20/2018. (XII. 21.) PM rendelet

a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásáról, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének és kísérésének eljárási szabályairól

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet F) pontjában foglalt táblázat 4. sorában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendeletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) III. Fejezete szerinti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjának (a továbbiakban: pénzügyőr) szolgálati feladatai végrehajtását elősegítő pénzügyőri intézkedések (a továbbiakban: intézkedés), a jogszerű intézkedést biztosító kényszerítő eszközök alkalmazása, illetve az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett és a fogva tartott személyek őrzése és kísérése során kell alkalmazni.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) ellenőrző-átengedő pont: útzár alkalmazása esetén olyan előre meghatározott hely, amely az áthaladó személy- és járműforgalom ellenőrzésére szolgál;

b) ellenszegülés: olyan magatartás tanúsítása, amely során az intézkedés alá vont személy a számára jogszerűen adott pénzügyőri utasításokat nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat, illetve olyan célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenység, amely a pénzügyőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki élet, testi épség elleni fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy a pénzügyőr a jogszerű intézkedés során vagy annak foganatosítása érdekében valahová belépjen, valahol tartózkodjon, valahonnan távozzon, valakit személyes szabadságában korlátozzon, illetve valakivel szemben intézkedést foganatosítson, az ellenszegülés lehet:

ba) támadás: olyan magatartás, amelyet az a személy valósít meg, aki az intézkedő pénzügyőrre, valamint a támogatására vagy védelmére kelt személyre támad;

bb) aktív ellenszegülés: olyan magatartás, amelyet az a személy valósít meg, aki az intézkedés során a számára jogszerűen adott pénzügyőri utasításokat nem hajtja végre, nem veti magát alá a jogszerű intézkedésnek, és magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, de magatartása nem minősül támadásnak;

bc) passzív ellenszegülés: olyan magatartás, amelyet az a személy valósít meg, aki az intézkedés során a számára jogszerűen adott pénzügyőri utasításokat nem hajtja végre, de tevőlegesen ellenszegülést nem mutat, azaz magatartása nem minősül aktív ellenszegülésnek;

c) feltartóztatás: az a szolgálati tevékenység, amely során a pénzügyőr azt a személyt,

ca) aki a személyazonosságának igazolását megtagadja,

cb) akitől felvilágosítást kér,

cc) akivel szemben a NAV tv. 36/N. § (1) bekezdése szerinti gyanú merül fel,

az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza;

d) fogdán kívüli őrzés: az a szolgálati tevékenység, amely során a pénzügyőr az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett és a fogva tartott személy biztonságos őrzéséről fogdán kívül, meghatározott helyen gondoskodik;

e) helyszínbiztosítás: a NAV tv. 36/I. §-a szerinti szolgálati tevékenység, amelyet a pénzügyőr bűncselekmény, szabálysértés, illetve baleset helyszínén, a szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a helyszín őrzésére és lezárására, a nyomok és anyagmaradványok biztosítására foganatosít;

f) kisebb súlyú jogsértő cselekmény: minden olyan jogsértő cselekmény, amely nem sérti vagy veszélyezteti az intézkedést végrehajtó vagy más személy életét, testi épségét, egészségét, anyagi javait, a személyi szabadság korlátozása helyének rendjét vagy az őrzésbiztonságot, továbbá olyan jogsértő cselekmény, amelynek megakadályozása miatti más szolgálati feladat elmulasztása nagyobb hátrányt eredményez, mint amekkora hátrányt ezen jogsértő cselekmény okoz;

g) kísérés: az a szolgálati tevékenység, amely során az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett vagy a fogva tartott személyt felügyelet mellett meghatározott szervhez vagy helyre szállítják;

h) rendkívüli esemény: az intézkedés során bekövetkező minden olyan esemény, tevékenység vagy mulasztás, amely az intézkedés alá vont, az intézkedést végrehajtó vagy más személy életét, testi épségét, egészségét, anyagi javait, a személyi szabadság korlátozása helyének rendjét vagy az őrzésbiztonságot sérti vagy veszélyezteti;

i) súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzet: az életet, testi épséget, egészséget veszélyeztető helyzet, ennek hiányában több jogsértő magatartás közül az a jogsértő magatartás, amelyet jogszabály súlyosabb joghátránnyal súlyt.

2. Intézkedési kötelezettség

3. § A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt köteles felmérni, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, illetve birtokában van-e azoknak a képességeknek, amelyekkel az intézkedést eredményesen be tudja fejezni. E feltételek esetleges hiányáról soron kívül köteles jelentést tenni a szolgálati elöljárójának, és az adott intézkedést - halaszthatatlan eset kivételével - csak megfelelő támogatás, segítség biztosítása esetén kezdheti meg.

4. § (1) A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése szerinti alapfokú szaktanfolyammal vagy azzal - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati jogviszonyhoz, illetve rendészeti szakvizsgához kötött munkaköreiről, továbbá az alapfokú és középfokú szaktanfolyammal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése alapján - egyenértékűnek minősülő szakképzettséggel (a továbbiakban együtt: szakképzettség) nem rendelkező pénzügyőr kizárólag a szakképzettséggel rendelkező pénzügyőr irányításával intézkedhet.

(2) Ha a szakképzettséggel nem rendelkező pénzügyőr önállóan olyan jogellenes cselekményt észlel, illetve olyan jogellenes cselekményt hoznak tudomására, amellyel kapcsolatban a NAV tv. intézkedési jogosultsággal ruházza fel, köteles arról a szolgálati elöljáróját értesíteni.

5. § (1) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetet elhárító intézkedést kell foganatosítani.

(2) Ha a pénzügyőr a számára meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során kisebb súlyú jogsértő cselekményt észlel vagy ilyen jut a tudomására, a számára meghatározott szolgálati feladat végrehajtását folytatja azzal, hogy a szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelentést tesz a kisebb súlyú jogsértő cselekményről. A szolgálati elöljáró köteles soron kívül intézkedni az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező NAV szerv, illetve más hatóság, szerv megkeresése és a szükséges intézkedések kezdeményezése érdekében.

(3) Szolgálati feladata végrehajtása során a pénzügyőr a számára meghatározott helyszínt, útvonalat kizárólag

a) a szolgálati elöljáró vagy a szolgálati feladat végrehajtásának a helye szerint illetékes NAV szervnél működő ügyeleti szolgálat ügyeletesének erre vonatkozó utasítása vagy engedélye alapján hagyhatja el,

b) végszükség esetén hagyhatja el, vagy

c) abban az esetben hagyhatja el, ha a szolgálati elöljáró vagy a szolgálati feladat végrehajtásának a helye szerint illetékes NAV szervnél működő ügyeleti szolgálat ügyeletese értesítésére nincs mód, és a szolgálati feladat helyszíne elhagyásának, illetve az előírt útvonaltól történő eltérésnek az elmulasztása az élet- és vagyonbiztonságra, valamint a költségvetés bevételeinek biztosítása tekintetében másként el nem hárítható - a szolgálati feladatnál jelentősebb - hátrányt jelent.

3. A szolgálati fellépés módja

6. § (1) Az intézkedést a pénzügyőr - a NAV tv. 35/A. § (2) bekezdésében meghatározottak közlését megelőzően - a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont személy nemének, életkorának megfelelő megszólítással, és ha intézkedés alá vont személy egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg.

(2) Ha a pénzügyőr a NAV-nál rendszeresített, a polgári ruhára felölthető olyan - azonosító számmal is ellátott - öltözetet visel, amely a NAV állományába való tartozást nyilvánvalóvá teszi, úgy kell tekinteni, hogy a szolgálati feladatot egyenruhában hajtja végre.

(3) Ha az intézkedés alá vont személy a pénzügyőr felszólításának nem tesz eleget, a pénzügyőr "A törvény nevében!" felszólítással figyelmezteti, hogy az intézkedés biztosítása, illetve az ellenszegülés elhárítása, megtörése érdekében kényszerítő eszközt alkalmaz.

(4) Az intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a pénzügyőr képes legyen az ellene irányuló támadás, lefegyverzés megelőzésére, valamint annak megakadályozására, hogy az intézkedés szempontjából jelentőséggel nem bíró külső körülmény elvonja a figyelmét a szolgálati feladat végrehajtásáról, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

4. Az intézkedés akadályának elhárítása

7. § (1) Ha a NAV tv. 35/B. § (4) bekezdésében meghatározott akadály (a továbbiakban: akadály) eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén a pénzügyőr szakértelemmel rendelkező - lehetőség szerint NAV foglalkoztatott - személy közreműködését veszi igénybe.

(2) A NAV tv. 35/B. § (4) bekezdésében meghatározott károkozásról az intézkedés befejezését követően haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni.

II. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK

5. Felvilágosításkérés

8. § (1) Ha a NAV tv. 36. §-a alapján felvilágosítást adó személy adatainak ismerete további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, a pénzügyőr a felvilágosítást adó személyt igazoltathatja.

(2) A felvilágosításkérés során megkérdezett személy feltartóztatását meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte és a megkérdezett személy közreműködésére a továbbiakban nincs szükség.

6. Igazoltatás

9. § (1) Ha az igazoltatás során az igazoló okmány valódisága vagy az igazoltatott személy személyazonossága kétséges, a pénzügyőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, és a bemondott adatokat az igazoló okmányon szereplőkkel összehasonlítja.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani az igazoltatott személy személyazonosságát, és - akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják - igazoltató lapon kell rögzíteni a NAV tv. 36/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat.

10. § (1) A NAV tv. 36/A. § (4) bekezdésén alapuló előállítás önmagában a lakóhelynek, tartózkodási helynek a NAV tv. 36/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolása hiányában nem alkalmazható.

(2) Ha a pénzügyőr a NAV tv. 36/A. § (2) bekezdése alapján más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését fogadja el az igazoltatott személy személyazonossága igazolásaként, az igazoltatott személyre vonatkozóan közölt adatokat - a NAV tv. 36/A. § (3) bekezdése szerinti egyéb körülmény által indokolt adatfelvétel keretében - az igazoltató lapon rögzíteni kell.

11. § Az igazoltatás során - kivéve, ha az igazoltatásra a 8. § (1) bekezdése alapján kerül sor - a pénzügyőr ellenőrizheti az igazoltatott személy és az igazoló okmány adatait a Schengeni Információs Rendszerben, valamint a körözött személyek nyilvántartásában.

7. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

12. § (1) A NAV tv. 36/B. § (1) és (2) bekezdése, illetve a NAV tv. 36/C. § (1) bekezdése szerinti intézkedéssel érintett személy ruházata, csomagja, járműve, illetve a nála lévő tárgyak előzetes figyelmeztetés után - legalább 2 fő pénzügyőr jelenlétében - vizsgálható át.

(2) Az átvizsgálás megkezdése előtt az intézkedéssel érintett személyt fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át.

13. § (1) Ha a ruházat átvizsgálását az intézkedéssel érintett személlyel ellenkező nemű pénzügyőr végzi, arra csak az alsóruházati termékek és a közvetlenül azok felett viselt felsőruházati termékek levétele nélkül, valamint a test felszínének közvetlen érintése nélkül - kivéve a felfedezett, támadásra vagy önveszély okozására alkalmas tárgy elvételével együtt járó érintést - kerülhet sor.

(2) A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti átvizsgálásról, annak okáról és körülményeiről, valamint arról, hogy az átvizsgálás miért volt halaszthatatlanul szükséges, legkésőbb a szolgálat végén írásbeli jelentést készít.

(3) A ruházatnak a közvetlenül az alsóruházati termékek felett viselt felsőruházati termékek, illetve az alsóruházati termékek levétele mellett történő átvizsgálására kizárólag elkülönített helyiségben kerülhet sor. Az átvizsgálást csak az intézkedéssel érintett személlyel azonos nemű személy végezheti, más, az intézkedéssel érintett személlyel azonos nemű személy jelenlétében. Az átvizsgálásról, annak okáról és körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a ruházat átvizsgálását halaszthatatlan okból sem végezheti az intézkedés alá vont személytől eltérő nemű személy.

14. § A NAV tv. 36/C. § (1) bekezdése szerinti esetben a pénzügyőr felkéri a csomag, illetve a csomagküldemény birtokosát az aktív közreműködésre. Az eljárás során törekedni kell arra, hogy a csomag, illetve a csomagküldemény birtokosa önállóan - indokolt esetben a pénzügyőr segítségével - rakja ki annak tartalmát, majd az ellenőrzést követően saját maga tegye vissza azt. Az eljárás során törekedni kell arra, hogy a csomagon, illetve a csomagküldeményen belül található dobozok és egyéb tárolóeszközök nyitását a csomag, illetve a csomagküldemény birtokosa végezze.

15. § (1) Jármű átvizsgálása során a szerkezeti elemek szétszerelésére, megbontására csak indokolt esetben kerülhet sor azzal a feltétellel, hogy a megfelelő műszaki eszköz rendelkezésre áll.

(2) A jármű üzemanyag- vagy gáztartályának átalakításával kialakított rejtekhelyeken elrejtett dolgok felderítése érdekében szerelési művelet kizárólag abban az esetben kezdeményezhető, ha rejtekhely kialakítása megalapozottan feltehető. A szerelési műveletek során megfelelő szaktudással rendelkező személyt kell igénybe venni.

(3) A jármű átvizsgálása során kerülni kell az indokolatlan károkozást.

8. Elfogás és előállítás

16. § (1) A pénzügyőr - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a NAV hatáskörébe tartozó szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért és elfogott személyt a NAV tettenérés helye szerint illetékes nyomozóhatósági feladatot ellátó szervéhez (a továbbiakban: NAV bűnügyi igazgatósága), a nem a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért és elfogott személyt az általános nyomozóhatósági hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz állítja elő.

(2) A közúti, vasúti, vízi, illetve légi határátkelőhelyeken szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a pénzügyőr a NAV adott szervének a határátkelőhelyen működtetett szervezeti egységéhez állítja elő a (3) bekezdés szerinti hatóság, szerv haladéktalan értesítése mellett.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben

a) a NAV hatáskörébe tartozó szándékos bűncselekmény esetén a NAV tettenérés helye szerint illetékes bűnügyi igazgatóságát,

b) a nem a NAV hatáskörébe tartozó szándékos bűncselekmény esetén a tettenérés helye szerint illetékes és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságot, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot

haladéktalanul értesíteni kell.

17. § (1) A pénzügyőr a NAV tv. 36/D. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján elfogott személyt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) elfogás helye szerint illetékes legközelebbi szervéhez állítja elő, kivéve, ha az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság a NAV bűnügyi igazgatósága. Ebben az esetben a pénzügyőr az elfogott személyt a NAV elfogás helye szerint illetékes bűnügyi igazgatóságához állítja elő, vagy jelzi szolgálati elöljárója részére a NAV bűnügyi igazgatóságához történő kísérés szükségességét.

(2) A NAV tv. 36/D. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján végrehajtott elfogásról az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóságot haladéktalanul értesíteni kell, a NAV tv. 36/D. § (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott elfogásról azt a szervet kell haladéktalanul értesíteni, amelynek őrizetéből az elfogott személy megszökött.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján a pénzügyőr az elfogott személyt a rendőrség elfogás helye szerint illetékes legközelebbi szervéhez állítja elő, ez a szerv gondoskodik az elfogott személy bíróság, ügyész, illetve - ha az nem a rendőrség - nyomozó hatóság elé állításáról.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján a pénzügyőr az elfogott személyt a NAV elfogás helye szerint illetékes bűnügyi igazgatóságához állítja elő, a NAV ügyben illetékes bűnügyi igazgatósága elé állításáról ez a szerv gondoskodik.

18. § (1) A NAV bűnügyi igazgatóságához történő előállítás a fogva tartott személy szabadon bocsátásáig vagy őrizetének elrendeléséig, illetve letartóztatásáig, de legfeljebb a NAV tv. 36/D. § (4) bekezdésében meghatározott ideig tart.

(2) Ha az előállítás időtartamának a NAV tv. 36/D. § (4) bekezdése szerinti meghosszabbítása válik szükségessé, ennek tényét és időtartamát a fogva tartott személlyel - a személyi szabadság korlátozása 8. órájának lejártát megelőzően - szóban közölni kell, és a meghosszabbítás tényét, okát, időtartamát, illetve annak közlését az előállításról készített jelentésen, valamint az előállítás időtartamáról kiállított igazoláson, az engedélyezésre jogosult vezető aláírásával együtt fel kell tüntetni.

19. § (1) Az igazoltatás megtagadása vagy a személyazonosító adatok hitelességének hiánya miatt megkezdett, a NAV tv. 36/A. § (4) bekezdése alapján a rendőrséghez, illetve az idegenrendészeti hatósághoz történő előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont személy az előállítás közben megfelelően igazolja magát, vagy személyazonosságát a pénzügyőr megállapította és az előállításának más oka nem állapítható meg, kivéve, ha vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazására került sor.

(2) Az előállítás akkor is mellőzhető, ha az igazoltatott személy személyazonossága más, egyszerűbb módon tisztázható.

(3) A pénzügyőr a megkezdett, de mellőzött előállításról is jelentést készít, amelyben rögzíti az intézkedéssel érintett személy személyazonosító adatait, az előállítás megkezdésének okát, helyét és időpontját, az intézkedés befejezésének helyét és időpontját, valamint az előállítás mellőzésének okát.

9. Az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személy őrzésének és kísérésének részletes eljárási szabályai

20. § (1) Ha az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személy jogainak gyakorlása, kötelezettségének teljesítése vagy valamely eljárási cselekménynek a foganatosítása érdekében az ezen intézkedések valamelyikével érintett személy kísérése és fogdán kívüli őrzése szükséges, arról a NAV intézkedést elrendelő szerve, illetve annak felkérése alapján - előzetes egyeztetést követően - a NAV Bevetési Igazgatósága gondoskodik. A kísérőket - lehetőség szerint - a fogva tartott személy neméhez, testalkatához, fizikumához és veszélyességi fokához igazodva kell kiválasztani.

(2) A fogdán kívüli őrzésre, kísérésre vonatkozó utasítást

a) az intézkedés elrendelésére jogosult nyomozó hatóság vezetője,

b) a büntető ügyben kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető,

c) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy

d) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség

adja, aki meghatározza az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személy őrzésének, kísérésének módját, időpontját, útvonalát és helyét.

(3) Ha a külföldre irányuló, illetve a külföldről Magyarországra történő kísérésre vonatkozó utasítás végrehajtásához külföldi állami szervekkel való kapcsolatfelvétel válik szükségessé, a végrehajtás módját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ vezetőjével kell egyeztetni.

21. § (1) A kísérő a felügyeletére bízott elfogott, előállított, őrizetbe vett, illetve fogva tartott személy meghatározott helyre kíséri.

(2) A kísérés a végrehajtás módja szerint rendes vagy megerősített kísérés lehet a következők szerint

a) rendes kísérés szükséges, ha a kísért személynél az előzetes ismeretek alapján nincs olyan körülmény, amelynek folytán a kísért személy szökésétől vagy a kísérő elleni támadásától lehet tartani,

b) megerősített kísérés szükséges, ha a kísért személy szökésétől vagy támadásától lehet tartani, illetve a kísérés nehéz körülmények között történik, valamint a kísérés külföldre vagy külföldről Magyarországra irányul.

(3) Rendes kísérés során a kísérők száma egy fővel haladja meg a kísért személyek számát, megerősített kísérés esetén a rendes kísérés mértékét meghaladó létszám- és eszközszükségletet a kísérést elrendelő vezető határozza meg.

22. § (1) Ha az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személy vonatkozásában a NAV tv. 41. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt cselekmények valamelyike elkövetésének veszélye fennáll, az intézkedést elrendelő vezető az intézkedéssel érintett személlyel szemben a fogdán és a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli őrzés és a kísérés idejére bilincs alkalmazását rendeli el.

(2) Az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra, figyelmeztetni kell, hogy szökés, ellenszegülés esetén, illetve önkárosításának megakadályozása érdekében kényszerítő eszköz alkalmazására kerülhet sor.

(3) A kísérés során a kijelölt útvonaltól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eredeti útvonalon történő haladás a biztonságos kísérést veszélyezteti.

(4) Az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személyt semmilyen körülmények között nem szabad őrizetlenül hagyni.

23. § (1) Ha az elfogott, az előállított, az őrizetbe vett, illetve a fogva tartott személy megszökött, elfogására azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és haladéktalanul jelentést kell tenni az intézkedést elrendelő személynek, illetve az őrzést, kísérést foganatosító pénzügyőr szolgálati elöljárójának.

(2) Ha a szökött személy elfogására tett haladéktalan intézkedés nem vezetett eredményre, akkor a szökésről a rendőrség illetékes tevékenységirányítási központját (a továbbiakban: tevékenységirányítási központ) kell értesíteni.

(3) A tevékenységirányítási központ részére történő tájékoztatásnak tartalmaznia kell

a) a szökés pontos idejét, helyét és módját,

b) a szökött személy ismert személyi adatait,

c) a szökött személy külsejének és ruházatának leírását,

d) a szökött személy várható magatartását,

e) a szökött személy esetleges sérüléseit és

f) azokat a további adatokat, amelyek az elfogást megkönnyítik.

24. § A fogdán kívüli őrzés és a kísérés végrehajtására a 20. § (1) bekezdésében meghatározott szerv pénzügyőre jelölhető ki.

10. Eljárás a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő tagjával és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel szemben

25. § (1) A honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tényleges szolgálatot teljesítő személlyel vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagjával szemben a pénzügyőr az érintett szerv és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik az elfogás és előállítás során.

(2) A honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tényleges szolgálatot teljesítő személyt a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a rendőrség legközelebbi szerve, az előállítást a rendőrség legközelebbi szervéhez kell foganatosítani, és erről értesíteni kell a helyőrségi ügyeletest.

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagját a rendőrséghez kell előállítani, és az intézkedéssel érintett személy szolgálati elöljáróját, munkaidőn kívül az annak jogkörében eljáró személyt értesíteni kell.

(4) A honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tényleges szolgálatot teljesítő személyt is a rendőrséghez kell előállítani, ha az arra okot adó cselekményt polgári személlyel közösen követte el.

(5) Ha a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tényleges szolgálatot teljesítő személlyel vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja az elfogás és előállítás során lőfegyvert tart magánál, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani lőfegyvere átadására.

11. Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen

26. § (1) A birtokos távollétében magánlakásba, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe történő behatolás során törekedni kell arra, hogy a behatolás céljára alkalmazott módszer következtében okozott kár az intézkedés céljával arányos legyen.

(2) A birtokos távollétében magánlakásba, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe történő behatolás során lehetőség szerint kép- és hangfelvételt kell készíteni.

(3) Ha a NAV tv. 36/E. §-án alapuló intézkedés keretében az intézkedéssel érintett személyt a magánlakásból, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb helyről, helyiségből úgy szállítják el, hogy ott más személy nem marad, gondoskodni kell a magánlakás, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb hely, helyiség biztonságos lezárásáról, vagy ennek hiányában az ott található vagyontárgyak más módon történő biztonságba helyezéséről. A pénzügyőr az üresen maradó magánlakást, illetve magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb helyet, helyiséget két hatósági tanú jelenlétében lepecsételi.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a vagyontárgyak biztonságba helyezése nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, gondoskodni kell a magánlakás, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb hely, helyiség őrzéséről mindaddig, amíg az biztonságosan le nem zárható.

(5) Ha a NAV tv. 36/E. §-án alapuló intézkedés keretében cselekvőképes nagykorú személy felügyelete nélkül a helyszínen beteg, magatehetetlen személy vagy kiskorú marad hátra, a róluk történő gondoskodás érdekében a pénzügyőr intézkedni köteles. Ha a helyszíni ellátásuk nem oldható meg, kórházba, intézetbe utalásukról kell gondoskodni, illetve karitatív szervezetet is fel lehet kérni ellátásukra. A növények, haszon- és díszállatok gondozása érdekében az állatvédelmi hatóságot, illetve a növényvédelmi hatóságot kell értesíteni.

27. § (1) A NAV tv. 36/H. § (1) bekezdésére is figyelemmel a 26. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni akkor is, ha a pénzügyőr a NAV tv. 36/E. §-a vagy a 36/G. §-a alapján a birtokos távollétében hatolt be a magánlakásba, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe. A NAV tv. 36/H. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség akkor is fennáll, ha a behatolást követően a magánlakás, illetve a magánlakásnak és közterületnek nem minősülő egyéb hely, helyiség biztonságosan lezárható.

(2) Ha a pénzügyőr a NAV tv. 36/F. § (1) bekezdése szerinti esetben és célból székhelynek, illetve telephelynek is használt magánlakásba kíván belépni, a magánlakásban való intézkedésre vonatkozó szabályok alapján kell eljárni.

12. Büntetőeljárással vagy szabálysértési eljárással összefüggő elővezetés

28. § (1) A NAV által folytatott büntetőeljárásban foganatosított elővezetés során a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó pénzügyőr, a NAV előtt folyamatban lévő szabálysértési eljárásban foganatosított elővezetés során a pénzügyőr jár el.

(2) Ha az elővezetés elrendelésére jogosult bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy szabálysértési eljárást folytató hatóság az elővezetendő személy útba indulásának ellenőrzését rendelte el, a pénzügyőr az elővezetés végrehajtása érdekében csak az útba indulást ellenőrzi.

29. § (1) Az elővezetést elrendelő határozatot a pénzügyőr előzetes igazoltatás után ismerteti az elővezetendő személlyel, és az ismertetést követően kézbesíti.

(2) A pénzügyőr lehetőséget ad arra, hogy az elővezetendő személy az évszaknak megfelelően felöltözzön, pénzét, élelmét, fontos személyi használati tárgyait - a saját és mások testi épségét veszélyeztető eszközökön kívül - magához vegye, a jelenlévő hozzátartozóitól elbúcsúzzon.

(3) El kell állni az elővezetéstől, ha azt a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása céljából rendelték el, és az elővezetendő személy hitelt érdemlően igazolja a pénzbírság kifizetését. El kell állni az elővezetéstől akkor is, ha elővezetés közben az elővezetendő személy a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírságot megfizeti és ezt hitelt érdemlően igazolja.

(4) Ha a NAV hatáskörébe tartozó szándékos bűncselekmény esetén a pénzügyőrnek tudomására jut, hogy az elővezetendő személy a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tényleges szolgálatot teljesítő személy vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja, az elővezetést az elővezetendő személy szolgálati elöljárójának értesítése mellett végrehajtja, vagy az elővezetendő személy szolgálati elöljáróját az elővezetés foganatosítása érdekében megkeresi.

(5) Ha az elővezetés bármely okból nem hajtható végre, ezt a körülményt a pénzügyőr haladéktalanul jelenti szolgálati elöljárójának, aki erről, valamint a végrehajtást akadályozó okról soron kívül tájékoztatja az elővezetés elrendelő határozatot kiadó szervet.

13. Eljárás mentelmi joggal rendelkező vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személlyel szemben

30. § (1) Ha a pénzügyőr az igazoltatás során észleli, hogy az igazoltatott személy mentelmi joggal rendelkezik vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, rögzíti a tényállást, és a továbbiakban az igazoltatott személlyel szemben a mentelmi jogra vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességre vonatkozó adat felmerülése esetén alkalmazandó jogszabályokban meghatározottak szerint jár el.

(2) A mentelmi joggal rendelkező vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény vagy a NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés gyanúja esetén a pénzügyőr - az (1) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel, és a NAV tv. által meghatározott keretek között - foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést, feljelentést tesz, és végzi a szükséges büntető- vagy szabálysértési eljárási cselekményeket.

(3) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személlyel szembeni, az (1) bekezdés szerinti intézkedésről - a szolgálati út betartása mellett - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot soron kívül értesíteni kell, és egyúttal adatszolgáltatást kell kérni a mentesség fennállásával kapcsolatban.

14. A helyszín biztosítása

31. § (1) A NAV területi szervének vezetője legalább két főből álló - rendszeresített kényszerítő eszközökkel ellátott - pénzügyőr járőrpárt köteles kiállítani a helyszínbiztosítás végrehajtása érdekében.

(2) A helyszínbiztosítást végző pénzügyőr

a) elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy más ok miatt segítségre szorulnak, valamint sérülés esetén értesíti a mentőszolgálatot,

b) a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja,

c) rögzíti a tanúk adatait,

d) eltávolítja az illetéktelen személyeket a helyszínről,

e) a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi,

f) megfigyeli és megállapítja, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, ha igen, miben változtatták meg, ki és miért,

g) azonnal jelenti a NAV hatáskörébe tartozó eseményt a szolgálati elöljárójának, a nem a NAV hatáskörébe tartozó eseményt az esemény helye szerint illetékes NAV szervnél működő ügyeleti szolgálat ügyeletesének,

h) feljegyzi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, légi járművel, hova szállították el,

i) nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíti, és

j) jelentést tesz az eljárni jogosult hatóság, szerv helyszínre megérkező egysége vezetőjének.

(3) Ha a helyszínbiztosítást igénylő esemény nem tartozik a NAV hatáskörébe, a (2) bekezdés g) pontja szerinti jelentés alapján a NAV érintett szervének haladéktalanul értesítenie kell az eljárni jogosult hatóságot, szervet. Ebben az esetben a pénzügyőri helyszínbiztosítás az eljárni jogosult hatóság, szerv helyszínre érkezéséig tart.

(4) A helyszínről való bevonulása után a helyszínbiztosítást végző pénzügyőr írásban jelenti

a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre,

b) kiket talált a helyszínen,

c) milyen nyomokat és anyagmaradványokat biztosított,

d) milyen intézkedéseket tett, valamint

e) megváltoztatták-e a helyszínt, ha igen, miben változtatták meg, ki és miért.

(5) Ha a helyszínbiztosítást igénylő esemény nem annak a NAV szervnek a hatáskörébe tartozik, amelynek állományába a helyszínbiztosítást végző pénzügyőr tartozik, illetve nem a NAV hatáskörébe tartozik, a (4) bekezdés szerinti jelentés egy példányát haladéktalanul továbbítani kell a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervéhez, illetve a rendőrségnek.

32. § Közlekedési baleset esetén a pénzügyőr a helyszín megtekintése vagy a szemle lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti az esemény helye szerint illetékes NAV szervnél működő ügyeleti szolgálatot, amely intézkedik a rendőrség haladéktalan értesítéséről. A pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig gondoskodik az elsődleges intézkedések megtételéről, különös tekintettel az elsősegélynyújtásra, a helyszínbiztosításra, a tanúkutatásra, az adatgyűjtésre és a kárelhárításra. A pénzügyőr a rendőrség kiérkezését követően segíti annak munkáját.

15. Egyéb intézkedés

33. § (1) A NAV tv. 36/N. §-a szerinti vizeletminta-adáshoz állami egészségügyi intézmény erre feljogosított alkalmazottját vagy orvosát, orvosi vizsgálathoz, illetve vérvételhez állami egészségügyi intézmény orvosát kell igénybe venni.

(2) Az ügyészi felhatalmazáson alapuló orvosi vizsgálat, illetve vérvétel érdekében szükség esetén testi kényszer alkalmazható.

(3) Vizeletminta adásának megtagadása esetén kétszeri vérvételre kell intézkedni úgy, hogy a második vérvételre az első vérvételt követő 30-45 perc között kerüljön sor.

III. FEJEZET

KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

16. Általános szabályok

34. § (1) A NAV tv. 38. § (5) bekezdésében foglalt felszólítást, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával kell megtenni.

(2) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.

35. § (1) A testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, sokkoló eszközt, pirotechnikai eszközt, rendőrbotot, illetve szolgálati kutyát alkalmazó pénzügyőr - az ellenszegülés megtörését, illetve a támadás megakadályozását követően - haladéktalanul köteles szóban jelentést tenni a szolgálati elöljárójának, illetve értesíteni a beosztása szerinti NAV szervnél működő ügyeleti szolgálatot.

(2) A kísérés során, a kizárólag annak végrehajtása érdekében történő bilincsalkalmazás kivételével

a) a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr és

b) az útzár alkalmazását elrendelő vezető

a helyszíni intézkedések után köteles írásos jelentést készíteni. Ha a kényszerítő eszköz alkalmazását személyi szabadságot korlátozó intézkedés követi, a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőrnek a jelentést a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről szóló írásos jelentésben kell megtennie.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról készített jelentésnek tartalmaznia kell

a) a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr hol, mikor, kivel szemben, mennyi ideig, milyen kényszerítő eszközt használt és ennek mi volt az indoka,

b) a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr eleget tett-e a 34. §-ban és a NAV tv. 38. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, ha nem, ennek mi volt az oka,

c) keletkezett-e sérülés és milyen fokú, illetve keletkezett-e dologban anyagi kár,

d) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,

e) ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz,

f) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, értesítési címét vagy egyéb elérhetőségét, valamint

g) a kényszerítő eszköz alkalmazását lehetővé tevő törvényhelyre való hivatkozást.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazását követően - a kísérés során, a kizárólag annak végrehajtása érdekében történő bilincsalkalmazás kivételével - a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr szolgálati elöljárója haladéktalanul köteles kivizsgálni a kényszerítő eszköz alkalmazásával összefüggő követelmények teljesülését.

(5) A kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr szolgálati elöljárója

a) kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén - jegyzőkönyv felvétele mellett - meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt, és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy a meghallgatásához hozzájárult,

b) ha a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr jelentésében ellentmondásokat észlelt, tisztázza azokat,

c) ha a kényszerítő eszköz alkalmazásával érintett személy, valamint az eseménynél jelen levő személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, a rendelkezésére álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét.

(6) A kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr szolgálati elöljárója a megállapításait írásban rögzíti, amely során állást foglal a szakszerűség, a szükségesség, a jogszerűség és az arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, a kényszerítő eszközt alkalmazó pénzügyőr ellen - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a bekövetkezett eredménytől függően kártérítési, fegyelmi, illetve büntetőeljárást kezdeményez.

(7) A NAV-nál rendszeresített kényszerítő eszközt a pénzügyőr szolgálaton kívül nem tarthatja magánál, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a pénzügyőr részére a szolgálati maroklőfegyver otthon tárolását előzetesen írásban engedélyezte.

17. Testi kényszer

36. § (1) Testi kényszer akkor alkalmazható, ha a pénzügyőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható.

(2) A testi kényszer során alkalmazható

a) megfogás,

b) leszorítás,

c) intézkedés helyszínéről történő eltávolítás (elvezetés, elszállítás),

d) más, a pénzügyőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására testi erővel történő kényszerítés,

e) a NAV tv. 40. § (2) bekezdése szerinti önvédelmi fogás.

(3) A pénzügyőr a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, valamint a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és irányultságú ütést vagy rúgást alkalmazhat.

(4) Nem minősül testi kényszernek, amikor a pénzügyőr - a jogszerű intézkedése során, a biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében - a felé kartávolságon belülre lépő, valamint a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

18. Bilincs alkalmazása

37. § (1) A bilincs alkalmazása kizárólag a NAV tv. 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, a NAV tv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelmények teljesülése esetén, különösen azzal szemben lehet indokolt,

a) aki erőszakos magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására másként nem késztethető,

b) aki az intézkedő pénzügyőrt, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja,

c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg,

d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg,

e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget,

f) akinek a kísérését rendelték el, illetve - az őrzés idejére - akit az előállító egységen vagy fogdán kívül őriznek, vagy

g) akit egyedül intézkedő pénzügyőr állít elő.

(2) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz - a vékony fém vagy műanyag huzal, illetve a jellegénél fogva sérülést okozó eszköz kivételével - is alkalmazható.

(3) Nem alkalmazható

a) járműben történő szállítás közben tárgyhoz történő bilincselés,

b) a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

(4) A bilincselés módjai a következők:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,

b) kezek előre, illetve hátrabilincselése,

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése,

d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.

(5) A bilincselés adott körülmények között leginkább célravezető módját az intézkedő pénzügyőr választja meg azzal, hogy

a) a kezek hátrabilincselése akkor célszerű, ha

aa) a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet támadástól, illetve a szökéstől,

ab) az intézkedéssel érintett személy szállítása, kísérése nem az arra a célra kialakított járműben történik, és elfogásának körülményei alapján támadásától tartani lehet,

ac) az intézkedéssel érintett személyt a pénzügyőr egyedül állítja elő,

kivéve, ha az intézkedésben érintett kezei az erre a célra kialakított övhöz vannak bilincselve;

b) láb bilincselése, illetve a kéz- és lábbilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha az intézkedéssel érintett személyről feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud tenni;

c) tárgyhoz bilincselésnek - a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás mellett - akkor van helye, ha az intézkedéssel érintett személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, illetve az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható.

(6) A pénzügyőr az intézkedéssel érintett személyt fekvő helyzetben, falnak vagy más tárgynak nyomva megbilincselheti, ha azt az intézkedéssel érintett személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése szükségessé teszi.

(7) A pénzügyőr saját magához mást nem bilincselhet.

19. Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása

38. § (1) A pénzügyőr a rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve más eszközt akkor jogosult a NAV tv. 42. § (1) bekezdése szerinti esetben használni, ha a szolgálati feladat ellátását akadályozó aktív ellenszegülés megtörésére, illetve a támadás vagy a támadás közvetlen veszélyének elhárítására a testi kényszer nem elegendő, és a súlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása elkerülésének ez az egyedüli módja.

(2) A rendőrbottal egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása - a rendőrbot hiánya esetén - a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) A pénzügyőr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt, sokkoló eszközt készenlétbe helyezi, a rendőrbotot kézbe fogja és felkészül a támadás elhárítására, az aktív ellenszegülés megtörésére.

(4) A sokkoló eszköz, a rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső bármely más eszköz használata elsősorban a támadó végtagokra irányulhat.

20. Szolgálati kutya alkalmazása

39. § (1) Kényszerítő eszközként kizárólag a NAV által rendszeresített és szolgálati feladatok ellátására kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutya alkalmazható.

(2) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása közben a szolgálati kutyát nyilvános helyre is beviheti.

(3) Szolgálati kutyát csak olyan szolgálati feladat végrehajtására lehet alkalmazni, amelyre kiképezték, és amelyre minősítése alapján alkalmas.

(4) Szolgálati kutya szolgálatba csak kutyavezetővel együtt vezényelhető.

21. Útzár telepítése, megállásra kényszerítés

40. § (1) Az útzár - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ellenőrző-átengedő pont működtetésével telepíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerint telepített útzárat - a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl - megkülönböztető fényjelzést működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni.

(3) Az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása - a szolgálati jármű megkülönböztető jelzésének folyamatos működtetése mellett - sürgős esetben az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével hajtható végre.

(4) Ha az útzár telepítése határátkelőhelyen történik, arról a rendőrség illetékes határrendészeti kirendeltségét tájékoztatni kell. Ha az útzár telepítése nem határátkelőhelyen történik, arról az útzár telepítésének helye szerint illetékes tevékenységirányítási központot kell tájékoztatni.

(5) Az útzár telepítésének elrendelésére, illetve a (3) bekezdés szerinti engedély megadására jogosult

a) országos illetékességgel

aa) a NAV vezetője,

ab) a bűnüldözési és nyomozóhatósági tevékenységért felelős szakmai helyettes,

ac) a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója és helyettese, valamint

b) illetékességi területén a NAV bűnügyi igazgatósága igazgatója és helyettese.

(6) Az útzárat a NAV erre kiképzett szerve telepítheti a közlekedés biztonságának figyelembevételével, annak biztosításával. Ha az (5) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy az (5) bekezdés b) pontja szerinti elrendelő szervnél az útzár telepítés feltételei nem állnak fenn, az (5) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy az (5) bekezdés b) pontja szerinti vezető az útzár telepítésének végrehajtása érdekében megkeresheti az illetékes adó- és vámigazgatóságot.

(7) Ha az útzár telepítésének elrendelésére jogosult döntésének meghozatala indokolatlan késedelemmel járna, az útzár telepítésének elrendelésére, illetve a (3) bekezdés szerinti engedély megadására az esemény helye szerint illetékes NAV szervnél működő ügyeleti szolgálat vezetője is jogosult.

(8) Az útzár a közlekedés biztonságát, valamint - az útzárat működtető utasításait figyelmen kívül hagyó személyek és az általuk használt járművek kivételével - más személyt, illetve gépjárművet nem veszélyeztethet.

(9) Ellenőrző-átengedő pont felállítása legalább három szolgálati gépjármű, valamint gépjárművenként 2 fős pénzügyőr járőrpár biztosításával rendelhető el.

(10) A NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmény menekülő elkövetőjének elfogása érdekében, ha az útzár közúti jelzésének kihelyezésével járó késedelem az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a forgalomkorlátozásra vonatkozó jelzés kihelyezésének hiányában is elrendelhető az útzár alkalmazása. Ebben az esetben a közúti közlekedés résztvevőinek figyelmét a szolgálati gépjármű megkülönböztető fényjelzésének folyamatos működtetésével kell felhívni az útzárra.

41. § (1) Útzárként elsősorban rendszeresített műszaki, technikai eszköz telepíthető, az annak alkalmazására vonatkozó szabályok szerint.

(2) A 40. § (3) bekezdése szerinti sürgős esetben az útzár telepítésének elrendelésére jogosult vezető engedélyével az út eltorlaszolása szolgálati gépjárművel is lehetséges. A szolgálati gépjármű torlaszként való felhasználása esetében a szolgálati gépjárműben senki sem tartózkodhat, a NAV tulajdonát képező - a szolgálati gépjárműben található - ingó vagyontárgyak és a hivatalos iratok biztonságba helyezéséről gondoskodni kell.

42. § (1) Autópályán és autóúton útzár telepítését a 40. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott vezetők kérhetik.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az útzár telepítésének pontos helyét, időpontját, időtartamát, az útzár technikai megvalósításának módjára tett javaslatot, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy személyek, illetve a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének vagy elkövetőinek nevét, személyazonosító adatait, valamint a feltételezett vagy elkövetett bűncselekmény meghatározását. Ha ismert, akkor az elfogni tervezett gépjármű azonosító adatait is fel kell tüntetni a kérelemben.

(3) A kérelemben kifejezetten kérni kell a rendőrség közreműködését az útzár működtetésére vonatkozóan.

(4) A kérelemben meg kell nevezni a kapcsolattartó személyt, valamint meg kell határozni az ellenőrző-átengedő ponton szolgálatot teljesítő pénzügyőrök létszámát.

(5) Az autópályára és autóútra telepítendő útzár iránti kérelmet - sürgős esetek kivételével - legalább 36 órával az útzár telepítésének tervezett időpontja előtt kell megküldeni a rendőrség útzár telepítése helye szerint illetékes szerve számára.

43. § (1) A NAV tv. 44. § (4) bekezdésében meghatározott megállásra kényszerítéshez a pénzügyőr szolgálati járművet, gépjármű elfogó hálót, illetve egyéb rendszeresített technikai eszközt is felhasználhat.

(2) A megállásra kényszeríteni kívánt gépjármű érkezésének várható időpontjában el kell terelni a szembejövő jármű- és személyforgalmat, illetve biztonsági sávot kell kialakítani, felkészülve az útzáron áthaladó gépkocsi irányíthatatlanná válására. A szembejövő forgalmat fokozott biztonsági intézkedések mellett, szakaszosan át lehet engedni.

(3) A szolgálati gépjárművel végzett megállásra kényszerítés olyan vezetéstechnikai művelet, amely során a - megfelelő képzettséggel rendelkező - pénzügyőr a szolgálati gépjárművet felhasználva a megállásra kényszeríteni kívánt gépjármű továbbhaladását megakadályozza.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feladatot - lehetőség szerint - legalább három gépjárművel kell végrehajtani.

(5) A menekülő követése során a szolgálati gépjármű megkülönböztető jelzését minden esetben használni kell. A menekülő követése az általa elkövetett bűncselekmény súlyával arányosan, az adott forgalmi helyzet és útviszonyok függvényében, a személy- és vagyonbiztonság szem előtt tartásával a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott rendelkezések szerint is végrehajtható.

(6) Az intézkedésről készített jelentésben a követés, illetve a megállásra kényszerítés körülményeit részletesen ki kell fejteni.

22. Lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés

44. § A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy a pénzügyőr egyenruhát vagy polgári öltözetet visel.

45. § (1) A NAV tv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívást érthetően, hangosan, határozottan kell megtenni annak közlésével, hogy a pénzügyőr szolgálatban jár el. A polgári öltözetet viselő pénzügyőr a felhívás alkalmával azt is közli, hogy a NAV tagjaként intézkedik.

(2) A NAV tv. 48. § (1) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztetést a lőfegyver tüzelésre kész helyzetbe tételével kell megtenni.

(3) A NAV tv. 48. § (1) bekezdés d) pontja szerinti figyelmeztető lövést függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a figyelmeztető lövés irányát - számolva a lövedék becsapódást esetlegesen követő irányváltásával is - a NAV tv. 48. § (3) bekezdésében foglalt követelmény figyelembevételével kell megválasztani.

(4) A lövést lehetőleg lábra, illetve a fegyvert tartó kézre kell irányozni.

(5) Ha a NAV tv. csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a lőfegyverhasználatot, és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik.

46. § (1) Ha a támadás közvetett - a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz -, és a lőfegyverhasználat célja azzal elérhető, a támadáshoz alkalmazott tárgyra vagy állatra kell a lövést leadni. A pénzügyőr az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt.

(2) Mások személyét közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra a pénzügyőr akkor lőhet, ha a veszély elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs.

(3) Szolgálati feladata teljesítésének érdekében a pénzügyőr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti.

47. § (1) Személyre szándékosan leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha az nem okozott sérülést.

(2) Ha a tárgyra vagy állatra irányuló, valamint a figyelmeztető és a nem szándékosan leadott lövés (a továbbiakban együtt: lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés) személyi sérülést vagy halált okozott, - az 51. § (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel - e rendeletnek a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

48. § (1) A lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövésről a pénzügyőr - a helyszín biztosítása mellett - a szolgálati elöljárójának szóban haladéktalanul köteles jelentést tenni. A pénzügyőr a NAV tv. 50. § (1) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségét szóban teljesíti.

(2) Személyi sérülés vagy halál esetén haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget.

(3) A sérült elsősegélyben történő részesítését megelőzően vagy azzal egyidejűleg meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az esetleges újabb támadás megelőzésére, elsősegélyben részesítést követően a sérült őrzésére, valamint a helyszín biztosítására a szolgálati elöljáró és a további intézkedésre jogosult rendőri szerv megérkezéséig. A rendőrség megérkezését követően a továbbiakban a rendőrség utasításai szerint kell eljárni azzal, hogy a szolgálati elöljáró a rendőrség által lefolytatott helyszíni szemlén megfigyelőként részt vesz, és egy példány megilleti a helyszíni szemléről felvett - általa is aláírt - jegyzőkönyvből.

(4) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés, illetve a lőfegyverhasználat nem járt személyi sérüléssel vagy halállal, a szolgálati elöljáró intézkedik a helyszínbejárás lefolytatásáról.

49. § (1) A lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövésről, illetve a lőfegyverhasználatról a pénzügyőr a szolgálati helyére történő bevonulása után azonnal köteles írásban jelentést tenni a szolgálati elöljárójának.

(2) Lőfegyverhasználat esetén a pénzügyőr jelentése tartalmazza

a) mikor, hol, kivel szemben, milyen lőfegyvert használt, hány lövést adott le, a leadott lövést hová irányította, a lőfegyver típusát és gyári számát,

b) a lőfegyverhasználat okát,

c) a megelőző intézkedéseket, felszólításokat, figyelmeztetéseket vagy azok mellőzésének okait, illetve a lövést követően tett intézkedéseket,

d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, ha nem, ennek mi volt az oka, hol tartózkodik a sérült,

e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, a pénzügyőr, valamint a károsult mit tett a kár enyhítésére,

f) a helyszínre, a tanúkra, a tárgyi eszközökre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat és

g) a lőfegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.

(3) Lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén a pénzügyőr jelentése tartalmazza

a) mikor, hol, milyen célból, milyen lőfegyvert használt, hány lövést adott le, a lőfegyver típusát és gyári számát,

b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket, felszólításokat, figyelmeztetéseket vagy azok mellőzésének okait,

c) a lövés irányát és következményét,

d) ha a lövés személyi sérülést vagy kárt okozott, annak leírását, ezen belül

da) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, ha nem, ennek mi volt az oka, hol tartózkodik a sérült,

db) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, a pénzügyőr, valamint a károsult mit tett a kár enyhítésére,

e) a lövést követően tett intézkedéseket és

f) a helyszínre, a tanúkra és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

50. § A szolgálati elöljáró a tudomására jutást követően azonnal szóban, a lőfegyvert használó pénzügyőr írásbeli jelentésének vétele után pedig azonnal írásban köteles jelentést tenni a szolgálati út betartásával az adott NAV szerv vezetőjének és rajta keresztül a felettes szerv vezetőjének, továbbá a rendkívüli esemény vonatkozásában jelentéstételt meghatározó belső rendelkezéseknek megfelelően.

51. § (1) A NAV tv. 50. § (2) bekezdése alapján annak a NAV szervnek a vezetője, akadályoztatása esetén a helyettese, amelynek állományába a lőfegyvert használó pénzügyőr tartozik, köteles öt munkanapon belül kivizsgálni a lőfegyverhasználat, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés körülményeit, a lőfegyver tűzkész állapotba helyezésének és a lövés leadásának jogszerűségét, szakszerűségét. Különösen indokolt esetben a határidőt a felettes szerv vezetője, illetve a NAV vezetője öt munkanappal meghosszabbíthatja.

(2) A vizsgálat részét képezi a 49. § és az 50. § szerinti jelentés, továbbá ha a lőfegyvert használó pénzügyőr nem a saját elhatározásából használta a lőfegyvert, írásbeli jelentést kell kérni a lőfegyverhasználatra utasítást adó szolgálati elöljárótól. Írásbeli jelentést kell kérni attól a pénzügyőrtől is, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről. Nem vehet részt a vizsgálatban, akinek jelentésírási kötelezettsége van.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkező vezetőnek, akadályoztatása esetén a helyettesének jelentésírási kötelezettsége van, vagy velük szemben egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a felettes szerv állományába tartozó, a felettes szerv vezetője által kijelölt vezető folytatja le.

(4) Az (1) bekezdéstől és a (3) bekezdéstől eltérően, ha a NAV Központi Irányítás állományába tartozik a lőfegyvert használó pénzügyőr, a NAV vezetője által erre kijelölt vezetőnek kell a vizsgálatot lefolytatnia.

(5) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a pénzügyőri jelentés adatainak figyelembevételével, a meghallgatáson történő megjelenésre való felkérés után meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés kárt okozott.

(6) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza

a) a lőfegyverhasználat jogszerűsége és szakszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást,

b) a lőfegyverhasználat jogellenessége vagy szakszerűtlensége megállapítása esetén a felelősségre vonási eljárás megindítására vonatkozó döntést,

c) a sérüléseket, valamint

d) az okozott kárt.

(7) Ha a lőfegyverhasználat, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés személyi sérüléssel vagy halállal járt, a vizsgálat teljes anyagát - hiteles másolat megtartása mellett - haladéktalanul meg kell küldeni a rendőrség vizsgálat lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervének.

(8) Ha a lőfegyverhasználattal, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövéssel kapcsolatban a vizsgálatot lefolytató vezető bűncselekmény megalapozott gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az ügyészségnél, amiről a rendőrség (7) bekezdés szerinti szervét is tájékoztatja, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatása iránt.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

53. §[1]

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter