31/2017. (XI. 28.) MvM rendelet

az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjainak a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárásról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Információs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) főigazgatója a Hivatal hivatásos állományú tagjának (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) közeli hozzátartozójával való közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülését a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján, az állományilletékes parancsnok javaslatára engedélyezheti, ha azt valamely méltányolható ok indokolja.

2. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozott vagy határozatlan időtartamra, írásban engedélyezheti.

(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezésére vonatkozó kérelmét (a továbbiakban: kérelem) írásban, szolgálati úton, az állományilletékes parancsnoknak címezve nyújtja be.

(3) A kérelem tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét és szolgálati beosztását,

c) azt, hogy mely foglalkoztatónál, milyen jogviszonyban, minőségben, munkakörben, munkarendben kíván munkát végezni,

d) a kereső foglalkozás létesítésének időtartamát és

e) a jogviszonyból eredően várható, ellátandó feladatok részletes ismertetését.

(4) A kérelemhez a hivatásos állomány tagja csatolja a leendő foglalkoztatónak a tervezett munkavégzéssel járó jogviszony létesítésére és a végzendő feladatokra vonatkozó nyilatkozatát, megbízási jogviszony esetében a megbízás tartalmára vonatkozó nyilatkozatot, továbbá a leendő foglalkoztató tevékenységi körére vonatkozó adatokat. A szolgálati elöljáró állásfoglalásának megalapozott kialakításához a fentieken túli egyéb okiratok, adatok is bekérhetők, különösen a leendő foglalkoztató működését rögzítő alapító okirat vagy alapszabály, szervezeti és működési szabályzat.

(5) A kérelmet az állományilletékes parancsnok elutasítja, ha a kérelmező az iratok csatolására vonatkozó felhívásnak - a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére - méltányolható ok nélkül nem tesz eleget.

(6) A hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója a kérelmet a benyújtást követő 8 napon belül, állásfoglalásával kiegészítve, szolgálati úton felterjeszti az állományilletékes parancsnoknak.

(7) Az állományilletékes parancsnok a kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül bírálja el.

(8) A kérelemhez kapcsolódó dokumentumok benyújtására előírt határidő, vagy ha az rövidebb, a benyújtásra fordított időtartam a kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.

3. § (1) A hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése során az állományilletékes parancsnok vizsgálja, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel vagy a leendő foglalkoztató tevékenységével összefüggésben fennáll-e a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 109. § (6) bekezdésében, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés e) és f) pontjában rögzített, engedély megadását kizáró ok. Kizáró ok fennállása esetén az állományilletékes parancsnok az engedélyezés megtagadásáról indokolt határozattal rendelkezik, amelynek része a hivatásos állomány tagjának jogorvoslati lehetőségéről szóló kioktatás.

(2) A kérelem elbírálása során az állományilletékes parancsnok különösen azt mérlegeli, hogy a munkavégzés

a) ellentétes-e a Hivatal törvényben meghatározott feladataival, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza-e,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a szolgálati beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti-e,

c) a Hivatal vagy a Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv gazdasági érdekeit sérti-e,

d) a Hivatal vagy a Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv tekintélyének csorbítására alkalmas-e vagy azt veszélyezteti-e,

e) során végzendő tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata-e,

f) során végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul-e,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed-e ki, vagy követelés behajtására irányul-e,

h) során végzendő tevékenység a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal összefügg-e, vagy lehetőséget biztosít-e ezen adatok felhasználására,

i) a szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső tevékenységgel jár-e.

4. § (1) A Hivatal személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme (a továbbiakban: személyügyi szerv) az engedélyezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok vonatkozásában legalább évente ellenőrzést folytat le.

(2) Az ellenőrzés keretében a személyügyi szerv a tárgyév június 30-áig benyújtott kérelmek vonatkozásában a tárgyév december 1-jéig, a tárgyév június 30-a után benyújtott kérelmek vonatkozásában a tárgyévet követő év december 1-jéig felhívja a hivatásos állomány érintett tagját a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony fenntartásáról, módosulásáról vagy megszűnéséről történő nyilatkozattételre.

(3) A hivatásos állomány tagja a nyilatkozatához csatolja szolgálati elöljárójának állásfoglalását a 3. §-ban foglaltakról.

(4) A személyügyi szerv a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok beérkezését követően - ha olyan körülmény merül fel, amely az engedély megadását kizárta volna - javaslatot terjeszt elő az engedély visszavonására és egyidejűleg az engedélyezési eljárás ismételt lefolytatására.

5. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése, a Hszt. 110. § (1) bekezdése, valamint a Hszt. 333. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét írásban teljesíti, és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszti.

(2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az állományilletékes parancsnok - a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett - az érintettet írásban felhívja kötelezettsége 5 napon belül való teljesítésére.

(3) A bejelentéssel összefüggésben felmerülő összeférhetetlenség kivizsgálása érdekében az állományilletékes parancsnok nyilatkoztathatja a hivatásos állomány tagját, továbbá okiratokat kérhet be.

(4) Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az állományilletékes parancsnok írásbeli felhívást intéz a hivatásos állomány érintett tagjához, figyelmeztetve az összeférhetetlenség 30 napon túli fennállásának a hivatásos szolgálati jogviszonyt érintő törvényben meghatározott jogkövetkezményére.

(5) A szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső tevékenység folytatását az állományilletékes parancsok határozatban a védendő szolgálati érdekkel arányos intézkedésekkel - így különösen a tevékenység részbeni megtiltásával, összeférhetetlenség megállapításával, a Hivatal tevékenységét érintő mű megjelenésének kizárásával - korlátozhatja.

6. § (1) Vezetői kinevezést megelőzően a személyügyi szerv megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány érintett tagja részére munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére irányuló engedély kiadásra került-e.

(2) A vezetői kinevezéssel egyidejűleg a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére és fenntartására irányuló engedély visszavonásáról a személyügyi szerv jelentése alapján az állományilletékes parancsnok az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás mellett haladéktalanul gondoskodik.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. §[1]

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter