48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a szakképzést érintő vizsgatárgyak tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 2-án lép hatályba.
(2) Az 1. melléklet 15.2, 57.47-57.50. pontja 2017. január 3-án lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelethez
1. Az R. Melléklet HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ES IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 15 perc | ||
90 perc | 150 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy horvát nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában). Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.
A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege horvát nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli horvát alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának;
a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
Szövegalkotás | 10 pont | |
Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
Nyelvi minőség | 15 pont | |
Helyesírás | 8 pont | |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A horvát nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és horvát nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Horvát nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Minden altétel 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, horvát nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - horvát nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy horvát nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy horvát nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása;
műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli horvát alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont | |
Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
Problémaérzékenység | 5 pont | |
Gondolatmenet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
Reflektáló szöveg | 20 pont |
Helyesírás | 8 pont |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A horvát nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és horvát nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Horvát nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmazhatnak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladat megjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.
A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a horvát nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; horvát nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - horvát nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
"
2. Az R. Melléklet HRVATSKI JEZIK I KNJIZEVNOST fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:



























3. Az R. Melléklet NEMET NEMZETISÉGI NYELV ES IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 15 perc | ||
90 perc | 150 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy német nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.
A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli német alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi németség kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
Szövegalkotás | 10 pont | |
Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
Nyelvi minőség | 15 pont | |
Helyesírás | 8 pont | |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A német nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 német nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A német nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és német nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Német nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a német nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, német nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő |
kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - német nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy német nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy német nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli német alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
| Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
Műértelmező szöveg | Tartalom | 15 pont |
30 pont | ||
Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség | 10 pont | |
(stílus, nyelvhelyesség) | ||
Reflektáló szöveg | Tartalom | 5 pont |
20 pont |
Problémaérzékenység | 5 pont | |
Gondolatmenet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
Reflektáló szöveg | 20 pont |
Helyesírás | 8 pont |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A német nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 német nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A német nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és német nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Német nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a német nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a német nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; német nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - német nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
"
4. Az R. Melléklet DEUTSCHE NATIONALITATEN SPRACHE UND IITERATUR fejezet II. Beschreibung der Prüfung cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG
Teile der Prüfung
Mittelstufe | Oberstufe | ||
Schriftliche Prüfung | Mündliche Prüfung | Schriftliche Prüfung | Mündliche Prüfung |
240 Minuten | 15 Minuten | 240 Minuten | 20 Minuten |
100 Punkte | 50 Punkte | 100 Punkte | 50 Punkte |
Hilfsmittel bei der Prüfung
Mitte stufe | Oberstufe | |||
Schriftliche Prüfung | Mündliche Prüfung | Schriftliche Prüfung | Mündliche Prüfung | |
Vom Prüfling | KEINE | KEINE | KEINE | KEINE |
gesichert | ||||
Von der | Zur II. Aufgabe | Anthologie, Bände | Zur II. Aufgabe | Anthologie, Bände |
Institution | gedrucktes | und andere | gedrucktes | und andere |
gesichert, an | Rechtschreib- | gedruckte | Rechtschreib- | gedruckte |
der die | Wörterbuch, | Materialien, die mit | Wörterbuch, | Materialien, die |
Kommission | einsprachiges bzw. | der | einsprachiges | mit der |
tätig ist | zweisprachiges | Aufgabenstellung | bzw. | Aufgabenstellung |
Wörterbuch (pro | zusammenhängen | zweisprachiges | zusammenhängen | |
zehn Schüler | Wörterbuch (pro | |||
mindestens ein | zehn Schüler | |||
Exemplar) | mindestens ein Exemplar) |
Zu veröffentlichen
Mittelstufe | Oberstufe | |||
Schriftliche | Mündliche | Schriftliche | Mündliche | |
Prüfung | Prüfung | Prüfung | Prüfung | |
Stoff | NICHTS | Titel der Themen und Thesen | NICHTS | Titel der Themen- und der Thesen |
Termin | KEINER | Laut Verordnung | KEINER | Laut Verordnung |
MITTELSTUFE
Schriftliche Prüfung | Mündliche Prüfung | ||
240 Minuten | 15 Minuten | ||
90 Minuten | 150 Minuten | ||
Aufgabenreihe | Erörterung der These | ||
I. Aufgabenblatt: | II. Aufgabe: | Erörterung einer | Erörterung einer |
Textverstehen und | Literarische | sprachlichen These | literarischen These |
Erörterung oder | Textproduktion: |
Produktion eines Sachtextes | Interpretation eines Werkes oder Vergleich | ||
50 Punkte | 40 Punkte | 10 Punkte | 25 Punkte |
Schriftliche Prüfung
Allgemeine Regelungen
In der schriftlichen Prüfung muss der Prüfling eine zentral gestellte Aufgabenreihe lösen.
Der Prüfling löst zuerst das I. Aufgabenblatt, zur Lösung des Aufgabenblattes stehen ihm 90 Minuten zur Verfügung. Das Aufgabenblatt enthält eine Aufgabenreihe zum Textverstehen von 60 Minuten und eine Aufgabe zur Textproduktion von 30 Minuten. Nach Ablauf der 90 Minuten werden die Arbeiten vom Lehrer eingesammelt.
Danach wird das II. Aufgabenblatt verteilt und vom Prüfling ausgearbeitet. Dazu stehen ihm 150 Minuten zur Verfügung. Zur Lösung kann ein Rechtschreibwörterbuch, sowie ein ein-, bzw. zweisprachiges gedrucktes Wörterbuch gebraucht werden.
Formale Merkmale des schriftlichen Aufgabenblattes
Der erste Teil der schriftlichen Prüfung beinhaltet eine Aufgabe im Bereich Textverstehen und die Produktion eines zu Alltagsthemen gebundenen Sachtextes im angegebenen Stil. Die schriftliche Prüfung beinhaltet also eine Aufgabenreihe zum Textverstehen, sowie eine Aufgabe zur Textproduktion, die eine Erörterung oder die Produktion von einem Sachtext sein kann. Zwischen den zweierlei Aufgaben zur Textproduktion wählt der Prüfling.
Der zweite Teil der schriftlichen Prüfung erwartet die Produktion eines analysierenden literarischen Textes, die die Interpretation eines Werkes oder der Vergleich zweier Werke nach gegebenen Gesichtspunkten sein kann. Zwischen den zwei Aufgaben wählt der Abiturient.
Der Prüfling markiert auf dem Aufgabenblatt die gewählte Aufgabe. Wenn er statt der angefangenen Aufgabe eine andere wählt, muss er den ungültigen Text durchstreichen.
Inhaltliche Merkmale des Aufgabenblattes
I. Textverstehen und Erörterung oder Produktion eines Sachtextes
Aufgabenreihe zum Textverstehen
Der Text zum Textverstehen besteht aus einem, eventuell zwei (miteinander zusammenhängenden) Sachtexten, Publikationen oder Auszügen aus diesen in einer Länge von 700-1000 Wörtern.
Die Fragen und Aufgaben zum Textverstehen können den thematischen, strukturellen, sprachlichen und kommunikativen Gegebenheiten des Textes entsprechend auf folgende Aspekte ausgerichtet sein:
- Identifizierung, Deutung: im Text direkt auffindbare Tatsachen, Angaben, Feststellungen; Argumente und Standpunkte im Text; Standpunkt des Autors; Bedeutung, Bedeutungsschichten des Textes;
- Zusammenhänge: zwischen grammatischen und stilistischen Spezifika des Textes; zwischen Titel und Text; zwischen Bedeutung und Bedeutungsschichten des gesamten Textes;
- Charakteristika des Textes aus kommunikativen, gattungsspezifischen, pragmatischen Gesichtspunkten; Rolle der Andeutungen, Hinweise im Text; Zusammenhang zwischen Text und anderen (externen) Informationen;
- Aufbau des Textes: logische, inhaltliche Verbindungen im Text; Struktur, Art der Struktur; die durch den Aufbau vermittelte Bedeutung;
- Aufbau des Textes durch Skizze, Auszug, Komprimierung nach Schwerpunkten usw.
Erörterung oder Aufgabe zur Produktion eines Sachtextes
Der Abiturient löst eine Erörterungs- oder eine Textproduktionsaufgabe von den unten angegebenen zwei Möglichkeiten.
Der zu erwartende Umfang der Lösung: 120-200 Wörter
Die Aufgabe kann folgende sein:
A) Erörterung: eine mit 3-5 Argumenten unterstützte Stellungnahme im Bereich Gesellschaft, Kultur, Lebensweise.
B) Sachtext: Produktion eines Sachtextes in gegebener Gattung, gegebenem Thema, eventuell mit den angegebenen Kommunikationsaspekten. Mögliche Textsorten: Motivationsbrief; offizielle Briefe verschiedenen Inhalts (z.B. Beschwerdebrief); Gesuch; Beitrag; Wortmeldung; Diskussionsgrundlage; Empfehlung; Würdigung.
Die Aufgabenstellung kann einen Text oder Textauszug zur Gedankenanregung enthalten. Das Aufgabenblatt gibt die Teilpunkte für die den konkreten Aufgaben entsprechenden Kriterien an.
II. Literarische Textproduktion
Der Abiturient wählt eine von den zwei Textproduktionsaufgaben. Der zu erwartende Textumfang beträgt 400-800 Wörter. Folgende Aufgaben stehen zur Wahl:
A) Problemorientierte, deutende Darstellung eines Werkes (oder eines Auszuges).
B) Vergleichende Analyse zweier Werke (oder Auszüge) nach gegebenen Gesichtspunkten.
Der Basistext zu beiden Aufgaben kann ein lyrisches Werk, schöngeistiger Prosatext oder Auszug aus einem Prosawerk oder einem Drama sein. Die gewählten Werke können von ungarndeutschen oder anderweitigen deutschsprachigen Autoren stammen, aus jeder Epoche, Stilrichtung, ohne Eingrenzung in Thematik oder Gattung. Die Aufgabenstellung verlangt nicht unbedingt Kenntnisse über den Autor. Im Falle eines Auszuges wird die Kenntnis des gesamten Werkes nicht erwartet.
In beiden Aufgaben ist das Erkennen der in den literarischen Texten auftretenden Probleme ein wichtiger Aspekt, sowie die Reflexion auf diese Probleme. Beide Aufgaben enthalten den Schwerpunkt der Erörterung, des Vergleichs, die hervorgehobenen Aspekte (z.B. das dargestellte Thema, Erlebnis, Problem, die Situation; Verhalten und Charakteristika der Personen, ihr Verhältnis zueinander; Rolle und Bedeutung der Motive; Wertordnung und Lebensauffassung verschiedener Epochen).
Mindestens eine der Aufgaben soll an die Kultur des Ungarndeutschtums angeknüpft sein.
Bewertung des schriftlichen Aufgabenblattes
Die zentralen Bewertungskriterien beinhalten die Punktzahl für die einzelnen Aufgaben. In Stichworten werden die möglichen inhaltlichen Elemente und die Möglichkeit einer Abweichung von diesen angegeben.
Bei der Bewertung der Leistung des Abiturienten darf keine Rolle spielen, wenn die persönliche Wertordnung des bewertenden Lehrers abweicht von der allgemeinen Beurteilung des behandelten Problems, der Frage, der Erscheinung oder wenn die Meinung des Abiturienten von der allgemeinen Ansicht abweicht.
Der bewertende Lehrer korrigiert die Rechtschreib- und Sprachrichtigkeitsfehler anhand der zentral angegebenen Bewertungskriterien. Die Rechschreibung und das Schriftbild werden in der endgültigen Bewertung bewertet.
I. Textverstehen und Erörterung oder Textproduktion eines Sachtextes
Korrektur und Bewertung der Aufgabenreihe zum Textverstehen
Die Lösung des Textverstehens wird mit Hilfe der zentral angegebenen Bewertungskriterien bewertet. Die maximale Punktzahl beträgt 40 Punkte. Die Lösungsvorschläge und die Teilpunkte werden im Bewertungsleitfaden angegeben. Der korrigierende Lehrer trägt die Teilpunkte sowie die Gesamtpunktzahl auf die Arbeit ein.
Korrektur und Bewertung der Erörterung oder der Textproduktion eines Sachtextes
Die Bewertung der Textproduktion erfolgt nach den zentralen Bewertungskriterien. Die maximale Punktzahl beträgt 10 Punkte. Nur eine Textproduktion kann bewertet werden. Wenn der Prüfling beide Aufgaben ausarbeitet und seine Wahl nicht eindeutig markiert (die gewählte Aufgabe nicht unterstreicht, oder die ungültige Lösung nicht durchstreicht), dann muss der Lehrer die erste Lösung der Reihenfolge nach korrigieren und bewerten. Der Leitfaden zur Bewertung gibt die Teilpunkte für die entsprechenden, zu erwartenden Elemente beider Aufgaben an. Der korrigierende Lehrer markiert die angenommenen inhaltlichen und formalen Elemente mit den Zeichen im Leitfaden. Er trägt die Teilpunkte und die Gesamtpunktzahl auf das Aufgabenblatt ein.
Punktwerte für das Textverstehen und die Erörterung oder Textproduktion eines Sachtextes (I. Aufgabenblatt)
Rechtschreibung: 8 Punkte Schriftbild: 2 Punkte | Sprachliche Qualität: 15 Punkte |
100 Punkte | 50 Punkte |
II. Korrektur und Bewertung der literarischen Textproduktion
Der korrigierende Lehrer bewertet die Leistung des Abiturienten nach den in der Beschreibung der Prüfung angegeben Bewertungskriterien und anhand der Bewertungskriterien des Leitfadens.
Der Leitfaden zur Bewertung gibt in Stichworten die möglichen Inhalte der Lösung an. Alle, von der Vorgabe abweichenden richtigen Lösungen sind anzunehmen, im Weiteren wird der fachlich korrekte Sprachgebrauch des Leitfadens nicht erwartet. Der korrigierende Lehrer markiert die richtigen inhaltlichen Elemente entsprechend den im Leitfaden angegebenen Zeichen. Als richtig gelten die inhaltlich korrekten Elemente, begründete Beobachtungen, Schlussfolgerungen, Feststellungen.
Wenn der Prüfling mehr als eine Aufgabenstellung ausarbeitet und seine Wahl nicht eindeutig markiert (die gewählte Aufgabe nicht unterstreicht, die ungültige Lösung nicht durchstreicht), dann muss der Lehrer die der Reihenfolge nach erste Lösung bewerten.
Der bewertende Lehrer markiert die strukturellen, stilistischen, Rechtschreib- und Sprachrichtigkeitsfehler anhand der Vorgabe im Leitfaden für die zentralen Bewertungskriterien.
Innerhalb der Punktgrenzen wird nach der Entsprechung der Kriterien entschieden.
Gesichtspunkte und Bewertung der literarischen Textproduktion
Inhalt - Verstehen des Basistextes und der Aufgabe; Kenntnisse im Wissensbereich (Sachwissen, allgemeine Bewandertheit); Entsprechung der Antwortelemente den Aspekten der Aufgabe und des Basistextes; Problemorientiertheit, Hervorhebung des Wesentlichen, Festhalten am Thema, Gedankenreichtum, relevante Beispiele, Meinungsäußerung.
Textaufbau - Aufbau (Gedankengang, Logik, Entsprechung der Gattung); Struktur (Kohärenz, Proportionen, Gliederung, Umfang).
Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit) - Sprachregister, Wortschatz, den Normen der Standardsprache entsprechend.
Textverstehen und Erörterung oder Textproduktion (Sachtext) | Aufgaben zum Textverstehen | 40 Punkte |
Aufgaben zur Textproduktion | 10 Punkte |
Bewertung der Rechtschreibung und des Schriftbildes
Rechtschreibung - den Rechtschreibnormen entsprechend; in Anbetracht der Zeichensetzung, der groben und kleinen Fehler, den im Leitfaden angegebenen einheitlichen Bewertungskriterien entsprechend.
Schriftbild - geordnetes Schriftbild, Lesbarkeit, Gesichtspunkt des Lesers, kultivierte Form.
Gesamtpunktzahl für die schriftliche Prüfung
Literarische Textproduktion | Inhaltliche Qualität | 25 Punkte | |
Sprachliche Qualität | Textaufbau | 5 Punkte | |
Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit) | 10 Punkte |
Mündliche Prüfung
Der Abiturient muss sein Thema selbstständig erörtern. Zwischenfragen können nur dann gestellt Werden, Wenn der Schüler offensichtlich einen falschen Weg eingelegt hat oder steckengeblieben ist.
In der mündlichen Prüfung erörtert der Schüler je eine Aufgabe zu einer literarischen und einer sprachlichen These.
Die Thesenliste für Deutsche Sprache und Literatur besteht aus 20 sprachlichen und 20 literarischen Thesen. Die literarischen und sprachlichen Thesen stellen eine getrennte Thesenliste dar. In beiden müssen je 6 Thesen im Vergleich zum vorigen Jahr modifiziert werden.
Zu den einzelnen Thesen gehört mindestens je eine Aufgabe.
Folgende Hilfsmittel können sowohl zur Vorbereitung, als auch zur Antwort verwendet werden: Anthologie, Werk oder der Ausarbeitung der These entsprechender Auszug aus anderen gedruckten Hilfsmitteln (ausgedruckte Version einer Internetseite, einsprachiges Wörterbuch, Atlanten zur Kulturgeschichte, Alben für bildende Kunst). Der Thesenliste entsprechende Hilfsmittel werden von der Institution, an der die Prüfungskomission arbeitet, zur Verfügung gestellt.
Inhaltliche und formale Merkmale der mündlichen Thesen
Die Thesenliste soll so zusammengestellt werden, dass die in den Thesen gestellten Aufgaben -die Spezifika der Themen in Betracht gezogen - einen möglichst gleichen Schwierigkeitsgrad haben; der Abiturient soll im gegebenen Zeitrahmen genügend Zeit zur erfolgreichen Vorbereitung und Ausführung der These haben.
Sprachliche Thesen für Deutsch
Im Laufe der Prüfung wird gemessen, zu welchem Maße und welcher Qualität der Abiturient zur mündlichen Transaktion und Interaktion fähig ist. Beachtet werden dabei sowohl die rezeptiven, als auch die produktiven (Verstehen und Sprechfertigkeit) Fertigkeiten. Der Prüfling soll zur selbstständigen Erörterung seiner These fähig sein und auch am Gespräch aktiv teilnehmen.
Jede sprachliche These besteht aus einem Basistext von 250-300 Wörtern und den dazu gehörenden Aufgaben (sprachliche Transformation, lexikalische, stilistische Aufgaben usw.). 25% der Thesen sollen Texte in Zusammenhang mit Sprache, Brauchtum, Tradition, Kultur und Minderheitenpolitik usw. der Ungarndeutschen beinhalten.
Literarische Thesenliste
Die Thesen knüpfen sich an ein in den allgemeinen Anforderungen im Fach "Deutsch als Nationalitätensprache und Literatur" aufgezähltes Werk oder einen Auszug aus dem Werk. Der Abiturient führt seine These selbstständig aus. Mindestens zwei Thesen sollen Aufgaben in Zusammenhang mit der ungarndeutschen Literatur enthalten. Wenn das die Aufgabenstellung ermöglicht, soll der Prüfling die Wahl zwischen den angegebenen Autoren oder Werken haben.
Themenkreise und Titel der Thesen beider Thesenlisten müssen zum gesetzlich vorgeschriebenen Termin und auf vorgeschriebene Weise veröffentlicht werden. Die zu den einzelnen Thesen gehörenden Aufgaben dürfen nicht veröffentlicht werden, sie können erst bei der Prüfung bekannt gemacht werden.
Bewertung der mündlichen Prüfung
Maximaler Punktwert der mündlichen Prüfung sind 50 Punkte. Für den Inhalt der literarischen These können 25 Punkte, für den Inhalt der sprachlichen These 10 Punkte, für die sprachliche Qualität beider Thesen zusammen 15 Punkte vergeben werden.
Die Bewertung der Prüfungsleistung erfolgt anhand folgender Kriterien und Punkte. Innerhalb der Punktgrenzen entscheidet das Maß der Entsprechung der Kriterien.
Textverstehen und Erörterung | Textverstehen | 40 Punkte |
oder | ||
Textproduktion (Sachtext) | Textproduktion | 10 Punkte |
Literarische Textproduktion | Inhaltliche Qualität | 25 Punkte |
Sprachliche Qualität | 15 Punkte | |
Rechtschreibung | 8 Punkte | |
Schriftbild | 2 Punkte |
Inhaltliche Qualität - in Literatur insgesamt 25 Punkte, in deutscher Sprache 10 Punkte anhand folgender Kriterien: |
- Literarische, sprachliche, kulturelle Kenntnisse |
- Sachwissen |
- Textkenntnis, Textverstehen |
- Kompetenz zur Aufgabenlösung 1 |
- Gedankenreichtum - Selbstständiee Meinung |
- Komplexität der Erörterung |
Sprachliche Qualität - für beide Thesen zusammen insgesamt 15 Punkte anhand folgender | |
Gesamtpunktzahl der mündlichen Prüfung
Kriterien: |
- Systematisierung, Hervorhebung des Wesentlichen |
- Logischer Gedankengang |
- klare, gegliederte Text- und Satzstruktur |
- Entsprechender Wortschatz, Wortgebrauch |
- Verständliche Vortragsweise |
OBERSTUFE
Inhaltliche Qualität - Literatur | 25 Punkte |
Inhaltliche Qualität - deutsche Sprache | 10 Punkte |
Sprachliche Qualität der Erörterung | 15 Punkte |
Schriftliche Prüfung | Mündliche Prüfung | ||||
240 Minuten | 20 Minuten | ||||
Aufgabenreihe | Erörterung der These | ||||
Aufgaben zum Textverstehen und zur Überprüfung sprachlicher und literarischer Kenntnisse | Aufgaben zur Textproduktion: literarische Analyse und Reflexion | Erörterung einer sprachlichen These | Erörterung einer literarischen These | ||
40 Punkte | 50 Punkte | 10 Punkte | 25 Punkte | ||
Rechtschreibung: 8 Punkte Schriftbild: 2 Punkte | Sprachliche Ausführung: 15 Punkte | ||||
100 Punkte | 50 Punkte | ||||
Schriftliche Prüfung
Allgemeine Regelungen
In der schriftlichen Prüfung muss der Prüfling eine zentral gestellte Aufgabenreihe lösen.
Der Prüfling erhält ein Aufgabenblatt, er kann die zur Verfügung stehende Zeit selbst einteilen und die Reihenfolge der Aufgabenlösung selbst bestimmen. Zur Lösung der Aufgaben stehen ihm 240 Minuten zur Verfügung. Zur Lösung kann ein Rechtschreibwörterbuch, sowie ein ein-, bzw. zweisprachiges gedrucktes Wörterbuch gebraucht werden.
Inhaltliche und formale Merkmale der schriftlichen Prüfung
Die schriftliche Prüfung besteht aus einem Textverstehen zum Überprüfen der Anwendung des Fachwissens, einer Aufgabenreihe, die sprachliche und literarische Kenntnisse überprüft, und aus zwei verschiedenen Aufgaben zur Textproduktion.
Aufgabenreihe zum Textverstehen und zum Überprüfen sprachlicher-literarischer Kenntnisse
Die Aufgabenreihe knüpft sich an ein deutschsprachiges Werk (erörternde Prosatexte über Literatur oder Sprache, Essays, lyrische Werke, schöngeistige Werke, Dramen oder Auszug aus diesen Werken).
Die Aufgabenreihe überprüft einerseits das Verstehen des Textes, andererseits erwartet sie die Anwendung sprachlicher und literarischer Kenntnisse (z.B. Erkennen, Identifizieren und Definieren von Begriffen, ihre Anwendung, Erkennen von verschiedenen historischen, gattungsspezifischen, thematischen und motivischen Zusammenhängen; Kenntnis des Werkes; Kommunikations-, sprachliche, grammatische, rhetorische, stilistische, textspezifische, orthographische Charakteristika des zu untersuchenden Textes, anknüpfende Fragen). Die Aufgabenreihe enthält Aufgaben zu allen drei Bereichen: Textverstehen, sprachliche Kenntnisse, literarische Bildung.
Aufgaben zur Textproduktion
Die beiden Aufgaben zur Textproduktion schreiben das Verfassen eines selbstständigen Textes über zwei verschiedene Themen nach gegebenen Aspekten und mit Angabe der Textsorte vor.
Die Aufgaben zur Textproduktion:
- Interpretation, Analyse, Wertung eines Werkes nach gegebenen Gesichtspunkten (im Weiteren: interpreterende Textproduktion).
Der Basistext der Interpretation ist ein literarisches Werk (Lyrik, schöngeistige Prosa, Drama bzw. Auszug eines Werkes). Die gewählten Werke können von ungarndeutschen oder anderweitigen deutschsprachigen Autoren stammen, aus jeder Epoche, Stilrichtung, ohne Eingrenzung in Thematik oder Gattung. Die Aufgabenstellung verlangt nicht unbedingt Kenntnisse über den Autor. Im Falle eines Auszuges wird die Kenntnis des gesamten Werkes nicht erwartet.
- Verfassen eines Textes, der eine Erörterung oder Meinung darstellt: Reflexion auf eine literarische, kulturelle, ästhetische, ethische Frage, Erscheinung (im Weiteren: reflektierende Textproduktion)
Jede Aufgabe beruht auf einem Basistext (z.B. literarisches Werk, Auszug aus einem Werk, einleitendes Zitat als Grundlage für die Meinungsäusserung, bewertende Argumentation).
Umfang des interpretierenden Textes 400-800 Wörter
Umfang des reflektierenden Textes 150-450 Wörter
Bewertung des schriftlichen Aufgabenblattes
Die zentralen Bewertungskriterien geben die Punkte für die einzelnen Aufgaben, die möglichen inhaltlichen Elemente in Stichworten und die Möglichkeit einer Abweichung von diesen an. Bei der Bewertung der Leistung des Abiturienten darf keine Rolle spielen, wenn die persönliche Wertordnung des bewertenden Lehrers von der allgemeinen Beurteilung der in der Aufgabe behandelten Probleme, Fragen, Erscheinungen oder wenn die Meinung des Abiturienten von der allgemeinen Ansicht abweicht.
Der bewertende Lehrer korrigiert in jeder Aufgabe die Rechtschreibfehler anhand der zentralen Bewertungskriterien. Die Rechschreibung und das Schriftbild werden am Ende bewertet.
Bewertung des Textverstehens und der Aufgabenreihe zur Überprüfung sprachlicher-literarischer Kenntnisse
Die Lösung des Textverstehens und der Aufgabenreihe zur Überprüfung sprachlicher-literarischer Kenntnisse wird mit Hilfe zentraler Bewertungskriterien bewertet. Die maximale Punktzahl beträgt 40 Punkte. Die Lösungsvorschläge und die Teilpunkte werden im Bewertungsleitfaden angegeben. Der korrigierende Lehrer trägt die Teilpunkte sowie die Gesamtpunktzahl auf die Arbeit ein.
Textverstehen und Aufgabenreihe zur Uberprüfung sprachlicher-literarischer Kenntnisse | 40 Punkte |
Korrektur und Bewertung der Textproduktion
Der korrigierende Lehrer bewertet die Leistung des Abiturienten nach den in der Prüfungsbeschreibung angegebenen Bewertungskriterien und anhand des Leitfadens.
Der Leitfaden zur Korrektur und Bewertung gibt die möglichen Inhalte der Lösung in Stichworten an. Alle, von der Vorgabe abweichenden richtigen Lösungen sind anzunehmen, der korrekte Gebrauch der Fachsprache im Leifaden wird nicht erwartet. Der korrigierende Lehrer markiert die richtigen inhaltlichen Elemente mit den im Leitfaden angegebenen Zeichen.
Der bewertende Lehrer markiert die Rechtschreib- und Sprachrichtigkeitsfehler, sowie die Fehler im Aufbau und Stil.
Innerhalb der Punktgrenzen wird nach dem Maß der Entsprechung der Kriterien entschieden.
Gesichtspunkte und Bewertung zur Korrektur des literarischen Textes
Die vom korrigierenden Lehrer festgelegte Punktzahl beinhaltet die Punkte für Inhalt, sowie für Aufbau, Stil und Sprachrichtigkeit anhand der folgenden Bewertungskriterien:
Inhalt - Verstehen des Basistextes und der Aufgabe; Kenntnisse im Wissensbereich (Sachwissen, allgemeine Bewandertheit); Entsprechung der Antwortelemente den Aspekten der Aufgabe und des Basistextes (Problemorientiertheit, Hervorhebung des Wesentlichen, Festhalten am Thema, Gedankenreichtum, relevante Beispiele, Meinungsäußerung).
Textaufbau - Aufbau (Gedankengang, Logik, Entsprechung der Gattung); Struktur (Kohärenz, Proportionen, Gliederung, Umfang).
Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit) - Sprachregister, Stil, Wortschatz, nach den Normen der Standardsprache.
Gesichtspunkte und Bewertung zur Korrektur der reflektierenden Textproduktion
Die vom korrigierenden Lehrer festgelegte Punktzahl beinhaltet die Punkte für Inhalt, sowie für Aufbau, Stil und Sprachrichtigkeit anhand der folgenden Bewertungskriterien
Sachwissen, allgemeine Bewandertheit
Problemorientiertheit, Gedankenreichtum
Gedankengang, Textaufbau
Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichtigkeit)
Punktenzahl der zwei Textproduktionsaufgaben
Literarischer Text 30 Punkte | Inhalt | 15 Punkte |
Textaufbau, Struktur | 5 Punkte | |
Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichti gkeit) | 10 Punkte | |
Reflektierender Text 20 Punkte | Inhalt | 5 Punkte |
Problemorientiertheit | 5 Punkte | |
Gedankengang | 5 Punkte | |
Sprachliche Qualität (Stil, Sprachrichti gkeit) | 5 Punkte |
Bewertung der Rechtschreibung und des Schriftbildes
Rechtschreibung - den Rechtschreibnormen entsprechend, in Anbetracht der Zeichensetzung, der groben und kleinen Fehler, anhand der im Leitfaden angegebenen einheitlichen Bewertungskriterien.
Schriftbild - geordnetes Schriftbild, Lesbarkeit, Gesichtspunkt des Lesers, kultivierte Form.
Gesamtpunktzahl der schriftlichen Arbeit
Textverstehen und Aufgabenreihe zur Überprüfung sprachlicher und literarischer Kenntnisse | 40 Punkte |
Interpretierender Text | 30 Punkte |
Reflektierender Text | 20 Punkte |
Rechtschreibung | 8 Punkte |
Schriftbild | 2 Punkte |
Mündliche Prüfung
Die mündliche Prüfung verläuft anhand einer zentralen Thesenliste.
Der Abiturient erörtert sein Thema selbstständig. Zwischenfragen können nur dann gestellt werden, wenn der Schüler offensichtlich einen falschen Weg eingelegt hat oder steckengeblieben ist.
In der mündlichen Prüfung erörtert der Schüler je eine Aufgabe zu einer sprachlichen und einer literarischen These.
Die Thesenliste für Deutsche Sprache und Literatur besteht aus 20 sprachlichen und 20 literarischen Thesen. Die sprachlichen und literarischen Thesen stellen eine getrennte Thesenliste dar. In beiden müssen je 6 Thesen im Vergleich zum vorigen Jahr modifiziert werden.
Folgende Hilfsmittel kann der Prüfling sowohl zur Vorbereitung, als auch zur Antwort verwenden: Anthologie, Werke oder andere gedruckte Hilfsmittel in Zusammenhang mit der Ausarbeitung der Aufgaben der These (z. B. ausgedruckte Version einer Internetseite, einsprachiges Wörterbuch, Atlanten zur Kulturgeschichte, Alben für bildende Kunst). Die Hilfsmittel werden von der Institution, an der die Prüfungskommission arbeitet, zur Verfügung gestellt.
Inhaltliche und formale Merkmale der mündlichen Thesen
Die Thesen sollen so zusammengestellt werden, dass die Aufgaben innerhalb der Thesen - die Spezifika der Themen in Betracht gezogen - einen möglichst gleichen Schwierigkeitsgrad haben; der Abiturient soll im angegebenen Zeitrahmen die Möglichkeit für die erfolgreiche Vorbereitung und Ausführung der These haben.
Sprachliche Thesen für Deutsch
Im Laufe der Prüfung wird gemessen, zu welchem Maße und welcher Qualität der Abiturient zur mündlichen Transaktion und Interaktion fähig ist. Beachtet werden dabei sowohl die rezeptiven, als auch die produktiven (Verstehen und Sprechfertigkeit) Fertigkeiten. Der Prüfling soll zur selbstständigen Erörterung seiner These fähig sein und auch am Gespräch aktiv teilnehmen.
Jede These besteht aus einem Basistext von 250-300 Wörtern und aus zum Text gehörenden Aufgaben (sprachliche Transformation, lexikalische, stilistische Aufgaben usw.). 25% der Thesen sollen Texte in Zusammenhang mit Sprache, Brauchtum, Tradition, Kultur und Minderheitenpolitik usw. der Ungarndeutschen beinhalten.
Literarische Thesen
Die Thesen knüpfen sich an die Themen und Werke/Auszüge aus Werken der allgemeinen Anforderungen im Fach "Deutsche Sprache und Literatur". Der Abiturient führt seine These selbstständig aus. Zu jeder These gehört eine Aufgabe, die Aufgaben können jeden Prüfungstag geändert werden. Mindestens zwei Thesen sollen Aufgaben in Zusammenhang mit der ungarndeutschen Literatur enthalten.
Bewertung der mündlichen Prüfung
Maximaler Punktwert der mündlichen Prüfung sind 50 Punkte. Für den Inhalt der literarischen These können 25 Punkte, für den Inhalt der sprachlichen These 10 Punkte, für die sprachliche Qualität beider Thesen zusammen 15 Punkte vergeben werden.
Die Bewertung der Prüfungsleistung erfolgt anhand folgender Kriterien und Punkte. Innerhalb der Punktgrenzen entscheidet das Maß der Entsprechung der Kriterien.
Inhaltliche Qualität - in Literatur insgesamt 25 Punkte, in Sprache 10 Punkte anhand |
folgender Kriterien: |
- Literarische, sprachliche, kulturelle Kenntnisse |
- Sachwissen |
- Textkenntnis, Textverstehen |
- Kompetenz zur Aufgabenlösung |
- Gedankenreichtum |
- Selbstständige Meinung |
- Komplexität der Erörterung |
Sprachliche Qualität - für die beiden Thesen zusammen insgesamt 15 Punkte anhand |
folgender Kriterien: |
- Systematisierung, Hervorhebung wichtiger Informationen |
- Logischer Gedankengang |
- klare, gegliederte Text- und Satzstruktur |
- Entsprechender Wortschatz, Wortgebrauch |
- Verständliche Vortragsweise |
Gesamtpunktzahl der mündlichen Prüfung
Inhaltliche Qualität - Literatur | 25 Punkte |
Inhaltliche Qualität - deutsche Sprache | 10 Punkte |
Sprachliche Qualität der Erörterung | 15 Punkte |
"
5. Az R. Melléklet ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 15 perc | ||
90 perc | 150 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy román nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.
A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege román nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli román alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi románság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
Szövegalkotás | 10 pont | |
Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
Nyelvi minőség | 15 pont | |
Helyesírás | 8 pont | |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A román nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 román nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A román nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és román nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Román nyelvi altételsor
Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A román nyelvi altételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Nyelvek Európában, A román nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, Szöveg és szövegtípusok, Kommunikáció, Retorikai alapismeretek, Stilisztika és stílustörténet.
Irodalmi altételsor
Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román irodalom című fejezetében foglalt témák (a Szerzők és művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések) kombinációiból állítja össze a szaktanár oly módon, hogy a Szerzők és művek minden témájából legalább egy altétel szerepeljen a 20 irodalmi altétel között. Ezek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból.
A román nyelvi altétel
Az altétel a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmazhat egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd a kifejtendő feladat megjelölését.
Az altételben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb.
Irodalom altétel
Az altétel tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező prózát, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. A kiemelt szempont lehet pl. bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Legalább két altétel a magyarországi románok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha azt az altétel kifejtése igényli, illetve lehetővé teszi, a vizsgázó választ az altételben megjelölt Szerzők vagy művek közül.
Mindkét tételsor témaköreit és tétel címeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, román nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - román nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy román nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy román nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli Magyarországon alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi románság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 140 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont | |
Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
Problémaérzékenység | 5 pont | |
Gondolatmenet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
Reflektáló szöveg | 20 pont |
Helyesírás | 8 pont |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A román nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 román nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A román nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és román nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott altétel kifejtése. A témakörök, illetve az altételek évről évre változhatnak.
Román nyelvi altételsor
A tételsor a részletes vizsgakövetelmények Román nyelv című fejezete témaköreinek mindegyikéből legalább egy altételt tartalmaz.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsga tételeit a részletes vizsgakövetelmények Szerzők, művek, valamint az Értelmezési szintek témáiból kell összeállítani. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak.
A román nyelvi altétel
A román nyelvi altétel minden esetben tartalmaz egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közli a kifejtendő feladatot.
Az altételekben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt műfaj előadása stb.
Irodalom altétel
Az Irodalom altétel minden esetben tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező prózát, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését.
Az altételben kiemelt szempont (feladat) lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stílus-korszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság. Legalább két altétel a magyarországi románok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a román nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; román nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - román nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
"
6. Az R. Melléklet LEVIBA SI LITERATURA ROMANA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
































7. Az R. Melléklet SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 15 perc | ||
90 perc | 150 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy szerb nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.
A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege szerb nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szerb alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szerbek kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
Szövegalkotás | 10 pont | |
Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
Nyelvi minőség | 15 pont | |
Helyesírás | 8 pont | |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy szerb nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A szerb nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szerb nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szerb nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szerb nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Szerb nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A szerb nyelvi altételek a részletes követelmények témáira épülnek. Az altételsort úgy kell összeállítani, hogy a témák mindegyikéhez legalább egy altétel tartozzék.
Irodalmi altételsor
Az altételt a szerb nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szerbek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
A szóbeli vizsga irodalom altételeinek tematikai aránya
A vizsgaleírás 18 altétel kijelölésére közöl kötelezettséget. Ezek a következők:
A Szerzők és művek témáiból összesen 12 altétel állítandó össze.
- 6 megjelölt életmű
- 4 altétel a Szerzők és művek más témáiból (a szerző és művének beható ismerete, népköltészet, a közelmúlt irodalma, a kortárs irodalom)
- 2 altétel a magyarországi szerb irodalomból
Az Értelmezési szintek mindegyik témájából kötelező altétel.
- Irodalomtörténet 2 altétel
- Motivikus, tematikus megközelítés 2 altétel
- Műfaj, poétika 1 altétel
- Kultúrtörténet 1 altétel
A további altételek kijelöléséről a tételsor összeállítója dönt.
A Szerzők és művek témáiból összeállított altételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból, az Értelmezési szintek témáiból összeállított altételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat.
Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, szerb nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: - Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés - Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - szerb nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy szerb nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy szerb nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szerb alkotóktól bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szerbek kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
Szövegszerkezet | 5 pont |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont | |
Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
Problémaérzékenység | 5 pont | |
Gondolatmenet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
Reflektáló szöveg | 20 pont |
Helyesírás | 8 pont |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy szerb nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A szerb nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szerb nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szerb nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szerb nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Szerb nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz(hat)nak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.
A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szerbek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a szerb nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Legalább két altétel a magyarországi szerbek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a szerb nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; szerb nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - szerb nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
"
8. Az R. Melléklet

fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:






























9. Az R. Melléklet SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint |
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 | perc | 15 perc | |
90 perc | 150 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: | Egy szlovák nyelvi tétel | Egy irodalmi tétel kifejtése |
gyakorlati szövegalkotás | műértelmezés vagy összehasonlítás | kifejtése | |
50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.
A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege szlovák nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szlovák alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szlovákok kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javításiértékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 10 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
Szövegalkotás | 10 pont | |
Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
Nyelvi minőség | 15 pont | |
Helyesírás | 8 pont | |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy szlovák nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szlovák nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szlovák nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szlovák nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Szlovák nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Minden altétel 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szlovákok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, szlovák nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - szlovák nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
Feladatsor | Tételkifejtés | ||
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy szlovák nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése |
40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége 15 pont | ||
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy szlovák nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli szlovák alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi szlovákok kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
Szövegszerkezet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség | 10 pont |
(stílus, nyelvhelyesség) | ||
Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
Problémaérzékenység | 5 pont | |
Gondolatmenet | 5 pont | |
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
Reflektáló szöveg | 20 pont |
Helyesírás | 8 pont |
Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli vizsga egy szlovák nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 szlovák nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A szlovák nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A szlovák nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és szlovák nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Szlovák nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szlovákok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
Az altételt a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a szlovák nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; szlovák nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság |
- Tárgyi tudás |
- Szövegismeret, szövegértés |
- Feladatmegoldó képesség |
- Gondolatgazdagság |
- Önálló vélemény |
- A feladat kifejtettsége |
Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
- Rendszerezés, lényegkiemelés |
- Logikus gondolatmenet |
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés |
- Megfelelő szókincs, szóhasználat |
- Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
Tartalmi minőség - szlovák nyelv | 10 pont |
A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
"
10. Az R. Melléklet SLOVENSKY JAZYK A LITERATURA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:





























11. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES érettségi VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
Az egészségügy ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei az I. Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 52720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens,
- 52723 01 Gyakorló ápoló,
- 52723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló,
- 52723 03 Gyakorló mentőápoló,
- 52725 02 Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens,
- 52725 03 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens,
- 52725 04 Gyakorló szövettani asszisztens,
- 54720 01 Egészségügyi asszisztens,
- 54720 02 Fogászati asszisztens,
- 54726 01 Gyógy- és sportmasszőr.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A téma tartalmának logikus felépítése, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése. |
2. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Lényegkiemelés | Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmai szempontok alapján. |
3. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Logikai képesség | A meglévő információk valamint az elmélet és gyakorlat közötti összefüggések felismerése. |
3.2. Kombinatív képesség | A meglévő információk alapján a lehetőségek számbavétele. |
4. Szakszerűség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Precizitás | Pontos, a szakmai követelmények betartásával történő munkavégzés. |
4.2. Megbízhatóság, felelősségtudat | A rábízott feladatoknak a tevékenység következményeinek tudatában történő felelősségteljes, a tőle elvárható, legjobb tudása szerinti elvégzése. |
4.3. Helyzetfelismerés | A beteg állapotának, helyzetének felismerését követően a szakmai kompetenciának megfelelő cselekvés. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Egészségügyi alapismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1 Szakmai etikai és jogi ismeretek | Ismerje az egészségügyi etika alapelveit. Legyen képes ismertetni a betegek jogait és kötelezettségeit, és a betegjogok érvényesítésének módjait. Legyen tisztában az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt magatartás-, és viselkedésnormákkal. Ismerje az előítélet mentesség, a másság elfogadása, a tolerancia, a humanitás, az empátia, a karitativitás és az intimitás fogalmakat. |
1.2. Egészségfejlesztés | Tudja meghatározni az egészség definícióját, az azt befolyásoló tényezőket. Ismerje az egészségfejlesztés fogalmát, célját, színtereit. Legyen képes az egészségkultúra fogalmát és összetevőit meghatározni. Ismerje az egészséges életvitel összetevőit. Igazodjon el a szükségletek hierarchiájában. Legyen tisztában a tápanyag-piramissal, az egészséges szervezet tápanyagszükségl étéivel. Ismerje a tápanyagbevitel rendellenességek következményeit valamint a fizikai és a szellemi |
munka energiaigényét. Ismerje a mozgás lehetséges módjait és annak szervezetre gyakorolt kedvező hatását. Tudja meghatározni a prevenció szintjeit. Ismerje a betegséghez vezető rizikófaktorokat. Legyen képes ismertetni a szűrővizsgálatok formáit és jelentőségét életkoronként. Ismerje a káros szenvedélyek formáit, okait, káros hatásukat. Legyen képes jellemezni az egészséges lelki egyensúly fenntartásának, önvédő technikáit. Ismerje az aktív, passzív pihenés formáit, a relaxáció formáit és jelentőségét. | |
1.3. Kommunikáció | Ismerje a beteggel és a hozzátartozókkal folytatható kommunikáció formáit. Tudja jellemezni a megfelelő kommunikációs stílust az egészségügyi team tagjaival. Ismerje a figyelemfelhívó jeleket a beteg kommunikációjában. Ismerje az időskor kommunikáció jellemzőit, kommunikációs nehézségeit, akadályait. Ismerje az akadályozott emberekkel történő speciális kommunikáció szabályait. |
2. Alapápolás
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Egészséges ember gondozása | Ismerje a személyi higiénia részeit. Ismerje az egészségkárosító tényezőket. Ismerje a testtartás és a rendszeres mozgás jelentőségét a mindennapi életben. Ismerje az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hatását. Ismerje a táplálkozás, az életmód és az emésztőrendszer működése közötti összefüggéseket. Ismerje a táplálékbevitel segítésének módszereit. Ismerje a gondozási feladatokat életkorok szerint (testápolás, táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás, beilleszkedés, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez) Ismerje az időskor jellegzetességeit. |
2.2. Akadályozott ember gondozása | Ismerje a speciális ellátási igényű ember gondozását. Tudja a rokkantság fogalmát. Tudja a fogyatékossági formák definícióit. Ismerje az akadályok fajtáit és az akadálymentesítés színtereit. Tudja ismertetni a gyógyászati segédeszközöket. |
2.3. Csecsemő- és kisgyermekgondozás | Ismerje a gondozás célját, alapelveit és formáit. Ismerje a gondozóval szemben támasztott követelményeket. Tudja a fejlődés általános törvényszerűségeit. Legyen képes bemutatni az életkorok szerinti fejlődés jellemzőit. Tudja jellemezni a gyermek személyiségfejlődésének állomásait, a fejlődést befolyásoló tényezőket. Legyen tisztában a gondozási feladatokkal az életkorok szerint (étkezés, fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, levegőztetés, szobatisztaság kialakításának menetét. Ismerje a mozgásfejlődés biztosításának lehetőségeit, csecsemő és kisgyermek napirendje, életmódja, játéktevékenysége fejlődésének biztosítását. Ismerje a hospitalizáció fogalmát, hatását a gyermek érzelmi állapotára és fejlődésére. |
2.4. Ápolási beavatkozások | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a fertőtlenítés alapfogalmait és a fertőtlenítő eljárásokat. Tudja ismertetni a különböző fertőtlenítő eljárásokat. Ismerje a sterilizálás alapjait és munkafázisait. Ismerje a steril anyagok tárolását és kezelését. Tudja, hogy hogyan kell a veszélyes hulladékokat kezelni. Ismerje a fertőző beteg elkülönítésére, ápolására szolgáló szabályokat, védőfelszereléseket. Ismerje a beteg fogadásával, távozásával és áthelyezésével kapcsolatos feladatokat. Tudja ismertetni az ápolási dokumentáció részeit. Ismerje a vizit formáit, az ápoló teendőit viziten, konzíliumokon. Tudjon lázlapot kitölteni. Legyen képes a beteg ember szükségleteit kielégíteni. Ismerje az ágyazási formákat, a beteg elhelyezését, hely és helyzetváltoztatását. Ismerje a fekvés és fektetési módokat, a beteg mobilizálását. Ismerje a rugalmas pólya felhelyezésének módját. Legyen tisztában a kényelmi eszközök formáival és használatukkal. Tudja ismertetni a beteg etetésének, itatásának menetét és szabályait. Ismerje és tudja felsorolni a beteg testének tisztántartásához szükséges eszközöket, tisztasági fürdő (mosdatás) menetét, szabályait. |
Ismerje a váladékok felfogására szolgáló eszközöket. Tudjon előkészíteni női és férfi beteget katéterezéshez. Ismerje a beöntés módját és felsorolni a beöntéshez szükséges eszközöket. Ismerje a testhőmérséklet mérését, a lázcsillapítás módjait. Tudja megmérni a beteg testhőmérsékletét és azt lázlapon jelölni. Ismerje az idős beteg ápolásának speciális szabályait. Ismerje a decubitus szakaszait, megelőzését, kezelését. Tudja a Norton skálát értelmezni. Ismerje a terminális állapotban lévő és haldokló beteg ápolását, a halott körüli teendőket. | |
2.5. Betegmegfigyelés | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a betegmegfigyelés általános szempontjait. Ismerje a beteg magatartás és tudatállapot megfigyelésének módjait, a kóros tudatállapot formáit. Ismerje fel a kóros elváltozásokat (testalkat, tápláltsági állapot, mozgás, járás, érzékszervek, bőr, haj, köröm, látás, hallás, egyensúly, érzékzavarok). Ismerje a folyadékháztartás egyensúly megfigyelését, szempontjait, a folyadékegyenleg vezetését. Legyen képes jellemezni a kardinális tüneteket (testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés). Tudja bemutatni a vérnyomás, pulzus és légzés mérését és ezek lázlapon való jelölését. Ismerje fel a testváladékok (széklet, vizelet, hányadék, köhögés, köpet, sebváladék, menstruációs váladék) kóros eltéréseit. Tudja ismertetni a széklet, vizelet, hányadék, köpet felfogására szolgáló eszközöket. Ismerje fel a jellegzetes fájdalmakat. Ismerje a szervezet oxigénellátottsága megfigyelésének lényegét, a pulzoximetriás vizsgálat elvégzésének módját. Ismerje az EKG készítésének menetét, lényegét. |
3. Klinikumi ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Anatómia - élettan | Ismerje az emberi test felépítését, fő részeit, síkjait, irányait valamint ezek latin megnevezését. Ismerje az emberi test (sejt, szövet, csontváz-rendszer, izomrendszer) felépítését és működését, valamit ezek latin megnevezését. Tudja megnevezni latinul is a koponya, a törzs és a végtagcsontokat. |
Ismerje: - a szív felépítését, működését, a latin szakkifejezéseket is, - a vérereket és vérköröket, - a perifériás vérkeringés élettanát, - a vér alkotóelemeit, élettani sajátosságait, - a véralvadás mechanizmusát, - a vércsoportokat, - a nyirokrendszer felépítését és működését, - az emésztőrendszer felépítését és működését és ezek latin megnevezését is, - a máj és a hasnyálmirigy működését, - a tápanyagokat, építőanyagokat, enzimeket, - az emésztés mechanizmusát, - a légzőrendszer felépítését és az idetartozó latin szakkifejezéseket, - a légzés élettanát, szabályozását, - a tüdő szerkezetét, érrendszerét, működését, - a mellhártya szerkezetét, - a vese mikroszkopikus és makroszkopikus szerkezetét, élettanát, - a vizeletkiválasztó rendszer latin szakkifejezéseit, - az elsődleges és a végleges vizelet összetételét, a vizelet kóros alkotórészeit, - a vizeletelvezető és -tároló rendszer felépítését, - a női és férfi nemi szerveket, és működésüket, - az idegrendszer felosztását, valamint az idetartozó latin szakkifejezéseket, - a gerincvelő szerkezetét, - a gerincvelői reflexeket, - az agyvelő felosztását, agykérgi központokat, agykamrákat, - a központi idegrendszer élettanát, burkait, ereit, - a környéki és vegetatív idegrendszert, - az érzékszervek felépítését és működését. | |
3.2. Általános kórtan | Tudja meghatározni a betegség, a kóros állapot |
fogalmát. | |
Ismerje a betegségek lefolyását. | |
Ismerje a szervezet reakcióinak csoportjait. | |
Legyen képes meghatározni a fizikai és biológiai | |
kórokokat, genetikai tényezők kapcsolatát a | |
betegségekkel. | |
Ismerje a szervezet védekező mechanizmusait és azok | |
szerepét. | |
Ismerje a szövetek kóros elváltozásait a progresszív és |
| regresszív szöveti elváltozásokat. | |
3.3. Gyógyszerelés | Ismerje a különböző gyógyszerformákat és jellemzőiket. Tudja bemutatni a gyógyszer bejuttatási módokat és jellemzőiket. Ismerje az ápoló gyógyszerelési feladatait, kompetenciáit. Tudja a gyógyszerelés szabályait. Tudja a gyógyszerelés higiénés szabályait. Ismerje a gyógyszertévesztés megelőzésére vonatkozó szabályokat. Ismerje a gyógyszertárolás szabályait. |
3.4. Belgyógyászat | Ismerje a kardiális eredetű betegségeket és ellátásukat (magasvérnyomás, infarktus). Ismerje a légzőrendszer betegségeit és ellátásukat. Ismerje az emésztőrendszer és a kiválasztórendszer főbb betegségeit. |
3.5. Diagnosztikai mintavétel alapjai | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a tünet fogalmát, az objektív tüneteket és a szubjektív panaszokat. Tudja ismertetni a vitális paraméterek megfigyelésének szempontjait és azok mérését. Tudja felsorolni a vérvételhez szükséges eszközöket és ismerje a vérvétel menetét Ismerje a testváladékok mintavételének technikáját. Ismerje a leggyakoribb laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja a vizsgálati anyagok kezelésének, szállításának, dokumentálásának módszereit. Tudja ismertetni betegágy melletti vércukor meghatározás technikáját. Tudja a csapolások elméleti és gyakorlati alapjait, céljait és indikációit. |
3.6. Terápiás alapismeretek | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a vércsoport meghatározás célját, módszerét indikációját és eszközeit. Ismerje a fájdalomcsillapítás fogalmát, célját, módszereit, kompetenciakörét. Legyen képes ismertetni a fájdalom megfigyelésének, mérésének szempontjait. Ismerje a lázas beteg tüneteit, lázcsillapításának módjait. Ismerje az injekciózás fogalmát, célját, módját, eszközigényét és szövődményeit. Ismerje az infúziós terápia fogalmát, célját, eszközeit |
és szövődményeit. | |
3.7. Elsősegélynyújtás - első ellátás | Ismerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély szintjeit. Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás szabályait. Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát megállapítani. Tudja a beteget stabil oldalfekvésbe helyezni és kontraindikációit ismertetni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes beteg esetén az alábbiak szerint: - A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása - B: a légzés megítélése, pozicionálás - C: a keringés megítélése - D: az idegrendszer megítélése, teendők - E: egész test, egész eset megítélése. Tudjon BLS-t végezni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakció-képtelen betegnél a következők szerint: - A: eszköz nélküli légút-biztosítási eljárások - B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén - C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata - D: az eszméletlen beteg ellátása - E: egész test, egész eset megítélése. Ismerje: - a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat. - a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását. - a segítségnyújtás módjait elektromos balesetek esetén. - a mérgezések formáit és tudjon segítséget nyújtani. Ismerje az artériás vérzés ellátás alapszabályait. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök:
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | — Vérnyomásmérő — Lázlap — Lázmérő — Rugalmas pólya — Ambu fantom baba — Mentőláda — Fonendoszkóp |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Teszt-jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek és képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Tartalmi szerkezet:
Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:
Témakörök:
- Alapápolás (50%):
- egészséges ember gondozása,
- csecsemő- és kisgyermekgondozás,
- betegmegfigyelés,
- ápolási beavatkozások.
- Klinikumi ismeretek - Egészségügyi alapismeretek (50%):
- anatómia-élettan,
- általános kórtan,
- gyógyszertani alapismeretek,
- elsősegélynyújtás, első ellátás,
- egészségfejlesztés.
A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.
Feladattípusok:
- Tesztjellegű feladatok:
Feleletválasztó feladatok:
1. egyszerű választás ("Húzza alá!"),
2. többszörös választás,
3. illesztés (párosítás, csoportosítás),
4. sorrend meghatározása,
5. ok-okozati összefüggés keresése,
6. igaz-hamis választás.
- Rövid választ igénylő feladatok:
Feleletalkotó feladatok:
1. rövid válasz (meghatározás),
2. ábrafelismerés, ábraelemzés,
3. több j ellemző felsorolása/megnevezése,
4. adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),
5. fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,
6. folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,
7. tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.
A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. Az "A" feladat elméleti ismeretek, a "B" feladat elsősorban az ápolási, gondozási, diagnosztikus és terápiás eszközök és használatuk ismeretét, valamint az elsősegélynyújtás eszközeinek és teendőinek ismeretét méri fel.
Témakörök:
- "A" feladat:
- egészséges ember gondozása,
- csecsemő- és kisgyermekgondozás,
- betegmegfigyelés,
- ápolási beavatkozások,
- anatómia-élettan,
- gyógyszertani alapismeretek,
- szakmai etikai és jogi ismeretek,
- általános kórtan,
- belgyógyászat,
- kommunikáció.
- "B" feladat:
- akadályozott ember gondozása,
- diagnosztikai alapismeretek,
- terápiás alapismeretek,
- elsősegélynyújtás-első ellátás,
- ápolási beavatkozások,
- csecsemő- és kisgyermek gondozás,
- betegmegfigyelés,
- gyógyszertani alapismeretek.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30 illetve 20 pont, felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 10 pont | 4 pont | 14 pont |
Világosság, szabatosság, felet felépítése | 5 pont | 4 pont | 9 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása | 10 pont | 4 pont | 14 pont |
Összefüggések problémaközpontú bemutatása | 5 pont | 4 pont | 9 pont |
Beavatkozáshoz szükséges eszközök ismertetése | - | 4 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont | 20 pont | 50 pont" |
"
12. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
Az egészségügyi technika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a II. Egészségügyi technika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok,
- 54 726 02 Ortopédiai műszerész.
A) KOMPETENCIÁK
1. Információforrások kezelése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai információs források felkutatása | Az ellátó team tagjaival való konzultáció, szakirodalom ismerete. |
1.2. A szöveges és grafikus információk értelmezése | A szaknyelv ismerete. |
1.3. A klienstől nyerhető információk kezelése | A klienssel történő asszertív kommunikáció. |
2. Gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Az információk lényegkiemelése | A segédeszköz készítéshez szükséges információk összegyűjtése. |
2.2. A technológiai folyamatok adaptálása | A segédeszköz elkészítés munkafolyamatának ismerete. |
3. Kézügyesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A munkaeszközök, szerszámok használata | Kézi szerszámok, eszközök és berendezések ismerete, alkalmazási módjának, használatának ismerete. |
3.2. Szabadkézi és szerkesztett ábrázolás | Segédeszközök szabadkézi ábrázolása, műszaki rajz alapjainak ismerete. |
3.3. Anyagmegmunkálás | Segédeszközgyártáshoz használt anyagok fizikai- kémiai tulajdonságainak ismerete, az |
anyagmegmunkálás eszközeinek ismerete. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Munkahelyi egészség és biztonság
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Munkaeszközök biztonsága | Ismerje az áruk fajtáit, raktározási típusait. Ismerje a munkatevékenysége során használt szerszám, készülék, gép, berendezés csoportokat. Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit, kialakításának követelményeit. Ismerje az általános üzemeltetési követelményeket. Ismerje a munkavégzés kockázati tényezőit. Ismerje a fizikai, biológiai és kémiai hatások, a veszélyforrások elleni védekezés lehetőségeit. Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait. Ismerje a munkaterületén alkalmazott jelzéseket, feliratokat, biztonsági szín- és alakjeleket. Ismerje a hulladékgazdálkodás, környezetvédelem eszközeit. |
1.2. Elsősegélynyújtás | Ismerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély szintjeit. Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás szabályait. Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát megállapítani. Tudja a beteget stabil oldalfekvésbe helyezni és kontraindikációit ismertetni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes beteg esetén az alábbiak szerint: - A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása - B: a légzés megítélése, pozicionálás - C: a keringés megítélése - D: az idegrendszer megítélése, teendők - E: egész test, egész eset megítélése. Tudjon BLS-t bemutatni ambu fantomon. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakció- képtelen betegnél a következők szerint: - A: eszköz nélküli légút-biztosítási eljárások - B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén - C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata - D: az eszméletlen beteg ellátása |
- E: egész test, egész eset megítélése. Ismerje: - a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat. - a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását. - a segítségnyújtás módjait elektromos balesetek esetén. - a mérgezések formáit és tudjon segítséget nyújtani. Ismerje az artériás vérzés ellátását szabályait |
2. Szakmai és anatómiai ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A gyógyászati segédeszközök | Ismerje a gyógyászati segédeszközök típusait, jellemzőit. |
2.2. Anatómiai ismeretek | Ismerje az emberi szervezet szervrendszereit: - a vérkeringés szervrendszerét, - a légzés szervrendszerét, - az emésztés szervrendszerét, - a vizelet kiválasztás és elvezetés szervrendszerét, - az érzékelés szerveit. Ismerje a mozgásrendszer, valamint a koponya és a rágószerv anatómiai felépítését, élettani működését. |
2.3. Akadályozott ember gondozása | Ismerje a speciális ellátási igényű ember gondozását. Ismerje a rokkantság fogalmát. Tudja a fogyatékossági formák definícióit. Ismerje az akadályok fajtáit és az akadálymentesítés színtereit. Tudja ismertetni a gyógyászati segédeszközöket. |
2.4. Gyógyászati segédeszköz- ellátás | Ismerje a lenyomatvételi és mintavételi eljárásokat, a méretvételi eljárásokat. Ismerje a méretezési információkat. |
2.5. Gyártási alapismeretek | Ismerje a gyártástechnológia alapjait: a fémipari technológiákat, a képlékeny alakításokat, a másolási technológiát, a kézi szerszámok és eszközöket, a fémipari alapműveleteket, a műanyagipari technológiákat, a hőre lágyuló műanyagoknál alkalmazott technológiákat, a hőre keményedő műanyagoknál alkalmazott technológiákat, a műanyagok és a mintakészítő anyagok |
megmunkáló eszközeit, a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó minőségbiztosítási előírásokat. |
3. Anyagismeret
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Fémipari anyagismeret | Ismerje a fémek tulajdonságait: az ötvözetek csoportosítását, a fémek és a fémötvözetek alkalmazhatóságát a gyógyászati segédeszközök gyártásában. |
3.2. Műanyagok | Ismerje a műanyagok tulajdonságait. Ismerje a műanyagok alkalmazhatóságát a gyógyászati segédeszköz ellátásban. |
3.3. Segédanyagok | Ismerje a gyógyászati segédeszköz készítés segédanyagait: - a gipszet, - a gipsz tulajdonságait, fajtáit, - a különféle gipszek alkalmazási lehetőségeit a gyógyászati segédeszközök gyártásánál, - a lenyomatot és a mintakészítő anyagokat, és azok tulajdonságait, - a viaszok tulajdonságait, fajtáit, - az egyéb alkalmazott segédanyagokat, - a ragasztókat, - a ragasztók csoportosítását, - a ragasztók tulajdonságait, fajtáit, - a ragasztás kötési módjait, - az oldószereket, - az oldószerek tulajdonságait, fajtáit, - segédanyagok alkalmazhatóságát a gyógyászati segédeszközök gyártásában. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Teszt jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján.
Témakörök:
- munkahelyi egészség és biztonság:
- munkaeszközök biztonsága:
- raktározás,
- biztonságtechnika,
- munkavégzés kockázati tényezői,
- kézi és gépi anyagmozgatás,
- munkaterületen alkalmazott jelzések,
- hulladékgazdálkodás,
- elsősegélynyújtás:
- életjelek vizsgálata,
- segélyhívás,
- eszköz nélküli újraélesztés,
- eszméletlen beteg ellátása, szakmai és anatómiai ismeretek:
- gyógyászati segédeszközök,
- anatómiai ismeretek,
- gyógyászati segédeszköz-ellátás,
- anyagismeret:
- segédanyagok.
Az írásbeli feladatok jellemzően az alábbi szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, valamint tesztjellegű feladatok.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy komplex tétel kifejtéséből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit a gyártási folyamatok és az anyagismeret technikai változásait követve évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol.
Témakörök:
- "A" feladat:
- szakmai és anatómiai ismeretek:
- gyógyászati segédeszközök,
- anatómiai ismeretek,
- gyógyászati segédeszköz-ellátás,
- gyártási alapismeretek.
- "B" feladat:
- anyagismeret:
- fémipari anyagismeret,
- műanyagok,
- segédanyagok.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
A feladat megértése | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Alapfogalmak, definíciók ismerete, helyénvaló alkalmazása | 10 pont | 10 pont | 20 pont |
Tárgyi tudás tartalma | 11 pont | 11 pont | 22 pont |
Logikusan, koherensen felépített felelet, szaknyelv korrekt használata | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
13. Az R. Melléklet SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi III. Szociális ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens,
- 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő,
- 54 762 02 Szociális asszisztens,
- 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő,
- 54 762 03 Szociális szakgondozó.
A) KOMPETENCIÁK
1. Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata írásban és szóban | A szakmai fogalmak pontos ismerete, megkülönböztetése. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Önálló előadásmód, a szakmai kifejezések helyes alkalmazása. A szakmai szöveg összefoglalása laikusok számára. |
1.3. Kommunikáció köznyelvi és szakmai nyelven | A kérdező tanár által feltett kérdések megértése, pontos, lényegre törő válaszadás. |
2. Információforrások kezelése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A feladat végrehajtásához használandó információk szakszerű kiválasztása | A feladathoz kapcsolódó információforrások használata. |
2.2. A kiválasztott információk, információforrások szakszerű használata | Az információk, információforrások szakszerű használata. |
3. Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazására vonatkozó készség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Az ismeretek mozgósítása | Az információk szétválogatása, általános ismeretek helyes mozgósítása. |
3.2. A helyzetfelismerés | A helyzet konkrét elemeinek felismerése. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Társadalomismeret elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZÍNTŰ KÖVELMÉNYEK |
1.1. A család és életmód elmélete és gyakorlata | Ismerje a család és az életmód szociológiai összefüggéseit, a legfontosabb fogalmakat. Ismerje a családot, mint támogató rendszert, és mint problémaforrást. Legyen képes a gyermek, az idős, a beteg és a fogyatékkal élő ember helyének meghatározására a családban. Ismerje a család szerkezetét és ábrázolásának technikáit. |
1.2. Szociológiai alapismeretek és gyakorlati ismeretek | Ismerje a társadalom fogalmát. Ismerje a szociológia alapfogalmait. Tudja értelmezni a társadalom összetételét, szerkezetét bemutató adatokat. |
1.3. A társadalmi struktúra | Ismerje a társadalmi struktúrával kapcsolatos fogalmakat, összefüggéseket. Értelmezze helyesen az egyén társadalmi meghatározottságát. Ismerje a társadalmi egyenlőtlenségek fogalmát, dimenzióit, újratermelésének, újratermelődésének okait. Ismerje az egyes életkorok és élethelyzetek szükségleteit, és a szükséglet-kielégítés módjait. Legyen képes felismerni a társadalom ártó- védő hatását. |
1.4. A mai magyar társadalom | Ismerje a mai magyar társadalom szerkezetét. Legyen képes elemezni a társadalom, a család és az iskola szerepét az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és újratermelésében. Tudja a társadalmi mobilitás fogalmát és jellemzőit. |
1.5. Szervezetszociológia | Ismerje a szociális intézményrendszert. Tudja felsorolni a szociális ellátás állami, egyházi és civil szervezeteit, intézményeit. |
2. Szociálpolitikai, jogi, etikai ismeretek elmélete és gyakorlata_
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Szociálpolitikai alapismeretek | Ismerje a társadalompolitika, szociálpolitikajóléti politika, szegénypolitika fogalmát, célját, értékeit. Ismerje a szociálpolitika eszközeit, alapvető összefüggéseit, feladatát, intézményrendszerét. Tudja az értékek és érdekek szerepét meghatározni a szociálpolitikában. Ismerje az állami újraelosztás és az állami beavatkozás lehetséges eszközeit. Ismerje a szociálpolitika alapelveit. Ismerje az ellátások technikáit. |
2.2. Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák | Értelmezze a problémának definiált társadalmi jelenségeket és a hozzájuk kapcsolódó ellátásokat. |
2.3. A szociálpolitika intézményrendszere | Ismerje a szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézményrendszer feladatait. Ismerje a támogatások rendszerét, megszerzésének feltételeit. Ismerje az intézmény adminisztrációját. |
2.4. Jogi és családjogi alapismeretek | Rendelkezzen alapismeretekkel az állam- és a jogtudomány területéről, az államszervezet felépítéséről, alkotmányos alapjairól. Tudja az alapvető emberi és polgári jogok szabályait, a személyiség- és adatvédelem szabályait. Sorolja fel gyermekek jogairól szóló hazai jogszabályokat. Ismerje a gyermek és a fiatalkorúak büntethetőségét. Ismerje a gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket. Ismerje a szociális jogokat, az ellátott-jogi, betegjogi és gyermekjogi képviselő feladatait. |
2.5. A jóléti nagyrendszerek | Ismerje a legfontosabb jóléti védelem |
kereteit, formáit. Ismerje a társadalombiztosítás rendszerét, tudjon felsorolni ellátásokat. Ismerje a családtámogatásokat. Ismerje a foglalkoztatással összefüggő ellátásokat. Ismerje a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének területeit. Ismerje a hajléktalan személyek ellátási módjait. Ismerje a legfontosabb közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony jellemzőit. | |
2.6. A lokális ellátások | Ismerje a szociális biztonság megteremtésének lokális kereteit, formáit. Tudja pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. |
2.7. Közigazgatási ismeretek | Ismerje a közigazgatás alapfogalmait. Ismerje az állam és az önkormányzatok felépítését, hatásköreit. Alapismeretekkel rendelkezzen a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről. Ismerje a helyi önkormányzati rendszer általános sajátosságait. Ismerje a települési önkormányzat szerveit. Legyen képes eligazodni a lokális hatalmi szervek és szervezetek, a kormányhivatalok, a járási hivatalok feladatai között. Ismerje a közigazgatási eljárás alapvető jogi szabályait, alapfogalmait. |
2.8. A szociális segítés etikája | Tudja értelmezni a társadalmi és a szakmai etika jellemzőit. Ismerje a szociális munka etikai szabályait, az etikai kódex előírásait. Legyen képes a gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek, normáinak tiszteletben tartására. Ismerje az együttműködés etikai szabályait, a szakmai titoktartás és a korrekt tájékoztatás módjait. |
3. Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Pszichológiai alapismeretek | Ismerje a pszichológia alapvető fogalmait és összefüggéseit, a lelki jelenségeket és folyamatokat. Ismerje a szociokulturális környezet fogalmát, az empátia, az önértékelés, az egyén intellektuális és emocionális jellemzőit. Tudja értelmezni a szükségletek rendszerét, a szükséglet kielégítés hiányainak jeleit. |
3.2. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok | Ismerje a szociálpszichológia fogalmát, tárgykörét, a társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségeket. Értelmezze a csoportközi viszonyok, a társas érintkezés alapvető folyamatait és összefüggéseit. Tudja a kommunikáció csatornáit, jellemzőit, a kommunikációs jelzéseket, a nondirektív és a segítő beszélgetés jellemzőit. Ismerje az attitűdöket, én-védő funkciókat, technikákat. Ismerje az emberi vonzalmakat és taszításokat, játszmákat. Értelmezze az előítélet kialakulását és annak okait, a csoportfolyamatokat befolyásoló hatását. Tudja a szerep, a szerepstruktúra, a szerep-összeférhetetlenség, a szerepkonfliktusok jellemzőit. Ismerje a konfliktusok keletkezésének okait és megoldásának alapvető technikáit. Tudja a segítés pszichológiai összefüggéseit. |
3.3. Az életút pszichológiája | Tudja az ember életkori fejlődésének szakaszait, ezek fejlődési sajátosságait, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességeit. Ismerje az anya-gyerek kapcsolat jelentőségét a gyermek fejlődésében, a szeparáció és a hospitalizáció jellemzőit. Tudja a játék, tanulás és munka személyiségalakító hatásait. Ismerje az átlagtól eltérő fejlődés |
jellemzőit, a fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarokat, a tanulási nehézségeket, az agresszió, és a pszichoszomatikus tünetek jellemzőit. Tudja a kortárs csoportok szerepét az egyes életkori szakaszokban. Értelmezze a fejlődési és járulékos kríziseket, a társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásait. Ismerje a hozzászokások, függőségek, szenvedélyek jellemzőit. Ismerje a veszteségek fajtáit, pszichikus hatását és feldolgozásuk folyamatát. | |
3.4. A személyiség pszichológiája | Tudja a személyiség fogalmát, a személyiség szerkezetét, alakulását, fejlődését a kultúra, a család és a kortárscsoport hatását. Ismerje a személyiségzavarok, fejlődési zavarok, a deviáns viselkedés jellemzőit, a serdülők és az ifjúkorúak inadaptációjának jellemző vonásait. Ismerje fel a felnőtt személyiség- és viselkedészavarait, a viselkedési rendellenességeket. |
3.5. Szocializáció | Tudja a szocializáció fogalmát és folyamatát, a szocializációs színtereket és hatásokat: anya, család, kortárscsoport, gyermekintézmények, kiemelten az iskola, munkahely, társadalmi szervezetek és intézmények szerepét a szocializáció folyamatában. Ismerje a kulturális mintákat és normákat. Ismerje a szociális identitás kialakulását, a szociális tanulást, a kompetencia fogalmát. |
3.6. Pedagógiai alapismeretek | Tudja a nevelés fogalmát, célját, feladatait, a nevelési folyamat résztvevőit. Ismerje a gyermek megismerésének lehetőségeit, módszereit, a közvetett és közvetlen nevelési módszereket. Tudja a nevelő személyiségének jellemzőit, a nevelésben betöltött szerepét. Értelmezze a sikerek, kudarcok hatását a nevelésben. Ismerje az egyéni, csoportos, közösségi nevelés lehetőségeit, formáit. |
Legyen képes a gyermek az életkorának megfelelő környezet kialakítására, az életkornak megfelelő, öntevékeny, szabad mozgás és játék feltételeinek megteremtésére a pedagógiai feladatokban. Ismerje és tartsa tiszteletben a gyermekek etnikai, vallási és kulturális sajátosságait, hagyományait és szokásait. Tudja az egyéni bánásmód alkalmazását. Ismerje a sajátos szükségletű gyermekek jellemzőit, a sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulási jeleit, a gyógypedagógiai segítséget igénylő problémákat. |
4. Egészségügyi alapismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Az emberi test felépítése és működése | Ismerje az emberi test felépítését, működését, a kültakaró, a mozgásszerv- rendszer, a légzőrendszer, a keringési rendszer, az emésztőrendszer, a kiválasztó rendszer, a szaporodás szervrendszere, az érzékszervek, az idegrendszer működését. Tudja az emberi élet fejlődési szakaszait, az egyes szakaszok testi jellemzőit. |
4.2. Kórok és kórokok | Ismerje az egészség és a betegség fogalmát, holisztikus értelmezését, a betegségek kockázati tényezőit. Tudja az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket, a természetes és mesterséges környezet hatását az egészségre. |
4.3. A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai | Tudja a vitális paramétereket. Ismerje az állapotváltozások, a kór-okok, a betegségek és állapotváltozások tüneteit, a betegmegfigyelés szempontjait, a csecsemő- és a gyermekkor gyakori betegségeit. |
4.4. A gondozás és a betegellátás laikus módszerei | Tudja a gondozás fogalmát, célját, feladatait, a gondozás célcsoportjait, tevékenységformáit. Ismerje alapvető első-segélynyújtási feladatokat. Tudja az autonómia megőrzésének lehetőségét a gondozás folyamán, az |
aktivitás fontosságát és fenntartásának lehetőségeit. Ismerje a házi patika szereinek és gyógyszereinek összeállítását, a gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés szabályait, a gyógyszerelés, a gyógyszerek bejuttatásának módjait a szervezetbe. Legyen képes a gyógyszerelés hatásainak és esetleges mellékhatásainak megfigyelésére. Ismerje a munka-, tűz- és a balesetvédelem alapvető előírásait. |
5. Népegészségügyi ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. A társadalmi helyzet és az egészség | Ismerje a társadalom ártó-védő hatását, a társadalmi helyzet és az életmód összefüggését az egészséggel és betegséggel, az egészséget veszélyeztető szenvedélyeket és szokásokat és ezek társadalmi vetületeit. |
5.2. Közegészség | Ismerje a népbetegségnek számító krónikus betegségek okait. Tudja a prevenciós és rehabilitációs lehetőségeket, a prevenció három szintjét, a támogató rendszereket. Ismerje a leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségeket, azok tüneteit, a fertőzőbetegek ellátását. Tudja a fertőtlenítési eljárásokat, a fertőtlenítőszerek használatát, tárolását, a fertőzések elhárítását. Ismerje a védőfelszereléseket és tudja azok használatát. |
5.3. Egészségmegőrzés | Tudja az egészségtudatos magatartás jelentőségét, az egészséges életvitel feltételeinek értelmezését a Maslow-féle szükséglet- rendszerben. Ismerje az egészséget veszélyeztető tényezőket: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő rizikófaktorokat, a mesterséges és a természetes környezetből, a helytelen életvitelből és a káros anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorokat. Tudja az egészséges táplálkozás kritériumait, a |
|tevékeny életmód és az egészség kapcsolatát. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése, az írásbeli vizsgán a szociális ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A központilag összeállított feladatsorban a tanult modulok fogalmai, törvényszerűségei, jelenségei és összefüggései jelennek meg, ezek aránya:
- pszichológia (30%),
- társadalomismeret (30%),
- szociálpolitika (20%),
- gondozástan (10%),
- egészségtan (10%).
A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.
Az írásbeli feladatok jellemzően tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.
Az írásbeli feladatsort az alábbi témakörökből kell összeállítani:
- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:
- a család és életmód,
- szociológiai alapismeretek,
- a társadalmi struktúra,
- a mai magyar társadalom,
- szervezetszociológia.
- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- szociálpolitikai alapismeretek,
- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,
- jogi és családjogi alapismeretek,
- a jóléti nagyrendszerek,
- a lokális ellátások,
- közigazgatási ismeretek.
- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- pszichológiai alapismeretek,
- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,
- az életút pszichológiája,
- a személyiség pszichológiája,
- szocializáció,
- pedagógiai alapismeretek.
- Egészségügyi alapismeretek:
- az emberi test felépítése és működése,
- kórok és kórokok,
- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,
- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
- Népegészségügyi ismeretek:
- a társadalmi helyzet és az egészség,
- közegészség,
- egészségmegőrzés.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázótól.
A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani, és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggések kölcsönhatását felismerni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
-"A"feladat témakörei:
- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:
- a család és életmód,
- szociológiai alapismeretek,
- a társadalmi struktúra,
- a mai magyar társadalom.
- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- szociálpolitikai alapismeretek,
- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,
- a szociálpolitika intézményrendszere,
- a jóléti nagyrendszerek,
- a lokális ellátások,
- a szociális segítés etikája.
-"B" feladat témakörei:
- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- pszichológiai alapismeretek,
- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,
- az életút pszichológiája,
- a személyiség pszichológiája,
- szocializáció,
- pedagógiai alapismeretek.
- Egészségügyi alapismeretek:
- az emberi test felépítése és működése,
- kórok és kórokok,
- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,
- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
- Népegészségügyi ismeretek:
- a társadalmi helyzet és az egészség,
- közegészség,
- egészségmegőrzés.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit, a szempontokat, kompetenciákat és az ezekre adható feladatonként 25-25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen |
Feladat megértése, lényeg kiemelése. A témát példákkal is bemutatja, ismereteit megfelelően alkalmazza, a problémát komplexen értelmezi. | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Szakmai alapfogalmak, jogszabályok ismerete, használata. Szakmai ismeretei megalapozottak, a témára jellemző szakmai fogalmakat pontosan használja. | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok, összefüggések ismerete, holisztikus értelmezése, magyarázása. | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
A szakmai értékek és az etikai szabályok szerinti problémaértelmezés és megoldáskeresés. | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Szakmai nyelv alkalmazása, logikusan felépített szabatos előadásmód. | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
14. Az R. Melléklet PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az alábbi IV. Pedagógia ágazat szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs,
- 54 140 02 Pedagógiai és családsegítő munkatárs.
A) KOMPETENCIÁK
1. Olvasott szakmai szöveg megértése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Szakmai fogalmak ismerete | Fogalmak pontos ismerete, megkülönböztetése. |
1.2. Az olvasottak összefoglalása | A szakmai szöveg összefoglalása laikusok számára. |
2. Általános taneszközök használata
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Gondozási tevékenység | A gondozási tevékenység során alkalmazott eszközök biztos ismerete és használata. |
2.2. Tanóra | A tanórai eszközök ismerete, alkalmazásának lehetőségei a pedagógus iránymutatásával. |
2.3. Tanórán kívüli tevékenységek | A tanórán kívüli tevékenységekhez használható eszközök köre, alkalmazásuk lehetőségei. |
3. Helyzetfelismerés
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A helyzet elemzése | A helyzet konkrét elemeinek felismerése. |
3.2. A helyzet megoldása | Megoldási alternatívák kidolgozásának segítése. |
4. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Lényegkiemelés | Információk szétválogatása megadott szempontok alapján. |
4.2. Elvonatkoztatás képessége | Tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerése. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Pedagógia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Általános pedagógia és neveléstörténet | |
1.1.1. Általános pedagógia | Ismerje a pedagógia tárgyát, célját, feladatát, tudományközi kapcsolatait. Legyen képes elhelyezni a pedagógiát a tudományok rendszerében Használja szakszerűen a nevelés fogalmát. |
1.2. Neveléselmélet | |
1.2.1. A nevelés fogalma és nevelési alapelvek | Ismerje a nevelés fogalmát. Ismerje a nevelési cél fogalmát. Ismerje a nevelés feladat és eszközrendszerét. Ismerje az érték és norma fogalmát a nevelés |
folyamatában. Legyen képes kifejteni mit jelent az egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. | |
1.2.2. A nevelés színterei, módszerei, folyamata | Értelmezze helyesen a nevelés társadalmi jellegét. Ismerje a család szerkezetét, funkcióját, típusait. Értelmezze helyesen a szocializáció és nevelés kapcsolatrendszerét. Ismerje a nevelési módszer fogalmát és típusait: Ismerje a meggyőzés módszereit. Ismerje a tevékenység megszervezésének módszereit. Ismerje a magatartásra ható módszereket. Ismerje a különböző nevelési intézmények szocializációban betöltött szerepét. Ismerje a kortársak szerepét a szocializációban. Ismerje a nevelés folyamatát. Ismerje a pedagógus szerepét a nevelés folyamatában. |
1.2.3. Kommunikáció és konfliktus | Tudja a kommunikáció fogalmát, funkcióit. Ismerje a verbális kommunikáció fogalmát. Ismerje a nonverbális kommunikáció fogalmát, területeit. Ismerje a konfliktus fogalmát, hátterét, a konfliktusok fajtáit. |
1.2.4. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek | Ismerje a különleges bánásmód fogalmát. Ismerje az SNI fogalmát. Ismerje a HH fogalmát. Ismerje a HHH fogalmát. Legyen képes különbséget tenni a fenti fogalmak között. |
1.3. Didaktika | |
1.3.1. A didaktika fogalma, tudománya | Tudja a didaktika fogalmát, tárgyát. Ismerje a pedagógiai és didaktika kapcsolatát. Tudja a didaktika alapfogalmait: - a tanulás, - a tanítás, - az oktatás, - az ismeret, - a tudás fogalmát. Tudja a jártasság, a készség, a képesség fogalmát és legyen képes különbséget tenni a fogalmak között Tudja az oktatás, képzés, nevelés fogalmát és azt, hogy mit fejez ki ezek egysége. |
1.3.2. A nevelés, oktatás alapdokumentumai | Ismerje az alapdokumentumokat és rendszerüket: Ismerje a NAT fogalmátjellemzőit. Ismerje a Kerettantervek fogalmátjellemzőit. |
Ismerje az Irányelvek fogalmát és jellemzőit. Ismerje a Pedagógiai Program fogalmát és jellemzői. Ismerje a Helyi Tanterv fogalmát és jellemzőit. Ismerje a tanmenet fogalmát és jellemzőit. Ismerje a tematikus terv fogalmát és jellemzőit. Ismerje az óratervezet fogalmát és jellemzőt. | |
1.3.3. A tanítás-tanulás tartalma és folyamata | Ismerje a tanítás-tanulás folyamatának fogalmát. Tudja, a gyermek ismeretszerzésének jellemzőit. Ismerje az oktatási folyamat fogalmát. Tudja az oktatási folyamat fázisait. |
1.3.4. Módszerek és eszközök a tanítási-tanulási folyamatban | Ismerje a tanítás-tanulás folyamatának eszközrendszerét. Tudja a módszer megválasztásának szempontjait. Tudja a módszerek fajtáit: Tudja a szóbeli ismeretközlés jellemzőit. Tudja a szemléltetés módszerének jellemzőit. Tudja a megbeszélés módszerének jellemzőit. Tudja a gyakorlás módszerének jellemzőit. Tudja az ismétlés módszerének jellemzőit. |
2. Pedagógia gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Gondozási tevékenység | |
2.1.1. Az egészséges életmódra nevelés területei | Ismerje a gyermekek gondozásának alapjait, szabályait, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban. Ismerje az egészséges életmód területeit, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban. Ismerje a gyermek testi szükségleteit, és kielégítésének módjait. Ismerje a gyermek mozgásigényeiknek kielégítésének lehetőségeit. Ismerje a gyermek fejlettségének mutatóit. Legyen képes megítélni, hogy a gyermek fejlettsége megfelel-e életkorának. Legyen képes elemezni gyermektevékenységet - játék, munka, tanulás - pedagógiai/pszichológiai szempontok alapján. Legyen képes elemezni gyermektevékenységet vagy saját hospitálási élmény felhasználásával. |
2.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése | Ismerje a gyermek mozgásfejlődésének sajátosságait. Ismerje a harmonikus mozgásfejlődés feltételeit és |
legyen képes, ezen feltételek megteremtésére. Ismerje a mozgásfejlődés lépéseit. Ismerje a mozgás harmonikus fejlődésének biztonságos és fejlesztő feltételeit. | |
2.1.3. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése | Legyen képes részt venni a tanulók higiénés szokásainak kialakításában. Legyen képes részt venni a tanulók öltözködési szokásainak kialakításában. Legyen képes részt venni tanulók étkezési szokásainak kialakításában. Tudja szervezni és felügyelni a csoportos étkeztetést. Ismerje a beteg gyermek igényeit. Legyen képes felügyelni a beteg gyermeket. Legyen képes gyakoroltatni a tanulóval a mindennapi élethelyzethez szükséges tevékenységeket. Legyen képes ellenőrizni a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. |
2.2. A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése | |
2.2.1. A gyermek megismerésének módjai | Ismerje a megfigyelés módszerét. Ismerje a szociometria módszerét. Legyen képes irányítással alkalmazni a szociometria módszerét. Irányítással legyen képes megfigyelni a játék, munka, tanulás pedagógiai/pszichológiai alapjait. |
2.2.2. Iskolán kívüli programok | Legyen képes részt venni az iskolán kívüli programok szervezésében. Legyen képes részt venni a tanulók motivációjának felkeltésében. Ismerje a motiváció felkeltésének módjait. Legyen képes az iskolán kívüli programokhoz a szükséges eszközök előkészítésére. Legyen képes az iskolán kívüli programokhoz a szükséges eszközök készítésére. |
2.2.3. Konfliktusok | Ismerje a viselkedést kiváltó és fenntartó okokat. Ismerje a gyermek megismerésére alkalmas módszereket. Legyen képes kutatni a konfliktusok gyökereit. Legyen képes véleményét a humanista értékek (tisztelet, felelősségvállalás, stb.) közvetítésével megfogalmazni. |
3. Pszichológia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Általános és személyiséglélektani ismeretek | |
3.1.1. A pszichológia tárgya, feladata | Tudja az általános lélektani alapfogalmak jelentését. Legyen képes elhelyezni a pszichológiát a tudományok rendszerében. Ismerje a pszichológia módszereit. |
3.1.2. Megismerési folyamatok | Ismerje a megismerési folyamatokat: Ismerje az érzékelés, az észlelés, a figyelem, a tanulás, az emlékezés, a képzelet és a gondolkodás folyamatát. |
3.1.3. Nyelv és a kommunikáció | Ismerj a kommunikációs alapfogalmakat. Ismerje az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását. Mutasson rá az érzelmek kifejeződésének szerepére a hiteles kommunikációban. |
3.1.4. Motiváció | Ismerje a motiváció, motivátor, motívum fogalmakat. Tudja ezek alkalmazásának lehetőségeit a pedagógiai munkában. |
3.1.5. A személyiség fogalma, személyiség-lélektani alapismeretek | Ismerje a személyiség fogalmát. Ismerje a személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások kölcsönhatását. Ismerje az adottság rátermettség, hajlam, temperamentum, az érdeklődés, képesség, tehetség, kreativitás fogalmakat. |
3.2. Fejlődéslélektan alapjai | |
3.2.1. Fejlődéslélektan tárgya | Ismerje a fejlődéslélektan fogalmát. Ismerje a fejlődéslélektan tárgyát, módszereit. Tudja a pszichikus fejlődés feltételeit. Ismerje Piaget elméletének alapjait. Ismerje Freud elméletének alapjait. |
3.2.2. A méhen belüli fejlődés és a csecsemőkor | Ismerje az egyes fejlődési szakaszok jellemzőit. Ismerje a gyermek és gondozója közötti kapcsolat jelentőségét. Ismerje az anya-gyermek kapcsolat kiemelt szerepét csecsemőkorban. Ismerje a kötődés fogalmát. |
Ismerje a hospitalizáció fogalmátjellemzőit. | |
3.2.3. A kisgyermekkor és az óvodáskor | Ismerje az kisgyermekkor fejlődésének sajátosságait. Ismerje, az óvodáskor fejlődésének sajátosságait. Ismerje a játék fogalmát, fajtáit. Ismerje az akarat, az önkontroll és a feladattudat fejlődését meghatározó tényezőket. |
3.2.4. Az iskoláskor és a serdülőkor | Ismerje az iskoláskor és a serdülőkor jellemzőit. Ismerje a kognitív és biológiai fejlődés sajátosságait. Ismerje a társas kapcsolatok fejlődésének sajátosságait. Tudja az identitás fogalmát. |
3.2.5. A felnőtt- és az időskor | Ismerje a felnőtt- és időskor jellemzőit. Ismerje a jellemző biológiai és szociális változásokat. |
3.3. Szociálpszichológia alapjai | |
3.3.1. Szociálpszichológia | Ismerje a szociálpszichológia fogalmát. Ismerje a szociálpszichológia tárgyát, területeit. |
3.3.2. A személyek egymásra hatása | Ismerje a társas hatás fogalmát. Ismerje a szociális interakció fogalmátjellemzőit. Ismerje a szerep, az érték fogalmakat. Ismerje a konfliktusok fajtáit. Ismerje a kommunikáció fogalmát, fajtáit. Ismerje a verbális és nonverbális közlés viszonyát. |
3.3.3. A csoport | Ismerje a csoport fogalmát. Ismerje a csoportok fajtáit és szerveződésük alapját Ismerje a csoportfejlődés szakaszait. Ismerje a sztereotípia és az előítélet fogalmát Legyen képes megkülönböztetni a sztereotípiát az előítélettől. |
3.4. Pedagógiai | |
pszichológia és | |
munkalélektan alapjai | |
3.4.1. Pedagógiai pszichológia | Ismerje a pedagógiai pszichológia fogalmát. Ismerje a pedagógiai pszichológia tárgyát Ismerje a vezetési, nevelési stílusok fogalmát és fajtáit. Ismerje a tekintélyelvű nevelési és vezetési stílust. Ismerje a megkívánó nevelési és vezetési stílust. Ismerje a ráhagyó nevelési és vezetési stílust. |
A vizsga részei
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | Témakörök |
Mikor? | NINCS | Jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy gyakorlatközpontú tétel kifejtése | |
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Szöveges (kifejtendő) feladatok | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a pedagógia ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.
Tartalmi szerkezet
A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.
Az írásbeli feladatlap feladatait 50%-ban a pszichológiai, 50%-ban a pedagógiai modul témaköréhez kapcsolódó feladatok alkotják, az egyes témakörökhöz tartozó témák arányainak figyelembevételével.
Témakörök:
- pedagógia,
- pedagógia gyakorlat,
- pszichológia.
A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:
Kompetenciák | Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Szöveges (kifejtendő) feladatok |
Pszichológiai ismeretek tematikus bemutatása | 20% | 10% |
Pszichológiai ismeretek problémacentrikus bemutatása | 15% | 30% |
Pedagógiai ismeretek tematikus bemutatása | 20% | 10% |
Pedagógiai ismeretek problémacentrikus bemutatása | 15% | 30% |
A szaknyelv alkalmazása | 30% | 20% |
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg, és a szóbelei felelete kifejtése alatt használhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsga gyakorlati feladatokat tartalmaz.
A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.
Témakörök
- pedagógia gyakorlat,
- pszichológia.
Példák
- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,
- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,
- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,
- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,
- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,
- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.
A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:
Kompetenciák | Százalék |
Pedagógiai gyakorlati feladatok logikai feldolgozása | 80 % |
A szaknyelv alkalmazása | 20 % |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
A tétel tartalmának megértése, a tétellel kapcsolatos központi ismeretek kiemelése | 15 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása | 15 pont |
A felelet felépítése, előadásmódja | 10 pont |
Szakmai terminusok szakszerű használata | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont" |
"
15. Az R. Melléklet KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete 15.1. az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei az V. Képző- és iparművészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 211 01 Dekoratőr,
- 54 211 02 Divat- és stílustervező,
- 54 211 03 Festő,
- 54 211 04 Grafikus,
- 54 211 05 Kerámiaműves,
- 54 213 02 Kiadványszerkesztő,
- 54 211 06 Ötvös, fémműves,
- 54 211 07 Szobrász,
- 54 211 08 Textilműves,
- 54 211 09 Üvegműves.
A) KOMPETENCIÁK
1. Képző- és iparművészeti szakmai igényesség, megbízhatóság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Képző- és iparművészeti szakmai igényesség | Bemutatott munkák, szakmai anyagok igényes és kivitelezése. |
1.2. Önálló, felelős feladatmegoldás | A szakmai feladatok gondos, körültekintő megoldása. Hagyományos és újabb tervezési, technikai megoldások beépítése a kivitelező munkába. |
2. Szakmai nyelv és beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A szakmai kifejezések helyes használata | A szakmai kifejezések megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. |
2.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A téma tartalmának logikus felépítése a szakmai nyelv helyes alkalmazásával. |
2.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése. |
3. Művészettörténeti korok, műalkotások felismerése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A művészettörténeti korok, stílusok az ókortól a XIX. századig | Megbízható tárgyi tudás a művészettörténeti korokról, a szakmai kifejezések megfelelő használata. |
3.2. A műalkotások jellemzőinek azonosítása | Az adott műtárgy általános és egyedi jellemzőinek azonosítása és ismertetése. |
4. Szabadkézi rajzolás, festés
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Szabadkézi rajzolás | Koncentrált megfigyelés, az ábrázolt látvány arányainak és karakterének visszaadása a szabadkézi rajzok készítésekor. |
4.2. Festés | A foltábrázolásra és színhasználatra épülő ábrázolás képessége a festmények készítésekor. Tudatos, következetes színhasználat, formaalakítás és festői eszközök alkalmazása. |
5. Képző- és iparművészeti kivitelező eszközök, technikák alkalmazása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Eszközök | A vizuális ábrázolás eszközeinek gyakorlott, magabiztos használata. A vázlatkészítési és modellezési eljárások és a kivitelezési folyamat fázisainak ismerete, alkalmazása. |
5.2.Technikák | Megfelelő szintű szakmai technikai készségek, szakszerű eszközhasználat. Biztos anyagismeretre és technológiai gyakorlatra épülő kivitelezési munka. |
6. Szakmai munkák manuális és digitális prezentációja
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1.Manuális dokumentáció készítése és bemutatása | Anyaggyűjtés, dokumentálás és archiválás a szakmai munkák során. A tervek és alkotások manuális eszközökkel történő installálása, rendezése és bemutatása. |
6.2.Informatikai és verbális kompetenciák | Elektronikus eszközökkel dokumentál, archivál, prezentációt készít és bemutat. A digitális munkája és verbális bemutatója eleget tesz a szakmai technikai és esztétikai elvárásoknak és a szakszerű bemutatás szabályainak. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Művészettörténet
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A művészetek története az ókortól a XIX. század végéig | Legyen képes bemutatni a művészettörténet korszakait. Legyen képes a műalkotások felismerésére, a kor, a stílus meghatározására. Legyen képes a művészeti alkotások, iparművészeti tárgyak korba és társadalmi és földrajzi környezetbe illesztésére. Legyen képes felismerni az egyes művészettörténeti korszakok közismert alkotóit, kiemelkedő alkotásait, tárgyait. Ismerje az ókori egyiptomi birodalom korszakait, az egyiptomi művészet stílusjegyeitjellegzetességeit. |
Ismerje az antik görög művészet korszakait, stílusjegyeit, jellegzetességeit. Ismerje az antik római művészet nagy korszakait, magyar vonatkozásait. Ismerje az ókeresztény és bizánci művészet kialakulásának történeti körülményeitjellegzetességeit. Ismerje a románkori művészet főbb területeit, stílusjegyeit, jellegzetességeit. Ismerje a gótikus művészeti korszak legfőbb műemlékeit, alkotásait, stílusjegyeit. Ismerje az itáliai reneszánsz művészet korszakait, stílusjegyeit, jellemzőit. Ismerje a barokk művészet jellemző műfajait, Európa különböző területeinek eltérő barokk stílusjegyeit. Ismerje a klasszicizmus és romantika művészetének alkotásait, megnyilvánulási területeit. Ismerje az impresszionizmus és posztimpresszionizmus alkotásait, vezéralakjait. Ismerje a XIX. század végi európai építészet, művészet és tárgykultúra jellemző példáit, kiemelkedő alkotóit. |
2. Rajz/festés
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A látvány utáni ábrázolás és formaképzés alapjai | Ismerje a képi komponálás szabályait. Legyen képes alkalmazni a perspektivikus ábrázolás törvényszerűségeit. Legyen képes a kompozíció arányainak helyes megfigyelésére, ábrázolására. Ismerje a különböző képi és plasztikus elemek formaalakító és felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel. Ismerje és alkalmazza a különböző kontraszthatásokat Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Tudja alkalmazni a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes megjeleníteni egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket. Legyen képes ábrázolni természeti formákat, növényeket és állatokat. Legyen képes megjeleníteni az épített külső és belső környezetet. Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst, kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni. Tudjon tárgyakat, növényi és állati formákat, emberi |
figurát, portrét rajzolni vagy festeni. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására. | |
2.2. Emberábrázolás alapjai | Ismerje a képi komponálás szabályait. Ismerje a különböző képi elemek felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a kontraszthatások bemutatására, a tónusképzés lehetőségeinek megmutatására. Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit. Ismerje az emberi test felépítését, anatómiai szerkezetét, arányait, mozgását. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, festésére, a belső szerkezet, tömegarányok vagy a színek helyes ábrázolására. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait, legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására. |
2.3. Ember és tér | Ismerje a komponálás szabályait. Ismerje a különböző képi elemek felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a kontraszthatások, a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes geometrikus formák és térelemek megjelenítésére. Legyen képes megjeleníteni a környezet és emberi figura együttesét. Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst, kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, megfestésére. Legyen képes részt venni dombormű, szobor és plasztika készítési folyamatában. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait. Legyen képes a portfóliójának önálló összeállítására. |
2.4. Szakmai rajz | Legyen képes a különféle formák, téri elemek kifejező kapcsolatainak megjelenítésére. Legyen képes a formák térszerkezeti sajátosságainak, viszonyainak térbeli ábrázolására. |
Ismerje az elkészült munkák bemutatásának és kiállításának szabályait. Legyen képes a portfoliójának önálló összeállítására. |
3. Technológia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Tájékozódás, anyagismeret | Legyen tisztában az információgyűjtés menetével, formáival és lehetőségeivel. Ismerje a szakmai területen használatos alapanyagok, segédanyagok felhasználási, alkalmazási módjait. |
3.2. Eszközismeret | Ismerje a szakmai terület kivitelezési munkáihoz használatos technikai és technológiai eljárásokat. Ismerje a szakmai kivitelező eszközöket és berendezéseket. |
4. Tervezés és gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Tervezés | Ismerje a szakmai feladatok megoldásának menetét. Legyen képes célirányos gyűjtőmunkát végezni, tanulmányrajzokat, vázlatokat készíteni hagyományos és számítógépes módszerekkel. Legyen képes közreműködni a tervdokumentációk anyagainak elkészítési és összeállítási folyamataiban. Legyen képes a vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használatára (pl. magyarázó, közlő rajzon). |
4.2. Anyag és eszközhasználat | Legyen képes a feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő anyagok megválasztására és használatára. Ismerje az alapvető szakmai kivitelező eszközöket. |
4.3. Kivitelezés | Legyen képes a feladatnak és a tervezési-kivitelezési célnak megfelelő anyagok és eszközök kiválasztására. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Saját rajzeszközök/ festőeszközök | Portfólió (eredeti) |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A II. Feladatlap megoldásához: Rajzterem és rajztáblák, rajzbakok, egyedi világítás (modell megvilágításához), csoportonként 1 fő élő modell, vizsgázónként 1 db rajzolásra alkalmas papír A/2 (420x594 mm), 1 db festésre alkalmas papír A/2 (420x594 mm) | Portfólió (a leadott digitális adathordozón), számítógép, projektor |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | Portfólió (mappa) bemutatás |
45 perc | 135 perc | |
Művészettörténet tesztjellegű rövid feladatok | Rajz vagy festés | |
30 pont | 70 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a két vizsgafeladat alapján a vizsgázó készségeit, képességeit teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti tesztek, rövid feladatok megoldásával, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül az ismereteket, ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgalapokat 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. A két feladatlap megoldása között 10 perc szünetet kell tartani.
I. Feladatlap
Művészettörténet
A feladatlap 20 kérdésből áll. A feladatok a műalkotások időrendbe helyezését, korok szerinti csoportosítását, korstílusok és híres alkotások párosítását, korstílusok és jellemzőik egymáshoz rendelését, híres alkotók és alkotásaik kiválasztását, szakmai fogalmak meghatározásának kiválasztását, illetve szövegből hiányzó fogalmak beírását tartalmazzák. A feladatlapban szereplő rövid, feleletválasztós kérdések a művészettörténet témakör részletes követelményeiben felsorolt művészettörténeti korszakokat és fogalmakat dolgozzák fel. A feladatlapba illesztett esetleges képanyagon felül, más segédanyag felhasználása nem lehetséges.
II. Feladatlap
Rajz vagy festés
A feladatlap a modell utáni ábrázoláshoz előkészített beállításhoz (ülő ruhás alak rajzolása vagy festése a kezek ábrázolása nélkül) három különböző ábrázolási megközelítést vagy technikai követelményt tartalmaz. A vizsgázó a helyszínen megismert feladatokból kiválaszt egyet, melyet a rendelkezésre álló időben (3x45 perc alatt) a feladathoz illeszkedő technikával elkészít. A feladat teljesítésébe a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti szünetek (15 perc) nem számítanak bele.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotások alapján, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai nyelvben való jártasságot, technikai felkészültséget együttesen, objektíven kell értékelni.
A vizsgázó a portfólió (mappa) lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan készíti el a vizsgaleírásban megadott portfóliót.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A manuális vagy digitális technikával összeállított portfóliót a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, majd a lapokról készített felvételeket csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón le kell adnia. A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény. A leadott anyagot a szóbeli gyakorlati jellegű vizsga bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólió részét képezhetik a szakmai lapokra szerkesztetten, a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció. A vizsgázó által összeállított szakmai lapok dokumentációs anyaga a szóbeli bemutatást támogatja.
A digitális adathordozón leadott portfóliónak 6 darab digitális képet kell tartalmaznia pdf formátumban. Az A/2 méretű oldalakat manuális vagy digitális technikával lehet létrehozni, a manuális technikával készült feladatot digitalizálni kell. A digitális technikával készült munkákat ki kell nyomtatni. Egy képen (oldalon) több feladat bemutatása is lehetséges.
A portfólió oldalai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban:
1. Tanulmányrajz, amelynek témája a tárgy- vagy térábrázolás,
2. Figura tanulmány (egész- vagy félalakos ábrázolás),
3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció,
4-6. három oldal, a szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes
(egy oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).
A vizsgázó az elkészült 6 darab portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón átadja. A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.
A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:
- képzőintézmény neve,
- a vizsgázó neve,
- a portfólió (mappa) készítésének dátuma,
- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése, készítésének éve,
- a képek kicsinyítve,
- a segítő szaktanár neve,
- a segítő szaktanár aláírása,
- a portfólió (mappa) leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.
A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.
A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek vagy a vizsgát szervező intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi, és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.
A portfólió (mappa) értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:
- 6 db pdf kiterjesztésű fájlt tartalmaz,
- a fájlok számozása megtörtént,
- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,
- a munkák hitelesítése megtörtént.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A portfólió és bemutatásának értékelése
A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót, a vizsga helyszínén szóban önállóan bemutatja, a bemutatáshoz felhasználhatja a digitalizált portfólióját is. Értelmezi a munkáit, és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A kérdező tanár a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodásmód meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli.
A portfólió bemutatáshoz tételsor nem kapcsolódik.
A portfólió szakmai anyagának értékelési szempontjai | Pontszám |
Tanulmányrajzok | 10 pont |
Az arányok helyes és pontos megfigyelése, komponálás és kompozíció | 4 pont |
Perspektivikus térábrázolás | 3 pont |
Vonalkezelés, tónusok | 3 pont |
Festett, illetve színes kompozíciók | 10 pont |
A színek tudatos alkalmazása | 4 pont |
Az arányok helyes megválasztása, komponálás és kompozíció | 3 pont |
Az alkalmazott technikában való jártasság | 3 pont |
Szakmai feladatok | 14 pont |
A bemutatott anyag sokszínűsége, sokoldalú technikai megoldásai | 6 pont |
A kivitelezés szakszerűsége, technikai felkészültségének szintje, nehézségi foka | 4 pont |
Az elkészült szakmai anyag kidolgozottsága, pontos, igényes megvalósítása | 4 pont |
A portfólió (mappa) oldalainak kivitelezési minősége, összképe | 6 pont |
A portfólió szóbeli bemutatásának értékelési szempontjai | 10 pont |
A szakmai munka tartalmának, folyamatának bemutatása | 5 pont |
Előadásmód, szaknyelv alkalmazása | 3 pont |
A feltett kérdések megértése, adekvát válaszadás | 2 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont" |
"
15.2.
"Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.
I. Feladatlap
Művészettörténet
A feladatlap három esszéfeladatot tartalmaz. A feladatok egy-egy korszak megadott szempont szerinti megközelítését tartalmazzák, amelyek közül a vizsgázó szabadon választ egyet. A korszakok a művészettörténet témakör részletes követelményekben felsorolt művészettörténeti korszakai közül kerülnek kijelölésre.
II. Feladatlap
Rajz vagy festés
A feladatlap 4 különböző feladatából a vizsgázó kiválaszt egyet, majd szabadon eldönti, hogy azt rajzzal, vagy festéssel kívánja-e megoldani.
A feladat teljesítésére rendelkezésre álló időkeretbe (4x45 perc) nem számítanak bele a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti szünetek (15 perc)."
16. Az R. Melléklet HANG-, FILM ES SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A hang-, film- és színháztechnika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a VI. Hang-, film és színháztechnika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 213 01 Hangmester,
- 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő,
- 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelvi- és beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozásainak megkülönböztetése. |
1.2. A szakmai fogalmak segítségével az ismeretek bemutatása és értelmezése | Képes a számon kért ismereteket önállóan rendszerezi és a megfelelő szakkifejezések alkalmazásával ismertetni. |
1.3. Köznyelvi kommunikáció | Képes gondolatait megfelelő szókinccsel, nyelvi gazdagsággal a művészeti tevékenységet végző embertől elvárható szinten bemutatni. |
2. Átekintő és értelmező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Az összetett feladatok önálló áttekintése és értelmezése | Legyen képes az elvégzendő munkákat megbízhatóan értelmezni és végrehajtani. |
2.2. Műszaki dokumentumok áttekintésének képessége | Legyen képes a műszaki életben alkalmazott jeleket és ábrákat felismerni és rendszerezni, ezek segítségével elvégezni a rábízott feladatokat. |
2.3. A művészeti jelképek ismerete és értelmezése | Ismerje és legyen képes alkalmazni a hang- és zeneművészeti jeleket a feladatvégzése közben. |
3. Körültekintés, elővigyázatosság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Feladatvégzés közbeni körültekintő magatartás | Legyen képes a feladatok elvégzése közben a körültekintő munkavégzésre. Ismerje fel a potenciális veszélyhelyzeteket és legyen képes elkerülni azokat. |
3.2. Technikai eszközök és berendezések elővigyázatos használata | Ismerje a rábízott eszközök és gépek biztonságos és elővigyázatos használatát. Legyen képes az elővigyázatos munkavégzésre. |
3.3. Archiválás | Ismerje a munkavégzés során felhasznált különféle információhordozók tulajdonságait és archiválási módjait, legyen képes megfelelően alkalmazni. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Hangművészeti, zenei alapismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Zenei alapismeretek | |
1.1.1. Zeneelméleti alapismeretek | Ismerje a szolfézs alapjait: hangközök, relatív, abszolút szolmizáció, ütemmutatók, kotta alapjelei jelölések, zenei alapfogalmak, előjegyzések. |
1.2. Hangforrás és hangszerismeret | |
1.2.1. Hangszercsoportok, hangszeres együttesek, ültetési rendek. | Ismerje a hangszercsoportokat, előadói együtteseket: vonós hangszerek (hegedű, brácsa, cselló, bőgő), húros hangszerek (zongora, csembaló, klasszikus gitár, elektromos gitár, basszusgitár, bendzsó, hárfa, aeolhárfa, cimbalom, citera), |
fafúvósok (furulya, fuvola, pikoló, oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, fagott, kontrafagott, szoprán szaxofon, alt szaxofon, tenor szaxofon, bariton szaxofon, tárogató), rézfúvós hangszerek (franciakürt, trombita, harsona, tuba), ütős hangszerek (üstdob, pergődob, tom-tom, álló tom, lábdob, csörgődob, nagydob, cinntányér, kínai, béka, kasztanyett, triangulum, metallofon, marimba, xilofon, vibrafon, cseleszta, csőharang), az énekes hangfajokat (szoprán, alt, tenor, bariton, basszus), szimfonikus zenekarok (barokk zenekar, bécsi klasszikus zenekar, romantikus zenekar, modern zenekar), zenekarok (musical zenekar, rock opera zenekar), kamarazenekarok (vonós zenekar, fúvós zenekar), együttesek (rézfúvós együttes, jazz együttes, dixiland együttes, rock együttes, pop együttes, népzenei együttes), kamaraegyüttesek (duó, trió, kvartett, kvintett, oktett, vonósnégyes, fúvósötös, cigányzenekar), kórusok (gyerekkar, nőikar, férfikar, vegyeskar, kamarakórus), ültetési rendjeik. | |
1.2.2. A hangforrások, hangkeltők működése. | Ismerje a hangszerek működését (hangkeltők fajtái, a hangszerek A Sachs-Hornbostel-féle osztályozása), az emberi hang jellemzőit (hangzók, formánsok, a természetes beszéd jellemzői). |
1.3. Hangok művészete, pszichoakusztika | |
1.3.1. Az emberi fül | Ismerje a fül felépítését, a hallás Békésy-féle elméletét, a halláscsökkenés és halláskárosodás okait, az egyenlő hangosságszintek görbéit, a szubjektív és objektív hangerősség fogalmát. |
1.3.2. Zeneirodalmi alapok | Ismerje a zenei művek formáit: szimfóniák, versenyművek, oratórikus művek, opera, kórusművek (egyszólamú, többszólamú, egynemű, többnemű, egyházi kórusművek, mise, requiem, világi kórusművek, madrigál), népzenei művek (dalok, táncok), a könnyűzenei művek fejlődését a jazztől napjainkig. |
1.3.3. Hangtechnikai műelemzés | Legyen képes a tanult hangtechnikai szempontok szerint, megadott művek elemzésének elkészítésére hangpélda alapján. |
1.4. A hangrögzítés története | |
1.4.1. A hangok megismerésének története | Ismerje a hangok keletkezésének történetét. |
1.4.2. Hangrögzítés | Ismerje a hangrögzítés kialakulásának történetét (fonográf, gramofon, normállemez, mikrobarázdás lemez, acélszalagos hangrögzítő, a lemezvágó gép, a magnetofon, a kazettás magnetofon, a compact disk, a DVD-A, a blu-ray, hangrögzítés memóriába). Ismerje a hangrögzítési láncot (a hangforrástól a rögzített hanganyagig), a hangrögzítő szoftverek általános tulajdonságait. |
1.4.3. Hangosítás, közvetítés | Ismerje a hangosítási lánc elemeit, a rádió, a televízió, az internet hangtechnikai közvetítő láncát. |
1.5. Hangtechnikai eszközök | |
1.5.1. A hangfeldolgozás és a hangmanipuláció eszközrendszere | Ismerje az analóg (lemezvágó, magnetofon) és digitális (DAT, számítógépes munkaállomás) hangrögzítő, lejátszó (CD lejátszó, SACD lejátszó, DVD-A lejátszó, MiniDisk lejátszó), keverő (analóg és digitális keverőasztal) és effekt eszközöket (hangszínszabályozó, szűrő, zengető, dinamikaszabályozó). |
2. Munkakörnyezet ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Művészeti terület | |
2.1.1. Személyi és kommunikációs munkakörnyezet a művészeti területen | Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és színházak szervezeti, személyi felépítését, a főbb munkaköröket és a szervezeti hierarchiát. |
2.2. Gazdasági terület | |
2.2.1. Személyi és kommunikációs munkakörnyezet a gazdasági területen | Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és színházak szervezeti, személyi felépítését a gazdasági területen. |
2.3. Technikai terület | |
2.3.1. Tárgyi, technikai munkakörnyezet | Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és színházak sematikus műszaki felépítését, a technikai felszereléseket és berendezési tárgyakat. Ismerje a színpadi építészeti és gépészeti elemeket. |
3. Digitális művészeti gyakorlatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A számítástechnika, multimédia fogalmai | |
3.1.1. Alapfogalmak | Tudja csoportosítani a szoftvereket (operációs rendszerek, programok). Ismerje az állományok típusait, az adatvédelem és adattömörítés módjait. Ismerje az adatok mozgatásának módjait, a hálózatok |
működését. | |
3.1.2. Hang- és képformátumok | Ismerje a hang- és képtechnikai perifériákat, a hang- és képtechnikai szoftverek alkalmazását a gyakorlatban és a munkaállomások általános felépítését, tulajdonságait. Ismerje a hang- és képdigitalizálás eszközeit, a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fajtáit. Ismerje a kép és hang szinkronizálásának módjait (taktjel, időkód). |
3.2. Számítógépes, audiovizuális programok használata | |
3.2.1. Hangfeldolgozó programok használata | Ismerjen egy hangfeldolgozó programot és tudja gyakorlatban alkalmazni. Ismerjen egy képfeldolgozó programot, és tudja annak hangfeldolgozó részét használni. |
4. Multimédia gyakorlatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Hallásfejlesztés | |
4.1.1. Hangok előállítása | Ismerje a természetes keletkezésű hangok jellemzőit. Ismerje és ismerje fel a különféle hangforrások és hangszerek hangját. |
4.2. Projektmunka, stábmunka | |
4.2.1. Munkafolyamatok | Ismerje a rádió, film, televízió, színházi előadások, produktumok előállításának a folyamatát, a workflow-t. |
4.3. Elemzés | |
4.3.1. Hangok hallgatása és felismerése | Legyen képes hangok megismerésére, elemzésére, összehasonlítására. |
4.3.2. Hangkeverési alapok | Legyen képes alapvető hangforrások felhasználásával hangkeverési feladat elvégzésére. |
4.3.3. Vizuális alkotások elemzése | Legyen képes mozgóképet hangtechnikai szempontból tartalmilag elemezni. |
4.3.4. Színházi mű elemzése | Legyen képes színházi művet alapfokú dramaturgiai ismeretek felhasználásával hangtechnikai szempontból elemezni. |
4.4. Alkotás | |
4.4.1. Klip összeállítás | Legyen képes néhány perces mozgóképes alkotás hangtechnikai stábmunkáját elvégezni egy adott kor érzékeltetésére és bemutatására. |
4.4.2. Tanulmány készítése | Legyen képes egy adott kor jegyeinek feldolgozására dolgozat formájában (írás, kép, rajz, hanganyag). |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | Elkészített és leadott munkák eredeti példánya |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Számítógépes munkaállomás (DAW) | A prezentációhoz számítógépes munkaállomás (DAW), projektor |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | szoftverlista | szoftverlista |
Mikor? | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga évét megelőző tanév végéig |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | Hanganyagok munkalapjainak bemutatása, értékelése. Portfólió bemutatása. |
60 perc | 120 perc | |
Tesztfeladatok | Interaktív feladat Zenei vagy prózai hanganyag vágása számítógépes munkaállomással | |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a médiaművész munkatevékenységében.
Általános szabályok
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A feladatlapok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.
Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel.
Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A vizsgázó a szoftverlistában felsorolt szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvert kívánja használni.
A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el.
A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és a kiválasztott DAW optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken az interaktív feladat teljes idejére.
- Az interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videó fájlokat tartalmaz.
- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang és videó sávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például DVD-R, DVD+R, Blu-ray Disk).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja, mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írsábeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videó sáv, annyi erőforrás, ami képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető, és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengető-effektprocesszor kiszolgálására.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Feladatlap I.
Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. 10 kérdés 1 pont értékű, 5 kérdés 2 pont értékű, 5 kérdés 4 pont értékű.
Feladattípusok:
Feleletválasztó feladatok:
- egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- sorrend meghatározása,
- ok-okozati összefüggés keresése,
- igaz-hamis választás.
Feladatlap II.
Interaktív feladat
A feladat egy zenei vagy prózai hanganyag illesztése/vágása. A zenei hanganyag illesztése/vágása komoly vagy könnyűzenei műfajú lehet, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztással, vagy soksávos hanganyag sávjai lehetnek, vagy hangmontázs készítése lehet. A prózai hanganyag valóság vagy fikciós műfajú lehet.
A zenei jellegű feladatokban teljes tételek, zenei egységek vagy zeneművek szerepelhetnek, együttes időtartamuk elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc, soksávos hanganyag sávjainak illesztése/vágása esetén legalább 10, legfeljebb 20 sávperc. A feladatok vegyesen komolyzenei, könnyűzenei, soksávos, illetve montázs jellegűek. A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési/vágási feladat részelemeként értékelni kell.
Az elvégzendő feladat valódi illesztési/vágási munkafeladathoz hasonló, ezért feladatonként legalább 3 megismételt részfelvételből kell a véglegesre editált hanganyagot elkészíteni. A feladatlap tartalmazza a zeneművek kottáját, szimfonikus zenekari darabok, könnyűzenei darabok esetén zongorakivonatát, amiben az ismétlések helye nyomon követhető, és egy editálási listát, ami tartalmazza az illesztendő részek sorrendjét és származási helyét. A feladatban a nyers részfelvételeken lokátor/marker/editálási pont helyek megadásával meg van jelölve az editálandó részek kezdete, és azok a kottában is meg vannak jelölve.
A feladatban 3, 4 vagy 6 illesztési/vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.
A prózai jellegű feladat elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag lehet. A feladathoz mellékelni kell a nyomtatott szöveget. A munkafájlok száma a hanganyag jellegétől függően lehet egy (például riport esetén) vagy több (például hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.
A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési/vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.
A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési,vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.
Az írásbeli feladatlapok értékelése
A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját, a tanulmányi ideje alatt elkészített munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film- és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartama a vizsgázó által választott szak szerint változik.
A szóbeli vizsgarész a hanganyagok bemutatásából, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt szabadon használhatja fel.
A vizsgázó a feleletnél a portfólióját, mint forrásanyagot használja fel.
A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia.
A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint:
- a választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok,
- az anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint,
- munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.
A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint:
- a választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.
- a választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.
A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint:
- a munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata,
- a munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái,
- a megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje,
- a munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).
Ha a kérdező tanár a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.
A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képző intézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.
A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői
A portfólió formája
A portfóliót tartalmazó mappa méretének az A3 (420x210 mm) nagyságú rajzi, illetve képi anyag befogadására alkalmas méretűnek kell lennie. A mappa külső oldalán nyomtatott formában 36-os pontszámú félkövér betűkkel fel kell tüntetni a portfoliót készítő vizsgázó nevét és az "I. Portfolió" szöveget. Az ágazatot, a szakma megjelölését, a képző intézményt és a segítő tanár nevét, valamint a dátumot 16 pont méretű normál betűkkel kell írni. A szöveg stílusa, betűtípusa és a tördelés módja a vizsgázó által választható, de stílusában azonosnak kell lennie az A4 méretű (210x297 mm) "II. Munkanapló" feliratú előlappal.
A portfoliót tartalmazó mappa belső oldalán A4 méretű tartalomjegyzéket kell elhelyezni, amelyben számozva kell szerepelnie a mellékletek felsorolásának: értelemszerűen hanganyagok, adatlapok, rajzok, fotók, szcenárium, storyboard, munkanapló, a szaktanár által kitöltött igazolólap másolata.
A portfólió tartalma
- Hangmester szak:
- II. Munkanapló előlappal,
- 4 db saját készítésű hanganyag az előírt formátumban, adatlappal,
- 1 db színházi előadás hangszcenáriuma.
- Mozgókép- és animációkészítő szak:
- II. Munkanapló előlappal,
- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,
- 10 db fotó, vagy fotóetűd (maximum 10 darabos),
- 1 db storyboard (legalább 10 vágás, snitt),
- 5 db munka a következőkből választva: szabadkézi tanulmányrajz, A3 méret (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), vagy szakmai vázlat, tanulmány, A4 méret, (ember és környezet, műfaj, hangulat).
- Színháztechnikus, szcenikus szak:
- II. Munkanapló előlappal,
- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,
- 1 db színpadi szcenárium (legalább 1 felvonás, legalább 10 jelenet, vagy színpadképváltás),
- 5 db munka a következőkből választva: fotó plasztikai előtanulmányokról (A4 méret, színpadkép, makett), vagy szakmai vázlat tanulmány (A4, ember és környezet), vagy szakrajz (díszlet, színpadkép).
A hanganyag
Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmek hangsávjait, és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.
A hanganyag formátuma, formája, időtartama
A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATa). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.
A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)
A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon azonosítóval kell ellátni (a vizsgázó neve, évfolyama, a képző intézmény neve, a vizsga dátuma).
A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.
A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert, vagy koncert sorozat két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, aminek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.
A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:
- A vizsgázó neve,
- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,
- A felvétel címe, szerzője, szerzői, előadója, előadói, helyszíne, időpontja ,
- A felvételhez használt berendezések, eszközök listája,
- A felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),
- Utómunka menete és berendezései,
- Készítők, közreműködők,
- A vizsgázó saját szerepe a felvétel során,
- Gyakorlatvezető neve,
- Felvételelemzés (értékelés, személyes vélemény, hibák, stb.),
- Helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,
- Megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),
- A vizsgázó aláírása.
A szcenárium
A vizsgázó egy, a tanulmányi idő alatt a közismereti tárgyakban tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.
A storyboad
A vizsgázó egy natúr vagy animált film vagy videó produkció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai forgatókönyvet is tartalmazni kell. A munkát vagy figura és háttér ábrázolással kell elkészíteni, vagy fotó etűd kidolgozásával.
Vizuális munkák
A vizuális munka síkbeli vagy térbeli munka lehet. A síkbeli munka legalább A4 méretű fotó, fotóetűd, A3 méretű szabadkézi tanulmányrajz (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), A4 méretű szakmai vázlat, tanulmány (ember és környezet, műfaj, hangulat), A3 méretű színpadképterv lehet.
A térbeli munka legalább A4 méretű fotó, vagy fotósorozat plasztikai előtanulmányokról (színpadkép, makett), A4 méretű szakmai vázlat tanulmány (ember és környezet), vagy A3 méretű kézi vagy digitális szakrajz (díszlet, színpadelem, színpadkép) lehet.
A munkanapló
A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket, stábmunka esetén a feladatmegosztást, a vizsgázó szerepét a munka során.
A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.
Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió, vagy portfólió elem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.
A vizsgázónak az elkészült portfóliót és annak csak olvasható digitális adathordozón a digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell elkészítenie, és le kell adnia. A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képző intézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.
A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.
A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:
- képzőintézmény neve,
- a vizsgázó neve,
- a portfólió tételes tartalma,
- a segítő szaktanár neve,
- a segítő szaktanár aláírása,
- a portfólió leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.
Az igazolólapot a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.
A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett portfóliókat, a digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képző intézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi, és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A portfóliót a kérdező tanár a részletes értékelési útmutató alapján a szóbeli vizsga megkezdése előtt, a munkanaplóban található információ figyelembevételével, előzetesen értékeli. Az értékeléshez a portfólió elemeinek megfelelő értékelőlapot készít, amely a vizsgadokumentáció részét képezi.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:
- Hangművészeti, zenei alapismeretek:
- zenei alapismeretek,
- hangforrás és hangszerismeret,
- a hangrögzítés története.
- Munkakörnyezet ismeretek:
- művészeti terület,
- gazdasági terület,
- technikai terület,
A portfólió végleges értékelését a vizsgázónak szóban feltett kérdésekre adott válaszai figyelembevételével kell elvégezni.
A hanganyagok értékelése
A hangfelvétel elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. Azt kell vizsgálni, hogy a hanganyag miért szól úgy, ahogy szól. Milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre, stb.
A kérdezőtanár az adatlapok, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel. A feltett kérdések segítségével ki kell deríteni, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be.
A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni: A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése). Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben? A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából.
A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:
a) a teljes bázisszélességen belül,
b) az oldalak és a "közép" viszonyában,
c) zeneileg, a szólamok arányában.
A hangkép szelektivitása:
a) a szólamok értelmezhetősége,
b) a szólamok dinamikai függetlensége,
c) elfedések.
A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo).
A hangkép mélységi tagoltsága.
A hangzás tisztasága.
A hangforrások jellegének való megfelelés.
Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).
A hanganyagok értékelését, bemutatását legalább 6-8 fő befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégezni.
A szcenárium, storyboard értékelése
A vizsgázó a szcenáriumot, storyboardot a prezentáció részeként mutatja be. A kérdezőtanár a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.
A vizuális munkák értékelése
A vizsgázó a vizuális munkákat a prezentáció részeként mutatja be. A kérdezőtanár a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.
Ha a vizsgázó nincs tanulói jogviszonyban ,ezért a portfóliójához nem tartozik igazolólap, a portfólió tartalmának eredetiségét a vizsga során fokozottan ellenőrizni kell.
A szóbeli feleletek értékelése a részletes értékelési útmutató alapján az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
A hanganyagok értékelése a megadott szempontok alapján | 20 pont |
A szcenárium vagy storyboard értékelése | 10 pont |
A vizuális munkák vagy a többi hanganyag értékelése | 20 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont" |
"
17. Az R. Melléklet BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A bányászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VII. Bányászat ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 544 01 Bányaipari technikus,
- 54 544 02 Fluidumkitermelő technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmában használatos fogalmak jelentéseinek értelmezése. A szakmai fogalmak alkalmazása az adott szituációban. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A bányászathoz és a gépészethez kapcsolható műszaki kommunikáció tartalmának felépítése logikusan, a szakma kifejezéseinek megfelelő alkalmazásával. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A vizsgabizottsággal történő kommunikáció, mely a feltett kérdés megértésére és a pontos válaszadásra irányul. |
2. Számolási és matematikai, fizikai alapműveletek alkalmazása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Számolási alapok | Tudjon alapvető számolási feladatokat elvégezni. |
2.2. Matematikai, fizikai összefüggések alkalmazása | Legyen képes felismerni fontosabb matematikai, fizikai összefüggéseket, egyenleteket probléma nélkül rendezni. |
3. Képi jellegű műszaki rajzok kivitelezése, olvasása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Műszaki rajzok kivitelezése | Tudjon a rajzeszközökkel önálló, pontos, tiszta |
munkát végezni. | |
3.2. Műszaki rajzok olvasása | A tanuló legyen képes műszaki jelöléseket felismerni, megkülönböztetni, rajzokon elhelyezni. |
4. Ismeretek helyén való alkalmazása_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Ismeretek alkalmazása | Tudjon példákat mondani az elméletben elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásaira. Ismerje adott helyzetben a témához kapcsolódó összefüggéseket. |
4.2. Információforrások kezelése | Legyen képes a kapott információkat rendszerezni, térben és időben. Egy konkrét szituációhoz ezeket tudja alkalmazni. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Geológia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Földtani erők | Ismerje geológia fogalmát, felosztását, témaköreit. Legyen tisztában a világmindenség és a Föld keletkezésével, valamint a Föld felépítésével. |
1.2. Földtörténet | Tudja meghatározni a Föld éghajlatának és a Föld felszínének alakulását. Tudja ismertetni az őskontinensek kialakulását. |
1.3. Általános földtan | Ismerje a Föld külső és belső szféráit. Tudja az életrétegtani osztályozás alapelveit, egységeit. Legyen tisztában a kőzetképződés folyamataival, tudja jellemezni a folyamatokat. |
1.4. Regionális földtan | Ismerje az Alpok és Kárpátok szerkezetét. Tudja Magyarország nagyszerkezeti beosztását. |
2. Szakrajz
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Síkmértan | Ismerje a rajzi szabványokat. Tudja a síkmértani szerkesztéseket, ismerje a vetületi, axonometrikus és metszeti ábrázolások szabályait. |
2.2. Gépelemek ábrázolás | Ismerje a gépelemek rajzolásának szabályait. Legyen tisztában a műszaki rajzok alaki követelményeivel. |
Tudjon alkatrész és összeállítási rajzokat készíteni. Ismerje a gépelemek ismétlődő alakzatainak egyszerűsített ábrázolását. Ismerje a méret-, alak- és helyzettűrési szabványokat, tudja ezeket alkalmazni. | |
2.3. Mérőszámos ábrázolás | Ismerje a méretmegadás általános előírásait. Tudja a méretmegadást alkalmazni műszaki rajzokon. Ismerje a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítéseket |
2.4. Térképek | Tudja a térképek célját, rendeltetését, készítését. Ismerje a bányatérképek fajtáit, jeleit, koordináta hálózatát. |
3. Gépelemek, géptan
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Általános géptan | Ismerje a statika és szilárdságtan alapfogalmait, tudja alkalmazni ezek törvényeit. Legyen képes az igénybevételek, illetve az összetett igénybevételek méretezésére, ellenőrzésére. |
3.2. Gépészeti alapfogalmak | Tudja csoportosítani a kötőgépelemeket. Ismerje a típusaikat, kiválasztásuk szempontjait, alkalmazásukat. Ismerje a gépészeti kötések típusait, kialakításaik szabályait, alkalmazási területeiket. Ismerje a gépek szerkezeti elemeinek kialakításait, fajtáit, alkalmazási megoldásait. Ismerje a gépészeti hajtások jellemzőit, fajtáit, alkalmazásaik szempontjait. Tudja a csőszerelvények fajtáit, alkalmazási szempontjait. Ismerje a csövek anyagait, méreteit. |
3.3. Műszaki dokumentációk | Tudja a gépészeti technológiai dokumentációk fogalmát, tartalmát. Ismerje ezen dokumentációk formai és tartalmi követelményeit. |
3.4. Gépészeti alapmérések | Ismerje a mérés, ellenőrzés fogalmát és folyamatát. Tudjon műszaki rajzot olvasni, értelmezni, ismerje a mértékegység rendszert. Ismerje a műszaki mérés eszközeit, legyen képes ezeket használni. Legyen tisztában a mérési dokumentumok jelentőségével, fajtáival, tartalmával. |
3.5. Anyagismeret | Ismerje a gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. |
Tudja a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. Tudja az alap- és segédanyagokat csoportosítani, ismerje az alapvető tulajdonságaikat. Tudja mi a hőkezelések feladata, ismerje a hőkezelő eljárásokat. Tudja csoportosítani az ipari vasötvözetek hőkezelő eljárásait. Ismerje az acél hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait. Ismerje a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. Tudja a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság- változásokat, alkalmazási területüket. | |
3.6. Anyagvizsgálat | Ismerje a roncsolásos és roncsolás mentes anyagvizsgálati eljárásokat. Tudja a vizsgálatok alkalmazási területeit. |
3.7. Gépészeti alapismeretek I. | Tudja a mérő és ellenőrző eszközök fogalmát, fajtáit. |
3.8. Gépészeti alapismeretek II. | Ismerje a korrózió fogalmát, fajtáit. Tudja a felületvédelmi eljárásokat. |
4. Gazdaságtani és vállalkozási alapok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Alapismeretek | Ismerje a gazdaság működésére vonatkozó alapvető törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket. Tudja egy vállalkozás indításának és megszüntetésének szabályait. Tudja a vállalkozási formák közti különbségeket. Ismerje a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat. Tudja a munkáltató és a munkavállaló jogait. |
4.2. Vállalkozás működtetése | Tudja egy vállalkozás marketing elemeit. Ismerje a vállalkozás pénzforgalmának alapvető szabályait. Tudja az adózási szabályokat. |
5. Munkahelyi egészség és biztonság
Témakörök | Követelmények |
5.1. Munkahelyi egészség és biztonság | Ismerje a munkavédelem fogalomrendszerét. Tudja a munkahelyek kialakításának általános szabályait, a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét. Ismerje a munkahelyek veszélyforrásait. Tudja a munkavédelem szabályrendszerét. Ismerje a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. Ismerje a zaj, a rezgés, az infrahang, az ultrahang és a sugárzás hatásait. Ismerje a megvilágítási elveket. Tudja a színek hangulat- és közérzet- befolyásoló hatásait. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, műszaki táblázatok (egyidejűleg akár többféle is), toll, ceruza, körző, 2db vonalzó, radír | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A", "B" és "C" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Teszt - jellegű kérdéssor | Feladatsor | |
30 pont | 70 pont | |
100 pont | 50 pont |
Az érettségi vizsga írásbeli, és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgázó felkészültségét a központilag összeállításra került írásbeli feladatsor megoldásával és a szóbeli tételsorból a vizsgán kihúzott tétel kidolgozásával, kifejtésével bizonyítja.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga célja az alábbi témakörökről történő átfogó számadás:
Témakörök | Súlyozás | |
Geológia | Földtani erők, földtörténet. | 25% |
Gépelemek, géptan | Általános géptani alapismeretek, gépészeti alapfogalmak, elméleti alapmérések, anyagismeret, anyagvizsgálati alapok. | 35% |
Gazdaságtani és vállalkozási alapok | Alapismeretek, vállalkozás működtetése. | 10% |
Munkahelyi egészség és biztonság | Munkahelyi egészség és biztonság. | 15% |
Szakrajz | Vetületi és metszeti ábrázolás, méretmegadás műszaki rajzokon. | 15% |
Általános szabályok
Az írásbeli érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor 180 perc alatt történő megoldásából áll.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban teszt jellegű bányászat ismeretek kérdéssor megválaszolásával, illetve a bányászat ismeretek feladatsor megoldásával érhető el.
A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása a témakörhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A bányászat ismeretek feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre is építenek. A feladatok a geológia, a gépelemek-géptan, a gazdaságtani és vállalkozási alapok, a munkahelyi egészség és biztonság és szakrajz témaköréből kerülnek ki, közel azonos arányban.
A 15-25 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban a bányászat ismeretek témáival arányosan jelennek meg az egyes fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések.
A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.
A kérdéssor tartalmazhat egyszerű számolást és rajzolást igénylő kérdéseket is.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, ábrafelismerés, ábraelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás a megadott szempontok szerint.
A tesztjellegű feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: egyszerű választás, többszörösválasztás, illesztés, ok-okozati összefüggés keresése. A rajzfeladatok gépelemek helyes ábrázolásaiból állnak, melyek a javítási útmutatóban előírtak alapján kerülnek értékelésre.
A rajz-kiegészítéses feladatokat a műszaki rajz szabályainak megfelelően kell pótolni, illetve kiegészíteni, melyek a javítási útmutatóban előírtak alapján kerülnek értékelésre.
A számításos feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben a geológia, gépelemek, géptan, munkahelyi egészség és biztonsági ismeretek elméleti alapjainak bemutatását igényli a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsgán értékelik, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket definiálni, tudása alapján az összefüggéseket megmagyarázni, a feleletét képes-e megfelelő színvonalú rajzokkal illusztrálni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A", "B" és "C" feladataira válaszol.
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
A tételek komplexitását a három témakörre vonatkozó "A"; "B"; "C" feladatok biztosítják.
Témakörök | |
"A" feladat: Geológia | Általános földtan, regionális földtan. |
"B" feladat: Gépelemek, géptan | Gépészeti alapfogalmak, műszaki dokumentációk, anyagismeret, anyagvizsgálat, gépészeti alapismeretek I., gépészeti alapismeretek II. |
"C" feladat: Munkahelyi egészség és biztonság | Munkahelyi egészség és biztonság. |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | "A" feladat | "B" feladat | "C" feladat | Összese n |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 1 pont | 1 pont | 1 pont | 3 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása | 4 pont | 4 pont | 4 pont | 12 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása | 5 pont | 5 pont | 5 pont | 15 pont |
Összefüggések értelmezése | 10 pont | 10 pont | ||
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 5 pont | 5 pont | ||
Szaknyelv alkalmazása | 5 pont | 5 pont | ||
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont" |
"
18. Az R. Melléklet ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
Az épületgépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 582 01 Épületgépész technikus.
B) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai kifejezőkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Szakmai kifejezőkészség | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A megrendelővel, munkatársakkal folytatott kommunikáció tartalma logikusan felépített, következetes. Önálló termékbemutatás a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. Az elvégzendő feladat megértése. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A kérdező tanár által feltett kérdések megértése, lényegre törő válaszadás. Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások kiadására. |
2. Műszaki rajz olvasási/készítési készség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Műszaki rajz olvasása, | Legyen képes a műszaki rajzok olvasására, azok |
értelmezése | értelmezésére. Legyen tisztában az épületgépészetben használt jelekkeljelölésekkel. |
2.2. Csőhálózati vázlat rajzkészítési készség | Rendelkezzen műszaki rajz-készítési készséggel. |
2.3. Kapcsolási vázlatkészítési | Legyen képes szakáganként egyszerű kapcsolási |
készség | vázlatok elkészítésére, a vázlatról anyagjegyzék készítésére. |
3. Gyakorlatias feladatértelmezés
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A feladatok értelmezése | Legyen képes megérteni a feladat szövegét. |
3.2. A feladatok gyakorlatba való átültetése | Legyen képes a kiadott feladatot gyakorlatban elvégezni, a feladatban leírt eszközök segítségével. |
3.3. Számítógépes ismeretek | Ismerje az épületgépészetben használt programokat, valamint legyenek ismeretei az interneten elérhető háttéranyagokról. |
4. Körültekintés, elővigyázatosság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Gyakorlati feladatok esetén körültekintő munkavégzés | Legyen képes figyelni a környezetére. A környezetében dolgozó emberekkel tudjon együtt dolgozni, a saját feladatait kellő megfontoltsággal, végezze el. |
4.2. Munkabiztonsági előírások | Tartsa be az előírt munkabiztonsági követelményeket. Ügyeljen a munkaterület balesetvédelmére és tűzvédelmére. Ismerje a munkavégzés környezetkárosító hatásait. |
5. Pontosság, kézügyesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Pontosság | Legyen képes a szakágának megfelelő szakmai előírásokban, műszaki tervekben megfogalmazott pontosság betartására. |
5.2. Kézügyesség | Legyen képes a tevékenységének megfelelő kivitelezési munkák kézzel történő elvégzésére. |
5.3. Hibaelhárítás | Legyen képes a felmerülő szakági problémák megoldására. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Csőszerelés előkészítése
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Csőszerelés előkészítése elméletben | |
1.1.1. Épületgépészeti mérőeszközök, mértékegységek, műszerhasználat | Tudja alkalmazni az épületgépészeti mérőeszközöket, szerszámokat, mértékegységeket. |
1.1.2. Mérés, ellenőrzés, tűrés | Ismerje a mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait. |
1.1.3. Fémmegmunkálás | Tudja alkalmazni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. |
1.1.4. Csőszerelés folyamatainak ismerete | Ismerje a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. Tudja alkalmazni a forgács nélküli hidegalakítást, vágást, kézi és kisgépes forgácsolást, hűtést, kenést. |
1.1.5. Anyagtulajdonságok | Ismerje a fémes anyagok és műanyagok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságokat. |
1.2. Csőszerelés előkészítése a gyakorlatban | |
1.2.1. Munkafolyamatok készítése, szerelő kőműves munkák | Legyen képes ismertetni egyszerű fém alkatrészek készítését. Legyen képes ismertetni tartószerkezet szerelését kézi kisgépes eljárások alkalmazásával. Ismerje a szerelő kőműves munkák, faláttörés, födém átfúrás, horony-falvésés műveleteit. Ismerje a csőrögzítés készítését falhoronyba és szabadon szerelve. |
Legyen képes ismertetni az épületgépészeti csőrögzítések elhelyezését. |
2. Vezetékhálózat kialakítása
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Vezetékhálózat kialakítása elméletben | |
2.1.1. Acélcső, vörösrézcső, műanyagcső, csőalakítás | Ismerje az acélcső-megmunkálás, az acélcsövek hideg- és meleg hajlítási eljárásait, számítását. Ismerje a vörösréz csővezetéken és a műanyag csövezetéken a csőalakítási eljárásokat. |
2.1.2. Menetkészítés ismérvei | Ismerje és alkalmazza a menetes csőkötés készítésének technológiáját, szerszámait, a menetmetszést és a menetes furat készítését. Tudja a menetmetszést csőre, kézi és gépi menetmetsző szerszámmal. |
2.1.3. Kötés típusai | Ismerje a menetes oldható csőkötéseket: metrikus és a gázmenet (Whitworth). Ismerje - a karimás kötéseket és - a tokos kötéseket. Ismerje a hegesztett acélcsövek kötéseit. Tudja a vörösrézcső kötéseit: lágyforrasztás, keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés. Tudja a műanyagcső hegesztést és egyéb kötéseket: szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés. |
2.1.4. Hőtágulás, tömítés, korrózióvédelem | Ismerje a lineáris és térfogati hőtágulás, hőtáguláskiegyenlítés elvét. Legyen képes ismertetni a tömítőanyagokat. Tudja alkalmazni a korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásait, és a szigetelést. |
2.2. Vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban | |
2.2.1. Hegesztett kötések készítése | Ismerje a hegesztett kötések készítését gázhegesztéssel. Ismerje a hegesztett kötések készítését ívhegesztéssel. Ismerje a műanyagcsövek hegesztését tompa és tokos eljárásokkal. |
2.2.2. Csőkötés készítése nem hegesztéssel | Tudja a csőmenet készítését kézi és gépi úton. Legyen képes ismertetni menetes csőkötés készítését menetes idomokkal. |
Tudja a csőkötések készítését lágy- és keményforrasztással. | |
2.2.3. Munkafolyamatok készítése, szerelő kőműves munkák | Legyen képes ismertetni tartószerkezet szerelését kézi kisgépes eljárások alkalmazásával. Ismerje a szerelő kőműves munkák, faláttörés, födém átfúrás, horony-falvésés elvégzésének technológiáit. Legyen képes ismertetni csőrögzítés készítését falhoronyba és szabadon szerelve. |
3. Csőhálózat üzembe helyezése
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek | |
3.1. 1. Csőhálózat alapismeretek | Legyen képes ismertetni a csőhálózat mérési műveletek alapjait. Ismerje a csőhálózat belső tisztítás, mosatást. Ismerje a nyomáspróbát, legyen képes ellenőrizni a tömörséget. |
4. Épületgépészeti alapfogalmak
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Épületgépészeti alapfogalmak elmélete | |
4.1.1. Hőtani alapfogalmak | Ismerje a hőtani alapfogalmakat, tudja meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet. Ismerje a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalmát, számítását. Ismerje az alapvető hőtani számítási feladatokat, kalkulálni a melegítés, hűtés hőigényét. |
4.1.2. Tüzeléstechnikai alapfogalmak | Ismerje a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés feltételeit, a tüzelőanyag megfelelő elégetéséhez szükséges levegőellátást, és az égéstermék összetételét. |
4.1.3. Nyomás fajtái, definíciói | Ismerje és tudja értelmezni a nyomást, légköri nyomást, túlnyomást, abszolút nyomást, vákuumot, hidrosztatikai nyomást. |
4.1.4. Áramlástani ismeretek | Legyen képes alkalmazni az áramlástani ismereteket, az áramlást változó keresztmetszetű vezetékben, áramlási sebességet, térfogatáramot, tömegáramot, a folytonossági törvényt, a statikus, dinamikus nyomást. |
Legyen képes kiszámítani alapvető áramlástani feladatokat: keresztmetszetet, sebességet, térfogatáramot. | |
4.1.5. Ellenállás fogalma | Ismerje az alaki és súrlódási ellenállások fogalmát, legyen képes meghatározni nagyságukat. |
4.2. Épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata | |
4.2.1. Mérési, számítási gyakorlatok | Ismerje a csővezetékek nyomását és tudja számítani az ellenállását. |
4.2.2. Hőmérsékleti, hőszükségleti feladatok | Ismerje a hőszükséglet számítás alapjait. |
5. Épületgépészeti dokumentációk
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Épületgépészeti dokumentációk elmélete | |
5.1.1. Épületgépészeti dokumentációk | Ismerje az épületgépészeti dokumentációk tervjelképeit. Ismerje a csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását szakáganként. Ismerje az alaprajzot, a helyszínrajzot, függőleges csőtervet. Legyen képes értelmezni a műszaki leírást. |
5.2. Épületgépészeti dokumentációk gyakorlata | |
5.2.1. Épületgépészeti dokumentációk értelmezése | Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációkat. Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat. Legyen képes bemutatni és értelmezni egy családi ház épületgépészeti tervét. |
5.2.2. Kapcsolási vázlatok, költségvetés készítése | Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleit, legyen képes értelmezni a műszaki adatokat, valamint legyen képes szakáganként kapcsolási vázlatokat készíteni. Legyen képes anyagjegyzéket készíteni. |
5.2.3. Munkahelyi dokumentációk, számítógép használat | Ismerje, tudja vezetni a munkalapot, karbantartási naplót, építési naplót, felmérési naplót. Rendelkezzen számítógépes felhasználói ismeretekkel. Ismerje az interneten elérhető épületgépészeti gyártmánykatalógusokat, tervezési segédleteket. |
6. Épületgépészeti rendszerelemek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Épületgépészeti rendszerelemek ismerete | |
6.1.1. Szelepek, csapok, tolózárak, tartályok ismerete | Legyen képes ismertetni a szelepek, csapok, tolózárak fajtáit, részeitjelképeit, működésük jellemzőit, beépítési lehetőségeit. Legyen képes ismertetni a biztonsági szelepek, szerelvények feladatait, működési elvét. Ismerje a tartályok jellemzőit. |
6.1.2. Szivattyúzási alapismeretek | Legyen képes ismertetni a szivattyúzási alapismereteket, szivattyúk szerkezeti kialakítását, szerelését. Legyen képes ismertetni a szivattyúk feladatát, csoportosítását, működési alapelveit. Legyen képes ismertetni a fűtési rendszerekben alkalmazott szivattyúk fajtáit. |
6.1.3. Ventilátorok fogalma, ismerete, fajtái | Legyen képes ismertetni a ventilátorok szerkezeti kialakítását, szerelését elméleti síkon. Legyen képes ismertetni a ventilátorok feladatát, csoportosítását, működési elvét. Ismerje a légtechnikában alkalmazott ventilátorok fajtáit. |
6.1.4. Hőtermelő berendezések | Legyen képes ismertetni a hőtermelő berendezések szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag szerint. Legyen képes ismertetni a levegőellátás, égéstermék elvezetés megoldásait elméletben. |
7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Munkaterület munkavédelme | |
7.1.1. Baleset és munkahelyi baleset alapfogalmai | Legyen képes ismertetni a baleset és a munkahelyi baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtáit. |
7.1.2. Munkahelyi biztonsági jelzések ismerete | Legyen képes ismertetni a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket, biztonsági és egészségvédelmi jelzést, biztonsági színek jelentését. |
7.1.3. Épületgépészeti berendezések biztonsági rendszerei, anyagmozgatás, tárolás | Legyen képes ismertetni a nyomástartó berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényeit. Tudja alkalmazni a magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőj árdák biztonságtechnikai |
előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt. Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait. Ismerje a munkavégzés során, valamint a telephelyen használt anyagok, eszközök biztonságos tárolását. | |
7.2. Tűz elleni védekezés | |
7.2.1. Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök | Ismerje a tűzoltás módjait, tűzoltó eszközöket, az éghető anyag eltávolításán alapuló módot, az oxigén elvonásán alapuló módot, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási módot. Legyen képes ismertetni a tüzelő- és fűtőberendezések működtetésének tűzvédelmi előírásait. Ismerje a nyílt lánggal végzett munkavégzés biztonságtechnikáját. Legyen képes ismertetni a gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásait. |
7.3. Környezetvédelem | |
7.3.1. Hulladékok kezelése, fajtái | Ismerje a hulladékok kezelését, a hulladékok szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését, átmeneti tárolását, hulladékok elszállítását, hulladékok feldolgozását, hulladékok végleges elhelyezését. |
7.3.2. Épületgépészeti munkafolyamatok környezetkárosító hatásai, megelőzésük | Ismerje az épületgépészeti munkafolyamatoknál a veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedéseket. |
7.4. Az elsősegélynyújtás általános szabályai | |
7.4.1. Elsősegélynyújtás alapismeretek | Tudja, mik a teendők a baleset helyszínén. Ismerje az eszméletlen beteg ellátásának, (légútbiztosítás) módját. Ismerje a stabil oldalfekvést. |
7.5. Sérülések ellátása | |
7.5.1. Vérzéstípusok jellemzői | Ismerje a hajszáleres vérzés, visszeres vérzés, ütőeres vérzés ellátásának menetét. |
7.5.2. Elsősegélynyújtás vérzések esetén | Ismerje a sebek ellátási lehetőségeit, tudja alkalmazni a nyomókötést, ismerje az artériás nyomáspontokat. |
7.5.3. Égési sérülések osztályozása. | Legyen képes ismertetni az elsősegélynyújtás lehetőségeit égés, fagyás által okozott sérülések esetén. |
7.5.4. Mérgezések ismerete | Legyen képes ismertetni a szén-dioxid (CO2) mérgezést, szénmonoxid (CO) mérgezést, benzinmérgezést, metilalkoholmérgezést. |
7.5.5. Egyéb munkahelyi sérülések ismerete. | Legyen képes ismertetni az idegen test okozta sérüléseket, a Heimlich-féle műfogást, a csontok, ízületek sérüléseit: nyílt, zárt sérüléseket: rándulás, ficam, törés. Legyen képes ismertetni a fektetési módokat, a Rautek-féle műfogást. Ismerje fel az ájulást, epilepsziás rohamot, szívinfarktus gyanút, alacsony vércukorszint miatti rosszullétet, sokkot. Ismerje az elsősegélynyújtó feladatait villamos áram okozta sérülések esetén. |
8. Elektrotechnika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
8.1. Elektrotechnika alapjai | |
8.1.1. Elektrotechnikai alapfogalmai | Legyen képes ismertetni az elektrotechnikai alapfogalmakat. |
8.1.2. Elektromos jelenségek és azok okai | Ismerje a villamos feszültség, a villamos áram, villamos teljesítmény fogalmát. Legyen képes ismertetni a villamos áram hatásait. Ismerje az áramnemek jellemzőit. Legyen képes ismertetni az egyszerű villamos áramkört. |
8.2. Egyenáramú körök és hálózatok | |
8.2.1. Áramkörök ismerete | Ismerje a villamos áramkör részeit. Legyen képes ismertetni a villamos munkát, villamos teljesítményeket. |
8.2.2. Ellenállások, kapcsolások ismerete | Ismerje az Ohm törvényt. Ismerje az ellenállások kiviteli formáit. Tudja az ellenállások soros-, párhuzamos- és vegyes kapcsolásait, az áramosztó és feszültségosztó kapcsolásokat, Kirchoff törvényeket. |
8.3. Váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok | |
8.3.1. Váltakozó áram alapfogalmai | Ismerje a váltakozó feszültség és áram jellemzőit. Legyen képes ismertetni a villamos fogyasztók viselkedését váltakozó áramú körökben. Ismerje a fáziseltolást, látszólagos teljesítményt, hatásos teljesítményt, meddő teljesítményt. Ismerje a háromfázisú hálózatokat, érintésvédelmi |
kapcsolásokat. | |
8.4. Villamos forgógépek | |
8.4.1. Forgógépek ismerete | Ismerje a mágnesességet, transzformátorokat és üzemállapotaikat. Legyen képes ismertetni a forgógépeket, felépítésüket. Ismerje az aszinkronmotorokat és az egyenáramú forgógépeket. |
8.5. Elektronika | |
8.5.1. Áramkörök fogalma, fajtái | Ismerje az erősítő áramkörök, logikai áramkörök alapjait, digitális jelfeldolgozó áramkörök működését, alapjait. Ismerje a memóriákat, mikroprocesszorokat, programozható logikai vezérlőket. |
8.6. Elektronikai gyakorlat | |
8.6.1. Elektronikai alapismeretek | Ismerje a gyártási és technológiai rajzok dokumentumait. Ismerje a méréstechnikai alapokat, elektronikai alapjait. |
8.6.2. Áramkörök, logikai hálózatok | Ismerje az erősítő áramköröket, elektronikai alapáramköröket, kombinációs logikai hálózatokat, szekvenciális logikai hálózatokat. |
8.6.3. Áramkörök készítése | Legyen képes ismertetni méréseket, hibajavítás végzését. |
8.7. Villamos mérések | |
8.7.1. Méréstechnikai alapismeretek, mérőműszerek | Ismerje a méréstechnikai alapokat. Ismerje az elektromechanikus mérőműszereket és elektronikus mérőműszereket. Legyen képes jegyzőkönyvet készíteni a mérésekről. |
9. Irányítástechnika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
9.1. Vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek | |
9.1.1. Irányítástechnikai alapfogalmak | Ismerje az irányítástechnikai alapfogalmakat, az irányítástechnikai szerveket, tagokat. |
9.1.2. Irányítástechnika, folyamatábrák ismerete | Ismerje a számítógéppel támogatott technológiákat. Tudja alkalmazni a folyamatábrákat, diagramot, nomogramot. |
9.2. Érzékelők és vezérelt eszközök illesztése | |
9.2.1. Érzékelős és vezérelt eszközök ismerete | Legyen képes ismertetni az érzékelők működését. |
9.2.2. Átalakítók fajtái | Ismerje az ellenállás változáson alapuló átalakítókat, termoelektromos átalakítókat, induktív átalakítókat, kapacitív átalakítókat, piezoelektromos átalakítókat, AD-DA átalakítókat, nem villamos mennyiségek átalakítását villamos jellé. |
9.3. Vezérlés- és szabályozástechnika | |
9.3.1. Szabályozó és vezérlőkörös készülékek szerelése | Ismerje a szabályozó körök készülékeinek szerelését. Ismerje a vezérlőkörök készülékeinek szerelését. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
180 perc | 15 perc | ||
Feladatlap | |||
Rövid választ igénylő feladatok | Számítást igénylő feladatok | Kifejtést igénylő feladatok | "A" és "B" altétel kifejtése |
40 pont | 30 pont | 30 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt.
A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, táblázatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll, másik része egyszerű számítási feladat (épületgépészeti alapszámítások), harmadik része egy-egy feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése, fogalommeghatározása, egyszerű ábrázolása (vázlat).
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:
- Csőszerelés előkészítése:
- csőszerelés előkészítése elméletben.
- Vezetékhálózat kialakítása:
- vezetékhálózat kialakítása elméletben.
- Csőhálózat üzembe helyezése:
- csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek.
- Épületgépészeti alapfogalmak:
- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,
- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.
- Épületgépészeti dokumentációk:
- épületgépészeti dokumentációk elmélete,
- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.
- Épületgépészeti rendszerelemek:
- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.
- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:
- munkaterület munkavédelme,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem,
- elsősegélynyújtás általános szabályai,
- sérülések ellátása.
- Elektrotechnika:
- elektrotechnika alapjai,
- egyenáramú körök és hálózatok,
- váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok,
- villamos forgógépek,
- elektronika,
- elektronikai gyakorlat,
- villamos mérések.
- Irányítástechnika:
- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,
- érzékelők és vezérelt eszközök illesztése,
- vezérlés- és szabályozástechnika.
A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az általános és részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel ("A" és "B") kifejtéséből áll. Az egyes altételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, az altételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
A szóbeli tétel két altételből áll. A vizsgázónak mindkét altételből húznia kell egyet.
Témakörök:
"A" altétel:
- Csőszerelés előkészítése:
- csőszerelés előkészítése elméletben,
- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.
- Vezetékhálózat kialakítása:
- vezetékhálózat kialakítása elméletben,
- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.
- Csőhálózat üzembe helyezése:
- csőhálózat üzembehelyezési alapismeretek.
- Épületgépészeti alapfogalmak:
- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.
- Épületgépészeti dokumentációk:
- épületgépészeti dokumentációk elmélete,
- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.
- Épületgépészeti rendszerelemek:
- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.
"B" altétel:
- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:
- munkaterület munkavédelme,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem,
- elsősegélynyújtás általános szabályai,
- sérülések ellátása.
- Elektrotechnika:
- elektrotechnika alapjai,
- egyenáramú körök és hálózatok,
- váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok,
- villamos forgógépek,
- elektronika,
- villamos mérések.
- Irányítástechnika:
- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,
- érzékelők és vezérelt eszközök illesztése,
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" altétel | "B" altétel | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése. | 4 pont | 2 pont | 6 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása. | 6 pont | 4 pont | 10 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása. | 6 pont | 4 pont | 10 pont |
Összefüggések értelmezése. | 5 pont | 4 pont | 9 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód. | 5 pont | 4 pont | 9 pont |
Szaknyelv alkalmazása. | 4 pont | 2 pont | 6 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont | 20 pont | 50 pont" |
"
19. Az R. Melléklet GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A gépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a IX. Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 863 01 Fegyverműszerész,
- 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus,
- 54 523 04 Mechatronikai technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Kommunikáció szakmai nyelven | Tudja megfelelő helyen és módon alkalmazni a szakmai fogalmakat. Legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes önálló előadásmóddal a szakmai kifejezések helyes alkalmazására. |
2. Ismeretek helyén való alkalmazása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Ismeretek alkalmazása | Tudja összekötni az elméletben elsajátított ismereteit a gyakorlati alkalmazásokkal. Lássa át adott helyzetben a témához kapcsolódó összefüggéseket. |
2.2. Információ források kezelése | Tudja rendszerezni a kapott információkat, valamint tudja alkalmazni térben és időben az adott feladatokhoz. |
3. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Elvonatkoztatás képessége | Ismerje fel és tudja alkalmazni a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket. |
3.2. Lényegkiemelés | Legyen képes lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. Legyen képes információk szétválogatására szakmai szempontok alapján. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Munkavédelem
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Munkabiztonság | Tudja a munkavédelem - célját, alapfogalmait, területeit, - szervezeti és jogi kérdéseit. Ismerje - a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit, - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket. Tudja - a baleset és a munkabaleset fogalmát, fajtáit, - a munkabalesetek bejelentését, nyilvántartását és kivizsgálását. Ismerje - a veszélyforrások kialakulását, - a foglalkozási ártalmak fajtáit. Ismerje - az egyéni és kollektív védelmet, - a személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelményeket. Ismerje a munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokat, annak dokumentálását. Tudja a kézi és gépi anyagmozgatást, az anyagtárolás szabályait. |
Tudja a villamos berendezések üzemeltetésének biztonsági szabályait. | |
1.2. Tűzvédelem | Tudja meghatározni - az égés feltételeit, az anyagok éghetőségét, - a tűzveszélyességi osztályokat, tűzveszélyes anyagokat, - a tűzjelzés módjait, teendőket tűz esetén, - a tűzoltás lehetőségeit, a tűzoltó eszközöket, - a gépek, berendezések tűzvédelmi előírásait, - a tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásait, - a műszaki mentést. |
1.3. Környezetvédelem | Ismerje - a környezetvédelem területeit, - a környezetszennyezés eseteit, fajtáit, a védekezés lehetséges módjait, - az épített környezet védelmét, - a természetvédelmet, - a vízszennyezést, - a levegőszennyezést, - a hulladékok keletkezését, csoportosítását eredetük, halmazállapotuk, illetve fajtájuk szerint, - a szelektív hulladékgyűjtést, tárolást, - a hulladékok feldolgozását, újrahasznosítását, - a veszélyes hulladékok fogalmát, megkülönböztetett kezelését, tárolását, szállítását. |
2. Gépészeti alapozó feladatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Műszaki dokumentációk | Ismerje a gépészeti technológiai dokumentációkat mint információhordozókat, azok formai és tartalmi követelményeit. Ismerje a rajztechnikai alapszabványokat, előírásokat. Legyen képes a síkmértani szerkesztéseket, lemeztárgy szerkesztett rajzát elkészíteni. Tudja a sík- és térmértan közös alapfogalmait. Ismerje az egy, kettő és három képsíkos képsíkrendszer felépítését, fogalom- és jelölésrendszerét. Ismerje a térelemeket, és legyen képes azokat a |
képsíkokon ábrázolni. Ismerje az illeszkedés (pont-egyenes) és metszés (egyenes-egyenes) alapeseteit. Ismerje kitérő egyenesek esetében a láthatóság eldöntését. Ismerje az európai vetítési rendszert és a vetületrendet. Tudja a vetületi ábrázolás szabályrendszerét, és legyen képes ilyen ábrázolási módokra. Ismerje a síklapú testeket és a forgástesteket, és legyen képes ezeket ábrázolni. Ismerje a szabályos síklapú és forgástestek síkmetszésével létrejövő metszeti idomokat. Legyen képes a kocka, az egyenes hasáb, a gúla, a henger és a körkúp síkmetszésének szerkesztésére. Tudja a síklapokkal határolt testek felületi hálójának szerkesztését. Tudja az axonometrikus ábrázolást, és legyen képes csonkolt kocka és hasáb ábrázolására. Legyen tisztában az áthatás, áthatási vonal, áthatási görbe fogalmával. Ismerje a síklapú testek és a forgástestek áthatását. Ismerje a síklapú test és forgástest áthatását. Ismerje fel az áthatásokat alkatrészrajzokon. Ismerje az összeállítási és részletrajzokat. Tudja - a metszet és a szelvény fogalmát, - a metszet- és szelvényábrázolások formai követelményrendszerét, - a metszetek csoportosítását (egyszerű és összetett metszetek), - a különleges metszeti ábrázolásokat, - a szelvények fajtáit és elhelyezési lehetőségeit a rajzokon, - a metszet és szelvény alkalmazásának szabályait. Legyen képes metszetek és szelvények ábrázolására. Ismerje a géprajzi egyszerűsítéseket, különleges ábrázolási módokat. Ismerje - a méretmegadás formai követelményrendszerét, - a mérethálózat felépítését, különleges méretmegadásokat, - a mérethálózat fogalmát, a méretek típusait, - a mérethálózat felépítésének elveit. |
Legyen képes alkatrészrajzokon mérethálózatot készíteni. | |
2.2. Szakrajz | Tudja a felületi minőség fogalmát, a felület egyenetlenségeit, Ismerje a felületi érdesség geometriai jellemzőit. Ismerje és legyen képes alkalmazni a felületi minőség megadására szolgáló rajzjeleket. Tudja, hogy milyen összefüggés van a tűrés előírása és a felületi érdesség között. Tudja és alkalmazza a tűrések és illesztések jelölésrendszerét. Ismerje és tudja használni a tűréstáblázatokat, és legyen képes a táblázatok alapján illesztési számítási feladatok megoldására alaplyukrendszerben. Ismerje az alak- és a helyzettűrések fajtáit és jelöléseit, legyen képes azokat értelmezni, illetve megadni adott alkatrészrajzon. Ismerje a jelképes ábrázolásokat, és legyen képes értelmezni azokat alkatrészrajzokon és összeállítási rajzokon: - a rugók ábrázolása, - a bordás tengelykötés és ábrázolása, - a hegesztett kötések ábrázolása, - a hegesztési varratok jellemzői, rajzjelei, - a hegesztett kötések rajzi jelölései, méretmegadásai, - a forrasztott és ragasztott kötések jelölései, - a nem oldható kötések jelképes ábrázolásai, - a fogazott alkatrészek (fogaskerekek) műhelyrajzának követelményei, - csövek és csőkötések bemutatása, ábrázolásai. Ismerje a jelképes ábrázolásokat, és legyen képes értelmezni és alkalmazni azokat alkatrészrajzokon és összeállítási rajzokon: - a csavarmenetek és csavarok jelképes ábrázolása, - az orsómenet és anyamenet jelölése, - a csavarmenetek méretmegadása, - a gördülőcsapágyak ábrázolásának módjai, - a fogazott alkatrészek jelképes ábrázolásai, - a fogazatok jellemző adatai, méretei, - csővezetékek rajzj elei. Ismerje a műhelyrajzok és a technológiai rajzok fajtáit és jellemzőit, követelményeit. |
Tudja a rajzkészítési és rajzszámozási rendszereket. | |
2.3. Géprajzi ismeretek | Ismerje az egyszerű gépészeti műszaki rajzokat. Ismerje az egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terveit. Tudja a technológiai sorrend fogalmát, tartalmát. Tudja a technológiai jellegű rajzok készítésének szabályait (dokumentációkészítés, technológiai elemek rajzjelei, ábrázolási szabályai). Tudja értelmezni a gépek kinematikai ábráit, fordulatszám és erőfolyam ábráit. |
2.4. Gépészeti alapmérések | Tudja a gépészeti alapmérések alapfogalmait: - a mérés, ellenőrzés fogalmát, - a mérés folyamatát, - a mérési módszereket, - a mértékegységeket, - a tűrést, az illesztést. Ismerje a mérési dokumentumokat: - a mérési utasítást, - a mérési jegyzőkönyvet, - a műszaki rajzok készítésének lépéseit, olvasását, értelmezését. Ismerje a mérés eszközeit: - a mérőeszközök csoportosítását, - az értékmutató műszerek kijelző elemeit, - a mérőeszközök (műszerek) metrológiai jellemzőit, - a mérőeszközök kiválasztásának szempontjait, - a mérési segédeszközöket. Ismerje a mérési hibákat, azok csoportosítását, keletkezését, megelőzését. Legyen képes bemutatni - a hosszméretek mérését, ellenőrzését, - a hosszmérés eszközeinek csoportosítását, - az egyszerű hosszúságmérő eszközöket, - az egyértékű mértékeket, - a tolómérőt, - a mikrométert, - a passzamétert, - a mérőórát, - a finomtapintókat, - az optikai hosszmérő-eszközöket. Ismerje a szögek mérését és ellenőrzését: |
- a szögmértékeket, - a mozgószáras szögmérőket, - a szögmérést közvetett eljárással, - a szögmérést optikai úton, - a szintezőket, - a kúpszögmérést. Tudja az alak- és helyzetpontosság mérését, ellenőrzését. Tudja a felületi érdesség ellenőrzését, mérését. | |
2.5. Anyagismeret | Ismerje - az anyagok mikroszerkezetét, - a mikroszerkezet és a tulajdonságok kapcsolatát, - a fémes kötésű anyagok tulajdonságait. Tudja - az ipari anyagok csoportosítását, - alkalmazásuk szerint, - a halmazállapotuk szerint, - az eredetük szerint, - felhasználás szerint. Tudja - az anyagok tulajdonságait, - a fizikai tulajdonságokat, - a kémiai tulajdonságokat, - a mechanikai tulajdonságokat, - a technológiai tulajdonságokat. Tudja - a fémek és az ötvözetek tulajdonságait, - a színfémek (tiszta fémek) tulajdonságait, - a színfémek előfordulását, - a színfémek előállítását, - a színfémek kristályosodását, - az ötvözetek kristályosodását, - az egyensúlyi diagramokat, - a Fe-C diagramot, Fe-Fe3C diagramot és az ikerdiagramot. Ismerje az ipari vasötvözeteket: - az acélok és az öntöttvasak csoportosítását, felhasználási területeiket, - a hűtési sebesség hatását az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira, |
- az ötvözőelemek hatását az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira, - a legfontosabb acélfajták alkalmazási területeit, kiválasztás szempontjait. Ismerje a nem vasalapú fémes szerkezeti anyagokat: - a könnyűfémeket és ötvözeteiket (alumínium, magnézium, titán), - a nehézfémeket és ötvözeteiket (fekete fémeket és ötvözeteiket: nikkel, szilícium, mangán, króm, volfrám, vanádium; színesfémeket és ötvözeteiket: réz, ón, ólom, horgany). Ismerje a kerámiákat: - a hagyományos kristályos oxidkerámiákat (szilikátkerámiákat), - az üveget, - a műszaki kerámiákat. Ismerje a kompozitokat. Ismerje a szintereit szerkezeti anyagokat. Ismerje - a szerves ipari anyagokat, - a fát és ipari felhasználását, - a papírt és ipari felhasználását, - a gumit és ipari felhasználását, - a szálasanyagokat és ipari felhasználásukat, - a bőrt és ipari felhasználásukat, - a műanyagokat (természetes alapú műanyagokat, mesterséges alapú műanyagokat) és a műanyagok feldolgozási technológiáit. Ismerje az ipari segédanyagokat: - a kenőanyagokat, - a hő-, hangszigetelő anyagokat, tűzálló anyagokat, tömítőanyagokat, - csapágyanyagokat. Ismerje a korrózió elleni védelmet: - a korrózió fajtáit, - a korrózió elleni védekezés módjait. Tudja - a hőkezelés fogalmát, feladatát, célját, - a hőkezelés szakaszait, - a hőkezelés csoportosítását. Tudja az ipari vasötvözetek hőkezeléseit: - az acélok hőkezeléseit: |
- a teljes keresztmetszetű hőkezeléseket: - egyneműsítő hőkezelések: feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás, diffúziós izzítás, - keményítő hőkezelések: martenzites (közönséges) edzés, különleges edzés, - szívósságfokozó hőkezelések: nemesítés, normalizálás, patentírozás. - a felületi hőkezeléseket: - összetételt nem változtató módszerek: lángedzés, indukciós edzés, mártóedzés, - összetételt változtató: betétedzés, nitridálás, egyéb termokémiai kezelések. - az öntészeti vasak hőkezeléseit: - a szürkevas hőkezeléseit: feszültségcsökkentő izzítás, lágyítás, keményítő hőkezelések, szívósságfokozó hőkezelések - a fehérvas hőkezelése: temperálás (fekete, fehér). | |
2.6. Anyagvizsgálat | Tudja az anyaghibákat feltáró vizsgálatokat: - a jellegzetes hibákat, - a hibakimutatás lehetőségeit, - a darab felületén lévő hibák kimutatására alkalmasakat: - vizuális megfigyelést, - mágneses repedés vizsgálatot, - penetráló folyadékos vizsgálatot, - a belső hibák kimutatására alkalmasakat: - röntgen vizsgálatot, - y sugárzó izotópos vizsgálatot, - ultrahangos vizsgálatot. Ismerje a metallográfiai, fémtani vizsgálatokat: - a nem fémes zárványok meghatározását acélokban: - lépcsős próbát, - kéktöret próbát, - a Baumann féle kénlenyomatot, - a maratásos vizsgálatokat, - az edzett töretpróbát. Tudja a mechanikai tulajdonságok vizsgálatát: - a szilárdsági vizsgálatokat és az azokkal meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel kapcsolatos számításokat elvégezni, a velük |
kapcsolatos diagramokat értelmezni): - szakítóvizsgálat, - nyomóvizsgálat, - hajlító vizsgálat, - ütve-hajlító vizsgálat, - a keménységméréseket és az azokkal meghatározható jellemzőket, a vizsgálatok jegyzőkönyvezését (legyen képes ezekkel kapcsolatos számításokat elvégezni, a velük kapcsolatos diagramokat értelmezni): - statikus vizsgálatokat (Brinell-féle, Vickers- féle, Rockwell-féle), - dinamikus vizsgálatokat (Poldi-féle, Shore féle). Tudja a technológiai tulajdonságok vizsgálatát és az azokkal meghatározható jellemzőket: - melegalakíthatósági vizsgálatok, - hidegalakíthatósági vizsgálatok, - mélyhúzás, - csészehúzás, - huzalok csavaró vizsgálat, - hajlító vizsgálat, - hajtogató vizsgálat, - fémcsövek alakíthatóságának vizsgálat, - edzhetőségi vizsgálat. | |
2.7. Anyagjelölések | Tudja a szabvány fogalmát, a magyar és a nemzetközi szabványok jelölését. Ismerje a szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok értelmezését, használatát. Tudja az ötvözők és szennyezők hatását az acélok tulajdonságaira. Tudja az acélok és a vas- és acélöntvények osztályozását és jelöléseit a MSZ és EN szerint. Ismerje: - az alumínium ötvöző anyagait, ötvözeteinek osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN szerint, - a réz ötvöző anyagait, ötvözeteinek osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN szerint, - az ón, ólom és a horgany ötvöző anyagait, ötvözeteinek osztályozását és jelöléseit az MSZ és EN szerint. |
2.8. Gépészeti szerelés | Tudja a szerelési dokumentációk összeállításait: - a szerelési családfa felépítését, elemeit, - a szerelési vázlatot, - a szerelési módszereket, - a szerelési tervek készítését, - a szerelési sorrendtervet, - a szerelési művelettervet, - a szerelés szervezését, - a szerelési műveleti utasítást, - a gyártási és a szerelési költségek kapcsolatát, - a gyártásra, szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi utasítások előírásait. Tudja a szerelés során alkalmazott kötő gépelemeket, gépipari kötéseket: - a sajtolókötést, - a zsugorkötést, - az anyaggal- és alakkal záró kötéseket, - a csavarkötést. Ismerje a szerelés gépeit, Tudja a gépelemek szerelésének technológiáit: - a gördülőcsapágyak fel- és leszerelését tengelyvégre, tengelyvégről és csapágyházba, csapágyházból, - az ékszíj tárcsák, fogaskerekek tengelyre fel- és leszerelését, reteszek illesztését, - a hengeres fogaskerekek és kúpkerekek szerelését, - a tengelykapcsolók és kilincsművek szerelését, javítását, - a gépek, gépegységek, szerkezetek szerelését, javítását, - a szerelésnél és javításánál alkalmazott szerszámokat, készülékeket és műszereket. |
2.9. Kézi forgácsolás | Tudja az előrajzolás célját, szerszámait, az előrajzolás (síkbeli, térbeli) folyamatát. Ismerje a kézi forgácsoló műveleteket (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsárazás, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás). Ismerje az egyengetés célját, szerszámait, eszközeit, |
gépeit, a különböző profilok egyengetését. Ismerje a forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazását, az alkalmazott gépeket, eszközöket, szerszámokat. Ismerje a darabolás szerszámait, műveleteit. Ismerje a vágást és nyírást egyenes és görbe vonal mentén. Ismerje a kézi és gépi fűrészelést. Ismerje a lemezhajlítást. Ismerje a peremezést. Ismerje a domborítást, ívelést. Ismerje a megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagokat. Ismerje az alkatrészek illesztését: - reszeléssel, - dörzsárazással, - csiszolással. Ismerje a hántolás, dörzsárazás szerszámait, eszközeit. Ismerje a csiszoló és polírozó anyagokat, szerszámokat és gépeket. | |
2.10. Gépi forgácsolás I. | Tudja a gépi forgácsolás - alapfogalmait, - módjait, - alapeljárások gépeit, - szerszámait és azok élgeometriáját, - mozgásviszonyait, - forgácsképződés mechanizmusát, - technológiai adatainak meghatározását, - a forgácsolási paraméterek közötti összefüggéseket, - a gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályait. Tudja - az esztergálás technológiáját, - a munkafolyamat mozgásviszonyait, - az esztergagép felépítését (egyetemes, revolver, automata esztergák), szerszámait, - a munkadarab befogását, - a hűtés és a kenés megoldásait. Ismerje az esztergakések fajtáit, részeit, élszögeit, befogásukat, élezését, mérését, ellenőrzését. Ismerje a jellegzetes esztergálási műveleteket: - hosszesztergálást, - síkesztergálást, |
- kúpesztergálást. Tudja a gyalulás, vésés technológiáját, szerszámait, a haránt- és hosszgyalugépek felépítését, működését. Ismerje a marás - technológiáját (palástmarás, homlokmarás, síkmarás), a munkafolyamat mozgásviszonyait, - gépeinek felépítését, működését. Képes legyen elvégezni egyszerűbb forgácsolás- technológiai számításokat elvégezni esztergálás, marás, gyalulás és vésés témakörben. | |
2.11. Gépi forgácsolás II. | Tudja köszörülés technológiáját (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés), a munkafolyamat mozgásviszonyait. Ismerje a köszörűszerszámok kialakítását. Ismerje a köszörűgépek felépítését, működését. Ismerje a munkadarab felfogását köszörüléshez. Tudja a fúrás, furatmegmunkálás technológiáját, a munkafolyamat mozgásviszonyait. Ismerje a fúrógépek szerkezeti felépítését, működését. Ismerje a fúrás, menetfúrás, dörzsárazás szerszámait. Ismerje a fúrás során alkalmazott hűtési és kenési módokat. Képes legyen elvégezni egyszerűbb forgácsolás- technológiai számításokat elvégezni köszörülés és fúrás témakörben. |
2.12. Műszaki mechanika | Tudja a statika alapfogalmait, alaptételeit és szerkesztési, illetve számítási eljárásait: - az erőket, erőrendszereket, - az eredő, egyensúlyozó erő fogalmát, - az erő forgatónyomatékát, a nyomatéki tételt és alkalmazását, - az erőpár fogalmát, erő áthelyezés módszerét, - a statika alaptételeit, azok alkalmazását, - a közös hatásvonalú, a párhuzamos és a közös pontban metsződő síkbeli erőrendszer eredőjét. Legyen képes a statikai alapismeretekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani szerkesztéssel és számítással. Ismerje az egyensúlyi szerkezeteket: - az egyensúly szerkesztési és számítási feltételeit, - a szabadságfok, a kötöttség, a határozottság fogalmát, - a kényszereket és a bennük ébredő reakciókat. |
Legyen képes egyszerűbb kialakítású egyensúlyi szerkezetekkel kapcsolatos feladatokat megoldani szerkesztéssel és számítással. Ismerje - az egyszerű és összetett síkidomok súlypontjának meghatározásának módszereit, - az elsőrendű, statikai nyomatékot és meghatározását. Legyen képes súlypont-meghatározással kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani szerkesztéssel és számítással. Ismerje - a statikailag határozott kéttámaszú, illetve egyik végén befogott tartószerkezeteket, - a tartók fajtáit, gerendatartók jellemzőit, - a koncentrált erőkkel terhelt tartók reakcióit és igénybevételi ábráit, - állandó intenzitású megoszló terheléssel terhelt tartók reakcióit és igénybevételi ábráit, - a veszélyes keresztmetszet fogalmát és jelentőségét. Legyen képes a kéttámaszú, illetve egyik végén befogott tartókkal kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani szerkesztéssel és számítással. Ismerje a szilárdságtan témakörét, az igénybevételi módokat, a méretezési és ellenőrzési elveket, módszereket. Tudja - az igénybevételek Wöhler féle osztályozását, - az egyszerű és összetett igénybevétel fogalmát, - a normál és csúsztató feszültség fogalmát, - a határfeszültség, a biztonsági tényező és a megengedett feszültség fogalmát, - az egyes igénybevételek hatására ébredő mechanikai feszültségek fajtáját és meghatározásának módját, - az egyes igénybevételek hatására bekövetkező alakváltozások fajtáját és meghatározásának módját, - a normál és csúsztató feszültségek Hooke törvényét, a rugalmassági és a csúsztató rugalmassági tényezőt, |
- egyszerű síkidomok másodrendű, inercia nyomatékait, keresztmetszeti tényezőit. Legyen képes az igénybevételek hatására ébredő feszültségekkel és alakváltozásokkal kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje - a húzó és nyomó igénybevételt, - az alakváltozást húzó és nyomó igénybevétel esetén, - a húzott rudak szilárdsági méretezését, ellenőrzését, - a nyomó igénybevételt, az alakváltozást nyomó igénybevétel esetén, - a nyomás különleges eseteit, a hőmérséklet- változás okozta húzó-nyomó igénybevételeket, a felületi és palástnyomást, - a túlnyomás alatt álló hengeres tartályok, a vékony falú hengeres tartályok és csővezetékek méretezését. Legyen képes a húzó és nyomó igénybevételekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje a hajlító igénybevételt: - a semleges szálak, a szélső szálak fogalmát, - a hajlítás alapegyenletét, - a feszültségmegoszlást a vizsgált keresztmetszetben hajlító igénybevétel esetén, - kéttámaszú és befogott tartók alakváltozásait hajlító igénybevétel esetén, - a méretezést, ellenőrzést, a terhelhetőséget hajlító igénybevétel esetén. Legyen képes a hajlító igénybevétellel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje a nyíró igénybevételt: - a tiszta nyírást, - az alakváltozást nyíró igénybevétel esetén, - a méretezést, ellenőrzést, terhelhetőséget nyíró igénybevétel esetén, - a hajlítással párosult nyírást. Legyen képes a nyíró igénybevétellel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje a csavaró igénybevételt: |
- a tiszta csavarást, - a csavaró feszültség meghatározását, - a csavarás alapegyenletét, - az alakváltozást csavaró igénybevétel esetén, - a méretezést, ellenőrzést, terhelhetőséget kör keresztmetszetű tengelyek és vastag falú csövek csavaró igénybevétele esetén. Legyen képes a csavaró igénybevétellel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Tudja az összetett igénybevételt: - az összetett igénybevétel fogalmát, fajtáit, - az egyirányú összetett igénybevételt, - a többirányú összetett igénybevételt. Legyen képes az összetett igénybevétellel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje az anyagok kifáradását, az ismételt igénybevételt a kifáradási jelenség okait, az anyagfáradást okozó terheléseket. | |
2.13. Gépelemek | Ismerje a gépészet területén alkalmazott oldható és nem oldható kötési módokat. Tudja a csavarokat és csavarkötéseket: - a csavarok funkcióját és fajtáit, - a menetprofilokat és a jellemző méreteket, - az erőhatásokat és nyomatékokat a csavarmenetekben, - a csavarkötés meghúzási nyomaték- szükségletét, - mozgató orsók emelési nyomaték-szükségletét, - a csavarok anyagát és gyártását, - a csavarokat, csavaranyákat és csavarbiztosításokat. Legyen képes a csavarokkal és csavarkötésekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje a csapszegeket, szegeket és a szabványos rögzítőelemeket. Ismerje a forgó alkatrészek oldható kötéseit: - az ékkötéseket, - a reteszkötéseket, - a kúpos kötést, - a bordás és profilos tengelykötéseket. Legyen képes a forgó alkatrészek oldható kötéseivel |
kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje a szegecseket és szegecskötéseket: - a szegecskötés készítését és a szegecsfajtákat, - a szegecsek igénybevételét és méretezését, - a különleges szegecseket. Legyen képes a szegecsekkel és szegecskötésekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Tudja a sajtolt és zsugorkötéseket illesztési előírásaikat. Ismerje a ragasztott, forrasztott és hegesztett kötéseket. Ismerje a tengelyeket: - a tengelyek alkalmazását és szerkezeti kialakítását, - a géptengelyek és szerkezetek anyagait, az anyagkiválasztás szempontjait, - az álló és forgó tengelyek igénybevételét és méretezését, - a statikus méretezést hajlításra, - a statikus méretezést csavaró igénybevételre, - a statikus méretezést összetett igénybevételre, - a tengelykialakítások gyártáshelyes megoldásait, a feszültséggyűjtő kialakítások csökkentésének lehetőségeit. Legyen képes a tengelyekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat számítással megoldani. Ismerje a tengelykapcsolókat: - a tengelykapcsolók kiválasztásának általános szempontjait, - az erőzáró és alakzáró tengelykapcsolókat, - a merev tengelykapcsolókat, - a kiegyenlítő tengelykapcsolókat, - a rugalmas tengelykapcsolókat, - oldható kapcsolókat, - a különleges tengelykapcsolókat. Legyen képes a tengelykapcsolókkal kapcsolatos egyszerűbb számítási feladatokat elvégezni. Ismerje a sikló- és gördülőcsapágyakat: - a csapágyazás szükségességét, a kiválasztás szempontjait, - a radiális, axiális és radiax csapágyazásokat, - a Sribeck diagramot, |
- a siklócsapágyak súrlódási viszonyait és kenését, - a siklócsapágyak szerkezeti kialakítását és anyagait, - a gördülőcsapágyak fajtáit, - a gördülőcsapágy-táblázatok használatát, - a gördülőcsapágyak beépítését, illesztését és kenését, - a különleges gépiparban használatos csapágyazásokat. Legyen képes siklócsapágyakkal geometriai méretével kapcsolatos feladatokat számítással megoldani, gördülőcsapágyakat terhelés alapján táblázatból kiválasztani. Ismerje a tömítéseket: - a tömítések feladatát, - a nyugvó és mozgó tömítések fajtáit, - a tömítések anyagait, beépítési módjait. Ismerje a rugókat: - a rugók feladatát, rugóállandó, rugómerevség fogalmát, - a rugókarakterisztikákat, - a rugók fajtáit és igénybevételüket, - a rugók anyagát és gyártását, - a különleges rugókat. Legyen képes a rugókkal kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Legyen képes elvégezni adott terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági méretezését. Ismerje a lengéscsillapítókat: a lengéscsillapítók feladatát, csoportosításukat. Ismerje a fékeket: - a fékek feladatát, csoportosításukat, - az egy- és kétpofás fékeket, - a szalagfékeket, - a kúpos féket, - a tárcsás féket, - a lemezes fékeket, - a fékek működtetési módjait. Legyen képes a fékekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. Ismerje a fogaskerekeket: |
- fogaskerekek típusait, fajtáit, - fogaskerekek jellemző részeit, - az evolvenst mint fogprofilt, valamint az evolvensek kapcsolódási jellegzetességeit, - az alámetszést, határfogszámot, - a modul fogalmát, - az elemi, egyenes, hengeres külső és belső fogazatot, - a kompenzált, egyenes, hengeres külső fogazatot, - a fogaskerekek geometriai j ellemzőinek meghatározását, - tönkremeneteli módokat, - fogaskerekek anyagait, - a fogaskerekek gyártását. Legyen képes a fogaskerekekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat számítással megoldani. Ismerje a csöveket és csőszerelvényeket: - a csövek és csőszerelvények üzemviteli paramétereit, - a csövek anyagait és gyártását, - a csőkötéseket és csőidomokat, - a csővezetékek áramlástani és szilárdsági méretezését, - a csőszerelvényeket. Legyen képes a csövekkel és csőszerelvényekkel kapcsolatos egyszerűbb feladatokat megoldani számítással. | |
2.14. Hajtások | Tudja a nyomatékszármaztató hajtásokat: - a hajtástechnikai alapösszefüggéseket, teljesítmény, nyomaték, fordulatszám összefüggéseit, - az áttétel fogalmát, kiszámításának módjait, - a kényszerkapcsolatú hajtásokat, a kapcsolódás feltételeit: - a fogaskerékhajtást: - az elemi, egyenes, hengeres külső és belső fogazató hajtást, - a kompenzált, egyenes, hengeres külső fogazató hajtást, - a hengeres csigahajtást, - a lánchajtást, |
- a lánchajtás kialakítását, gépelemeit, elrendezési megoldásait, - a súrlódásos hajtásokat: - párhuzamos tengelyű, hengeres külső és belső dörzskerékhajtást, - merőleges tengelyű hengeres dörzskerékhajtást, - laposszíj-hajtást, - ékszíj hajtást, - az ipari hajtóműveket: - a feladatait, típusait, - a fokozatos, illetve a fokozat nélküli szabályozás lehetőségeit, - a fokozati tényező fogalmát. Legyen képes a hajtások méretezésével és a hajtóművekkel kapcsolatos számításokat elvégezni. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | vonatkozó szabványok a feladatba építve | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
180 perc | 15 perc | |||
Feladatlap | Tételkifejtés "A", "B", "C", "D" feladat | |||
1. rész tesztfeladatok | 2. rész kifejtő feladatok | 3. rész szerkesztést igénylő feladatok | 4. rész számítást igénylő feladatok | |
15 pont | 25 pont | 20 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörök átfogó számadása alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:
Rész | Témakörök | Aránya |
1. rész - tesztfeladatok, melyek az alábbi feladattípusok lehetnek: - igaz/hamis állítás, - igaz/hamis állítás indoklással, - egyszerű feleletválasztás, - hibajavítás, - mondat kiegészítése, - hibakeresés, - kiválasztás (halmozás). | Munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem. | 15% |
2. rész - kifejtő feladatok, melyek az alábbi feladattípusok lehetnek: - felsorolás, - rövid kifejtés, - fogalommeghatározás. | Gépészeti alapmérések, anyagismeret, anyagvizsgálat, anyagjelölések, gépészeti szerelés, kézi forgácsolás, gépi forgácsolás I., gépi forgácsolás II., műszaki mechanika, gépelemek, hajtások. | 25% |
3. rész - szerkesztést igénylő feladatok, melyek az alábbi grafikai típusok lehetnek: - szerkesztési feladatok, - rajzkiegészítések, - szabadkézi vázlatok, - reprodukálás, - szabadkézi rajz. | Műszaki dokumentációk, szakrajz, géprajzi ismeretek. | 20% |
4. rész - számítást igénylő feladatok | Anyagvizsgálat, gépi forgácsolás I., gépi forgácsolás II., műszaki mechanika, gépelemek, hajtások. | 40% |
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az írásbeli feladatok tesztfeladatokból, kifejtő feladatokból, szerkesztést igénylő feladatokból és számítási feladatokból állnak:
- a tesztfeladatok száma: 4-6 db,
- a kifejtő feladatok száma: 8-10 db,
- a szerkesztést igénylő feladatok száma: 1-4 db,
- a számítást igénylő feladatok száma: 4-6 db.
Ceruza csak a rajzolást, szerkesztést igénylő feladatokhoz használható.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.
Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.
A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
A számítást igénylő feladatoknál minden esetben fel kell írni a megfelelő összefüggést, majd behelyettesíteni a számértékeket, és elvégezni a szükséges számítási műveleteket.
A végeredménynél a mérőszám mellett fel kell tüntetni a mértékegységet is. Ha a részeknél nincs külön utasítás a mértékegységek vonatkozásában, a végeredményeket az SI alapegységeiben (m, s, kg, stb.), illetve ezek származtatott mértékegységeivel kifejezve (N, Pa, W, stb.) kell megadni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga a gépészeti munkavédelem, a gépészeti alapozó feladatok témaköreinek bemutatását igényli a vizsgázóktól.
Munkavédelem témakörei:
- munkabiztonság,
- tűzvédelem,
- környezetvédelem.
Gépészeti alapozó feladatok témakörei:
- gépészeti alapmérések,
- anyagismeret,
- anyagvizsgálat,
- anyagjelölések,
- gépészeti szerelés,
- kézi forgácsolás,
- gépi forgácsolás I.,
- gépi forgácsolás II.,
- műszaki mechanika,
- gépelemek,
- hajtások.
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni, és évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.
A szóbeli tétel négy feladatból áll:
- "A" feladat a munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem, a gépészeti alapmérések, az anyagismeret, az anyagvizsgálat, az anyagjelölések ismereteire épül,
- "B" feladat a gépészeti szerelés, kézi forgácsolás, gépi forgácsolás I., gépi forgácsolás II. ismereteire épül,
- "C" feladat a műszaki mechanika ismereteire épül,
- "D" feladat a gépelemek és a hajtások ismereteire épül.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos használatát, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
Az egyes feladatok megoldására:
- "A" feladat esetén 10 pont,
- "B" feladat esetén 10 pont,
- "C" feladat esetén 10 pont,
- "D" feladat esetén 20 pont adható.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||||
A" feladat | "B" feladat | C" feladat | D" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg | 2 pont | 2 pont | 2 pont | 4 pont | 10 pont |
kiemelése. | |||||
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása. | 2 pont | 2 pont | 2 pont | 4 pont | 10 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása. | 2 pont | 2 pont | 2 pont | 4 pont | 10 pont |
Összefüggések értelmezése. | 2 pont | 2 pont | 2 pont | 4 pont | 10 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód. | 1 pont | 1 pont | 1 pont | 2 pont | 5 pont |
Szaknyelv alkalmazása. | 1 pont | 1 pont | 1 pont | 2 pont | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 10 pont | 10 pont | 10 pont | 20 pont | 50 pont" |
"
20. Az R. Melléklet KOHÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A kohászat ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a X. Kohászat ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 521 04 Kohászati technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Kommunikáció szakmai nyelven | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
2. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Elvonatkoztatás képessége | Tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerése. |
2.2. Lényegkiemelés | Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. |
3. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Konvertáló képesség | A meglévő tudás átalakításával új ismeretek alkalmazása. |
3.2. Logikai képesség | A meglévő információk közötti összefüggések felismerése. |
3.3. Kombinatív képesség | A meglévő információk alapján a lehetőségek számbavétele. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Anyagvizsgálatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Roncsolásos anyagvizsgálatok | Legyen tisztában az alábbi roncsolásos anyagvizsgálatok céljával, feladatával és elvégzésének a módjával: - szakító vizsgálat, - keménységmérések (Brinell, Rockwell, Vickers), - ütővizsgálat. |
1.2. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok | Ismerje az alábbi roncsolásmentes anyagvizsgálatok célját, feladatát és elvégzésének a módját: - Ultrahangos vizsgálatok. - Mágneses vizsgálatok. - Folyadékbehatolásos vizsgálatok. - Potenciálszondás mélységmérés. - Felületi érdesség mérés. - Felületi bevonatok összetételének és vastagságának meghatározása. |
2. Anyagszerkezet vizsgálatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Anyagösszetételek meghatározás | Ismerje - a darabos anyagok porítását, szitavizsgálatát, - a nedvesség-, hamu-, illóanyag-tartalom vizsgálatát, - az alapanyagok, salakok összetételének |
meghatározását analitikai módszerekkel vagy röntgen spektrométerrel. | |
2.2. Metallográfiai vizsgálatok | Legyen képes ismertetni: - a metallográfiai vizsgálatokhoz próbatestek előkészítését (beágyazás, csiszolás, polírozás), - a preszulfátosmakromaratást és Baumann- lenyomat készítését, - az acélok zárványosság vizsgálatát, - az öntöttvas mikroszerkezetének meghatározását. |
3. Műszaki alapismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Műszaki ábrázolás | Ismerje a rajzi szabványokat. Legyen képes elvégezni a síkmértani szerkesztéseket. Ismerje a térelemeket (pont, egyenes, sík). Ismerje a térelemek kölcsönös helyzetét. Ismerje az egyszerűbb síklapú testeket és származtatásukat. Ismerje a forgástesteket és származtatásukat. Ismerje a vetületi ábrázolást: - egy képsíkos ábrázolás, - a második képsík, - a képsík-rendszer, a képsíkok egybeforgatása. Ismerje a térelemek ábrázolását: - pont és egyenes illeszkedése, - különleges helyzetű egyenesek, - egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság, - különböző helyzetű sík ábrázolása. Ismerje a perspektivikus és axonometrikus ábrázolást. Ismerje a géprajzfajták rendszerét, a méretmegadás alapjait. Tudja a vázlatkészítés szerepét, szabályait, technikáját. Ismerje a metszet származtatását, fajtáit, a szelvényt, fajtáit és az ábrázolásuk sajátos szabályait. Tudja a törés, nem teljes vetületek, ferde síkú és elfordított vetületek alkalmazásának szabályait. Ismerje az alábbi esetekre vonatkozó ábrázolási szabályokat: - szimmetrikus tárgy, - kiemelt részletek, - ismétlődő elemek, |
- síkfelület jele, - mozgó alkatrész szélső állása, eredeti körvonal, - csatlakozó alkatrészek, - felületi kialakítások, - alkatrészek felfekvő felülete. Ismerje a méretmegadás jeleit, méretelosztást, szabványos alkatrészek méreteit, mérethálózat felépítésének elveit. Ismerje az - alaptűréseket, szabványos tűrésnagyságokat, - alak- és helyzettűréseket, illesztést, illesztési rendszereket. Ismerje a felületi egyenetlenségek fogalmát, fajtáit, a felületi érdesség megadását, a tűrés és az érdesség összefüggését. Ismerje a felületkikészítés és a hőkezelés megadását. Ismerje az összeállítási rajzok jellemzőit, készítési szabályait. Ismerje a darabjegyzék és a rajzszámozási rendszereket. Ismerje az alábbi gépelemekre vonatkozó ábrázolási szabályokat: - csavarmenetek, - fogazott alkatrészek, - bordás tengelykötések, - rugók, - gördülőcsapágyak, - siklócsapágyak. Ismerje a hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések ábrázolás szabályait. | |
3.2. Mechanika | Ismerje az erő fogalmát és jellemzőit. Értse a statika alaptörvényeit. Tudja meghatározni a közös pontban metsződő és párhuzamos erőrendszer eredőjét. Ismerje a kényszerek fajtáit és jellemzőiket. Tudja az erőt felbontani összetevőire. Tudja meghatározni az erőnyomatékát. Ismerje a síkbeli erőrendszereket. Legyen képes a tartókat jellemezni. Ismerje a szilárdságtani alapfogalmakat. Ismerje az igénybevétel fogalmát, fajtáit: - egyszerű igénybevételek: húzó, nyomó, nyíró, hajlító, csavaró igénybevétel, - összetett igénybevételek. |
3.3. Gépészeti alapismeretek | Ismerje a gépészeti kötésmódokat: - oldható kötések, - oldhatatlan kötések. Ismerje a gépelemek jelképes jelölését, alkalmazásának területeit. Ismerje a hajtási módokat és jelképes jelölésüket: - súrlódásos hajtások, - kényszerhajtások. Ismerje - a sikló csapágyakat, - a gördülő csapágyakat, - a csapágyak kenését. Ismerje a a tengelyek típusait és részeit. Ismerje a tengelykapcsolókat (merev-, rugalmas-, mozgékony tengelykapcsolók). Ismerje az egyéb tengelykapcsolókat (Kardán-, lemezes-, hidraulikus kapcsoló). Ismerje a fékek feladatát, csoportosításukat és működtetését. Ismerje a csővezetékeket és csőkötéseket. |
3.4. Irányítástechnikai alapismeretek | Ismerje az irányítás fogalmát, felosztását (kézi és önműködő irányítás) és az irányítás részműveleteit. Ismerje az irányítási rendszer részeit (az irányított és irányító rendszer, szerkezeti részek, készülék, szerv, elemjelvivő vezeték). Ismerje az irányítási rendszer ábrázolási módját (hatásvázlat és részei). Értse az irányítás fajtáit: szabályozás és vezérlés. |
4. Fémtan
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Metallurgiai folyamatok kémiai alapjai | Ismerje a kémiai folyamatok átalakulási hőit. Ismerje az oldás, oldhatóság fogalmát. Ismerje az oldás és az oldhatóság alkalmazását a kohászati folyamatoknál. Értse a kémiai egyensúly fogalmát. Ismerje a kémiai egyensúlyok kohászati vonatkozásait. Ismerje a tömeghatás törvényét. Értse a tömeghatás törvényének alkalmazását konkrét kohászati gázegyensúlyokra. Ismerje a fém-karbonátok termikus disszociációját. Ismerje a fém-oxidok bomlását és keletkezését. Értse a fém-oxidok redukálhatósági viszonyait. |
Ismerje a kondenzált fázisok egyensúlyát Értse az oldatokban végbemenő egyensúlyok kohászati vonatkozásait. | |
4.2. Fémtani és hőkezelési alapismeretek | Ismerje a kristálytan alapfogalmait, fémek kristályos szerkezetét és az ideális kristály, kristályrendszereket. Értse a kristályosodás folyamatát és az azt befolyásoló tényezők közötti összefüggéseket. Ismerje a kristályosodási képesség, kristályosodási sebesség fogalmát. Ismerje az ötvözet fogalmát, ötvözetkészítés célját, módjait. Ismerje az ötvözetek szövetelemeit: színfém, szilárd oldat, vegyület, eutektikum, eutektoid. Legyen képes értelmezni az ideális egyensúlyi diagramokat. Ismerje az ipari vasötvözeteket, a Fe-C diagramot, Fe- Fe3C diagramot és az ikerdiagramot. Ismerje az elsődleges szövetek, másodlagos szövetek és tulajdonságait. Ismerje az ötvözök hatását. Tudja az ipari vasötvözetek rendszerezését. Értse az öntés és képlékeny alakítás metallográfiai vonatkozásait. Értse az ausztenit átalakulását nem egyensúlyi körülmények között. Ismerje a Bénit, martenzit keletkezését és tulajdonságait. Ismerje a hőkezelés fogalmát, alkalmazásának szükségességeit. Ismerje a hűtés sebességének befolyását az átalakulásra. Ismerje az acélok lágyító és egyneműsítő hőkezelését (feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás, normalizálás, izotermás lágyítás, diffúziós izzítás, ausztenites lehűtés). Ismerje az acélok teljes edzését (ötvözetlen acélok edzése, ötvözött acélok edzése, edzhetőség, átedzhetőség, edzési feszültségek és elhárítási lehetőségei). Ismerje a felületi hőkezeléseket: - összetételt nem változtató (indukciós, láng-, bemártó edzés), - összetételt változtató (betétedzés, ceméntalas, nitridálás, alitálás stb.), - egyéb felületi hőkezelések. Ismerje a szerszámacélok hőkezelését. |
5. Munka- és környezetvédelem
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Munka- és tűzvédelem | Ismerje a munkavédelem: - célját, alapfogalmait, - szervezeti és jogi kérdéseit. Ismerje a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Ismerje a munkavégzés szabályait. Ismerje a gépi berendezések munkavédelmét és biztonságtechnikáj át. Ismerje az anyagmozgatás munkabiztonsági szabályait. Ismerje a tűzvédelem kapcsolatos szabályokat: - a tűzveszélyes anyagokat, - a tűzveszélyességi osztályba sorolást. |
5.2. Környezetvédelem | Ismerje a természetvédelem és a környezetvédelem fogalmát. Ismerje a természetvédelmi jogszabályokat. Ismerje a nemzetközi szervezeteket, egyezményeket. Ismerje a vízszennyezés hatásait. Ismerje az ipari és kommunális szennyvizek kezelését, tisztítását. Ismerje a levegő fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit. Ismerje a levegőszennyezés forrásait. Ismerje a légszennyező gázokat és hatásaikat. Ismerje a por és cseppfolyós szennyező anyagokat. Ismerje a légszennyezés csökkentésének módszereit. Ismerje a veszélyes hulladékokra és a különleges kezelést igénylő hulladékokra vonatkozó előírásokat. |
6. Minőségirányítás
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Minőségirányítás alapjai | Ismerje a minőségirányítás - alapfogalmait, - szabványait. Ismerje a minőség-ellenőrzést. Ismerje a minőségbiztosítást. Ismerje az ellenőrzéstechnológiáját. Ismerje az ellenőrzéstechnikákat. |
6.2. Folyamatok | Ismerje az átadás-átvételi eljárásokat. Üzemeltetési dokumentációk. |
7. Vaskohászat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Nyersvasgyártás | Ismerje a vasérc lelőhelyeket, vasérc előfordulását, vasérc összetételét. Ismerje a vasérc előkészítés módjait (aprítás, osztályozás, pörkölés, brikettálás). Értse a nyersvasgyártás metallurgiai alapjait, nyersvas redukálását. Ismerje a nyersvasgyártásnál felhasznált anyagokat (pellet, vashulladék, salakképző anyagok, kohókoksz). Ismerje az érc előkészítési eljárásokat. Ismerje a kohókoksz előállítását. Ismerje a salak-feldolgozási eljárásokat. Ismerje a füstgáztisztítási eljárásokat. Ismerje a melléktermékeket és azok hasznosítását. |
7.2. Nagyolvasztó | Ismerje a nagyolvasztó - részeit, felépítését, - zónáit, - gépi berendezéseinek felépítését, működését, - kiszolgáló berendezéseinek felépítését, működését. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, | NINCS |
rajzeszközök, íróeszközök | ||
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Teszt jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja az alábbi témakörökből történő átfogó számadás:
- anyagszerkezet vizsgálatok,
- anyagvizsgálatok,
- műszaki alapismeretek,
- munka- és környezetvédelem,
- minőségirányítás,
- vaskohászat,
- fémtan.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, igaz-hamis állításos feladatokból és rajzos feladatokból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
A tesztfeladatok állításokból állnak. A vizsgázónak minden állítást meg kell ítélnie, és megjelölni, hogy helytálló vagy nem helytálló az adott állítás. A helyesen megítélt állítások után jár pont.
Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamisat szakmailag indokolni kell.
A rajzos feladatok lehetnek:
- vetületi ábrázolás,
- rajzkiegészítés
- vagy rajzolvasás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán kihúzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtésével ad számot a képzés során megszerzett tudásáról.
A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 15-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át kétévente cserélni kell.
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
Témakörök:
- "A"feladat:
- munkahelyi egészség és biztonság,
- fémtani és hőkezelési alapismeretek.
- "B"feladat:
- metallurgiai folyamatok kémiai alapjai,
- vaskohászat.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése. | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása. | 4 pont | 4 pont | 8 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete magyarázása. | 4 pont | 4 pont | 8 pont |
Összefüggések értelmezése. | 4 pont | 4 pont | 8 pont |
Megfelelően felépített, világos előadásmód. | 4 pont | 4 pont | 8 pont |
Szaknyelv alkalmazása. | 4 pont | 4 pont | 8 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
21. Az R. Melléklet VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 523 01 Automatikai technikus,
- 54 523 02 Elektronikai technikus,
- 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Olvasott szakmai szöveg megértése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szövegben olvasott fogalmak helyes értelmezése | A fogalmak ismerete, a fogalmakhoz kötődő szakmai tartalmi elemek értése, tévedésmentes értelmezése. |
1.2. A szöveg szakmai tartalmának megértése | A szövegben szereplő fogalmak közötti összefüggések felismerése, a szakmai tartalom megértésén keresztül lényegének kiemelése, a szövegben szereplő ismeretelemek rendszerezése. |
1.3. Szakmai kommunikáció az olvasott szöveg alapján | A szóbeli tétel szövege alapján szakmailag helyes, rendszerezett felelet, a kérdező tanár kérdéseire adott lényegre törő, pontos válaszok. |
2. Szakmai számolási készség_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A szakmai összefüggések, képletek, mértékegységek értelmezése | Az alapvető törvényszerűségek ismerete, a feladat megoldásához szükséges képletek, egyenletek kiválasztása, a megfelelő mértékegységek alkalmazása. |
2.2. A szakmai összefüggések, képletek, mértékegységek használata | Normál alakkal történő számolás, a képletekbe történő pontos behelyettesítés, az egyenletek rendezése, a mértékegységek átváltása, az SI helyes használata. |
2.3. A szakmai követelményeknek megfelelő pontosságú számolás | A számológép alkalmazása, a pontos érték megadása normál alakban és prefixumokkal, a kerekítés szabályainak alkalmazása. |
3. Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A villamos kapcsolási rajzok szabványos rajzjeleinek felismerése | Az elektrotechnikában, az elektronikában és az irányítástechnikában használatos rajzjelek, jelölések, feliratok, a rajzokon történő elhelyezésük ismerete és megnevezése. |
3.2. A kapcsolási rajz alapján az áramkör felismerése | A kapcsolási rajzok, hatásláncok, blokkvázlatok szerkesztési szabályainak ismerete, az áramkör vagy rendszer rajz alapján történő azonosítása. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Elektrotechnika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Villamos áramkör | |
1.1.1. A villamos áramkör részei | Tudja definiálni a legfontosabb villamos mennyiségek (feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség) fogalmát, jellemzőit és mértékegységeit. Tudjon a mértékegységekkel átszámításokat végezni a prefixumok szerint. Legyen képes értelmezni és számításokat végezni az ellenállás megadott fizikai és geometriai paraméterei segítségével. Legyen tisztában az ellenállások negatív és a pozitív hőfokfüggésével, valamint azok gyakorlati vonatkozásaival. Legyen képes hőmérsékletfüggésre vonatkozó számításokat elvégezni. Ismerje a fajlagos ellenállás és a fajlagos vezetés fogalmát. Ismerje az ellenállások fajtáit, szabványos jelölésmódjait, terhelhetőségét és katalógusadatait. Tudja bemutatni az egyszerű áramkör felépítését, jellemzőit. Legyen képes definiálni Ohm törvényét. Legyen képes definiálni az egyenáramú hálózatok csomópontokra és hurkokra vonatkozó Kirchhoff törvényeit. Tudja alkalmazni az Ohm és a Kirchhoff törvényeket egyszerűbb hálózatok jellemzőinek számításánál. Legyen képes számítással meghatározni az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő ellenállást. |
Tudja ismertetni az áram- és feszültségmérő méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat. Legyen képes értelmezni az alapműszer jellemzőit, továbbá számítással meghatározni az előtét- és a sönt ellenállásokat. Legyen képes értelmezni a vezetékek, a terhelés, a részfeszültségek fogalmát. | |
1.1.2. Passzív és aktív hálózatok | Tudja definiálni a feszültségosztás és az áramosztás törvényét. Legyen képes számításokat végezni egyszerűbb feszültség és áramosztó áramkörökön. Legyen tisztában a Wheatstone híddal történő ellenállásmérés módszerével. Tudja ismertetni az ideális, a valóságos feszültség és áramgenerátorok jellemzőit (belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség). Legyen képes számítással meghatározni az egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit. Legyen képes elemezni a kapocsfeszültség terhelő áramtól való függését. Tudjon számításokat végezni a generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. Tudja felrajzolni a feszültség- és az áramgenerátorok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton). Legyen tisztában a Norton és a Thevenin helyettesítő képek közötti kapcsolattal. Legyen képes értelmezni a villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Tudjon számítással meghatározni villamos munkát és teljesítményt. Ismerje a hatásfok fogalmát, és tudjon a berendezések hatásfokának figyelembevételével számításokat végezni. Legyen képes elmagyarázni az illesztést, és mutasson rá annak gyakorlati jelentőségére. |
1.1.3. A villamos áram hatásai | Tudja csoportosítani a villamos áram hatásait (hőhatás, fényhatás, vegyi hatás, élettani hatás, mágneses hatás). Ismerje a villamos energia és a hőenergia közötti kapcsolatot, és értelmezze a fajhő fogalmát. Tudjon felsorolni hőhatáson alapuló jellemző gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés, biztosítók, hűtőbordák). Ismerje a villamos áram fényhatását és alkalmazását (izzó, fénycső). Tudja definiálni Faraday törvényét. |
Legyen képes bemutatni az elektrolízis jellemző gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása, galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás). Ismerjen az áram mágneses hatásával kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat. | |
1.2. Villamos tér | |
1.2.1. A villamos erőtér jellemzői | Tudja ismertetni a villamos erőtér fogalmát és tudja értelmezni jellemzőit (töltés, erőtér, erő, térerősség, feszültség, eltolás). Legyen képes értelmezni a villamos töltések egymásra gyakorolt taszító és vonzó hatását. Tudja definiálni Coulomb törvényét, és legyen képes számításokat végezni a Coulomb törvény segítségével. Tudja ábrázolással szemléltetni a villamos erőteret, és annak homogén változatát. |
1.2.2. Jelenségek villamos térben | Tudja ismertetni a villamos térerősség és az anyagok kapcsolatát, a dielektromos állandó fogalmát. Tudja ismertetni a kapacitás fogalmát, a síkkondenzátor adataitól való függését és mértékegységét. Legyen tisztában az eredő kapacitás kiszámításával soros és párhuzamos kapcsolódású kondenzátoroknál. Legyen képes kifejteni a kisülés, a csúcshatás, az átütés, az elektromos megosztás, és az árnyékolás gyakorlati jelentőségét. Legyen képes értelmezni az időállandót és a kondenzátorok energiáját. Tudja összefoglalni röviden a kondenzátorok gyakorlatban előforduló veszteségeit. |
1.3. Mágneses tér | |
1.3.1. A mágneses erőtér jellemzői | Tudja ismertetni a mágneses erőtér fogalmát és értelmezni jellemzőit (térerősség, indukció, fluxus, gerjesztés). Legyen képes ábrázolással szemléltetni a mágneses erőteret. Tudja értelmezni a mágneses erőtér erőhatásait, és számítással meghatározni a mágneses tér, az áram és a ferromágneses anyag kölcsönhatásánál fellépő erőhatást. Legyen képes számítással meghatározni egyszerű mágneses körök alapjellemzőit. Tudja értelmezni a gerjesztési törvényt. Tudja értelmezni a permeabilitás, a hiszterézis, a diamágneses, a paramágneses és a ferromágneses anyagok fogalmát. |
1.3.2. Elektromágneses | Tudja értelmezni az elektromágneses indukció, a |
indukció | mozgási, a nyugalmi, az önindukció, a kölcsönös indukció és az indukált feszültség fogalmát, jellemzőit. Tudja ismertetni az önindukciós tényező (induktivitás) fogalmát, a tekercs adataitól való függését és mértékegységét. Tudja értelmezni idődiagramok alapján az időállandó fogalmát. Legyen tisztában az eredő induktivitás kiszámításával soros és párhuzamos kapcsolódású tekercseknél. Tudja értelmezni az indukált feszültség nagyságát meghatározó indukciótörvényt és az indukált feszültség irányát meghatározó Lenz törvényt. Legyen tisztában az induktivitás energiáját meghatározó tényezőkkel. Tudja értelmezni a szkinhatás és az örvényáramok gyakorlati vonatkozásait. |
1.4. Váltakozó áramú hálózatok | |
1.4.1. Szinuszos váltakozó mennyiségek | Tudja ismertetni és értelmezni a szinuszos váltakozó jel jellemzőit (amplitúdó, frekvencia, körfrekvencia, periódus idő, pillanatnyi érték, fázisszög). Ismerje a váltakozó mennyiségek ábrázolási módszereit (vonaldiagram, vektordiagram). Tudja értelmezni és kiszámítani a váltakozó jel középértékeit. Ismerje az ohmos ellenállás, a kondenzátor és a tekercs viselkedését váltakozó áramú körben. Legyen tisztában az ideális ohmos, az ideális induktív és az ideális kapacitív fogyasztó jellemzőivel, az induktív és a kapacitív reaktancia, az impedancia és az admittancia fogalmával. |
1.4.2. Az R, L, C áramkörök jellemzői | Tudja értelmezni a tekercsek és a kondenzátorok veszteségeit, a valóságos ohmos ellenállás és a valóságos reaktanciák jóságát. Legyen képes meghatározni vektorábrák segítségével a soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos R-L, R- C és R-L-C áramkörökre vonatkozó jellemzőket (impedancia, admittancia, fázisszög, határfrekvencia, frekvenciafüggés). Legyen képes számításokat elvégezni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön. Ismerje a rezgőkörök fogalmát, valamint tudja felrajzolni a soros és a párhuzamos rezgőkörök |
rezonanciagörbéit. Legyen képes definiálni a rezonancia frekvenciát, a veszteségi ellenállást, a jósági tényezőt, a rezonancia impedanciát, a sávszélességet és a határfrekvenciákat. Tudjon soros és párhuzamos rezgőkörrel kapcsolatos számításokat végezni. Tudja kifejteni a rezgőkörök gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Tudja értelmezni a látszólagos, a hatásos, a meddő teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Ismerje a váltakozó áramú teljesítmények közötti kapcsolatot. | |
1.4.3. Többfázisú hálózatok és villamos gépek | Tudja értelmezni a háromfázisú rendszer fogalmát, jellemzőit (fázistekercsek, fázis feszültségek, vonali feszültségek, teljesítmény, csillagpont, csillagkapcsolás, háromszögkapcsolás, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés). Ismerje a háromfázisú rendszer előnyeit és gyakorlati alkalmazásait. Tudja csoportosítani a villamos gépeket (transzformátorok, generátorok, motorok), és tudj a ismertetni működésük elvi alapjait. Legyen tisztában a transzformátor műszaki jellemzőivel (áttételek, hatásfok, szórás, jelölési mód). Tudja ismertetni a forgó mágneses mező fogalmát és jellemzőit. Tudja csoportosítani a villamos forgógépeket, és tudja ismertetni jellemzőiket (kommutátor, armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám, nyomaték). |
2. Elektronika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Villamos áramköri alapismeretek | |
2.1.1. Kétpólusok | Tudja csoportosítani a villamos áramköri elemeket és kétpólusokat. Legyen képes definiálni az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalmát. Tudja értelmezni a passzív kétpólusok jellemzőit (impedancia, admittancia, fázisszög, helyettesítő kép). Tudja ismertetni az aktív kétpólusok helyettesítésének lehetőségeit. |
2.1.2. Négypólusok | Tudja definiálni az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus |
négypólusok fogalmát. Legyen képes értelmezni a passzív négypólusok jellemzőit impedancia, admittancia és hibrid (z, y, h) paraméteres egyenleteik alapján. Tudja értelmezni a passzív négypólus csillapítását. Tudja dB-ben kiszámítani a passzív négypólus csillapítását. | |
2.2. Félvezető alkatrészek | |
2.2.1. Félvezetők jellemzői, PN átmenet | Ismerje a félvezető anyagok szerkezetét, a vezetés folyamatát tiszta és adalékolt félvezetőkben. Legyen képes értelmezni a félvezetők hőmérsékletfüggését, a PN átmenet felépítését és működését. |
2.2.2. Félvezető alkatrészek j ellemzői | Legyen képes bemutatni és jellemezni a félvezető diódák (egyenirányító, Zener, kapacitás, tűs, alagút, Schottky) felépítését, karakterisztikáit és jellemzőit. Tudja ismertetni a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, alapegyenleteit, karakterisztikáit. Legyen képes az alapkapcsolások, a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszer elemzésére. Legyen képes a kisjelű vezérlés értelmezésére. Tudja bemutatni a többrétegű félvezető eszközök (tirisztor, triac, UJT) felépítését, működését és alkalmazási lehetőségeit. Legyen képes az optoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda, fotoelem, fototranzisztor, fényt kibocsátó dióda) felépítésének, működési elvének és alkalmazási lehetőségeinek ismertetésére. Tudja értelmezni az erősáramú félvezető eszközök (négyrétegű dióda, tirisztor, diac, triac, UJT, lézerdióda) felépítését, működését, és karakterisztikáját. Tudja ismertetni a félvezető eszközök gyakorlati alkalmazásait, műszaki katalógusadatait. |
2.3. Erősítők | |
2.3.1. Tranzisztoros erősítők | Tudja definiálni a lineáris és a nemlineáris működést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot. Legyen képes bemutatni és értelmezni a munkapont, a munkaegyenes szerepét, a munkapont beállítására szolgáló megoldásokat. Tudja számítással meghatározni a munkapontbeállító alkatrészeket bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál. Legyen képes értelmezni az általános erősítő jellemzők |
(feszültségerősítés, áram erősítés, teljesítményerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállást, frekvenciafüggés, határfrekvenciák, sávszélesség) fogalmát. Tudja felrajzolni a bipoláris és az unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat. Legyen képes számítással meghatározni a közös emitteres és a közös source-u alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit. Tudja értelmezni e két alapkapcsolás kisjelű helyettesítő képeit. Tudja ismertetni a visszacsatolás elvét, fajtáit, a visszacsatolás hatásait az erősítő jellemzőire. Legyen képes bemutatni a negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósításait. | |
2.3.2. Műveleti erősítők | Tudja ismertetni a műveleti erősítők tömbvázlatos felépítését és jelképi jelöléseit. Legyen képes felrajzolni az integrált műveleti erősítős alapkapcsolásokat. Tudja értelmezni jellemzőiket (feszültségerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás). Tudja ismertetni a műveleti erősítők munkapont beállítási lehetőségeit. Legyen képes meghatározni a műveleti erősítős alapkapcsolások (invertáló és nem invertáló) méretezésére szolgáló összefüggéseket. Legyen képes számítással meghatározni a műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozóáramú jellemzőit (bemeneti és kimeneti ellenállás, feszültségerősítés). Tudja ismertetni a műveleti erősítők műszaki katalógus adatait. |
2.4. Impulzustechnika | |
2.4.1. Impulzusok | Ismerje az impulzus fogalmát és fajtáit. Legyen képes értelmezni az impulzusok jellemzőit (amplitúdó, frekvencia, periódusidő, impulzus idő, felfutási- és visszafutási idő, felfutási és visszafutási meredekség, felfutási és visszafutási sebesség, tetőesés, túllövés, kitöltési tényező). Tudja felrajzolni a legfontosabb impulzusfajtákat. |
2.4.2. Impulzustechnikai áramkörök | Legyen képes elmagyarázni a passzív jelformálók (differenciáló-, integráló és diódás vágóáramkör) működését. Ismerje a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit. Tudja értelmezni a félvezető elemek és a műveleti erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot. |
Legyen képes elmagyarázni a bistabil, a monostabil, az astabil multivibrátor működését és értelmezze jellemzőiket. Legyen tisztában az impulzus-előállító áramkörök gyakorlati szerepével. | |
2.5. Digitális technika alapjai | |
2.5.1. Logikai algebra | Tudja definiálni a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzőit. Ismerje a kettes és a tizenhatos számrendszer jellemzőit és az átszámítási algoritmusokat. Tudja bemutatni a logikai függvények leírási módjait (szöveges, igazságtáblázat, logikai vázlat, algebrai alak). Tudja értelmezni az egy-, a két- és a többváltozós logikai függvényeket. Ismerje a logikai (Boole) algebra alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerűsítés szabályait. Legyen képes értelmezni a logikai függvények mintermes és maxtermes szabályos alakjait. Tudja összehasonlítani a minterm- és a maxterm táblák felépítésének elvét, legyen képes bemutatni a szabályos alakok közötti átalakítást és a függvények szabályos alakra hozását. Tudjon logikai feladatok alapján logikai függvényeket minimalizálni. |
2.5.2. Logikai hálózatok | Ismerje a kombinációs hálózatok jellemzőit, a logikai kapuk rajzjeleit. Legyen képes bemutatni a funkcionálisan teljes rendszereket (NÉV, NAND, NOR rendszer). Legyen képes realizálni egyszerűsített logikai függvényeket NÉV, NAND és NOR rendszerben. Ismerje a szekvenciális (sorrendi) hálózatok jellemzőit és csoportosítását, az elemi sorrendi áramkörök (tárolók) rajzjeleit. Legyen képes bemutatni a tároló áramkörök alaptípusait (R-S, J-K, T, D tároló). Tudja felírni az egyes tároló típusok vezérlési táblázatait. |
3. Irányítástechnika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Irányítástechnikai alapismeretek |
3.1.1. Alapfogalmak | Tudja értelmezni az irányítás fogalmát, részműveleteit (érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés, beavatkozás). Tudja ismertetni az irányításban alkalmazott segédenergiák (villamos, pneumatikus, hidraulikus, vegyes) jellemzőit, a nem villamos mennyiségek villamos jelekké történő átalakításának módjait. |
3.1.2. Irányítási rendszer | Ismerje az irányítási rendszer felépítését, a hatáslánc, a jelhordozó és a jel fogalmát. Tudja értelmezni az analóg és a digitális jel jellemzőit. Legyen képes bemutatni az irányítási rendszer fő részeit (irányító berendezés, irányított berendezés) és az irányítási rendszer szerkezeti részeit (elem, szerv, jelvivő vezeték). |
3.2. Vezérlés | |
3.2.1. Alapfogalmak | Ismerje a vezérlés fogalmát, hatásláncát, a vezérlések fajtáit. |
3.2.2. Vezérlési rendszer | Ismerje a vezérlési vonal részeitjeleitjellemzőit. Tudja értelmezni a vezérlési hatáslánc szerveit (érzékelő, vezérlőj elformáló, erősítő, végrehajtó, beavatkozó szerv). Tudja értelmezni a vezérlések felosztását a felhasznált segédenergiák, illetve a vezérlőjel alapján. Ismerje a vezérlések ábrázolási módjait. Ismerje az áramútrajz rajzjeleit, tervjeleit. Legyen képes olyan egyszerű relés kapcsolások áramútrajzát elkészíteni, mint öntartás, távvezérlés. |
3.3. Szabályozás | |
3.3.1. Alapfogalmak | Ismerje a szabályozás fogalmát, hatásvázlatát, a szabályozások fajtáit. |
3.3.2. Szabályozási rendszer | Ismerje a szabályozási kör részeit Jeleit Jellemzőit. Tudja értelmezni a szabályozási kör szerveit (érzékelő, alapjel képző, különbségképző, jelformáló, erősítő, végrehajtó szerv, beavatkozó szerv). Tudja értelmezni a szabályozások felosztását az alapjel időbeli lefolyása, a hatáslánc jeleinek folytonossága, a szabályozás folyamatossága, a rendszer szerkezete szerint. Legyen tisztában a szabályozások ábrázolási módjaival. Ismerje a tagok csoportosítását jelátvitel szerint (arányos, integráló, differenciáló), és a stabilitás fogalmát. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, sablonok, vonalzók | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyagok
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | Témakörök |
Mikor? | NINCS | Jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | |
60 perc | 120 perc |
Egyszerű, rövid feladatok (elektrotechnika, elektronika, irányítástechnika témakörből) | Összetett feladatok (elektrotechnika, elektronika témakörből) | "A" altétel kifejtése: elektrotechnikai témakörből "B" altétel kifejtése: elektronikai vagy irányítástechnikai témakörből |
40 pont | 60 pont | 50 pont |
100 pont |
Írásbeli vizsga
A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a tanuló elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról az ismeretek, a képességek, az alkalmazás tekintetében egyaránt.
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak két feladatlapon központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (60 perc) és a II. (120 perc) Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására.
Az írásbeli feladatlapok tartalmi és formai jellemzői
Az I. Feladatlap egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, a II. Feladatlap elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igényli.
A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása mindkét feladatlapon az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.
Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.
I. Feladatlap: Egyszerű, rövid feladatok
Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, vagy elektronikai, vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-12 kérdésből, utasításból, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.
II. Feladatlap: Összetett feladatok
Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálás-jellegű követelményekre is építenek. A számolást (méretezést) is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.
Kompetenciák | % | |||
I. Feladatlap: Egyszerű, rövid feladatok | Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása | 20 | ||
Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása | 20 | |||
II. Feladatlap: Összetett feladatok | Pontos számolás, feladatmegoldás, precíz méretezés | 30 | ||
Összefüggések ábrázolása és értelmezése | 30 | |||
Lehetséges feladattípusok | ||||
1. Ellenállás meghatározása paramétereiből és ellenállás hőfokfüggés számítások. | ||||
2. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban. | ||||
3. Összetett ellenállás-hálózatok méretezése, feszültség- és áramosztás számítása. | ||||
4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások. | ||||
5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások. | ||||
6. A Norton-, és a Thevenin-tétel alkalmazása. | ||||
7. Egyszerű számítások villamos és mágneses erőtérben. | ||||
8. Indukciós jelenségekkel kapcsolatos egyszerű számítások. | ||||
9. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása. | ||||
10. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása. | ||||
11. Négypólusok paramétereinek meghatározása számítással. | ||||
12. Egyszerű szűrőáramkörök méretezése. | ||||
13. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások paramétereinek kiszámítása. | ||||
14. Műveleti erősítők számítása. | ||||
15. Logikai függvények szabályos alakra hozása, átalakítása, minimalizálása. | ||||
16. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NEV, NAND és NOR rendszerben. | ||||
A feladatok, részfeladatok javasolt pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az I. Feladatlap (egyszerű, rövid feladatok), valamint a II. Feladatlap (összetett feladatok) értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai-irányítástechnikai jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni.
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész az elkülönített 2 altételsorból húzott egy 1 -1 db altétel kifejtéséből áll. Az "A" és a "B" altételt a vizsgázó egymástól függetlenül húzza ki.
A szóbeli feleléskor az altételek és a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
Az altételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a kérdező tanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva, önállóan kell felelnie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.
A szóbeli tételsor 20-30 tételből áll. Évente cserélni kell a tételek 10-20%-át.
A szóbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.
Tételtípusok
Minden szóbeli tétel két altételből ("A" és "B") tevődik össze. Az "A" altétel elektrotechnikai, a "B" altétel elektronikai vagy irányítástechnikai témakörű. Minden altétel egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | "A" altétel | "B" altétel | Összesen |
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, törvények, szabályok, összefüggések értelmezése | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége, a műszaki nyelv alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
A jelenségek, összefüggések megmagyarázása, alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
22. Az R. Melléklet TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A távközlés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XII. Távközlés ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető,
- 54 523 05 Távközlési technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Logikus gondolkodás | |
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok | Tudja az otthoni és kisvállalati hálózatok kialakítását megtervezni, azokat megvalósítani. Ismerje az alapvető hálózati hibákat, tudja azokat felderíteni és elhárítani. Ismerje a forgalomirányítás szükségességét és a kisvállalati környezetben a megvalósításának lehetőségeit. |
1.2. Információtechnológia | Tudjon egy adott feladatnak megfelelő számítógép hardver- és szoftverkörnyezetét kiválasztani. Tudjon alapvető hardveres és szoftveres problémákat felderíteni. |
2. Önállóság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Egyen- és váltakozó áramú számítások | Tudjon alapvető számításokat elvégezni egyen- és váltakozó áramú áramkörökben. |
2.2. Műveleti erősítő és alapkapcsolások méretezése | Legyen képes erősítő kapcsolásokat méretezni, jellemzőket számítani. |
2.3 Otthoni és kisvállalati hálózat tervezése és üzemeltetése | Legyen tisztában az otthoni és kisvállalati hálózat eszközeivel. Tudja felmérni az otthoni és kisvállalati hálózat eszközigényét, és ez alapján legyen képes a hálózat megtervezésére és az eszközök konfigurálására. |
3. Pontosság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Elektrotechnikai és elektronikai számítások | Tudja a számításokat hibahatáron belül elvégezni. |
3.2. Elektrotechnikai és elektronikai mérések | Tudjon méréseket a hibahatáron belül elvégezni az egyen- és váltakozó áramú, valamint az analóg és digitális áramkörökben. |
3.3. Információtechnológia | Tudja a hardver- és szoftverkarbantartási feladatokat precízen végrehajtani. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Információtechnológia
1.1. Információtechnológiai alapok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba | |
Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv | Ismerje a számítástechnikában leggyakrabban használt számrendszereket (kettes, tizenhatos), és tudjon a számrendszerek között átváltásokat elvégezni. Tudjon kettes számrendszerbeli számokon alapvető logikai műveleteket elvégezni. Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését és működését. |
Számítógép egységei | Ismerje a számítógép főbb alkatrészeit: alaplap, processzorok és foglalatok, memória típusok, buszrendszer, illesztőkártyák, tápegység, stb. Ismerje az egyes alkatrészek csatlakoztatási lehetőségeit. |
BIOS | Ismerje a BIOS alapvető feladatait, és tudja a BIOS főbb beállításait módosítani. |
Háttértárak és típusaik | Ismerje a legelterjedtebb háttértárakat (merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus háttértár). Ismerje a háttértárak főbb jellemzőit. Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját. |
Nyomtatók | Ismerje a nyomtatók típusait (mátrix, tintasugaras, lézer), azok működési elvét, jellemző paramétereit. |
1.1.2. Szoftverismeretek | |
Szoftver | Legyen tisztában a szoftver fogalmával, a szoftverek csoportosításának különböző módjaival. |
Operációs rendszer | Ismerje az operációs rendszer fogalmát, alapvető feladatait, típusait és jellemzőit. Tudjon operációs rendszert választani megadott feltétlek alapján. |
Partíció, formázás, fájlrendszerek | Ismerje a háttértárak üzembe helyezésének lépéseit. Ismerje a partíció és a formázás fogalmát. Ismerje a fájlrendszer fontosságát és a legfontosabb fájlrendszereket. Legyen tisztában az általa használt operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatával és indítási módjaival. |
Könyvtárstruktúra | Ismerje a felhasználói és rendszerkönyvtárakat, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat. |
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai | |
Rosszindulatú szoftverek | Ismerje a számítógépes károkozókat és azok legfontosabb jellemzőit (vírus, trójai, féreg, adware, spyware, spam). |
Támadástípusok | Legyen tisztában az alapvető támadástípusokkal és a megtévesztési technikákkal. |
Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. | Ismerje a hatékony védekezés lehetőségeit. Ennek kapcsán ismerje a frissítések jelentőségét és a károkozók szűrésének lehetőségeit. |
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.2.1. Számítógép összeszerelése | |
Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata | Legyen képes egy számítógépben a kábelek, perifériák csatlakoztatására. Tudja a BIOS alapszintű beállítását elvégezni. Legyen képes memóriát bővíteni, háttértárat beszerelni asztali számítógépekben. |
1.2.2. Telepítés és konfigurálás | |
Operációs rendszerek telepítése és karbantartása | Tudja egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit meghatározni. Tudjon egy háttértárat üzembe helyezni, azon |
partícionálást és formázást végrehajtani. Tudjon meghajtó programokat, frissítéseket, hibajavító csomagokat telepíteni. Tudjon alkalmazásokat telepíteni és eltávolítani. | |
Számítógép védelme | Ismerje a tűzfal fogalmát és legyen képes a személyes tűzfal alapszintű beállításait elvégezni. Tudja a biztonságos böngészés beállításait elvégezni. |
1.2.3. Megelőző karbantartás | |
Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai, karbantartási terv | Legyen képes a nyomtatóknál az alapvető karbantartási munkák elvégzésére (festékszint ellenőrzés, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére). Legyen képes az alapvető alkatrészek csatlakozásainak ellenőrzését végrehajtani. Ismerje a merevlemez karbantartásával kapcsolatos fogalmakat, műveleteket (lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés). Legyen tisztában az ütemezett karbantartási feladatokkal. |
2. Hálózati ismeretek
2.1. Hálózati ismeretek I.
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok | |
Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez | Legyen tisztában a helyi hálózati és az internetes kommunikációs lehetőségekkel. Ismerje az alapvető hálózati összetevőket. |
Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása | Legyen tisztában az alapvető LAN technológiákkal. |
Hálózati eszközök és átviteli közegek | Ismerje helyi hálózatok alapvető eszközeit és azok jellemző tulajdonságait. Legyen tisztában az alapvető hálózati közegekkel (vezetékes, vezeték nélküli), azok tulajdonságaival illetve jellemzőivel. |
Hálózati címzés | Legyen tisztában a fizikai és a logikai címzés fogalmával és azok jellemzőivel. Ismerje az IPv4-es címek felépítését és tulajdonságait. Legyen tisztában a NAT (Hálózati címfordítás) |
fogalmával. | |
Hálózati szolgáltatások | Legyen tisztában a helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásaival és azok jellemzőivel. Ismerjen egyenrangú (peer-to-peer) és az ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásokat és hálózatokat. |
Hálózati modellek és protokollok | Legyen tisztában az OSI és TCP/IP rétegelt modellel, és ismerje az egyes rétegeket és azok alapvető feladatait. Legyen tisztában az alapvető hálózati protokollokkal. |
Vezeték nélküli hálózatok | Legyen tisztában a vezeték nélküli hálózatok technológiai fogalmaival. Ismerje a vezeték nélküli hálózatokban leginkább használt eszközöket. Legyen tisztában a vezeték nélküli hálózati szabványokkal és azok legjellemzőbb tulajdonságaival. Ismerje a vezeték nélküli helyi hálózatok biztonságának alapvető problémáit és a különböző megoldásokat (titkosítás, hitelesítés). |
Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika | Legyen tisztában a hálózatokat fenyegető alapvető veszélyekkel és a védekezési lehetőségekkel. Ismerje a hibaelhárítási módszereket, a szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket. |
Otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezése | Tudjon egy otthoni vagy kisvállalati hálózatot megadott szempontok alapján megtervezni. |
2.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) | |
Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP) | Legyen tisztában az internet alapvető szolgáltatásaival és az internetszolgáltatók (ISP) által nyújtott szolgáltatásokkal. Ismerje a hálózatok közötti - ISP-n keresztüli - kapcsolódás lehetőségeit. Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási és alkalmazási protokollokat. |
Hálózati eszközök konfigurálási feladatai | Legyen tisztában a forgalomirányítók és kapcsolók felépítésével, működésével, jellemzőivel, indulási folyamatával. Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű konfigurációs beállításait. |
Forgalomirányítás | Ismerje a forgalomirányítás alapfogalmait. Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső). Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a forgalomirányítási lehetőségeket. |
WAN technológiák | Ismerje az alapvető WAN technológiákat. |
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat | |
Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez | Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat beállítására. Legyen képes hálózati eszközök üzembe helyezésére és működésük ellenőrzésére. |
Kábelkészítés, tesztelés | Legyen képes csavart érpáras kábelek készítésére és a kábelek tesztelésére, alapvető hibáinak beazonosítására. |
IP címzés | Ismerje az IPv4 címek kiosztásának és beállításának lehetőségeit. Legyen képes az IPv4 címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen képes a klienseken a dinamikus IPv4 címbeállításra. Legyen képes a DHCP szolgáltatás forgalomirányítón való konfigurálása. |
Vezeték nélküli hálózatok beállítása | Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálására. Legyen képes az alapvető biztonsági beállítások elvégzésére a hozzáférési ponton. |
2.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat | |
IP címzés a LAN-ban | Legyen tisztában a statikus NAT és a túlterheléses PAT megvalósításának lehetőségeivel. |
Hálózati eszközök konfigurálása | Legyen képes a forgalomirányító és a kapcsoló alapszintű konfigurálására. Legyen képes távoli elérés beállítására (telnet). Legyen képes alapvető biztonsági beállítások elvégzésére az eszközökön. Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére, CPE csatlakoztatására az ISP-hez és a WAN csatlakozás beállítására. Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására (RTP, RTPv2, statikus). |
Biztonsági mentések | Legyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és rendszerét menteni, illetve helyreállítani. |
3. Elektrotechnika
3.1. Elektrotechnika elmélet
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1.1. Villamos alapfogalmak | Ismerje a villamos alapfogalmakat, azok mértékegységét. |
3.1.2. Egyenáramú hálózatok | |
Alaptörvények | Tudja az Ohm és a Kirchhoff törvényeket. |
Ellenállás-hálózatok | Tudja kiszámítani az eredő ellenállást az ellenállás- hálózatokban. |
Feszültség- és áramosztók | Legyen tisztában a feszültség- és áramosztásra vonatkozó törvényekkel, valamint azok technikai alkalmazásával. Tudjon méréshatár kiterjesztést számolni, előtét- és sönt ellenállást meghatározni. Legyen tisztában a Wheatstone hídkapcsolással. |
Számítások | Legyen képes egyszerűbb aktív és összetett hálózatokban villamos jellemzőket számolni. |
Generátorok | Ismerje a Thevenin- és Norton-modellt. Tudjon összekapcsolt generátorok kapcsolásokat számítani. Ismerje az illesztés fogalmát. |
3.1.3. Villamos erőtér | |
Az erőteret jellemző mennyiségek | Legyen tisztában a villamos térerősség, a potenciál fogalmával és a Coulomb-törvénnyel. |
A villamos kapacitás | Tudja a kapacitás fogalmát, mértékegységét és rajzjelét. Legyen képes kondenzátorok (síkkondenzátor, összekapcsolt kondenzátorok) kapacitását és eredő kapacitását kiszámolni. Ismerje a kondenzátorok töltési és kisütési folyamatát, az időállandót, a kondenzátorban tárolt energiát és az azt meghatározó tényezőket. |
3.1.4. Mágneses erőtér | |
Az erőteret jellemző mennyiségek | Tudja a mágneses indukció, a térerősség és a |
fluxus fogalmát, jelölését, mértékegységét. Ismerje a mágneses tér erőhatásait. Ismerje a mágneses gerjesztést, a gerjesztési törvényt. | |
Az anyagok mágneses viselkedése | Legyen tisztában a ferromágneses anyagokkal, alkalmazásukkal és a mágnesezési görbékkel. |
3.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás | |
Az elektromágneses indukció | Legyen tisztában az indukciótörvénnyel és annak technikai alkalmazásaival. |
Induktivitás | Ismerje az induktivitás és kölcsönös induktivitás fogalmát, rajzjeleit. Legyen képes tekercsek induktivitásának számítására. |
Energiaáramlás az áramkörben | Ismerje az energiaáramlási modelleket. Tudja az elektromágneses hullám jellemzőit. |
3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok | |
Az impedancia | Legyen tisztában az impedancia fogalmával, jellemzőivel és ábrázolásával. |
Az áramköri elemek impedanciája | Ismerje az áramköri elemek (ellenállás, tekercs és kondenzátor) váltakozó áramú ellenállásának nagyságát és fázisviszonyait. |
Soros és párhuzamos RL | Tudja meghatározni az impedancia nagyságát, irányát (fázisszög), a határfrekvenciákat, feszültségeket és az áramokat. |
Soros és párhuzamos RC | Tudja meghatározni az impedancia nagyságát, irányát (fázisszög), a határfrekvenciákat, feszültségeket és az áramokat. |
Soros és párhuzamos RLC | Tudja meghatározni az impedancia nagyságát és irányát (fázisszög), a rezonanciafrekvenciát, a feszültségeket és az áramokat. Ismerje az impedancia és fázishelyzet frekvencia menetét. |
Valóságos tekercs | Ismerje a valóságos tekercs helyettesítő képét és a jósági tényezőt. |
Valóságos kondenzátor | Ismerje a valóságos kondenzátor helyettesítő képét és a veszteségi tényezőt. |
Váltakozó áramú teljesítmények | Ismerje a látszólagos, hatásos, meddő teljesítményeket, számításuk összefüggéseit. |
3.1.7. Villamos gépek | |
Villamos gépek csoportosítása, működési elveik | Ismerje a többfázisú hálózat fogalmát, létesítését. Legyen tisztában a transzformátor elvi felépítésével, működésével és alkalmazásának szükségességével. Ismerje a háromfázisú hálózat előnyeit. Ismerje az egyenáramú motor felépítését, tulajdonságait. |
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.2.1. Egyenáramú mérések | |
A mérés fogalma. Méréstechnikai alapismeretek | Legyen tisztában a mérés pontossággal és a mérési hibával. Tudjon analóg és digitális mérőműszereket kezelni. Tudja használni a DC mérések eszközeit, műszereit. |
Alapmérések | Legyen képes az Ohm törvényének vizsgálatára, a Kirchhoff törvényeinek igazolására, a feszültség- és áramosztás vizsgálatára. Legyen képes ellenállásméréseket végezni. |
3.2.2. Váltakozó áramú mérések | |
Az AC mérés eszközei | Ismerje és tudja használni a jelgenerátor, oszcilloszkóp, mV mérő eszközöket. |
Váltakozó áramú alapmérések | Legyen képes az Ohm-törvény vizsgálatára váltakozó áramú körökben. Tudjon soros és párhuzamos RL és RC tagokat mérni. Legyen képes egyreaktanciás és vegyes hálózatok mérésére. Legyen képes soros és párhuzamos táplálású rezgőkörök mérésére. |
4. Távközlés-elektronikai alaptevékenység
4.1. Távközlés elektronika elmélet
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1.1. Elektronikai eszközök | |
Félvezető technika alapjai | Ismerje a P-N átmenetet, a diódát és jellemzőiket, |
karakterisztikáikat. Ismerje a bipoláris és unipoláris tranzisztor felépítését, működését, karakterisztikáikat, jellemzőiket. | |
Speciális diódák és optocsatolók | Legyen tisztában a speciális félvezetők (Varicap alagútdióda, zener dióda, LED, optocsatolók, numerikus kijelzők, lézerdiódák) felépítésével és működésével. |
4.1.2. Erősítők | |
Munkapont beállítás | Ismerje a félvezetők csoportosítását osztályok (A, B, AB, C) szerint, valamint a munkapont beállító és stabilizáló kapcsolásokat. Ismerje a bipoláris és térvezérlésű tranzisztorok statikus és dinamikus vezérlését. |
Alapkapcsolások | Legyen tisztában az alapkapcsolások (közös emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú) működésével, jellemzőivel, alkalmazási területeivel. Tudja a közös emitteres és a közös source-ú kapcsolásokat méretezni, jellemzőiket meghatározni számítással. Tudjon többfokozatú erősítőt számítani. |
Visszacsatolások | Ismerje a visszacsatolt hálózatok jellemzőit, a visszacsatolás hatását. |
Nagyjelű erősítők | Ismerje a teljesítményerősítő jellemzőit, kivezérelhetőségét. Ismerje a munkapont beállítás lehetőségeit, a hűtés elvét; az A, B és AB osztályú kapcsolásokat. |
4.1.3. Műveleti erősítők | |
Alapkapcsolások | Ismerje a munkapont beállítást és az ofszet kompenzálást. Legyen tisztában az alapáramkörök (invertáló, nem invertáló, összeadó, kivonó) működésével és jellemzőinek számításával. Ismerje a frekvenciakompenzálás, a jelkövetési sebesség, a határfrekvencia fogalmakat és számításukat. |
4.1.4. Elektronikus áramkörök |
Oszcillátorok | Legyen tisztában az oszcillátorok felépítésével, működésével, jellemzőivel, típusaival. Ismerje a VCO-t, az astabil multivibrátort, a hullámforma generátorokat. |
Tápegység | Ismerje az egyenirányító kapcsolásokat, a hálózati egyenirányítókat, feszültség stabilizátorokat, a túláram védelmeket. Ismerje a kapcsolóüzemű stabilizátorok felépítését, működését. |
4.1.5. Digitális technika | |
Logikai alapműveletek | Legyen tisztában a logikai alapműveletekkel (tagadás, VAGY, ÉS) és igazságtáblázataikkal. Ismerje a Boole-algebra alaptételeit, szabályait. Legyen tisztában az összetebb logikai alapműveletek megvalósításával (NAND, NOR). |
Logikai függvények | Ismerje a logikai függvények megadásának lehetőségeit (diszjunktív, konjunktív normál alak). Tudjon logikai függvényeket egyszerűsíteni és logikai kapukkal (NAND; NOR) realizálni. Tudja kombinációs hálózatok analízisét elvégezni. |
Digitális áramkörök | Ismerje a digitális áramkörök (tárolók, flip-flopok, számlálók, összeadók, sorrendi hálózatok, Multiplexerek/demultiplexerek, digitális komparátorok) működését és felépítését. |
4.1.6. Villamos jel | |
Digitális és analóg jelek | Legyen tisztában a jel jellemzés módjaival (időfüggvény, spektrum, a dinamika). Ismerje az alapvető spektrumformákat. |
Teljesítmény- és feszültségszint | Legyen tisztában a teljesítmény- és feszültségszint fogalmával, és tudja azokat kiszámolni. Ismerje az abszolút és relatív szinteket, a viszonyszámok logaritmikus kifejezését. |
A jel és a zaj fogalma | Ismerje a termikus zaj fogalmát, jellemzőit. Ismerje a zajtényezőt, a négypólusok zajtényezőjét, négypóluslánc eredő zajtényezőjét. |
A nemlineáris és a lineáris torzítás | Ismerje a harmonikus és intermodulációs, valamint az amplitúdó- és fázistorzítás jellemzőit. |
4.1.7. Energia terjedése |
vezetéken | |
Az energia terjedése | Legyen tisztában a haladóhullám, a vezetéken mérhető hullámhossz, a hullámellenállás, a csillapítás állandó és fázisállandó fogalmával. |
A hullámimpedanciával, lezárt vezeték | Ismerje a reflexiós tényezőt és az állóhullám arány fogalmát, összefüggéseit. Ismerje az illesztés és illesztetlenség fogalmát, a reflexió okozta csillapítást. |
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.2.1. Elektronikai eszközök mérése | |
Elektronikai eszközök és áramkörök mérései | Tudja vizsgálni a félvezető eszközök (diódák, bipoláris tranzisztor, térvezérlésű tranzisztorok) karakterisztikáját, paramétereitjellemzőit. Legyen képes az alábbi erősítőfokozatok jellemzőinek mérésére, vizsgálatára: közös emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú, műveleti erősítős alapkapcsolások. Legyen képes a komparátorok vizsgálatára, a Wien-hidas oszcillátor mérésére. Legyen képes az egyenirányítás és a tápegység jellemzőinek vizsgálatára. |
4.2.2. Digitális technika mérése | |
Logikai kapuáramkörök vizsgálata | Ismerje a logikai kapcsolatok egyszerűsítését. |
Logikai áramkörök vizsgálata | Legyen képes funkcionális hálózatok jellemzőinek mérésére. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint |
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, esetleges forrás fájlok | Eszköz- és szoftverlistában felsorolt eszközök, szoftverek |
Nyilvánosságra hozandók:
Középszint | ||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | Szoftverlista | Eszköz- és szoftverlista |
Mikor? | A vizsga évét megelőző tanév végéig | A vizsga évét megelőző tanév végéig |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
180 perc | 15 perc | ||
Feladatlap | |||
Elektortechnika feladat | Távközlés elektronika feladat | Számítógéppel megoldott gyakorlati feladatok | Egy tétel kifejtése és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
25 pont | 35 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor megoldásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszőlegesen oszthatja meg az egyes részek között, és a megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell bocsátani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. A gyakorlati vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az egyes konfigurációkon telepítve kell lennie a feladat megoldásához szükséges szoftvernek. A vizsgát szervező intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában érintett konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, ha az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet. A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponenst. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához esetlegesen szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot, és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg megkezdheti a számítógép használatát.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
Feladatok | Idő |
Elektortechnika | 50 perc |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 70 perc |
Hálózati ismeretek | 60 perc |
A gyakorlati vizsga feladatai az alábbi témakörök közül kerülnek ki:
Feladatok | Témakörök |
Elektrotechnika | 3.1.2. Egyenáramú hálózatok 3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok |
4.1.1. Elektronikai eszközök | |
Távközlés-elektronikai | 4.1.2. Erősítők |
alaptevékenység | 4.1.3. Műveleti erősítők |
4.1.5. Digitális technika | |
Hálózati ismeretek | 2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat |
2.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat |
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A gyakorlati feladatok számítást igénylő feladatokból és számítógép segítségével történő feladatmegoldásból állnak.
A számítást igénylő feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak. A számítást igénylő feladatok két elektrotechnikai feladatból és két távközlés elektronikai feladatból állnak.
A távközlés elektronikai feladat két részből áll, amelyek három témakörből kerülhetnek ki:
- erősítők: alapkapcsolások számítása,
- műveleti erősítők számítása,
- digitális technika: logikai függvények egyszerűsítése és megvalósítása.
A számítógép segítségével történő feladatmegoldás egy feladatból áll, amely a hálózati ismeretek I. témakörből kerülhet ki.
A részek tartalmi elemei a megadott témakörök követelményeiből kerülnek ki. A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik.
A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Feladatok | Pontszám |
Elektortechnika | 25 pont |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 35 pont |
Hálózati ismeretek | 40 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (például interneteléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok, stb.). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét és a gyakorlati ismereteit méri.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsort úgy kell összeállítani, hogy az legalább 20 tételből álljon. A szóbeli tételsor tételeinek 10-20%-át minden évben cserélni kell. A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén a gyakorlati ismeretanyagot kéri számon. A szóbeli tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is kell, hogy tartalmazzanak.
A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik a számadás:
1.1. Információtechnológiai alapok
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
1.1.2. Szoftverismeretek
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
1.2.1. Számítógép összeszerelése
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
1.2.3. Megelőző karbantartás
2.1. Hálózati ismeretek I.
2.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
2.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
3.1. Elektrotechnika elmélet
3.1.1. Villamos alapfogalmak
3.1.2. Egyenáramú hálózatok
3.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás
3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.
3.2.1. Egyenáramú mérések
3.2.2. Váltakozó áramú mérések
4.1. Távközlés elektronika elmélet
4.1.1. Elektronikai eszközök
4.1.2. Erősítők
4.1.3. Műveleti erősítők
4.1.4. Elektronikus áramkörök
4.1.5. Digitális technika
4.1.6. Villamos jel
4.1.7. Energia terjedése vezetéken
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.
4.2.1. Elektronikai eszközök mérése
4.2.2. Digitális technika mérése
Az 1.2., a 2.2., a 3.2. és a 4.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni az eszköz- és szoftverlistában meghatározott eszközökkel, és azt a felelet során kell bemutatni.
A szóbeli tételsort az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal kell összeállítani úgy, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kérje számon.
Témakör | Arány |
1.1. Információtechnológiai alapok | 15% |
1.2. Információtechnológiai gyakorlat | 10% |
2.1. Hálózati ismeretek I. | 15% |
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat | 5% |
3.1. Elektrotechnika elmélet | 15% |
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I. | 10% |
4.1. Távközlés elektronika elmélet | 15% |
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II. | 15% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 5 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása | 10 pont |
Tartalmi kifejtés, elvek, folyamatok ismerete és alkalmazása | 15 pont |
Összefüggések értelmezése | 6 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 8 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 6 pont |
SZÓBELI OSSZPONTSZAM: | 50 pont" |
"
23. Az R. Melléklet INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
Az informatika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 213 05 Szoftverfejlesztő,
- 54 481 01 CAD-CAM informatikus,
- 54 481 02 Gazdasági informatikus,
- 54 481 04 Informatikai rendszergazda,
- 54 481 05 Műszaki informatikus,
- 54 482 01 IT mentor.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat |
megfelelő helyen és módon. | |
Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait. | |
1.2 A szakmai fogalmak, az | Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített |
ismeretanyag bemutatása, | módon, következetesen használni a szakmai |
értelmezése | kifejezéseket. |
Legyen képes a szakmai kifejezések helyes | |
1.3. Kommunikáció szakmai | használatával egy adott témát önállóan kifejteni. |
nyelven | Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és azokra pontos, lényegre törő választ adni. |
A gyakorlati és szóbeli feladatokban megjelenő | |
1.4. Szakmai szöveg értelmezése | szakmai kifejezéseket, mozaikszavakat tudja értelmezni. |
2. Precizitás
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Információtechnológia | Ismerje a számítógép főbb egységeit és azok csatlakoztatási módjait. Tudja a hardver- és szoftverkarbantartási feladatokat precízen végrehajtani. |
2.2. Otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat tervezése és üzemeltetése | Legyen tisztában az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat eszközeivel. Ismerje a hálózatokkal kapcsolatos legismertebb szabványokat és protokollokat. |
2.3. Programozás és weblapkészítés alapjai | Legyen képes egy fejlesztői szoftverkörnyezetben alkalmazást készíteni megadott útmutatást követve. |
2.4. Adatbázis-kezelés | Legyen képes megadott útmutatások alapján egy adatbázis létrehozására és lekérdezésére. |
3. Önállóság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Információtechnológia | Legyen képes egy adott célnak megfelelő számítógépet összeállítani és összeszerelni. Legyen képes a hardverek beállításait elvégezni. |
3.2. Otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat tervezése és üzemeltetése | Tudja felmérni az otthoni és kisvállalati hálózat eszközigényét és ez alapján legyen képes a hálózat megtervezésére és az eszközök konfigurálására. |
3.3. Programozás, weblapkészítés alapjai | Legyen képes egy adott feladatot megoldó programot elkészíteni. |
Legyen képes HTML leírónyelven statikus weblapok létrehozására és formázásra. | |
3.4 Adatbázis-kezelés | Legyen képes adatbázist létrehozni, lekérdezéseket készíteni. |
4. Logikus gondolkodás
TÉMÁK KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK | |
4.1. Programozás | Ismerje az egyszerű és összetett utasításokat és azok alkalmazását a programkészítés során. Legyen képes egyszerűbb programozási feladatokat megvalósítani. |
4.2. Adatbázis-kezelés | Ismerje az adatbázis-kezelés alapjait. Legyen képes egy egyszerűbb adatbázist felépíteni és abban lekérdezéseket végezni. |
4.3. Otthoni és kisvállalati hálózatok, Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) | Ismerje az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok megvalósítási lehetőségeit. Ismerje a hálózatokkal kapcsolatos biztonsági kérdéseket. Ismerje a forgalomirányítási feladatokat és a kis- és közepes vállalati hálózatokban leginkább használt irányítási protokollokat. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Információtechnológia
1.1. Információtechnológiai alapok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba | |
Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv | Ismerje a számítástechnikában leggyakrabban használt számrendszereket (kettes, tizenhatos), és tudjon a számrendszerek között átváltásokat elvégezni. Tudjon kettes számrendszerbeli számokon alapvető logikai műveleteket elvégezni. Ismerje a Neumann elvű számítógép felépítését és működését. |
Számítógép egységei | Ismerje a számítógép főbb alkatrészeit: alaplap, processzorok és foglalatok, memória típusok, buszrendszer, illesztőkártyák, tápegység, stb. Ismerje az egyes alkatrészek csatlakoztatási lehetőségeit. Ismerje a firmware fogalmát. |
BIOS | Ismerje a BIOS alapvető feladatait és tudja a BIOS főbb beállításait módosítani |
Háttértárak és típusaik | Ismerje a legelterjedtebb háttértárakat (merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus háttértár). Ismerje a háttértárak főbb jellemzőit. Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját. |
Nyomtatók | Ismerje a nyomtatók típusait (mátrix, tintasugaras, lézer) azok működési elvét, jellemző paramétereit. |
1.1.2. Szoftverismeret | |
Szoftver | Legyen tisztában a szoftver fogalmával, a szoftverek csoportosításának különböző módjaival. |
Operációs rendszer | Ismerje az operációs rendszer fogalmát, feladatait, típusait és jellemzőit. Tudjon operációs rendszert választani megadott feltétlek alapján. |
Partíció, formázás, fájlrendszerek | Ismerje a háttértárak üzembe helyezésének lépéseit. Ismerje a partíció és a formázás fogalmát. Ismerje a fájlrendszer fontosságát és a legfontosabb fájlrendszereket. Legyen tisztában az általa használt operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatával és indítási módjaival. |
Könyvtárstruktúra | Ismerje az általa használt operációs rendszer felhasználói és rendszerkönyvtárait, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat. |
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai | |
Rosszindulatú szoftverek | Ismerje a számítógépes károkozókat és azok legfontosabb jellemzőit (vírus, trójai, féreg, adware, spyware, spam). |
Támadástípusok | Legyen tisztában az alapvető támadástípusokkal és a megtévesztési technikákkal. |
Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. | Ismerje a hatékony védekezés lehetőségeit. Ennek kapcsán ismerje a frissítések jelentőségét és a károkozók szűrésének lehetőségeit. |
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.2.1. Számítógép összeszerelése | Legyen képes egy adott célú konfiguráció meghatározása, a megfelelő alkatrészek kiválasztására. Legyen képes a következő egységek, alkatrészek telepítésére: tápegység, alaplapi alkatrészek, belső alkatrészek. Legyen képes egy számítógépben a kábelek, perifériák csatlakoztatására. Tudja a BIOS alapszintű beállítását elvégezni. Legyen képes memóriát bővíteni, háttértárat beszerelni asztali számítógépekben. |
1.2.2. Telepítés és konfigurálás | |
Operációs rendszerek telepítése és karbantartása | Tudja egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit meghatározni. Tudjon egy háttértárat üzembe helyezni, azon particionálást és formázást végrehajtani. Tudjon meghajtó programokat, frissítéseket, hibajavító csomagokat telepíteni. Tudjon alkalmazásokat telepíteni és eltávolítani. |
Számítógép védelme | Ismerje a tűzfal fogalmát, és legyen képes a személyes tűzfal alapszintű beállításait elvégezni. Tudja a biztonságos böngészés beállításait elvégezni. |
1.2.3. Karbantartás | Legyen képes a nyomtatóknál az alapvető karbantartási munkák elvégzésére (festékszint ellenőrzés, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére). Legyen képes az alapvető alkatrészek csatlakozásainak ellenőrzését végrehajtani. Ismerje a merevlemez karbantartásával kapcsolatos fogalmakat, műveleteket (lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés). Legyen tisztában az ütemezett karbantartási feladatokkal. |
2. Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata
2.1. Adatbázis és szoftverfejlesztés
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1.1. Programozási alapismeretek | Tudja a programkészítés elveit és lépéseit. Tudja a mondatszerű leírással és a folyamatábrával történő algoritmus leírás elemeit. |
2.1.2. Adattípusok | |
Egyszerű adattípusok | Tudja az adattípus fogalmát és jellemzőit. Tudja a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai és karakter típusok. Tudja az adattípusokhoz tartozó fontosabb műveleteket. |
Összetett adattípusok | Tudja a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, vektor (egydimenziós tömb) és rekord (struktúra) adattípusok. Tudja az összetett adattípusokhoz tartozó fontosabb műveleteket. |
Kifejezések | Tudja a kifejezések típusait, a kiértékelés sorrendjének szabályait (precedenciák). |
2.1.3. Programozás elemei | |
Értékadás | Ismerje és tudja alkalmazni az értékadás műveletét egyszerű és összetett típusú változók esetén. |
Vezérlési szerkezetek | Ismerje és tudja alkalmazni feladatok megoldása során a következő vezérlési szerkezeteket: szekvencia, elágazások, ciklusok. |
Alprogramok és jellemzők | Tudjon használni beépített alprogramokat (pl. konzol ablak kezelése, matematikai és konverziós alprogramok) és jellemzőket, legyen képes véletlen számokat generálni és kezelni. Tudjon saját eljárást (függvényt) definiálni és paraméterezni egyszerűbb programozási feladatok megoldásánál. |
2.1.4. Programozási tételek | |
Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek | Ismerje és tudja alkalmazni a következő egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételeket: - eldöntés, - összegzés, - kiválasztás, - megszámlálás, - lineáris keresés, - szélsőérték4dválasztás. |
Egy sorozathoz egy sorozatot | Ismerje és tudja alkalmazni a következő egy |
rendelő programozási tételek | sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételeket: - kiválogatás, - rendezés (buborék) |
2.1.5. Relációs adatbázisok | Tudja az adatbázis-kezelés legfontosabb fogalmait: adatbázis, relációs adatbázis, mező, rekord, redundancia, anomáliák. Tudja az elsődleges kulcsok, idegenkulcsok és indexek fogalmát és szerepét. Tudja a legfontosabb mezőtípusokat. |
2.2. Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.2.1. Programozási nyelvek | |
Alapismeretek | Tudja a programfejlesztés alapfogalmait (forrás program, interpreter, compiler, szintaxis, szemantika, deklaráció, definíció, változó, konstans, literál, gyengén és erősen típusos nyelvek). |
Adattípusok | Tudja alkalmazni a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai és karakter típusok. Tudja alkalmazni a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, egydimenziós tömb (vektor) és struktúra (rekord) adattípusok. Ismerje és tudja alkalmazni a típusok közötti konverziót. Tudja alkalmazni az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket. |
Kifejezések | Legyen képes egyszerű és összetett aritmetikai és logikai kifejezések készítésére a tanult programozási nyelven. |
Algoritmus kódolása | Tudjon programot, alprogramot készíteni mondatszerű leírásból. |
2.2.2. Programozási nyelv "A" | |
Konzol típusú alkalmazások | Legyen képes parancssorban futtatható programot készíteni a tanult fejlesztői környezetben. |
Grafikus típusú alkalmazások | Tudjon grafikus felületű alkalmazást készíteni egy integrált fejlesztői környezetben. Tudja a legfontosabb grafikus vezérlők fajtáit (címkék, beviteli mezők, opciógombok, kapcsolónégyzetek, listák, parancsgombok), tudja alkalmazni őket programok készítésénél. Legyen képes eseményhez eseménykezelőt rendelni, annak tartalmát kódolni. |
Hibakeresés | Ismerje és tudja alkalmazni a hibakeresési |
módszereket, technikákat. | |
2.2.3. Állománykezelés | |
Szöveges állományok | Ismerje a szöveges állományok felépítését, kódolását, kezelésük módjait. |
Műveletek szöveges állományokkal | Ismerje és tudja alkalmazni a szöveges állományok kezelésére (létrehozás, megnyitás, olvasás, írás, hozzáfűzés, lezárás, átnevezés, törlés) alkalmas alprogramokat. |
2.2.4. Weboldalkészítés alapjai | |
HTML alapjai | Tudjon használni egy HTML-szerkesztő programot. Ismerje a HTML-dokumentumok szerkezetét, tudja alkalmazni a felsorolt tageket és a hozzájuk tartozó fontosabb jellemzőket: <!-...~>,<!DOCTYPE>, <a>, <b>, <body>, <br>, <dd>, <div>, <dl>, <dt>, <fieldset>, <footer>, <form>, <hl>-<h6>, <head>, <header>, <hr>, <html>, <i>, <iframe>, <img>, <input>, <label> <li>, <link>, <meta>, <nav>, <ol>, <option>, <p>, <script>, <section>, <select>, <span>, <strong>, <style>, <sub>, <sup>, <table>, <td>, <textarea>, <th>, <title>, <tr>, <u>, <ul>. Ismerje a statikus HTML oldalak létrehozását, hivatkozások és képek beillesztését, táblázatok készítésére. |
Stíluslapok használata | Tudja a stílusok és stíluslapok (CSS) szerepét. Ismerje a CSS leírók általános alakját, tudjon stíluslapokat (CSS) készíteni, módosítani a HTML oldalak formázásához. Ismerje és tudja alkalmazni a következő CSS szelektorokat: elem, id, class, csoport, :hover, :link, :visited, :active. Ismerje és tudja alkalmazni a felsorolt CSS jellemzőket: background-attachment, background-color, background-image, background-position, background- repeat, border*, bottom, clear, color, cursor, display, float, font, font-family, font-size, font-stretch, font- style, *height, left, letter-spacing, line-height, list- style*, margin*, opacity, overflow, padding*, position, right, text-align, text-decoration, text-justify, text- transform, top, vertical-align, visibility, *width, z-index, |
2.2.5. Adatbázis-kezelés | |
Adatdefiníciós parancsok | Tudjon új adatbázist létrehozni a saját számítógépén futtatott MySQL adatbázis-kezelő alkalmazás segítségével. Tudjon táblákat létrehozni (CREATE TABLE) és |
feltölteni (INSERT INTO) SQL parancsfájl (script) segítségével MySQL adatbázis-kezelőn. Tudja a legfontosabb adattípusokat: szöveges, logikai, dátum, idő, numerikus (egészek és valós típusok). | |
Lekérdező parancs | Ismerje és tudja alkalmazni a SELECT parancsot. Lekérdezéseknél tudjon számított mezőket létrehozni, táblákat összekapcsolni szoros illesztéssel. |
Záradékok és módosítók | Ismerje és tudja alkalmazni egyszerű parancsok készítéséhez a legfontosabb záradékokat, módosítókat: AS, DISTINCT, FROM, GROUP BY, HAVING, LIMIT, ORDER BY, WHERE. |
Kifejezések, operátorok, függvények | Tudjon záradékokban és a számított mezőkben kifejezések összeállítani. Ismerje és tudja alkalmazni a következő operátorokat és függvényeket: aritmetikai operátorok, relációs operátorok, AND, AVG(), BETWEEN, COUNT(), IN, IS NULL, IS NOT NULL, LIKE, MAX(), MIN(), NOT, OR, SUM(). |
3. Hálózati ismeretek
3.1. Hálózati ismeretek I.
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok | |
Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez | Legyen tisztában a helyi hálózati és az internetes kommunikációs lehetőségekkel. Ismerje az alapvető hálózati összetevőket. |
Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása | Ismerje a LAN technológiákat. |
Hálózati eszközök és átviteli közegek | Ismerje helyi hálózatok alapvető eszközeit és azok jellemző tulajdonságait. Legyen tisztában az alapvető hálózati közegekkel (vezetékes, vezeték nélküli), azok tulajdonságaival, illetve jellemzőivel. |
Hálózati címzés | Legyen tisztában a fizikai és a logikai címzés fogalmával jellemzőivel és azok kapcsolatával. Ismerje az IPv4-es címek felépítését és tulajdonságait. |
Hálózati szolgáltatások | Legyen tisztában a helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásaival és azok jellemzőivel. Ismerjen egyenrangú (peer-to-peer) és az ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásokat és hálózatokat. |
Hálózati modellek és protokollok | Legyen tisztában az OSI és TCP/IP rétegelt modellel és ismerje az egyes rétegeket és azok alapvető |
feladatait. Legyen tisztában az alapvető hálózati protokollokkal. | |
Vezeték nélküli hálózatok | Legyen tisztában a vezeték nélküli hálózatok technológiai fogalmaival. Ismerje a vezeték nélküli hálózatokban leginkább használt eszközöket. Legyen tisztában a vezeték nélküli hálózati szabványokkal és azok legjellemzőbb tulajdonságaival. Ismerje a vezeték nélküli helyi hálózatok biztonságának alapvető problémáit és a különböző megoldásokat (titkosítás, hitelesítés). |
Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika | Legyen tisztában a hálózatokat fenyegető alapvető veszélyekkel és a védekezési lehetőségekkel. Ismerje az alapvető hibaelhárítási módszereket és a szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket. |
Otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezése | Tudjon egy otthoni vagy kisvállalati hálózatot megadott szempontok alapján megtervezni. |
3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) | |
Internet szolgáltatásai, | Legyen tisztában az internet alapvető szolgáltatásaival |
internetszolgáltatók (ISP) | és az internetszolgáltatók (ISP) által nyújtott szolgáltatásokkal. Ismerje a hálózatok közötti - ISP-n keresztüli - kapcsolódás lehetőségeit. Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási és alkalmazási protokollokat. |
Hálózati címzési struktúra | Ismerje a VLSM és CIDR fogalmát. Legyen tisztában a NAT és PAT fogalmával. |
Hálózati eszközök konfigurálási | Legyen tisztában a forgalomirányítók és kapcsolók |
feladatai | felépítésével, működéséveljellemzőivel, indulási folyamatával. Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű konfigurációs beállításait. |
Forgalomirányítás | Ismerje a forgalomirányítás alapfogalmait. Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső). Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a forgalomirányítási lehetőségeket. |
3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat | |
Kapcsolódás helyi hálózathoz és az | Ismerje a kommunikáció megvalósulását a helyi vezetékes hálózaton és az interneten. |
internethez | Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezésére és csatlakoztatására. Legyen képes hálózati eszközök üzembe helyezésére és működésük ellenőrzésére. |
Kábelkészítés, tesztelés | Legyen képes csavart érpáras kábelek készítésére, kábelek tesztelésére, alapvető hibáinak beazonosítására. |
IP címzés | Ismerje az IPv4 címek kiosztásának és beállításának lehetőségeit. Legyen képes az IPv4 címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen képes a klienseken a dinamikus IPv4 címbeállításra. Legyen képes a DHCP szerver szolgáltatás beállítására. |
Vezeték nélküli hálózatok beállítása | Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálására. |
Hálózatbiztonsági alapok | Legyen képes alapszintű hibák elhárítására. Tudjon személyes tűzfalakat beállítani. Tudja a vezeték nélküli hálózatok alapvető biztonsági beállításait elvégezni. |
3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat | |
IP címzés a LAN-ban | Ismerje a statikus NAT és a túlterheléses PAT megvalósításának lehetőségeit. Legyen képes forgalomirányítón statikus NAT és túlterheléses PAT beállítására. |
Hálózati eszközök konfigurálása | Legyen képes a forgalomirányító és a kapcsoló alapszintű konfigurálására. Legyen képes távoli elérés beállítására. Legyen képes alapvető biztonsági beállítások elvégzésére az eszközökön. Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére, CPE csatlakoztatására az ISP-hez és a WAN csatlakozás beállítására. Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására (RIP, RIPv2, statikus). |
Hálózati biztonság | Ismerje az alapvető adatvédelmi lehetőségeket. Ismerje a hozzáférés vezérlés listákat. |
Biztonsági mentések | Legyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és operációs rendszerét menteni, illetve helyreállítani. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
120 pont | 30 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga | ||
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, forrás fájlok | Számítógép internet eléréssel, az eszközlistában felsorolt eszközök |
Nyilvánosságra hozandók:
Középszint | ||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | Szoftverlista | Eszköz- és szoftverlista, témakörök |
Mikor? | A vizsga évét megelőző tanév végéig | Az eszköz és szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig, a témakörök j ogszabály szerint |
A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
Számítógépen megoldott gyakorlati feladatok | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja).
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz, és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a gyakorlati feladatok megoldása problémamentes legyen.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni a vizsga megkezdése előtt.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
Feladatok | Idő |
Hálózati ismeretek | 60 perc |
Programozás | 60 perc |
Weboldalszerkesztés | 30 perc |
Adatbázis-kezelés | 30 perc |
Az egyes feladatok esetén előforduló témakörök:
Feladatok | Témakörök |
Hálózati ismeretek | 3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat |
Programozás | 2.1.3. Programozás elemei 2.1.4. Programozási tételek 2.2.1. Programozási nyelvek 2.2.2. Programozási nyelv "A" 2.2.3. Állománykezelés |
Weboldalszerkesztés | 2.2.4. Weboldalszerkesztés alapjai |
Adatbázis-kezelés | 2.2.5. Adatbázis-kezelés |
A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik.
A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Feladatok | Pontszám |
Hálózati ismeretek | 40 pont |
Programozás | 40 pont |
Weboldalszerkesztés | 20 pont |
Adatbázis-kezelés | 20 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (például internet eléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok, stb.). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét méri.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát is számon kéri. A tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 10-20%-át. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:
1.1. Információtechnológiai alapok
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
1.1.2. Szoftverismeret
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
1.2.1. Számítógép összeszerelése
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
1.2.3. Karbantartás
2.1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés
2.1.1. Programozási alapismeretek
2.1.2. Adattípusok
2.1.3. Programozás elemei
2.1.5. Relációs adatbázisok
3.1. Hálózati ismeretek I.
3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
Az 1.2. és a 3.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni és azt a felelet során kell bemutatni.
A szóbeli tételsor az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal úgy kerül összeállításra, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kéri számon.
Témakör | Arány |
1. Információtechnológiai alapok | 30% |
2. Információtechnológiai gyakorlat | 20% |
3. Adatbázis- és szoftverfejlesztés | 20% |
5. Hálózati ismeretek I. | 25% |
6. Hálózati ismeretek I. gyakorlat | 5% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Tartalom | 18 pont |
Felépítés | 6 pont |
Előadásmód, szaknyelv használata | 6 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZAM: | 30 pont" |
"
24. Az R. Melléklet VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIV. Vegyipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát
veszik alapul:
- 54 521 06 Műanyagfeldolgozó technikus,
- 54 543 02 Gumiipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Ismeretek helyén való alkalmazása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Az ismeretanyag bemutatása, értelmezése a szakmai fogalmak alkalmazásával | Logikusan felépített, következetes előadás, önálló előadásmód a szakmai kifejezések alkalmazásával, az írásbeli feladatok megoldása során jól átgondolt, szakszerű, pontos megfogalmazások. |
1.2. Szakmai szöveg értelmezése | Feladatok megoldása írott és szóbeli szakmai szöveg alapján. |
2. Megbízhatóság
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Szabálykövetés | A biztonságos munkavégzésre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok betartása. |
2.2. Pontosság | A mérési utasítás alapján a mérések szakszerű elvégzése, pontosan, a valóságnak megfelelő mérési eredményekkel. A mérési eredmények helyességének becslése. |
2.3. Feladatellátás | Dokumentáció alapján mérések, gyártással kapcsolatos feladatok elvégzésejói követhető jegyzőkönyv, illetve gyártási dokumentáció vezetése a szakmai jelölések és helyes mértékegységek alkalmazásával. |
3. Problémamegoldó képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó számítások elvégzése | A mérések, gyakorlatok elvégzéséhez szükséges számítások elvégzése. |
3.2. A probléma felismerése és | A gyakorlatban felmerülő kérdések esetében az |
megoldása | elméleti ismeretek alapján a probléma felismerése és megoldása. |
4. Módszeres munkavégzés
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. A feladatok megtervezése | A laboratóriumi és üzemi feladatok utasítás alapján történő megtervezése. |
4.2. A feladatok kivitelezése | A feladatok utasítás alapján történő önálló elvégzése. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Méréstechnika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Méréstechnika alapjai | Ismerje a - méréstechnikai alapfogalmakat (mérés, mért érték, mérőszám), - mérések eszközeit, módszereit. |
1.2. Mértékegységek és mintavétel | Ismerje a - mérték és a mértékegység fogalmát, - mintavétel és minta előkészítés szabályait, - gyakori mintavételi hibákat. Meg tudja határozni a mért értékek megadott középérték mutatószámait, valamint a gyakran alkalmazott viszonyszámokat. |
1.3. Méréstechnikai műszerek | Ismerje a - gumi- és műanyagiparban leggyakrabban használt műszerek működési elvét, - a műszerek karbantartására vonatkozó előírásokat. |
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Vizsgálati szabványok | Ismerje a - mérési szabványok létrehozásának fő okait, - mintaelőkészítés, mintavétel szabályait, - mérések végrehajtásának, kiértékelésének általános szabályait. |
2.2. Fizikai mérések | Legyen képes elvégezni és ismertetni a tömegmérést, a térfogatmérést, a sűrűségmérést, a hőmérsékletmérést, a nyomásmérést, |
a szemcseeloszlás vizsgálatot, a viszkozitás mérést, az elvégzett vizsgálat dokumentálását, szóban bemutatását, az alapanyag/termék minősítését. | |
2.3. Próbatest készítése | Ismerje a próbatest fogalmát. Műveleti utasítás alapján el tudja készíteni a szükséges próbatestet. |
3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.-
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Mintavétel, kiértékelés a gyakorlatban | Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és ismertetni - a szabályos mintavételt ömlesztett anyagból, szilárd anyagból, folyadékból, - a kivett minta előkészítési műveletét, - a mintavétel dokumentálását, szóban bemutatását. |
3.2. Mechanikai anyagvizsgálatok | Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és ismertetni a - szakítószilárdság és relatív nyúlás meghatározását, - tapadásvizsgálatokat, - kopásvizsgálatot, - maradó alakváltozás vizsgálatát, - vastagságvizsgálatot, - keménységmérést. Legyen képes a mérési eredményeket rögzíteni, a mért eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján minősíteni az alapanyagot, terméket. |
3.3. Reológiai vizsgálatok | Legyen képes műveleti utasítás alapján elvégezni és ismertetni a - folyási képesség vizsgálatot, - plasztoelasztikus képesség vizsgálatot, - térhálósodási vizsgálatot. Legyen képes a mérési eredményeket rögzíteni, a mért eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján minősíteni az alapanyagot, terméket. Tudja értelmezni a reológiai görbéket. |
4. Gépészeti alapismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Műszaki dokumentációk | Legyen képes - az alkatrészrajz jelöléseit értelmezni, - egyszerű szerelési tervet értelmezni, - egyszerű technológiai folyamatábrát értelmezni. |
4.2. Gépelemek | Ismerje és legyen képes bemutatni a - fontosabb kötésmódokat, kötő gépelemeket, - gördülőcsapágyak fő típusait, ezek típusjellemzőit, - gyakori meghajtási módokat és ezek jellemzőit. |
4.3. Segédüzemű gépek | Ismerje és legyen képes bemutatni - a térfogat kiszorításos elven működő szivattyúk működési elvét, - az áramlástani elven működő szivattyúk működési elvét, - a légritkítók, ventillátorok, fúvók, kompresszorok működési elvét, - az ömlesztett anyagok üzemen belüli szállításának elvi lehetőségeit, - a darabáru szállításának elvi lehetőségeit, - a gázok, folyadékok, szilárd anyagok tárolásának berendezéséit, - az ipari adagoló, bemérő eszközök működési elvét, - az energiaellátó rendszerek, kemencék, kazánok funkcióit. |
5. Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Raktározás, szállítás berendezései | Ismerje és legyen képes bemutatni az üzemen belüli anyagmozgatás eszközeit. |
5.2. Aprítók, darabolók | Ismerje és legyen képes bemutatni - az aprító, vágó berendezések működési elvét, - a granuláló gépek működési elvét. |
5.3. Keverékkészítés berendezései | Ismerje és legyen képes bemutatni a plasztikus és plasztoelasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezések működési elvét. |
6. Reológia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Alapismeretek | Ismerje és legyen képes bemutatni az anyag halmazállapotait, halmazállapot átmeneteket, az ideálisan rugalmas (elasztikus) anyag jellemzőit, az ideálisan viszkózus anyag jellemzőit, az ideálisan képlékeny (plasztikus) anyagok jellemzőit, a viszkoelasztikus anyagok jellemzőit, a viszkozitás és az anyagszerkezet összefüggéseit, a folyás- és viszkozitás görbék jellemzőit. |
6.2. A gyártástechnológia reológiai alapjai | Ismerje és legyen képes bemutatni a - viszkozitást befolyásoló tényezőket, polimer ömledékek áramlásának sajátosságait, reális polimer ömledékek viselkedését, folyásgörbe felvételének menetét, a nevezetes pontok meghatározását, rugalmas tulajdonságok hatását a gyártástechnológiára. |
7. Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Alapanyagok és tulajdonságaik | Ismerje és legyen képes bemutatni a - műanyagok mechanikai megmunkálásának módjait, eszközeit, - műanyagok hőkezelésének szükségességét, - feszültségmentesítés technológiáit, ezek lépéseit, - műanyagok hulladékkezelésének, újrahasznosításának lehetőségeit. |
7.2. Adalékanyagok és tulajdonságaik | Ismerje és legyen képes bemutatni - az adalékanyagok hatását a műanyagra, - a térhálósító szereket és ezek alkalmazását, - az erősítő- és segédanyagok alkalmazásának hatását a technológiára és a termékre, - a lágyítók használatának hatását a technológiára és a termékre. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga |
120 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A gyakorlati feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | ||
írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga | ||
Anyag | NINCS | Témakörök, a gyakorlati feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések jegyzéke |
Mikor? | NINCS | Jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy gyakorlati feladatot tartalmazó tétel bemutatása és kifejtése | |
Teszt jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
15 pont | 85 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldani. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:
Méréstechnika | 15% |
Gépészeti alapismeretek | 25% |
Reológia | 20% |
Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat | 20% |
Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat | 20% |
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, párosítás. A diagramszerkesztési, -értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése.
A számítási feladatok az 1.2, a 3.2. és a 3.3 témakör számpéldáin alapulnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsga során a vizsgázó számot ad a szerzett ismereteiről a fizikai mérések, próbatest készítése, mechanikai anyagvizsgálatok, reológiai vizsgálatok terén.
A vizsgázó számot ad továbbá a munkaműveletek szakszerű és balesetmentes végrehajtásáról, a laboratóriumi és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a vegyipari szakképesítésekre jellemző szakmai-, személyes-, társas- és módszer kompetenciákról.
A tételsor nem hozható nyilvánosságra.
A gyakorlati tételek száma legalább 20, a tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A gyakorlati vizsgán a szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vizsgázó tételt húz, majd vizsgafeladatát a tétellap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi.
A gyakorlati vizsga helyszínén a szakszerű laboratóriumi körülményeket a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani.
A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek - ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is - megléte esetén kezdhető meg.
A felkészülési idő alatt folyamatosan jelen kell lenni a technikai feltételek biztosításáért, a kémiai- és munkavégzés biztonságáért felelős szakembernek.
A vizsga felkészülési idejének megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
A felkészülés megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.
A felkészülési idő alatt a vizsgázó elvégzi a tételben megfogalmazott feladatot. Ez idő alatt áttekinthető, logikus, bemutatásra alkalmas formában feljegyzi a feladat végrehajtásának körülményeit, tapasztalatait, eredményeit.
A bemutatási időben a vizsgázó ismerteti a feladatban megfogalmazott gyakorlati feladat végrehajtását, a tapasztalatokat, az eredményeket és azok értelmezését, magyarázatát. Bemutatja a gyakorlati feladat végrehajtása során készített feljegyzéseit.
A gyakorlati tételsor tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel feladatait végzi el.
Témakörök:
- fizikai mérések,
- próbatest készítése,
- mechanikai anyagvizsgálatok,
- reológiai vizsgálatok.
Minden feladatának tartalmazni kell a feladat leírását, a receptet vagy a mérési eljárást. A tételeket a részletes vizsgakövetelmények alapján kell összeállítani, figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló időben a feladat elvégezhető és dokumentálható legyen.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A gyakorlati feladat értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Szakmai tartalom helyessége | 10 pont |
A felelet felépítése, nyelvezete | 5 pont |
A gyakorlati feladat végrehajtásának ismertetése, a tapasztalatok megállapítása, kapott eredmények értelmezése | 15 pont |
Mérési eredmények pontossága | 5 pont |
A gyakorlati feladat végrehajtása során készült feljegyzések | 10 pont |
Szakmai nyelv, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata | 5 pont |
GYAKORLATI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont" |
"
25. Az R. Melléklet VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 524 01 Laboratóriumi technikus,
- 54 524 02 Vegyipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. |
1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a szóbeli előadásában használni a szakmai kifejezéseket. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát kifejteni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és választ adni. |
1.4. Szakmai szöveg értelmezése | Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására. |
2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Egyenletek megoldása | Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai számítási feladatok megoldása során. Legyen képes megadott számítási képletekbe az adatokat mértékegységhelyesen behelyettesíteni és az eredményt kiszámítani. |
2.2. Kémiai írásmód alkalmazása | Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait. |
2.3. Mérési eredmények feldolgozása | Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. |
3. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Lényegkiemelés | Legyen képes adott szakmai szövegben a lényegi információk kigyűjtésére. |
3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás | Legyen képes a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. |
4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Elvonatkoztatás képessége | Legyen képes az elméleti ismereteket a gyakorlati feladatokban alkalmazni. |
4.2 Áttekintő képesség | Legyen képes átlátni az elvégzendő (megoldandó) feladatot a leírás (recept) részei alapján. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Vegyipari ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek | |
1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének tárolásának szabályai | Legyen képes - a vegyszerek biztonsági adatlapjainak információit értelmezni. Ismerje - a teendőket veszély esetén, - a munka- és balesetvédelmi szabályokat. |
1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai | Ismerje a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés lehetőségeit. |
1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges számítások gyakorlása | Legyen képes elvégezni az oldatkészítési számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatok keverésével, hígításával, töményítésével. |
1.2. Vegyipari számítások alapjai | |
1.2.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan | Ismerje a tömeg, a térfogat és a sűrűség kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását. Legyen képes az Avogadro törvényével kapcsolatos számításokat elvégezni. Ismerje az anyagmennyiség-koncentrációt, a tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket és ezek számítását. Ismerje az oldhatóság hőmérsékletfüggését. Legyen képes az oldhatósági táblázatokat használni, oldhatósági számításokat végezni. Legyen képes sztöchiometriai számításokat elvégezni reakcióegyenlet alapján. Legyen képes erős sav, erős bázis pH-jával kapcsolatos számítási feladatot megoldani. |
1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek | |
1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai | Ismerje a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás fogalmát. |
1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai | Ismerje a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás elvét, körülményeit. |
1.3.3. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai | Legyen képes - a preparátumkészítés reakcióegyenleteit felírni, rendezni, - az anyagszükségletet, a termelési százalékot és az oldatkészítési számításait elvégezni, - a recepteket értelmezni. |
1.4. Vegyipari számítások | |
1.4.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan | Legyen képes a tisztaságra, a kitermelésre, az anyagszükségletre vonatkozó egyszerű számításokat elvégezni. Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal kapcsolatos számításokat. |
1.5. Analitikai ismeretek | |
1.5.1. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai | Ismerje a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a komplexometriás titrálások elvi alapjait. Legyen képes a mérési eredményeket helyesen megadni. |
1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos számítások | Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a reakciók ismeretében a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat. Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani a reakciók ismeretében. |
1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos számítások | Ismerje a gravimetriás meghatározás elméleti alapját. Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz kapcsolódó számításokat a reakciók ismeretében. |
2. Szakmai kémia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Altalános kémia alkalmazása | |
2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatások | Ismerje az oldatok fogalmát. |
2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai, reakciók csoportosítása és általános jellemzése | Ismerje - a termokémiai fogalmakat, - a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket, - az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs szám meghatározását. - a redoxi reakciók fogalmát, Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését. |
2.2. Szervetlen kémia alkalmazása | |
2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeik | Ismerje - a hidrogén tulajdonságait, - a halogén elemek és halogenidek, a kén, a nitrogén, a szén és ezek oxidjai és oxosavai, az ammónia jellemzőit, előfordulását a természetben. |
2.2.2. Fémek és vegyületek | Ismerje - a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, - a p- és d-mező féméit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag, Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek tulajdonságait, - a fémek ipari előállítási módszereinek elvét. |
2.3. Szerves kémia alkalmazása | |
2.3.1. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása | Ismerje - az alkánok, alkének és alkinek fizikai és kémiai tulajdonságait, - az aromás vegyületek sajátosságait, - halogéntartalmú szénvegyületeket, - a szénhidrogének jellemző reakcióit, - a fontosabb képviselőiket. |
2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületek | Ismerje - az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai tulajdonságait, - az éterek fizikai tulajdonságait, - az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek fizikai és kémiai tulajdonságait, - fontosabb képviselőit, és ezek élettani hatásait. |
2.4. Szervetlen kémia a környezetünkben |
2.4.1. Légköri gázok | Ismerje - a levegő természetes összetevőinek (N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok) kémiai jellemzőit, - légszennyező (O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO) gázok forrásait és kémiai jellemzőit, - légszennyezők környezeti hatását (üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg). |
2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentősége | Ismerje - a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságait, - a természetes víz összetételét és j ellemzőit, - a természetes vizek keménységét, lúgosságát. |
2.5. Szerves kémia a környezetünkben | |
2.5.1. Szerves kémiai anyagok | Ismerje - a legfontosabb szerves háztartási anyagokat, - a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét. |
3. Műszaki ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések | |
3.1.1. Gázok tárolása | Ismerje a gázpalackok színjelölését, biztonsági előírásait. |
3.1.2. Folyadékok tárolása | Ismerje - a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, - a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokatjelzéseket értelmezni. |
3.1.3. Szilárd anyagok tárolása | Ismerje - a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, - a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokatjelzéseket értelmezni. |
3.2. Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek | |
3.2.1. Alapanyagok előkészítése | Ismerje az aprítás, oldás, keverés fogalmát. |
3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel | Ismerje - a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjait, a laboratóriumi hőcserélőket. |
4. Fizikai kémia
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Halmazállapotok és halmazállapot- változások | |
4.1.1. A gázhalmazállapot | Ismerje és számítások során tudja alkalmazni - a tökéletes gázok általános j ellemzőit, - a tökéletes gázok állapotegyenletét. |
4.1.2. A folyadékállapot | Ismerje a folyadékok belső szerkezetét. |
4.1.3. A szilárd állapot | Ismerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait. |
4.1.4. Halmazállapot-változások | Ismerje - a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, - a forrás j elenségét, - a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, - az olvadás és a kristályosodás folyamatait. |
4.2. Homogén többkomponensű rendszerek | |
4.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői | Ismerje az elegyek fogalmátjellemzőit, csoportosítását. Ismerje és számítások során tudja alkalmazni - elegyek összetételének megadásait, - a levegő átlagos moláris tömegét. |
4.3. Egyensúlyi rendszerek | |
4.3.1. Kémiai egyensúlyok | Tudja alkalmazni a tömeghatás törvényét egyensúlyra vezető kémiai reakciókra Ismerje az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit. Ismerje - a disszociációfokot, a disszociációs állandó fogalmát, - a gyenge és erős elektrolitok fogalmát, - a víz autoprotolízisét, - a pH fogalmát, - pufferek fogalmát, alkalmazását. |
5. Laboratóriumi alapgyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Általános feladatok | |
5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése | Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató- a hőmérséklet-, az olvadáspont- és forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit. |
5.2. Oldatkészítés | |
5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagból | Ismerje az oldatkészítés módját, számításait tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel. |
6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Szervetlen preparátumok készítése | |
6.1.1. Szervetlen anyagok előállítása | Tudja kiválasztani leírás (recept) alapján a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. Ismerje a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni a sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban. Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket. Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat. |
6.2. Minőségi elemzés | |
6.2.1. Kvalitatív vizsgálatok | Ismerje - a fontosabb kationok és anionok minőségileg adott kimutatási reakciói során tapasztalható észleléseket, - a jellemző lángfestéseket. |
7. Analitikai gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Gravimetria |
7.1.1. Tömeg szerinti elemzés | Legyen képes - a gravimetriás vizsgálatok leírásából értelmezni a műveleteket, a csapadékok kezelését, - a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. |
7.2. Titrimetria | |
7.2.1. Térfogatos analízis | Ismerje - a törzsoldatkészítést, - a savbázis-, a komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a jodometriás titrálások elvét bemutató reakciókat értelmezni, rendezni, - a titrálás hibalehetőségeit. Legyen képes - adott térfogatos elemzés leírása alapján a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. |
8. Laboratóriumi gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
8.1. Szerelési gyakorlat | |
8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelések | Ismerje - a laboratóriumi hőátadó eszközöket, - az elválasztásra alkalmas eszközöket, - a légköri desztilláló berendezések összeállítását, - reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését. |
8.2. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése |
8.2.1. Előkészítés | Ismerje - a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit biztonsági adatlapjuk alapján, - a kiindulási anyagok előkészítését, - az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, - az egyéni védőfelszereléseket. |
8.2.2. Kivitelezés | Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. Ismerje a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szerves anyagok előállításával kapcsolatban. |
8.3. Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata | |
8.3.1. Összetett mérések, egyszerű műszeres vizsgálatok | Ismerje - a potenciometrikus pH-mérés eszközeit, kivitelezését, - az elektromos vezetés mérését, - a fotometriás mérés elvét látható tartományban. |
II. A VIZSGA LEIRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Periódusos rendszer |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
Feladatlap | Egy tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a feladatlapnak tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:
- számítási feladatok,
- tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),
- anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,
- táblázatos feladatok,
- diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,
- ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,
- szakmai szövegkiegészítése, elemzése,
- fogalommeghatározás, folyamatleírás.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.
A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a, az elméleti feladatok aránya a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a.
A számítási feladatok témakörei a részletes követelményekben jelennek meg.
A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga Általános szabályok
A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a kérdező tanárnak kötelező kérdést feltenni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.
A szóbeli tételek a következő témakörök - részletes követelményekben felsorolt - elméleti témáit tartalmazzák:
- laboratóriumi alapgyakorlat,
- szervetlen laboratóriumi gyakorlat,
- analitikai gyakorlat,
- laboratóriumi gyakorlat,
- vegyipari ismeretek,
- szakmai kémia.
A szóbeli tétel egy téma részletes kifejtéséből áll. A tétel az adott témakörön belül tartalmazhat ábrát, grafikont, konkrét gyakorlati feladatleírást, kísérlet leírását, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásokat és az ezekhez kapcsolódó részfeladatokat. Amennyiben egy tételhez információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a tételnek tartalmaznia kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 5 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása | 10 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása | 10 pont |
Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése | 10 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 5 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont" |
"
26. Az R. Melléklet ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
Az építőipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVI. Építőipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 582 03 Magasépítő technikus,
- 54 582 04 Mélyépítő technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Felelősségtudat
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Felelősségtudat | Legyen képes a szakmai tevékenysége során felelősségtudatos magatartás megvalósítására. |
1.2. Szabálykövetés | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző szabályok, előírások szabálykövető betartására. |
1.3. Döntésképesség | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző - képzettségi, feladatellátási, felelősségi szintjének megfelelő - döntések meghozatalára. |
2. Visszacsatolási készség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Visszacsatolási készség | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző, az építési folyamatban felmerülő események visszacsatolására, a folyamatok összefüggéseinek felismerésére és ezek alapján az esetleg szükséges korrekciók megtételére. |
2.2. Irányíthatóság | Megbízhatóan hajtsa végre a munkahelyi vezetőjének a munkavégzéssel kapcsolatos utasításait. |
2.3. Irányítási készség | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző - képzettségi, feladatellátási, felelősségi szintjének megfelelően - hozzá beosztott emberek irányítására. |
3. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Rendszerező képesség | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző, az építési folyamatban felmerülő események rendszerezésére, a folyamatok összefüggéseinek felismerésére, a fontossági sorrend felállítására. |
3.2. Körültekintés, elővigyázatosság | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző az építési folyamatban felmerülő eseményeknél a lehető legmagasabb szintű körültekintésre, elővigyázatosságra úgy a maga, mind a vele kapcsolatba kerülő emberek vonatkozásában. |
3.3. Helyzetfelismerés | Legyen képes a szakmai tevékenysége során a különböző, az építési folyamatban felmerülő események során a gyors célirányos helyzetfelismerésre, a megoldáshoz vezető út hatékony keresésére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Statika
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Alapfogalmak | Ismerje és legyen képes ismertetni a statikai alapfogalmakat, az erő, a nyomaték fogalmát, valamint a statika alaptételeit. |
1.2. Erőrendszerek | Ismerje és legyen képes meghatározni a síkbeli erőrendszer eredőjét számítással. |
Ismerje a síkbeli erőrendszer egyensúlyozását egy, kettő erővel. | |
1.3. Tartók | Ismerje a tartók fogalmát, legyen képes osztályozni alak, anyag, statikai rendszer, keresztmetszet szerint. Tudja a statikailag határozott tartók támaszerőit meghatározni. Tudja a rácsos tartók rúderőit kiszámítani egyszerű kialakítású rácsos tartók esetén. |
1.4. Igénybevételek | Ismerje az igénybevételek, belső erők fogalmát. Tudja kiszámítani a vízszintes tengelyű statikailag határozott tartók igénybevételeit, valamint legyen képes a normálerő, a nyíróerő és a nyomatéki ábrákat megrajzolni. Ismerje az összefüggéseket a terhek és az igénybevételek között. |
1.5. Keresztmetszeti jellemzők | Tudja meghatározni az egyszerű kialakítású síkidomok keresztmetszeti jellemzőit. |
2. Építési ismeretek
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Rajzi alapismeretek | Ismerje a műszaki rajz feladatát, a rajzi ábrázolás szabályait. Ismerje a rajzlapok jellemzőit, a rajzeszközöket és alkalmazásukat. Ismerje a rajzi szabványokat, valamint a vonalak, a vonalvastagságok, a feliratmezők tartalmát és formáját. Ismerje a méretarányoknak megfelelő méretmegadás módját. Ismerje a rajzi jelöléseket, a kis- és nagybetűket, a szabványírást. Tudja alkalmazni a műszaki rajzokon a szabványos anyag- és szerkezetjelöléseket. |
2.2. Építészeti alapfogalmak | Ismerje a természetes és mesterséges környezet kapcsolatát. Ismerje az építési tevékenység fogalmát. Ismerje az építmények funkciói szerinti változatait. Ismerje az építmények teherhordó, térelhatároló és térosztó szerkezeteinek szerkezeti felépítését. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
2.3. Talajok, földmunkák | Ismerje a talajokat. Ismerje a földmunkák és a dúcolások fogalmát, változatait és az alapvető víztelenítési módokat. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
2.4. Alapozások, alépítményi szigetelések | Ismerje az alapozások változatait. Ismerje a talajban lévő nedvességhatásokat. Tudja a térszín alatti talajnedvesség és talaj pára elleni vízszigetelések változatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
2.5. Függőleges teherhordó szerkezetek | Ismerje a természetes és mesterséges falazóelemeket és a téglakötéseket. Tudja a falak, pillérek és oszlopok alkalmazásának lehetőségeit. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Legyen képes elkészíteni a függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
2.6. Vízszintes teherhordó szerkezetek | Ismerje az áthidalók és födémek változatait. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Tudja elkészíteni a vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
2.7. Íves és ferde teherhordó szerkezetek | Ismerje a boltövek, boltozatok fogalmát, változatait. Ismerje a lépcsők fajtáit. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Legyen képes elkészíteni az íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
2.8. Hő- és hangszigetelések | Ismerje a hő-, hang- és páratechnikai alapfogalmakat. Ismerje az alkalmazott anyagok építéstechnológiai előírásait. Tudja elkészíteni a hő- és hangszigetelések rajzfeladatait. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
3. Építésszervezési alapismeretek
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Építés-előkészítés | Ismerje a beruházási folyamatot. Ismerje a folyamat résztvevőit és kapcsolatukat. Tudja a beruházások előkészítésének menetét. |
3.2. Kivitelezés | Ismerje az építés-kivitelezések előkészítését. Tudja a kivitelezés folyamatának lépéseit, sorrendjét. Ismerje a folyamat résztvevőit és kapcsolatukat. |
4. Kitűzési ismeretek
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Alapfogalmak | Ismerje a geodézia felosztását, függővonal, alapfelület fogalmát. Ismerje a relatív és abszolút helymeghatározás módszerét. Tudja alkalmazni a geodéziai koordináta rendszereket. Ismerje az országos mérési alappont hálózatokat. |
4.2. Vízszintes mérések | Ismerje az egyszerű eszközöket és azok használatát. Ismerje a teodolit felépítését, fajtáit, leolvasó berendezéseket, a pontra állást, vízszintes szögmérést, iránymérést. Legyen képes a mérési jegyzőkönyvek elkészítésére. Ismerje a digitális teodolitot, a mérőállomást. Tudja a vízszintes alappontok, alappont-hálózatok meghatározását, sűrítését. Ismerje a vízszintes felmérési eljárásokat, manuálék (kézi vázlatok) készítését, területszámítást. |
4.3. Magasságmérés | Ismerje a magasság geodéziai fogalmát, mérésének módjait. Tudja a szintezés elvét, ismerje az eszközeit, műszereit, fajtáit. Legyen képes a mérési jegyzőkönyvek elkészítésére. Ismerje a vonalszintezés szabályát. Tudja alkalmazni a trigonometriai magasságmérést, legyen képes az építmény magasságának meghatározására. Ismerje a vegyes terület-felmérési eljárásokat. Tudja a hossz-szelvény és keresztszelvény szintezést. Legyen képes területszintezésre, szintvonalas helyszínrajz szerkesztésére. |
4.4. Térképek, helyszínrajzok | Ismerje a vetületi rendszereket. Ismerje a térképek felosztását rendeltetésük, méretarányuk szerint. Tudja a jelkulcsi alapismereteket. Ismerje az egységes Országos Térképrendszert, földmérési alaptérképeket. Tudja a kitűzési ismereteket. Ismerje a kitűzés alapelvét, sorrendjét, eszközeit. Ismerje a kitűzési jegyzőkönyvet. |
5. Kitűzési gyakorlat
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Egyszerű mérő- és kitűző eszközök és használatuk | Tudja elvégezni az egyenesek kitűzését, derékszög kitűzését. Ismerje és tudja alkalmazni a szögprizmákkal végezhető műveleteket. |
5.2. Vízszintes mérések | Ismerje a vízszintes mérőeszközök használatát, a mérések gyakorlati megvalósítását. Tudja elvégezni a szögkitűzést és a távolságmérést. Legyen képes elkészíteni a mérési jegyzőkönyveket. |
5.3. Magasságmérések | Ismerje a magasságmérő eszközök használatát, a mérések gyakorlati megvalósítását. Tudja elvégezni a trigonometriai magasságmérést, építmény magasságának meghatározását. Legyen képes elvégezni az építés közbeni kitűzéseket, ellenőrző méréseket. Legyen képes a jegyzőkönyvek vezetésére, a mérés értékelésére. |
5.4. Epületek, építmények kitűzési | Legyen képes az épületek, építmények helyének kitűzésére. Tudja végrehajtani a felmérési és kitűzési feladatokat derékszögű és poláris méréssel. Ismerje a felmérési adatok grafikus ábrázolását, manuálék (kézi vázlatok) készítését. Tudjon zsinórállványt készíteni. |
6. Építési gyakorlat
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Alépítményi munkák | Tudja elvégezni a földmunkákat, dúcolásokat. Legyen képes elkészíteni az alapozásokat, alépítményi víz- és hőszigeteléseket. |
6.2. Felépítményi munkák | Legyen képes a függőleges, vízszintes, íves és ferde teherhordó szerkezeteket megépíteni. |
7. Évítőanvaeok svakorlat
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Gyártástechnológiák | Ismerje a formázási technológiákat. Ismerje a hőkezelési folyamatokat. Ismerje a termékek előállításához technológiailag szükséges gépi és tüzelési berendezéseket. |
7.2. Alapanyagok és vizsgálataik | Ismerje a termék előállításához szükséges |
nyersanyagokat, és azok előkészítési műveleteit. Legyen képes elvégezni a mintavételt, anyagvizsgálatokat, laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja elvégezni az építőanyagok fizikai, és szilárdságtani vizsgálatait. | |
7.3. Késztermékek és vizsgálataik | Ismerje a nyersanyag-összetétel és változásának hatását a késztermék tulajdonságaira. Legyen képes elvégezni a mintavételt, anyagvizsgálatokat, laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja elvégezni az építőanyagok fizikai, és szilárdságtani vizsgálatait. Tudja tájékoztatni a termékfelhasználókat a termékek főbb tulajdonságairól, a felhasználási területéről. Tudjon termékismertetőt készíteni. Legyen képes termékismertetőt tartani. |
8. Építőanyagok
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
8.1. Építési anyagok tulajdonságai | Ismerje az építőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje a hidrotechnikai tulajdonságokat. Tudja értelmezni a hőtechnikai és akusztikai tulajdonságokat. Ismerje az építőanyagok mechanikai tulajdonságait. |
8.2. Természetes építőanyagok | Tudja csoportosítani a természetes építőanyagokat. Ismerje a természetes építőanyagok tulajdonságait, jellemzőit. |
8.3. Mesterséges építőanyagok | Ismerje az építőipari agyaggyártmányokat, azok felhasználási területeit. Ismerje a kötőanyagok jellemző tulajdonságait és azok felhasználási területeit. Ismerje az aszfalt termékek jellemző tulajdonságait és azok felhasználási területeit. Ismerje az adalékanyagjellemző tulajdonságait és azok felhasználási területeit. Ismerje a betonok jellemző tulajdonságait, a szállítás és utókezelés előírásait. Ismerje az előregyártott beton és vasbeton termékeket és azok felhasználási területeit. Ismerje a habarcsok jellemző tulajdonságait és felhasználásuk szerinti csoportosítását. Ismerje az építőipari faárukat, felhasználási területeiket, faanyagok védelmének módjait. |
Ismerje a fém gyártmányok jellemző tulajdonságait, alkalmazási feltételeiket. Ismerje a műanyag gyártmányokat, felhasználási területeiket. Ismerje a festő- és mázolómunkák anyagait. Ismerje az építési üvegek jellemző tulajdonságait, felhasználási területeiket. Ismerje a víz-, hő- és hangszigetelő anyagokat, és azok felhasználási területeit. Ismerje az építőiparban alkalmazott segédanyagokat és felületképzőket. |
9. Ábrázoló geometria
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
9.1. Síkmértan | Tudja a mértani ismereteket és szerkesztéseket. Ismerje a síkmértani alapfogalmakat. Ismerje a szögek, szögpárok jellemzőit. Tudja értelmezni a pont és egyenes, valamint párhuzamos egyenesek távolságát. Ismerje a síkidomokat. Ismerje az építészeti íveket. |
9.2. Térmértan | Ismerje a térelemeket: pont, egyenes, sík fogalmát, a térelemek kölcsönös helyzetét. Tudja az egyenes valódi nagyságának szerkesztését. Ismerje az egyszerű síkalapú testeket és ezek származtatását. Ismerje a forgástesteket és származtatásukat. Tudja értelmezni a vetítési módokat, vetületeket, képsíkrendszert. Ismerje a térelemek ábrázolását: pont és egyenes, különleges és általános helyzetű egyenesek, síkok. Tudja az axonometrikus ábrázolás szabályait. Ismerje a perspektív képek szerkesztési szabályait. Ismerje a rekonstrukció fogalmát. Tudja a sík és egyenes, valamint különleges és általános helyzetű egyenes és test döféspontjának szerkesztését. Ismerje két sík metszésvonalának szerkesztését. Ismerje a fedélidom-szerkesztést. Tudja megszerkeszteni a síklapú testek különleges helyzetű síkkal való metszését. Tudja elvégezni a metszett idom valódi nagyságának szerkesztését. Tudja az árnyékszerkesztés, önárnyék, vetett |
árnyék fogalmát, szerkesztését. |
10. Műszaki ábrázolás gyakorlat
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
10.1. Szabadkézi rajz | Ismerje a látás törvényszerűségeit. Tudja a színelméleti alapfogalmakat. Ismerje a testek, testcsoportok ábrázolásának módjait. Ismerje atónusozás szabályait, lehetőségeit. |
10.2. Építészeti rajz | Ismerje az építési tervdokumentáció, tervek, terviratok, tervmellékletek tartalmát. Tudja megszerkeszteni az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat. Tudja megrajzolni az alapozási tervet, tudjon részletterveket szerkeszteni. Ismerje a dúcolások tervrajzait. Tudja megszerkeszteni, a víz-, hő- és hangszigetelési csomópontokat. Legyen képes rajzi vázlatok készítésére. |
11. CAD alapismeretek gyakorlat_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
11.1. Tervezőprogramok felépítési | Ismerje a számítógéppel segített tervezési folyamatot. Tudja alkalmazni a számítógépes tervezőprogramokat. Tudja ismertetni a kiválasztott CAD programot, ismerje annak felépítését, az alkalmazott koordinátarendszereket. Ismerje a felhasználói felületet: menüsor, eszköztár, beállítások, origók, szerkesztőhálók, intelligens kurzor. Ismerje a 2D-s és 3D-s elemeket. |
11.2. Számítógéppel segített tervezés | Ismerje a szerkesztő műveleteket 2D-ben, 3D-ben. Ismerje a 3D-s ábrázolást, 3D-s navigációs táblát, perspektívát, párhuzamos vetítéseket. Ismerje a fotórealisztikus kép előállításának módjait Ismerje az animáció és prezentáció készítés lépéseit. Tudjon nyomtatni, plottolni. |
12. Munka- és környezetvédelem_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
12.1. Munkavédelem | Ismerje a munkavédelmi oktatás tartalmát. Ismerje az anyagmozgatás, raktározás biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a biztonsági szín- és alakjeleket, KRESZ- táblákat, jelképeket. Ismerje a foglalkozás-egészségügy fogalmát és előírásait. Tudja a bontási munkákra vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat. Ismerje a villamosság biztonságtechnikáját. Ismerje a munkagépeket, közlekedési utak kialakításának feltételeit. Ismerje az alépítményi és a felépítményi munkák biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a befejező és szakipari munkák biztonságtechnikai előírásait, a magasban végzett munkáknál alkalmazott biztonságtechnikai előírásokat. Ismerje az állványépítés biztonságtechnikai szempontjait, a létrák biztonságos használatnak előírásait. Ismerje a védőfelszerelések változatait, ismerje azok használatát. |
12.2. Tűzvédelem | Ismerje a tűzvédelmi oktatás tartalmát. Ismerje a tűzvédelemre vonatkozó előírásokat, a szakma sajátosságait figyelembe véve. Ismerje a tűzveszélyességi osztályokat, a tűzoltás módjait, a tűzoltó-készülékeket. Ismerje a tűzvédelmi szabályzatokat. |
12.3. Környezetvédelem | Ismerje a környezetvédelem feladatát, célját, területeit. Ismerje a környezetvédelem előírásait, a szakma sajátosságait figyelembe véve. Ismerje a környezeti elemeket: talaj, levegő, víz. Tudja a hulladékok keletkezését, fajtáit, kezelésüket, tárolásukat, azok elszállítására vonatkozó előírásokat. Ismerje a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának módjait, előírásait. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), körző, vonalzók (lépték-vonalzó, derékszögű vonalzópár, párhuzamvonalzó) | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy tétel kifejtése, amely "A" és "B" feladatból áll. | |
Rövid feladatok | Összetett feladatok | |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű érettségin az emelt szintű érettségihez képest egyszerűbb, kevésbé összetett feladatok jelennek meg. Emellett egyes témák a középszintű érettségin nem kerülnek számonkérésre.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
- statika,
- építési ismeretek,
- építésszervezési alapismeretek,
- kitűzési ismeretek,
- kitűzési gyakorlat,
- építési gyakorlat,
- építőanyagok gyakorlat,
- építőanyagok,
- ábrázoló geometria,
- műszaki ábrázolás gyakorlat,
- CAD alapismeretek gyakorlat,
- munka- és környezetvédelem.
Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt.
A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítménye, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektíven mérhető legyen.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A vizsgázó szabadon használhatja fel a két feladattípus megoldására a 180 percet.
Az érettségi vizsga írásbeli feladatsora két, jól elkülönülő részből áll.
Az első rész 15 darab rövid feladatból áll, amely az összes pontszám 40%-át (40 pont) adja. Az alapfogalmakat, definíciókat, egyszerű összefüggéseket hivatott számon kérni. A feladatok egyenként 2 vagy 3 pontot érnek.
A feladatsor első részét a megadott témakörökből az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben kell összeállítani:
Témakörök | Feladatok darabszáma |
Statika | 2-4 |
Építési ismeretek és műszaki ábrázolás gyakorlat | 3-5 |
Építésszervezési alapismeretek és építési gyakorlat | 1-2 |
Kitűzési ismeretek és kitűzési gyakorlat | 1-2 |
Építőanyagok gyakorlat és építőanyagok | 1-3 |
Ábrázoló geometria és CAD alapismeretek gyakorlat | 1-3 |
Munka- és környezetvédelem | 1-2 |
A második rész 4 darab összetett feladatból áll, amely az összes pontszám 60%-át (60 pont) adja. A feladatokon belül számolást és rajzolást, szerkesztést igénylő feladatok is megjelennek. A feladatok egyenként 15-15 pontot érnek.
A feladatsor második részét a megadott témakörökből az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségben kell összeállítani:
Témakörök | Feladatok darabszáma |
Statika | 1 |
Építési ismeretek és műszaki ábrázolás gyakorlat | 1 |
Építőanyagok gyakorlat és építőanyagok | 1 |
Ábrázoló geometria | 1 |
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga az alábbi témakörök ismeretanyagának bemutatását igényli a vizsgázóktól:
- építési ismeretek,
- építési gyakorlat,
- építőanyagok,
- építőanyagok gyakorlat.
A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Egyes tételeknél a szóbeli tételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, a tételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 5-25%-át évente cserélni kell.
A tétel jellemzői: A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli tételsor összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.
A szóbeli vizsga alapvetően az építési ismeretek, az építési gyakorlat, az építőanyagok és az építőanyagok gyakorlat fogalmaira, az ezekhez kapcsolódó jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával az építéssel összefüggő ismereteit megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni és a folyamatokat összehasonlítani.
Minden szóbeli tétel két feladatból ("A" és "B") áll. Az "A" feladat az építési ismeretek és az építési gyakorlat, a "B" feladat az építőanyagok és az építőanyagok gyakorlat témaköreiből van összeállítva. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A témakörtől függően mindkét feladat tartalmazhat egyszerű rajzos feladatokat. A számonkérés az alábbi témakörökből történik:
"A" feladat
Építési ismeretek és építési gyakorlat:
- rajzi alapismeretek,
- építészeti alapfogalmak,
- talajok, földmunkák,
- alapozások, alépítményi szigetelések,
- függőleges teherhordó szerkezetek,
- vízszintes teherhordó szerkezetek,
- íves és ferde teherhordó szerkezetek,
- hő- és hangszigetelések.
"B" feladat
Építőanyagok és építőanyagok gyakorlat:
- építési anyagok tulajdonságai,
- természetes építőanyagok,
- mesterséges építőanyagok,
- gyártástechnológiák,
- alapanyagok és vizsgálataik,
- késztermékek és vizsgálataik.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán értékelni kell a fogalmak szabatos definiálását, az összefüggések magyarázatát, és alkalmazását.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák szerint történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Tartalom | 15 pont | 15 pont | 30 pont |
Felépítés | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Előadásmód | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
27. Az R. Melléklet KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A könnyűipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVII. Könnyűipar ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 542 01 Bőrfeldolgozóipari technikus,
- 54 542 02 Ruhaipari technikus,
- 54 542 03 Textilipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv megértése és használata
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A könnyűipari termék előállítása során folytatott kommunikáció tartalma logikus, következetes, előadásmódja a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
1.3. Idegen nyelvű szakmai szöveg megértése | Idegen nyelvű szakmai alapfogalmak, kifejezések ismerete. |
1.4. Műszaki rajz olvasása, értelmezése | Termék- és gyártástechnológiai ábrázolási módok ismerete, megfelelő helyen és módon történő alkalmazása a méretarányosság szabályainak betartásával. |
1.5. Jelképek, ábrák értelmezése | Kezelési útmutató értelmezése. Munkavédelmi, munkabiztonsági jelképrendszer ismerete. Gépelemek jelképi felismerése. |
2. Információforrások kezelése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Termékre vonatkozó információk | Alapanyagra, kellékre, stílusirányzatra, színre, technológiára vonatkozó trendinformációk gyűjtése, alkalmazása. |
2.2. Méretmegadás szabályai | Nemzetközi méretalkalmazások, mérettáblázatok megkülönböztetése. Testalkattípusok, testtartások jellemzőinek ismerete, megfelelő alkalmazása. |
2.3. Kommunikációs formák | IT alapismeretek, PC és a perifériák jellemzőinek ismerete. Termeléstervezéshez és folyamatszervezésben alkalmazható informatikai eszközök megfelelő ismerete. Szövegszerkesztés. |
2.4. Mérőműszerek használata | Könnyűipari anyagok laboratóriumi vizsgálati módszereinek alkalmazásával a szálasanyagok, fonalak, cérnák, szövetek és kelmék fajtáira, tulajdonságaira, jellemzőire, felhasználási területeire vonatkozó adatok rögzítése, értékelése. |
3. Elemi számolási készség
TEMAK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Termelés előkészítés | Anyaghányad és munkanorma számítási módszerek ismerete. Végbeosztás értelmezése. Termelési kapacitás és átbocsájtó képesség ismerete. Szabászati tételek értelmezése. Feldolgozási veszteségek ismerte. Anyagkihasználás elemzése. |
3.2. Anyagösszetétel meghatározása | Anyagösszetétel százalékos meghatározása laboratóriumi vizsgálati módszerekkel. |
3.3. Termelési adatok rögzítése | Gyártástechnológiai utasítások, adatok adatbázisba rögzítése. Táblázatkezelés. |
3.4. Statisztikai módszerek | Elemzések, gazdaságossági számítás a termelési adatokból. Átlag, szórás, médián számítása. |
4. Szervezőkészség, irányítási készség_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Munkahelyszervezés | Szervezést befolyásoló tényezők ismerete. Ésszerű munkahely kialakítás és eszközelhelyezés. Munkakörülmények szervezése. Alap-, segédanyag és kellék raktározásának ismerete. |
4.2. Anyagmozgatás | Üzemrészek és munkahelyek közötti anyagtovábbítás. A könnyűiparban alkalmazott szállítóeszközök és továbbítási módok ismerete. |
4.3. Kapcsolattartás | Hálózaton belüli információáramlás, visszacsatolás. |
5. Rendszerező és áttekintő-képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Ellenőrzés, adminisztráció | Megrendelés feldolgozása. Készletek nyilvántartása. Nyersanyagok és késztermékek raktári nyilvántartásának követése. |
5.2. Anyagvizsgálatok | Nyersanyagok felismerése, rendszerezése. Vizsgálati eredmények és a feldolgozási feltételek összefüggéseinek ismerete. Mintagyűjtemény készítése. |
5.3. Folyamatszervezés | Áttekinthető és optimális főfolyamatok ismerete. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Termeléstervezés
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Termelés előkészítés | |
1.1.1. Uj termék termelési folyamatának meghatározása. | Ismerje - a gyártási főfolyamat, a segédfolyamat, a mellékfolyamat rendeltetését, - a gyártási típusokat, - a mintagyártás, egyedi gyártás, sorozatgyártás, tömeggyártás, gyártási rendszerek fogalmát, jellemzőit, alkalmazási feltételeit, előnyeit, hátrányait. |
1.1.2. Termelési feladatok meghatározása | Lássa át - a könnyűipari termelés belső szerkezetét, - a gyártástechnológia folyamatának térbeli és időbeli kapcsolatát, - a napi és hosszabb távú feladatok tervezését. |
1.1.3. Alapanyagok, gépek, eszközök kiválasztása | Ismerje - a termékgyártáshoz szükséges alapanyagok, gépek kiválasztásának szempontjait, - összefüggéseit a termelési adottságokkal összeegyeztetni. |
1.1.4. Termelési adatok számítása | Legyen képes - az anyaggazdálkodási, anyag elszámolási feladatok elvégzésére, számolni anyaghányadot, - értelmezni a termelési kapacitást és átbocsájtó képességet. |
1.2. Folyamatszervezés | |
1.2.1. Munkamódszerek, munkakörülmények szervezése | Ismerje - a munkamódszer fogalmát, a könnyűiparban alkalmazható munkamódszereket, - a munkakörülményeket befolyásoló tényezőket és szervezési szempontokat. |
1.2.2. Munkahely kialakítás és eszközelhelyezés | Ismerje - a gyártási folyamat térbeli elrendezését, - a technológiai folyamatnak megfelelő munkahelyek egymáshoz kapcsolódását, - az elrendezés elveit. |
1.2.3. Szállítóeszközök, anyagtovábbítási módok | Ismerje - a munkahelyek és termelési egységek közötti anyagtovábbítási módszereit, - a szállítóeszközöket, fajtáit, alkalmazási lehetőségeik. |
1.2.4. Informatikai eszközök | Ismerje - a termelésirányításban, folyamatszervezésben alkalmazható informatikai szoftverek fajtáit, alkalmazhatóságát. |
1.3. Kapcsolattartás | |
1.3.1. Termelési adatok összegyűjtésének módszerei | Tudja - a termelési adatokat adatbázisba rögzítetni, Ismerje - a statisztika készítés módszereit, formáit. |
1.3.2. Kapcsolattartás a termelőegységekkel | Ismerje - a termelési adatok egyeztetési lehetőségeit, - az információk rendszerzési szempontjait, célirányos továbbításának formáit, - a termelési folyamat ellenőrzésének lehetőségeit. |
1.3.3. Minőségbiztosítás | Ismerje - a minőségellenőrzési módszereket, kapcsolattartási formákat, - az ellenőrzési utasítást. |
1.3.4 Információáramlás | Legyen képes - az informatikai eszközök célirányos és hatékony használatára, - az információk rendszerezésére. |
1.4. Termeléstervezés | |
1.4.1. Kapacitástervezés | Ismerje |
- a termelési mennyiségek, kapacitások tervezését, - a létszám meghatározását, - a gépi munka részarányát, - a leterhelés vizsgálatát, - a határidők tervezését. | |
1.4.2. Mérőeszközök | Ismerje a termeléstervezéshez és minőségellenőrzéshez használt mérőeszközöket. Tudja csoportosítani az eszközöket az alkalmazási feltételekhez és módokhoz. |
1.4.3. CAD-CAM technológia. | Ismerje - a termeléstervezéshez használt speciális szoftvereket, - a számítógépes integrált terméktervező programok és az automatikus gyártás lehetőségeit. Ismerje - a CAD funkciók alkalmazását: tervezés, anyag tulaj donságbeállítás, modellezés, 3 dimenziós megjelenítés, szériázás, felfektetési rajz készítés, - a CAM funkciókat: anyag, kellék megadása, termék leírás, dokumentáció, termékkatalógus készítése. |
1.5. Termékfejlesztés és szerkesztés | |
1.5.1. Terméktervezés | Tudja - a trendismeretek alapján korszerű, új termék tervezési lépéseit a gyártáselőkészítési folyamatban, - az adott kollekcióból kiválasztott termék gyártására alkalmas ábrázolását, alapanyag kiválasztással. |
1.5.2. Számítógépes tervezőrendszerek | Ismerje - egy termék tervezését CAD technológia rendszer használatával, - magyarországi fejlesztésekkel foglalkozó cégek megismerésére tanulmányi kirándulás keretében, - a nemzetközi innovációk nyomon követésére a szakirodalom feldolgozásával, szakmai előadásokon, szakmai cégeknél tanulmányi látogatásokon való részvétellel. |
1.5.3. Műszaki leírás készítése | Legyen képes a választott termék műszaki dokumentációjának adott technológia alapján való elkészítésére. |
1.6. Ellenőrzés, adminisztráció | |
1.6.1. Anyaggazdálkodás | Legyen képes - az adott termékre felfektetési rajzot készíteni, anyagveszteségeket meghatározni, - anyagnormát számítani alapanyagra, kellékre. |
1.6.2. Készletnyilvántartás | Legyen képes - a különböző termékfajtákra vonatkozóan megrendelések feldolgozására, - alap-, segéd- és kellékanyagok nyilvántartására, utalványozási feladatok elvégzésére, - szállítólevél készítésére. |
1.6.3. Minőségellenőrzés | Tudjon - minőséget biztosító előírásokat értelmezni, - ellenőrzési utasítástértelmezni, - raktári nyilvántartások ellenőrzését dokumentálni. |
1.6.4. Információs hálózatok | Ismerje - az információs csatornák használatát, - a hálózaton belüli információáramlást, - a változó piac alapján korrekciók végrehajtási módjainak alkalmazását. |
1.7. Üzembiztonság | |
1.7.1. Berendezések, gépek üzembiztonsága | Ismerje - a könnyűipari gépek beállítási lehetőségeinek elvégzését, - a konfekcionálásból eredő hibák javítási lehetőségeit katalógus, vagy gépkönyv alapján, - a berendezések, gépek műszaki katalógusainak értelmezését, - géphasználati feliratokat. |
1.7.2. Biztonságos munkavégzés | Ismerje - a munkavégzés feltételeinek, a biztonságos munkavégzés módszereinek kidolgozását, - az ellenőrzési szempontsor létrehozását szabadon választott könnyűipari termékre. |
1.8. Számítógép hálózatok | |
1.8.1. Számítógépes hálózatok felépítése | Legyen képes ismertetni az IT alapismereteket, hálózati eszközöket, szoftverek alkalmazását, a biztonságos hálózati kommunikálációt. |
1.8.2. Könnyűipari számítógépes alkalmazások | Ismerje a könnyűipari gépek számítógépes hálózatba való beillesztését. |
2. Gyártásszervezés_
— TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Raktározás | |
2.1.1. Készletgazdálkodás | Ismerje - a készletgazdálkodás fogalomkörét, szerepét, - a készletek nagyság és összetétel kialakításának szempontjait, - a készletnyilvántartási rendszereket, a készletnyilvántartás szerepét, - a készletezési döntéseket megalapozó számítási módszereket: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat, - az alapanyagok és kellékek nyilvántartásának dokumentumai, - a raktárkészlet összetevőit, - a szabászati tételek kialakítását, számításait. |
2.1.2. Raktárhelyiség kialakítása | Ismerje - az anyagraktározás technológiai követelményeit, - a raktár alapterületének a meghatározását. |
2.1.3. Anyagok átvétele, bevizsgálása | Ismerje - a tételes, mennyiségi és minőségi átvétel fogalmát, - a bevizsgálás célját, reklamációk érvényesítését, - a minőségi előírásokat, - a bevizsgálási jegyzőkönyv tartalmát. |
2.1.4. Tárolási módok | Ismerje - a tárolóeszközöket, berendezéseket, - a tárolási módok fajtáit, jellemzőit, - a helytelen tárolásból adódó károk megelőzését. |
2.2. Folyamatszervezés | |
2.2.1. Munkahely kialakítás | Ismerje - a könnyűipari munkahely eszközeinek, kezelőszerveinek optimális elhelyezését, - a mozgászónákat és mozgásformákat, logisztikai alapfogalmakat. |
2.2.2. Műveleti sorrend meghatározás | Ismerje |
- a termékelőállítás műveleteinek csoportosítását, - a munkamódszereket, a munkakörülmények szervezését, - az adott technológiához áttekinthető, optimális műveleti sorrend kialakításának szempontjait. | |
2.2.3. Kapacitás-számítás | Ismerje a gépkapacitás, munkanorma számítás, létszám meghatározását. |
2.2.4. Minőségbiztosítás | Ismerje - az ellenőrzési utasítás szerepét, mérési pontok fontosságát, mérőeszközök kiválasztásának j elentőségét, - az osztályba sorolás szempontrendszerét, - a termékminta fogalmát, - a technológiai fegyelem ellenőrzését. |
2.2.5. Befejező műveletek | Legyen képes a termékcsomagolás és szállítás műveleti sorrendjének meghatározására. |
3. Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Könnyűipari anyagok tulajdonságai | |
3.1.1. Könnyűipari nyersanyagok | Tudja - az alapfogalmakat, - a nyersanyagok csoportosítását, - a szálasanyagok megjelenési formáit, általános jellemzőit, fizikai és kémia tulajdonságait, felhasználási területeit. |
3.1.2. Fonalak, cérnák | Tudja - az alapfogalmakat, - a fonalak, cérnák fajtáitjellemzőit és felhasználási lehetőségeit. |
3.1.3. Szövetek, kelmék, bőrök | Tudja - az alapfogalmakat, - a szövetek, kelmék, bőrök fajtáit, tulajdonságait, felhasználási területeit. |
3.1.4. Nem szőtt textíliák | Tudja - az alapfogalmakat, - a nem szőtt textíliák fajtáit, tulajdonságait, alkalmazási területeit. |
3.1.5. Laboratóriumi vizsgálati | Ismerje |
módszerek | - az anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségeit, - a finomság, sűrűség, nedvességfelvétel, mechanikai tulajdonságok mérési módszereit. Tudja a vizsgálati eredményeket dokumentálni. |
3.2. Kezelési útmutató készítése | |
3.2.1. Nyersanyag-összetétel és feldolgozási módok | Ismerje - a szálasanyagok minőségi és mennyiségi meghatározásának módszereit: mikroszkópi vizsgálat, égetési próbát. |
3.2.2. Kezelési útmutató jelképrendszere | Tudja - a jelképek csoportosítását, értelmezését, - kezelési útmutató készítését a könnyűiparban felhasznált alapanyagok fizikai és kémia jellemzőinek ismeretében. |
3.3. Fonal, cérna előállítási módok | |
3.3.1. Szálasanyagok csoportosítása | Legyen képes - a különböző természetes és mesterséges szálasanyagokat csoportba sorolni és gyűjteni. |
3.3.2. Természetes eredetű szálasanyagok | Legyen képes - a szerves növényi és állati eredetű, valamint szervetlen szálasanyagokból mintagyűjteményt készíteni, - a mintagyűjteményben megnevezésük mellett tulajdonságaikat és felhasználási lehetőségeiket felsorolni. |
3.3.3. Mesterséges szálasanyagok | Legyen képes a szerves természetes alapú és szintetikus, valamint szervetlen szálasanyagok fajtáinak csoportosítására konkrét termékminták gyűjtésével, az előállítási módok, tulajdonságok, alkalmazási területek ismertetésével. |
3.3.4. Szálasanyagok fejlesztési irányzatai | Legyen képes - az intelligens és funkcionális szálasanyagokról fotó-, mozgóképgyűjtemény készítésére. - a könnyűipari alapanyagok fejlesztéseiről, innovációs technológiákról esszé/ki selőadás/portfólió/beszámoló készítésére. |
3.3.5. Fonás alapismeretei | Ismerje - az alapfogalmakat, |
- a fonás elvét, alap- és segédműveleteit. | |
3.3.6. Cérna előállítási és kikészítési módok | Ismerje - a cérnák szerkezetét, finomságát, finomsági jelöléseket, alkalmazási területeit. |
3.3.7. Díszítő és varrócérnák jellemzése | Ismerje - a főbb fonal és cérnatípusok jellemzőit, tulajdonságait, - a kártolt-, nyújtott-, fésűs-fonalakat, - az egyszeres, többszörös, és körülfont cérnákat, díszítőfonalakat és cérnákat. |
3.4. Anyagvizsgálatok | |
3.4.1. Vizsgálati módszerek | Ismerje - a laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos általános előírásokat, a vizsgálati eredmények rögzítését, elemzését, - az alapanyag tulajdonságainak hatását a feldolgozhatóságra, - a laboratóriumi eszközöket, berendezéseket és azok biztonságos használatát, - a vizsgálati szabványokat. |
3.4.2. Nyersanyag-összetétel meghatározása | Legyen képes mintagyűjtemény alapján fonalak, cérnák, szövetek, kelmék nyersanyag-összetételének százalékos meghatározására mikroszkóppal, égetési próbával. |
3.4.3. Szövetvizsgálatok | Legyen képes - mintagyűjtemény alapján szövetszerkezet meghatározására, alap- és levezett kötések ábrázolására, jellemzőinek dokumentálására, - a szövetsérülések, színtartóság, méretállandóság vizsgálati módszerek alkalmazására. |
3.4.4. Kötött-hurkolt kelmék vizsgálatai | Legyen képes - a vetülék és láncrendszerű kelmék meghatározására, ábrázolására dokumentálására, - vizsgálati jegyzőkönyv készítésére. |
3.4.5. Ruhaipari feldolgozás vizsgálatai | Ismerje - a varrat és varrástípusok minőségi követelményeinek csoportosítását, dokumentálását, vizsgálati jegyzőkönyv készítését, - a varrócérnák és szövetek, kelmék |
esztétikai tulajdonságainak vizsgálatát, összefüggések elemzését, a minőségi követelmények kiemelésével. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | ||
Termeléstervezés, gyártásszervezés (Tesztjellegű feladatok) | Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok (Rövid választ igénylő feladatok) | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:
Termeléstervezés:
- termelési feladatok meghatározása,
- termelési adatok számítása,
- minőségbiztosítás,
- kapacitástervezés,
- mérőeszközök,
- műszaki leírás készítése,
- anyaggazdálkodás.
Gyártásszervezés:
- raktározás,
- kapacitás,
- műveleti sorrend meghatározása,
- minőségbiztosítás,
- üzembiztonság.
Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok:
- könnyűipari nyersanyagok, fonalak, cérnák, szövetek, kelmék, bőrök, nem szőtt textíliák tulajdonságai,
- kezelési útmutató jelképrendszere, kezelési útmutató értelmezése, készítése,
- anyagvizsgálati módszerek,
- szálasanyagok fejlesztési irányzatai.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon:
Tesztjellegű feladatok (50%): gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban.
Rövid választ igénylő feladatok (50%): könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok témaköreiből kerülnek összeállításra.
Az írásbeli tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- ismertetés, egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- ok-okozati összefüggés keresése,
- sorrend meghatározása,
- lényeg kiemelés,
- felsorolás,
- fogalommeghatározás,
- igaz-hamis állítások megjelölése,
- ábraértelmezés.
Rövid választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- feleletalkotó feladatok:
- rövid válasz (meghatározás),
- ábrafelismerés, ábraelemzés,
- több jellemző felsorolása/megnevezése,
- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),
- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,
- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,
- ok-okozati összefüggések felismerése,
- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.
- szövegértelmezés,
- összehasonlítás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:
- gyártásszervezés,
- könnyűipari áruismeret.
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll, mely két feladatból ("A" és "B") tevődik össze.
A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor két feladatból áll:
- "A" feladat: gyártásszervezés,
- "B" feladat: könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az alkalmazó tudás bemutatását elősegítő, egyértelmű megfogalmazásokra.
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása és | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
alkalmazása | |||
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása | 6 pont | 6 pont | 12 pont |
Összefüggések értelmezése | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
28. Az R. Melléklet FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A faipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVIII. Faipar ágazat alábbi szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:
- 54 543 01 Faipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása | Az előadás tartalma logikusan felépített, következetes. Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A kérdező tanár által feltett kérdések megértése, válaszadás. |
2. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Faipari szakrajz alapfogalmainak alkalmazása | A megfelelő rajzi eszközök alkalmazása, ábrázolási módok, rajzfajták ismerete. |
3.2. Szerkezeti kötések bemutatása | Fakötések ábrázolása, szerkesztése, anyagjelölések, méretezések, vonalfajták ismerete. |
3.3. Fakötések, egyszerű bútorok szerkezeteinek ismerete | Egyszerű faipari termékek szerkezete és ábrázolása. |
3. Célirányos műszaki feladatmegoldó képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Elemi számolási készség | A szakmai feladatokhoz kapcsolódó egyszerű számítások elvégzése. |
3.2. Szakmai számítások alkalmazása | Forgácsoló szerszámok jellemzői, nedvességtartalom meghatározással kapcsolatos számítások. |
3.3. Feladatmegoldó képesség | Szakmai feladatok értelmezése, helyes megoldása. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Faipari alapanyag ismeret
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A fa szerkezete és jellemzői | Ismerje a fa szerkezetét (bél, évgyűrű, kambium, háncs, kéreg, geszt-szíjács), ismerje fel ezeket a különböző anatómiai metszeteken (bütü-, sugár- és húrmetszeten). |
1.2. Tűlevelű és lombos fafajok jellemzői | Ismerje a tűlevelű fafajok makroszkopikus jegyeit, ismerje a hazai iparban használatos fenyőféléket és felhasználási lehetőségeit. Tudja csoportosítani a lombos fákat makroszkopikus jegyeik alapján, képes ismertetni a legfontosabb hazai fafajok jellemzőit, felhasználási területeit. |
1.3. A fa hibái és betegségei | Ismerje a fatörzs alaki hibáit, a faanyag szövetszerkezeti rendellenességeit, egyéb károsodásait. Ismerje a faanyag károsodását okozó tényezőket, legyen ismerete a faanyag felhasználhatóságára gyakorolt hatásairól. Ismerje a rovarok, gombák által okozott fahibákat, ismerje a lehetséges megelőzési és védekezési módokat. |
1.4. Fából készült fontosabb ipari választékok | Ismerje a fűrészáru fogalmát, a fűrészipari termékek fajtáit, jellemzőit, felhasználási területeit. Ismerje a fűrészáru minőségi osztályba sorolását, tárolásának szabályait. Tudja meghatározni a furnér fogalmát, ismerje a furnérok fajtáit, jellemzőit, felhasználását (színfurnér, műszaki furnér), tárolási előírásait. |
2. Szárítás és gőzölés
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A fa nedvességtartalma | Ismerje a fa nedvességtartalmának előfordulási formáit és megoszlását a fatesten belül. Tudja értelmezni a zsugorodás-dagadás jelenségét. Ismerje a jellemző nedvességtartami fokokat, a nedvességtartalom mérésének különféle módjait. Ismerje a különböző felhasználási területekre (bútor- és épületasztalos-ipar) előírt faanyag nedvességtartalmat. |
2.2. Szárítás-gőzölés | Ismerje a természetes szárítást befolyásoló tényezőket, tudja felsorolni a természetes szárítás előnyeit, hátrányait. Ismerje a mesterséges szárítás jellemzőit, a szárítás szakaszait. Legyen ismerete a mesterséges szárítási eljárásokról, az alkalmazott berendezésekről. Tudja felsorolni a szárítási hibákat. Legyen képes elvégezni a nedvességtartalom meghatározásával kapcsolatos számításokat. Ismerje a gőzölés célját, jelentőségét, a gőzölési eljárásokat, és gőzölő berendezéseket. |
3. Bútoripari szakrajz
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Rajzeszközök és kezelésük, síkmértani szerkesztések | Ismerje a rajzi szabványokat, képes legyen síkmértani szerkesztéseket elvégezni (párhuzamos, merőleges egyenesek, szögek, lekerekítések, ellipszis). Tudja értelmezni a képsíkrendszer, vetületek képzése, nézetrend fogalmait. Tudja egyszerű mértani testek vetületeit elkészíteni (síklapú testek, forgástestek vetületei). |
3.2. Ábrázolási módok | Képes legyen egyszerű mértani testek axonometrikus ábrázolására, axonometrikus ábráknak vetületi képekkel való egyeztetésére, csonkított és összetett testek vetületi és axonometrikus ábrázolására. Ismerje a metszetek csoportosítását (teljes metszet, félmetszet-félnézet, kitörés, részmetszet). Képes legyen metszeti ábrázolásokra, anyagjelölések alkalmazására (függőleges-, vízszintes-, homlokmetszet). Ismerje a csomóponti vagy részletrajz fogalmát, szerepét. Tudjon darabjegyzéket készíteni, ismerje a műhelyrajz jelentőségét. |
3.3. Fakötések, alapszerkezetek | Legyen képes az alábbiakban felsorolt fakötések rajzi ábrázolására: hosszabbító toldások szabadkézi vázlatrajza és vetületi ábrázolása (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, csapozásokkal, gépi toldással), szélesbítő toldások szabadkézi vázlatrajza és vetületi ábrázolása (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, saját csappal, idegen csappal, gépi toldással), lapmerevítő segédszerkezetek és éllezárások szabadkézi vázlatrajza és vetületi ábrázolása (lap- és élheveder, fejelőléc, élfurnér, élléc, T-léc), - vastagító toldások ábrázolása keretkötések szabadkézi vázlatrajza és vetületi ábrázolása (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt- kötések"), kávakötések szabadkézi vázlatrajza és vetületi ábrázolása (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt- kötések"), állványkötési megoldások, egyszerű faipari termékek szerkezete és ábrázolása. |
4. Faipari gépek és szerszámok
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. | Ismerje a faipari alapgépek felépítését, szerszámait, biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a kézi kisgépek fajtáit, alkalmazási lehetőségeit. |
5. Bútorgyártás ismeret
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. A mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód). | Ismerje a mechanikai megmunkálási műveletek elvégzésének általános követelményeit és menetét: - természetes fából készülő alkatrészek szabása, lap- és lemez alapanyagból készülő alkatrészek szabása, - természetes fából készülő alkatrészek készméreti és formai megmunkálása, lapalkatrészek készméreti és alak-, formai megmunkálása. Ismerje a természetes fából készülő elemek szerkezeti megmunkálását. |
Ismerje lap- és lemez alapanyagból készülő termék alkatrészek összeépítési lehetőségeit. Ismerje az alkatrészek megmunkálását a szerelvények beépítéséhez. | |
5.2. Ragasztás | Ismerje a ragasztóanyagok fogalmát, általános jellemzőit, tulajdonságait. Ismerje a fa ragasztásának módszereit. Ismerje a ragasztással kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatokat. |
6. Bútoripari gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Kézi szerszámok, gépek használata. | Legyen jártas a kézi szerszámok műhelyszintű használatában: kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk. Ismerje és tudja kezelni a kézi kisgépeket. Ismerje a faipari kézi gépek biztonságtechnikai előírásait, szabályait. Tudja elvégezni az alábbi műveleteket: darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása, szelvény méretre alakítása, kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel, fűrészáru lap és él gyalulása derékszögbe, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel, csiszolási műveletek végzése, kézzel és kisgépekkel. Ismerje a faipari alapgépeket, szerszámait, működtetését, a gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályokat. Ismerje a faipari megmunkáló gépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a por- és forgácselszívók működését. |
6.2. Szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése | Tudjon keretkötéseket, kávakötéseket, szélesbítő toldásokat készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Tudjon egyszerű faipari alapszerkezeteket készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Képes legyen ülőzsámoly, konyhai ülőke készítésére tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel. |
7. Biztonságos munkavégzés alapjai
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Munka- és tűzvédelem | Ismerje a munkavédelem célját, feladatait, területeit, fontosabb jogszabályait. Ismerje a szakmára, munkahelyre érvényes munkavédelmi előírásokat. Tudja a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Ismerje a baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegélynyújtás szabályait. Ismerje a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket és a tűzoltás szabályait, a tűzoltó készülékek kezelését. Ismerje az elsősegélynyújtás szabályait. Ismerje az érintésvédelem fogalmát, lehetőségeit. |
7.2. A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége | Legyenek alapvető ismeretei a környezetvédelem és az alkalmazott technológia összefüggéseiről a víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme érdekében. Ismerje a fa- és bútoriparban keletkező hulladékok (feldolgozás, tárolás, ártalmatlanítás) kezelésének lehetőségeit. |
8. Biztonságos munkavégzés gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
8.1. Kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata | Ismerje a padszerszámok-, közös szerszámok biztonságos használatának szabályait, a műhelyrendet, a szerszámok tárolására vonatkozó biztonsági szabályokat, a szerszámok tárolására vonatkozó biztonsági szabályokat munka közben. Ismerje a kéziszerszámok kezelésének, a fűrészeknek, gyaluknak, vésőknek, fúróknak, kalapácsoknak és egyéb szerszámoknak a biztonságos használatát. |
8.2. Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása | Ismerje a szabályokat és képes legyen betartani azokat az alábbi témakörökben: faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása, védőberendezések, védőeszközök használata, gépi szerszámok kezelése, tárolása, gépi munkavégzés szabályai. |
8.3. Munkavégzéssel kapcsolatos biztonsági szabályok | Ismerje a szabályokat és képes legyen betartani azokat az alábbi témakörökben: a munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben, magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben, környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben, |
- veszélyes anyagok kezelése, tárolása, elsősegélynyújtás, - tűzoltó berendezések és eszközök használata, - tűzkárbejelentés, érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben, faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép; körző; rajztábla; vonalzók: léptékvonalzó, derékszögű vonalzópár, fejesvonalzó; ceruzák, íróeszköz; "Faipari szakmai táblázatok és képletgyűjtemény" (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A4-es és (vagy) A3-as műszaki rajzlap | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | |
I. feladatlap | II. feladatlap | Egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtése |
120 perc | 60 perc | |
fakötések rajzának önálló elkészítése | a faanyag nedvességtartalmával, a forgácsoláselmélet alapjaival kapcsolatos feladatok, faipari alapgépek, faanyagismeret tesztkérdések | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja, hogy lehetőleg teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt, különös tekintettel a faipari szakrajz alapjainak ismeretére. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az I. feladatlap fakötéscsoportokból, illetve egyszerű bútorok (jellegrajzon kijelölt) csomóponti rajzaiból tartalmazhat feladatokat (maximum 4 feladat).
A II. feladatlap a faanyag nedvességtartalom számításával kapcsolatos 1 feladatot, 1 forgácsoláselméleti ábrát, valamint faipari alapgépek és anyagismeret témakörökből maximum 15 tesztkérdést tartalmaz.
Témakörök:
- faipari alapanyag ismeret,
- szárítás, gőzölés,
- bútoripari szakrajz,
- fakötések, alapszerkezetek ábrázolása,
- bútorgyártástan,
- faipari gépek és szerszámok.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga célja, hogy a vizsgázó az egyes tételekben szereplő témakörök alatt megadott kérdések kifejtése során hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban előadni, a szakkifejezéseket használni.
A vizsgázó a szóbeli vizsgán kihúzott tételének gyakorlati példákat és tapasztalatokat is magába foglaló kidolgozásával, kifejtésével ad számot a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásáról.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből, áll.
Témakörök:
- "A"feladat:
- Faipari alapanyag ismeret:
- a fa szerkezete és felépítése,
- tűlevelű fafajok jellemzői,
- lombos fafajok jellemzői,
- a fa hibái és betegségei,
- fűrészipari termékek fajtái, jellemzői, felhasználása,
- szárítás-gőzölés,
- a fa nedvességtartalma.
- Bútorgyártás ismeret:
- a mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód),
- ragasztás, faipari ragasztóanyagok,
- faipari alapgépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai.
- "B"feladat:
- Bútoripari gyakorlat:
- kézi szerszámok, gépek használata,
- szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése,
- egyszerű szekrények, asztalok készítése.
- Biztonságos munkavégzés alapjai:
- munka- és tűzvédelem,
- környezetvédelmi és technológiai szabályok,
- faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája.
- Biztonságos munkavégzés gyakorlata:
- kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata,
- faipari alapgépek biztonságtechnikája,
- munkabiztonság.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos megfogalmazását, a megszerzett ismeretek felhasználását, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
A feladat megértése, a lényeg kiemelése | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Alapfogalmak ismerete és alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
29. Az R. Melléklet NYOMDAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A nyomdaipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIX. Nyomdaipar ágazat szakképesítésének szakmai tartalmát veszi alapul:
- 54 213 04 Nyomdaipari gépmester.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő módon történő alkalmazására. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Ismerje a munkájával kapcsolatos szakmai kifejezéseket. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a feltett kérdések megértésére és válaszadásra. |
2. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Elvonatkoztatás képessége | Legyen képes a tények és törvényszerűségek felismerésére. |
2.2. Lényegkiemelés | Legyen képes lényeges szakmai információk értelmezésére. |
3. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Konvertáló képesség | Legyen képes a meglévő tudás átalakításával új ismeretek létrehozására. |
3.2. Logikai képesség | Legyen képes a meglévő információk közötti összefüggések felismerésére. |
3.3. Kombinatív képesség | Legyen képes információi alapján a lehetőségek számbavételére. |
3.4. Induktív gondolkodás képessége | Legyen képes az egyedi esetekről az általánosra következtetés folyamatára, szabályok felismerésére. |
3.5. Deduktív gondolkodás képessége | Legyen képes az általánosból az egyes döntésekhez való eljutás lehetőségére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Munkahelyi egészség és biztonság
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Munkavédelmi alapismeretek | Ismerje a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, továbbá ezeknek a megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások j elentőségét. Ismerje a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, a munkakörülmények hatásait, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet káros tényezőit. Ismerje a veszélyes és ártalmas termelési tényezőket. |
1.2. Munkahelyek kialakítása | Ismerje a munkahely létesítés általános követelményeit, a hatásos védelem módjait. Legyen képes ismertetni az öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása szükségességét, megfelelőségét. Ismerje a közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, |
kialakításának fontosságát. Ismerje a tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések fajtáit. Ismerje az anyagmozgatás módjait, biztonságát a munkahelyeken. | |
1.3. Munkavégzés személyi feltételei | Ismerje a szabályos munkavégzés személyi feltételeit. Ismerje az egyéni védőeszközök használatának szabályait. |
1.4. Munkaeszközök biztonsága | Legyen képes ismertetni a biztonságtechnika alapelveit, a veszélyforrások típusait. Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit. |
1.5. Munkakörnyezeti hatások | Ismerje a fizikai, a biológiai és a kémiai hatásokat a dolgozókra, a főbb veszélyforrásokat és a védekezés lehetőségeit. |
1.6. Munkavédelmi jogi ismeretek | Ismerje a munkavédelem fogalmát. Ismerje a balesetek és a munkabalesetek fogalmát. |
2. Munkajog, munkabiztonság, munkavédelem_
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Munkajog | Ismerje az egyéni védőeszközök, valamint a munkavégzéshez szükséges egyéb védőanyagok juttatásának szabályait. |
2.2. Környezetvédelem | Ismerje a környezetvédelem fogalmát, helyét, jelentőségét. |
3. Gyártáselőkészítés, minőségügy elmélete és gyakorlata_
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Nyomdaipari alapismeretek | Ismerje a nyomdászat történetét, a nyomdaipar kialakulását és fejlődését napjainkig. Legyen képes a nyomdatermékeket csoportosítani. Ismerje a tipográfia fogalmát, feladatait, a tipográfia szabályait. Ismerje a nyomdai eredetik fajtáitjellemzőit. Legyen képes a nyomtatáshoz szükséges anyagok mennyiségének, súlyának és árának kiszámítására. Tudja csoportosítani a nyomtatási eljárásokat. Ismerje a szöveg- és képfeldolgozás, a nyomóforma-készítés, a nyomtatás technológiai folyamatait. |
3.2. Minőségbiztosítás | Ismerje a minőségbiztosítás fogalmátjelentőségét. |
4. Anyagismeret elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Nyomathordozók | Ismerje a nyomdaipar nyersanyagainak, csoportosítási szempontjait. Ismerje a papírgyártás alap- és segédanyait, a gyártás folyamatát. Tudja a szabványos papírméreteket, legyen képes a gyakori méretek felismerésére. Ismerje a műanyagalapú nyomathordozók és a fémfóliák gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területeit. |
4.2. Nyomdafestékek | Tudja rendszerezni a nyomdafestékeket. Ismerje a nyomda-festékek fogalmát, gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területeit. Ismerje a festékadalékok, a lakkok, a hígítók, a szárítók, az oldószerek fogalmát, gyártását, tulajdonságait, alkalmazási területeit. Ismerje a nedvesítő anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazási területeit, használatát, gyártását. Ismerje az ipari színskálákat pl. Pantone, Focoltone, Toyo. |
4.3. Nyomóformák | Tudja rendszerezni a nyomtatási eljárások nyomóformáit. Legyen képes ismertetni az ofszetlemezek fajtáit, tulajdonságait, gyártását. Ismerje a digitális nyomtatásnál használt számítógépes állományokat. |
4.4. Segédanyagok | Tudja rendszerezni a ragasztókat. Ismerje a növényi és állati eredetű, valamint a műanyag alapú ragasztók tulajdonságait, gyártását és vizsgálati módszereit. Ismerje a cérnák, fonalak és a vegyi szálak fajtáit, jellemzőit, felhasználási területeit. |
5. Színkezelés elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Fénytan | Ismerje a fény fizikai jellemzőit. Tudja csoportosítani a fényforrásokat. Ismerje a nyomdaiparban használatos fényforrások fajtáit, tulajdonságait. Ismerje a fénytani alapfogalmakat. Ismerje a lencsék, lencserendszerek képalkotási módjait. Ismerje a rétegek fénytani viselkedését, a denzitás fogalmát, a denzitás jellemző értékeit. |
5.2. Színtan, színkezelés | Ismerje az összeadó és kivonó színkeverés elvét. Ismerje a színmérés elvét, a színrendszerek (CIE, RGB, CMYK, LAB, HSB) egymásra épülését, konvertálhatóságát. Ismerje a színmérő számok jelentését. Ismerje az eszközök színtani beállításainak módját, eszközeit. |
5.3. Képfeldolgozás | Ismerje a képeredetik fajtáit, a velük szemben támasztott követelményeket. Ismerje a szkennerek fajtáit, lehetőségeit. Ismerje a képek digitalizálásának követelményeit. Ismerje a képformátumokat, a képkonverziók lehetőségeit. Ismerje a képfeldolgozó programok fajtáit, lehetőségeit. Ismerje a rácssűrűség és nyomathordozó összefüggéseit. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, íróeszközök, vonalzó | íróeszközök |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
180 perc | 15 perc | ||
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | ||
Rövid választ igénylő feladatok | Számítást igénylő feladatok | Szöveges feladatok | |
20 pont | 20 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladatlap az alábbi témakörökből tevődik össze:
- gyártáselőkészítés,
- anyagismeret,
- színkezelés,
- szakmai számítások.
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga a központilag összeállított feladatsor 180 perc alatt történő megoldásából áll.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az egyes témakörök arányai:
Gyártáselőkészítés, minőségügy elmélete és gyakorlata | 25 % |
Anyagismeret elmélete és gyakorlata | 25 % |
Színkezelés elmélete és gyakorlata | 25 % |
Szakmai számítások | 25 % |
Az írásbeli feladatok rövid választ igénylő feladatokból és számítási példákból, szöveges feladatokból állnak.
A rövid választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás.
A számításos feladatok a gyártáselőkészítési témakörök példáin alapulnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.
Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.
A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll.
A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni és évente cserélni kell a tételek 20-25 %-át.
A témakörök beépítésének aránya, súlyozása:
"A" feladat | Anyagismeret elmélete és gyakorlata, Színkezelés elmélete és gyakorlata | 70 % |
"B" feladat | Munkahelyi egészség és biztonság, Munkajog, munkabiztonság, munkavédelem | 30 % |
A szóbeli vizsgarész értékelése
A fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 35-15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 7 pont | 3 pont | 10 pont |
Alapfogalmak ismerete, meghatározása és alkalmazása | 7 pont | 4 pont | 11 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete | 12 pont | 4 pont | 16 pont |
Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség | 3 pont | 2 pont | 5 pont |
Rendszerező képesség, világos, folyamatos előadásmód | 3 pont | 2 pont | 5 pont |
Logikus gondolkodás, összefüggések értelmezése | 3 pont | - | 3 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 35 pont | 15 pont | 50 pont" |
"
30. Az R. Melléklet KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A közlekedésépítő ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XX. Közlekedésépítő ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 582 02 Hídépítő és -fenntartó technikus,
- 54 582 05 Útépítő és -fenntartó technikus,
- 54 582 06 Vasútépítő és -fenntartó technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Térlátás, pontosság_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Műszaki rajz készítése | Legyen képes alakhelyes, mérethelyes műszaki rajz, vázlat készítésére. |
1.2. Tervolvasás | Legyen képes többféle terv összeolvasására. |
1.3. Méretszámítás | Legyen képes számítási eredmények grafikus ábrázolásának értelmezésére. |
2. Elemi számolási készség_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Egyszerű számítási feladatok | Legyen képes egyszerű méretezési, vizsgálati feladatok végrehajtására. |
2.2. Becslés, következtetés | Rendelkezzen a becslés, egyszerű következtetés képességével. |
2.3. Mérési eredmények feldolgozása | Legyen képes értelmezni jegyzőkönyv mintákat. |
3. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására, a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére. |
3.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a téma tartalmának logikus felépítésére, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
3.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtésére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Műszaki rajz elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Szabadkézi rajz | Ismerje a látás törvényszerűségeit. Legyen képes arányos vázlatrajzok készítésére. |
Ismerje a járatos méretarányokat. | |
1.2. Műszaki rajz | Ismerje az alapszerkesztéseket. Ismerje az építési tervdokumentáció, tervek, mellékletek tartalmát. Legyen képes egyszerű alaprajzokat, metszeteket készíteni, terveket, mintavázlatokat értelmezni. Gyakorlottan használja a műszaki rajz készítéséhez szükséges eszközöket. Tudja a műszaki rajz készítésének szabályait. Alkalmazza helyesen a méretarányokat. |
2. Építőanyagok elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Építőanyagok tulajdonságai | Ismerje az építőanyagok a fizikai tulajdonságait. Ismerje a hidrotechnikai tulajdonságokat. Tudja a szilárdsági tulajdonságokat. Tudja értelmezni a hőtechnikai tulajdonságokat. |
2.2. Anyagismeret | Tudja csoportosítani a természetes és mesterséges építőanyagokat. Tudja ismertetni a közlekedésépítésben alkalmazott építőanyagok tulajdonságait, használhatóságukat. Ismerje a hazai kőzeteket, azok kitermelését, megmunkálását. |
2.3. Mérési eredmények értelmezése | Legyen képes értelmezni a jegyzőkönyvmintákat. Ismerje a mértékegységeket, azok átváltását. |
3. Talajmechanika elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Talajok tulajdonságai | Legyen képes ismertetni a talajok alkotórészeit. Ismerje a talajok tulajdonságait. |
3.2. Talajok szerkezete és osztályozása | Ismerje a talajok szerkezetét. Tudja a konzisztencia-határokat. Legyen képes osztályozni a talajokat. Ismerje a talajok alakváltozását, azok következményeit. |
3.3. Mérési eredmények értelmezése | Tudja értelmezni a talajok alkotórészeinek arányát és a térfogatszázalékokat. Legyen képes értelmezni a jegyzőkönyvmintákat. Ismerje a mértékegységeket, azok átváltását. |
4. Statika és szilárdságtan
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. Statikai alapfogalmak: erők | Tudja az erő fogalmát és hatását, az erő jellemzőit, ábrázolását, mértékegységét. Ismerje a statika alaptételeit, a síkbeli erőrendszer eredő erejét, az erőrendszer egyensúlyozását, az egyensúly felbontásának következményeit. |
4.2. Tartók: támaszerők, belső erők | Legyen képes kéttámaszú tartók támaszerő meghatározására, a statikailag határozott, hajlított tartók belső erőinek és igénybevételeinek meghatározására, kéttámaszú tartók belsőerőábráinak szimmetrikus tartón, szimmetrikus terhelésből történő meghatározására, alakhelyes belsőerőábrák rajzolására. Legyen képes meghatározni a legnagyobb nyomaték helyét kéttámaszú tartón. Legyen képes értelmezni az összefüggést a nyíróerő és nyomatéki ábra között. |
4.3. Szilárdságtani alapfogalmak | Tudja az igénybevétel, feszültség, szilárdság, alakváltozás fogalmait. Ismerje ezek összefüggéseit. |
4.4. Központosan húzott szerkezetek | Értse a méretezés, rugalmas alakváltozás fogalmát. Tudja értelmezni a keletkező feszültséget. |
4.5. Központosan nyomott szerkezetek | Értse a méretezés, keletkező feszültség fogalmát, ismerje fel a kihajlás veszélyét. |
4.6. Hajlított tartók méretezése | Ismerje a hajlítás alapképletét, annak jelöléseit. Tudja a homogén anyagú tartók méretezését hajlításra (táblázatos módszerrel). Tudja a számítási segédletet használni. |
5. Közlekedésépítés elmélete és gyakorlata
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Hídépítési alapfogalmak | Legyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat. Rendelkezzen az arányos szabadkézi ábrák rajzolásának képességével. |
5.2. Tervezés általános szempontjai | Legyen képes meghatározni a forgalmi-, műszaki-, gazdasági-, esztétikai követelményeket. Ismerje a hidak erőtani számítására vonatkozó érvényes előírásokat. |
5.3. Ideiglenes hidak | Ismerje az alépítmények és falszerkezetek kialakítási módjait. |
5.4. Útépítési alapfogalmak | Legyen képes ismertetni a fogalommeghatározásokat, az úthálózat szerkezeti és forgalomtechnikai elemeit, az útpályaszerkezetek felépítését. |
5.5. Vonalvezetés | Tudja jellemezni a vízszintes vonalvezetés elemeit, |
legyen képes az elemek összekapcsolására. | |
Legyen képes egyszerű számítási feladatok | |
elvégzésére. | |
Legyen képes ismertetni a magassági vonalvezetés | |
elemeit. | |
5.6. Földmunkák építése, víztelenítés | Ismerje a kitűzés, a munkatér előkészítés, a töltésalapozások, a fejtés-szállítás-beépítés módszereit. Legyen képes ismertetni az utak víztelenítését, a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének módszereit. |
5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak | Ismerje a vezetőoszlop, vezetőkorlát, szelvényezést feltüntető táblák, közúti jelzések, átereszek, támfalak, bélésfalak kialakításait. |
5.8. Vasútépítési alapfogalmak | Ismerje a fogalommeghatározásokat, a vasúti pálya részeit, az alépítmény és felépítmény fontos kitűzési adatait, a nyomtávolság, az űrszelvény, a rakszelvény kialakítását, az állomási vágányok megnevezését. |
5.9. Vasúti pálya vonalvezetése | Tudja a vízszintes vonalvezetési elemeket, a nyombővítés kialakítását, a síndőlés szükségességét. Legyen képes ismertetni a túlemelés kialakítását. Tudja jellemezni a magassági vonalvezetési elemeket. |
5.10. Végleges hidak alépítményei | Ismerje az alapozások, hídfők típusait, szerkezeti elemeit, a pálya csatlakozásokat és azok ábrázolását. |
5.11. Acél- és öszvérhidak | Tudja az acél gerendahidak, gerinclemezes vasúti és közúti hidak kialakítását vázlatosan ábrázolni. |
5.12. Vasbeton hidak | Legyen képes vasalási tervek értelmezésére, ábrázolására. Tudja értelmezni a feszített szerkezetek, előregyártott szerkezetek terveit, csomóponti részletek kialakítását, ábrázolását. |
5.13. Utak szerkezeti felépítése | Ismerje a burkolatalapok fajtáit és alkalmazási körüket, a betonburkolatok tervezését, az aszfaltburkolatok gyártását, beépítését. |
5.14. Autópályák, autóutak | Legyen képes megrajzolni a keresztmetszeti kialakítást, ismerje a pályaszerkezet és vonalvezetés sajátosságait. |
5.15. Városi utak | Legyen képes megrajzolni a keresztmetszeti kialakítást, ismerje a vízelvezetést, a közművek elhelyezését. |
5.16. Vasúti felépítmény | Legyen képes bemutatni a terhelő erők, sínek aljak, kapcsolószerek fajtáit. Ismerje a hézagnélküli felépítmények sajátosságait. |
5.17. Kitérők | Legyen képes bemutatni a kitérők fő részeit, tengelyábráit, szerkezeti elemeit. |
5.18. Vágánykapcsolások | Legyen képes megrajzolni két párhuzamos vágány kapcsolását: egyszerű vágánykapcsolás, egyszerű vágányelágazás, két párhuzamos vágány |
összekapcsolása két egyszerű vágánykapcsolással. |
6. Geodézia alapjai elmélete
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. Geodéziai alapfogalmak | Ismerje a geodéziai alapfogalmakat. Tudja alkalmazni a geodéziai koordináta rendszereket. Tudja a mértékegységeket és ismerje azok átváltásait. |
6.2. Vízszintes mérések elmélete | Ismerje a vízszintes mérés eszközeit, módszereit. Tudja ismertetni a teodolit felépítését, fajtáit. Ismerje a digitális teodolitot, a mérőállomást. |
6.3. Magasságmérés elmélete | Ismerje a magasságmérés eszközeit, módszereit. Tudja ismertetni a szintezés elvét. Tudja ismertetni a trigonometriai magasságmérést. Tudja ismertetni a hossz-szelvény és keresztszelvény szintezést. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | "Szilárdságtani táblázatok kivonat" a vizsgaanyagba építve | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
Feladatlap | "A" és "B" altétel kifejtése |
Rövid válaszokat igénylő feladatok | Egyszerű számítás, kifejtést, rajzolást igénylő feladatok | |
20 pont | 80 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, táblázatokra, mm-papírra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
- 1.1. Szabadkézi rajz,
- 1.2. Műszaki rajz,
- 4.1. Statikai alapfogalmak: erők,
- 4.2. Tartók: támaszerők, belső erők,
- 4.3. Szilárdságtani alapfogalmak,
- 4.4 Központosan húzott szerkezetek
- 4.5. Központosan nyomott szerkezetek,
- 4.6. Hajlított tartók méretezése,
- 5.1. Hídépítési alapfogalmak,
- 5.2. Tervezés általános szempontjai,
- 5.3. Ideiglenes hidak,
- 5.4. Útépítési alapfogalmak,
- 5.5. Vonalvezetés,
- 5.6. Földmunkák építése, víztelenítés,
- 5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak,
- 5.8. Vasútépítési alapfogalmak,
- 5.9. Vasúti pálya vonalvezetése,
- 5.10. Végleges hidak alépítményei,
- 5.11. Acél- és öszvérhidak,
- 5.12. Vasbeton hidak,
- 5.13. Utak szerkezeti felépítése,
- 5.14. Autópályák, autóutak,
- 5.15. Városi utak,
- 5.16. Vasúti felépítmény,
- 5.17. Kitérők,
- 5.18. Vágánykapcsolások.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Rövid válaszokat igénylő feladatok (10 feladat): alapfogalmak ismertetése, definiálása, kiegészítése, alkalmazása.
Témakörök: műszaki rajz, statika.
Egyszerű számítás, kifejtést, rajzolást igénylő feladatok (8-12 feladat): a szilárdságtan, a közlekedésépítés (híd-, út-, vasútépítés) egy-egy egyszerű számítási feladatának megoldása, munkafolyamat felsorolása, következtetések, összefüggések rövid kifejtése, fogalommeghatározása, szerkezeti elemek egyszerű ábrázolása, (szabadkézi rajz, vázlat).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, a tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
Témakörök:
- "A" altétel:
- 5.1. Hídépítési alapfogalmak,
- 5.2. Tervezés általános szempontjai,
- 5.3. Ideiglenes hidak,
- 5.4. Útépítési alapfogalmak,
- 5.5. Vonalvezetés,
- 5.6. Földmunkák építése, víztelenítés,
- 5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak,
- 5.8. Vasútépítési alapfogalmak,
- 5.9. Vasúti pálya vonalvezetése,
- 5.10. Végleges hidak alépítményei,
- 5.11. Acél- és öszvérhidak,
- 5.12. Vasbeton hidak,
- 5.13. Utak szerkezeti felépítése,
- 5.14. Autópályák, autóutak,
- 5.15. Városi utak,
- 5.16. Vasúti felépítmény,
- 5.17. Kitérők,
- 5.18. Vágánykapcsolások.
- "B" altétel:
- 2.1. Építőanyagok tulajdonságai,
- 2.2. Anyagismeret,
- 2.3. Mérési eredmények értelmezése,
- 3.1. Talajok tulajdonságai,
- 3.2. Talajok szerkezete és osztályozása,
- 3.3. Mérési eredmények értelmezése,
- 6.1. Geodéziai alapfogalmak,
- 6.2. Vízszintes mérések elmélete,
- 6.3. Magasságmérés elmélete.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:_
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" altétel | "B" altétel | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Alapfogalmak és tények ismerete, definiálása, alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Összefüggések, jelenségek, folyamatok értelmezése | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 5 pont | 5 pont | 10pont |
Szaknyelv alkalmazása | 5 pont | 5 pont | 10 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont" |
"
31. Az R. Melléklet KÖZLEKEDÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES érettségi VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A közlekedés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXI. Közlekedés ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó,
- 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó,
- 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző,
- 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő,
- 54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző,
- 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző,
- 54 841 08 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TEMAK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon alkalmazza. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a szóbeli vizsgáját logikusan, következetesen felépíteni. Legyen képes az önálló előadásmódra, a szakmai kifejezések helyes alkalmazására. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a kérdező tanár által feltett kérdések megértésére és a pontos válaszadásra. |
2. Elemi számolási készség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. A közlekedéshez kapcsolódó elemzésekhez szükséges egyszerű számolási feladatok | Legyen képes a közlekedési folyamatokhoz, üzemvitelhez, közlekedés-gazdaságtanhoz kapcsolódó egyszerű számolási feladatok végrehajtására, az eredmények értelmezésére. |
2.2. A közlekedési díjakhoz, adminisztrációhoz kötődő egyszerű számolási feladatok | Legyen képes a díjszámításokhoz kötődő egyszerű számítások elvégzésére. |
3. Rendszerező képesség
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Lényegkiemelés | Tudja a lényeges és kevésbé lényeges szempontokat megkülönböztetni. Legyen képes az információk osztályozására szakmai szempontok alapján. |
3.2. Elvonatkoztatás képessége | Tudja a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket felismerni, legyen képes ezeket alkalmazni. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Közlekedési alapismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Közlekedéstörténet | Legyen képes bemutatni a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés kialakulását. |
1.2. Közlekedési alapfogalmak | Tudja meghatározni a közlekedés fogalmát, feladatát, értelmezését, a járműveket, a közlekedés kiszolgáló létesítményeit. Legyen képes bemutatni a közlekedés felosztását, a közlekedési alágazatok jellemzőit, a közlekedési munkamegosztást. |
1.3. Közlekedésbiztonság | Legyen képes bemutatni az aktív és passzív biztonságot, a személygépkocsik biztonságát, valamint a tehergépkocsik és az autóbuszok biztonságát. |
1.4. A vasúti közlekedés technikája | Legyen képes ismertetni a vasúti közlekedés felosztását, a vasúti pályát, az alépítmény részeit, kialakítását, feladatát. Ismerje a felépítmény és részeinek jellemzőit, valamint a különleges felépítményeket. Legyen képes bemutatni a vasúti vontató járművek fajtáit, jellemzőit, a vasúti vontatott járművek szerkezetét és típusait, a vasúti járművek káros mozgásait. |
1.5. A vasúti közlekedés üzemvitele | Tudja meghatározni a vasúti árufuvarozási folyamatot és részeit, a fuvarozás előkészítését, végrehajtását és befejezését. |
1.6. A közúti közlekedés technikája | Tudja ismertetni a közúti pályát, a közutak osztályozását, a közúti pályával kapcsolatos alapfogalmakat, a közúti járművek csoportosítását. Legyen képes bemutatni a közúti járművek szerkezetét és felépítését, a négyütemű Otto-motor működését, a haszongépjárműveket. |
1.7. A városi közlekedés technikája | Tudja ismertetni a városok, települések főbb területeit, a települések úthálózatát. Legyen képes bemutatni a városi közlekedés járműveit, az autóbuszokat, trolibuszt, villamost, metrót és HEV-et. Legyen képes bemutatni a városi közlekedés kiszolgáló létesítményeit, az autóbusz-állomások csoportosítását, feladatait, részeit. |
1.8. A városi és közúti közlekedés üzemvitele | Tudja ismertetni a közúti áruszállítás üzemvitelét, az árufuvarozási folyamatokat. |
Legyen képes bemutatni a közúti árufuvarozás járattípusait. Tudja ismertetni a közúti személyszállítás és a városi közlekedés üzemvitelét. | |
1.9. A vízi közlekedés technikája | Legyen képes bemutatni a vízi közlekedés csoportosítását, a vízi közlekedés pályáját. Legyen képes meghatározni a vízi közlekedés járműveit, a hajók csoportosítását, felépítését, főbb szerkezeti részeit. Tudja bemutatni az egyéb feladatokat ellátó úszó létesítményeket, a vízi közlekedés kiszolgáló létesítményeit és tevékenységeit. |
1.10. A vízi közlekedés üzemvitele | Tudja bemutatni az áruszállító hajózási módok csoportosítását. Legyen képes ismertetni a belvízi áruszállítási módokat, a vontató-, a toló-, az önjáró hajózást. Legyen képes bemutatni a folyam-tengeri hajózást. Tudja ismertetni a tengerhajózás üzemvitelét, a szabadhajózást, a vonalhajózást, a speciális hajózást. |
1.11. A légi közlekedés technikája és üzemvitele | Tudja bemutatni a légiközlekedés típusait és elemeit. Legyen képes jellemezni a légiközlekedés folyamatát, a légiközlekedés járműveit. Legyen képes a légijárművek osztályba sorolására. Tudja bemutatni a légijárművek szerkezetét, a sárkányt és a hajtóművet. Legyen képes ismertetni a légiközlekedés kiszolgáló létesítményeit. |
1.12. A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele | Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás csoportosítását, a kis távolságú csővezetékes szállítási módokat, a nagy távolságú csővezetékes szállítást. Tudja felsorolni a csővezetékes szállítás előnyeit, hátrányait. Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit. |
1.13. Egységrakomány-képzés az áruszállításban | Legyen képes ismertetni a rakodólapokat, mint az egységrakomány-képzés eszközeit. Tudja ismertetni a konténereket az egységrakomány- képzésben, a konténerek csoportosítását, a nagykonténerek rakodását. |
1.14. A kombinált áruszállítás | Tudja meghatározni a kombinált áruszállítás előnyeit. |
Legyen képes ismertetni a konténeres áruszállítást, a közút-vasút huckepack szállítást, a közút-vízi huckepack szállítást, a folyam-tengeri kombinált áruszállítást, a kombinált áruszállítás termináljait. |
2. Közlekedési földrajz
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Általános földrajzi ismeretek | Tudja ismertetni a földrajz fogalmát, a térkép fajtáit, jelrendszerét, a méretarányt. Legyen képes mérések elvégzésére a térképeken. Tudja ismertetni a fontosabb közlekedés-földrajzi fogalmakat. |
2.2. A vasúti közlekedés | Legyen képes bemutatni a vasútvonalak osztályozását, számozását. Legyen képes bemutatni Magyarország vasúthálózatát, a vasúti fővonalakat, a határátkelőhelyeket. |
2.3. Közúti közlekedés | Legyen képes ismertetni a közutak csoportosítását, jellemzőiket. Tudja bemutatni a hálózatsűrűséget, útellátottságot. Tudja ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát, számozási rendszerét, a 0-ra és 5-re végződő E utakat, hazánk első- és jelentősebb másodrendű főútvonalait, a magyarországi autópályákat. |
2.4. Vízi, légi közlekedés | Legyen képes ismertetni Európa belvízi közlekedését, hajózható csatornáit, Európa tengeri hajózását. Tudja ismertetni Magyarország vízi közlekedését, hajózható vízi útjait. Ismerje a hazánkban található nyilvános nemzetközi repülőtereket. |
3. Közlekedés üzemvitel
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Díj szabáselmélet | Tudja ismertetni a díjszabás fogalmát és feladatát. Legyen képes a díjszabások osztályozására. Tudja ismertetni a díjszabásokkal szembeni követelményeket, alaki és jogi elvárásokat. Legyen képes ismertetni a közlekedési díjképzés alapjait, a költségmutatót és önköltséget, a díjegységet, a díjtételt és a fuvardíjat. |
3.2. A közúti személyszállítás | Tudja bemutatni az utazási feltételeket, a személydíjszabások felépítését, a kedvezmények rendszerét. |
3.3. A vasúti személyszállítás | Tudja bemutatni az utazási feltételeket, a személydíjszabások felépítését, a kedvezmények rendszerét. |
3.4. A légi személyszállítás | Tudja bemutatni az utazási feltételeket, a személydíjszabások felépítését, a kedvezmények rendszerét, a helyfoglalási rendszereket. |
3.5. A közúti árufuvarozás | Tudja ismertetni a közúti árufuvarozás folyamatát, lebonyolítását. Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét, adattartalmát. |
3.6. A vasúti árufuvarozás | Tudja ismertetni a vasúti árufuvarozás folyamatát, lebonyolítását. Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét, adattartalmát. Legyen képes ismertetni a fuvarozó fő- és melléktevékenységét. |
3.7. A légi árufuvarozás | Tudja ismertetni a légi árufuvarozás folyamatát, lebonyolítását, az abban közreműködőket. Tudja bemutatni a fuvarlevél jelentőségét, adattartalmát. |
3.8. A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai | Legyen képes kiszámítani az üzemi teljesítményeket és mutatószámokat a vasúti közlekedésben. Legyen képes kiszámítani az üzemi teljesítményeket és mutatószámokat a közúti közlekedésben. Legyen képes kiszámítani a járműállománnyal kapcsolatos mutatószámokat, teljesítményeket, az idő-, a futás-, továbbá a szállítási teljesítményeket, a gépnapokat és tényezőket a közúti közlekedés üzemtanában. |
3.9. A közlekedés kapacitása, teljesítőképessége | Legyen képes kiszámítani a járművek kapacitását. Legyen képes ismertetni és alkalmazni kapacitáskihasználás fontosabb mutatószámait a közúti közlekedés területén. Tudja ismertetni és kiszámítani a kapacitás kihasználtságát a vasúti járművek területén. |
4. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
4.1. A közgazdaságtan megközelítési módjai, felosztása | Tudja ismertetni a gazdasági alapfogalmakat. Tudja ismertetni a piaci alapfogalmakat. Legyen képes bemutatni a keresleti és a kínálati görbét, a piac felosztását. |
4.2. A pénz | Tudja ismertetni a pénzt, mint fizetőeszközt. |
4.3. A közlekedés társadalmi- gazdasági szerepe | Tudja bemutatni az ember szerepét a közlekedésben, a közlekedési szükségleteket, igényeket, valós keresletet. |
4.4. Vállalkozások, gazdasági társaságok | Tudja bemutatni a vállalkozások alapítását, a gazdasági társaságokat, azok jellemzőit. |
4.5. Az eszközgazdálkodás alapjai | Legyen képes bemutatni a közlekedés infrastruktúráját, eszközeit. Tudja ismertetni a tárgyi eszközök értékcsökkenését, az amortizációt. |
4.6. Marketing | Ismerje a marketing meghatározását. Tudja bemutatni a marketing mixet, a piackutatást, az utasszámlálást a közlekedésben. |
4.7. Magyarország alaptörvénye | Tudja bemutatni az állam felépítését, az országgyűlés, a kormány, a köztársasági elnök feladatait, választását. |
4.8. A polgári jog alapjai | Tudja bemutatni tulajdonjogviszonyt és a kötelmi jog alapjait. |
4.9. Szerződések | Legyen képes ismertetni a szerződés fogalmát. Tudja bemutatni a cselekvőképességet. Tudja ismertetni a szerződéskötés formai jellemzőit. Tudja ismertetni a szerződés módosítását, megszűnését, teljesítését, megszegését, megerősítését. |
4.10. Polgári jogi kártérítési felelősség | Tudja ismertetni az általános vétkességen alapuló felelősséget. Tudja bemutatni a kárt, a vétkességet és a kártérítési felelősséget. |
4.11. Nevesített szerződések | Tudja bemutatni az adásvételt. Ismerje a bérletet. |
5. Közlekedési alapismeretek gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
5.1. Szakszámítások | Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a járművek menetellenállásait. Legyen képes kiszámolni a légellenállást, a gördülési, az emelkedési és a gyorsítási ellenállást. Legyen képes kiszámolni a különböző ellenállások legyőzéséhez szükséges teljesítményeket. Legyen képes kiszámolni a hajtómű-(belső) ellenállást és teljesítményigényt. Tudja bemutatni és legyen képes kiszámolni a járművek haladását ívmenetben, kicsúszási és kiborulási határsebességét. |
6. Közlekedés üzemvitel gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
6.1. A közúti személyszállítás | Legyen képes használni a közúti menetrendeket, onnan tudjon adatokat gyűjteni. Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat. Tudja alkalmazni a különféle utazási kedvezményeket. |
6.2. A vasúti személyszállítás | Legyen képes használni a vasúti menetrendeket, onnan tudjon adatokat gyűjteni. Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat. Tudja ismertetni a menetjegyek adattartalmát. Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat. Tudja alkalmazni a különféle utazási kedvezményeket. |
6.3. A vízi személyszállítás | Legyen képes használni a vízi közlekedés menetrendjeit. Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat. Tudja alkalmazni a különféle utazási kedvezményeket. |
6.4. A légi személyszállítás | Legyen képes használni a menetrendeket, onnan tudjon adatokat gyűjteni. Tudja ismertetni a menetjegyek adattartalmát Tudja kiszámítani a különféle menetdíjakat. Legyen képes adatok felvitelére, lekérdezésére a helyfoglalási rendszerekben. Tudja alkalmazni a különféle utazási kedvezményeket. |
6.5. A közúti árufuvarozás | Legyen képes bemutatni az áruk csomagolását. Tudja ismertetni és legyen képes kiszámítani a fuvardíjat. |
6.6. A vasúti árufuvarozás | Legyen képes ismertetni az árudarabok jelölését, a vasúti kocsik, konténerek bárcázását. Tudja bemutatni a fuvarozási határidő számításának alapszabályait belföldi forgalomban. Legyen képes a fuvarköltségek meghatározására, a fuvardíjak, mellékdíjak megállapítására, kiszámítására. |
6.7. A légi árufuvarozás | Legyen képes bemutatni az áruk csomagolását. Ismerje a veszélyes áruk légi úton történő szállítására vonatkozó alapkövetelményeket, azok fajtáit. Tudja ismertetni és legyen képes kiszámítani a fuvardíjat. |
7. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
7.1. Statisztikai alapfogalmak | Legyen képes felismerni a különböző statisztikai sokaságokat, tudja ismertetni a statisztikai ismérveket. |
7.2. A statisztikai adat | Tudja bemutatni a statisztikai sorokat, statisztikai táblákat. Legyen képes statisztikai adatokat ábrázolni. |
7.3. Viszonyszámok | Tudja bemutatni és legyen képes kiszámítani a megoszlási, a koordinációs, a dinamikus, a bázis- és a láncviszonyszámokkal kapcsolatos feladatokat. |
7.4. Középértékek | Legyen képes számtani, súlyozott számtani és kronológiai átlagokkal számításokat, elemzéseket végezni. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
A vizsga részei
Középszint | |
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Szöveges adatok | ||
tárolására és | ||
A vizsgázó biztosítja | megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó | NINCS |
A vizsgabizottságot | ||
működtető intézmény | NINCS | NINCS |
biztosítja |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Tesztjellegű és rövid szöveges választ igénylő feladatok | Számítást igénylő feladatok | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
A vizsgázó a feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra - pl. adatokra, menetrendi kivonatra, díjtáblázatra, kitöltendő nyomtatványokra - van szükség, azt a feladatlapnak mindig tartalmaznia kell.
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
- közlekedési alapismeretek és közlekedési alapismeretek gyakorlat,
- közlekedési földrajz,
- közlekedés üzemvitel és közlekedés üzemvitel gyakorlat,
- közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, illetve közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az írásbeli feladatok tesztjellegű feladatokból, rövid szöveges választ igénylő feladatokból és szakmai számítást igénylő feladatokból állnak. A tesztjellegű és rövid választ igénylő feladatok megoldásával a tanulók számot adnak a szakmai elméleti ismeretek elsajátításáról.
A 12-18 darab tesztfeladat az alábbi típusú lehet:
- párosítás,
- feleletválasztás,
- igaz-hamis állítások megjelölése. Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmak párosítása, pl. fogalom és meghatározása, közlekedési vagy gazdasági mutató és kiszámítása, mutatószám és tartalma. Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül a helyes megjelölése. Igaz-hamis állítások megjelölése: az adott állítás igaz vagy hamis voltának megállapítása.
A rövid szöveges választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- ismertetés,
- fogalommeghatározás,
- felsorolás.
Ismertetés: a feladatban megjelölt téma rendszerezett ismertetése.
Fogalommeghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.
Felsorolás: a feladatban meghatározott információk felsorolása.
A tesztfeladatok a közlekedési alapismeretek, közlekedési földrajz, közlekedés üzemvitel és közlekedésgazdasági és jogi ismeretek témakörökből kerülnek kiírásra összesen 30 pont értékben. A rövid szöveges választ igénylő feladatok a közlekedési alapismeretek, közlekedési földrajz, közlekedés üzemvitel, továbbá a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek témakörökből kerülnek kiírásra összesen 30 pont értékben.
A számítást igénylő feladatok megoldásával a tanulók számot adnak a szakmai számítások pontos elsajátításáról. A betölthető szakma folyamatos figyelmet, pontos, gyakran számszerűsíthető munkavégzést kíván, ezek a képességek a gyakorlati feladatok megoldásával mérhetők.
A középszintű érettségi írásbeli feladatlap 3-4 darab (számítást igénylő) gyakorlati feladatot tartalmaz. A feladatok a közlekedési alapismeretek gyakorlat, a közlekedés üzemvitel, a közlekedés üzemvitel gyakorlat, továbbá a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat témaköreiből kerülnek kiírásra összesen 40 pont értékben.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.
Szóbeli vizsga
A tételek a közlekedési alapismeretek, a közlekedés üzemvitel, a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, valamint a közlekedési földrajz elméleti témaköreiből kerülnek kijelölésre a részletes követelményekben meghatározott részletességben.
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll, mely "A" és "B" feladatot tartalmaz.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
"A" feladat: a közlekedési alapismeretek témakör elméleti ismereteit,
"B" feladat: a közlekedés üzemvitel, a közlekedésgazdasági és jogi ismeretek, valamint a közlekedési földrajz témaköreit kéri számon.
A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
A tétel tartalmának megértése, a tétellel kapcsolatos központi ismeretek kiemelése | 7 pont | 5 pont | 12 pont |
Alapfogalmak ismerete, definiálása | 7 pont | 5 pont | 12 pont |
Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázata | 7 pont | 5 pont | 12 pont |
Összefüggések problémaközpontú bemutatása | 4 pont | 2 pont | 6 pont |
A felelet felépítése, előadásmódja | 3 pont | 2 pont | 5 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 1 pont | 3 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont | 20 pont | 50 pont" |
"
32. Az R. Melléklet KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete az I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet megelőzően a következő címekkel egészül ki:
"I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
A közlekedésgépész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXII. Közlekedésgépész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész,
- 54 525 01 Autóelektronikai műszerész,
- 54 525 02 Autószerelő,
- 54 525 03 Avionikus,
- 54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője,
- 54 525 05 Repülőgépész,
- 54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő,
- 54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője,
- 54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője,
- 54 841 01 Hajózási technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Gépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Műszaki rajzok készítése, értelmezése | Legyen képes gépelemek, gépészeti berendezések műszaki rajzát értelmezni, megrajzolni. |
1.2. Mechanikai számítások | Legyen képes egyszerűbb alkatrészek terhelésének megállapítására. |
2. Elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Villamos kapcsolási rajzok készítése, értelmezése | Legyen képes egyszerűbb villamos áramköri kapcsolások rajzát értelmezni, megrajzolni. |
2.2. Elektrotechnikai számítások | Legyen képes egyszerűbb villamos áramkörökkel, gépekkel kapcsolatos számítások elvégzésére. |
3. Pontosság_
TÉMÁK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Gépelemek-géptan | Legyen pontos a gépelemek és a géptani alapismeretekhez kapcsolódó feladatok megoldásában. |
3.2. Technológiai alapismeretek | Tudja pontosan meghatározni a közlekedéstechnikában alkalmazott technológiai eljárásokat. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Közlekedési ismeretek
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
1.1. Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak | |
1.1.1. Közlekedéstörténet | Ismerje a közúti, a vízi a vasúti és a légi közlekedés kialakulásának történetét azok fejlődését. |
1.1.2. A közlekedés fogalma, felosztása, alapfogalmak | Ismerje a közlekedési ágazatok felosztását, a közlekedési ágazatokkal kapcsolatos alapfogalmakat és azok legfontosabb jellemzőit. |
1.1.3. Közlekedésbiztonság | Legyen képes ismertetni a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőket és tudjon különbséget tenni az aktív és a passzív biztonság között. |
1.2. A közúti, a vasúti, a vízi és légi közlekedés technikája | |
1.2.1. A közúti közlekedés technikája | Ismerje a közúti közlekedés technikai megvalósítását, a közúti pályát, a közúti járműveket és a közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeit. |
1.2.2. A vasúti közlekedés technikája | Ismerje a vasúti közlekedés technikai megvalósítását, a vasúti pályát, a vasúti járműveket és a vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményeit. |
1.2.3. A vízi közlekedés technikája | Ismerje a vízi közlekedés technikai megvalósítását, a vízi utakat, a vízi közlekedés járműveit és a vízi közlekedés kiszolgáló létesítményeit. |
1.2.4. A légi közlekedés technikája | Ismerje a légiközlekedés technikai megvalósításait, a légijárműveket és a légiközlekedés kiszolgáló létesítményeit. |
2. Műszaki rajz
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
2.1. Metszeti ábrázolás | |
2.1.1. Metszetek | Ismerje a metszetek fajtáit, a szelvényeket, a metszeti ábrázolás sajátos szabályait. Az összeállítási rajzok készítése során is megbízhatóan tudja azokat alkalmazni. |
2.2. Méretmegadás | |
2.2.1. Méretmegadás | Ismerje a mérethálózat felépítésének általános és speciális szabályait, tudja a méreteket arányosan elosztani a rajzon |
2.3. Jelképes ábrázolás | |
2.3.1. Menetes gépelemek ábrázolása | Ismerje a menetes gépelemek meneteinek ábrázolási módszereit, méreteinek megadását, tudja a menetes furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolásait. |
2.3.2. Fogaskerekek és fogaslécei ábrázolása | Ismerje a fogazatok és a fogazott alkatrészek ábrázolását, méretezését, tűrésezését, illesztéseit. |
3. Mechanika
TÉMAKÖRÖK | KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK |
3.1. Merev testek általános statikája | |
3.1.1. Statikai alapfogalmak | Ismerje az erő, a forgatónyomaték, az erőpár és az erőrendszer fogalmát, fajtáit, jelölésüket, mértékegységüket, meghatározásukat. Legyen képes bemutatni a statika alaptételeit, az erők összetevőire bontását szerkesztéssel és számítással. |
3.1.2. Síkbeli erőrendszerek | Legyen képes a közös hatásvonalú, a közös metszéspontú és a párhuzamos hatásvonalú erők eredőjének meghatározására. |
Ismerje az egyszerű síkidomok súlypontjának, valamint statikai nyomatékának kiszámítását. | |
3.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek | |
3.2.1. A kényszerek fajtái és jellemzői | Ismerje a támasz, a síkbeli csukló, a kötél, a statikai rúd és a befogás, mint kényszerek fogalmát és jelképes ábrázolásukat. |
3.2.2. Kéttámaszú tartók | Ismerje a kéttámaszú tartókkal kapcsolatos alapfogalmakat, a szabványos jelöléseket és a terhelési módokat. Legyen képes a párhuzamos koncentrált erőkkel terhelt és az egyik végén befogott tartók reakcióerőinek meghatározására szerkesztéssel és számítással, valamint a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározására. Ismerje a kötélábra, a vektorábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes szerkesztésének lépéseit és módszereit. |
3.3. Szilárdságtan | |
3.3.1. Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek | Ismerje az igénybevételek hatására keletkező feszültségeket, az igény |