2018. évi XXXIX. törvény

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról

1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKHtv.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint látja el az energiastatisztika előállításával kapcsolatos feladatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi adatszolgáltatási tevékenységet."

2. § A MEKHtv. 5/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hivatal az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."

3. § A MEKHtv. I. Fejezete a következő 3/B. alcímmel egészül ki:

"3/B. Közérdekű igényérvényesítés

5/I. § (1) A Hivatal a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvényekben meghatározott feladatkörében pert indíthat a felhasználók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe ütközik és a jogsértő tevékenység a felhasználók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) Ha a jogsértéssel érintett felhasználók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes felhasználók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Hivatal kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyest, illetve szolgáltatót az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi felhasználóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi felhasználóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett felhasználó az általa a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyes, illetve szolgáltató ellen indított perben - kártérítési igény esetén - kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult felhasználóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.

(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Hivatalt, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyest, illetve szolgáltatót meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult felhasználó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult felhasználó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A felhasználó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) Az e § szerinti, a Hivatal általi igényérvényesítés nem érinti a felhasználónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

(8) Az e § szerinti pert a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni."

4. § A MEKHtv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hivatal elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg."

5. § (1) A MEKHtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hivatal által kiszabott bírságból származó bevétel

a) képzési és tudományos-oktatási programoknak,

b) tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének,

c) kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint

d) civil fogyasztóvédelmi szervezeteknek

a támogatására fordítható."

(2) A MEKHtv. 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti bevételek 30%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg."

6. § A MEKHtv.

a) 5/D. § (3) bekezdés b) pontjában az "ellneőrzése" szövegrész helyébe az "ellenőrzése" szöveg,

b) 7. § (3) és (4) bekezdésében a "havi keresete" szövegrész helyébe a "havi illetménye" szöveg,

c) 10. § (4) bekezdésében a "megbízás visszavonása" szövegrész helyébe a "kinevezés módosítása"

d) 12. § a) és b) pontjában az "engedélyes általi" szövegrész helyébe a "felek általi" szöveg,

e) 14. § (1) és (2) bekezdésében a "Hatóság" szövegrész helyébe a "Hivatal" szöveg,

f) 17. § (1) bekezdésében a "Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységi területen működő" szövegrész helyébe a "3. § (2) bekezdése szerinti" szöveg

lép.

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

8. § Az 1. §, a 4-5. § és a 6. § b)-f) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke