2019. évi C. törvény

a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁSTÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet."

2. § Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Tartós befektetési szerződést köthet az (1) bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:

a) a magánalapítvány magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából;

b) a bizalmi vagyonkezelő - a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött - bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából,

azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére e § rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, az e § szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít."

3. § Az Szja tv. a következő 99. §-sal egészül ki:

"99. § (1) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 3. § 17. pont a) alpont ab) pontja, 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja, 18. § (1) bekezdése, 57/A. § (1) bekezdése a 2019. július 28-ától keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 69. § (5) bekezdés b), c) és d) pontja, a 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontja a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(3) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja a hatálybalépését megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(4) Az 1. számú melléklet 8. pont 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontja a 2019. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazható, feltéve, hogy a magánszemély az adómentességre 2009. december 31-éig jogosultságot szerzett a 2009. december 31-ét megelőzően hatályos szabályok szerint."

4. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. § Az Szja tv.

a) 3. § 17. pont a) alpont ab) pontjában az "egyéb szálláshely-szolgáltatási" szövegrész helyébe a "magánszálláshely-szolgáltatási" szöveg,

b) 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "egyéb szálláshely-szolgáltatási" szövegrész helyébe a "magánszálláshely-szolgáltatási" szöveg,

c) 18. § (1) bekezdésében az "egyéb szálláshely-szolgáltatást" szövegrész helyébe a "magánszálláshelyszolgáltatást" szöveg,

d) 57/A. § (1) bekezdésében az "egyéb szálláshely-szolgáltatási" szövegrész helyébe a "magánszálláshelyszolgáltatási" szöveg,

e) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a "(2a) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5) bekezdése" szöveg, c) pontjában a "(4) bekezdés" szövegrész helyébe a "(7) bekezdés" szöveg, d) pontjában a "(4) bekezdés" szövegrészek helyébe a "(7) bekezdés" szöveg,

f) 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontjában az "a jövedelem után a magánszemély által" szövegrész helyébe az "a nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő által saját maga után" szöveg, az "adó" szövegrész helyébe az "adó, kivéve ha a kistermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót" szöveg

lép.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

6. § A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(27) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett."

7. § A Tao. törvény 9. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja - az (1)-(9) bekezdéstől eltérően - az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal."

8. § A Tao. törvény

a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "pénzeszközök birtoklása" szövegrész helyébe a "pénzeszközök átvétele, birtoklása" szöveg,

b) 24/A. § (13a) bekezdésében a "fizetendő adóként" szövegrész helyébe a "fizetendő adóelőlegként, adóként" szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti a Tao. törvény 5. számú melléklet 12. pontja.

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

10. § Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (5) bekezdése.

4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

11. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 25. § (2) bekezdésében az "alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá" szövegrész helyébe az "alkalmaz" szöveg lép.

12. § Hatályát veszti a Katv.

a) 2. § 3. pontjában a "vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja," szövegrész,

b) 3. § záró szövegrészében a "vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot" szövegrész,

c) 26. § (3) bekezdésében a "vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában," szövegrész és az "egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás" szövegrészek.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

13. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 165. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható a 85. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb oktatás nyújtása esetén."

14. § Az Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A számla kötelező adattartalma a következő:

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének]

"dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;"

15. § Az Áfa tv. 257/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a 20. § (5) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 45/A. § (5) bekezdése, 80. § (2) bekezdés b) pontja, 80/A. § (1) bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 192. § (1) bekezdése, 196/G. § (1) bekezdése, 197. § (1) bekezdése, 212/A. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdése, 220. § (1) bekezdése, 224. § (1) bekezdése szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét."

16. § Az Áfa tv. a következő 336. §-sal egészül ki:

"336. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1. napjával történő hatályon kívül helyezése következtében keletkező adóalanyiságához kapcsolódóan - 2020. január 15. napjáig teljesíti az Art. 16. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2) Nyilatkozattétel hiányában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany 2020. január 1. napjától e törvénynek a választás hiányában rá irányadó szabályait alkalmazza."

17. § Az Áfa tv. a következő 337. §-sal egészül ki:

"337. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal kibocsátott, kiállított, 100 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot."

18. § Az Áfa tv. a következő 338. §-sal egészül ki:

"338. § (1) E törvény 10. számú melléklete 2020. június 30. napján hatályos 1-4., 12-13. pontjait kell alkalmazni azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását.

(2) E törvény 10. számú melléklete 2020. június 30. napján hatályos 5. és 7-8. pontját kell alkalmazni a 2020. július 1. napja előtt kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén. E törvény 10. számú melléklete 2020. június 30. napján hatályos 6. pontját kell alkalmazni a 2020. július 1. napja előtt kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén."

19. § Az Áfa tv. a következő 339. §-sal egészül ki:

"339. § E törvény 10. számú melléklete 2020. december 31. napján hatályos 1. és 2. pontját kell alkalmazni a 2020. június 30-át követően, de 2021. január 1. napja előtt kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén."

20. § Az Áfa tv.

1. 163. § (2) bekezdés c) pontjában a "15 napon belüli" szövegrész helyébe a "8 napon belüli",

2. 165. § (1) bekezdés a) pontjában a "85. § (1) bekezdés és 86. § (1) bekezdése szerint" szövegrész helyébe a "85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontja és a 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontja szerint"

szöveg lép.

21. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

22. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

6. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

23. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal

egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"17a. étrend-kiegészítő: az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ekként meghatározott és forgalomba hozatalra bejelentett (beleértve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában fogalomban lévő termék első bejelentésének a rendelet szerinti belföldi benyújtását is) termék;"

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 7. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan ellenőrzött energiatermék:)

"b) - az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével - a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11, 2710 12 15,

2710 12 31-2710 19 25, 2710 19 31-2710 19 67 és a 2710 20 11-2710 20 38 KN-kód szerinti termék,"

(3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

"17. fűtőolaj: a 2710 19 62-2710 19 67 és a 2710 20 32-2710 20 38 KN-kód szerinti termék;"

(4) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

"21. párlat: a - nyers párlat kivételével - 2208 20 19, 2208 20 28, - az armagnac kivételével - 2208 20 69, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, - a calvados kivételével - 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;"

24. § A Jöt. 19. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve)

"k) az adózott jövedéki termék felhasználásával előállított étrend-kiegészítőt."

25. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható

a)

"ac) szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel - kivéve a 3. § (1) bekezdés 17a. pontja és (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti terméket -, valamint"

[a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység - ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak -, továbbá - az adóraktár engedélyesét kivéve - üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,]

26. § A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve)

"k) az étrend-kiegészítőt."

27. § A Jöt. 150. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

"(24) A 19. § (1) bekezdés k) pontja, a 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 74. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést az e bekezdés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell."

III. FEJEZET

HELYI ADÓK

7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

28. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra."

29. § A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével."

30. § A Htv. 40/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önkormányzat rendelete - valamennyi vállalkozóra azonos feltételekkel - határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját."

31. § A Htv. VI. fejezete a következő 51/J. §-sal egészül ki:

"51/J. § (1) 2019. december 31-én az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a helyi iparűzési adóalapját a 2019. évben kezdődő adóévre a 2019. december 31-én hatályos 39/B. § (1) bekezdése szerint is megállapíthatja.

(2) Nem kell a 41. § (9) bekezdés rendelkezését alkalmaznia a 2019-ben kezdődő adóévben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (11) bekezdése szerinti szervezetnek."

32. § A Htv. 39/B. § (10) bekezdésében az "az (1)-(2)" szövegrész helyébe a "a (2)" szöveg lép.

33. § Hatályát veszti a Htv.

a) 39/B. § (1) bekezdése

b) 39/B. § (11) bekezdése

c) 39/B. § (13) bekezdése

d) 52. § 39. pontja.

IV. FEJEZET

ILLETÉKEK

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

34. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) "A bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettsége" című alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A bizalmi vagyonkezelés keretében történő és a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzés illetékkötelezettsége

17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő), továbbá a vagyonkezelő alapítványnak (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: szerződés), továbbá a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott alapítói vagyonrendelés (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) keretében történő vagyonszerzése - ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában megvalósuló vagyonszerzést is -, kivéve a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.

(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől, alapítótól szerezte volna. Ha a szerződés, alapítói vagyonrendelés a szerződéskötést, alapítói vagyonrendelést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett vagy az alapító és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő, alapító általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő, alapító kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.

(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik."

35. § Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"u) vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket;"

V. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

9. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

36. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Nem terheli szociális hozzájárulási adó azt a jövedelmet, amely az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2019. december 31-én hatályos 18. § (4) bekezdése alapján mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól."

37. § A Szocho tv. a következő 36/B. §-sal egészül ki:

"36/B. § A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 9. § (11) bekezdés a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható."

38. § A Szocho tv. 9. § (5) bekezdésében az "a nem eva adóalany egyéni vállalkozó" szövegrész helyébe a "az egyéni vállalkozó" szöveg lép.

39. § Hatályát veszti a Szocho tv.

1. 1. § (7) bekezdése,

2. 6. § (2)-(5) bekezdése,

3. 20. §-a,

4. 24. §-ában a "vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény" szövegrész.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

40. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs."

41. § Az Art. 131. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a felügyeleti szolgáltatót a naplóállomány adatairól, ha a tájékoztatás az automataberendezés és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti - felügyeleti szolgáltató rendszere útján megvalósuló - kommunikáció fenntartásával, az automataberendezés által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő technikai probléma elhárítása érdekében, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges."

42. § Az Art. a következő 264/A. §-sal egészül ki:

"264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]

Az állami adó- és vámhatóság az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés e) pontja szerinti feltétel ellenőrzése érdekében a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget."

43. § Az Art. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"267. § [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]

(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon - érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel megállapította, ezt a tényt az érintett foglalkoztatottak tudomására hozza. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában."

44. § Az Art. a következő 274/E. §-al egészül ki:

"274/E. § [A 2019. adóévi társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezés]

A Tao tv. 29/A. § (82) bekezdését alkalmazó adózó az adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó fizetési bevallási kötelezettségét a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti. Ha az adózó negyedéves előlegfizetésre kötelezett, úgy az utolsó negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti."

45. § Az Art. a következő 274/F. §-al egészül ki:

"274/F. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseihez] E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 113/A. § és a 113/B. § szerinti rendelkezéseit első alkalommal a 2020. március 1-jét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni."

46. § Az Art.

1. 132. § (12) bekezdésében az "A (7) bekezdés" szövegrész helyébe az "A (10) bekezdés" szöveg,

2. 199. § (2) bekezdésében az "egészségügyi hozzájárulás-fizetési" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó-fizetési" szöveg,

3. 3. melléklet I./Általános rendelkezések 4. alpontjában az "egészségügyi hozzájárulást" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adót" szöveg

lép.

47. § (1) Hatályát veszti az Art. 235. § szakaszcímében az "élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző" szövegrész.

(2) Hatályukat vesztik az Art. 2. melléklet I. pont A alpont 1. pontjában az "az egészségügyi hozzájárulásáról," szövegrészek.

11. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

48. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 136. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"g) az ügyintézési határidőre és az adóhatóság előtti képviseletre vonatkozó részletes szabályokat."

VII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

49. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 152. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza)

"e) a kötelezettségvállalás kezdő időpontjára, illetve határozott idejű kötelezettségvállalás esetén annak kezdő és végső időpontja közötti időtartamra, azaz az érvényességi idejére vonatkozó esetleges hivatkozást,"

(2) A Vámtv. 152. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza)

"g) a 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összefüggésben a lejárati időpontra vonatkozó hivatkozást, abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás csak Magyarország területére szól és tárgyi hatálya az árutovábbítási eljárásra nem terjed ki,"

50. § (1) A Vámtv. 212. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtására, a nyilvántartás vezetésének szabályaira, a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére, valamint a kreditpont minősítési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vámtv. 212. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"e) a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, és a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait, valamint a hatósági vizsga és a vizsgabizottság díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat" (rendeletben állapítsa meg.)

51. § A Vámtv. 213. § (1) bekezdése az alábbi 20. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"20. a vámtanácsadói, illetve vámügynöki nyilvántartásba való felvételért, a vámtanácsadói, illetve vámügynöki igazolvány pótlásáért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért és a kérelemre történő nyilvántartásból való törlésért, valamint a kreditpont-minősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét," (rendeletben állapítsa meg.)

52. § A Vámtv.

a) 34. § (1) bekezdésében a "Más tagállamban" szövegrész helyébe az "Az Európai Unió más tagállamában" szöveg,

b) 155/A. § (6) bekezdésében az "akkor az (2)-(5) bekezdéstől eltérően a biztosítékot felszabadítása" szövegrész helyébe az "akkor a (2)-(5) bekezdéstől eltérően a biztosíték felszabadítása" szöveg

lép.

53. § Hatályát veszti a Vámtv. 213. § (1) bekezdés 21. pontja.

VIII. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

54. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 16/F. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(7) A nyilatkozattevő személyének (6) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.

(8) A (6) bekezdéstől eltérően a kinevezés, a hivatásos állományba való felvétel és annak elfogadása, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása, a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható."

55. § A NAV tv. 16/G. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje."

56. § A NAV tv. 16/G. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az írásbeli jognyilatkozatokat a kormánytisztviselők, ügykezelők és pénzügyőrök esetében a 16/F. § (6) és (8) bekezdése szerint kell kiadmányozni. Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1) bekezdés, valamint a (9)-(12) bekezdés szerint kell kézbesíteni.

(9) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában, valamint 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (11) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ügyfél alatt a kormánytisztviselőt, ügykezelőt és pénzügyőrt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt pedig a NAV szervet kell érteni.

(10) A kormánytisztviselő, ügykezelő és a pénzügyőr köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A kormánytisztviselő, ügykezelő és a pénzügyőr e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kinevezését, illetve a hivatásos állományba való felvételt követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

(11) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítésről szóló igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.

(12) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A címzettel a papíralapú kiadmányt kell közölni."

57. § A NAV tv. 18. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A Kttv. 39. § (7) bekezdése szerinti megfelelési kötelezettséget azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kormánytisztviselő a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alá kerül, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani. Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat."

58. § A NAV tv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:

"103/B. § (1) A 2019. december 31-én kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő és ügykezelő, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban álló pénzügyőr köteles a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 16/G. § (10) bekezdése szerinti szolgáltatással 2020. január 1. napjától rendelkezni.

(2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 16/F-16/G. §-ban meghatározott elektronikus dokumentumokra vonatkozó szabályokat olyan okiratok vonatkozásában, amelyek érvényességéhez nem szükséges a foglalkoztatott jognyilatkozata, 2020. március 31. napjától, amelyek érvényességéhez a foglalkoztatott jognyilatkozata szükséges, 2021. január 1. napjától kell alkalmazni."

59. § Hatályát veszti a NAV tv. 19/G. § (3) bekezdése.

60. § A NAV tv. 3. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

IX. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

14. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

61. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)

"g) a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékkal szemben, ha a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával."

62. § Az Szt. 38. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell átvezetni, amennyiben a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) a pótbefizetésből származó követeléséről lemond, a lemondás időpontjával."

63. § Az Szt. 136. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény előírásai alapján, a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltárt a 136-141. § szerint állították-e össze. Az átalakulás számviteli bizonylata a vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár."

64. § Az Szt. 139. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza:)

"e) a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond."

65. § Az Szt. 177. §-a a következő (79) és (80) bekezdéssel egészül ki:

"(79) E törvénynek a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 37. § (1) bekezdés g) pontját, 38. § (11) bekezdését, 80. § (2) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 139. § (2) bekezdés e) pontját először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(80) E törvénynek a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénnyel megállapított 37. § (1) bekezdés g) pontját, 38. § (11) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 139. § (2) bekezdés e) pontját a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."

66. § Az Szt.

1. 2/A. § (2)-(4) bekezdésében az "Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó" szövegrész helyébe az "A kisadózó" szöveg,

2. 35. § (4) bekezdésében a "bejegyzés időpontjával" szövegrész helyébe a "bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával" szöveg,

3. 80. § (2) bekezdésében a "100 ezer forint" szövegrész helyébe a "200 ezer forint" szöveg,

4. 114/B. § (4) bekezdés e) pontjában a "javára vagy terhére elszámolt összegek," szövegrész helyébe a "javára vagy terhére elszámolt összegek [ideértve a kapott pótbefizetés azon összegét is, amely esetében a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemondott]," szöveg,

5. 141. § (3) bekezdésében az "az átalakulás időpontjával" szövegrész helyébe az "az átalakulás (beolvadás, kiválás) napját követő nappal" szöveg,

6. 144. §-ában a "136-143." szövegrész helyébe a "136-141." szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti az Szt.

1. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az "az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve" szövegrész,

2. 2/A. § (5) bekezdésében az "az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve" szövegrészek,

3. 11. § (2) bekezdésében a "valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti," szövegrész,

4. 87. § (2) bekezdésében az "az egyszerűsített vállalkozói adó," szövegrész,

5. 141. § (2) bekezdésében az "és 142-143." szövegrész.

15. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

68. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/E. § (1) Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság minősül illetékes hatóságnak.

(2) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolással vagy engedéllyel kapcsolatos eljárás, a minősítési eljárás, a bank könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárás, a 117. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott közfelügyeleti hatóság egyetértéséhez kapcsolódó eljárások, a minőségellenőrzési eljárás, a rendkívüli minőségellenőrzési eljárás, a 172/A. § szerinti fellebbezési eljárás, a 189. § (1) bekezdés szerinti eljárások, a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás és a kamara feletti közfelügyeleti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint az eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat és az eljárással összefüggésben keletkezett adatokat.

(3) A közfelügyeleti hatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárásokkal összefüggésben kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig tartja nyilván, amelyben a (2) bekezdés szerinti eljárás lezárásra került."

69. § A Kkt. 9/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek."

70. § A Kkt. 9/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közfelügyeleti hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás megadásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."

71. § A Kkt. 9/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közfelügyeleti hatóság a 9/G. § (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás visszavonásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."

72. § (1) A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)

"r) a 11. § (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozói jogviszony fennállása,

s) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések."

(2) A Kkt. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kamara az újonnan nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét a kamara lapjában közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek. A kamara a nyilvántartásból töröltek nyilvántartási számát, nevét és a kamarai tagság megszűnésének időpontját a kamara lapjában és a kamara holnapján közzéteszi."

73. § A Kkt. III. Fejezete a következő 35/B. §-sal egészül ki:

"35/B. § A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."

74. § A Kkt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdése szerinti engedély visszavonásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."

75. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)

"r) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések."

76. § A Kkt. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bizottság éves munkaterv és éves minőségellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét. A terveket, valamint a végrehajtásukról szóló beszámolókat azok elfogadásától számított nyolc napon belül a kamara honlapján nyilvánosságra hozza. A bizottság az éves minőségellenőrzési terv végrehajtásáról szóló beszámoló mellékletében anonimizált módon közzéteszi a minőségellenőrzési eljárások eredményét és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott szankciókat."

77. § (1) A Kkt. 172. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)

"f) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a kamara honlapján."

(2) A Kkt. 172. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:

a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).

(7) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (6) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet."

78. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)

"h) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a közfelügyeleti hatóság által az Egységes Kormányzati Portálon."

(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés h) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év."

(3) A Kkt. 173/C. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A (7) bekezdés e) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:

a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).

(16) A közfelügyeleti hatóság a kamarai tag könyvvizsgálót a (15) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a közfelügyeleti hatóság a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet."

79. § A Kkt. 177. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:

a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).

(3c) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (3b) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet."

80. § A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a minőségellenőrzés során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre. A közfelügyeleti hatóság a beszámoló mellékletében anonimizált módon közzéteszi a minőségellenőrzési eljárások eredményét és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott szankciókat."

81. § (1) A Kkt. 196. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a következő intézkedések alkalmazhatók:]

"j) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a közfelügyeleti hatóság által az Egységes Kormányzati Portálon."

(2) A Kkt. 196. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év."

82. § A Kkt.

1. 44. § (3) bekezdésében az "l) és m)" szövegrész helyébe az "l), m) és r)" szöveg,

2. 97. § (4a) bekezdésében a "legalább" szövegrész helyébe a "legfeljebb" szöveg,

3. 177. § (2) bekezdésében az "évében esedékes éves kamarai tagdíj" szövegrész helyébe az "évében esedékes éves kamarai tagdíj - ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves kamarai tagdíj -" szöveg, az "évében esedékes éves hozzájárulási díj" szövegrész helyébe az "évében esedékes éves hozzájárulási díj - ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves hozzájárulási díj -" szöveg

lép.

83. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 41. § (7) bekezdésében az "- az (1) bekezdés d) pont kivételével -" szövegrész,

2. 172. § (4) bekezdés c) pontjában a " , például a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve" szövegrész,

3. 173/C. § (7c) bekezdés c) pontjában a "(különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve)" szövegrész,

4. 177. § (3a) bekezdés c) pontjában a " , különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve" szövegrész.

X. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

16. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása

84. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 8. § (2) bekezdése.

85. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 251. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A 8. § (1) bekezdése és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba."

17. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény módosítása

86. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 2. §-ának a Tao. törvény 16/A. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a "b)-d)" szövegrész helyett a "b)-c)" szöveggel lép hatályba.

87. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 48. §-a.

88. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az 1. §-3. §, a 7. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § 2-6. pontja, a 13. §-15. §, a 17. §-19. §, a 29. §, a 32. §-37. §, a 40. §, a 41. §, a 43. § 4. és 5. pontja, a 44. §, a 45. §, a 46. § 1., 2. és 4-6. pontja, a 47. §, az 51. §, az 53. §, az 57. §-61. §, a 65. §, az 1. és a 2. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba."

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatályba léptető rendelkezések

89. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 9-12. §, a 23. § (2)-(4) bekezdése, a 28. §-30. §, a 32. §-35. §, a 38. §-43. §, a 46. §-62. §, a 64. §, a 65. §, a 66. § 1. és 3-4. pontja, a 67. § 1-4. pontja, a 69. § és a 4. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. §, a 14. §, a 17. §, a 18. §, a 20. §, a 21. § és a 2. melléklet 2020. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 19. §, a 22. § és a 3. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

90. § (1) A 76. §-81. § az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 86. § a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2019. évi C. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pontja a következő 6.3. alponttal egészül ki:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

"6.3. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben előírt, a kár megelőzését szolgáló vadászaton (ideértve különösen a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási tervnek a törvényben meghatározott vadakra vonatkozó részének teljesítését szolgáló vadászatot és az idényen kívüli állományszabályozó vadászatot) a vadászatra jogosult által vadászati joga gyakorlása keretében a vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, átadott termék;"

2. melléklet a 2019. évi C. törvényhez

"10. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

Összesítő jelentés

Számla kiállítása, -kibocsátása

1. Az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.

2. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla 169. § szerinti, számlával egy tekintet alá eső okirat 170. § szerinti adattartalmáról köteles adatot szolgáltatni az adóalany.

3. Amennyiben a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlában vagy számlával egy tekintet alá eső okiratban az áthárított adó összege az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, az adóalany a számla kibocsátását követő naptári napon belül, egyéb esetben a kibocsátást követő négy naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni.

4. A számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon teljesít adatszolgáltatást a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról.

5. Amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 59. § szerinti előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot.

6. Az 1-5. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.

7. Az 1-5. pont szerinti adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

8. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöli azon személyt, akinek az elektronikus felületen szolgáltatott adatokhoz hozzáférési lehetőséget ad.

Számla befogadása

9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának a 9. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.

11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot.

12. A 9-10. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében a 9-10. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.

14. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén a 9-10. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít."

3. melléklet a 2019. évi C. törvényhez

Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.

2. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával adóalany részére kibocsátott számla 169. § szerinti, számlával egy tekintet alá eső okirat 170. § szerinti adattartalmáról köteles adatot szolgáltatni az adóalany. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére."

4. melléklet a 2019. évi C. törvényhez

"3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök illetménye

"