29/2018. (VIII. 21.) MNB rendelet

a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(E rendeletet nem kell alkalmazni)

"c) a vállalkozó természetes személynek nyújtott hitelre, ha a vállalkozó természetes személy - amennyiben jogszabály meghatároz az adott tevékenység végzése vonatkozásában igazolási módot, úgy ilyen módon - igazolja e minőségét, valamint nyilatkozatával azt, hogy a hitelt vállalkozói tevékenysége során, azzal összefüggő célra fogja igénybe venni,

d) arra a természetes személlyel kötött hitelkeret-szerződésre, mely esetében

da) a hitelkeretre vonatkozó szerződés megkötésekor a természetes személy és munkáltatója is nyilatkozik a hitelkeret-szerződésnek a természetes személy és munkáltatója között fennálló munkaviszonyhoz kötődő jellegéről,

db) a munkáltató feltétel nélkül készfizető kezességet vállal arra, hogy ha a természetes személy a hitelkeretszerződésből eredő fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, az esedékességtől számított 90 napon belül teljesíti a hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget."

(2) A Rendelet 1. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E rendeletet - a havi adósságszolgálatnak az 5. §-ban foglaltak szerinti megállapítása során történő beszámítás kivételével - nem kell alkalmazni)

"m) az ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelszerződés módosításakor, ha ezáltal a hiteltartozás összege nem növekszik, és a módosítás eredményeképp

ma) a hitel a futamidő végéig rögzített hitelkamattal rendelkező hitel lesz,

mb) a kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal rendelkező hitel esetében a hitel módosítást követő kamatperiódusának hossza a módosítást megelőzően érvényes kamatperiódus hosszánál hosszabb lesz, vagy a módosítást követően hátralévő futamidőnél nem lesz rövidebb,

mc) a változó hitelkamattal rendelkező hitel esetében a hitel hosszabb futamidejű referenciakamathoz kötött változó hitelkamattal rendelkező vagy kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal rendelkező hitel lesz."

(3) A Rendelet 1. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) az új hitel

ca) változó hitelkamattal rendelkezik, és a kiváltott hitel azonos vagy rövidebb futamidejű referenciakamathoz kötött változó hitelkamattal rendelkező hitel,

cb) kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal rendelkezik, és a kiváltott hitel változó hitelkamattal rendelkező hitel,

cc) kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal rendelkezik, és kamatperiódusának hossza nem rövidebb a kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal rendelkező kiváltott hitel kamatperiódusának hosszánál,

cd) a futamidő végéig rögzített hitelkamattal rendelkező hitel."

2. § (1) A Rendelet 2. § 6. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában

havi törlesztőrészlet:)

"c) az igénybe vett visszatérítendő, hazai vagy uniós költségvetési forrású támogatás után az ügyfél által visszatérítendő pénzösszeg egy hónapra eső része, forintban kifejezve;"

(2) A Rendelet 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"9. igazolt havi nettó jövedelem: az ügyfélnek egy naptári hónapra vonatkozó rendszeres,

a) a munkáltató, az állami adóhatóság, a magyar vagy valamely külföldi állam ellátást folyósító szerve 12 hónapnál nem régebben, papír alapon vagy elektronikus úton kiállított igazolása (ideértve az állami adóhatóság által kiállított keresetkimutatást is) alapján meghatározható nettó jövedelmei összessége, amelyek után a felmerülő közterhek levonásra, megfizetésre kerültek,

b) az ügyfél nyilatkozata és az átutalási megbízás jogcímét (ideértve az átutalás "Közlemény" rovatában egyértelműen feltüntetett jogcímet is) tartalmazó, 12 hónapnál nem régebbi időszakra vonatkozó fizetési számlakivonat (ideértve az ügyfél számlavezetője, számlainformációs szolgáltatója által elektronikus úton megküldött kivonatot is) alapján az ügyfél fizetési számláján jóváírt bére, nyugdíja, továbbá egyéb, a magyar vagy külföldi állam által folyósított ellátás összege, amelyek után a felmerülő közterhek - az ügyfél tudomása szerint -levonásra, megfizetésre kerültek,

c) a bíróságnak a megállapításról vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján a házastársi tartásdíja, élettársi tartásdíja, valamint az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet végző szervezet által kiállított nyilatkozattal igazolt járadéka,

d) a termőföld öt évet elérő időtartamra való haszonbérbe adásából származó, a mezőgazdasági igazgatási szerv által hozott határozat, vagy e szerv záradékával ellátott szerződés alapján megállapítható jövedelme, amely után a felmerülő közterhek levonásra, megfizetésre kerültek,

e) az a)-d) alpont szerinti, forinttól eltérő pénznemű jövedelmének a Magyar Nemzeti Bank által a havi adósságszolgálat számítását megelőző második munkanapon közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján forintban kifejezett értéke;"

(3) A Rendelet 2. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:

"16. vállalkozó természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő."

3. § A Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az ügyfél összes - akár az ügyfél nyilatkozata, akár azon hitelinformációs rendszer lekérdezése alapján, amelyhez a hitelnyújtó csatlakozott vagy amelynek tagja - ismert, ugyanazon vagy bármely más hitelnyújtóval szemben fennálló hiteltartozása után fizetendő rendszeres havi törlesztőrészletet beszámítja. Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a hitelnyújtó az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének. Amennyiben az ügyfél visszatérítendő, hazai vagy uniós költségvetési forrású támogatást vett igénybe, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az ebből eredő havi törlesztőrészletet is beszámítja."

4. § A Rendelet 6. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint négyszázezer forint, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén nem haladhatja meg

a) forinthitel nyújtása esetén

aa) legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén az 50%-ot,

ab) legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén a 35%-ot,

ac) 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén a 25%-ot,

b) euróhitel, euróalapú hitel nyújtása esetén

ba) legalább 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 25%-ot,

bb) 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén a 15%-ot,

c) a b) pontban szabályozottól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén

ca) legalább 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 10%-ot,

cb) 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén az 5%-ot.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a négyszázezer forintot, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén nem haladhatja meg

a) forinthitel nyújtása esetén

aa) legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 60%-ot,

ab) legalább 5 éves, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén a 40%-ot,

ac) 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén a 30%-ot,

b) euróhitel, euróalapú hitel nyújtása esetén

ba) legalább 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 30%-ot,

bb) 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén a 20%-ot,

c) a b) pontban szabályozottól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén

ca) legalább 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén a 15%-ot,

cb) 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy változó hitelkamat esetén a 10%-ot.

(5) A (3) és a (4) bekezdés alkalmazása során

a) a hitelnyújtó attól függően alkalmazza valamely alpontot az állami kamattámogatás igénybevétele mellett, az állami kamattámogatási időszakot

aa) nem meghaladó futamidőre folyósított hitelek esetén, hogy a kamattámogatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az ügyfél által fizetendő kamat változó, kamatperiódusokban vagy a futamidő végéig rögzítettnek tekinthető, és kamatperiódusban rögzítettnek tekinthető hitelkamat esetén milyen hosszú a kamatperiódus,

ab) meghaladó futamidőre folyósított hitelek esetén, hogy az állami kamattámogatási időszakot követő időszakban a hitel változó, kamatperiódusokban vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamattal, és kamatperiódusban rögzített hitelkamat esetén milyen hosszú kamatperiódussal rendelkezik,

b) a hitelnyújtó olyan hitel esetén, amely több kamatperiódusra osztható, az utolsó, a hátralévő futamidőre figyelemmel meghatározott rövidebb kamatperiódust figyelmen kívül hagyja,

c) a hitelnyújtó az olyan hitelt, amely a futamidő alatt

ca) eltérő kamatperiódusokat alkalmaz, a b) pontban meghatározott utolsó kamatperiódus figyelmen kívül hagyásával a futamidő alatt alkalmazandó legrövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamattal rendelkező,

cb) a szerződésben meghatározott időszakban, időszakokban változó hitelkamattal rendelkező hitellé válhat, változó hitelkamattal rendelkező

hitelnek tekinti,

d) azon hitelre, amely 5 évnél rövidebb kamatperiódusban rögzített hitelkamattal vagy változó hitelkamattal rendelkezik, és a szerződés a hitelkamat lehetséges mértéke tekintetében a szerződés megkötésekor érvényes kamatot legfeljebb 3 százalékponttal meghaladó maximumot állapít meg, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg

da) forinthitel nyújtása esetén az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelmétől függően a (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában, illetve a (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában rögzített értéket,

db) forinttól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelmétől és a hitel pénznemétől függően a (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában, a (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában vagy c) pont cb) alpontjában rögzített értéket."

5. § A Rendelet 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e rendeletnek a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról szóló 29/2018. (VIII. 21.) MNB rendelettel megállapított rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben kizárólag a havi adósságszolgálatnak az 5. §-ban foglaltak szerinti megállapítása során történő beszámítás során kell alkalmazni."

6. § A Rendelet

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "fogyasztóval" szövegrész helyébe a "természetes személlyel" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a "fogyasztónak" szövegrész helyébe a "természetes személynek" szöveg, a "fogyasztót" szövegrész helyébe a "természetes személyt" szöveg, a "közeli hozzátartozói, élettársi" szövegrész helyébe a "hozzátartozói" szöveg,

c) 1. § (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdés b) pontjában az "a fogyasztó" szövegrész helyébe az "az ügyfél" szöveg,

d) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a "fogyasztó" szövegrész helyébe az "ügyfél" szöveg,

e) 1. § (4) bekezdés b) pont bc) pontjában a "hitel." szövegrész helyébe a "hitel, és" szöveg,

f) 2. § 15. pontjában a "fogyasztó" szövegrész helyébe a "természetes személy" szöveg,

g) 6. § (1) és (3) bekezdésében a "négyszázezer" szövegrészek helyébe az "ötszázezer" szöveg,

h) 6. § (2) és (4) bekezdésében az "a négyszázezer" szövegrészek helyébe az "az ötszázezer" szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 2. § 4. pontja,

b) 1. § (4) bekezdés a) pontjában az "és" szövegrész.

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2. § (1) és (3) bekezdése, a 3-4. §, a 6. § a)-f) pontja, valamint a 7. § 2018. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 6. § g) és h) pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.

9. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés hatodik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Nagy Márton s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke