,
- a siklócsapágyak súrlódási viszonyait és
kenését,
- a siklócsapágyak szerkezeti kialakítását és
anyagait,
- a gördülőcsapágyak fajtáit,
- a gördülőcsapágy-táblázatok használatát,
- a gördülőcsapágyak beépítését, illesztését és
kenését,
- a különleges gépiparban használatos
csapágyazásokat.
Legyen képes siklócsapágyakkal geometriai méretével
kapcsolatos feladatokat számítással megoldani,
gördülőcsapágyakat terhelés alapján táblázatból
kiválasztani.
Ismerje a tömítéseket:
- a tömítések feladatát,
- a nyugvó és mozgó tömítések fajtáit,
- a tömítések anyagait, beépítési módjait.
Ismerje a rugókat:
- a rugók feladatát, rugóállandó, rugómerevség
fogalmát,
- a rugókarakterisztikákat,
- a rugók fajtáit és igénybevételüket,
- a rugók anyagát és gyártását,
- a különleges rugókat.
Legyen képes a rugókkal kapcsolatos egyszerűbb
feladatokat megoldani számítással.
Legyen képes elvégezni adott terhelés és a
megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a
laprugó szilárdsági méretezését.
Ismerje a lengéscsillapítókat: a lengéscsillapítók
feladatát, csoportosításukat.
Ismerje a fékeket:
- a fékek feladatát, csoportosításukat,
- az egy- és kétpofás fékeket,
- a szalagfékeket,
- a kúpos féket,
- a tárcsás féket,
- a lemezes fékeket,
- a fékek működtetési módjait.
Legyen képes a fékekkel kapcsolatos egyszerűbb
feladatokat megoldani számítással.
Ismerje a fogaskerekeket:
- fogaskerekek típusait, fajtáit,
- fogaskerekek jellemző részeit,
- az evolvenst mint fogprofilt, valamint az
evolvensek kapcsolódási jellegzetességeit,
- az alámetszést, határfogszámot,
- a modul fogalmát,
- az elemi, egyenes, hengeres külső és belső
fogazatot,
- a kompenzált, egyenes, hengeres külső
fogazatot,
- a fogaskerekek geometriai j ellemzőinek
meghatározását,
- tönkremeneteli módokat,
- fogaskerekek anyagait,
- a fogaskerekek gyártását.
Legyen képes a fogaskerekekkel kapcsolatos
egyszerűbb feladatokat számítással megoldani.
Ismerje a csöveket és csőszerelvényeket:
- a csövek és csőszerelvények üzemviteli
paramétereit,
- a csövek anyagait és gyártását,
- a csőkötéseket és csőidomokat,
- a csővezetékek áramlástani és szilárdsági
méretezését,
- a csőszerelvényeket.
Legyen képes a csövekkel és csőszerelvényekkel
kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani
számítással.
2.14. HajtásokTudja a nyomatékszármaztató hajtásokat:
- a hajtástechnikai alapösszefüggéseket,
teljesítmény, nyomaték, fordulatszám
összefüggéseit,
- az áttétel fogalmát, kiszámításának módjait,
- a kényszerkapcsolatú hajtásokat, a kapcsolódás
feltételeit:
- a fogaskerékhajtást:
- az elemi, egyenes, hengeres külső és
belső fogazató hajtást,
- a kompenzált, egyenes, hengeres külső
fogazató hajtást,
- a hengeres csigahajtást,
- a lánchajtást,
- a lánchajtás kialakítását, gépelemeit,
elrendezési megoldásait,
- a súrlódásos hajtásokat:
- párhuzamos tengelyű, hengeres külső és
belső dörzskerékhajtást,
- merőleges tengelyű hengeres
dörzskerékhajtást,
- laposszíj-hajtást,
- ékszíj hajtást,
- az ipari hajtóműveket:
- a feladatait, típusait,
- a fokozatos, illetve a fokozat nélküli
szabályozás lehetőségeit,
- a fokozati tényező fogalmát.
Legyen képes a hajtások méretezésével és a
hajtóművekkel kapcsolatos számításokat elvégezni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaszöveges adatok tárolására és
megjelenítésére nem alkalmas
zsebszámológép, körző,
vonalzó
NINCS
A vizsgabizottságot működtető
intézmény biztosítja
vonatkozó szabványok a
feladatba építve
NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapTételkifejtés "A", "B",
"C", "D" feladat
1. rész
tesztfeladatok
2. rész
kifejtő
feladatok
3. rész
szerkesztést
igénylő
feladatok
4. rész
számítást
igénylő
feladatok
15 pont25 pont20 pont40 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörök átfogó számadása alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:

RészTémakörökAránya
1. rész - tesztfeladatok,
melyek az alábbi
feladattípusok lehetnek:
- igaz/hamis állítás,
- igaz/hamis állítás
indoklással,
- egyszerű feleletválasztás,
- hibajavítás,
- mondat kiegészítése,
- hibakeresés,
- kiválasztás (halmozás).
Munkabiztonság,
tűzvédelem,
környezetvédelem.
15%
2. rész - kifejtő feladatok,
melyek az alábbi
feladattípusok lehetnek:
- felsorolás,
- rövid kifejtés,
- fogalommeghatározás.
Gépészeti alapmérések,
anyagismeret,
anyagvizsgálat,
anyagjelölések,
gépészeti szerelés,
kézi forgácsolás,
gépi forgácsolás I.,
gépi forgácsolás II.,
műszaki mechanika,
gépelemek,
hajtások.
25%
3. rész - szerkesztést igénylő
feladatok, melyek az alábbi
grafikai típusok lehetnek:
- szerkesztési feladatok,
- rajzkiegészítések,
- szabadkézi vázlatok,
- reprodukálás,
- szabadkézi rajz.
Műszaki dokumentációk,
szakrajz,
géprajzi ismeretek.
20%
4. rész - számítást igénylő
feladatok
Anyagvizsgálat,
gépi forgácsolás I.,
gépi forgácsolás II.,
műszaki mechanika,
gépelemek,
hajtások.
40%

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok tesztfeladatokból, kifejtő feladatokból, szerkesztést igénylő feladatokból és számítási feladatokból állnak:

- a tesztfeladatok száma: 4-6 db,

- a kifejtő feladatok száma: 8-10 db,

- a szerkesztést igénylő feladatok száma: 1-4 db,

- a számítást igénylő feladatok száma: 4-6 db.

Ceruza csak a rajzolást, szerkesztést igénylő feladatokhoz használható.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

A számítást igénylő feladatoknál minden esetben fel kell írni a megfelelő összefüggést, majd behelyettesíteni a számértékeket, és elvégezni a szükséges számítási műveleteket.

A végeredménynél a mérőszám mellett fel kell tüntetni a mértékegységet is. Ha a részeknél nincs külön utasítás a mértékegységek vonatkozásában, a végeredményeket az SI alapegységeiben (m, s, kg, stb.), illetve ezek származtatott mértékegységeivel kifejezve (N, Pa, W, stb.) kell megadni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga a gépészeti munkavédelem, a gépészeti alapozó feladatok témaköreinek bemutatását igényli a vizsgázóktól.

Munkavédelem témakörei:

- munkabiztonság,

- tűzvédelem,

- környezetvédelem.

Gépészeti alapozó feladatok témakörei:

- gépészeti alapmérések,

- anyagismeret,

- anyagvizsgálat,

- anyagjelölések,

- gépészeti szerelés,

- kézi forgácsolás,

- gépi forgácsolás I.,

- gépi forgácsolás II.,

- műszaki mechanika,

- gépelemek,

- hajtások.

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni, és évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.

A szóbeli tétel négy feladatból áll:

- "A" feladat a munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem, a gépészeti alapmérések, az anyagismeret, az anyagvizsgálat, az anyagjelölések ismereteire épül,

- "B" feladat a gépészeti szerelés, kézi forgácsolás, gépi forgácsolás I., gépi forgácsolás II. ismereteire épül,

- "C" feladat a műszaki mechanika ismereteire épül,

- "D" feladat a gépelemek és a hajtások ismereteire épül.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos használatát, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

Az egyes feladatok megoldására:

- "A" feladat esetén 10 pont,

- "B" feladat esetén 10 pont,

- "C" feladat esetén 10 pont,

- "D" feladat esetén 20 pont adható.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
A"
feladat
"B"
feladat
C"
feladat
D"
feladat
Összesen
Feladat megértése, a lényeg2 pont2 pont2 pont4 pont10 pont
kiemelése.
Alapfogalmak ismerete, definiálása
és alkalmazása.
2 pont2 pont2 pont4 pont10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok
ismerete és alkalmazása,
magyarázása.
2 pont2 pont2 pont4 pont10 pont
Összefüggések értelmezése.2 pont2 pont2 pont4 pont10 pont
Megfelelően felépített, világos,
szabatos előadásmód.
1 pont1 pont1 pont2 pont5 pont
Szaknyelv alkalmazása.1 pont1 pont1 pont2 pont5 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:10 pont10 pont10 pont20 pont50 pont"

"

20. Az R. Melléklet KOHÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A kohászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a X. Kohászat ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 521 04 Kohászati technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Kommunikáció szakmai
nyelven
A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon
történő alkalmazása.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes
alkalmazásával.

2. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Elvonatkoztatás képességeTények és törvényszerűségek közötti összefüggések
felismerése.
2.2. LényegkiemelésLényeges és kevésbé lényeges szempontok
megkülönböztetése.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Konvertáló képességA meglévő tudás átalakításával új ismeretek
alkalmazása.
3.2. Logikai képességA meglévő információk közötti összefüggések
felismerése.
3.3. Kombinatív képességA meglévő információk alapján a lehetőségek
számbavétele.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Anyagvizsgálatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Roncsolásos anyagvizsgálatokLegyen tisztában az alábbi roncsolásos
anyagvizsgálatok céljával, feladatával és
elvégzésének a módjával:
- szakító vizsgálat,
- keménységmérések (Brinell, Rockwell,
Vickers),
- ütővizsgálat.
1.2. Roncsolásmentes anyagvizsgálatokIsmerje az alábbi roncsolásmentes
anyagvizsgálatok célját, feladatát és
elvégzésének a módját:
- Ultrahangos vizsgálatok.
- Mágneses vizsgálatok.
- Folyadékbehatolásos vizsgálatok.
- Potenciálszondás mélységmérés.
- Felületi érdesség mérés.
- Felületi bevonatok összetételének és
vastagságának meghatározása.

2. Anyagszerkezet vizsgálatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Anyagösszetételek
meghatározás
Ismerje
- a darabos anyagok porítását, szitavizsgálatát,
- a nedvesség-, hamu-, illóanyag-tartalom
vizsgálatát,
- az alapanyagok, salakok összetételének
meghatározását analitikai módszerekkel vagy
röntgen spektrométerrel.
2.2. Metallográfiai vizsgálatokLegyen képes ismertetni:
- a metallográfiai vizsgálatokhoz próbatestek
előkészítését (beágyazás, csiszolás, polírozás),
- a preszulfátosmakromaratást és Baumann-
lenyomat készítését,
- az acélok zárványosság vizsgálatát,
- az öntöttvas mikroszerkezetének
meghatározását.

3. Műszaki alapismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Műszaki ábrázolásIsmerje a rajzi szabványokat.
Legyen képes elvégezni a síkmértani szerkesztéseket.
Ismerje a térelemeket (pont, egyenes, sík).
Ismerje a térelemek kölcsönös helyzetét.
Ismerje az egyszerűbb síklapú testeket és
származtatásukat.
Ismerje a forgástesteket és származtatásukat.
Ismerje a vetületi ábrázolást:
- egy képsíkos ábrázolás,
- a második képsík,
- a képsík-rendszer, a képsíkok egybeforgatása.
Ismerje a térelemek ábrázolását:
- pont és egyenes illeszkedése,
- különleges helyzetű egyenesek,
- egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság,
- különböző helyzetű sík ábrázolása.
Ismerje a perspektivikus és axonometrikus ábrázolást.
Ismerje a géprajzfajták rendszerét, a méretmegadás
alapjait.
Tudja a vázlatkészítés szerepét, szabályait, technikáját.
Ismerje a metszet származtatását, fajtáit, a szelvényt,
fajtáit és az ábrázolásuk sajátos szabályait.
Tudja a törés, nem teljes vetületek, ferde síkú és
elfordított vetületek alkalmazásának szabályait.
Ismerje az alábbi esetekre vonatkozó ábrázolási
szabályokat:
- szimmetrikus tárgy,
- kiemelt részletek,
- ismétlődő elemek,
- síkfelület jele,
- mozgó alkatrész szélső állása, eredeti körvonal,
- csatlakozó alkatrészek,
- felületi kialakítások,
- alkatrészek felfekvő felülete.
Ismerje a méretmegadás jeleit, méretelosztást,
szabványos alkatrészek méreteit, mérethálózat
felépítésének elveit.
Ismerje az
- alaptűréseket, szabványos tűrésnagyságokat,
- alak- és helyzettűréseket, illesztést, illesztési
rendszereket.
Ismerje a felületi egyenetlenségek fogalmát, fajtáit, a
felületi érdesség megadását, a tűrés és az érdesség
összefüggését.
Ismerje a felületkikészítés és a hőkezelés megadását.
Ismerje az összeállítási rajzok jellemzőit, készítési
szabályait.
Ismerje a darabjegyzék és a rajzszámozási
rendszereket.
Ismerje az alábbi gépelemekre vonatkozó ábrázolási
szabályokat:
- csavarmenetek,
- fogazott alkatrészek,
- bordás tengelykötések,
- rugók,
- gördülőcsapágyak,
- siklócsapágyak.
Ismerje a hegesztett, forrasztott, ragasztott és
szegecskötések ábrázolás szabályait.
3.2. MechanikaIsmerje az erő fogalmát és jellemzőit.
Értse a statika alaptörvényeit.
Tudja meghatározni a közös pontban metsződő és
párhuzamos erőrendszer eredőjét.
Ismerje a kényszerek fajtáit és jellemzőiket.
Tudja az erőt felbontani összetevőire.
Tudja meghatározni az erőnyomatékát.
Ismerje a síkbeli erőrendszereket.
Legyen képes a tartókat jellemezni.
Ismerje a szilárdságtani alapfogalmakat.
Ismerje az igénybevétel fogalmát, fajtáit:
- egyszerű igénybevételek: húzó, nyomó, nyíró,
hajlító, csavaró igénybevétel,
- összetett igénybevételek.
3.3. Gépészeti alapismeretekIsmerje a gépészeti kötésmódokat:
- oldható kötések,
- oldhatatlan kötések.
Ismerje a gépelemek jelképes jelölését,
alkalmazásának területeit.
Ismerje a hajtási módokat és jelképes jelölésüket:
- súrlódásos hajtások,
- kényszerhajtások.
Ismerje
- a sikló csapágyakat,
- a gördülő csapágyakat,
- a csapágyak kenését.
Ismerje a a tengelyek típusait és részeit.
Ismerje a tengelykapcsolókat (merev-, rugalmas-,
mozgékony tengelykapcsolók).
Ismerje az egyéb tengelykapcsolókat (Kardán-,
lemezes-, hidraulikus kapcsoló).
Ismerje a fékek feladatát, csoportosításukat és
működtetését.
Ismerje a csővezetékeket és csőkötéseket.
3.4. Irányítástechnikai
alapismeretek
Ismerje az irányítás fogalmát, felosztását (kézi és
önműködő irányítás) és az irányítás részműveleteit.
Ismerje az irányítási rendszer részeit (az irányított és
irányító rendszer, szerkezeti részek, készülék, szerv,
elemjelvivő vezeték).
Ismerje az irányítási rendszer ábrázolási módját
(hatásvázlat és részei).
Értse az irányítás fajtáit: szabályozás és vezérlés.

4. Fémtan

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Metallurgiai folyamatok
kémiai alapjai
Ismerje a kémiai folyamatok átalakulási hőit.
Ismerje az oldás, oldhatóság fogalmát.
Ismerje az oldás és az oldhatóság alkalmazását a
kohászati folyamatoknál.
Értse a kémiai egyensúly fogalmát.
Ismerje a kémiai egyensúlyok kohászati vonatkozásait.
Ismerje a tömeghatás törvényét.
Értse a tömeghatás törvényének alkalmazását konkrét
kohászati gázegyensúlyokra.
Ismerje a fém-karbonátok termikus disszociációját.
Ismerje a fém-oxidok bomlását és keletkezését.
Értse a fém-oxidok redukálhatósági viszonyait.
Ismerje a kondenzált fázisok egyensúlyát
Értse az oldatokban végbemenő egyensúlyok kohászati
vonatkozásait.
4.2. Fémtani és hőkezelési
alapismeretek
Ismerje a kristálytan alapfogalmait, fémek kristályos
szerkezetét és az ideális kristály, kristályrendszereket.
Értse a kristályosodás folyamatát és az azt befolyásoló
tényezők közötti összefüggéseket.
Ismerje a kristályosodási képesség, kristályosodási
sebesség fogalmát.
Ismerje az ötvözet fogalmát, ötvözetkészítés célját,
módjait.
Ismerje az ötvözetek szövetelemeit: színfém, szilárd
oldat, vegyület, eutektikum, eutektoid.
Legyen képes értelmezni az ideális egyensúlyi
diagramokat.
Ismerje az ipari vasötvözeteket, a Fe-C diagramot, Fe-
Fe3C diagramot és az ikerdiagramot.
Ismerje az elsődleges szövetek, másodlagos szövetek
és tulajdonságait.
Ismerje az ötvözök hatását.
Tudja az ipari vasötvözetek rendszerezését.
Értse az öntés és képlékeny alakítás metallográfiai
vonatkozásait.
Értse az ausztenit átalakulását nem egyensúlyi
körülmények között.
Ismerje a Bénit, martenzit keletkezését és
tulajdonságait.
Ismerje a hőkezelés fogalmát, alkalmazásának
szükségességeit.
Ismerje a hűtés sebességének befolyását az
átalakulásra.
Ismerje az acélok lágyító és egyneműsítő hőkezelését
(feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás,
normalizálás, izotermás lágyítás, diffúziós izzítás,
ausztenites lehűtés).
Ismerje az acélok teljes edzését (ötvözetlen acélok
edzése, ötvözött acélok edzése, edzhetőség,
átedzhetőség, edzési feszültségek és elhárítási
lehetőségei).
Ismerje a felületi hőkezeléseket:
- összetételt nem változtató (indukciós, láng-,
bemártó edzés),
- összetételt változtató (betétedzés, ceméntalas,
nitridálás, alitálás stb.),
- egyéb felületi hőkezelések.
Ismerje a szerszámacélok hőkezelését.

5. Munka- és környezetvédelem

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Munka- és tűzvédelemIsmerje a munkavédelem:
- célját, alapfogalmait,
- szervezeti és jogi kérdéseit.
Ismerje a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit.
Ismerje a munkavégzés szabályait.
Ismerje a gépi berendezések munkavédelmét és
biztonságtechnikáj át.
Ismerje az anyagmozgatás munkabiztonsági szabályait.
Ismerje a tűzvédelem kapcsolatos szabályokat:
- a tűzveszélyes anyagokat,
- a tűzveszélyességi osztályba sorolást.
5.2. KörnyezetvédelemIsmerje a természetvédelem és a környezetvédelem
fogalmát.
Ismerje a természetvédelmi jogszabályokat.
Ismerje a nemzetközi szervezeteket, egyezményeket.
Ismerje a vízszennyezés hatásait.
Ismerje az ipari és kommunális szennyvizek kezelését,
tisztítását.
Ismerje a levegő fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit.
Ismerje a levegőszennyezés forrásait.
Ismerje a légszennyező gázokat és hatásaikat.
Ismerje a por és cseppfolyós szennyező anyagokat.
Ismerje a légszennyezés csökkentésének módszereit.
Ismerje a veszélyes hulladékokra és a különleges
kezelést igénylő hulladékokra vonatkozó előírásokat.

6. Minőségirányítás

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Minőségirányítás alapjaiIsmerje a minőségirányítás
- alapfogalmait,
- szabványait.
Ismerje a minőség-ellenőrzést.
Ismerje a minőségbiztosítást.
Ismerje az ellenőrzéstechnológiáját.
Ismerje az ellenőrzéstechnikákat.
6.2. FolyamatokIsmerje az átadás-átvételi eljárásokat.
Üzemeltetési dokumentációk.

7. Vaskohászat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. NyersvasgyártásIsmerje a vasérc lelőhelyeket, vasérc előfordulását,
vasérc összetételét.
Ismerje a vasérc előkészítés módjait (aprítás,
osztályozás, pörkölés, brikettálás).
Értse a nyersvasgyártás metallurgiai alapjait, nyersvas
redukálását.
Ismerje a nyersvasgyártásnál felhasznált anyagokat
(pellet, vashulladék, salakképző anyagok, kohókoksz).
Ismerje az érc előkészítési eljárásokat.
Ismerje a kohókoksz előállítását.
Ismerje a salak-feldolgozási eljárásokat.
Ismerje a füstgáztisztítási eljárásokat.
Ismerje a melléktermékeket és azok hasznosítását.
7.2. NagyolvasztóIsmerje a nagyolvasztó
- részeit, felépítését,
- zónáit,
- gépi berendezéseinek felépítését, működését,
- kiszolgáló berendezéseinek felépítését,
működését.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép,
NINCS
rajzeszközök,
íróeszközök
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
FeladatlapEgy "A" és "B" feladatot tartalmazó
tétel kifejtése
Teszt jellegű
feladatok
Rövid válaszokat
igénylő feladatok
60 pont40 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja az alábbi témakörökből történő átfogó számadás:

- anyagszerkezet vizsgálatok,

- anyagvizsgálatok,

- műszaki alapismeretek,

- munka- és környezetvédelem,

- minőségirányítás,

- vaskohászat,

- fémtan.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, igaz-hamis állításos feladatokból és rajzos feladatokból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.

A tesztfeladatok állításokból állnak. A vizsgázónak minden állítást meg kell ítélnie, és megjelölni, hogy helytálló vagy nem helytálló az adott állítás. A helyesen megítélt állítások után jár pont.

Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamisat szakmailag indokolni kell.

A rajzos feladatok lehetnek:

- vetületi ábrázolás,

- rajzkiegészítés

- vagy rajzolvasás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgán kihúzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtésével ad számot a képzés során megszerzett tudásáról.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 15-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át kétévente cserélni kell.

A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.

Témakörök:

- "A"feladat:

- munkahelyi egészség és biztonság,

- fémtani és hőkezelési alapismeretek.

- "B"feladat:

- metallurgiai folyamatok kémiai alapjai,

- vaskohászat.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése.5 pont5 pont10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása.4 pont4 pont8 pont
Tények, jelenségek, folyamatok
ismerete magyarázása.
4 pont4 pont8 pont
Összefüggések értelmezése.4 pont4 pont8 pont
Megfelelően felépített, világos
előadásmód.
4 pont4 pont8 pont
Szaknyelv alkalmazása.4 pont4 pont8 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

21. Az R. Melléklet VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 523 01 Automatikai technikus,

- 54 523 02 Elektronikai technikus,

- 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Olvasott szakmai szöveg megértése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szövegben olvasott
fogalmak helyes értelmezése
A fogalmak ismerete, a fogalmakhoz kötődő szakmai
tartalmi elemek értése, tévedésmentes értelmezése.
1.2. A szöveg szakmai
tartalmának megértése
A szövegben szereplő fogalmak közötti összefüggések
felismerése, a szakmai tartalom megértésén keresztül
lényegének kiemelése, a szövegben szereplő
ismeretelemek rendszerezése.
1.3. Szakmai kommunikáció
az olvasott szöveg alapján
A szóbeli tétel szövege alapján szakmailag helyes,
rendszerezett felelet, a kérdező tanár kérdéseire adott
lényegre törő, pontos válaszok.

2. Szakmai számolási készség_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A szakmai
összefüggések, képletek,
mértékegységek értelmezése
Az alapvető törvényszerűségek ismerete, a feladat
megoldásához szükséges képletek, egyenletek
kiválasztása, a megfelelő mértékegységek alkalmazása.
2.2. A szakmai
összefüggések, képletek,
mértékegységek használata
Normál alakkal történő számolás, a képletekbe történő
pontos behelyettesítés, az egyenletek rendezése, a
mértékegységek átváltása, az SI helyes használata.
2.3. A szakmai
követelményeknek megfelelő
pontosságú számolás
A számológép alkalmazása, a pontos érték megadása
normál alakban és prefixumokkal, a kerekítés
szabályainak alkalmazása.

3. Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A villamos kapcsolási
rajzok szabványos
rajzjeleinek felismerése
Az elektrotechnikában, az elektronikában és az
irányítástechnikában használatos rajzjelek, jelölések,
feliratok, a rajzokon történő elhelyezésük ismerete és
megnevezése.
3.2. A kapcsolási rajz alapján
az áramkör felismerése
A kapcsolási rajzok, hatásláncok, blokkvázlatok
szerkesztési szabályainak ismerete, az áramkör vagy
rendszer rajz alapján történő azonosítása.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Elektrotechnika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Villamos áramkör
1.1.1. A villamos áramkör
részei
Tudja definiálni a legfontosabb villamos mennyiségek
(feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség)
fogalmát, jellemzőit és mértékegységeit.
Tudjon a mértékegységekkel átszámításokat végezni a
prefixumok szerint.
Legyen képes értelmezni és számításokat végezni az
ellenállás megadott fizikai és geometriai paraméterei
segítségével.
Legyen tisztában az ellenállások negatív és a pozitív
hőfokfüggésével, valamint azok gyakorlati
vonatkozásaival.
Legyen képes hőmérsékletfüggésre vonatkozó
számításokat elvégezni.
Ismerje a fajlagos ellenállás és a fajlagos vezetés
fogalmát.
Ismerje az ellenállások fajtáit, szabványos
jelölésmódjait, terhelhetőségét és katalógusadatait.
Tudja bemutatni az egyszerű áramkör felépítését,
jellemzőit.
Legyen képes definiálni Ohm törvényét.
Legyen képes definiálni az egyenáramú hálózatok
csomópontokra és hurkokra vonatkozó Kirchhoff
törvényeit.
Tudja alkalmazni az Ohm és a Kirchhoff törvényeket
egyszerűbb hálózatok jellemzőinek számításánál.
Legyen képes számítással meghatározni az
ellenállások soros, párhuzamos és vegyes
kapcsolásainál az eredő ellenállást.
Tudja ismertetni az áram- és feszültségmérő
méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat.
Legyen képes értelmezni az alapműszer jellemzőit,
továbbá számítással meghatározni az előtét- és a sönt
ellenállásokat.
Legyen képes értelmezni a vezetékek, a terhelés, a
részfeszültségek fogalmát.
1.1.2. Passzív és aktív
hálózatok
Tudja definiálni a feszültségosztás és az áramosztás
törvényét.
Legyen képes számításokat végezni egyszerűbb
feszültség és áramosztó áramkörökön.
Legyen tisztában a Wheatstone híddal történő
ellenállásmérés módszerével.
Tudja ismertetni az ideális, a valóságos feszültség és
áramgenerátorok jellemzőit (belső ellenállás,
forrásfeszültség, kapocsfeszültség).
Legyen képes számítással meghatározni az
egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit.
Legyen képes elemezni a kapocsfeszültség terhelő
áramtól való függését.
Tudjon számításokat végezni a generátorok soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolásaira.
Tudja felrajzolni a feszültség- és az áramgenerátorok
helyettesítő képeit (Thevenin, Norton).
Legyen tisztában a Norton és a Thevenin helyettesítő
képek közötti kapcsolattal.
Legyen képes értelmezni a villamos munka és a
villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.
Tudjon számítással meghatározni villamos munkát és
teljesítményt.
Ismerje a hatásfok fogalmát, és tudjon a berendezések
hatásfokának figyelembevételével számításokat
végezni.
Legyen képes elmagyarázni az illesztést, és mutasson
rá annak gyakorlati jelentőségére.
1.1.3. A villamos áram
hatásai
Tudja csoportosítani a villamos áram hatásait
(hőhatás, fényhatás, vegyi hatás, élettani hatás,
mágneses hatás).
Ismerje a villamos energia és a hőenergia közötti
kapcsolatot, és értelmezze a fajhő fogalmát.
Tudjon felsorolni hőhatáson alapuló jellemző
gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés,
biztosítók, hűtőbordák).
Ismerje a villamos áram fényhatását és alkalmazását
(izzó, fénycső).
Tudja definiálni Faraday törvényét.
Legyen képes bemutatni az elektrolízis jellemző
gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (fémek
kiválasztása, galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás).
Ismerjen az áram mágneses hatásával kapcsolatos
gyakorlati alkalmazásokat.
1.2. Villamos tér
1.2.1. A villamos erőtér
jellemzői
Tudja ismertetni a villamos erőtér fogalmát és tudja
értelmezni jellemzőit (töltés, erőtér, erő, térerősség,
feszültség, eltolás).
Legyen képes értelmezni a villamos töltések egymásra
gyakorolt taszító és vonzó hatását.
Tudja definiálni Coulomb törvényét, és legyen képes
számításokat végezni a Coulomb törvény segítségével.
Tudja ábrázolással szemléltetni a villamos erőteret, és
annak homogén változatát.
1.2.2. Jelenségek villamos
térben
Tudja ismertetni a villamos térerősség és az anyagok
kapcsolatát, a dielektromos állandó fogalmát.
Tudja ismertetni a kapacitás fogalmát, a
síkkondenzátor adataitól való függését és
mértékegységét.
Legyen tisztában az eredő kapacitás kiszámításával
soros és párhuzamos kapcsolódású kondenzátoroknál.
Legyen képes kifejteni a kisülés, a csúcshatás, az
átütés, az elektromos megosztás, és az árnyékolás
gyakorlati jelentőségét.
Legyen képes értelmezni az időállandót és a
kondenzátorok energiáját.
Tudja összefoglalni röviden a kondenzátorok
gyakorlatban előforduló veszteségeit.
1.3. Mágneses tér
1.3.1. A mágneses erőtér
jellemzői
Tudja ismertetni a mágneses erőtér fogalmát és
értelmezni jellemzőit (térerősség, indukció, fluxus,
gerjesztés).
Legyen képes ábrázolással szemléltetni a mágneses
erőteret.
Tudja értelmezni a mágneses erőtér erőhatásait, és
számítással meghatározni a mágneses tér, az áram és a
ferromágneses anyag kölcsönhatásánál fellépő
erőhatást.
Legyen képes számítással meghatározni egyszerű
mágneses körök alapjellemzőit.
Tudja értelmezni a gerjesztési törvényt.
Tudja értelmezni a permeabilitás, a hiszterézis, a
diamágneses, a paramágneses és a ferromágneses
anyagok fogalmát.
1.3.2. ElektromágnesesTudja értelmezni az elektromágneses indukció, a
indukciómozgási, a nyugalmi, az önindukció, a kölcsönös
indukció és az indukált feszültség fogalmát,
jellemzőit.
Tudja ismertetni az önindukciós tényező (induktivitás)
fogalmát, a tekercs adataitól való függését és
mértékegységét.
Tudja értelmezni idődiagramok alapján az időállandó
fogalmát.
Legyen tisztában az eredő induktivitás kiszámításával
soros és párhuzamos kapcsolódású tekercseknél.
Tudja értelmezni az indukált feszültség nagyságát
meghatározó indukciótörvényt és az indukált
feszültség irányát meghatározó Lenz törvényt.
Legyen tisztában az induktivitás energiáját
meghatározó tényezőkkel.
Tudja értelmezni a szkinhatás és az örvényáramok
gyakorlati vonatkozásait.
1.4. Váltakozó áramú
hálózatok
1.4.1. Szinuszos váltakozó
mennyiségek
Tudja ismertetni és értelmezni a szinuszos
váltakozó jel jellemzőit (amplitúdó, frekvencia,
körfrekvencia, periódus idő, pillanatnyi érték,
fázisszög).
Ismerje a váltakozó mennyiségek ábrázolási
módszereit (vonaldiagram, vektordiagram).
Tudja értelmezni és kiszámítani a váltakozó jel
középértékeit.
Ismerje az ohmos ellenállás, a kondenzátor és a
tekercs viselkedését váltakozó áramú körben.
Legyen tisztában az ideális ohmos, az ideális induktív
és az ideális kapacitív fogyasztó jellemzőivel, az
induktív és a kapacitív reaktancia, az impedancia és az
admittancia fogalmával.
1.4.2. Az R, L, C
áramkörök jellemzői
Tudja értelmezni a tekercsek és a kondenzátorok
veszteségeit, a valóságos ohmos ellenállás és a
valóságos reaktanciák jóságát.
Legyen képes meghatározni vektorábrák segítségével
a soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos R-L, R-
C és R-L-C
áramkörökre vonatkozó jellemzőket (impedancia,
admittancia, fázisszög, határfrekvencia,
frekvenciafüggés).
Legyen képes számításokat elvégezni soros és
párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön.
Ismerje a rezgőkörök fogalmát, valamint tudja
felrajzolni a soros és a párhuzamos rezgőkörök
rezonanciagörbéit.
Legyen képes definiálni a rezonancia frekvenciát, a
veszteségi ellenállást, a jósági tényezőt, a rezonancia
impedanciát, a sávszélességet és a határfrekvenciákat.
Tudjon soros és párhuzamos rezgőkörrel kapcsolatos
számításokat végezni.
Tudja kifejteni a rezgőkörök gyakorlati
alkalmazásának lehetőségeit.
Tudja értelmezni a látszólagos, a hatásos, a meddő
teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.
Ismerje a váltakozó áramú teljesítmények közötti
kapcsolatot.
1.4.3. Többfázisú hálózatok
és villamos gépek
Tudja értelmezni a háromfázisú rendszer fogalmát,
jellemzőit (fázistekercsek, fázis feszültségek, vonali
feszültségek, teljesítmény, csillagpont,
csillagkapcsolás, háromszögkapcsolás, szimmetrikus
és aszimmetrikus terhelés).
Ismerje a háromfázisú rendszer előnyeit és gyakorlati
alkalmazásait.
Tudja csoportosítani a villamos gépeket
(transzformátorok, generátorok, motorok), és tudj a
ismertetni működésük elvi alapjait.
Legyen tisztában a transzformátor műszaki
jellemzőivel (áttételek, hatásfok, szórás, jelölési mód).
Tudja ismertetni a forgó mágneses mező fogalmát és
jellemzőit.
Tudja csoportosítani a villamos forgógépeket, és tudja
ismertetni jellemzőiket (kommutátor, armatúra,
kapocsfeszültség, fordulatszám, nyomaték).

2. Elektronika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Villamos áramköri
alapismeretek
2.1.1. KétpólusokTudja csoportosítani a villamos áramköri elemeket és
kétpólusokat.
Legyen képes definiálni az aktív, a passzív, a lineáris és
a nemlineáris kétpólusok fogalmát.
Tudja értelmezni a passzív kétpólusok jellemzőit
(impedancia, admittancia, fázisszög,
helyettesítő kép).
Tudja ismertetni az aktív kétpólusok helyettesítésének
lehetőségeit.
2.1.2. NégypólusokTudja definiálni az aktív, a passzív, a lineáris, a
nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus
négypólusok fogalmát.
Legyen képes értelmezni a passzív négypólusok
jellemzőit impedancia, admittancia és hibrid (z, y, h)
paraméteres egyenleteik alapján.
Tudja értelmezni a passzív négypólus csillapítását.
Tudja dB-ben kiszámítani a passzív négypólus
csillapítását.
2.2. Félvezető
alkatrészek
2.2.1. Félvezetők
jellemzői, PN átmenet
Ismerje a félvezető anyagok szerkezetét, a vezetés
folyamatát tiszta és adalékolt félvezetőkben.
Legyen képes értelmezni a félvezetők
hőmérsékletfüggését, a PN átmenet felépítését és
működését.
2.2.2. Félvezető
alkatrészek j ellemzői
Legyen képes bemutatni és jellemezni a félvezető
diódák (egyenirányító, Zener, kapacitás, tűs, alagút,
Schottky) felépítését, karakterisztikáit és jellemzőit.
Tudja ismertetni a bipoláris és az unipoláris
tranzisztorok felépítését, működését, alapegyenleteit,
karakterisztikáit.
Legyen képes az alapkapcsolások, a jelleggörbék, a
paraméterek és a helyettesítő képek közötti
kapcsolatrendszer elemzésére.
Legyen képes a kisjelű vezérlés értelmezésére.
Tudja bemutatni a többrétegű félvezető eszközök
(tirisztor, triac, UJT) felépítését, működését és
alkalmazási lehetőségeit. Legyen képes az
optoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda,
fotoelem, fototranzisztor, fényt kibocsátó dióda)
felépítésének, működési elvének és alkalmazási
lehetőségeinek ismertetésére.
Tudja értelmezni az erősáramú félvezető eszközök
(négyrétegű dióda, tirisztor, diac, triac, UJT, lézerdióda)
felépítését, működését, és karakterisztikáját.
Tudja ismertetni a félvezető eszközök gyakorlati
alkalmazásait, műszaki katalógusadatait.
2.3. Erősítők
2.3.1. Tranzisztoros
erősítők
Tudja definiálni a lineáris és a nemlineáris
működést, a sztatikus és a dinamikus
üzemmódot.
Legyen képes bemutatni és értelmezni a munkapont, a
munkaegyenes szerepét, a munkapont beállítására
szolgáló megoldásokat.
Tudja számítással meghatározni a munkapontbeállító
alkatrészeket bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál.
Legyen képes értelmezni az általános erősítő jellemzők
(feszültségerősítés, áram erősítés, teljesítményerősítés,
bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállást,
frekvenciafüggés, határfrekvenciák, sávszélesség)
fogalmát.
Tudja felrajzolni a bipoláris és az unipoláris
tranzisztoros alapkapcsolásokat. Legyen képes
számítással meghatározni a közös emitteres és a közös
source-u alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit.
Tudja értelmezni e két alapkapcsolás kisjelű
helyettesítő képeit.
Tudja ismertetni a visszacsatolás elvét, fajtáit, a
visszacsatolás hatásait az erősítő jellemzőire.
Legyen képes bemutatni a negatív visszacsatolás
gyakorlati megvalósításait.
2.3.2. Műveleti erősítőkTudja ismertetni a műveleti erősítők
tömbvázlatos felépítését és jelképi jelöléseit.
Legyen képes felrajzolni az integrált műveleti erősítős
alapkapcsolásokat.
Tudja értelmezni jellemzőiket (feszültségerősítés,
bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás).
Tudja ismertetni a műveleti erősítők munkapont
beállítási lehetőségeit.
Legyen képes meghatározni a műveleti erősítős
alapkapcsolások (invertáló és nem invertáló)
méretezésére szolgáló összefüggéseket.
Legyen képes számítással meghatározni a műveleti
erősítős alapkapcsolások váltakozóáramú jellemzőit
(bemeneti és kimeneti ellenállás, feszültségerősítés).
Tudja ismertetni a műveleti erősítők műszaki katalógus
adatait.
2.4. Impulzustechnika
2.4.1. ImpulzusokIsmerje az impulzus fogalmát és fajtáit.
Legyen képes értelmezni az impulzusok jellemzőit
(amplitúdó, frekvencia, periódusidő, impulzus idő,
felfutási- és visszafutási idő, felfutási és visszafutási
meredekség, felfutási és visszafutási sebesség, tetőesés,
túllövés, kitöltési tényező).
Tudja felrajzolni a legfontosabb impulzusfajtákat.
2.4.2. Impulzustechnikai
áramkörök
Legyen képes elmagyarázni a passzív jelformálók
(differenciáló-, integráló és diódás vágóáramkör)
működését.
Ismerje a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási
területeit.
Tudja értelmezni a félvezető elemek és a műveleti
erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil
állapotot.
Legyen képes elmagyarázni a bistabil, a monostabil, az
astabil multivibrátor működését és értelmezze
jellemzőiket.
Legyen tisztában az impulzus-előállító
áramkörök gyakorlati szerepével.
2.5. Digitális technika
alapjai
2.5.1. Logikai algebraTudja definiálni a digitális és az analóg jelek fogalmát
és jellemzőit. Ismerje a kettes és a tizenhatos
számrendszer jellemzőit és az átszámítási
algoritmusokat.
Tudja bemutatni a logikai függvények leírási módjait
(szöveges, igazságtáblázat, logikai vázlat, algebrai
alak).
Tudja értelmezni az egy-, a két- és a többváltozós
logikai függvényeket.
Ismerje a logikai (Boole) algebra alaptörvényeit és
alaptételeit, az algebrai és a grafikus (Veitch-Karnough
táblás) egyszerűsítés szabályait.
Legyen képes értelmezni a logikai függvények
mintermes és maxtermes szabályos alakjait.
Tudja összehasonlítani a minterm- és a maxterm táblák
felépítésének elvét, legyen képes bemutatni a szabályos
alakok közötti
átalakítást és a függvények szabályos alakra hozását.
Tudjon logikai feladatok alapján logikai függvényeket
minimalizálni.
2.5.2. Logikai hálózatokIsmerje a kombinációs hálózatok jellemzőit, a logikai
kapuk rajzjeleit.
Legyen képes bemutatni a funkcionálisan teljes
rendszereket (NÉV, NAND, NOR rendszer).
Legyen képes realizálni egyszerűsített logikai
függvényeket NÉV, NAND és NOR rendszerben.
Ismerje a szekvenciális (sorrendi) hálózatok jellemzőit
és csoportosítását, az elemi sorrendi áramkörök
(tárolók) rajzjeleit.
Legyen képes bemutatni a tároló áramkörök alaptípusait
(R-S, J-K, T, D tároló).
Tudja felírni az egyes tároló típusok vezérlési
táblázatait.

3. Irányítástechnika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Irányítástechnikai
alapismeretek
3.1.1. AlapfogalmakTudja értelmezni az irányítás fogalmát,
részműveleteit (érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés,
beavatkozás).
Tudja ismertetni az irányításban alkalmazott
segédenergiák (villamos, pneumatikus, hidraulikus,
vegyes) jellemzőit, a nem villamos mennyiségek
villamos jelekké történő átalakításának módjait.
3.1.2. Irányítási rendszerIsmerje az irányítási rendszer felépítését, a hatáslánc,
a jelhordozó és a jel fogalmát.
Tudja értelmezni az analóg és a digitális jel
jellemzőit.
Legyen képes bemutatni az irányítási rendszer fő
részeit (irányító berendezés, irányított berendezés) és
az irányítási rendszer szerkezeti részeit (elem, szerv,
jelvivő vezeték).
3.2. Vezérlés
3.2.1. AlapfogalmakIsmerje a vezérlés fogalmát, hatásláncát, a
vezérlések fajtáit.
3.2.2. Vezérlési rendszerIsmerje a vezérlési vonal részeitjeleitjellemzőit.
Tudja értelmezni a vezérlési hatáslánc szerveit
(érzékelő, vezérlőj elformáló, erősítő, végrehajtó,
beavatkozó szerv).
Tudja értelmezni a vezérlések felosztását a
felhasznált segédenergiák, illetve a vezérlőjel
alapján.
Ismerje a vezérlések ábrázolási módjait.
Ismerje az áramútrajz rajzjeleit, tervjeleit.
Legyen képes olyan egyszerű relés kapcsolások
áramútrajzát elkészíteni, mint öntartás, távvezérlés.
3.3. Szabályozás
3.3.1. AlapfogalmakIsmerje a szabályozás fogalmát, hatásvázlatát, a
szabályozások fajtáit.
3.3.2. Szabályozási rendszerIsmerje a szabályozási kör részeit Jeleit Jellemzőit.
Tudja értelmezni a szabályozási kör szerveit
(érzékelő, alapjel képző, különbségképző,
jelformáló, erősítő, végrehajtó szerv, beavatkozó
szerv).
Tudja értelmezni a szabályozások felosztását az
alapjel időbeli lefolyása, a hatáslánc jeleinek
folytonossága, a szabályozás folyamatossága, a
rendszer szerkezete szerint.
Legyen tisztában a szabályozások ábrázolási
módjaival.
Ismerje a tagok csoportosítását jelátvitel szerint
(arányos, integráló, differenciáló), és a stabilitás
fogalmát.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok tárolására és
megjelenítésére nem alkalmas
zsebszámológép, sablonok,
vonalzók
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandó anyagok

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCSTémakörök
Mikor?NINCSJogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
I. FeladatlapII. Feladatlap
60 perc120 perc
Egyszerű, rövid
feladatok
(elektrotechnika,
elektronika,
irányítástechnika
témakörből)
Összetett feladatok
(elektrotechnika,
elektronika
témakörből)
"A" altétel kifejtése: elektrotechnikai
témakörből
"B" altétel kifejtése:
elektronikai vagy irányítástechnikai
témakörből
40 pont60 pont50 pont
100 pont

Írásbeli vizsga

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a tanuló elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról az ismeretek, a képességek, az alkalmazás tekintetében egyaránt.

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak két feladatlapon központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (60 perc) és a II. (120 perc) Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására.

Az írásbeli feladatlapok tartalmi és formai jellemzői

Az I. Feladatlap egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, a II. Feladatlap elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igényli.

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása mindkét feladatlapon az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.

Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.

I. Feladatlap: Egyszerű, rövid feladatok

Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, vagy elektronikai, vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-12 kérdésből, utasításból, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.

II. Feladatlap: Összetett feladatok

Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálás-jellegű követelményekre is építenek. A számolást (méretezést) is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

Kompetenciák%
I. Feladatlap:
Egyszerű, rövid feladatok
Alapfogalmak ismerete, definiálása és
alkalmazása
20
Törvények, szabályok és összefüggések ismerete
és alkalmazása
20
II. Feladatlap:
Összetett feladatok
Pontos számolás, feladatmegoldás, precíz
méretezés
30
Összefüggések ábrázolása és értelmezése30
Lehetséges feladattípusok
1. Ellenállás meghatározása paramétereiből és ellenállás hőfokfüggés számítások.
2. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban.
3. Összetett ellenállás-hálózatok méretezése, feszültség- és áramosztás számítása.
4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások.
5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások.
6. A Norton-, és a Thevenin-tétel alkalmazása.
7. Egyszerű számítások villamos és mágneses erőtérben.
8. Indukciós jelenségekkel kapcsolatos egyszerű számítások.
9. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása.
10. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása.
11. Négypólusok paramétereinek meghatározása számítással.
12. Egyszerű szűrőáramkörök méretezése.
13. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások paramétereinek kiszámítása.
14. Műveleti erősítők számítása.
15. Logikai függvények szabályos alakra hozása, átalakítása, minimalizálása.
16. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NEV, NAND és
NOR rendszerben.

A feladatok, részfeladatok javasolt pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az I. Feladatlap (egyszerű, rövid feladatok), valamint a II. Feladatlap (összetett feladatok) értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész az elkülönített 2 altételsorból húzott egy 1 -1 db altétel kifejtéséből áll. Az "A" és a "B" altételt a vizsgázó egymástól függetlenül húzza ki.

A szóbeli feleléskor az altételek és a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

Az altételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a kérdező tanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva, önállóan kell felelnie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.

A szóbeli tételsor 20-30 tételből áll. Évente cserélni kell a tételek 10-20%-át.

A szóbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.

Tételtípusok

Minden szóbeli tétel két altételből ("A" és "B") tevődik össze. Az "A" altétel elektrotechnikai, a "B" altétel elektronikai vagy irányítástechnikai témakörű. Minden altétel egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák"A" altétel"B" altételÖsszesen
A feladat megértése, tématartás, a lényeg
kiemelése
5 pont5 pont10 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és
alkalmazása
5 pont5 pont10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és
alkalmazása, törvények, szabályok,
összefüggések értelmezése
5 pont5 pont10 pont
Világosság, szabatosság, a felelet
felépítettsége, a műszaki nyelv alkalmazása
5 pont5 pont10 pont
A jelenségek, összefüggések
megmagyarázása, alkalmazása
5 pont5 pont10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

22. Az R. Melléklet TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A távközlés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XII. Távközlés ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető,

- 54 523 05 Távközlési technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Logikus gondolkodás
TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Otthoni és kisvállalati
hálózatok
Tudja az otthoni és kisvállalati hálózatok kialakítását
megtervezni, azokat megvalósítani.
Ismerje az alapvető hálózati hibákat, tudja azokat
felderíteni és elhárítani.
Ismerje a forgalomirányítás szükségességét és a
kisvállalati környezetben a megvalósításának
lehetőségeit.
1.2. InformációtechnológiaTudjon egy adott feladatnak megfelelő számítógép
hardver- és szoftverkörnyezetét kiválasztani.
Tudjon alapvető hardveres és szoftveres problémákat
felderíteni.

2. Önállóság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egyen- és váltakozó áramú
számítások
Tudjon alapvető számításokat elvégezni egyen- és
váltakozó áramú áramkörökben.
2.2. Műveleti erősítő és
alapkapcsolások méretezése
Legyen képes erősítő kapcsolásokat méretezni,
jellemzőket számítani.
2.3 Otthoni és kisvállalati
hálózat tervezése és üzemeltetése
Legyen tisztában az otthoni és kisvállalati hálózat
eszközeivel.
Tudja felmérni az otthoni és kisvállalati hálózat
eszközigényét, és ez alapján legyen képes a hálózat
megtervezésére és az eszközök konfigurálására.

3. Pontosság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elektrotechnikai és
elektronikai számítások
Tudja a számításokat hibahatáron belül elvégezni.
3.2. Elektrotechnikai és
elektronikai mérések
Tudjon méréseket a hibahatáron belül elvégezni az
egyen- és váltakozó áramú, valamint az analóg és
digitális áramkörökben.
3.3. InformációtechnológiaTudja a hardver- és szoftverkarbantartási feladatokat
precízen végrehajtani.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1.1. Bevezetés a számítógépes
architektúrákba
Kettes és tizenhatos számrendszer,
Neumann-elv
Ismerje a számítástechnikában leggyakrabban
használt számrendszereket (kettes, tizenhatos),
és tudjon a számrendszerek között átváltásokat
elvégezni.
Tudjon kettes számrendszerbeli számokon
alapvető logikai műveleteket elvégezni.
Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését
és működését.
Számítógép egységeiIsmerje a számítógép főbb alkatrészeit: alaplap,
processzorok és foglalatok, memória típusok,
buszrendszer, illesztőkártyák, tápegység, stb.
Ismerje az egyes alkatrészek csatlakoztatási
lehetőségeit.
BIOSIsmerje a BIOS alapvető feladatait, és tudja a
BIOS főbb beállításait módosítani.
Háttértárak és típusaikIsmerje a legelterjedtebb háttértárakat
(merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus
háttértár).
Ismerje a háttértárak főbb jellemzőit.
Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját.
NyomtatókIsmerje a nyomtatók típusait (mátrix,
tintasugaras, lézer), azok működési elvét,
jellemző paramétereit.
1.1.2. Szoftverismeretek
SzoftverLegyen tisztában a szoftver fogalmával, a
szoftverek csoportosításának különböző
módjaival.
Operációs rendszerIsmerje az operációs rendszer fogalmát, alapvető
feladatait, típusait és jellemzőit.
Tudjon operációs rendszert választani megadott
feltétlek alapján.
Partíció, formázás, fájlrendszerekIsmerje a háttértárak üzembe helyezésének
lépéseit. Ismerje a partíció és a formázás
fogalmát.
Ismerje a fájlrendszer fontosságát és a
legfontosabb fájlrendszereket.
Legyen tisztában az általa használt operációs
rendszer rendszerbetöltési folyamatával és
indítási módjaival.
KönyvtárstruktúraIsmerje a felhasználói és rendszerkönyvtárakat, a
fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat.
1.1.3. Információtechnológiai
biztonság alapjai
Rosszindulatú szoftverekIsmerje a számítógépes károkozókat és azok
legfontosabb jellemzőit (vírus, trójai, féreg,
adware, spyware, spam).
TámadástípusokLegyen tisztában az alapvető támadástípusokkal
és a megtévesztési technikákkal.
Védekezési módok a rosszindulatú
szoftverek ellen.
Ismerje a hatékony védekezés lehetőségeit.
Ennek kapcsán ismerje a frissítések jelentőségét
és a károkozók szűrésének lehetőségeit.

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.2.1. Számítógép
összeszerelése
Számítógép szakszerű
összeszerelésének folyamata
Legyen képes egy számítógépben a kábelek,
perifériák csatlakoztatására.
Tudja a BIOS alapszintű beállítását elvégezni.
Legyen képes memóriát bővíteni, háttértárat
beszerelni asztali számítógépekben.
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
Operációs rendszerek telepítése és
karbantartása
Tudja egy adott operációs rendszer
hardverkövetelményeit meghatározni.
Tudjon egy háttértárat üzembe helyezni, azon
partícionálást és formázást végrehajtani.
Tudjon meghajtó programokat, frissítéseket,
hibajavító csomagokat telepíteni.
Tudjon alkalmazásokat telepíteni és eltávolítani.
Számítógép védelmeIsmerje a tűzfal fogalmát és legyen képes a
személyes tűzfal alapszintű beállításait elvégezni.
Tudja a biztonságos böngészés beállításait
elvégezni.
1.2.3. Megelőző
karbantartás
Hardver- és szoftverkarbantartás
feladatai, karbantartási terv
Legyen képes a nyomtatóknál az alapvető
karbantartási munkák elvégzésére (festékszint
ellenőrzés, a festékkazetta és a festékpatron
cseréjére).
Legyen képes az alapvető alkatrészek
csatlakozásainak ellenőrzését végrehajtani.
Ismerje a merevlemez karbantartásával kapcsolatos
fogalmakat, műveleteket (lemezellenőrzés,
töredezettség-mentesítés).
Legyen tisztában az ütemezett karbantartási
feladatokkal.

2. Hálózati ismeretek

2.1. Hálózati ismeretek I.

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1.1. Otthoni és
kisvállalati hálózatok
Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az
internethez
Legyen tisztában a helyi hálózati és az internetes
kommunikációs lehetőségekkel.
Ismerje az alapvető hálózati összetevőket.
Helyi hálózat tervezése és
csatlakoztatása
Legyen tisztában az alapvető LAN technológiákkal.
Hálózati eszközök és átviteli
közegek
Ismerje helyi hálózatok alapvető eszközeit és azok
jellemző tulajdonságait.
Legyen tisztában az alapvető hálózati közegekkel
(vezetékes, vezeték nélküli), azok tulajdonságaival
illetve jellemzőivel.
Hálózati címzésLegyen tisztában a fizikai és a logikai címzés
fogalmával és azok jellemzőivel.
Ismerje az IPv4-es címek felépítését és
tulajdonságait.
Legyen tisztában a NAT (Hálózati címfordítás)
fogalmával.
Hálózati szolgáltatásokLegyen tisztában a helyi hálózat és az internet
alapvető szolgáltatásaival és azok jellemzőivel.
Ismerjen egyenrangú (peer-to-peer) és az
ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásokat és
hálózatokat.
Hálózati modellek és protokollokLegyen tisztában az OSI és TCP/IP rétegelt
modellel, és ismerje az egyes rétegeket és azok
alapvető feladatait.
Legyen tisztában az alapvető hálózati
protokollokkal.
Vezeték nélküli hálózatokLegyen tisztában a vezeték nélküli hálózatok
technológiai fogalmaival. Ismerje a vezeték nélküli
hálózatokban leginkább használt eszközöket.
Legyen tisztában a vezeték nélküli hálózati
szabványokkal és azok legjellemzőbb
tulajdonságaival.
Ismerje a vezeték nélküli helyi hálózatok
biztonságának alapvető problémáit és a különböző
megoldásokat (titkosítás, hitelesítés).
Hálózatbiztonsági alapok,
hibaelhárítás, biztonságpolitika
Legyen tisztában a hálózatokat fenyegető alapvető
veszélyekkel és a védekezési lehetőségekkel.
Ismerje a hibaelhárítási módszereket, a
szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket.
Otthoni vagy kisvállalati hálózat
tervezése
Tudjon egy otthoni vagy kisvállalati hálózatot
megadott szempontok alapján megtervezni.
2.1.2. Kis- és közepes
üzleti hálózatok,
internetszolgáltatók (ISP)
Internet szolgáltatásai,
internetszolgáltatók (ISP)
Legyen tisztában az internet alapvető
szolgáltatásaival és az internetszolgáltatók (ISP)
által nyújtott szolgáltatásokkal.
Ismerje a hálózatok közötti - ISP-n keresztüli -
kapcsolódás lehetőségeit.
Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási
és alkalmazási protokollokat.
Hálózati eszközök konfigurálási
feladatai
Legyen tisztában a forgalomirányítók és kapcsolók
felépítésével, működésével, jellemzőivel, indulási
folyamatával.
Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók
alapszintű konfigurációs beállításait.
ForgalomirányításIsmerje a forgalomirányítás alapfogalmait.
Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső).
Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a
forgalomirányítási lehetőségeket.
WAN technológiákIsmerje az alapvető WAN technológiákat.

2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.2.1. Otthoni és kisvállalati
hálózatok gyakorlat
Kapcsolódás helyi hálózathoz és az
internethez
Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi
hálózat beállítására.
Legyen képes hálózati eszközök üzembe
helyezésére és működésük ellenőrzésére.
Kábelkészítés, tesztelésLegyen képes csavart érpáras kábelek készítésére
és a kábelek tesztelésére, alapvető hibáinak
beazonosítására.
IP címzésIsmerje az IPv4 címek kiosztásának és
beállításának lehetőségeit. Legyen képes az IPv4
címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és
klienseken. Legyen képes a klienseken a dinamikus
IPv4 címbeállításra.
Legyen képes a DHCP szolgáltatás
forgalomirányítón való konfigurálása.
Vezeték nélküli hálózatok beállításaLegyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli
ügyfél konfigurálására.
Legyen képes az alapvető biztonsági beállítások
elvégzésére a hozzáférési ponton.
2.2.2. Kis- és közepes üzleti
hálózatok,
internetszolgáltatók (ISP)
gyakorlat
IP címzés a LAN-banLegyen tisztában a statikus NAT és a túlterheléses
PAT megvalósításának lehetőségeivel.
Hálózati eszközök konfigurálásaLegyen képes a forgalomirányító és a kapcsoló
alapszintű konfigurálására.
Legyen képes távoli elérés beállítására (telnet).
Legyen képes alapvető biztonsági beállítások
elvégzésére az eszközökön.
Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére,
CPE csatlakoztatására az ISP-hez és a WAN
csatlakozás beállítására.
Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására
(RTP, RTPv2, statikus).
Biztonsági mentésekLegyen képes a hálózati eszközök konfigurációját
és rendszerét menteni, illetve helyreállítani.

3. Elektrotechnika

3.1. Elektrotechnika elmélet

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1.1. Villamos
alapfogalmak
Ismerje a villamos alapfogalmakat, azok
mértékegységét.
3.1.2. Egyenáramú
hálózatok
AlaptörvényekTudja az Ohm és a Kirchhoff törvényeket.
Ellenállás-hálózatokTudja kiszámítani az eredő ellenállást az ellenállás-
hálózatokban.
Feszültség- és áramosztókLegyen tisztában a feszültség- és áramosztásra
vonatkozó törvényekkel, valamint azok technikai
alkalmazásával.
Tudjon méréshatár kiterjesztést számolni, előtét- és
sönt ellenállást meghatározni.
Legyen tisztában a Wheatstone hídkapcsolással.
SzámításokLegyen képes egyszerűbb aktív és összetett
hálózatokban villamos jellemzőket számolni.
GenerátorokIsmerje a Thevenin- és Norton-modellt.
Tudjon összekapcsolt generátorok kapcsolásokat
számítani.
Ismerje az illesztés fogalmát.
3.1.3. Villamos erőtér
Az erőteret jellemző mennyiségekLegyen tisztában a villamos térerősség, a potenciál
fogalmával és a Coulomb-törvénnyel.
A villamos kapacitásTudja a kapacitás fogalmát, mértékegységét és
rajzjelét.
Legyen képes kondenzátorok (síkkondenzátor,
összekapcsolt kondenzátorok) kapacitását és eredő
kapacitását kiszámolni.
Ismerje a kondenzátorok töltési és kisütési
folyamatát, az időállandót, a kondenzátorban tárolt
energiát és az azt meghatározó tényezőket.
3.1.4. Mágneses erőtér
Az erőteret jellemző mennyiségekTudja a mágneses indukció, a térerősség és a
fluxus fogalmát, jelölését, mértékegységét.
Ismerje a mágneses tér erőhatásait.
Ismerje a mágneses gerjesztést, a gerjesztési
törvényt.
Az anyagok mágneses viselkedéseLegyen tisztában a ferromágneses anyagokkal,
alkalmazásukkal és a mágnesezési görbékkel.
3.1.5. Váltakozó mágneses
erőtér, energiaáramlás
Az elektromágneses indukcióLegyen tisztában az indukciótörvénnyel és annak
technikai alkalmazásaival.
InduktivitásIsmerje az induktivitás és kölcsönös induktivitás
fogalmát, rajzjeleit.
Legyen képes tekercsek induktivitásának
számítására.
Energiaáramlás az áramkörbenIsmerje az energiaáramlási modelleket.
Tudja az elektromágneses hullám jellemzőit.
3.1.6. Váltakozó áramú
hálózatok
Az impedanciaLegyen tisztában az impedancia fogalmával,
jellemzőivel és ábrázolásával.
Az áramköri elemek impedanciájaIsmerje az áramköri elemek (ellenállás, tekercs és
kondenzátor) váltakozó áramú ellenállásának
nagyságát és fázisviszonyait.
Soros és párhuzamos RLTudja meghatározni az impedancia nagyságát,
irányát (fázisszög), a határfrekvenciákat,
feszültségeket és az áramokat.
Soros és párhuzamos RCTudja meghatározni az impedancia nagyságát,
irányát (fázisszög), a határfrekvenciákat,
feszültségeket és az áramokat.
Soros és párhuzamos RLCTudja meghatározni az impedancia nagyságát és
irányát (fázisszög), a rezonanciafrekvenciát, a
feszültségeket és az áramokat. Ismerje az
impedancia és fázishelyzet frekvencia menetét.
Valóságos tekercsIsmerje a valóságos tekercs helyettesítő képét és a
jósági tényezőt.
Valóságos kondenzátorIsmerje a valóságos kondenzátor helyettesítő képét
és a veszteségi tényezőt.
Váltakozó áramú teljesítményekIsmerje a látszólagos, hatásos, meddő
teljesítményeket, számításuk összefüggéseit.
3.1.7. Villamos gépek
Villamos gépek csoportosítása,
működési elveik
Ismerje a többfázisú hálózat fogalmát, létesítését.
Legyen tisztában a transzformátor elvi
felépítésével, működésével és alkalmazásának
szükségességével.
Ismerje a háromfázisú hálózat előnyeit.
Ismerje az egyenáramú motor felépítését,
tulajdonságait.

3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.2.1. Egyenáramú mérések
A mérés fogalma. Méréstechnikai
alapismeretek
Legyen tisztában a mérés pontossággal és a mérési
hibával.
Tudjon analóg és digitális mérőműszereket kezelni.
Tudja használni a DC mérések eszközeit,
műszereit.
AlapmérésekLegyen képes az Ohm törvényének vizsgálatára, a
Kirchhoff törvényeinek igazolására, a feszültség-
és áramosztás vizsgálatára.
Legyen képes ellenállásméréseket végezni.
3.2.2. Váltakozó áramú
mérések
Az AC mérés eszközeiIsmerje és tudja használni a jelgenerátor,
oszcilloszkóp, mV mérő eszközöket.
Váltakozó áramú alapmérésekLegyen képes az Ohm-törvény vizsgálatára
váltakozó áramú körökben.
Tudjon soros és párhuzamos RL és RC tagokat
mérni.
Legyen képes egyreaktanciás és vegyes hálózatok
mérésére.
Legyen képes soros és párhuzamos táplálású
rezgőkörök mérésére.

4. Távközlés-elektronikai alaptevékenység

4.1. Távközlés elektronika elmélet

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1.1. Elektronikai eszközök
Félvezető technika alapjaiIsmerje a P-N átmenetet, a diódát és jellemzőiket,
karakterisztikáikat. Ismerje a bipoláris és unipoláris
tranzisztor felépítését, működését,
karakterisztikáikat, jellemzőiket.
Speciális diódák és optocsatolókLegyen tisztában a speciális félvezetők (Varicap
alagútdióda, zener dióda, LED, optocsatolók,
numerikus kijelzők, lézerdiódák) felépítésével és
működésével.
4.1.2. Erősítők
Munkapont beállításIsmerje a félvezetők csoportosítását osztályok (A,
B, AB, C) szerint, valamint a munkapont beállító
és stabilizáló kapcsolásokat. Ismerje a bipoláris és
térvezérlésű tranzisztorok statikus és dinamikus
vezérlését.
AlapkapcsolásokLegyen tisztában az alapkapcsolások (közös
emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös
gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú)
működésével, jellemzőivel, alkalmazási
területeivel.
Tudja a közös emitteres és a közös source-ú
kapcsolásokat méretezni, jellemzőiket
meghatározni számítással.
Tudjon többfokozatú erősítőt számítani.
VisszacsatolásokIsmerje a visszacsatolt hálózatok jellemzőit, a
visszacsatolás hatását.
Nagyjelű erősítőkIsmerje a teljesítményerősítő jellemzőit,
kivezérelhetőségét.
Ismerje a munkapont beállítás lehetőségeit, a hűtés
elvét; az A, B és AB osztályú kapcsolásokat.
4.1.3. Műveleti erősítők
AlapkapcsolásokIsmerje a munkapont beállítást és az ofszet
kompenzálást.
Legyen tisztában az alapáramkörök (invertáló, nem
invertáló, összeadó, kivonó) működésével és
jellemzőinek számításával.
Ismerje a frekvenciakompenzálás, a jelkövetési
sebesség, a határfrekvencia fogalmakat és
számításukat.
4.1.4. Elektronikus
áramkörök
OszcillátorokLegyen tisztában az oszcillátorok felépítésével,
működésével, jellemzőivel, típusaival.
Ismerje a VCO-t, az astabil multivibrátort, a
hullámforma generátorokat.
TápegységIsmerje az egyenirányító kapcsolásokat, a hálózati
egyenirányítókat, feszültség stabilizátorokat, a
túláram védelmeket.
Ismerje a kapcsolóüzemű stabilizátorok felépítését,
működését.
4.1.5. Digitális technika
Logikai alapműveletekLegyen tisztában a logikai alapműveletekkel
(tagadás, VAGY, ÉS) és igazságtáblázataikkal.
Ismerje a Boole-algebra alaptételeit, szabályait.
Legyen tisztában az összetebb logikai
alapműveletek megvalósításával (NAND, NOR).
Logikai függvényekIsmerje a logikai függvények megadásának
lehetőségeit (diszjunktív, konjunktív normál alak).
Tudjon logikai függvényeket egyszerűsíteni és
logikai kapukkal (NAND; NOR) realizálni.
Tudja kombinációs hálózatok analízisét elvégezni.
Digitális áramkörökIsmerje a digitális áramkörök (tárolók, flip-flopok,
számlálók, összeadók, sorrendi hálózatok,
Multiplexerek/demultiplexerek, digitális
komparátorok) működését és felépítését.
4.1.6. Villamos jel
Digitális és analóg jelekLegyen tisztában a jel jellemzés módjaival
(időfüggvény, spektrum, a dinamika).
Ismerje az alapvető spektrumformákat.
Teljesítmény- és feszültségszintLegyen tisztában a teljesítmény- és feszültségszint
fogalmával, és tudja azokat kiszámolni.
Ismerje az abszolút és relatív szinteket, a
viszonyszámok logaritmikus kifejezését.
A jel és a zaj fogalmaIsmerje a termikus zaj fogalmát, jellemzőit. Ismerje
a zajtényezőt, a négypólusok zajtényezőjét,
négypóluslánc eredő zajtényezőjét.
A nemlineáris és a lineáris torzításIsmerje a harmonikus és intermodulációs, valamint
az amplitúdó- és fázistorzítás jellemzőit.
4.1.7. Energia terjedése
vezetéken
Az energia terjedéseLegyen tisztában a haladóhullám, a vezetéken
mérhető hullámhossz, a hullámellenállás, a
csillapítás állandó és fázisállandó fogalmával.
A hullámimpedanciával, lezárt vezetékIsmerje a reflexiós tényezőt és az állóhullám arány
fogalmát, összefüggéseit.
Ismerje az illesztés és illesztetlenség fogalmát, a
reflexió okozta csillapítást.

4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.2.1. Elektronikai eszközök
mérése
Elektronikai eszközök és áramkörök
mérései
Tudja vizsgálni a félvezető eszközök (diódák,
bipoláris tranzisztor, térvezérlésű tranzisztorok)
karakterisztikáját, paramétereitjellemzőit.
Legyen képes az alábbi erősítőfokozatok
jellemzőinek mérésére, vizsgálatára: közös
emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös
gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú, műveleti
erősítős alapkapcsolások.
Legyen képes a komparátorok vizsgálatára, a
Wien-hidas oszcillátor mérésére.
Legyen képes az egyenirányítás és a tápegység
jellemzőinek vizsgálatára.
4.2.2. Digitális technika
mérése
Logikai kapuáramkörök vizsgálataIsmerje a logikai kapcsolatok egyszerűsítését.
Logikai áramkörök vizsgálataLegyen képes funkcionális hálózatok jellemzőinek
mérésére.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas zsebszámológép
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
Internetelérés nélküli
számítógép, megfelelő
szoftverekkel,
esetleges forrás fájlok
Eszköz- és szoftverlistában
felsorolt eszközök,
szoftverek

Nyilvánosságra hozandók:

Középszint
Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagSzoftverlistaEszköz- és szoftverlista
Mikor?A vizsga évét megelőző
tanév végéig
A vizsga évét megelőző
tanév végéig

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
Feladatlap
Elektortechnika
feladat
Távközlés
elektronika
feladat
Számítógéppel
megoldott
gyakorlati
feladatok
Egy tétel kifejtése és
párbeszéd a tétellel
kapcsolatban
25 pont35 pont40 pont
100 pont50 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor megoldásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszőlegesen oszthatja meg az egyes részek között, és a megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell bocsátani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. A gyakorlati vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az egyes konfigurációkon telepítve kell lennie a feladat megoldásához szükséges szoftvernek. A vizsgát szervező intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában érintett konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, ha az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet. A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponenst. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához esetlegesen szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot, és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg megkezdheti a számítógép használatát.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

Archiválás:

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:

FeladatokIdő
Elektortechnika50 perc
Távközlés-elektronikai alaptevékenység70 perc
Hálózati ismeretek60 perc

A gyakorlati vizsga feladatai az alábbi témakörök közül kerülnek ki:

FeladatokTémakörök
Elektrotechnika3.1.2. Egyenáramú hálózatok
3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok
4.1.1. Elektronikai eszközök
Távközlés-elektronikai4.1.2. Erősítők
alaptevékenység4.1.3. Műveleti erősítők
4.1.5. Digitális technika
Hálózati ismeretek2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
2.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok,
internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A gyakorlati feladatok számítást igénylő feladatokból és számítógép segítségével történő feladatmegoldásból állnak.

A számítást igénylő feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak. A számítást igénylő feladatok két elektrotechnikai feladatból és két távközlés elektronikai feladatból állnak.

A távközlés elektronikai feladat két részből áll, amelyek három témakörből kerülhetnek ki:

- erősítők: alapkapcsolások számítása,

- műveleti erősítők számítása,

- digitális technika: logikai függvények egyszerűsítése és megvalósítása.

A számítógép segítségével történő feladatmegoldás egy feladatból áll, amely a hálózati ismeretek I. témakörből kerülhet ki.

A részek tartalmi elemei a megadott témakörök követelményeiből kerülnek ki. A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik.

A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására.

A gyakorlati feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

FeladatokPontszám
Elektortechnika25 pont
Távközlés-elektronikai alaptevékenység35 pont
Hálózati ismeretek40 pont

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (például interneteléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok, stb.). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét és a gyakorlati ismereteit méri.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsort úgy kell összeállítani, hogy az legalább 20 tételből álljon. A szóbeli tételsor tételeinek 10-20%-át minden évben cserélni kell. A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén a gyakorlati ismeretanyagot kéri számon. A szóbeli tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is kell, hogy tartalmazzanak.

A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik a számadás:

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

1.1.2. Szoftverismeretek

1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1. Számítógép összeszerelése

1.2.2. Telepítés és konfigurálás

1.2.3. Megelőző karbantartás

2.1. Hálózati ismeretek I.

2.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

2.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

3.1. Elektrotechnika elmélet

3.1.1. Villamos alapfogalmak

3.1.2. Egyenáramú hálózatok

3.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás

3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok

3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.

3.2.1. Egyenáramú mérések

3.2.2. Váltakozó áramú mérések

4.1. Távközlés elektronika elmélet

4.1.1. Elektronikai eszközök

4.1.2. Erősítők

4.1.3. Műveleti erősítők

4.1.4. Elektronikus áramkörök

4.1.5. Digitális technika

4.1.6. Villamos jel

4.1.7. Energia terjedése vezetéken

4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.

4.2.1. Elektronikai eszközök mérése

4.2.2. Digitális technika mérése

Az 1.2., a 2.2., a 3.2. és a 4.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni az eszköz- és szoftverlistában meghatározott eszközökkel, és azt a felelet során kell bemutatni.

A szóbeli tételsort az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal kell összeállítani úgy, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kérje számon.

TémakörArány
1.1. Információtechnológiai alapok15%
1.2. Információtechnológiai gyakorlat10%
2.1. Hálózati ismeretek I.15%
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat5%
3.1. Elektrotechnika elmélet15%
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.10%
4.1. Távközlés elektronika elmélet15%
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.15%

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
Feladat megértése, a lényeg kiemelése5 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása10 pont
Tartalmi kifejtés, elvek, folyamatok ismerete és alkalmazása15 pont
Összefüggések értelmezése6 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód8 pont
Szaknyelv alkalmazása6 pont
SZÓBELI OSSZPONTSZAM:50 pont"

"

23. Az R. Melléklet INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 213 05 Szoftverfejlesztő,

- 54 481 01 CAD-CAM informatikus,

- 54 481 02 Gazdasági informatikus,

- 54 481 04 Informatikai rendszergazda,

- 54 481 05 Műszaki informatikus,

- 54 482 01 IT mentor.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes
használata
Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat
megfelelő helyen és módon.
Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait.
1.2 A szakmai fogalmak, azLegyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített
ismeretanyag bemutatása,módon, következetesen használni a szakmai
értelmezésekifejezéseket.
Legyen képes a szakmai kifejezések helyes
1.3. Kommunikáció szakmaihasználatával egy adott témát önállóan kifejteni.
nyelvenLegyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket
megérteni és azokra pontos, lényegre törő választ adni.
A gyakorlati és szóbeli feladatokban megjelenő
1.4. Szakmai szöveg értelmezéseszakmai kifejezéseket, mozaikszavakat tudja
értelmezni.

2. Precizitás

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. InformációtechnológiaIsmerje a számítógép főbb egységeit és azok
csatlakoztatási módjait.
Tudja a hardver- és szoftverkarbantartási feladatokat
precízen végrehajtani.
2.2. Otthoni, kis- és közepes
vállalati hálózat tervezése és
üzemeltetése
Legyen tisztában az otthoni, kis- és közepes vállalati
hálózat eszközeivel.
Ismerje a hálózatokkal kapcsolatos legismertebb
szabványokat és protokollokat.
2.3. Programozás és
weblapkészítés alapjai
Legyen képes egy fejlesztői szoftverkörnyezetben
alkalmazást készíteni megadott útmutatást követve.
2.4. Adatbázis-kezelésLegyen képes megadott útmutatások alapján egy
adatbázis létrehozására és lekérdezésére.

3. Önállóság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. InformációtechnológiaLegyen képes egy adott célnak megfelelő
számítógépet összeállítani és összeszerelni.
Legyen képes a hardverek beállításait elvégezni.
3.2. Otthoni, kis- és közepes
vállalati hálózat tervezése és
üzemeltetése
Tudja felmérni az otthoni és kisvállalati hálózat
eszközigényét és ez alapján legyen képes a hálózat
megtervezésére és az eszközök konfigurálására.
3.3. Programozás,
weblapkészítés alapjai
Legyen képes egy adott feladatot megoldó programot
elkészíteni.
Legyen képes HTML leírónyelven statikus weblapok
létrehozására és formázásra.
3.4 Adatbázis-kezelésLegyen képes adatbázist létrehozni, lekérdezéseket
készíteni.

4. Logikus gondolkodás

TÉMÁK KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. ProgramozásIsmerje az egyszerű és összetett utasításokat és azok
alkalmazását a programkészítés során.
Legyen képes egyszerűbb programozási feladatokat
megvalósítani.
4.2. Adatbázis-kezelésIsmerje az adatbázis-kezelés alapjait.
Legyen képes egy egyszerűbb adatbázist felépíteni és
abban lekérdezéseket végezni.
4.3. Otthoni és kisvállalati
hálózatok, Kis- és közepes üzleti
hálózatok, internetszolgáltatók
(ISP)
Ismerje az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok
megvalósítási lehetőségeit.
Ismerje a hálózatokkal kapcsolatos biztonsági
kérdéseket.
Ismerje a forgalomirányítási feladatokat és a kis- és
közepes vállalati hálózatokban leginkább használt
irányítási protokollokat.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1.1. Bevezetés a számítógépes
architektúrákba
Kettes és tizenhatos számrendszer,
Neumann-elv
Ismerje a számítástechnikában leggyakrabban
használt számrendszereket (kettes, tizenhatos),
és tudjon a számrendszerek között átváltásokat
elvégezni.
Tudjon kettes számrendszerbeli számokon
alapvető logikai műveleteket elvégezni.
Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését
és működését.
Számítógép egységeiIsmerje a számítógép főbb alkatrészeit: alaplap,
processzorok és foglalatok, memória típusok,
buszrendszer, illesztőkártyák, tápegység, stb.
Ismerje az egyes alkatrészek csatlakoztatási
lehetőségeit.
Ismerje a firmware fogalmát.
BIOSIsmerje a BIOS alapvető feladatait és tudja a
BIOS főbb beállításait módosítani
Háttértárak és típusaikIsmerje a legelterjedtebb háttértárakat
(merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus
háttértár). Ismerje a háttértárak főbb jellemzőit.
Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját.
NyomtatókIsmerje a nyomtatók típusait (mátrix,
tintasugaras, lézer) azok működési elvét,
jellemző paramétereit.
1.1.2. Szoftverismeret
SzoftverLegyen tisztában a szoftver fogalmával, a
szoftverek csoportosításának különböző
módjaival.
Operációs rendszerIsmerje az operációs rendszer fogalmát,
feladatait, típusait és jellemzőit.
Tudjon operációs rendszert választani megadott
feltétlek alapján.
Partíció, formázás, fájlrendszerekIsmerje a háttértárak üzembe helyezésének
lépéseit.
Ismerje a partíció és a formázás fogalmát.
Ismerje a fájlrendszer fontosságát és a
legfontosabb fájlrendszereket.
Legyen tisztában az általa használt operációs
rendszer rendszerbetöltési folyamatával és
indítási módjaival.
KönyvtárstruktúraIsmerje az általa használt operációs rendszer
felhasználói és rendszerkönyvtárait, a
fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat.
1.1.3. Információtechnológiai
biztonság alapjai
Rosszindulatú szoftverekIsmerje a számítógépes károkozókat és azok
legfontosabb jellemzőit (vírus, trójai, féreg,
adware, spyware, spam).
TámadástípusokLegyen tisztában az alapvető támadástípusokkal
és a megtévesztési technikákkal.
Védekezési módok a rosszindulatú
szoftverek ellen.
Ismerje a hatékony védekezés lehetőségeit.
Ennek kapcsán ismerje a frissítések jelentőségét
és a károkozók szűrésének lehetőségeit.

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.2.1. Számítógép összeszereléseLegyen képes egy adott célú konfiguráció
meghatározása, a megfelelő alkatrészek
kiválasztására.
Legyen képes a következő egységek, alkatrészek
telepítésére: tápegység, alaplapi alkatrészek, belső
alkatrészek.
Legyen képes egy számítógépben a kábelek,
perifériák csatlakoztatására.
Tudja a BIOS alapszintű beállítását elvégezni.
Legyen képes memóriát bővíteni, háttértárat
beszerelni asztali számítógépekben.
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
Operációs rendszerek telepítése és
karbantartása
Tudja egy adott operációs rendszer
hardverkövetelményeit meghatározni.
Tudjon egy háttértárat üzembe helyezni, azon
particionálást és formázást végrehajtani.
Tudjon meghajtó programokat, frissítéseket,
hibajavító csomagokat telepíteni.
Tudjon alkalmazásokat telepíteni és eltávolítani.
Számítógép védelmeIsmerje a tűzfal fogalmát, és legyen képes a
személyes tűzfal alapszintű beállításait elvégezni.
Tudja a biztonságos böngészés beállításait
elvégezni.
1.2.3. KarbantartásLegyen képes a nyomtatóknál az alapvető
karbantartási munkák elvégzésére (festékszint
ellenőrzés, a festékkazetta és a festékpatron
cseréjére).
Legyen képes az alapvető alkatrészek
csatlakozásainak ellenőrzését végrehajtani.
Ismerje a merevlemez karbantartásával kapcsolatos
fogalmakat, műveleteket (lemezellenőrzés,
töredezettség-mentesítés).
Legyen tisztában az ütemezett karbantartási
feladatokkal.

2. Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata

2.1. Adatbázis és szoftverfejlesztés

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1.1. Programozási
alapismeretek
Tudja a programkészítés elveit és lépéseit.
Tudja a mondatszerű leírással és a folyamatábrával
történő algoritmus leírás elemeit.
2.1.2. Adattípusok
Egyszerű adattípusokTudja az adattípus fogalmát és jellemzőit.
Tudja a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész,
valós, logikai és karakter típusok.
Tudja az adattípusokhoz tartozó fontosabb
műveleteket.
Összetett adattípusokTudja a legfontosabb összetett adattípusokat:
karakterlánc, vektor (egydimenziós tömb) és rekord
(struktúra) adattípusok.
Tudja az összetett adattípusokhoz tartozó fontosabb
műveleteket.
KifejezésekTudja a kifejezések típusait, a kiértékelés sorrendjének
szabályait (precedenciák).
2.1.3. Programozás elemei
ÉrtékadásIsmerje és tudja alkalmazni az értékadás műveletét
egyszerű és összetett típusú változók esetén.
Vezérlési szerkezetekIsmerje és tudja alkalmazni feladatok megoldása során
a következő vezérlési szerkezeteket: szekvencia,
elágazások, ciklusok.
Alprogramok és jellemzőkTudjon használni beépített alprogramokat (pl. konzol
ablak kezelése, matematikai és konverziós
alprogramok) és jellemzőket, legyen képes véletlen
számokat generálni és kezelni.
Tudjon saját eljárást (függvényt) definiálni és
paraméterezni egyszerűbb programozási feladatok
megoldásánál.
2.1.4. Programozási tételek
Egy sorozathoz egy értéket rendelő
programozási tételek
Ismerje és tudja alkalmazni a következő egy
sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételeket:
- eldöntés,
- összegzés,
- kiválasztás,
- megszámlálás,
- lineáris keresés,
- szélsőérték4dválasztás.
Egy sorozathoz egy sorozatotIsmerje és tudja alkalmazni a következő egy
rendelő programozási tételeksorozathoz egy sorozatot rendelő programozási
tételeket:
- kiválogatás,
- rendezés (buborék)
2.1.5. Relációs adatbázisokTudja az adatbázis-kezelés legfontosabb fogalmait:
adatbázis, relációs adatbázis, mező, rekord,
redundancia, anomáliák.
Tudja az elsődleges kulcsok, idegenkulcsok és indexek
fogalmát és szerepét.
Tudja a legfontosabb mezőtípusokat.

2.2. Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.2.1. Programozási nyelvek
AlapismeretekTudja a programfejlesztés alapfogalmait (forrás
program, interpreter, compiler, szintaxis, szemantika,
deklaráció, definíció, változó, konstans, literál,
gyengén és erősen típusos nyelvek).
AdattípusokTudja alkalmazni a legfontosabb egyszerű
adattípusokat: egész, valós, logikai és karakter típusok.
Tudja alkalmazni a legfontosabb összetett
adattípusokat: karakterlánc, egydimenziós tömb
(vektor) és struktúra (rekord) adattípusok.
Ismerje és tudja alkalmazni a típusok közötti
konverziót.
Tudja alkalmazni az egyes adattípusokhoz tartozó
műveleteket.
KifejezésekLegyen képes egyszerű és összetett aritmetikai és
logikai kifejezések készítésére a tanult programozási
nyelven.
Algoritmus kódolásaTudjon programot, alprogramot készíteni mondatszerű
leírásból.
2.2.2. Programozási nyelv "A"
Konzol típusú alkalmazásokLegyen képes parancssorban futtatható programot
készíteni a tanult fejlesztői környezetben.
Grafikus típusú alkalmazásokTudjon grafikus felületű alkalmazást készíteni egy
integrált fejlesztői környezetben.
Tudja a legfontosabb grafikus vezérlők fajtáit (címkék,
beviteli mezők, opciógombok, kapcsolónégyzetek,
listák, parancsgombok), tudja alkalmazni őket
programok készítésénél.
Legyen képes eseményhez eseménykezelőt rendelni,
annak tartalmát kódolni.
HibakeresésIsmerje és tudja alkalmazni a hibakeresési
módszereket, technikákat.
2.2.3. Állománykezelés
Szöveges állományokIsmerje a szöveges állományok felépítését, kódolását,
kezelésük módjait.
Műveletek szöveges állományokkalIsmerje és tudja alkalmazni a szöveges állományok
kezelésére (létrehozás, megnyitás, olvasás, írás,
hozzáfűzés, lezárás, átnevezés, törlés) alkalmas
alprogramokat.
2.2.4. Weboldalkészítés alapjai
HTML alapjaiTudjon használni egy HTML-szerkesztő programot.
Ismerje a HTML-dokumentumok szerkezetét, tudja
alkalmazni a felsorolt tageket és a hozzájuk tartozó
fontosabb jellemzőket: <!-...~>,<!DOCTYPE>, <a>,
<b>, <body>, <br>, <dd>, <div>, <dl>, <dt>,
<fieldset>, <footer>, <form>, <hl>-<h6>, <head>,
<header>, <hr>, <html>, <i>, <iframe>, <img>,
<input>, <label> <li>, <link>, <meta>, <nav>, <ol>,
<option>, <p>, <script>, <section>, <select>, <span>,
<strong>, <style>, <sub>, <sup>, <table>, <td>,
<textarea>, <th>, <title>, <tr>, <u>, <ul>.
Ismerje a statikus HTML oldalak létrehozását,
hivatkozások és képek beillesztését, táblázatok
készítésére.
Stíluslapok használataTudja a stílusok és stíluslapok (CSS) szerepét.
Ismerje a CSS leírók általános alakját, tudjon
stíluslapokat (CSS) készíteni, módosítani a HTML
oldalak formázásához.
Ismerje és tudja alkalmazni a következő CSS
szelektorokat: elem, id, class, csoport, :hover, :link,
:visited, :active.
Ismerje és tudja alkalmazni a felsorolt CSS
jellemzőket:
background-attachment, background-color,
background-image, background-position, background-
repeat, border*, bottom, clear, color, cursor, display,
float, font, font-family, font-size, font-stretch, font-
style, *height, left, letter-spacing, line-height, list-
style*, margin*, opacity, overflow, padding*, position,
right, text-align, text-decoration, text-justify, text-
transform, top, vertical-align, visibility, *width,
z-index,
2.2.5. Adatbázis-kezelés
Adatdefiníciós parancsokTudjon új adatbázist létrehozni a saját számítógépén
futtatott MySQL adatbázis-kezelő alkalmazás
segítségével.
Tudjon táblákat létrehozni (CREATE TABLE) és
feltölteni (INSERT INTO) SQL parancsfájl (script)
segítségével MySQL adatbázis-kezelőn.
Tudja a legfontosabb adattípusokat: szöveges, logikai,
dátum, idő, numerikus (egészek és valós típusok).
Lekérdező parancsIsmerje és tudja alkalmazni a SELECT parancsot.
Lekérdezéseknél tudjon számított mezőket létrehozni,
táblákat összekapcsolni szoros illesztéssel.
Záradékok és módosítókIsmerje és tudja alkalmazni egyszerű parancsok
készítéséhez a legfontosabb záradékokat, módosítókat:
AS, DISTINCT, FROM, GROUP BY, HAVING,
LIMIT, ORDER BY, WHERE.
Kifejezések, operátorok,
függvények
Tudjon záradékokban és a számított mezőkben
kifejezések összeállítani.
Ismerje és tudja alkalmazni a következő operátorokat
és függvényeket: aritmetikai operátorok, relációs
operátorok, AND, AVG(), BETWEEN, COUNT(), IN,
IS NULL, IS NOT NULL, LIKE, MAX(), MIN(),
NOT, OR, SUM().

3. Hálózati ismeretek

3.1. Hálózati ismeretek I.

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1.1. Otthoni és kisvállalati
hálózatok
Kapcsolódás a helyi hálózathoz és
az internethez
Legyen tisztában a helyi hálózati és az internetes
kommunikációs lehetőségekkel.
Ismerje az alapvető hálózati összetevőket.
Helyi hálózat tervezése és
csatlakoztatása
Ismerje a LAN technológiákat.
Hálózati eszközök és átviteli
közegek
Ismerje helyi hálózatok alapvető eszközeit és azok
jellemző tulajdonságait.
Legyen tisztában az alapvető hálózati közegekkel
(vezetékes, vezeték nélküli), azok tulajdonságaival,
illetve jellemzőivel.
Hálózati címzésLegyen tisztában a fizikai és a logikai címzés
fogalmával jellemzőivel és azok kapcsolatával.
Ismerje az IPv4-es címek felépítését és tulajdonságait.
Hálózati szolgáltatásokLegyen tisztában a helyi hálózat és az internet alapvető
szolgáltatásaival és azok jellemzőivel. Ismerjen
egyenrangú (peer-to-peer) és az ügyfél/kiszolgáló
típusú szolgáltatásokat és hálózatokat.
Hálózati modellek és protokollokLegyen tisztában az OSI és TCP/IP rétegelt modellel
és ismerje az egyes rétegeket és azok alapvető
feladatait.
Legyen tisztában az alapvető hálózati protokollokkal.
Vezeték nélküli hálózatokLegyen tisztában a vezeték nélküli hálózatok
technológiai fogalmaival. Ismerje a vezeték nélküli
hálózatokban leginkább használt eszközöket. Legyen
tisztában a vezeték nélküli hálózati szabványokkal és
azok legjellemzőbb tulajdonságaival.
Ismerje a vezeték nélküli helyi hálózatok
biztonságának alapvető problémáit és a különböző
megoldásokat (titkosítás, hitelesítés).
Hálózatbiztonsági alapok,
hibaelhárítás, biztonságpolitika
Legyen tisztában a hálózatokat fenyegető alapvető
veszélyekkel és a védekezési lehetőségekkel.
Ismerje az alapvető hibaelhárítási módszereket és a
szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket.
Otthoni vagy kisvállalati hálózat
tervezése
Tudjon egy otthoni vagy kisvállalati hálózatot
megadott szempontok alapján megtervezni.
3.1.2. Kis- és közepes üzleti
hálózatok, internetszolgáltatók
(ISP)
Internet szolgáltatásai,Legyen tisztában az internet alapvető szolgáltatásaival
internetszolgáltatók (ISP)és az internetszolgáltatók (ISP) által nyújtott
szolgáltatásokkal.
Ismerje a hálózatok közötti - ISP-n keresztüli -
kapcsolódás lehetőségeit.
Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási és
alkalmazási protokollokat.
Hálózati címzési struktúraIsmerje a VLSM és CIDR fogalmát.
Legyen tisztában a NAT és PAT fogalmával.
Hálózati eszközök konfigurálásiLegyen tisztában a forgalomirányítók és kapcsolók
feladataifelépítésével, működéséveljellemzőivel, indulási
folyamatával.
Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű
konfigurációs beállításait.
ForgalomirányításIsmerje a forgalomirányítás alapfogalmait.
Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső).
Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a
forgalomirányítási lehetőségeket.

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.2.1. Otthoni és kisvállalati
hálózatok gyakorlat
Kapcsolódás helyi hálózathoz és azIsmerje a kommunikáció megvalósulását a helyi
vezetékes hálózaton és az interneten.
internethezLegyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi
hálózat tervezésére és csatlakoztatására.
Legyen képes hálózati eszközök üzembe helyezésére
és működésük ellenőrzésére.
Kábelkészítés, tesztelésLegyen képes csavart érpáras kábelek készítésére,
kábelek tesztelésére, alapvető hibáinak
beazonosítására.
IP címzésIsmerje az IPv4 címek kiosztásának és beállításának
lehetőségeit. Legyen képes az IPv4 címet statikusan
beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen
képes a klienseken a dinamikus IPv4 címbeállításra.
Legyen képes a DHCP szerver szolgáltatás
beállítására.
Vezeték nélküli hálózatok
beállítása
Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli
ügyfél konfigurálására.
Hálózatbiztonsági alapokLegyen képes alapszintű hibák elhárítására.
Tudjon személyes tűzfalakat beállítani.
Tudja a vezeték nélküli hálózatok alapvető biztonsági
beállításait elvégezni.
3.2.2. Kis- és közepes üzleti
hálózatok, internetszolgáltatók
(ISP) gyakorlat
IP címzés a LAN-banIsmerje a statikus NAT és a túlterheléses PAT
megvalósításának lehetőségeit.
Legyen képes forgalomirányítón statikus NAT és
túlterheléses PAT beállítására.
Hálózati eszközök konfigurálásaLegyen képes a forgalomirányító és a kapcsoló
alapszintű konfigurálására.
Legyen képes távoli elérés beállítására.
Legyen képes alapvető biztonsági beállítások
elvégzésére az eszközökön.
Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére, CPE
csatlakoztatására az ISP-hez és a WAN csatlakozás
beállítására.
Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására
(RIP, RIPv2, statikus).
Hálózati biztonságIsmerje az alapvető adatvédelmi lehetőségeket.
Ismerje a hozzáférés vezérlés listákat.
Biztonsági mentésekLegyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és
operációs rendszerét menteni, illetve helyreállítani.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
120 pont30 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaNINCSNINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
Internetelérés nélküli
számítógép, megfelelő
szoftverekkel, forrás
fájlok
Számítógép internet
eléréssel, az eszközlistában
felsorolt eszközök

Nyilvánosságra hozandók:

Középszint
Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagSzoftverlistaEszköz- és szoftverlista,
témakörök
Mikor?A vizsga évét megelőző
tanév végéig
Az eszköz és szoftverlista a
vizsga évét megelőző
tanév végéig, a
témakörök j ogszabály
szerint

A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
Számítógépen megoldott gyakorlati
feladatok
Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a
tétellel kapcsolatban
120 pont30 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz, és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a gyakorlati feladatok megoldása problémamentes legyen.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni a vizsga megkezdése előtt.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

Archiválás:

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:

FeladatokIdő
Hálózati ismeretek60 perc
Programozás60 perc
Weboldalszerkesztés30 perc
Adatbázis-kezelés30 perc

Az egyes feladatok esetén előforduló témakörök:

FeladatokTémakörök
Hálózati ismeretek3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
gyakorlat
3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok,
internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
Programozás2.1.3. Programozás elemei
2.1.4. Programozási tételek
2.2.1. Programozási nyelvek
2.2.2. Programozási nyelv "A"
2.2.3. Állománykezelés
Weboldalszerkesztés2.2.4. Weboldalszerkesztés alapjai
Adatbázis-kezelés2.2.5. Adatbázis-kezelés

A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik.

A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására.

A gyakorlati feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

FeladatokPontszám
Hálózati ismeretek40 pont
Programozás40 pont
Weboldalszerkesztés20 pont
Adatbázis-kezelés20 pont

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (például internet eléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok, stb.). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét méri.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát is számon kéri. A tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 10-20%-át. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

1.1.2. Szoftverismeret

1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1. Számítógép összeszerelése

1.2.2. Telepítés és konfigurálás

1.2.3. Karbantartás

2.1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés

2.1.1. Programozási alapismeretek

2.1.2. Adattípusok

2.1.3. Programozás elemei

2.1.5. Relációs adatbázisok

3.1. Hálózati ismeretek I.

3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Az 1.2. és a 3.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni és azt a felelet során kell bemutatni.

A szóbeli tételsor az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal úgy kerül összeállításra, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kéri számon.

TémakörArány
1. Információtechnológiai alapok30%
2. Információtechnológiai gyakorlat20%
3. Adatbázis- és szoftverfejlesztés20%
5. Hálózati ismeretek I.25%
6. Hálózati ismeretek I. gyakorlat5%

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
Tartalom18 pont
Felépítés6 pont
Előadásmód, szaknyelv használata6 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZAM:30 pont"

"

24. Az R. Melléklet VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIV. Vegyipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát

veszik alapul:

- 54 521 06 Műanyagfeldolgozó technikus,

- 54 543 02 Gumiipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Ismeretek helyén való alkalmazása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Az ismeretanyag
bemutatása, értelmezése a
szakmai fogalmak
alkalmazásával
Logikusan felépített, következetes előadás, önálló
előadásmód a szakmai kifejezések alkalmazásával, az
írásbeli feladatok megoldása során jól átgondolt,
szakszerű, pontos megfogalmazások.
1.2. Szakmai szöveg értelmezéseFeladatok megoldása írott és szóbeli szakmai szöveg
alapján.

2. Megbízhatóság

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. SzabálykövetésA biztonságos munkavégzésre vonatkozó munka- és
tűzvédelmi szabályok betartása.
2.2. PontosságA mérési utasítás alapján a mérések szakszerű
elvégzése, pontosan, a valóságnak megfelelő mérési
eredményekkel.
A mérési eredmények helyességének becslése.
2.3. FeladatellátásDokumentáció alapján mérések, gyártással
kapcsolatos feladatok elvégzésejói követhető
jegyzőkönyv, illetve gyártási dokumentáció vezetése a
szakmai jelölések és helyes mértékegységek
alkalmazásával.

3. Problémamegoldó képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Gyakorlati feladatokhoz
kapcsolódó számítások elvégzése
A mérések, gyakorlatok elvégzéséhez szükséges
számítások elvégzése.
3.2. A probléma felismerése ésA gyakorlatban felmerülő kérdések esetében az
megoldásaelméleti ismeretek alapján a probléma felismerése és
megoldása.

4. Módszeres munkavégzés

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. A feladatok megtervezéseA laboratóriumi és üzemi feladatok utasítás alapján
történő megtervezése.
4.2. A feladatok kivitelezéseA feladatok utasítás alapján történő önálló elvégzése.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Méréstechnika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Méréstechnika alapjaiIsmerje a
- méréstechnikai alapfogalmakat (mérés, mért érték,
mérőszám),
- mérések eszközeit, módszereit.
1.2. Mértékegységek és mintavételIsmerje a
- mérték és a mértékegység fogalmát,
- mintavétel és minta előkészítés szabályait,
- gyakori mintavételi hibákat.
Meg tudja határozni a mért értékek megadott
középérték mutatószámait, valamint a gyakran
alkalmazott viszonyszámokat.
1.3. Méréstechnikai műszerekIsmerje a
- gumi- és műanyagiparban leggyakrabban használt
műszerek működési elvét,
- a műszerek karbantartására vonatkozó előírásokat.

2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Vizsgálati szabványokIsmerje a
- mérési szabványok létrehozásának fő okait,
- mintaelőkészítés, mintavétel szabályait,
- mérések végrehajtásának, kiértékelésének
általános szabályait.
2.2. Fizikai mérésekLegyen képes elvégezni és ismertetni
a tömegmérést, a térfogatmérést, a sűrűségmérést,
a hőmérsékletmérést, a nyomásmérést,
a szemcseeloszlás vizsgálatot,
a viszkozitás mérést,
az elvégzett vizsgálat dokumentálását, szóban
bemutatását,
az alapanyag/termék minősítését.
2.3. Próbatest készítéseIsmerje a próbatest fogalmát.
Műveleti utasítás alapján el tudja készíteni a szükséges
próbatestet.

3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.-

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Mintavétel, kiértékelés a
gyakorlatban
Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és
ismertetni
- a szabályos mintavételt ömlesztett anyagból, szilárd
anyagból, folyadékból,
- a kivett minta előkészítési műveletét,
- a mintavétel dokumentálását, szóban bemutatását.
3.2. Mechanikai anyagvizsgálatokLegyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és
ismertetni a
- szakítószilárdság és relatív nyúlás meghatározását,
- tapadásvizsgálatokat,
- kopásvizsgálatot,
- maradó alakváltozás vizsgálatát,
- vastagságvizsgálatot,
- keménységmérést.
Legyen képes a mérési eredményeket rögzíteni, a mért
eredmények alapján a szükséges számításokat
elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni,
összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján
minősíteni az alapanyagot, terméket.
3.3. Reológiai vizsgálatokLegyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és
ismertetni a
- folyási képesség vizsgálatot,
- plasztoelasztikus képesség vizsgálatot,
- térhálósodási vizsgálatot.
Legyen képes a mérési eredményeket rögzíteni, a mért
eredmények alapján a szükséges számításokat
elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni,
összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján
minősíteni az alapanyagot, terméket.
Tudja értelmezni a reológiai görbéket.

4. Gépészeti alapismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Műszaki dokumentációkLegyen képes
- az alkatrészrajz jelöléseit értelmezni,
- egyszerű szerelési tervet értelmezni,
- egyszerű technológiai folyamatábrát értelmezni.
4.2. GépelemekIsmerje és legyen képes bemutatni a
- fontosabb kötésmódokat, kötő gépelemeket,
- gördülőcsapágyak fő típusait, ezek típusjellemzőit,
- gyakori meghajtási módokat és ezek jellemzőit.
4.3. Segédüzemű gépekIsmerje és legyen képes bemutatni
- a térfogat kiszorításos elven működő szivattyúk
működési elvét,
- az áramlástani elven működő szivattyúk működési
elvét,
- a légritkítók, ventillátorok, fúvók, kompresszorok
működési elvét,
- az ömlesztett anyagok üzemen belüli szállításának
elvi lehetőségeit,
- a darabáru szállításának elvi lehetőségeit,
- a gázok, folyadékok, szilárd anyagok tárolásának
berendezéséit,
- az ipari adagoló, bemérő eszközök működési elvét,
- az energiaellátó rendszerek, kemencék, kazánok
funkcióit.

5. Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Raktározás, szállítás
berendezései
Ismerje és legyen képes bemutatni az üzemen belüli
anyagmozgatás eszközeit.
5.2. Aprítók, darabolókIsmerje és legyen képes bemutatni
- az aprító, vágó berendezések működési elvét,
- a granuláló gépek működési elvét.
5.3. Keverékkészítés berendezéseiIsmerje és legyen képes bemutatni a plasztikus és
plasztoelasztikus anyagok keverésére alkalmas
berendezések működési elvét.

6. Reológia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. AlapismeretekIsmerje és legyen képes bemutatni
az anyag halmazállapotait, halmazállapot
átmeneteket,
az ideálisan rugalmas (elasztikus) anyag
jellemzőit,
az ideálisan viszkózus anyag jellemzőit,
az ideálisan képlékeny (plasztikus) anyagok
jellemzőit,
a viszkoelasztikus anyagok jellemzőit,
a viszkozitás és az anyagszerkezet összefüggéseit,
a folyás- és viszkozitás görbék jellemzőit.
6.2. A gyártástechnológia reológiai
alapjai
Ismerje és legyen képes bemutatni a
- viszkozitást befolyásoló tényezőket,
polimer ömledékek áramlásának sajátosságait,
reális polimer ömledékek viselkedését,
folyásgörbe felvételének menetét, a nevezetes
pontok meghatározását,
rugalmas tulajdonságok hatását a
gyártástechnológiára.

7. Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Alapanyagok és tulajdonságaikIsmerje és legyen képes bemutatni a
- műanyagok mechanikai megmunkálásának
módjait, eszközeit,
- műanyagok hőkezelésének szükségességét,
- feszültségmentesítés technológiáit, ezek lépéseit,
- műanyagok hulladékkezelésének,
újrahasznosításának lehetőségeit.
7.2. Adalékanyagok és
tulajdonságaik
Ismerje és legyen képes bemutatni
- az adalékanyagok hatását a műanyagra,
- a térhálósító szereket és ezek alkalmazását,
- az erősítő- és segédanyagok alkalmazásának
hatását a technológiára és a termékre,
- a lágyítók használatának hatását a technológiára és
a termékre.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaGyakorlati vizsga
120 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
írásbeli vizsgaGyakorlati vizsga
A vizsgázó biztosítjaszöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép,
rajzeszközök,
íróeszközök
szöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép,
rajzeszközök,
íróeszközök
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSA gyakorlati feladatok
végrehajtásához
szükséges anyagok,
eszközök, berendezések

Nyilvánosságra hozandók

Középszint
írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga
AnyagNINCSTémakörök,
a gyakorlati feladatok
végrehajtásához
szükséges anyagok,
eszközök, berendezések
jegyzéke
Mikor?NINCSJogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaGyakorlati vizsga
120 perc15 perc
FeladatlapEgy gyakorlati feladatot tartalmazó tétel
bemutatása és kifejtése
Teszt jellegű
feladatok
Rövid válaszokat
igénylő feladatok
15 pont85 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldani. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:

Méréstechnika15%
Gépészeti alapismeretek25%
Reológia20%
Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat20%
Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat20%

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.

A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, párosítás. A diagramszerkesztési, -értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése.

A számítási feladatok az 1.2, a 3.2. és a 3.3 témakör számpéldáin alapulnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó számot ad a szerzett ismereteiről a fizikai mérések, próbatest készítése, mechanikai anyagvizsgálatok, reológiai vizsgálatok terén.

A vizsgázó számot ad továbbá a munkaműveletek szakszerű és balesetmentes végrehajtásáról, a laboratóriumi és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a vegyipari szakképesítésekre jellemző szakmai-, személyes-, társas- és módszer kompetenciákról.

A tételsor nem hozható nyilvánosságra.

A gyakorlati tételek száma legalább 20, a tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A gyakorlati vizsgán a szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vizsgázó tételt húz, majd vizsgafeladatát a tétellap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi.

A gyakorlati vizsga helyszínén a szakszerű laboratóriumi körülményeket a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani.

A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek - ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is - megléte esetén kezdhető meg.

A felkészülési idő alatt folyamatosan jelen kell lenni a technikai feltételek biztosításáért, a kémiai- és munkavégzés biztonságáért felelős szakembernek.

A vizsga felkészülési idejének megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

A felkészülés megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.

A felkészülési idő alatt a vizsgázó elvégzi a tételben megfogalmazott feladatot. Ez idő alatt áttekinthető, logikus, bemutatásra alkalmas formában feljegyzi a feladat végrehajtásának körülményeit, tapasztalatait, eredményeit.

A bemutatási időben a vizsgázó ismerteti a feladatban megfogalmazott gyakorlati feladat végrehajtását, a tapasztalatokat, az eredményeket és azok értelmezését, magyarázatát. Bemutatja a gyakorlati feladat végrehajtása során készített feljegyzéseit.

A gyakorlati tételsor tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel feladatait végzi el.

Témakörök:

- fizikai mérések,

- próbatest készítése,

- mechanikai anyagvizsgálatok,

- reológiai vizsgálatok.

Minden feladatának tartalmazni kell a feladat leírását, a receptet vagy a mérési eljárást. A tételeket a részletes vizsgakövetelmények alapján kell összeállítani, figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló időben a feladat elvégezhető és dokumentálható legyen.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A gyakorlati feladat értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
Szakmai tartalom helyessége10 pont
A felelet felépítése, nyelvezete5 pont
A gyakorlati feladat végrehajtásának
ismertetése, a tapasztalatok
megállapítása, kapott eredmények
értelmezése
15 pont
Mérési eredmények pontossága5 pont
A gyakorlati feladat végrehajtása során
készült feljegyzések
10 pont
Szakmai nyelv, a mértékegységek, a
jelrendszer helyes használata
5 pont
GYAKORLATI ÖSSZPONTSZÁM:50 pont"

"

25. Az R. Melléklet VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 524 01 Laboratóriumi technikus,

- 54 524 02 Vegyipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak
helyes használata
Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő
helyen és módon.
1.2. A szakmai fogalmak, az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Legyen képes a szóbeli előadásában használni a szakmai
kifejezéseket.
Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű,
pontos megfogalmazásokat használni.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy
adott témát kifejteni.
Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni
és választ adni.
1.4. Szakmai szöveg
értelmezése
Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján
feladatok megoldására.

2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egyenletek megoldásaLegyen képes középiskolai matematikai ismeretek
alkalmazására a kémiai számítási feladatok megoldása során.
Legyen képes megadott számítási képletekbe az adatokat
mértékegységhelyesen behelyettesíteni és az eredményt
kiszámítani.
2.2. Kémiai írásmód
alkalmazása
Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi
viszonyait.
2.3. Mérési eredmények
feldolgozása
Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai
feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. LényegkiemelésLegyen képes adott szakmai szövegben a lényegi információk
kigyűjtésére.
3.2. A mérési eredmények
alapján elvégzett számítás
Legyen képes a szakmai feladatnak megfelelő eredményt
kiszámítani.

4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Elvonatkoztatás képességeLegyen képes az elméleti ismereteket a gyakorlati
feladatokban alkalmazni.
4.2 Áttekintő képességLegyen képes átlátni az elvégzendő (megoldandó) feladatot a
leírás (recept) részei alapján.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Vegyipari ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Vegyipari laboratóriumi
alapismeretek
1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének
tárolásának szabályai
Legyen képes
- a vegyszerek biztonsági adatlapjainak
információit értelmezni.
Ismerje
- a teendőket veszély esetén,
- a munka- és balesetvédelmi szabályokat.
1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének
elvi alapjai
Ismerje a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-,
sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés
lehetőségeit.
1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges
számítások gyakorlása
Legyen képes elvégezni az oldatkészítési
számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból,
oldatok keverésével, hígításával, töményítésével.
1.2. Vegyipari számítások alapjai
1.2.1. Szakmai számítások végzése
különböző vegyipari termékekre és
alapanyagokra vonatkozóan
Ismerje a tömeg, a térfogat és a sűrűség
kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását.
Legyen képes az Avogadro törvényével
kapcsolatos számításokat elvégezni.
Ismerje az anyagmennyiség-koncentrációt, a
tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket
és ezek számítását.
Ismerje az oldhatóság hőmérsékletfüggését.
Legyen képes az oldhatósági táblázatokat
használni, oldhatósági számításokat végezni.
Legyen képes sztöchiometriai számításokat
elvégezni reakcióegyenlet alapján.
Legyen képes erős sav, erős bázis pH-jával
kapcsolatos számítási feladatot megoldani.
1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi
ismeretek
1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti
alapjai
Ismerje a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás,
az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés,
a dekantálás és a desztillálás fogalmát.
1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi
alapjai
Ismerje a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás,
az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés,
a dekantálás és a desztillálás elvét, körülményeit.
1.3.3. Szervetlen preparátumok
készítésének elvi alapjai
Legyen képes
- a preparátumkészítés reakcióegyenleteit
felírni, rendezni,
- az anyagszükségletet, a termelési százalékot
és az oldatkészítési számításait elvégezni,
- a recepteket értelmezni.
1.4. Vegyipari számítások
1.4.1. Szakmai számítások végzése
különböző vegyipari termékekre és
alapanyagokra vonatkozóan
Legyen képes a tisztaságra, a kitermelésre, az
anyagszükségletre vonatkozó egyszerű
számításokat elvégezni.
Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a
sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a
redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési
reakciók során.
Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével,
az oldhatósággal kapcsolatos számításokat.
1.5. Analitikai ismeretek
1.5.1. Titrimetriás meghatározások
elméleti alapjai
Ismerje a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a
komplexometriás titrálások elvi alapjait.
Legyen képes a mérési eredményeket helyesen
megadni.
1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos
számítások
Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez
szükséges anyagszükséglet számításokat, a
reakciók ismeretében a pontos koncentráció
meghatározásához kapcsolódó számításokat.
Legyen képes a meghatározandó komponens
mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani a
reakciók ismeretében.
1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos
számítások
Ismerje a gravimetriás meghatározás elméleti
alapját.
Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz
kapcsolódó számításokat a reakciók ismeretében.

2. Szakmai kémia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Altalános kémia alkalmazása
2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatásokIsmerje az oldatok fogalmát.
2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai,
reakciók csoportosítása és általános
jellemzése
Ismerje
- a termokémiai fogalmakat,
- a kémiai reakciók sebességét befolyásoló
tényezőket,
- az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs
szám meghatározását.
- a redoxi reakciók fogalmát,
Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését.
2.2. Szervetlen kémia alkalmazása
2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeikIsmerje
- a hidrogén tulajdonságait,
- a halogén elemek és halogenidek, a kén, a
nitrogén, a szén és ezek oxidjai és oxosavai,
az ammónia jellemzőit, előfordulását a
természetben.
2.2.2. Fémek és vegyületekIsmerje
- a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és
vegyületeik jellemzőit,
- a p- és d-mező féméit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag,
Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek
tulajdonságait,
- a fémek ipari előállítási módszereinek elvét.
2.3. Szerves kémia alkalmazása
2.3.1. A szénhidrogének összetétele és
csoportosítása
Ismerje
- az alkánok, alkének és alkinek fizikai és
kémiai tulajdonságait,
- az aromás vegyületek sajátosságait,
- halogéntartalmú szénvegyületeket,
- a szénhidrogének jellemző reakcióit,
- a fontosabb képviselőiket.
2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületekIsmerje
- az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai
tulajdonságait,
- az éterek fizikai tulajdonságait,
- az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek
fizikai és kémiai tulajdonságait,
- fontosabb képviselőit, és ezek élettani
hatásait.
2.4. Szervetlen kémia a
környezetünkben
2.4.1. Légköri gázokIsmerje
- a levegő természetes összetevőinek (N2, O2,
CO2, H2O, nemesgázok) kémiai jellemzőit,
- légszennyező (O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO)
gázok forrásait és kémiai jellemzőit,
- légszennyezők környezeti hatását
(üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg).
2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentőségeIsmerje
- a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai
tulajdonságait,
- a természetes víz összetételét és j ellemzőit,
- a természetes vizek keménységét, lúgosságát.
2.5. Szerves kémia a környezetünkben
2.5.1. Szerves kémiai anyagokIsmerje
- a legfontosabb szerves háztartási anyagokat,
- a szénhidrogének ipari és hétköznapi
jelentőségét.

3. Műszaki ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és
tároló berendezések
3.1.1. Gázok tárolásaIsmerje a gázpalackok színjelölését, biztonsági
előírásait.
3.1.2. Folyadékok tárolásaIsmerje
- a laboratóriumi tárolásra alkalmas
eszközöket,
- a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat.
Legyen képes a feliratokatjelzéseket értelmezni.
3.1.3. Szilárd anyagok tárolásaIsmerje
- a laboratóriumi tárolásra alkalmas
eszközöket,
- a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat.
Legyen képes a feliratokatjelzéseket értelmezni.
3.2. Anyag előkészítő műveletek,
hőcserélő készülékek
3.2.1. Alapanyagok előkészítéseIsmerje az aprítás, oldás, keverés fogalmát.
3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése
egyszerű hőcserélő készülékekkel
Ismerje
- a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai
alapjait, a laboratóriumi hőcserélőket.

4. Fizikai kémia

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Halmazállapotok és halmazállapot-
változások
4.1.1. A gázhalmazállapotIsmerje és számítások során tudja alkalmazni
- a tökéletes gázok általános j ellemzőit,
- a tökéletes gázok állapotegyenletét.
4.1.2. A folyadékállapotIsmerje a folyadékok belső szerkezetét.
4.1.3. A szilárd állapotIsmerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok
tulajdonságait.
4.1.4. Halmazállapot-változásokIsmerje
- a párolgás-kondenzáció és a szublimáció
folyamatát,
- a forrás j elenségét,
- a forráspont és olvadáspont fogalmát és
befolyásoló tényezőit,
- az olvadás és a kristályosodás folyamatait.
4.2. Homogén többkomponensű
rendszerek
4.2.1. Homogén többkomponensű
rendszerek jellemzői
Ismerje az elegyek fogalmátjellemzőit,
csoportosítását.
Ismerje és számítások során tudja alkalmazni
- elegyek összetételének megadásait,
- a levegő átlagos moláris tömegét.
4.3. Egyensúlyi rendszerek
4.3.1. Kémiai egyensúlyokTudja alkalmazni a tömeghatás törvényét
egyensúlyra vezető kémiai reakciókra
Ismerje az egyensúlyi reakciók befolyásolási
lehetőségeit.
Ismerje
- a disszociációfokot, a disszociációs állandó
fogalmát,
- a gyenge és erős elektrolitok fogalmát,
- a víz autoprotolízisét,
- a pH fogalmát,
- pufferek fogalmát, alkalmazását.

5. Laboratóriumi alapgyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Általános feladatok
5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és
jellemzők mérése
Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a
törésmutató- a hőmérséklet-, az olvadáspont- és
forráspontmérés elvét, mértékegységeit,
eszközeit.
5.2. Oldatkészítés
5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagbólIsmerje az oldatkészítés módját, számításait tiszta
anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból
hígítással, keveréssel, töményítéssel.

6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Szervetlen preparátumok készítése
6.1.1. Szervetlen anyagok előállításaTudja kiválasztani leírás (recept) alapján a
preparátumkészítéshez szükséges eszközöket.
Ismerje a készülékek szerelését.
Tudjon elvégezni a sztöchiometriai számításokat
a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban.
Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket.
Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek
tisztításának lehetőségeit.
Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat.
6.2. Minőségi elemzés
6.2.1. Kvalitatív vizsgálatokIsmerje
- a fontosabb kationok és anionok minőségileg
adott kimutatási reakciói során tapasztalható
észleléseket,
- a jellemző lángfestéseket.

7. Analitikai gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Gravimetria
7.1.1. Tömeg szerinti elemzésLegyen képes
- a gravimetriás vizsgálatok leírásából
értelmezni a műveleteket, a csapadékok
kezelését,
- a mérési adatokból az eredményeket
megfelelő pontossággal kiszámítani.
7.2. Titrimetria
7.2.1. Térfogatos analízisIsmerje
- a törzsoldatkészítést,
- a savbázis-, a komplexometriás, a
csapadékos, a permanganometriás és a
jodometriás titrálások elvét bemutató
reakciókat értelmezni, rendezni,
- a titrálás hibalehetőségeit.
Legyen képes
- adott térfogatos elemzés leírása alapján a
mérőoldat és a meghatározandó anyag
közt lejátszódó reakciókat
reakcióegyenlettel leírni, a mérési
adatokból az eredményeket megfelelő
pontossággal kiszámítani.

8. Laboratóriumi gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Szerelési gyakorlat
8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelésekIsmerje
- a laboratóriumi hőátadó eszközöket,
- az elválasztásra alkalmas eszközöket,
- a légköri desztilláló berendezések
összeállítását,
- reakciók végrehajtására alkalmas eszközök
szerelését.
8.2. Szerves preparátumok előállítása,
ellenőrzése
8.2.1. ElőkészítésIsmerje
- a kiindulási anyagok veszélyességi és
biztonsági jellemzőit biztonsági adatlapjuk
alapján,
- a kiindulási anyagok előkészítését,
- az eszközjegyzék összeállítását a recept
alapján,
- az egyéni védőfelszereléseket.
8.2.2. KivitelezésLegyen képes a mérési leírás alapján az
alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket
értelmezni.
Ismerje a termék reakcióelegyből történő
kinyerésének és tisztításának lehetőségeit.
Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési
lehetőségeit.
Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat
a szerves anyagok előállításával kapcsolatban.
8.3. Vegyipari termékek és egyéb
környezeti anyagok vizsgálata
8.3.1. Összetett mérések, egyszerű
műszeres vizsgálatok
Ismerje
- a potenciometrikus pH-mérés eszközeit,
kivitelezését,
- az elektromos vezetés mérését,
- a fotometriás mérés elvét látható
tartományban.

II. A VIZSGA LEIRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSPeriódusos rendszer

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy tétel kifejtése
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a feladatlapnak tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:

- számítási feladatok,

- tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),

- anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,

- táblázatos feladatok,

- diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,

- ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,

- szakmai szövegkiegészítése, elemzése,

- fogalommeghatározás, folyamatleírás.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.

A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a, az elméleti feladatok aránya a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a.

A számítási feladatok témakörei a részletes követelményekben jelennek meg.

A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga Általános szabályok

A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a kérdező tanárnak kötelező kérdést feltenni.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.

A szóbeli tételek a következő témakörök - részletes követelményekben felsorolt - elméleti témáit tartalmazzák:

- laboratóriumi alapgyakorlat,

- szervetlen laboratóriumi gyakorlat,

- analitikai gyakorlat,

- laboratóriumi gyakorlat,

- vegyipari ismeretek,

- szakmai kémia.

A szóbeli tétel egy téma részletes kifejtéséből áll. A tétel az adott témakörön belül tartalmazhat ábrát, grafikont, konkrét gyakorlati feladatleírást, kísérlet leírását, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásokat és az ezekhez kapcsolódó részfeladatokat. Amennyiben egy tételhez információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a tételnek tartalmaznia kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
Feladat megértése, a lényeg kiemelése5 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása,
magyarázása
10 pont
Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód5 pont
Szaknyelv alkalmazása10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:50 pont"

"

26. Az R. Melléklet ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVI. Építőipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 582 03 Magasépítő technikus,

- 54 582 04 Mélyépítő technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Felelősségtudat

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. FelelősségtudatLegyen képes a szakmai tevékenysége során
felelősségtudatos magatartás megvalósítására.
1.2. SzabálykövetésLegyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző szabályok, előírások szabálykövető
betartására.
1.3. DöntésképességLegyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző - képzettségi, feladatellátási, felelősségi
szintjének megfelelő - döntések meghozatalára.

2. Visszacsatolási készség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Visszacsatolási készségLegyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző, az építési folyamatban felmerülő
események visszacsatolására, a folyamatok
összefüggéseinek felismerésére és ezek alapján az
esetleg szükséges korrekciók megtételére.
2.2. IrányíthatóságMegbízhatóan hajtsa végre a munkahelyi
vezetőjének a munkavégzéssel kapcsolatos
utasításait.
2.3. Irányítási készségLegyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző - képzettségi, feladatellátási, felelősségi
szintjének megfelelően - hozzá beosztott emberek
irányítására.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Rendszerező képességLegyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző, az építési folyamatban felmerülő
események rendszerezésére, a folyamatok
összefüggéseinek felismerésére, a fontossági
sorrend felállítására.
3.2. Körültekintés,
elővigyázatosság
Legyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző az építési folyamatban felmerülő
eseményeknél a lehető legmagasabb szintű
körültekintésre, elővigyázatosságra úgy a maga,
mind a vele kapcsolatba kerülő emberek
vonatkozásában.
3.3. HelyzetfelismerésLegyen képes a szakmai tevékenysége során a
különböző, az építési folyamatban felmerülő
események során a gyors célirányos
helyzetfelismerésre, a megoldáshoz vezető út
hatékony keresésére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Statika

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. AlapfogalmakIsmerje és legyen képes ismertetni a statikai
alapfogalmakat, az erő, a nyomaték fogalmát,
valamint a statika alaptételeit.
1.2. ErőrendszerekIsmerje és legyen képes meghatározni a síkbeli
erőrendszer eredőjét számítással.
Ismerje a síkbeli erőrendszer egyensúlyozását egy,
kettő erővel.
1.3. TartókIsmerje a tartók fogalmát, legyen képes osztályozni
alak, anyag, statikai rendszer, keresztmetszet
szerint.
Tudja a statikailag határozott tartók támaszerőit
meghatározni.
Tudja a rácsos tartók rúderőit kiszámítani egyszerű
kialakítású rácsos tartók esetén.
1.4. IgénybevételekIsmerje az igénybevételek, belső erők fogalmát.
Tudja kiszámítani a vízszintes tengelyű statikailag
határozott tartók igénybevételeit, valamint legyen
képes a normálerő, a nyíróerő és a nyomatéki
ábrákat megrajzolni.
Ismerje az összefüggéseket a terhek és az
igénybevételek között.
1.5. Keresztmetszeti jellemzőkTudja meghatározni az egyszerű kialakítású
síkidomok keresztmetszeti jellemzőit.

2. Építési ismeretek

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Rajzi alapismeretekIsmerje a műszaki rajz feladatát, a rajzi ábrázolás
szabályait.
Ismerje a rajzlapok jellemzőit, a rajzeszközöket és
alkalmazásukat.
Ismerje a rajzi szabványokat, valamint a vonalak, a
vonalvastagságok, a feliratmezők tartalmát és
formáját.
Ismerje a méretarányoknak megfelelő
méretmegadás módját.
Ismerje a rajzi jelöléseket, a kis- és nagybetűket, a
szabványírást.
Tudja alkalmazni a műszaki rajzokon a szabványos
anyag- és szerkezetjelöléseket.
2.2. Építészeti alapfogalmakIsmerje a természetes és mesterséges környezet
kapcsolatát.
Ismerje az építési tevékenység fogalmát.
Ismerje az építmények funkciói szerinti változatait.
Ismerje az építmények teherhordó, térelhatároló és
térosztó szerkezeteinek szerkezeti felépítését.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.3. Talajok, földmunkákIsmerje a talajokat.
Ismerje a földmunkák és a dúcolások fogalmát,
változatait és az alapvető víztelenítési módokat.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.4. Alapozások, alépítményi
szigetelések
Ismerje az alapozások változatait.
Ismerje a talajban lévő nedvességhatásokat.
Tudja a térszín alatti talajnedvesség és talaj pára
elleni vízszigetelések változatait.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.5. Függőleges teherhordó
szerkezetek
Ismerje a természetes és mesterséges
falazóelemeket és a téglakötéseket.
Tudja a falak, pillérek és oszlopok alkalmazásának
lehetőségeit.
Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai
előírásait.
Legyen képes elkészíteni a függőleges teherhordó
szerkezetek rajzfeladatait.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.6. Vízszintes teherhordó
szerkezetek
Ismerje az áthidalók és födémek változatait.
Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai
előírásait.
Tudja elkészíteni a vízszintes teherhordó
szerkezetek rajzfeladatait.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.7. Íves és ferde teherhordó
szerkezetek
Ismerje a boltövek, boltozatok fogalmát,
változatait.
Ismerje a lépcsők fajtáit.
Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai
előírásait.
Legyen képes elkészíteni az íves és ferde
teherhordó szerkezetek rajzfeladatait.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.
2.8. Hő- és hangszigetelésekIsmerje a hő-, hang- és páratechnikai
alapfogalmakat. Ismerje az alkalmazott anyagok
építéstechnológiai előírásait.
Tudja elkészíteni a hő- és hangszigetelések
rajzfeladatait.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.

3. Építésszervezési alapismeretek

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Építés-előkészítésIsmerje a beruházási folyamatot.
Ismerje a folyamat résztvevőit és kapcsolatukat.
Tudja a beruházások előkészítésének menetét.
3.2. KivitelezésIsmerje az építés-kivitelezések előkészítését.
Tudja a kivitelezés folyamatának lépéseit,
sorrendjét.
Ismerje a folyamat résztvevőit és kapcsolatukat.

4. Kitűzési ismeretek

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. AlapfogalmakIsmerje a geodézia felosztását, függővonal,
alapfelület fogalmát. Ismerje a relatív és abszolút
helymeghatározás módszerét.
Tudja alkalmazni a geodéziai koordináta
rendszereket.
Ismerje az országos mérési alappont hálózatokat.
4.2. Vízszintes mérésekIsmerje az egyszerű eszközöket és azok
használatát.
Ismerje a teodolit felépítését, fajtáit, leolvasó
berendezéseket, a pontra állást, vízszintes
szögmérést, iránymérést.
Legyen képes a mérési jegyzőkönyvek
elkészítésére.
Ismerje a digitális teodolitot, a mérőállomást.
Tudja a vízszintes alappontok, alappont-hálózatok
meghatározását, sűrítését.
Ismerje a vízszintes felmérési eljárásokat,
manuálék (kézi vázlatok) készítését,
területszámítást.
4.3. MagasságmérésIsmerje a magasság geodéziai fogalmát, mérésének
módjait.
Tudja a szintezés elvét, ismerje az eszközeit,
műszereit, fajtáit.
Legyen képes a mérési jegyzőkönyvek
elkészítésére.
Ismerje a vonalszintezés szabályát.
Tudja alkalmazni a trigonometriai
magasságmérést, legyen képes az építmény
magasságának meghatározására.
Ismerje a vegyes terület-felmérési eljárásokat.
Tudja a hossz-szelvény és keresztszelvény
szintezést.
Legyen képes területszintezésre, szintvonalas
helyszínrajz szerkesztésére.
4.4. Térképek, helyszínrajzokIsmerje a vetületi rendszereket.
Ismerje a térképek felosztását rendeltetésük,
méretarányuk szerint.
Tudja a jelkulcsi alapismereteket.
Ismerje az egységes Országos Térképrendszert,
földmérési alaptérképeket.
Tudja a kitűzési ismereteket.
Ismerje a kitűzés alapelvét, sorrendjét, eszközeit.
Ismerje a kitűzési jegyzőkönyvet.

5. Kitűzési gyakorlat

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Egyszerű mérő- és kitűző
eszközök és használatuk
Tudja elvégezni az egyenesek kitűzését, derékszög
kitűzését.
Ismerje és tudja alkalmazni a szögprizmákkal
végezhető műveleteket.
5.2. Vízszintes mérésekIsmerje a vízszintes mérőeszközök használatát, a
mérések gyakorlati megvalósítását.
Tudja elvégezni a szögkitűzést és a távolságmérést.
Legyen képes elkészíteni a mérési
jegyzőkönyveket.
5.3. MagasságmérésekIsmerje a magasságmérő eszközök használatát, a
mérések gyakorlati megvalósítását.
Tudja elvégezni a trigonometriai magasságmérést,
építmény magasságának meghatározását.
Legyen képes elvégezni az építés közbeni
kitűzéseket, ellenőrző méréseket.
Legyen képes a jegyzőkönyvek vezetésére, a mérés
értékelésére.
5.4. Epületek, építmények kitűzésiLegyen képes az épületek, építmények helyének
kitűzésére.
Tudja végrehajtani a felmérési és kitűzési
feladatokat derékszögű és poláris méréssel.
Ismerje a felmérési adatok grafikus ábrázolását,
manuálék (kézi vázlatok) készítését.
Tudjon zsinórállványt készíteni.

6. Építési gyakorlat

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Alépítményi munkákTudja elvégezni a földmunkákat, dúcolásokat.
Legyen képes elkészíteni az alapozásokat,
alépítményi víz- és hőszigeteléseket.
6.2. Felépítményi munkákLegyen képes a függőleges, vízszintes, íves és
ferde teherhordó szerkezeteket megépíteni.

7. Évítőanvaeok svakorlat

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. GyártástechnológiákIsmerje a formázási technológiákat. Ismerje a
hőkezelési folyamatokat.
Ismerje a termékek előállításához technológiailag
szükséges gépi és tüzelési berendezéseket.
7.2. Alapanyagok és vizsgálataikIsmerje a termék előállításához szükséges
nyersanyagokat, és azok előkészítési műveleteit.
Legyen képes elvégezni a mintavételt,
anyagvizsgálatokat, laboratóriumi vizsgálatokat.
Tudja elvégezni az építőanyagok fizikai, és
szilárdságtani vizsgálatait.
7.3. Késztermékek és vizsgálataikIsmerje a nyersanyag-összetétel és változásának
hatását a késztermék tulajdonságaira.
Legyen képes elvégezni a mintavételt,
anyagvizsgálatokat, laboratóriumi vizsgálatokat.
Tudja elvégezni az építőanyagok fizikai, és
szilárdságtani vizsgálatait.
Tudja tájékoztatni a termékfelhasználókat a
termékek főbb tulajdonságairól, a felhasználási
területéről.
Tudjon termékismertetőt készíteni.
Legyen képes termékismertetőt tartani.

8. Építőanyagok

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Építési anyagok tulajdonságaiIsmerje az építőanyagok fizikai és kémiai
tulajdonságait.
Ismerje a hidrotechnikai tulajdonságokat.
Tudja értelmezni a hőtechnikai és akusztikai
tulajdonságokat.
Ismerje az építőanyagok mechanikai
tulajdonságait.
8.2. Természetes építőanyagokTudja csoportosítani a természetes építőanyagokat.
Ismerje a természetes építőanyagok tulajdonságait,
jellemzőit.
8.3. Mesterséges építőanyagokIsmerje az építőipari agyaggyártmányokat, azok
felhasználási területeit.
Ismerje a kötőanyagok jellemző tulajdonságait és
azok felhasználási területeit.
Ismerje az aszfalt termékek jellemző tulajdonságait
és azok felhasználási területeit.
Ismerje az adalékanyagjellemző tulajdonságait és
azok felhasználási területeit.
Ismerje a betonok jellemző tulajdonságait, a
szállítás és utókezelés előírásait.
Ismerje az előregyártott beton és vasbeton
termékeket és azok felhasználási területeit.
Ismerje a habarcsok jellemző tulajdonságait és
felhasználásuk szerinti csoportosítását.
Ismerje az építőipari faárukat, felhasználási
területeiket, faanyagok védelmének módjait.
Ismerje a fém gyártmányok jellemző tulajdonságait,
alkalmazási feltételeiket.
Ismerje a műanyag gyártmányokat, felhasználási
területeiket. Ismerje a festő- és mázolómunkák
anyagait.
Ismerje az építési üvegek jellemző tulajdonságait,
felhasználási területeiket.
Ismerje a víz-, hő- és hangszigetelő anyagokat, és
azok felhasználási területeit.
Ismerje az építőiparban alkalmazott
segédanyagokat és felületképzőket.

9. Ábrázoló geometria

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
9.1. SíkmértanTudja a mértani ismereteket és szerkesztéseket.
Ismerje a síkmértani alapfogalmakat.
Ismerje a szögek, szögpárok jellemzőit.
Tudja értelmezni a pont és egyenes, valamint
párhuzamos egyenesek távolságát.
Ismerje a síkidomokat.
Ismerje az építészeti íveket.
9.2. TérmértanIsmerje a térelemeket: pont, egyenes, sík fogalmát,
a térelemek kölcsönös helyzetét.
Tudja az egyenes valódi nagyságának
szerkesztését.
Ismerje az egyszerű síkalapú testeket és ezek
származtatását. Ismerje a forgástesteket és
származtatásukat.
Tudja értelmezni a vetítési módokat, vetületeket,
képsíkrendszert.
Ismerje a térelemek ábrázolását: pont és egyenes,
különleges és általános helyzetű egyenesek, síkok.
Tudja az axonometrikus ábrázolás szabályait.
Ismerje a perspektív képek szerkesztési szabályait.
Ismerje a rekonstrukció fogalmát.
Tudja a sík és egyenes, valamint különleges és
általános helyzetű egyenes és test döféspontjának
szerkesztését.
Ismerje két sík metszésvonalának szerkesztését.
Ismerje a fedélidom-szerkesztést.
Tudja megszerkeszteni a síklapú testek különleges
helyzetű síkkal való metszését.
Tudja elvégezni a metszett idom valódi
nagyságának szerkesztését.
Tudja az árnyékszerkesztés, önárnyék, vetett
árnyék fogalmát, szerkesztését.

10. Műszaki ábrázolás gyakorlat

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
10.1. Szabadkézi rajzIsmerje a látás törvényszerűségeit.
Tudja a színelméleti alapfogalmakat.
Ismerje a testek, testcsoportok ábrázolásának
módjait.
Ismerje atónusozás szabályait, lehetőségeit.
10.2. Építészeti rajzIsmerje az építési tervdokumentáció, tervek,
terviratok, tervmellékletek tartalmát.
Tudja megszerkeszteni az alaprajzokat,
metszeteket, homlokzatokat.
Tudja megrajzolni az alapozási tervet, tudjon
részletterveket szerkeszteni.
Ismerje a dúcolások tervrajzait.
Tudja megszerkeszteni, a víz-, hő- és
hangszigetelési csomópontokat.
Legyen képes rajzi vázlatok készítésére.

11. CAD alapismeretek gyakorlat_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
11.1. Tervezőprogramok felépítésiIsmerje a számítógéppel segített tervezési
folyamatot.
Tudja alkalmazni a számítógépes
tervezőprogramokat.
Tudja ismertetni a kiválasztott CAD programot,
ismerje annak felépítését, az alkalmazott
koordinátarendszereket.
Ismerje a felhasználói felületet: menüsor,
eszköztár, beállítások, origók, szerkesztőhálók,
intelligens kurzor.
Ismerje a 2D-s és 3D-s elemeket.
11.2. Számítógéppel segített
tervezés
Ismerje a szerkesztő műveleteket 2D-ben, 3D-ben.
Ismerje a 3D-s ábrázolást, 3D-s navigációs táblát,
perspektívát, párhuzamos vetítéseket.
Ismerje a fotórealisztikus kép előállításának módjait
Ismerje az animáció és prezentáció készítés lépéseit.
Tudjon nyomtatni, plottolni.

12. Munka- és környezetvédelem_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
12.1. MunkavédelemIsmerje a munkavédelmi oktatás tartalmát.
Ismerje az anyagmozgatás, raktározás
biztonságtechnikai előírásait.
Ismerje a biztonsági szín- és alakjeleket, KRESZ-
táblákat, jelképeket.
Ismerje a foglalkozás-egészségügy fogalmát és
előírásait.
Tudja a bontási munkákra vonatkozó
biztonságtechnikai előírásokat.
Ismerje a villamosság biztonságtechnikáját.
Ismerje a munkagépeket, közlekedési utak
kialakításának feltételeit.
Ismerje az alépítményi és a felépítményi munkák
biztonságtechnikai előírásait.
Ismerje a befejező és szakipari munkák
biztonságtechnikai előírásait, a magasban végzett
munkáknál alkalmazott biztonságtechnikai
előírásokat.
Ismerje az állványépítés biztonságtechnikai
szempontjait, a létrák biztonságos használatnak
előírásait.
Ismerje a védőfelszerelések változatait, ismerje
azok használatát.
12.2. TűzvédelemIsmerje a tűzvédelmi oktatás tartalmát.
Ismerje a tűzvédelemre vonatkozó előírásokat, a
szakma sajátosságait figyelembe véve.
Ismerje a tűzveszélyességi osztályokat, a tűzoltás
módjait, a tűzoltó-készülékeket.
Ismerje a tűzvédelmi szabályzatokat.
12.3. KörnyezetvédelemIsmerje a környezetvédelem feladatát, célját,
területeit.
Ismerje a környezetvédelem előírásait, a szakma
sajátosságait figyelembe véve.
Ismerje a környezeti elemeket: talaj, levegő, víz.
Tudja a hulladékok keletkezését, fajtáit,
kezelésüket, tárolásukat, azok elszállítására
vonatkozó előírásokat.
Ismerje a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának
módjait, előírásait.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép,
függvénytáblázat
(egyidejűleg akár többféle
is), körző, vonalzók
(lépték-vonalzó,
derékszögű vonalzópár,
párhuzamvonalzó)
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy tétel kifejtése, amely "A" és "B"
feladatból áll.
Rövid feladatokÖsszetett feladatok
40 pont60 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű érettségin az emelt szintű érettségihez képest egyszerűbb, kevésbé összetett feladatok jelennek meg. Emellett egyes témák a középszintű érettségin nem kerülnek számonkérésre.

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:

- statika,

- építési ismeretek,

- építésszervezési alapismeretek,

- kitűzési ismeretek,

- kitűzési gyakorlat,

- építési gyakorlat,

- építőanyagok gyakorlat,

- építőanyagok,

- ábrázoló geometria,

- műszaki ábrázolás gyakorlat,

- CAD alapismeretek gyakorlat,

- munka- és környezetvédelem.

Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt.

A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítménye, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektíven mérhető legyen.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A vizsgázó szabadon használhatja fel a két feladattípus megoldására a 180 percet.

Az érettségi vizsga írásbeli feladatsora két, jól elkülönülő részből áll.

Az első rész 15 darab rövid feladatból áll, amely az összes pontszám 40%-át (40 pont) adja. Az alapfogalmakat, definíciókat, egyszerű összefüggéseket hivatott számon kérni. A feladatok egyenként 2 vagy 3 pontot érnek.

A feladatsor első részét a megadott témakörökből az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben kell összeállítani:

TémakörökFeladatok darabszáma
Statika2-4
Építési ismeretek és műszaki ábrázolás
gyakorlat
3-5
Építésszervezési alapismeretek és építési
gyakorlat
1-2
Kitűzési ismeretek és kitűzési gyakorlat1-2
Építőanyagok gyakorlat és építőanyagok1-3
Ábrázoló geometria és CAD
alapismeretek gyakorlat
1-3
Munka- és környezetvédelem1-2

A második rész 4 darab összetett feladatból áll, amely az összes pontszám 60%-át (60 pont) adja. A feladatokon belül számolást és rajzolást, szerkesztést igénylő feladatok is megjelennek. A feladatok egyenként 15-15 pontot érnek.

A feladatsor második részét a megadott témakörökből az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben kell összeállítani:

TémakörökFeladatok darabszáma
Statika1
Építési ismeretek és műszaki ábrázolás
gyakorlat
1
Építőanyagok gyakorlat és építőanyagok1
Ábrázoló geometria1

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagának bemutatását igényli a vizsgázóktól:

- építési ismeretek,

- építési gyakorlat,

- építőanyagok,

- építőanyagok gyakorlat.

A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Egyes tételeknél a szóbeli tételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, a tételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 5-25%-át évente cserélni kell.

A tétel jellemzői: A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli tételsor összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli vizsga alapvetően az építési ismeretek, az építési gyakorlat, az építőanyagok és az építőanyagok gyakorlat fogalmaira, az ezekhez kapcsolódó jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával az építéssel összefüggő ismereteit megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni és a folyamatokat összehasonlítani.

Minden szóbeli tétel két feladatból ("A" és "B") áll. Az "A" feladat az építési ismeretek és az építési gyakorlat, a "B" feladat az építőanyagok és az építőanyagok gyakorlat témaköreiből van összeállítva. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A témakörtől függően mindkét feladat tartalmazhat egyszerű rajzos feladatokat. A számonkérés az alábbi témakörökből történik:

"A" feladat

Építési ismeretek és építési gyakorlat:

- rajzi alapismeretek,

- építészeti alapfogalmak,

- talajok, földmunkák,

- alapozások, alépítményi szigetelések,

- függőleges teherhordó szerkezetek,

- vízszintes teherhordó szerkezetek,

- íves és ferde teherhordó szerkezetek,

- hő- és hangszigetelések.

"B" feladat

Építőanyagok és építőanyagok gyakorlat:

- építési anyagok tulajdonságai,

- természetes építőanyagok,

- mesterséges építőanyagok,

- gyártástechnológiák,

- alapanyagok és vizsgálataik,

- késztermékek és vizsgálataik.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán értékelni kell a fogalmak szabatos definiálását, az összefüggések magyarázatát, és alkalmazását.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák szerint történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
Tartalom15 pont15 pont30 pont
Felépítés5 pont5 pont10 pont
Előadásmód5 pont5 pont10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

27. Az R. Melléklet KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVII. Könnyűipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 542 01 Bőrfeldolgozóipari technikus,

- 54 542 02 Ruhaipari technikus,

- 54 542 03 Textilipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv megértése és használata

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak
helyes használata
A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő
alkalmazása.
A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.
1.2. A szakmai fogalmakkal
az ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
A könnyűipari termék előállítása során folytatott
kommunikáció tartalma logikus, következetes,
előadásmódja a szakmai kifejezések helyes
alkalmazásával.
1.3. Idegen nyelvű szakmai
szöveg megértése
Idegen nyelvű szakmai alapfogalmak, kifejezések
ismerete.
1.4. Műszaki rajz olvasása,
értelmezése
Termék- és gyártástechnológiai ábrázolási módok
ismerete, megfelelő helyen és módon történő
alkalmazása a méretarányosság szabályainak
betartásával.
1.5. Jelképek, ábrák
értelmezése
Kezelési útmutató értelmezése. Munkavédelmi,
munkabiztonsági jelképrendszer ismerete. Gépelemek
jelképi felismerése.

2. Információforrások kezelése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Termékre vonatkozó
információk
Alapanyagra, kellékre, stílusirányzatra, színre,
technológiára vonatkozó trendinformációk gyűjtése,
alkalmazása.
2.2. Méretmegadás szabályaiNemzetközi méretalkalmazások, mérettáblázatok
megkülönböztetése.
Testalkattípusok, testtartások jellemzőinek ismerete,
megfelelő alkalmazása.
2.3. Kommunikációs formákIT alapismeretek, PC és a perifériák jellemzőinek
ismerete. Termeléstervezéshez és folyamatszervezésben
alkalmazható informatikai eszközök megfelelő ismerete.
Szövegszerkesztés.
2.4. Mérőműszerek
használata
Könnyűipari anyagok laboratóriumi vizsgálati
módszereinek alkalmazásával a szálasanyagok, fonalak,
cérnák, szövetek és kelmék fajtáira, tulajdonságaira,
jellemzőire, felhasználási területeire vonatkozó adatok
rögzítése, értékelése.

3. Elemi számolási készség

TEMAKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Termelés előkészítésAnyaghányad és munkanorma számítási módszerek
ismerete.
Végbeosztás értelmezése.
Termelési kapacitás és átbocsájtó képesség ismerete.
Szabászati tételek értelmezése.
Feldolgozási veszteségek ismerte. Anyagkihasználás
elemzése.
3.2. Anyagösszetétel
meghatározása
Anyagösszetétel százalékos meghatározása
laboratóriumi vizsgálati módszerekkel.
3.3. Termelési adatok
rögzítése
Gyártástechnológiai utasítások, adatok adatbázisba
rögzítése. Táblázatkezelés.
3.4. Statisztikai módszerekElemzések, gazdaságossági számítás a termelési
adatokból. Átlag, szórás, médián számítása.

4. Szervezőkészség, irányítási készség_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. MunkahelyszervezésSzervezést befolyásoló tényezők ismerete.
Ésszerű munkahely kialakítás és eszközelhelyezés.
Munkakörülmények szervezése.
Alap-, segédanyag és kellék raktározásának ismerete.
4.2. AnyagmozgatásÜzemrészek és munkahelyek közötti anyagtovábbítás.
A könnyűiparban alkalmazott szállítóeszközök és
továbbítási módok ismerete.
4.3. KapcsolattartásHálózaton belüli információáramlás, visszacsatolás.

5. Rendszerező és áttekintő-képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Ellenőrzés,
adminisztráció
Megrendelés feldolgozása.
Készletek nyilvántartása.
Nyersanyagok és késztermékek raktári
nyilvántartásának követése.
5.2. AnyagvizsgálatokNyersanyagok felismerése, rendszerezése.
Vizsgálati eredmények és a feldolgozási feltételek
összefüggéseinek ismerete.
Mintagyűjtemény készítése.
5.3. FolyamatszervezésÁttekinthető és optimális főfolyamatok ismerete.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Termeléstervezés

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Termelés előkészítés
1.1.1. Uj termék termelési folyamatának
meghatározása.
Ismerje
- a gyártási főfolyamat, a segédfolyamat, a
mellékfolyamat rendeltetését,
- a gyártási típusokat,
- a mintagyártás, egyedi gyártás,
sorozatgyártás, tömeggyártás, gyártási
rendszerek fogalmát, jellemzőit,
alkalmazási feltételeit, előnyeit, hátrányait.
1.1.2. Termelési feladatok
meghatározása
Lássa át
- a könnyűipari termelés belső szerkezetét,
- a gyártástechnológia folyamatának térbeli
és időbeli kapcsolatát,
- a napi és hosszabb távú feladatok
tervezését.
1.1.3. Alapanyagok, gépek, eszközök
kiválasztása
Ismerje
- a termékgyártáshoz szükséges
alapanyagok, gépek kiválasztásának
szempontjait,
- összefüggéseit a termelési adottságokkal
összeegyeztetni.
1.1.4. Termelési adatok számításaLegyen képes
- az anyaggazdálkodási, anyag elszámolási
feladatok elvégzésére, számolni
anyaghányadot,
- értelmezni a termelési kapacitást és
átbocsájtó képességet.
1.2. Folyamatszervezés
1.2.1. Munkamódszerek,
munkakörülmények szervezése
Ismerje
- a munkamódszer fogalmát, a
könnyűiparban alkalmazható
munkamódszereket,
- a munkakörülményeket befolyásoló
tényezőket és szervezési szempontokat.
1.2.2. Munkahely kialakítás és
eszközelhelyezés
Ismerje
- a gyártási folyamat térbeli elrendezését,
- a technológiai folyamatnak megfelelő
munkahelyek egymáshoz kapcsolódását,
- az elrendezés elveit.
1.2.3. Szállítóeszközök,
anyagtovábbítási módok
Ismerje
- a munkahelyek és termelési egységek
közötti anyagtovábbítási módszereit,
- a szállítóeszközöket, fajtáit, alkalmazási
lehetőségeik.
1.2.4. Informatikai eszközökIsmerje
- a termelésirányításban,
folyamatszervezésben alkalmazható
informatikai szoftverek fajtáit,
alkalmazhatóságát.
1.3. Kapcsolattartás
1.3.1. Termelési adatok
összegyűjtésének módszerei
Tudja
- a termelési adatokat adatbázisba
rögzítetni,
Ismerje
- a statisztika készítés módszereit, formáit.
1.3.2. Kapcsolattartás a
termelőegységekkel
Ismerje
- a termelési adatok egyeztetési
lehetőségeit,
- az információk rendszerzési
szempontjait, célirányos továbbításának
formáit,
- a termelési folyamat ellenőrzésének
lehetőségeit.
1.3.3. MinőségbiztosításIsmerje
- a minőségellenőrzési módszereket,
kapcsolattartási formákat,
- az ellenőrzési utasítást.
1.3.4 InformációáramlásLegyen képes
- az informatikai eszközök célirányos és
hatékony használatára,
- az információk rendszerezésére.
1.4. Termeléstervezés
1.4.1. KapacitástervezésIsmerje
- a termelési mennyiségek, kapacitások
tervezését,
- a létszám meghatározását,
- a gépi munka részarányát,
- a leterhelés vizsgálatát,
- a határidők tervezését.
1.4.2. MérőeszközökIsmerje a termeléstervezéshez és
minőségellenőrzéshez használt
mérőeszközöket.
Tudja csoportosítani az eszközöket az
alkalmazási feltételekhez és módokhoz.
1.4.3. CAD-CAM technológia.Ismerje
- a termeléstervezéshez használt speciális
szoftvereket,
- a számítógépes integrált terméktervező
programok és az automatikus gyártás
lehetőségeit.
Ismerje
- a CAD funkciók alkalmazását: tervezés,
anyag tulaj donságbeállítás, modellezés, 3
dimenziós megjelenítés, szériázás,
felfektetési rajz készítés,
- a CAM funkciókat: anyag, kellék
megadása, termék leírás, dokumentáció,
termékkatalógus készítése.
1.5. Termékfejlesztés és szerkesztés
1.5.1. TerméktervezésTudja
- a trendismeretek alapján korszerű, új
termék tervezési lépéseit a
gyártáselőkészítési folyamatban,
- az adott kollekcióból kiválasztott termék
gyártására alkalmas ábrázolását, alapanyag
kiválasztással.
1.5.2. Számítógépes tervezőrendszerekIsmerje
- egy termék tervezését CAD technológia
rendszer használatával,
- magyarországi fejlesztésekkel foglalkozó
cégek megismerésére tanulmányi
kirándulás keretében,
- a nemzetközi innovációk nyomon
követésére a szakirodalom feldolgozásával,
szakmai előadásokon, szakmai cégeknél
tanulmányi látogatásokon való részvétellel.
1.5.3. Műszaki leírás készítéseLegyen képes a választott termék műszaki
dokumentációjának adott technológia
alapján való elkészítésére.
1.6. Ellenőrzés, adminisztráció
1.6.1. AnyaggazdálkodásLegyen képes
- az adott termékre felfektetési rajzot
készíteni, anyagveszteségeket
meghatározni,
- anyagnormát számítani alapanyagra,
kellékre.
1.6.2. KészletnyilvántartásLegyen képes
- a különböző termékfajtákra vonatkozóan
megrendelések feldolgozására,
- alap-, segéd- és kellékanyagok
nyilvántartására, utalványozási feladatok
elvégzésére,
- szállítólevél készítésére.
1.6.3. MinőségellenőrzésTudjon
- minőséget biztosító előírásokat
értelmezni,
- ellenőrzési utasítástértelmezni,
- raktári nyilvántartások ellenőrzését
dokumentálni.
1.6.4. Információs hálózatokIsmerje
- az információs csatornák használatát,
- a hálózaton belüli információáramlást,
- a változó piac alapján korrekciók
végrehajtási módjainak alkalmazását.
1.7. Üzembiztonság
1.7.1. Berendezések, gépek
üzembiztonsága
Ismerje
- a könnyűipari gépek beállítási
lehetőségeinek elvégzését,
- a konfekcionálásból eredő hibák javítási
lehetőségeit katalógus, vagy gépkönyv
alapján,
- a berendezések, gépek műszaki
katalógusainak értelmezését,
- géphasználati feliratokat.
1.7.2. Biztonságos munkavégzésIsmerje
- a munkavégzés feltételeinek, a
biztonságos munkavégzés módszereinek
kidolgozását,
- az ellenőrzési szempontsor létrehozását
szabadon választott könnyűipari termékre.
1.8. Számítógép hálózatok
1.8.1. Számítógépes hálózatok felépítéseLegyen képes ismertetni az IT
alapismereteket, hálózati eszközöket,
szoftverek alkalmazását, a biztonságos
hálózati kommunikálációt.
1.8.2. Könnyűipari számítógépes
alkalmazások
Ismerje a könnyűipari gépek számítógépes
hálózatba való beillesztését.

2. Gyártásszervezés_


TÉMAKÖRÖK
KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Raktározás
2.1.1. KészletgazdálkodásIsmerje
- a készletgazdálkodás fogalomkörét,
szerepét,
- a készletek nagyság és összetétel
kialakításának szempontjait,
- a készletnyilvántartási rendszereket, a
készletnyilvántartás szerepét,
- a készletezési döntéseket megalapozó
számítási módszereket: átlagkészlet,
forgási sebesség, készletvonzat,
- az alapanyagok és kellékek
nyilvántartásának dokumentumai,
- a raktárkészlet összetevőit,
- a szabászati tételek kialakítását,
számításait.
2.1.2. Raktárhelyiség kialakításaIsmerje
- az anyagraktározás technológiai
követelményeit,
- a raktár alapterületének a
meghatározását.
2.1.3. Anyagok átvétele, bevizsgálásaIsmerje
- a tételes, mennyiségi és minőségi átvétel
fogalmát,
- a bevizsgálás célját, reklamációk
érvényesítését,
- a minőségi előírásokat,
- a bevizsgálási jegyzőkönyv tartalmát.
2.1.4. Tárolási módokIsmerje
- a tárolóeszközöket, berendezéseket,
- a tárolási módok fajtáit, jellemzőit,
- a helytelen tárolásból adódó károk
megelőzését.
2.2. Folyamatszervezés
2.2.1. Munkahely kialakításIsmerje
- a könnyűipari munkahely eszközeinek,
kezelőszerveinek optimális elhelyezését,
- a mozgászónákat és mozgásformákat,
logisztikai alapfogalmakat.
2.2.2. Műveleti sorrend meghatározásIsmerje
- a termékelőállítás műveleteinek
csoportosítását,
- a munkamódszereket, a
munkakörülmények szervezését,
- az adott technológiához áttekinthető,
optimális műveleti sorrend kialakításának
szempontjait.
2.2.3. Kapacitás-számításIsmerje a gépkapacitás, munkanorma
számítás, létszám meghatározását.
2.2.4. MinőségbiztosításIsmerje
- az ellenőrzési utasítás szerepét, mérési
pontok fontosságát, mérőeszközök
kiválasztásának j elentőségét,
- az osztályba sorolás
szempontrendszerét,
- a termékminta fogalmát,
- a technológiai fegyelem ellenőrzését.
2.2.5. Befejező műveletekLegyen képes a termékcsomagolás és
szállítás műveleti sorrendjének
meghatározására.

3. Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Könnyűipari anyagok
tulajdonságai
3.1.1. Könnyűipari nyersanyagokTudja
- az alapfogalmakat,
- a nyersanyagok csoportosítását,
- a szálasanyagok megjelenési formáit,
általános jellemzőit, fizikai és kémia
tulajdonságait, felhasználási területeit.
3.1.2. Fonalak, cérnákTudja
- az alapfogalmakat,
- a fonalak, cérnák fajtáitjellemzőit és
felhasználási lehetőségeit.
3.1.3. Szövetek, kelmék, bőrökTudja
- az alapfogalmakat,
- a szövetek, kelmék, bőrök fajtáit,
tulajdonságait, felhasználási területeit.
3.1.4. Nem szőtt textíliákTudja
- az alapfogalmakat,
- a nem szőtt textíliák fajtáit,
tulajdonságait, alkalmazási területeit.
3.1.5. Laboratóriumi vizsgálatiIsmerje
módszerek- az anyagösszetétel-vizsgálat
lehetőségeit,
- a finomság, sűrűség, nedvességfelvétel,
mechanikai tulajdonságok mérési
módszereit.
Tudja a vizsgálati eredményeket
dokumentálni.
3.2. Kezelési útmutató készítése
3.2.1. Nyersanyag-összetétel és
feldolgozási módok
Ismerje
- a szálasanyagok minőségi és mennyiségi
meghatározásának módszereit:
mikroszkópi vizsgálat, égetési próbát.
3.2.2. Kezelési útmutató
jelképrendszere
Tudja
- a jelképek csoportosítását, értelmezését,
- kezelési útmutató készítését a
könnyűiparban felhasznált alapanyagok
fizikai és kémia jellemzőinek
ismeretében.
3.3. Fonal, cérna előállítási módok
3.3.1. Szálasanyagok csoportosításaLegyen képes
- a különböző természetes és mesterséges
szálasanyagokat csoportba sorolni és
gyűjteni.
3.3.2. Természetes eredetű
szálasanyagok
Legyen képes
- a szerves növényi és állati eredetű,
valamint szervetlen szálasanyagokból
mintagyűjteményt készíteni,
- a mintagyűjteményben megnevezésük
mellett tulajdonságaikat és felhasználási
lehetőségeiket felsorolni.
3.3.3. Mesterséges szálasanyagokLegyen képes a szerves természetes alapú
és szintetikus, valamint szervetlen
szálasanyagok fajtáinak csoportosítására
konkrét termékminták gyűjtésével, az
előállítási módok, tulajdonságok,
alkalmazási területek ismertetésével.
3.3.4. Szálasanyagok fejlesztési
irányzatai
Legyen képes
- az intelligens és funkcionális
szálasanyagokról fotó-,
mozgóképgyűjtemény készítésére.
- a könnyűipari alapanyagok
fejlesztéseiről, innovációs technológiákról
esszé/ki selőadás/portfólió/beszámoló
készítésére.
3.3.5. Fonás alapismereteiIsmerje
- az alapfogalmakat,
- a fonás elvét, alap- és segédműveleteit.
3.3.6. Cérna előállítási és kikészítési
módok
Ismerje
- a cérnák szerkezetét, finomságát,
finomsági jelöléseket, alkalmazási
területeit.
3.3.7. Díszítő és varrócérnák
jellemzése
Ismerje
- a főbb fonal és cérnatípusok jellemzőit,
tulajdonságait,
- a kártolt-, nyújtott-, fésűs-fonalakat,
- az egyszeres, többszörös, és körülfont
cérnákat, díszítőfonalakat és cérnákat.
3.4. Anyagvizsgálatok
3.4.1. Vizsgálati módszerekIsmerje
- a laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos
általános előírásokat, a vizsgálati
eredmények rögzítését, elemzését,
- az alapanyag tulajdonságainak hatását a
feldolgozhatóságra,
- a laboratóriumi eszközöket,
berendezéseket és azok biztonságos
használatát,
- a vizsgálati szabványokat.
3.4.2. Nyersanyag-összetétel
meghatározása
Legyen képes mintagyűjtemény alapján
fonalak, cérnák, szövetek, kelmék
nyersanyag-összetételének százalékos
meghatározására mikroszkóppal, égetési
próbával.
3.4.3. SzövetvizsgálatokLegyen képes
- mintagyűjtemény alapján
szövetszerkezet meghatározására, alap- és
levezett kötések ábrázolására,
jellemzőinek dokumentálására,
- a szövetsérülések, színtartóság,
méretállandóság vizsgálati módszerek
alkalmazására.
3.4.4. Kötött-hurkolt kelmék
vizsgálatai
Legyen képes
- a vetülék és láncrendszerű kelmék
meghatározására, ábrázolására
dokumentálására,
- vizsgálati jegyzőkönyv készítésére.
3.4.5. Ruhaipari feldolgozás
vizsgálatai
Ismerje
- a varrat és varrástípusok minőségi
követelményeinek csoportosítását,
dokumentálását, vizsgálati jegyzőkönyv
készítését,
- a varrócérnák és szövetek, kelmék
esztétikai tulajdonságainak vizsgálatát,
összefüggések elemzését, a minőségi
követelmények kiemelésével.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas zsebszámológép
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető
intézmény biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
Feladatlap
Termeléstervezés,
gyártásszervezés
(Tesztjellegű feladatok)
Könnyűipari anyagok
tulajdonságai,
anyagvizsgálatok
(Rövid választ igénylő
feladatok)
Egy "A" és "B" feladatot
tartalmazó tétel kifejtése
50 pont50 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:

Termeléstervezés:

- termelési feladatok meghatározása,

- termelési adatok számítása,

- minőségbiztosítás,

- kapacitástervezés,

- mérőeszközök,

- műszaki leírás készítése,

- anyaggazdálkodás.

Gyártásszervezés:

- raktározás,

- kapacitás,

- műveleti sorrend meghatározása,

- minőségbiztosítás,

- üzembiztonság.

Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok:

- könnyűipari nyersanyagok, fonalak, cérnák, szövetek, kelmék, bőrök, nem szőtt textíliák tulajdonságai,

- kezelési útmutató jelképrendszere, kezelési útmutató értelmezése, készítése,

- anyagvizsgálati módszerek,

- szálasanyagok fejlesztési irányzatai.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon:

Tesztjellegű feladatok (50%): gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban.

Rövid választ igénylő feladatok (50%): könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok témaköreiből kerülnek összeállításra.

Az írásbeli tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- ismertetés, egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- ok-okozati összefüggés keresése,

- sorrend meghatározása,

- lényeg kiemelés,

- felsorolás,

- fogalommeghatározás,

- igaz-hamis állítások megjelölése,

- ábraértelmezés.

Rövid választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- feleletalkotó feladatok:

- rövid válasz (meghatározás),

- ábrafelismerés, ábraelemzés,

- több jellemző felsorolása/megnevezése,

- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

- szövegértelmezés,

- összehasonlítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:

- gyártásszervezés,

- könnyűipari áruismeret.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll, mely két feladatból ("A" és "B") tevődik össze.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor két feladatból áll:

- "A" feladat: gyártásszervezés,

- "B" feladat: könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az alkalmazó tudás bemutatását elősegítő, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése3 pont3 pont6 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása és5 pont5 pont10 pont
alkalmazása
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és
alkalmazása, magyarázása
6 pont6 pont12 pont
Összefüggések értelmezése3 pont3 pont6 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos
előadásmód
5 pont5 pont10 pont
Szaknyelv alkalmazása3 pont3 pont6 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

28. Az R. Melléklet FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVIII. Faipar ágazat alábbi szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:

- 54 543 01 Faipari technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes
használata
A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon
történő alkalmazása.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása
Az előadás tartalma logikusan felépített, következetes.
Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes
alkalmazásával.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
A kérdező tanár által feltett kérdések megértése,
válaszadás.

2. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Faipari szakrajz
alapfogalmainak alkalmazása
A megfelelő rajzi eszközök alkalmazása, ábrázolási
módok, rajzfajták ismerete.
3.2. Szerkezeti kötések
bemutatása
Fakötések ábrázolása, szerkesztése, anyagjelölések,
méretezések, vonalfajták ismerete.
3.3. Fakötések, egyszerű bútorok
szerkezeteinek ismerete
Egyszerű faipari termékek szerkezete és ábrázolása.

3. Célirányos műszaki feladatmegoldó képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Elemi számolási készségA szakmai feladatokhoz kapcsolódó egyszerű
számítások elvégzése.
3.2. Szakmai számítások
alkalmazása
Forgácsoló szerszámok jellemzői, nedvességtartalom
meghatározással kapcsolatos számítások.
3.3. Feladatmegoldó képességSzakmai feladatok értelmezése, helyes megoldása.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Faipari alapanyag ismeret

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A fa szerkezete és jellemzőiIsmerje a fa szerkezetét (bél, évgyűrű, kambium,
háncs, kéreg, geszt-szíjács), ismerje fel ezeket a
különböző anatómiai metszeteken (bütü-, sugár-
és húrmetszeten).
1.2. Tűlevelű és lombos fafajok
jellemzői
Ismerje a tűlevelű fafajok makroszkopikus
jegyeit, ismerje a hazai iparban használatos
fenyőféléket és felhasználási lehetőségeit.
Tudja csoportosítani a lombos fákat
makroszkopikus jegyeik alapján, képes
ismertetni a legfontosabb hazai fafajok
jellemzőit, felhasználási területeit.
1.3. A fa hibái és betegségeiIsmerje a fatörzs alaki hibáit, a faanyag
szövetszerkezeti rendellenességeit, egyéb
károsodásait.
Ismerje a faanyag károsodását okozó tényezőket,
legyen ismerete a faanyag felhasználhatóságára
gyakorolt hatásairól.
Ismerje a rovarok, gombák által okozott
fahibákat, ismerje a lehetséges megelőzési és
védekezési módokat.
1.4. Fából készült fontosabb ipari
választékok
Ismerje a fűrészáru fogalmát, a fűrészipari
termékek fajtáit, jellemzőit, felhasználási
területeit.
Ismerje a fűrészáru minőségi osztályba sorolását,
tárolásának szabályait.
Tudja meghatározni a furnér fogalmát, ismerje a
furnérok fajtáit, jellemzőit, felhasználását
(színfurnér, műszaki furnér), tárolási előírásait.

2. Szárítás és gőzölés

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A fa nedvességtartalmaIsmerje a fa nedvességtartalmának előfordulási
formáit és megoszlását a fatesten belül.
Tudja értelmezni a zsugorodás-dagadás jelenségét.
Ismerje a jellemző nedvességtartami fokokat, a
nedvességtartalom mérésének különféle módjait.
Ismerje a különböző felhasználási területekre
(bútor- és épületasztalos-ipar) előírt faanyag
nedvességtartalmat.
2.2. Szárítás-gőzölésIsmerje a természetes szárítást befolyásoló
tényezőket, tudja felsorolni a természetes szárítás
előnyeit, hátrányait. Ismerje a mesterséges szárítás
jellemzőit, a szárítás szakaszait. Legyen ismerete a
mesterséges szárítási eljárásokról, az alkalmazott
berendezésekről.
Tudja felsorolni a szárítási hibákat.
Legyen képes elvégezni a nedvességtartalom
meghatározásával kapcsolatos számításokat.
Ismerje a gőzölés célját, jelentőségét, a gőzölési
eljárásokat, és gőzölő berendezéseket.

3. Bútoripari szakrajz

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Rajzeszközök és kezelésük,
síkmértani szerkesztések
Ismerje a rajzi szabványokat, képes legyen síkmértani
szerkesztéseket elvégezni (párhuzamos, merőleges
egyenesek, szögek, lekerekítések, ellipszis).
Tudja értelmezni a képsíkrendszer, vetületek képzése,
nézetrend fogalmait.
Tudja egyszerű mértani testek vetületeit elkészíteni
(síklapú testek, forgástestek vetületei).
3.2. Ábrázolási módokKépes legyen egyszerű mértani testek axonometrikus
ábrázolására, axonometrikus ábráknak vetületi
képekkel való egyeztetésére, csonkított és összetett
testek vetületi és axonometrikus ábrázolására.
Ismerje a metszetek csoportosítását (teljes metszet,
félmetszet-félnézet, kitörés, részmetszet).
Képes legyen metszeti ábrázolásokra, anyagjelölések
alkalmazására (függőleges-, vízszintes-,
homlokmetszet).
Ismerje a csomóponti vagy részletrajz fogalmát,
szerepét.
Tudjon darabjegyzéket készíteni, ismerje a műhelyrajz
jelentőségét.
3.3. Fakötések, alapszerkezetekLegyen képes az alábbiakban felsorolt fakötések rajzi
ábrázolására:
hosszabbító toldások szabadkézi vázlatrajza és
vetületi ábrázolása (egyenes és ferde élillesztéssel,
rálapolással, csapozásokkal, gépi toldással),
szélesbítő toldások szabadkézi vázlatrajza és
vetületi ábrázolása (egyenes és ferde élillesztéssel,
rálapolással, saját csappal, idegen csappal, gépi
toldással),
lapmerevítő segédszerkezetek és éllezárások
szabadkézi vázlatrajza és vetületi ábrázolása (lap-
és élheveder, fejelőléc, élfurnér, élléc, T-léc),
- vastagító toldások ábrázolása
keretkötések szabadkézi vázlatrajza és vetületi
ábrázolása (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt-
kötések"),
kávakötések szabadkézi vázlatrajza és vetületi
ábrázolása (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt-
kötések"),
állványkötési megoldások,
egyszerű faipari termékek szerkezete és
ábrázolása.

4. Faipari gépek és szerszámok

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1.Ismerje a faipari alapgépek felépítését, szerszámait,
biztonságtechnikai előírásait.
Ismerje a kézi kisgépek fajtáit, alkalmazási
lehetőségeit.

5. Bútorgyártás ismeret

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. A mechanikai megmunkálási
eljárások rendszere
(megmunkálandó anyag, szerszám,
gép, megmunkálási mód).
Ismerje a mechanikai megmunkálási műveletek
elvégzésének általános követelményeit és menetét:
- természetes fából készülő alkatrészek szabása,
lap- és lemez alapanyagból készülő alkatrészek
szabása,
- természetes fából készülő alkatrészek készméreti
és formai megmunkálása,
lapalkatrészek készméreti és alak-, formai
megmunkálása.
Ismerje a természetes fából készülő elemek szerkezeti
megmunkálását.
Ismerje lap- és lemez alapanyagból készülő termék
alkatrészek összeépítési lehetőségeit.
Ismerje az alkatrészek megmunkálását a szerelvények
beépítéséhez.
5.2. RagasztásIsmerje a ragasztóanyagok fogalmát, általános
jellemzőit, tulajdonságait.
Ismerje a fa ragasztásának módszereit.
Ismerje a ragasztással kapcsolatos alapfogalmakat,
folyamatokat.

6. Bútoripari gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Kézi szerszámok, gépek
használata.
Legyen jártas a kézi szerszámok műhelyszintű
használatában:
kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók)
fajtái és alkalmazásuk.
Ismerje és tudja kezelni a kézi kisgépeket.
Ismerje a faipari kézi gépek biztonságtechnikai
előírásait, szabályait.
Tudja elvégezni az alábbi műveleteket:
darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és
térgörbék vágása, szelvény méretre alakítása, kézi
szerszámokkal, faipari kisgépekkel,
fűrészáru lap és él gyalulása derékszögbe, méretre
munkálás kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel,
csiszolási műveletek végzése, kézzel és
kisgépekkel.
Ismerje a faipari alapgépeket, szerszámait,
működtetését, a gépteremben betartandó általános
biztonságtechnikai szabályokat.
Ismerje a faipari megmunkáló gépek
biztonságtechnikai előírásait.
Ismerje a por- és forgácselszívók működését.
6.2. Szerkezeti kötések,
alapszerkezetek készítése
Tudjon keretkötéseket, kávakötéseket, szélesbítő
toldásokat készíteni kézi szerszámokkal és
kisgépekkel.
Tudjon egyszerű faipari alapszerkezeteket
készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel.
Képes legyen ülőzsámoly, konyhai ülőke készítésére
tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel.

7. Biztonságos munkavégzés alapjai

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Munka- és tűzvédelemIsmerje a munkavédelem célját, feladatait, területeit,
fontosabb jogszabályait.
Ismerje a szakmára, munkahelyre érvényes
munkavédelmi előírásokat.
Tudja a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi
feltételeit.
Ismerje a baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó
intézkedéseket, az elsősegélynyújtás szabályait.
Ismerje a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket
és a tűzoltás szabályait, a tűzoltó készülékek kezelését.
Ismerje az elsősegélynyújtás szabályait.
Ismerje az érintésvédelem fogalmát, lehetőségeit.
7.2. A környezet- és
természetvédelem fogalma,
jelentősége
Legyenek alapvető ismeretei a környezetvédelem és az
alkalmazott technológia összefüggéseiről a víz, a
levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme
érdekében.
Ismerje a fa- és bútoriparban keletkező hulladékok
(feldolgozás, tárolás, ártalmatlanítás) kezelésének
lehetőségeit.

8. Biztonságos munkavégzés gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
8.1. Kézi szerszámok, eszközök
biztonságos használata
Ismerje a padszerszámok-, közös szerszámok
biztonságos használatának szabályait, a műhelyrendet,
a szerszámok tárolására vonatkozó biztonsági
szabályokat, a szerszámok tárolására vonatkozó
biztonsági szabályokat munka közben.
Ismerje a kéziszerszámok kezelésének, a fűrészeknek,
gyaluknak, vésőknek, fúróknak, kalapácsoknak és
egyéb szerszámoknak a biztonságos használatát.
8.2. Faipari gépek biztonságos
üzemeltetése, karbantartása
Ismerje a szabályokat és képes legyen betartani azokat
az alábbi témakörökben:
faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása,
védőberendezések, védőeszközök használata,
gépi szerszámok kezelése, tárolása,
gépi munkavégzés szabályai.
8.3. Munkavégzéssel kapcsolatos
biztonsági szabályok
Ismerje a szabályokat és képes legyen betartani azokat
az alábbi témakörökben:
a munkahely rendje, anyagok rakatolása
megmunkálás közben,
magatartási szabályok a műhelyben, testtartás
megmunkálás közben,
környezeti és technológiai szabályok
munkavégzés közben,
- veszélyes anyagok kezelése, tárolása,
elsősegélynyújtás,
- tűzoltó berendezések és eszközök használata,
- tűzkárbejelentés,
érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben,
faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok tárolására és
megjelenítésére nem alkalmas
zsebszámológép; körző; rajztábla;
vonalzók: léptékvonalzó,
derékszögű vonalzópár,
fejesvonalzó; ceruzák, íróeszköz;
"Faipari szakmai táblázatok és
képletgyűjtemény" (Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési
Intézet)
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
A4-es és (vagy) A3-as műszaki
rajzlap
NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
I. feladatlapII. feladatlapEgy tétel
"A" és "B" feladatának kifejtése
120 perc60 perc
fakötések
rajzának önálló
elkészítése
a faanyag
nedvességtartalmával,
a forgácsoláselmélet
alapjaival kapcsolatos
feladatok, faipari
alapgépek,
faanyagismeret
tesztkérdések
60 pont40 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja, hogy lehetőleg teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt, különös tekintettel a faipari szakrajz alapjainak ismeretére. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az I. feladatlap fakötéscsoportokból, illetve egyszerű bútorok (jellegrajzon kijelölt) csomóponti rajzaiból tartalmazhat feladatokat (maximum 4 feladat).

A II. feladatlap a faanyag nedvességtartalom számításával kapcsolatos 1 feladatot, 1 forgácsoláselméleti ábrát, valamint faipari alapgépek és anyagismeret témakörökből maximum 15 tesztkérdést tartalmaz.

Témakörök:

- faipari alapanyag ismeret,

- szárítás, gőzölés,

- bútoripari szakrajz,

- fakötések, alapszerkezetek ábrázolása,

- bútorgyártástan,

- faipari gépek és szerszámok.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsga célja, hogy a vizsgázó az egyes tételekben szereplő témakörök alatt megadott kérdések kifejtése során hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban előadni, a szakkifejezéseket használni.

A vizsgázó a szóbeli vizsgán kihúzott tételének gyakorlati példákat és tapasztalatokat is magába foglaló kidolgozásával, kifejtésével ad számot a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásáról.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.

A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből, áll.

Témakörök:

- "A"feladat:

- Faipari alapanyag ismeret:

- a fa szerkezete és felépítése,

- tűlevelű fafajok jellemzői,

- lombos fafajok jellemzői,

- a fa hibái és betegségei,

- fűrészipari termékek fajtái, jellemzői, felhasználása,

- szárítás-gőzölés,

- a fa nedvességtartalma.

- Bútorgyártás ismeret:

- a mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód),

- ragasztás, faipari ragasztóanyagok,

- faipari alapgépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai.

- "B"feladat:

- Bútoripari gyakorlat:

- kézi szerszámok, gépek használata,

- szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése,

- egyszerű szekrények, asztalok készítése.

- Biztonságos munkavégzés alapjai:

- munka- és tűzvédelem,

- környezetvédelmi és technológiai szabályok,

- faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája.

- Biztonságos munkavégzés gyakorlata:

- kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata,

- faipari alapgépek biztonságtechnikája,

- munkabiztonság.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos megfogalmazását, a megszerzett ismeretek felhasználását, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
A feladat megértése, a lényeg kiemelése5 pont5 pont10 pont
Alapfogalmak ismerete és alkalmazása5 pont5 pont10 pont
Tények, jelenségek, folyamatok
ismerete és alkalmazása
5 pont5 pont10 pont
Megfelelően felépített, világos, szabatos
előadásmód
5 pont5 pont10 pont
Szaknyelv alkalmazása5 pont5 pont10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

29. Az R. Melléklet NYOMDAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIX. Nyomdaipar ágazat szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:

- 54 213 04 Nyomdaipari gépmester.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak helyes
használata
Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő
módon történő alkalmazására.
1.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Ismerje a munkájával kapcsolatos szakmai
kifejezéseket.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
Legyen képes a feltett kérdések megértésére és
válaszadásra.

2. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Elvonatkoztatás képességeLegyen képes a tények és törvényszerűségek
felismerésére.
2.2. LényegkiemelésLegyen képes lényeges szakmai információk
értelmezésére.

3. Logikus gondolkodás

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Konvertáló képességLegyen képes a meglévő tudás átalakításával új
ismeretek létrehozására.
3.2. Logikai képességLegyen képes a meglévő információk közötti
összefüggések felismerésére.
3.3. Kombinatív képességLegyen képes információi alapján a lehetőségek
számbavételére.
3.4. Induktív gondolkodás
képessége
Legyen képes az egyedi esetekről az általánosra
következtetés folyamatára, szabályok felismerésére.
3.5. Deduktív gondolkodás
képessége
Legyen képes az általánosból az egyes döntésekhez
való eljutás lehetőségére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkahelyi egészség és biztonság

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Munkavédelmi alapismeretekIsmerje a szervezett munkavégzésre vonatkozó
munkabiztonsági és munkaegészségügyi
követelményeket, továbbá ezeknek a
megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások j elentőségét.
Ismerje a munkavállalók egészségét és biztonságát
veszélyeztető kockázatokat, a munkakörülmények
hatásait, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet káros tényezőit.
Ismerje a veszélyes és ártalmas termelési
tényezőket.
1.2. Munkahelyek kialakításaIsmerje a munkahely létesítés általános
követelményeit, a hatásos védelem módjait.
Legyen képes ismertetni az öltözőhelyiségek,
pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek
biztosítása szükségességét, megfelelőségét.
Ismerje a közlekedési útvonalak, menekülési utak,
helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők,
veszélyes területek, akadálymentes közlekedés,
kialakításának fontosságát.
Ismerje a tűzoltó készülékek, tűzoltó technika,
beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó
berendezések fajtáit.
Ismerje az anyagmozgatás módjait, biztonságát a
munkahelyeken.
1.3. Munkavégzés személyi feltételeiIsmerje a szabályos munkavégzés személyi
feltételeit.
Ismerje az egyéni védőeszközök használatának
szabályait.
1.4. Munkaeszközök biztonságaLegyen képes ismertetni a biztonságtechnika
alapelveit, a veszélyforrások típusait.
Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit.
1.5. Munkakörnyezeti hatásokIsmerje a fizikai, a biológiai és a kémiai hatásokat a
dolgozókra, a főbb veszélyforrásokat és a
védekezés lehetőségeit.
1.6. Munkavédelmi jogi ismeretekIsmerje a munkavédelem fogalmát.
Ismerje a balesetek és a munkabalesetek fogalmát.

2. Munkajog, munkabiztonság, munkavédelem_

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. MunkajogIsmerje az egyéni védőeszközök, valamint a
munkavégzéshez szükséges egyéb védőanyagok
juttatásának szabályait.
2.2. KörnyezetvédelemIsmerje a környezetvédelem fogalmát, helyét,
jelentőségét.

3. Gyártáselőkészítés, minőségügy elmélete és gyakorlata_

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Nyomdaipari alapismeretekIsmerje a nyomdászat történetét, a nyomdaipar
kialakulását és fejlődését napjainkig.
Legyen képes a nyomdatermékeket csoportosítani.
Ismerje a tipográfia fogalmát, feladatait, a
tipográfia szabályait.
Ismerje a nyomdai eredetik fajtáitjellemzőit.
Legyen képes a nyomtatáshoz szükséges anyagok
mennyiségének, súlyának és árának kiszámítására.
Tudja csoportosítani a nyomtatási eljárásokat.
Ismerje a szöveg- és képfeldolgozás, a
nyomóforma-készítés, a nyomtatás technológiai
folyamatait.
3.2. MinőségbiztosításIsmerje a minőségbiztosítás fogalmátjelentőségét.

4. Anyagismeret elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. NyomathordozókIsmerje a nyomdaipar nyersanyagainak,
csoportosítási szempontjait.
Ismerje a papírgyártás alap- és segédanyait, a
gyártás folyamatát.
Tudja a szabványos papírméreteket, legyen képes
a gyakori méretek felismerésére.
Ismerje a műanyagalapú nyomathordozók és a
fémfóliák gyártását, tulajdonságait, alkalmazási
területeit.
4.2. NyomdafestékekTudja rendszerezni a nyomdafestékeket.
Ismerje a nyomda-festékek fogalmát, gyártását,
tulajdonságait, alkalmazási területeit.
Ismerje a festékadalékok, a lakkok, a hígítók, a
szárítók, az oldószerek fogalmát, gyártását,
tulajdonságait, alkalmazási területeit.
Ismerje a nedvesítő anyagok fajtáit, tulajdonságait,
alkalmazási területeit, használatát, gyártását.
Ismerje az ipari színskálákat pl. Pantone,
Focoltone, Toyo.
4.3. NyomóformákTudja rendszerezni a nyomtatási eljárások
nyomóformáit.
Legyen képes ismertetni az ofszetlemezek fajtáit,
tulajdonságait, gyártását.
Ismerje a digitális nyomtatásnál használt
számítógépes állományokat.
4.4. SegédanyagokTudja rendszerezni a ragasztókat.
Ismerje a növényi és állati eredetű, valamint a
műanyag alapú ragasztók tulajdonságait, gyártását
és vizsgálati módszereit.
Ismerje a cérnák, fonalak és a vegyi szálak fajtáit,
jellemzőit, felhasználási területeit.

5. Színkezelés elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. FénytanIsmerje a fény fizikai jellemzőit.
Tudja csoportosítani a fényforrásokat.
Ismerje a nyomdaiparban használatos
fényforrások fajtáit, tulajdonságait. Ismerje a
fénytani alapfogalmakat.
Ismerje a lencsék, lencserendszerek képalkotási
módjait. Ismerje a rétegek fénytani viselkedését, a
denzitás fogalmát, a denzitás jellemző értékeit.
5.2. Színtan, színkezelésIsmerje az összeadó és kivonó színkeverés elvét.
Ismerje a színmérés elvét, a színrendszerek (CIE,
RGB, CMYK, LAB, HSB) egymásra épülését,
konvertálhatóságát. Ismerje a színmérő számok
jelentését.
Ismerje az eszközök színtani beállításainak
módját, eszközeit.
5.3. KépfeldolgozásIsmerje a képeredetik fajtáit, a velük szemben
támasztott követelményeket.
Ismerje a szkennerek fajtáit, lehetőségeit.
Ismerje a képek digitalizálásának követelményeit.
Ismerje a képformátumokat, a képkonverziók
lehetőségeit. Ismerje a képfeldolgozó programok
fajtáit, lehetőségeit.
Ismerje a rácssűrűség és nyomathordozó
összefüggéseit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok tárolására és
megjelenítésére nem alkalmas
zsebszámológép,
íróeszközök, vonalzó
íróeszközök
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
NINCSNINCS

Nyilvánosságra hozandók

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCStémakörök
Mikor?NINCSjogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy "A" és "B"
feladatot tartalmazó
tétel kifejtése
Rövid választ
igénylő feladatok
Számítást igénylő
feladatok
Szöveges feladatok
20 pont20 pont60 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap az alábbi témakörökből tevődik össze:

- gyártáselőkészítés,

- anyagismeret,

- színkezelés,

- szakmai számítások.

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga a központilag összeállított feladatsor 180 perc alatt történő megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az egyes témakörök arányai:

Gyártáselőkészítés, minőségügy elmélete és gyakorlata25 %
Anyagismeret elmélete és gyakorlata25 %
Színkezelés elmélete és gyakorlata25 %
Szakmai számítások25 %

Az írásbeli feladatok rövid választ igénylő feladatokból és számítási példákból, szöveges feladatokból állnak.

A rövid választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás.

A számításos feladatok a gyártáselőkészítési témakörök példáin alapulnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, fogalommeghatározás, folyamatleírás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni és évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.

A témakörök beépítésének aránya, súlyozása:

"A" feladatAnyagismeret elmélete és gyakorlata,
Színkezelés elmélete és gyakorlata
70 %
"B" feladatMunkahelyi egészség és biztonság, Munkajog,
munkabiztonság, munkavédelem
30 %

A szóbeli vizsgarész értékelése

A fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 35-15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése7 pont3 pont10 pont
Alapfogalmak ismerete, meghatározása és alkalmazása7 pont4 pont11 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete12 pont4 pont16 pont
Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség3 pont2 pont5 pont
Rendszerező képesség, világos, folyamatos
előadásmód
3 pont2 pont5 pont
Logikus gondolkodás, összefüggések értelmezése3 pont-3 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:35 pont15 pont50 pont"

"

30. Az R. Melléklet KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XX. Közlekedésépítő ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 582 02 Hídépítő és -fenntartó technikus,

- 54 582 05 Útépítő és -fenntartó technikus,

- 54 582 06 Vasútépítő és -fenntartó technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Térlátás, pontosság_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Műszaki rajz készítéseLegyen képes alakhelyes, mérethelyes műszaki rajz,
vázlat készítésére.
1.2. TervolvasásLegyen képes többféle terv összeolvasására.
1.3. MéretszámításLegyen képes számítási eredmények grafikus
ábrázolásának értelmezésére.

2. Elemi számolási készség_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Egyszerű számítási
feladatok
Legyen képes egyszerű méretezési, vizsgálati
feladatok végrehajtására.
2.2. Becslés, következtetésRendelkezzen a becslés, egyszerű következtetés
képességével.
2.3. Mérési eredmények
feldolgozása
Legyen képes értelmezni jegyzőkönyv mintákat.

3. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakmai fogalmak helyes
használata
Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen
és módon történő alkalmazására, a fogalmak
jelentésváltozatainak megkülönböztetésére.
3.2. A szakmai fogalmakkal az
ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Legyen képes a téma tartalmának logikus
felépítésére, a szakmai kifejezések helyes
alkalmazásával.
3.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
Legyen képes a téma pontos, szabatos, lényegre törő
kifejtésére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Műszaki rajz elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Szabadkézi rajzIsmerje a látás törvényszerűségeit.
Legyen képes arányos vázlatrajzok készítésére.
Ismerje a járatos méretarányokat.
1.2. Műszaki rajzIsmerje az alapszerkesztéseket.
Ismerje az építési tervdokumentáció, tervek,
mellékletek tartalmát.
Legyen képes egyszerű alaprajzokat,
metszeteket készíteni, terveket, mintavázlatokat
értelmezni.
Gyakorlottan használja a műszaki rajz
készítéséhez szükséges eszközöket.
Tudja a műszaki rajz készítésének szabályait.
Alkalmazza helyesen a méretarányokat.

2. Építőanyagok elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Építőanyagok tulajdonságaiIsmerje az építőanyagok a fizikai tulajdonságait.
Ismerje a hidrotechnikai tulajdonságokat.
Tudja a szilárdsági tulajdonságokat.
Tudja értelmezni a hőtechnikai tulajdonságokat.
2.2. AnyagismeretTudja csoportosítani a természetes és mesterséges
építőanyagokat.
Tudja ismertetni a közlekedésépítésben alkalmazott
építőanyagok tulajdonságait, használhatóságukat.
Ismerje a hazai kőzeteket, azok kitermelését,
megmunkálását.
2.3. Mérési eredmények értelmezéseLegyen képes értelmezni a jegyzőkönyvmintákat.
Ismerje a mértékegységeket, azok átváltását.

3. Talajmechanika elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Talajok tulajdonságaiLegyen képes ismertetni a talajok alkotórészeit.
Ismerje a talajok tulajdonságait.
3.2. Talajok szerkezete és
osztályozása
Ismerje a talajok szerkezetét.
Tudja a konzisztencia-határokat.
Legyen képes osztályozni a talajokat.
Ismerje a talajok alakváltozását, azok
következményeit.
3.3. Mérési eredmények értelmezéseTudja értelmezni a talajok alkotórészeinek arányát és a
térfogatszázalékokat.
Legyen képes értelmezni a jegyzőkönyvmintákat.
Ismerje a mértékegységeket, azok átváltását.

4. Statika és szilárdságtan

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. Statikai alapfogalmak: erőkTudja az erő fogalmát és hatását, az erő jellemzőit,
ábrázolását, mértékegységét.
Ismerje a statika alaptételeit, a síkbeli erőrendszer
eredő erejét, az erőrendszer egyensúlyozását, az
egyensúly felbontásának következményeit.
4.2. Tartók: támaszerők, belső erőkLegyen képes kéttámaszú tartók támaszerő
meghatározására, a statikailag határozott, hajlított
tartók belső erőinek és igénybevételeinek
meghatározására, kéttámaszú tartók belsőerőábráinak
szimmetrikus tartón, szimmetrikus terhelésből történő
meghatározására, alakhelyes belsőerőábrák
rajzolására.
Legyen képes meghatározni a legnagyobb nyomaték
helyét kéttámaszú tartón.
Legyen képes értelmezni az összefüggést a nyíróerő és
nyomatéki ábra között.
4.3. Szilárdságtani alapfogalmakTudja az igénybevétel, feszültség, szilárdság,
alakváltozás fogalmait.
Ismerje ezek összefüggéseit.
4.4. Központosan húzott
szerkezetek
Értse a méretezés, rugalmas alakváltozás fogalmát.
Tudja értelmezni a keletkező feszültséget.
4.5. Központosan nyomott
szerkezetek
Értse a méretezés, keletkező feszültség fogalmát,
ismerje fel a kihajlás veszélyét.
4.6. Hajlított tartók méretezéseIsmerje a hajlítás alapképletét, annak jelöléseit.
Tudja a homogén anyagú tartók méretezését hajlításra
(táblázatos módszerrel).
Tudja a számítási segédletet használni.

5. Közlekedésépítés elmélete és gyakorlata

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. Hídépítési alapfogalmakLegyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat.
Rendelkezzen az arányos szabadkézi ábrák
rajzolásának képességével.
5.2. Tervezés általános szempontjaiLegyen képes meghatározni a forgalmi-, műszaki-,
gazdasági-, esztétikai követelményeket.
Ismerje a hidak erőtani számítására vonatkozó
érvényes előírásokat.
5.3. Ideiglenes hidakIsmerje az alépítmények és falszerkezetek kialakítási
módjait.
5.4. Útépítési alapfogalmakLegyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat,
az úthálózat szerkezeti és forgalomtechnikai elemeit,
az útpályaszerkezetek felépítését.
5.5. VonalvezetésTudja jellemezni a vízszintes vonalvezetés elemeit,
legyen képes az elemek összekapcsolására.
Legyen képes egyszerű számítási feladatok
elvégzésére.
Legyen képes ismertetni a magassági vonalvezetés
elemeit.
5.6. Földmunkák építése,
víztelenítés
Ismerje a kitűzés, a munkatér előkészítés, a
töltésalapozások, a fejtés-szállítás-beépítés módszereit.
Legyen képes ismertetni az utak víztelenítését, a
felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének
módszereit.
5.7. Úttartozékok, közúti
műtárgyak
Ismerje a vezetőoszlop, vezetőkorlát, szelvényezést
feltüntető táblák, közúti jelzések, átereszek, támfalak,
bélésfalak kialakításait.
5.8. Vasútépítési alapfogalmakIsmerje a fogalommeghatározásokat, a vasúti pálya
részeit, az alépítmény és felépítmény fontos kitűzési
adatait, a nyomtávolság, az űrszelvény, a rakszelvény
kialakítását, az állomási vágányok megnevezését.
5.9. Vasúti pálya vonalvezetéseTudja a vízszintes vonalvezetési elemeket, a
nyombővítés kialakítását, a síndőlés szükségességét.
Legyen képes ismertetni a túlemelés kialakítását.
Tudja jellemezni a magassági vonalvezetési elemeket.
5.10. Végleges hidak alépítményeiIsmerje az alapozások, hídfők típusait, szerkezeti
elemeit, a pálya csatlakozásokat és azok ábrázolását.
5.11. Acél- és öszvérhidakTudja az acél gerendahidak, gerinclemezes vasúti és
közúti hidak kialakítását vázlatosan ábrázolni.
5.12. Vasbeton hidakLegyen képes vasalási tervek értelmezésére,
ábrázolására. Tudja értelmezni a feszített szerkezetek,
előregyártott szerkezetek terveit, csomóponti részletek
kialakítását, ábrázolását.
5.13. Utak szerkezeti felépítéseIsmerje a burkolatalapok fajtáit és alkalmazási
körüket, a betonburkolatok tervezését, az
aszfaltburkolatok gyártását, beépítését.
5.14. Autópályák, autóutakLegyen képes megrajzolni a keresztmetszeti
kialakítást, ismerje a pályaszerkezet és vonalvezetés
sajátosságait.
5.15. Városi utakLegyen képes megrajzolni a keresztmetszeti
kialakítást, ismerje a vízelvezetést, a közművek
elhelyezését.
5.16. Vasúti felépítményLegyen képes bemutatni a terhelő erők, sínek aljak,
kapcsolószerek fajtáit.
Ismerje a hézagnélküli felépítmények sajátosságait.
5.17. KitérőkLegyen képes bemutatni a kitérők fő részeit,
tengelyábráit, szerkezeti elemeit.
5.18. VágánykapcsolásokLegyen képes megrajzolni két párhuzamos vágány
kapcsolását: egyszerű vágánykapcsolás, egyszerű
vágányelágazás, két párhuzamos vágány
összekapcsolása két egyszerű vágánykapcsolással.

6. Geodézia alapjai elmélete

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. Geodéziai alapfogalmakIsmerje a geodéziai alapfogalmakat.
Tudja alkalmazni a geodéziai koordináta rendszereket.
Tudja a mértékegységeket és ismerje azok átváltásait.
6.2. Vízszintes mérések elméleteIsmerje a vízszintes mérés eszközeit, módszereit.
Tudja ismertetni a teodolit felépítését, fajtáit.
Ismerje a digitális teodolitot, a mérőállomást.
6.3. Magasságmérés elméleteIsmerje a magasságmérés eszközeit, módszereit.
Tudja ismertetni a szintezés elvét.
Tudja ismertetni a trigonometriai magasságmérést.
Tudja ismertetni a hossz-szelvény és keresztszelvény
szintezést.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaSzöveges adatok tárolására és
megjelenítésére nem alkalmas
zsebszámológép, vonalzók
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
"Szilárdságtani táblázatok kivonat"
a vizsgaanyagba építve
NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
Feladatlap"A" és "B" altétel kifejtése
Rövid válaszokat
igénylő feladatok
Egyszerű számítás,
kifejtést, rajzolást
igénylő feladatok
20 pont80 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, táblázatokra, mm-papírra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:

- 1.1. Szabadkézi rajz,

- 1.2. Műszaki rajz,

- 4.1. Statikai alapfogalmak: erők,

- 4.2. Tartók: támaszerők, belső erők,

- 4.3. Szilárdságtani alapfogalmak,

- 4.4 Központosan húzott szerkezetek

- 4.5. Központosan nyomott szerkezetek,

- 4.6. Hajlított tartók méretezése,

- 5.1. Hídépítési alapfogalmak,

- 5.2. Tervezés általános szempontjai,

- 5.3. Ideiglenes hidak,

- 5.4. Útépítési alapfogalmak,

- 5.5. Vonalvezetés,

- 5.6. Földmunkák építése, víztelenítés,

- 5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak,

- 5.8. Vasútépítési alapfogalmak,

- 5.9. Vasúti pálya vonalvezetése,

- 5.10. Végleges hidak alépítményei,

- 5.11. Acél- és öszvérhidak,

- 5.12. Vasbeton hidak,

- 5.13. Utak szerkezeti felépítése,

- 5.14. Autópályák, autóutak,

- 5.15. Városi utak,

- 5.16. Vasúti felépítmény,

- 5.17. Kitérők,

- 5.18. Vágánykapcsolások.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Rövid válaszokat igénylő feladatok (10 feladat): alapfogalmak ismertetése, definiálása, kiegészítése, alkalmazása.

Témakörök: műszaki rajz, statika.

Egyszerű számítás, kifejtést, rajzolást igénylő feladatok (8-12 feladat): a szilárdságtan, a közlekedésépítés (híd-, út-, vasútépítés) egy-egy egyszerű számítási feladatának megoldása, munkafolyamat felsorolása, következtetések, összefüggések rövid kifejtése, fogalommeghatározása, szerkezeti elemek egyszerű ábrázolása, (szabadkézi rajz, vázlat).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, a tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

Témakörök:

- "A" altétel:

- 5.1. Hídépítési alapfogalmak,

- 5.2. Tervezés általános szempontjai,

- 5.3. Ideiglenes hidak,

- 5.4. Útépítési alapfogalmak,

- 5.5. Vonalvezetés,

- 5.6. Földmunkák építése, víztelenítés,

- 5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak,

- 5.8. Vasútépítési alapfogalmak,

- 5.9. Vasúti pálya vonalvezetése,

- 5.10. Végleges hidak alépítményei,

- 5.11. Acél- és öszvérhidak,

- 5.12. Vasbeton hidak,

- 5.13. Utak szerkezeti felépítése,

- 5.14. Autópályák, autóutak,

- 5.15. Városi utak,

- 5.16. Vasúti felépítmény,

- 5.17. Kitérők,

- 5.18. Vágánykapcsolások.

- "B" altétel:

- 2.1. Építőanyagok tulajdonságai,

- 2.2. Anyagismeret,

- 2.3. Mérési eredmények értelmezése,

- 3.1. Talajok tulajdonságai,

- 3.2. Talajok szerkezete és osztályozása,

- 3.3. Mérési eredmények értelmezése,

- 6.1. Geodéziai alapfogalmak,

- 6.2. Vízszintes mérések elmélete,

- 6.3. Magasságmérés elmélete.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" altétel"B" altételÖsszesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése5 pont5 pont10 pont
Alapfogalmak és tények ismerete,
definiálása, alkalmazása
5 pont5 pont10 pont
Összefüggések, jelenségek, folyamatok
értelmezése
5 pont5 pont10 pont
Megfelelően felépített, világos,
szabatos előadásmód
5 pont5 pont10pont
Szaknyelv alkalmazása5 pont5 pont10 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:25 pont25 pont50 pont"

"

31. Az R. Melléklet KÖZLEKEDÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES érettségi VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXI. Közlekedés ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó,

- 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó,

- 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző,

- 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő,

- 54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző,

- 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző,

- 54 841 08 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TEMAKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. A szakmai fogalmak
helyes használata
A szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon
alkalmazza.
1.2. A szakmai fogalmakkal
az ismeretanyag bemutatása,
értelmezése
Legyen képes a szóbeli vizsgáját logikusan,
következetesen felépíteni.
Legyen képes az önálló előadásmódra, a szakmai
kifejezések helyes alkalmazására.
1.3. Kommunikáció szakmai
nyelven
Legyen képes a kérdező tanár által feltett kérdések
megértésére és a pontos válaszadásra.

2. Elemi számolási készség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. A közlekedéshez
kapcsolódó elemzésekhez
szükséges egyszerű számolási
feladatok
Legyen képes a közlekedési folyamatokhoz,
üzemvitelhez, közlekedés-gazdaságtanhoz kapcsolódó
egyszerű számolási feladatok végrehajtására, az
eredmények értelmezésére.
2.2. A közlekedési díjakhoz,
adminisztrációhoz kötődő
egyszerű számolási feladatok
Legyen képes a díjszámításokhoz kötődő egyszerű
számítások elvégzésére.

3. Rendszerező képesség

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. LényegkiemelésTudja a lényeges és kevésbé lényeges szempontokat
megkülönböztetni.
Legyen képes az információk osztályozására szakmai
szempontok alapján.
3.2. Elvonatkoztatás képességeTudja a tények és törvényszerűségek közötti
összefüggéseket felismerni, legyen képes ezeket
alkalmazni.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Közlekedési alapismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. KözlekedéstörténetLegyen képes bemutatni a közúti, a vasúti, a vízi és a
légi közlekedés kialakulását.
1.2. Közlekedési alapfogalmakTudja meghatározni a közlekedés fogalmát, feladatát,
értelmezését, a járműveket, a közlekedés kiszolgáló
létesítményeit.
Legyen képes bemutatni a közlekedés felosztását, a
közlekedési alágazatok jellemzőit, a közlekedési
munkamegosztást.
1.3. KözlekedésbiztonságLegyen képes bemutatni az aktív és passzív
biztonságot, a személygépkocsik biztonságát, valamint
a tehergépkocsik és az autóbuszok biztonságát.
1.4. A vasúti közlekedés
technikája
Legyen képes ismertetni a vasúti közlekedés felosztását,
a vasúti pályát, az alépítmény részeit, kialakítását,
feladatát.
Ismerje a felépítmény és részeinek jellemzőit, valamint
a különleges felépítményeket.
Legyen képes bemutatni a vasúti vontató járművek
fajtáit, jellemzőit, a vasúti vontatott járművek
szerkezetét és típusait, a vasúti járművek káros
mozgásait.
1.5. A vasúti közlekedés
üzemvitele
Tudja meghatározni a vasúti árufuvarozási folyamatot
és részeit, a fuvarozás előkészítését, végrehajtását és
befejezését.
1.6. A közúti közlekedés
technikája
Tudja ismertetni a közúti pályát, a közutak
osztályozását, a közúti pályával kapcsolatos
alapfogalmakat, a közúti járművek csoportosítását.
Legyen képes bemutatni a közúti járművek szerkezetét
és felépítését, a négyütemű Otto-motor működését, a
haszongépjárműveket.
1.7. A városi közlekedés
technikája
Tudja ismertetni a városok, települések főbb területeit,
a települések úthálózatát.
Legyen képes bemutatni a városi közlekedés
járműveit, az autóbuszokat, trolibuszt, villamost,
metrót és HEV-et.
Legyen képes bemutatni a városi közlekedés
kiszolgáló létesítményeit, az autóbusz-állomások
csoportosítását, feladatait, részeit.
1.8. A városi és közúti közlekedés
üzemvitele
Tudja ismertetni a közúti áruszállítás üzemvitelét, az
árufuvarozási folyamatokat.
Legyen képes bemutatni a közúti árufuvarozás
járattípusait.
Tudja ismertetni a közúti személyszállítás és a városi
közlekedés üzemvitelét.
1.9. A vízi közlekedés technikájaLegyen képes bemutatni a vízi közlekedés
csoportosítását, a vízi közlekedés pályáját.
Legyen képes meghatározni a vízi közlekedés
járműveit, a hajók csoportosítását, felépítését, főbb
szerkezeti részeit.
Tudja bemutatni az egyéb feladatokat ellátó úszó
létesítményeket, a vízi közlekedés kiszolgáló
létesítményeit és tevékenységeit.
1.10. A vízi közlekedés
üzemvitele
Tudja bemutatni az áruszállító hajózási módok
csoportosítását.
Legyen képes ismertetni a belvízi áruszállítási
módokat, a vontató-, a toló-, az önjáró hajózást.
Legyen képes bemutatni a folyam-tengeri hajózást.
Tudja ismertetni a tengerhajózás üzemvitelét, a
szabadhajózást, a vonalhajózást, a speciális hajózást.
1.11. A légi közlekedés technikája
és üzemvitele
Tudja bemutatni a légiközlekedés típusait és elemeit.
Legyen képes jellemezni a légiközlekedés folyamatát,
a légiközlekedés járműveit.
Legyen képes a légijárművek osztályba sorolására.
Tudja bemutatni a légijárművek szerkezetét, a sárkányt
és a hajtóművet.
Legyen képes ismertetni a légiközlekedés kiszolgáló
létesítményeit.
1.12. A csővezetékes szállítás
technikája és üzemvitele
Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás
csoportosítását, a kis távolságú csővezetékes szállítási
módokat, a nagy távolságú csővezetékes szállítást.
Tudja felsorolni a csővezetékes szállítás előnyeit,
hátrányait.
Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás
technikai berendezéseit.
1.13. Egységrakomány-képzés az
áruszállításban
Legyen képes ismertetni a rakodólapokat, mint az
egységrakomány-képzés eszközeit.
Tudja ismertetni a konténereket az egységrakomány-
képzésben, a konténerek csoportosítását, a
nagykonténerek rakodását.
1.14. A kombinált áruszállításTudja meghatározni a kombinált áruszállítás előnyeit.
Legyen képes ismertetni a konténeres áruszállítást, a
közút-vasút huckepack szállítást, a közút-vízi
huckepack szállítást, a folyam-tengeri kombinált
áruszállítást, a kombinált áruszállítás termináljait.

2. Közlekedési földrajz

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Általános földrajzi ismeretekTudja ismertetni a földrajz fogalmát, a térkép fajtáit,
jelrendszerét, a méretarányt.
Legyen képes mérések elvégzésére a térképeken.
Tudja ismertetni a fontosabb közlekedés-földrajzi
fogalmakat.
2.2. A vasúti közlekedésLegyen képes bemutatni a vasútvonalak osztályozását,
számozását.
Legyen képes bemutatni Magyarország vasúthálózatát,
a vasúti fővonalakat, a határátkelőhelyeket.
2.3. Közúti közlekedésLegyen képes ismertetni a közutak csoportosítását,
jellemzőiket.
Tudja bemutatni a hálózatsűrűséget, útellátottságot.
Tudja ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát,
számozási rendszerét, a 0-ra és 5-re végződő E utakat,
hazánk első- és jelentősebb másodrendű főútvonalait, a
magyarországi autópályákat.
2.4. Vízi, légi közlekedésLegyen képes ismertetni Európa belvízi közlekedését,
hajózható csatornáit, Európa tengeri hajózását.
Tudja ismertetni Magyarország vízi közlekedését,
hajózható vízi útjait.
Ismerje a hazánkban található nyilvános nemzetközi
repülőtereket.

3. Közlekedés üzemvitel

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Díj szabáselméletTudja ismertetni a díjszabás fogalmát és feladatát.
Legyen képes a díjszabások osztályozására.
Tudja ismertetni a díjszabásokkal szembeni
követelményeket, alaki és jogi elvárásokat.
Legyen képes ismertetni a közlekedési díjképzés
alapjait, a költségmutatót és önköltséget, a díjegységet,
a díjtételt és a fuvardíjat.
3.2. A közúti személyszállításTudja bemutatni az utazási feltételeket, a
személydíjszabások felépítését, a kedvezmények
rendszerét.
3.3. A vasúti személyszállításTudja bemutatni az utazási feltételeket, a
személydíjszabások felépítését, a kedvezmények
rendszerét.
3.4. A légi személyszállításTudja bemutatni az utazási feltételeket, a
személydíjszabások felépítését, a kedvezmények
rendszerét, a helyfoglalási rendszereket.
3.5. A közúti árufuvarozásTudja ismertetni a közúti árufuvarozás folyamatát,
lebonyolítását.
Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét,
adattartalmát.
3.6. A vasúti árufuvarozásTudja ismertetni a vasúti árufuvarozás folyamatát,
lebonyolítását.
Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét,
adattartalmát.
Legyen képes ismertetni a fuvarozó fő- és
melléktevékenységét.
3.7. A légi árufuvarozásTudja ismertetni a légi árufuvarozás folyamatát,
lebonyolítását, az abban közreműködőket.
Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét,
adattartalmát.
3.8. A közlekedés teljesítményei,
jellegzetes üzemtani mutatószámai
Legyen képes kiszámítani az üzemi teljesítményeket és
mutatószámokat a vasúti közlekedésben.
Legyen képes kiszámítani az üzemi teljesítményeket és
mutatószámokat a közúti közlekedésben.
Legyen képes kiszámítani a járműállománnyal
kapcsolatos mutatószámokat, teljesítményeket, az idő-,
a futás-, továbbá a szállítási teljesítményeket, a
gépnapokat és tényezőket a közúti közlekedés
üzemtanában.
3.9. A közlekedés kapacitása,
teljesítőképessége
Legyen képes kiszámítani a járművek kapacitását.
Legyen képes ismertetni és alkalmazni
kapacitáskihasználás fontosabb mutatószámait a közúti
közlekedés területén.
Tudja ismertetni és kiszámítani a kapacitás
kihasználtságát a vasúti járművek területén.

4. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
4.1. A közgazdaságtan
megközelítési módjai, felosztása
Tudja ismertetni a gazdasági alapfogalmakat.
Tudja ismertetni a piaci alapfogalmakat.
Legyen képes bemutatni a keresleti és a kínálati
görbét, a piac felosztását.
4.2. A pénzTudja ismertetni a pénzt, mint fizetőeszközt.
4.3. A közlekedés társadalmi-
gazdasági szerepe
Tudja bemutatni az ember szerepét a közlekedésben,
a közlekedési szükségleteket, igényeket, valós
keresletet.
4.4. Vállalkozások, gazdasági
társaságok
Tudja bemutatni a vállalkozások alapítását, a
gazdasági társaságokat, azok jellemzőit.
4.5. Az eszközgazdálkodás alapjaiLegyen képes bemutatni a közlekedés
infrastruktúráját, eszközeit.
Tudja ismertetni a tárgyi eszközök értékcsökkenését,
az amortizációt.
4.6. MarketingIsmerje a marketing meghatározását.
Tudja bemutatni a marketing mixet, a piackutatást, az
utasszámlálást a közlekedésben.
4.7. Magyarország alaptörvényeTudja bemutatni az állam felépítését, az
országgyűlés, a kormány, a köztársasági elnök
feladatait, választását.
4.8. A polgári jog alapjaiTudja bemutatni tulajdonjogviszonyt és a kötelmi jog
alapjait.
4.9. SzerződésekLegyen képes ismertetni a szerződés fogalmát.
Tudja bemutatni a cselekvőképességet. Tudja
ismertetni a szerződéskötés formai jellemzőit.
Tudja ismertetni a szerződés módosítását,
megszűnését, teljesítését, megszegését,
megerősítését.
4.10. Polgári jogi kártérítési
felelősség
Tudja ismertetni az általános vétkességen alapuló
felelősséget.
Tudja bemutatni a kárt, a vétkességet és a kártérítési
felelősséget.
4.11. Nevesített szerződésekTudja bemutatni az adásvételt.
Ismerje a bérletet.

5. Közlekedési alapismeretek gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
5.1. SzakszámításokTudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a
járművek menetellenállásait.
Legyen képes kiszámolni a légellenállást, a
gördülési, az emelkedési és a gyorsítási ellenállást.
Legyen képes kiszámolni a különböző ellenállások
legyőzéséhez szükséges teljesítményeket.
Legyen képes kiszámolni a hajtómű-(belső)
ellenállást és teljesítményigényt.
Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a
járművek haladását ívmenetben, kicsúszási és
kiborulási határsebességét.

6. Közlekedés üzemvitel gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
6.1. A közúti személyszállításLegyen képes használni a közúti menetrendeket,
onnan tudjon adatokat gyűjteni.
Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat.
Tudja alkalmazni a különféle utazási
kedvezményeket.
6.2. A vasúti személyszállításLegyen képes használni a vasúti menetrendeket,
onnan tudjon adatokat gyűjteni.
Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat.
Tudja ismertetni a menetjegyek adattartalmát.
Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat.
Tudja alkalmazni a különféle utazási
kedvezményeket.
6.3. A vízi személyszállításLegyen képes használni a vízi közlekedés
menetrendjeit.
Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat.
Tudja alkalmazni a különféle utazási
kedvezményeket.
6.4. A légi személyszállításLegyen képes használni a menetrendeket, onnan
tudjon adatokat gyűjteni.
Tudja ismertetni a menetjegyek adattartalmát
Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat.
Legyen képes adatok felvitelére, lekérdezésére a
helyfoglalási rendszerekben.
Tudja alkalmazni a különféle utazási
kedvezményeket.
6.5. A közúti árufuvarozásLegyen képes bemutatni az áruk csomagolását.
Tudja ismertetni és legyen képes kiszámítani a
fuvardíjat.
6.6. A vasúti árufuvarozásLegyen képes ismertetni az árudarabok jelölését, a
vasúti kocsik, konténerek bárcázását.
Tudja bemutatni a fuvarozási határidő számításának
alapszabályait belföldi forgalomban.
Legyen képes a fuvarköltségek meghatározására, a
fuvardíjak, mellékdíjak megállapítására,
kiszámítására.
6.7. A légi árufuvarozásLegyen képes bemutatni az áruk csomagolását.
Ismerje a veszélyes áruk légi úton történő szállítására
vonatkozó alapkövetelményeket, azok fajtáit.
Tudja ismertetni és legyen képes kiszámítani a
fuvardíjat.

7. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
7.1. Statisztikai alapfogalmakLegyen képes felismerni a különböző statisztikai
sokaságokat, tudja ismertetni a statisztikai
ismérveket.
7.2. A statisztikai adatTudja bemutatni a statisztikai sorokat, statisztikai
táblákat.
Legyen képes statisztikai adatokat ábrázolni.
7.3. ViszonyszámokTudja bemutatni és legyen képes kiszámítani a
megoszlási, a koordinációs, a dinamikus, a bázis- és a
láncviszonyszámokkal kapcsolatos feladatokat.
7.4. KözépértékekLegyen képes számtani, súlyozott számtani és
kronológiai átlagokkal számításokat, elemzéseket
végezni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
Szöveges adatok
tárolására és
A vizsgázó biztosítjamegjelenítésére nem
alkalmas zsebszámológép,
vonalzó
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető intézményNINCSNINCS
biztosítja

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatlapEgy "A" és "B" feladatot tartalmazó
tétel kifejtése
Tesztjellegű és
rövid szöveges
választ igénylő
feladatok
Számítást igénylő
feladatok
60 pont40 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

A vizsgázó a feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra - pl. adatokra, menetrendi kivonatra, díjtáblázatra, kitöltendő nyomtatványokra - van szükség, azt a feladatlapnak mindig tartalmaznia kell.

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:

- közlekedési alapismeretek és közlekedési alapismeretek gyakorlat,

- közlekedési földrajz,

- közlekedés üzemvitel és közlekedés üzemvitel gyakorlat,

- közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, illetve közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok tesztjellegű feladatokból, rövid szöveges választ igénylő feladatokból és szakmai számítást igénylő feladatokból állnak. A tesztjellegű és rövid választ igénylő feladatok megoldásával a tanulók számot adnak a szakmai elméleti ismeretek elsajátításáról.

A 12-18 darab tesztfeladat az alábbi típusú lehet:

- párosítás,

- feleletválasztás,

- igaz-hamis állítások megjelölése. Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmak párosítása, pl. fogalom és meghatározása, közlekedési vagy gazdasági mutató és kiszámítása, mutatószám és tartalma. Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül a helyes megjelölése. Igaz-hamis állítások megjelölése: az adott állítás igaz vagy hamis voltának megállapítása.

A rövid szöveges választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- ismertetés,

- fogalommeghatározás,

- felsorolás.

Ismertetés: a feladatban megjelölt téma rendszerezett ismertetése.

Fogalommeghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.

Felsorolás: a feladatban meghatározott információk felsorolása.

A tesztfeladatok a közlekedési alapismeretek, közlekedési földrajz, közlekedés üzemvitel és közlekedésgazdasági és jogi ismeretek témakörökből kerülnek kiírásra összesen 30 pont értékben. A rövid szöveges választ igénylő feladatok a közlekedési alapismeretek, közlekedési földrajz, közlekedés üzemvitel, továbbá a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek témakörökből kerülnek kiírásra összesen 30 pont értékben.

A számítást igénylő feladatok megoldásával a tanulók számot adnak a szakmai számítások pontos elsajátításáról. A betölthető szakma folyamatos figyelmet, pontos, gyakran számszerűsíthető munkavégzést kíván, ezek a képességek a gyakorlati feladatok megoldásával mérhetők.

A középszintű érettségi írásbeli feladatlap 3-4 darab (számítást igénylő) gyakorlati feladatot tartalmaz. A feladatok a közlekedési alapismeretek gyakorlat, a közlekedés üzemvitel, a közlekedés üzemvitel gyakorlat, továbbá a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat témaköreiből kerülnek kiírásra összesen 40 pont értékben.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.

Szóbeli vizsga

A tételek a közlekedési alapismeretek, a közlekedés üzemvitel, a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, valamint a közlekedési földrajz elméleti témaköreiből kerülnek kijelölésre a részletes követelményekben meghatározott részletességben.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll, mely "A" és "B" feladatot tartalmaz.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

"A" feladat: a közlekedési alapismeretek témakör elméleti ismereteit,

"B" feladat: a közlekedés üzemvitel, a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, valamint a közlekedési földrajz témaköreit kéri számon.

A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciákPontszám
"A" feladat"B" feladatÖsszesen
A tétel tartalmának megértése, a tétellel
kapcsolatos központi ismeretek kiemelése
7 pont5 pont12 pont
Alapfogalmak ismerete, definiálása7 pont5 pont12 pont
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és
alkalmazása, magyarázata
7 pont5 pont12 pont
Összefüggések problémaközpontú
bemutatása
4 pont2 pont6 pont
A felelet felépítése, előadásmódja3 pont2 pont5 pont
Szaknyelv alkalmazása2 pont1 pont3 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:30 pont20 pont50 pont"

"

32. Az R. Melléklet KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:

"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

A közlekedésgépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXII. Közlekedésgépész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész,

- 54 525 01 Autóelektronikai műszerész,

- 54 525 02 Autószerelő,

- 54 525 03 Avionikus,

- 54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője,

- 54 525 05 Repülőgépész,

- 54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő,

- 54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője,

- 54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője,

- 54 841 01 Hajózási technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Gépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Műszaki rajzok készítése,
értelmezése
Legyen képes gépelemek, gépészeti berendezések
műszaki rajzát értelmezni, megrajzolni.
1.2. Mechanikai számításokLegyen képes egyszerűbb alkatrészek terhelésének
megállapítására.

2. Elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Villamos kapcsolási rajzok
készítése, értelmezése
Legyen képes egyszerűbb villamos áramköri
kapcsolások rajzát értelmezni, megrajzolni.
2.2. Elektrotechnikai számításokLegyen képes egyszerűbb villamos áramkörökkel,
gépekkel kapcsolatos számítások elvégzésére.

3. Pontosság_

TÉMÁKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Gépelemek-géptanLegyen pontos a gépelemek és a géptani
alapismeretekhez kapcsolódó feladatok megoldásában.
3.2. Technológiai alapismeretekTudja pontosan meghatározni a
közlekedéstechnikában alkalmazott technológiai
eljárásokat.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Közlekedési ismeretek

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
1.1. Közlekedéstörténet, közlekedési
fogalmak
1.1.1. KözlekedéstörténetIsmerje a közúti, a vízi a vasúti és a légi
közlekedés kialakulásának történetét azok
fejlődését.
1.1.2. A közlekedés fogalma,
felosztása, alapfogalmak
Ismerje a közlekedési ágazatok felosztását, a
közlekedési ágazatokkal kapcsolatos
alapfogalmakat és azok legfontosabb jellemzőit.
1.1.3. KözlekedésbiztonságLegyen képes ismertetni a
közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőket
és tudjon különbséget tenni az aktív és a passzív
biztonság között.
1.2. A közúti, a vasúti, a vízi és légi
közlekedés technikája
1.2.1. A közúti közlekedés technikájaIsmerje a közúti közlekedés technikai
megvalósítását, a közúti pályát, a közúti
járműveket és a közúti közlekedés kiszolgáló
létesítményeit.
1.2.2. A vasúti közlekedés technikájaIsmerje a vasúti közlekedés technikai
megvalósítását, a vasúti pályát, a vasúti
járműveket és a vasúti közlekedés kiszolgáló
létesítményeit.
1.2.3. A vízi közlekedés technikájaIsmerje a vízi közlekedés technikai
megvalósítását, a vízi utakat, a vízi közlekedés
járműveit és a vízi közlekedés kiszolgáló
létesítményeit.
1.2.4. A légi közlekedés technikájaIsmerje a légiközlekedés technikai
megvalósításait, a légijárműveket és a
légiközlekedés kiszolgáló létesítményeit.

2. Műszaki rajz

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
2.1. Metszeti ábrázolás
2.1.1. MetszetekIsmerje a metszetek fajtáit, a szelvényeket, a metszeti
ábrázolás sajátos szabályait.
Az összeállítási rajzok készítése során is megbízhatóan
tudja azokat alkalmazni.
2.2. Méretmegadás
2.2.1. MéretmegadásIsmerje a mérethálózat felépítésének általános és
speciális szabályait, tudja a méreteket arányosan
elosztani a rajzon
2.3. Jelképes ábrázolás
2.3.1. Menetes gépelemek
ábrázolása
Ismerje a menetes gépelemek meneteinek ábrázolási
módszereit, méreteinek megadását, tudja a menetes
furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolásait.
2.3.2. Fogaskerekek és fogaslécei
ábrázolása
Ismerje a fogazatok és a fogazott alkatrészek
ábrázolását, méretezését, tűrésezését, illesztéseit.

3. Mechanika

TÉMAKÖRÖKKÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
3.1. Merev testek általános
statikája
3.1.1. Statikai alapfogalmakIsmerje az erő, a forgatónyomaték, az erőpár és az
erőrendszer fogalmát, fajtáit, jelölésüket,
mértékegységüket, meghatározásukat.
Legyen képes bemutatni a statika alaptételeit, az erők
összetevőire bontását szerkesztéssel és számítással.
3.1.2. Síkbeli erőrendszerekLegyen képes a közös hatásvonalú, a közös
metszéspontú és a párhuzamos hatásvonalú erők
eredőjének meghatározására.
Ismerje az egyszerű síkidomok súlypontjának, valamint
statikai nyomatékának kiszámítását.
3.2. Síkbeli egyensúlyi
szerkezetek
3.2.1. A kényszerek fajtái és
jellemzői
Ismerje a támasz, a síkbeli csukló, a kötél, a statikai rúd
és a befogás, mint kényszerek fogalmát és jelképes
ábrázolásukat.
3.2.2. Kéttámaszú tartókIsmerje a kéttámaszú tartókkal kapcsolatos
alapfogalmakat, a szabványos jelöléseket és a terhelési
módokat.
Legyen képes a párhuzamos koncentrált erőkkel terhelt
és az egyik végén befogott tartók reakcióerőinek
meghatározására szerkesztéssel és számítással, valamint
a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározására.
Ismerje a kötélábra, a vektorábra és a nyomatéki ábra
léptékhelyes szerkesztésének lépéseit és módszereit.
3.3. Szilárdságtan
3.3.1. Az igénybevételek hatására
ébredő feszültségek
Ismerje az igénybevételek hatására keletkező
feszültségeket, az igény