239/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a szakdiplomata-álláshely létesítésére, valamint a szakdiplomata felkészítésére és szakmai irányítására vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, valamint

b) Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: külképviselet]

szakdiplomata külszolgálati munkakörbe jelölt személyre, valamint a felkészülő, illetve kihelyezett kormánytisztviselőre terjed ki.[1]

2. Szakdiplomata-álláshely létesítése, finanszírozása, költségvetési felülvizsgálata, szakdiplomata-álláshely megszüntetése

2. § (1)[2] Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 17b. pontja szerinti szakminiszter (a továbbiakban: szakminiszter) nyújt be előterjesztést - a Külszoltv. 2. § 12. pontja szerinti kihelyező vezetővel (a továbbiakban: kihelyező vezető) történő egyeztetést követően - a Kormány részére.

(2) Az előterjesztés

a) az álláshely létesítésének szakmai indokoltságát,

b) az ellátandó szakmai feladatkörre való utalással a szakdiplomata munkakör megjelölését,

c)[3] az állomáshely megjelölését és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 56. § (4) bekezdésére történő utalást,

d) a létesítés időpontját,

e) a biztosított létszám- és az egyszeri pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét, valamint

f)[4] az álláshely létesítésének évét követő években a Külszoltv. 2. § 11. pontja szerinti kihelyező szerv (a továbbiakban: kihelyező szerv) költségvetésébe beépülő előirányzat pontos összegét

tartalmazza.

(3) Az előterjesztés alapján szakdiplomata-álláshely létesítéséről és - a tartósan, bázisba épülő módon - a szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány dönt.

(4)[5] A Külszoltv. 2. § 17c. pontja szerinti szakminisztérium (a továbbiakban: szakminisztérium) költségvetéséből a kihelyező szerv költségvetésébe átcsoportosított pénzügyi előirányzatból a kihelyező szerv biztosítja a szakdiplomata személyi juttatásait, munkaadói járulékait, a működéséhez szükséges dologi kiadások és beszerzések fedezetét, továbbá azokat az alapvető szolgáltatásokat, valamint azok fedezetét, amelyek a külképviselet más diplomatáját is megilletik. A kihelyező szerv költségvetését érintő kormányzati szintű, központi, kötelező előirányzat-csökkentések konkrét mértékéről a szakminisztérium véleményének kikérésével a kihelyező szerv dönt.

(5)[6] A szakdiplomata-álláshelyek finanszírozásának felülvizsgálatáról a kihelyező vezető gondoskodik a következő évi tervezés időszakában. A kihelyező szerv a költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szakminisztérium javaslatait.

(6)[7] A szakminisztérium köteles a szakdiplomata munkavégzéséhez szükséges, a nem tervezett dologi kiadások, valamint beszerzések többletforrását, többleteszközt kiegészítő jelleggel - évközi előirányzat-átcsoportosítással - a kihelyező vezető részére átadni.

(7)[8] Szakdiplomata-álláshely megszüntetése érdekében a kihelyező vezető - a szakminisztériummal történő egyeztetést követően - a szakminiszterrel együttes előterjesztést nyújt be a Kormánynak. A Kormány a szakdiplomata-álláshely megszüntetéséről határozatban dönt.

(8) Az előterjesztés

a) a megszüntetendő álláshelyet,

b) a megszűnés indokát és időpontját, valamint

c) az álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatok átcsoportosítását

tartalmazza.

3. A szakdiplomata személyének kijelölése

3. §[9] (1) Szakdiplomatának az a szakmai irányító szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vagy a Külszoltv. 36. § (4) bekezdés b) pontja szerinti személy jelölhető, aki rendelkezik[10]

a) felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint

b) az állomáshelyen elismert hivatalos vagy munkanyelvből államilag elismert - vagy jogszabály által azzal egyenértékűvé nyilvánított - komplex, felsőfokú (C1) típusú nyelvvizsgával vagy legalább tárgyalóképes szakmai nyelvismerettel, ha jogszabály a nyelvi követelmények vonatkozásában eltérően nem rendelkezik,

c) releváns szakterületen szerzett[11]

ca) legalább egyéves szakmai tapasztalattal vagy

cb) az adott szakmai területen kiemelkedő tudományos, oktatói tapasztalattal, valamint

d)[12] a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti, a szakminiszter által kezdeményezett ellenőrzés lezárultát követően kiállított érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel.

(2)[13] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szakdiplomatának jelölhető az a szakmai irányító szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vagy a Külszoltv. 36. § (4) bekezdés b) pontja szerinti személy is, aki megfelel az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek, és nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatását a Külszoltv. szerinti szakminiszter a jelölését megelőzően kezdeményezte.

4. § (1)[14] Szakdiplomatának jelölt személlyel szemben a kihelyező vezető kifogással élhet, amelyről haladéktalanul értesítenie kell a szakminisztert. A kifogásolás közlésekor meg kell jelölnie azokat az okokat, szempontokat, amelyeknek a szakdiplomatának jelölt személy nem felel meg. A kihelyező vezető jogosult - a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálata útján - a jelölt fizikai, egészségi alkalmasságának vizsgálatára.

(2) A szakminiszter - legkésőbb a kifogás kézhezvételét követő harminc napon belül - visszajelzést küld a kihelyező vezetőnek a szakdiplomata személyét illetően. A válasz tartalmazhatja[15]

a) a korábban felterjesztett jelölt személyének megerősítését vagy

b) a szakdiplomata pozícióra más személy jelölését vagy

c) a szakdiplomata-álláshely fenntartása mellett annak betöltésére későbbi időpontban történő jelölésről szóló tájékoztatást.

(3) A kihelyező vezető egyetértése nélkül a szakdiplomata-jelölt kihelyezésére nem kerülhet sor.

4. A szakdiplomata felkészítése

5. § (1)[16] A kihelyezésre kerülő személy külügyi-diplomáciai felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós szakpolitikai tartós külszolgálati munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.

(2)[17] A kihelyezésre kerülő személy szakmai felkészítését a szakminisztérium folytatja le.

6. §[18] (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése akkor kezdhető meg, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, amikor

a) a szakdiplomata tartós külszolgálati kirendelését, illetve vezénylését követően vagy

b) a Külszoltv. 36. § (4) bekezdés b) pontja alapján

közvetlenül kinevezésre kerül a kihelyező szerv személyi állományába.

(2) A külügyi-diplomáciai felkészítés a külügyi szakmai vizsga legalább "megfelelt" eredménnyel történő letételével zárul, és a szakdiplomata előírásszerűen teljesíti a Külszoltv. szerinti egyéb kihelyezési feltételeket, követelményeket.

5. A szakdiplomata irányítása, a munkáltatói jogok gyakorlása, kapcsolattartás

7. § (1)[19] A szakdiplomata szakmai alaputasítását a szakminiszter készíti el, és arról tájékoztatja a kihelyező vezetőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alaputasítás kiterjed különösen

a) az ágazati szakmai feladatok,

b) a jelentőtevékenység, valamint

c) a szakmai kapcsolatépítő és hálózati tevékenység

ellátásának módjára.

(3) A tartós külszolgálati munkaköri leírás elkészítése - a Külszoltv. 36. § (5) bekezdésében és 56. § (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kihelyező szerv feladata. E dokumentum a szakmai alaputasításban meghatározott feladatokon túl[20]

a) az állomáshely általános külpolitikai feladataiban történő közreműködés módját,

b) az éves szabadságolási terv szerinti szabadságot érintő helyettesítés rendjét, valamint

c) a szakdiplomáciai személyzet reprezentációs kerete terhére történő kötelezettségvállalások és elszámolás rendjét

tartalmazza.

(4)[21] A szakmai alaputasítás módosításáról a szakminiszter tájékoztatja a kihelyező vezetőt. A tartós külszolgálati munkaköri leírást módosítani kizárólag a szakminiszterrel történt előzetes egyeztetést követően lehet.

(5)[22] A szakdiplomata részt vesz a külképviselet általános diplomáciai feladatainak ellátásában, valamint végzi a kihelyező vezető által a tartós külszolgálati munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, amelyek tekintetében a kihelyező vezető - a külképviselet vezetője útján - irányítja a szakdiplomata tevékenységét.

8. § (1) A külképviseleti pénztárnaplóban elkülönített előirányzatként kell kezelni a szakdiplomatához vagy a szakdiplomatákhoz együttesen rendelhető alábbi éves kiadások fedezetét:

a) reprezentációs költségek,

b) kiküldetési költségek (szállás, utazási költség, magángépkocsik hivatalos célú használata utáni költségtérítések, üzemanyagköltség elszámolása).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok felhasználásáról az állomáshelyen negyedévente összesített elszámolás készül, amelyet a külképviselet a szakdiplomata rendelkezésére bocsát. A szakdiplomata az összesített elszámolást továbbítja a szakminiszternek.

(3)[23] Az elkülönített előirányzatként kezelt keretek felhasználása tekintetében a külképviselet - ideértve a külképviselet vezetőjét is - döntési joggal nem rendelkezik. A szakdiplomata a keret felhasználása során köteles betartani a bizonylatkezelésre vonatkozó szabályokat, amit a kihelyező vezető ellenőrizni jogosult.

(4) Az elkülönített előirányzat vonatkozásában az utalványozás jogát a szakdiplomata gyakorolja. Ha több szakdiplomata dolgozik egy állomáshelyen, a szakminiszter jelöli ki azt a szakdiplomatát, aki az utalványozási jog gyakorolására jogosult.

9. §[24] A szakdiplomata a tartós külszolgálatban eltöltött tárgyév június 30. napjáig - erre irányuló rendelkezés esetén - részletes írásos jelentést készít a szakminiszternek, valamint a kihelyező vezetőnek a munkaköri leírásában meghatározott vagy egyéb módon kapott feladatai teljesítéséről, tevékenységéről. A külszolgálat befejezésekor a szakdiplomata a teljes időszakot átfogó, összefoglaló jelentést készít a szakminiszter és a kihelyező vezető részére.

6. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes