24/2018. (VII. 27.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 24/2018. (VII. 27.) EMMI rendelethez

1. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGY ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az I. Egészségügy ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 720 02 Fogászati asszisztens,

- 54 720 03 Gyógyszertári asszisztens,

- 54 720 04 Perioperatív asszisztens,

- 54 723 01 Gyakorló mentőápoló,

- 54 723 02 Gyakorló ápoló,

- 54 723 03 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló,

- 54 725 02 Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus,

- 54 725 03 Fizioterápiás asszisztens,

- 54 725 04 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens,

- 54 725 05 Gyakorló kórszövettani asszisztens,

- 54 725 06 Kardiológiai és angiológiai asszisztens,

- 54 725 07 Klinikai neurofiziológiai asszisztens,

- 54 725 09 Radiográfiai asszisztens,

- 54 726 04 Gyógymasszőr,

- 54 726 03 Ergoterapeuta.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség

2. Rendszerező képesség

3. Logikus gondolkodás

4. Szakszerűség

B) TÉMAKÖRÖK

1. Egészségügyi alapismeretek

2. Alapápolás

3. Klinikumi ismeretek

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek és képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Tartalmi szerkezet:

Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:

Témakörök:

- Alapápolás - Egészségügyi alapismeretek (50%):

- egészséges ember gondozása,

- akadályozott ember gondozása

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- egészségfejlesztés

- egészségügyi ellátórendszer

- népegészségügy - környezet-egészségügy.

- Klinikumi ismeretek (50%):

- anatómia-élettan,

- mikrobiológia-járványtan, általános kórtan,

- gyógyszertani alapismeretek,

- elsősegélynyújtás, első-ellátás,

- belgyógyászat alapjai

- sebészet alapjai

- diagnosztika alapjai

- terápiás alapismeretek

A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg. Feladattípusok

A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

- Tesztjellegű feladatok:

Feleletválasztó feladatok:

1. egyszerű választás ("Húzza alá!"),

2. többszörös választás,

3. illesztés (párosítás, csoportosítás),

4. sorrend meghatározása,

5. ok-okozati összefüggés keresése,

6. igaz-hamis választás.

- Rövid választ igénylő feladatok:

Feleletalkotó feladatok:

1. rövid válasz (meghatározás),

2. ábrafelismerés, ábraelemzés,

3. több jellemző felsorolása/megnevezése,

4. adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

5. fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

6. folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

7. tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. Az "A" feladat elméleti ismeretek, a "B" feladat az ápolási, gondozási, diagnosztikus és terápiás eszközök és használatuk ismeretét, valamint az elsősegélynyújtás eszközeinek és teendőinek ismeretét méri fel.

Témakörök:

- "A" feladat:

- egészséges ember gondozása,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- gyógyszertani alapismeretek, gyógyszerelés,

- anatómia-élettan,

- mikrobiológia- járványtan, általános kórtan,

- belgyógyászat alapjai,

- sebészet alapjai,

- gyermekgyógyászat alapjai,

- szakmai etikai és jogi ismeretek,

- kommunikáció.

- "B" feladat:

- egészséges ember gondozása

- fogyatékos személy gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- diagnosztikai alapismeretek,

- terápiás alapismeretek,

- gyógyszertani alapismeretek, gyógyszerelés,

- elsősegélynyújtás-első ellátás,

- ápolási beavatkozások,

- betegmegfigyelés,

- pszichológia és pedagógia alapjai,

- szociológia.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Tartalmi szerkezet:

Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 10-15 feladatból álló tesztjellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban a témakörök aránya:

Témakörök:

Alapápolás - Egészségügyi alapismeretek (50%):

- egészséges ember gondozása,

- akadályozott ember gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- egészségfejlesztés,

- ápolástudomány,

- egészségügyi ellátórendszer,

- népegészségügy - környezet-egészségügy.

Klinikumi ismeretek (50%):

- anatómia-élettan,

- mikrobiológia-járványtan, általános kórtan,

- gyógyszertani alapismeretek

- elsősegélynyújtás - első ellátás,

- belgyógyászat alapjai,

- sebészet alapjai,

- gyermekgyógyászat alapjai,

- diagnosztika alapjai,

- terápiás alapismeretek.

A feladatok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

Feladattípusok:

- Tesztjellegű feladatok, feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás.

- Rövid választ igénylő feladatok, feleletalkotó feladatok:

- rövid válasz (meghatározás),

- ábrafelismerés, ábraelemzés,

- több jellemző felsorolása, megnevezése,

- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel "A" és "B" feladataira válaszol. A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.

Témakörök

"A" feladat:

- egészséges ember gondozása,

- csecsemő- és kisgyermekgondozás,

- betegmegfigyelés,

- ápolási beavatkozások,

- anatómia-élettan,

- gyógyszertani alapismeretek,

- egészségfejlesztés,

- szakmai etikai és jogi ismeretek.

"B" feladat:

- akadályozott ember gondozása,

- mikrobiológia-járványtan, általános kórtan,

- belgyógyászat alapjai,

- sebészet alapjai,

- gyermekgyógyászat alapjai,

- diagnosztikai alapismeretek,

- terápiás alapismeretek,

- elsősegélynyújtás - első ellátás,

- kommunikáció,

- pszichológia és pedagógia alapjai,

- szociológia.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

"

2. Az R. Melléklet EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a II. Egészségügyi technika ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 724 01 Fogtechnikus gyakornok.

A) KOMPETENCIÁK

1. Információforrások kezelése

2. Ismeretek helyénvaló alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

3. Gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás

4. Kézügyesség

B) TÉMAKÖRÖK

1. Munkahelyi egészség és biztonság

2. Szakmai és anatómiai ismeretek

3. Anyagismeret

4. Szakrajz

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján.

Témakörök

- munkahelyi egészség és biztonság:

- munkaeszközök biztonsága:

- raktározás,

- biztonságtechnika,

- munkavégzés kockázati tényezői,

- kézi és gépi anyagmozgatás,

- munkaterületen alkalmazott jelzések,

- hulladékgazdálkodás,

- elsősegélynyújtás:

- állapotfelmérés,

- segélyhívás,

- eszköz nélküli újraélesztés,

- eszméletlen beteg ellátása,

- szakmai és anatómiai ismeretek:

- funkcionális anatómiai ismeretek,

- technológiai ismeretek,

- lenyomatvételi és mintavételi eljárások,

- anyagismeret:

- alapanyagok kivehető fogpótlásokhoz,

- segédanyagok.

Az írásbeli feladatok a következő szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalom meghatározás, valamint tesztjellegű feladatok.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit a gyártási folyamatok és az anyagismeret technikai változásait követve évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.

Témakörök

- "A" feladat:

- szakmai és anatómiai ismeretek:

- anatómiai ismeretek,

- technológiai ismeretek,

- lenyomatvételi és mintavételi eljárások.

- "B" feladat:

- anyagismeret:

- műanyagok,

- segédanyagok.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti a feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra a megjelölt témakörök és a részletes követelmények alapján. Témakörök

- munkahelyi egészség és biztonság,

- egészségügyi ellátórendszer,

- egészségügyi ellátás,

- jogi, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek,

- jogi, kereskedelmi és vállalkozási dokumentációs ismeretek,

- szakmai és anatómiai ismeretek,

- anyagismeret,

- szakrajz.

Az írásbeli feladatok a következő szöveges típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalom meghatározás, lényegkiemelés, összehasonlítás, szövegértelmezés, dokumentumelemzés, valamint tesztjellegű feladatok. A szakrajz feladatok a következő grafikai típusok lehetnek: kiegészítés, reprodukálás, méretezés, szabadkézi rajz, szerkesztés.

Az írásbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll. A szóbeli tételek címét és részleteit a gyártási folyamatok és az anyagismeret technikai változásait követve évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 25-30%-át.

Témakörök

- "A" feladat:

- szakmai és anatómiai ismeretek:

- funkcionális anatómiai ismeretek,

- lenyomatvételi és mintavételi eljárások,

- kivehető fogpótlás készítés.

- "B" feladat:

- anyagismeret:

- műanyagok,

- segédanyagok.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

"

3. Az R. Melléklet SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a III. Szociális ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens,

- 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő,

- 54 762 02 Szociális asszisztens,

- 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő,

- 54 762 03 Szociális szakgondozó.

A) KOMPETENCIÁK

1. Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása

2. Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazására vonatkozó készség

3. Információforrások kezelése

B) TÉMAKÖRÖK

1. Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

2. Szociálpolitikai, jogi, etikai ismeretek elmélete és gyakorlata

3. Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

4. Egészségügyi alapismeretek

5. Népegészségügyi ismeretek

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése, az írásbeli vizsgán a szociális ágazati szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A központilag összeállított feladatsorban a tanult modulok fogalmai, törvényszerűségei, jelenségei és összefüggései jelennek meg, ezek aránya:

- pszichológia (30%),

- társadalomismeret (30%),

- szociálpolitika (20%),

- gondozástan (10%),

- egészségtan (10%).

A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

Az írásbeli feladatok tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.

Témakörök

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom,

- szervezetszociológia.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- jogi és családjogi alapismeretek,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- közigazgatási ismeretek.

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek:

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek:

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázótól.

A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani, és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggések kölcsönhatását felismerni.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. Minden tétel "A" és "B" feladatból áll, amelyeket a vizsgázónak meg kell válaszolni. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

- Az "A" feladat témakörei:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata:

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- a szociálpolitika intézményrendszere,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- a szociális segítés etikája.

- A "B" feladat témakörei:

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata:

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek:

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek:

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit, a szempontokat, kompetenciákat és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a szociális szolgáltatások végzéséhez szükséges elméleti felkészültség ellenőrzése történik.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok tesztjellegű, ismertetés, felsorolás, esetelemzés, fogalommeghatározás, folyamatleírás, táblázat, grafikon-, diagramelemzés, problémamegoldó feladatok.

Az írásbeli feladatsort az alábbi témakörökből kell összeállítani:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom,

- szervezetszociológia.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- jogi és családjogi alapismeretek,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- közigazgatási ismeretek.

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a részletes érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott mélységben a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, bemutatását, gyakorlati alkalmazását igényli a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsgán kerül megállapításra, hogy a vizsgázó képes-e a sokszínű szakmai fogalomkészletet szabatosan alkalmazni, elméleti ismereteit az adott kérdéshez mozgósítani és azok felhasználásával a szakmai összefüggéseket észrevenni, megmagyarázni, alkalmazni, az elméleti és gyakorlati összefüggéseket kölcsönhatását felismerni.

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész egy tétel "A" és "B" feladatának kifejtéséből áll, amelybe a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

Az "A" feladat témakörei:

- Társadalomismeret elmélete és gyakorlata

- a család és életmód,

- szociológiai alapismeretek,

- a társadalmi struktúra,

- a mai magyar társadalom.

- Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek elmélete és gyakorlata

- szociálpolitikai alapismeretek,

- szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák,

- a szociálpolitika intézményrendszere,

- a jóléti nagyrendszerek,

- a lokális ellátások,

- a szociális segítés etikája.

A "B" feladatsor témakörei:

- Pszichológiai és pedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata

- pszichológiai alapismeretek,

- szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok,

- az életút pszichológiája,

- a személyiség pszichológiája,

- szocializáció,

- pedagógiai alapismeretek.

- Egészségügyi alapismeretek

- az emberi test felépítése és működése,

- kórok és kórokok,

- a betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai,

- a gondozás és a betegellátás laikus módszerei.

- Népegészségügyi ismeretek

- a társadalmi helyzet és az egészség,

- közegészség,

- egészségmegőrzés.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

"

4. Az R. Melléklet PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"PEDAGÓGIAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a IV. Pedagógia ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs,

- 54 140 02 Pedagógiai és családsegítő munkatárs.

A) KOMPETENCIÁK

1. Információk feldolgozása

2. Ismeretek alkalmazása

3. Eszközhasználat

4. Helyzetfelismerés

5. Rendszerező képesség

B) TÉMAKÖRÖK

1. A nevelés elmélete

2. Nevelési gyakorlat

3. Gondozás és egészségnevelés

4. Kommunikáció és konfliktuskezelés

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a pedagógia szakmai tartalmakról történik átfogó számadás. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.

Tartalmi szerkezet

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.

Témakörök:

- a nevelés elmélete,

- nevelési gyakorlat,

- egészségtan és gondozás,

- kommunikáció és konfliktuskezelés.

A feladatokban megjelenő kompetenciák hozzávetőleges arányai:

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg, és a szóbeli felelete kifejtése alatt használhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.

A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsga gyakorlati feladatokat tartalmaz, ennek értelmezése mellett elvárt az adott gyakorlati szituációhoz kapcsolódó elméleti ismeretanyag kifejtése. A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.

Témakörök:

- a nevelés elmélete,

- nevelési gyakorlat,

- egészségtan és gondozás,

- kommunikáció és konfliktuskezelés.

Példák

- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,

- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,

- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,

- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a pedagógia szakmai tartalmakról történik átfogó számadás.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. A központi írásbeli feladatsor feladatai a részletes érettségi követelmények valamennyi témaköréből kiválasztásra kerülhetnek.

Tartalmi szerkezet

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.

Témakörök

- a nevelés elmélete,

- nevelési gyakorlat,

- egészségtan és gondozás,

- kommunikáció és konfliktuskezelés.

A feladatokban megjelenő kompetenciák hozzávetőleges arányai:

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Az emelt szintű szóbeli vizsgán központilag összeállított tételsorból kihúzott tétel kifejtésével kell számot adni az elméleti és gyakorlati ismeretekről. Ha a szóbeli tételek kifejtése forrásanyagot, mellékletet, ábrát, esetleg eszközt igényel, ezt a segédletet a vizsgázó a tételbe építve kapja meg, és a szóbeli felelete kifejtése alatt használhatja. A tételkifejtés során a gyakorlatokon, hospitálásokon szerzett ismereteit, tapasztalatait a vizsgázó a feleletébe beépítheti.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsga tételei gyakorlati elemeket is tartalmazhatnak; a gyakorlati példák elsősorban az elméleti ismeretek alátámasztására vagy kiindulásként szolgálnak. A gyakorlati feladat értelmezése mellett elvárt az adott szituációhoz kapcsolódó elméleti ismeretanyag kifejtése

A gyakorlati feladatok logikai feldolgozása és a tétel ismeretanyagának elméleti ismertetése az ismeretelemző-értékelő, önálló gondolkodást, a lényegkiemelő és rendszerező képességet, a kreativitást kívánja meg a vizsgázótól. A különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó alapproblémák felismerése, a pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések értelmezése, dokumentumok elemzése során megmutatkoznak a vizsgázó jövőbeni szakmai munkájához szükséges személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák motívumai.

Témakörök

- a nevelés elmélete,

- nevelési gyakorlat,

- egészségtan és gondozás,

- kommunikáció és konfliktuskezelés.

Példák

- gondozási tevékenység, pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- gyakorlati példákban gyermektevékenység (játék, munka, tanulás) pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése,

- vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosításuk bemutatása,

- vizsgálati módszerek dokumentumainak elemzése, értelmezése

- pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése,

- "Mit tenne, ha" - döntés szituáció megoldása,

- konfliktusmegoldások pedagógiai-pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése.

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai:

A szóbeli vizsgarész értékelése

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

"

5. Az R. Melléklet KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A képző- és iparművészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei az V. Képző- és iparművészet ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 211 01 Dekoratőr,

- 54 211 02 Divat- és stílustervező,

- 54 211 03 Festő,

- 54 211 04 Grafikus,

- 54 211 05 Kerámiaműves,

- 54 211 06 Ötvös,

- 54 211 07 Szobrász,

- 54 211 08 Textilműves,

- 54 211 09 Üvegműves,

- 54 211 10 Művészeti és médiafotográfus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Művészettörténeti korok, műalkotások elemzése, értelmezése

2. Szabadkézi rajzolás, festés, térkonstrukciók alakítása

3. Szakműhely vagy műterem szakszerű használata

4. Kreativitás, ötletgazdagság

5. Gyakorlatias feladatértelmezés

6. Manuális és digitális prezentáció készítése

B) TÉMAKOROK

1. Művészettörténet

2. Rajz, festés gyakorlat

3. Tervezés és gyakorlat

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó készségeit, képességeit, teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti tesztek rövid feladatainak megoldásával, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül, az elméleti tudást és ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A feladatlapokat a meghatározott idő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok kiosztására és összegyűjtésére fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Az első feladat befejezése és a második feladatlap kiosztása között 10 perc szünetet kell tartani.

I. Feladatlap

Művészettörténet

Legalább 15 feladat, formáját tekintve a műalkotások időrendbe helyezését, korok szerinti csoportosítását, korstílusok és híres alkotások párosítását, korstílusok és jellemzőik egymáshoz rendelését, híres alkotók és alkotásaik kiválasztását, szakmai fogalmak meghatározásának kiválasztását, kiegészítését, valamint képpel való párosítását, illetve szövegből hiányzó fogalmak beírását tartalmazzák. A feladatlapban szereplő rövid, feleletválasztós kérdések a művészettörténet témakör részletes követelményeiben felsorolt művészettörténeti korszakokat és fogalmakat dolgozzák fel. A feladatlapba illesztett képanyagon felül, más segédanyag felhasználása nem lehetséges.

II. Feladatlap

Rajz vagy festés

A feladatlap a modell utáni ábrázoláshoz előkészített beállításhoz (ülő, ruhás modell portré rajza vagy festése a kezek ábrázolása nélkül) két különböző ábrázolási megközelítést vagy technikai követelményt tartalmaz. A vizsgázó a helyszínen megismert feladatokból kiválasztja az egyiket, melyet a rendelkezésre álló időben (3x45 perc alatt) a feladathoz megadott technikával elkészít. A feladat teljesítési idejébe a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti 15 perces szünetek nem számítanak bele.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa és vetítés) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotásokat, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai jártasságot, technikai felkészültséget együttesen, objektíven kell értékelni.

A vizsgázó a portfólió (mappa) A2 méretű lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan készíti el a vizsgaleírásban megadott portfóliót.

A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt eredeti portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. Ha a vizsgázó a vizsgára nem viszi magával az eredeti portfólióját, szóbeli feleletének minősítésénél úgy kell eljárni, mintha póttételt húzott volna.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A manuális, illetve digitális technikával összeállított, 6 db A2 méretű lapból álló portfóliót (mappát) a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, és a lapokról készített felvételeket csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón le kell adnia. (A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.) A leadott anyagot a szóbeli vizsga feladatának bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólióban a szakmai lapok részét képezhetik a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció is, mely dokumentációs anyag a szóbeli bemutatást támogatja.

A digitális adathordozón leadott portfóliónak szintén 6 darab pdf vagy jpg formátumú képet kell tartalmaznia. A digitális képeket - egy A4-es oldalra összesítve, igazolólapként, nyomtatott formában kell csatolni a digitális adathordozóhoz. Az A4-es igazolólap letölthető az érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagából.

A portfólió (mappa) lapjai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban:

1. Tanulmányrajz, amelynek témája tárgy- vagy térábrázolás (eredeti rajz),

2. Figura tanulmány: egész- vagy félalakos ábrázolás (eredeti rajz vagy színes kép),

3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció (eredeti színes kép),

4. Szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),

5. Szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),

6. Szakmai feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).

A vizsgázó az elkészült 6 darab A2 méretű portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt, csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón átadja. (A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.)

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az 1 db A4-es terjedelmű igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió (mappa) készítésének tanéve,

- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése,

- a 6 db kicsinyített kép,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió (mappa) leadásának dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása együttesen hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi, és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek. A portfólió mappát a vizsgázó személyesen viszi magával a szóbeli vizsga napján.

A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:

- a portfólió mappa (6 db A2 kép),

- a digitális adathordozó 6 darab pdf vagy jpg kiterjesztésű fájlt tartalmaz,

- a fájlok számozása megtörtént,

- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,

- a munkák hitelesítése az igazolólapon megtörtént.

A szóbeli vizsgarész (portfólió és bemutatásának) értékelése

A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót (mappát), a vizsga helyszínén a digitális anyag kivetítésével, szóban önállóan bemutatja. Értelmezi a munkáit, és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A bemutatáskor a vizsgabizottság a mappák eredeti anyagát szintén megtekinti, a vizsgázónak a szakmai anyagot érintő kérdéseket tehet fel. A vizsgabizottság a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodás meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó készségeit, képességeit, teljesítményét, elsajátított ismereteit a művészettörténeti téma írásbeli kifejtésével, valamint a helyszínen készített rajz vagy festés feladaton keresztül, az elméleti tudást és ábrázolási készségét együttesen, objektíven kell értékelni.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok két feladatlapon kerülnek összeállításra.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A feladatlapokat a meghatározott idő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A feladatlapok kiosztására és összegyűjtésére fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Az első feladat befejezése és a második feladatlap kiosztása között 10 perc szünetet kell tartani.

I. Feladatlap

Művészettörténet

A feladatlap három esszéfeladatot tartalmaz. A feladatok egy-egy korszak vagy stílus megadott szempont szerinti megközelítését tartalmazzák, amelyek közül a vizsgázó szabadon választ egyet. A korszakok a művészettörténet témakör részletes követelményekben felsorolt művészettörténeti korszakai közül kerülnek kijelölésre.

II. Feladatlap

Rajz vagy festés

A feladatlap a modell utáni ábrázoláshoz előkészített beállításhoz (ülő, ruhás modell félalakos rajza vagy festése a kezek ábrázolásával) két különböző ábrázolási megközelítést vagy technikai követelményt tartalmaz. A vizsgázó a helyszínen megismert feladatokból kiválasztja az egyiket, melyet a rendelkezésre álló időben (4x45 perc alatt) a feladathoz megadott technikával elkészít. A feladat teljesítési idejébe a modell számára biztosított, 45 perces szakaszok közötti 15 perces szünetek nem számítanak.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes válaszokra és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgán a portfólió (mappa és vetítés) bemutatásával a képzési időszak alatt készült alkotásokat, illetve ezek bemutatása során megismerhető szakmai jártasságot, technikai felkészültséget, alkotói gondolkodásmódot együttesen, objektíven kell értékelni.

A vizsgázó a portfólió (mappa) A2 méretű lapjait a vizsgaleírás alapján állítja össze. A tanulói jogviszonyban álló és az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képzőintézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nem áll tanulói jogviszonyban, önállóan készíti el a portfólióját.

A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt eredeti portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. Ha a vizsgázó a vizsgára nem viszi magával az eredeti portfólióját, szóbeli feleletének minősítésénél úgy kell eljárni, mintha póttételt húzott volna.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A manuális, illetve digitális technikával összeállított, 6 db A2 méretű lapból álló portfóliót (mappát) a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig el kell készítenie, és a lapokról készített felvételeket csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón le kell adnia. (A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képzőintézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.) A leadott anyagot a szóbeli vizsga feladatának bemutató anyagaként kell kezelni. A portfólióban a szakmai lapok részét képezhetik a munkák során készült vázlatok, fényképek és bármilyen más, a vizsgázó által kiválasztott dokumentáció is, mely dokumentációs anyag a szóbeli bemutatást támogatja.

A digitális adathordozón leadott portfóliónak 6 darab pdf vagy jpg formátumú képet kell tartalmaznia. A digitális képeket - egy A4-es oldalra összesítve, igazolólapként nyomtatott formában kell csatolni a digitális adathordozóhoz. Az A4-es igazolólap letölthető az érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagából.

A portfólió (mappa) lapjai sorszámmal ellátottak, a következő tartalmak szerinti összeállításban:

1. Tanulmányrajz, amelynek témája a külső vagy belső térábrázolás (eredeti rajz),

2. Akttanulmány vagy figuraábrázolás: egész- vagy félalakos kompozíció (eredeti rajz vagy színes kép),

3. Festett vagy egyéb színes technikával készült kompozíció (eredeti színes kép),

4. Képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),

5. Szakmai tervezési, illetve kivitelezési feladatokat dokumentáló képi együttes (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet),

6. Szakmai tervezési, illetve kivitelezési feladatokat dokumentáló kompozíció (az oldalon több rajz, vázlat, fotó is lehet).

A vizsgázó az elkészült 6 darab A2 méretű portfólió lapot a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a portfólió lapokról készült 6 darab fájlt, csak olvasásra alkalmas digitális adathordozón átadja. (A portfólió oldalairól készült digitális felvételek a hosszabbik oldalukon legalább 3500 pixel méretűek legyenek.)

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázóként a központi sablon alapján elkészíti az 1 db A4-es terjedelmű igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- a képző intézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió (mappa) készítésének tanéve,

- a leadott feladatok (oldalak) sorszáma és megnevezése,

- a 6 db kicsinyített kép,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió (mappa) leadásának dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot a segítő tanár aláírás a, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása együttesen hitelesíti. Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett digitális adathordozókat és a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képzőintézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek. A portfólió mappát a vizsgázó személyesen viszi magával a szóbeli vizsga napján.

A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő alábbi formai követelményeknek:

- a portfólió mappa (6 db A2 kép),

- a digitális adathordozó 6 darab pdf vagy jpg kiterjesztésű fájlt tartalmaz,

- a fájlok számozása megtörtént,

- az oldalak a kiírásnak megfelelően készültek el és kerültek kiválogatásra,

- a munkák hitelesítése az igazolólapon megtörtént.

A szóbeli vizsgarész (portfólió és bemutatásának) értékelése

A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi az eredeti portfóliót (mappát), a vizsga helyszínén a digitális anyag kivetítésével, szóban önállóan bemutatja. Értelmezi a munkáit, és ismerteti a munkáját irányító gondolati, technikai hátteret. A bemutatáskor a vizsgabizottság a mappák eredeti anyagát szintén megtekinti, a vizsgázónak a szakmai anyagot érintő kérdéseket tehet fel. A vizsgabizottság a vizsgázó által elkészített szakmai anyag együttesét, a megoldások színvonalát és a bemutató alkalmával mérhető alkotói gondolkodás meglétét, fejlettségét, a szakmai fogalmak pontos használatát együttesen értékeli. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

"

6. Az R. Melléklet HANG-, FILM ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a VI. Hang-, film és színháztechnika ágazat következő szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul:

- 54 213 01 Hangmester,

- 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő,

- 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus,

- 54 521 08 Színpad- és porondtechnikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai nyelvi- és beszédkészség

2. Áttekintő és értelmező képesség

3. Körültekintés, elővigyázatosság

B) TÉMAKÖRÖK

1. Hangművészeti, zenei alapismeretek

2. Munkakörnyezet ismeret

3. Digitális művészeti gyakorlat

4.Multimédia gyakorlatok

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a médiaművész munkatevékenységében.

Általános szabályok

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a munkaidő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel. Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül választhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvert kívánja használni.

A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni tartalék gépeknek.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és a kiválasztott DAW optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken az interaktív feladat teljes idejére.

- Az interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videó fájlokat tartalmaz.

- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang és videó sávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.

Archiválás:

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (pl. DVD-R, DVD+R, Blu-ray Disk).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja, mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videó sáv, annyi erőforrás, ami képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető, és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengető-effektprocesszor kiszolgálására, fejhallgató.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Feladatlap I.

Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. A kérdések közül 7-7 kérdés vonatkozik a Hangmester és a Mozgókép- és animációkészítő, valamint 6 kérdés a Színháztechnikus, szcenikus szakma speciális ismereteire. 6 kérdés 1 pont értékű, 11 kérdés 2 pont értékű, 3 kérdés 4 pont értékű, összesen 40 pont szerezhető.

Feladattípusok:

Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás.

Feladatlap II.

Interaktív feladat

A feladat egy prózai hanganyag illesztése, illetve vágása. A zenei hanganyag illesztése, vágása komoly vagy könnyűzenei műfajú lehet, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztással, vagy soksávos hanganyag sávjai lehetnek, vagy hangmontázs készítése lehet. A prózai hanganyag valóság vagy fikciós műfajú lehet.

A prózai jellegű feladat elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag lehet. A feladathoz mellékelni kell a nyomtatott szöveget. A munkafájlok száma a hanganyag jellegétől függően lehet egy (pl. riport esetén), vagy több (pl. hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.

A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, illetve vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.

A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési, illetve vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartama a vizsgázó által választott szak szerint változik. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsgarész a hanganyagok bemutatásából, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt szabadon használhatja fel. A vizsgázó a feleletnél a portfólióját mint forrásanyagot használja fel.

A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia.

A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint:

- a választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok,

- az anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint,

- munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.

A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint:

- a választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.

- a választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.

A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint:

- a munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata,

- a munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái,

- a megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje,

- a munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).

Ha a vizsgabizottság a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. A szóbeli felelet nem értékelhető, ha a vizsgázó nem viszi magával a szóbeli vizsgára eredeti portfólióját.

A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képző intézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A portfólió formája

A portfóliót tartalmazó mappa méretének az A3 (420x210 mm) nagyságú rajzi illetve képi anyag befogadására alkalmas méretűnek kell lennie. A mappa külső oldalán nyomtatott formában 36-os pontszámú félkövér betűkkel fel kell tüntetni a portfoliót készítő vizsgázó nevét. és az "I. Portfolió" szöveget. Az ágazatot, a szakma megjelölését, a képző intézményt és a segítő tanár nevét (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó) valamint a dátumot 16 pont méretű normál betűkkel kell írni. A szöveg stílusa, betűtípusa és a tördelés módja a vizsgázó által választható, de stílusában azonosnak kell lennie az A4 méretű (210x297 mm) "II. Munkanapló" feliratú előlappal.

A portfoliót tartalmazó mappa belső oldalán A4 méretű tartalomjegyzéket kell elhelyezni, amelyben számozva kell szerepelnie a mellékletek felsorolásának: értelemszerűen hanganyagok, adatlapok, rajzok, fotók, szcenárium, storyboard, munkanapló, a szaktanár által kitöltött igazolólap másolata.

A portfólió tartalma

Hangmester szak

- II. Munkanapló előlappal,

- 4 db saját készítésű hanganyag az előírt formátumban, adatlappal,

- 1 db színházi előadás hangszcenáriuma.

Mozgókép- és animációkészítő szak

- II. Munkanapló előlappal,

- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,

- 10 db fotó, vagy fotóetűd (maximum 10 darabos),

- 1 db storyboard, legalább 10 vágás, snitt,

- 5 db munka a következőkből választva: szabadkézi tanulmányrajz, A3 méret (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), vagy szakmai vázlat, tanulmány, A4 méret (ember és környezet, műfaj, hangulat).

Színháztechnikus, szcenikus szak

- II. Munkanapló előlappal,

- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,

- 1 db színpadi szcenárium, legalább 1 felvonás, legalább 10 jelenet, vagy színpadképváltás,

- 5 db munka a következőkből választva: fotó plasztikai előtanulmányokról, A4 méret (színpadkép, makett), vagy szakmai vázlat tanulmány, A4 méret (ember és környezet), vagy szakrajz (díszlet, színpadkép).

A hanganyag

Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmek hangsávjait, és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.

A hanganyag formátuma, formája, időtartama

A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATA). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.

A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)

A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon a következő azonosítóval kell ellátni: a vizsgázó neve, évfolyama, a képző intézmény neve (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó), dátum.

A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.

A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert, vagy koncert sorozat két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, aminek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.

A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:

- A vizsgázó neve,

- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,

- A felvétel címe, szerző(i), előadó(i), helyszíne, időpontja,

- A felvételhez használt berendezések, eszközök listája,

- A felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),

- Utómunka menete és berendezései,

- Készítők, közreműködők,

- A vizsgázó saját szerepe a felvétel során,

- Gyakorlatvezető neve,

- Felvételelemzés (pl. értékelés, személyes vélemény, hibák),

- Helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,

- Megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),

- A vizsgázó aláírása.

A szcenárium

A vizsgázó egy tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.

A storyboard

A vizsgázó egy natúr vagy animált film vagy videó produkció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai instrukciókat is tartalmazni kell (jelenetszámozás, időtartam, cselekmény, dialóg, kamera- és hang-utasítások).

Vizuális munkák

A vizuális munka síkbeli vagy térbeli munka lehet. A síkbeli munka legalább A4 méretű fotó, fotóetűd, A3 méretű szabadkézi tanulmányrajz (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), A4 méretű szakmai vázlat, tanulmány (ember és környezet, műfaj, hangulat), A3 méretű színpadképterv, továbbá fotó, fotóetűd, digitálisan alkotott (rajzolt, festett, renderelt) állókép.

A térbeli munka legalább A4 méretű fotó, vagy fotósorozat plasztikai előtanulmányokról (színpadkép, makett, mintázás, báb), A4 méretű szakmai vázlat tanulmány (ember és környezet), vagy A3 méretű kézi vagy digitális szakrajz (díszlet, színpadelem, színpadkép) illetve 3D modellről renderelt állókép lehet.

A munkanapló

A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket, stábmunka esetén a feladatmegosztást, a vizsgázó szerepét a munka során.

A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.

Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió, vagy portfólió elem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.

A vizsgázónak az elkészült portfóliót és annak csak olvasható digitális adathordozón a digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A szöveges és állókép formátumú anyagokat egyetlen, többoldalas pdf-fájlként összeállítva, a hangi és mozgóképi anyagokat hang-, illetve videófájlként mellékelve kell beadni. Az adathordozókon az adatoknak a vizsgázó nevét és a vizsga dátumát tartalmazó nevű (digitális) mappákban kell lennie. Minden fájlnévnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgázó nevét. A pdf-fájloknak tartalmazniuk kell egy előlapot, amin fel kell tüntetni a portfóliót készítő vizsgázó nevét, a "Portfólió" szöveget, az ágazatot, a szakma megjelölését, a képző intézmény és a segítő tanár nevét (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó), valamint a dátumot. A pdf-fájl második oldalán a bemutatásra szánt hang-, illetve videófájlok felsorolását kell tartalomjegyzékszerűen feltüntetni. Az adathordozók felületén el nem távolítható módon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, az ágazatot, a képző intézmény nevét (tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó), a dátumot.

A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képző intézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.

A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió tételes tartalma,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot és a portfólió értékelő lapjait a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett portfóliókat, a digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képző intézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.

Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

Témakörök:

A vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:

- Hangművészeti, zenei alapismeretek:

- zenei alapismeretek,

- hangforrás és hangszerismeret,

- a hangrögzítés története.

- Munkakörnyezet ismeretek:

- művészeti terület,

- gazdasági terület,

- technikai terület.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti az Általános szabályoknál megadott szempontok alapján.

A portfólió végleges értékelését a vizsgázó szóban feltett kérdésekre adott válaszainak figyelembevételével kell elvégezni.

A hanganyagok értékelése

A hangfelvétel elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. Vizsgálni kell, hogy a hanganyag milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre. A vizsgán további értékelési szempontok is felállíthatók.

A kérdező tanár az adatlapok, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel. A feltett kérdések segítségével meg kell állapítani, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be.

A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni:

A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése)

Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben?

A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából.

A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:

a) a teljes bázisszélességen belül,

b) az oldalak és a "közép" viszonyában,

c) zeneileg, a szólamok arányában.

A hangkép szelektivitása:

a) a szólamok értelmezhetősége,

b) a szólamok dinamikai függetlensége,

c) elfedések.

A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo).

A hangkép mélységi tagoltsága.

A hangzás tisztasága.

A hangforrások jellegének való megfelelés.

Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).

A hanganyagok értékelését, bemutatását lehetőség szerint legalább 6-8 fő befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégezni.

A szcenárium, storyboard értékelése

A vizsgázó a szcenáriumot, storyboardot a prezentáció részeként mutatja be. A kérdező tanár a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.

A vizuális munkák értékelése

A vizsgázó a vizuális munkákat a prezentáció részeként mutatja be. A kérdező tanár a prezentáció során a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.

Ha a vizsgázó nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, vagy nincs tanulói jogviszonyban, és portfóliójához nem tartozik igazolólap, a portfólió tartalmának eredetiségét a vizsga során fokozottan ellenőrizni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó olyan művészi és technikai jellegű kompetenciáit mérik, amelyek alapvető fontosságúak a hangvágó munkatevékenységében.

Általános szabályok

A vizsgázó az I. Feladatlapon és a II. Feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A vizsgázó először az I. Feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a munkaidő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután kerül sor a II. Feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgarész-összetevők között 10 perc szünet van. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Az interaktív vizsgatevékenységek elvégzéséhez digitális munkaállomást (DAW) használ a vizsgázó a szoftverlistában megjelölt szoftverekkel.

Az írásbeli vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott szoftverlistáról választhat. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.

A vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és szükség esetén a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt ellenőrizheti a számára biztosított szoftverkörnyezetet.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A terem berendezése:

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek:

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni.

- Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalék gépeknek.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon elegendő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

A vizsga előkészítése:

- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

- A két interaktív vizsgafeladatot tartalmazó digitális adathordozó a DAW számára importálható, általános formátumú tömörítetlen hangfájlokat és többféle formátumra és adatsebességre konvertált videó fájlokat tartalmaz.

- A rendszergazda a telepítési útmutatóban leírtak alapján készíti fel a munkaállomásokat. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó a szoftverbe előzetesen beimportált hang és videó sávokat kap a telepítési útmutató utasításai szerint meghatározott kezdő állapottal.

Archiválás:

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (pl. DVD-R, DVD+R).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja, mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban a gyakorlati dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A DAW szükséges általános paraméterei: legalább 24bit/96 kHz, legalább 24 monó hangsáv, 1 videó sáv, annyi erőforrás, ami képes egyidejűleg hangsávonként dinamikaszabályozó, hangszínszabályozó, késleltető, és összesen legalább 6 hangsávba függetlenül beiktatható zengetőeffektprocesszor kiszolgálására, fejhallgató.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Feladatlap I.

Az írásbeli vizsgarész-összetevő a részletes követelményekben található témakörökből származó 20 kérdésből álló tesztfeladatokat tartalmaz. A kérdések közül 7-7 kérdés vonatkozik a Hangmester és a Mozgókép- és animációkészítő, valamint 6 kérdés a Színháztechnikus, szcenikus szakma speciális ismereteire. 6 kérdés 1 pont értékű, 11 kérdés 2 pont értékű, 3 kérdés 4 pont értékű, összesen 40 pont szerezhető.

Feladattípusok:

Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás ("Húzza alá!"),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás.

Feladatlap II.

Interaktív feladat I.

A feladat egy komoly vagy könnyűzenei, legfeljebb 5.1 csatorna kiosztású zenés hanganyag illesztése/vágása, vagy soksávos hanganyag sávjának vagy sávjainak illesztése, illetve vágása, vagy hangmontázs készítése. A feladatban megadott mű kottája jól nyomon követhető, szimfonikus zenekari darabok esetén zongorakivonatot a feladatlap tartalmazza. A feladatban teljes tételek, zenei egységek vagy zeneművek szerepelhetnek, együttes időtartamuk elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc, soksávos hanganyag sávjainak illesztése, illetve vágása esetén legalább 10, legfeljebb 20 sávperc. A feladatok vegyesen komolyzenei, könnyűzenei, soksávos-, illetve montázs jellegűek. A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, illetve vágási feladat részelemeként előfordulhat.

Az elvégzendő feladat valódi illesztési, vágási munkafeladathoz hasonló, ezért a feladatonként legalább 3 megismételt részfelvételből kell a véglegesre editált hanganyagot elkészíteni. A feladatlap tartalmazza a zeneművek kottáját, amiben az ismétlések helye nyomon követhető, és egy editálási listát, ami tartalmazza az illesztendő részek sorrendjét és származási helyét. A feladatban a nyers részfelvételeken lokátor, marker, editálási pont helyek megadásával meg van jelölve az editálandó részek kezdete, és azok a kottában is meg vannak jelölve.

A feladatban legalább 3, legfeljebb 6 illesztési, illetve vágási pont adható meg a nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

Interaktív feladat II.

A feladat legfeljebb 5.1 csatorna kiosztású prózai valóság vagy fikciós műfajú, elkészített állapotban legalább 10 perc, legfeljebb 20 perc időtartamú hanganyag vágása, illesztése. A feladathoz mellékelni kell a rögzített szöveget. A munkafájlok a hanganyag jellegétől függően lehet egy (pl. riport esetén), vagy több (pl. hangjáték részlet, művészi próza esetén). A feladatok vegyesen lehetnek fikciós és valóság műfaj jellegűek, amelyekből kettőnél több is szerepelhet, a szövegek tartalmától, időtartamától függően. A szövegfelvételek zörejeket, zajokat is tartalmazhatnak.

A feladatban szintezés, keverés vagy egyéb hangtechnikai művelet önmagában is értékelendő formában nem szerepelhet, de az illesztési, vágási feladat részelemeként egyszerű szintezés és panorámázás előfordulhat.

A feladatban összesen legalább 10, legfeljebb 20 illesztési, illetve vágási pont adható meg a feladat nehézségi fokától függően. Az elkészített hanganyagokat két formában kell elmenteni. Az egyik a véglegesre összeírt késztermék, a másik az elmentett munkafájl.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítási-értékelési útmutató értékelési szempontokat tartalmaz a szoftverhasználat, a teljes munkafolyamat értékelésére is.

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti megadott szempontok alapján, a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témák ismereteinek felhasználásával:

- Hangművészeti, zenei alapismeretek:

- zenei alapismeretek,

- hangforrás és hangszerismeret,

- a hangrögzítés története.

- Munkakörnyezet ismeretek:

- művészeti terület,

- gazdasági terület,

- technikai terület.

Általános szabályok

A vizsgázó az érettségi vizsgát megelőzően elkészített munkáiból portfóliót állít össze, majd annak szóbeli keretek között történő bemutatásával ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A szóbeli vizsgán a vizsgázó saját munkáinak eredeti példányaiból összeállított portfólió útján mutatja be a hang-, film- és színháztechnika területén szerzett szakmai, művészi ismereteit, képességét. A portfólió tartama a vizsgázó által választott szak szerint változik. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie.

A szóbeli vizsgarész a kísérő adatlapok kifejtéséből, valamint a vizsgázó által készített portfólió elektronikus prezentációval támogatott bemutatásából áll.

A vizsgázó a feleletnél a portfólióját, mint forrásanyagot használja fel.

A szóbeli feleletben a vizsgázónak a portfólió tartalmát a következő szempontok alapján kell értékelnie, bemutatnia:

- A munkanaplóban leírt, felvázolt alapgondolatok, ötletek szerint.

- A választott feladattal kapcsolatos kötöttségekre adott válaszok, egyéni ötletek és vázlatok.

- Anyaggyűjtés módjai, felkészülés a feladatra: analógiák, előképek és példák szerint.

- Munkamenet, saját elgondolások, mondanivaló, szüzsé, storyboard.

- A művészi elemek értékelése az elvégzett műveletek hatása szerint.

- A választott produkció, produktum, kompozíció, a tervezett hatások gondolati indoklása.

- A választott produkció, produktum, kompozíció forgatókönyvének, időrendjének, ritmusának, formájának elemei, tartalmi és formai indoklása.

- A technikai kivitel eszközei az alkalmazott technikák szerint.

- A munka során alkalmazott manuális technikák eszközei, folyamata.

- A munka során alkalmazott gépi eszközök technológiák és technikák fajtái.

- A megvalósított produkció műveleti kivitelének sorrendje.

- A munka kivitele során felmerülő költségek (gazdaságosság).

A filmek, multimédia felvételek esetén ki kell térni a forgatókönyvre és az elkészítés módjának ismertetésére.

Ha a vizsgabizottság a portfólióhoz kapcsolódóan kérdéseket tesz fel, a kérdéseknek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban. A portfólió bemutatásához tételsor nem kapcsolódik.

A szóbeli vizsgára a vizsgázó által vitt portfólió nem képezi a vizsgadokumentáció részét, az a vizsgázónál marad. A szóbeli felelet nem értékelhető, ha a vizsgázó nem viszi magával a szóbeli vizsgára eredeti portfólióját.

A tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázót a portfólió (mappa) elkészítésében a képző intézmény szaktanára, illetve az intézményben dolgozó szakos pedagógus segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, önállóan dolgozza ki a vizsgaleírásban megadott portfólió témák közül választott témát.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A portfólió formája

A portfóliót tartalmazó mappa méretének az A3 (420x210 mm) nagyságú rajzi illetve képi anyag befogadására alkalmas méretűnek kell lennie. A mappa külső oldalán nyomtatott formában 36-os pontszámú félkövér betűkkel fel kell tüntetni a portfoliót készítő vizsgázó nevét. és az "I. Portfolió" szöveget. Az ágazatot, a szakma megjelölését valamint a dátumot 16 pont méretű normál betűkkel kell írni. A szöveg stílusa, betűtípusa és a tördelés módja a vizsgázó által választható, de stílusában azonosnak kell lennie az A4 méretű (210x297 mm) "II. Munkanapló" feliratú előlappal.

A portfoliót tartalmazó mappa belső oldalán A4 méretű tartalomjegyzéket kell elhelyezni, amelyben számozva kell szerepelnie a mellékletek felsorolásának: értelemszerűen hanganyagok, adatlapok, rajzok, fotók, szcenárium, storyboard, munkanapló.

A portfólió tartalma

Hangmester szak

- II. Munkanapló előlappal,

- 4 db saját készítésű hanganyag az előírt formátumban, adatlappal,

- 1 db színházi előadás hangszcenáriuma.

Mozgókép- és animációkészítő szak

- II. Munkanapló előlappal,

- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,

- 10 db fotó, vagy fotóetűd (maximum 10 darabos),

- 1 db storyboard (legalább 10 vágás, snitt),

- 5 db munka a következőkből választva: szabadkézi tanulmányrajz, A3 méret (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), vagy szakmai vázlat, tanulmány, A4 méret (ember és környezet, műfaj, hangulat),

- 1 db showreel.

Színháztechnikus, szcenikus szak

- II. Munkanapló előlappal,

- 2 db saját készítésű hanganyag adatlappal,

- 1 db színpadi szcenárium (legalább 1 felvonás, legalább 10 jelenet, vagy színpadképváltás),

- 5 db munka a következőkből választva: fotó plasztikai előtanulmányokról, A4 méret (színpadkép, makett), vagy szakmai vázlat, tanulmány A4 méret (ember és környezet), vagy szakrajz (díszlet, színpadkép).

A hanganyag

Bemutatható és értékelhető hanganyagnak a klasszikus értelemben vett hangfelvételek mellett a filmek hangsávjait, és a hangsávokat tartalmazó multimédia produktumokat kell tekinteni.

A hanganyag formátuma, formája, időtartama

A hanganyag tetszés szerinti eredeti formátumú, de a vizsgán használt lejátszó berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. Előnyben kell részesíteni az elterjedt formátumokat (CD-A). Indokolt esetben wav (AIFF) adat formátum is elfogadható (CD-DATA, DVD-DATA). Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterlemez a vizsgához nem használható.

A film DVD formátumú lehet. A multimédia felvétel CD formátumú lehet. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket. (Mindegyik multimédia anyag a saját hangformátumát használja.)

A bemutatott azonos fajtájú hanganyagokat egyetlen adathordozón kell beadni, sorszámozva, a hanganyagok indulási helyének megjelölésével. A filmek és multimédia anyagok fajtánként külön hordozón adandók be. A beadott anyagokat a hordozón, el nem távolítható módon azonosítóval kell ellátni (a vizsgázó neve, dátum).

A hang- és multimédia felvételeket és azok sorrendjét a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül. A hanganyagok elégséges időtartama azok tartalmától függ.

A hanganyagoknak eltérő időben és eltérő körülmények között, eltérő műfajokban, eltérő eljárásokkal kell készülniük. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek azonos zenemű több tétele akkor sem, ha egymást követő napokon készült, vagy azonos előadókhoz tartozó kiadvány két zenedarabja, vagy összefüggő koncert, vagy koncert sorozat két eltérő zenekarral. Nem fogadható el olyan hangfelvétel sorozat, aminek minden része azonos műfajú, azonos hangforrás összeállítású, azonos tematikájú. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, filmhang vagy multimédia hanganyag, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás.

A hangfelvételekhez hangfelvétel adatlapot kell csatolni, amelynek a következő információkat kell minden esetben tartalmaznia:

- A vizsgázó neve,

- ID-track #, ideje, formátuma, eredeti formátuma,

- A felvétel címe, szerző(i), előadó(i), helyszíne, időpontja,

- A felvételhez használt berendezések, eszközök listája,

- A felvétel technikája, menete, körülményei (helyszínrajzzal),

- Utómunka menete és berendezései,

- Készítők, közreműködők,

- A vizsgázó saját szerepe a felvétel során,

- Gyakorlatvezető neve,

- Felvételelemzés (értékelés, személyes vélemény, hibák),

- Helyszínrajz, főbb méretek, blokkdiagram, folyamatábra,

- Megjegyzések (a vizsgázó megjegyzései),

- A vizsgázó aláírása.

A szcenárium

A vizsgázó egy tanult vagy látott irodalmi mű, színdarab hang- vagy színpadi szcenáriumát készíti el.

A storyboard

A vizsgázó egy natúr vagy animált film vagy videó produkció storyboard-ját készíti el. A storyboard-nak legalább 10 snittet és a technikai instrukciókat is tartalmazni kell (jelenetszámozás, időtartam, cselekmény, dialóg, kamera- és hang-utasítások).

Vizuális munkák

A vizuális munka síkbeli vagy térbeli munka lehet. A síkbeli munka legalább A4 méretű fotó, fotóetűd, A3 méretű szabadkézi tanulmányrajz (stúdium, tárgyábrázolás, emberábrázolás, környezetábrázolás, szín témakör), A4 méretű szakmai vázlat, tanulmány (ember és környezet, műfaj, hangulat), A3 méretű színpadképterv lehet.

A térbeli munka legalább A4 méretű fotó, vagy fotósorozat plasztikai előtanulmányokról (színpadkép, makett), A4 méretű szakmai vázlat tanulmány (ember és környezet), vagy A3 méretű kézi vagy digitális szakrajz (díszlet, színpadelem, színpadkép) lehet.

A showreel

A showreel minimum 2 perc, maximum 4 perc körüli terjedelmű reprezentatív montázs a vizsgázó tanulmányai során készített, a portfólióban nem szereplő munkáiból.

A munkanapló

A portfólióhoz a vizsgázónak rövid leírást, munkanaplót kell mellékelnie, le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a portfólió készítése során alkalmazott módszereket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket, stábmunka esetén a feladatmegosztást, a vizsgázó szerepét a munka során.

A portfóliót tartalomjegyzékkel kell ellátni.

Képi vagy elektronikus információforráson alapuló portfólió, vagy portfólió elem eredménye audiovizuális produktum. A portfólió elbírálásának feltétele a hozzá tartozó adatlapok mellékelése.

A vizsgázónak az elkészült portfóliót és annak csak olvasható digitális adathordozón a digitális változatát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A szöveges és állókép formátumú anyagokat egyetlen, többoldalas pdf-fájlként összeállítva, a hangi és mozgóképi anyagokat hang-, illetve videófájlként mellékelve kell beadni. Az adathordozókon az adatoknak a vizsgázó nevét és a vizsga dátumát tartalmazó nevű (digitális) mappákban kell lennie. Minden fájlnévnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgázó nevét. A pdf-fájloknak tartalmazniuk kell egy előlapot, amin fel kell tüntetni a portfóliót készítő vizsgázó nevét, a "Portfólió" szöveget, az ágazatot, a szakma megjelölését, valamint a dátumot. A pdf-fájl második oldalán a bemutatásra szánt hang-, illetve videófájlok felsorolását kell tartalomjegyzékszerűen feltüntetni. Az adathordozók felületén el nem távolítható módon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, az ágazatot, a dátumot.

A portfólió leadásának helye a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a képző intézmény, annak a vizsgázónak, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, a vizsgát szervező intézmény.

A vizsgázó az elkészült munkákat a segítő szaktanárnak bemutatja, ezzel egy időben a digitális adathordozót átadja.

A segítő szaktanár a munkák megtekintése és ellenőrzése után vizsgázónként a központi sablon alapján elkészíti az igazolólapot, amely a következő adatokat tartalmazza:

- képzőintézmény neve,

- a vizsgázó neve,

- a portfólió tételes tartalma,

- a segítő szaktanár neve,

- a segítő szaktanár aláírása,

- a portfólió leadásának és az igazolólap kitöltésének dátuma.

A vizsgázó munkáit a megbízott segítő szaktanár által kitöltött igazolólap hitelesíti. Az igazolólapot és a portfólió értékelő lapjait a segítő szaktanár aláírása, valamint a képzőintézmény pecsétje és képviselőjének aláírása hitelesíti.

A segítő szaktanár a vizsgázóktól átvett portfóliókat, a digitális adathordozókat, valamint a kitöltött igazolólapokat a képző intézménynek átadja. A képző intézmény az anyagokat vizsgacsoportonként rendezi és a hitelesített igazolólapokkal együtt továbbítja a vizsgát szervező intézménynek.

Annak a vizsgázónak a portfóliójához, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, nem tartozik igazolólap.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzetesen beadott portfóliót ismerteti az Általános szabályoknál megadott szempontok alapján.

A portfólió értékelését a vizsgabizottság végzi el a vizsgázó szóban feltett kérdésekre adott válaszainak figyelembevételével.

A hanganyagok értékelése

A hangfelvétel elemzés során képet kell kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. Azt kell vizsgálni, hogy a hanganyag miért szól úgy, ahogy szól. Milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre, stb.

A vizsgabizottság a szaktanári értékelés, az adatlapok, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel. A feltett kérdések segítségével ki kell deríteni, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be.

A hanganyagok minőségének értékelését az alábbi szempontok alapján kell elvégezni:

A virtuális tér kialakítása, műfaj szerinti tér nagyság (hangforrások kiterjedése).

Mennyire reális a hallgató pozíciója (helye) a virtuális térben?

A "bázis" (sztereó bázis) mérete az irányok értékelhetősége szempontjából.

A hangforrások elhelyezkedés szerinti egyensúlya:

a) a teljes bázisszélességen belül,

b) az oldalak és a "közép" viszonyában,

c) zeneileg, a szólamok arányában.

A hangkép szelektivitása:

a) a szólamok értelmezhetősége,

b) a szólamok dinamikai függetlensége,

c) elfedések.

A hangkép dinamikája (forte, piano, crescendo, decrescendo).

A hangkép mélységi tagoltsága.

A hangzás tisztasága.

A hangforrások jellegének való megfelelés.

Összbenyomás (virtuális tér, hangkép, dramaturgia).

A hanganyagok értékelését, bemutatását lehetőség szerint legalább 6-8 fő befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégezni.

A szcenárium, storyboard értékelése

A vizsgázó a szcenáriumot, storyboardot a prezentáció részeként mutatja be. A vizsgabizottság a szaktanári értékelés, a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.

A vizuális munkák értékelése

A vizsgázó a vizuális munkákat a prezentáció részeként mutatja be. A vizsgabizottság a prezentáció során a munkanapló és a prezentáció alapján kérdéseket tehet fel.

Ha a vizsgázó nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, vagy nincs tanulói jogviszonyban, és portfóliójához nem tartozik igazolólap, a portfólió tartalmának eredetiségét a vizsga során fokozottan ellenőrizni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

"

7. Az R. Melléklet ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

"ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 582 01 Épületgépész technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai kifejezőkészség

2. Műszaki rajz olvasási és készítési készség

3. Gyakorlatias feladatértelmezés

4. Pontosság, kézügyesség

5. Körültekintés, elővigyázatosság

B) TÉMAKÖRÖK

1. Csőszerelés előkészítése

2. Vezetékhálózat kialakítása

3. Csőhálózat üzembe helyezése

4. Épületgépészeti alapfogalmak

5. Épületgépészeti dokumentációk

6. Épületgépészeti rendszerelemek

7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok

8. Elektrotechnika

9. Irányítástechnika

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

A vizsgán használható segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt. A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból és igaz-hamis állításos feladatokból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.