1995. évi LVI. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról[1]

I. Fejezet

A törvény célja

1. §[2] A törvény célja, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A törvény elősegíti az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által az ország, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését.

A törvény hatálya

2. §[3] (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

(2) E törvényalkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) a gumiabroncs (II. Fejezet);

b) a csomagolás (III. Fejezet);

c) az egyéb kőolajtermék (V. Fejezet);

d) az akkumulátor (VI. Fejezet);

e) a reklámhordozó papír (VIII. Fejezet);

f) az elektromos és elektronikai berendezés (IX. Fejezet).

(3) Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.

(4) A termékdíjat

a) a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója,

b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy

c) bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett] fizeti meg.

(5) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként:

a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott

ba) alapkutatás,

bb) alkalmazott kutatás,

bc) kísérleti fejlesztés,

bd) beruházás,

be) felújítás,

bf) karbantartás keretében való felhasználása;

c) megsemmisítése (alaktalanítása), elfogyasztása;

d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.

(6) Csomagolás esetén továbbá saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.

(7) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak.

A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása[4]

2/A. §[5] (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon átvállalható.

(2) Számla alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget

a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint

b) belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettől.

(3) Szerződés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget - a (4) bekezdésre figyelemmel - a kötelezettől

a) a termékdíjköteles terméket külföldre értékesítő első belföldi vevő,

b) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,

c) a bérgyártó,

d) a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés, vagy

e) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja.

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti szerződéses átvállalótól a termékdíjfizetési kötelezettséget a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja.

(5) A termékdíjfizetési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti szerződéses átvállalására termékdíjköteles termékenként legfeljebb egyszer kerülhet sor.

(6) A termékdíjfizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével -a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

(7) Ha a (3) bekezdés szerinti szerződéses átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.

Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során

3. § (1)[6] Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[7]

(3)[8] Az e törvényben, valamint az Art. -ban nem szabályozott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.

(4)[9] Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat.

(5)[10] Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámhatóság jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során.

(6) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a Kt. végrehajtásáról szóló külön jogszabály szerint köteles a vámhatóságnál bejelenteni és nyilvántartásba vételét kérni.

(7)[11] A vámhatóság az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) és - az 5/F. § kivételével - a Globális Szervezet Azonosító Szám (a továbbiakban: GLN szám) alapján az ügyfelet nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.

(8)[12] A (9) bekezdésre való figyelemmel, az 5/F. § szerinti kivétellel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg, és a termékdíj-fizetési kötelezettségről és az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségéről a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente bevallást nyújt be. A kötelezett a bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti.

(9) A koordináló szervezet által történő átvállalás esetén a díjfizetési kötelezettségről a kötelezettnek, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről pedig a koordináló szervezetnek kell bevallást tennie. A koordináló szervezet az átvállalt hasznosítási kötelezettségről szóló bevallást negyedévente, a negyedévet követő hónap 30. napjáig nyújtja be.

(10)[13] A termékdíjfizetési kötelezettség alól a hasznosítást koordináló szervezet átvállalása miatt teljes mértékben mentes kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett díjfizetési kötelezettségéről és a hasznosítási kötelezettségéről a hasznosítást koordináló szervezet tesz bevallást.

(11)[14]

(12) A vámhatóság a termékdíjfizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet, különösen a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, a termékdíjfizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé.

(13) Elektronikus beküldésnek minősül, ha a kötelezett az általa használt szoftverrel előállított XML formátumban nyújtja be a nyomtatványt. A kötelezett által használt szoftvert előzetesen jóváhagyásra meg kell küldeni a vámhatóságnak. E bekezdés szerinti bevallás csak jóváhagyott szoftver esetén érvényes.

(14) A kötelezettnek bevallást abban az esetben is be kell nyújtania, amennyiben a tárgyhónapban termékdíjköteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, vagy díjfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezen bevallási kötelezettség alól a vámhatóság felé adott nyilatkozattal mentesülhet, amelyben nyilatkozik, hogy termék-díjfizetési kötelezettsége a tárgyévben már nem keletkezik.

(15)[15] A kötelezett a termékdíjat - a 4. § (4) bekezdésében és az 5/F. §-ban foglalt kivétellel - a bevallás benyújtására meghatározott határidőig a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra forintban fizeti be.

(16)[16] Ha a bevallásban a termékdíjösszege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

4. §[17] (1) A termékdíjfizetési kötelezettség - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(2) A termékdíjfizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) A 2/A. § (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti szerződéses átvállaló termékdíjfizetési kötelezettsége az általa kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(4) Ha kötelezett a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, a tárgyévtől fennálló termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(5) A (4) bekezdés esetén a kötelezett köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.

(6) Ha a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően ismét az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, erről a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, továbbá az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

4/A. §[18] (1) Az Art. adózó képviseletére vonatkozó szabályait a kötelezett képviseletére értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A kötelezettet az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:

a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;

b) a bevallási kötelezettség teljesítése;

c) az igazolások kérése;

d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;

e) a mentességi eljárás;

f) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;

g) a koordináló szervezettel történő kapcsolattartás;

h) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;

i) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;

j) a termékdíjbefizetése

során.

(3) A (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a kötelezettségek teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.

(4) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

4/B. §[19] (1) A környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a kötelezettet, valamint a termékdíjas kötelezettség végrehajtásában részt vevő személyeket a termékdíjas kötelezettség teljesítése céljából GLN szám alapján tartja nyilván. A vámhatóság a megküldött GLN szám alapján az ügyfelet a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. 17. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti VPID számmal látja el és tartja nyilván.

(2) A Minisztérium és a vámhatóság a kiadott, visszavont, módosított azonosítószámokról vezetett nyilvántartásában szereplő adatokat a hulladékhasznosítás és ter-mékdíjfizetés ellenőrzése céljából, a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartásukban szereplő adatokat, továbbá a kiadott engedélyek, határozatok adatait, napi rendszerességgel a másik fél rendelkezésére bocsátja.

(3) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíjbevallásban a kötelezett által feltüntetett, az adóigazgatási eljárás során - adóbevallások feldolgozása, adóbeszedés, visszautalás, ellenőrzés - részére érkező adattartalmat kezeli, melyet havonta átad a Minisztérium részére.

(4) A Minisztérium az engedélyezési eljárásai, valamint a kenőolaj-visszaigénylés során keletkező adatokat kezeli, melyeket havonta átad a vámhatóság részére.

(5) A Minisztérium és a vámhatóság adózási, ellenőrzési, visszatartási és végrehajtási feladataik végzése során rendszereiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végez.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság együtt és külön-külön is az eljárásához kötődően ellenőrizheti.

(7) E § szerinti adatokat a Minisztérium és a vámhatóság a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének keletkezésétől számított 8 évig tartja nyilván. Az adatokat ez időponttal törölni kell a nyilvántartásokból.

A termékdíj ellenőrzése[20]

4/C. § (1) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíjas előírások érvényesítése érdekében

a) üzlethelyiséget, kereskedelmi raktárt, kiskereskedelmi tárolótelep árukészletét, szállítóeszközt ellenőrizhet, a termékből szakértői vizsgálat céljára mintát vehet, az előírt, külön vezetett nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket, az árukészlet mennyiségét, eredetét és gyártását vizsgálhatja;

b) aze törvényben és az Art. szerint előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettséget ellenőrizheti;

c) a termékdíj-fizetési kötelezettség fennállását, annak teljesítését vagy nem teljesítését megállapíthatja;

d) a környezetvédelmi termékdíj megfizetését - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - megkövetelheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést az Art. helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(3) Az ellenőrzés alá vont személy köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmény elhárítását - saját költségére és felelősségére - a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(4) Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy az ellenőrzés során az együttműködést

a) passzív módon akadályozza, a vámhatóság a termékdíjköteles terméket és/vagy a területet, ahol előzetes információk alapján vagy feltételezhetően termékdíjköteles termék található - az ellenőrzés alá vont személy, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében - zár alá veszi és az akadályoztatás elhárulását követően az ellenőrzést lefolytatja;

b) passzív módon akadályozza és felmerül a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége, a vámhatóság jogosult az akadályozó körülmény - az ellenőrzés alá vont személy költségére és felelősségére történő - elhárítására és az ellenőrzés lefolytatására, ennek keretében az Art. helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint jogosult belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a környezetvédelmi termékdíjas jogszabályok megsértésével termékdíjköteles terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő;

c)[21] aktív módon akadályozza, a vámhatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközöket alkalmazhat.

(5) A vámhatóság az e törvény 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt feladatainak ellátása céljából, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:

a) a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, valamint a cégbírósági nyilvántartásból,

b) azáru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,

c)[22]

d)[23]

e) törvényi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.

(6) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a bevallott termékdíj meghatározása jogszerűségének, a termékdíjtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.

(7) A vámhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

Hatósági felügyelet[24]

4/D. § (1) A vámhatóság külön döntése és a kötelezett értesítése mellett a felügyelete alatt végezhető:

a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;

b) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten maradt környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3) A vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet. A megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyben a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözete kerül megállapításra. A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.

(4) Termékdíj-visszaigénylés (termékdíj-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.

(5) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által lefolytatott vizsgálat nem minősül az Art. szerinti ellenőrzési időszak lezárásának.

Jogkövetkezmények[25]

4/E. §[26]

Termékdíj bírság[27]

4/F. § (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani a termékdíj

a) hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása,

b) jogellenes visszaigényelése esetén.

(2) A termékdíjbírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény díjtételének háromszorosával számított termékdíj szerinti összeg.

(3) A termékdíj bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett vagy a koordináló szervezet, illetve ezek intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott esetben tőle elvárható körültekintéssel járt el. A termékdíj bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a hiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

Mulasztási bírság[28]

4/G. § (1) A kötelezett az Art. 172. §-ban megállapított mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartása esetén a mulasztási bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok kétszerese, ha a jogsértést termékdíjköteles termékkel kapcsolatban követték el.

(2)[29] Amennyiben a kötelezett vagy a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló a 4/C. § szerinti esetekben kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 100 ezer, más adózót 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett vagy koordináló szervezet jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a kötelezett vagy koordináló szervezet, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a vámhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

(4) Ha a begyűjtő és/vagy hasznosító szervezet a nyilvántartási követelményeknek nem tesz eleget, a mulasztási bírság összege az Art. 172. §-ban megállapított mulasztási bírság kétszerese.

Lefoglalás és elkobzás[30]

4/H. § (1)[31] A vámhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el. A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, a vámhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja. A lefoglalásról a vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.

(2) A vámhatóság, amennyiben a termékdíjköteles termék birtokosa - ideértve a természetes személyt, aki kereskedelmi jellegű termékdíjköteles terméket birtokol - a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és az eljárás során felmerül

a) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;

b) a jogellenes forgalomba hozatal veszélye;

c) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye;

d) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye; illetve szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása, a termékdíjköteles terméket lefoglalja.

(3) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél-jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:

a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíjköteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,

b)[32] ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra,

c)[33] ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és termékdíj bírságot, mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra - elidegenítési tilalom alkalmazása mellett - fizetéskönnyítést engedélyeztek,

d) ha a termékdíj as szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.

(5) A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.

(6) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.

(7)[34] A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(8) A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárüzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

4/I. § (1)[35] A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíj bírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg, továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az elkobzott termékdíjköteles terméket és/vagy az elkobzott tevékenység eszközét a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó (Art. szerinti) szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(2) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a kötelezett a terméket

a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,

b)[36] a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,

c)[37] az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének jóváhagyásával átadja.

(3) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:

a) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;

b)[38] azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.

(4)[39] Nem kobozható el az áru, ha a 4/H. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján - engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.

(5) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.

(6) Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

Termékdíjkedvezmény

5. §[40] A kötelezettnek a termékdíj 75 százalékát kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely az 1980/2000/EK rendeletben vagy a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetbarát, a termék környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatára jogosult (termékdíjkedvezmény).

Termékdíj visszaigénylés, termékdíjmentesség[41]

5/A. § (1)[42] Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.

(2)[43] Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíj köteles termék után, amelynek felhasználására igazoltan az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében kerül sor. A visszaigénylésre és az ahhoz szükséges igazolásokra vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(3)[44] A termékdíjfizetési kötelezettség alól - az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír kivételével - mentesség szerezhető, ha a kötelezett vagy a hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon - hasznosítja, vagy a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek hasznosításra történő átadás-átvételének tényét igazolja, és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti.

(4)[45] A mentesség - hasznosítást koordináló szervezet kivételével - legfeljebb egy naptári évre szerezhető és az évente megújítható. Hasznosítást koordináló szervezet esetén a mentesség legfeljebb két naptári évre szerezhető és külön jogszabályban meghatározott eljárásban legfeljebb tíz éven keresztül, alkalmanként kétéves időtartamokra meghosszabbítható.

(5)[46] A 3. § (10) bekezdése szerinti bevallás esetén a hasznosítást koordináló szervezetnek az adatok átadásának évében kell teljesítenie a hasznosítási kötelezettséget.

(6)[47] A külön jogszabályban meghatározott határidőt követően benyújtott, a határidő elmulasztása miatt elutasított mentességi kérelem esetén a termékdíj fizetési kötelezettség alóli mentesség megszerzése érdekében a kötelezett tárgyév június 30-ig egyedi mentességi kérelmet nyújthat be a környezetvédelemért felelős miniszterhez. A kötelezett az egyedi mentességi kérelem benyújtása mellett köteles annak benyújtásakor hatályos igazgatási szolgáltatási díj tizenötszörösének megfizetésére.

(7)[48] A (6) bekezdésben meghatározott egyedi mentességi kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kötelezett eredeti mentességi kérelme a benyújtás időpontjában e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott tartalmi és formai előírásokat - a benyújtásra vonatkozó határidő kivételével - teljesítette.

(8)[49] A környezetvédelemért felelős miniszter az eredeti mentességi kérelem benyújtásának időpontjától a kötelezett részére mentességet adhat. Az egyedi mentesség megadásakor vizsgálni kell

a) a (6)-(7) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét,

b) a kérelem késedelmes benyújtásának indokát,

c) a (6) bekezdésben megállapított határidő-mulasztás előfordulásának gyakoriságát, továbbá

d) hogy a mentesség utólagos megadása hozzájárul-e

da) a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez,

db) a termékdíjköteles termék által okozott környezeti veszélyeztetések, károk megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint

dc) a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.

5/B. §[50] Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat a vámhatóságtól az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

5/C. §[51] (1) Nem keletkezik a kötelezettnek termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése esetén. A befizetett termékdíj igazolt külföldre történő értékesítés esetén visszaigényelhető.

(2) Az a belföldi vevő, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan külföldre értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíjmértékét és összegét.

(3) A kenőolajtermék díját nem kell megfizetni a kötelezettnek, ha a termékdíjköteles terméket közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.

(4) A külföldről nem kereskedelmi jellegű, belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség.

(5) A Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék után termékdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik.

(6) A több hónapot érintő visszaigényléseket nem lehet összevonni, azokat havi bontásban lehet visszaigényelni.

5/D. §[52]

5/E. §[53] (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett a kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel e törvény 3. számú melléklete alapján meghatározott százalékát levonhatja, ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti felső hasznosítási arány teljesítését igazolja. A felső hasznosítási arány teljesítése koordináló szervezet adataival is igazolható.

(2) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel 100%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosítás tényét vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.

(3) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett levonhatja azon újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.

Termékdíj-átalány[54]

5/F. § (1) A (2) és (3) bekezdésben foglalt éves árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) termékdíj-átalányt fizet.

(2) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi kétezer forint.

(3) A tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi hétezer forint.

(4) A tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi ötezer forint.

(5) A termékdíj-átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra.

A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

6. §[55] (1) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg az általa behajtott termékdíjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - a (2) bekezdés figyelembevételével - átvezeti a kincstár részére e törvény céljainak megvalósítása érdekében. Az ezt követően történt teljesítéseket 10 naponta vezeti át a kincstár részére.

(2)[56] A termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a befizetett, behajtott termékdíj összegének a költségvetési előirányzatban meghatározott bevételeken felüli rész 20%-át a vámhatóság működési költségeire használhatja fel.

(3) A termékdíjköteles termékekkel kapcsolatban kivetett bírság az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele.

(4)[57] A vámhatóság a (2) bekezdésben foglalt összeget működési költség című előirányzatába vezeti át.

A hulladékhasznosítói szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályok[58]

7. § (1)[59] A környezetvédelemért felelős miniszter a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint a (3) bekezdésben meghatározott termékek hulladékának hasznosítása érdekében, a környezetvédelmi termékdíjból befolyó összeg terhére hulladékhasznosító szolgáltatásokat vásárolhat (a továbbiakban: szolgáltatásmegrendelés), mely szolgáltatásmegrendelés mentes a külön jogszabályokban meghatározott adófizetési kötelezettség alól.

(2) A szolgáltatásmegrendelés a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik, és az adott naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző év augusztus 31-éig kerül kiírásra.

(3)[60] A szolgáltatásmegrendelés kiterjed a gumiabroncs, a hűtőközeg, a csomagolás, az akkumulátor, valamint az elektromos és elektronikai berendezés hulladékának jogszabályban meghatározott hasznosítására.

(4) A szolgáltatásmegrendelés igénybevételére jogosultak a (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek hulladékának hasznosítását végzők, illetve a hasznosítást koordináló szervezetek (a továbbiakban együtt: hasznosítók).

8. §[61] A 7. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését a környezetvédelemért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározottak alapján ellenőrzi.

II. Fejezet

A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja

9. § (1)[62] A jármű gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Gkt.).

(2)[63] A felújított (újrafutózott) gumiabroncs termékdíját nem kell megfizetni a felújítást (újrafutózást) végző belföldi gyártónak (újrafutózónak), amennyiben a gyártáshoz (újrafutózáshoz) igénybe vett gumiabroncs után a termékdíj megfizetésre került. A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs

a)[64]

b)[65] behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, az eladó GLN számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal,

c) belföldi vállalkozótól történt vétel/átvétel esetén a mennyiséget igazoló számlával,

d) belföldi lakossági visszagyűjtés esetén, a felújításra átadó nyilatkozatával az átadott mennyiség lakossági eredetéről.

(3)[66] A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő felújítást követően a felújított gumiabroncsnak az országba történő behozatala temékdíjmentes. A passzív feldolgozást végrehajtónak rendelkeznie kell országa vámhatósága által kiállított bevitelt és a kivitelt igazoló dokumentumokkal.

10. § (1) A Gkt. alapja a gumiabroncsok tömege.

(2) A Gkt. termékdíjtételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja

11. § (1) Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (a továbbiakban: Cskt.).

(2)[67]

(3)[68]

(4)[69]

12. §[70] (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege.

(2) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.

(3) A kötelezett csomagolás esetén - a kereskedelmi csomagolás kivételével - a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.

(4) A kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.

(5) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

12/A. §[71]

13. §[72] A külön jogszabály alapján kialakított betétdíjas rendszert e törvény rendelkezéseivel összhangban kell létrehozni.

IV. Fejezet

14. §[73]

15. §[74]

V. Fejezet

Egyéb kőolajtermékek környezetvédelmi termékdíja[75]

16. § Termékdíjat kell fizetni az 5. számú melléklet szerinti egyéb kőolajtermékek után (a továbbiakban: Kkt.).

17. § (1) A Kkt. termékdíj alapja az egyéb kőolajtermék tömege.

(2) A Kkt. termékdíj tételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3)[76] Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenőolajok után befizetett Kkt. azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.

(4)[77]

VI. Fejezet

Akkumulátor környezetvédelmi termékdíja[78]

18. § (1)[79] Termékdíjat kell fizetni az akkumulátor után (a továbbiakban: Akt.).

(2)[80]

19. § (1)[81] A termékdíj alapja az akkumulátor tömege.

(2) Az Akt. termékdíjtételeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet[82]

VIII. Fejezet[83]

Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja

19/C. §[84] A reklámhordozó papírok után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Pkt).

19/D. §[85] (1) A termékdíj alapja a reklámhordozó papír tömege.

(2) A Pkt. termékdíjtételeit a 8. számú melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet[86]

Az elektromos és elektronikai berendezés környezetvédelmi termékdíja

19/E. §[87] (1) Termékdíjat kell fizetni az elektromos és elektronikai berendezés (a továbbiakban: Ekt.) után.

(2) A termékdíj alapja az elektromos és elektronikai berendezés tömege.

(3) Az Ekt. termékdíjtételeit a 9. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

20. §[88] E törvény alkalmazásában

1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban -a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával -történő felhasználása;

2. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység;

3. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket, valamint a vámszabad-raktárakat is;

4. bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;

5. csomagolás:

a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azoka termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

6. elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, továbbá ezen berendezések, eszközök alkotórészei;

7. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését is;

8. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;

9. hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;

10. hasznosítást koordináló szervezet: a Hgt. 11.§-ában meghatározott szervezet;

11. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállítóvagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a gépi meghajtású kerekes szék;

12. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti

a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,

b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,

c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,

d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendeleti. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,

e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,

f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,

g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táska;

13. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló külön törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;

14. kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett: legfeljebb évi

a) műanyag vagy fém esetén 200 kg,

b) papír vagy fa esetén 500 kg, vagy

c) üveg esetén 800 kg

csomagolást a felhasználó számára forgalomba hozó kötelezett;

15. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelő, az adómegállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a levonható, illetve visszaigényelhető termékdíjkülönbözete;

16. külföld: az Európai Közösség Magyar Köztársaságon kívüli állama és a harmadik ország;

17. lakossági szelektív hulladékgyűjtés: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet közszolgáltató végez;

18. műanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska-csomagolás;

19. nem kereskedelmi jellegű termék: olyan termékdíjköteles termék, amelynek sem a jellege, sem a mennyisége nem utal kereskedelmi célra, illetve amelynek behozatala alkalmi jellegű, és a termék birtokosa, annak közeli hozzátartozója személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgál;

20.[89] reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény által meghatározott nyomtatott sajtótermékek, valamint a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;

21. rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására szolgál;

22. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport;

23. termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal: a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés alapján, a termelői szerveződés által végzett forgalomba hozatal;

24. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;

25. visszagyűjtés: használt vagy hulladékká vált termék - veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti - termelőtől, kereskedőtől, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettől történő begyűjtése vagy szállítása előkezelésre vagy hasznosításra.

26.[90] vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,

21. §[91] (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a termékdíjköteles termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról és vámtarifaszámainak közzétételéről, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának, valamint a szolgáltatás-megrendelés teljesítésének ellenőrzéséről, a bejelentési és bevallási kötelezettségről, a nyilvántartási követelményekről, valamint az ezek alapjául szolgáló adatok ellenőrzéséről, a termékdíj felhasználásáról szóló szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség mértékét és a mentesség megadásának feltételeit, valamint a levonás szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény a 29. § (1) bekezdés b) pontja a következő bb)-be) pontokkal egészül ki:

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termékdíjátvállalásának, továbbá a termékdíjvisszaigénylésének feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a különböző hatóságok adatszolgáltatásának módjáról, a visszaigényléshez szükséges igazolásokról szóló szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.

23. §[92] A számlán a teljesítés dátumát, továbbá a számlán vagy annak mellékletén a termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni.

24. § (1)[93] Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetésétől számított 90. napon lép hatályba.

(2) A csomagolóeszközökre, valamint az akkumulátorokra a termékdíjfizetési kötelezettség 1996. január 1-jén, a gyógyszerek csomagolóeszközeire a termékdíjfizetési kötelezettség 1997. január 1-jén lép hatályba.

(3)[94]

1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[95]

A gumiabroncsok termékdíjtételei

2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[96]

A csomagolás termékdíjtételei

1. A csomagolás anyaga szerinti termékdíjtételek

2. A kereskedelmi csomagolás termékdíjtételei

3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[97]

A kereskedelmi csomagolás után levonható termékdíjtétel mértéke

4. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[98]

5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[99]

Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei

6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[100]

Az akkumulátorok termékdíjtételei

7. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez[101]

8. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[102]

A reklámhordozó papírok termékdíjtétele

9. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez[103]

Az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjtétele