24/2018. (VII. 27.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.
Dr. Kásler Miklós s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 24/2018. (VII. 27.) EMMI rendelethez
1. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az I. Egészségügy ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 720 02 Fogászati asszisztens,
- 54 720 03 Gyógyszertári asszisztens,
- 54 720 04 Perioperatív asszisztens,
- 54 723 01 Gyakorló mentőápoló,
- 54 723 02 Gyakorló ápoló,
- 54 723 03 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló,
- 54 725 02 Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus,
- 54 725 03 Fizioterápiás asszisztens,
- 54 725 04 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens,
- 54 725 05 Gyakorló kórszövettani asszisztens,
- 54 725 06 Kardiológiai és angiológiai asszisztens,
- 54 725 07 Klinikai neurofiziológiai asszisztens,
- 54 725 09 Radiográfiai asszisztens,
- 54 726 04 Gyógymasszőr,
- 54 726 03 Ergoterapeuta.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon alkalmazni latin nyelven is. | Legyen képes a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon alkalmazni latin nyelven is. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a téma tartalmát logikusan felépíteni, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. | Legyen képes kifejteni a téma tartalmát, továbbá logikusan felépíteni, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a témát pontosan, szabatosan, lényegre törően kifejteni. |
2. Rendszerező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Lényegkiemelés | Tudja a lényeges és kevésbé lényeges szempontokat megkülönböztetni. Legyen képes az információkat szétválogatni szakmai szempontok alapján. | |
2.2. Elvonatkoztatás képessége | Legyen képes az összefüggéseket felismerni, a lényeget kiemelni, általánosítani. |
3. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Logikai képesség | Legyen képes a meglévő információkat, valamint az elmélet és gyakorlat közötti összefüggéseket felismerni. |
3.2. Kombinatív képesség | Tudja a meglévő információk alapján a lehetőségeket számbavenni. | |
3.3. Konvertáló képesség | Legyen képes a meglévő tudás átalakításával új ismereteit alkalmazni. |
4. Szakszerűség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Precizitás | Legyen képes pontosan, szakmai követelmények betartásával munkáját végezni. | |
4.2. Megbízhatóság, felelősségtudat | Legyen képes a rábízott feladatok a tevékenység következményeinek tudatában történő felelősségteljes, a tőle elvárható, legjobb tudása szerint végezni. | |
4.3. Helyzetfelismerés | Legyen képes a beteg állapotának, helyzetének felismerését követően a szakmai kompetenciának megfelelően cselekedni. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Egészségügyi alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Szakmai etikai és jogi ismeretek | Ismerje az egészségügyi etika alapelveit. Legyen képes ismertetni a betegek jogait és kötelezettségeit, és a betegjogok érvényesítésének módjait. Legyen tisztában az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt magatartás- és viselkedésnormákkal. Ismerje az előítélet-mentesség, a másság elfogadása, a tolerancia, a humanitás, az empátia, a karitativitás és az | Ismerje az egészségügyről szóló törvényt. Ismerje az egészségügyi dolgozók etikai kódexét. Ismerje az adatkezeléssel, adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat. |
intimitás fogalmakat. | ||
1.2. Egészségfejlesztés | Tudja meghatározni az egészség definícióját, az azt befolyásoló tényezőket. Ismerje az egészségfejlesztés fogalmát, célját, színtereit. Legyen képes az egészségkultúra fogalmát és összetevőit meghatározni. Ismerje az egészséges életvitel összetevőit. Igazodjon el a szükségletek hierarchiájában. Ismerje a tápanyag-piramist, az egészséges szervezet tápanyagszükségletét. Ismerje a tápanyagbevitel rendellenességek következményeit valamint a fizikai és a szellemi munka energiaigényét. Ismerje a mozgás lehetséges módjait és annak szervezetre gyakorolt hatását. Tudja meghatározni a prevenció szintjeit. Ismerje a betegséghez vezető rizikófaktorokat. Legyen képes ismertetni a szűrővizsgálatok formáit és jelentőségét életkoronként. Ismerje a káros szenvedélyek formáit, okait, káros hatásukat. Legyen képes jellemezni az egészséges lelki egyensúly fenntartásának, önvédő technikáit. Ismerje az aktív, passzív pihenés fogalmát, formáit, a relaxáció formáit és ezek jelentőségét. Ismerje a személyi higiénia területeit. Ismerje az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hatását. | Ismerje a szükségletek hierarchiájának Maslow-féle modelljét. Ismerje a tápanyagokat. Ismerje a túlzott energiabevitel következményeit, valamint az egészséges felnőtt férfi és nő átlagos napi energiaszükségletét. Ismerje a főbb népegészségügyi jelentőségű [szív-és érrendszeri megbetegedések, daganatok (kiemelten tüdő, méhnyak), elhízás, cukorbetegség] esetében a betegséghez vezető kockázati tényezőket. Ismerje az önértékelés, önbecsülés fogalmát. Ismerje az egészséges lelki egyensúly fenntartásának önvédő technikáit. Ismerje a védőoltásokat. |
1.3. Kommunikáció | Ismerje a beteggel és a hozzátartozókkal folytatható kommunikáció formáit. Tudja jellemezni a megfelelő kommunikációs stílust az egészségügyi team tagjaival. Ismerje a figyelemfelhívó jeleket a beteg | Ismerje a speciális kommunikáció alkalmazásának formáit és jellemzőit hallás-, beszéd- és látássérültekkel. |
kommunikációjában. Ismerje az időskor kommunikációs jellemzőit, kommunikációs nehézségeit, akadályait. Ismerje az akadályozott emberekkel történő speciális kommunikáció szabályait. | ||
1.4. Szociológia | Ismerje a szociológia és szociálpszichológia tárgyát. Legyen képes ismertetni a szocializáció folyamatát és színtereit. Ismerje a különböző kultúrák hagyományait, szokásait. Ismerje a deviáns magatartás fogalmát és formáit. | Ismerje a mai magyar társadalom szerkezetét, a társadalmi rétegződés jellemzőit. Ismerje a társadalmi mobilitás fogalmát és jellemzőit. Ismerje a társadalmi egyenlőtlenségek fogalmát és újratermelődésének okait. Ismerje a család fogalmát, típusait, funkcióit. Ismerje a csoport fogalmát, típusait, a csoport fejlődését. Ismerje a csoportdinamikai jelenségeket. |
1.5. A pszichológia és pedagógia alapjai | Ismerje és tudja jellemezni a megismerési folyamatokat, mint érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás, emlékezet, gondolkodás. Ismerje az érzelmek és a motiváció szerepét az emberi viselkedésben. Legyen tisztában a motiváció fogalmával, a motivált viselkedés csoportjaival, jellemzőivel. Tudja ismertetni az alvás szerepét, fázisait és a leggyakoribb alvászavarokat. Ismerje a személyiség fogalmát, összetevőit, valamint a típuselméleteket. Ismerje a nevelés célját, folyamatát és módszereit. Tudja ismertetni a nevelői attitűdöket. Ismerje az egészségnevelés célját, az egészségnevelés során alkalmazható szervezeti formákat, módszereket és eszközöket. | Tudja ismertetni a főbb személyiségelméleteket (típuselméletek, vonáselméletek, klasszikus pszichoanalízis, analitikus elmélet, Behaviorista elmélet, inger-válasz elmélet, fejlődésmodell, humanisztikus elméletek). Ismerje a fejlődéslélektan alapfogalmait, a fejlődés törvényszerűségeit. Ismerje a félelem és szorongás fogalmát, kialakulásának okait, jellegzetességeit. Ismerje a stressz lényegét és a kapcsolódó reakciókat. Ismerje az agresszió megnyilvánulási formáit. |
1.6. Egészségügyi ellátórendszer | Ismerje a magyar egészségügyi ellátórendszer tagozódását, struktúráját. Ismerje a progresszív betegellátás jellemzőit. Tudja ismertetni az egészségügyi ellátás egyes | Ismerje a hazai egészségbiztosítási rendszer jellemzőit, a hazai egészségügyi ellátás finanszírozási formáit. |
színtereit, ezek célját, feladatait, szereplőit. | ||
1.7. Népegészségügy- környezet-egészségügy | Ismerje az epidemiológia fogalmát, a betegségek gyakoriságát befolyásoló tényezőket. Ismerje az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket. Ismerje az egészségügyi munkahelyeken fellépő fizikai, kémiai és biológiai kockázatokat. Tudja ismertetni a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit, a munkaeszközök helyes használatát az egészségügyi munkahelyeken. | Ismerje az epidemiológia fogalmát, a deszkriptív epidemiológia mutatószámait (prevalencia, incidencia), a betegségek gyakoriságát befolyásoló tényezőket. Ismerje a víz, a légkör és a talaj jellemzőit, szennyeződését és annak egészségre gyakorolt hatásait. Tudja ismertetni a zajártalom hatásait. Ismerje a hulladékok fajtáit. Ismerje az egészségmegőrzés stratégiáját, a hazai egészségmegőrzési programokat. |
2. Alapápolás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Egészséges ember gondozása | Ismerje a gondozás célját, alapelveit és formáit. Ismerje a gondozóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje a családtervezés fogalmát, lehetőségeit. Ismerje az újszülött-, csecsemő, kisgyermek, óvodáskorú gyermek pszichés és szomatikus fejlődésének jellemzőit, gondozási feladatait: étkezés, fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, levegőztetés, szobatisztaság kialakulásának segítése, mozgásfejlődés biztosítása, csecsemő és kisgyermek napirendje, életmódja, játéktevékenysége, fejlődésének biztosítása. Ismerje a hospitalizáció fogalmát, hatását a gyermek érzelmi állapotára és fejlődésére. Ismerje a kisiskoláskor, a serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor jellemzőit, gondozási feladatait: testápolás, táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás, beilleszkedés, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Ismerje az időskor jellegzetességeit, a segítségnyújtás | Ismerje a terhesség, a szülés és a gyermekágy jellemzőit. Legyen képes elmagyarázni az anya-gyermek kapcsolat jelentőségét. Legyen képes a gyermeket felkészíteni a különböző kórházi beavatkozásokhoz. |
lehetőségeit az idős ember szükségleteinek kielégítésében. | ||
2.2. Akadályozott ember gondozása | Ismerje a speciális ellátási igényű ember gondozását. Tudja a rokkantság fogalmát. Tudja a fogyatékossági formák definícióit. Ismerje az akadályok fajtáit és az akadálymentesítés színtereit. Ismerje a gyógyászati segédeszközöket. | Ismerje a fogyatékossággal élő személyek ellátásának, gondozásának rendszerét. Legyen tisztában a Fogyatékosok Nemzetközi Osztályozásának (FNO) alapelveivel. |
2.3. Csecsemő- és kisgyermekgondozás | Ismerje a gondozási műveleteket csecsemő- és kisgyermekkorban. Tudja a test tisztántartásának módjait, az öltöztetés, pelenkaváltás szabályait. Ismerje a táplálási módokat és a táplálás eszközeit. Ismerje a mozgás- és játékfejlődés biztosításának lehetőségeit. | |
2.4. Ápolástudomány | Ismerje az ápolás funkcióit. Tudja felsorolni az ápolási folyamat lépéseit. Ismerje az ápolási dokumentáció részeit. | Tudja jellemezni az ápolási folyamat lépéseit. |
2.5 Ápolási beavatkozások | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a rugalmas pólya felhelyezésének szabályait. Ismerje a fertőtlenítés alapfogalmait és a fertőtlenítő eljárásokat. Tudja ismertetni a különböző fertőtlenítő eljárásokat. Ismerje a sterilizálás alapjait és munkafázisait. Ismerje a steril anyagok tárolását és kezelését. Tudja, hogy hogyan kell a veszélyes hulladékokat kezelni. Ismerje a fertőző beteg elkülönítésére, ápolására szolgáló szabályokat, védőfelszereléseket. Ismerje a beteg fogadásával, távozásával és áthelyezésével kapcsolatos feladatokat. Ismerje a vizit formáit, az ápoló teendőit viziten, konzíliumokon. Legyen képes a beteg ember szükségleteinek | Ismerje a kényelmi és prevenciós eszközök formáit és használatukat. Tudjon decubitus rizikófelmérést végezni, az alkalmazott skálát értelmezni. |
kielégítését szolgáló tevékenységeket ismertetni. Ismerje az ágyazási formákat, a beteg elhelyezésének, hely- és helyzetváltoztatásának formáit és módszereit. Ismerje a fekvés és fektetési módokat, a beteg mobilizálását. Legyen tisztában a kényelmi eszközök formáival és használatukkal. Tudja ismertetni a beteg etetésének, itatásának menetét és szabályait. Ismerje és tudja felsorolni a beteg testének tisztántartásához szükséges eszközöket, tisztasági fürdő menetét, szabályait. Ismerje a váladékok felfogására szolgáló eszközöket. Ismerje a testhőmérséklet mérését, a lázcsillapítás módjait. Tudja megmérni a beteg testhőmérsékletét és azt lázlapon jelölni. Ismerje az idős beteg ápolásának speciális szabályait. Ismerje a decubitus szakaszait, megelőzését. Ismerje a terminális állapotban lévő és haldokló beteg ápolását, a halott körüli teendőket. | ||
2.6. Betegmegfigyelés | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Tudjon lázlapot kitölteni. Ismerje a betegmegfigyelés általános szempontjait. Ismerje a beteg magatartás és tudatállapot megfigyelésének módjait, a kóros tudatállapot formáit. Ismerje fel a kóros elváltozásokat: testalkat, tápláltsági állapot, mozgás, járás, érzékszervek, bőr, haj, köröm, látás, hallás, egyensúly, érzékzavarok. Ismerje a folyadékháztartás egyensúly megfigyelését, szempontjait, a folyadékegyenleg vezetését. Legyen képes jellemezni a kardinális tüneteket | Ismerje a lázlap és az ápolási dokumentáció kitöltését, és tudja a vitális funkciókat, illetve a megfigyeléseit benne pontosan, helyesen rögzíteni. Ismerje a vitális paramétereket: testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés, tudat, fájdalom. |
(testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés). Ismerje fel a testváladékok (széklet, vizelet, hányadék, köhögés, köpet, sebváladék, menstruációs váladék) kóros eltéréseit. Tudja ismertetni a széklet, vizelet, hányadék, köpet felfogására szolgáló eszközöket. Ismerje fel a jellegzetes fájdalmakat. Ismerje a szervezet oxigénellátottsága megfigyelésének lényegét. |
3. Klinikumi ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Anatómia - élettan | Ismerje az emberi test felépítését, fő részeit, síkjait, irányait valamint ezek latin megnevezését. Ismerje az emberi test (sejt, szövet, csontváz-rendszer, izomrendszer) felépítését és működését, valamit ezek latin megnevezését. Tudja megnevezni latinul is a koponya, a törzs és a végtagcsontokat. Ismerje - a keringési rendszer felépítését és működését, - a légzőrendszer felépítését és az idetartozó latin szakkifejezéseket, - az emésztőrendszer felépítését és működését és ezek latin megnevezését is, - a vese mikroszkopikus és makroszkopikus szerkezetét, élettanát, - a női és férfi nemi szerveket, és működésüket, - az idegrendszer felosztását, valamint az idetartozó latin szakkifejezéseket, - az érzékszervek felépítését és működését. | Ismerje - az egészséges működésre vonatkozó latin szakkifejezéseket, - a keringés szervrendszerét, tudja megnevezni latinul is, - a szív felépítését, működését, a latin szakkifejezéseket is, - a vérereket és vérköröket, - a perifériás vérkeringés élettanát, - a vér alkotóelemeit, élettani sajátosságait, - a véralvadás mechanizmusát, - a vércsoportokat, - a nyirokrendszer felépítését és működését, - a légzés élettanát, szabályozását, - a tüdő szerkezetét, érrendszerét, működését, - a mellhártya szerkezetét, - a máj és a hasnyálmirigy működését, - a tápanyagokat, építőanyagokat, enzimeket, - az emésztés mechanizmusát, - a vizeletkiválasztó rendszer latin szakkifejezéseit, - az elsődleges és a végleges vizelet összetételét, a |
vizelet kóros alkotórészeit, - a vizeletelvezető és -tároló rendszer felépítését, - a gerincvelő szerkezetét, - a gerincvelői reflexeket, - az agyvelő felosztását, agykamrákat, - a központi idegrendszer élettanát, burkait, ereit, - a környéki és vegetatív idegrendszert. Ismerje a gerincvelő pályarendszerét, az agykérgi központokat és a kapcsolódó szakkifejezéseket. Ismerje az endokrin rendszer részeit és működését, latin szakkifejezéseit. Ismerje az érzékszervekhez tartozó latin szakkifejezéseket. | ||
3.2. Mikrobiológia- járványtan, általános kórtan | Ismerje a fertőzés fogalmát, a járványfolyamat mozgató erőit. Ismerje a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenységeket. Tudja meghatározni a betegség, a kóros állapot fogalmát. Ismerje a betegségek lefolyását. Ismerje a szervezet reakcióinak csoportjait. Legyen képes meghatározni a fizikai és biológiai kórokokat, genetikai tényezők kapcsolatát a betegségekkel. Ismerje a szervezet védekező mechanizmusait és azok szerepét. Ismerje a szövetek kóros elváltozásait a progresszív és regresszív szöveti elváltozásokat és a kapcsolódó latin kifejezéseket. | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a mikrobák felosztását, a baktériumok és vírusok szerkezetét, jellemzőit. Ismerje a kórtan fogalmát, tárgyát, részterületeit. Ismerje a szervezet reakcióinak csoportjait, mint fájdalom, láz. Tudja a daganatok fogalmát, általános jellemzésüket és osztályozásukat. Ismerje a daganatok hatását a szervezetre, a daganatra figyelmeztető jeleket. Tudja a rákmegelőző állapotokat, a karcinogén tényezőket. |
3.3. Gyógyszertani alapismeretek | Ismerje a különböző gyógyszerformákat és jellemzőiket. Tudja ismertetni a gyógyszer bejuttatási módokat és | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. |
jellemzőiket. Ismerje a gyógyszerelés feladatait. Tudja a gyógyszerelés szabályait. Tudja a gyógyszerelés higiénés szabályait. Ismerje a gyógyszertévesztés megelőzésére vonatkozó szabályokat. Ismerje a gyógyszertárolás szabályait. Ismerje az injekciózás fogalmát, formáit, célját, módját, eszközigényét és szövődményeit. Ismerje az infúziós terápia fogalmát, célját, eszközeit és szövődményeit. Ismerje a vércsoport meghatározás célját, módszerét indikációját és eszközeit. | Ismerje a gyógyszerek hatásmechanizmusait, a gyógyszerhatás folyamatát, a gyógyszerhatást befolyásoló tényezőket. Legyen tisztában a főbb gyógyszer interakciók és mellékhatások formáival. Tudja a gyógyszerelés dokumentálására vonatkozó előírásokat. | |
3.4. Belgyógyászat alapjai | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a főbb szív- és érrendszeri betegségeket, valamint azok ellátását: a szív gyulladásos betegségei, keringési elégtelenség, a szívizom vérellátási zavarai, hypertonia, artériák és vénák betegségei. Ismerje a légutak és a tüdő betegségeit, azok ellátását. Ismerje az emésztőrendszer betegségeit és azok ellátását Ismerje az anyagcsere betegségei közül a cukorbetegséget és ellátását. Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb betegségeit és ellátásukat, mint vesekőbetegség, veseelégtelenség. | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a szív ingerképzési és ingerületvezetési zavarait. Ismerje a főbb vérképzőszervi betegségeket: anémiák, leukémiák, vérzékenységi állapotok. Ismerje a felső légúti megbetegedéseket, az obstruktív és a restriktív tüdőbetegségeket, a tüdő ereinek betegségeit, és a mellhártya betegségeit. Ismerje a szájüreg, a nyelőcső gyakoribb betegségeit, a gyomorhurutot, a fekélybetegséget, az idiopathiás gyulladásos bélbetegségeket, a hepatitiseket, a májelégtelenséget, a májzsugorodást, az epekövességet, a hasnyálmirigy gyulladást. Ismerje a főbb neurológiai kórképeket: stroke, sclerosis multiplex, epilepsiák. |
3.5. Sebészet alapjai | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje az aszepszis, antiszepszis fogalmát. | Ismerje az érzéstelenítés formáit, azok legfontosabb jellemzőit. Ismerje a mellkas - mellkasfal, emlő, a mellhártya - |
Ismerje a pyogén és anaerob sebészeti fertőzéseket, valamint ellátásuk lényegét. Ismerje a műtéti előkészítés és utókezelés ápolói teendőit. Ismerje a hasfal betegségeit - sérvek és ellátásuk. Ismerje az emésztőrendszer sebészeti ellátást igénylő főbb kórképeit. Ismerje az artériák és vénák sebészeti kezelési igénylő betegségeit. | fontosabb sebészeti ellátást igénylő megbetegedéseit, valamint ellátásukat. Ismerje a tüdő sebészeti ellátást igénylő főbb betegségeit és ellátásuk lényegét: tüdődaganatok, tuberculosis Ismerje a pajzsmirigy sebészeti megbetegedései közül a strumát és annak ellátását. Ismerje a szív sebészeti ellátást igénylő betegségeit, valamint ellátásuk lényegét (szívhibák, koszorúserek elváltozásai). Ismerje a fekélybetegséget, a gyomorrákot, a féregnyúlvány-gyulladást, a vastagbél daganatokat, az ileust, az epekövességet. | |
3.6. Gyermekgyógyászat alapjai | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a légutak betegségei közül a nátha, mandulagyulladás, gégegyulladás jellemzőit és ellátását. Ismerje a szív betegségei közül a veleszületett szívhibák, és a reumás láz jellemzőit, ellátását. Ismerje a hasmenéssel járó főbb kórképeket, a csecsemőkori toxikózis tüneteit és ellátását. Ismerje a gyermekkori fertőző betegségeket és azok ellátását. | Ismerje a szülési sérüléseket. Ismerje az újszülöttkori vérzéses betegségeket, újszülöttkori sárgaságot, és az újszülött fertőző betegségeit. Ismerje az újszülöttkori légzési zavarokat. Ismerje a főbb gyermekkori anyagcsere betegségeket. Ismerje a vörhenyt, a szamárköhögést, a torokgyíkot, a kanyarót, a rózsahimlőt, a bárányhimlőt, a mumpsot. |
3.7. Diagnosztika alapjai | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a tünet fogalmát, az objektív tüneteket és a szubjektív panaszokat. Ismerje az egyszerű eszközös vizsgálatokat (testtömeg-, testmagasság-, testarány-, testkörfogat mérés). Tudja ismertetni a vitális paraméterek megfigyelésének szempontjait és azok mérését. Ismerje az EKG készítés menetét, lényegét. | Ismerje a tünetegyüttesek csoportosítását. |
Tudja felsorolni a vérvételhez szükséges eszközöket és ismerje a vérvétel menetét. Ismerje a testváladékok mintavételének technikáját. Ismerje a leggyakoribb laboratóriumi vizsgálatokat. Tudja a vizsgálati anyagok kezelésének, szállításának, dokumentálásának módszereit. Tudja ismertetni betegágy melletti vércukor meghatározás technikáját. Tudja a csapolások elméleti alapjait, céljait és indikációit. Ismerje a radiológiai vizsgáló módszereket, a beteg előkészítésének és megfigyelésének feladatait. | Ismerje a zárt vérvételi rendszer alkalmazásának módját. Ismerje a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat (röntgen, CT, MR, PET, SPECT, UH, angiográfia, mammográfia), a beteg előkészítését a vizsgálatokra és a beteg megfigyelését a vizsgálatok után. Ismerje az endoscopos vizsgálatok elméleti alapjait, indikációt, céljait. Az emésztőrendszeri és légzőrendszeri endoscopos vizsgálatokhoz kapcsolódó előkészítési, megfigyelési és dokumentációs feladatokat. | |
3.8. Terápiás alapismeretek | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje a terápiával kapcsolatos alapfogalmakat. Ismerje a fájdalomcsillapítás fogalmát, célját, módszereit, kompetenciakörét. Ismerje a lázas beteg tüneteit, lázcsillapításának módjait. Ismerje a lázas beteg ápolásának, megfigyelésének szempontjait. | Tudja felsorolni a fájdalomcsillapítás formáit, módszereit. Legyen képes ismertetni a fájdalom megfigyelésének és mérésének szempontjait. Ismerje a konzervatív terápiát, a műtéti terápiát, a tüneti terápiát, a supportív, és a palliatív terápiát, a dietoterápiát, a fizioterápiát, a pszichoterápiát. Legyen képes ismertetni a fájdalom megfigyelésének szempontjait, valamint a fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres lehetőségét. |
3.9. Elsősegélynyújtás, első ellátás | Ismerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély szintjeit. Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás szabályait. Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát megítélni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes beteg esetén. | Tudja latin nyelven is megnevezni a témához tartozó szakkifejezéseket. Ismerje fel a termikus traumákat, legyen tisztában ellátásukkal. |
Tudjon BLS-t végezni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakció-képtelen betegnél a következők szerint. Ismerje - a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat. - a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását. - a segítségnyújtás módjait elektromos balesetek esetén. - a mérgezések formáit és tudjon segítséget nyújtani. Ismerje az artériás vérzés ellátás alapszabályait. | Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes beteg esetén - A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása, - B: a légzés megítélése, pozicionálás, - C: a keringés megítélése, - D: az idegrendszer megítélése, teendők, - E: egész test, egész eset megítélése. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakció-képtelen betegnél a következők szerint: - A: eszköz nélküli légút-biztosítási eljárások, - B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén, - C: keringés hiányában, BLS és az AED használata, - D: az eszméletlen beteg ellátása, - E: egész test, egész eset megítélése. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Vérnyomásmérő, lázlap, ápolási dokumentáció, ambu fantom, fonendoszkóp | NINCS | Vérnyomásmérő, lázlap, ápolási dokumentáció, ambu fantom, fonendoszkóp |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Teszt-jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek és képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Tartalmi szerkezet:
Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:
Témakörök:
- Alapápolás - Egészségügyi alapismeretek (50%):
- egészséges ember gondozása,
- akadályozott ember gondozása
- csecsemő- és kisgyermekgondozás,
- betegmegfigyelés,
- ápolási beavatkozások,
- egészségfejlesztés
- egészségügyi ellátórendszer
- népegészségügy - környezet-egészségügy.
- Klinikumi ismeretek (50%):
- anatómia-élettan,
- mikrobiológia-járványtan, általános kórtan,
- gyógyszertani alapismeretek,
- elsősegélynyújtás, első-ellátás,
- belgyógyászat alapjai
- sebészet alapjai
- diagnosztika alapjai
- terápiás alapismeretek
A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg. Feladattípusok
A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.
- Tesztjellegű feladatok:
Feleletválasztó feladatok:
1. egyszerű választás ("Húzza alá!"),
2. többszörös választás,
3. illesztés (párosítás, csoportosítás),
4. sorrend meghatározása,
5. ok-okozati összefüggés keresése,
6. igaz-hamis választás.
- Rövid választ igénylő feladatok:
Feleletalkotó feladatok:
1. rövid válasz (meghatározás),
2. ábrafelismerés, ábraelemzés,
3. több jellemző felsorolása/megnevezése,
4. adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),
5. fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,
6. folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,
7. tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.
A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. Az "A" feladat elméleti ismeretek, a "B" feladat az ápolási, gondozási, diagnosztikus és terápiás eszközök és használatuk ismeretét, valamint az elsősegélynyújtás eszközeinek és teendőinek ismeretét méri fel.
Témakörök:
- "A" feladat:
- egészséges ember gondozása,
- betegmegfigyelés,
- ápolási beavatkozások,
- gyógyszertani alapismeretek, gyógyszerelés,
- anatómia-élettan,
- mikrobiológia- járványtan, általános kórtan,
- belgyógyászat alapjai,
- sebészet alapjai,
- gyermekgyógyászat alapjai,
- szakmai etikai és jogi ismeretek,
- kommunikáció.
- "B" feladat:
- egészséges ember gondozása
- fogyatékos személy gondozása,
- csecsemő- és kisgyermekgondozás,
- diagnosztikai alapismeretek,
- terápiás alapismeretek,
- gyógyszertani alapismeretek, gyógyszerelés,
- elsősegélynyújtás-első ellátás,
- ápolási beavatkozások,
- betegmegfigyelés,
- pszichológia és pedagógia alapjai,
- szociológia.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, világosság, szabatosság, a felelet felépítése | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása, összefüggések problémaközpontú bemutatása, beavatkozáshoz szükséges eszközök ismertetése | 20 pont | 21 pont | 41 pont |
Szakkifejezések használata | 3 pont | 2 pont | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 20 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Tesztjellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Tartalmi szerkezet:
Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:
Témakörök:
Alapápolás - Egészségügyi alapismeretek (50%):
- egészséges ember gondozása,
- akadályozott ember gondozása,
- csecsemő- és kisgyermekgondozás,
- betegmegfigyelés,
- ápolási beavatkozások,
- egészségfejlesztés,
- ápolástudomány,
- egészségügyi ellátórendszer,
- népegészségügy - környezet-egészségügy.
Klinikumi ismeretek (50%):
- anatómia-élettan,
- mikrobiológia-járványtan, általános kórtan,
- gyógyszertani alapismeretek
- elsősegélynyújtás - első ellátás,
- belgyógyászat alapjai,
- sebészet alapjai,
- gyermekgyógyászat alapjai,
- diagnosztika alapjai,
- terápiás alapismeretek.
A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.
Feladattípusok:
- Tesztjellegű feladatok, feleletválasztó feladatok:
- egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- sorrend meghatározása,
- ok-okozati összefüggés keresése,
- igaz-hamis választás.
- Rövid választ igénylő feladatok, feleletalkotó feladatok:
- rövid válasz (meghatározás),
- ábrafelismerés, ábraelemzés,
- több jellemző felsorolása, megnevezése,
- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),
- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,
- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,
- ok-okozati összefüggések felismerése,
- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.
A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
Témakörök
"A" feladat:
- egészséges ember gondozása,
- csecsemő- és kisgyermekgondozás,
- betegmegfigyelés,
- ápolási beavatkozások,
- anatómia-élettan,
- gyógyszertani alapismeretek,
- egészségfejlesztés,
- szakmai etikai és jogi ismeretek.
"B" feladat:
- akadályozott ember gondozása,
- mikrobiológia-járványtan, általános kórtan,
- belgyógyászat alapjai,
- sebészet alapjai,
- gyermekgyógyászat alapjai,
- diagnosztikai alapismeretek,
- terápiás alapismeretek,
- elsősegélynyújtás - első ellátás,
- kommunikáció,
- pszichológia és pedagógia alapjai,
- szociológia.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, világosság, szabatosság, a felelet felépítése | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása, összefüggések problémaközpontú bemutatása | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szakkifejezések használata | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
"
2. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a II. Egészségügyi technika ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok.
A) KOMPETENCIÁK
1. Információforrások kezelése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai információs források felkutatása | Legyen képes az ellátó team tagjaival konzultálni. | Tudjon informálódni a kliens dokumentációjából kompetenciáján belül. Legyen képes a szakirodalmi új információkat értelmezni, szakismereteit szinten tartani. |
1.2. A szöveges és grafikus információk értelmezése | Legyen képes szakmai nyelven kommunikálni. | Legyen képes a szaknyelv korrekt, adekvát használatára. |
1.3. A klienstől nyerhető információk kezelése | Legyen képes a klienssel köznyelven kommunikálni. | Legyen képes a klienssel történő asszertív kommunikációra. Tudjon megfelelő kérdéseket feltenni a kliensnek. |
2. Ismeretek helyénvaló alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. A szaktárgyi tudás integrálása | Tudja az anatómia, a szakmai ismeret, az anyagismereti tartalmakat halmazzá alakítani. | Legyen képes szakmai ismereteit integrálni, azok összefüggéseit értelmezni. |
2.2. A kognitív ismeretek manuális készségekké transzformálása | Legyen képes izommemória kialakítására. | Legyen képes az izommemória fejlesztésére. Legyen képes tudatos munkavégzésre. |
3. Gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Az információk lényegkiemelése | Tudja összegyűjteni a kivehető fogpótlások készítéshez szükséges információkat. | Legyen képes az individuális kivehető fogpótlás készítéséhez szükséges kulcsinformációk felkutatására. |
3.2. A technológiai | Tudja alkalmazni ismereteit a kivehető fogpótlások | Legyen képes a funkcionalitás helyreállításához |
folyamatok adaptálása | elkészítési munkafolyamatában. | szükséges lépések megtervezésére előző tapasztalatok felhasználásával. Legyen képes a kivehető fogpótlás elkészítéséhez szükséges munkafolyamat algoritmikus alkalmazására. |
4. Kézügyesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. A munkaeszközök, szerszámok használata | Tudja alkalmazni a kézi szerszámokra, eszközökre és berendezésekre vonatkozó ismereteit. | Tudjon a munkafolyamathoz, technológiai eljárásokhoz adekvát módon kézi szerszámot, eszközt és berendezést alkalmazni. |
4.2. Szabadkézi és szerkesztett ábrázolás | Tudja a fogakat és fogpótlásokat szabadkézzel ábrázolni. Tudja alkalmazni a műszaki rajz alapjaira vonatkozó ismereteit. | Tudja alkalmazni a szakrajz formai követelményeire, a síkmértani szerkesztésekre, a műszaki ábrázolások módszereire és a szakrajzi jelölésekre vonatkozó ismereteit. |
4.3. Anyagmegmunkálás | Tudja alkalmazni a fogpótlások elkészítéséhez használt anyagok fizikai-kémiai tulajdonságaira, az anyagmegmunkálás eszközeire vonatkozó ismereteit. | Tudja alkalmazni a kivehető fogpótlás készítés anyagaira, segédanyagaira és azok alkalmazhatóságára vonatkozó ismereteit. Tudjon adekvátan anyagot választani. Tudja alkalmazni az anyagmegmunkálás eszközeinek használatára vonatkozó ismereteit. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Munkahelyi egészség és biztonság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Munkaeszközök biztonsága | Tudja az áruk fajtáit, raktározási típusait. Ismerje a munkatevékenysége során használt szerszám, készülék, gép, berendezés csoportokat. Ismerje a biztonságtechnika jellemzőit, kialakításának követelményeit. Ismerje az általános üzemeltetési követelményeket. Ismerje a munkavégzés kockázati tényezőit. Ismerje a fizikai, biológiai és kémiai hatások, a veszélyforrások elleni védekezés lehetőségeit. Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait. Ismerje a munkaterületén alkalmazott jelzéseket, feliratokat, biztonsági szín- és alakjeleket. Ismerje a hulladékgazdálkodás, környezetvédelem eszközeit. Ismerje a fertőtlenítés formáit, szabályait. | Ismerje a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket. Ismerje a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázati tényezőket. Ismerje a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének lehetőségeit. Ismerje a munkatevékenysége során fellépő veszélyes és ártalmas terhelési tényezőket. Ismerje a munkavédelemről szóló hatályos jogszabályokat. Ismerje a munkahely-létesítés általános követelményeit, a hatásos védelem módjait, prioritásokat. Ismerje a munkavállaló által igénybe vehető öltözőhelyiségekre, pihenőhelyekre, tisztálkodó- és mellékhelyiségekre vonatkozó lehetőségeket. Tudja értelmezni a közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés jelöléseit. Tudja értelmezni a tűzoltó készülékek, tűzoltó technikák, beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezések működését, a tűzjelzés adását tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet felé. Ismerje az áruk fajtáit, raktározási típusait. Tudja értelmezni a munkaterületén alkalmazott jelzéseket, feliratokat, biztonsági szín- és alakjeleket. |
Tudja beazonosítani a munkatevékenysége során használt szerszám, készülék, gép, berendezés csoportokat. Tudja beazonosítani a munkavégzés kockázati tényezőit, a munkavállaló részvételének jelentőségét a megelőzésben. Ismerje az Alaptörvényben, a munkavédelemről szóló törvényben, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben, illetve a kormány és az ágazati miniszterek rendeleteiben biztosított jogokat, előírásokat. Ismerje a munkáltatók alapvető feladatait, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények kialakítása érdekében. Ismerje a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatokat. Ismerje a balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések esetén felmerülő feladatokat. Legyen tájékozott a munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének lehetőségeiről. Mutasson tájékozottságot a munkajogi és az adatkezelésre vonatkozó szabályok témakörében. Ismerje a kereskedelmi folyamatokat (beszerzés, szállítás, értékesítés, készletezés), a kereskedelmi folyamatok adminisztrációs és dokumentációs előírásait, a pénztárkezelést, számlaadás és az adózás szabályait. Ismerje a minőségi kifogások kezelésének módjait. Ismerje a gazdasági társaságok jogi formáját, szerződési formáit, tevékenységi körét, a cégbejegyzés módját, az üzleti vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályzókat és kötelezettségeket, marketingtevékenységeket. Ismerje a kereskedelmi és vállalkozási folyamat során alkalmazott dokumentumokat (szerződés, megrendelés, |
számla és szállítólevél, bizonylatok, leltári dokumentáció, cégbejegyzés, alapító okirat, beszámoló). | ||
1.2. Elsősegélynyújtás | Ismerje az elsősegély fogalmát, az elsősegély szintjeit. Tudjon mentőt hívni, ismerje a mentőhívás szabályait. Legyen képes a beteg állapotának súlyosságát megállapítani. Tudja a beteget stabil oldalfekvésbe helyezni és kontra indikációit ismertetni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképes beteg esetén. Tudjon BLS-t végezni. Ismerje az ABCDE-t és a teendőket reakcióképtelen beteg esetén. Ismerje - a sebzések, vérzések fajtáit és ellátásukat, - a rándulás, ficam, törés fogalmát és ellátását, - a segítségnyújtás módjait elektromos balesetek esetén, - a mérgezések formáit és tudjon segítséget nyújtani. Ismerje az artériás vérzés ellátásának szabályait. | Mutasson tájékozottságot az egészségügyi szolgáltató intézmények rendszeréről, illetékességi köréről. Ismerje az egészségügyi dolgozóval szemben felállított etikai követelményeket. Ismerje fel az empátia szerepét a szakmai munka során. Tudjon látás-, hallás-, beszédsérült személlyel kommunikálni. Ismerje a konfliktuskezelés módjait és azok alkalmazási lehetőségeit. Legyen tájékozott az adatkezelés alapszabályairól, a klienssel kapcsolatos dokumentumok kezeléséről. Ismerje az egészségügyi szakdolgozó és a kliens kapcsolatának pszichológiai alapjait. Tudja a baleset körülményeit felmérni, az elsődleges betegvizsgálatot elvégezni: - életjelek vizsgálata, - a sérült és környezetének kikérdezése (anamnézis), - "tetőtől talpig"- vizsgálat menete, - halaszthatatlan beavatkozások, - a sérült pozicionálása, - figyelemfelhívó és riasztó tünetek felismerése, - állapotváltozás, állapotrosszabbodás felismerése és értékelése. Tudjon szakszerűen segélyt hívni. Tudja elvégezni az eszköz nélküli újraélesztést (BLS - AED), eszméletlen beteget elsődleges ellátásban részesíteni. Ismerje a fertőtlenítés módszereit, a fertőtlenítő takarítást, valamint a takarítás dokumentációját és a személyi fertőtlenítést. |
2. Szakmai és anatómiai ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Fogpótlások csoportosítása | Ismerje a fogpótlások típusait, jellemzőit. | Ismerje a kivehető fogpótlás típusait, jellemzőit, funkcióját, alkalmazásának módjait. |
2.2. Anatómiai ismeretek | Ismerje, a koponya és a rágószerv anatómiai felépítését, élettani működését. Ismerje a kivehető fogpótlások anatómiai alapjait. | Mutasson tájékozottságot a koponya és a rágószerv anatómiai, élettani és kórélettani összefüggéseiben és ismerje működésüket gnathológiai szempontok szerint. |
2.3. Kivehető fogpótlás munka menete | Ismerje a lenyomatvételi és mintavételi eljárásokat. | Tudja alkalmazni a lenyomatvételi és mintavételi eljárásokat. Ismerje lenyomat vagy minta alapján a kivehető fogpótlást készítés munka menetét. Ismerje a rendelő és a laboratórium közötti munka kapcsolat jellemzői. |
2.4. Kivehető fogpótlás készítés | Ismerje a gyártástechnológia alapjait: - a kézi szerszámokat és eszközöket, - a műanyagipari technológiákat, - a hőre lágyuló műanyagoknál alkalmazott technológiákat, - a hőre keményedő műanyagoknál alkalmazott technológiákat, - a műanyagok és a mintakészítő anyagok megmunkáló eszközeit, - a fogpótlásokra vonatkozó minőségbiztosítási előírásokat. | Ismerje és tudja alkalmazni a kivehető fogpótlás készítés alapjait: - kézi szerszámok és eszközök ismerete és használata, - gépek és berendezések ismerete, - gépi technológiák ismerete és alkalmazása, - műanyagipari technológiák ismerete és alkalmazása, - hőre keményedő műanyagoknál alkalmazott technológiák, - műanyag technológia berendezései, - hőkezelés berendezései, - műanyagok és mintakészítő anyagok megmunkáló eszközei és alkalmazásuk, - minőségbiztosítási ismeretek és alkalmazásuk, - a kivehető fogpótlásokra vonatkozó minőségbiztosítási előírások. |
3. Anyagismeret
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Anyagismeret | Ismerje a fémek tulajdonságait, az ötvözetek csoportosítását. | Ismerje a fémek és a fémötvözetek tulajdonságait és alkalmazhatóságuk lehetőségeit. |
3.2. Műanyagok | Ismerje a műanyagok tulajdonságait. Ismerje a műanyagok alkalmazhatóságát. | Ismerje a műanyagok tulajdonságait és alkalmazhatóságuk lehetőségeit: - a természetes alapú műanyagok, - a mesterséges alapú műanyagok, - a műanyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, - a hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok alkalmazhatósága, - a biokompatibilis műanyagok és tulajdonságaik, - nem allergén műanyagok, - a műanyagok alkalmazhatósága a gyógyászati segédeszköz ellátásban. |
3.3. Segédanyagok | Ismerje a kivehető fogpótlás készítés segédanyagait: - a gipszet, - a gipsz tulajdonságait, fajtáit, - a különféle gipszek alkalmazási lehetőségeit, - a lenyomatot és a mintakészítő anyagokat, és azok tulajdonságait, - a viaszok tulajdonságait, fajtáit, - az egyéb alkalmazott segédanyagokat, - a ragasztókat, - az oldószereket, - az oldószerek tulajdonságait, fajtáit, - segédanyagok alkalmazhatóságát. | Ismerje a kivehető fogpótlás készítés segédanyagait és alkalmazhatóságuk lehetőségeit: - a gipsz, - a gipsz tulajdonságai, fajtái, - a különféle gipszek alkalmazási lehetőségei, - lenyomat és mintakészítő anyagok és tulajdonságaik, - izoláló szerek, - izoláló szerek tulajdonságai, fajtái, - csiszolóanyagok tulajdonságai, fajtái, - viaszok tulajdonságai, fajtái, - egyéb alkalmazott segédanyagok, - ragasztók, - az oldószerek, - az oldószerek tulajdonságai, fajtái, - segédanyagok alkalmazhatósága a kivehető fogpótlások készítése során. |
4. Szakrajz
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. A műszaki ábrázolások módszerei | Legyen képes emlékezet utáni anatómiai, szabadkézi és műszaki ábrázolás elvégzésére. | Ismerje és tudja használni a különféle rajzeszközöket, a szakrajz formai követelményeit, a síkmértani szerkesztéseket, a műszaki ábrázolások módszereit, a jelképes ábrázolásokat, a szabványok szerepét és jelentőségét. Ismerje és tudja alkalmazni a szakrajzok különféle jelöléseit: - protézisen elhelyezett tengelyek ábrázolása, - egyszerűbb és összetettebb rajzok olvasása. Tudjon kivehető fogpótlásokat és fogakat megrajzolni minta után, szabadkézi rajzot elkészíteni méretarányok figyelembevételével, anatómiai ábrázolást végezni. Ismerje és tudja alkalmazni - a protézisábrázolás anatómiai alapjait, - az okklúziós érintkezések rajzolatát, - a statikai szabályok szerinti ábrázolást. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Vonalzó, körző, radír | NINCS | Vonalzó, körző, radír | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | ||
Teszt jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján.
Témakörök
- munkahelyi egészség és biztonság:
- munkaeszközök biztonsága:
- raktározás,
- biztonságtechnika,
- munkavégzés kockázati tényezői,
- kézi és gépi anyagmozgatás,
- munkaterületen alkalmazott jelzések,
- hulladékgazdálkodás,
- elsősegélynyújtás:
- állapotfelmérés,
- segélyhívás,
- eszköz nélküli újraélesztés,
- eszméletlen beteg ellátása,
- szakmai és anatómiai ismeretek:
- funkcionális anatómiai ismeretek,
- technológiai ismeretek,
- lenyomatvételi és mintavételi eljárások,
- anyagismeret:
- alapanyagok kivehető fogpótlásokhoz,
- segédanyagok.
Az írásbeli feladatok a következő szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalom meghatározás, valamint tesztjellegű feladatok.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit a gyártási folyamatok és az anyagismeret technikai változásait követve évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.
Témakörök
- "A" feladat:
- szakmai és anatómiai ismeretek:
- anatómiai ismeretek,
- technológiai ismeretek,
- lenyomatvételi és mintavételi eljárások.
- "B" feladat:
- anyagismeret:
- műanyagok,
- segédanyagok.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti a feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
A feladat megértése | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak, definíciók ismerete, helyénvaló alkalmazása, tárgyi tudás tartalma | 23 pont | 21 pont | 42 pont |
Logikusan, koherensen felépített felelet, szaknyelv korrekt használata | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 20 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján. Témakörök
- munkahelyi egészség és biztonság,
- egészségügyi ellátórendszer,
- egészségügyi ellátás,
- jogi, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek,
- jogi, kereskedelmi és vállalkozási dokumentációs ismeretek,
- szakmai és anatómiai ismeretek,
- anyagismeret,
- szakrajz.
Az írásbeli feladatok a következő szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalom meghatározás, lényegkiemelés, összehasonlítás, szövegértelmezés, dokumentumelemzés, valamint tesztjellegű feladatok. A szakrajz feladatok a következő grafikai típusok lehetnek: kiegészítés, reprodukálás, méretezés, szabadkézi rajz, szerkesztés.
Az írásbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit a gyártási folyamatok és az anyagismeret technikai változásait követve évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.
Témakörök
- "A" feladat:
- szakmai és anatómiai ismeretek:
- funkcionális anatómiai ismeretek,
- lenyomatvételi és mintavételi eljárások,
- kivehető fogpótlás készítés.
- "B" feladat:
- anyagismeret:
- műanyagok,
- segédanyagok.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
A feladat megértése | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak, definíciók ismerete, helyénvaló alkalmazása, tárgyi tudás tartalma | 23 pont | 21 pont | 42 pont |
Logikusan, koherensen felépített felelet, szaknyelv korrekt használata | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
"
3. Az R. Melléklet SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a III. Szociális ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens,
- 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő,
- 54 762 02 Szociális asszisztens,
- 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő,
- 54 762 03 Szociális szakgondozó.
A) KOMPETENCIÁK
1. Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata írásban és szóban | Legyen képes a szakmai fogalmak pontos ismeretére, megkülönböztetésére. Legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére. | Tudja a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazását. Legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes önálló előadásmódra. Legyen képes a szakmai kifejezések helyes alkalmazására. Tudjon szakmai szöveget összefoglalni laikusok számára. | Legyen képes logikusan felépített, következetes választ adni. Legyen képes önálló előadásmódra. Tudja a szakmai kifejezések helyes alkalmazását. |
1.3. Kommunikáció köznyelvi és szakmai nyelven | Legyen képes a kérdező tanár által feltett kérdések megértésére, pontos, lényegre törő választ adni. | Legyen képes a vizsgabizottság által feltett kérdéseket megérteni. Tudjon pontos, lényegre törő választ adni. |
2. Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazására vonatkozó készség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Az ismeretek mozgósítása | Legyen képes az információk szétválogatására. Tudja az általános ismeretek helyes mozgósítását. | Legyen képes az általános ismeretek helyes mozgósítására. |
2.2. A helyzetfelismerés, probléma felismerése | Legyen képes a helyzet konkrét elemeinek felismerésére. | Tudja a speciális helyzetet, problémát átlátni. |
3. Információforrások kezelése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. A feladat végrehajtásához használandó információk szakszerű kiválasztása | Legyen képes a feladathoz kapcsolódó információforrások használatára. | Legyen képes a feladathoz kapcsolódó információforrások használatára. |
3.2. A kiválasztott információk, információforrások szakszerű használata | Legyen képes az információk, információforrások szakszerű használatára. | Legyen képes az információk, információforrások mondanivalóhoz kapcsolódó használatára. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Társadalomismeret elmélete és gyakorlata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A család és életmód elmélete és gyakorlata | Ismerje a család és az életmód szociológiai összefüggéseit, a legfontosabb fogalmakat. Ismerje a családot, mint támogató rendszert, és mint problémaforrást. Legyen képes a gyermek, az idős, a beteg és a fogyatékkal élő ember helyének meghatározására a családban. Ismerje a család szerkezetét és ábrázolásának technikáit. | Ismerje - a család és az életmód szociológiai összefüggéseit, a legfontosabb fogalmait, az életmódkutatás technikáit, - a család szerepét a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésében, - a gyerek, az idős, a beteg és a fogyatékos ember helyét a családban, a magányosság jellemzőit családon belül, - a családot, mint támogató rendszert, és mint problémaforrást, - a család szerkezetét, annak változását. Tudja alkalmazni - a család ábrázolásának technikáit, - a családtagok érzelmi viszonyulásának és kapcsolati |
minőségének grafikus ábrázolását. | ||
1.2. Szociológiai alapismeretek és gyakorlati ismeretek | Ismerje a társadalom fogalmát. Ismerje a szociológia alapfogalmait. Tudja értelmezni a társadalom összetételét, szerkezetét bemutató adatokat. | Ismerje - a társadalom fogalmát, működését, - a szociológia alapfogalmait és alapvető összefüggéseit, a társadalom megismerésének sajátosságait. Legyen képes a társadalom összetételét, szerkezetét mutató adatok értelmezésére és ábrázolására. |
1.3. A társadalmi struktúra | Ismerje a társadalmi struktúrával kapcsolatos fogalmakat, összefüggéseket. Tudja helyesen értelmezni az egyén társadalmi meghatározottságát. Ismerje a társadalmi egyenlőtlenségek fogalmát, dimenzióit, újratermelésének, újratermelődésének okait. Ismerje az egyes életkorok és élethelyzetek szükségleteit, és a szükséglet-kielégítés módjait. Legyen képes felismerni a társadalom ártó-védő hatását. | Ismerje - a társadalmi struktúrával kapcsolatos fogalmakat, összefüggéseket, - a struktúrát generáló és manifeszt viszonyokat, - az egyén társadalmi meghatározottságát, - a társadalmi egyenlőtlenségek fogalmát, dimenzióit, újratermelésének, újratermelődésének okait, mechanizmusait, - az életkorok és élethelyzetek szükségleteinek rendszerét és a szükséglet-kielégítés módjait, - a társadalom ártó-védő hatását. |
1.4. A mai magyar társadalom | Ismerje a mai magyar társadalom szerkezetét. Legyen képes elemezni a társadalom, a család és az iskola szerepét az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és újratermelésében. Tudja a társadalmi mobilitás fogalmát és jellemzőit. | Ismerje - a mai magyar társadalom szerkezetét és térbeli jellemzőit, - a társadalom, a család és az iskola szerepét az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és újratermelésében, - a társadalmi mobilitás fogalmát és jellemzőit. |
1.5. Szervezetszociológia | Ismerje a szociális intézményrendszert. Tudja felsorolni a szociális ellátás állami, egyházi és civil szervezeteit, intézményeit. | Ismerje - a szociális és gyermekellátási intézményeket, mint szervezeteket, - a szociális ellátás állami, egyházi és civil szervezeteit, intézményeiket. |
2. Szociálpolitikai, jogi, etikai ismeretek elmélete és gyakorlata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Szociálpolitikai alapismeretek | Ismerje a társadalompolitika, szociálpolitika, jóléti politika, szegénypolitika fogalmát, célját, értékeit. Ismerje a szociálpolitika eszközeit, alapvető összefüggéseit, feladatát, intézményrendszerét. Tudja az értékek és érdekek szerepét meghatározni a szociálpolitikában. Ismerje az állami újraelosztás és az állami beavatkozás lehetséges eszközeit. Ismerje a szociálpolitika alapelveit. Ismerje az ellátások technikáit. | Ismerje a társadalompolitika, szociálpolitika, jóléti politika, szegénypolitika fogalmát, céljait, az értékek szerepét a szociálpolitikában. Ismerje a szociálpolitikát, mint önálló diszciplínát, és mint a társadalmi integritás megőrzésének eszközét, alapvető összefüggéseit, feladatát, intézményrendszerét, az értékek és érdekek szerepét a szociálpolitikában. Ismerje a piac szerepét a szükségletek kielégítésében és a szociális egyenlőtlenségek működtetésében. Ismerje az állami újraelosztást és az állami beavatkozás eszközeit. Ismerje a szociálpolitika alapelveit. Ismerje az ellátások technikáit, dilemmáit. |
2.2. Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák | Tudja értelmezni a problémának definiált társadalmi jelenségeket és a hozzájuk kapcsolódó ellátásokat. | Ismerje a problémának definiált társadalmi jelenségeket és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, ellátásokat. |
2.3. A szociálpolitika intézményrendszere | Ismerje a szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézményrendszer feladatait. Ismerje a támogatások rendszerét, megszerzésének feltételeit. Ismerje az intézmény adminisztrációját. | Ismerje a szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézményrendszer feladatait, működésüket, a támogatások rendszere megszerzésének feltételeit és szabályait. Ismerje az intézmény adminisztrációját. |
2.4. Jogi és családjogi alapismeretek | Rendelkezzen alapismeretekkel az állam- és a jogtudomány területéről, az államszervezet felépítéséről, alkotmányos alapjairól. Tudja az alapvető emberi és polgári jogok szabályait, a személyiség- és adatvédelem szabályait. Sorolja fel gyermekek jogairól szóló hazai jogszabályokat. | Rendelkezzen átfogó ismeretekkel az állam- és a jogtudomány fogalomrendszeréről, az államszervezet felépítéséről, alkotmányos alapjairól. Ismerje a jogszabályok hierarchiáját. Ismerje az emberi és polgári jogok, valamint a személyiség- és adatvédelem szabályait. Ismerje a gyermekek jogairól szóló nemzetközi |
Ismerje a gyermek és a fiatalkorúak büntethetőségére vonatkozó jogi szabályozást. Ismerje a gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket. Ismerje a szociális jogokat, az ellátott-jogi, betegjogi és gyermekjogi képviselő feladatait. | megállapodásokat és a hazai jogszabályokat. Ismerje a gyermek és fiatalkorúak büntethetőségére vonatkozó jogi szabályozást. Ismerje a családok jogállására vonatkozó jogi szabályozásokat. Ismerje a gyermeki és a szülői jogokat és kötelességeket. Ismerje a szociális jogokat. Ismerje az ellátott-jogi, betegjogi és gyermekjogi képviselő feladatait. | |
2.5. A jóléti nagyrendszerek | Ismerje a legfontosabb jóléti védelem kereteit, formáit. Ismerje a társadalombiztosítás rendszerét, tudjon felsorolni ellátásokat. Ismerje a családtámogatásokat. Ismerje a foglalkoztatással összefüggő ellátásokat. Ismerje a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének területeit. Ismerje a hajléktalan személyek ellátási módjait. Ismerje a legfontosabb közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony jellemzőit. | Ismerje a jóléti védelem kereteit, formáit. Ismerje a társadalombiztosítási rendszert, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokat. Ismerje a családtámogatásokat. Ismerje a foglalkoztatással összefüggő ellátásokat. Ismerje a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Ismerje a munkanélküliek ellátásait. Ismerje a fogyatékos személyek jogait és esélyegyenlőségének kérdéseit. Ismerje a hajléktalan személyek ellátásait. Ismerje a munkajogi szabályokat, az érdekvédelmet és az érdekegyeztetést. Ismerje a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésére, tartalmára, megszüntetésére vonatkozó szabályokat. |
2.6. A lokális ellátások | Ismerje a szociális biztonság megteremtésének lokális kereteit, formáit. Tudja pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. | Ismerje a szociális biztonság megteremtésének kereteit, formáit, intézményeit és hatóságait. Ismerje az önkormányzati szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátásokat: pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, valamint a gyermekek védelméről és |
a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben és a végrehajtási rendeleteiben. | ||
2.7. Közigazgatási ismeretek | Ismerje a közigazgatás alapfogalmait. Ismerje az állam és az önkormányzatok felépítését, hatásköreit. Alapismeretekkel rendelkezzen a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről. Ismerje a helyi önkormányzati rendszer általános sajátosságait. Ismerje a települési önkormányzat szerveit. Legyen képes eligazodni a lokális hatalmi szervek és szervezetek, a kormányhivatalok, a járási hivatalok feladatai között. Ismerje a közigazgatási eljárás alapvető jogi szabályait, alapfogalmait. | Ismerje a közigazgatás alapfogalmait. Ismerje az állam és az önkormányzatok felépítését, hatásköreit. Legyenek alapismeretei a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről. Ismerje a helyi önkormányzás alapelveit, az önkormányzati rendszer általános sajátosságait, feladatok és hatáskörök rendszerét. Ismerje a települési önkormányzat szerveit. Ismerje a közigazgatási területi szerveit (kormányhivatalok, járási hivatalok), azok feladatait. Ismerje a közigazgatási eljárás tételes jogi szabályait, alapfogalmait, az alapeljárást, a jogorvoslatot, a végrehajtást. |
2.8. A szociális segítés etikája | Tudja értelmezni a társadalmi és a szakmai etika jellemzőit. Ismerje a szociális munka etikai szabályait, az etikai kódex előírásait. Legyen képes a gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek, normáinak tiszteletben tartására. Ismerje az együttműködés etikai szabályait, a szakmai titoktartás és a korrekt tájékoztatás módjait. | Ismerje a társadalmi és a szakmai etikát. Ismerje a szociális munka etikai szabályait, az etikai kódex előírásait. Ismerje az emberi értékeket, az emberi méltóságot és az autonómia tiszteletét a szociális ellátás gyakorlatában. Ismerje a gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek, normáinak tiszteletben tartását. Ismerje az együttműködés etikai szabályait, a szakmai titoktartás és korrekt tájékoztatás módjait. Ismerje a szakmai, etikai dilemmák értelmezését és megoldási módjait. |
3. Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Pszichológiai | Ismerje a pszichológia alapvető fogalmait és | Ismerje |
alapismeretek | összefüggéseit, a lelki jelenségeket és folyamatokat. Ismerje a szociokulturális környezet fogalmát, az empátia, az önértékelés, az egyén intellektuális és emocionális jellemzőit. Tudja értelmezni a szükségletek rendszerét, a szükségletkielégítés hiányainak jeleit. | - a pszichológia alapvető fogalmait és összefüggéseit, lelki jelenségeket és folyamatokat, - a személyészlelést befolyásoló tényezőket, szociokulturális környezetet, empátia, önértékelés, intellektuális, emocionális jellemzőket, - a szükségletek rendszerét, a szükséglet-kielégítés hiányainak jeleit. |
3.2. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok | Ismerje a szociálpszichológia fogalmát, tárgykörét, a társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségeket. Tudja értelmezni a csoportközi viszonyok, a társas érintkezés alapvető folyamatait és összefüggéseit. Tudja a kommunikáció csatornáit, jellemzőit, a kommunikációs jelzéseket, a nondirektív és a segítő beszélgetés jellemzőit. Ismerje az attitűdöket, én-védő funkciókat, technikákat. Ismerje az emberi vonzalmakat és taszításokat, játszmákat. Értelmezze az előítélet kialakulását és annak okait, a csoportfolyamatokat befolyásoló hatását. Tudja a szerep, a szerepstruktúra, a szerep- összeférhetetlenség, a szerepkonfliktusok jellemzőit. Ismerje a konfliktusok keletkezésének okait és megoldásának alapvető technikáit. Tudja a segítés pszichológiai összefüggéseit. | Ismerje - a szociálpszichológia fogalmát, tárgykörét, - a társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségeket, szabályszerűségek felismerésének módszereit, - a csoportközi viszonyok, a társas érintkezés alapvető folyamatait és összefüggéseit, - a kommunikáció csatornáit, jellemzőit, kommunikációs jelzéseket, a nondirektív és a segítő beszélgetés jellemzőit, - az attitűdöket, én-védő funkciókat, technikákat, - az elhárító mechanizmusokat, - az emberi vonzalmakat és taszításokat, játszmákat, - az előítélet kialakulását és annak okait, a csoportfolyamatokat befolyásoló hatását, - a szerep, a szerepstruktúrák, szerep- összeférhetetlenségek, szerepkonfliktusok jellemzőit, - a konfliktusok keletkezésének okait és megoldásának technikáit, - a segítés pszichológiai összefüggéseit, - a szociális segítő munka formáit. |
3.3. Az életút pszichológiája | Tudja az ember életkori fejlődésének szakaszait, ezek fejlődési sajátosságait, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességeit. Ismerje az anya-gyerek kapcsolat jelentőségét a gyermek fejlődésében, a szeparáció és a hospitalizáció | Ismerje - az ember életkori fejlődésének szakaszait, ezek fejlődési sajátosságait, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességeit, - a gyermek fejlődésében az anya-gyerek kapcsolat |
jellemzőit. Tudja a játék, tanulás és munka személyiségalakító hatásait. Ismerje az átlagtól eltérő fejlődés jellemzőit, a fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarokat, a tanulási nehézségeket, az agresszió, és a pszichoszomatikus tünetek jellemzőit. Tudja a kortárs csoportok szerepét az egyes életkori szakaszokban. Tudja értelmezni a fejlődési és járulékos kríziseket, a társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásait. Ismerje a hozzászokások, függőségek, szenvedélyek jellemzőit. Ismerje a veszteségek fajtáit, pszichikus hatását és feldolgozásuk folyamatát. | jelentőségét a szeparáció és hospitalizáció jellemzőit, - a játékfejlődés jellemzőit, - a játék, tanulás és munka személyiségalakító hatásait, - az átlagtól eltérő fejlődés jellemzőit, - fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarokat, a tanulási nehézségek, agresszió, pszichoszomatikus tüneteit, - az énkép, identitás, önismeret forrásait, az önbecsülés és önállóság, az érzelmi akarat, az élet fejlődésmenetét, - a kortárs csoportok szerepét az egyes életkori szakaszokban, - a fejlődési és járulékos kríziseket, - a társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásait, - a hozzászokások, függőségek, szenvedélyek jellemzőit, - a veszteségek fajtáit, pszichikus hatását és feldolgozásuk folyamatát, módszereit. | |
3.4. A személyiség pszichológiája | Tudja a személyiség fogalmát, a személyiség szerkezetét, alakulását, fejlődését a kultúra, a család és a kortárscsoport hatását. Ismerje a személyiségzavarok, fejlődési zavarok, a deviáns viselkedés jellemzőit, a serdülők és az ifjúkorúak inadaptációjának jellemző vonásait. Ismerje fel a felnőtt személyiség- és viselkedészavarait, a viselkedési rendellenességeket. | Ismerje - a személyiség fogalmát, személyiségelméleteket, személyiségtípusokat, - a személyiség szerkezetét, alakulását, fejlődését a kultúra, a család és a kortárscsoport hatását, - a személyiségzavarok, fejlődési zavarok, a deviáns viselkedés jellemzőit, - a serdülők és az ifjúkorúak inadaptációjának jellemző vonásait, - a felnőtt személyiség- és viselkedészavarait, - a viselkedési rendellenességeket, - a kezelésüket, terápiájukat. |
3.5. Szocializáció | Tudja a szocializáció fogalmát és folyamatát, a szocializációs színtereket és hatásokat: anya, család, kortárscsoport, gyermekintézmények, kiemelten az | Ismerje - a szocializáció fogalmát és folyamatát, - a szocializációs színtereket és hatásokat: anya, család, |
iskola, munkahely, társadalmi szervezetek és intézmények szerepét a szocializáció folyamatában. Ismerje a kulturális mintákat és normákat. Ismerje a szociális identitás kialakulását, a szociális tanulást, a kompetencia fogalmát. | kortárscsoport, gyermekintézmények, kiemelten az iskola, munkahely, civil szervezetek és intézmények, - a kulturális mintákat és normákat, - a szociális identitás kialakulását, a szociális tanulást, - az előítéletek szocializációt befolyásoló hatását. | |
3.6. Pedagógiai alapismeretek | Tudja a nevelés fogalmát, célját, feladatait, a nevelési folyamat résztvevőit. Ismerje a gyermek megismerésének lehetőségeit, módszereit, a közvetett és közvetlen nevelési módszereket. Tudja a nevelő személyiségének jellemzőit, a nevelésben betöltött szerepét. Értelmezze a sikerek, kudarcok hatását a nevelésben. Ismerje az egyéni, csoportos, közösségi nevelés lehetőségeit, formáit. Legyen képes a gyermek az életkorának megfelelő környezet kialakítására, az életkornak megfelelő, öntevékeny, szabad mozgás és játék feltételeinek megteremtésére a pedagógiai feladatokban. Ismerje és tartsa tiszteletben a gyermekek etnikai, vallási és kulturális sajátosságait, hagyományait és szokásait. Tudja az egyéni bánásmód alkalmazását. Ismerje a sajátos szükségletű gyermekek jellemzőit, a sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulási jeleit, a gyógypedagógiai segítséget igénylő problémákat. | Ismerje - a nevelés fogalmát, célját, feladatait, a nevelési folyamat törvényszerűségeit, - a nevelési folyamat résztvevőit, - a gyermek megismerésének lehetőségeit, módszereit, - a közvetett és közvetlen nevelési módszereket, - a nevelő személyiségét, nevelésben betöltött szerepét, - a nevelési stílusokat és attitűdöket, - a sikerek és kudarcok a hatását a nevelésben, - az egyéni, csoportos, közösségi nevelés lehetőségeit, formáit, - a pedagógiai folyamatok tervezését, - a gyermek környezetének kialakításában az életkornak megfelelő, öntevékeny, szabad mozgás és játék feltételeinek megteremtésében a pedagógiai feladatokat, - a gyermekek etnikai, vallási és kulturális sajátosságait, hagyományait és szokásait, - a tanulási folyamatot, a tanulási nehézségeket, a tanulás segítésének módszereit, - az egyéni bánásmód alkalmazását, - a sajátos szükségletű gyermekek jellemzőit, - a korai fejlesztést, fejlesztési módszereket, - a sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulási jeleit, a gyógypedagógiai segítséget igénylő problémákat, - az előítéletek működésének oktatást befolyásoló hatását. |
4. Egészségügyi alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Az emberi test felépítése és működése | Ismerje az emberi test felépítését, működését, a kültakaró, a mozgásszerv-rendszer, a légzőrendszer, a keringési rendszer, az emésztőrendszer, a kiválasztó rendszer, a szaporodás szervrendszere, az érzékszervek, az idegrendszer működését. Tudja az emberi élet fejlődési szakaszait, az egyes szakaszok testi jellemzőit. | Ismerje - az emberi test felépítését, működését, - a kültakaró, a mozgásszerv-rendszer, a légzőrendszer, a keringési rendszer, az emésztőrendszer, a kiválasztó rendszer, a szaporodás szervrendszere, a nyirok- és az immunrendszer, az érzékszervek, az idegrendszer működését, - az emberi élet fejlődési szakaszait, - a méhen belüli fejlődést, - az egyes szakaszok testi jellemzőit. |
4.2. Kórok és kórokok | Ismerje az egészség és a betegség fogalmát, holisztikus értelmezését, a betegségek kockázati tényezőit. Tudja az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket, a természetes és mesterséges környezet hatását az egészségre. | Ismerje - az egészség és a betegség fogalmát, holisztikus értelmezését, - az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket, a természetes és mesterséges környezet hatását az egészségre, - a betegségek kockázati tényezőit, - a betegségek lefolyását, - a heveny és idült gyulladás jellemzőit. |
4.3. A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai | Tudja a vitális paramétereket. Ismerje az állapotváltozások, a kór-okok, a betegségek és állapotváltozások tüneteit, a betegmegfigyelés szempontjait, a csecsemő- és a gyermekkor gyakori betegségeit. | Ismerje - a vitális paramétereket, - az állapotváltozások, a kórokok, a betegségek és állapotváltozások tüneteit, a betegmegfigyelés szempontjait, - a csecsemő- és a gyermekkor gyakori betegségeit. |
4.4. A gondozás és a betegellátás laikus módszerei | Tudja a gondozás fogalmát, célját, feladatait, a gondozás célcsoportjait, tevékenységformáit. Ismerje alapvető elsősegélynyújtási feladatokat. Tudja az autonómia megőrzésének lehetőségét a | Ismerje - a gondozás fogalmát, célját, feladatait, - a gondozás célcsoportjait, tevékenységformáit, - a szükséglet-kielégítés és a gondozás komplexitását, |
gondozás folyamán, az aktivitás fontosságát és fenntartásának lehetőségeit. Ismerje a házi patika szereinek és gyógyszereinek összeállítását, a gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés szabályait, a gyógyszerelés, a gyógyszerek bejuttatásának módjait a szervezetbe. Legyen képes a gyógyszerelés hatásainak és esetleges mellékhatásainak megfigyelésére. Ismerje a munka-, tűz- és a balesetvédelem alapvető előírásait. | - az autonómia megőrzésének lehetőségét a gondozás folyamán, - az aktivitás fontosságát és fenntartásának lehetőségeit, - a fizikális és természetes gyógymódokat, - a házi patika szereinek és gyógyszereinek összeállítását, a gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés szabályait, - a gyógyszerelés, a gyógyszerek bejuttatásának módjait a szervezetbe. Legyen képes a gyógyszerelés hatásainak és esetleges mellékhatásainak megfigyelésére. |
5. Népegészségügyi ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. A társadalmi helyzet és az egészség | Ismerje a társadalom ártó-védő hatását, a társadalmi helyzet és az életmód összefüggését az egészséggel és betegséggel, az egészséget veszélyeztető szenvedélyeket és szokásokat és ezek társadalmi vetületeit. | Ismerje - a társadalom ártó-védő hatását, - a társadalmi helyzet és az életmód összefüggését az egészséggel és betegséggel, - az egészséget veszélyeztető szenvedélyeket és szokásokat és ezek társadalmi vetületeit. |
5.2. Közegészség | Ismerje a népbetegségnek számító krónikus betegségek okait. Tudja a prevenciós és rehabilitációs lehetőségeket, a prevenció három szintjét, a támogató rendszereket. Ismerje a leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségeket, azok tüneteit, a fertőzőbetegek ellátását. Tudja a fertőtlenítési eljárásokat, a fertőtlenítőszerek használatát, tárolását, a fertőzések elhárítását. Ismerje a védőfelszereléseket és tudja azok használatát. | Ismerje - a népbetegségnek számító krónikus megbetegedések okait, prevenciós és rehabilitációs lehetőségeit, a prevenció három szintjét, a támogató rendszereket, - a leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségeket, azok tüneteit és járványtanát, a fertőzőbetegek ellátását, - a fertőtlenítőszerek eljárásait, a fertőzések elhárítását, a védőfelszereléseket és azok használatát. |
5.3. Egészségmegőrzés | Tudja az egészségtudatos magatartás jelentőségét, az egészséges életvitel feltételeinek értelmezését a Maslow-féle szükségletrendszerben. | Ismerje - az egészségtudatos magatartás jelentőségét, - az egészséges életvitel feltételeinek értelmezését a |
Ismerje az egészséget veszélyeztető tényezőket: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő rizikófaktorokat, a mesterséges és a természetes környezetből, a helytelen életvitelből és a káros anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorokat. Tudja az egészséges táplálkozás kritériumait, a tevékeny életmód és az egészség kapcsolatát. | Maslow-féle szükséglet rendszerben, - az egészséget veszélyeztető tényezőket: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő rizikófaktorokat, a mesterséges és természetes környezetből, helytelen életvitelből és a káros anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorokat, - az egészséges táplálkozás kritériumait, - a tevékeny életmód és az egészség kapcsolatát. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése, az írásbeli vizsgán a szociális ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A központilag összeállított feladatsorban a tanult modulok fogalmai, törvényszerűségei, jelenségei és összefüggései jelennek meg, ezek aránya:
- pszichológia (30%),
- társadalomismeret (30%),
- szociálpolitika (20%),
- gondozástan (10%),
- egészségtan (10%).
A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.
Az írásbeli feladatok tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.
Témakörök
- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:
- a család és életmód,
- szociológiai alapismeretek,
- a társadalmi struktúra,
- a mai magyar társadalom,
- szervezetszociológia.
- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- szociálpolitikai alapismeretek,
- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,
- jogi és családjogi alapismeretek,
- a jóléti nagyrendszerek,
- a lokális ellátások,
- közigazgatási ismeretek.
- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- pszichológiai alapismeretek,
- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,
- az életút pszichológiája,
- a személyiség pszichológiája,
- szocializáció,
- pedagógiai alapismeretek.
- Egészségügyi alapismeretek:
- az emberi test felépítése és működése,
- kórok és kórokok,
- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,
- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
- Népegészségügyi ismeretek:
- a társadalmi helyzet és az egészség,
- közegészség,
- egészségmegőrzés.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázótól.
A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani, és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggések kölcsönhatását felismerni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. Minden tétel "A" és "B" feladatból áll, amelyeket a vizsgázónak meg kell válaszolni. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
- Az "A" feladat témakörei:
- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:
- a család és életmód,
- szociológiai alapismeretek,
- a társadalmi struktúra,
- a mai magyar társadalom.
- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- szociálpolitikai alapismeretek,
- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,
- a szociálpolitika intézményrendszere,
- a jóléti nagyrendszerek,
- a lokális ellátások,
- a szociális segítés etikája.
- A "B" feladat témakörei:
- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:
- pszichológiai alapismeretek,
- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,
- az életút pszichológiája,
- a személyiség pszichológiája,
- szocializáció,
- pedagógiai alapismeretek.
- Egészségügyi alapismeretek:
- az emberi test felépítése és működése,
- kórok és kórokok,
- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,
- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
- Népegészségügyi ismeretek:
- a társadalmi helyzet és az egészség,
- közegészség,
- egészségmegőrzés.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit, a szempontokat, kompetenciákat és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, logikusan felépített szabatos előadásmód | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: a témát példákkal is bemutatja, ismereteit megfelelően alkalmazza, a problémát komplexen értelmezi, szakmai alapfogalmak, jogszabályok ismerete, használata, szakmai ismeretei megalapozottak, a témára jellemző szakmai fogalmakat pontosan használja, tények, jelenségek, folyamatok, összefüggések ismerete, holisztikus értelmezése, magyarázása, a szakmai értékek és az etikai szabályok szerinti problémaértelmezés és megoldáskeresés | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szakmai nyelv alkalmazása | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 20 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése történik.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.
Az írásbeli feladatsort az alábbi témakörökből kell összeállítani:
- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata
- a család és életmód,
- szociológiai alapismeretek,
- a társadalmi struktúra,
- a mai magyar társadalom,
- szervezetszociológia.
- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata
- szociálpolitikai alapismeretek,
- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,
- jogi és családjogi alapismeretek,
- a jóléti nagyrendszerek,
- a lokális ellátások,
- közigazgatási ismeretek.
- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata
- pszichológiai alapismeretek,
- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,
- az életút pszichológiája,
- a személyiség pszichológiája,
- szocializáció,
- pedagógiai alapismeretek.
- Egészségügyi alapismeretek
- az emberi test felépítése és működése,
- kórok és kórokok,
- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,
- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
- Népegészségügyi ismeretek
- a társadalmi helyzet és az egészség,
- közegészség,
- egészségmegőrzés.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggéseket kölcsönhatását felismerni.
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
Az "A" feladat témakörei:
- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata
- a család és életmód,
- szociológiai alapismeretek,
- a társadalmi struktúra,
- a mai magyar társadalom.
- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata
- szociálpolitikai alapismeretek,
- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,
- a szociálpolitika intézményrendszere,
- a jóléti nagyrendszerek,
- a lokális ellátások,
- a szociális segítés etikája.
A "B" feladatsor témakörei:
- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata
- pszichológiai alapismeretek,
- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,
- az életút pszichológiája,
- a személyiség pszichológiája,
- szocializáció,
- pedagógiai alapismeretek.
- Egészségügyi alapismeretek
- az emberi test felépítése és működése,
- kórok és kórokok,
- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,
- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
- Népegészségügyi ismeretek
- a társadalmi helyzet és az egészség,
- közegészség,
- egészségmegőrzés.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, logikusan felépített szabatos előadásmód | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: szakmai fogalmak, tények, a szükséges jogszabályok ismerete, a problémamegoldás rendszerének adekvát értelmezése, alkalmazása, összefüggések holisztikus értelmezése, a szakmai értékek és az etikai szabályok szerinti problémaértelmezés és megoldáskeresés | 21pont | 21pont | 42 pont |
Szakmai nyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
"
4. Az R. Melléklet PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"PEDAGÓGIAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a IV. Pedagógia ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs,
- 54 140 02 Pedagógiai és családsegítő munkatárs.
A) KOMPETENCIÁK
1. Információk feldolgozása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Hallott, olvasott szöveg feldolgozása | - Legyen képes információkat gyűjteni a halott és olvasott szöveg feldolgozása során, megadott szempontok szerint. - Legyen képes az információkat összevetni már meglévő ismereteivel. - Legyen képes az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. | - Legyen képes forrásokból gyűjtött információkra vonatkozó kérdésekre válaszolni. - Legyen képes szakmai szöveg megfogalmazására laikusok számára. - Legyen képes az információkat összevetni már meglévő elméleti ismereteivel és gyakorlati tapasztalataival. - Legyen képes az eltéréseket indokolni. |
1.2. Közvetett tapasztalatszerzés útján szerzett információk feldolgozása | - Legyen képes a közvetett tapasztalatszerzés során szerezett megfigyeléseit rögzíteni. - Tudjon jegyzetet készíteni a tapasztaltakról kérdéssor alapján. | - Tudjon elemzéseket, összehasonlításokat készíteni a tapasztaltakról. - Legyen képes tapasztalatait megadott szempontok szerint csoportosítani. - Legyen képes esetleírás elemzésére, értékelésére. |
1.3. Szakmai fogalmak ismerete | - Legyen képes mondanivalóját a szakmai terminusok alkalmazásával megfogalmazni. - Legyen képes kiválogatni a fogalom lényeges elemeit. | - Legyen képes kifejteni a fogalom lényeges elemeit. - Tudjon példát hozni a szakmai fogalmakra. - Legyen képes más megfogalmazásban is kifejteni a szakmai fogalmakat. |
2. Ismeretek alkalmazása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységek, | - Legyen képes feladatok gyakorlati szempontú megközelítésére. - Legyen képes az adott feladathoz szükséges | - Legyen képes feladatok gyakorlati szempontú megközelítésére, elemzésére. - Legyen képes az értékeléshez szükséges ismeretek |
feladatok elemzésében, értékelésében | ismeretek kiválogatására és adekvát alkalmazására. - Legyen képes a különböző forrásokból szerzett ismeretek szintetizálására. | kiválogatására, elrendezésére és adekvát alkalmazására. - Legyen képes a különböző forrásokból szerzett ismeretek szintetizálására. - Legyen képes értékelését szakmai szempontok alapján indokolni. |
2.2. Ismeretek alkalmazása nevelési szituációk megoldásában | - Legyen képes gyakorlati feladatok, nevelési helyzetek szakmailag helytálló megoldására. | - Legyen képes gyakorlati feladatok, nevelési helyzetek szakmailag helytálló megoldására. - Legyen képes megoldási alternatívákat megfogalmazni. - Legyen képes megoldását szakmai szempontok alapján indokolni. |
3. Eszközhasználat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Gyakorlati tevékenységek során alkalmazott eszközök használata, előkészítése | - Hozzon példát a gyakorlati tevékenység során használt eszközökre. - Ismerje a gondozási tevékenység során alkalmazott eszközöket. - Ismerje a nevelési intézmények kötött és kötetlen tevékenységei során alkalmazott eszközöket, pedagógus iránymutatásával legyen képes alkalmazni. - Legyen képes összefoglalni az eszközök alkalmazásának lehetőségeit, használhatóságát. - Elméleti ismeretei és gyakorlati tapasztalatai felhasználásával legyen képes meghatározott célnak, a gyermekcsoport életkori sajátosságainak megfelelő eszközök kiválogatására. | - Ismerje a gondozási tevékenység során alkalmazott eszközöket. - Ismerje a nevelési intézmények kötött és kötetlen tevékenységei során alkalmazott eszközöket, pedagógus iránymutatásával legyen képes ezeket alkalmazni. - Legyen képes kifejteni a gyakorlati tevékenység során használt eszközök sajátosságait, nevelési, gondozási folyamatban betöltött szerepét. - Elméleti ismeretei és gyakorlati tapasztalatai felhasználásával legyen képes meghatározott célnak, a gyermekcsoport életkori sajátosságainak megfelelő eszközök kiválogatására. |
4. Helyzetfelismerés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Nevelési helyzet felismerése | - Legyen képes a nevelési helyzet sajátosságainak felismerésére. - Legyen képes felismerni a konfliktusos nevelési helyzetet. | - Legyen képes a nevelési helyzet elemzésére, értékelésére. - Legyen képes elemezni a konfliktusos nevelési helyzetet. - Legyen képes a konfliktusos nevelési helyzetetek mögötti okok, érzelmek feltárására. |
4.2. Nevelési helyzet megoldása szóban vagy írásban | - Legyen képes a megoldási alternatívák kidolgozására. - Legyen képes arra, hogy ismereteit a nevelési helyezet megoldása során tudatosan alkalmazza. | - Legyen képes a megoldási alternatívák kidolgozására, azok indoklására. - Legyen képes elméleti ismereteinek és gyakorlati tapasztalatainak adekvát alkalmazására az adott helyzet megoldásában. |
5. Rendszerező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Lényegkiemelés | - Legyen képes információk rendezésére, csoportosítására megadott szempontok alapján. - Legyen képes a téma szempontjából a lényeges és lényegtelen elemek megkülönböztetésére. | - Legyen képes az információk rendezésére egy adott jelenség, szituáció elemzése érdekében. - Legyen képes a téma szempontjából lényeges és lényegtelen elemek magyarázatára. |
5.2. Elvonatkoztatás képessége | - Legyen képes eligazodni a tények és törvényszerűségek között. | - Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerésére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. A nevelés elmélete
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Általános pedagógia | Ismerje a pedagógia tárgyát, célját, feladatát, tudományközi kapcsolatait. Legyen képes elhelyezni a pedagógiát a tudományok rendszerében. Használja szakszerűen a nevelés, és ehhez kapcsolódva az adottság, a képesség és a jártasság fogalmát. | Ismerje a tudományosság kritériumait. Ismerje a pedagógia legfontosabb módszereit. |
1.2. A nevelés i folyamat, a nevelés cél-, feladat és eszközrendszere | Ismerje a nevelés fogalmát. Ismerje a nevelési cél fogalmát. Értelmezze a nevelési cél és az embereszmény kapcsolatát. Ismerje a személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások kölcsönhatását. Ismerje az adottság, a rátermettség, a hajlam, a temperamentum, az érdeklődés, a képesség, a tehetség, a kreativitás fogalmakat. Ismerje és értelmezze a nevelési folyamat jellemzőit. Ismerje az érték és norma szerepét a nevelés folyamatában, értelmezze ezek viszonyát a nevelési céllal. Ismerje a nevelés feladat- és eszközrendszerét. Legyen képes felismerni a szükségletek és a nevelés feladatainak összefüggését. | Legyen képes kiemelni a nevelés jelentőségét az egyén és a társadalom szempontjából. Ismerje a nevelési cél fogalmának változásait a különböző társadalmakban. Legyen képes bemutatni a célok összefüggését, szerepüket a személyiség fejlődésében Ismerje a nevelhetőség kérdéséről szóló álláspontokat. Ismerje az emberi szükségletek rendszerét, hierarchiáját. |
Legyen képes ismertetni a nevelés, a személyiségfejlesztés fő területeit, a fejlesztés feladatait. Legyen képes felismerni a nevelési cél és a nevelés eszközrendszerének (nevelési módszerek, a nevelés szervezeti formái, színterei, a nevelés fő tevékenységi formái) kapcsolatát. | ||
1.3. A nevelés feladat- és eszközrendszere - a nevelés módszerei | Határozza meg a nevelési módszer helyét a nevelés feladat- és eszközrendszerében. Ismerje a nevelési módszer fogalmát. Legyen képes a nevelési módszereket a nevelési folyamatban betöltött szerepük alapján csoportosítani. Ismerje a meggyőzés módszereit. Ismerje a tevékenység megszervezésének módszereit. Ismerje a magatartásra ható módszereket. Legyen tisztában a nevelési módszer kiválasztásának szempontjaival. Legyen tisztában a nevelő modellszerepével, ismerje a vezetési stílusokat és azok hatását az egyén és a gyermekközösség viselkedésére, teljesítményére. Legyen képes kifejteni, mit jelent a differenciálás, az egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. | Legyen képes a nevelési módszereket a nevelői irányítás szempontjából csoportosítani. Mutassa be a közvetett módszerek alkalmazásának lehetőségeit. Legyen képes példákat hozni a különböző nevelési módszerek alkalmazási lehetőségeire, alkalmazásuk szabályaira. Ismerje azokat a tényezőket, amelyek a nevelési módszerek eredményességét gátolják. Értékelje a különböző vezetési stílusokat pedagógia-pszichológiai szempontból. Ismerje a pozitívumokra való támaszkodás elvét és a nevelési ráhatások egységét. Legyen képes értelmezni ezek jelentőségét a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. |
1.4. A nevelés feladat- és eszközrendszere - a nevelés színterei, szervezeti formái | Határozza meg a nevelési színterek helyét a nevelés eszközrendszerében. Értelmezze a szocializáció és a nevelés kapcsolatrendszerét. Ismerje az elsődleges és a másodlagos szocializációs színterek szerepét az egyén életében. Ismerje a család szerkezetét, funkcióját, típusait. Ismerje a családi nevelés jellemzőit, típusait, és legyen | Értelmezze a nevelés társadalmi jellegét. Értelmezze ez egyes életkorokban az elsődleges és a másodlagos szocializációs színterek jelentőségét az egyén viselkedése szempontjából. Ismerje a szociális tanulás formáit. Hasonlítsa össze az egyes családi nevelési |
képes bemutatni ennek szerepét az egyén személyiségfejlődésében. Ismerje a különböző nevelési intézmények szocializációban betöltött szerepét. Legyen képes összefoglalni a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka célját, sajátosságait, területeit. Ismerje a kortársak szerepét a szocializációban. Ismerje a család és az intézmény közötti kapcsolattartás, együttműködés formáit. | típusokat a gyermekre gyakorolt hatása szempontjából. Mutassa be, milyen eljárások segíthetik az átmenetet a nevelési színterek között (család- óvoda, óvoda-iskola) a gyermek számára. Ismerje a társas kapcsolatok humanista értékeit (tolerancia, bizalom, empátia). | |
1.5. A nevelés feladat- és eszközrendszere - fő tevékenységi formák | Ismerje a nevelés fő tevékenységi formáit: gondozás, szabadidős tevékenységek, játék; gyermekmunka; tanulás-tanítás. Ismerje az kisgyermekkorú és az óvodáskorú gyermek fő tevékenységformáit. Ismerje a szabadidő fogalmát, az aktív és passzív rekreációs tevékenységek jelentőségét. Tudjon példákat sorolni a különböző életkorokra jellemző szabadidős tevékenységekre. Ismerje a játék fogalmát. Legyen képes bemutatni a játék kiemelkedő szerepét a gyermek fejlődésében. Példák segítségével legyen képes ismertetni a játékok fajtáit. Ismerje a különböző életkorok jellemző játéktevékenységét. Ismerje az elmélyült játék feltételeit. | Legyen képes értelmezni a szabadidő szerepét az egyén és a közösség életében. Legyen képes bemutatni a közművelődési intézmények helyét a szabadidős tevékenységben. Legyen képes bemutatni a játékfejlődés szakaszait. Legyen képes bemutatni a felnőtt irányító tevékenysége és a gyermek játéktevékenysége |
Ismerje a gyermekmunka jelentőségét a személyiségfejlődés folyamatában. Ismerje a gyermekmunka jellemzőit és lehetőségeit az egyes életkorokban. Ismerje a gyermekmunka és a játék hasonlóságait és különbségeit gyermekkorban. Legyen képes meghatározni a gyermekmunka irányításának feladatait. Tudjon példát hozni az egyes életkorokban jellemző munkafajtákra. Ismerje a tanulás, a tanítás, az oktatás, az ismeret, a tudás fogalmát. Ismerje a jártasság, a készség, a képesség fogalmát, és legyen képes különbséget tenni a fogalmak között. Értelmezze a nevelés, az oktatás és a képzés egymáshoz való viszonyát. | között összefüggést. Mutassa be a közvetett és a közvetlen játékirányítás előnyeit, hátrányait. Értelmezze a játék és a munkajellegű tevékenységek kapcsolatát. Ismerje melyek a gyermek önmaga irányában és mások érdekében végzet munkajellegű tevékenységei. Értelmezze az oktatás helyét a nevelés folyamatában. Példákkal illusztrálva értelmezze a jártasság, a készség és a képesség fogalma közötti kapcsolatot. | |
1.6. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek | Legyen képes ismertetni a leggyakrabban előforduló nevelési nehézségeket, problémákat. Ismerje a sajátos nevelési igény fogalmát. Ismerje a hátrányos helyzet fogalmát. Ismerje a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát. Legyen képes különbséget tenni a fenti fogalmak között. Legyen tisztában a szegregáció, az integráció és az inklúzió lehetőségeivel, előnyeivel és hátrányaival. Ismerje a tehetséges gyermek nevelésének-oktatásának sajátosságait. | Hospitálási tapasztalatai birtokában alkosson véleményt az együttnevelés előnyeiről és nehézségeiről. |
2. Nevelési gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Gondozási tevékenység | Legyen képes megfigyelni a nevelési intézményben folyó gondozási tevékenységet. Ismerje a gyermekek gondozásának alapjait, szabályait, és tudja ezeket alkalmazni gyakorlati szituációban. Ismerje az egészséges életmód területeit, és tudja ezeket alkalmazni gyakorlati szituációban. Legyen képes gyakoroltatni a gyermekkel, a tanulóval a mindennapi élethelyzethez szükséges tevékenységeket. Legyen képes ellenőrizni a gyermek, a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. | Legyen képes elemezni adott, konkrét gondozási tevékenységet pedagógiai, pszichológia szempontok alapján. |
2.2. A gyermek megismerése | Ismerje a gyermek megismerésére alkalmas módszereket. Ismerje a megfigyelés módszerét. Ismerje a szociometria módszerét. | Ismerje a különböző életkorú gyermekek megismerésére alkalmas módszereket. Legyen képes értelmezni egy adott szociogramot, vagy annak részletét. |
Ismerje a gyermek fejlettségének mutatóit. Legyen képes megítélni, hogy a gyermek fejlettsége megfelel-e életkorának. Egyéni és csoportos hospitálásai során figyelje meg a személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások megnyilvánulását a gyermekek, a gyermekcsoport viselkedésében, teljesítményében. Ismerje a harmonikus mozgásfejlődés feltételeit, és legyen képes ezen feltételek megteremtésére. Ismerje a gyermek mozgásfejlődésének sajátosságait. Ismerje a mozgásfejlődés lépéseit, Ismerje a gyermek mozgásigényének kielégítésének lehetőségeit. | Legyen képes megítélni, hogy egy megfigyelt gyermek testi és mozgásfejlettsége megfelel-e az életkorának. Legyen képes - felügyelet mellett - mozgásos tevékenység irányítására. Ismerje és helyesen alkalmazza a tevékenység irányításának balesetvédelmi szabályait. |
2.3. A gyermek tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése | Legyen képes elemezni gyermektevékenységet - játék, munka, tanulás - pedagógiai, pszichológiai szempontok alapján. Legyen képes elemezni gyermektevékenységet saját hospitálási élmény felhasználásával. Ismerje a viselkedést kiváltó és fenntartó okokat. Legyen képes felismerni és megteremteni az elmélyült játék feltételeit. Legyen képes részt venni, pedagógus felügyelete mellett irányítani gyermekek, tanulók szabadidős és játéktevékenységét. Legyen képes részt venni a gyermekek, tanulók motivációjának felkeltésében. Ismerje a motiváció felkeltésének, a gyermek, tanuló aktiválásának módjait. Legyen képes szabadidős programokhoz, játéktevékenységhez szükséges eszközök előkészítésére. Legyen képes szabadidős programokhoz, játéktevékenységhez szükséges eszközök készítésére. Legyen képes megfigyelni a gyermek és a pedagógus együttműködését, a pedagógiai ráhatás módszereit. Legyen képes értelmezni az alkalmazott módszer szerepét az adott szituációban. | Legyen képes elemezni gyermektevékenységet pedagógiai forrásanyag felhasználásával. Legyen képes elemezni megfigyelt gyermek tevékenységét. Legyen képes elemezni a jelenségek mögött álló tényeket, érzelmeket. Értelmezze a motiváció, a tanulói aktivitás és a teljesítmény viszonyát. Hospitálási tapasztalatai alapján értelmezze, értékelje a tanuló motiválásának, aktiválásának módszereit a különböző életszakaszokban. |
3. Gondozás és egészségnevelés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Egészségvédelem | Ismerje az egészség, az egészségvédelem, az egészségnevelés fogalmát, célját, feladatait. Ismerje az egészségnevelés feladatait, területeit a különböző életszakaszokban. Ismerje a gyermek, a tanuló testi szükségleteit és | Értelmezze az egészségvédelem és a nevelés kapcsolatát. |
kielégítésének módjait. Ismerje a táplálkozás egészségtanát. Legyen képes felismerni az egyéni sajátosságokat, szükségleteket a táplálkozás során. Ismerje a helyes életritmus és az érzelmi biztonság megteremtésének feltételeit. Ismerje a nyugodt pihenés ideális körülményeit. Ismerje az aktív és a passzív pihenés szerepét az egyén életében. Legyen képes rámutatni a mozgás egészségvédő szerepére. | Ismerje a pszichés hatások jelentőségét az étkezésben. Ismerje a helytelen táplálkozás egészségre gyakorolt negatív hatásait. Legyen képes bemutatni, mit tehet a nevelő a szemléletformálás érdekében. Ismerje fel az életritmus és az egészség összefüggéseit a jelen társadalmában. Ismertesse a mozgásszegény életmód és az egészség összefüggéseit. | |
3.2. Személyi gondozás | Ismerje a gondozás fogalmát és területeit. Ismerje fel a gondozás szerepét az egyes életszakaszokban. Ismerje fel a gondozás szerepét a nevelési folyamatban. Legyen képes részt venni a gyermekek, a tanulók higiénés szokásainak kialakításában. Legyen képes részt venni a gyermekek, a tanulók öltözködési szokásainak kialakításában. Legyen képes részt venni a gyermekek, a tanulók étkezési szokásainak kialakításában. Ismerje a beteg gyermek, tanuló igényeit. Legyen képes felügyelni a beteg gyermeket. Ismerje az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló személyi gondozásának speciális kérdéseit. | Legyen képes rámutatni a divat és az öltözködés kapcsolatára. Legyen képes felismerni a nevelési intézmény feladatát, lehetőségeit, szemléletformáló szerepét ezzel kapcsolatban. Legyen képes véleményét a humanista értékek közvetítésével megfogalmazni. |
4. Kommunikáció és konfliktuskezelés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Kommunikációs alapismeretek | Ismerje a kommunikációs alapfogalmakat. Ismerje és értelmezze a kommunikáció funkcióit, szerepét az emberi érintkezésben. Ismerje a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit. Ismerje a verbális kommunikáció fogalmát, jellemzőit. Ismerje a nonverbális kommunikáció fogalmát, területeit, szerepét az emberi érintkezésben. Legyen képes bemutatni a verbális és a nonverbális közlés viszonyát. Ismerje a kommunikációs technikákat. Ismerje a kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezőket. Ismerje az eredményes közlés folyamatát, feltételeit. Ismerje a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait, a megszólítás protokollját. Ismerje a közvetett kommunikáció formáit. | Ismerje a tömegkommunikáció befolyásoló, személyiségfejlesztő hatását. Lássa át a tömegkommunikáció hatását a nevelési folyamatban. Ismerje a kongruencia fogalmát. Ismerje a megjelenés (öltözködés, hajviselet, smink, ékszerek, kiegészítők) kommunikációs értékét. Ismerje a kommunikációs gátakat. Nevezze meg a kommunikációs zavarok okait. Ismerje fel a hatékony nevelői kommunikáció szerepét a személyiségfejlesztés folyamatában. Legyen képes bemutatni az infokommunikációs (IKT) eszközök hatását az emberi kapcsolatokra, a közvetlen kommunikációra. |
4.2. A konfliktus, konfliktuskezelés | Ismerje a konfliktus fogalmát, hátterét, a konfliktusok fajtáit. Legyen képes feltárni a konfliktusok gyökereit. Ismerje a konfliktuskezelés stratégiáit. Ismerje az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását. Mutasson rá az érzelmek kifejeződésének szerepére a hiteles kommunikációban, a konfliktusmegoldás folyamatában. Legyen képes véleményét a humanista értékek (tisztelet, felelősségvállalás, tolerancia) közvetítésével megfogalmazni. | Legyen képes konfliktusmegoldások elemzésére, véleményezésére. Legyen képes a konfliktus közvetlen és közvetett okainak feltérképezésére. Értelmezze a konfliktuskezelő stratégiák előnyeit és hátrányait. Értelmezze a konfliktusok hatását az interperszonális kapcsolatokra. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakörök | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy gyakorlatközpontú tétel kifejtése | |
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Szöveges, kifejtendő feladatok | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a pedagógia szakmai tartalmakról történik átfogó számadás. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.
Tartalmi szerkezet
A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.
Témakörök:
- a nevelés elmélete,
- nevelési gyakorlat,
- egészségtan és gondozás,
- kommunikáció és konfliktuskezelés.
A feladatokban megjelenő kompetenciák hozzávetőleges arányai:
Kompetenciák | Aránya a feladatlapban |
Neveléselméleti ismeretek tematikus bemutatása | 20% |
Neveléselméleti ismeretek problémacentrikus, gyakorlathoz kapcsolódó bemutatása | 35% |
Egészségnevelési és gondozási ismeretek bemutatása | 15% |
Kommunikációs ismeretek bemutatása és konfliktusok, konfliktusos helyzetek elemzése | 15% |
A szaknyelv alkalmazása, fogalmak, adatok pontos ismerete | 15% |
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg, és a szóbeli felelete kifejtése alatt használhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsga gyakorlati feladatokat tartalmaz, ennek értelmezése mellett elvárt az adott gyakorlati szituációhoz kapcsolódó elméleti ismeretanyag kifejtése. A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.
Témakörök:
- a nevelés elmélete,
- nevelési gyakorlat,
- egészségtan és gondozás,
- kommunikáció és konfliktuskezelés.
Példák
- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,
- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,
- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,
- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,
- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,
- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.
A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:
Kompetenciák | Százalék |
Pedagógiai gyakorlati feladatok logikai feldolgozása | 80% |
A szaknyelv alkalmazása | 20% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
A felelet felépítése, előadásmódja | 5 pont |
Tartalmi összetevők: a gyakorlati feladat értelmezése a tétel leírásában megadott szempontok alapján, a tétellel kapcsolatos ismeretek kiemelése | 40 pont |
Szakmai terminusok szakszerű használata | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 20 perc | |
Feladatlap | Egy tétel kifejtése | |
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Szöveges, kifejtendő feladatok | |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a pedagógia szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.
Tartalmi szerkezet
A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.
Témakörök
- a nevelés elmélete,
- nevelési gyakorlat,
- egészségtan és gondozás,
- kommunikáció és konfliktuskezelés.
A feladatokban megjelenő kompetenciák hozzávetőleges arányai:
Kompetenciák | Aránya a feladatlapban |
Neveléselméleti ismeretek tematikus bemutatása | 35% |
Neveléselméleti ismeretek problémacentrikus, gyakorlathoz kapcsolódó bemutatása | 20% |
Egészségnevelési és gondozási ismeretek bemutatása | 15% |
Kommunikációs ismeretek bemutatása és konfliktusok, konfliktusos helyzetek elemzése | 15% |
A szaknyelv alkalmazása, fogalmak, adatok pontos ismerete | 15% |
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsgán központilag összeállított tételsorból kihúzott tétel kifejtésével kell számot adni az elméleti és gyakorlati ismeretekről. Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg, és a szóbeli felelete kifejtése alatt használhatja. A tételkifejtés során a gyakorlatokon, hospitálásokon szerzett ismereteit, tapasztalatait a vizsgázó a feleletébe beépítheti.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsga tételei gyakorlati elemeket is tartalmazhatnak; a gyakorlati példák elsősorban az elméleti ismeretek alátámasztására vagy kiindulásként szolgálnak. A gyakorlati feladat értelmezése mellett elvárt az adott szituációhoz kapcsolódó elméleti ismeretanyag kifejtése
A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása és a tétel ismeretanyagának elméleti ismertetése az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése, dokumentumok elemzése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.
Témakörök
- a nevelés elmélete,
- nevelési gyakorlat,
- egészségtan és gondozás,
- kommunikáció és konfliktuskezelés.
Példák
- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,
- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,
- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,
- vizsgálati módszerek dokumentumainak elemzése, értelmezése
- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,
- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,
- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.
A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:
Kompetenciák | Százalék |
Gyakorlati feladatok logikai feldolgozása, ehhez kapcsolódva elméleti ismeretek bemutatása a fenti témakörökhöz kapcsolódóan | 80% |
A szaknyelv alkalmazása | 20% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
A felelet felépítése, előadásmódja | 5 pont |
Tartalmi összetevők: a feladat értelmezése a tétel leírásában megadott szempontok alapján, a tétellel kapcsolatos ismeretek kiemelése | 40 pont |
Szakmai terminusok szakszerű használata | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
5. Az R. Melléklet KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A képző- és iparművészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az V. Képző- és iparművészet ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 211 01 Dekoratőr,
- 54 211 02 Divat- és stílustervező,
- 54 211 03 Festő,
- 54 211 04 Grafikus,
- 54 211 05 Kerámiaműves,
- 54 211 06 Ötvös,
- 54 211 07 Szobrász,
- 54 211 08 Textilműves,
- 54 211 09 Üvegműves,
- 54 211 10 Művészeti és médiafotográfus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Művészettörténeti korok, műalkotások elemzése, értelmezése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A művészettörténet stíluskorszakai az ókortól a 19. század végéig | Ismerje a művészettörténeti korszakokat, a meghatározó műalkotásokat, alkotókat. Legyen képes felismerni a művészeti alkotások, műemlékek kronologikus helyét a művészettörténet folyamatában. | Legyen képes önállóan ismertetni az adott korszak vagy műtárgy általános és egyedi jellemzőit. Legyen képes átlátni a művészeti alkotások kultúrtörténeti és stiláris elhelyezkedését, társadalmi szerepét. |
1.2. A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben | Ismerje a legjelentősebb műtárgyak általános technikai és stiláris jellemzőit. Legyen képes megérteni a szakirodalomban alkalmazott történeti-technikai leírásokat. Ismerje a művészettörténet legfontosabb szakmai kifejezéseit. | Legyen képes értelmezni és összehasonlítani a legjelentősebb műtárgyak általános és egyedi jellemzőit. Legyen képes a művészettörténet szakmai kifejezéseinek megfelelő használatára. |
1.3. Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán | Legyen képes ismeretei alapján összehasonlító elemzéseket végezni a különböző klasszikus műalkotások, műemlékek körében. Legyen képes az adott témáról pontos, szabatos, lényegre törő szakmai kommunikációt folytatni. |
2. Szabadkézi rajzolás, festés, térkonstrukciók alakítása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Szabadkézi rajzolás látvány után | Legyen képes koncentrált megfigyelésre és az ábrázolt látvány visszaadására szabadkézi rajzokon. Ismerje a sík, a tér és a forma ábrázolásának követelményeit. Legyen képes a kompozíciós elvek, az arányok, a szerkezet követelményeit figyelembe venni rajzoláskor. Tudjon tónusos rajzot készíteni a látvány alapján. Legyen képes geometrikus testeket, természeti formákat és emberi figurát, portrét rajzolni. | Legyen képes pontos megfigyelések alapján szabadkézi rajzot készíteni. Legyen képes jó arányú és karakterű, a lényeget kiemelő szabadkézi rajzokat készíteni. Lássa át a rész és egész viszonyát, a kép ritmusát a rajzon. Tudjon élni a kiemelés és elhagyás módszerével az ábrázolás során. Legyen képes ábrázolni a fény- és árnyékhatásokat. Legyen képes teljes alakos emberi figurát rajzolni. |
2.2. Festés | Ismerje a színhasználat, formaalakítás és festői eszközök alkalmazásának különböző módszereit. Legyen képes foltábrázolásra a festmények készítésekor. | Ismerje a festészet műfajait, stílusbeli változatait és a színelmélet alapjait. Legyen képes karakteres ábrázolásra és lényegkiemelésre a festmények készítésekor. Legyen képes a kifejezés érdekében alkotásaiban érvényesíteni a tudatos színhasználatot és formaalakítást. Legyen képes munkáiban változatos festői eszközöket alkalmazni. Legyen képes alkalmazni a különböző színkeverési eljárásokat. Ismerje és alkalmazza a színek kölcsönhatásából eredő lehetőségeket. |
3. Szakműhely vagy műterem szakszerű használata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel | Legyen képes a megadott szempontok szerint információkat gyűjteni a szakmai feladatához. | Legyen képes csoportosítani az inspirációs forrásokat funkciójuk, stílusuk vagy technikájuk szerint. Legyen képes megválasztani a feladathoz legalkalmasabb formai és technikai eszközöket. |
3.2. Feladatértelmezés | Legyen képes megérteni és pontosan követni a kiadott feladatot. | Legyen képes értelmezni és a szükséges formában megoldani a kiadott feladatot. Legyen képes indokolni a választott tervezési vagy alkotói megoldásait. |
3.3. Saját tervek felhasználása a kivitelezés során | Ismerje a szakmai feladatok megoldására alkalmas technikai megoldásokat. Legyen képes a kiadott szakmai feladatok gondos, körültekintő megoldására. | Legyen képes megválasztani a szakmai feladat megoldására legalkalmasabb funkcionális és formai megoldásokat. Legyen képes a tervezési ismereteit beépíteni tervezési és alkotómunkájába. |
3.4. Anyag- és technológiai ismeretek felhasználása a kivitelezés során | Legyen képes a szakmai elvárásoknak megfelelő minőségben elkészíteni feladatait. | Legyen képes megválasztani a feladathoz legalkalmasabb formai és technikai eszközöket. Legyen képes konzekvensen végigvinni a tervezői- alkotói elképzeléseit. |
4. Kreativitás, ötletgazdagság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete | Ismerje a szakmai terület innovatív megoldásait. | Legyen képes szakmai munkáját innovatív, egyéni módon megközelíteni. Tudjon önállóan dönteni a felmerülő ötletek kiválasztásáról. Legyen képes saját, újszerű, vagy egyedi megoldásokat találni a szakmai anyagok |
elkészítésekor és a kivitelezések során. | ||
4.2. Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése | Legyen képes ötleteit, terveit rajzi vázlatokkal rögzíteni, tervdokumentációval alátámasztani. | Legyen képes rajzi eszközökkel ábrázolni terveit, elképzeléseit. Legyen képes mérlegelni az egyedi tervezési, technikai megoldásainak technikai követelményeit. |
4.3. Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása | Legyen képes terveit prezentálható formában elkészíteni. | Legyen képes az újabb megközelítések, technikai megoldások beépítésére a tervezési munkába. Legyen képes összegezni a tervei, szakmai anyagai innovatív elemeit, illetve alkotásainak egyéni vonásait. |
4.4. A tervezéselmélet alkalmazása | Ismerje a tervezési munka fázisait. Legyen képes a hagyományos megoldásokhoz újabb ötleteket társítani a tervezési munkája során. | Ismerje a szakmai problémák megoldására használatos tervezési, technikai metódusokat, és ezeket építse be a kivitelező munkájába. |
5. Gyakorlatias feladatértelmezés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Anyag- és eszközhasználat | Legyen képes megérteni a kiadott szakmai feladatot. Legyen képes a vizuális ábrázolás eszközeinek használatára a szakmai feladatok előkészítésekor. Ismerje a vázlatkészítési, modellezési eljárásokat és a kivitelezési folyamat fázisait. | Legyen képes értelmezni a kiadott szakmai feladatot. Legyen képes megragadni a megoldandó feladat lényegét. Legyen képes tudatosan alkalmazni a vizuális ábrázolás eszközeit a szakmai munka előkészítésekor. Legyen képes átlátni a tervezési, illetve alkotási folyamat fázisait, vázlatkészítési és modellezési eljárásait. Legyen képes terveit a legalkalmasabb technikai eszközökkel megvalósítani. |
5.2. Szakmai technikák, technológiák ismerete és alkalmazása | Legyen képes szakszerűen használni technikai berendezéseit, eszközeit. Ismerje a kivitelezési munkájához szükséges | Tudjon magabiztos, szakszerű eszközhasználattal dolgozni. Legyen képes kivitelezési munkáját széles körű |
anyagokat és technológiákat. | anyagismeretére és a technológiai ismereteire építeni. |
6. Manuális és digitális prezentáció készítése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
6.1. Manuális dokumentáció készítésének és bemutatásának módjai | Legyen képes anyagot gyűjteni, dokumentálni és archiválni a szakmai munkái során. Legyen képes a tervek és alkotások manuális eszközökkel történő installálására, rendezésére és bemutatására. | Tudjon a tervezési munkájához célzott anyaggyűjtést végezni, tevékenységét rendszerezetten dokumentálni és archiválni. Legyen képes alkotásait szakmai igényességgel rendezni, szerkeszteni és önállóan bemutatni. |
6.2. Informatikai ismeretek és prezentációs formák | Legyen képes elektronikus eszközökkel dokumentálni, archiválni, prezentációt készíteni és bemutatni. | Legyen képes különböző digitális és elektronikus eszközökkel dokumentálni, archiválni, prezentációt készíteni és bemutatni. Legyen képes a szakmai technikai és esztétikai elvárásoknak és a szakszerű bemutatás szabályainak megfelelően prezentálni és szakmai kommunikációt folytatni. |
B) TÉMAKOROK
1. Művészettörténet
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A művészetek története az ókortól a 19. század végéig | Ismerje a művészettörténet nagy korszakait és kiemelkedő alkotóit. Ismerje a műemlékek, művészeti alkotások, iparművészeti tárgyak keletkezésének társadalmi és földrajzi környezetét. Legyen képes felismerni az egyes művészettörténeti korszakok közismert alkotóit, kiemelkedő alkotásait, tárgyait. Ismerje az ókori egyiptomi birodalom korszakait, az egyiptomi művészet stílusjegyeit, jellegzetességeit. Ismerje az antik görög művészet korszakait, stílusjegyeit, jellegzetességeit. Ismerje az antik római művészet nagy korszakait, stílusjegyeit, jellegzetességeit, magyar vonatkozásait. Ismerje az ókeresztény és bizánci művészet kialakulásának történeti körülményeit, jellegzetességeit. Ismerje a románkori művészet főbb területeit, stílusjegyeit, jellegzetességeit. Ismerje a gótikus művészeti korszak legfőbb műemlékeit, alkotásait, stílusjegyeit. Ismerje az itáliai reneszánsz művészet korszakait, stílusjegyeit, jellemzőit. Ismerje a barokk művészet jellemző műfajait, Európa különböző területeinek eltérő barokk stílusjegyeit. | Legyen képes bemutatni a művészettörténet korszakait és kiemelkedő alkotásait az egyes történelmi korok és időszakok szellemiségébe ágyazottan. Legyen képes a műalkotások önálló értelmezésére, összehasonlítására, az ismeretek kreatív alkalmazására (kor- és stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés). Legyen tisztában a társadalmi berendezkedés és a kultúra egymásra hatásával. Legyen képes a művészeti alkotások, iparművészeti tárgyak és szokások korba és környezetbe illesztésére. Legyen képes bemutatni az egyes művészettörténeti korszakok közismert alkotóit, kiemelkedő alkotásait, tárgykultúráját. Legyen képes bemutatni vagy adott szempontok szerint elemezni - az ókori egyiptomi birodalom korszakait, az egyiptomi művészet stílusjegyeit, jellegzetességeit. - az antik görög művészet korszakait, stílusjegyeit, jellegzetességeit. - az antik római művészet nagy korszakait, egyedi sajátosságait, magyar vonatkozásait. - az ókeresztény és bizánci művészet kialakulásának történeti körülményeit, jellegzetességeit. |
Ismerje a klasszicizmus és romantika művészetének alkotásait, megnyilvánulási területeit. Ismerje az impresszionizmus és posztimpresszionizmus alkotásait és vezéralakjait. Ismerje a 19. század végi európai építészet, művészet és tárgykultúra jellemző példáit, kiemelkedő alkotóit. | - a románkori művészet főbb területeit, stílusjegyeit, jellegzetességeit. - a gótikus művészeti korszak szellemiségét, legfőbb műemlékeit, alkotásait, stílusjegyeit. - az itáliai reneszánsz művészet korszakait, stílusjegyeit, jellemzőit. - az Itáliától északra fekvő területek reneszánsz művészetének társadalmi hátterét, stílusjegyeit, kiemelkedő alkotóit. - a barokk kor művészetét, jellemző műfajait, Európa különböző területeinek eltérő barokk stílusjegyeit. - a klasszicizmus és romantika művészetének szellemi hátterét, megnyilvánulási területeit. - az impresszionizmus és posztimpresszionizmus festészeti vívmányait, alkotásait, vezéralakjait. - a 19. század végi európai építészet, művészet és tárgykultúra jellemző törekvéseit, kiemelkedő alkotóit. |
2. Rajz, festés gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. A látvány utáni ábrázolás és formaképzés alapjai | Ismerje a képi komponálás szabályait. Legyen képes alkalmazni a perspektivikus ábrázolás törvényszerűségeit. Legyen képes a látvány arányainak megfigyelésére, ábrázolására. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel. Ismerje a különböző kontraszthatásokat Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a tónusok alkalmazására. | Legyen képes a kompozíció arányainak helyes megválasztására. Legyen képes alkalmazni a perspektivikus ábrázolás és más térábrázolási rendszerek törvényszerűségeit. Ismerje a különböző sík és plasztikus elemek formaalakító és felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Ismerje és alkalmazza tudatosan a különböző |
Tudja alkalmazni a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes megjeleníteni egyszerű geometrikus és természeti formákat. Legyen képes megjeleníteni az épített külső és belső környezetet. Tudjon tárgyakat, növényi és állati formákat, emberi figurát, portrét rajzolni vagy festeni. Legyen képes az elkészült munkáit bemutatásra előkészíteni. | kontraszthatásokat. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok következetes megjelenítésére - a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Legyen képes tudatosan kiválasztani és alkalmazni a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes megjeleníteni egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket. Legyen képes ábrázolni természeti formákat, növényeket és állatokat, ismerje azok felépítését, arányait, mozgásait. Legyen képes az épített külső és belső környezet térbeli megjelenítésére. Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst, kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni. Ismerje a formák térszerkezeti sajátosságait, legyen képes a statikai-dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolására. | |
2.2. Az emberábrázolás alapjai | Ismerje a képi komponálás szabályait. Ismerje a különböző képi elemek felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a tónusképzés lehetőségeinek megmutatására. Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit. Ismerje az emberi test felépítését, arányait. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, festésére, a belső szerkezet, tömegarányok, a tónusok vagy a színek helyes ábrázolására. Legyen képes az elkészült munkáit bemutatásra előkészíteni. | Legyen képes tudatosan alkalmazni a képi komponálás szabályait a portré, ülő és álló alakok esetében. Ismerje a különböző képi elemek felületképző lehetőségeit. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a kontraszthatások és a tónusképzés lehetőségeinek megmutatására. Legyen képes tudatosan megválasztani a rajzolás és festés különböző technikáit. Ismerje az emberi test felépítését, anatómiai szerkezetét, arányait, mozgását. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, |
festésére, a belső szerkezet, tömegarányok, tónusok vagy a színek helyes ábrázolására. | ||
2.3. Ember és tér | Ismerje a képi komponálás szabályait az ember és tér ábrázolása során. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Ismerje a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes megjeleníteni a környezet és emberi figura együttesét. Legyen képes emberi figura, portré rajzolására, megfestésére. Legyen képes az elkészült munkáit bemutatásra előkészíteni. | Legyen képes tudatosan alkalmazni a képi komponálás szabályait a térben ülő és álló alakok ábrázolásakor. Legyen tisztában a színek törvényszerűségeivel és kifejezőerejével. Legyen képes a fény-árnyék viszonyok megjelenítésére, a kontraszthatások, a tónusképzés lehetőségeinek bemutatására. Legyen képes tudatosan megválasztani a rajzolás és festés különböző technikáit. Legyen képes megfelelő arányokkal megjeleníteni az épített külső és belső környezet és emberi figura együttesét. Tudjon különböző kompozíciókat alkotni, montázst, kollázst, kevert és egyedi technikákat alkalmazni. Legyen képes emberi figura és a tér együttesének különböző megközelítésű ábrázolására, megfestésére. Legyen képes részt venni dombormű, szobor és plasztika vagy installáció készítési folyamatában. |
3. Tervezés és gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete | Legyen tisztában az információgyűjtés menetével, formáival. Legyen képes megérteni és pontosan követni a kiadott feladatokat. Ismerje a szakmai feladatok megoldásának menetét. Legyen képes terveket, vázlatokat, koncepcióterveket készíteni a kivitelezési feladataihoz. | Legyen képes célzott és rendszerezett információgyűjtésre, inspirációs források áttekintésére. Legyen képes szakmai munkája előkészítéséhez tanulmányrajzokat, vázlatokat vagy koncepcióterveket készíteni hagyományos és számítógépes módszerekkel. Legyen képes a vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használatára (pl. magyarázó, közlő rajzon). Ismerje a szakmai feladat vagy tervezési probléma önálló meghatározásának módjait, menetét. |
3.2. Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása | Legyen képes közreműködni a tervdokumentációk anyagainak összeállításában. Ismerje az alapvető tipográfiai szabályokat. Ismerje az elkészült munkák bemutatásra való előkészítésének és kiállításának szabályait. Legyen képes a portfóliójának összeállítására. | Ismerje a tervdokumentációk anyagainak elkészítési és összeállítási módszereit. Legyen képes a látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formákat, átlényegítést, absztrakciót alkalmazni. Legyen képes komplex tervdokumentációt készíteni a kivitelezési feladataihoz. Legyen képes figyelembe venni a tipográfia alapvető szabályait tervezési és prezentációs munkája során. Ismerje a kiállítás lehetséges módjait. Legyen képes az alkotásai bemutatásához kiállítási koncepciót készíteni, a szükséges installációt megtervezni, Legyen képes az elkészült munkáit önállóan bemutatni és kiállítani. |
3.3. Anyag- és technológiai | Ismerje a szakmai területen használatos | Legyen képes alkalmazni a szakmai terület |
ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során | alapanyagok, segédanyagok felhasználási, alkalmazási módjait Ismerje a szakmai terület kivitelezési munkáihoz használatos technikai és technológiai eljárásokat. Ismerje a szakmai kivitelező eszközöket és berendezéseket. | tervezéséhez használatos anyagokat, eszközöket. Legyen képes alkalmazni a szakmai területen használatos alapanyagokat, segédanyagokat. Ismerje az anyagok felhasználási, alkalmazási módjait, az anyaghasználat korlátait. Legyen képes megfelelően használni a szakmai kivitelező eszközöket és berendezéseket. |
3.4. Kivitelezés | Legyen képes a feladatnak és a tervezési- kivitelezési célnak megfelelő anyagok és eszközök kiválasztására. Legyen képes a feladatait egyenletes minőségi szinten elkészíteni. Legyen képes a kivitelezés folyamatát dokumentálni. | Legyen képes saját tervei szerint elkészíteni szakmai feladatát. Legyen képes a kivitelezés folyamatát magas szinten, írásban és képekben is dokumentálni. |
3.5. Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése | Legyen képes a kutatási, tervezési és kivitelezési folyamat dokumentálására. Legyen képes a portfólió szisztematikus, színvonalas összeállítására | Legyen képes a kutatási, tervezési és kivitelezési folyamat magas szintű végig vitelére, visszakövethető dokumentálására. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Saját rajzeszközök, illetve festőeszközök | Portfólió (mappa) | Saját rajzeszközök, illetve festőeszközök | Portfólió (mappa) |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Rajzterem és rajztáblák, rajzbakok, központi és egyedi világítás (a modell megvilágításához), vizsga- csoportonként 1 fő portré modell. Vizsgázónként 1 db rajzolásra alkalmas papír (A2 - 420x594 mm),+ 1 db festésre vagy | Portfólió bemutatásához (a leadott digitális adathordozón) sötétíthető vizsgaterem, számítógép, projektor | Rajzterem és rajztáblák, rajzbakok, központi és egyedi világítás (modell megvilágításához), vizsga- csoportonként 1 fő modell. A különböző beállításokhoz szükséges kézbeillő tárgyak (könyv, bögre, üveg vagy | Portfólió bemutatásához (a leadott digitális adathordozón) sötétíthető vizsgaterem, számítógép, projektor |
szénrajzhoz alkalmas karton (A2 - 420x594 mm) | műanyag palack, telefon, kalap vagy sapka, legalább 15 cm-es papírdoboz, gyűrűs, illetve irattartó mappa, hengerré összetekert A3-as méretű papírlap). Vizsgázónként 1 db rajzolásra alkalmas papírA2 (420x594 mm) + 1 db festésre vagy szénrajzhoz alkalmas karton A2 (420x594 mm) |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | igazolólap a portfólióhoz | NINCS | igazolólap a portfólióhoz |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | |
45 perc | 135 perc | |
Művészettörténet tesztjellegű rövid feladatok | Rajz vagy festés | Portfólió bemutatás (mappa és vetítés) |
30 pont | 70 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázó készségeit, képességeit, teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti tesztek rövid feladatainak megoldásával, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül, az elméleti tudást és ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A feladatlapokat a meghatározott idő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok kiosztására és összegyűjtésére fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Az első feladat befejezése és a második feladatlap kiosztása között 10 perc szünetet kell tartani.
I. Feladatlap
Művészettörténet
Legalább 15 feladat, formáját tekintve a műalkotások időrendbe helyezését, korok szerinti csoportosítását, korstílusok és híres alkotások párosítását, korstílusok és jellemzőik egymáshoz rendelését, híres alkotók és alkotásaik kiválasztását, szakmai fogalmak meghatározásának kiválasztását, kiegészítését, valamint képpel való párosítását, illetve szövegből hiányzó fogalmak beírását tartalmazzák. A feladatlapban szereplő rövid, feleletválasztós kérdések a művészettörténet témakör részletes követelményeiben felsorolt művészettörténeti korszakokat és fogalmakat dolgozzák fel. A feladatlapba illesztett képanyagon felül, más segédanyag felhasználása nem lehetséges.
II. Feladatlap
Rajz vagy festés
A feladatlap a modell utáni ábrázoláshoz előkészített beállításhoz (ülő, ruhás modell portré rajza vagy festése a kezek ábrázolása nélkül) két különböző ábrázolási megközelítést vagy technikai követelményt tartalmaz. A vizsgázó a helyszínen megismert feladatokból kiválasztja az egyiket, melyet a rendelkezésre álló időben (3x45 perc alatt) a feladathoz megadott technikával elkészít. A feladat teljesítési idejébe a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti 15 perces szünetek nem számítanak bele.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa és vetítés) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotásokat, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai jártasságot, technikai felkészültséget együttesen, objektíven kell értékelni.
A vizsgázó a portfólió (mappa) A2 méretű lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan készíti el a vizsgaleírásban megadott portfóliót.
A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt eredeti portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. Ha a vizsgázó a vizsgára nem viszi magával az eredeti portfólióját, szóbeli feleletének minősítésénél úgy kell eljárni, mintha póttételt húzott volna.
A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői
A manuális, illetve digitális technikával összeállított, 6 db A2 méretű lapból álló portfóliót (mappát) a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, és a lapokról készített felvételeket csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón le kell adnia. (A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.) A leadott anyagot a szóbeli vizsga feladatának bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólióban a szakmai lapok részét képezhetik a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció is, mely dokumentációs anyag a szóbeli bemutatást támogatja.
A digitális adathordozón leadott portfóliónak szintén 6 darab pdf vagy jpg formátumú képet kell tartalmaznia. A digitális képeket - egy A4-es oldalra összesítve, igazolólapként, nyomtatott formában kell csatolni a digitális adathordozóhoz. Az A4-es igazolólap letölthető az érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagából.
A portfólió (mappa) lapjai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban:
1. Tanulmányrajz, amelynek témája tárgy- vagy térábrázolás (eredeti rajz),
2. Figura tanulmány: egész- vagy félalakos ábrázolás (eredeti rajz vagy színes kép),
3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció (eredeti színes kép),
4. Szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),
5. Szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),
6. Szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).
A vizsgázó az elkészült 6 darab A2 méretű portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt, csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón átadja. (A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.)
A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az 1 db A4-es terjedelmű igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:
- képzőintézmény neve,
- a vizsgázó neve,
- a portfólió (mappa) készítésének tanéve,
- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése,
- a 6 db kicsinyített kép,
- a segítő szaktanár neve,
- a segítő szaktanár aláírása,
- a portfólió (mappa) leadásának dátuma.
A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása együttesen hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.
A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi, és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek. A portfólió mappát a vizsgázó személyesen viszi magával a szóbeli vizsga napján.
A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:
- a portfólió mappa (6 db A2 kép),
- a digitális adathordozó 6 darab pdf vagy jpg kiterjesztésű fájlt tartalmaz,
- a fájlok számozása megtörtént,
- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,
- a munkák hitelesítése az igazolólapon megtörtént.
A szóbeli vizsgarész (portfólió és bemutatásának) értékelése
A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót (mappát), a vizsga helyszínén a digitális anyag kivetítésével, szóban önállóan bemutatja. Értelmezi a munkáit, és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A bemutatáskor a vizsgabizottság a mappák eredeti anyagát szintén megtekinti, a vizsgázónak a szakmai anyagot érintő kérdéseket tehet fel. A vizsgabizottság a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodás meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.
A portfólió szakmai anyagának értékelési szempontjai | Pontszám |
Tanulmányrajzok | 10 pont |
Az arányok helyes és pontos megfigyelése, és a kompozíció | 4 pont |
Perspektivikus térábrázolás | 3 pont |
Vonalkezelés, tónusok következetes használata | 3 pont |
Festett, illetve színes kompozíciók | 10 pont |
A színek tudatos alkalmazása | 4 pont |
Az arányok helyes megválasztása, és a kompozíció | 3 pont |
Az alkalmazott technikában való jártasság | 3 pont |
Szakmai feladatok (1-2-3) | 15 pont |
A bemutatott anyag sokszínűsége, sokoldalú technikai megoldásai | 5 pont |
A kivitelezés szakszerűsége, technikai felkészültségének szintje, nehézségi foka | 5 pont |
Az elkészült szakmai anyag kidolgozottsága, pontos, igényes megvalósítása | 5 pont |
A portfólió (mappa) oldalainak kivitelezési minősége, összképe | 5 pont |
A portfólió szóbeli bemutatásának értékelési szempontjai | 10 pont |
A szakmai munka tartalmának, folyamatának bemutatása | 5 pont |
Előadásmód, szakmai nyelv alkalmazása | 2 pont |
A feltett kérdések megértése, adekvát válaszadás | 3 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
240 perc | 20 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | |
60 perc | 180 perc | |
Művészettörténet esszé | Rajz vagy festés | Portfólió bemutatás (mappa és vetítés) |
30 pont | 70 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázó készségeit, képességeit, teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti téma írásbeli kifejtésével, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül, az elméleti tudást és ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A feladatlapokat a meghatározott idő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok kiosztására és összegyűjtésére fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Az első feladat befejezése és a második feladatlap kiosztása között 10 perc szünetet kell tartani.
I. Feladatlap
Művészettörténet
A feladatlap három esszéfeladatot tartalmaz. A feladatok egy-egy korszak vagy stílus megadott szempont szerinti megközelítését tartalmazzák, amelyek közül a vizsgázó szabadon választ egyet. A korszakok a művészettörténet témakör részletes követelményekben felsorolt művészettörténeti korszakai közül kerülnek kijelölésre.
II. Feladatlap
Rajz vagy festés
A feladatlap a modell utáni ábrázoláshoz előkészített beállításhoz (ülő, ruhás modell félalakos rajza vagy festése a kezek ábrázolásával) két különböző ábrázolási megközelítést vagy technikai követelményt tartalmaz. A vizsgázó a helyszínen megismert feladatokból kiválasztja az egyiket, melyet a rendelkezésre álló időben (4x45 perc alatt) a feladathoz megadott technikával elkészít. A feladat teljesítési idejébe a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti 15 perces szünetek nem számítanak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes válaszokra és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa és vetítés) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotásokat, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai jártasságot, technikai felkészültséget, alkotói gondolkodásmódot együttesen, objektíven kell értékelni.
A vizsgázó a portfólió (mappa) A2 méretű lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban álló és az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, önállóan készíti el a portfólióját.
A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt eredeti portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. Ha a vizsgázó a vizsgára nem viszi magával az eredeti portfólióját, szóbeli feleletének minősítésénél úgy kell eljárni, mintha póttételt húzott volna.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A manuális, illetve digitális technikával összeállított, 6 db A2 méretű lapból álló portfóliót (mappát) a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, és a lapokról készített felvételeket csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón le kell adnia. (A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.) A leadott anyagot a szóbeli vizsga feladatának bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólióban a szakmai lapok részét képezhetik a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció is, mely dokumentációs anyag a szóbeli bemutatást támogatja.
A digitális adathordozón leadott portfóliónak 6 darab pdf vagy jpg formátumú képet kell tartalmaznia. A digitális képeket - egy A4-es oldalra összesítve, igazolólapként nyomtatott formában kell csatolni a digitális adathordozóhoz. Az A4-es igazolólap letölthető az érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagából.
A portfólió (mappa) lapjai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban:
1. Tanulmányrajz, amelynek témája a külső vagy belső térábrázolás (eredeti rajz),
2. Akttanulmány vagy figuraábrázolás: egész- vagy félalakos kompozíció (eredeti rajz vagy színes kép),
3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció (eredeti színes kép),
4. Képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),
5. Szakmai tervezési, illetve kivitelezési feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),
6. Szakmai tervezési, illetve kivitelezési feladatokat dokumentáló kompozíció (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).
A vizsgázó az elkészült 6 darab A2 méretű portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt, csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón átadja. (A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.)
A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázóként a központi sablon alapján elkészíti az 1 db A4-es terjedelmű igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:
- a képző intézmény neve,
- a vizsgázó neve,
- a portfólió (mappa) készítésének tanéve,
- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése,
- a 6 db kicsinyített kép,
- a segítő szaktanár neve,
- a segítő szaktanár aláírása,
- a portfólió (mappa) leadásának dátuma.
A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírás a, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása együttesen hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.
A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek. A portfólió mappát a vizsgázó személyesen viszi magával a szóbeli vizsga napján.
A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:
- a portfólió mappa (6 db A2 kép),
- a digitális adathordozó 6 darab pdf vagy jpg kiterjesztésű fájlt tartalmaz,
- a fájlok számozása megtörtént,
- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,
- a munkák hitelesítése az igazolólapon megtörtént.
A szóbeli vizsgarész (portfólió és bemutatásának) értékelése
A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót (mappát), a vizsga helyszínén a digitális anyag kivetítésével, szóban önállóan bemutatja. Értelmezi a munkáit, és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A bemutatáskor a vizsgabizottság a mappák eredeti anyagát szintén megtekinti, a vizsgázónak a szakmai anyagot érintő kérdéseket tehet fel. A vizsgabizottság a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodás meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.
A portfólió szakmai anyagának értékelési szempontjai | Pontszám |
Tanulmányrajzok (1-2) | 10 pont |
Az arányok helyes és pontos megfigyelése, és a kompozíció | 4 pont |
Perspektivikus térábrázolás | 3 pont |
Vonalkezelés, tónusok | 3 pont |
Festett, illetve színes kompozíciók | 5 pont |
A színek tudatos alkalmazása | 1 pont |
Az arányok helyes megválasztása, és a kompozíció | 2 pont |
Az alkalmazott technikában való jártasság | 2 pont |
Kép és szöveg együttes kompozíciója | 10 pont |
Tipográfiai ismeretek | 4 pont |
Komponálás, kompozíció | 3 pont |
Kép és szöveg illeszkedése az adott témához, a felhasznált elemek összhangja, a stílus érzékenysége | 3 pont |
Tervezési, kivitelezési feladatok (1-2) | 15 pont |
Kreativitás, a felvetett ötletek sokszínűsége | 5 pont |
A gondolatmenet és a tervezési folyamat bemutatása | 5 pont |
A tervek, kivitelezett feladatok kidolgozottsága | 5 pont |
A portfólió (mappa) oldalainak kivitelezési minősége, összképe, igényessége | 5 pont |
A portfólió szóbeli bemutatásának értékelési szempontjai | 10 pont |
A tervező-, alkotómunka folyamatának bemutatása | 5 pont |
Előadásmód, szaknyelv alkalmazása | 3 pont |
Tématartás, érvelés, a feltett kérdések megértése | 2 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
6. Az R. Melléklet HANG-, FILM ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a VI. Hang-, film és színháztechnika ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 213 01 Hangmester,
- 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő,
- 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus,
- 54 521 08 Színpad- és porondtechnikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelvi- és beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. | A fogalmak jelentésváltozásainak megkülönböztetése. |
1.2. A szakmai fogalmak segítségével az ismeretek bemutatása és értelmezése | Képes a számon kért ismereteket önállóan rendszerezni és a megfelelő szakkifejezések alkalmazásával ismertetni. | |
1.3. Köznyelvi kommunikáció | Képes gondolatait megfelelő szókinccsel, nyelvi gazdagsággal a művészeti tevékenységet végző embertől elvárható szinten bemutatni. |
2. Áttekintő és értelmező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Az összetett feladatok önálló áttekintése és értelmezése | Legyen képes az elvégzendő munkákat megbízhatóan értelmezni és végrehajtani. | |
2.2. Műszaki dokumentumok áttekintésének képessége | Legyen képes a műszaki életben alkalmazott jeleket és ábrákat felismerni és rendszerezni, ezek segítségével elvégezni a rábízott feladatokat. | |
2.3. A művészeti jelképek ismerete és értelmezése | Ismerje és legyen képes alkalmazni a hang- és zeneművészeti jeleket a feladatvégzése közben. |
3. Körültekintés, elővigyázatosság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Feladatvégzés közbeni körültekintő magatartás | Legyen képes a feladatok elvégzése közben a körültekintő munkavégzésre. Ismerje fel a potenciális |
veszélyhelyzeteket és legyen képes elkerülni azokat. | ||
3.2. Technikai eszközök és berendezések elővigyázatos használata | Ismerje a rábízott eszközök és gépek biztonságos és elővigyázatos használatát. Legyen képes az elővigyázatos munkavégzésre. | |
3.3. Archiválás | Ismerje a munkavégzés során felhasznált különféle információhordozók tulajdonságait és archiválási módjait, legyen képes megfelelően alkalmazni. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Hangművészeti, zenei alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Zeneelméleti alapismeretek | Ismerje a szolfézs alapjait: hangközök, relatív, abszolút szolmizáció, ütemmutatók, kotta alapjelei, jelölések, zenei alapfogalmak, előjegyzések. | Ismerje a hangolási rendszereket. Ismerje a szolfézs alapjait: hármas hangzatok és fordításaik, 5 fokú, 7 fokú skálák, diatonikus hangsorok, páros és páratlan ritmusok, asszimetrikus ritmusok, kottaírás, olvasás. |
1.2. Hangszercsoportok, hangszeres együttesek, ültetési rendek | Ismerje a hangszercsoportokat: vonós hangszerek (hegedű, brácsa, cselló, bőgő), húros hangszerek (zongora, csembaló, klasszikus gitár, elektromos gitár, basszusgitár, bendzsó, hárfa, aeolhárfa, cimbalom, citera), fafúvósok (furulya, fuvola, pikoló, oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, fagott, kontrafagott, szoprán szaxofon, alt szaxofon, tenor szaxofon, bariton szaxofon, tárogató), rézfúvós hangszerek (franciakürt, trombita, harsona, tuba), ütős hangszerek (üstdob, pergődob, tom-tom, álló tom, lábdob, csörgődob, nagydob, cinntányér, kínai, béka, kasztanyett, triangulum, metallofon, marimba, xilofon, vibrafon, cseleszta, csőharang), az énekes hangfajokat (szoprán, alt, tenor, bariton, basszus). | Ismerje az előadói együtteseket: szimfonikus zenekarok (barokk zenekar, bécsi klasszikus zenekar, romantikus zenekar, modern zenekar), zenekarok (musical zenekar, rock opera zenekar), kamarazenekarok (vonós zenekar, fúvós zenekar), együttesek (rézfúvós együttes, jazz együttes, dixiland együttes, rock együttes, pop együttes, népzenei együttes), kamaraegyüttesek (duó, trió, kvartett, kvintett, oktett, vonósnégyes, fúvósötös, cigányzenekar), kórusok (gyerekkar, nőikar, férfikar, vegyeskar, kamarakórus), ültetési rendjeik. |
1.3. A hangforrások, hangkeltők működése. | Ismerje az emberi hang jellemzőit (hangzók, formánsok, a természetes beszéd jellemzői). | Ismerje a hangszerek működését (hangkeltők fajtái, a hangszerek Sachs-Hornbostel-féle osztályozása). |
1.4. Az emberi fül | Ismerje a fül felépítését, a hallás Békésy-féle elméletét, a halláscsökkenés és halláskárosodás okait, az egyenlő hangosságszintek görbéit, a szubjektív és objektív hangerősség fogalmát. | |
1.5. Zeneirodalmi alapok | Ismerje a zenei művek formáit: szimfóniák, versenyművek, oratórikus művek, opera, kórusművek (egyszólamú, többszólamú, egynemű, többnemű, egyházi kórusművek, mise, requiem, világi kórusművek, madrigál), népzenei művek (dalok, táncok), a könnyűzenei művek fejlődését a jazztől napjainkig. | Ismerje a műelemzés alapjait (hangnem, előadási utasítások, periódus, zenei egységek, a zenei szerkezet, szerkesztési alapfogalmak, formák, tételek). |
1.6. Hangtechnikai műelemzés | Legyen képes a tanult hangtechnikai szempontok szerint, megadott művek elemzésének elkészítésére hangpélda alapján. | |
1.7. A hangok megismerésének története 1.8. Hangrögzítés | Ismerje a hangrögzítés kialakulásának történetét (fonográf, gramofon, normállemez, mikrobarázdás lemez, acélszalagos hangrögzítő, a lemezvágó gép, a magnetofon, a kazettás magnetofon, a compact disk, a DVD-A, a blu-ray, hangrögzítés memóriába). Ismerje a hangrögzítési láncot (a hangforrástól a rögzített hanganyagig), a hangrögzítő szoftverek általános tulajdonságait. | Ismerje a hangok keletkezését, és az akusztikai alapfogalmakat. Ismerje az analóg és digitális csatornák általános jellemzőit. |
1.9. Hangosítás, közvetítés | Ismerje a hangosítási lánc elemeit, a rádió, a televízió, az internet hangtechnikai közvetítő láncát. | |
1.10. A hangfeldolgozás és a hangmanipuláció eszközrendszere | Ismerje az analóg (lemezvágó, magnetofon) és digitális (DAT, számítógépes munkaállomás) hangrögzítő, lejátszó (CD lejátszó, SACD lejátszó, DVD-A lejátszó, MiniDisk lejátszó), keverő (analóg és digitális keverőasztal) és effekt eszközöket (hangszínszabályozó, szűrő, zengető, |
dinamikaszabályozó). |
2. Munkakörnyezet ismeret
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Személyi és kommunikációs munkakörnyezet a művészeti területen | Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és színházak szervezeti, személyi felépítését, a főbb munkaköröket és a szervezeti hierarchiát. | |
2.2. Személyi és kommunikációs munkakörnyezet a gazdasági területen | Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és színházak szervezeti, személyi felépítését a gazdasági területen. | |
2.3. Tárgyi, technikai munkakörnyezet | Ismerje a film-, rádió-, tv-stúdiók, animációs stúdiók és színházak sematikus műszaki felépítését, a technikai felszereléseket és berendezési tárgyakat. Ismerje a színpadi építészeti és gépészeti elemeket. |
3. Digitális művészeti gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Alapfogalmak | Tudja csoportosítani a szoftvereket (operációs rendszerek, programok). Ismerje az állományok típusait, az adatvédelem és adattömörítés módjait. Ismerje az adatok mozgatásának módjait, a hálózatok működését. | |
3.2. Hang- és képformátumok | Ismerje a hang- és mozgóképtechnikai perifériákat, a hang álló és mozgóképtechnikai szoftverek alkalmazását a gyakorlatban és a munkaállomások általános felépítését, tulajdonságait. Ismerje a hang- és képdigitalizálás eszközeit, a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fajtáit. Ismerje a kép és hang szinkronizálásának módjait (taktjel, időkód). |
3.3. Hang- és képfeldolgozó programok használata | Ismerjen egy hangfeldolgozó programot és tudja gyakorlatban alkalmazni. | Ismerjen egy képfeldolgozó programot, és tudja annak hangfeldolgozó részét használni. |
4.Multimédia gyakorlatok
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Hangok előállítása | Ismerje a természetes keletkezésű hangok jellemzőit. Tudja és ismerje fel a különféle hangforrások és hangszerek hangját. | |
4.2. Munkafolyamatok | Ismerje a rádió, film, televízió, színházi előadások, produktumok előállításának a folyamatát, a workflow-t. | |
4.3. Hangok hallgatása és felismerése | Legyen képes hangok megismerésére, elemzésére, összehasonlítására. | |
4.4. Hangkeverési alapok | Legyen képes alapvető hangforrások felhasználásával hangkeverési feladat elvégzésére. | |
4.5. Vizuális alkotások elemzése | Legyen képes mozgóképet hangtechnikai szempontból tartalmilag elemezni. | |
4.6. Színházi mű elemzése | Legyen képes színházi művet alapfokú dramaturgiai ismeretek felhasználásával hangtechnikai szempontból elemezni. | |
4.7. Klip összeállítás | Legyen képes néhány perces audiovizuális alkotás hangtechnikai stábmunkáját elvégezni egy adott kor érzékeltetésére és bemutatására. | |
4.8. Tanulmány készítése | Legyen képes egy adott kor jegyeinek feldolgozására dolgozat formájában (írás, kép, rajz, hanganyag). |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | Elkészített és leadott munkák eredeti példánya | NINCS | Elkészített és leadott munkák eredeti példánya |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Számítógépes munkaállomás (DAW) | A prezentációhoz számítógépes munkaállomás (DAW), projektor | Számítógépes munkaállomás (DAW) | A prezentációhoz számítógépes munkaállomás (DAW), projektor |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | szoftverlista | szoftverlista | szoftverlista | szoftverlista |
Mikor? | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga évét megelőző tanév végéig |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | Portfólió bemutatása |
60 perc | 120 perc | |
Tesztfeladatok | Interaktív feladat Prózai hanganyag vágása számítógépes munkaállomással | |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a médiaművész munkatevékenységében.
Általános szabályok
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a munkaidő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.
Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel. Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül választhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvert kívánja használni.
A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és a kiválasztott DAW optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken az interaktív feladat teljes idejére.
- Az interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videó fájlokat tartalmaz.
- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang és videó sávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (pl. DVD-R, DVD+R, Blu-ray Disk).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja, mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videó sáv, annyi erőforrás, ami képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető, és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengető-effektprocesszor kiszolgálására, fejhallgató.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Feladatlap I.
Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. A kérdések közül 7-7 kérdés vonatkozik a Hangmester és a Mozgókép- és animációkészítő, valamint 6 kérdés a Színháztechnikus, szcenikus szakma speciális ismereteire. 6 kérdés 1 pont értékű, 11 kérdés 2 pont értékű, 3 kérdés 4 pont értékű, összesen 40 pont szerezhető.
Feladattípusok:
Feleletválasztó feladatok:
- egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- sorrend meghatározása,
- ok-okozati összefüggés keresése,
- igaz-hamis választás.
Feladatlap II.
Interaktív feladat
A feladat egy prózai hanganyag illesztése, illetve vágása. A zenei hanganyag illesztése, vágása komoly vagy könnyűzenei műfajú lehet, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztással, vagy soksávos hanganyag sávjai lehetnek, vagy hangmontázs készítése lehet. A prózai hanganyag valóság vagy fikciós műfajú lehet.
A prózai jellegű feladat elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag lehet. A feladathoz mellékelni kell a nyomtatott szöveget. A munkafájlok száma a hanganyag jellegétől függően lehet egy (pl. riport esetén), vagy több (pl. hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.
A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, illetve vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.
A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési, illetve vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartama a vizsgázó által választott szak szerint változik. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsgarész a hanganyagok bemutatásából, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt szabadon használhatja fel. A vizsgázó a feleletnél a portfólióját mint forrásanyagot használja fel.
A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia.
A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint:
- a választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok,
- az anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint,
- munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.
A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint:
- a választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.
- a választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.
A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint:
- a munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata,
- a munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái,
- a megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje,
- a munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).
Ha a vizsgabizottság a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.
A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. A szóbeli felelet nem értékelhető, ha a vizsgázó nem viszi magával a szóbeli vizsgára eredeti portfólióját.
A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képző intézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A portfólió formája
A portfóliót tartalmazó mappa méretének az A3 (420x210 mm) nagyságú rajzi illetve képi anyag befogadására alkalmas méretűnek kell lennie. A mappa külső oldalán nyomtatott formában 36-os pontszámú félkövér betűkkel fel kell tüntetni a portfoliót készítő vizsgázó nevét. és az "I. Portfolió" szöveget. Az ágazatot, a szakma megjelölését, a képző intézményt és a segítő tanár nevét (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó) valamint a dátumot 16 pont méretű normál betűkkel kell írni. A szöveg stílusa, betűtípusa és a tördelés módja a vizsgázó által választható, de stílusában azonosnak kell lennie az A4 méretű (210x297 mm) "II. Munkanapló" feliratú előlappal.
A portfoliót tartalmazó mappa belső oldalán A4 méretű tartalomjegyzéket kell elhelyezni, amelyben számozva kell szerepelnie a mellékletek felsorolásának: értelemszerűen hanganyagok, adatlapok, rajzok, fotók, szcenárium, storyboard, munkanapló, a szaktanár által kitöltött igazolólap másolata.
A portfólió tartalma
Hangmester szak
- II. Munkanapló előlappal,
- 4 db saját készítésű hanganyag az előírt formátumban, adatlappal,
- 1 db színházi előadás hangszcenáriuma.
Mozgókép- és animációkészítő szak
- II. Munkanapló előlappal,
- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,
- 10 db fotó, vagy fotóetűd (maximum 10 darabos),
- 1 db storyboard, legalább 10 vágás, snitt,
- 5 db munka a következőkből választva: szabadkézi tanulmányrajz, A3 méret (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), vagy szakmai vázlat, tanulmány, A4 méret (ember és környezet, műfaj, hangulat).
Színháztechnikus, szcenikus szak
- II. Munkanapló előlappal,
- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,
- 1 db színpadi szcenárium, legalább 1 felvonás, legalább 10 jelenet, vagy színpadképváltás,
- 5 db munka a következőkből választva: fotó plasztikai előtanulmányokról, A4 méret (színpadkép, makett), vagy szakmai vázlat tanulmány, A4 méret (ember és környezet), vagy szakrajz (díszlet, színpadkép).
A hanganyag
Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmek hangsávjait, és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.
A hanganyag formátuma, formája, időtartama
A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATA). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.
A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)
A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon a következő azonosítóval kell ellátni: a vizsgázó neve, évfolyama, a képző intézmény neve (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó), dátum.
A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.
A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert, vagy koncert sorozat két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, aminek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.
A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:
- A vizsgázó neve,
- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,
- A felvétel címe, szerző(i), előadó(i), helyszíne, időpontja,
- A felvételhez használt berendezések, eszközök listája,
- A felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),
- Utómunka menete és berendezései,
- Készítők, közreműködők,
- A vizsgázó saját szerepe a felvétel során,
- Gyakorlatvezető neve,
- Felvételelemzés (pl. értékelés, személyes vélemény, hibák),
- Helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,
- Megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),
- A vizsgázó aláírása.
A szcenárium
A vizsgázó egy tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.
A storyboard
A vizsgázó egy natúr vagy animált film vagy videó produkció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai instrukciókat is tartalmazni kell (jelenetszámozás, időtartam, cselekmény, dialóg, kamera- és hang-utasítások).
Vizuális munkák
A vizuális munka síkbeli vagy térbeli munka lehet. A síkbeli munka legalább A4 méretű fotó, fotóetűd, A3 méretű szabadkézi tanulmányrajz (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), A4 méretű szakmai vázlat, tanulmány (ember és környezet, műfaj, hangulat), A3 méretű színpadképterv, továbbá fotó, fotóetűd, digitálisan alkotott (rajzolt, festett, renderelt) állókép.
A térbeli munka legalább A4 méretű fotó, vagy fotósorozat plasztikai előtanulmányokról (színpadkép, makett, mintázás, báb), A4 méretű szakmai vázlat tanulmány (ember és környezet), vagy A3 méretű kézi vagy digitális szakrajz (díszlet, színpadelem, színpadkép) illetve 3D modellről renderelt állókép lehet.
A munkanapló
A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket, stábmunka esetén a feladatmegosztást, a vizsgázó szerepét a munka során.
A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.
Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió, vagy portfólió elem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.
A vizsgázónak az elkészült portfóliót és annak csak olvasható digitális adathordozón a digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A szöveges és állókép formátumú anyagokat egyetlen, többoldalas pdf-fájlként összeállítva, a hangi és mozgóképi anyagokat hang-, illetve videófájlként mellékelve kell beadni. Az adathordozókon az adatoknak a vizsgázó nevét és a vizsga dátumát tartalmazó nevű (digitális) mappákban kell lennie. Minden fájlnévnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgázó nevét. A pdf-fájloknak tartalmazniuk kell egy előlapot, amin fel kell tüntetni a portfóliót készítő vizsgázó nevét, a "Portfólió" szöveget, az ágazatot, a szakma megjelölését, a képző intézmény és a segítő tanár nevét (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó), valamint a dátumot. A pdf-fájl második oldalán a bemutatásra szánt hang-, illetve videófájlok felsorolását kell tartalomjegyzékszerűen feltüntetni. Az adathordozók felületén el nem távolítható módon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, az ágazatot, a képző intézmény nevét (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó), a dátumot.
A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képző intézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.
A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.
A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:
- képzőintézmény neve,
- a vizsgázó neve,
- a portfólió tételes tartalma,
- a segítő szaktanár neve,
- a segítő szaktanár aláírása,
- a portfólió leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.
A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot és a portfólió értékelő lapjait a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.
A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett portfóliókat, a digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képző intézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.
Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.
Témakörök:
A vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:
- Hangművészeti, zenei alapismeretek:
- zenei alapismeretek,
- hangforrás és hangszerismeret,
- a hangrögzítés története.
- Munkakörnyezet ismeretek:
- művészeti terület,
- gazdasági terület,
- technikai terület.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti az Általános szabályoknál megadott szempontok alapján.
A portfólió végleges értékelését a vizsgázó szóban feltett kérdésekre adott válaszainak figyelembevételével kell elvégezni.
A hanganyagok értékelése
A hangfelvétel elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. Vizsgálni kell, hogy a hanganyag milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre. A vizsgán további értékelési szempontok is felállíthatók.
A kérdező tanár az adatlapok, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel. A feltett kérdések segítségével meg kell állapítani, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be.
A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni:
A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése)
Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben?
A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából.
A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:
a) a teljes bázisszélességen belül,
b) az oldalak és a "közép" viszonyában,
c) zeneileg, a szólamok arányában.
A hangkép szelektivitása:
a) a szólamok értelmezhetősége,
b) a szólamok dinamikai függetlensége,
c) elfedések.
A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo).
A hangkép mélységi tagoltsága.
A hangzás tisztasága.
A hangforrások jellegének való megfelelés.
Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).
A hanganyagok értékelését, bemutatását lehetőség szerint legalább 6-8 fő befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégezni.
A szcenárium, storyboard értékelése
A vizsgázó a szcenáriumot, storyboardot a prezentáció részeként mutatja be. A kérdező tanár a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.
A vizuális munkák értékelése
A vizsgázó a vizuális munkákat a prezentáció részeként mutatja be. A kérdező tanár a prezentáció során a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.
Ha a vizsgázó nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, vagy nincs tanulói jogviszonyban, és portfóliójához nem tartozik igazolólap, a portfólió tartalmának eredetiségét a vizsga során fokozottan ellenőrizni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
A hanganyagok értékelése a megadott szempontok alapján | 20 pont |
A szcenárium vagy storyboard értékelése | 10 pont |
A vizuális munkák vagy a többi hanganyag értékelése | 20 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
I. Feladatlap | II. Feladatlap | Portfólió bemutatása | |
60 perc | 180 perc | ||
Tesztfeladatok | Interaktív feladat I. Zenei hanganyag vágása számítógépes munkaállomással. | Interaktív feladat II. Prózai hanganyag vágása számítógépes munkaállomással. | |
40 pont | 30 pont | 30 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a hangvágó munkatevékenységében.
Általános szabályok
A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a munkaidő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.
Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel.
Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
- A két interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videó fájlokat tartalmaz.
- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang és videó sávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (pl. DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja, mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videó sáv, annyi erőforrás, ami képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető, és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengetőeffektprocesszor kiszolgálására, fejhallgató.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Feladatlap I.
Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. A kérdések közül 7-7 kérdés vonatkozik a Hangmester és a Mozgókép- és animációkészítő, valamint 6 kérdés a Színháztechnikus, szcenikus szakma speciális ismereteire. 6 kérdés 1 pont értékű, 11 kérdés 2 pont értékű, 3 kérdés 4 pont értékű, összesen 40 pont szerezhető.
Feladattípusok:
Feleletválasztó feladatok:
- egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- sorrend meghatározása,
- ok-okozati összefüggés keresése,
- igaz-hamis választás.
Feladatlap II.
Interaktív feladat I.
A feladat egy komoly vagy könnyűzenei, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztású zenés hanganyag illesztése/vágása, vagy soksávos hanganyag sávjának vagy sávjainak illesztése, illetve vágása, vagy hangmontázs készítése. A feladatban megadott mű kottája jól nyomon követhető, szimfonikus zenekari darabok esetén zongorakivonatot a feladatlap tartalmazza. A feladatban teljes tételek, zenei egységek vagy zeneművek szerepelhetnek, együttes időtartamuk elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc, soksávos hanganyag sávjainak illesztése, illetve vágása esetén legalább 10, legfeljebb 20 sávperc. A feladatok vegyesen komolyzenei, könnyűzenei, soksávos-, illetve montázs jellegűek. A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, illetve vágási feladat részelemeként előfordulhat.
Az elvégzendő feladat valódi illesztési, vágási munkafeladathoz hasonló, ezért a feladatonként legalább 3 megismételt részfelvételből kell a véglegesre editált hanganyagot elkészíteni. A feladatlap tartalmazza a zeneművek kottáját, amiben az ismétlések helye nyomon követhető, és egy editálási listát, ami tartalmazza az illesztendő részek sorrendjét és származási helyét. A feladatban a nyers részfelvételeken lokátor, marker, editálási pont helyek megadásával meg van jelölve az editálandó részek kezdete, és azok a kottában is meg vannak jelölve.
A feladatban legalább 3, legfeljebb 6 illesztési, illetve vágási pont adható meg a nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.
Interaktív feladat II.
A feladat legfeljebb 5.1 csatorna kiosztású prózai valóság vagy fikciós műfajú, elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag vágása, illesztése. A feladathoz mellékelni kell a rögzített szöveget. A munkafájlok a hanganyag jellegétől függően lehet egy (pl. riport esetén), vagy több (pl. hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.
A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.
A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési, illetve vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:
- Hangművészeti, zenei alapismeretek:
- zenei alapismeretek,
- hangforrás és hangszerismeret,
- a hangrögzítés története.
- Munkakörnyezet ismeretek:
- művészeti terület,
- gazdasági terület,
- technikai terület.
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film- és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartama a vizsgázó által választott szak szerint változik. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsgarész a kísérő adatlapok kifejtéséből, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll.
A vizsgázó a feleletnél a portfólióját, mint forrásanyagot használja fel.
A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia:
- A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint.
- A választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok.
- Anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint.
- Munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.
- A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint.
- A választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.
- A választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.
- A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint.
- A munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata.
- A munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái.
- A megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje.
- A munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).
A filmek, multimédia felvételek esetén ki kell térni a forgatókönyvre és az elkészítés módjának ismertetésére.
Ha a vizsgabizottság a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.
A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. A szóbeli felelet nem értékelhető, ha a vizsgázó nem viszi magával a szóbeli vizsgára eredeti portfólióját.
A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képző intézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A portfólió formája
A portfóliót tartalmazó mappa méretének az A3 (420x210 mm) nagyságú rajzi illetve képi anyag befogadására alkalmas méretűnek kell lennie. A mappa külső oldalán nyomtatott formában 36-os pontszámú félkövér betűkkel fel kell tüntetni a portfoliót készítő vizsgázó nevét. és az "I. Portfolió" szöveget. Az ágazatot, a szakma megjelölését valamint a dátumot 16 pont méretű normál betűkkel kell írni. A szöveg stílusa, betűtípusa és a tördelés módja a vizsgázó által választható, de stílusában azonosnak kell lennie az A4 méretű (210x297 mm) "II. Munkanapló" feliratú előlappal.
A portfoliót tartalmazó mappa belső oldalán A4 méretű tartalomjegyzéket kell elhelyezni, amelyben számozva kell szerepelnie a mellékletek felsorolásának: értelemszerűen hanganyagok, adatlapok, rajzok, fotók, szcenárium, storyboard, munkanapló.
A portfólió tartalma
Hangmester szak
- II. Munkanapló előlappal,
- 4 db saját készítésű hanganyag az előírt formátumban, adatlappal,
- 1 db színházi előadás hangszcenáriuma.
Mozgókép- és animációkészítő szak
- II. Munkanapló előlappal,
- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,
- 10 db fotó, vagy fotóetűd (maximum 10 darabos),
- 1 db storyboard (legalább 10 vágás, snitt),
- 5 db munka a következőkből választva: szabadkézi tanulmányrajz, A3 méret (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), vagy szakmai vázlat, tanulmány, A4 méret (ember és környezet, műfaj, hangulat),
- 1 db showreel.
Színháztechnikus, szcenikus szak
- II. Munkanapló előlappal,
- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,
- 1 db színpadi szcenárium (legalább 1 felvonás, legalább 10 jelenet, vagy színpadképváltás),
- 5 db munka a következőkből választva: fotó plasztikai előtanulmányokról, A4 méret (színpadkép, makett), vagy szakmai vázlat, tanulmány A4 méret (ember és környezet), vagy szakrajz (díszlet, színpadkép).
A hanganyag
Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmek hangsávjait, és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.
A hanganyag formátuma, formája, időtartama
A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATA). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.
A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)
A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon azonosítóval kell ellátni (a vizsgázó neve, dátum).
A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.
A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert, vagy koncert sorozat két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, aminek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.
A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:
- A vizsgázó neve,
- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,
- A felvétel címe, szerző(i), előadó(i), helyszíne, időpontja,
- A felvételhez használt berendezések, eszközök listája,
- A felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),
- Utómunka menete és berendezései,
- Készítők, közreműködők,
- A vizsgázó saját szerepe a felvétel során,
- Gyakorlatvezető neve,
- Felvételelemzés (értékelés, személyes vélemény, hibák),
- Helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,
- Megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),
- A vizsgázó aláírása.
A szcenárium
A vizsgázó egy tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.
A storyboard
A vizsgázó egy natúr vagy animált film vagy videó produkció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai instrukciókat is tartalmazni kell (jelenetszámozás, időtartam, cselekmény, dialóg, kamera- és hang-utasítások).
Vizuális munkák
A vizuális munka síkbeli vagy térbeli munka lehet. A síkbeli munka legalább A4 méretű fotó, fotóetűd, A3 méretű szabadkézi tanulmányrajz (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), A4 méretű szakmai vázlat, tanulmány (ember és környezet, műfaj, hangulat), A3 méretű színpadképterv lehet.
A térbeli munka legalább A4 méretű fotó, vagy fotósorozat plasztikai előtanulmányokról (színpadkép, makett), A4 méretű szakmai vázlat tanulmány (ember és környezet), vagy A3 méretű kézi vagy digitális szakrajz (díszlet, színpadelem, színpadkép) lehet.
A showreel
A showreel minimum 2 perc, maximum 4 perc körüli terjedelmű reprezentatív montázs a vizsgázó tanulmányai során készített, a portfólióban nem szereplő munkáiból.
A munkanapló
A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket, stábmunka esetén a feladatmegosztást, a vizsgázó szerepét a munka során.
A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.
Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió, vagy portfólió elem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.
A vizsgázónak az elkészült portfóliót és annak csak olvasható digitális adathordozón a digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A szöveges és állókép formátumú anyagokat egyetlen, többoldalas pdf-fájlként összeállítva, a hangi és mozgóképi anyagokat hang-, illetve videófájlként mellékelve kell beadni. Az adathordozókon az adatoknak a vizsgázó nevét és a vizsga dátumát tartalmazó nevű (digitális) mappákban kell lennie. Minden fájlnévnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgázó nevét. A pdf-fájloknak tartalmazniuk kell egy előlapot, amin fel kell tüntetni a portfóliót készítő vizsgázó nevét, a "Portfólió" szöveget, az ágazatot, a szakma megjelölését, valamint a dátumot. A pdf-fájl második oldalán a bemutatásra szánt hang-, illetve videófájlok felsorolását kell tartalomjegyzékszerűen feltüntetni. Az adathordozók felületén el nem távolítható módon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, az ágazatot, a dátumot.
A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képző intézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.
A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.
A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:
- képzőintézmény neve,
- a vizsgázó neve,
- a portfólió tételes tartalma,
- a segítő szaktanár neve,
- a segítő szaktanár aláírása,
- a portfólió leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.
A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot és a portfólió értékelő lapjait a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.
A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett portfóliókat, a digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képző intézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.
Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti az Általános szabályoknál megadott szempontok alapján.
A portfólió értékelését a vizsgabizottság végzi el a vizsgázó szóban feltett kérdésekre adott válaszainak figyelembevételével.
A hanganyagok értékelése
A hangfelvétel elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. Azt kell vizsgálni, hogy a hanganyag miért szól úgy, ahogy szól. Milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre, stb.
A vizsgabizottság a szaktanári értékelés, az adatlapok, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel. A feltett kérdések segítségével ki kell deríteni, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be.
A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni:
A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése).
Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben?
A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából.
A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:
a) a teljes bázisszélességen belül,
b) az oldalak és a "közép" viszonyában,
c) zeneileg, a szólamok arányában.
A hangkép szelektivitása:
a) a szólamok értelmezhetősége,
b) a szólamok dinamikai függetlensége,
c) elfedések.
A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo).
A hangkép mélységi tagoltsága.
A hangzás tisztasága.
A hangforrások jellegének való megfelelés.
Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).
A hanganyagok értékelését, bemutatását lehetőség szerint legalább 6-8 fő befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégezni.
A szcenárium, storyboard értékelése
A vizsgázó a szcenáriumot, storyboardot a prezentáció részeként mutatja be. A vizsgabizottság a szaktanári értékelés, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.
A vizuális munkák értékelése
A vizsgázó a vizuális munkákat a prezentáció részeként mutatja be. A vizsgabizottság a prezentáció során a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.
Ha a vizsgázó nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, vagy nincs tanulói jogviszonyban, és portfóliójához nem tartozik igazolólap, a portfólió tartalmának eredetiségét a vizsga során fokozottan ellenőrizni kell.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
A hanganyagok értékelése a megadott szempontok alapján | 20 pont |
A szcenárium vagy storyboard értékelése | 10 pont |
A vizuális munkák vagy a többi hanganyag értékelése | 20 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
7. Az R. Melléklet ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 582 01 Épületgépész technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai kifejezőkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Szakmai kifejezőkészség | Tudja a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon alkalmazni. | Tudja a szakmai fogalmak jelentésváltozatait megkülönböztetni. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag | Legyen képes a logikusan felépített szakmai | Tudja a szakmai kommunikációját mind |
bemutatása, értelmezése | kommunikációra. Tudjon következeteseket levonni és helyesen tudja alkalmazni a szakmai kifejezéseket. Legyen képes az elvégzendő feladatot megérteni. | tartalmi, mind logikai szempontoknak megfelelően helyesen felépíteni. Legyen képes a szaknyelv helyes alkalmazására. Tudja az elvégzendő feladatot a munkatársakkal is megértetni. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a kérdező tanár által feltett kérdéseket megérteni, s a lényegre törő válaszadásra. Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások megértésére. | Legyen képes a vizsgabizottság által feltett kérdések megértésére, s a pontos válaszadásra. Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások kiadására. |
2. Műszaki rajz olvasási és készítési készség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Műszaki rajz olvasása, értelmezése | Legyen képes olvasni és értelmezni a műszaki rajzokat. Legyen tisztában az épületgépészetben használt jelekkel, jelölésekkel. | Legyen képes a műszaki rajzok alkotó értelmezésére, szabadkézi vázlatokkal az épületgépészetben használt jelölések alkalmazásával. |
2.2. Csőhálózati vázlat rajzkészítési készség | Képes legyen műszaki rajzot készíteni. | Rendelkezzen műszakirajz-készítési készséggel. Legyen képes elkészíteni egy konkrét csőhálózat vázlatrajzát. |
2.3. Kapcsolási vázlatkészítési készség | Legyen képes szakáganként egyszerű kapcsolási vázlatok elkészítésére, a vázlatról anyagjegyzék készítésére. | Legyen képes szakáganként külön egyszerű kapcsolási vázlatról szakáganként anyagjegyzék elkészítésére, anyagköltség kiszámolására. |
3. Gyakorlatias feladatértelmezés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. A feladatok értelmezése | Legyen képes megérteni a feladat szövegét. | Legyen képes a megértett feladatot munkatársaival is megértetni. |
3.2. A feladatok gyakorlatba való átültetése | Legyen képes ismertetni, hogyan végezné el a kiadott feladatot a feladatban leírt eszközökkel. | Tudja megfogalmazni, hogyan végezné el az adott feladatot. Legyen képes a teljes munkafolyamat ismertetésére. |
3.3. Számítógépes ismeretek | Ismerje az épületgépészetben használt programokat, háttéranyagokat. | Tudja alkalmazni a megismert épületgépészeti programokat, valamint legyenek ismeretei az interneten elérhető háttéranyagokról. |
4. Pontosság, kézügyesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Pontosság | Legyen képes a szakágának megfelelő szakmai előírásokban, műszaki tervekben megfogalmazott pontosság betartására. | Legyen képes a szakterületen, a szakmai dokumentumokban meghatározott, pontosságra vonatkozó előírások betartására. |
4.2. Kézügyesség | Legyen képes a tevékenységének megfelelő kivitelezési munkák elvégzésének ismertetésére. | Legyen képes a szakiparának megfelelő műszaki eszközök használatának ismertetésére. |
4.3. Hibaelhárítás | Legyen képes a felmerülő szakági problémák megoldására. | Legyen képes a szakterületen előforduló problémák megelőzésére. |
5. Körültekintés, elővigyázatosság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Gyakorlati feladatok esetén körültekintő | Tudja megfogalmazni, hogy munkavégzés | Legyen képes ismertetni, hogy munkavégzés |
munkavégzés | közben mire kell figyelnie. Legyen képes a munkatársaival együtt dolgozni, a saját feladatait kellő megfontoltsággal végezni. | közben mire kell figyelnie. Legyen képes a kiadott munkát felelősséggel elvégezni mind egyénileg, mind csoportban. |
5.2. Munkabiztonsági előírások | Ismerje a munkabiztonsági követelményeket. Legyen képes ismertetni a munkaterület balesetvédelmére és tűzvédelmére vonatkozó előírásokat. Ismerje a munkavégzés környezetkárosító hatásait. | Legyen képes megfogalmazni a munkaterület balesetvédelmére és tűzvédelmére vonatkozó előírások ismeretanyagát. Lehetőségei szerint tudja csökkenteni a munkavégzés környezetkárosító hatásait. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Csőszerelés előkészítése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Csőszerelés előkészítése elméletben | ||
1.1.1. Épületgépészeti mérőeszközök, mértékegységek, műszerhasználat | Tudja alkalmazni az épületgépészeti mérőeszközöket, szerszámokat, mértékegységeket. | Legyen képes ismertetni az épületgépészeti mérőeszközöket, szerszámokat, mértékegységeket. |
1.1.2. Mérés, ellenőrzés, tűrés | Ismerje a mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait. | Legyen képes ismertetni a mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait. |
1.1.3. Fémmegmunkálás | Tudja ismertetni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáinak alkalmazását. | Legyen képes ismertetni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. |
1.1.4. Csőszerelés folyamatainak ismerete | Ismerje a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. Tudja ismertetni a forgács nélküli hidegalakítás, vágás, kézi és kisgépes forgácsolás, hűtés, kenés alkalmazását. | Legyen képes ismertetni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. Tudja ismertetni a forgács nélküli hidegalakítást, vágást, forgácsolást, hűtést, kenést. |
1.1.5. Anyagtulajdonságok | Ismerje a fémes anyagok és műanyagok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságokat. | Legyen képes ismertetni a fémes anyagok és műanyagok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságokat, csövek anyagjellemzőit. |
1.2. Csőszerelés előkészítése a gyakorlatban | ||
1.2.1. Munkafolyamatok készítése, szerelő kőműves munkák | Ismerje az egyszerű fém alkatrészek készítését. Ismerje a tartószerkezet szerelését kézi kisgépes eljárások alkalmazásával. Ismerje a szerelő kőműves munkák, faláttörés, födém átfúrás, horony-falvésés műveleteit. Ismerje a csőrögzítés készítését falhoronyba és szabadon szerelve. Ismerje az épületgépészeti csőrögzítések elhelyezését. | Legyen képes ismertetni egyszerű fém alkatrész készítését. Legyen képes ismertetni tartószerkezet készítését kézi kisgépes eljárások alkalmazásával. Legyen képes ismertetni szerelő-, kőművesmunkák, faláttörés, födémátfúrás, horonyfalvésés elvégzését. Legyen képes ismertetni a csőrögzítés készítését falhoronyba. Legyen képes ismertetni az épületgépészeti csőrögzítések, függesztések elhelyezését. |
2. Vezetékhálózat kialakítása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Vezetékhálózat kialakítása elméletben | ||
2.1.1. Acélcső, vörösrézcső, műanyagcső, csőalakítás | Ismerje az acélcső-megmunkálás, az acélcsövek hideg- és meleg hajlítási eljárásait, számítását. Ismerje a vörösréz csővezetéken és a műanyag csővezetéken a csőalakítási eljárásokat. | Legyen képes ismertetni az acélcső- megmunkálást, a csőalakítás technológiáját, az acélcsövek hideg- és meleghajlítási eljárásait, számítását. Legyen képes ismertetni a vörösréz vezetéken, illetve műanyag csövön csőalakítást. |
2.1.2. Menetkészítés ismérvei | Ismerje a menetes csőkötés készítésének technológiáját, szerszámait, a menetmetszést és a menetes furat készítését és alkalmazását. Tudja megfogalmazni, hogyan kell elvégezni a menetmetszést csőre, kézi és gépi menetmetsző szerszámmal. | Legyen képes ismertetni a menetes csőkötés készítésének technológiáit, szerszámait, a menetvágást és menetes furat készítését. Ismerje a kézi és gépi szerszámok használatát. |
2.1.3. Kötés típusai | Ismerje a menetes oldható csőkötéseket: metrikus és a gázmenet (Whitworth). Ismerje - a karimás kötéseket és - a tokos kötéseket. Ismerje a hegesztett acélcsövek kötéseit. Ismerje a vörösrézcső kötéseinek: lágyforrasztás, keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés készítését. Ismerje a műanyagcső hegesztését és egyéb kötéseinek: szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés készítését. | Legyen képes ismertetni az oldható kötések és helyzetbiztosító elemek, csavar-, tengely- és csőkötés elemeit, technológiáit. Legyen képes ismertetni a menetes kötések: metrikus és a gázmenet (Whitworth) jellemzőit. Tudja a karimás kötések és a tokos kötések készítésének feltételeit, alkalmazhatóságukat, készítésüket. Legyen képes ismertetni a nem oldható kötések elemeit, technológiáit. Tudja ismertetni a vörösrézcső kötéseinek: lágyforrasztás, keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés készítését. Tudja a műanyagcső-hegesztést és egyéb kötéseket: szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés készítését. |
2.1.4. Hőtágulás, tömítés, korrózióvédelem | Ismerje a lineáris és térfogati hőtágulás, hőtágulás-kiegyenlítés elvét. Ismerje a tömítőanyagokat. Ismerje a korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásainak alkalmazását, és a szigetelést. | Legyen képes ismertetni a lineáris és térfogati hőtágulás, hőtágulás-kiegyenlítés elvét. Legyen képes ismertetni a tömítőanyagokat, jellemzőiket, s velük szemben támasztott követelményeket. Tudja megfogalmazni a korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásait, szigetelést. |
2.2. Vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban | ||
2.2.1. Hegesztett kötések készítése | Ismerje a hegesztett kötések készítését gázhegesztéssel. Ismerje a hegesztett kötések készítését ívhegesztéssel. Ismerje a műanyagcsövek hegesztését tompa és tokos eljárásokkal. | Legyen képes ismertetni általános minőségű hegesztett kötés készítését kézi gázhegesztéssel. Legyen képes ismertetni általános minőségű hegesztett kötés készítését ívhegesztéssel. Legyen képes ismertetni műanyagcső hegesztését különféle eljárásokkal. |
2.2.2. Csőkötés készítése nem hegesztéssel | Ismerje a csőmenet készítését kézi és gépi úton. Ismerje a menetes csőkötés készítését menetes idomokkal. | Legyen képes ismertetni csőmenet készítését kézi és gépi úton. Legyen képes ismertetni menetes csőkötés készítését menetes |
Tudja megfogalmazni, hogyan kell elvégezni a csőkötések készítését lágy- és keményforrasztással. | idomokkal. Legyen képes ismertetni nem oldható kötések készítését (szegecs, ragasztott). Legyen képes ismertetni csőkötés készítését lágy- és keményforrasztással. |
3. Csőhálózat üzembe helyezése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek | ||
3.1. 1. Csőhálózat alapismeretek | Legyen képes ismertetni a csőhálózat mérési műveleteinek lényegét. Ismerje a csőhálózat belső tisztítás, mosatást. Ismerje a nyomáspróbát, és tudja megfogalmazni, hogyan ellenőrizze a csőhálózat tömörséget. | Legyen képes ismertetni a csőhálózat mérési és beszabályozási műveletek alapjait. Ismertesse a csőhálózat belső tisztításának, mosatásának előírásait. Tudja ismertetni a nyomáspróbát, legyen képes ellenőrizni a tömörséget. Legyen képes ismertetni az üzembe helyezés dokumentációit. |
4. Épületgépészeti alapfogalmak
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Épületgépészeti alapfogalmak elmélete | ||
4.1.1. Hőtani alapfogalmak | Ismerje a hőtani alapfogalmakat, tudja meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet. Ismerje a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalmát, számítását. Ismerje az alapvető hőtani számítási feladatokat. Tudja kalkulálni a melegítés, hűtés hőigényét. | Legyen képes ismertetni a hőtani alapfogalmakat, legyen képes meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet. Tudja ismertetni a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalmát, számítását. Legyen képes elvégezni alapvető hőtani számítási feladatokat. |
4.1.2. Tüzeléstechnikai alapfogalmak | Ismerje a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés feltételeit, a tüzelőanyag megfelelő elégetéséhez szükséges levegőellátást, és az égéstermék összetételét. | Legyen képes ismertetni és meghatározni a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés feltételeit, a tüzelőanyag, a levegőellátás, égéstermék összetételét. |
4.1.3. Nyomás fajtái, definíciói | Ismerje és tudja értelmezni a nyomást, légköri nyomást, túlnyomást, abszolút nyomást, vákuumot, hidrosztatikai nyomást. | Legyen képes ismertetni a nyomást, a légköri nyomást, a túlnyomást, az abszolút nyomást, a vákuumot, a hidrosztatikai nyomást, s az összefüggéseket értelmezni. |
4.1.4. Áramlástani ismeretek | Legyen képes alkalmazni az áramlástani ismereteket, az áramlást változó keresztmetszetű vezetékben, áramlási sebességet, térfogatáramot, tömegáramot, a folytonossági törvényt, a statikus, dinamikus nyomást. Legyen képes kiszámítani alapvető áramlástani feladatokat: keresztmetszetet, sebességet, térfogatáramot. | Legyen képes ismertetni az áramlástani fogalmakat. Tudja alkalmazni az áramlástani törvényeket folyadék és gáz esetén. Legyen képes a csővezetékek áramlástani méretezésére. |
4.1.5. Ellenállás fogalma | Ismerje az alaki és súrlódási ellenállások fogalmát, legyen képes meghatározni nagyságukat. | Legyen képes ismertetni az alaki és súrlódási ellenállások fogalmát, legyen képes meghatározni nagyságukat folyadék és gáz esetén. |
4.2. Épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata | ||
4.2.1. Mérési, számítási gyakorlatok | Ismerje a csővezetékek nyomását és tudja számítani az ellenállását. | Legyen képes kiszámítani a csővezetékek nyomását és ellenállását. |
4.2.2. Hőmérsékleti, hőszükségleti feladatok | Ismerje a hőszükséglet számítás alapjait. | Legyen képes a rendelkezésre álló adatokból elvégezni adott zárt tér hőszükséglet- számítását. |
5. Épületgépészeti dokumentációk
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Épületgépészeti dokumentációk elmélete | ||
5.1.1. Épületgépészeti dokumentációk | Ismerje az épületgépészeti dokumentációk tervjelképeit. Ismerje a csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását szakáganként. Ismerje az alaprajzot, a helyszínrajzot, függőleges csőtervet. Legyen képes értelmezni a műszaki leírást. | Legyen képes ismertetni az épületgépészeti dokumentációk tervjelképeit. Legyen képes ismertetni a csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását szakáganként. Tudja ismertetni az alaprajzot, a függőleges csőtervet. Legyen képes ismertetni a műszaki leírást, s a költségvetés készítését. |
5.2. Épületgépészeti dokumentációk gyakorlata | ||
5.2.1. Épületgépészeti dokumentációk értelmezése | Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációkat. Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat. Legyen képes bemutatni és értelmezni egy családi ház épületgépészeti tervét. | Legyen képes értelmezni az épületgépészeti tervdokumentációkat. Legyen képes bemutatni szakáganként gépkönyveket, szabványokat, műszaki táblázatokat, gyártmánykatalógusokat. Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat. |
5.2.2. Kapcsolási vázlatok, költségvetés készítése | Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleit, legyen képes értelmezni a műszaki adatokat, valamint legyen képes szakáganként kapcsolási vázlatokat készíteni. Legyen képes anyagjegyzéket készíteni. | Legyen képes értelmezni adott munkatípushoz tartozó dokumentációkat. Legyen képes ismertetni az épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleit, értelmezni a műszaki adatokat, valamint szakáganként kapcsolási vázlatokat készíteni. Legyen képes költségvetést készíteni. |
5.2.3. Munkahelyi dokumentációk, számítógép használat | Ismerje, tudja vezetni a munkalapot, karbantartási naplót, építési naplót, felmérési naplót. Rendelkezzen számítógépes felhasználói ismeretekkel. Ismerje az interneten elérhető épületgépészeti | Legyen képes munkalapot, karbantartási naplót, építési naplót, felmérési naplót, átadási, üzembehelyezési dokumentációt, jegyzőkönyvet készíteni. Legyen képes számot adni az épületgépészeti |
gyártmánykatalógusokat, tervezési segédleteket. | nyomtatványok és jegyzőkönyvek kitöltéséről szóban. Legyen képes ismertetni az épületgépészetben használt méretezési és költségvetési programok főbb funkcióit. |
6. Épületgépészeti rendszerelemek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
6.1. Épületgépészeti rendszerelemek ismerete | ||
6.1.1. Szelepek, csapok, tolózárak, tartályok ismerete | Ismerje a szelepek, csapok, tolózárak fajtáit, részeit, jelképeit, működésük jellemzőit, beépítési lehetőségeit. Ismerje a biztonsági szelepek, szerelvények feladatait, működési elvét. Ismerje a tartályok jellemzőit. | Legyen képes ismertetni a szelepek, csapok, tolózárak fajtáit, részeit, jelképeit, működésük jellemzőit, beépítési lehetőségeit. Legyen képes ismertetni a biztonsági szelepek, szerelvények feladatait, működési elvét. Legyen képes ismertetni a tartályok jellemzőit. |
6.1.2. Hőtermelő berendezések | Ismerje a hőtermelő berendezések szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag szerint. Ismerje a levegőellátás, égéstermék elvezetés megoldásait. | Legyen képes ismertetni a hőtermelő berendezések elhelyezési lehetőségeit, szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag szerint. Legyen képes ismertetni a levegőellátás, égéstermék-elvezetés megoldásait. |
7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
7.1. Munkaterület munkavédelme | ||
7.1.1. Baleset és munkahelyi baleset alapfogalmai | Ismerje a baleset és a munkahelyi baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtáit. | Legyen képes ismertetni a baleset és a munkahelyi baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtáit. |
7.1.2. Munkahelyi biztonsági jelzések ismerete | Ismerje a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket, biztonsági és egészségvédelmi jelzést, biztonsági színek jelentését. | Legyen képes ismertetni a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket, a biztonsági és egészségvédelmi jelzést, a biztonsági színek jelentését, az állandó jelzéseket, az időszakos jelzéseket. |
7.1.3. Épületgépészeti berendezések biztonsági rendszerei, anyagmozgatás, tárolás | Ismerje a nyomástartó berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényeit. Ismerje a magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőjárdák biztonságtechnikai előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt. Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait. Ismerje a munkavégzés során, valamint a telephelyen használt anyagok, eszközök biztonságos tárolását. | Legyen képes ismertetni az épületgépészeti berendezéseken alkalmazott biztonsági rendszereket. Legyen képes ismertetni a nyomástartó berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényeit. Legyen képes ismertetni a magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőjárdák biztonságtechnikai előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt. |
7.2. Tűz elleni védekezés | ||
7.2.1. Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök | Ismerje a tűzoltás módjait, tűzoltó eszközöket, az éghető anyag eltávolításán alapuló módot, az oxigén elvonásán alapuló módot, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási módot. Ismerje a tüzelő- és fűtőberendezések működtetésének tűzvédelmi előírásait. Ismerje a nyílt lánggal végzett munkavégzés biztonságtechnikáját. Ismerje a gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásait. | Legyen képes ismertetni a tűzoltás módjait, tűzoltó eszközöket, az éghető anyag eltávolításán alapuló módot, az oxigén elvonásán alapuló módot, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási módot. Legyen képes ismertetni a tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének, működtetésének tűzvédelmi előírásait. Legyen képes ismertetni a gázhegesztés biztonsági előírásait, az ívhegesztés biztonsági előírásait. Ismerje az anyagok éghetőségét. |
7.3. Környezetvédelem | ||
7.3.1. Hulladékok kezelése, fajtái | Ismerje a hulladékok kezelését, a hulladékok szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését, átmeneti tárolását, hulladékok elszállítását, hulladékok feldolgozását, | Legyen képes ismertetni a hulladékok kezelését, a hulladékok szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését, átmeneti tárolását, hulladékok elszállítását, |
hulladékok végleges elhelyezését. | hulladékok feldolgozását, hulladékok végleges elhelyezését. | |
7.3.2. Épületgépészeti munkafolyamatok környezetkárosító hatásai, megelőzésük | Ismerje az épületgépészeti munkafolyamatoknál a veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedéseket. | Legyen képes ismertetni az épületgépészeti munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedéseket. |
8. Elektrotechnika
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
8.1. Elektrotechnika alapjai | ||
8.1.1. Elektrotechnikai alapfogalmai | Ismerje az elektrotechnikai alapfogalmakat. | Legyen képes ismertetni az elektrotechnikai alapfogalmakat. |
8.1.2. Elektromos jelenségek és azok okai | Ismerje a villamos feszültség, a villamos áram, villamos teljesítmény fogalmát. Ismerje a villamos áram hatásait. Ismerje az áramnemek jellemzőit. Ismerje az egyszerű villamos áramkört. | Legyen képes ismertetni a villamos feszültség, a villamos áram fogalmát. Legyen képes ismertetni a villamos áram hatásait. Legyen képes ismertetni az áramfajtákat, típusait. Legyen képes ismertetni a villamos áramkört. |
8.2. Villamos mérések | ||
8.2.1. Méréstechnikai alapismeretek, mérőműszerek | Ismerje a méréstechnikai alapokat. Ismerje az elektromechanikus mérőműszereket és elektronikus mérőműszereket. | Legyen képes ismertetni a méréstechnikai alapokat. Legyen képes ismertetni az elektromechanikus mérőműszereket és elektronikus mérőműszereket. Legyen képes dokumentációt készíteni a mérésekről. |
9. Irányítástechnika
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
9.1. Vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek | ||
9.1.1. Irányítástechnikai alapfogalmak | Ismerje az irányítástechnikai alapfogalmakat, az irányítástechnikai szerveket, tagokat. | Legyen képes ismertetni az irányítástechnikai alapfogalmakat. Legyen képes ismertetni az irányítástechnikai szerveket, tagokat, berendezéseket. |
9.1.2. Irányítástechnika, folyamatábrák ismerete | Ismerje a számítógéppel támogatott technológiákat. | Legyen képes ismertetni a számítógéppel támogatott technológiákat. |
9.2. Vezérlés- és szabályozástechnika | ||
9.2.1. Szabályozó és vezérlőkörös készülékek szerelése | Ismerje a szabályozó körök készülékeinek szerelését. Ismerje a vezérlőkörök készülékeinek szerelését. | Legyen képes ismertetni a szabályozó körök készülékeinek szerelését. Legyen képes ismertetni vezérlőkörök készülékeinek összehangolását. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
180 perc | 15 perc | ||
Feladatlap | "A" és "B" altétel kifejtése | ||
Rövid választ igénylő | Számítást igénylő | Kifejtést igénylő | |
feladatok | feladatok | feladatok | |
40 pont | 30 pont | 30 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt. A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból és igaz-hamis állításos feladatokból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
A tesztfeladatok állításokból állnak. A vizsgázónak minden állítást meg kell ítélnie, és megjelölni, hogy helytálló vagy nem helytálló az adott állítás. A helyesen megítélt állítások után jár pont.
Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamisat szakmailag indokolni kell.
Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, táblázatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll, másik része egyszerű számítási feladat (épületgépészeti alapszámítások), harmadik része egy-egy feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése, fogalommeghatározása, egyszerű ábrázolása (vázlat).
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:
- Csőszerelés előkészítése:
- csőszerelés előkészítése elméletben.
- Vezetékhálózat kialakítása:
- vezetékhálózat kialakítása elméletben.
- Csőhálózat üzembe helyezése:
- csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek.
- Épületgépészeti alapfogalmak:
- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,
- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.
- Épületgépészeti dokumentációk:
- épületgépészeti dokumentációk elmélete,
- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.
- Épületgépészeti rendszerelemek:
- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.
- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:
- munkaterület munkavédelme,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem.
- Elektrotechnika:
- elektrotechnika alapjai,
- villamos mérések.
- Irányítástechnika:
- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,
A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az általános és részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott, "A" és "B" altétel kifejtéséből áll. Az egyes altételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, az altételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli tétel két altételből áll. A vizsgázónak mindkét altételből húznia kell egyet.
Témakörök
"A" altétel
- Csőszerelés előkészítése:
- csőszerelés előkészítése elméletben,
- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.
- Vezetékhálózat kialakítása:
- vezetékhálózat kialakítása elméletben,
- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.
- Csőhálózat üzembe helyezése:
- csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek.
- Épületgépészeti alapfogalmak:
- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.
- Épületgépészeti dokumentációk:
- épületgépészeti dokumentációk elmélete,
- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.
- Épületgépészeti rendszerelemek:
- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.
"B" altétel
- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:
- munkaterület munkavédelme,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem.
- Elektrotechnika:
- elektrotechnika alapjai,
- villamos mérések.
- Irányítástechnika:
- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" altétel | "B" altétel | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód. | 2 pont | 1 pont | 3 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése. | 26 pont | 18 pont | 44 pont |
Szaknyelv alkalmazása. | 2 pont | 1 pont | 3 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont | 20 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 20 perc |
Feladatlap | Egy tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra (adatok, táblázatok) van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:
- Csőszerelés előkészítése:
- csőszerelés előkészítése elméletben.
- Vezetékhálózat kialakítása:
- vezetékhálózat kialakítása elméletben.
- Csőhálózat üzembe helyezése:
- csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek.
- Épületgépészeti alapfogalmak:
- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,
- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.
- Épületgépészeti dokumentációk:
- épületgépészeti dokumentációk elmélete,
- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.
- Épületgépészeti rendszerelemek:
- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.
- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:
- munkaterület munkavédelme,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem
- Elektrotechnika:
- elektrotechnika alapjai
- villamos mérések.
- Irányítástechnika:
- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az írásbeli feladatok típusai és arányuk:
- szöveges feladatok 50%,
- tesztfeladatok 25%,
- számítási példák 25%.
Tesztjellegű feladatok:
Feleletválasztó feladatok:
- egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- sorrend meghatározása,
- ok-okozati összefüggés keresése,
- igaz-hamis választás. Feleletalkotó feladatok:
- rövid válasz (meghatározás),
- ábrafelismerés, ábraelemzés,
- több jellemző felsorolása, megnevezése,
- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),
- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,
- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,
- ok-okozati összefüggések felismerése,
- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- ismertetés,
- felsorolás,
- rövid kifejtés,
- fogalom-meghatározás,
- folyamatleírás,
- esettanulmány értelmezése megadott szempontok szerint.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témakörök számonkérésére irányul:
- Csőszerelés előkészítése:
- csőszerelés előkészítése elméletben,
- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.
- Vezetékhálózat kialakítása:
- vezetékhálózat kialakítása elméletben,
- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.
- Csőhálózat üzembe helyezése:
- csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek.
- Épületgépészeti alapfogalmak:
- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.
- Épületgépészeti dokumentációk:
- épületgépészeti dokumentációk elmélete,
- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.
- Épületgépészeti rendszerelemek:
- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.
- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:
- munkaterület munkavédelme,
- tűz elleni védekezés,
- környezetvédelem.
- Elektrotechnika:
- elektrotechnika alapjai,
- villamos mérések.
- Irányítástechnika:
- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek.
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott egy tétel kifejtésével ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az épületgépészeti szakági feladatok magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 5 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
8. Az R. Melléklet KOHÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"KOHÁSZATI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a X. Kohászat ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 521 04 Kohászati technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására. | Legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes önálló előadásmódra a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
2. Ismeretek helyén való alkalmazása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Konvertáló képesség | Legyen képes a meglévő tudás átalakításával új ismeretek alkalmazására. | Tudja összekötni az elméletben elsajátított ismereteket a gyakorlati alkalmazásokkal. |
2.2. Logikai képesség | Legyen képes a meglévő információk közötti összefüggések felismerése. | Legyen képes a meglévő információk közötti összefüggések felismerése és tudja alkalmazni az adott feladathoz. |
2.3. Kombinatív képesség | Legyen képes a meglévő információk alapján a lehetőségek számbavételére. |
3. Rendszerező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Elvonatkoztatás képessége | Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerésére. | |
3.2. Lényegkiemelés | Legyen képes a lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Kohászati alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Öntészeti alapismeretek | Ismerje a fémek olvasztásának és megszilárdulásának törvényszerűségeit, öntészeti ötvözeteket. Ismerje forma- és magkészítés alapjait, anyagait. | |
1.2. Mintakészítési alapismeretek | Ismerje öntőminta készítés törvényszerűségeit, az öntőminták anyagait. | |
1.3. Kohászati alapanyagok | Legyen képes ismertetni a kohászatban és öntészetben használt fémek, ércek, ötvözőelemek, gyártási és vásárolt hulladékok tulajdonságait és hatásukat a gyártási folyamatok paramétereire. | |
1.4. Kohászati segédanyagok | Legyen képes ismertetni a kohászati és öntészeti technológiákban alkalmazott salakképző anyagok, fémtisztító, gáztalanító, szemcsefinomító és nemesítő anyagok tulajdonságait és hatásukat a technológiai folyamatok paramétereire. | |
1.5. Tűzállóanyagok | Ismerje a kohászati és öntészeti technológiákban alkalmazott hőálló, tűzálló és szigetelő anyagok fajtáit és alkalmazási területeit. |
1.6. Kohászati folyamatok fizikai-kémiai alapjai | Ismerje a piro- és hidrometallurgiában alkalmazott folyamatok fizikai-kémiai alapjait, törvényszerűségeit. Ismerje az oxidációs és redukciós folyamatok elméletét és alkalmazásukat a gyakorlatban. | |
1.7. Tüzeléstan | Ismerje a kohászatban és öntészetben használatos energiahordozók fajtáit, jellemzőit felhasználási területeit. | |
1.8. Fémtani alapismeretek | Ismerje a színfémek és ötvözetek fémtani jellemzőit, kristályosodási és kristálytani alapfogalmait. Ismerje a hőkezelés és a képlékenyalakítás hatásait a kristályszerkezetre és a mechanikai tulajdonságokra. | |
1.9. Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapok | Ismerje a kohászatban és öntészetben alkalmazott, elektrotechnikai elveken alapuló eljárások, megoldások elméleti alapjait és gyakorlati megvalósításait. Ismerje az elektrotechnikai elveken alapuló irányítás- és vezérléstechnika alapjait. Ismerje a folyadékok és gázok áramlásának törvényszerűségeit és összefüggéseit a technológiai paraméterekkel. Ismerje a hidraulikus és pneumatikus irányítás- és vezérléstechnika alapjait. | |
1.10. Mechanikai alapismeretek | Ismerje a fémek és ötvözetek jellemző mechanikai tulajdonságait és mérésük elveit. | |
1.11. Elektrokémiai ismeretek | Ismerje a fémek és ötvözetek elektrokémiai előállításának elméletét és gyakorlatát. Ismerje a galvanizálási, fémpolírozási technológiákat. |
2. Kohászati géptan
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Műszaki rajz, ábrázolástechnhika, | Ismerje a műszaki életben használatos szabványos rajztani alapfogalmakat, jelöléseket, a műszaki rajz | Legyen képes egyszerű és összetett testeket ábrázolni axonometrikus ábrázolás és vetületi ábrázolás szabályai |
általános géptani alapismeretek | olvasás alapjait. Ismerje a számítógépes rajzszerkesztés alapelveit. Ábrázoló geometriai alapismeretek. Ismerje az egyszerű és összetett testek ábrázolási módjait axonometrikus ábrázolás, vetületi ábrázolás. Ismerje a síkok, nézetek, metszetek fogalmát. Ismerje a műszaki rajz- és dokumentációkészítés szabályait. Ismerje a gépelemek szabványos ábrázolásainak, jelöléseinek alapjait. Ismerje az összeállítás rajz készítés alapjait. | szerint. Ismerje a gépelemek szabványos ábrázolásainak, jelöléseinek alapjait, legyen képes egyszerű gépelemeket szabványi előírásoknak megfelelően ábrázolni. |
2.2. Kohászati üzemek gépi berendezései | Ismerje a kohászati és öntészeti üzemek anyagmozgató, energiaellátó, légtechnikai és környezetvédelmi berendezéseit. | |
2.3. Színesfémolvasztó berendezések | Ismerje a fémhulladék aprító és osztályozó berendezések működését, a fémolvasztó kemencék típusait, energiaellátását és működését. | |
2.4. A vas- és acélgyártás olvasztóberendezései | Ismerje a nagyolvasztó és kiszolgáló berendezéseit és működésüket. Ismerje az acélgyártó kemencéket. Ismerje a különleges acélminőségek előállításának berendezéseit és a folyamatos öntőművet. | Legyen képes ismertetni a nagyolvasztó és kiszolgáló berendezéseit és működésüket. Legyen képes ismertetni az acélgyártó kemencéket és működésüket. Legyen képes ismertetni a folyamatos öntőművet és működését. |
2.5. Erőgépek, erőátviteli berendezések, gépkönyv, kezelési és karbantartási utasítás, üzemeltetési napló | Ismerje a belsőégésű motorok, elektromotorok működésének, felépítésének alapjait. Ismerje az elektromos, pneumatikus és hidraulikus hálózatok alapjait. Ismerje a kohászati és öntödei gépek, berendezések gépkönyveinek felépítését, tartalmi ismérveit. Ismerje a kohászati és öntödei gépek kezelési utasításait. Ismerje a napi és időszakos karbantartási utasítások alapelemeit. Ismerje a meghibásodások és javítások dokumentálásának alapjait. |
Ismerje a kohászati és öntödei gépek műszaknaplóinak tartalmi és formai követelményeit, vezetésük rendjét és felelőseit. Ismerje az időszakos hatósági ellenőrzések és felülvizsgálatok alap elveit. | ||
2.6. Emelő- és rakodógépek, energiaellátó rendszerek | Ismerje az emelő- és rakodógépek típusait, felépítésüket, működésüket. Ismerje a teher rögzítésének, emelésének és mozgatásának speciális szabályait. Ismerje az emelőgép napló vezetésének szabályait. Ismerje az emelő- és rakodógépek energiaellátását, energiaforrásait. | |
2.7. Hengersorok gépi berendezései | Ismerje a hengersorok gépi berendezéseit és kiegészítő berendezéseit. | |
2.8. A kovácsolás gépi berendezései | Ismerje a gépi kovácsolás alap és kiegészítő berendezéseit, szerszámait. | Legyen képes ismertetni a gépi kovácsolás alap és kiegészítő berendezéseit, szerszámait. |
3. Fémek és ötvözetek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Alumínium és ötvözetei | Ismerje a timföldgyártás, speciális timföldek előállításának alapjait. Ismerje a korund előállítását. Ismerje az alumínium kohászatának elméletét. Ismerje az öntészeti és alakítható alumínium ötvözetek és tulajdonságait. | |
3.2. Réz és ötvözetei | Ismerje a réz kohászatának elméletét. Ismerje a rézötvözetek (sárgarezek, bronzok, különleges rézötvözetek) és tulajdonságait. | |
3.3. Cink és ötvözetei | Ismerje a cink kohászatának elméletét. Ismerje a cinkötvözeteket (spiáter, zamak) és tulajdonságaikat. | |
3.4. Ötvözetszámítás | Ismerje az adagösszeállítás színfémekből és |
ötvözetekből, leégés, ráötvözés alapjait. | ||
3.5. Hulladékfeldolgozás | Ismerje a másodlagos kohászati eljárások gazdasági jelentőségét. Ismerje a gyártási és steril fémhulladékok visszaforgatási technológiáit. Ismerje a nem steril fémhulladékokból történő színfém vagy ötvözet előállítását. | |
3.6. Vas-szén állapotábra | Ismerje az ipari vasötvözeteket, a vas-szén állapotábrát (Fe-C diagramot, Fe- Fe3C diagramot) és az ikerdiagramot. Ismerje az adott összetételekhez tartozó olvadáspont és az adott összetételekhez és hőmérsékletekhez tartozó szövetelemek meghatározását. Ismerje a különböző hőkezelési eljárások (pl. edzés, megeresztés) idő-hőmérséklet diagramjainak és a keletkező szövetelemeknek a meghatározását. | Legyen képes az adott összetételekhez tartozó olvadáspont és az adott összetételekhez és hőmérsékletekhez tartozó szövetelemek meghatározására. |
3.7. A vas kohászata | Ismerje a vas érceiből való előállításának anyagait és technológiáját. Ércelőkészítés, ércdúsítás. | |
3.8. Acélgyártás | Ismerje az acél gyártását nyersvasból és hulladékból, acélgyártási technológiát. | |
3.9. Ötvözetlen, ötvözött acélok és öntöttvasak | Ismerje az ötvözetlen és ötvözött acélok típusait. Ismerje az ötvözőelemek hatását az acélok mechanikai és korróziós tulajdonságaira. Ismerje az acélok feldolgozását öntéssel és képlékenyalakítással. Ismerje az öntöttvasak előállítását, típusait. Ismerje a fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezeteket, az egyensúlyi átalakulás alapfogalmait, az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásait. | Legyen képes ismertetni az ötvözetlen és ötvözött acélok típusait. Legyen képes ismertetni az ötvözőelemek hatását az acélok mechanikai és korróziós tulajdonságaira. Ismerje az acélok feldolgozását öntéssel és képlékenyalakítással. |
4. Alakítástechnológia
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Vasöntészet, acélöntészet, fémöntészet, kokillaöntés és nyomásos öntés alapanyagai, eljárások és technológiák alapjai | Ismerje az öntészeti vasötvözetek, a vasöntészeti eljárások, technológiák alapjait. Ismerje az öntészeti acélötvözetek, az öntészeti acélötvözetek előállításának alapjait. Ismerje a precíziós öntési eljárásokat. Ismerje az öntészeti nemvasfém ötvözeteket. Ismerje az olvadékkezelési módszereket és anyagokat. Ismerje a fémötvözetek tartós formába öntésének alapjait. Ismerje a kokillák anyagait és a védelmükre szolgáló bevonatokat. Ismerje a fémötvözetek tartós formába öntésének alapjait. Ismerje a nyomásos öntőszerszámok anyagait és a védelmükre szolgáló bevonatokat. | Legyen képes ismertetni az öntészeti vasötvözetek, a vasöntészeti eljárások, technológiák alapjait. |
4.2. A képlékenyalakítás elméleti alapjai, hengerlési technológiák | Ismerje a fémek és ötvözetek képlékenyalakítása során bekövetkező alak- és anyagszerkezet változás elméleti alapjait. Ismerje a redukció mértékének fogalmát. Ismerje az acélok meleg- és hideghengerlésének alapjait. Ismerje a csőgyártás fajtáit, gyártási eljárás alapjait. | Legyen képes ismertetni a fémek és ötvözetek képlékenyalakítása során bekövetkező alak- és anyagszerkezet változás elméleti alapjait. |
4.3. A kovácsolás elméleti alapjai, kovácsolási technológiák | Ismerje a fémek és ötvözetek kovácsolása során bekövetkező alak- és anyagszerkezet változás elméleti alapjait. Ismerje a munkadarab hőmérséklete és az alakíthatóság közötti összefüggéseket. Ismerje a kovácsolás alapműveleteit. Ismerje a szabadalakító és süllyesztékes kovácsolást. | Legyen képes ismertetni a fémek és ötvözetek kovácsolása során bekövetkező alak- és anyagszerkezet változás elméleti alapjait. |
4.4. Felületkikészítés | Ismerje az öntvénytisztítás általános feladatait. |
Ismerje a szemcseszórás, szóróanyagok, koptatás, csiszolás, polírozás alapjait. Ismerje a kémiai és elektrokémiai kezelés, galvánbevonatok alapjait. | ||
4.5. Mintakészítés, formakészítés, magkészítés, precíziós öntés | Ismerje az egyszerű, mértani testekből összeállítható öntészeti minták készítését fából és műanyagból. Ismerje a homokformák készítését kézzel és géppel többféle kötőanyag rendszer alkalmazásával. A formák előkészítése öntésre. Ismerje a homokmagok készítését kézzel és géppel, többféle kötőanyag rendszer alkalmazásával. Fekecselés. Viaszminták készítése, csokrosítás, bevonatolás. A viasz kiolvasztása, a kerámiahéj kiégetése, öntésre való előkészítése. | |
4.6. Hőkezelési alapismeretek | Ismerje az újrakristályosító hőkezelések elméleti alapjait. Ismerje a hőmérséklet, a hűtőközeg és a hűtési sebesség hatását az újrakristályosításra. |
5. Munkabiztonság és környezetvédelem
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Haváriák | Ismerje a kohászati és öntészeti üzemekben előforduló haváriák (különleges, rendellenes események) fajtáit és jellemzőit. | |
5.2. Munkabiztonsági ismeretek | Ismerje az egyéni és csoportos, biztonságos munkavégzésre vonatkozó rendeleteket és szabályokat. Ismerje az egyéni védőeszközöket. Gépek és berendezések üzemeltetésére vonatkozó előírásokat. | |
5.3. Környezetvédelmi ismeretek | Ismerje a kohászati és öntészeti technológiák környezeti hatásait. | |
5.4. Minőségbiztosítási | Ismerje a minőségbiztosítási és környezetirányítási |
ismeretek | rendszereket. | |
5.5. Munkavédelem, elsősegélynyújtás | Ismerje a munkavédelmi előírások rendszerét. Ismerje a teendőket baleset bekövetkezése esetén, elsősegély-nyújtási ismeretek. | |
5.6. Hulladékgazdálkodás | Ismerje a hulladékok fajtáit. | |
5.7. Melegüzemek különleges munkabiztonsági előírásai | Ismerje az intenzív hőterhelésnek, vegyi és egyéb környezeti ártalmaknak kitett melegüzemi munkahelyek alapvető munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásait. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Teszt-jellegű feladatok | Rövid válaszokat igénylő feladatok | |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok teszt-jellegű feladatokból és rövid válaszokat igénylő feladatokból állnak.
A teszt-jellegű feladatok a következő típusok közül kerülhetnek ki: egyszerű választás, többszörös választás, négyféle asszociáció, igaz-hamis állítások.
A rövid válaszokat igénylő feladatok szöveges feladatok vagy rajzos feladatok lehetnek.
A szöveges feladatok az alábbi típusok közül kerülnek ki: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
A rajzos feladatok típusai:
- vetületi ábrázolás,
- rajzkiegészítés, vagy
- rajzolvasás.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
- kohászati alapismeretek,
- kohászati géptan,
- fémek és ötvözetek,
- alakítástechnológia,
- munkabiztonság és környezetvédelem.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán kihúzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtésével ad számot a megszerzett tudásáról.
A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 15-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át kétévente cserélni kell.
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
Témakörök:
- "A"feladat:
- munkabiztonság és környezetvédelem,
- kohászati alapismeretek,
- kohászati géptan.
- "B" feladat:
- fémek és ötvözetek,
- alakítástechnológia.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 20 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból és számítási példákból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalom meghatározás, folyamatleírás.
A tesztfeladatok az alábbi típusok közül kerülhetnek ki: egyszerű választás, többszörös választás, négyféle asszociáció, igaz-hamis állítások. A számítási példák a részletes követelmények témaköreinek számpéldáin alapulnak, és igazodnak a tankönyvek gyakorló típuspéldáihoz.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
- kohászati alapismeretek,
- kohászati géptan,
- fémek és ötvözetek,
- alakítástechnológia,
- munkabiztonság és környezetvédelem.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási- értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán kihúzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtésével ad számot a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásáról. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A szóbeli vizsga célja az témakörökből történő átfogó számadás:
- "A" feladat:
- munkabiztonság és környezetvédelem,
- kohászati alapismeretek,
- kohászati géptan.
- "B" feladat:
- fémek és ötvözetek,
- alakítástechnológia.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
"
9. Az R. Melléklet TÁVKÖZLÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XII. Távközlés ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető,
- 54 523 05 Távközlési technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok | Legyen képes az otthoni és kisvállalati hálózatok kialakítását megtervezni, azokat megvalósítani. Legyen képes az alapvető hálózati hibákat felderíteni, és tudja azokat elhárítani. Legyen képes a forgalomirányítás szükségességét és a kisvállalati környezetben annak megvalósítási lehetőségeit felmérni. | Legyen képes az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok megvalósítására. Legyen képes megoldani a hálózatok biztonsági kérdéseit. Legyen képes a forgalomirányítási feladatokat és a kis- és közepes vállalati hálózatokban leginkább használt irányítási protokollokat megoldani. |
1.2. Információtechnológia | Legyen képes egy adott feladatnak megfelelő számítógép hardver- és szoftverkörnyezetét kiválasztani. Tudjon alapvető hardveres és szoftveres problémákat felderíteni. | Legyen képes adott feladatnak megfelelő számítógép hardver- és szoftverkörnyezetét kiválasztani. |
1.3. Programozás elemei, programtervezés | Legyen képes megvalósítani az egyszerű és összetett utasításokat és azok alkalmazását a programkészítés során. Legyen képes egyszerűbb programozási feladatokat megvalósítani. |
2. Önállóság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Egyen- és váltakozó áramú számítások | Tudjon alapvető számításokat elvégezni egyen- és váltakozó áramú áramkörökben. | Legyen képes számításokat végezni egyen- és váltakozó áramú áramkörökben. |
2.2. Műveleti erősítő és alapkapcsolások | Legyen képes erősítő kapcsolásokat méretezni, | Tudjon erősítő kapcsolásokat méretezni, |
méretezése | jellemzőket számítani. | jellemzőket számolni. |
2.3. Otthoni és kisvállalati hálózat tervezése és üzemeltetése | Ismerje az otthoni és kisvállalati hálózat eszközeit. Tudja felmérni az otthoni és kisvállalati hálózat eszközigényét, és ez alapján legyen képes a hálózat megtervezésére és az eszközök konfigurálására. | Legyen tisztában az otthoni és kisvállalati hálózat eszközeivel. Legyen képes az otthoni és kisvállalati hálózat eszközigényeinek felmérésére, a hálózat megtervezésére, a hálózati eszközök konfigurálására. |
2.4. Programtervezés | Legyen képes egy programhoz tartozó fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére. |
3. Pontosság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Elektrotechnikai és elektronikai számítások | Tudja a számításokat hibahatáron belül elvégezni. | Legyen képes a számításokat hibahatáron belül elvégezni |
3.2. Elektrotechnikai és elektronikai mérések | Tudjon méréseket a hibahatáron belül elvégezni az egyen- és váltakozó áramú, valamint az analóg és digitális áramkörökben. | Legyen képes az egyen- és váltakozó áramú, valamint az analóg és digitális áramkörökben hibahatáron belül elvégezni a méréseket. |
3.3. Információtechnológia | Tudja a hardver- és szoftverkarbantartási feladatokat precízen végrehajtani. | Legyen képes hardver- és szoftverkarbantartási feladatokat precízen végrehajtani. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Információtechnológia
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Információtechnológiai alapok | ||
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba | ||
1.1.1.1. Kettes és tizenhatos számrendszer, | Legyen tisztában, a számítástechnikában |
Neumann-elv | leggyakrabban használt számrendszerekkel és tudjon a számrendszerek között átváltásokat elvégezni. Tudjon kettes számrendszerbeli számokon alapvető logikai műveleteket elvégezni. Tudja a Neumann elvű számítógép felépítését és működését. | |
1.1.1.2. Számítógép egységei | Ismerje a számítógép főbb alkatrészeit: alaplap, processzorok és foglalatok, memória típusok, buszrendszer, illesztőkártyák, tápegység. Tudja az egyes alkatrészek csatlakoztatási lehetőségeit. | |
1.1.1.3. BIOS | Tudja a BIOS alapvető feladatait, és ismerje a BIOS főbb beállításait módosítani. | |
1.1.1.4. Háttértárak és típusaik | Ismerje a legelterjedtebb háttértárakat (merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus háttértár). Tudja a háttértárak főbb jellemzőit. Tudja a merevlemez adattárolási struktúráját. | |
1.1.1.5. Nyomtatók | Ismerje a nyomtatók típusait (mátrix, tintasugaras, lézer), azok működési elvét, jellemző paramétereit. | |
1.1.2. Szoftverismeretek | ||
1.1.2.1. Szoftver | Legyen tisztában a szoftver fogalmával, a szoftverek csoportosításának különböző módjaival. | |
1.1.2.2. Operációs rendszer | Ismerje az operációs rendszer fogalmát, alapvető feladatait, típusait és jellemzőit. Tudjon operációs rendszert választani megadott feltételek alapján. | |
1.1.2.3. Partíció, formázás, fájlrendszerek | Ismerje a háttértárak üzembe helyezésének lépéseit. Ismerje a partíció és a formázás |
fogalmát. Ismerje a fájlrendszer fontosságát és a legfontosabb fájlrendszereket. Ismerje az általa használt operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatát és indítási módjaival. | ||
1.1.2.4. Könyvtárstruktúra | Ismerje a felhasználói és rendszerkönyvtárakat, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat. | |
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai | ||
1.1.3.1. Rosszindulatú szoftverek | Ismerje a számítógépes károkozókat és azok legfontosabb jellemzőit (vírus, trójai, féreg, adware, spyware, spam). | |
1.1.3.2. Támadástípusok | Legyen tisztában az alapvető támadástípusokkal és a megtévesztési technikákkal. | |
1.1.3.3. Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. | Ismerje a hatékony védekezés lehetőségeit. Ennek kapcsán ismerje a frissítések jelentőségét és a károkozók szűrésének lehetőségeit. | |
1.1.3.4. Biztonsági szabályzat | Legyen képes megoldani a felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés) segítségével történő védelmet. Ismerje a fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelmét. | |
1.2. Információtechnológiai gyakorlat | ||
1.2.1. Számítógép összeszerelése | ||
1.2.1.1. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata | Legyen képes egy számítógépben a kábelek, perifériák csatlakoztatására. Tudja a BIOS alapszintű beállítását elvégezni. Legyen képes memóriát bővíteni, háttértárat beszerelni asztali számítógépekben. | |
1.2.2. Telepítés és konfigurálás |
1.2.2.1. Operációs rendszerek telepítése és karbantartása | Tudja egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit meghatározni. Tudjon egy háttértárat üzembe helyezni, azon partícionálást és formázást végrehajtani. Tudjon meghajtó programokat, frissítéseket, hibajavító csomagokat telepíteni. Tudjon alkalmazásokat telepíteni és eltávolítani. | |
1.2.2.2. Számítógép védelme | Ismerje a tűzfal fogalmát és legyen képes a személyes tűzfal alapszintű beállításait elvégezni. Tudja a biztonságos böngészés beállításait elvégezni. | |
1.2.3. Megelőző karbantartás | ||
1.2.3.1. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai, karbantartási terv | Legyen képes a nyomtatóknál az alapvető karbantartási munkák elvégzésére (festékszint ellenőrzésére, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére). Legyen képes az alapvető alkatrészek csatlakozásainak ellenőrzését végrehajtani. Ismerje a merevlemez karbantartásával kapcsolatos fogalmakat, műveleteket (lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés). Ismerje az ütemezett karbantartási feladatokat. |
2. Hálózati ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Hálózati ismeretek I. | ||
2.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok | ||
2.1.1.1. Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez | Ismerje a helyi hálózati és az internetes kommunikációs lehetőségeket. |
Ismerje az alapvető hálózati összetevőket. | ||
2.1.1.2. Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása | Ismerje az alapvető LAN technológiákat. | |
2.1.1.3. Hálózati eszközök és átviteli közegek | Ismerje a helyi hálózatok alapvető eszközeit és azok jellemző tulajdonságait. Legyen tisztában az alapvető hálózati közegekkel (vezetékes, vezeték nélküli), azok tulajdonságaival, illetve jellemzőivel. | |
2.1.1.4. Hálózati címzés | Ismerje a fizikai és a logikai címzés fogalmát és azok jellemzőit. Ismerje az IPv4-es címek felépítését és tulajdonságait. Legyen tisztában a NAT (Hálózati címfordítás) fogalmával. | |
2.1.1.5. Hálózati szolgáltatások | Legyen tisztában a helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásaival és azok jellemzőivel. Ismerje az egyenrangú (peer-to-peer) és az ügyfél/kiszolgáló típusú szolgáltatásokat és hálózatokat. | |
2.1.1.6. Hálózati modellek és protokollok | Legyen tisztában az OSI és TCP/IP rétegelt modellel, és ismerje az egyes rétegeket és azok alapvető feladatait. Ismerje az alapvető hálózati protokollokat. | |
2.1.1.7. Vezeték nélküli hálózatok | Ismerje a vezeték nélküli hálózatok technológiai fogalmait. Ismerje a vezeték nélküli hálózatokban leginkább használt eszközöket. Ismerje a vezeték nélküli hálózati szabványokat és azok legjellemzőbb tulajdonságait. Ismerje a vezeték nélküli helyi hálózatok biztonságának alapvető problémáit és a különböző megoldásokat (titkosítás, |
hitelesítés). | ||
2.1.1.8. Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika | Legyen tisztában a hálózatokat fenyegető alapvető veszélyekkel és a védekezési lehetőségekkel, ismerje a hibaelhárítási módszereket, a szisztematikus hibaelhárítási lehetőségeket. | |
2.1.1.9. Otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezése | Tudjon egy otthoni vagy kisvállalati hálózatot megadott szempontok alapján megtervezni. | |
2.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) | ||
2.1.2.1. Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP) | Legyen tisztában az internet alapvető szolgáltatásaival és az internetszolgáltatók (ISP) által nyújtott szolgáltatásokkal. Ismerje a hálózatok közötti - ISP-n keresztüli - kapcsolódás lehetőségeit. Ismerje az interneten használatos alapvető szállítási és alkalmazási protokollokat. | |
2.1.2.2. Hálózati eszközök konfigurálási feladatai | Legyen tisztában a forgalomirányítók és kapcsolók felépítésével, működésével, jellemzőivel, indulási folyamatával. Ismerje a forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű konfigurációs beállításait. | |
2.1.2.3. Forgalomirányítás | Tudja a forgalomirányítás alapfogalmait. Ismerje az irányító protokollokat (belső, külső). Ismerje a kis- és közepes méretű hálózatokban a forgalomirányítási lehetőségeket. | |
2.1.2.4. WAN technológiák | Ismerje az alapvető WAN technológiákat. | |
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat | ||
2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat | ||
2.2.1.1. Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez | Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózatok beállítására. Legyen képes hálózati eszközök üzembe |
helyezésére és működésük ellenőrzésére. | ||
2.2.1.2. Kábelkészítés, tesztelés | Legyen képes csavart érpáras kábelek készítésére és a kábelek tesztelésére, alapvető hibáinak beazonosítására. | |
2.2.1.3. IP címzés | Ismerje az IPv4 címek kiosztásának és beállításának lehetőségeit. Legyen képes az IPv4 címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen képes a klienseken a dinamikus IPv4 címbeállításra. Legyen képes a DHCP szolgáltatás forgalomirányítón való konfigurálása. | |
2.2.1.4. Vezeték nélküli hálózatok beállítása | Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálására. Legyen képes az alapvető biztonsági beállítások elvégzésére a hozzáférési ponton. | |
2.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat | ||
2.2.2.1. IP címzés a LAN-ban | Legyen tisztában a statikus NAT és a túlterheléses PAT megvalósításának lehetőségeivel. | |
2.2.2.2. Hálózati eszközök konfigurálása | Legyen képes a forgalomirányító és a kapcsoló alapszintű konfigurálására. Legyen képes távoli elérés beállítására (telnet). Legyen képes alapvető biztonsági beállítások elvégzésére az eszközökön. Legyen képes a hálózati eszközök összekötésére, CPE csatlakoztatására az ISP- hez és a WAN csatlakozás beállítására. Legyen képes a forgalomirányítás konfigurálására (RIP, RIPv2, statikus). Biztonsági mentések. Legyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és rendszerét |
menteni, illetve helyreállítani. | ||
2.2.2.3. Az internet feltérképezése | Ismerje az internet feltérképezéséhez használható eszközöket, parancsokat és segédprogramokat. | |
2.2.2.4. Mentések és katasztrófahelyzet | Tudja a hálózati eszközök konfigurációját és rendszerét menteni, illetve helyreállítani. Ismerje a katasztrófahelyzet helyreállítási terv fogalmát. |
3. Elektrotechnika
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Elektrotechnika elmélet | ||
3.1.1. Villamos alapfogalmak | Tudja a villamos alapfogalmakat, azok mértékegységét. | |
3.1.2. Egyenáramú hálózatok | ||
3.1.2.1. Alaptörvények | Tudja az Ohm és a Kirchhoff törvényeket. | |
3.1.2.2. Ellenállás-hálózatok | Tudjon kiszámítani az eredő ellenállást az ellenállás-hálózatokban. | |
3.1.2.3. Feszültség- és áramosztók | Tudja a feszültség- és áramosztásra vonatkozó törvényeket, valamint azok technikai alkalmazását. Tudjon méréshatár kiterjesztést számolni, előtét- és sönt ellenállást meghatározni. Ismerje a Wheatstone hídkapcsolást. | |
3.1.2.4. Számítások | Legyen képes egyszerűbb aktív és összetett hálózatokban villamos jellemzőket számolni. | |
3.1.2.5. Generátorok | Ismerje a Thevenin- és Norton-modellt. Tudjon összekapcsolt generátorok kapcsolásokat számítani. Tudja az illesztés fogalmát. |
3.1.3. Villamos erőtér | ||
3.1.3.1. Az erőteret jellemző mennyiségek | Tudja a villamos térerősség, a potenciál fogalmát és a Coulomb-törvényt. | |
3.1.3.2. A villamos kapacitás | Tudja a kapacitás fogalmát, mértékegységét és rajzjelét. Ismerje a kondenzátorok (síkkondenzátor, összekapcsolt kondenzátorok) kapacitását és eredő kapacitását kiszámolni. Ismerje a kondenzátorok töltési és kisütési folyamatát, az időállandót, a kondenzátorban tárolt energiát és az azt meghatározó tényezőket. | |
3.1.4. Mágneses erőtér | ||
3.1.4.1. Az erőteret jellemző mennyiségek | Tudja a mágneses indukció, a térerősség és a fluxus fogalmát, jelölését, mértékegységét. Ismerje a mágneses tér erőhatásait. Tudja a mágneses gerjesztést, a gerjesztési törvényt. | |
3.1.4.2. Az anyagok mágneses viselkedése | Ismerje a ferromágneses anyagokat, alkalmazásukat és a mágnesezési görbéket. | |
3.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás | ||
3.1.5.1. Az elektromágneses indukció | Tudja az indukciótörvényt és annak technikai alkalmazásait. | |
3.1.5.2. Induktivitás | Ismerje az induktivitás és kölcsönös induktivitás fogalmát, rajzjeleit. Legyen képes tekercsek induktivitásának számítására. | |
3.1.5.3. Energiaáramlás az áramkörben | Ismerje az energiaáramlási modelleket. Ismerje az elektromágneses hullám jellemzőit. | |
3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok | ||
3.1.6.1. Az impedancia | Legyen tisztában az impedancia fogalmával, |
jellemzőivel és ábrázolásával. | ||
3.1.6.2. Az áramköri elemek impedanciája | Legyen képes meghatározni az áramköri elemek (ellenállás, tekercs és kondenzátor) váltakozó áramú ellenállásának nagyságát és fázisviszonyait. | |
3.1.6.3. Soros és párhuzamos RL | Tudja meghatározni az impedancia nagyságát, irányát (fázisszög), a határfrekvenciákat, feszültségeket és az áramokat. | |
3.1.6.4. Soros és párhuzamos RC | Tudja meghatározni az impedancia nagyságát, irányát (fázisszög), a határfrekvenciákat, feszültségeket és az áramokat. | |
3.1.6.5. Soros és párhuzamos RLC | Tudja meghatározni az impedancia nagyságát és irányát (fázisszög), a rezonanciafrekvenciát, a feszültségeket és az áramokat. Ismerje az impedancia és fázishelyzet frekvencia menetét. | |
3.1.6.6. Valóságos tekercs | Ismerje a valóságos tekercshelyettesítő képét és a jósági tényezőt. | |
3.1.6.7. Valóságos kondenzátor | Ismerje a valóságos kondenzátorhelyettesítő képét és a veszteségi tényezőt. | |
3.1.6.8. Váltakozó áramú teljesítmények | Ismerje a látszólagos, hatásos, meddő teljesítményeket, számításuk összefüggéseit. | |
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I. | ||
3.2.1. Egyenáramú mérések | ||
3.2.1.1. A mérés fogalma. Méréstechnikai alapismeretek | Legyen tisztában a mérés pontossággal és a mérési hibával. Tudja az analóg és digitális mérőműszereket kezelni. Tudja használni a DC mérések eszközeit, műszereit. | |
3.2.1.2. Alapmérések | Legyen képes Ohm törvényének vizsgálatára, Kirchhoff törvényeinek igazolására, a feszültség- és áramosztás vizsgálatára. Legyen képes ellenállásméréseket végezni. |
3.2.2. Váltakozó áramú mérések | ||
3.2.2.1. Az AC mérés eszközei | Legyen képes és tudjon használni a jelgenerátor, oszcilloszkóp, mV mérő eszközöket. | |
3.2.2.2. Váltakozó áramú alapmérések | Legyen képes az Ohm-törvény vizsgálatára váltakozó áramú körökben. Tudjon soros és párhuzamos RL és RC tagokat mérni. Legyen képes egyreaktanciás és vegyes hálózatok mérésére. Legyen képes soros és párhuzamos táplálású rezgőkörök mérésére. |
4. Távközlés-elektronikai alaptevékenység
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Távközlés elektronika elmélet | ||
4.1.1. Elektronikai eszközök | ||
4.1.1.1. Félvezető technika alapjai | Ismerje a P-N átmenetet, a diódát és jellemzőiket, karakterisztikáikat. Ismerje a bipoláris és unipoláris tranzisztor felépítését, működését, karakterisztikáikat, jellemzőiket. | |
4.1.1.2. Speciális diódák és optocsatolók | Tudja a speciális félvezetők (Varicap alagútdióda, zener dióda, LED, optocsatolók, numerikus kijelzők, lézerdiódák) felépítését és működését. | |
4.1.2. Erősítők | ||
4.1.2.1. Munkapont beállítás | Legyen képes a félvezetők csoportosítására osztályok (A, B, AB, C) szerint, valamint ismerje a munkapont beállító és stabilizáló kapcsolásokat. Ismerje a bipoláris és |
térvezérlésű tranzisztorok statikus és dinamikus vezérlését. | ||
4.1.2.2. Alapkapcsolások | Ismerje az alapkapcsolások (közös emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú) működését, jellemzőit, alkalmazási területeit. Tudjon a közös emitteres és a közös source-ú kapcsolásokat méretezni, jellemzőiket meghatározni számítással. Tudjon többfokozatú erősítőt számítani. | |
4.1.2.3. Visszacsatolások | Ismerje a visszacsatolt hálózatok jellemzőit, a visszacsatolás hatását. | |
4.1.2.4. Nagyjelű erősítők | Ismerje a teljesítményerősítő jellemzőit, kivezérelhetőségét. Ismerje a munkapont beállítás lehetőségeit, a hűtés elvét; az A, B és AB osztályú kapcsolásokat. | |
4.1.3. Műveleti erősítők | ||
4.1.3.1. Alapkapcsolások | Ismerje a munkapont beállítást és az ofszet kompenzálást. Ismerje az alapáramkörök (invertáló, nem invertáló, összeadó, kivonó) működését és jellemzőinek számítását. Ismerje a frekvenciakompenzálás, a jelkövetési sebesség, a határfrekvencia fogalmakat és számításukat. | |
4.1.3.2. Integráló és differenciáló áramkör | Ismerje a kapcsolások felépítését és időfüggvényeiket. | |
4.1.4. Elektronikus áramkörök | ||
4.1.4.1. Oszcillátorok | Ismerje az oszcillátorok felépítését, működését, jellemzőivel, típusait. Ismerje a VCO-t, az astabil multivibrátort, a |
hullámforma generátorokat. | ||
4.1.4.2. Tápegység | Ismerje az egyenirányító kapcsolásokat, a hálózati egyenirányítókat, feszültség stabilizátorokat, a túláram védelmeket. Ismerje a kapcsolóüzemű stabilizátorok felépítését, működését. | |
4.1.4.3. Fázis zárt hurok | Legyen képes a PLL áramkör felépítését, működését, jellemzőit, alkalmazási területeit. | |
4.1.5. Digitális technika | ||
4.1.5.1. Logikai alapműveletek | Tudja a logikai alapműveleteket és ismerje az igazságtáblázataikat. Ismerje a Boole-algebra alaptételeit, szabályait. Legyen tisztában az összetett logikai alapműveletek megvalósításával (NAND, NOR). | |
4.1.5.2. Logikai függvények | Ismerje a logikai függvények megadásának lehetőségeit (diszjunktív, konjunktív normál alak). Tudjon logikai függvényeket egyszerűsíteni és logikai kapukkal (NAND; NOR) realizálni. Tudjon kombinációs hálózatok analízisét elvégezni. | |
4.1.5.3. Digitális áramkörök | Ismerje a digitális áramkörök (tárolók, flip- flopok, számlálók, összeadók, sorrendi hálózatok, Multiplexerek illetve demultiplexerek, digitális komparátorok) működését és felépítését. | |
4.1.6. Villamos jel | ||
4.1.6.1. Digitális és analóg jelek | Legyen tisztában a jel jellemzés módjaival (időfüggvény, spektrum, a dinamika). Ismerje az alapvető spektrumformákat. | |
4.1.6.2. Teljesítmény- és feszültségszint | Tudja a teljesítmény- és feszültségszint fogalmát, és tudja azokat kiszámolni. |
Tudja az abszolút és relatív szinteket, a viszonyszámok logaritmikus kifejezését. | ||
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II. | ||
4.2.1. Elektronikai eszközök mérése | ||
4.2.1.1. Elektronikai eszközök és áramkörök mérései | Tudja vizsgálni a félvezető eszközök (diódák, bipoláris tranzisztor, térvezérlésű tranzisztorok) karakterisztikáját, paramétereit, jellemzőit. Legyen képes az alábbi erősítőfokozatok jellemzőinek mérésére, vizsgálatára: közös emitteres, közös bázisú, közös kollektoros, közös gate-ű, közös drain-ű, közös source-ú, műveleti erősítős alapkapcsolások. Legyen képes a komparátorok vizsgálatára, a Wien-hidas oszcillátor mérésére. Legyen képes az egyenirányítás és a tápegység jellemzőinek vizsgálatára. | |
4.2.2. Digitális technika mérése | ||
4.2.2.1. Logikai kapuáramkörök vizsgálata | Legyen képes a logikai kapcsolatok egyszerűsítésére. | |
4.2.2.2. Logikai áramkörök vizsgálata | Legyen képes funkcionális hálózatok jellemzőinek mérésére. |
5. Adatbázis- és szoftverfejlesztés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés elmélet | ||
5.1.1. Adattípusok | ||
5.1.1.1. Egyszerű adattípusok | Ismerje a legfontosabb egyszerű adattípusokat: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok. | |
Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó |
műveleteket, jellemzőket és metódusokat. | ||
5.1.1.2. Összetett adattípusok | Ismerje a legfontosabb összetett adattípusokat: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok. Ismerje az egyes adattípusokhoz tartozó műveleteket, jellemzőket és metódusokat. | |
5.1.2. Programozás elemei | ||
5.1.2.1. Utasítások | Ismerje a programozás során használt alapvető utasításokat. Tudja alkalmazni az értékadás műveletét egyszerű és összetett típusú változók esetén. | |
5.1.2.2. Összetett utasítások | Legyen képes alkalmazni a következő vezérlési szerkezeteket: szekvencia, szelekciók, iterációk. Tudjon alkalmazni beépített alprogramokat (konzol ablak kezelése, matematikai és konverziós alprogramok) és jellemzőket, legyen képes véletlen számokat előállítani és kezelni. | |
5.1.3. Programozási tételek | ||
5.1.3.1. Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek | Ismerje az egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételeket. Tudja a lineáris keresés tételét (eldöntés, összegzés, kiválasztás, megszámlálás, lineáris keresés, szélsőérték- kiválasztás). | |
5.1.3.2. Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételek | Tudja alkalmazni az egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételeket. Ismerje a kiválogatás, metszetképzés, unióképzés, összefuttatás tételét és legalább egy rendezési módszert. | |
5.1.4. Programtervezés | ||
5.1.4.1. A programkészítés lépései | Ismerje a programkészítés lépéseit. Ismerje a |
leggyakrabban használt algoritmus leíró eszközöket. Ismerje kódolás és tesztelés lehetőségeit Ismerje a fejlesztői és felhasználói dokumentáció fogalmát. | ||
5.2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat | ||
5.2.1. Programozási nyelvek | ||
5.2.1.1. Programok készítése és futtatása | Ismerje a használt programozási nyelv programkészítési, fordítási, hibakeresési lehetőségeit. Tudja alkalmazni a használt programozási nyelv esetén a típuskonverziót. Ismerje a használt programozási nyelv kifejezéseinek szerkezetét és azok kiértékelését. | |
5.2.2. Objektumorientált programozás | ||
5.2.2.1. Az objektumorientált programozás alapjai | Ismerje az objektumorientált programozás alapfogalmait és legfontosabb alapelveit. | |
5.2.3. Programozási nyelv "A" | ||
5.2.3.1. A programozói környezet használata | Legyen képes egyszerű konzolos vagy GUI alkalmazás készítésére. Legyen képes az egyszerű grafikus vezérlők (címkék, beviteli mezők, opciógombok, kapcsolónégyzetek, listák, parancsgombok) alapvető tulajdonságait tervező nézetben beállítani. Legyen képes az egyes grafikus vezérlők eseményeihez kódot hozzárendelni. | |
5.2.3.2. Elemi adattípusok | Legyen képes és tudja alkalmazni a használt programozási nyelv legfontosabb egyszerű adattípusait: egész, valós, logikai, karakter és felsorolt típusok. | |
5.2.3.3. Vezérlési szerkezetek | Legyen képes a vezérlési szerkezetek (szekvencia, ciklusok) megvalósítását a |
használt programozási nyelvben. | ||
5.2.3.4. Hibakezelési funkciók | Ismerje a szintaktikai és szemantikai hibák fogalmát. Legyen képes a leggyakoribb hibaüzenetek értelmezésére. Legyen képes hibakeresésre és javításra. | |
5.2.3.5. Összetett típusok | Legyen képes és tudja alkalmazni a használt programozási nyelv legfontosabb összetett adattípusait: karakterlánc, tömb (vektor és mátrix) és struktúra (rekord) adattípusok. | |
5.2.4. Állománykezelés | ||
5.2.4.1. Állományok | Ismerje a szöveges állományokat. Legyen képes elvégezni a következő műveleteket: létrehozás, I/O műveletek, megnyitás, lezárás. | |
5.2.4.2. Műveletek állományokkal | Legyen képes elvégezni a következő műveleteket: létrehozás, listázás. Ismerje a szekvenciális feldolgozást. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, esetleges forrás fájlok | Eszköz- és szoftverlistában felsorolt eszközök, szoftverek | Internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, forrás fájlok | Eszköz- és szoftverlistában felsorolt eszközök |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | szoftverlista | eszköz- és | szoftverlista | szóbeli témakörök |
szoftverlista | a szóbeli vizsga gyakorlati feladatainak elvégzéséhez szükséges eszköz- és szoftverlista | |||
Mikor? | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga évét megelőző tanév végéig | eszköz- és szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig, témakörök jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
180 perc | 15 perc | ||
Feladatlap | Egy tétel kifejtése és párbeszéd a tétellel kapcsolatban | ||
Elektrotechnika feladat | Távközlés elektronika feladat | Számítógéppel megoldott gyakorlati feladatok | |
25 pont | 35 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor megoldásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszőlegesen oszthatja meg az egyes részek között, és a megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell bocsátani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. A gyakorlati vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az egyes konfigurációkon telepítve kell lennie a feladat megoldásához szükséges szoftvernek. A vizsgát szervező intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában érintett konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, ha az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet. A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponenst. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához esetlegesen szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot, és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg megkezdheti a számítógép használatát.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, azt a vizsgáztatásból ki kell vonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (pl. CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
Feladatok | Idő |
Elektrotechnika | 50 perc |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 70 perc |
Hálózati ismeretek | 60 perc |
A gyakorlati vizsga feladatai az alábbi témakörök közül kerülnek ki:
Feladatok | Témakörök |
Elektrotechnika | 3.1.2. Egyenáramú hálózatok 3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 4.1.1. Elektronikai eszközök 4.1.2. Erősítők 4.1.3. Műveleti erősítők 4.1.5. Digitális technika |
Hálózati ismeretek | 2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 2.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat |
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A gyakorlati feladatok számítást igénylő feladatokból és számítógép segítségével történő feladatmegoldásból állnak.
A számítást igénylő feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak. A számítást igénylő feladatok két elektrotechnikai feladatból és két távközlés elektronikai feladatból állnak.
A távközlés elektronikai feladat két részből áll, amelyek három témakörből kerülhetnek ki:
- erősítők: alapkapcsolások számítása,
- műveleti erősítők számítása,
- digitális technika: logikai függvények egyszerűsítése és megvalósítása.
A számítógép segítségével történő feladatmegoldás egy feladatból áll, amely a hálózati ismeretek I. témakörből kerülhet ki. A részek tartalmi elemei a megadott témakörök követelményeiből kerülnek ki. A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Feladatok | Pontszám |
Elektrotechnika | 25 pont |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 35 pont |
Hálózati ismeretek | 40 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (pl. interneteléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét és a gyakorlati ismereteit méri.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsort úgy kell összeállítani, hogy az legalább 20 tételből álljon. A szóbeli tételsor tételeinek 10-20%-át minden évben cserélni kell. A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén a gyakorlati ismeretanyagot kéri számon. A szóbeli tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is kell, hogy tartalmazzanak.
A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik a számadás:
1.1. Információtechnológiai alapok
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
1.1.2. Szoftverismeretek
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
1.2.1. Számítógép összeszerelése
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
1.2.3. Megelőző karbantartás
2.1. Hálózati ismeretek I.
2.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
2.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
3.1. Elektrotechnika elmélet
3.1.1. Villamos alapfogalmak
3.1.2. Egyenáramú hálózatok
3.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás
3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.
3.2.1. Egyenáramú mérések
3.2.2. Váltakozó áramú mérések
4.1. Távközlés elektronika elmélet
4.1.1. Elektronikai eszközök
4.1.2. Erősítők
4.1.3. Műveleti erősítők
4.1.4. Elektronikus áramkörök
4.1.5. Digitális technika
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.
4.2.1. Elektronikai eszközök mérése
4.2.2. Digitális technika mérése
Az 1.2., a 2.2., a 3.2. és a 4.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni az eszköz- és szoftverlistában meghatározott eszközökkel, és azt a felelet során kell bemutatni.
A szóbeli tételsort az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal kell összeállítani úgy, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kérje számon.
Témakör | Arány |
1.1. Információtechnológiai alapok | 15% |
1.2. Információtechnológiai gyakorlat | 10% |
2.1. Hálózati ismeretek I. | 15% |
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat | 5% |
3.1. Elektrotechnika elmélet | 15% |
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I. | 10% |
4.1. Távközlés elektronika elmélet | 15% |
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II. | 15% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tartalmi kifejtés, elvek, folyamatok ismerete és alkalmazása, összefüggések értelmezése | 42 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
240 perc | 20 perc | ||
Feladatlap | |||
Elektrotechnika feladat | Távközlés elektronika feladat | Számítógéppel megoldott gyakorlati feladatok | Egy tétel kifejtése és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
25 pont | 35 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati érettségi vizsga a központilag összeállított feladatsor megoldásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszőlegesen oszthatja meg az egyes részek között és a megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
Minden vizsgázó rendelkezésére külön számítógépet kell bocsátani. Gondoskodni kell továbbá tíz vizsgázónként legalább egy tartalék konfigurációról. A gyakorlati vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az egyes konfigurációkon telepítve kell lenniük a feladatok megoldásához szükséges szoftvereknek. A vizsgát szervező intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vizsga időtartama alatt a vizsga lebonyolításában érintett konfigurációk ne érhessék el egymást, illetve az internetet. Az egyéb közös iskolai szintű erőforrásokhoz legfeljebb olvasási joguk legyen, amennyiben az valamely vizsgaanyag vagy szoftver eléréséhez szükséges lehet. A feladatok megoldásához csak olyan konfiguráció használható, amely tartalmazza a vizsga letételéhez szükséges szoftverkomponenseket.
A vizsgázó a szoftverlistában felsorolt szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szoftvercsoportokon belül, az adott feladattípusok megoldásához és az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg megkezdheti a számítógép használatát.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket, tartalékgépeket úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó nevét és felhasználóazonosítóját a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (pl. CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Feladatok | Idő |
Elektrotechnika | 50 perc |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 70 perc |
Hálózati ismeretek | 60 perc |
Adatbázis és szoftverfejlesztés | 60 perc |
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
A gyakorlati vizsga feladatai az alábbi témakörök közül kerülnek ki:
Feladatok | Témakörök |
Elektrotechnika | 3.1.2. Egyenáramú hálózatok 3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 4.1.1. Elektronikai eszközök 4.1.2. Erősítők 4.1.3. Műveleti erősítők 4.1.5. Digitális technika |
Hálózati ismeretek | 2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 2.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, |
internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat | |
Adatbázis- és szoftverfejlesztés | 5.1.2. Programozás elemei 5.1.3. Programozási tételek 5.2.1. Programozási nyelvek 5.2.2. Objektumorientált programozás 5.2.3. Programozási nyelv "A" 5.2.4. Állománykezelés |
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A gyakorlati feladatok számítást igénylő feladatokból és számítógép segítségével történő feladatmegoldásból állnak.
A számítást igénylő feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak. A számítást igénylő feladatok egy elektrotechnikai feladatból és két távközlés- elektronikai feladatból állnak.
A távközlés-elektronikai feladat két részből áll, amelyek három témakörből kerülhetnek ki:
- erősítők: alapkapcsolások számítása,
- műveleti erősítők számítása,
- digitális technika: logikai függvények egyszerűsítése és megvalósítása.
A számítógép segítségével történő feladatmegoldás két feladatból áll, amely két témakörből kerülhet ki:
- hálózati ismeretek,
- adatbázis- és szoftverfejlesztés.
A részek tartalmi elemei a megadott témakörök követelményeiből kerülnek ki. A hálózati ismeretek feladat számonkérése szimulációs program segítségével történik.
A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási- értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszámok tovább nem bonthatók.
Feladatok | Pontszám |
Elektrotechnika | 25 pont |
Távközlés-elektronikai alaptevékenység | 35 pont |
Hálózati ismeretek | 20 pont |
Adatbázis- és szoftverfejlesztés | 20 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (pl. interneteléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét és a gyakorlati ismereteit méri.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 10-20%-át.
A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát kéri számon. A szóbeli tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik a számadás:
1.1. Információtechnológiai alapok
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
1.1.2. Szoftverismeretek
1 .1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
1.2.1. Számítógép összeszerelése
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
1.2.3. Megelőző karbantartás
2.1. Hálózati ismeretek I.
2.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok
2.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
2.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
3.1. Elektrotechnika elmélet
3.1.1. Villamos alapfogalmak
3.1.2. Egyenáramú hálózatok
3.1.3. Villamos erőtér
3.1.4. Mágneses erőtér
3.1.5. Váltakozó mágneses erőtér, energiaáramlás
3.1.6. Váltakozó áramú hálózatok
3.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat I.
3.2.1. Egyenáramú mérések
3.2.2. Váltakozó áramú mérések
4.1. Távközlés elektronika elmélet
4.1.1. Elektronikai eszközök
4.1.2. Erősítők
4.1.3. Műveleti erősítők
4.1.4. Elektronikus áramkörök
4.1.5. Digitális technika
4.2. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat II.
4.2.1. Elektronikai eszközök mérése
4.2.2. Digitális technika mérése
Az 1.2., a 2.2., a 3.2. és a 4.2. témakörök esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni az eszköz- és szoftverlistában meghatározott eszközökkel és azt a felelet során kell bemutatni.
A szóbeli tételsort az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal kell összeállítani úgy, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kérje számon.
Témakör | Arány |
1. Információtechnológiai alapok | 15% |
2. Információtechnológiai gyakorlat | 10% |
3. Hálózati ismeretek I. | 15% |
4. Hálózati ismeretek I. gyakorlat | 5% |
5. Elektrotechnika | 15% |
6. Távközlési-elektronikai alaptevékenység | 25% |
7. Elektrotechnika-elektronika gyakorlat | 15% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tartalmi kifejtés, elvek, folyamatok ismerete és alkalmazása, összefüggések értelmezése | 42 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
10. Az R. Melléklet INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"INFORMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIII. Informatika ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 213 05 Szoftverfejlesztő,
- 54 481 01 CAD-CAM informatikus,
- 54 481 02 Gazdasági informatikus,
- 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető,
- 54 481 05 Műszaki informatikus,
- 54 482 01 IT mentor.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait. | |
1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített módon, következetesen használni a szakmai kifejezéseket. | |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát önállóan kifejteni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és azokra pontos, lényegre törő választ adni. | |
1.4. Szakmai szöveg értelmezése | A gyakorlati és szóbeli feladatokban megjelenő szakmai kifejezéseket, mozaikszavakat tudja értelmezni. |
2. Precizitás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Információtechnológia | Legyen képes a számítógépes alkatrészek kiválasztásánál figyelni azok kompatibilitására és a feladat szempontjából fontos jellemzőkre. Ne legyenek feleslegesen túlméretezett vagy a használhatóságot gátlóan alulméretezett összetevők. Legyen képes a számítógép szerelés, karbantartás és szoftverbeállítás során figyelni a munkavégzés helyes sorrendiségére, ismerje a lehetséges veszélyeket és védekezzen ellenük. |
2.2. Hálózati ismeretek | Legyen tisztában az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózat eszközeivel. Ismerje és megfelelően alkalmazza a hálózatokkal kapcsolatos legismertebb szabványokat és protokollokat. Legyen képes megadott specifikációt követve helyi hálózat konfigurálására. | |
2.3. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | Legyen képes a megadott elvárásokat követve egyszerűbb asztali alkalmazásokat, stílusokat alkalmazó weboldalakat készíteni. Legyen képes megadott útmutatások alapján egy adatbázis létrehozására és kezelésére. |
3. Önállóság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Információtechnológia | Legyen képes szakmai dokumentációt értelmezni, a benne foglaltakat betartani. Legyen képes adott feltételeknek megfelelő számítógép konfiguráció meghatározására. Legyen képes számítógépet összeszerelni, bővítési műveleteket szakszerűen elvégezni. Tudjon szoftvereket telepíteni és beállítani. Tudja alkalmazni a számítógépekkel és a perifériákkal összefüggő alapvető karbantartási műveleteket. | |
3.2. Hálózati ismeretek | Legyen képes felmérni az otthoni és kisvállalati hálózat eszközigényét és ez alapján legyen képes a hálózat megtervezésére és az eszközök konfigurálására. | Legyen képes a hálózat igényeit felmérve címzési séma kialakítására. |
3.3. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | Legyen képes egy egyszerűbb probléma megoldására algoritmust készíteni és a problémát megoldó programot elkészíteni. Legyen képes a megfogalmazott igényeknek megfelelő weblapot létrehozni és dinamikus elemekkel | Legyen képes meglévő adatforrás felhasználásával adatbázist létrehozni, és az igényeknek megfelelő lekérdezéseket készíteni. |
kiegészíteni. Legyen képes meglévő adatforrás felhasználásával adattáblát létrehozni, és az igényeknek megfelelő lekérdezéseket készíteni. |
4. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Információtechnológia | Tervezései és a megvalósítás során tudjon ügyelni arra, hogy minden szükséges komponenst a célt figyelembe véve lehetőleg azonos színvonalon valósítson meg, miközben a később szükségessé váló bővítési, frissítési lehetőségek költséghatékony megvalósítására is lehetőséget teremt. Legyen képes a leggyengébb láncszem elvét szem előtt tartani, miközben nem használ indokolatlanul drága komponenseket. | |
4.2. Hálózati ismeretek | Ismerje a forgalomirányítási feladatokat és legyen képes a megfelelő forgalomirányítási módszer kiválasztására. Ismerje a címfordítás lehetőségeit és legyen képes címfordítás megvalósítására. Legyen képes szisztematikus hibaelhárítást végezni. | Legyen képes a hálózati igényekhez igazodva hatékony címzési tervet készíteni. Legyen képes VLAN-okat tervezni, megvalósítani. |
4.3. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | Ki tudja választani egy adott probléma megoldásához legmegfelelőbb adatszerkezeteket, egyszerű és összetett utasításokat és azokat optimális módon tudja alkalmazni a program készítés során. Tudja hatékonyan alkalmazni a HTML oldalak szerkezetét adó tageket, osztályokat és stíluselemeket. Legyen képes egy egyszerűbb adatbázist felépíteni és abban műveleteket végezni. | Ismerje az objektumorientált programozás alapfogalmait. Legyen képes egyszerűbb programozási feladatokat objektumorientált módon megvalósítani. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Információtechnológia
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Információtechnológiai alapok | ||
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba | Ismerje a számítógép alapegységeit, legfontosabb jellemzőit, kompatibilitási feltételeit. Ismerje a BIOS alapvető feladatait és tudja a BIOS főbb beállításait módosítani. Ismerje a legelterjedtebb háttértárakat (merevlemez, elektronikus háttértár). Ismerje a háttértárak főbb jellemzőit. Ismerje a leggyakoribb nyomtatók típusait (tintasugaras, lézer), azok működési elvét, jellemző paramétereit. | Ismerje a BIOS feladatait, beállítási lehetőségeit. Ismerje a merevlemez adattárolási struktúráját. Ismerje a laptopok jellemzőit, hardverelemeit. Ismerje a számítógépek működésének környezeti feltételeit. Tudja összehasonlítani a laptop és az asztali számítógép jellemzőit. Ismertje a hordozható eszközök lehetőségeit. |
1.1.2. Szoftverismeret | Ismerje a munkaállomások operációs rendszereit és azok jellemzőit. Ismerje a háttértárak üzembe helyezésének lépéseit. Ismerje a partíció és a formázás fogalmát. | Ismerje az operációs rendszer fogalmát, feladatait, típusait és jellemzőit. Ismerje a partíció típusait. Ismerje a formázás műveletét, és legalább két, a mai modern operációs rendszerek által használt fájlrendszert. Ismerje a választott operációs rendszer rendszerbetöltési folyamatát és indítási módjait. Ismerje a választott operációs rendszer felhasználói és rendszerkönyvtárait, a fájlkiterjesztéseket és az attribútumokat. |
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai | Ismerje a számítógépes károkozókat és azok legfontosabb jellemzőit (vírus, trójai, féreg, adware, spyware, spam). Legyen tisztában az alapvető támadástípusokkal és a megtévesztési technikákkal. Ismerje a hatékony védekezés lehetőségeit. Legyen tisztában a frissítések jelentőségével. Ismerje a kártékony szoftverek szűrésének lehetőségeit. | Ismerje a felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés) segítségével történő védelmet. Ismerje a fájlmegosztást, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelmét. |
1.2. Információtechnológiai gyakorlat | ||
1.2.1. Számítógép összeszerelése | Legyen képes egy adott célú konfiguráció meghatározása, a megfelelő alkatrészek kiválasztására. Legyen képes a következő egységek, alkatrészek telepítésére: tápegység, alaplapi alkatrészek, belső alkatrészek. Legyen képes egy számítógépben a kábelek, perifériák csatlakoztatására. Tudja a BIOS alapszintű beállítását elvégezni. Legyen képes memóriát bővíteni, háttértárat beszerelni asztali számítógépekben. | |
1.2.2. Telepítés és konfigurálás | Tudja egy adott operációs rendszer hardverkövetelményeit meghatározni. Tudjon egy háttértárat üzembe helyezni, azon partícionálást és formázást végrehajtani. Tudjon meghajtó programokat, frissítéseket, hibajavító csomagokat telepíteni. Tudjon alkalmazásokat telepíteni és eltávolítani. Legyen képes a személyes tűzfal alapszintű beállításait elvégezni. Legyen képes a biztonságos böngészés beállításainak elvégzésére. | Tudjon hardver kompatibilitás ellenőrzést végezni. Tudjon felhasználói fiókokat kezelni. Legyen képes a számítógépre telepített hardvereszközök beállításának módosítását elvégezni. Tudjon területi és nyelvi beállításokat módosítani. Legyen képes az eseménynapló ellenőrzésére. Legyen képes biztonsági másolatok készítésére, ismerje az archiválás típusait. |
1.2.3. Karbantartás | Legyen képes a nyomtatóknál az alapvető karbantartási munkák elvégzésére (festékszint ellenőrzés, a festékkazetta és a festékpatron cseréjére). Legyen képes az alapvető alkatrészek csatlakozásainak ellenőrzését végrehajtani. Tudjon merevlemez karbantartási feladatokat elvégezni (lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés). | Legyen képes a ház, a belső alkatrészek, a monitorok és nyomtatók szakszerű tisztítására. Legyen képes a merevlemez karbantartására, az ütemezett karbantartási feladatok beállítására. |
2. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | ||
2.1.1. Weboldalak kódolása | ||
2.1.1.1. HTML leíró nyelv | Tudja értelmezni a meglévő weboldalak szerkezetét, tartalmi és formázási elemeit. Ismerje a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemeit (tageket), valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumokat (megjegyzés, !DOCTYPE, html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, style, br, hr, table, tr, th, td, ol, ul, li, span, div, a, img). | Ismerje az elemekhez tartozó fontosabb attribútumokat: sub, sup, iframe, dl, dt, dd, fieldset, header, footer, section, nav. |
2.1.1.2. Stílusok, stíluslapok | Ismerje a stílusok és stíluslapok (CSS) szerepét, a CSS3 leírók szintaxisát. CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport. CSS3 jellemzők: color, opacity, background*, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, z-index, rel, *width, *height, top, bottom, left, right, position, line- height, text-align, vertical-align, text-justify, text- transform, font, font-family, font-size, font-style, text- decoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt elemek több jellemzőt jeleznek, pl. margin-left, margin-right) | CSS3 jellemzők: clear, visibility, data*, letter-spacing, font-stretch. |
2.1.1.3. Reszponzív weboldalak | Ismerje a reszponzív weboldalak kialakításának alapelveit. | Ismerje a reszponzív kialakítást szolgáló Bootstrap keretrendszer alapvető eszközeit. |
2.1.1.4. Fejlesztőeszközök | Ismerje a böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú beépülő eszközeinek (pl. Chrome DevTools, Firebug) főbb funkcióit. | |
2.1.2. JavaScript | ||
2.1.2.1. JavaScript alapok | Ismerje a JavaScript nyelv alapvető szintaktikai elemeit | Ismerje az esemény vezérelt webprogramozás alapjait. |
és a dinamikus weboldal kialakítás alapjait. Ismerje az értékadást, az aritmetikai és logikai műveleteket, a kifejezések kiértékelésének módját. | Ismerje az elemi és összetett adattípusokat. Ismerje a függvények szerepét. Ismerje a HTML oldalak objektumait, azok tulajdonságait és metódusait. | |
2.1.2.2. JavaScript objektumok és események | Tudja értelmezni meglévő dinamikus weboldalak esetén a JavaScript kódban az események (onClick, onLoad, onBlur, onFocus) kezelésére, valamint az egyes elemek módosítására szolgáló programrészleteket. | Tudja mi a DOM (Document Object Model), tudja mi a szerepe az elem- (element), a tulajdonság- (attribute) és a szöveg (text) típusú csomópontnak (node). Ismerje az egyes elemek elérésének, módosításának és létrehozásának módját. Ismerje az eseményeket és az eseményfigyelő eljárásokat (onClick, onLoad, onBlur, onFocus események). Ismerje az űrlapelemek szerepét (form, input, select, option, textarea, label). |
2.1.2.3. Hibakeresés, tesztelés, jQuery könyvtár | Tudja, hogyan lehet hibakeresés végezni a JavaScript kódban, illetve hogyan lehet a kódot tesztelni. Ismerje a jQuery JavaScript könyvtár szerepét és alapvető szolgáltatásait. | |
2.1.3. Programozás Java vagy C# nyelven | ||
2.1.3.1. A Java vagy C# nyelv alapjai | Ismerje a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) funkcióit és szolgáltatásait. Ismerje a programkészítés lépéseit (feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás). Ismerje a Java vagy C# környezetben használható - elemi adattípusokat (egész, valós, logikai, karakter), azok jellemzőit; - a típuskonverziós lehetőségeket; - a változókat és kifejezéseket; - vezérlési szerkezeteket (szekvencia, szelekció, iteráció); - összetett adattípusokat (karakterlánc, tömb, struktúra, | Ismerje a hibakeresés és tesztelés alapelveit. |
lista, halmaz); - értékadási, aritmetikai és logikai műveleteket; - a kifejezések kiértékelésének szabályait; Tudja, hogyan kell szöveges fájlban található adatokat beolvasni, tárolni és feldolgozni. | ||
2.1.3.2. Programozási típusfeladatok | Tudja, hogy milyen szerepet tölt be egy függvény. Ismerje a függvény definiálásának és meghívásának módját Java vagy C# környezetben. Tudja a paraméterek fajtáit, a paraméterátadás módszereit és a paraméterátadás folyamatát. Ismerje a programozási típusfeladatok (összegzés, megszámlálás, eldöntés, szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás, lineáris keresés) algoritmusát. | Tudja, a tiszta kód alapvető szabályait a függvényekkel kapcsolatban. |
2.1.3.3. Objektum orientált programozás (OOP) Java vagy C# környezetben | Ismerje az objektum fogalmát a hétköznapi életben és az OOP környezetben, legyen képes leírni a két "világ" kapcsolatát. Ismerje az osztályok fogalmát és szerepét. Tudja, miként lehet a meglévő osztályokat használni. Ismerje a fontosabb tagtípusokat (mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor). Ismerje az osztályok példányosításának módját. | Ismerje a legfontosabb tagtípusokat (destruktor). Tudja ismertetni az OOP fontosabb jellemzőit és fogalmait (egységbezárás, öröklés, polimorfizmus, interface) Ismerje az objektum orientált tervezés (OOD) alapelveit. Tudja, hogy miként működik a kivételkezelés, a hibakeresés és a naplózás. Ismerje a különböző tesztelési lehetőségeket (ismételhetőség, izoláció, automatizálhatóság). |
2.1.3.4. Grafikus felületű asztali alkalmazások készítése Java vagy C# nyelven | Ismerje a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjait és a grafikus felületet megvalósító technológiákat Java vagy C# környezetben. Ismerje a felhasználói felület készítését támogató osztályokat és gyűjteményeket Java vagy C# környezetben. Ismerje az ablakok és dialógusablakok használatának módját. Ismerje a legfontosabb vezérlőket (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, | Tudja, miként lehet vezérlőket létrehozni futási időben. Tudja, hogyan lehet érintőképernyővel vezérelt felhasználói felületet létrehozni. Ismerje az esemény, az eseménykezelő és a delegált fogalmát, valamint ezek kapcsolatát. Ismerje az ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályokat és gyűjteményeket. |
kapcsolókeret) és azok jellemzőit, metódusait és eseményeit. Tudja, miként lehet vezérlőket létrehozni tervezési időben. Tudja, hogyan lehet billentyűzettel és mutató eszközzel vezérelt felhasználói felületet létrehozni. Ismerje az esemény, az eseménykezelő fogalmát, valamint ezek kapcsolatát. | ||
2.1.4. Adatbázis-kezelés | ||
2.1.4.1. Relációs adatbázisok, az SQL használata | Ismerje a relációs adatbázisokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat (elsődleges kulcsok, idegenkulcsok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma) Ismerje a fontosabb mezőtípusokat és tulajdonságaikat. Tudja az adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE, DELETE) szerepét és szintaxisát MySQL környezetben. Tudja az adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP) szerepét és szintaxisát MySQL környezetben. Ismerje az SQL utasítások elemeit (záradékok, módosítók) és szintaxisát MySQL környezetben. | Ismerje a relációs adatbázisok legfontosabb tervezési elveit. Ismerje az SQL utasítások elemeit (függvények) és szintaxisát MySQL szerver környezetben. Tudja, miként lehet kifejezéseket és számított mezőket használni az SQL utasításokban. |
2.1.4.2. Webes adatbázis- kezelő alkalmazások | Ismerje a PHP vagy Node.js szerver oldali script nyelv szerepét. Tudja annak módját, miként lehet egyszerű adatbázis- kezelési feladatot megvalósítani a PHP vagy Node.js szerver oldali script nyelven. Ismerje az Ajax alapfunkcióját és az Ajax felhasználását egyszerű webes adatbázis-kezelési feladat megvalósításához. | |
2.2. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés gyakorlat | ||
2.2.1. Weboldalak kódolása | ||
2.2.1.1. HTML leíró nyelv | Tudja alkalmazni a HTML5 oldalakat leíró nyelv | Tudja alkalmazni az elemekhez tartozó fontosabb |
fontosabb strukturális és formai elemeit (tageket), valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumokat (megjegyzés, !DOCTYPE, html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, style, br, hr, table, tr, th, td, ol, ul, li, span, div, a, img) meglévő weboldalak módosítására vagy új weblapok létrehozására. | attribútumokat (sub, sup, iframe, dl, dt, dd, fieldset, header, footer, section, nav) meglévő weboldalak módosítására vagy új weblapok létrehozására. | |
2.2.1.2. Stílusok, stíluslapok | Legyen képes stílusok vagy stíluslapok alkalmazására meglévő weboldalak vagy újonnan létrehozott weboldalak formázásához. Legyen képes alkalmazni a legfontosabb CSS3 jellemzőket color, opacity, background*, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, z-index, rel, *width, *height, top, bottom, left, right, position, line- height, text-align, vertical-align, text-justify, text- transform, font, font-family, font-size, font-style, text- decoration, list-style*, cursor). (a *-gal jelölt elemek több jellemzőt jeleznek, pl. margin-left, margin-right). | Legyen képes alkalmazni a legfontosabb CSS3 szelektorokat (elem, id, class és csoport). Legyen képes alkalmazni a legfontosabb CSS3 jellemzőket (clear, visibility, data*, letter-spacing, font- stretch). |
2.2.1.3. Reszponzív weboldalak | Legyen képes Bootstrap keretrendszer segítségével létrehozott egyszerűbb szerkezetű, reszponzív weboldalak módosítására, a reszponzív viselkedés megtartásával. | Legyen képes egyszerűbb szerkezetű reszponzív weboldalak kialakítására Bootstrap keretrendszer segítségével. |
2.2.1.4. Fejlesztőeszközök | Legyen képes a Chrome DevTools vagy más hasonló célú eszköz tesztelési és hibakeresési célú használatára. | |
2.2.2. JavaScript | ||
2.2.2.1. JavaScript alapok | Legyen képes weboldalak dinamikus viselkedéséhez készen kapott JavaScript kódot beilleszteni vagy csatolni. Legyen képes alkalmazni az értékadást, az aritmetikai és logikai műveleteket meglévő JavaScript kód kismértékű módosításához. | Legyen képes alkalmazni az elemi és összetett adattípusokat, az értékadást, az aritmetikai és logikai műveleteket és függvényeket dinamikus weboldalak létrehozására szolgáló JavaScript kódban. |
2.2.2.2. JavaScript objektumok és események | Legyen képes dinamikus weboldalak készen kapott JavaScript kódjában az események (onClick, onLoad, | Legyen képes a DOM (Document Object Model) különböző típusú csomópontjainak módosítására, |
onBlur, onFocus) kezelésére szolgáló eljárások kismértékű módosítására. | valamint új csomópontok létrehozására JavaScripttel. Tudja alkalmazni az eseménykezelő eljárásokat (onClick, onLoad, onBlur, onFocus események) dinamikus weboldalak kialakításához. Legyen képes webes űrlapokat létrehozni és alkalmazni (form, input, select, option, textarea, label). | |
2.2.2.3. Hibakeresés, tesztelés, jQuery könyvtár | Tudjon hibakeresést végezni a JavaScript kódban, illetve a kódot tesztelni Chrome DevTools vagy más hasonló célú eszköz segítségével. Legyen képes a jQuery JavaScript könyvtár alapszintű szolgáltatásait (szelektorok, objektum manipuláció, eseménykezelés) használni a hatékonyabb és tömörebb JavaScript kód érdekében. | |
2.2.3. Programozás Java vagy C# nyelven | ||
2.2.3.1. A Java vagy C# nyelv alapjai | Legyen képes a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) hatékony használatára. Legyen képes egyszerűbb Java vagy C# programok létrehozásában célszerűen alkalmazni - az elemi adattípusokat (egész, valós, logikai, karakter), azok jellemzőit; - a típuskonverziós lehetőségeket; - a változókat és kifejezéseket; - a vezérlési szerkezeteket (szekvencia, szelekció, iteráció); - a fontosabb összetett adattípusokat (karakterlánc, tömb, struktúra, lista); - értékadási, aritmetikai és logikai műveleteket; - a kifejezések kiértékelésének szabályait; Legyen képes szöveges fájlban található adatokat beolvasni, tárolni és feldolgozni. Tudja alkalmazni a kivételkezelést. Tudjon mondatszerű leírással megadott algoritmust | Legyen képes az elkészített program hatékony tesztelésére, valamint a felfedezett hibák hatékony kiszűrésére és javítására. |
kódolni Java vagy C# nyelven. | ||
2.2.3.2. Programozási típusfeladatok | Legyen képes átlátható és hatékony kód létrehozására függvények definiálásával és hívásával Java vagy C# környezetben. Tudja célszerűen alkalmazni a paraméterek fajtáit, a paraméterátadás módszereit és a paraméterátadás folyamatát. Tudja alkalmazni a programozási típusfeladatokat vagy azok célját megvalósító beépített metódusokat (összegzés, megszámlálás, eldöntés, szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás, lineáris keresés). | Tudja érvényesíteni a tiszta kód alapvető szabályait a függvényekkel kapcsolatban. |
2.2.3.3. Objektum orientált programozás (OOP) Java vagy C# környezetben | Legyen képes a Java vagy C# programozási nyelv beépített osztályainak vagy más által készített osztályok felhasználására. Legyen képes osztályokat példányosítani. | Legyen képes egyszerűbb problémák kezelésére szolgáló saját osztályok definiálására és alkalmazására (konstruktorok, mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása). |
2.2.3.4. Grafikus felületű asztali alkalmazások készítése Java vagy C# nyelven | Legyen képes egyszerűbb asztali alkalmazások felhasználói felületének tervezésére. Tudja alkalmazni a statikus grafikus felület készítését támogató osztályokat és gyűjteményeket Java vagy C# környezetben. Legyen képes az ablakok és dialógusablakok megfelelő használatára. Legyen képes vezérlőket (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret) létrehozni tervezési időben. Legyen képes billentyűzettel és mutató eszközzel működő, eseményvezérelt felhasználói felület létrehozására. | Tudja alkalmazni a felhasználói felület készítését támogató osztályokat és gyűjteményeket Java vagy C# környezetben. Legyen képes vezérlőket (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret) létrehozni futási időben. Legyen képes érintőképernyővel működő, eseményvezérelt felhasználói felület létrehozására. Tudja alkalmazni az ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályokat és gyűjteményeket. |
2.2.4. Adatbázis-kezelés | ||
2.2.4.1. Relációs adatbázisok, az SQL használata | Legyen képes MySQL relációs adatbázisokban táblák létrehozására a megfelelő mezőtípusok kiválasztásával, valamint az adatok importálására meglévő adatforrásból. Legyen képes táblák közötti adatintegritást biztosító | Legyen képes MySQL relációs adatbázisok tervezésére, valamint az adatbázisok létrehozására a megfelelő mezőtípusok kiválasztásával, valamint az adatok importálására meglévő adatforrásból. |
kapcsolatok kiépítésére. Tudja alkalmazni az adatmanipulációs SQL utasításokat (SELECT, INSERT, UPDATE, DELETE). Tudja alkalmazni az adatdefiníciós SQL utasításokat (CREATE, ALTER, DROP) Legyen képes megfelelően használni az SQL utasítások elemeit (záradékok, módosítók). | Legyen képes megfelelően használni az SQL utasítások elemeit (függvények). Legyen képes kifejezések és számított mezők használatára az SQL utasításokban. | |
2.2.4.2. Webes adatbázis- kezelő alkalmazások | Legyen képes egyszerűbb PHP vagy Node.js script nyelven készült egyszerű szerver oldali alkalmazás értelmezésére, célszerű módosítására és futtatására. Legyen képes használni és módosítani PHP vagy Node.js szerver oldali script egyszerű adatbázis-kezelési feladatot megvalósító programkódját, illetve az azokba ágyazott SQL utasításokat. Legyen képes egyszerű, a szerver oldali alkalmazással kommunikáló kliens oldali webes adatbázis-kezelő alkalmazás létrehozására. Legyen képes az Ajax technológia alapszintű alkalmazására annak érdekében, hogy a weboldal frissítése az oldal újratöltése nélkül megtörténhessen a szervertől kapott adatoknak megfelelően. |
3. Hálózati ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Hálózati ismeretek I. | ||
3.1.1. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek | Ismerje a helyi hálózati és az internetes kommunikációs lehetőségeket. Ismerje az alapvető hálózati összetevőket és azok jellemző tulajdonságait. | |
3.1.2. Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll | Ismerje az alapvető hálózati közegeket (vezetékes, vezeték nélküli), azok tulajdonságait, illetve jellemzőit. Ismerje az OSI és TCP/IP rétegelt modellt, ismerje az | Ismerje az Ethernet technológia működését, jellemzőit. Ismerje az ARP protokollt. |
egyes rétegeket és azok alapvető feladatait. Legyen tisztában a fizikai címzés fogalmával, jellemzőivel, jelentőségével. | ||
3.1.3. Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai | Ismerje az IPv4 protokoll szerepét és jellemzőit. Ismerje az IPv6 kifejlesztésének és bevezetésének okát, valamint legalapvetőbb jellemzőit. Ismerje a forgalomirányítók felépítését, működését, indulási folyamatát. Ismerje a forgalomirányítók alapszintű konfigurációs beállításait. Ismerje a szállítási réteg protokolljait, azok jellemzőit. | Ismerje az IPv6 protokoll szerepét és jellemzőit. Legyen képes a TCP és az UDP protokoll összehasonlítására. |
3.1.4. IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok | Ismerje az IPv4 cím szerkezetét, felépítését. Ismerje a VLSM és a CIDR fogalmát. Legyen tisztában az alapértelmezett átjáró fogalmával, szerepével. | Legyen képes a VLSM és a CIDR alkalmazására a hálózat tervezésekor. Ismerje az IPv6 cím szerkezetét, felépítését, típusait. |
3.1.5. Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság | Legyen tisztában a helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásaival és azok jellemzőivel. Ismerjen egyenrangú (peer-to-peer) és kliens-szerver típusú szolgáltatásokat. Ismerje a forgalomirányítók sávon belüli és sávon kívüli elérésének lehetőségeit (konzol, telnet, SSH). Legyen tisztában a biztonsági mentés jelentőségével. | |
3.1.6. Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok | Ismerje a kapcsolók felépítését, működését, indulási folyamatát. Ismerje a kapcsolók alapszintű konfigurációs beállításait. Ismerje kapcsolók sávon belüli és sávon kívüli elérésének lehetőségeit (konzol, telnet, SSH). | Legyen tisztában az ütközési és szórási tartomány fogalmával. Legyen tisztában a portvédelem fogalmával, jelentőségével. Ismerje a VLAN-ok szerepét, megvalósítását. Legyen tisztában a trönk és hozzáférési portok jellemzőivel, használatával. |
3.1.7. Forgalomirányítási ismeretek | Ismerje a forgalomirányítás alapfogalmait. Legyen tisztában a forgalomirányító tábla felépítésével, szerkezetével. Legyen tisztában a statikus forgalomirányítás | Legyen tisztában a statikus forgalomirányítás lehetőségeivel IPv6 hálózatokban. Ismerje az IPv6 irányító protokollokat (RIPng). Ismerje a VLAN-ok közti forgalomirányítási |
lehetőségeivel IPv4 hálózatokban. Ismerje az alapértelmezett útvonal fogalmát. Legyen tisztában a dinamikus forgalomirányítás működésével, lehetőségeivel. Ismerje az IPv4 irányító protokollokat (RIPv2, OSPFv2). | lehetőségeket. | |
3.1.8. A biztonságos hálózat, forgalomszűrés | Legyen tisztában a hozzáférési lista fogalmával, céljával. | Ismerje a normál és kiterjesztett hozzáférési listák jellemzőit. |
3.1.9. IP szolgáltatások | Ismerje a DHCPv4 szolgáltatás működését. Legyen tisztában a NAT és PAT fogalmával. | Ismerje a DHCPv6 szolgáltatás működését. |
3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat | ||
3.2.1. Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja | Legyen képes vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezésére és kiépítésére. Legyen képes hálózati eszközök üzembe helyezésére, csatlakoztatására és működésük ellenőrzésére. Legyen képes meglévő hálózat továbbfejlesztésére, bővítésére, átalakítására. Legyen képes kapcsoló alapszintű konfigurálására. | |
3.2.2. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz | Legyen képes a megfelelő átviteli közeg kiválasztására és hálózati eszközök összekötésére. Legyen képes hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálására. | |
3.2.3. Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés | Legyen képes forgalomirányító alapszintű konfigurálására. Legyen képes alapértelmezett átjáró meghatározására, beállítására. | |
3.2.4. IP-címzés a gyakorlatban | Ismerje az IPv4 címek kiosztásának és beállításának lehetőségeit. Legyen képes nem osztályalapú címek és hálózati maszkok használatára. Legyen képes IPv4 címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen képes IPv4 címzési hibák felismerésére, | Ismerje az IPv6 címek kiosztásának és beállításának lehetőségeit. Legyen képes VLSM címzést tervezni, megvalósítani. Legyen képes IPv6 címet statikusan beállítani a hálózati eszközökön és klienseken. Legyen képes IPv6 címzési hibák felismerésére, elhárítására. |
elhárítására. | ||
3.2.5. Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság | Legyen képes forgalomirányító távoli elérésének beállítására (telnet, SSH). Legyen képes a hálózati eszközök konfigurációját és operációs rendszerét menteni, illetve helyreállítani. | |
3.2.6. Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata | Legyen képes kapcsoló távoli elérésének beállítására (telnet, SSH). | Legyen képes portvédelem konfigurálására. Legyen képes kapcsolókon VLAN-ok kialakítására, portok VLAN-okhoz rendelésére. Legyen képes trönk kapcsolatok konfigurálása. |
3.2.7. Statikus és dinamikus forgalomirányítás | Legyen képes IPv4 hálózatban statikus forgalomirányítás konfigurálására (alapértelmezett útvonal is). Legyen képes IPv4 hálózatban dinamikus forgalomirányítás konfigurálására (RIPv2, OSPFv2). Legyen képes forgalomirányítási hibák felismerésére, elhárítására. | Legyen képes IPv6 hálózatban statikus forgalomirányítás konfigurálására (alapértelmezett útvonal is). Legyen képes IPv6 hálózatban dinamikus forgalomirányítás konfigurálására (RIPng). Legyen képes VLAN-ok közti forgalomirányítás megvalósítására forgalomirányító használatával. |
3.2.8. A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés | Legyen képes alapszintű forgalomszűrési feladatokat megvalósítani normál IPv4 hozzáférési listák alkalmazásával. Legyen képes normál IPv4 hozzáférési listák hibáinak felismerésére, elhárítására. | Legyen képes forgalomszűrési feladatokat megvalósítani normál és kiterjesztett IPv4 hozzáférési listák alkalmazásával. Legyen képes a virtuális vonal védelmére normál és kiterjesztett IPv4 hozzáférési lista használatával. Legyen képes normál és kiterjesztett IPv4 hozzáférési listák hibáinak felismerésére, elhárítására. |
3.2.9. IP szolgáltatások a gyakorlatban | Legyen képes DHCPv4 szolgáltatás konfigurálására hálózati eszközökön. Legyen képes klienseken dinamikus címigény beállítására (DHCPv4). Legyen képes a DHCPv4 szolgáltatás hibáinak felismerésére, elhárítására. Legyen képes forgalomirányítón NAT és PAT beállítására. | Legyen képes DHCPv6 szolgáltatás konfigurálására hálózati eszközökön. Legyen képes klienseken dinamikus címigény beállítására (DHCPv6). Legyen képes a DHCPv6 szolgáltatás hibáinak felismerésére, elhárítására. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
120 pont | 30 pont | 120 pont | 30 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, forrás fájlok | Számítógép internet eléréssel, az eszközlistában felsorolt eszközök | Internetelérés nélküli számítógép, megfelelő szoftverekkel, forrás fájlok | Számítógép internet eléréssel, az eszközlistában felsorolt eszközök |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | Szoftverlista | Szóbeli témakörök a szóbeli vizsga gyakorlati | Szoftverlista | Szóbeli témakörök a szóbeli vizsga gyakorlati |
feladatainak elvégzéséhez szükséges eszköz- és szoftverlista | feladatainak elvégzéséhez szükséges eszköz- és szoftverlista | |||
Mikor? | a vizsga évét megelőző tanév végéig | az eszköz és szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig, a témakörök jogszabály szerint | a vizsga évét megelőző tanév végéig | eszköz- és szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig, témakörök jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
Számítógépen megoldott gyakorlati feladatok | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja).
A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, a központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A gépterem műszaki kialakítása, valamint a monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz, és a várható feladatok megoldását segíti. Ez alól kivételt képeznek a központilag kiadott szoftverlistában felsorolt offline dokumentációk közül azok, amelyeket a tételkészítő-bizottság az egyes tételekhez tartozó forrás cd-n eljuttatott a vizsgahelyszínekre.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a gyakorlati feladatok megoldása problémamentes legyen.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni a vizsga megkezdése előtt.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, a későbbi módosítást és manipulációt kizáró technológiát használva adathordozóra írja (pl. CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor tematikája lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
Feladatok | Idő |
Hálózati ismeretek | 60 perc |
Programozás | 60 perc |
Weboldalak kódolása és adatbázis-kezelés | 60 perc |
Az egyes feladatok esetén előforduló témakörök:
Feladatok | Témakörök |
Hálózati ismeretek | 3.2.1. Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 3.2.2. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 3.2.3. Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 3.2.4. IP-címzés a gyakorlatban 3.2.5. Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 3.2.6. Kapcsolás folyamata 3.2.7. Statikus és dinamikus forgalomirányítás 3.2.8. A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 3.2.9. IP szolgáltatások a gyakorlatban |
Programozás | 2.2.3. Programozás Java vagy C# nyelven |
Weboldalak kódolása és adatbázis-kezelés | 2.2.1. Weboldalak kódolása 2.2.2. JavaScript 2.2.4. Adatbázis-kezelés |
A feladatsor megoldásához a vizsgázók használhatják a központilag kiadott szoftverlistában meghatározott és a számítógépekre előre telepített offline dokumentációs csomagok közül azokat, amelyeket a feladatlaphoz tartozó forrás cd tartalmaz.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Feladatok | Pontszám |
Hálózati ismeretek | 40 pont |
Programozás | 40 pont |
Weboldalak kódolása és adatbázis-kezelés | 40 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét méri.
A kormányhivatalok által szervezett szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (pl. internet eléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát is számon kéri. A tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek legalább 10%-át. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:
1.1. Információtechnológiai alapok
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
1.1.2. Szoftverismeret
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
1.2.1. Számítógép összeszerelése
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
1.2.3. Karbantartás
2.1. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés
2.1.1. Weboldalak kódolása
2.1.2. JavaScript
2.1.3. Programozás Java vagy C# nyelven
2.1.4. Adatbázis-kezelés
3.1. Hálózati ismeretek I.
3.1.1. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek
3.1.2. Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll
3.1.3. Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai
3.1.4. IPv4 címzési struktúra, alhálózatok
3.1.5. Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság
3.1.6. Kapcsolt helyi hálózatok
3.1.7. Forgalomirányítási ismeretek
3.1.8. A biztonságos hálózat, forgalomszűrés
3.1.9. IP szolgáltatások
Az 1.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni és azt a felelet során kell bemutatni.
A szóbeli tételsor az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal úgy kerül összeállításra, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kéri számon.
Témakör | Arány |
1. Információtechnológiai alapok | 15% |
2. Információtechnológiai gyakorlat | 15% |
3. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | 30% |
4. Hálózati ismeretek I. | 40% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Tartalom | 24 pont |
Felépítés | 3 pont |
Előadásmód, szaknyelv használata | 3 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
240 perc | 20 perc |
Számítógépen megoldott gyakorlati feladatok | Egy tétel kifejtése és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja).
A vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A terem berendezése:
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A gépterem műszaki kialakítása, valamint a monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek:
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.
- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz, és a várható feladatok megoldását segíti. Ez alól kivételt képeznek a központilag kiadott szoftverlistában felsorolt offline dokumentációk közül azok, bizottság az egyes tételekhez tartozó forrás cd-n eljuttatott a vizsgahelyszínekre.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
A vizsga előkészítése:
- A vizsga során használható gépeket, tartalékgépeket úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó azonosító jelét és felhasználóazonosítóját a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni a vizsga megkezdése előtt.
Archiválás:
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, a későbbi módosítást és manipulációt kizáró technológiát használva adathordozóra írja (pl. CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Feladatok | Idő |
Hálózati ismeretek | 80 perc |
Programozás | 80 perc |
Weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | 80 perc |
A feladatsor tematikája lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
Az egyes feladatok esetén előforduló témakörök:
Feladatok | Témakörök |
Hálózati ismeretek | 3.2.1. Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 3.2.2. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 3.2.3. Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 3.2.4. IP-címzés a gyakorlatban 3.2.5. Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 3.2.6. Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 3.2.7. Statikus és dinamikus forgalomirányítás 3.2.8. A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 3.2.9. IP szolgáltatások a gyakorlatban |
Programozás | 2.2.3. Programozás Java vagy C# nyelven |
Weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | 2.2.1. Weboldalak kódolása 2.2.2. JavaScript 2.2.4. Adatbázis-kezelés, adatbázis-kezelő alkalmazások készítése |
A feladatsor megoldásához a vizsgázók használhatják a központilag kiadott szoftverlistában meghatározott és a számítógépekre előre telepített offline dokumentációs csomagok közül azokat, amelyeket a feladatlaphoz tartozó forrás cd tartalmaz.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
Feladatok | Pontszám |
Hálózati ismeretek | 40 pont |
Programozás | 40 pont |
Weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | 40 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint néhány perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét méri.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli vizsga helyszínén rendelkezésre kell állnia az eszköz- és szoftverlistában leírt eszközöknek és szoftvereknek (pl. internet eléréssel rendelkező számítógép, nyomtató, mérőeszköz, kábel, szerszámok). A számítógép és az eszközök működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek legalább 10%-át.
A szóbeli vizsga tételei egy adott témakör elméleti és bizonyos témakörök esetén gyakorlati ismeretanyagát is számon kéri. A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:
1.1. Információtechnológiai alapok
1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba
1.1.2. Szoftverismeretek
1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai
1.2. Információtechnológiai gyakorlat
1.2.1. Számítógép összeszerelése
1.2.2. Telepítés és konfigurálás
1.2.3. Megelőző karbantartás
2.1. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés
2.1.1. Weboldalak kódolása
2.1.2. JavaScript
2.1.3. Programozás Java vagy C# nyelven
2.1.4. Adatbázis-kezelés
3.1. Hálózati ismeretek I.
3.1.1. Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek
3.1.2. Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll
3.1.3. Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai
3.1.4. IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok
3.1.5. Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság
3.1.6. Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok
3.1.7. Forgalomirányítási ismeretek
3.1.8. A biztonságos hálózat, forgalomszűrés
3.1.9. IP szolgáltatások
Az 1.2. témakör esetén a szóbeli tétel gyakorlati feladatot is tartalmazhat, amelyet a felkészülési időben kell elvégezni és azt a felelet során kell bemutatni.
A szóbeli tételsor az alábbi táblázatban megadott témakör arányokkal úgy kerül összeállításra, hogy egy szóbeli tétel csak egy témakör ismeretanyagát kéri számon.
Témakör | Arány |
1. Információtechnológiai alapok | 15% |
2. Információtechnológiai gyakorlat | 15% |
3. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés | 30% |
4. Hálózati ismeretek I. | 40% |
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5 -6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Tartalom | 24 pont |
Felépítés | 3 pont |
Előadásmód, szaknyelv használata | 3 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont |
"
11. Az R. Melléklet VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"VEGYIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A vegyipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XIV. Vegyipar ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 521 06 Műanyagfeldolgozó technikus,
- 54 543 02 Gumiipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai szöveg megértése és alkotása írásban és szóban
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. | |
1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A szakmai kifejezéseket használja helyesen egy adott téma kifejtésekor. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. | A szakmai kifejezéseket használja rendszerszintű logikus gondolatmenetben. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes szakmai nyelven kommunikálni, a feltett kérdéseket megérteni és azokra választ adni. | A feltett kérdések megválaszolása legyen lényegre törő szakszerű. |
1.4. Szakmai szöveg értelmezése | Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatokat értelmezni. | Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján érveléssel megoldásokat javasolni. |
2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása, ábrák, diagramok alkalmazása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Egyenletek megoldása | Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a szakmai számítási feladatok megoldása során. Legyen képes megadott számítási képletekbe az | Legyen képes összetett számítási feladatok végiggondolására, kiszámítására. |
adatokat, mennyiségeket, mértékegységet helyesen behelyettesíteni és az eredményt kiszámítani. | ||
2.2. Mérési eredmények feldolgozása | Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. | Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani és azt értékelni. |
2.3. Ábrák, diagramok alkalmazása | Legyen képes megadott diagramok és ábrák feladat szerinti értelmezésére. Megadott mérési adatokból tudjon diagramot készíteni. | Legyen képes megadott diagramok és ábrák feladat szerinti értelmezésére. Az értelmezés szerint tudjon következtetéseket levonni az adott témakörben. Megadott mérési adatokból tudjon diagramot készíteni. Önállóan is készítsen egyszerű, technológiai folyamatokról vázlatos ábrákat. |
3. Ismeretek helyén való alkalmazása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Az ismeretanyag bemutatása, értelmezése a szakmai fogalmak alkalmazásával | Legyen képes a lényeg felismerésére és az ismeretanyag helyén való kezelésére. | |
3.2. Számolásokban alkalmazott ismeretanyag | Legyen képes a számolásokhoz felhasznált ismeretet közérthető módon alkalmazni. | |
3.3. Kommunikáció írásban | Az írásban adott feleletek legyenek érthetőek, értelmezhetőek, számítási feladatok levezetése legyen logikus, a megoldások lépései legyenek írásban alátámasztva. | Az írásban adott feleletek legyenek könnyen áttekinthetőek. |
4. Megbízhatóság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Szabálykövetés | A biztonságos munkavégzésre vonatkozó munka- és |
tűzvédelmi szabályok ismerete. | ||
4.2. Pontosság | A számolási feladatok esetében a pontosság feleljen meg a szakmai követelményeknek. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Méréstechnika
TÉMAKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Méréstechnika alapjai | Ismerje a méréstechnikai alapfogalmakat (mérés, mért érték, mérőszám), mérések eszközeit, módszereit. | |
1.2. Mértékegységek és mintavétel | Ismerje a - mérték és a mértékegység fogalmát, az alapegységeket, - a szakmára jellemző mértékegységek átváltását, - mintavétel és minta előkészítés szabályait, - gyakori mintavételi hibákat. Meg tudja határozni a mért értékek megadott középérték mutatószámait, valamint a gyakran alkalmazott viszonyszámokat. | Ismerje a gyakori mintavételi hibákat és kiküszöbölésük lehetséges módjait. Ismerje a leíró statisztikai alapfogalmakat, és meg tudja határozni a mért értékek megadott középérték és szóródás mutatószámait, valamint a gyakran alkalmazott viszonyszámokat. |
1.3. Méréstechnikai műszerek | Ismerje a - gumi- és műanyagiparban leggyakrabban használt műszerek működési elvét, - a műszerek karbantartására vonatkozó előírásokat. | Ismerje a - mérőműszerek általános felépítését, a műszerek hitelesítésének, kalibrálásának szükségességét. |
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.
TÉMAKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Vizsgálati szabványok | Ismerje a - mérési szabványok létrehozásának fő okait, - mintaelőkészítés, mintavétel szabályait, |
- mérések végrehajtásának, kiértékelésének általános szabályait. | ||
2.2. Fizikai mérések | Legyen képes ismertetni - a tömegmérést, - a térfogatmérést, - a sűrűségmérést, - a hőmérsékletmérést, - a nyomásmérést, - a szemcseeloszlás vizsgálatot, nedvességtartalom mérést. Ismerje a vizsgálatok dokumentálásának módszereit. Ismerje az alapanyag/termék minősítésének lehetőségeit. | Értse és tudja ismertetni alapelveivel együtt - a tömegmérést, - a térfogatmérést, - a sűrűségmérést, - a hőmérsékletmérést, - a nyomásmérést, - a szemcseeloszlás vizsgálatot, nedvességtartalom mérést. Tudja elvégezni a vizsgálatok szakszerű dokumentálását. Tudja minősíteni az alapanyagokat/termékeket leírás segítségével. |
2.3. Próbatest készítése | Ismerje a próbatest fogalmát. Ismertje milyen mérések végezhetők a próbatestek segítségével. |
3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.
TÉMAKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Mintavétel, kiértékelés a gyakorlatban | Tudja ismertetni műveleti utasítás alapján - a szabályos mintavételt ömlesztett anyagból, szilárd anyagból, folyadékból, - a kivett minta előkészítési műveletét, - a mintavétel dokumentálását | |
3.2. Mechanikai anyagvizsgálatok | Legyen képes műveleti utasítás alapján ismertetni a - szakítószilárdság és relatív nyúlás meghatározását, - tapadásvizsgálatokat, - kopásvizsgálatot, - maradó alakváltozás vizsgálatát, - vastagságvizsgálatot, | Legyen képes műveleti utasítás alapján ismertetni a - a fáradási vizsgálatot, - az öregedésvizsgálatot, Legyen képes a mérési eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez |
- keménységmérést. Legyen képes a mérési eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján minősíteni az alapanyagot, terméket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | alapján minősíteni az alapanyagot, terméket. | |
3.3. Reológiai vizsgálatok | Legyen képes műveleti utasítás alapján ismertetni a - folyási képesség vizsgálatot, - plasztoelasztikus képesség vizsgálatot, - térhálósodási vizsgálatot. Legyen képes a mérési eredmények alapján a szükséges számításokat elvégezni, a kapott eredményeket értelmezni, összehasonlítani az előírt értékekkel, ez alapján minősíteni az alapanyagot, terméket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | Tudjon bemutatni lejátszódó anyag és energia átalakulási folyamatokat. Tudja értelmezni a reológiai görbéket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. |
4. Gépészeti alapismeretek
TÉMÁKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Műszaki dokumentációk | Legyen képes - az alkatrészrajz jelöléseit értelmezni, - egyszerű szerelési tervet értelmezni, - egyszerű technológiai folyamatábrát értelmezni. | Legyen képes - berendezés működési elvét bemutató egyszerű vázlatrajzot készíteni, - egyszerű technológiai folyamatábrát készíteni és értelmezni. |
4.2. Gépelemek | Ismerje és legyen képes bemutatni a - fontosabb kötésmódokat, kötő gépelemeket, - gördülőcsapágyak fő típusait, ezek típusjellemzőit, - gyakori meghajtási módokat és ezek jellemzőit. | |
4.3. Segédüzemű gépek | Ismerje az áramlástani alapfogalmakat. Ismerje és | Ismerje, értelmezze és tudja használni a |
használja számításokban a folytonossági tételt. Ismerje - a térfogat kiszorításos elven működő szivattyúk működési elvét, - az áramlástani elven működő szivattyúk működési elvét, - az ömlesztett anyagok üzemen belüli szállításának elvi lehetőségeit, - a darabáru szállításának elvi lehetőségeit, - a gázok, folyadékok, szilárd anyagok tárolásának berendezéséit, - az ipari adagoló, bemérő eszközök működési elvét. | szállítómagasságot. Ismerje a - légritkítók, - ventillátorok, - fúvók, - kompresszorok működési elvét. | |
4.4. Energiaellátó rendszerek | Ismerje a hőtani alapfogalmakat. Tudjon különbséget tenni közvetlen és közvetett hőcsere között. Ismerje és használja számításokban az egyszerű hőcsere esetében alkalmazható összefüggéseket. Ismerje és legyen képes bemutatni az energiaellátó rendszerek, kemencék, kazánok funkcióit. | Ismerje és használja számításokban a hőcsere esetében alkalmazható összefüggéseket. Ismerje és legyen képes bemutatni - a villanymotorok működési elvét, - a pneumatikus és hidromotorok működési elvét, - a pneumatikus és a hidraulikus munkahengerek működési elvét - az elektromos árammal történő szerszámfűtés megvalósításának módjait, a hőmérséklet szabályozásának módját. |
5. Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Raktározás, szállítás berendezései | Ismerje az üzemen belüli anyagmozgatás eszközeit. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | |
5.2. Aprítók, darabolók | Ismerje az aprító, vágó berendezéseket és a granuláló gépeket valamint a működési elvüket. |
Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | ||
5.3. Keverékkészítés berendezései | Ismerje a plasztikus és plasztoelasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezéseket és működési elvüket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | Ismerje a szilárd anyagok keverésére alkalmas berendezéseket és működési elvüket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. |
6. Gyártóberendezések gyakorlat
TÉMAKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
6.1. Alakító berendezések | Ismerje az extruderek, kalanderek felépítését, működési elvét. Ábrák segítségével tudja bemutatni működésüket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | |
6.2. Formacikk-gyártó gépek | Ismerje a sajtoló, préselő, fröccsöntőgépek felépítését, működési elvét. Ábrák segítségével tudja bemutatni működésüket. Ismerje az ide vonatkozó munkavédelmi szabályokat és tudja felelősséggel alkalmazni ezeket. | |
6.3. Csomagológépek | Ismerje a termékkiszerelő és csomagológépek felépítését, működési elvét. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, rajzeszközök, íróeszközök |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
vizsga | ||||
Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy tétel önálló kifejtése | |
Teszt jellegű feladatok | Rövid válaszokat és számításokat igénylő feladatok | |
15 pont | 85 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldani. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:
Méréstechnika | 15% |
Anyagvizsgálatok gyakorlat I | 20% |
Anyagvizsgálatok gyakorlat II | 20% |
Gépészeti alapismeretek | 25% |
Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat | 20% |
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, párosítás.
A diagramszerkesztési, -értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése.
A számítási feladatok az 1.2, a 2.2, 3.2, 4.3 és a 4.4 témakör számpéldáin alapulnak.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a kérdező tanárnak kötelező kérdést feltenni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A szóbeli tétel egy téma részletes kifejtéséből áll. A tétel az adott témakörön belül tartalmazhat ábrát, grafikont, konkrét gyakorlati feladatleírást, kísérlet leírását, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásokat és az ezekhez kapcsolódó részfeladatokat. Amennyiben egy tételhez információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a tételnek tartalmaznia kell.
A szóbeli tételek a következő témakörök - részletes követelményekben felsorolt - elméleti témáit tartalmazzák:
- fizikai mérések,
- mechanikai anyagvizsgálatok,
- gyártás-előkészítés berendezései,
- gyártó berendezések.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos szabatos előadásmód | 5 pont |
Szakmai tartalom helyessége | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy tétel önálló kifejtése | |
Teszt jellegű feladatok | Szöveges válaszokat és számításokat igénylő feladatok | |
20 pont | 80 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldani. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint:
Méréstechnika | 15% |
Anyagvizsgálatok gyakorlat I | 20% |
Anyagvizsgálatok gyakorlat II | 20% |
Gépészeti alapismeretek | 25% |
Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat | 20% |
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.
A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, párosítás.
A diagramszerkesztési, - értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése.
A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a, az elméleti feladatok aránya a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a.
A számítási feladatok az 1.2, a 2.2, 3.2, 4.3 és a 4.4 témakör számpéldáin alapulnak.
A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a kérdező tanárnak kötelező kérdést feltenni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A szóbeli tétel egy téma részletes kifejtéséből áll. A tétel az adott témakörön belül tartalmazhat ábrát, grafikont, konkrét gyakorlati feladatleírást, kísérlet leírását, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásokat és az ezekhez kapcsolódó részfeladatokat. Amennyiben egy tételhez információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a tételnek tartalmaznia kell.
A szóbeli tételek a következő témakörök - részletes követelményekben felsorolt - elméleti témáit tartalmazzák:
- fizikai mérések,
- mechanikai anyagvizsgálatok,
- gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat,
- gyártó berendezések gyakorlat.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos szabatos előadásmód | 5 pont |
Szakmai tartalom helyessége | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 5 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
12. Az R. Melléklet VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat következő szakképesítésinek szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 524 03 Vegyész technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. | Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait. |
1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a szakmai kifejezéseket a szóbeli előadásában használni. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. | Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített módon, következetesen használni a szakmai kifejezéseket. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon precíz, jól átgondolt, szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát kifejteni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és azokra választ adni. | Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és ismeretei alkalmazásával azokra pontos, lényegre törő választ adni. |
1.4. Szakmai szöveg értelmezése | Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására. | Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján komplex feladatok megoldására. |
2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Egyenletek megoldása | Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai számítási feladatok megoldása során. Legyen képes megadott számítási képletekbe az adatokat mértékegységhelyesen behelyettesíteni és az eredményt kiszámítani. | Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására az összetett kémiai feladatok megoldása során. |
2.2. Kémiai írásmód alkalmazása | Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait. | Legyen képes kémiai reakciókat reakcióegyenlettel leírni. |
2.3. Mérési eredmények feldolgozása | Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. | Ismerje a kémiai számításokhoz szükséges képleteket, összefüggéseket és legyen képes ezeket alkalmazni a számítások során. |
3. Rendszerező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Lényegkiemelés | Legyen képes adott szakmai szövegben a lényegi információk kigyűjtésére. | Legyen képes a lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. Tudjon információkat rendszerezni szakmai szempontok alapján. |
3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás | Legyen képes a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. | Legyen képes kiválasztani a helyes számítási módszereket, alkalmazni az ehhez megfelelő matematikai készségeket. |
4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint |
4.1. Elvonatkoztatás képessége | Legyen képes az elméleti ismereteket a gyakorlati munkával kapcsolatos feladatokban alkalmazni. | Ismerje a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket. |
4.2. Az alkalmazás képessége | Legyen képes átlátni az elvégzendő feladatot a leírás (recept) részei alapján. | Legyen képes az elméleti és a gyakorlati ismeretek közötti kapcsolatok alkalmazására. |
4.3. Áttekintő képesség | Tudjon következtetni a kiindulási feltételek alapján a folyamatok eredményére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Szakmai kémia
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Atomok, molekulák | Ismerje - az atomok felépítését és belső szerkezetüket, - az atomok elektronszerkezetét, - elemek és izotópok fogalmát, - tudja használni a periódusos rendszert, - a molekulák, ionok felépítését és szerkezetét, - az ionok képződését atomokból, - a molekulák képződését, felépítésüket, tudja meghatározni polaritásukat. | Ismerje a radioaktív izotópok alkalmazási lehetőségét a műszaki és a laboratóriumi gyakorlatban. Tudja értelmezni az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helyét és a vegyértékelektron szerkezetük kapcsolatát. |
1.2. Kémiai kötések, anyagi rendszerek | Ismerje - a kémiai kötéstípusokat, - az elsőrendű és másodrendű kötéseket. Ismerje - a rácstípusokat: - a molekularács, atomrács, ionrács, fémrács jellemzőit és azonosítása azokat. Ismerje - az anyagi rendszereket és csoportosításukat. | Ismerje a kötések kialakulásának lehetőségeit. Tudja a kötéstípusok azonosítását az egyes anyagoknál. Legyen képes oldószert választani a különböző kémiai anyagokhoz. Tudja ismertetni a kolloidok szerkezetét. |
- a gázok, gázelegyek, oldatok tulajdonságait. - a kolloidokat és a heterogén rendszereket. | ||
1.3. Kémiai reakciók | Ismerje - a kémiai átalakulásokat, a kémiai reakciók általános jellemzését, - a kémiai reakciók csoportosítását a résztvevő anyagok száma szerint, részecske átmenet szerint, hőváltozás szerint, reakciósebesség szerint, - a kémia reakciók energia változását, a termokémiai fogalmakat, - a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket, - a savak és bázisok reakcióit, - a redoxireakciókat, az oxidációs szám fogalmát, meghatározását. Tudjon rendezni egyszerű redoxirakació reakcióegyenletét. | Tudja felírni redoxireakciók kémiai egyenletét és alkalmazni az oxidációs számokat azok rendezésekor. |
1.4. Nemfémes elemek és vegyületeik | Ismerje - a hidrogént és tulajdonságait, - a nemesgázokat és tulajdonságaikat, - a klór és vegyületei jellemzőit, - a kén, kén-dioxid és a kénsav jellemzőit, - a nitrogén, és ammónia tulajdonságait, jellemzőit, - a szén, a szén-dioxid és a szénsav jellemzőit. | Ismerje - a hidrogén reakcióját fémekkel, - a halogénelemek és vegyületeik jellemzőit, - a kén-trioxid jellemzőit, - a kénsav ipari előállításának folyamatát, - a nitrogén-oxidok jellemzőit, környezeti hatásukat. - a salétromsav ipari előállításának lépéseit, - a szén-monoxid jellemzőit, élettani hatását. |
1.5. Víz a természetben | Ismerje - a víz fizikai és kémiai tulajdonságait, - a természetes vizek összetételét, a víz előfordulását, a vízkeménységet és lúgosságát, - a víz felhasználását. | Alkalmazza ismereteit vízkeménységgel kapcsolatos számításokban. Ismerje a vízlágyítási módokat. Tudja ismertetni a csapadékos és ioncserés vízlágyítás közötti alkalmazásbeli különbséget. |
1.6. Fémek és vegyületeik | Ismerje | Ismerje |
- a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, - a p-mező fémeit: az alumínium és vegyületeinek tulajdonságait, - a d-mező fémeinek atomszerkezetét, és az ebből adódó tulajdonságaikat: vas, réz, - a fémek korrózióvédelmét. | - a p-mező fémeit: ón, ólom és vegyületeik tulajdonságait, - a d-mező fémeinek atomszerkezetét, és az ebből adódó tulajdonságaikat: nikkel, arany, ezüst, platina, cink, higany. | |
1.7. Szervetlen kémia a környezetünkben | Ismerje - a periódusos rendszert és a belőle leolvasható tulajdonságokat, - a kötéseket, kötéstípusokat, halmazszerkezetet és kapcsolatukat a fizikai tulajdonságokkal, - a kémiai reakciók típusait, feltételeit, - Tudja helyesen felírni a termokémiai egyenleteket. Ismerje - a légköri gázokat, - a levegő természetes összetevőinek kémiai jellemzőit: N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok. Ismerje - a légszennyező gázokat és forrásaikat, kémiai jellemzőiket: O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO, - a légszennyezők környezeti hatásait: üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg. Ismerje a víz környezeti és ipari jelentőségét, a természetes víz összetételét, a vízszennyező anyagokat, a víz felhasználását. Ismerje - a szervetlen kémiai anyagokat, az építőanyagokat: mész, gipsz, cement, a szervetlen háztartási anyagokat, a savak, lúgok és sók használatát, ipari jelentőségét, - a fémek, nemfémek és vegyületeik vegyipari | Ismerje a redoxireakciók irányának meghatározását a standardpotenciálok alapján. |
jelentőségét, a szerkezeti anyagokat és tulajdonságaikat. Ismerje - a fémes és nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságait, - a korrózióvédelem célját, főbb eljárásait. | ||
1.8. Szénhidrogének | Ismerje - az alkánok tulajdonságait, - a szerkezeti és geometriai izomériát, - az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságait. - a földgáz és a kőolaj, - a cikloalkánok, - az alkének, fizikai és kémiai tulajdonságait, - az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje a benzolfizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje - a halogéntartalmú szénvegyületeket és reakcióikat, - a gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogéneket. | Ismerje az izoméria fogalmát, csoportosítását. Ismerje az etén, vinil-klorid műanyagipari felhasználási lehetőségét. Ismerje a butadién, izoprén felhasználási lehetőségeit. Ismerje a több kettős kötést tartalmazó szénhidrogéneket, a butadiént, izoprént azok felhasználási lehetőségét. Ismerje a kaucsuk és a gumi tulajdonságait. Ismerje az aromás szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságait. |
1.9. Oxigén tartalmú szerves vegyületek | Ismerje - az oxigéntartalmú szénvegyületeket, - az alkoholokat jellemző funkciós csoportját etil- alkohol és metil-alkohol fizikai kémiai tulajdonságait, - a fenolt, - az étereket, az éterképződést. Ismerje - az oxovegyületek jellemző funkciós csoportjait - a formaldehid és az acetaldehid fizikai és kémiai tulajdonságait, - az aceton fizikai kémiai tulajdonságait. | Ismerje - az alkoholokat, és fizikai kémiai tulajdonságaikat, - a fenolokat, az étereket, az éterképződést. Ismerje - az aldehideket, és fizikai és kémiai tulajdonságaikat, - a ketonokat, fizikai kémiai tulajdonságaikat, - a karbonsavakat, fizikai és kémiai tulajdonságaikat, - a karbonsav-észterek és szervetlensav- észterek jellemzőit, jelentőségüket. |
Ismerje - a karbonsavak jellemző funkciós csoportját, - az ecetsav, hangyasav, oxálsav, palmitinsav, sztearinsav, benzoesav fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje - az észterek jellemző funkciós csoportját - az észterek (etil-acetát, gyümölcs-észterek, zsírok, olajok, fizikai és kémiai tulajdonságaikat. Ismerje a fontosabb szénhidrátokat: (glükóz, fruktóz, szacharóz, cellulóz, keményítő). | Ismerje zsírok, olajok lúgos hidrolízisét. Ismerje a fontosabb monoszacharidokat, diszacharidokat és poliszacharidokat. | |
1.10. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | Ismerje - az aminok (metil-amin, anilin), fizikai és kémiai tulajdonságait, - az amidokat (formamid, acetamid, karbamid), fizikai és kémiai tulajdonságaikat. | Ismerje a nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületeket. Ismerje az aminosavak felépítését, ikerionos szerkezetét, kapcsolódási lehetőségét fehérjévé. |
1.11. Szerves kémia a környezetünkben | Ismerje - a szerves kémiai és háztartási anyagokat, - a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét: telített, telítetlen és aromás szénhidrogének, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat, - a szerves eredetű légszennyező anyagokat. Ismerje - a kőolaj előfordulását, feldolgozását, petrolkémiai jelentőségét, - az ipari alapanyagokat és oldószereket: alkoholok, ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek. |
2. Műszaki és irányítástechnikai ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint |
2.1. Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik | Ismerje - a szerkezeti anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, csoportosításukat, - a fémes és nemfémes szerkezeti anyagokat, kémiai jellemzőiket. | Ismerje - a korrózió és korrózió-védelem fogalmát, típusait, - fémes és nemfémes szerkezeti anyagok általános tulajdonságait. |
2.2. Folyadékok áramlása, szállítása és mérése | Ismerje - a folyadékok szállításának elvi alapjait, - a folyadékszállítás eszközeit, energiaigényét. | Ismerje gázszállítás elvi alapjait és berendezéseit. |
2.3. A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere | Ismerje - a hőátadás célját, feladatát, hőátadás hőmérséklet- különbségét, - a közvetett és közvetlen hőcsere fogalmát, jellemző megvalósulási módjait, fizikai alapjait, - a laboratóriumi hőcserélőket, - a halmazállapot-változás folyamatát, annak alkalmazását, a forralást és kondenzációt, - a párolgáshő fogalmát és jelentőségét a hőcserében. | Ismerje a közvetett hőcsere típuskészülékeit. |
3. Fizikai kémia
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Halmazállapotok, halmazállapot változások | ||
3.1.1. A gázhalmazállapot | Ismerje és számítások során tudja alkalmazni - a tökéletes gázok általános jellemzőit, - a tökéletes gázok állapotegyenletét. | |
3.1.2. A folyadékállapot | Ismerje a folyadékok általános jellemzőit. | Ismerje a folyadékok belső szerkezetét, speciális jellemzőit. |
3.1.3. A szilárd állapot | Ismerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait. | |
3.1.4. Halmazállapot- | Ismerje |
változások | - a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, - a forrás jelenségét, - a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, - az olvadás és a kristályosodás folyamatait. | |
3.2. Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek | ||
3.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői | Ismerje az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. Ismerje, és számítások során tudja alkalmazni - az elegyek összetételének megadásait, - a levegő átlagos moláris tömegét. | Ismerje - a tenziógörbék típusait, a forráspont- és harmatpont-görbéket, - a Konovalov-törvényeket, - a folyadékelegyek szétválasztását. Ismerje - a desztillációt, - az extrakciót: a Nernst-féle megoszlási törvényt, a megoszlási hányadost, - az extrakció alkalmazását a gyakorlatban. |
3.3. Egyensúlyi rendszerek | ||
3.3.1. Kémiai egyensúlyok | Tudja alkalmazni a tömeghatás törvényét egyensúlyra vezető kémiai reakciókra. Ismerje az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit. Ismerje a dinamikus egyensúlyt, az egyensúlyi koncentrációkat - a gyenge és erős elektrolitok fogalmát, - a víz autoprotolízisét. Ismerje a pH fogalmát, legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására. Ismerje - disszociáció fogalmát, típusait, a | Ismerje a - gyenge és erős elektrolitok fogalmát, jellemzőit, - pufferek fogalmát, alkalmazását. |
disszociációfokot, - a gázok termikus disszociációját, - az elektrolitos disszociációt, Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására. | ||
3.4. Sav-bázis egyensúlyok | Ismerje, és tudja alkalmazni az erős savak és erős bázisok pH-jának számítását. | Ismerje az a sók hidrolízisének leíró értelmezését, a gyenge savak és gyenge bázisok pH-jának számítását. |
3.5. Heterogén egyensúlyok | Ismerje a - szilárd anyagok oldódását, és - gázok oldódását folyadékokban. Ismerje az oldhatósági szorzat fogalmát. | Ismerje az oldhatósági szorzatot, és értelmezését. Tudja alkalmazni az oldhatósági szorzatot számításokban. |
3.6. Elektrokémia alapjai | Ismerje az elektrolízis fogalmát. Tudja alkalmazni az elektrolízis mennyiségi törvényeit egyszerű számításokban. | Ismerje - az elektródpotenciál fogalmát, kialakulásának értelmezését, - a standard elektródpotenciált, - galvánelemeket és jelentőségüket, - az elektromotoros erő fogalmát, számítását standard elektródpotenciál alapján, - az elektrolízist és gyakorlati jelentőségét, - az elektródfolyamatokat, - az elektrolízis mennyiségi törvényeit és azok alkalmazását elektrokémiai feladatokban. |
4. Laboratóriumi gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Fizikai alapmennyiségek mérése | Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató- a hőmérséklet-, az olvadáspont- és forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit. | |
4.2. Oldatkészítés | ||
4.2.1. Oldat készítése | Ismerje az oldatkészítés módját, számításait tiszta |
szilárd anyagból | anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel. | |
4.3. Szervetlen preparátumok készítése, előállításuk leírásának értelmezése | ||
4.3.1. Szervetlen anyagok előállítása | Tudja kiválasztani leírás (recept) alapján a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. Ismerje a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban a megadott reakcióegyenlet rendezése után. Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket. Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat. | Tudja felírni a szervetlen anyag előállításának a reakcióegyenletét és ez alapján számításokat tud végezni az anyagszükséglettel, és a kitermeléssel kapcsolatban. |
4.4. Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése | ||
4.4.1. Szerves laboratóriumi szerelések | Ismerje - a laboratóriumi hőátadó eszközöket, - az elválasztásra alkalmas eszközöket, - a légköri desztilláló berendezések összeállítását, - reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését. | |
4.4.2. Előkészítés | Ismerje - a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit biztonsági adatlapjuk alapján, - a kiindulási anyagok előkészítését, |
- az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, - az egyéni védőfelszereléseket. | ||
4.4.3. Kivitelezés. | Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. Ismerje a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudja rendezni a megadott szerves anyag előállításának reakcióegyenletét és ez alapján számításokat tud végezni az anyagszükséglettel, valamint a kitermeléssel kapcsolatban. | Tudja felírni a szerves anyag előállításának a reakcióegyenletét és ez alapján számításokat tud végezni az anyagszükséglettel valamint a kitermeléssel kapcsolatban. |
4. 5. Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok. | ||
4.5.1. Kvalitatív vizsgálatok. | Ismerje - a fontosabb kationok és anionok minőségileg adott kimutatási reakciói során tapasztalható észleléseket, - a jellemző lángfestéseket. | |
4.6. Klasszikus analitikai vizsgálatok. | ||
4.6.1. Térfogatos analízis. | Legyen képes a törzsoldat készítésre a sav-bázis-, a komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a jodometriás titrálások elvét bemutató reakciókat értelmezni, rendezni. Ismerje a titrálás hibalehetőségeit. Legyen képes adott térfogatos elemzés leírása alapján a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket kiszámítani. | Legyen képes adott térfogatos elemzés leírása alapján a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. Ismerje a titrálás hibalehetőségeit és értelmezze az abból adódó mérési hibákat, tudja kiküszöbölésének módjait. Tudja értelmezni a titrálási görbét sav-bázis titrálások esetén. |
4.7. Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok. | ||
4.7.1. Potenciometria | Ismerje a potenciometrikus pH-mérés eszközeit, kivitelezését. | |
4.7.2.Fotometria | Ismerje a fotometriás mérés elvét látható tartományban. | |
4.8. Szakmai számítások. | ||
4.8.1. Koncentrációval és oldatok összetételével kapcsolatos számítások. | Elméleti ismereteit legyen képes alkalmazni szakmai-laboratóriumi számításokban: - koncentrációval kapcsolatos számítások alkalmazása. - oldatösszetétellel kapcsolatos számítások. | Alkalmazza ismereteit az oldatokkal kapcsolatos összetett problémák megoldásában. |
4.8.2. Sztöchiometriai számítások. | Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban, a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. | Tudja - a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat. - a különböző pH-jú erős sav illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos számításokat. |
4.8.3. Titrimetriával kapcsolatos számítások. | Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a reakciók ismeretében a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat (oldatkészítési számítások). Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani a reakciók és a megadott mérési adatok ismeretében. | Értse számításoknál a mérési eredmény pontosságának megadását. |
4.8.4. Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások. | Legyen képes a recepteket értelmezni, - a preparátumkészítés reakcióegyenleteit rendezni. Legyen képes a vegyipari folyamatokra, szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számításokat elvégezni: - tisztaság, |
- kitermelés, - anyagszükséglet. | ||
4.8.5. Oldhatósági számítások. | Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal kapcsolatos számításokat. | Ismerje az oldhatósági szorzatot és tudjon azzal kapcsolatban egyszerű számításokat végezni. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, függvénytáblázat | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, függvénytáblázat | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Függvénytáblázat | NINCS | Függvénytáblázat |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakörök | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a feladatlapnak tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. Az írásbeli feladatsor a részletes vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
Egyszerű számítási feladatok
A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a.
Teszt jellegű és rövid válaszokat igénylő feladatok:
Az elméleti feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a.
A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.
Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:
- számítási feladatok,
- tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),
- anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,
- táblázatos feladatok,
- diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,
- ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,
- szakmai szöveg kiegészítése, elemzése,
- fogalom meghatározása, folyamatleírás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
Általános szabályok
A szóbeli vizsga a tételsorból kihúzott tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbe kérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy elakadt. Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a kérdező tanárnak kötelező kérdést feltenni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 10-15%-át.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli tétel egy téma részletes kifejtéséből áll. A tétel az adott témakörön belül tartalmazhat ábrát, grafikont, konkrét gyakorlati feladatleírást, kísérlet leírását, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásokat és az ezekhez kapcsolódó részfeladatokat.
Amennyiben egy tételhez információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a tételnek tartalmaznia kell.
Témakörök:
- szakmai kémia,
- műszaki és irányítástechnikai ismeretek,
- fizikai kémia,
- laboratóriumi gyakorlat.
"A" feladat: egy adott témakör részletes kifejtése
"B" feladat: egy elemző feladat, amely tartalmazhat ábraelemzést, grafikonelemzést, gyakorlati feladat értelmezését, eszközlista készítését, munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket.
Az "A" és "B" feladat azonos témakörhöz is kapcsolódhat.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A tételsor összeállításakor az értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 35 illetve 15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 30 pont | 10 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 35 pont | 15 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 20 perc |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. Az írásbeli feladatsor a részletes vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a, az elméleti feladatok aránya a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a.
A számítási feladatok témakörei a részletes követelményekben jelennek meg.
A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.
Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:
- számítási feladatok,
- tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),
- anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,
- táblázatos feladatok,
- diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,
- ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,
- szakmai szöveg kiegészítése vagy elemzése,
- fogalom meghatározás, folyamatleírás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a vizsgázó számot ad elméleti ismereteiről, a szakmai fogalmak helyes használatáról, lényegkiemelő, rendszerező és áttekintő képességéről. A szóbeli vizsga a részletes követelményekben megjelölt témakörök meghatározott mélységben történő bemutatását igényli a vizsgázótól.
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott tétel "A" és "B" feladatának kifejtésével ad számot tudásáról.
A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A vizsgázó önállóan felel, közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a tantárgyi bizottság a feladattal kapcsolatban kérdéseket tesz fel.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
Témakörök:
- szakmai kémia,
- műszaki és irányítástechnikai ismeretek,
- fizikai kémia,
- laboratóriumi gyakorlat.
A tétel jellemzői
"A" feladat: egy adott témakör részletes kifejtése
"B" feladat: egy elemző feladat, amely tartalmazhat ábraelemzést, grafikonelemzést, gyakorlati feladat értelmezését, eszközlista készítését, munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket.
Az "A" és "B" feladat különböző témakörhöz kapcsolódik.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A tételsor összeállításakor a központi értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 35, illetve 15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 30 pont | 10 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 35 pont | 15 pont | 50 pont |
"
13. Az R. Melléklet KÖNNYŰIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"KÖNNYŰIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A könnyűipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVII. Könnyűipar ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 542 01 Bőrfeldolgozó-ipari technikus,
- 54 542 02 Ruhaipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv megértése és használata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására. | Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására, a fogalmak jelentés változatainak megkülönböztetésére. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes a könnyűipari termék előállítása során folytatott kommunikációban a logikus, következetes, előadásmódra, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. | |
1.3. Idegen nyelvű szakmai szöveg megértése | Legyen képes az idegen nyelvű szakmai alapfogalmak, kifejezések helyes használatára. | Ismerje az idegen nyelvű könnyűipari gyártás-előkészítő programok használatát. |
1.4. Műszaki rajz olvasása, értelmezése | Legyen képes alkalmazni a termék- és gyártástechnológiai ábrázolási módokat a méretarányosság szabályainak betartásával. | |
1.5. Jelképek, ábrák értelmezése | Legyen képes értelmezni a kezelési útmutatót, a munkavédelmi, munkabiztonsági jelképrendszert és a gépelemek jelképeit. | Legyen képes elkészíteni a kezelési útmutatót, a felhasznált alapanyagok fizikai és kémiai jellemzőinek ismeretében. Legyen képes értelmezni a munkavédelmi, munkabiztonsági jelképrendszert és a gépelemek jelképeit. |
2. Információforrások kezelése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Termékre vonatkozó információk | Tudjon trendinformációkat gyűjteni alapanyagra, kellékre, stílusirányzatra, színre, technológiára. | Tudjon trendinformációkat gyűjteni és alkalmazni alapanyagra, kellékre, stílusirányzatra, színre, technológiára. |
2.2. Méretmegadás szabályai | Ismerje a testméretek, testalkattípusok, testtartások jellemzőit. | |
2.3. Kommunikációs formák | Ismerje az IT alapismereteket, PC és a perifériák jellemzőit. Ismerje a termeléstervezéshez és folyamatszervezéshez alkalmazható informatikai eszközöket. Ismerje a szövegszerkesztő programot. | |
2.4. Mérőműszerek használata | Tudja a könnyűipari anyagok laboratóriumi vizsgálati módszereinek alkalmazásával a szálasanyagok, fonalak, cérnák, szövetek és kelmék fajtáira, tulajdonságaira, jellemzőire, felhasználási területeire vonatkozó adatokat rögzíteni, értékelni. | Tudja a könnyűipari anyagok laboratóriumi vizsgálati módszereinek alkalmazásával a szálasanyagok, fonalak, cérnák, szövetek és kelmék fajtáira, tulajdonságaira, jellemzőire, felhasználási területeire vonatkozó adatokat rögzíteni, értékelni és következtetéseket levonni. |
3. Elemi számolási készség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Termelés előkészítés | Legyen képes kiválasztani az anyagnorma és munkanorma készítésének módszerét. Legyen képes bemutatni a feldolgozási veszteségek keletkezését. Legyen képes az anyagkihasználás elemzésére. | Tudja kiszámítani a szabászati tételeket. Tudja kiszámolni a feldolgozási veszteségeket. |
3.2. Termelési adatok rögzítése | Tudjon gyártástechnológiai utasításokat, adatokat adatbázisba rögzíteni, táblázatokat kezelni. | |
3.3 Anyagösszetétel | Legyen képes az anyagösszetétel százalékos |
meghatározása | meghatározása laboratóriumi vizsgálati módszerekkel. | |
3.4. Statisztikai módszerek | Tudjon gazdaságossági számításokat végezni a termelési adatokból, átlagot számítani. |
4. Szervezőkészség, irányítási készség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Munkahelyszervezés | Legyen képes felsorolni a szervezést befolyásoló tényezőket. Legyen képes ismertetni az ésszerű munkahely kialakítását és a munkakörülmények szervezését. Legyen képes ismertetni az alapöltésű varrógépek főbb jellemzőit és felhasználási területeiket. Tudja az alap-, segédanyagok, kellékek raktározásának módjait. | |
4.2. Anyagmozgatás | Legyen képes ismertetni az üzemrészek és munkahelyek közötti anyagtovábbítás módjait. Legyen képes bemutatni a könnyűiparban alkalmazott szállítóeszközöket, továbbítási módokat. | |
4.3. Kapcsolattartás | Ismerje a hálózaton belüli információ továbbítás módjait. |
5. Rendszerező és áttekintő-képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Ellenőrzés, adminisztráció | Legyen képes a megrendelés feldolgozására, a készletek nyilvántartására, a nyersanyagok és késztermékek raktári nyilvántartásának követésére. | Tudjon nyilvántartást készíteni. |
5.2. Anyagvizsgálatok | Legyen képes a nyersanyagok felismerésére, rendszerezésére. | Tudja a vizsgálati eredményeket és a feldolgozási feltételeket rendszerezni, összefüggéseinek a |
Ismerje a vizsgálati eredmények és a feldolgozási feltételek összefüggéseit. | dokumentálását. | |
5.3. Folyamatszervezés | Ismerje az áttekinthető és optimális főfolyamatokat. | Legyen képes az áttekinthető és optimális műveleti sorrend kialakítására, adott technológiához a minőségbiztosítás elsődlegességének figyelembevételével. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Termeléstervezés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Termelés előkészítés | ||
1.1.1. Új termék termelési folyamatának meghatározása. | Ismerje - a gyártási főfolyamat, a segédfolyamat, a mellékfolyamat rendeltetését, - a gyártási típusokat, - a mintagyártás, egyedi gyártás, sorozatgyártás, tömeggyártás jellemzőit. | Ismerje a gyártási folyamat felépítését. |
1.1.2. Termelési feladatok meghatározása | Ismerje - a könnyűipari termelés belső szerkezetét, - a gyártástechnológia folyamatának térbeli és időbeli kapcsolatát, - a napi és hosszabb távú feladatok tervezését. | Tudja a napi és hosszabb távú feladatok kiszámítását. |
1.1.3. Alapanyagok, gépek, eszközök kiválasztása | Tudja - a termékgyártáshoz szükséges testméreteket, azok levételének módját, - alapanyagok, gépek kiválasztásának szempontjait, - alapöltésű varrógépek jellemzőit | Tudja az alapöltésű varrógépek alkalmazási lehetőségeit. |
1.1.4. Termelési adatok számítása | Legyen képes - az anyaggazdálkodási, - anyag elszámolási feladatok elvégzésére. | Tudjon számolni anyaghányadot. |
1.2. Folyamatszervezés | ||
1.2.1. Munkamódszerek, munkakörülmények szervezése | Ismerje - a munkamódszer fogalmát, a könnyűiparban alkalmazható munkamódszereket, - a munkakörülményeket befolyásoló tényezőket és szervezési szempontokat. | Ismerje - a munkamódszer fogalmát, a könnyűiparban alkalmazható munkamódszereket, - a munkakörülményeket befolyásoló tényezőket és szervezési szempontokat. |
1.2.2. Munkahely kialakítás és eszközelhelyezés | Ismerje - a gyártási folyamat térbeli elrendezését, - a technológiai folyamatnak megfelelő munkahelyek egymáshoz kapcsolódását, - az elrendezés elveit. | Ismerje a munkahely eszközeinek és berendezésének elrendezését, mozgásformákat és mozgászónákat. |
1.2.3. Szállítóeszközök, anyagtovábbítási módok | Ismerje - a munkahelyek és termelési egységek közötti anyagtovábbítási módszereit, - a szállítóeszközöket, fajtáit, alkalmazási lehetőségeit. | Ismerje az anyagmozgató rendszereket. |
1.2.4. Informatikai eszközök | Ismerje a termelésirányításban, folyamatszervezésben alkalmazható informatikai szoftverek alkalmazhatóságát. | Ismerje a számítógéppel támogatott termelésirányítást és ellenőrzésének formáit. |
1.3. Kapcsolattartás | ||
1.3.1. Termelési adatok összegyűjtésének módszerei | Tudja a termelési adatokat adatbázisba rögzítetni. | Ismerje a statisztika készítésének módszereit, formáit. |
1.3.2. Kapcsolattartás a termelőegységekkel | Ismerje - a termelési adatok egyeztetési lehetőségeit, - az információk rendszerzési szempontjait, célirányos továbbításának formáit, - a termelési folyamat ellenőrzésének lehetőségeit. | |
1.3.3. Minőségbiztosítás | Ismerje - a minőségellenőrzési módszereket, kapcsolattartási | Ismerje - az információk rendszerzési szempontjait, célirányos |
formákat, - az ellenőrzési utasítást. | továbbításának formáit, - a termelési folyamat ellenőrzésének lehetőségeit. | |
1.3.4. Információáramlás | Ismerje - az informatikai eszközök célirányos és hatékony használatát, - az információk rendszerezését | |
1.4. Termeléstervezés | ||
1.4.1. Kapacitástervezés | Ismerje - a napi termelési mennyiség meghatározását, - a létszám meghatározását, - a határidők tervezését. | Tudja - a termelési mennyiségek tervezését, - a létszám meghatározását, - a gépi munka részarányának megadását, - a leterhelés vizsgálatát, - a határidők tervezését. |
1.4.2. Mérőeszközök | Ismerje a termeléstervezéshez és minőségellenőrzéshez használt mérőeszközöket. Tudja csoportosítani az eszközöket az alkalmazási feltételekhez és módokhoz. | Tudja alkalmazni a termeléstervezéshez és a minőségellenőrzéshez használt mérőeszközöket. |
1.4.3. CAD-CAM technológia | Ismerje - a számítógépes gyártás - előkészítéshez használható CAD rendszerek alkalmazási lehetőségeit (szerkesztés, modellezés, szabás-mintakészítés, szériázás, felfektetési rajzkészítés, digitalizálás, dokumentációkészítés), - a számítógépes gyártásirányítás -CAM területeit. | Ismerje - a termeléstervezéshez használt speciális szoftvereket, - a számítógépes integrált terméktervező programok és az automatikus gyártás lehetőségeit. |
1.5. Termékfejlesztés és szerkesztés | ||
1.5.1. Terméktervezés | Tudja - a trendismeretek alapján korszerű, új termék tervezési lépéseit a gyártás-előkészítési folyamatban, - az adott kollekcióból kiválasztott termék gyártására |
alkalmas ábrázolását, alapanyag kiválasztással. | ||
1.5.2. Számítógépes tervezőrendszerek | Ismerje egy termék tervezésének lépéseit CAD technológia rendszer használatával | |
1.5.3. Műszaki leírás készítése | Legyen képes a választott termék műszaki dokumentációjának elkészítésére. | |
1.6. Ellenőrzés, adminisztráció | ||
1.6.1. Anyaggazdálkodás | Legyen képes - az adott termékre felfektetési rajzot készíteni, anyagveszteségeket meghatározni, - anyagnormát számítani alapanyagra, kellékre. | |
1.6.2. Készletnyilvántartás | Legyen képes - a különböző termékfajtákra vonatkozóan megrendelések feldolgozására, - alap-, segéd- és kellékanyagok nyilvántartására, utalványozási feladatok elvégzésére. | Tudjon szállítólevelet készíteni. |
1.6.3. Minőségellenőrzés | Tudjon - minőséget biztosító előírásokat értelmezni, - ellenőrzési utasítást értelmezni, - raktári nyilvántartások ellenőrzését dokumentálni. | Tudjon visszacsatolást végezni és dokumentálni. |
1.6.4. Információs hálózatok | Ismerje - az információs csatornák használatát, - a hálózaton belüli információáramlást, - a változó piac alapján korrekciók végrehajtási módjainak alkalmazását. | |
1.7. Üzembiztonság | ||
1.7.1. Berendezések, gépek üzembiztonsága | Ismerje - a könnyűipari gépek beállítási lehetőségeit, - a konfekcionálásból eredő hibák javítási lehetőségeit, - a berendezések, gépek műszaki katalógusainak értelmezését, - a géphasználati feliratokat. |
1.7.2. Biztonságos munkavégzés | Ismerje - a munkavégzés feltételeit és a biztonságos munkavégzés szabályait, - az ellenőrzési szempontsor létrehozását szabadon választott könnyűipari termékre. | Tudja a munkavégzés feltételeinek, a biztonságos munkavégzés szabályainak, módszereinek kidolgozását. |
1.8. Számítógép hálózatok | ||
1.8.1. Számítógépes hálózatok felépítése | Tudja ismertetni - az IT alapismereteket - a hálózati eszközöket, szoftverek alkalmazását, - a biztonságos hálózati kommunikációt. | |
1.8.2. Könnyűipari számítógépes alkalmazások | Ismerje a könnyűipari gépek számítógépes hálózatba való beillesztését. | Tudja a könnyűipari gépek számítógépes hálózatba való beállítási módjait, menedzselési formáit, az elérés lehetőségeinek alkalmazását. |
2. Gyártásszervezés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Raktározás | ||
2.1.1. Készletgazdálkodás | Ismerje - a készletgazdálkodás fogalomkörét, szerepét, - a készletek nagyság és összetétel kialakításának szempontjait, - a készlet fajtákat (átlagkészlet, biztonsági készlet, folyókészlet, maximális készlet), - az alapanyagok és kellékek nyilvántartásának dokumentumait. | Ismerje a raktárkészlet összetevőit. |
2.1.2. Raktárhelyiség kialakítása | Ismerje - az anyagraktározás technológiai követelményeit, - a raktár alapterületének a meghatározását. | |
2.1.3. Anyagok átvétele, bevizsgálása | Ismerje - a tételes, mennyiségi és minőségi átvétel fogalmát, | Ismerje - a bevizsgálás eszközeit, gépeit, |
- a bevizsgálás célját, reklamációk érvényesítését, - a minőségi előírásokat. | - a bevizsgálási jegyzőkönyv tartalmát. Tudjon bevizsgálási jegyzőkönyvet készíteni. | |
2.1.4. Tárolási módok | Ismerje - a tárolóeszközöket, berendezéseket, - a tárolási módok fajtáit, jellemzőit, - a helytelen tárolásból adódó károk megelőzését. | |
2.2. Folyamatszervezés | ||
2.2.1. Munkahely kialakítás | Ismerje - a könnyűipari munkahely eszközeinek, kezelőszerveinek optimális elhelyezését, - az ésszerűsítés lehetőségeit, - a mozgászónákat és mozgásformákat. | Ismerje - a mozgászónákat és mozgásformákat. |
2.2.2. Műveleti sorrend meghatározás | Ismerje - a termék-előállítás műveleteinek csoportosítását, - a munkamódszereket, a munkakörülmények szervezését, - az adott technológiához áttekinthető, optimális műveleti sorrend kialakításának szempontjait. | |
2.2.3. Kapacitás-számítás | Ismerje a napi termelés, munkanorma számítás, létszám meghatározás módját. | |
2.2.4. Minőségbiztosítás | Ismerje - az ellenőrzési utasítás szerepét, mérési pontok fontosságát, mérőeszközök kiválasztásának jelentőségét, - az osztályba sorolás szempontrendszerét, - a termékminta fogalmát. | Tudja - az osztályba sorolás szempontrendszerét, - a technológiai fegyelem ellenőrzését. |
2.2.5. Befejező műveletek | Legyen képes a termékcsomagolás és szállítás műveleti sorrendjének meghatározására. | Ismerje a fogyasztói-, gyűjtő és a szállítási csomagolást. |
3. Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Könnyűipari anyagok | ||
tulajdonságai | ||
3.1.1. Könnyűipari nyersanyagok | Tudja - az alapfogalmakat, - a nyersanyagok csoportosítását, - a szálasanyagok megjelenési formáit, általános jellemzőit, fizikai és kémia tulajdonságait, felhasználási területeit. | Ismerje a mesterséges szálasanyagok felhasználási területeit. |
3.1.2. Fonalak, cérnák | Tudja - az alapfogalmakat, - a fonalak, cérnák fajtáit, jellemzőit és felhasználási lehetőségeit. | |
3.1.3. Szövetek, kelmék, bőrök | Tudja - az alapfogalmakat, - a szövetek, kelmék, bőrök fajtáit, tulajdonságait, felhasználási területeit. | Ismerje - a szövetek előállítását, - a kelmék kikészítését, - a bőrgyártás folyamatát. |
3.1.4. Nem szőtt textíliák | Tudja - az alapfogalmakat, - a nem szőtt textíliák fajtáit, tulajdonságait, alkalmazási területeit. | |
3.1.5. Laboratóriumi vizsgálati módszerek | Ismerje - az anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségeit, - a finomság, sűrűség, mechanikai tulajdonságok mérési módszereit. | |
3.2. Kezelési útmutató készítése | ||
3.2.1. Nyersanyag- összetétel | Ismerje - a szálasanyagok meghatározásának módszereit: | Ismerje a szálasanyagok meghatározásának oldószeres módszerét. |
mikroszkópi vizsgálat, égetési próba. | ||
3.2.2. Kezelési útmutató jelképrendszere | Ismerje a kezelési jelképek jelentését. | Tudjon kezelési útmutatót készíteni a könnyűiparban felhasznált alapanyagok fizikai és kémia jellemzőinek ismeretében. |
3.3. Fonal, cérna előállítási módok | ||
3.3.1. Szálasanyagok csoportosítása | Legyen képes - a különböző természetes és mesterséges szálasanyagokat csoportba sorolni. | |
3.3.2. Természetes eredetű szálasanyagok | Legyen képes felismerni - a szerves növényi és állati eredetű, valamint szervetlen szálasanyagokat, - a tulajdonságaikat és felhasználási lehetőségeiket felsorolni. | Tudja ábrázolni a szerves növényi és állati eredetű szálasanyagokat. |
3.3.3. Mesterséges szálasanyagok | Legyen képes - a mesterséges szálasanyagokat felismerni, - a tulajdonságaikat és felhasználási lehetőségeiket felsorolni. | Tudja ábrázolni a mesterséges szálasanyagokat. |
3.3.4. Szálasanyagok fejlesztési irányzatai | Ismerje a szálasanyagok különböző generációit és a fejlesztési irányokat. | Ismerje az új generációs mesterséges szálasanyagok felhasználási területeit. |
3.3.5. Fonás alapismeretei | Ismerje - az alapfogalmakat, - a fonás elvét, alap- és segédműveleteit. | |
3.3.6. Cérna előállítási és kikészítési módok | Ismerje - a cérnák szerkezetét, finomságát, finomsági jelöléseket, alkalmazási területeit. | Ismerje a terjedelmesítés eljárásait. |
3.3.7. Díszítő és varrócérnák jellemzése | Ismerje - a főbb fonal és cérnatípusok jellemzőit, tulajdonságait, - a kártolt-, nyújtott-, fésűs-fonalakat, - az egyszeres, többszörös, és körülfont cérnákat és díszítőfonalakat. | |
3.4. Anyagvizsgálatok |
3.4.1. Vizsgálati módszerek | Ismerje - a laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos általános előírásokat, a vizsgálati eredmények rögzítését, - az alapanyag tulajdonságainak hatását a feldolgozhatóságra, - a laboratóriumi eszközöket, berendezéseket. | Ismerje a laboratóriumi vizsgálati eredmények rögzítését, elemzését, feldolgozási módszereit. |
3.4.2. Nyersanyag- összetétel meghatározása | Legyen képes fonalak, cérnák, szövetek, kelmék nyersanyag-összetételének meghatározására mikroszkóppal, égetési próbával. | |
3.4.3. Szövetvizsgálatok | Legyen képes alap- és levezett kötések felismerésére, jellemzőinek dokumentálására. | Tudja az alap- és levezett kötések ábrázolását, jellemzőinek dokumentálását. |
3.4.4. Kötött-hurkolt kelmék vizsgálatai | Legyen képes a vetülék és láncrendszerű kelmék felismerésére, jellemzőinek dokumentálására. | Ismerje a vizsgálati jegyzőkönyv készítésének előírásait. |
3.4.5. Ruhaipari feldolgozás vizsgálatai | Ismerje - a varrat és varrástípusok minőségi követelményeit. - a varrócérnák és szövetek, kelmék esztétikai tulajdonságainak vizsgálatát. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | ||
Termeléstervezés, gyártásszervezés (Tesztjellegű feladatok) | Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok (Rövid választ igénylő feladatok) | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra:
Tesztjellegű feladatok (50%): gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban.
Rövid választ igénylő feladatok (50%): könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok témaköreiből kerülnek összeállításra.
Az írásbeli tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- ismertetés, egyszerű választás ("Húzza alá!"),
- többszörös választás,
- illesztés (párosítás, csoportosítás),
- ok-okozati összefüggés keresése,
- sorrend meghatározása,
- lényeg kiemelés,
- felsorolás,
- fogalom meghatározás,
- igaz-hamis állítások megjelölése,
- ábraértelmezés.
Rövid választ igénylő feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- feleletalkotó feladatok,
- rövid válasz (meghatározás),
- ábrafelismerés, ábraelemzés,
- több jellemző felsorolása/megnevezése,
- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),
- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,
- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,
- ok-okozati összefüggések felismerése,
- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint,
- szövegértelmezés,
- összehasonlítás.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
Termeléstervezés:
- testméretek levétele,
- termelési feladatok meghatározása,
- alapöltésű varrógépek jellemzői,
- termelési adatok számítása,
- minőségbiztosítás,
- mérőeszközök,
- műszaki leírás készítése,
- anyaggazdálkodás.
Gyártásszervezés:
- raktározás,
- műveleti sorrend meghatározása,
- minőségbiztosítás,
- üzembiztonság.
Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok:
- könnyűipari nyersanyagok, fonalak, cérnák, szövetek, kelmék, bőrök, nem szőtt textíliák tulajdonságai,
- kezelési útmutató jelképrendszere, kezelési útmutató értelmezése, készítése,
- anyagvizsgálati módszerek,
- szálasanyagok fejlesztési irányzatai.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli vizsga az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:
"A" feladat: gyártásszervezés,
"B" feladat: könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők). A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az alkalmazó tudás bemutatását elősegítő, egyértelmű megfogalmazásokra
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete, alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 21 pont | 21 pont | 42 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 20 perc | |
Feladatlap | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése | |
Termeléstervezés, gyártásszervezés | Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok | |
50 pont | 50 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatsor a részletes vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.
Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, igaz-hamis állításos feladatokból, ábraértelmezéses feladatokból és számítási példákból állnak.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- Ismertetés.
- Felsorolás.
- Rövid kifejtés.
- Folyamatleírás: a termelési, adminisztrációs folyamathoz kapcsolódó egyszerűbb folyamatok megszervezésének és lebonyolításának feladatait kell szakszerűen összefoglalni, vagy a folyamat megadott elemeit megfelelő sorrendbe állítani.
- Fogalom meghatározás.
- Számítás.
- Példamegoldás.
- Összehasonlítás: két-három fogalom, vagy lehetőség azonosságait és különbségeit vagy előnyeit és hátrányait kell ismertetni.
- Szöveg kiegészítés: a megadott vagy ismert tartalmakkal mondatok kiegészítése. A mondatok között nem feltétlenül van összefüggés.
- Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmakat kell párosítani.
- Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül kell megjelölnie a helyeset.
- Igaz-hamis állítások megjelölése: meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamis állítás esetében indoklást kell adni.
- Ismertetés: a feladatban megjelölt témával kapcsolatos ismereteit rendszerezve ismerteti 4-5 mondatban.
- Fogalom meghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.
- Rajz alapján adatok értelmezése, számítások elvégzése,
- Képek, ábrák, jellemzőinek, jellegzetességeinek felismerése, meghatározása, következtetések levonása.
Az ábraértelmezéses feladatoknál a következő típusok fordulhatnak elő:
- ábraértelmezés számítással,
- ábrázolási hibák felismerése,
- jelölések értelmezése,
- jelölések készítése.
A számításos feladatok a témakörök számpéldáin alapulnak.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
Termeléstervezés
- Testméretek levétele, megadása,
- Termelési feladatok meghatározása,
- Termelési adatok számítása,
- Minőségbiztosítás,
- Mérőeszközök,
- Alapöltésű varrógépek jellemzői,
- Műszaki leírás készítése,
- Anyaggazdálkodás.
Gyártásszervezés
- Raktározás,
- Műveleti sorrend meghatározása,
- Minőségbiztosítás,
- Üzembiztonság.
Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok
- Könnyűipari nyersanyagok, fonalak, cérnák, szövetek, kelmék, bőrök, nem szőtt textíliák tulajdonságai, előállítási módjaik,
- Kezelési útmutató jelképrendszere, kezelési útmutató értelmezése, készítése,
- Anyagvizsgálati módszerek,
- Szálasanyagok fejlesztési irányzatai.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási- értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott tétel "A" és "B" feladatának kifejtésével ad számot a tudásáról. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli vizsga célja az témakörökből történő átfogó számadás:
"A" feladat: Termeléstervezés, Gyártásszervezés,
"B" feladat: Könnyűipari anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az alkalmazó tudás bemutatását elősegítő, egyértelmű megfogalmazásokra
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete, alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 21 pont | 21 pont | 42 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
"
14. Az R. Melléklet FAIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"FAIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A faipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XVIII. Faipar ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 543 01 Faipari technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. | A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása | Az előadás tartalma logikusan felépített, következetes. Önálló előadásmód a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. | |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A kérdező tanár által feltett kérdések megértése, válaszadás. | A vizsgabizottság által feltett kérdések megértése, pontos, lényegre törő válaszadás. |
2. Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Faipari szakrajz alapfogalmainak alkalmazása | A megfelelő rajzi eszközök alkalmazása, ábrázolási módok, rajzfajták ismerete. | |
2.2. Szerkezeti kötések bemutatása | Fakötések ábrázolása, szerkesztése, anyagjelölések, méretezések, vonalfajták ismerete. | |
2.3. Fakötések, egyszerű bútorok szerkezeteinek ismerete | Egyszerű faipari termékek szerkezete és ábrázolása. | Szerkezeti megoldások megtervezése, jellegrajzok és csomóponti rajzok szakszerű elkészítése. |
3. Célirányos műszaki feladatmegoldó képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Elemi számolási készség | A szakmai feladatokhoz kapcsolódó egyszerű számítások elvégzése. |
3.2. Szakmai számítások alkalmazása | Forgácsoló szerszámok jellemzői, nedvességtartalom meghatározással kapcsolatos számítások. | Forgácsoló szerszámok jellemzői, forgácsolással, ragasztással, nedvességtartalom meghatározással kapcsolatos számítások. |
3.3. Feladatmegoldó képesség | Szakmai feladatok értelmezése, helyes megoldása. | Szakmai feladatok értelmezése, összefüggések definiálása. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Faipari alapanyagismeret
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Faanyagismeret I. | ||
1.1.1. A fa szerkezete és felépítése | Ismerje a fa szerkezetét (bél, évgyűrű, kambium, háncs, kéreg, geszt-szíjács), ismerje fel ezeket a különböző anatómiai metszeteken (bütü-, sugár- és húrmetszeten). | |
1.1.2. Tűlevelű fafajok jellemzői | Ismerje a tűlevelű fafajok makroszkopikus jegyeit, ismerje a hazai iparban használatos fenyőféléket és felhasználási lehetőségeit. | Lucfenyő, jegenyefenyő, erdeifenyő, vörösfenyő makroszkopikus jegyei (szöveti jellemzők). |
1.1.3. Lombos fafajok jellemzői | Tudja csoportosítani a lombos fákat makroszkopikus jegyeik alapján, képes ismertetni a legfontosabb hazai fafajok jellemzőit, felhasználási területeit. | Tudja részletesen csoportosítani a lombos fákat makroszkopikus jegyeik alapján, ismerje legalkalmasabb felhasználási területeit. Ismerje a kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, csertölgy, szelídgesztenye, fehér akác, magas kőris makroszkopikus jegyeit (szöveti jellemzők), felhasználását. Ismerje a madárcseresznye makroszkopikus jegyeit (szöveti jellemzők), felhasználását. Ismerje a dió, bükk, gyertyán, mézgás éger, hegyi juhar, fehér nyár makroszkopikus jegyeit (szöveti jellemzők), felhasználását. |
1.2. Faanyagismeret II. | ||
1.2.1. A fa hibái és betegségei | Ismerje a fatörzs alaki hibáit, a faanyag szövetszerkezeti rendellenességeit, egyéb károsodásait. Ismerje a faanyag károsodását okozó tényezőket, legyen ismerete a faanyag felhasználhatóságára gyakorolt hatásairól. Ismerje a rovarok, gombák által okozott fahibákat, ismerje a lehetséges megelőzési és védekezési módokat. | Ismerje a faanyag károsodását okozó tényezőket (abiotikus-, biotikus tényezők). Legyen ismerete az alábbiakban felsorolt károkozásokról, és a faanyag felhasználhatóságára gyakorolt hatásairól: ismerje a faanyag kékülését és más, színbeli elváltozásokat, ismerje a faanyag fülledését, ismerje a faanyag álgesztesedését, ismerje a faanyag korhadását, ismerje a leggyakoribb hazai farontó gombákat (könnyező házigomba, pincegomba), ismerje a leggyakoribb hazai farontó rovarrendeket, családokat (farontó bogarak, cincérek, szúk és törzsszúk, hártyásszárnyúak). |
1.2.2. Fából készült fontosabb ipari választékok | Ismerje a fűrészáru fogalmát, a fűrészipari termékek fajtáit, jellemzőit, felhasználási területeit. Ismerje a fűrészáru minőségi osztályba sorolását, tárolásának szabályait. Tudja meghatározni a furnér fogalmát, ismerje a furnérok fajtáit, jellemzőit, felhasználását (színfurnér, műszaki furnér), tárolási előírásait. | Ismerje a furnér előállítási módokat. |
1.3. Szárítás-gőzölés | ||
1.3.1. A fa nedvességtartalma | Ismerje a fa nedvességtartalmának előfordulási formáit és megoszlását a fatesten belül. Tudja értelmezni a zsugorodás-dagadás jelenségét. Ismerje a jellemző nedvességtartami fokokat, a nedvességtartalom mérésének különféle módjait. Ismerje a különböző felhasználási területekre (bútor- és épületasztalos-ipar) előírt faanyag nedvességtartalmat. | Ismerje a víz jelentőségét a fában, értelmezze a zsugorodás-dagadás jelenségét. Ismerje az elektromos fanedvesség mérőberendezéseket. |
1.3.2. Szárítás, gőzölés | Tudja ismertetni a természetes szárítást befolyásoló |
tényezőket, tudja felsorolni a természetes szárítás előnyeit, hátrányait. Ismerje a mesterséges szárítás jellemzőit, a szárítás szakaszait. Legyen ismerete a mesterséges szárítási eljárásokról, az alkalmazott berendezésekről. Tudja felsorolni a szárítási hibákat. Furnérszárítási módok. Legyen képes elvégezni a nedvességtartalom meghatározásával kapcsolatos számításokat. Ismerje a gőzölés célját, jelentőségét, a gőzölési eljárásokat és gőzölő berendezéseket. | ||
1.4. Laptermékek | ||
1.4.1. Faanyagból készült lapanyagok | Ismerje a furnéralapú rétegelt termékek fajtáit, jellemzőit, a rétegelt lemez tulajdonságait, felhasználási területeit. Ismerje a bútorlapok tulajdonságai, felhasználási területe. Ismerje a farostlemez fogalmát. Ismerje az MDF lemez jellemzőit, felhasználási területét. Ismerje a HDF lemez jellemzőit, felhasználási területét. Ismerje a forgácslap fogalmát, a forgácslapok csoportosítását, jellemzőit, forgácslapok felhasználási területeit. Ismerje az OSB lapok jellemzőit, felhasználási területét. |
2. Bútoripari szakrajz
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Ábrázoló geometria- szakrajz | ||
2.1.1. Rajzeszközök és kezelésük, síkmértani szerkesztések | Ismerje a rajzi szabványokat a következő fogalmakra: rajzlapok mérete, szövegmező, szabványos vonalak, méretmegadás, mérethálózat, méretarányok. Legyen képes síkmértani szerkesztéseket elvégezni (párhuzamos, merőleges egyenesek, szögek, lekerekítések, ellipszis). Tudja értelmezni a képsíkrendszer, vetületek képzése, nézetrend fogalmait. Tudja egyszerű mértani testek vetületeit elkészíteni (síklapú testek, forgástestek vetületei). | Ismerje a horizontvonal fogalmát, legyen képes távlati képet rajzolni. |
2.1.2. Axonometrikus ábrázolási módok | Legyen képes egyszerű mértani testek axonometrikus ábrázolására, axonometrikus ábráknak vetületi képekkel való egyeztetésére, csonkított és összetett testek vetületi és axonometrikus ábrázolására. | |
2.1.3. Metszet fogalma, metszet képzése, metszetfelületek jelölése | Legyen képes metszeti ábrázolásokra, anyagjelölések alkalmazására (függőleges-, vízszintes-, homlokmetszet). Ismerje a csomóponti vagy részletrajz fogalmát, szerepét. Tudjon darabjegyzéket készíteni, ismerje a műhelyrajz jelentőségét. | Ismerje a metszetek csoportosítását (teljes metszet, félmetszet-félnézet, kitörés, összetett metszet, lépcsős metszet, befordított metszet, befordított lépcsős metszet, kiterített metszet). Legyen képes ábrázolni metszetekkel, alkalmazni az anyagjelöléseket (függőleges-, vízszintes-, homlokmetszet). Legyen képes csomóponti vagy részletrajzokat elkészíteni. |
2.2. Fakötések, alapszerkezetek | ||
2.2.1. Fakötések, | Legyen képes az alábbiakban felsorolt fakötések rajzi | Legyen képes a fakötések axonometrikus ábrázolására. |
alapszerkezetek alapfogalmai | ábrázolására. Ismerje a hosszabbító toldások szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, csapozásokkal, gépi toldással). Ismerje a szélesbítő toldások szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, saját csappal, idegen csappal, gépi toldással). Ismerje a lapmerevítő segédszerkezetek és éllezárások szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (lap- és élheveder, fejelőléc, élfurnér, élléc, T-léc). Ismerje a vastagító toldások ábrázolását. Ismerje a keretkötések szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt-kötések"). Ismerje a kávakötések szabadkézi vázlatrajzát és vetületi ábrázolását (sarokkötések, "T" kötések, "kereszt- kötések"). Ismerje az állványkötési megoldásokat. | |
2.3. Bútor szerkezettan- szakrajz I. | ||
2.3.1. A bútor fogalma, rendeltetése, bútorok csoportosítása | Legyen képes egyszerű faipari termék szerkezetének ábrázolására. | Ismerje a tömörfából készített egyszerű bútorok szerkezetét. Tudjon szabadkézi vázlatrajzot, csomóponti rajzot készíteni (keretszerkezetű asztal). Ismerje a szekrények jellemző típusait, fő méreteit, elemeit. Tudja az akasztós-, rakodós, ruhásszekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a könyvszekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a komód (fiókos szekrény) szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. |
Tudja a fiókos éjjeliszekrény (ajtólappal) szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja az írószekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja a tálalószekrény szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. | ||
2.4. Bútor szerkezettan- szakrajz II. | ||
2.4.1. Asztalok jellemző típusai, fő méretei, elemei | Ismerje az asztal szerkezeti rajzát. | Ismerje az alábbi bútorok jellemzőit: tudja a fiókos asztal, az étkezőasztal, az elfordítható lapú asztal, az eltolható, kinyitható lapú asztal, szerkezetét, szabadkézi vázlatrajzát, csomóponti rajzait. Tudja elkészíteni az íróasztal szabadkézi vázlatrajzát és szerkezeti rajzát. |
3. Bútorgyártástan
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Faipari gépek és szerszámok | ||
3.1.1. Faipari gépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai | Ismerje a faipari alapgépek felépítését, szerszámait, biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a kézi kisgépek fajtáit, alkalmazási lehetőségeit. | Ismerje az alábbiakban felsorolt gépek felépítését, szerszámait, biztonságtechnikai előírásait: - kézi fűrészgépek (körfűrészek, láncfűrészek, dekopír- fűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek), - kézi gyalugépek, - kézi fúrógépek, - kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép), - kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő), - kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók. |
Ismerje a kézi gépek biztonságtechnikai előírásait, szabályait. Tudja a kézi gépek megnevezését idegen nyelven. Ismerje az asztalos szalagfűrészgép felépítését, szerszámát. Ismerje az asztalos körfűrészgép felépítését, szerszámát. Ismerje a fűrészgépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje az egyengető gyalugép felépítését, szerszámát. Ismerje a vastagsági gyalugép felépítését, szerszámát. Ismerje a gyalugépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a fűrész és gyalugépek biztonságtechnikai előírásait. Ismerje az asztalos marógép felépítését, szerszámát. Ismerje az asztalos marógép biztonságtechnikai előírásait. Ismerje a faesztergagép felépítését, szerszámát. Ismerje a por- és forgácselszívó rendszereket, berendezéseket. | ||
3.1.2. Forgácsoláselméleti számítások | Ismerje a szalagfűrésszel, körfűrésszel, gyalugéppel és marógéppel kapcsolatos egyszerű számolásokat. | Tudjon szalagfűrésszel, körfűrésszel, gyalugéppel és marógéppel kapcsolatos számításokat végezni |
3.2. Bútorgyártás ismeret I. | ||
3.2.1. A mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód) | Ismerje a mechanikai megmunkálási műveletek elvégzésének általános követelményeit és menetét: - természetes fából készülő alkatrészek szabása, - lap- és lemez alapanyagból készülő alkatrészek szabása, - természetes fából készülő alkatrészek készméreti és formai megmunkálása, - lapalkatrészek készméreti és alak-, formai megmunkálása. Ismerje a természetes fából készülő elemek szerkezeti megmunkálását. | Ismerje a mechanikai megmunkálási műveletek elvégzésének általános követelményeit és menetét. Tudjon természetes fából készülő alkatrészeket szabni. Tudjon lap- és lemez alapanyagból készülő alkatrészeket szabni. Tudja a természetes fából készülő alkatrészek készméreti és formai megmunkálását. Tudja a lapalkatrészek készméreti és alaki- formai megmunkálását. Ismerje a természetes fából készülő elemek szerkezeti megmunkálását. |
Ismerje lap- és lemez alapanyagból készülő termék alkatrészek összeépítési lehetőségeit. Ismerje az alkatrészek megmunkálását a szerelvények beépítéséhez. | Ismerje az alkatrészek díszítő megmunkálását. Ismerje az alkatrészek felületi kikészítését. | |
3.3. Bútorgyártás ismeret II. | ||
3.3.1. Ragasztás, furnérozás | Ismerje a ragasztóanyagok fogalmát, általános jellemzőit, tulajdonságait. Ismerje a fa ragasztásának módszereit. Ismerje a ragasztással kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatokat. | Ismerje a ragasztórendszerek osztályozását. Ismerje a ragasztás technológiai folyamatát (folyamatábra). Ismerje a ragasztandó anyagok csoportosítását és előkészítését. Ismerje a ragasztóanyagok előkészítését és felhordását. Ismerje a terítékképzést. Ismerje a préselést (présgépek töltése- ürítése, préselés, préselési paraméterek). Ismerje a ragasztott szerkezetek pihentetését. Ismerje a ragasztási eljárásokat (furnérozás többszintes hőprésen mechanizáció nélkül, furnérozás többszintes hőprésen terítékképző szalaggal, furnérozás egyszintes hőprésen mechanizált terítékképzéssel). Tudjon a furnérozással kapcsolatos számításokat elvégezni. Tudja kiszámolni a ragasztóanyag mennyiségi összetételét. |
3.3.2. Felületkezelő anyagok (színezőanyagok, lakkok, festékek, lazúrok) | Ismerje a folyékony filmképzők néhány jellemzőjét. | Ismerje a környezetbarát felületkezelő anyagok kiválasztását. Ismerje a hordozó szerepét a hártyák kialakulásában. Ismerje a felületkezelés műveleteit. Ismerje a bevonatok funkcióit, követelményeit. |
3.3.3. Szekrények jellemzői, összeépítési lehetőségei | Ismerje a szekrénytest összeépítési lehetőségeit (ragasztott kötésekkel, oldható kötésekkel). | Ismerje a szekrényhátfalakat (rendeltetése, anyagai, rögzítési megoldásai). Ismerje a szekrénylábazatok rendeltetését, kialakítási lehetőségeit. |
Ismerje a szekrénypárkányzatokat. Ismerje a szekrényajtókat (nyíló ajtók, tolóajtók, harmonika ajtók, redőnyös ajtók). Ismerje a korpuszbútorok gyártási folyamatának jellemzőit. | ||
3.3.4. Asztalok jellemzői | Ismerje az asztalok csoportosítását, méreteit. | Ismerje az asztallábazatok típusait. Ismerje az asztallap és asztallábazat összekapcsolását. |
4. Bútoripari gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Faipari gép- és szerszám gyakorlat | ||
4.1.1. Kézi szerszámok, gépek használata. | Legyen jártas a kézi szerszámok műhelyszintű használatában: - kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk. Ismerje és tudja kezelni a kézi kisgépeket. Ismerje a faipari kézi gépek biztonságtechnikai előírásait, szabályait. Tudja elvégezni az alábbi műveleteket: - darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása, szelvény méretre alakítása, kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel, - fűrészáru lap és él gyalulása derékszögbe, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel, - csiszolási műveletek végzése, kézzel és kisgépekkel. Ismerje a faipari alapgépeket, szerszámait, működtetését, a gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályokat. Ismerje a faipari megmunkáló gépek biztonságtechnikai | Ismerje a kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtáit és alkalmazásukat. Ismerje a kézi csiszolásnál használt anyagokat és felhasználásukat. Ismerje a kézi fűrészgépeket, azok működtetését, alkalmazását: - körfűrészek, - láncfűrészek, - dekopír fűrészek, - rezgőfűrészek, szúrófűrészek. Ismerje a - kézi gyalugépek, - kézi fúrógépek, - kézi marógépek, - kézi csiszológépek működtetését, alkalmazását. Ismerje a faipari megmunkáló gépeket, szerszámait, működtetését, üzemeltetését, karbantartását Ismerje az alábbi eszközök működtetését, üzemeltetését, karbantartását: |
előírásait. Ismerje a por- és forgácselszívók működését. | - szalagfűrészek, - körfűrészek, - egyengető gyalugépek, - vastagsági gyalugépek, - marógépek. Ismerje a csiszológépek működését, felhasználását és üzemeltetési szabályait. | |
4.2. Bútorgyártás gyakorlat I. | ||
4.2.1. Szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése | Tudjon keretkötéseket, kávakötéseket, szélesbítő toldásokat készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Tudjon egyszerű faipari alapszerkezeteket készíteni kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Képes legyen ülőzsámoly, konyhai ülőke készítésére tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel. | Tudjon ülőzsámolyt készíteni tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel. Tudjon fiókos konyhai ülőkét készíteni tömörfából kézi szerszámokkal és kisgépekkel. |
4.3. Bútorgyártás gyakorlat II. | ||
4.3.1. Szekrények, asztalok gyártása | Tudja elkészíteni az alábbi szerkezeteket: - szekrény készítése tömörfából faipari gépekkel, - furnérszabás, terítékképzés, - laptermékek furnérozása, - laptermékek éllezárása, - fiókos éjjeli szekrény készítése laptermékekből faipari gépekkel, - íróasztal készítése laptermékekből faipari gépekkel. |
5. Biztonságos munkavégzés alapjai
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Munka- és tűzvédelem | ||
5.1.1. A munkavédelem | Ismerje a munkavédelem célját, feladatait, területeit, | Ismerje az anyagmozgatás és anyagtárolás |
célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai. | fontosabb jogszabályait. Ismerje a szakmára, munkahelyre érvényes munkavédelmi előírásokat. Tudja a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Ismerje a baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegélynyújtás szabályait. Ismerje a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket és a tűzoltás szabályait, a tűzoltó készülékek kezelését. Ismerje az elsősegélynyújtás szabályait. Ismerje az érintésvédelem fogalmát, lehetőségeit. | biztonságtechnikáját. Ismerje a balesetek kivizsgálását, nyilvántartását. Tudja a tennivalókat baleset esetén. Ismerje az elsősegélynyújtás szabályait. Ismerje a szakhatóságok jogait. Ismerje az egészséges munkahelyek kialakítását, szervezeti intézkedéseket. Legyen képes a gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésére, a kéziszerszámok biztonságos használatára. Ismerje a munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használatának szükségességét. Ismerje az egyéni és kollektív védőfelszerelések használatát a biztonságos munkavégzéshez. Ismerje a foglalkozási ártalom fogalmát, csoportosítását, okait, következményeit, valamint megelőzésének lehetőségeit. Ismerje a foglalkozási betegségeket. Ismerje a foglalkozás-egészségügy tárgyköreit (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi tényezők, munkakultúra). Legyenek ismeretei az orvosi alkalmassági vizsgálatokról. Ismerje a személyi higiénia fontosságát, az ergonómia fogalmát. Ismerje a tűzvédelem célját és feladatait. Ismerje az égés feltételeit, fajtáit. Tudja a tűzveszélyes anyagok fogalmát, a tűzveszélyességi osztályba sorolás fogalmát. Ismerje a tűzoltó anyagokat és eszközöket, és azok kezelését. Tudja a tennivalókat tűz esetén, ismerje a tűzoltási módokat. Ismerje az érintésvédelem fogalmát, lehetőségeit. |
5.2. Környezetvédelmi és |
technológiai szabályok | ||
5.2.1. Ökológiai alapismeretek, a környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége, a környezetvédelem eszközei, módszerei | Legyenek alapvető ismeretei a környezetvédelem és az alkalmazott technológia összefüggéseiről a víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme érdekében. Ismerje a fa- és bútoriparban keletkező hulladékok (feldolgozás, tárolás, ártalmatlanítás) kezelésének lehetőségeit. | Ismerje a beruházások környezetvédelmi előírásait. Ismerje a faipari beruházás előkészítését, szakhatóságok előírásait és telephely engedélyezési eljárást. Ismerje a szennyvíz- és hulladékkezelést. Ismerje a veszélyes hulladékok kezelését, tárolását. Ismerje a biztonsági adatlapokat, R-S mondatokat. Ismerje a zajvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. |
5.3. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája | ||
5.3.1. Biztonságtechnika a faiparban | Ismerje az ergonómiai előírásokat, gépek kezelhetőségét. Ismerje a faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjait. Ismerje a faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismereteket. Ismerje az alapvető kéziszerszámokat, kézi kisgépek biztonságtechnikáját. Legyenek elsősegélynyújtási ismeretei. |
6. Biztonságos munkavégzés gyakorlata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
6.1. Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája | ||
6.1.1. Kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata | Ismerje a padszerszámok-, közös szerszámok biztonságos használatának szabályait, a műhelyrendet, a szerszámok tárolására vonatkozó biztonsági |
szabályokat. Ismerje a kéziszerszámok kezelésének, a fűrészeknek, gyaluknak, vésőknek, fúróknak, kalapácsoknak és egyéb szerszámoknak a biztonságos használatát. | ||
6.2. Faipari alapgépek biztonságtechnikája | ||
6.2.1. Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása. | Ismerje a szabályokat és képes legyen betartani azokat az alábbi témakörökben: - faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása, védőberendezések, védőeszközök használata, - gépi szerszámok kezelése, tárolása, - gépi munkavégzés szabályai. | Ismerje a gépek üzemi körülményeit, a gépápolást. Ismerje a gépi szerszámok a biztonságos szállítást és tárolást, a szerszámok ellenőrzését. |
6.3. Munkabiztonság | ||
6.3.1. Munkavégzéssel kapcsolatos biztonsági szabályok. | Ismerje a szabályokat és képes legyen betartani azokat az alábbi témakörökben: - a munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben, - magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben, - környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben, - veszélyes anyagok kezelése, tárolása, - elsősegélynyújtás, - tűzoltó berendezések és eszközök használata, - tűzkárbejelentés, - érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben, faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép; körző; rajztábla; vonalzók: léptékvonalzó, derékszögű vonalzópár, fejesvonalzó; ceruzák, íróeszköz; "Faipari szakmai táblázatok és képletgyűjtemény" | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép; körző; rajztábla; vonalzók: léptékvonalzó, derékszögű vonalzópár, fejesvonalzó; ceruzák, íróeszköz; "Faipari szakmai táblázatok és képletgyűjtemény" | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A4, illetve A3 műszaki rajzlap | NINCS | A4, illetve A3 műszaki rajzlap | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | |
120 perc | 60 perc | |
Fakötések rajzának önálló elkészítése | A faanyag nedvességtartalmával, a forgácsoláselmélet alapjaival kapcsolatos feladatok, faipari alapgépek, faanyagismeret tesztkérdések | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga célja, hogy lehetőleg teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt, különös tekintettel a faipari szakrajz alapjainak ismeretére. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az I. feladatlap fakötéscsoportokból, illetve egyszerű bútorok (jellegrajzon kijelölt) csomóponti rajzaiból tartalmazhat feladatokat (maximum 4 feladat).
A II. feladatlap a faanyag nedvességtartalom számításával kapcsolatos 1 feladatot, 1 forgácsoláselméleti ábrát, valamint faipari alapgépek és anyagismeret témakörökből maximum 15 tesztkérdést tartalmaz. Témakörök
- faipari alapanyag ismeret,
- szárítás, gőzölés,
- bútoripari szakrajz,
- fakötések, alapszerkezetek ábrázolása,
- bútorgyártástan,
- faipari gépek és szerszámok.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll.
A szóbeli vizsga célja, hogy a vizsgázó az egyes tételekben szereplő témakörök alatt megadott kérdések kifejtése során hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban előadni, a szakkifejezéseket használni.
A vizsgázó a szóbeli vizsgán kihúzott tételének gyakorlati példákat és tapasztalatokat is magába foglaló kidolgozásával, kifejtésével ad számot a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásáról.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
Témakörök
- "A" feladat:
- Faipari alapanyag ismeret:
- a fa szerkezete és felépítése,
- tűlevelű fafajok jellemzői,
- lombos fafajok jellemzői,
- a fa hibái és betegségei,
- fűrészipari termékek fajtái, jellemzői, felhasználása,
- szárítás-gőzölés,
- a fa nedvességtartalma.
- Bútorgyártás ismeret:
- a mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód),
- ragasztás, faipari ragasztóanyagok,
- faipari alapgépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai.
- "B" feladat:
- Bútoripari gyakorlat:
- kézi szerszámok, gépek használata,
- szerkezeti kötések, alapszerkezetek készítése,
- egyszerű szekrények, asztalok készítése.
- Biztonságos munkavégzés alapjai:
- munka- és tűzvédelem,
- környezetvédelmi és technológiai szabályok,
- faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája.
- Biztonságos munkavégzés gyakorlata:
- kézi szerszámok, eszközök biztonságos használata,
- faipari alapgépek biztonságtechnikája,
- munkabiztonság.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos megfogalmazását, a megszerzett ismeretek felhasználását, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
240 perc | 20 perc | |
I. Feladatlap | II. Feladatlap | |
180 perc | 60 perc | |
Fakötések szakrajzának önálló elkészítése, egyszerű bútor csomóponti rajzának elkészítése | A faanyag nedvességtartalmával, méretváltozásával, a forgácsoláselmélet alapjaival kapcsolatos feladatok, tesztkérdések | Egy "A", "B" és "C" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
60 pont | 40 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga teljes és ellenőrizhető képet ad a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt, különös tekintettel a faipari szakrajz alapjainak ismeretére.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az I. feladatlapon az adott egyszerű bútorok formaterve és rövid műszaki leírása alapján a jellegrajz szükséges számban előírt vetületeiből, és a kijelölt csomóponti rajzaiból található feladatot, vagy bonyolultabb termék esetén, a jellegrajzon kijelölt szerkezeti csomópontokat (M 1:1 léptékben) kell megszerkeszteni, illetve adott fakötések vetületi és axonometrikus ábráit kell elkészíteni.
A II. feladatlapon a faanyag nedvességtartalmával, méretváltozásával, a forgácsoláselmélet alapjaival kapcsolatosan maximum 3 feladat és egy forgácsoláselméleti ábra, továbbá maximum 15 tesztkérdés lehet.
Az írásbeli vizsga témakörei:
Faipari alapanyag ismeret
- a fa nedvességtartalma,
- szárítás, gőzölés. Bútoripari szakrajz
- fakötések, alapszerkezetek,
- fakötések, alapszerkezetek alapfogalmai,
- bútor szerkezettan-szakrajz I.,
- a bútor fogalma, rendeltetése, bútorok csoportosítása,
- bútor szerkezettan-szakrajz II.,
- asztalok jellemző típusai, fő méretei, elemei.
Bútorgyártástan
- faipari gépek és szerszámok,
- forgácsoláselméleti számítások.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási- értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" és "C" feladatának kifejtéséből áll. A szóbeli tételek kifejtésébe azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
A számonkérés a tételek "A" és "B" és "C" feladatának keretében az alábbi témakörökből történik.
A szóbeli vizsga témakörei:
"A" feladat
Faipari alapanyag-ismeret
- faanyagismeret I.-II.,
- a fa szerkezete és felépítése,
- tűlevelű fafajok jellemzői,
- lombos fafajok jellemzői,
- a fa hibái és betegségei,
- a fából készült fontosabb ipari választékok,
- szárítás-gőzölés,
- a fa nedvességtartalma.
"B" feladat Bútorgyártástan
- faipari gépek és szerszámok,
- faipari gépek és szerszámok fajtái, felépítése, biztonságtechnikai előírásai,
- bútorgyártás ismeret I-II.,
- a mechanikai megmunkálási eljárások rendszere (megmunkálandó anyag, szerszám, gép, megmunkálási mód),
- ragasztás, furnérozás,
- felületkezelő anyagok (színezőanyagok, lakkok, festékek, lazúrok). Bútoripari gyakorlat
- faipari gép- és szerszám gyakorlat,
- bútorgyártás gyakorlat I.,
- bútorgyártás gyakorlat II.
" C " feladat
Biztonságos munkavégzés alapjai:
- munka- és tűzvédelem,
- környezetvédelmi és technológiai szabályok,
- faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája.
Biztonságos munkavégzés gyakorlata:
- faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája,
- faipari alapgépek biztonságtechnikája,
- munkabiztonság.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám | |||
"A" feladat | "B" feladat | "C" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 2 pont | 2 pont | 2 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 14 pont | 14 pont | 12 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 4 pont | 4 pont | ||
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM | 50 pont | 50 pont |
"
15. Az R. Melléklet KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A környezetvédelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXIII. Környezetvédelem ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 850 01 Környezetvédelmi technikus.
A) KOMPETENCIÁK
1. Olvasott szakmai szöveg megértése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak megértése | A szakmai fogalmak ismerete alapján képes értelmezni a környezeti jelenségeket. Képes szakmai leírások, utasítások alapján megfigyelések végzésére, mérési eredmények értékelésére. | Képes szakmai leírások, utasítások alapján megfigyelés, mérés és vizsgálat elvégzésre. |
1.2. A környezeti állapot változásának figyelemmel kísérése | Képes ismereteit gyarapítani, az új és meglévő ismereteit összekapcsolni. |
2. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. A szakmai fogalmak | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő |
helyes használata | alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. | |
2.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | A téma tartalmának logikus felépítése, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. | |
2.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése. Képes az együttműködéshez szükséges kommunikációra. |
3. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Előismereteire épít | Tudja a megfigyeléseit, és az alapismereteit összekapcsolni. | Tudja a feladatainak megoldását, a problémák feltárását, megfigyeléseit, az értékeléseket és az alapismereteit felhasználva, azokat alkalmazva, integrálva végezni. |
3.2. Mértékegység- használat | Ismerje és használja az SI mértékegységrendszert és legyen képes átváltási feladatok elvégzésére. | |
3.3. Rendszerezés | Ismerje fel az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. Legyen képes az ember és környezete kapcsolatát rendszerbe foglalni. Szakterületén belül képes felismerni a dolgok közötti alapvető kapcsolatokat (ok-okozat, rész-egész, rendszer- alrendszer-elem). |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Ökológiai alapfogalmak
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Az ember és környezete | Ismerje a környezetvédelem fogalmát, céljait, fő területeit. Ismerje a globális környezeti problémákat. Tudja csoportosítani a környezet elemeit. Tudja csoportosítani és jellemezni az ökológiai környezeti tényezőket (abiotikus, biotikus, forrás és feltétel jellegű környezeti tényezők). | Ismerje az ökológiai környezeti és az ökológiai tűrőképességi tényező fogalmát. |
1.2. Biológiai organizáció szintjei | Ismerje a biológiai organizáció szintjeit, a szupraindividuális szerveződési szintek fogalmát. Ismerje a biológiai sokféleség fogalmát, a biodiverzitás megőrzésének jelentőségét. | Ismerje a populációk jellemző tulajdonságait (nagyság, térbeli eloszlás, korcsoport szerinti eloszlás, növekedés), a társulások kialakulásának feltételét, tér- és időbeli eloszlását. Tudja jellemezni a bioszférát mint életteret, és mint organizációs szintet. |
1.3. Populációk és a környezet kölcsönhatása | Ismerje a populációk közötti kapcsolatokat, táplálkozási kölcsönhatásokat és példákon keresztül tudja azokat bemutatni. | Ismerje a tűrőképesség fogalmát, típusait. Tudja értelmezni a tűrőképességi görbe jellemző pontjait (minimum, maximum, optimum pont). Tudja értelmezni és példákon keresztül bemutatni a bioindikáció jelenségét, szereplőit. Ismerje a populációk közötti kapcsolatokat, táplálkozási kölcsönhatásokat. |
1.4. Biogeokémiai ciklusok | Tudja értelmezni az anyagok lokális és nagy biogeokémiai körforgalmát (szén, nitrogén, foszfor). Ismerje az emberi tevékenység hatását a természetes körfolyamatokra. |
2. Természetvédelem alapjai
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Természetvédelem fogalma | Ismerje a természetvédelem fogalmát, céljait. Tudja értelmezni a környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolatát. Tudja bemutatni a passzív és az aktív természetvédelmi tevékenységet. | |
2.2. Természetvédelem tárgykörei | Ismerje a természetvédelem tárgyköreit (földtani, víztani, növény- és állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek). | Példákon keresztül mutassa be hazánk jellegzetes földtani, víztani, növény- és állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékeit. |
2.3. Természeti értékek és területek kiemelt oltalma | Ismerje a védetté nyilvánítás folyamatát, a védetté nyilvánítási határozat tartalmát. Példákon keresztül tudja bemutatni a védelem fokozatait: védett, fokozottan védett természeti értékek. Ismerje az ex lege védett értékeket. | |
2.4. Védett természeti területek | Tudja csoportosítani a védett természeti területeket, ismerje azok fogalmát (országos és helyi jelentőségű védett értékek, területtel rendelkező és terület nélküli védett értékek). | |
2.5. Nemzetközi védelmi kategóriák | Ismerje a nemzetközi védelmi kategóriákat (Natura 2000, a Világörökségi részek, a Bioszféra rezervátumok, Ramsari területek). | Ismerje a nemzetközi védelmi kategóriák hazai vonatkozásait. |
2.6. Természetvédelmi értékelés, természetvédelmi kezelés | Tudja bemutatni a természetvédelmi kezelési formákat. |
3. A víz mint környezeti elem
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. A vízminőség | Ismerje a vízminőség fogalmát, a természetes vizek fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzőit. | |
3.2. A víz minősítése | Ismerje az ivóvíz jellemző minőségi mutatóit. Ismerje a szennyezőanyag koncentráció, a lúgosság és a keménység számításának a módjait. | Tudjon hígulási számításokat végezni. |
3.3. A vízszennyezés | Ismerje a leggyakoribb vízszennyező anyagokat és szennyező forrásokat, valamint hatásukat a vízi ökoszisztémára. | Tudja bemutatni a víz öntisztulásának folyamatát. |
4. A levegő és a talaj, mint környezeti elem
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Talaj fogalma és általános jellemzői | Ismerje a talaj fogalmát és a talajképző tényezők szerepét a talaj kialakulásában. Ismerje a talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait. Tudjon Arany-féle kötöttséget számítani. Tudjon talaj nedvességtartalmat számítani. Tudja bemutatni a talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakítási folyamatokat. | Ismerje a talajtulajdonságok és a talajtermékenység közötti összefüggést. Tudjon talaj higroszkóposságot számolni. |
4.2. Talajok genetikai osztályozása | Tudja bemutatni a genetikai osztályozás alapjait (romtalajok, az éghajlati hatásra képződött és a víz hatása alatt keletkezett talajok). Ismerje hazánk jellemző genetikai fő talajtípusait. | |
4.3. Talajdegradációs folyamatok | Ismerje a természeti erők által okozott talajkárosodási folyamatokat. Tudja bemutatni az erózió és defláció fogalmát, kiváltó | Ismerje az erózió és defláció elleni védelem lehetőségeit. Ismerje az antropogén hatások talajkárosító folyamatait |
és befolyásoló tényezőit, formáit. Ismerje a helytelen öntözés és műtrágyázás hatásait. | (kemikáliák helytelen használata, helytelen öntözés hatása, helytelen talajművelés hatása). | |
4.4. Légkör jellemzői | Ismerje a levegő összetételét a légkör szerkezetét, a levegő fizikai állapothatározóit. Tudjon légszennyező anyag koncentrációt számítani fizikai normál és standard állapotban. | |
4.5. Légszennyezés folyamata, légszennyező anyagok | Ismerje az emisszió, transzmisszió, immisszió fogalmát. Ismerje a szmog keletkezésének okát, a szmog típusokat tudja jellemezni. Ismerje a levegő öntisztulásának folyamatait. | Példákon keresztül tudja bemutatni az emisszió forrásait, a légszennyező anyagokat és forrásaikat, hatásukat a környezetre és az egészségre. Ismerje és legyen képes alkalmazni a levegőterheltségi határértékeket (egészségügyi, ökológiai határérték, tájékoztatási és riasztási küszöbérték). |
5. Település környezetvédelme
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Települések és urbanizáció | Ismerje a település fogalmát és típusait. Tudja jellemezni az urbanizáció folyamatát. Ismerje az infrastruktúra fogalmát, jellemzőit. | Ismerje a település fogalmát és típusait. Tudja jellemezni az urbanizáció környezeti vonatkozásait. Legyen képes felsorolni a településeket ellátó közműveket. |
5.2. A zaj | Ismerje a hangtani alapfogalmakat, mértékegységeket: hang, hangmagasság, hullámhossz, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomásszint, hangteljesítményszint, hangintenzitás-szint. Ismerje a zaj fogalmát és élettani hatásait, a zajforrások csoportosítását. Tudja a Phon grafikont használni. Tudjon a hangsebesség ismeretén alapuló számítási feladatokat elvégezni. | Tudjon hangintenzitást számolni. Tudjon hangnyomásszintet, hangteljesítményszintet, hangintenzitás-szintet kiszámítani. Tudjon eredő zajszintet számolni. |
5.3. Radioaktivitás és | Ismerje a radioaktivitás alapfogalmait: | Legyen képes értelmezni a bomlási alaptörvényt. |
radioaktív sugárzás alapfogalmai | radioaktív izotóp, aktivitás, bomlási állandó, felezési idő, α-, β-bomlások. Ismerje a sugárterhelés fogalmát, forrásait. | Ismerje az elnyelt dózis, az egyenértékdózis, a sugárártalom és a sugársérülés fogalmát. |
6. A fizikai eljárások alapelvei
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
6.1. A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások | Ismerje a fizikai eljárások, műveletek alapelveit. Ismerje az ülepítés és sűrítés folyamatát. Legyen képes csoportosítani az ülepítőket. Tudjon ülepedési sebességet számítani. | Tudja bemutatni a sűrűségkülönbség elvén alapuló berendezések működési módjait. Legyen képes csoportosítani az ülepítőket. Tudja bemutatni az ülepítők és felúsztató berendezések főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz/szennyvíz útját a berendezésben. Tudjon ülepedési és tartózkodási időt számítani. Ismerje a leválasztási hatásfok kiszámítás módját. |
6.2. Méretkülönbség elvén alapuló eljárások | Ismerje a méretkülönbség elvén alapuló berendezések működési elvét, a szűrés elméleti alapjait. Legyen képes csoportosítani a szűrőket különböző szempontok szerint (szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás). | |
6.3. Egyéb fizikai eljárások és műveletek | Ismerje az adszorpció és az abszorpció fogalmát. | Ismerje az adszorpció alapelvét. Ismerje a különböző levegőztető módszereket és berendezéseket. Ismerje a sztripping fogalmát. Értse a membráneljárások elvét, ismerje az eljárásait és az alkalmazás lehetőségeit (mikroszűrés, ultraszűrés, nanoszűrés, fordított ozmózis). |
7. Kémiai eljárások, műveletek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
7.1. Kémhatás | Ismerje a pH fogalmát. Legyen képes erős savak, vagy bázisok pH értékének kiszámítására. | |
7.2. Csapadékképzéssel járó folyamatok | Ismerje a környezettechnikában alkalmazott csapadékképzéssel járó technológiák alapelveit. | Tudja bemutatni a csapadékos vízlágyítás folyamatát, berendezéseit. |
7.3. Oxidáció | Ismerje az oxidáció fogalmát. Értse a klórszármazékokkal és ózonnal történő oxidációs eljárások alapelveit. | Ismerje az oxidáció legjellemzőbb eljárásait a környezettechnikában. Ismerje a klórszármazékokkal és ózonnal történő oxidációs eljárások során alkalmazott berendezések, technológiák működési elvét. |
7.4. Derítés | Ismerje a derítés célját, részfolyamatait. | Ismerje a kolloid lebegőanyagok tulajdonságait, a koaguláció, és a flokkuláció alapelvét. Tudja bemutatni a derítőberendezések kialakítását, főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz útját a berendezésben. |
7.5. Ioncsere | Ismerje az ioncsere kémiai alapelveit és csoportosítsa az ioncserélőket. Tudja elmagyarázni az ioncserélő berendezések működési módját és az alkalmazásuk lehetőségeit a környezettechnikában. |
8. Biológiai eljárások alapjai
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
8.1. Aerob eljárások | Ismerje az aerob biológiai eljárások alapelvét, az eljárások leggyakoribb alkalmazási területeit. Tudja a komposztálás és az aerob szennyvíztisztítási | Ismerje az aerob biológiai eljárásokhoz, a kapcsolódó mikrobiológiai alapfogalmakat, a szerves anyag aerob lebontásának biokémiai alapjait. |
eljárások elvét. | Tudja bemutatni az alkalmazott technológiai berendezések (fixfilmes és diszperz rendszerek) kialakítását, főbb szerkezeti részeit és a tisztítandó víz útját a berendezésben. | |
8.2. Anaerob eljárások | Ismerje az anaerob biológiai eljárások alapelvét, az eljárások leggyakoribb alkalmazási területeit (biogáz előállítás). | Ismerje az anaerob biológiai eljárásokhoz kapcsolódó mikrobiológiai alapfogalmakat, a szerves anyag anaerob lebontásának biokémiai alapjait. Ismerje az iszapkezelés anaerob folyamatait: rothasztás, biogáz előállítás. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzók, függvénytáblázat (egyidejűleg többféle is lehet) | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzók, függvénytáblázat (egyidejűleg többféle is lehet) | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
120 perc | 15 perc | |
Feladatlap | ||
Tesztfeladatok | Számítást igénylő és ábra | Egy "A" és "B" feladatot |
felismerési feladatok | tartalmazó tétel kifejtése | |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli feladatsornak szükség esetén tartalmazniuk kell az egyes feladatok megoldásához szükséges ábrákat, diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap két részből áll: 15-20 tesztfeladatból és egy számítási és ábra felismerési feladatcsoportból.
A feladatlap "Számítást igénylő és ábra felismerési feladatok" része 5-6 feladatból áll, amelynél egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. A vizsgázó szabadon oszthatja be a tesztfeladatok megválaszolására, illetve a feladatok megoldására az idejét.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
- ökológiai alapfogalmak,
- természetvédelem alapjai,
- a víz, mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- a fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek,
- biológiai eljárások alapjai.
Tesztfeladatok az alábbi típusok közül kerülhetnek ki: egyszerű választás, többszörös választás, négyféle asszociáció, igaz-hamis állítások.
A számítást igénylő és ábra felismerési feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- folyamatleírás,
- hiányos szövegkiegészítése,
- ábra felismerése,
- következtetések levonása ábrák alapján.
A számításos feladatok az alábbi témaköröknél, a részletes érettségi követelményekben megnevezett számítási feladatain alapulnak:
- a víz, mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga a tételsorból húzott tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
A szóbeli tételek "A" és "B" feladatot tartalmaznak. Az "A" feladatok a környezetvédelmi alapismeretek és a környezettechnikai alapok témaköreiből a kerülnek összeállításra. A "B" feladatok a környezetvédelmi alapismeretek és a környezettechnikai alapok ismeretköréhez kapcsolódó környezetvédelmi jelenséget, vagy összefüggést bemutató kép, ábra, adatsor vagy esetleírás. Egy tétel összeállításakor az "A" és "B" feladatok különböző témakörből kerülnek kiválasztásra.
Az "A" feladat a részletes követelményekben meghatározott mélységben, az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:
- ökológiai alapfogalmak,
- a természetvédelem alapjai,
- a víz, mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek,
- biológiai eljárások alapjai.
A "B" feladat olyan ábrát, képet, adatsort vagy szövegrészletet tartalmaz, amelynek értelmezése, az összefüggéseinek a bemutatása a vizsgázó feladata. Az értelmezéshez és az összefüggések bemutatásához szükségese ismeretek, a vizsga részletes követelményeiben meghatározott mélységben, az alábbi témakörökhöz kapcsolódhatnak:
- ökológiai alapfogalmak,
- természetvédelem alapjai,
- a víz, mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek,
- biológiai eljárások alapjai.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az értékelési útmutatóban legfeljebb 5-6 pont értékű részpontszámot lehet megadni.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák szerint történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszámok | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, a felelet felépítése, magyar nyelvhelyesség | 3 pont | 2 pont | 5 pont |
Tartalmi összetevők: fogalmak ismerete, összefüggések felismerése | 25 pont | 16 pont | 41 pont |
Szakkifejezések használata | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont | 20 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 20 perc | |
Feladatlap | ||
Tesztfeladatok | Számítást igénylő és ábraelemzési feladatok | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli feladatsornak szükség esetén tartalmazniuk kell az egyes feladatok megoldásához szükséges ábrákat, diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap két részből áll: tesztjellegű kérdéssorból és egy számítási és ábraértelmezési feladatcsoportból.
A tesztjellegű kérdéssor 15-20 kérdést tartalmaz. A feladatlap "számítást igénylő és ábraelemzési feladatok" része 5-6 feladatból áll, amelynél egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. A vizsgázó szabadon oszthatja be a tesztjellegű kérdések megválaszolására, illetve a feladatok megoldására az idejét.
Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből történik átfogó számadás:
- ökológiai alapfogalmak,
- a természetvédelem alapjai,
- a víz mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- a fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek,
- biológiai eljárások alapjai.
Tesztfeladatok az alábbi típusok közül kerülhetnek ki: egyszerű választás, többszörös választás, négyféle asszociáció, igaz-hamis állítások.
A számítást igénylő és ábraelemzési feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- folyamatleírás,
- hiányos szöveg kiegészítése,
- ábra részeinek megnevezése,
- ábra kiegészítése,
- következtetések levonása ábrák alapján.
A számításos feladatok az alábbi témaköröknél, a részletes érettségi követelményekben megnevezett számítási feladatain alapulnak:
- a víz, mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- fizikai eljárások alapelve,
- kémiai eljárások, műveletek.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási- értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsga a tételsorból húzott "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.
A szóbeli vizsga alapvetően a tételben szereplő probléma lényegének, az ahhoz kapcsolódó tényanyagnak, a fogalmak egyértelmű és helyes használatának, valamint az összefüggések felismeréseinek bemutatását várja el a vizsgázótól. A vizsgázónak tájékozottnak kell lennie lakóhelyének a tételéhez kapcsolódó környezetvédelmi helyzetéről is. A mondanivalóját logikusan szerkesztve, önállóan, a szakterületének kifejező eszközeit használva (szakszókincs alkalmazása, vázlatok, ábrák, grafikonok értelmezése), helyes magyar nyelven kell előadnia.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.
Az "A" feladatok a környezetvédelmi alapismeretek és a környezettechnikai alapok témaköreiből a kerülnek összeállításra. A "B" feladatok a környezetvédelmi alapismeretek és a környezettechnikai alapok ismeretköréhez kapcsolódó környezetvédelmi jelenséget, vagy összefüggést bemutató kép, ábra, adatsor vagy esetleírás. Egy tétel összeállításakor az "A" és "B" feladatok különböző témakörből kerüljenek kiválasztásra.
A szóbeli vizsga, részletes követelményekben meghatározott mélységben, az alábbi témakörök bemutatását igényli a vizsgázóktól:
"A" feladatok
- ökológiai alapfogalmak,
- a természetvédelem alapjai,
- a víz mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek,
- biológiai eljárások alapjai.
"B" feladat olyan ábrát, képet, adatsort vagy szövegrészletet tartalmaz, amelynek értelmezése, az összefüggéseinek a bemutatása a vizsgázó feladata. Az értelmezéshez és az összefüggések bemutatásához szükségese ismeretek, a vizsga részletes követelményeiben meghatározott mélységben, az alábbi témakörökhöz kapcsolódhatnak:
- ökológiai alapfogalmak,
- természetvédelem alapjai,
- a víz, mint környezeti elem,
- a levegő és a talaj, mint környezeti elem,
- település környezetvédelme,
- fizikai eljárások alapelvei,
- kémiai eljárások, műveletek,
- biológiai eljárások alapjai.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az értékelési útmutatóban legfeljebb 5-6 pont értékű részpontszámot lehet megadni.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák szerint történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszámok | ||
"A" feladat | "B" feladat | Összesen | |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, a felelet felépítése, magyar nyelvhelyesség | 3 pont | 2 pont | 5 pont |
Tartalmi összetevők: fogalmak ismerete, összefüggések felismerése | 25 pont | 16 pont | 41 pont |
Szakkifejezések használata | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 30 pont | 20 pont | 50 pont |
"
16. Az R. Melléklet KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A közgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXIV. Közgazdaság ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás),
- 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző,
- 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző,
- 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző,
- 54 344 04 Államháztartási ügyintéző,
- 54 340 11 Üzleti szolgáltatási munkatárs.
A) KOMPETENCIÁK
1. Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes a fogalmak felismerésére meghatározás alapján, illetve a fogalmak definiálására. Tudja a szakmai fogalom lényegi sajátosságait. | Tudja használni a szakmai fogalmakat a megfelelő szövegkörnyezetben, legyen képes a fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetésére. |
1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése | Legyen képes szövegkörnyezetben az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztására, az összetartozó fogalmak együttes használatára szövegalkotásban. | Legyen logikusan felépített, következetes az előadása. Legyen képes önálló előadásmódra a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. |
2. Precizitás, pontosság
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Pontos számítások, egyértelmű megfogalmazás, áttekinthető külalak | Önálló bizonylat vagy dokumentum elkészítésénél tudja alkalmazni az információ feldolgozásának és számítási módjának megismert eljárási szabályait. | Legyen igényes munkájára, kizárólag kifogástalan, egyértelmű, mellékszámításokkal alátámasztott, javítási szabályoknak megfelelő produktumot készítsen. |
2.2. Precizitás | Legyen a munkája pontos, a szakmai követelményeknek megfelelő. Tartsa be a pénzügyi és számviteli bizonylat- dokumentáció kitöltési szabályait, kiemelten kezelve a szabályos javítás elsajátítását. | Minden számítást az elvárásokban megfogalmazott mértékig számítson ki (tizedes jegyek száma, kerekítés). |
2.3. Felelősségteljes | Tudjon felelősséget vállalni az elvégzett munka | Vállaljon felelősséget az elvégzett munka tartalmáért és |
munkavégzés | tartalmáért és formájáért. | formájáért, valamint a kimondott, leírt információkért, azok időbeliségéért. |
3. Áttekintő és rendszerező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Információgyűjtés | Tudja kiválasztani a rendelkezésre álló információhalmazból az adott szakmai tartalomhoz kapcsolódó lényeges és kevésbé lényeges információt. Tudja adott szempont szerint csoportosítani, rendezni az információkat. | Tudja kiválasztani a rendelkezésre álló információhalmazból a lényeges és kevésbé lényeges információt. Tudja adott szempont szerint csoportosítani, rendezni az információkat. |
3.2. Gyakorlatias feladatértelmezés | Legyen képes a gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatokat egy adott vállalkozás és időszakasz köré rendezni. | Legyen képes a gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatokat egy adott vállalkozás és időszakasz köré rendezni. |
3.3. Szabálykövetés | Legyen képes az utasítások megértésére, a kiadott feladatok szerinti elvégzésére és a pontos munkavégzésre. | Legyen képes a tények és a jogszabályok közötti alapvető összefüggések felismerésére és az összefüggések alkalmazására. |
4. Kapcsolatteremtő képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Szakmai kommunikáció | A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése. | |
4.2. Konfliktusmegoldó készség | Legyen képes munkakörében alkalmazni a helyes kommunikációs formát, ismerje a munkahelyi környezetben elvárt kulturált viselkedés szabályait, legyen képes azok betartására. | |
4.3. Szervezőkészség | Legyen képes a lehetséges megoldások közül a legjobb kiválasztására és a választás indoklására. | Legyen képes a lehetséges megoldások közül a legjobb kiválasztására és a választás indokolására, a rendelkezésre álló erőforrások leggazdaságosabb felhasználására. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Gazdasági és jogi alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Mikrogazdasági alapok | Ismerje a szükséglet és a javak fogalmát, főbb csoportjait és kapcsolatait. Ismerje a gazdasági folyamat elemeit, a munkamegosztás szerepét. Ismerje a piaci alapfogalmakat és szereplőket. Ismerje a kereslet és kínálat kölcsönhatását, tudja összehasonlítani a különböző piaci állapotokat grafikus ábrázolás alapján. Tudja felsorolni fogyasztói döntést befolyásoló tényezőket. | Ismerje a gazdasági alapfogalmak, termelési tényezők, gazdasági körforgás elemeit és kapcsolatait. Ismerje a piaci alapfogalmakat és szereplőiket. Ismerje a kereslet és kínálat kölcsönhatását. Tudja bemutatni a piaci mechanizmus működését, tudja összehasonlítani a különböző piaci állapotokat grafikus ábrázolás alapján. Tudjon felsorolni fogyasztói döntést befolyásoló tényezőket, és ismerje azok hatásait a keresletre. Tudjon különbséget tenni az egyéni és a piaci kereslet között. Ismerje az ár- és a jövedelemváltozás hatásait egy-egy tipikus termék vagy szolgáltatás keresletére. Tudjon különbséget tenni rugalmas és rugalmatlan kereslet között. |
1.2. A vállalat termelői magatartása és a kínálat | Ismerje a vállalat környezetét, piaci kapcsolatait, tevékenységének alapvető formáit. Ismerje a termelés költségeinek csoportosítását, összefüggéseit. Tudja megkülönböztetni az explicit, implicit, számviteli és gazdasági költségeket. Ismerje a számviteli profit, gazdasági profit és a normál profit összefüggéseit, tudja a közöttük lévő összefüggéseket értelmezni. Ismerje a piaci formákat és tudja összehasonlítani azokat. | Ismerje a vállalat környezetét, piaci kapcsolatait, tevékenységének alapvető formáit. Ismerje a termelés költségeinek csoportosítását, összefüggéseit, tudja a költségfüggvényeket jellemezni és ábrázolni. Tudja a különböző költségeket és profitokat kiszámolni, a közöttük lévő összefüggéseket értelmezni. Ismerje a piaci formákat és tudja összehasonlítani a kínálat meghatározásának módját a különböző piaci feltételek mellett. Ismerje a piacszabályozás indokait és hatásait. |
1.3. A nemzetgazdaság | Ismerje a nemzetgazdaság fogalmát és ágazati rendszerét. | Ismerje a nemzetgazdaság fogalmát és ágazati rendszerét. Legyen képes jellemezni a gazdasági |
Legyen képes jellemezni a gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjait (vállalat, háztartás, állam, külföld). Ismerje az állam feladatait. Tudja értelmezni a nemzetgazdaság teljesítményét kifejező különböző kategóriákat. Tudjon különbséget tenni a nominális mérőszámok és a reálértéken meghatározott mérőszámok között. | alanyok (szereplők) főbb csoportjait (vállalat, háztartás, állam, külföld). Ismerje az állam gazdasági szerepvállalásának előnyeit és hátrányait. Legyen képes eligazodni a nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok rendszerében. Tudja értelmezni a nemzetgazdaság teljesítményét kifejező különböző kategóriákat. Tudjon különbséget tenni a nominális mérőszámok és a reálértéken meghatározott mérőszámok között. Legyen képes ezeket a mérőszámokat meghatározni és összehasonlítani. | |
1.4. Jogi alapismeretek | Ismerje a jogszabályok szerkezetének, megjelenésének és érvényességének szabályait. Ismerje a kis- és középvállalkozások jellemzőit, az üzleti vállalkozás sajátosságait. Ismerje az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás jellemzőit, alapításának, szüneteltetésének és megszűnésének főbb szabályait. Legyen képes felsorolni és a felelősség szerint csoportosítani a gazdasági társaságok formáit. Tudja jellemezni az egyes társasági formákat. Tudjon különbséget tenni a csődeljárás és a felszámolási eljárás között. Ismerje a szerződés fogalmát, a szerződés érvényességének, létrejöttének, megszűnésének, módosításának és a követelések elévülésének feltételeit. Ismerje fel a leggyakoribb szerződések (adásvétel, bérlet, megbízás, vállalkozás, szállítás) tárgyát, alaki és formai követelményeit, Ismerje a szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglaló, kötbér, kezesség) fajtáit. Ismerje a szerződés teljesítése és a szerződésszegés | Ismerje a jogalkotás hierarchikus rendszerét, a jogrend szerepét. Ismerje a jogszabályok szerkezetének, megjelenésének és érvényességének szabályait. Tudja értelmezni a gazdasággal összefüggő alapvető jogszabályokat. Ismerje a vállalkozás alapításának, működésének jogi kereteit. Ismerje az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás jellemzőit, alapításának, szüneteltetésének és megszűnésének főbb szabályait. Legyen képes felsorolni és a felelősség szerint csoportosítani a gazdasági társaságokat. Tudja jellemezni az egyes társasági formákat. Tudjon különbséget tenni a csődeljárás és a felszámolási eljárás között. Ismerje a szerződés fogalmát, a szerződés érvényességének, létrejöttének, megszűnésének, módosításának és a követelések elévülésének feltételeit. Legyen képes bemutatni a leggyakoribb szerződések (adásvétel, bérlet, megbízás, vállalkozás, szállítás, hitel- |
eseteit, következményeit. | és kölcsönszerződés, bankszámlaszerződés) tárgyát, alaki és formai követelményeit, sajátosságait. Ismerje a szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) fajtáit. Ismerje a szerződés teljesítése és a szerződésszegés eseteit, következményeit. | |
l.5. Marketing | Ismerje a marketing fogalmát. Legyen képes bemutatni a marketing-mix elemeit. | Ismerje a marketing alapfogalmait. Legyen képes jellemezni a marketing szerepét a vállalkozásban. Ismerje a piackutatás lényegét, módjait. Legyen képes bemutatni a marketing-mix, a marketingstratégia elemeit. |
2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Statisztikai alapfogalmak | Ismerje - a statisztika fogalmát, - a sokaság fogalmát és azok jellemzőit, - az ismérv fogalmát és fajtáit, - a csoportosítás, a statisztikai sorok és a statisztikai táblák fajtáit, készítését. Tudja felismerni az információ forrásait. | Ismerje - a statisztika fogalmát, ágait, - a sokaság fajtáinak fogalmát, azok jellemzőit, - az ismérv fogalmát és fajtáit, - a csoportosítás, a statisztikai sorok és a statisztikai táblák fogalmát, fajtáit, készítését. Tudja felismerni az információ forrásait. |
2.2. Viszonyszámok és alkalmazásuk | Tudja - a viszonyszám fogalmát és alkalmazási területét, - a dinamikus viszonyszámot és fajtáit, - a megoszlási viszonyszámot, - az intenzitási viszonyszám jellemzőit, leggyakoribb alkalmazási területeit. Megadott adatok alapján legyen képes a fenti mutatók kiszámítására. Legyen képes egyszerű értelmezések megfogalmazására a kiszámított adatokból. | Tudja - a viszonyszám fogalmát, alkalmazási területét, - a dinamikus viszonyszámot és fajtáit, összefüggéseiket, - a megoszlási és a koordinációs viszonyszámot, - az intenzitási viszonyszám jellemzőit, leggyakoribb alkalmazási területeit. Megadott adatok alapján legyen képes a mutatók kiválasztására és kiszámítására. Legyen képes elemzések és következtetések levonására |
a kiszámított adatokból. | ||
2.3. Középértékek és alkalmazásuk | Tudja - a középérték fogalmát, fajtáit és alkalmazási területét, - a számított középértékeket: számtani-, kronologikus-, mértani átlagot. Legyen képes megadott adatok alapján a felsorolt mutatószámok számításainak elvégzésére, a kiszámított adatokból egyszerű értelmezések megfogalmazására. | Tudja - a középérték fogalmát, fajtáit és alkalmazási területét, - a helyzeti középértékeket: móduszt, mediánt, valamint - a számított középértékeket: számtani-, harmonikus-, négyzetes-, kronologikus-, mértani átlagot, a szóródás mutatóit. Legyen képes megadott adatok alapján számítások végzésére, a kiszámított adatokból elemzések és következtetések levonására. |
2.4. Index számítás | Legyen képes egyedi és együttes érték-, ár- és volumenindexek valamint az aggregátumok különbségei számítására alapadatokból, ismerje az indexek közötti összefüggéseket, legyen képes a kiszámított eredményeket értelmezni. | Legyen képes egyedi és együttes érték-, ár- és volumenindexek (időszaki átlag számítása csak súlyozott számtani átlag formában), valamint az aggregátumok különbségei számítására alapadatokból, ismerje az indexek közötti összefüggéseket, legyen képes a kiszámított adatokból egyszerű elemzések és következtetések levonására. |
2.5. Grafikus ábrázolás | Ismerje a grafikus ábrázolás célját, eszközeit, alkalmazási területeit. |
3. Pénzügyi alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi szolgáltatások | Tudja felsorolni és értelmezni a pénz funkcióit. Legyen képes felsorolni és értelmezni a passzív bankügyletek formáit (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a jegybanktól és más banktól). Legyen képes felsorolni és értelmezni az aktív bankügyletek formáit (hitelezés), valamint a hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi és személyi biztosíték alapismereteit. Legyen képes felsorolni a semleges bankügyletek formáit. | Ismerje a pénz fogalmát, tudja felsorolni és értelmezni a pénz funkcióit. Tudja a bankok fogalmát és a bankműveleteket. Legyen képes felsorolni és értelmezni a passzív bankügyleteket (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a jegybanktól és más banktól) és tulajdonságaikat. Legyen képes felsorolni és értelmezni az aktív bankügyleteket (hitelezés, lízingügylet) és tulajdonságaikat, valamint a hitelbiztosítékok: tárgyi, |
Legyen képes jellemezni a kétszintű bankrendszert. Ismerje a jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítését. Ismerje a magyar központi bank feladatait, a monetáris irányításban betöltött helyét. Tudja megkülönböztetni a monetáris és a fiskális politika fogalmakat. Tudja felsorolni a pénzügyi intézmények jellemzőit (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), és az általuk végzett pénzügyi szolgáltatásokat (pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások). Ismerje a nem monetáris közvetítőket és feladataikat (biztosítók, nyugdíjpénztárak). Ismerje a betétvédelmi szabályokat. | dologi és személyi biztosíték alapismereteit. Legyen képes felsorolni és értelmezni a semleges bankműveleteket és tulajdonságaikat. Legyen képes megkülönböztetni az egy- és a kétszintű bankrendszer jellemzőit. Ismerje a jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítését. Ismerje a magyar központi bank feladatait, a monetáris irányításban betöltött helyét. Tudja megkülönböztetni a monetáris és a fiskális politika fogalmakat. Tudja felsorolni a pénzügyi intézmények jellemzőit (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat. Tudja bemutatni a nem monetáris közvetítőket és feladataikat (biztosítók, nyugdíjpénztárak). Ismerje a pénzintézetek felügyeletét és a befektetők védelmét szolgáló hazai intézményrendszert. Tudja bemutatni a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményeket. | |
3.2. Pénzforgalom | Ismerje a pénzforgalom általános szabályait, a fizetési számlák fajtáit. Ismerje a fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások lebonyolításának lépéseit. Ismerje az alapvető banki titoktartási szabályokat. Legyen képes megkülönböztetni az alábbi fizetési módokat: - fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, - fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: (készpénz-fizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása) készpénzbefizetés fizetési számlára, | Ismerje a pénzforgalom általános szabályait, a fizetési számlák fajtáit, a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés formai és tartalmi követelményeit. Ismerje a fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés formája rendjét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások lebonyolításának jellemzőit. Ismerje a legfontosabb banki titoktartási szabályokat. Legyen képes megkülönböztetni az alábbi fizetési módokat: - fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, - fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénz- |
készpénzkifizetés fizetési számláról, - fizetési számla nélküli fizetés: készpénzátutalás, - készpénzfizetés. Ismerje a pénztár, a pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolására vonatkozó és a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök legfontosabb alapvető elvárásait. | fizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról, - fizetési számla nélküli fizetés: készpénzfizetés. Ismerje a készpénzforgalom lebonyolításának helyére, valamint a pénztár, a pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolására vonatkozó és a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök legfontosabb elvárásait. | |
3.3. Pénzügyi piac és termékei | Tudja csoportosítani a pénzügyi piacokat, felsorolni a részpiacok jellemzőit. Képes legyen felsorolni az értékpapírok megjelenési formáit és ismertetni főbb jellemzőiket (részvény, kötvény, állampapírok, banki értékpapírok). | Ismerje a pénzügyi piacok fogalmát, a gazdaságban betöltött szerepüket. Tudja csoportosítani a pénzügyi piacokat, felsorolni, felismerni a részpiacok jellemzőit. Ismerje az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepét, az értékpapírok megjelenését, fogalmát, főbb csoportosítási szempontjait. Tudja a következő értékpapír ismereteket: - a kötvény fogalma, árfolyama és hozamai, jellemzői, fajtái és a vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe, - a részvény fogalma, árfolyama és hozamai, jellemzői, a részvények szerepe a gazdaságban, a részvények fajtái és jellemzői, - az állampapírok az állampapírok fajtái és jellemzői, - a banki értékpapírok jellemzői. |
3.4. Biztosítási alapismeretek | Ismerje a biztosítási alapfogalmakat, a biztosítás szerepét, jelentőségét a modern gazdaságban. | Tudja a biztosítási ágazatok rendszereit, a biztosítási szerződés és a biztosítási díj alapismereteit. |
4. Pénzügy gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Pénz időértéke | Legyen képes felismerni a jelen és jövőértékre vonatkozó feladatokat, elvégezni egyszerű diszkontálási és kamat (egyszerű és kamatos kamat) számítási | Értse a pénz időértékének fogalmát, jelentőségét. Legyen képes elvégezni a jelen és a jövőérték számításokat az időtényező táblázatok alkalmazásával, |
feladatokat. | egyszerű diszkontálási és kamatos kamatszámítási feladatokat. | |
4.2. Értékpapírok értékelése | Ismerje az értékpapírok hozamdefinícióit (kamat, osztalék). Legyen képes egyszerű hozamszámítási feladatok végzésére a kötvény (névleges hozam, egyszerű hozam) és a részvény (várható hozam) számítása témakörében. | |
4.3. Valuta, deviza árfolyama | Ismerje és értse a valuta, a deviza és árfolyam fogalmakat, egyszerű konvertálási feladatokat legyen képes elvégezni. | Ismerje és értse a valuta, a deviza és árfolyam fogalmakat. Legyen képes alapvető valuta- és a devizaárfolyamokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat elvégezni. |
5. Adózási alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Az államháztartás rendszere | Ismerje az állam szerepét a modern gazdaságban, a közfeladatok ellátásának szükségességét és a finanszírozási forrásait. Legyen képes felsorolni az államháztartás alrendszereit (központi és önkormányzati alrendszer). Legyen képes felsorolni a főbb költségvetési bevételeket, költségvetési kiadások fő tételeit, legyen képes értelmezni a költségvetés egyenlegét. | Ismerje az államháztartás alrendszereit (központi és önkormányzati alrendszer). Ismerje a költségvetési bevételek, költségvetési kiadások fő tételeit, legyen képes értelmezni a költségvetés egyenlegét. |
5.2. Adózási alapfogalmak | Ismerje az adó és az adórendszer fogalmakat. Ismerje az adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség jelentését. Legyen képes az adókat csoportosítani: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás ismérv szerint. | Ismerje az adó és az adórendszer fogalmakat, jellemzőiket. Tudja az adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség jelentését. Ismerje a magyar adójog forrásait. Legyen képes az adókat csoportosítani: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás ismérv szerint. |
5.3. Kiemelt adónemek | Ismerje a következő kiemelt adónemek főbb jellemzőit: | Ismerje a következő kiemelt adónemek alapvető |
- személyi jövedelemadó: alanyai, a jövedelem, bevétel és költség értelmezése, az adó mértéke, az összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló tevékenységből származó, nem önálló tevékenységből származó), az adóalapot csökkentő kedvezmények, az összevont adóalap adója, az adókedvezmények, - általános forgalmi adó: az adóalany, az adó mértéke, a fizetendő adó megállapítása, az adó levonási jog, az adófizetési kötelezettség, - helyi adók csoportosítása különböző szempontok alapján | fogalmait és összefüggéseit: - személyi jövedelemadó: alanyai, a jövedelem, bevétel, és költség értelmezése, az adó mértéke, az összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló tevékenységből származó, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem), a családi kedvezmény, az összevont adóalap adója, az adókedvezmények; - általános forgalmi adó: az áfa jellemzői, az adóalany, az adó mértéke, a fizetendő adó megállapítása, az adó levonási jog, az adófizetési kötelezettség, a számlázás (számla, nyugta adattartalma); - helyi adók, típusai: vagyoni típusú (építmény- és telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó. |
6. Adózás gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
6.1. Személyi jövedelemadó | Legyen képes az összevont adóalap értelmezésére és azt terhelő adó kiszámítására (feladatban megadott összegű adóalap csökkentő és adókedvezmény figyelembevételével). | Legyen képes az összevont adóalap értelmezésére és annak adószámítására (feladatban megadott családi kedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével). Tudja meghatározni alapinformációkból az adóhatósággal adóbevalláskor rendezendő adó összegét. |
6.2. Altalános forgalmi adó | Tudja az adó összegét meghatározni az adóalap után, valamint, ha a számla összege a fizetendő adót is tartalmazza. Ismerjen az általános adókulcstól eltérő adó mértékeket. Legyen képes az értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítására, valamint a beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó kiszámítására. Legyen képes a vállalkozást terhelő áfa megállapítására (alapesetekben). | Ismerjen az általános adókulcstól eltérő adómértékek alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat, azok adómértékeit. Legyen képes az értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítására, valamint a beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó kiszámítására. Legyen képes a vállalkozást terhelő áfa megállapítására (alapesetekben). Legyen képes a megfizetendő adó megállapítására, számla, nyugta kitöltésére. |
Legyen képes az elszámolandó adó megállapítására, számla, nyugta kitöltésére. | ||
6.3. Helyi adók | Tudjon az egyes adótípusokra az adóalap és adómérték megadásával egyszerű adószámítási feladatokat elvégezni |
7. Számviteli alapismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
7.1. Számviteli törvény | Ismerje a számviteli bizonylatok szerepét, tudja csoportosítani a bizonylatokat, értelmezni a bizonylati elvet, ismerje az alapvető tartalmi és formai elvárásokat a bizonylatokkal szemben. Ismerje a számviteli beszámoló szerepét, tudja felsorolni fajtáit és a beszámoló részeit. | Tudja felsorolni a számvitel feladatait, területeit. Tudja megnevezni a számvitel szabályozásának alapdokumentumait (külső és belső szabályozás) és a közöttük levő különbségeket értelmezni. Ismerje a számviteli bizonylatok fogalmát, tudja csoportosítani a bizonylatokat, értelmezni a bizonylati elvet, ismerje az alapvető tartalmi és formai elvárásokat a bizonylatokkal szemben. Ismerje a számviteli beszámoló szerepét, fajtáit, tudja felsorolni a beszámoló részeit. Legyen képes értelmezni a beszámolás és könyvvezetés kapcsolatát. |
7.2. Vállalkozás vagyona | Ismerje a leltár szerepét, jellemzőit. Ismerje a mérleg szerepét és jellemzőit Ismerje a mérlegfőcsoportok tartalmát és definícióját (az eszköz- és forrás csoportok). Ismerje az eredmény-kimutatás szerepét és jellemzőit, legyen képes megnevezni változatait. | Ismerje a leltár fogalmát, fajtáit, jellemzőit. Ismerje a mérleg fogalmát, fajtáit, jellemzőit. Ismerje a mérlegfőcsoportok tartalmát és definícióját (az eszköz- és forrás csoportok). Tudja az eredmény-kimutatás fogalmát, jellemzőit és változatait, képes ismertetni az eredmény-kimutatás kategóriáit és kapcsolataikat. Ismerje és értse a számvitelben a bekerülési érték és könyv szerinti érték fogalmakat. |
7.3. Könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret | Ismerje a könyvviteli számlák fogalmait, ismerje az egységes számlakeret felépítését és szerkezetét. Ismerje | Ismerje a könyvviteli számlák fogalmait, az egységes számlakeret felépítését és szerkezetét. |
a főkönyvi számlák nyitása, zárása, az idősoros és számlasoros könyvelés alap lépéseit. Tudjon különbséget tenni a mérleg valamint a költség- és eredményszámlák között. Tudja értelmezni az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolatát. | Legyen képes felsorolni a vállalati számlarend tartalmi elemeit. Ismerje a főkönyvi számlák nyitása, az idősoros és számlasoros könyvelés alapfogalmait. Tudjon különbséget tenni a mérleg valamint a költség- és eredményszámlák között. Tudja értelmezni az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolatát. | |
7.4. Tárgyi eszközök elszámolása | Legyen képes a tárgyi eszközök csoportosítására. Tudja a tárgyi eszközök értékelésére vonatkozó alapvető (csökkentő tételek nélkül) bekerülési érték szabályokat, legyen képes a fordulónapi mérlegérték megállapítására megadott adatokból. Ismerje az amortizáció megállapítása alapvető eljárásait (lineáris, teljesítményarányos). Legyen képes a belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelésére saját pénzeszközből és hitelből finanszírozással. Legyen képes a tárgyi eszközök üzembehelyezése könyvelésére. Legyen képes a tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolására. | Legyen képes a tárgyi eszközök csoportosítására. Tudja a tárgyi eszközök értékelésére vonatkozó alapvető bekerülési érték szabályokat, legyen képes a fordulónapi mérlegérték megállapítására. Ismerje az amortizáció elszámolása alapvető megoldásait (lineáris, teljesítményarányos). Legyen képes a belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelésére (különböző finanszírozással). Legyen képes a tárgyi eszközök üzembe helyezése könyvelésére. Legyen képes a tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolására. |
7.5. Anyagkészletek elszámolása | Ismerje az anyagok fajtáit és jellemzőiket. Ismerje az anyagok raktári és analitikus nyilvántartásának alapvető információ tartalmát. Legyen képes az anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál), a visszaküldés és az engedmény gazdasági események könyvelésére. Legyen képes az anyagkészlet csökkenések értékének számítására és a felhasználás könyvelésére átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO- elv alapján. Legyen képes elvégezni a leltári eltérések számítását és könyvelését. | Ismerje a vásárolt készletek fajtáit és jellemzőiket. Legyen képes egyszerű esetekben a vásárolt készletek bekerülési értékének meghatározására. Ismerje az anyagok raktári és analitikus nyilvántartásának alapvető információtartalmát. Legyen képes az anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál), a visszaküldés és az engedmény gazdasági események könyvelésére. Legyen képes az anyagkészlet csökkenések értékének számítására és a felhasználás könyvelésére átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO- elv alapján. |
Ismerje a leltározás feladatait, a leltári eltérések számítását és könyvelését. Ismerje az áruk fogalmát, tudja csoportosítani, megkülönböztetni más készletektől. | ||
7.6. Jövedelem elszámolás | Ismerje a jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások információ tartalmát. Tudja felsorolni a jövedelem részeit, a levonásokat. Legyen képes a bérfeladás számítása és könyvelése, a levonások könyvelése feladatok elvégzésére. Tudja a bérek közterheinek számítását, könyvelését. Legyen képes a jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás) eseményeket könyvelni. | Ismerje a jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások információ tartalmát, a jövedelem részeit, a levonások keletkezését, nyilvántartását és könyvelését. Legyen képes a bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelése feladatok elvégzésére. Tudja a bérek közterheinek számítását, nyilvántartását és könyvelését. Legyen képes a jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás) eseményeket értelmezni és könyvelni. |
7.7. A saját termelésű készletek elszámolása | Tudja felsorolni a saját termelésű készletek fajtáit. Ismerje az önköltség alapvető elemeit. Ismerje a saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartásának alapvető információtartalmát. Ismerje a termelési költségek típusait, a költségek könyvviteli elszámolását a költségnemek szerint. Legyen képes a saját termelésű készletek raktárra vételének könyvelésére összköltség eljárással. | Ismerje a saját termelésű készletek fogalmát, csoportosítását. Tudja a saját termelésű készletek értékelésének alapvető szabályait, ismerje az önköltség alapvető elemeit, legyen képes értelmezni az önköltség változását. Ismerje a saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartásának alapvető információtartalmát. Ismerje a termelési költségek típusait, a költségek könyvviteli elszámolása költségnemek szerinti szabályait. Legyen képes a saját termelésű készletek állományban vétele, valamint a fordulónapi mérlegérték meghatározása számviteli feladatokra. |
7.8. Termékértékesítés elszámolása | Ismerje az értékesítés bizonylatolása rendjét, a számla tartalmi elemeit. Tudja kiszámítani az értékesítéshez kapcsolódó bevétel, forgalmi adó és készletcsökkenés (átlagár, FIFO | Ismerje az értékesítés bizonylatolása rendjét, a számla tartalmi elemeit. Tudja kiszámítani az értékesítéshez kapcsolódó bevétel, forgalmi adó és készletcsökkenés (átlagár, FIFO |
értelmezésben) összegeket. Legyen képes lekönyvelni az értékesítés, visszaküldés és minőségi engedmény tételeket összköltség eljárással. | értelmezésben) összegeket és legyen képes az esemény könyvelésére, valamint mindezt értelmezni és elvégezni a visszaküldés, a minőségi engedmény gazdasági események tekintetében. Legyen képes értelmezni a saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) hozam értéket, legyen képes kiszámítani a tárgyévi eredmény meghatározása lépéseként is. |
8. Számvitel gyakorlat
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
8.1. Pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok | Legyen képes alapinformációkból a következő bizonylatok elkészítésére vagy a bizonylatok tartalmi és formai elemei megjelenítésére: - kiadási és bevételi pénztárbizonylat, - készpénzfizetési számla, - bankhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatai. | |
8.2. A tárgyi eszköz nyilvántartása | Legyen képes értelmezni a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap szerepét. Legyen képes elvégezni az időarányos lineáris és a teljesítményarányos amortizáció számításokat, az ezekhez kapcsolódó eszköz értéket meghatározni. | Legyen képes értelmezni a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó és az üzembe helyezési okmány szerepét, felsorolni, kiegészíteni a tartalmi és formai elemek felsorolását. Legyen képes elvégezni az időarányos lineáris és a teljesítményarányos amortizáció számításokat, ezekhez kapcsolódó eszköz érték meghatározásokat. |
8.3. A készletek (anyagok és saját termelésű készletek) bizonylatai | Legyen képes alapinformációkból a következő bizonylatok elkészítésére vagy a bizonylatok tartalmi és formai elemei megjelenítésére: - készlet bevételezési, kivételezési bizonylat, - készletnyilvántartó lap, - szállítólevél, - számla. |
8.4. A jövedelem- elszámolás bizonylatai | Legyen képes a bérszámfejtő lap alapján a nettó bér megállapítására. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, toll, ceruza | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, toll, ceruza | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
Anyag | NINCS | témakörök | NINCS | témakörök |
Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | Egy tétel kifejtése | |
Feleletválasztás, egyszerű rövid választ igénylő feladatok | Üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok | |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli feladatlap különböző típusú feladatok kombinációjából áll. Az írásbeli feladatsor két feladatcsoportot (feleletválasztásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok és az üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok) tartalmaz. A szerkezeti részekre bontás nem a témakörök szerint, hanem a feladatok eltérő jellege miatt történik. Az egyes részek a feladatok típusában és a hozzájuk kapcsolódó kompetenciákban különböznek. A vizsgázó a rendelkezésre álló időkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott két feladatcsoport megoldására.
A központi feladatlap tartalmazza a feladatok megoldásához szükséges szöveges és képi anyagot, a használható számlarendet (számlatükröt).
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor egészének összeállításánál az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
Gazdasági és jogi alapismeretek | 20-25% |
Általános statisztika és statisztika gyakorlat | 15-20% |
Pénzügyi alapismeretek és pénzügyi gyakorlat | 20-25% |
Adózási alapismeretek és adózás gyakorlat | 5-10% |
Számviteli alapismeretek és számviteli gyakorlat | 25-30% |
Ezeknek az arányoknak a feladatsor egészében kell érvényesülniük, az egyes feladatcsoportokban ettől eltérő mértékben is megjelenhetnek az egyes témakörök.
Az írásbeli feladatok jellemzően lehetnek:
Feleletválasztás, egyszerű rövid választ igénylő feladatok
Ezek a feladatok olyan kompetenciákat mérnek, amelyek a szakma elméleti ismeretanyagához, módszertani eljárásaihoz kapcsolódnak. Ezért alkalmasak az alapfogalmak, jelenségek és szabályok ismeretének, rendszerezésének, továbbá az összefüggések helyes felismerésének mérésére.
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok esetén a vizsgázónak önállóan kell megalkotnia vagy leírnia a szöveges választ, amely a feladat leírása szerint jelenthet egy-egy betűjelet, képletet, illetve számítási módot, egy-két szavas kiegészítést, felsorolást vagy egy-két mondatban megválaszolható meghatározást is.
Lehetséges feladattípusok:
- feleletválasztás,
- definíciók,
- egymáshoz rendelés,
- fogalmak felismerése,
- igaz-hamis állítások,
- események sorrendjének megállapítása,
- ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok,
- táblázat kitöltése vagy kiegészítése,
- ténybeli hibák azonosítása, javítása,
- hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése.
Ebben a részben a részletes követelményekben felsorolt témakörök bármelyikéből készülhet feladat, feladathoz tartozó részkérdés, de a kérdések körülbelül 65% a közvetlenül a Gazdasági és jogi ismeretek témakörhöz, (az 1.1. 1.3. pontokban megnevezett témakörökhöz), míg a kérdések körülbelül 35%-a a 2.1.-8.4. pontokban megnevezett témakör valamelyikéhez kapcsolódik. A témakörök kiválasztására ezen túlmenően kötelező előírás nincs, a különböző témakörökhöz tartozó kérdések a kérdés jellege szerintvannak egy feladathoz csoportosítva és összevonva. A feleletválasztást, egyszerű rövid választ igénylő feladatok száma maximálisan 6-9 darab, amelyek pontszáma 4-8 pont között változhat.
Üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok
Ebben a részben a szakmai alapismeretek gyakorlati eljárásait kell alkalmazni, a részletes követelményekben szereplő egy-egy eseménysorozat feldolgozásához kapcsolt számítási, táblázatkészítési, bizonylatkitöltést vagy tételszerkesztést igénylő feladat során. A feladatok egy vagy több részkérdésből állnak. Ez a rész legfeljebb 5 feladatot tartalmazhat, amelyek egyenkénti pontértéke 8-15 pont között változhat.
Lehetséges feladattípusok:
- táblázat kitöltése vagy kiegészítése,
- eredmények értelmezése,
- hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése,
- számítási feladatok,
- könyvviteli tételszerkesztés,
- dokumentumok, bizonylatok kitöltése,
- bizonylat tartalmak kijelölése.
Az üzleti számítást, bizonylatkitöltést és tételszerkesztést igénylő feladatok, a részletes követelményekben meghatározottak szerint az alábbi témakörökből adhatók:
- Általános statisztika és statisztika gyakorlat:
- viszonyszámok és alkalmazásuk,
- középértékek és alkalmazásuk,
- index számítás.
- Pénzügy gyakorlat:
- a pénz időértéke,
- valuta, deviza árfolyama.
- Adózás gyakorlat:
- személyi jövedelemadó,
- általános forgalmi adó.
- Számviteli alapismeretek:
- vállalkozás vagyona,
- tárgyi eszközök elszámolása,
- anyagkészletek elszámolása,
- jövedelem elszámolás,
- a saját termelésű készletek elszámolása,
- termékértékesítés elszámolása.
- Számvitel gyakorlat:
- pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok,
- a tárgyi eszköz nyilvántartása,
- a készletek (anyagok és saját termelésű készletek) bizonylatai,
- a jövedelem elszámolás bizonylatai.
Az írásbeli feladatlap összeállításánál törekedni kell az 1 válasz (item) 1 pont értékelési elv megvalósítására.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat és szempontokat ad az egyes feladatok értékeléséhez.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgán a részletes követelményekben meghatározott elméleti ismereteket kérik számon a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását értékelik.
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülő tematikus egységeket. Egy tétel csak egy olyan tematikus egységhez kapcsolódhat, amely a részletes követelményekben önálló témakörként szerepel. A tételt úgy kell összeállítani, hogy néhány megnevezett fogalom meghatározása mellett kötelezően előírja legalább egy ezek közötti kapcsolat, kölcsönhatás, összefüggés, szabály vagy törvényszerűség ismertetését is.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A tételek összeállításakor - az alábbi témakörönként kötelező tételszámok teljesítése után -, a kérdező tanár a többi tételhez szabadon választhat témakört.
A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:
- Gazdasági és jogi alapismeretek (minimum 11 db):
- mikrogazdasági alapok,
- a vállalat termelői magatartása és a kínálat,
- a nemzetgazdaság,
- jogi alapismeretek,
- marketing alapjai.
- Pénzügyi alapismeretek témakörei (minimum 4db):
- pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi szolgáltatások,
- pénzforgalom,
- pénzügyi piac és termékei.
- Adózási alapismeretek témakörei (minimum 2 db):
- az államháztartás rendszere,
- adózási alapfogalmak,
- kiemelt adónemek.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 6 pont |
Tartalmi összetevők: - alapfogalmak ismerete, definiálása, rendszerezése - tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, - törvényszerűségek, szabályok, összefüggések értelmezése | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 20 perc | |
Feladatlap | ||
Választást, rövid egyszerű választ igénylő feladatok | Üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok | A tétel kifejtése és a tételhez tartozó forrás értékelése |
40 pont | 60 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli feladatlap különböző típusú feladatok kombinációjából áll. Az írásbeli feladatsor két feladatcsoportot (választást, egyszerű rövid választ igénylő feladatok és üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok) tartalmaz. A szerkezeti részekre bontás nem a témakörök szerint, hanem a feladatok eltérő jellege miatt történik. Az egyes részek a feladatok típusában és a hozzájuk kapcsolódó kompetenciákban különböznek. A vizsgázó a rendelkezésre álló időkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott két feladatcsoport megoldására.
A központi feladatlap tartalmazza a feladatok megoldásához szükséges szöveges és képi anyagot, a használható számlarendet (számlatükröt).
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap egyszerű és összetett feladatokat is tartalmaz. A feladatsor egészének összeállításánál az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
Gazdasági és jogi alapismeretek | 20-25% |
Általános statisztika és statisztika gyakorlat | 15-20% |
Pénzügyi alapismeretek és pénzügyi gyakorlat | 20-25% |
Adózási alapismeretek és adózás gyakorlat | 5-10% |
Számviteli alapismeretek és számviteli gyakorlat | 25-30% |
A fenti arányok hozzávetőlegesek, hiszen az összetett jellegük miatt a feladatok egy része több témakörbe is besorolható. A meghatározott tartalmi arányoknak a feladatsor egészében érvényesülnie kell. Az írásbeli feladatok jellemzően az alábbiakban felsoroltak lehetnek:
Választást, rövid, egyszerű választ igénylő feladatok
A feladattípusok olyan kompetenciákat mérnek, amelyek a szakma elméleti ismeretanyagához, módszertani eljárásaihoz, a Gazdasági és jogi ismeretek 1.1.-1.3. pontokban megnevezett témaköreihez, illetve a 2.1.-8.4. pontokban megnevezett témakör valamelyikéhez kapcsolódnak. Ezért alkalmasak az alapfogalmak, jelenségek és szabályok ismeretének, rendszerezésének, továbbá az összefüggések helyes alkalmazásának mérésére. Ebben a részben a gazdálkodási tevékenységgel összefüggő nyilvántartások, eljárások, értékelések módszertani szabályaihoz vagy alkalmazásához kapcsolódó egyszerű feladatok is vannak, ezért a feladatlap A) és B) részre osztott, azonos értékű pontszámmal. Az A) rész 1-3 pont értékű feleletválasztásos, vagy teszt jellegű feladatokat tartalmaz, a feladatok száma maximálisan 10 lehet. A feladatlap B) részében a rövid szöveges választ igénylő feladatok találhatók, amelyek egy-két szavas kiegészítéssel, vagy egy-két mondatban megválaszolható meghatározással, avagy önálló szövegezéssel oldhatók meg. Ebben a csoportban a következő feladattípusok fordulhatnak elő: definíció, igaz-hamis állítás, kiegészítés, párosítás. Egy feladatsorban 6-8 ilyen típusú feladat szerepelhet, amelyek 3-5 ponttal értékelhetők.
A választást, rövid egyszerű választ igénylő feladatok a részletes követelmények bármelyik témaköréből adhatók. Az első rész összesen 10-18 feladatot tartalmazhat, egyenként 1-5 ponttal értékelhetőek.
Lehetséges feladattípusok:
- feleletválasztás,
- definíciók,
- egymáshoz rendelés,
- fogalmak felismerése, magyarázata,
- események sorrendjének megállapítása,
- ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok,
- célok és következmények megkülönböztetése,
- igaz-hamis állítások,
- táblázat kitöltése vagy kiegészítése,
- ténybeli hibák azonosítása, javítása,
- hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése.
Üzleti számítást, könyvviteli tételszerkesztést igénylő feladatok
Ebben a részben a szakmai alapismeretek gyakorlati eljárásait kell alkalmazni, a részletes követelményekben szereplő egy-egy összetett eseménysorozat feldolgozásához kapcsolt számítási, ábrázolási, táblázatkészítési, vagy tételszerkesztést igénylő feladat során. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A második rész 3-5 feladatot tartalmazhat, amelyek egyenkénti pontértéke 8-15 pont között változhat.
Lehetséges feladattípusok:
- táblázat kitöltése vagy kiegészítése,
- ténybeli hibák azonosítása,
- eredmények értelmezése, ábrázolása,
- hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése,
- dokumentumok összeállítása,
- számítási feladatok,
- könyvviteli tételszerkesztés,
- bizonylatkitöltés vagy bizonylat tartalmak kijelölése.
A számítást, bizonylatkitöltést és tételszerkesztést igénylő feladatok, a részletes követelményekben meghatározottak szerint az alábbi témakörökből adhatók:
- Gazdasági és jogi alapismeretek:
- mikrogazdasági alapok,
- a vállalat termelői magatartása és a kínálat,
- a nemzetgazdaság.
- Általános statisztika és statisztika gyakorlat:
- viszonyszámok és alkalmazásuk,
- középértékek és alkalmazásuk,
- index számítás.
- Pénzügy gyakorlat:
- a pénz időértéke,
- értékpapírok értékelése,
- valuta, deviza árfolyama.
- Adózás gyakorlat:
- személyi jövedelemadó,
- általános forgalmi adó,
- helyi adók.
- Számviteli alapismeretek:
- vállalkozás vagyona,
- tárgyi eszköz elszámolása,
- vásárolt készletek elszámolása,
- jövedelem elszámolás,
- a saját termelésű készletek elszámolása,
- termékértékesítés elszámolása.
- Számvitel gyakorlat:
- pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok,
- a készletek (vásárolt és saját termelésű) bizonylatai,
- a jövedelem elszámolás bizonylatai.
Az írásbeli feladatlap összeállításánál törekedni kell az 1 válasz (item) 1 pont értékelési elv megvalósítására.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat és szempontokat ad az egyes feladatok értékeléséhez.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgán a részletes követelményekben meghatározott elméleti ismereteket kérik számon a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását értékelik.
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből, valamint a tételhez kapcsolódó forrásanyaghoz tartozó kérdés megválaszolásából áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja a tétel kifejtésénél is.
A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülő tematikus egységeket, és ezekhez minden esetben forrásszemelvényt kapcsol. A tételek összeállításánál forrásként felhasználhatók a következő szemléltető-illusztráló források:
- statisztikai táblák, grafikonok,
- marketing kommunikáció eszközei,
- gazdasági sajtóból cikkek, leírások,
- törvények (kizárólag illusztrálásra),
- pénzügyi befektetési tájékoztatók,
- minták különböző szerződésekre,
- csekk-, váltó-, részvény-, kötvényminta,
- számlatükör,
- bizonylatok.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A szóbeli tételsor tételei az alábbi témakörökből jelölhetők ki:
- Gazdasági és jogi alapismeretek (30%):
- mikrogazdasági alapok,
- a nemzetgazdaság,
- jogi alapismeretek,
- marketing alapjai.
- Pénzügyi alapismeretek témakörei (30%):
- pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi szolgáltatások,
- pénzforgalom,
- pénzügyi piac és termékei,
- biztosítási alapismeretek.
- Adózási alapismeretek témakörei (20%):
- az államháztartás rendszere,
- adózási alapfogalmak,
- kiemelt adónemek.
- Számviteli alapismeretek témakörei (20%):
- vállalkozás vagyona,
- jövedelem elszámolás.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák | Pontszám |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 6 pont |
Tartalmi összetevők: - alapfogalmak ismerete, definiálása, rendszerezése - tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, - törvényszerűségek, szabályok, összefüggések értelmezése | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 50 pont |
"
17. Az R. Melléklet KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"KERESKEDELMI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A kereskedelmi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsga követelményei a XXVI. Kereskedelem ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 341 01 Kereskedő,
- 54 345 02 Kereskedelmi képviselő.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. | |
1.2. Az ismeretek bemutatása és értelmezése megfelelő szakmai fogalmak használatával | A téma tartalmának logikus felépítése, a szakmai kifejezések helyes alkalmazásával. | |
1.3. Kommunikáció szakmai nyelven | A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése. |
2. Rendszerben való gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Az áruforgalom tervezése, elemzése | Legyen képes a gazdasági elemzésekkel kapcsolatos feladatokhoz szükséges egyszerű számolási feladatok kijelölésére, végrehajtására. | Legyen képes a gazdasági elemzésekkel kapcsolatos feladatokhoz szükséges számolási, elemzési feladatok kijelölésére, végrehajtására. |
2.2. Bizonylatkitöltés | Legyen képes a bizonylatoláshoz kötődő egyszerű számítások elvégzésére. | Legyen képes a bizonylatoláshoz kötődő számítások elvégzésére. |
3. Információk kezelése, keresése
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Munka-, baleset- és tűzvédelem | Legyen képes a megfelelő jogszabályok megkeresésére, az előírások értelmezésére. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. A marketing alapjai
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. Marketing alapismeretek | ||
1.1.1. A marketing fogalomköre | Legyen képes bemutatni a marketing kialakulását, fejlődési szakaszait. Legyen képes ismertetni a vállalat mikro- és makrokörnyezetének elemeit. Legyen képes ismertetni a markering-mix fogalmát, eszközeit termékek esetén. | Legyen képes bemutatni alkalmazási területeit, a marketingstratégiák típusait és megvalósításuk elemeit, a marketing sajátosságait a kereskedelemben és a szolgáltatásban. |
1.1.2. Piaci fogalmak | Legyen képes ismertetni a piaci alapfogalmakat, piaci formákat. | Legyen képes ismertetni a piaci szereplők és piactípusok fajtáit jellemzőiket. Legyen képes ismertetni a marketing stratégiák típusait és megvalósításának elveit. |
1.1.3. A fogyasztói magatartás tényezői | Legyen képes bemutatni a fogyasztói magatartás modelljét, a vásárlói magatartást befolyásoló tényezőket, megfigyelésének jelentőségét. Legyen képes bemutatni a vásárlói típusokat. Legyen képes ismertetni a vásárlás indítékait, a vásárlási döntés folyamatát. | Legyen képes bemutatnia vásárlói magatartásokat. Legyen képes bemutatni a szervezeti vásárlói magatartás sajátosságait. |
1.1.4. Célpiaci marketing, piacszegmentálás | Tudja a célpiaci marketing lényegét, kialakulását, a piacszegmentálás lényegét, ismérveit, a célpiac választást és a pozícionálást. | Legyen képes ismertetni a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit. Tudja a szervezeti vásárlók piac szegmentációját, a célpiac választást és a pozícionálást. |
1.1.5. A piackutatás | Legyen képes ismertetni a piackutatás funkcióit, fajtáit, módszereit, folyamatát, felhasználási területét. Ismerje az adatforrások típusait, a piackutatáshoz szükséges információk beszerzésének módjait, a kutatási tervet, kutatási jelentést. Legyen képes bemutatni a kérdéstípusokat, a kérdőívszerkesztés szempontjait, a primer és szekunder piackutatási módszereket. | |
1.1.6. A termékpolitika és termékfejlesztés elemzése | Legyen képes ismertetni a termék, termékpolitika fogalmát, osztályozását, a termékfejlesztés folyamatát, a termék piaci életgörbéjét, a szakaszok rövid jellemzőit. | Legyen képes ismertetni a termékpiaci stratégiát, annak elemeit, jellemzőiket. |
1.1.7. Az árpolitika és árstratégia elemzése | Legyen képes meghatározni az ár fogalmát, szerepét, az árképzési rendszereket, az árpolitika, árstratégia és ártaktika fogalmát, lényegét. | Legyen képes meghatározni a fedezeti pont fogalmát. Legyen képes bemutatni az árelfogadást és az árérzékenységet befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni az árdifferenciálás, árdiszkrimináció lényegét. |
1.1.8. Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása | Legyen képes bemutatni a beszerzési és értékesítési csatorna szereplőit és ezek funkcióit, a kereskedelem helyét és szerepét a piacgazdaságban, a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. | Legyen képes részletesen bemutatni a szolgáltatásmarketinget (+3P), a franchise lényegét, jellemzőit. |
1.2. Marketingkommunikáció | ||
1.2.1. A kommunikációs politika | Legyen képes ismertetni a kommunikációs politika fogalmát, jelentőségét, a kommunikáció fogalmát, fajtáit, a kommunikációs folyamatot. | |
1.2.2. A marketingkommunikáció eszközrendszere | Legyen képes bemutatni a marketingkommunikáció eszközeit, lényegét, a kommunikációs mix elemeit: a reklám fogalmát, szerepét, fajtáit, a reklámeszközök fogalmát, fajtáit. | Legyen képes bemutatni az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit, az SP módszereket, a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit, az PS területeit, a kereskedővel szemben támasztott követelményeket, eladási magatartást. Legyen képes bemutatni a POS eszközöket és alkalmazásukat, az akciókat, a direkt marketinget, a PR fogalmát, jellemzőit, területeit, a szponzorálást, az image |
lényegét, fajtáit, az arculat fogalmát, tartalmi elemeit, az arculattervezést, a vállalati honlapot. |
2. Kereskedelmi gazdaságtan
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Statisztikai alapismeretek | ||
2.1.1. Statisztikai alapismeretek | Tudja ábrázolni a statisztikai adatokat. Tudja kiszámítani és értelmezni a különböző viszonyszámokat (megoszlási, dinamikus, bázis, lánc, tervfeladat, tervteljesítés és ezek összefüggései). Legyen képes értelmezni és kiszámítani a sokaságot jellemző középértékeket. Ismerje az indexek fajtáit. | Legyen képes a statisztikai adatok ábrázolására. Tudja a különböző viszonyszámok alkalmazásának feltételeit, a kapott eredmények értelmezését. Ismerje a térben összehasonlító és koordinációs viszonyszámokat, alkalmazásukat, értelmezésüket. Legyen képes a megfelelő középérték számítás kiválasztására, alkalmazására, a kapott eredmények értelmezésére. Ismerje az indexek fajtáit, alkalmazásukat, értelmezésüket. |
2.2. Az áruforgalom tervezése, elemzése | ||
2.2.1. A beszerzés | Tudja bemutatni az áruforgalmi folyamat szakaszait, a beszerzés fogalmát, helyét az áruforgalom folyamatában. Tudja ismertetni a beszerzendő termékkör meghatározásának, a beszerzési források kiválasztásának szempontjait. Tudja jellemezni a kereskedelemben használt szerződéseket, a szerződéskötéshez kapcsolódó szabályokat, előírásokat. Legyen képes bemutatni az árurendelés módjait, az árurendelést befolyásoló tényezőket, az árurendelés eszközeit. Tudja meghatározni az áruforgalmi mérlegsor | Legyen képes összefüggések feltárására, javaslatok tételére, az adatok szöveges elemzésére. |
alkalmazásával a beszerzés mennyiségét és értékét. | ||
2.2.2. A készletgazdálkodás | Tudja meghatározni és ismertetni a készletgazdálkodás fogalomkörét, szerepét, hatását a gazdálkodás eredményére. Tudja ismertetni és alkalmazni a készletezési döntéseket megalapozó számítási módszereket (átlagkészlet, forgási sebesség és ezek változása), az áruforgalmi mérlegsort, a leltározás célját, leltár fogalmát, fajtáit, a leltáreredmény megállapításának menetét. Legyen képes statisztikai mutatószámokkal elemezni a készletgazdálkodást, azokat egy mondattal értelmezni, a mutatókból egyszerű következtetéseket levonni a vezetői döntések előkészítéséhez. | Tudja meghatározni a készletvonzat értékét és értelmezni a kapott eredményt. Legyen képes statisztikai mutatószámokkal elemezni a készletgazdálkodást, a mutatókat rendszerezni, összefüggésükben értelmezni, a mutatókból szöveges elemzést alkotni, következtetéseket levonni a vezetői döntések előkészítéséhez. |
2.2.3. Az értékesítés | Tudja bemutatni az árkialakítás jogszabályi hátterét. Ismerje a fogyasztói árak kialakításának lépéseit, az árak felépítését, az áfa beépülését a beszerzési és a fogyasztói árba. Ismerje az áfa bevallásának és megfizetésének szabályait. Legyen képes egyszerűbb feladatokat megoldani az árképzés területén. Legyen képes egyszerűbb feladatokat megoldani a forgalom alakulása, a gazdálkodás értékelésének témakörében statisztikai elemzési módszerekkel, jövedelmezőségi kimutatás segítségével. | Tudja bemutatni az árak kialakításánál felmerülő árpolitikai és árstratégiai döntéseket, az árkialakítás szabályait, jogszabályi hátterét. Legyen képes feladatokat megoldani az árképzés területén. Ismerje az áfa elszámolásának lényegét. Legyen képes a forgalom-alakulása, a gazdálkodás értékelésének statisztikai elemzési feladatait elvégezni. Legyen képes összefüggő feladatokat megoldani. Tudjon következtetéseket levonni, javaslatot tenni, szöveges elemzést készíteni. |
2.3.Jövedelmezőség tervezése, elemzése | ||
2.3.1.Költséggazdálkodás | Ismerje a költségek fogalmát, fajtáit, legyen képes ismertetni a költségek csoportosítását. Ismerje a költségekre ható tényezőket. Legyen képes a költségek vizsgálatára, elemzésére: abszolút és relatív mutatókkal (dinamikus, tervfeladat, tervteljesítés, megoszlási viszonyszám, színvonal mutató, költségszínvonal | Legyen képes a költségek vizsgálatára, összefüggő elemzésére. Legyen képes a létszám és bérgazdálkodás összefüggő elemzésére. |
változása). Legyen tisztában az élőmunka fogalmával, a létszámgazdálkodás (átlagos állományi, dolgozói létszám, váltás, váltás intenzitása, létszám megoszlása) és létszám hatékonysági mutatók (termelékenység, leterheltség, minőségi mutató) tartalmával, alkalmazásukkal, értelmezésükkel. Ismerje a bérgazdálkodás lényegét, a kapcsolódó bérezési mutatók kiszámítását és értékelését (bérösszeg, bérhányad, átlagbér). Legyen képes a létszám és bérgazdálkodás egyszerűbb elemzésére. |
3. Kereskedelmi ismeretek
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Áruforgalom | ||
3.1.1. Az áruforgalom | Legyen képes a kereskedelmi tevékenység jellemzésére, szerepének, tagozódásának bemutatására. Tudja bemutatni a nagykereskedelem tevékenységét, formáit, a kiskereskedelem tevékenységét, formáit. Tudja ismertetni az áruforgalmi folyamat elemeit. | |
3.1.2. Árubeszerzés | Legyen képes ismertetni a beszerzés helyét, szerepét az áruforgalomban. Legyen képes bemutatni a beszerzés fogalmát, folyamatát (a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, a szállító partnerek kiválasztása, az áruk megrendelése, az áruk átvétele, a beszerzett áruk ellenértékének kiegyenlítése). Legyen képes bemutatni az áruátvétel előkészítését, (a lebonyolítás személyi és tárgyi feltételei, a visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése), az áruátvétel lebonyolításának folyamatát; az áru | Legyen képes bemutatni a leggyakoribb szerződéstípusok jellemzőit. |
fogadásának feladatait, az áruátvétel módjait (mennyiségi, minőségi), szervezését, igazolását, a kifogások érvényesítésének lehetőségeit. | ||
3.1.3. Készletezés | Ismerje a készlet és készletgazdálkodás fogalmát és jelentőségét, a készlet-szükségletet meghatározó tényezőket, a készletek nyilvántartásának, számbavételének jelentőségét és módjait. Tudja ismertetni az áruk raktári elhelyezésénél, tárolásánál figyelembe veendő szempontokat (az állagvédelem, az áttekinthetőség, a hozzáférhetőség, a kedvező helykihasználás, a vagyon-, tűz-, balesetvédelmi és a közegészségügyi szabályok betartásával), és a tárolási módokat (tömb és soros, állványos és állvány nélküli tárolás), és a tárolási rendszereket (statikus és dinamikus). Ismerje a legfontosabb árumozgató gépeket, eszközöket. Ismerje a leltár, leltározás fogalmát, a leltár céljait (elszámoltató leltár, vagyonmegállapító leltár, ellenőrző leltár, átadó-átvevő leltár, rendkívüli leltár). Legyen képes ismertetni a leltározás megszervezését, menetét (előkészítése, lebonyolítása, tényleges készletérték megállapítása), módjait, bizonylatait és a leltáreltérés lehetséges okait. | |
3.1.4. Értékesítés | Ismerje az áruk értékesítésre történő előkészítésének feladatait (az áruk kicsomagolása, előre csomagolása), az árucímkék elhelyezésére és a fogyasztói ár feltüntetésére vonatkozó előírásokat, az áruk eladótéri elhelyezésének szempontjait. Ismerje az eladóval szemben támasztott követelményeket (külső megjelenés, személyiségjegyek). Tudja bemutatni az értékesítés folyamatát: a vevő fogadása (személyes és személytelen), az áru |
bemutatása (személyes és személytelen), az ellenérték elszámolása készpénzzel és készpénzkímélő fizetési eszközökkel. Ismerje az eladói feladatokat az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokban. Tudja jellemezni az értékesítési módokat. Legyen képes az alapvető értékesítési módok - a hagyományos, az önkiszolgáló, az önkiválasztó, a minta utáni és egyéb bolt nélküli értékesítési formák - megkülönböztetésére a jellemzők, az előnyök, a hátrányok, az alkalmazásuk, a személyi és tárgyi feltételeik és az eladó feladatai szerint. Ismerje az e-kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat, a web-lapok tartalmi és formai követelményeit: szerződési feltételek, regisztráció. Ismerje a fogyasztóvédelmi jogok biztosítását az e- kereskedelemben Ismerje és tudja bemutatni a kereskedelmi egységekben használatos gépek, berendezések (pénztárgépek, hűtőberendezések, mérlegek, szeletelő-, aprító- és csomagológépek) fajtáit, jellemzőiket. Tudja bemutatni az áru- és vagyonvédelmi eszközök fajtáit, főbb jellemzőiket, ezen belül az elektronikus áruvédelmi rendszerek jellemzőit, működésüket (jelzőcímkék fajtái, elhelyezésük a termékeken). Tudja ismertetni az üzlet biztonságát befolyásoló tényezőket, a lopás módjait, az ilyenkor kötelező eljárási alapelveket. Tudja bemutatni a rendkívüli események fajtáit, kezelésüket. | ||
3.2. Munka-, baleset- és tűzvédelem | ||
3.2.1. Munkavédelem | Ismerje a munkavédelem fogalomrendszerét, szabályozását, a biztonságos munkavégzés feltételeit: |
munkáltató kötelezettségei, felelőssége, a munkavállaló kötelességei. Ismerje a munkahelyek kialakításának alapvető szabályait: közlekedő utakra, árutárolásra vonatkozó szabályok, előírásokjelölések. Legyen tisztában az üzlet tisztántartásával kapcsolatos higiéniai, kémiai biztonsági előírásokkal. | ||
3.2.2. Balesetvédelem | Ismerje a legfontosabb veszélyforrásokat, és kockázati tényezőket a munkahelyen: kézi- és gépi anyagmozgatásra vonatkozó szabályok, helyes és helytelen munkaruha-, lábbeli-, ékszer használat. Ismerje az anyagmozgató gépek fajtáit, használati szabályait. Legyen tisztában a zsámolyokra, fellépőkre, létrákra vonatkozó használati szabályokkal, a kések, szikék, ollók használati szabályaival, a gépek, berendezések használati szabályaival (szeletelő-, aprító gépek, csomagoló gépek). Ismerje a balesetek, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések fogalmát, a munkabalesetek kivizsgálását, bejelentését, adminisztrációját. | |
3.2.3. Tűzvédelem | Ismerje a legfontosabb tűzvédelmi szabályokat: a tűz és égésvédelmi alapfogalmakat, a tűzvédelmi szabályzat, tűzveszélyességi osztályba sorolás lényegét, csoportjait, a tűzoltó készülékekre vonatkozó szabályokat. Ismerje a tűzriadó terv célját, tartalmát, a tűzjelzését, oltását, a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírásokat, a tűzoltási út, kiürítési útvonal lényegét. | |
3.3. Fogyasztóvédelem | ||
3.3.1. Fogyasztóvédelem alapjai | Ismerje a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, a fogyasztóvédelem intézményrendszerét. Legyen tisztában a fogyasztóvédelem alapfogalmaival: |
fogyasztó, vállalkozás, forgalmazó, tudatos fogyasztó, termék és szolgáltatás, eladási ár és egységár, online adásvételi és szolgáltatási szerződés. Ismerje a fogyasztókat megillető alapjogokat. Tudja meghatározni a minőség fogalmát. Ismerje a minőséget meghatározó tényezőket, objektív és szubjektív minőségi jellemzőket, a minőségtanúsítás formáit, eszközeit. | ||
3.3.2. Szabványosítás, minőségbiztosítás | Legyen tisztában a szabvány, a szabványosítás fogalmával, feladataival, a szabványok fajtáival. Ismerje a kereskedők és a vásárlók számára használatos minőségtanúsítást, megkülönböztető minőségi jeleket, jelzéseket. Ismerje termékcímke adattartalmát, a fogyasztói ár feltüntetésére vonatkozó előírásokat, a csomagolásra vonatkozó előírásokat, a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló előírásokat. Tudja, melyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok. Ismerje a szavatosság, szavatossági idők, kellékszavatosság, jótállás, kiterjesztett jótállás, fogalmát, alkalmazásukat, a jótállási jegy alkalmazásának és kitöltésének szabályait. Ismerje a fogyasztói panaszok kezelésének szabályait, az ügyfélszolgálat célját. Ismerje a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályokat. Tudja, mire szolgál a Békéltető testület. Legyen tisztában a kereskedelmi egységek hatósági ellenőrzését végző hatóságok tevékenységével, módszereikkel, határozataikkal, jogkövetkezményeikkel. Tudja ismertetni a kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit: a méret, súly, | Legyen tisztában az Európai Unióban alkalmazott harmonizált szabványokkal. Tudja meghatározni a minőség fogalmát, értelmezni a minőséghez kapcsolódó kifejezéseket. Ismerje a minőségtanúsítás eszközeit, a minőségi osztályba sorolás szabályait, a minőség objektív és szubjektív jellemzőit, a kereskedők és a vásárlók számára használatos minőségtanúsítást, megkülönböztető minőségi jeleket, jelzéseket. |
használhatóság ellenőrzését, az üzlet nyitva tartásáról szóló tájékoztatást, a bolt nyitása, nyitva tartása, működési engedély szükségessége, megszerzésének menete, az üzlethelyiségen kívüli és távollevők közötti ügyletekhez (e-kereskedelemhez) kapcsolódó fogyasztóvédelmi előírásokat. | ||
3.4. Általános áruismeret alkalmazása | ||
3.4.1. Árurendszerek | Tudja ismertetni az árurendszerezés feladatát, a hagyományos árurendszereket, a kódolás fogalmát, a kódok fajtáit, a kódtípusú árurendszerek lényegét, alkalmazásuk területeit, előnyeit. Ismerje és jellemezze az EPOS rendszer felépítését, előnyeit, hátrányait, a belső cikkszámozás jelentőségét, alkalmazását. Legyen képes ismertetni az élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítását a kereskedelmi egységekben, a HACCP lényegét. | Tudja ismertetni a vonalkód szerepét a kereskedelemben, a vonalkódok fajtáit: egydimenziós, kétdimenziós kódok, EAN (GTIN) kód bevezetését, felépítését EAN13, EAN8, EAN5, felépítését, előnyeit, hátrányait a belső cikkszámozás jelentőségét, alkalmazását. |
3.4.2. A csomagolás | Ismerje a csomagolás fogalmát, funkcióit, a csomagolás anyagait, jellemzőit, az egyes anyagok és csomagolási módok előnyös és hátrányos tulajdonságait, a csomagolóeszközök fajtáit, alkalmazásukat, a csomagolóeszközökön feltüntetett áruvédelmi, és veszélyességi jelölések fajtái, értelmezésüket, a reverz logisztika (csomagolóeszközök összegyűjtése, környezetvédelem) jellemzőit. | |
3.5. Pénztár és pénzkezelés | ||
3.5.1. Pénztár és pénzkezelés | Ismerje a pénztárgépek szerepét a kereskedelemben, a pénztárgépekkel kapcsolatos előírásokat, követelményeket. Legyen tisztában a pénztárnyitás feladataival, az ellenérték elszámolásának mozzanataival, szabályaival. Ismerje a készpénzt átvételére vonatkozó szabályokat, a | Ismerje a pénztárgépek fajtáit és szerepét a kereskedelemben, a pénztárgépekkel kapcsolatos előírásokat és követelményeket. |
készpénzkímélő eszközök fajtáit, elfogadásuk, kezelésük szabályait, a pénzvisszaadás szabályait. Legyen képes ismertetni a nyugtaadási, számlaadási kötelezettség lényegét, a gépi nyugta adattartalmát. Ismerje a gépi és kézi készpénzfizetési számla adattartalmát, a példányok kezelését. Tudja felsorolni és ismertetni a pénztárzárás feladatait. Tudja ismertetni a pénztáros elszámoltatásának menetét. Ismerje a pénzfeladás és bizonylatait. |
4. Kereskedelmi gyakorlat és levelezés
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Bizonylatkitöltés | ||
4.1.1. Bizonylatkitöltés | Ismerje a bizonylat, bizonylati elv, bizonylati rend, bizonylati fegyelem fogalmát, lényegét. Legyen képes a bizonylatok csoportosítására, jellemzőik ismertetésére, a bizonylatok nyilvántartási szabályainak ismertetésére. Ismerje a bizonylatok kiállításával kapcsolatos szabályokat (alaki és tartalmi kellékek). valamint a bizonylatok javításának szabályait. Ismerje és tudja kitölteni a pénzforgalomhoz kapcsolódó (nyugta, készpénzfizetési számla, átutalási megbízás, árucsere utalvány), valamint az áruforgalomhoz kapcsolódó fontosabb bizonylatokat (árumegrendelés bizonylata, szállítólevél, számla, leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív, jótállási jegy, visszáru jegyzék, jótállási jegy). Ismerje a bizonylatok kitöltésére és kezelésére vonatkozó előírásokat. Ismerje és tudja kitölteni a pénztáros elszámolásának bizonylatait (Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás, Pénztárzárás kézi/gépi, Kiadási-, bevételi | Ismerje és tudja kitölteni a pénzforgalom bizonylatait, az átutalási megbízást. |
pénztárbizonylat, Üvegvisszaváltó jegy, Címletjegyzék, Készpénzfeladási utalvány). Ismerje és legyen képes kitölteni a leltározás bizonylatait (Leltárfelvételi ív, árváltozási leltárív, árcsökkenés-, áremelés jelentés). Ismerje a jegyzőkönyvek tartalmát, alkalmazásukat: (jegyzőkönyvek szállítói mennyiségi-, minőségi kifogásról, jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás elintézéséről, jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén, árueltulajdonítási jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, készlet mintavételi jegyzőkönyv). | ||
4.2. Üzleti levelezés | ||
4.2.1. Üzleti levelezés | Ismerje az arculati elemek szerepét a levelezésben. Ismerje a hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és elektronikus) szabályait, jellegzetes formáit. Legyen tisztában szerződések alapvető tartalmi és formai követelményeivel, a szerződésfajták jellemzőivel. Ismerje a bemutatkozó levél célját, tartalmát, az árajánlatok tartalmát, az ajánlatkérés és adás szabályait. Ismerje az ajánlat értékelésének szempontjait. Ismerje a megrendelés, megrendelés-visszaigazolás, szállítási értesítés tartalmát. Ismerje a reklamáció intézésének folyamatát, szempontjait, a panaszkezelési rendszer működését. Legyen képes a reklamáció intézésére, fizetési felszólítás készítésére. Ismerje a készpénzes, a készpénzkímélő, a készpénz nélküli pénzforgalom és a számlázás szabályait, bizonylatait, kitöltésük szabályait. Ismerje a jegyzőkönyv formai elemeit, a jegyzőkönyv szerkezeti elemeit, a jegyzőkönyv készítésének szabályait. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
Középszint | Emelt szint | ||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint | Emelt szint | |||
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
A vizsgázó biztosítja | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó | NINCS | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó | NINCS |
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 15 perc | |
Feladatlap | ||
Pénztár- és pénzkezeléssel, bizonylatkitöltéssel, üzleti levelezéssel kapcsolatos ismereteket és képességeket mérő feladatok | Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét mérő feladatok | Egy "A" és "B" feladatot tartalmazó tétel kifejtése |
25 pont | 75 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó a feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Amennyiben az egyes feladatok megoldásához információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, kitöltendő bizonylatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
- A pénztár és pénzkezelés szabályainak, a bizonylatok kitöltésének, kezelésének, az üzleti levelezésnek, az ismeretét, képességét vizsgáló feladatok:
A feladatok az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
3.5. Pénztár és pénzkezelés,
4.1. Bizonylatkitöltés,
4.2. Üzleti levelezés.
- Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét vizsgáló feladatok:
A feladatok az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
2.1 Statisztikai alapismeretek,
2.2. Az áruforgalom tervezése és elemzése.
2.3. A jövedelmezőség tervezése és elemzése az áruforgalmi tevékenység és a jövedelmezőség elemzésére szolgáló statisztikai mutatószámok rendszerezése, értelmezése, értékelése.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A pénztár - és pénzkezeléssel, bizonylatkitöltéssel, üzleti levelezéssel kapcsolatos ismereteket és képességeket mérő feladatok szöveges feladatok és üzleti adminisztrációs feladatok lehetnek.
A szöveges feladatok összeállítása az alábbi témakörökből történik: a pénztár- és pénzkezelés szabályainak ismerete, az üzleti levelezés technikája, tartalma, folyamata, bizonylatkitöltés. Az üzleti adminisztrációs feladatok összeállítása az alábbi témakörökből történik: a pénztár- és pénzkezelés szabályainak ismerete, az üzleti levelezés technikája, tartalma, folyamata, bizonylatkitöltés. A feladatok a bemutatott a pénztár- és pénzkezelés ismeretét, üzleti levelek tartalmi és formai értékelését, bizonylatok kitöltését, bemutatott bizonylatok tartalmi és formai értékelését kérik számon.
Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét mérő feladatok szöveges feladatok, számítási példák, valamint táblázatkészítési feladatok lehetnek a megadott témakörökből. A szöveges feladatok 30 pontot érnek, a számítási feladatok és a táblázatszerkesztési feladatok 45 pontot érnek.
A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- fogalommeghatározás,
- esettanulmány értelmezése a megadott szempontok szerint,
- szövegkiegészítés,
- párosítás,
- feleletválasztás,
- igaz-hamis állítások megjelölése.
Fogalommeghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.
Esettanulmány értelmezése a megadott szempontok szerint: a feladatlap által meghatározott gyakorlatorientált esetismertetéshez kapcsolódóan kell válaszolni a kérdésekre. A válaszadási lehetőségek lehetnek nyitottak vagy zártak, illetve alapvető számolásigényesek is.
Szövegkiegészítés: a megadott vagy ismert tartalmakkal való mondat kiegészítés. A mondatok között nem feltétlenül van összefüggés.
Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmakat kell párosítani, pl. fogalom és meghatározása, gazdasági mutató és kiszámítása, mutató és tartalma.
Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül kell megjelölni a helyeset.
Igaz-hamis állítások megjelölése: meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamis és az igaz állítást is indokolni kell.
Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét mérő feladatok számítási példái a korábban megjelölt témakörök statisztikai elemzéséhez és tervezéséhez alkalmazható alapvető mutatószámok ismeretét, alkalmazási képességét igénylik. A számítási példák irányulhatnak külön egy-egy témakörhöz tartozó adatok, információk statisztikai elemzésére, tervezésre, vagy több témakörhöz tartozó összefüggő adatok, információk egy számítási példán keresztül történő elemzésére, tervezésére. A feladatok megoldásához minden szükséges adatot - pl. adókulcsok, járulékok mértéke - a feladatban meg kell adni.
A táblázatkészítési feladatok a megadott adatok rendszerezésére irányulnak. A számonkérés történhet önálló feladatban, vagy a számítási feladatokhoz kapcsolódóan, azok részeként.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.
Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben a marketing ismeretek elméleti alapjainak valamint az áruforgalom folyamatának a bemutatását igényli a vizsgázóktól.
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll.
A szóbeli tételek kifejtésébe, azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati tapasztalatait.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor minimum 20 maximum 25 tételből áll. A tételek minimum 10%-át évente cserélni kell.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol.
- "A" feladat: a marketing elméleti és gyakorlati ismeretekre vonatkozik;
- "B" feladat: a kereskedelmi ismeretek ismereteire vonatkozik.
A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.
A számonkérés a tételek "A" és "B" feladatának keretében az alábbi témakörökből történik:
- "A" feladat témakörei: A marketing alapjai
1.1. Marketing alapismeretek,
1.2. Marketingkommunikáció.
- "B" feladat témakörei:
Kereskedelmi ismeretek,
3.1. Áruforgalom,
3.2. Munka,- baleset,- és tűzvédelem,
3.3. Fogyasztóvédelem,
3.4. Általános áruismeret alkalmazása.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Pontszám | |||
Szempontok, kompetenciák | "A" feladat | "B" feladat | Összesen |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
180 perc | 20 perc | |
Feladatlap | ||
Pénztár és pénzkezeléssel, bizonylatkitöltéssel, üzleti levelezéssel, kapcsolatos ismereteket és képességeket mérő feladatok | Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét mérő feladatok | Egy tétel kifejtése, amely egy "A" és "B" feladatot tartalmaz |
25 pont | 75 pont | |
100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgázó a feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Amennyiben az egyes feladatok megoldásához információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, kitöltendő bizonylatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
- A pénztár és pénzkezelés szabályainak, a bizonylatok kitöltésének, kezelésének, az üzleti levelezésnek, az ismeretét, képességét vizsgáló feladatok:
A feladatok az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
3.5. Pénztár és pénzkezelés,
4.1. Bizonylatkitöltés,
4.2. Üzleti levelezés.
- Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét vizsgáló feladatok: A feladatok az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:
2.1 Statisztikai alapismeretek,
2.2. Az áruforgalom tervezése és elemzése.
2.3 A jövedelmezőség tervezése és elemzése az áruforgalmi tevékenység és a jövedelmezőség elemzésére szolgáló statisztikai mutatószámok rendszerezése, értelmezése, értékelése.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A pénztár és pénzkezeléssel, bizonylatkitöltéssel, üzleti levelezéssel, kapcsolatos ismereteket és képességeket mérő feladatok szöveges feladatok és üzleti adminisztrációs feladatok lehetnek.
A szöveges feladatok összeállítása az alábbi témakörökből történik: a pénztár- és pénzkezelés szabályainak ismerete, az üzleti levelezés technikája, tartalma, folyamata, bizonylatkitöltés. Az üzleti adminisztrációs feladatok összeállítása az alábbi témakörökből történik: a pénztár- és pénzkezelés szabályainak ismerete, az üzleti levelezés technikája, tartalma, folyamata, bizonylatkitöltés. A feladatok a bemutatott a pénztár- és pénzkezelés ismeretét, üzleti levelek tartalmi és formai értékelését, bizonylatok kitöltését, bemutatott bizonylatok tartalmi és formai értékelését kérik számon.
Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét mérő feladatok szöveges feladatok, számítási példák, valamint táblázatkészítési feladatok lehetnek a megadott témakörökből. A szöveges feladatok 30 pontot érnek, a számítási feladatok és a táblázatszerkesztési feladatok 45 pontot érnek. A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:
- ismertetés,
- fogalom meghatározás,
- folyamatleírás,
- esettanulmány értelmezése a megadott szempontok szerint,
- összehasonlítás,
- szöveg kiegészítés,
- párosítás,
- feleletválasztás,
- igaz-hamis állítások megjelölése.
Ismertetés: a feladatban megjelölt témával kapcsolatos ismereteit rendszerezve ismerteti 4-5 mondatban.
Fogalom meghatározás: az alapfogalmak pontos definiálása.
Folyamatleírás: az áruforgalmi, üzleti, adminisztrációs folyamathoz kapcsolódó egyszerűbb folyamatok megszervezésének és lebonyolításának feladatait kell szakszerűen összefoglalni, vagy a folyamat megadott elemeit megfelelő sorrendbe állítani.
Esettanulmány értelmezése a megadott szempontok szerint: a feladatlap által meghatározott gyakorlatorientált esetismertetéshez kapcsolódóan kell válaszolni a kérdésekre.
A válaszadási lehetőségek lehetnek nyitottak vagy zártak, illetve számolásigényesek is.
Összehasonlítás: két-három gazdasági fogalom vagy lehetőség azonosságait és különbségeit vagy előnyeit és hátrányait kell ismertetni.
Szöveg kiegészítés: a megadott vagy ismert tartalmakkal való mondat kiegészítés.
A mondatok között nem feltétlenül van összefüggés.
Párosítás: szakmailag összetartozó fogalmakat kell párosítani, pl. fogalom és meghatározása, gazdasági mutató és kiszámítása, mutató és tartalma.
Feleletválasztás: legalább három megadott lehetőség közül kell megjelölni a helyeset.
Igaz-hamis állítások megjelölése: meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamis és az igaz állítást is indokolni kell.
Az áruforgalom és üzleti tevékenység elemzésének, tervezésének ismeretét és képességét mérő feladatok számítási példái a korábban megjelölt témakörök statisztikai elemzéséhez és tervezéséhez alkalmazható alapvető mutatószámok ismeretét, alkalmazási képességét igénylik. A számítási példák irányulhatnak külön egy-egy témakörhöz tartozó adatok, információk statisztikai elemzésére, tervezésre, vagy több témakörhöz tartozó összefüggő adatok, információk egy számítási példán keresztül történő elemzésére, tervezésére. Pl. a költségek, a bevétel elemzése és tervezése témakör, áruforgalmi tevékenység és a jövedelmezőség elemzésére szolgáló statisztikai mutatószámok rendszerezése, értelmezése, értékelése megjelenhet több, külön feladatban vagy egy feladatban.
A feladatok megoldásához minden szükséges adatot - pl. adókulcsok, járulékok mértéke - a feladatban meg kell adni.
A táblázat-készítési feladatok a megadott adatok rendszerezésére és a tanult ábrázolási mód, szemléltetés ismeretének számonkérésére irányulnak. A számonkérés történhet önálló feladatban, vagy a számítási feladatokhoz kapcsolódóan, azok részeként.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik.
Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.
A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben a marketing ismereteknek, valamint a kereskedelmi ismeretek meghatározott témaköreinek a bemutatását igényli a vizsgázóktól.
Általános szabályok
A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll.
A szóbeli tételek kifejtésébe, azok címének megfelelően a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll.
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- "A" feladat: a marketing ismeretekre,
- "B" feladat: kereskedelmi ismeretek ismereteire vonatkozik.
A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.
A számonkérés a tételek "A" és "B" feladatának keretében az alábbi témakörökből történik:
"A" feladat
A marketing alapjai
1.1. Marketing alapismeretek,
1.2. Marketingkommunikáció.
"B" feladat
Kereskedelmi ismeretek
3.1. Áruforgalom,
3.2. Munka,- baleset,- és tűzvédelem,
3.3. Fogyasztóvédelem,
3.4. Általános áruismeret alkalmazása.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Pontszám | |||
Szempontok, kompetenciák | "A" feladat | "B" feladat | Összesen |
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód | 3 pont | 3 pont | 6 pont |
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése | 20 pont | 20 pont | 40 pont |
Szaknyelv alkalmazása | 2 pont | 2 pont | 4 pont |
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: | 25 pont | 25 pont | 50 pont |
"
18. Az R. Melléklet VENDÉLÁTÓIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:
"VENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A vendéglátóipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXVII. Vendéglátóipar ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul:
- 54 811 01 Vendéglátásszervező.
A) KOMPETENCIÁK
1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A szakmai fogalmak helyes használata | Legyen képes a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon történő alkalmazására. | Tudja a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon történő alkalmazni. Legyen képes a fogalmak jelentés-változatainak megkülönböztetésére. |
1.2. Kommunikáció szakmai nyelven | Legyen képes a témakör pontos, lényegre törő kifejtésére. | Legyen képes a témakör pontos, lényegre törő kifejtésére. Tudjon rá példákat mondani. |
1.3. Az ismeretanyag bemutatása szakmai fogalmak, kifejezések alkalmazásával | Önálló előadásmódban tudja alkalmazni a szakmai fogalmakat, kifejezéseket. | Önálló előadásmódban tudja alkalmazni a szakmai fogalmakat, kifejezéseket. Tudjon példákat felsorolni. |
2. Rendszerező képesség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Elvonatkoztatás | Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti | Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti |
képessége | összefüggések felismerésére. | összefüggések felismerésére, azok alkalmazására. |
2.2. Lényegkiemelés | Tudja megkülönbözetni a lényeges és kevésbé lényeges szempontokat. | Tudja megkülönbözetni és rangsorolni a lényeges és kevésbé lényeges szempontokat. |
3. Logikus gondolkodás
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
3.1. Konvertáló képesség | Legyen képes a meglévő tudás alapján az új ismeretek megértésére. | Legyen képes a meglévő tudás alapján az új ismeretek megértésére, azok bemutatására. |
3.2. Logikai képesség | Legyen képes a meglévő információk közötti összefüggések felismerésére. | Legyen képes a meglévő információk közötti összefüggések felismerésére, azokból következtetések levonására. |
3.3. Kombinatív képesség | Legyen képes a meglévő információk alapján a lehetőségek számbavételére. | Legyen képes a meglévő információk alapján a lehetőségek számbavételére, a lehetőségek mérlegelésére. |
4. Gyakorlatias feladatértelmezés képessége
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
4.1. Az ismeretek alkalmazása a gyakorlatban | Legyen képes az elméleti ismeretek gyakorlatba történő átültetésére. | |
4.2. Gyakorlatias problémamegoldás | Tudja az esetlegesen felmerült szakmai gyakorlati problémákat megoldani, az elméleti ismeretek alkalmazásával. |
5. Számolási készség
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
5.1. Becslés | Rendelkezzen a becslés képességével. | Rendelkezzen a becslés képességével, a gyors számolási és a gazdálkodási feladatok pontos elvégzése érdekében. |
5.2. Számolási feladatok elvégzése | Legyen képes a gazdálkodáshoz kapcsolódó számolási feladatok végrehajtására. | Legyen képes a gazdálkodáshoz kapcsolódó számítási feladatok végrehajtására, a hiányzó adatok kiszámításával is. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Vendéglátó gazdálkodás elmélete
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
1.1. A gazdálkodás elemei | Ismerje a gazdálkodás alapfogalmait, összefüggéseit (a gazdálkodás fogalma, körfolyamata). Legyen képes meghatározni a szükségletek fogalmát, tudja rendszerezni (csoportosítani) és jellemezni azokat. Tudja jellemezni a gazdálkodás piaci környezetét, definiálja a piac fogalmát. Ismerje a piactípusokat (termékek és szolgáltatások, erőforrások), tudja bemutatni azokat. Ismerje, és tudja jellemezni a piac alapkategóriáit (kereslet, kínálat, ár), és a piaci egyensúly kialakulásának feltételeit (kereslet-kínálati görbe). Ismerje a gazdálkodás alapegységeit (háztartások, állam, vállalkozások). | Tudjon rövid áttekintést adni a piac történeti fejlődéséről (tiszta piacgazdaság, tervgazdaság, vegyes piacgazdaság). Legyen tájékozott a piaci verseny területeiről, feltételeiről, korunk piaci helyzetéről. Ismerje a nemzetgazdaság fogalmát, tagozódását (ág, ágazat, alágazat, szakágazat, szektorok), valamint a gazdálkodás alapegységeit (háztartások, állam, vállalkozások). |
1.2. A vendéglátás fogalma, fő tevékenységei | Legyen képes meghatározni a vendéglátás feladatát, jelentőségét (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai). Tudja csoportosítani és jellemezni a vendéglátás fő- és melléktevékenységeit, így a - beszerzést (pl. beszállítók kiválasztása, szerződéskötés, | Tudja definiálni a vendéglátás fogalmát, meghatározni helyét a nemzetgazdaság ágazati osztályozási rendszerében. Legyen képes meghatározni a vendéglátás feladatát, jelentőségét (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai). |
árurendelés), - raktározást (pl. áruátvétel kritériumai, áruátvétel bizonylatai, raktárak típusai, kialakításuk szabályai, helyiségek kapcsolatai, útvonalak), - termelést (pl. áruvételezés szabályai, bizonylatai, szakosított előkészítés, a termelés helyiségei), - értékesítést (az értékesítés előkészítése, lebonyolítása, a vendég távozásával összefüggő teendők, a zárás műveletei). Tudja meghatározni a vendéglátó-ipari szolgáltatás fogalmát, mutasson be a vendéglátásban jellemző szolgáltatásokat. Ismerje a fő folyamatokat kiegészítő, támogató tevékenységeket (pl. takarítás, mosogatás, hulladékkezelés; veszélyes hulladékok). | ||
1.3. A vendéglátás tárgyi feltételei | Legyen képes meghatározni a vendéglátó üzletkörök, üzlettípusok fogalmát, ismerje a vendéglátás szervezeti egységeit (üzem, üzlet, üzlethálózat, üzletkör). Tudja csoportosítani és jellemezni a nyílt és zárt értékesítésű vendéglátóhelyek üzletköreit és üzlettípusait. Legyen képes bemutatni a különböző üzlettípusokat pl. elhelyezkedés, kialakítás, berendezés, választék, befogadóképesség, vendégkör, árak, szolgáltatások oldaláról. | |
1.4. A vendéglátás személyi feltételei | Tudja meghatározni a vendéglátás személyi feltételeit, jellemezni munkaköreit (a termelés, értékesítés és szolgáltatás dolgozói). Ismerje a munkaköri alkalmasság feltételeit, a munkavállaló és munkáltató jogait és kötelességeit). |
2. Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata
TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
Középszint | Emelt szint | |
2.1. Adózás és ügyvitel a vendéglátásban | Ismerje az adó fogalmát, az adózás alapelveit, az adóztatás funkcióit, az adók csoportosítását, a főbb adófajtá |