285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet

a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában,

a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában,

a 4. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

az 5. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 40. alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

1. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása

2. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján - a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján."

3. § (1) Az R2. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése során a vizsgaközpont ellenőrzi a tevékenység végzéséhez meghatározott feltételek és előírások megtartását, amelyet az ellenőrzés alá vont szervezet, személy köteles tűrni, azt nem gátolhatja, nem akadályozhatja."

(2) Az R2. 6.§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést - amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé - megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére."

(3) Az R2. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint - a vizsgaközpont az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátja."

4. § (1) Az R2.

a) 5. § (2) bekezdésében a "közlekedési hatóság által" szövegrész helyébe a "vizsgaközpont által" szöveg,

b) 5. § (5) bekezdésében az "aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte" szövegrész helyébe az "aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzett megszerezte" szöveg,

c) 6. § (2b) bekezdés c) pontjában a "közlekedési hatóság" szövegrész helyébe a "vizsgaközpont" szöveg,

d) 6. § (6) bekezdésében a "közlekedési hatóságnak" szövegrész helyébe a "vizsgaközpontnak" szöveg,

e) 6/A. § (2) bekezdésében a "közlekedési hatóság" szövegrészek helyébe a "vizsgaközpont" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R2.

a) 2. § (1) bekezdés 3. pontja,

b) 6. § (3a) bekezdése.

3. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

5. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

a) 30. § (1) bekezdésben a "közlekedési hatóság végleges határozata alapján" szövegrész helyébe a "vizsgaközpont által kiállított pályaalkalmassági vélemény alapján" szöveg,

b) 113. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "pályaalkalmassági minősítésről szóló határozatot, vagy annak igazolását is" szövegrész helyébe a "pályaalkalmassági minősítésről szóló határozatot, annak igazolását, vagy a pályaalkalmassági véleményt is" szöveg

lép.

4. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:)

"10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;"

(során)

(2) Az R3. 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi."

7. § Az R3. 5. § c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza:)

"cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, az alkalmazandó vizsgafeladatokat, a vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,"

8. § Az R3. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá."

9. § (1) Az R3. 4. § (8) bekezdésében a "4. § (2a) bekezdés b), d) és f) pontjában" szövegrész helyébe a "4. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R3.

a) 4. § (2) bekezdés 9. pontjában az "és vizsgáztatásával" szövegrész,

b) 4. § (2) bekezdés 11. pont a) alpontjában a "valamint vizsgáztatásával" szövegrész,

c) 4. § (2a) bekezdés f) pontja,

d) 4. § (4) bekezdés 5. pontja,

e) 5. § b) pontjában a "lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli" szövegrész.

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

10. § A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelem, illetve a megkeresés beérkezését követő naptól számított 60 napon belül folytatja le."

11. § (1) Az R4. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

"(1a) Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére megállapított pályaalkalmassági minősítés érvényesítéséhez."

(2) Az R4. 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges)

"d) a gépjárművezető munkáltatójának írásban indokolt kezdeményezésére, amennyiben a gépjármű tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat,"

(3) Az R4. 3. § (5) bekezdése helyében a következő rendelkezés lép:

"(5) A pályaalkalmassági minősítés - a 10/C. §-ban foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján -1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn."

12. § Az R4. 4. §-a a következő(1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni webes felületen, postai úton vagy a vizsgaközpont által meghatározott ügyfélfogadási időben, a vizsgaközpontnál személyesen lehet.

(1b) Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra webes felületen történő jelentkezés, időpont foglalás abban az esetben érvényes, ha a jelentkezéstől számított harmadik munkanapon a díj átutalással befizetésre kerül a vizsgaközpont részére. Ennek elmaradása esetén a vizsgaközpont a foglalt időpontot törli, újabb időpont foglalása csak a díj megfizetését követően lehetséges.

(1c) Amennyiben a gépjárművezető jelentkezését postai úton küldi meg, a vizsgálat időpontjáról a vizsgaközpont legalább tizenöt nappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti. Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a vizsgaközpontnál lehet.

(1d) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra a kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján, továbbá a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetén a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott jelentkezési lappal lehet."

13. § Az R4. 6. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, a vizsgaközpont a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti."

14. § Az R4. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági minősítésről kiállított - a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti adattartalmú - pályaalkalmassági véleményt a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül írásban közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

(2) A gépjárművezető a pályaalkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgaközpontnál kezdeményezheti a pályaalkalmassági minősítés felülvéleményezését, amelyről a jelentkezőt a pályaalkalmassági véleményben tájékoztatni kell.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpontnál kell benyújtani, a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, vagy egy kérelemben, mely tartalmazza a gépjárművezető nevét, születési dátumát, a sérelmezett pályaalkalmassági vélemény számát, továbbá a felülvizsgálat indokát, valamint azt, hogy a felülvizsgálatról szóló értesítést mely címre kéri.

(4) A felülvizsgálati kérelmet egy háromtagú bizottság (a továbbiakban: másodfokú bizottság) bírálja el, amelynek eljárására irányadóak az elsőfokú vizsgálatra vonatkozó szabályok. A pályaalkalmassági minősítés tekintetében a másodfokú véleményezésében nem vehet részt a pszichológus, aki a kérelmező pályaalkalmassági minősítését első fokon végezte vagy abban közreműködött.

(5) A felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban, a másodfokú bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, amennyiben újabb vizsgálat lefolytatása vált szükségessé, úgy a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül állítja ki a pályaalkalmassági véleményt. A véleményt közölni kell a gépjárművezetővel, valamint azzal, aki az eljárást kezdeményezte."

15. § Az R4. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A vizsgaközpont - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve -a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott vizsgálati eredményéről a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti."

16. § (1) Az R4. 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:)

"a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, vizsgaközpont pályaalkalmassági véleménye,"

(2) Az R4. a következő 10/A-10/C. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) A pályaalkalmassági minősítés során a vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a jelentkezésnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.

(2) A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie.

(3) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy - a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is - képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.

(4) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése. Olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.

(5) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I-III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Az alkalmasság megállapításához elégséges, ha a gépjárművezető az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel rendelkezik.

(6) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.

(7) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy

a) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (különösen autóbusz, trolibusz esetében),

b) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (különösen taxi, autóbusz, trolibusz esetében),

c) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (különösen hosszú utak, monotónia, telítődési hatások esetében).

(8) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.

(9) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

10/B. § (1) A pályaalkalmasság elbírálása során a gépjárművezető minősítésekor a 10/C. § (1) bekezdés a)-e) és 10/C. § (1) bekezdés i)-j) pontjaiban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

(2) A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 10/C. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben.

(3) A 10/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

(4) A 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

a) előzetes szűrés,

b) részletes személyiségvizsgálat.

(5) A 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

(7) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

(8) A 10/C. § (1) bekezdés g) és a 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

(9) A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

(10) A pályaalkalmassági vizsgálatoknál figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes - esetenkénti - egyéni meghatározását teszi szükségessé.

(11) A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.

10/C. § (1) A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok a következők:

a) elégtelen észlelési teljesítmény,

b) a közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje,

c) a jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje,

d) a figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje

e) az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya,

f) az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása,

g) a közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak,

h) a gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására,

i) a jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség,

j) a pszichés kifáradás,

k) foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép."

17. § (1) Az R4.

a) 3. § (3) bekezdésében "a pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat" szövegrész helyébe "a gépjárművezető pályaalkalmassági szempontból:" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdés a)-c) pontjában a "vezetésre" szövegrész helyébe a "vezetésére" szöveg,

c) 3. § (3) bekezdés d) pontjában a "vezetésre" szövegrész helyébe a "vezetésére alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősíthető" szöveg,

d) 4. § (1) bekezdésében a "közlekedési hatósághoz" szövegrész helyébe a "vizsgaközponthoz" szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében a "közlekedési hatóság" szövegrész helyébe a "vizsgaközpont" szöveg,

f) 6. § (4) bekezdésben a "közlekedési hatóság" szövegrész helyébe a "vizsgaközpont" szöveg,

g) 9. §-ában az "a végleges határozatban" szövegrész helyébe az "a pályaalkalmassági véleményben" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti

a) az R4. 2. § (2) és (3) bekezdése,

b) az R4. 1. melléklete.

6. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § és a 4. § (2) bekezdés a) pontja 2019. március 15-én lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

Az R1. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 12. sora helyébe a következő sor lép: