32006L0043[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve ( 2006. május 17. ) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/43/EK IRÁNYELVE

(2006. május 17.)

az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv az éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat, valamint az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának szabályait állapítja meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat": az éves pénzügyi kimutatások, illetve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata, amennyiben azt:

a) az uniós jog írja elő;

b) a kisvállalkozások tekintetében nemzeti jog írja elő;

c) önkéntesen végzik el kisvállalkozások kérelmére, és amely a b) pont szerinti könyvvizsgálatra vonatkozóakkal egyenértékű nemzeti jogi követelményeket teljesít, feltéve, hogy a nemzeti jog az ilyen könyvvizsgálatokat jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak minősíti;

2. "jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló" az a természetes személy, akit valamely tagállam illetékes hatóságai jóváhagynak ezen irányelvvel összhangban jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzése és adott esetben fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából;

3. "könyvvizsgáló cég": olyan jogi személy vagy egyéb szervezet - függetlenül annak társasági formájától -, amely ezen irányelvvel összhangban jóváhagyást kap valamely tagállam illetékes hatóságaitól jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzésére és adott esetben fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására;

4. "harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet": olyan szervezet - függetlenül annak társasági formájától -, amely valamely harmadik országban bejegyzett társaság éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végzi, vagy adott esetben ilyen társaság fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújt, kivéve az olyan szervezeteket, amelyek könyvvizsgáló cégként valamely tagállamban való nyilvántartásba vételére a 3. cikkel összhangban kapott jóváhagyás eredményeként került sor;

5. "harmadik országbeli könyvvizsgáló": olyan természetes személy, aki valamely harmadik országban bejegyzett társaság éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végzi, vagy adott esetben ilyen társaság fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújt, azon személyek kivételével, akiknek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként valamely tagállamban való nyilvántartásba vételére a 3. és a 44. cikkel összhangban kapott jóváhagyás eredményeként került sor;

6. "csoportkönyvvizsgáló": azon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek), aki(k), illetve amely(ek) az összevont éves beszámolók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végzi(k), vagy adott esetben az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújt(anak);

7. "hálózat": az a nagyobb kiterjedésű struktúra,

- amelynek célja olyan együttműködés, amelyhez jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tartozik, valamint

- amelynek célja egyértelműen a profit vagy a költségek megosztása, vagy amely közös tulajdonban osztozik, közös irányítással vagy vezetéssel, közös minőségellenőrzési politikával és eljárásokkal, közös üzletstratégiával rendelkezik, közös márkanevet használ, vagy megosztja a szakmai erőforrások meghatározó részét;

8. "könyvvizsgáló cég kapcsolt vállalkozása": bármely vállalkozás - függetlenül társasági formájától -, amely a könyvvizsgáló céghez közös tulajdon, ellenőrzés vagy irányítás révén kapcsolódik;

9. "könyvvizsgálói jelentés": a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által készített, a 78/660/EGK irányelv 51a. cikkében és a 83/349/EGK irányelv 37. cikkében említett jelentés;

10. "illetékes hatóságok": azon, jogszabály által kijelölt hatóságok, amelyek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek szabályozásáért és/vagy felügyeletéért, vagy e feladatok meghatározott vonatkozásaiért felelősek; amennyiben valamely cikk szövege "illetékes hatóság"-ra hivatkozik, az mindig az adott cikkben említett feladatokért felelős hatóságra való hivatkozásként értelmezendő;

12. "nemzetközi számviteli standardok": a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS), a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és a kapcsolódó Értelmezések (SIC-IFRIC értelmezések), e standardok és a kapcsolódó értelmezések későbbi módosításai, és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által a jövőben kiadandó és elfogadandó standardok és kapcsolódó értelmezések;

13. "közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek":

a) azok a valamely tagállami jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek átruházható értékpapírjai valamely tagállam szabályozott piacán bevezetésre kerültek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében;

b) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, az említett irányelv 2. cikkében említett hitelintézetek kivételével;

c) a 91/674/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti biztosítóintézetek; vagy

d) a tagállamok által közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek nyilvánított szervezetek, például olyan vállalkozások, amelyek a tevékenységük jellege, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt a közérdek szempontjából jelentősek;

14. "szövetkezet": az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 1. cikkében meghatározott európai szövetkezet, vagy bármilyen más szövetkezet, amely tekintetében a közösségi jog előírja a jog szerinti könyvvizsgálatot, mint amilyenek a 2000/12/EK irányelv 1. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek és a 91/674/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésének értelmében vett biztosítóintézetek;

15. "nem gyakorló szakember": bármely olyan természetes személy, aki a nyilvános felügyeleti rendszer irányításában való részvétele során, valamint az e részvételt közvetlenül megelőző három év során nem végzett jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, nem rendelkezett szavazati joggal könyvvizsgáló cégben, nem volt tagja könyvvizsgáló cég irányító, ügyvezető vagy felügyelő testületének, és nem állt alkalmazásban vagy bármilyen más kapcsolatban könyvvizsgáló céggel;

16. "fő könyvvizsgáló partner":

a) az a jog szerinti könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég meghatározott könyvvizsgálói megbízatás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében elvégzendő jog szerinti könyvvizsgálat elsőrendű felelőseként jelölt ki; vagy

b) csoportkönyvvizsgálat esetében legalább az a jog szerinti könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésének elsőrendű felelőseként jelölt ki, és az a jog szerinti könyvvizsgáló, akit a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelősként jelöltek ki; vagy

c) az a jog szerinti könyvvizsgáló, aki aláírja a könyvvizsgálói jelentést;

16a. "fő fenntarthatósági partner(ek)":

a) az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(ke)t a könyvvizsgáló cég egy adott fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében készítendő, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőse(i)ként jelölt ki; vagy

b) összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény esetében legalább az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(ke)t a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőse(i)ként jelölt ki, és az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(ke)t a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelős(ök)ként jelölt ki; vagy

c) az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(k) aláírja(aláírják) a 28a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést;

17. "középvállalkozások": a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozások;

18. "kisvállalkozások": a 2013/34/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (2) bekezdésében említett vállalkozások;

19. "székhely, illetve lakóhely szerinti tagállam": az a tagállam, amelyben egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy egy könyvvizsgáló céget a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagynak;

20. "fogadó tagállam": az a tagállam, amelyben a székhelye, illetve lakóhelye szerinti tagállamban jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló a 14. cikk szerinti jóváhagyását kéri, vagy az a tagállam, amelyben a székhelye, illetve lakóhelye szerinti tagállamban jóváhagyott könyvvizsgáló cég a 3a. cikk szerinti nyilvántartásba vételét kéri, illetve amelyben a 3a. cikknek megfelelően nyilvántartásba veszik;

21. "fenntarthatósági beszámolás": a 2013/34/EU irányelv 18. cikkének 2. pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolás;

22. "fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság": olyan eljárások végzése, amelyek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjával és 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban adott vélemény készítését eredményezik;

23. "független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató": a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység végzése céljából a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 4 ) megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.

II. FEJEZET

JÓVÁHAGYÁS, FOLYAMATOS KÉPZÉS ÉS KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS

3. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyása

(1) Jog szerinti könyvvizsgálatot kizárólag a jog szerinti könyvvizsgálatot előíró tagállam által jóváhagyott jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek végezhetnek.

(2) Mindegyik tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot, amely a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért felel.

(3) A 11. cikk sérelme nélkül a tagállamok illetékes hatóságai csak azokat a természetes személyeket hagyhatják jóvá jog szerinti könyvvizsgálóként, akik eleget tesznek legalább a 4. és a 6-10. cikkben meghatározott feltételeknek.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai könyvvizsgáló cégként csak azokat a jogalanyokat hagyhatják jóvá, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a cég nevében jog szerinti könyvvizsgálatot végző természetes személyek meg kell, hogy feleljenek legalább a 4. és a 6-12. cikkben előírt feltételeknek, és az adott tagállamban is jog szerinti könyvvizsgálóként jóváhagyott személyek kell, hogy legyenek;

b) a szervezetben a szavazati jogok többségével a tagállamok valamelyikében jóváhagyott könyvvizsgáló cégek vagy olyan természetes személyek kell, hogy rendelkezzenek, akik megfelelnek legalább a 4. és a 6-12. cikkben előírt feltételeknek. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ilyen természetes személyek a tagállamok valamelyikében szintén jóváhagyott személyek kell, hogy legyenek. A 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok és hasonló szervezetek, illetve a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok és hasonló szervezetek leányvállalatai vagy jogutódjai jogszabályban előírt könyvvizsgálatának céljára a tagállamok a szavazati jogokkal kapcsolatban egyéb konkrét rendelkezéseket is megállapíthatnak;

c) a jogalany ügyviteli vagy igazgatási szerve tagjai legfeljebb 75 %-os többségét valamely tagállamban jóváhagyott könyvvizsgáló cégek vagy legalább a 4. és a 6-12. cikkben előírt feltételeknek megfelelő természetes személyek kell, hogy alkossák. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ilyen természetes személyek a tagállamok valamelyikében szintén jóváhagyott személyek kell, hogy legyenek. Amennyiben az ügyviteli vagy igazgatási szervnek legfeljebb két tagja van, e tagok egyikének legalább meg kell felelnie az e pontban meghatározott feltételeknek;

d) a cég meg kell, hogy feleljen a 4. cikkben megszabott feltételnek.

A tagállamok további feltételeket csak a c) ponttal kapcsolatban állapíthatnak meg. E feltételeknek arányban kell állniuk a kitűzött célokkal, és nem haladhatják meg a szigorúan szükséges mértéket.

3a. cikk

A könyvvizsgáló cégek elismerése

(1) A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az a könyvvizsgáló cég, amely valamely tagállamban jóváhagyással rendelkezik, abban az esetben jogosult jogszabályban előírt könyvvizsgálatot folytatni egy másik tagállamban, ha a könyvvizsgáló cég nevében a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző fő könyvvizsgáló partner a fogadó tagállamban megfelel a 3. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) Az a könyvvizsgáló cég, amely a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kíván jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végezni, a fogadó tagállam illetékes hatóságánál köteles nyilvántartásba vételét kérni a 15. és 17. cikknek megfelelően.

(3) A fogadó tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba veszi a könyvvizsgáló céget, ha meggyőződött arról, hogy a könyvvizsgáló céget a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette. Amennyiben a fogadó tagállam a könyvvizsgáló cégnek a székhelye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítványra szándékozik hagyatkozni, a fogadó tagállam illetékes hatósága előírhatja, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított tanúsítvány nem lehet három hónapnál régebbi. A fogadó tagállam illetékes hatósága értesíti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a könyvvizsgáló cég nyilvántartásba vételéről.

4. cikk

Jó hírnév

A tagállam illetékes hatóságai csak jó hírnévvel rendelkező természetes személyt vagy céget hagyhatnak jóvá.

5. cikk

A jóváhagyás visszavonása

(1) Vissza kell vonni a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég jóváhagyását, ha ezen személy vagy cég jó hírneve jelentősen sérült. A tagállamok mindazonáltal megállapíthatnak egy ésszerű határidőt, amelyen belül a jó hírnévre vonatkozó követelményeket teljesíteni lehet.

(2) Vissza kell vonni a könyvvizsgáló cég jóváhagyását, ha a 3. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában előírt feltételek bármelyike már nem teljesül. A tagállamok azonban ésszerű időtartamot határozhatnak meg e feltételek teljesítésére.

(3) Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég engedélyét bármilyen okból visszavonják, a székhely, illetve lakóhely szerinti azon tagállam illetékes hatóságának, ahol az engedélyt visszavonták, tájékoztatnia kell a visszavonás tényéről és okairól azon fogadó tagállamok érintett illetékes hatóságait, ahol a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget szintén nyilvántartásba vették, a 3a. cikknek, a 16. cikk (1) bekezdése c) pontjának és a 17. cikk (1) bekezdése i. pontjának megfelelően.

6. cikk

Képzettség

(1) A 11. cikk sérelme nélkül természetes személy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot csak akkor végezhet, ha elérte az egyetemi bemeneti vagy azzal egyenértékű szintet, azt követően elvégzett egy elméleti oktatást biztosító tanfolyamot, gyakorlati képzésen vett részt, és teljesítette az érintett tagállam által elismert vagy szervezett egyetemi záró- vagy azzal egyenértékű vizsga szintű szakmai kompetencia vizsgát.

(2) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozóan e cikk (1) bekezdésében előírt jóváhagyás mellett természetes személy akkor kaphat jóváhagyást a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására, ha az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 14. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt további konkrét követelmények teljesülnek.

(3) A 32. cikkben említett illetékes hatóságok az e cikkben rögzített követelmények konvergenciája érdekében együttműködnek egymással. Az említett illetékes hatóságok az együttműködés során figyelembe veszik a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődését és különösen a szakma által már elért konvergenciát. Együttműködnek továbbá az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (a továbbiakban: CEAOB), valamint az 537/2014/EU rendelet 20. cikkében említett illetékes hatóságokkal, amennyiben a szóban forgó konvergencia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatával és a fenntarthatósági beszámolásukra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos.

7. cikk

A szakmai kompetencia vizsga

(1) A 6. cikk (1) bekezdésében említett szakmai kompetencia vizsga garantálja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat szempontjából lényeges tantárgyak elméleti ismeretének szükséges szintjét és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét. E vizsgának legalább részben írásbelinek kell lennie.

(2) Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, a 6. cikkben említett szakmai kompetencia vizsga garantálja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása szempontjából lényeges tantárgyak elméleti ismeretének szükséges szintjét és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét. E vizsgának legalább részben írásbelinek kell lennie.

8. cikk

Elméleti ismereti teszt

(1) A vizsga részét képező elméleti ismereti teszt különösen a következő tantárgyak elméleti ismeretét vizsgálja:

a) általános számviteli elmélet és elvek;

b) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók összeállításával kapcsolatos jogi követelmények és normák;

c) nemzetközi számviteli standardok;

d) pénzügyi elemzés;

e) költség- és vezetői számvitel;

f) kockázatkezelés és belső ellenőrzés;

g) könyvvizsgálat és szakmai készségek;

h) a jog szerinti könyvvizsgálattal és jog szerinti könyvvizsgálókkal kapcsolatos jogi követelmények és szakmai normák (standardok);

i) a 26. cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardok;

j) szakmai etika és függetlenség.

(2) Az elméleti ismereti teszt legalább az alábbi tantárgyakra is ki kell, hogy terjedjen, annyiban, amennyiben ezek a könyvvizsgálat szempontjából relevanciával bírnak:

a) társasági jog és vállalatirányítás;

b) csődjog és hasonló eljárások;

c) adójog;

d) polgári és kereskedelmi jog;

e) társadalombiztosítási jog és munkajog;

f) információtechnológia és számítógépes rendszerek;

g) vállalat-gazdaságtan, általános és pénzügyi gazdaságtan;

h) matematika és statisztika;

i) a vállalkozások pénzügyi irányításának alapelvei.

(3) Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az (1) bekezdésben említett elméleti ismereti tesztnek legalább az alábbi témakörökre is ki kell terjednie:

a) az éves és összevont fenntarthatósági beszámolás elkészítésével kapcsolatos jogi követelmények és standardok;

b) fenntarthatósági elemzés;

c) a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó átvilágítási eljárás;

d) a 26a. cikkben említett, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó jogi követelmények és bizonyossági standardok.

9. cikk

Mentesülések

(1) A 7. és 8. cikktől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az a személy, aki a 8. cikkben említett egy vagy több tantárgyból teljesített egy egyetemi, vagy azzal egyenértékű vizsgát, vagy ilyen tantárgy(ak)ból egyetemi fokozata, vagy azzal egyenértékű képesítése van, ezen tantárgy(ak) tekintetében mentesülhet az elméleti ismereti teszt alól.

(2) A 7. cikktől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 8. cikkben említett egy vagy több tantárgyból egyetemi fokozattal vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy mentesül az ilyen tantárgyak elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazására vonatkozó képességet vizsgáló teszt alól, ha államilag elismert vizsgával vagy diplomával igazolt gyakorlati képzésben részesült e tantárgyakból.

10. cikk

Gyakorlati képzés

(1) Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása képességének biztosítása érdekében - amelynek felmérése a vizsga részét képezi -, a gyakornok legalább hároméves gyakorlati képzésen kell, hogy részt vegyen, többek között az éves pénzügyi kimutatások, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások vagy hasonló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata terén. E gyakorlati képzés legalább kétharmadát egy valamely tagállamban jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél kell teljesíteni.

Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a gyakornokot a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az első albekezdésben említett gyakorlati képzés keretében legalább nyolc hónapon keresztül az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy az egyéb fenntarthatósági vonatkozású szolgáltatások témakörére vonatkozó képzésben kell részesülnie.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy minden képzést olyan személyek tartsanak, akik esetében megfelelő garanciák állnak fenn a gyakorlati képzés megtartása tekintetében.

11. cikk

Képesítés hosszú távú gyakorlati tapasztalat révén

Valamely tagállam akkor hagyhat jóvá olyan személyt, aki nem felel meg a 6. cikkben megállapított, jog szerinti könyvvizsgálóra vonatkozó feltételeknek, ha az alábbiak egyikét tudja igazolni:

a) 15 évig olyan szakmai tevékenységben vett részt, amely lehetővé tette számára, hogy megfelelő gyakorlatra tegyen szert a pénzügyek, a jog és a számvitel területén, valamint teljesítette a 7. cikkben említett szakmai kompetencia vizsgát; vagy

b) hét évig ezeken a területeken szakmai tevékenységben vett részt és emellett részt vett a 10. cikkben említett gyakorlati képzésben, valamint teljesítette a 7. cikkben említett szakmai kompetencia vizsgát.

12. cikk

Gyakorlati és elméleti képzés kombinációja

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett témakörökben kapott elméleti képzés ideje a 11. cikkben említett szakmai tevékenység időszakába beleszámít, feltéve, hogy az ilyen képzést a tagállam által elismert vizsgával igazolják. Az ilyen képzésnek legalább egyévesnek kell lennie, és legfeljebb négy évvel csökkentheti a szakmai tevékenység vonatkozásában előírt időtartamot.

(2) A szakmai tevékenység és a gyakorlati képzés időtartama nem lehet rövidebb, mint az elméleti képzés és a 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt gyakorlati képzés együttes időtartama.

13. cikk

Továbbképzés

A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára kötelező legyen a megfelelő továbbképzési programokban való részvétel annak érdekében, hogy elméleti ismereteiket, szakmai készségeiket és értékeiket kellően magas szinten tartsák, valamint biztosítják, hogy a továbbképzési követelmények be nem tartása a 30. cikkben említett megfelelő szankciókat vonja maga után.

14. cikk

Más tagállamok jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóinak jóváhagyása

(1) Az illetékes hatóságok eljárásokat alakítanak ki a más tagállamban jóváhagyott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók jóváhagyására. Ezek az eljárások nem írhatnak elő a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott alkalmazkodási időszak letöltésén vagy az említett rendelkezés h) pontjában meghatározott alkalmassági vizsga letételén túlmenő követelményeket.

(2) A fogadó tagállam dönt arról, hogy a jóváhagyást kérelmezők számára a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott alkalmazkodási időszak letöltését vagy az említett rendelkezés h) pontjában meghatározott alkalmassági vizsga letételét írja-e elő.

Az alkalmazkodási időszak hossza legfeljebb három év lehet, és a kérelmezőt értékelni kell.

Az alkalmassági vizsgát az érintett fogadó tagállamban alkalmazandó nyelvi szabályok által megengedett nyelvek egyikén kell lebonyolítani. A vizsgának csak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak az adott fogadó tagállam törvényeivel és rendeleteivel kapcsolatos megfelelő ismereteire kell kiterjednie, amennyiben azok a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkoznak.

Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az első albekezdésben említett alkalmassági vizsgának ki kell terjednie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a fogadó tagállam törvényi és rendeleti rendelkezéseivel kapcsolatos megfelelő ismereteire a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges mértékben.

(3) Az illetékes hatóságok az alkalmazkodási időszakra és az alkalmassági vizsgára vonatkozó követelmények konvergenciája érdekében együttműködnek egymással a CEAOB keretében. Gondoskodniuk kell a követelmények átláthatóságának és kiszámíthatóságának növeléséről. Együtt kell működniük a CEAOB-vel, valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkében említett illetékes hatóságokkal, amennyiben ez a konvergencia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozik.

14a. cikk

2024. január 1. előtt jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve a 2024. január 1-jén a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói minősítésre irányuló jóváhagyási eljárásban részt vevő személyek

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat végzése tekintetében 2024. január 1. előtt jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra ne vonatkozzanak az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 14. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt követelmények.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2024. január 1-jén a 6-14. cikkben előírt jóváhagyási eljárásban részt vevő személyekre ne vonatkozzanak az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 14. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt követelmények, amennyiben az eljárást 2026. január 1-jéig lezárják.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a 2026. január 1-je előtt jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akik fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot kívánnak nyújtani, a 13. cikkben említett továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámoláshoz, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó ismereteket, beleértve a 8. cikk (3) bekezdésében említett témaköröket.

III. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁS

15. cikk

Nyilvános nyilvántartás

(1) Valamennyi tagállam gondoskodik a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek 16. és 17. cikknek megfelelő nyilvános nyilvántartásba történő felvételéről. Kivételes körülmények között a tagállamok eltérhetnek az e cikkben és a 16. cikkben említett közzétételi követelményektől, de csak olyan mértékben, amennyire az valamely személy személyes biztonságát fenyegető közvetlen és jelentős veszély enyhítése érdekében szükséges.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy minden jog szerinti könyvvizsgálót és könyvvizsgáló céget a nyilvános nyilvántartásban külön azonosító számmal azonosítsanak. A bejegyzési adatokat elektronikus formában kell tárolni a nyilvántartásban, és elektronikus úton hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(3) A nyilvános nyilvántartásnak tartalmaznia kell a 3. cikkben említett jóváhagyásért, a 29. cikkben említett minőségbiztosításért, a 30. cikkben említett, a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek elleni vizsgálatokért és szankciókért, valamint a 32. cikkben említett közfelügyeletért felelős illetékes hatóságok nevét és címét is.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános nyilvántartás 2009. június 29-ig teljes mértékben működőképes legyen.

16. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók nyilvántartásba vétele

(1) A nyilvános nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókról:

a) név, cím és nyilvántartási szám;

b) ha ilyen van, azon könyvvizsgáló cég(ek) neve, címe, honlapjának címe és nyilvántartási száma, ahol a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló alkalmazásban áll, vagy partnerként vagy egyéb más minőségben dolgozik;

c) azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló rendelkezik-e jóváhagyással a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is";

d) más tagállamok illetékes hatóságainál jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként és harmadik országokban könyvvizsgálóként történő bármely más nyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vevő hatóság(ok) nevével, és - adott esetben - a nyilvántartási számokkal együtt, továbbá annak feltüntetése, hogy a nyilvántartásba vétel a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre.

(2) A 45. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett harmadik országbeli könyvvizsgálókat a nyilvántartásban egyértelműen ekként kell feltüntetni, nem pedig jog szerinti könyvvizsgálóként.

A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az első albekezdésben említett harmadik országbeli könyvvizsgálók nyilvántartásba vétele a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre.

17. cikk

Könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele

(1) A nyilvános nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia a könyvvizsgáló cégekről:

a) név, cím és nyilvántartási szám;

b) társasági forma;

c) kapcsolattartási adatok, elsődleges kapcsolattartó személy, és ahol van, a honlap címe;

d) a tagállamban található valamennyi iroda címe;

e) a könyvvizsgáló cég által foglalkoztatott, vagy ott partnerként vagy más minőségben dolgozó valamennyi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló neve és nyilvántartási száma, valamint annak feltüntetése, hogy rendelkeznek-e jóváhagyással a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is;

f) valamennyi tulajdonos és részvényes neve és üzleti címe;

g) az ügyviteli vagy igazgatási szerv valamennyi tagjának neve és üzleti címe;

h) ha ilyen van, a hálózati tagság és a tagsággal rendelkező cégek és a kapcsolt vállalkozások név- és címjegyzéke vagy az ilyen adatokhoz való nyilvános hozzáférést biztosító hely feltüntetése;

i) más tagállamok illetékes hatóságainál könyvvizsgáló cégként és harmadik országokban könyvvizsgáló szervezetként történő bármely más nyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vevő hatóság(ok) nevével, és - adott esetben - a nyilvántartási számokkal együtt, valamint annak feltüntetése, hogy a nyilvántartásba vétel a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre

j) adott esetben tájékoztatás arról, hogy a könyvvizsgáló céget a 3a. cikk (3) bekezdése alapján nyilvántartásba vették-e.

(2) A 45. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyokat a nyilvántartásban egyértelműen ekként kell feltüntetni, nem pedig könyvvizsgáló cégként.

A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az első albekezdésben említett harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezetek nyilvántartásba vétele a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre.

18. cikk

A nyilvántartott adatok frissítése

A tagállamok biztosítják, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek indokolatlan késedelem nélkül bejelentsék a nyilvános nyilvántartást vezető illetékes hatóságnak a nyilvános nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező minden változást. A nyilvántartást minden bejelentést követően indokolatlan késedelem nélkül frissíteni kell.

19. cikk

Felelősség a nyilvántartásban szereplő adatokért

A megfelelő illetékes hatóságok részére a 16., 17. és 18. cikkel összhangban szolgáltatott adatokat a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég aláírásával látja el. Amennyiben az illetékes hatóság úgy rendelkezik, hogy az adatokat elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, ennek eleget lehet tenni például az elektronikus aláírása vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus aláírással is.

20. cikk

Nyelv

(1) A nyilvános nyilvántartásba felvett információkat az érintett tagállamban alkalmazandó nyelvi szabályok által megengedett nyelvek egyikén kell megfogalmazni.

(2) A tagállamok engedélyezhetik, hogy az információkat ezen felül a Közösség más hivatalos nyelvén/nyelvein is felvegyék a nyilvános nyilvántartásba. A tagállamok megkövetelhetik, hogy az információk fordítását hitelesítsék.

Az érintett tagállamnak minden esetben biztosítania kell, hogy a nyilvántartásból kitűnjön, hogy a fordítást hitelesítették-e.

20a. cikk

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

(1) 2030. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 30c. cikkében említett információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék. E célból az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ezen irányelv szerinti illetékes hatóság jár el.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:

a) az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. azon jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. amennyiben rendelkezésre áll, a könyvvizsgáló cégnek az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iv. annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(2) 2030. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 15. cikkében említett információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék. E célból az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként a nyilvános nyilvántartás jár el.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:

a) az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. azon jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. amennyiben rendelkezésre áll, a könyvvizsgáló cégnek az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iv. annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

IV. FEJEZET

SZAKMAI ETIKA, FÜGGETLENSÉG, PÁRTATLANSÁG, BIZALMASSÁG ÉS SZAKMAI TITOKTARTÁS

21. cikk

Szakmai etika és szakmai szkepticizmus

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden jog szerinti könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég szakmai etikai elvek hatálya alá tartozzon, melyeknek ki kell terjedniük legalább közérdekű hivatásukra, feddhetetlenségükre és pártatlanságukra, valamint szakmai kompetenciájukra és kellő gondosságukra.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálat teljes időtartama alatt szakmai szkepticizmussal éljen, felismerve annak lehetőségét, hogy szabálytalanságra utaló tényből vagy magatartásból - így többek között csalásból vagy tévedésből - eredő lényeges hibás állítás attól függetlenül előfordulhat, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik a vizsgált szervezet vezetése, valamint az irányításával megbízott személyek becsületessége és integritása kapcsán.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek szakmai szkepticizmussal kell élnie különösen a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodó egység tevékenységének folytatására vonatkozó képessége szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor.

E cikk alkalmazásában a "szakmai szkepticizmus" olyan hozzáállás, amelyet kételkedő elme, az esetlegesen tévedésből vagy csalásból eredő hibás állításra utaló körülmények számításba vétele, továbbá a könyvvizsgálati bizonyítékok kritikai értékelés alá vetése jellemez.

22. cikk

Függetlenség és pártatlanság

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat végzésekor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes bármely természetes személy független legyen a vizsgált szervezettől, és a vizsgált szervezet döntéshozatalában ne vegyen részt.

A függetlenséget legalább a vizsgálandó pénzügyi kimutatások tárgyidőszakában és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésének időtartamára meg kell követelni.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az ésszerűség határain belül mindent megtegyen annak érdekében, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat végzése során függetlenségét ne befolyásolja olyan fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenség, illetve üzleti vagy egyéb közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amelyben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, és adott esetben annak hálózata, vezető tisztségviselői, könyvvizsgálói, alkalmazottai, valamely olyan egyéb természetes személy, akinek a szolgáltatásai a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy valamely olyan egyéb személy érintett, aki a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóhoz vagy a könyvvizsgáló céghez ellenőrzés folytán közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, ha a következők közötti pénzügyi, személyes, üzleti, munka- vagy egyéb viszony miatt fennáll az önellenőrzés, érdekeltség, érdekképviselet, bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélye:

- a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, annak hálózata, valamint a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményét befolyásolni képes bármely természetes személy, és

- a vizsgált szervezet,

és ennek eredményeképpen egy pártatlan, ésszerűen gondolkodó és tájékozott harmadik személy - az alkalmazott óvintézkedéseket is figyelembe véve - arra a következtetésre jutna, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlensége csorbát szenved.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek, ezek fő könyvvizsgáló partnereinek, alkalmazottainak és valamely olyan egyéb természetes személynek, akinek a szolgáltatásai az ilyen, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységben, valamint a 2004/72/EK bizottsági irányelv ( 8 ) 1. cikkének (2) bekezdése szerinti, velük szoros kapcsolatban lévő személyeknek ne legyen a birtokában vagy a tulajdonában semmilyen jelentős és közvetlen vagyoni érdekeltség a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységük körében vizsgált valamely szervezet által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszközben, továbbá ne vehessenek részt ilyen eszközökkel végrehajtott ügyletekben, a diverzifikált kollektív befektetési formákban közvetett módon fennálló, így többek között az általuk kezelt alapokban - azaz például nyugdíjalapokban és életbiztosításokban - meglévő érdekeltségek kivételével.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég dokumentálja a könyvvizsgálati munkaanyagokban a függetlenségét érintő összes jelentős veszélyt, valamint az e veszélyek csökkentésére alkalmazott óvintézkedéseket.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdésben említett személyek vagy cégek egy adott vizsgált szervezet jogszabályban előírt könyvvizsgálatában ne vegyenek részt, és annak eredményét egyéb módon se befolyásolják, ha e személyek vagy cégek:

a) a vizsgált szervezet pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;

b) a vizsgált szervezettel kapcsolatban álló valamely szervezet pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, és e tulajdonviszony összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;

c) az (1) bekezdésben említett időszak során a szóban forgó vizsgált szervezettel munkaviszonyban, üzleti vagy egyéb olyan kapcsolatban álltak, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető.

(5) A (2) bekezdésben említett személyek vagy cégek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el sem anyagi értéket képviselő, sem anyagi értéket nem képviselő ajándékot vagy szívességet a vizsgált szervezettől vagy valamely hozzá kapcsolódó szervezettől, kivéve, ha azokat egy pártatlan, ésszerűen gondolkodó és tájékozott harmadik személy is csekély vagy jelentéktelen értékűnek tartaná.

(6) Ha a pénzügyi kimutatások tárgyidőszakában a vizsgált szervezetet felvásárolja egy másik szervezet, vagy a vizsgált szervezet egyesül egy másik szervezettel, vagy felvásárol egy másik szervezetet, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek fel kell tárnia és értékelnie kell minden olyan meglévő vagy közelmúltbéli érdekeltséget és kapcsolatot, beleértve az adott szervezetnek nyújtott, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat is, amely - a rendelkezésre álló óvintézkedéseket figyelembe véve - sérthetné a könyvvizsgáló függetlenségét és azt a képességét, hogy az egyesülés vagy a felvásárlás tényleges megtörténtét követően folytassa a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a lehető leghamarabb, de minden esetben három hónapon belül megtesz minden szükséges lépést azon fennálló érdekeltségei vagy kapcsolatai megszüntetése érdekében, amely érdekeltségek vagy kapcsolatok sértenék a függetlenségét, és a lehetséges mértékig óvintézkedéseket alkalmaz a függetlenségét korábbi vagy fennálló érdekeltségeiből és kapcsolataiból fakadóan fenyegető veszélyek minimálisra csökkentésére.

22a. cikk

Korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknál vagy korábbi könyvvizsgáló cégeknél foglalkoztatott alkalmazottak foglalkoztatása a vizsgált szervezeteknél

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot egy könyvvizsgáló cég nevében elvégző fő könyvvizsgáló partner azt követően, hogy megszűnt a könyvvizsgálati megbízás kapcsán jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepe, legalább egy éven át, illetve közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetében legalább két éven át:

a) ne töltsön be kulcsfontosságú vezető tisztséget a vizsgált szervezetnél;

b) adott esetben ne legyen a vizsgált szervezet auditbizottságának tagja, vagy ilyen bizottság hiányában az auditbizottságnak megfelelő feladatokat ellátó testület tagja;

c) ne legyen a vizsgált szervezet irányító testületének nem ügyvezető tagja, vagy a vizsgált szervezet felügyelő testületének tagja.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég alkalmazottai és partnerei - a fő könyvvizsgáló partnerek kivételével -, valamint az olyan egyéb természetes személyek, akiknek a szolgáltatásai az ilyen, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy kontrollja alatt állnak, akkor, ha az ilyen alkalmazottakat, partnereket vagy egyéb természetes személyeket jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként személyükben jóváhagyták, a jogszabályban előírt könyvvizsgálati megbízásban való közvetlen részvételüket követően legalább egy évig nem tölthetik be az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tisztségeket.

22b. cikk

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat előkészítése és a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérése

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles legyen értékelni és dokumentálni a következőket:

- azt, hogy teljesíti-e az ezen irányelv 22. cikkében rögzített követelményeket,

- azt, hogy fennáll-e valamilyen, függetlenségét fenyegető veszély, valamint, hogy milyen óvintézkedéseket alkalmaz e fenyegetések csökkentése céljából,

- azt, hogy rendelkezik-e a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat megfelelő elvégzéséhez szükséges hozzáértő alkalmazottakkal, idővel és erőforrásokkal,

- könyvvizsgáló cég esetében azt, hogy a fő könyvvizsgáló partnert jóváhagyták-e jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot kötelezővé tevő tagállamban.

A tagállamok a 2. cikk 1. pontjának b) és c) pontjában említett könyvvizsgálatokra vonatkozóan egyszerűsített követelményeket írhatnak elő.

23. cikk

Bizalmasság és szakmai titoktartás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő bizalmassági és szakmai titoktartási szabályok révén védelmet élvezzen valamennyi információ és dokumentum, amelyhez a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése során a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég hozzáfér.

(2) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra vagy a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó bizalmas kezelési és szakmai titoktartási szabályok nem gátolhatják ezen irányelv és a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.

(3) Ha egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy egy könyvvizsgáló céget egy másik, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég vált fel, a korábbi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a korábbi könyvvizsgáló cégnek a helyébe lépő jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítania a vizsgált szervezetet érintő minden lényeges információhoz, és annak a szervezetnek a legutóbbi könyvvizsgálatához.

(4) A jog szerinti könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre, amely befejezte részvételét egy adott könyvvizsgálói megbízatásban, valamint a korábbi jog szerinti könyvvizsgálóra és könyvvizsgáló cégre ezen könyvvizsgálói megbízatás vonatkozásában továbbra is vonatkoznak az (1) és (2) bekezdés rendelkezései.

(5) Ha egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy könyvvizsgáló cég olyan vállalkozásnál végez jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, amely egy harmadik országban található anyavállalathoz tartozó csoport tagja, akkor az e cikk (1) bekezdésében említett, a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályok nem gátolják meg azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az elvégzett könyvvizsgálati munkára vonatkozó dokumentációt átadja a harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére, ha a dokumentációra az anyavállalat összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatához szükség van.

Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég olyan vállalkozásnál végez jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, amely harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy amely olyan csoport tagja, amely harmadik országban jogszabályban előírt összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat ad ki, akkor a birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy az adott szervezet könyvvizsgálatával kapcsolatos egyéb dokumentumokat csak a 47. cikkben foglalt feltételekkel adhatja át az érintett harmadik országok illetékes hatóságainak.

A harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére történő információtovábbításra a 95/46/EK irányelv IV. fejezetével, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó tagállami szabályokkal összhangban kerülhet sor.

24. cikk

A könyvvizsgáló cégek nevében jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálók függetlensége és pártatlansága

A tagállamok biztosítják, hogy a könyvvizsgáló cég tulajdonosai vagy részvényesei, valamint az ilyen cég, illetve a kapcsolt vállalkozások ügyviteli, igazgatási és felügyeleti szerveinek tagjai ne avatkozzanak be semmilyen módon a jog szerinti könyvvizsgálat végrehajtásába, amely veszélyezteti azon jog szerinti könyvvizsgáló függetlenségét és pártatlanságát, aki a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi.

24a. cikk

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek belső szervezete

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve a könyvvizsgáló cégek megfeleljenek az alábbi szervezeti előírásoknak:

a) a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy tulajdonosai vagy részvényesei, valamint a cég vagy annak kapcsolt vállalkozása irányító, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai ne avatkozzanak bele a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésébe olyan módon, hogy az veszélyeztesse annak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi;

b) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megbízható ügyviteli és számviteli eljárásokat, belső minőség-ellenőrzési mechanizmusokat, hatékony kockázatértékelési eljárásokat, valamint az információfeldolgozási rendszerekre vonatkozóan hatékony ellenőrzési és óvintézkedéseket kell alkalmaznia.

A belső minőség-ellenőrzési mechanizmusokat úgy kell megtervezni, hogy a könyvvizsgáló cég, illetve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló munkavégzési struktúrája valamennyi szintjén biztosítsa a döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést;

c) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy alkalmazottai, valamint az olyan egyéb természetes személyek, akinek a szolgáltatásai a rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységben, megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek a kijelölt feladatok elvégzéséhez;

d) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy a fontos könyvvizsgálati feladatok kiszervezésének módja ne rontsa a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési mechanizmusainak minőségét, valamint az illetékes hatóságok képességét annak felügyeletére, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég teljesíti-e az ezen irányelvben, valamint - adott esetben - a(z) 537/2014/EU rendeletben rögzített kötelezettségeket;

e) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket kell hoznia a függetlenségét fenyegető, a 22., 22a. és 22b. cikkben említett veszélyek megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, illetve kezelésére és közzétételére;

f) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok elvégzésére, az alkalmazottak betanítására, valamint tevékenységük felügyeletére és értékelésére, továbbá a 24b. cikk (5) bekezdésében említett könyvvizsgálati dosszié felépítésének megszervezésére vonatkozóan;

g) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek belső minőség-ellenőrzési rendszert kell kialakítania a jogszabályban előírt könyvvizsgálat minőségének biztosítására.

A minőség-ellenőrzési rendszernek magában kell foglalnia legalább az f) pontban meghatározott szabályokat és eljárásokat. Könyvvizsgáló cég esetében a belső minőség-ellenőrzési rendszernek olyan személy felelőssége alá kell tartoznia, aki jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak minősül;

h) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat kell alkalmaznia az általa végzett, jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységek folyamatosságának és szabályosságának biztosítása érdekében;

i) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek emellett megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket kell hoznia az olyan események kezelésére és nyilvántartására, amelyek a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységének integritását érintő súlyos következményekkel járnak vagy járhatnak;

j) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő javadalmazási szabályokat - és azok keretében megfelelő nyereségrészesedési szabályokat - kell alkalmaznia, amelyek elegendő teljesítményösztönzést nyújtanak a könyvvizsgálat minőségének biztosításához. Így különösen az a bevétel, amelyre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a vizsgált szervezetnek nyújtott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból tesz szert, nem képezheti részét a könyvvizsgálat elvégzésében részt vevő vagy a könyvvizsgálat elvégzését befolyásolni képes személyek teljesítményértékelésének és javadalmazásának;

k) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek figyelemmel kell kísérnie és értékelnie kell az ezen irányelvvel és adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelettel összhangban kialakított rendszerei, valamint belső minőség-ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia a hiányosságok kezelésére. Így különösen a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek évente értékelnie kell a g) pontban említett belső minőség-ellenőrzési rendszert. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az értékelés megállapításairól, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszer módosítására javasolt intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett szabályokat és eljárásokat dokumentálni kell, és azokról a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég alkalmazottait tájékoztatni kell.

A tagállamok a 2. cikk 1. pontjának b) és c) pontjában említett könyvvizsgálatokra vonatkozóan egyszerűsített követelményeket írhatnak elő.

A könyvvizsgálati feladatok e bekezdés d) pontjában említett kiszervezése nem érinti a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég vizsgált szervezettel szemben fennálló felelősségét.

(2) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket tevékenységei terjedelmének és összetettségének figyelembevételével kell teljesítenie.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell tudni az illetékes hatóságnak, hogy az e követelmények teljesítésére kidolgozott szabályok és eljárások a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelméhez és összetettségéhez mérten megfelelőek.

24b. cikk

A munka megszervezése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor az adott könyvvizsgáló cég legalább egy fő könyvvizsgáló partnert jelöljön ki. A könyvvizsgáló cég a fő könyvvizsgáló partner(ek) számára elegendő erőforrást és olyan személyzetet biztosít, akik rendelkeznek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hozzáértéssel és képességekkel.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot könyvvizsgáló cég nyújtja, akkor az adott könyvvizsgáló cég kijelöljön legalább egy fő fenntarthatósági partnert, aki megegyezhet a fő könyvvizsgáló partnerrel, vagy a fő könyvvizsgáló partnerek egyikével. A könyvvizsgáló cég a fő fenntarthatósági partner(ek) számára elegendő erőforrást és olyan személyzetet biztosít, akik rendelkeznek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hozzáértéssel és képességekkel.

A kijelölendő fő könyvvizsgáló partner(ek)nek, illetve adott esetben a kijelölendő fő fenntarthatósági partnereknek a könyvvizsgáló cég általi kiválasztása során a könyvvizsgálati és bizonyosságnyújtási minőség, a függetlenség és a hozzáértés biztosítását kell fő kritériumnak tekinteni.

A fő könyvvizsgáló partner(ek)nek tevékenyen részt kell venniük a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzésében. A fő fenntarthatósági partnernek tevékenyen részt kell vennie a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában.

(2) A jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak elegendő időt kell fordítania a megbízásra, és elegendő erőforrást kell alkalmaznia ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el.

(2a) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásakor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak elegendő időt kell fordítania a megbízásra, és elegendő erőforrást kell biztosítania ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ezen irányelv, illetve adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek megsértését minden esetben dokumentálja. A tagállamok e kötelezettség alól kisebb szabálysértések tekintetében mentességet adhatnak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve a könyvvizsgáló cégek a jogsértések következményeit is kötelesek minden esetben dokumentálni, ideértve a jogsértés orvoslása, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszerük módosítása céljából hozott intézkedéseiket is. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak, illetve a könyvvizsgáló cégeknek éves jelentést kell készíteniük, amely tartalmazza az e téren hozott intézkedéseket, és a jelentésről belső tájékoztatást kell adniuk.

Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég külső szakértőt kér fel tanácsadásra, akkor dokumentálnia kell a felkérést, valamint a kapott tanácsokat.

(4) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ügyfélnyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak az egyes könyvvizsgálati ügyfelekről az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az ügyfél nevét, címét és tevékenységének helyét;

b) könyvvizsgáló cég esetében a fő könyvvizsgáló partner(ek) nevét, valamint adott esetben a fő fenntarthatósági partner(ek) nevét;

c) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatért felszámított díjakat, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért felszámított díjakat, valamint az egyéb szolgáltatásokért az egyes pénzügyi években felszámított díjakat.

(5) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek könyvvizsgálati dossziét kell létrehoznia minden jogszabályban előírt könyvvizsgálatról.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek dokumentálnia kell legalább az ezen irányelv 22b. cikkének (1) bekezdése alapján rögzített adatokat, továbbá adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 6-8. cikke alapján rögzített adatokat is.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég köteles megőrizni minden olyan egyéb adatot és dokumentumot, amely az ezen irányelv 28. cikkében, illetve adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. és 11. cikkében említett jelentés alátámasztása, továbbá az ezen irányelvnek és az egyéb vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelés figyelemmel kísérése szempontjából jelentőséggel bír.

A könyvvizsgálati dossziét az ezen irányelv 28. cikkében, illetve adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. cikkében említett könyvvizsgálói jelentés aláírásának napjától számított hatvan napon belül le kell zárni.

(5a) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek bizonyossági dossziét kell létrehoznia a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó minden egyes, bizonyosságnyújtási megbízásról.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek dokumentálnia kell legalább a 22b. cikk szerint rögzített adatokat a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek meg kell őriznie minden más olyan adatot és dokumentumot, amely fontossággal bír a 28a. cikkben említett, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés alátámasztása, valamint az ezen irányelvnek és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében alkalmazandó egyéb jogi követelmények teljesítésének nyomon követése szempontjából.

A bizonyossági dossziét a 28a. cikkben említett, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés aláírásának napjától számított hatvan napon belül le kell zárni.

Amennyiben egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és nyújtja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, a bizonyossági dosszié részét képezheti a könyvvizsgálati dossziénak.

(6) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok teljesítésével és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtási megbízások teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról.

(7) A tagállamok a 2. cikk 1. pontjának b) és c) pontjában említett könyvvizsgálatokra vonatkozóan, a (3) és a (6) bekezdés tekintetében egyszerűsített követelményeket írhatnak elő.

25. cikk

Könyvvizsgálói és bizonyosságnyújtási díjak

A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek előírják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatért és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért felszámolt díjak:

a) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatnak vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező szervezet számára nyújtott további szolgáltatásoktól függetlenek és ez utóbbiak befolyásától mentesek legyenek; valamint

b) ne alapuljanak semmiféle feltételen.

25a. cikk

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre

Az ezen irányelv 28. cikkében, valamint adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. és 11. cikkében említett beszámolási követelmények sérelme nélkül a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki sem a vizsgált szervezet jövőbeli életképességének, sem annak hatékonyságának és eredményességének biztosítására, ahogyan az ügyvezető vagy az irányító testület a szervezet ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben igazgatja majd.

25b. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos szakmai etika, függetlenség, pártatlanság, bizalmasság és szakmai titoktartás

A 21-24a. cikkben a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó követelmények a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is értelemszerűen alkalmazandók.

25c. cikk

Nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma olyan esetben, amikor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló nyújtja egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozóan a bizonyosságot

(1) Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat valamely tagja sem közvetlenül, sem közvetett módon nem nyújthatja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, az anyavállalkozásának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak az 537/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b), c) és e)-k) pontjában említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat az alábbi időszakokban:

a) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tárgyát képező időszak kezdetétől a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés kiadásáig; valamint

b) az e bekezdés a) pontjában említett időszakot közvetlenül megelőző pénzügyi évben az 537/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett szolgáltatások tekintetében.

(2) Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat bármely tagja az e cikk (1) bekezdésében, és adott esetben az 537/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokon vagy a tagállam által az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett, függetlenséget fenyegető veszélynek tekintett szolgáltatásokon kívül egyéb nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthat a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, az anyavállalkozásának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak, feltéve hogy az auditbizottság, miután ezen irányelv 22b. cikkével összhangban megfelelően felmérte a függetlenséget fenyegető veszélyeket és az alkalmazott óvintézkedéseket, ezt jóváhagyta.

(3) Amennyiben egy olyan hálózatnak valamely tagja, amelyhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tartozik, egy, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kontrollja alatt álló, harmadik országban bejegyzett vállalkozás részére az e cikk (1) bekezdésében említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt, akkor az érintett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek értékelnie kell, hogy függetlenségét veszélyeztetik-e a hálózat tagja által ekként nyújtott szolgáltatások.

Ha az ekként nyújtott szolgáltatások befolyásolják a függetlenségét, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek óvintézkedéseket kell alkalmaznia az e cikk (1) bekezdésében említett, harmadik országban nyújtott tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból eredő veszélyek mérséklése érdekében. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot a továbbiakban csak akkor nyújthat, ha a 22b. cikkel összhangban igazolni tudja, hogy ezen szolgáltatások nyújtása nem befolyásolja szakmai ítélőképességét és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést."

25d. cikk

Szabálytalanságok

Az 537/2014/EU rendelet 7. cikke értelemszerűen alkalmazandó a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre.

V. FEJEZET

KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARDOK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

26. cikk

Könyvvizsgálati standardok

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a Bizottság által a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően végezzék el a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat.

A tagállamok egészen addig alkalmazhatnak nemzeti könyvvizsgálati standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogad olyan nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, amelyek ugyanazokra a területekre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a "nemzetközi könyvvizsgálati standardok" a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (International Federation of Accountants - IFAC) által a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testületen (International Auditing and Assurance Standards Board - IAASB) keresztül kiadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (International Standards on Auditing - ISA), 1. sz. Nemzetközi Minőség-ellenőrzési Standard és más kapcsolódó standardok, amennyiben azok a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkoznak.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a könyvvizsgálat gyakorlata, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlensége és belső minőség-ellenőrzése területére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokat az említett standardok Unión belüli alkalmazása céljából.

A Bizottság csak abban az esetben fogadhat el nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, ha:

a) azokat szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett dolgozták ki, és nemzetközileg általánosan elfogadottak;

b) azok a 2013/34/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében rögzített alapelvekkel összhangban nagyfokú hitelességgel és kiváló minőséggel hozzájárulnak az éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz;

c) azok az uniós közjót szolgálják; és

d) azok nem módosítják az ebben az irányelvben megállapított követelményeket, vagy nem egészítik ki azokat a IV. fejezetben, valamint a 27. és a 28. cikkben szereplők kivételével.

(4) Az (1) bekezdés második albekezdése ellenére a tagállamok csak abban az esetben írhatnak elő a Bizottság által elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardokon kívüli további könyvvizsgálati eljárásokat vagy követelményeket, ha:

a) a szóban forgó könyvvizsgálati eljárások vagy követelmények a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatókörével kapcsolatos nemzeti jogi követelmények végrehajtásához szükségesek; vagy

b) arra a pénzügyi kimutatások hitelességének és minőségének javítása érdekében van szükség.

A tagállamok a könyvvizsgálati eljárásokról vagy követelményekről legalább három hónappal a hatálybalépésük előtt tájékoztatják a Bizottságot, vagy amennyiben a nemzetközi könyvvizsgálati standard elfogadásának időpontjában már hatályban lévő követelményekről van szó, legkésőbb három hónappal a vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati standard elfogadását követően.

(5) Amennyiben egy tagállam megköveteli a kisvállalkozások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát, előírhatja, hogy az (1) bekezdésben említett könyvvizsgálati standardokat a szóban forgó vállalkozások tevékenységének terjedelmével és összetettségével arányosan kell alkalmazni. A tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a könyvvizsgálati standardokat arányosan alkalmazzák a kisvállalkozások jogszabályban előírt könyvvizsgálata során.

26a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági standardok

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a Bizottság által a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott, bizonyossági standardoknak megfelelően végezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását.

(2) A tagállamok addig alkalmazhatják a nemzeti bizonyossági i standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bizonyossági standardot.

A tagállamoknak a nemzeti bizonyossági standardokról, eljárásokról vagy követelményekről azok hatálybalépése előtt legalább három hónappal tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

(3) A Bizottság legkésőbb 2026. október 1-ig ezen irányelv kiegészítése céljából a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a korlátozott bizonyossági standardok előírása céljából, amelyek meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgáló(k)nak és a könyvvizsgáló cég(ek)nek el kell végeznie/végezniük ahhoz, hogy következtetéseket vonhasson/vonhassanak le a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban, beleértve a megbízás megtervezését, a kockázatértékelést és a kockázatokra adandó választ, valamint a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésben vagy adott esetben a könyvvizsgálói jelentésben feltüntetendő következtetések típusait.

A Bizottság legkésőbb 2028. október 1-jéig ezen irányelv kiegészítése céljából a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kellő bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardok előírása céljából, annak értékelését követően, hogy a kellő bizonyosság megvalósítható-e a könyvvizsgálók és a vállalkozások számára. Figyelembe véve az említett értékelés eredményeit, és amennyiben ezért adott esetben megfelelő, az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni azt az időpontot, amelytől kezdve a 34. cikk (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleménynek az említett, kellő bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokon alapuló, kellő bizonyosságot nyújtó megbízáson kell alapulnia.

A Bizottság csak abban az esetben fogadhatja el az első és második albekezdésben említett bizonyossági standardokat, ha:

a) megfelelő szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett dolgozták ki őket;

b) hozzájárulnak az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolás magas szintű hitelességéhez és minőségéhez; és

c) az uniós közjót szolgálják.

27. cikk

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálata

(1) A tagállamok gondoskodnak róla, hogy egy vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén:

a) az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban a csoportkönyvvizsgáló teljes mértékben viselje a felelősséget az ezen irányelv 28. cikkében, valamint adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. cikkében említett könyvvizsgálói jelentésért, továbbá adott esetben az említett rendelet 11. cikkében említettek szerinti, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésért;

b) a csoportkönyvvizsgáló értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) és a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja a szóban forgó könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve adott esetben az említett könyvvizsgálók könyvvizsgálói dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát;

c) a csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) és a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja azt.

A csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak lehetővé kell tennie az érintett illetékes hatóság számára, hogy megfelelően áttekinthesse a csoportkönyvvizsgáló munkáját.

E bekezdés első albekezdésének c) pontja alkalmazásában a csoportkönyvvizsgáló azzal a feltétellel támaszkodhat harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) munkájára, ha megszerzi az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való átadásához.

(2) Abban az esetben, ha a csoportkönyvvizsgáló nem képes eleget tenni az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjának, akkor meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, és tájékoztatnia kell az érintett illetékes hatóságot.

Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben további jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése az érintett leányvállalatnál akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.

(3) Ha a csoportkönyvvizsgálót minőségbiztosítási ellenőrzés vagy olyan vizsgálat alá vonják, amely egy vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozik, akkor a csoportkönyvvizsgáló kérésre köteles az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani a birtokában lévő vonatkozó dokumentációt az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkáról, ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is.

Az illetékes hatóság a 36. cikk alapján további dokumentációt kérhet be az érintett illetékes hatóságoktól arról a könyvvizsgálati munkáról, amelyet a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) a csoportos könyvvizsgálat céljából végzett/végeztek.

Ha a vállalkozáscsoport anyavállalatának vagy leányvállalatának könyvvizsgálatát harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) végzi(k), az illetékes hatóság a 47. cikkben említett munkavégzési megállapodások keretében további dokumentációt kérhet be a harmadik országok érintett illetékes hatóságaitól a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett könyvvizsgálati munkáról.

A harmadik albekezdéstől eltérve, ha a vállalkozáscsoport anyavállalatának vagy leányvállalatának könyvvizsgálatát olyan harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) végzi(k), amely(ek) harmadik országgal nem kötött(ek) a 47. cikkben említett munkavégzési megállapodást, a csoportkönyvvizsgálónak kérésre megfelelően továbbítania kell a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett könyvvizsgálói munka további dokumentációját is, ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is. A továbbítás biztosítása érdekében a csoportkönyvvizsgálónak meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a harmadik országbeli könyvvizsgálóval/könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló szervezettel/szervezetekkel arról, hogy a dokumentációhoz kérésre korlátozásmentes hozzáférést kapjon, vagy egyéb megfelelő intézkedést kell hoznia. Ha jogi vagy egyéb okok miatt a könyvvizsgálati munkaanyag nem kerülhet a harmadik országból a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a csoportkönyvvizsgáló végrehajtotta a megfelelő eljárásokat ahhoz, hogy hozzáférjen a könyvvizsgálói dokumentációhoz, az érintett harmadik ország jogszabályaiból fakadó jogi akadályokon kívüli akadályok esetén pedig tartalmaznia kell az ilyen akadály meglétét alátámasztó bizonyítékot is.

27a. cikk

Az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozáscsoportok összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló megbízások esetében:

a) az összevont fenntarthatósági beszámolás tekintetében a csoportkönyvvizsgáló teljes körű felelősséget viseljen a 28a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésért;

b) a csoportkönyvvizsgáló értékelje a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyosságnyújtási munkát, és dokumentálja az említett könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve adott esetben az említett könyvvizsgálók bizonyosságnyújtási dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát; valamint

c) a csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja azt.

A csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak lehetővé kell tennie az érintett illetékes hatóság számára, hogy felülvizsgálhassa a csoportkönyvvizsgáló munkáját.

E bekezdés első albekezdése c) pontjának céljából a csoportkönyvvizsgáló azzal a feltétellel támaszkodhat független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) munkájára, ha megszerzi az érintett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítése során való átadásához.

(2) Amennyiben a csoportkönyvvizsgáló nem képes megfelelni az (1) bekezdés első albekezdése c) pontjának, akkor meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, és tájékoztatnia kell az érintett illetékes hatóságot.

Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben a további, bizonyossági munka elvégzése is az érintett leányvállalkozásnál akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.

(3) Amennyiben a csoportkönyvvizsgálót minőségbiztosítási ellenőrzés vagy olyan vizsgálat alá vonják, amely egy vállalkozáscsoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik, akkor a csoportkönyvvizsgáló kérésre köteles az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani a birtokában lévő vonatkozó dokumentációt az érintett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyosságnyújtási munkáról, ideértve az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is.

Az illetékes hatóság a 36. cikk alapján további dokumentációt kérhet be az érintett illetékes hatóságoktól arról a bizonyosságnyújtási munkáról, amelyet a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása során végzett/végeztek.

Amennyiben a vállalkozáscsoport anyavállalkozásának vagy leányvállalkozásának a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) nyújtja (nyújtják), az illetékes hatóság együttműködés megállapodás keretében további dokumentációt kérhet be a harmadik országok érintett illetékes hatóságaitól a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett bizonyossági munkáról.

A harmadik albekezdéstől eltérve, ha a vállalkozáscsoport anyavállalkozásának vagy leányvállalkozásának a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot olyan független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) nyújtotta/nyújtották, amelyek nem rendelkeznek munkavégzési megállapodással, a csoportkönyvvizsgálónak felkérésre felelősséget kell vállalnia az ezen független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett bizonyossági munkáról szóló további dokumentáció megfelelő továbbításáért is, ideértve a csoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is. A továbbítás biztosítása érdekében a csoportkönyvvizsgálónak meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóval/ szolgáltatókkal, harmadik országbeli könyvvizsgálóval/könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló szervezettel/szervezetekkel arról, hogy a dokumentációhoz kérésre korlátozásmentes hozzáférést kapjon, vagy egyéb megfelelő intézkedést kell hoznia. Ha jogi vagy egyéb okok miatt a bizonyossági munkaanyag nem kerülhet a harmadik országból a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a csoportkönyvvizsgáló végrehajtotta a megfelelő eljárásokat ahhoz, hogy hozzáférjen a bizonyossági dokumentációhoz, az érintett harmadik ország jogszabályaiból fakadó jogi akadályokon kívüli akadályok esetén pedig tartalmaznia kell az ilyen akadály meglétét alátámasztó bizonyítékot is.

28. cikk

Könyvvizsgálói jelentés

(1) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) köteles(ek) a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményeit könyvvizsgálói jelentésben bemutatni. A jelentést az Unió vagy az érintett tagállam által elfogadott, a 26. cikkben említett könyvvizsgálati standardokból eredő követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(2) A könyvvizsgálói jelentést írásos formában kell elkészíteni és annak:

a) meg kell jelölnie azt a szervezetet, amelynek éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásai a jogszabályban előírt könyvvizsgálat tárgyát képezik; meg kell határoznia a könyvvizsgálat tárgyát képező éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, valamint azt, hogy ezek milyen mérlegfordulónappal és melyik tárgyidőszakra vonatkozóan készültek; továbbá meg kell jelölnie, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítása során milyen pénzügyi beszámolási keretet alkalmaztak;

b) tartalmaznia kell a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatókörének leírását, amely megjelöli legalább azokat a könyvvizsgálati standardokat, amelyekkel összhangban a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot elvégezték;

c) hitelesítő, korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradékot kell tartalmaznia, továbbá egyértelműen fel kell tüntetnie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) véleményét:

i. arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően; valamint

ii. adott esetben arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) nem tud(nak) könyvvizsgálói záradékot adni, akkor a jelentésnek a záradék megadásának elutasítását kell tartalmaznia;

d) hivatkoznia kell bármely olyan kérdésre, amelyre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) korlátozó záradék nélkül, de hangsúlyosan felhívja/felhívják a figyelmet;

e) a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában említettek szerinti véleményt és nyilatkozatot kell tartalmaznia, és mindkettőnek a könyvvizsgálat során elvégzett munkára kell épülnie;

f) nyilatkozatot kell tartalmaznia az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támaszthatnak a szervezetnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban;

g) meg kell jelölnie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) székhelyét.

A tagállamok további követelményeket is előírhatnak a könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozóan.

(3) Abban az esetben, ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy több könyvvizsgáló cég végezte, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)nak vagy a könyvvizsgáló cég(ek)nek meg kell állapodniuk a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményéről, és közös jelentést és záradékot kell benyújtaniuk. Egyetértés hiányában minden egyes jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a könyvvizsgálói jelentés egymástól elkülönülő pontjaiba foglalva kell benyújtania véleményét, valamint meg kell indokolnia, hogy miért nem sikerült egyetértésre jutniuk.

(4) A könyvvizsgálói jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak aláírással és dátummal kell ellátnia. Ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgálói jelentést legalább a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) aláírásával el kell látni. Ha egyidejűleg több jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget is megbíztak, akkor a könyvvizsgálói jelentést valamennyi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy legalább azoknak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak alá kell írniuk, akik az egyes könyvvizsgáló cégek nevében elvégzik a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot. Kivételes esetben a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez(eke)t az aláírás(oka)t nem kell nyilvánosságra hozni, ha a nyilvánosságra hozatal nyomán közvetlenül és jelentősen veszélybe kerülhetne bárkinek a személyes biztonsága.

Az érintett személy(ek) nevét az érintett illetékes hatóságoknak minden esetben ismerniük kell.

(5) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokról készített jelentésnek meg kell felelnie az (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A vezetés beszámolója és a pénzügyi kimutatások összhangjáról szóló, az (2) bekezdés e) pontjában előírt jelentéstétel során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles figyelembe venni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés összevont beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásait csatolják az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek e cikkben előírt jelentései összevonhatók.

28a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés

(1) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeit egy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésben mutatja/mutatják be. Az említett jelentést a Bizottság által a 26a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott bizonyossági standardok követelményeivel, vagy - az említett bizonyossági standardok Bizottság által történő elfogadásáig - a 26a. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti bizonyossági standardokkal összhangban kell elkészíteni.

(2) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést írásos formában kell elkészíteni és annak:

a) meg kell jelölnie azt a szervezetet, amelynek éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolása a bizonyosság nyújtására adott megbízás tárgyát képezi; meg kell határoznia az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolást, valamint azt, hogy ez milyen időpontra és melyik tárgyidőszakra vonatkozóan készült; továbbá azonosítania kell, hogy a készítéséhez milyen fenntarthatósági beszámolási keretet alkalmaztak;

b) tartalmaznia kell a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság hatókörének leírását, amely megjelöli legalább azokat a bizonyossági standardokat, amelyekkel összhangban a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtották;

c) tartalmaznia kell a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt.

(3) Amennyiben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy több könyvvizsgáló cég nyújtotta, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)nak vagy a könyvvizsgáló cég(ek)nek meg kell állapodniuk a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeiről, és közös jelentést és véleményt kell benyújtaniuk. Egyetértés hiányában minden egyes, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés egymástól elkülönülő bekezdéseibe foglalva kell benyújtania véleményét, valamint meg kell indokolnia, hogy miért nem sikerült egyetértésre jutniuk.

(4) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak aláírással és dátummal kell ellátnia. Ha a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot könyvvizsgáló cég nyújtja, akkor a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést legalább a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot a könyvvizsgáló cég nevében nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) aláírásával el kell látni. Ha egyidejűleg több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget is megbíztak, akkor a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést valamennyi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy legalább azoknak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak alá kell írniuk, akik az egyes könyvvizsgáló cégek nevében nyújtják a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot. Kivételes körülmények között a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez(eke)t az aláírás(oka)t nem kell közzétenni, ha a közzététel nyomán közvetlenül és jelentősen veszélybe kerülhetne bárkinek a személyes biztonsága.

Az érintett személy(ek) nevét az érintett illetékes hatóságoknak minden esetben ismerniük kell.

(5) A tagállamok megkövetelhetik, hogy amennyiben egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát, és nyújtja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés a könyvvizsgálói jelentés elkülönített szakaszát képezze.

(6) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által az összevont fenntarthatósági beszámolásról készített jelentésnek teljesítenie kell az (1)-(5) bekezdésben meghatározott követelményeket.

VI. FEJEZET

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

29. cikk

Minőségbiztosítási rendszerek

(1) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég minőségbiztosítási rendszer alá tartozik, amely megfelel legalább az alábbi feltételeknek:

a) a minőségbiztosítási rendszert olyan módon kell megszervezni, hogy az független legyen az ellenőrzött jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóktól és az ellenőrzött könyvvizsgáló cégektől, és közfelügyelet alá tartozzon;

b) a minőségbiztosítási rendszer finanszírozását biztosítani kell, és ennek mentesnek kell lennie a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek bármilyen nemkívánatos befolyásától;

c) a minőségbiztosítási rendszernek megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie;

d) a minőségbiztosítási ellenőrzéseket végrehajtó személyeknek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és a pénzügyi beszámolás, valamint adott esetben a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások területén megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, amelyeknek a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésen való részvétellel kell párosulnia;

e) az adott minőségbiztosítási ellenőrzési feladatok elvégzésére olyan objektív eljárás során kell kiválasztani az ellenőröket, amely biztosítani hivatott, hogy nincs összeférhetetlenség az ellenőrök és az ellenőrzés által érintett jog szerinti könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég között;

f) a kiválasztott könyvvizsgálói dossziék, illetve adott esetben bizonyossági dossziék megfelelő vizsgálata által támogatott minőségbiztosítási ellenőrzés hatókörének ki kell terjednie az alkalmazandó könyvvizsgálati standardoknak és függetlenségi követelményeknek, illetve adott esetben az alkalmazandó bizonyossági standardoknak való megfelelésnek, a felhasznált erőforrások mennyiségének és minőségének, a felszámított könyvvizsgálói díjaknak, illetve fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtási díjaknak, valamint a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszerének az értékelésére;

g) a minőségbiztosítási ellenőrzés végén jelentést kell készíteni, amelyben szerepelnek a minőségbiztosítási ellenőrzés fő következtetései;

h) a minőségbiztosítási ellenőrzésekre kockázatelemzés alapján, és a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményt készítő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében legalább hatévente kell, hogy sor kerüljön;

i) a minőségbiztosítási rendszer átfogó eredményeit évente közzé kell tenni;

j) a minőség-ellenőrzési ajánlásokat a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek ésszerű időn belül a gyakorlatban is követniük kell;

k) a minőségbiztosítási ellenőrzés az ellenőrzött jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy az ellenőrzött könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos kell, hogy legyen.

Ha a j) pontban említett ajánlásokat nem követik a gyakorlatban, a jog szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel szemben el kell rendelni - adott esetben - a 30. cikkben említett fegyelmi intézkedéseket vagy szankciókat.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában legalább az alábbi szempontoknak vonatkozniuk kell az ellenőrök kiválasztására:

a) az ellenőröknek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat, a pénzügyi beszámolás, valamint adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása, a fenntarthatósági beszámolás vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások területén megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, amelyeknek a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésen való részvétellel kell párosulnia;

b) olyan személy, aki egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy könyvvizsgáló cég partnere vagy alkalmazottja volt, illetve azzal más módon kapcsolatban volt, a partneri vagy alkalmazotti viszonyának, illetve más kapcsolatának megszűnésétől számított legalább három évig nem vehet részt ellenőrként az adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy az adott könyvvizsgáló cég ellenőrzésében;

c) az ellenőröknek nyilatkozniuk kell arról, hogy köztük és az ellenőrzendő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között nem áll fenn összeférhetetlenség.

(2a) A tagállamok 2025. december 31-ig azokat a személyeket, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz kapcsolódó minőségbiztosítási ellenőrzést végeznek, mentesíthetik azon követelmény alól, hogy releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása, vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások terén.

(3) Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában a tagállamoknak meg kell követelniük az illetékes hatóságoktól, hogy a középvállalkozások és kisvállalkozások éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak vonatkozásában elkészített, jogszabályban előírt könyvvizsgálatok minőségbiztosítási ellenőrzése során vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a 26. cikkel összhangban elfogadott könyvvizsgálati standardokat a vizsgált szervezet által folytatott tevékenység terjedelmével és összetettségével arányos módon történő alkalmazásra dolgozták ki.

VII. FEJEZET

VIZSGÁLATOK ÉS SZANKCIÓK

30. cikk

Vizsgálatok és szankciók rendszere

(1) A tagállamok biztosítják, hogy hatékony vizsgálati és szankciórendszerek álljanak rendelkezésre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása nem megfelelő végrehajtásának felderítésére, kijavítására és megelőzésére.

(2) A tagállamok polgári jogi felelősségi rendszereinek sérelme nélkül a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában, ha nem az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezéseknek és adott esetben az 537/2014/EU rendeletnek megfelelően végzik a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatokat, vagy nyújtják a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határoznak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az olyan jogsértések esetében, amelyekről a tagállami büntetőjog már rendelkezik. Ebben az esetben közölniük kell a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

(3) A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek ellen elrendelt intézkedéseket és szankciókat megfelelően nyilvánosságra hozzák. A szankcióknak ki kell terjedniük a jóváhagyás visszavonásának lehetőségére is. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a nyilvánosságra hozott információk között tilos legyen közzétenni a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti személyes adatokat.

(4) A tagállamok legkésőbb 2016. június 17 -ig tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő későbbi módosításokat.

30a. cikk

Szankcionálási hatáskör

(1) A tagállamoknak az illetékes hatóságok számára hatáskört kell biztosítaniuk arra, hogy az ezen irányelv, valamint adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén legalább az alább felsorolt közigazgatási intézkedéseket és szankciókat meghozhassák és/vagy kiszabhassák:

a) felszólítás, amely előírja a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b) az illetékes hatóságok honlapján közzétett nyilvános közlemény, amely megnevezi a felelős személyt és a jogsértés jellegét;

c) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a fő könyvvizsgáló partner legfeljebb hároméves időtartamra szóló ideiglenes eltiltása attól, hogy jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végezzen és/vagy könyvvizsgálói jelentést írjon alá;

ca) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a fő fenntarthatósági partner legfeljebb hároméves időtartamra szóló ideiglenes eltiltása attól, hogy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtson és/vagy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést írjon alá;

d) arról szóló nyilatkozat, hogy a könyvvizsgálói jelentés nem felel meg ezen irányelv 28. cikkében szereplő követelményeknek vagy adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. cikkének;

da) arról szóló nyilatkozat, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés nem felel meg az ezen irányelv 28a. cikkében szereplő követelményeknek;

e) a könyvvizsgáló cég tagjának vagy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányító vagy ügyvezető testülete tagjának legfeljebb hároméves időtartamra szóló ideiglenes eltiltása attól, hogy könyvvizsgáló cégnél vagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél tisztséget töltsön be;

f) közigazgatási pénzbírságok kiszabása természetes és a jogi személyek ellen.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok ezen irányelvvel és a nemzeti joggal összhangban, az alábbi módok valamelyikén gyakorolhassák a szankcionálási hatásköreiket:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említetteken kívül további szankcionálási hatásköröket is ruházhatnak az illetékes hatóságokra.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek felügyeletét ellátó hatóságokra - amennyiben azok nincsenek a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének megfelelően illetékes hatóságnak kijelölve - olyan hatásköröket is ruházhatnak, amelyek lehetővé teszik szankciók kiszabását az említett rendeletben előírt jelentéstételi kötelezettségek megsértése esetén.

30b. cikk

A szankciók hatékony alkalmazása

A 30. cikk szerinti szabályok meghatározása során a tagállamok előírják, hogy a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden releváns körülményt vegyenek figyelembe, adott esetben az alábbiakat is:

a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b) a felelős személy felelősségének mértékét;

c) a felelős személy pénzügyi lehetőségeinek mértékét, például a felelős vállalkozás teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve;

d) a felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét, amennyiben ez meghatározható;

e) a felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét;

f) a felelős jogi vagy természetes személy által elkövetett korábbi jogsértéseket.

Az illetékes hatóságok a nemzeti jogban meghatározott további körülményeket is figyelembe vehetnek.

30c. cikk

A szankciók és intézkedések közzététele

(1) Az illetékes hatóságoknak hivatalos honlapjukon közzé kell tenniük legalább minden olyan, az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek megsértése miatt kiszabott közigazgatási szankciót, amelynek vonatkozásában már kimerítettek minden fellebbezési lehetőséget, vagy már lejárt a fellebbezési határidő, és ezt attól számítva a lehető leghamarabb meg kell tenniük, hogy a szankció által érintett személyt tájékoztatták a határozatról, beleértve a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkat, valamint annak a természetes vagy jogi személynek a kilétét, akire/amelyre a szankciót kiszabták.

Ha a tagállamok engedélyezik a nem jogerős szankciók nyilvánosságra hozatalát, az illetékes hatóságoknak a lehető leghamarabb közzé kell tenniük hivatalos honlapjukon az arra vonatkozó információkat is, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.

(2) Az illetékes hatóságoknak valamely alábbi körülmény fennállása esetén a tagállami jognak megfelelő módon, név nélkül kell nyilvánosságra hozniuk a szankciókat:

a) természetes személyekre kiszabott szankciók esetében, ha a személyes adatok nyilvánosságra hozatala az ilyen nyilvánosságra hozatal arányosságára vonatkozó kötelező előzetes értékelés alapján aránytalannak bizonyul;

b) ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást;

c) ha a nyilvánosságra hozatal aránytalan mértékű kárt okozna az érintett intézményeknek vagy egyéneknek.

(3) Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően végrehajtott közzététel időtartama arányos legyen, és azt követően, hogy már kimerítettek minden fellebbezési lehetőséget, vagy már lejárt a fellebbezési határidő, legalább öt évig fennmaradjon az illetékes hatóság hivatalos honlapján.

A szankciók, az intézkedések és bármely közlemény közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy tilos legyen az így közzétett információk között vagy a közleményben a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti személyes adatokat szerepeltetni.

30d. cikk

Fellebbezés

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság ezen irányelvvel és a(z) 537/2014/EU rendelettel összhangban hozott határozatai ellen fellebbezéssel lehessen élni.

30e. cikk

A jogsértések jelentése

(1) A tagállamok ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével ösztönzik.

(2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b) a személyes adatok védelme mind a feltételezett vagy tényleges jogsértést bejelentő személy, mind pedig a jogsértés elkövetésével gyanúsított vagy a jogsértés elkövetéséért feltételezhetően felelős személy vonatkozásában, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

c) megfelelő eljárások annak biztosítására, hogy a jogsértéssel vádolt személy a rá vonatkozó határozat meghozatala előtt élni tudjon a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogával, valamint azzal a jogával, hogy a rá vonatkozó határozat vagy intézkedés ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal élhessen.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a könyvvizsgáló cégek megfelelő eljárásokat vezessenek be, amelyek keretében alkalmazottaik külön belső csatornán bejelenthetik az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet lehetséges vagy tényleges megsértését.

30f. cikk

Információcsere

(1) Az illetékes hatóságok kötelesek minden évben összesítő tájékoztatást nyújtani a CEAOB számára az e fejezettel összhangban megállapított valamennyi közigazgatási intézkedésről és szankcióról. A CEAOB ezeket az információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2) Az illetékes hatóságok kötelesek haladéktalanul közölni a CEAOB-val minden, a 30a. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában említett ideiglenes tiltó intézkedést.

VIII. FEJEZET

KÖZFELÜGYELET ÉS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A közfelügyelet alapelvei

(1) A tagállamok hatékony közfelügyeleti rendszert hoznak létre a (2)-(7) bekezdésben meghatározott elvek alapján a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára, és kijelölik az említett felügyelet ellátásáért felelős illetékes hatóságot.

(2) Valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég közfelügyelet alá tartozik.

(3) Az illetékes hatóságot olyan, nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akik jártasak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében releváns területeken. A hatóság irányításában részt vevő személyeket független és átlátható jelölési eljárás útján kell kiválasztani.

Az illetékes hatóság megbízhat gyakorló szakembereket egyes feladatok ellátásával, és szakértők segítségét is igénybe veheti, amennyiben ez feladatai megfelelő ellátásához szükséges. Ilyen esetekben a gyakorló szakemberek, illetve a szakértők nem vehetnek részt az illetékes hatóság általi döntéshozatalban.

(4) Az illetékes hatóság viseli a végső felelősséget az alábbiak felügyelete tekintetében:

a) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyása és nyilvántartásba vétele;

b) szakmai etikai standardok, a könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzésére vonatkozó standardok, könyvvizsgálati standardok és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági standardok elfogadása, kivéve, ha e standardokat más tagállami hatóságok fogadják el vagy hagyják jóvá;

c) továbbképzés;

d) minőségbiztosítási rendszer;

e) vizsgálati és közigazgatási fegyelmi rendszerek.

(4a) A tagállamok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki az ezen irányelvben meghatározott feladatok ellátására. A tagállamok csak egy olyan illetékes hatóságot jelölhetnek ki, amely a végső felelősséget viseli az e cikkben említett feladatok ellátásáért; kivételt képez ez alól a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok vagy hasonló szervezetek, valamint a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok vagy hasonló szervezetek leányvállalatainak vagy jogutódjainak jogszabályban előírt könyvvizsgálata.

A tagállamok a kijelölt hatóságról tájékoztatják a Bizottságot.

Az illetékes hatóságokat úgy kell megszervezni, hogy ne merüljön fel összeférhetetlenség.

(4b) A tagállamok az illetékes hatóság bármely feladatát átruházhatják más kijelölt vagy a törvény által az adott feladat ellátására egyéb módon felhatalmazott hatóságokra vagy szervekre, illetve engedélyezhetik az illetékes hatóság számára, hogy feladatait ilyen hatóságokra vagy szervekre átruházza.

Az átruházás során meg kell határozni az átruházott feladatokat, valamint azok elvégzésének feltételeit. A hatóságokat vagy szerveket úgy kell megszervezni, hogy ne merüljön fel összeférhetetlenség.

Ha az illetékes hatóság feladatokat ruház át más hatóságokra vagy szervekre, akkor eseti alapon vissza kell tudnia venni ezeket a hatásköröket.

(5) Az illetékes hatóság jogosult arra, hogy szükség esetén vizsgálatokat kezdeményezzen és folytasson a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal és a könyvvizsgáló cégekkel szemben, valamint arra, hogy megfelelő intézkedést alkalmazzon.

Abban az esetben, ha egy illetékes hatóság szakértőt bíz meg konkrét feladatok ellátásával, a hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a szakértő és az adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között. E szakértőknek teljesíteniük kell a 29. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő követelményeket.

Az illetékes hatóságot fel kell ruházni az ezen irányelv szerinti feladatainak ellátásához és felelősségi körének betöltéséhez szükséges hatáskörrel.

(6) Az illetékes hatóságnak átláthatónak kell lennie. Ez magában foglalja az éves munkaprogramok és tevékenységi jelentések közzétételét.

(7) A közfelügyeleti rendszernek kellő finanszírozást és megfelelő forrásokat kell biztosítani az (5) bekezdésben említett vizsgálatok kezdeményezéséhez és lefolytatásához. A közfelügyeleti rendszer finanszírozásának biztonságosnak kell lennie, és mentesnek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek bármilyen nemkívánatos befolyásától.

33. cikk

A közfelügyeleti rendszerek közötti együttműködés közösségi szinten

A tagállamok biztosítják, hogy a közfelügyeleti rendszerek szabályozási rendelkezései közösségi szinten hatékony együttműködést tesznek lehetővé a tagállamok felügyeleti tevékenységei terén. Ennek érdekében a tagállamok kijelölnek egy jogalanyt, amelynek feladata kifejezetten az együttműködés biztosítása.

34. cikk

A szabályozási rendelkezések kölcsönös elismerése a tagállamok között

(1) A tagállamok szabályozási rendelkezései tiszteletben tartják a honos ország szabályozásának elvét, és az azon tagállam általi felügyeletet, ahol a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jóváhagyják és a vizsgált jogalany székhelye van.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a valamely tagállamban jóváhagyott és a 3a. cikk alapján egy másik tagállamban könyvvizsgálati szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzését a székhely szerinti tagállamban, a fogadó tagállamban végzett könyvvizsgálati tevékenység felügyeletét pedig a fogadó tagállamban kell elvégezni.

(2) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát megkövetelő tagállam a jogszabályban előírt könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő további követelményeket a másik tagállamban letelepedett leányvállalat jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a függetlenség tekintetében.;

(3) Az olyan cég esetében, amelynek értékpapírjaival a cég bejegyzett székhelyének tagállamától eltérő tagállam szabályozott piacán kereskednek, az értékpapírok forgalmazásának helye szerinti tagállam a jogszabályban előírt könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő további követelményeket a cég éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a függetlenség tekintetében.

(4) Amennyiben egy valamely tagállamban a 3. vagy a 44. cikkel összhangban megadott jóváhagyás eredményeképpen nyilvántartásba vett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a 45. cikk (1) bekezdésében említett, éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálati jelentéseket készít, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nyilvántartásának helye szerinti tagállam felügyeleti rendszere, minőségbiztosítási rendszerei, valamint vizsgálati és szankciórendszere alkalmazandó az említett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre.

36. cikk

A tagállamok közötti szakmai titoktartási és szabályozási együttműködés

(1) A jóváhagyásért, a nyilvántartásba vételért, a minőségbiztosításért, a vizsgálatért és a szabályok betartatásáért felelős illetékes tagállami hatóságok, a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságok és az érintett európai felügyeleti hatóságok együttműködnek egymással, amennyiben az az ezen irányelv és a(z) 537/2014/EU rendelet szerinti feladataik ellátásához és felelősségi körük betöltéséhez szükséges. A valamely tagállambeli illetékes hatóságok kötelesek segítséget nyújtani egy másik tagállambeli illetékes hatóságoknak és az érintett európai felügyeleti hatóságoknak. Az illetékes hatóságok kötelesek különösen a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok terén információt cserélni és együttműködni.

(2) A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan személyre vonatkozik, aki az illetékes hatóságoknál dolgozik, vagy korábban dolgozott. A szakmai titoktartás alá tartozó információk nem közölhetők más személlyel vagy hatósággal, kivéve valamely tagállam törvényei, rendeletei vagy közigazgatási eljárásai alapján.

(3) A (2) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságokat a bizalmas információk cseréjében. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott információk a szakmai titoktartás kötelezettsége alá esnek, amely köti az illetékes hatóságok által foglalkoztatott vagy korábban foglalkoztatott személyeket. A szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik ezenkívül valamennyi olyan egyéb személyre, akire az illetékes hatóságok az ezen irányelvben rögzített célokkal összefüggésben feladatokat ruháztak át.

(4) Az illetékes hatóságok kérelemre és indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdésben említett célra kért valamennyi információt. Szükség esetén az ilyen kérelmet kapó illetékes hatóságok haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket a kért információk beszerzésére. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott információk a szakmai titoktartás kötelezettsége alá esnek, amely köti az illetékes hatóságok által foglalkoztatott, vagy korábban foglalkoztatott személyeket, akik megkapták az információkat.

Ha a megkeresett illetékes hatóság nem képes haladéktalanul rendelkezésre bocsátani a kért információt, értesíti a megkereső illetékes hatóságot ennek okairól.

Az illetékes hatóságok megtagadhatják az információnyújtás iránti kérelem teljesítését, ha:

a) az információ átadása hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy sérti a nemzetbiztonsági szabályokat; vagy

b) ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást; vagy

c) a megkeresett tagállam illetékes hatóságai e személyekkel szemben, ugyanezen tevékenységek tekintetében már jogerős határozatot hoztak.

Azon illetékes hatóságok vagy európai felügyeleti hatóságok, amelyek az (1) bekezdés értelmében jutnak információkhoz, azokat csak az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó feladatok ellátásához, valamint az ezen feladatok ellátásával konkrétan összefüggő közigazgatási vagy bírósági eljárásokkal összefüggésben használhatják fel, a bírósági eljárások során rájuk vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül.

(4a) A tagállamok engedélyezhetik, hogy az illetékes hatóságok olyan bizalmas információkat továbbítsanak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak, a központi bankoknak, a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak mint monetáris hatóságoknak, valamint az Európai Rendszerkockázati Testületnek, amelyek azok feladatainak ellátásához szükségesek. Az ilyen hatóságok vagy szervek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak a(z) 537/2014/EU rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.

(5) Ha valamely illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy ezen irányelv rendelkezéseivel ellentétes tevékenységeket végeznek vagy végeztek egy másik tagállam területén, erről a lehető legkonkrétabb módon értesíti a másik tagállam illetékes hatóságát. A másik tagállam illetékes hatósága megteszi a megfelelő intézkedést. E hatóság továbbá a lehető legteljesebb mértékig tájékoztatja az értesítő illetékes hatóságot az eredményről és a jelentős közbenső fejleményekről.

(6) A tagállam illetékes hatósága azt is kérheti, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága ez utóbbi területén vizsgálatot folytasson.

Kérheti továbbá, hogy saját személyzetének néhány tagja számára engedélyezzék, hogy a vizsgálat során ezen másik tagállam illetékes hatóságának személyzetét elkísérjék.

A vizsgálat az elvégzésének helye szerinti tagállam átfogó felügyelete alá tartozik annak teljes időtartama alatt.

Az illetékes hatóságok megtagadhatják az eljárást az első albekezdésben meghatározott vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelemre vagy azon kérelemre, hogy a második albekezdésben meghatározottak szerint személyzetét egy másik tagállam illetékes hatóságának személyzete kísérje el, ha:

a) a vizsgálat hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy sértheti a nemzetbiztonsági szabályokat; vagy

b) ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást; vagy

c) a megkeresett tagállam illetékes hatóságai e személyekkel szemben, ugyanezen tevékenységekért már jogerős határozatot hoztak.

36a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos, tagállamok közötti szabályozási rendelkezések

A 34. és a 36. cikkben a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó követelmények értelemszerűen alkalmazandók a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is.

IX. FEJEZET

KIJELÖLÉS ÉS FELMENTÉS

37. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kijelölése

(1) A jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget a vizsgált jogalany részvényeseinek vagy tagjainak közgyűlése jelöli ki.

Az első albekezdés alkalmazandó a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából történő kijelölésére.

(2) A tagállamok engedélyezhetnek alternatív rendszereket vagy szabályokat a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölésében, feltéve hogy ezek a rendszerek vagy szabályok a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek a vizsgált jogalany ügyviteli szervének ügyvezető tagjaitól vagy igazgatási szervétől való függetlenségének biztosítását szolgálják.

Az első albekezdés alkalmazandó a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából történő kijelölésére.

(3) Tilos minden olyan szerződéses feltétel, amely a vizsgált szervezet (1) bekezdés szerinti részvényesei vagy tagjai közgyűlésének választását a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza egy adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy egy adott könyvvizsgáló cégnek a szóban forgó szervezet jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vagy adott esetben a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtására való kijelölése tekintetében. Az ilyen szerződéses feltétel semmisnek tekintendő.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke hatálya alá tartozó nagyvállalkozások - az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában említett vállalkozásokat kivéve - részvényesei vagy tagjai, akik egyénileg vagy együttesen eljárva a vállalkozás szavazati jogainak több mint 5%-át vagy tőkéjének 5%-át képviselik, jogosultak legyenek arra, hogy a részvényesek vagy tagok közgyűlése által elfogadandó olyan határozattervezetet terjesszenek elő, amely előírja, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő könyvvizsgáló céghez vagy hálózathoz tartozó akkreditált harmadik fél készítsen jelentést a fenntarthatósági beszámolás egyes elemeiről, és e jelentést a részvényesek vagy tagok közgyűlése elé terjessze.

38. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek felmentése és lemondása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek csak megfelelő indok alapján legyenek felmenthetők. A számviteli kezelés, a könyvvizsgálati eljárások, illetve adott esetben a fenntarthatósági beszámolási vagy bizonyossági eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem megfelelő indok a felmentésre.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgált jogalany és a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tájékoztatja a közfelügyeletért felelős hatóságot vagy hatóságokat a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízatás időtartama alatt történt felmentéséről vagy lemondásáról, és ezt megfelelően indokolja.

Az első albekezdésben említett tájékoztatási kötelezettség a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is alkalmazandó.

(3) Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy

a) a szavazati jogok vagy a jegyzett tőke legalább 5 %-át képviselő részvényeseknek;

b) a vizsgált szervezetek más szerveinek, amennyiben a nemzeti jogszabályok meghatározzák ezeket; vagy

c) az ezen irányelv 32. cikkében említett illetékes hatóságoknak vagy a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságoknak vagy - amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik - az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságoknak

lehetőségük legyen valamely nemzeti bíróság előtt keresetet indítani a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) felmentése céljából, amennyiben megfelelő indokok állnak fenn.

Az első albekezdés a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is alkalmazandó.

X. FEJEZET

AUDITBIZOTTSÁG

39. cikk

Auditbizottság

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység rendelkezzen auditbizottsággal. Az auditbizottság lehet önálló bizottság vagy a vizsgált szervezet irányító vagy felügyelő testületének egy bizottsága. Az auditbizottság az irányító testület nem ügyvezető tagjaiból és/vagy a vizsgált szervezet felügyelő testületének tagjaiból és/vagy a vizsgált szervezet részvényesi közgyűlése, illetve részvényesek nélküli szervezetek esetében az annak megfelelő testület által kinevezett tagokból áll.

Az auditbizottság legalább egy tagjának kompetensnek kell lennie a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén.

A bizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a vizsgált szervezet tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.

Az auditbizottság tagjainak többsége független kell, hogy legyen a vizsgált szervezettől. Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a vizsgált szervezet felügyelő testülete jelöli ki, és az elnöknek függetlennek kell lennie a vizsgált szervezettől. A tagállamok előírhatják, hogy az auditbizottság elnökét a vizsgált szervezet részvényesi közgyűlése válassza meg minden évben.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknél, amelyek teljesítik a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 2. cikke (1) bekezdésének f) és t) pontjában rögzített feltételeket, az auditbizottság feladatkörét az irányító vagy felügyelő testület mint egész is elláthatja azzal a feltétellel, hogy ha az érintett testület elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az auditbizottság elnöke, ameddig az adott testület látja el az auditbizottság feladatait.

Amennyiben az auditbizottság az (1) bekezdéssel összhangban a vizsgált szervezet irányító vagy felügyelő testületének részét képezi, a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az irányító vagy felügyelő testület - értelemszerűen - lássa el az auditbizottság feladatait az ezen irányelvben és a(z) 537/2014/EU rendeletben előírt kötelezettségek teljesítése céljából.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az alábbi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket felmentik az auditbizottság felállítására irányuló kötelezettség alól:

a) azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontja szerinti leányvállalkozások, amennyiben a szervezet csoportszinten megfelel az e cikk (1), (2) és (5) bekezdésében, valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében és a 16. cikkének (5) bekezdésében foglalt követelményeknek;

b) azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ÁÉKBV-k vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA);

c) azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek kizárólag a 809/2004/EK bizottsági rendelet ( 12 ) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott eszközökkel fedezett értékpapírok kibocsátójaként működnek;

d) a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézetek, amelyek részvényeit a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerint nem vezették be valamely tagállam szabályozott piacán, és amelyek kizárólag - folyamatos vagy ismétlődő módon - szabályozott piacon bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátottak ki, feltéve, hogy a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teljes névértéke 100 000 000 EUR alatt marad, továbbá, hogy nem adtak ki a 2003/71/EK irányelv szerinti tájékoztatót.

A c) pontban említett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek nyilvánosságra hozzák azokat az okokat, amelyek miatt nem tartják megfelelőnek sem auditbizottság, sem auditbizottsági feladatkört ellátó irányító vagy felügyelő testület alkalmazását.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, vagy engedélyezhetik, hogy ne hozzon létre auditbizottságot az olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, amely rendelkezik a vizsgálandó szervezet bejegyzése szerinti tagállamban hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően létrehozott és működő, az auditbizottságnak megfelelő feladatkört ellátó testülettel. Ilyen esetben a szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el e feladatkört, továbbá milyen a testület összetétele.

(4a) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódóan az auditbizottságra ruházott funkciókat az ügyviteli vagy felügyelő testület egésze vagy az általa e célra létrehozott szerv lássa el.

(5) Amennyiben az auditbizottság valamennyi tagja a vizsgált szervezet igazgatási vagy felügyelő testületének is tagja, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy az auditbizottságot felmenti az (1) bekezdés negyedik albekezdésében foglalt, a függetlenségre vonatkozó követelmények alól.

(6) Az irányító, ügyvezető vagy felügyelő testület tagjainak, illetve a vizsgált szervezet részvényeseinek közgyűlése által kinevezett egyéb tagok felelősségének sérelme nélkül az auditbizottság többek között:

a) tájékoztatja a vizsgált szervezet ügyviteli vagy felügyelő testületét a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményéről, és elmagyarázza, hogy a könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában;

b) figyelemmel kíséri a pénzügyi és adott esetben a fenntarthatósági beszámolás folyamatát, beleértve a 2013/34/EU irányelv 29d. cikkében említett elektronikus beszámolás folyamatát és a vállalkozás által az említett irányelv 29b. cikke alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot, és ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmaz meg a folyamat integritásának biztosítása érdekében;

c) figyelemmel kíséri a vállalkozás belső minőség-ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek és adott esetben a vállalkozás pénzügyi és adott esetben fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső auditjának hatékonyságát, beleértve a 2013/34/EU irányelv 29d. cikkében említett elektronikus beszámolási folyamatát is, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét;

d) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és adott esetben az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását, különösen annak végrehajtását, figyelembe véve az illetékes hatóság által az 537/2014/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdése szerint tett megállapításokat és következtetéseket;

e) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét az ezen irányelv 22., 22a., 22b., 24a., 24b., 25b., 25c. és 25d. cikkével, illetve az 537/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban, valamint különösen a vizsgált szervezet részére történő további nem könyvvizsgálói szolgáltatás nyújtásának helyénvalóságát az említett rendelet 5. cikkével összhangban;

f) felelős a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) kiválasztási eljárásáért, és javaslatot tesz a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)nak vagy a könyvvizsgáló cég(ek)nek a(z) 537/2014/EU rendelet 16. cikkével összhangban történő kijelölésére, kivéve abban az esetben, amikor a(z) 537/2014/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazzák.

XI. FEJEZET

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK

44. cikk

Harmadik országbeli könyvvizsgálók jóváhagyása

(1) A viszonosság függvényében a tagállam illetékes hatóságai jog szerinti könyvvizsgálóként jóváhagyhatnak harmadik országbeli könyvvizsgálót, ha az igazolja, hogy eleget tesz a 4. és a 6-13. cikkekben megállapítottakkal egyenértékű követelményeknek.

(2) A tagállam illetékes hatóságainak, az (1) bekezdés követelményeinek eleget tevő harmadik országbeli könyvvizsgáló jóváhagyása előtt, alkalmazniuk kell a 14. cikkben megállapított követelményeket.

45. cikk

Harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok nyilvántartásba vétele és felügyelete

(1) Egy tagállam illetékes hatóságai - ezen irányelv 15., 16. és 17. cikkével összhangban - valamennyi, harmadik országbeli könyvvizsgálót és könyvvizsgáló szervezetet nyilvántartásba vesznek, amennyiben az adott harmadik országbeli könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet könyvvizsgálói jelentést bocsát ki egy olyan, Unión kívül bejegyzett vállalkozás éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól, vagy adott esetben bizonyossági jelentést bocsát ki egy olyan, Unión kívül bejegyzett vállalkozás éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolásáról, amelynek átruházható értékpapírjait az említett tagállam 2014/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piacán bevezették, kivéve akkor, ha a szóban forgó vállalkozás kizárólag olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki, amelyek teljesítik az alábbi feltételek valamelyikét:

a) az említett értékpapírt valamely tagállamnak a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacára 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 EUR, illetve - egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - névértéke a kibocsátás időpontjában legalább 50 000 EUR összeggel egyenértékű;

b) az említett értékpapírt valamely tagállamnak a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacára 2010. december 31-én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 EUR, illetve - egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - névértéke a kibocsátás időpontjában legalább 100 000 EUR összeggel egyenértékű.

(2) A 18. és 19. cikket alkalmazni kell.

(3) A tagállamok a nyilvántartásba vett harmadik országbeli könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló jogalanyokat felügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciós rendszerük alá sorolják. A tagállamok mentesíthetik a nyilvántartásba vett harmadik országbeli könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló jogalanyokat minőségbiztosítási rendszerük alól, ha egy másik tagállam vagy egy harmadik ország - a 46. cikkel összhangban azzal egyenértékűnek minősített - minőségbiztosítási rendszere már elvégezte a harmadik országbeli könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló jogalanyon a minőségellenőrzést a megelőző három év folyamán.

(4) A 46. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett, a tagállamban nyilvántartásba nem vett, harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló szervezetek által kibocsátott éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámolókról szóló könyvvizsgálói jelentéseknek vagy adott esetben éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolásról szóló bizonyossági jelentéseknek nincs joghatása az adott tagállamban.

(5) A tagállamok csak akkor vehetnek nyilvántartásba pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának céljára harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezeteket, ha:

a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet ügyviteli vagy ügyvezető szerve tagjainak többsége megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kivételével;

b) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet nevében könyvvizsgálatot végző harmadik országbeli könyvvizsgáló megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kivételével;

c) az e cikk (1) bekezdésében említett éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát a 26. cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal, valamint a 22., 22b. és 25. cikkben megállapított követelményekkel vagy ezekkel egyenértékű standardokkal és követelményekkel összhangban végzik;

d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet honlapján olyan éves átláthatósági jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az 537/2014/EU rendelet 13. cikkében említett információkat, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeket teljesít.

A tagállamok csak akkor vehetnek nyilvántartásba a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljára harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezeteket, ha:

a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet ügyviteli vagy ügyvezető szerve tagjainak többsége megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek;

b) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet nevében bizonyosságot nyújtó harmadik országbeli könyvvizsgáló megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek;

c) az (1) bekezdésben említett, éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot a 26a. cikkben említett bizonyossági standardokkal, valamint a 22., 22b., 25. és 25b. cikkben megállapított követelményekkel, vagy ezekkel egyenértékű standardokkal és követelményekkel összhangban nyújtják;

d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet honlapján olyan éves átláthatósági jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az 537/2014/EU rendelet 13. cikkében említett információkat, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeket teljesít.

(5a) Egy tagállam harmadik országbeli könyvvizsgálót csak akkor vehet nyilvántartásba pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának céljából, ha a könyvvizsgáló megfelel az e cikk (5) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjában foglalt követelményeknek.

Egy tagállam harmadik országbeli könyvvizsgálót csak akkor vehet nyilvántartásba fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából, ha a könyvvizsgáló megfelel az e cikk (5) bekezdése második albekezdésének b), c) és d) pontjában foglalt követelményeknek.

(6) Az e cikk (5) bekezdése első albekezdése c) pontja, és (5) bekezdése második albekezdése c) pontja végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a hivatkozott pontokban említett egyenértékűségről végrehajtási jogi aktusok révén határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (5) bekezdése első albekezdésének c) pontjában, illetve (5) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett egyenértékűséget a tagállamok akkor értékelhetik, ha a Bizottság erre vonatkozóan nem határozott.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek az irányelvnek az annak értékelése során alkalmazandó általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása céljából való kiegészítésére, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát, illetve adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot a 26. cikkben meghatározott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak, illetve a 26a. cikkben említett, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági standardoknak megfelelően, és a 22., 24. és 25. cikkben megállapított követelmények teljesítésével végzik-, illetve nyújtják-e. A tagállamok az egyenértékűség nemzeti szintű értékelését olyan kritériumok szerint végzik, amelyek valamennyi harmadik országra alkalmazandók.

46. cikk

Eltérés az egyenértékűség esetében

(1) A tagállamok viszonosság alapján csak akkor tekinthetnek el a 45. cikk (1) és (3) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazásától, illetve ezeket csak akkor módosíthatják, ha ezek a harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok olyan közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerek alá tartoznak a harmadik országban, amelyek a 29., 30. és 32. cikkben foglalt követelményekkel egyenértékű követelményeknek megfelelnek.

(2) E cikk (1) bekezdése végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ott említett egyenértékűségről végrehajtási jogi aktusok keretében határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett egyenértékűséget elismerte, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyenértékűséget részben vagy egészben alapul veszik, és a 45. cikk (1) és (3) bekezdésében foglalt követelményeket részben vagy egészben nem alkalmazzák, vagy módosítják. Az e cikk (1) bekezdésében említett egyenértékűséget a tagállamok akkor értékelhetik, illetve akkor támaszkodhatnak más tagállamok által elvégzett értékelésekre, ha a Bizottság erre vonatkozóan nem határozott. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy nem teljesül az e cikk (1) bekezdésében említett egyenértékűségi követelmény, felhatalmazhatja a harmadik országbeli könyvvizsgálókat és a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezeteket, hogy egy megfelelő átmeneti időszak alatt az érintett tagállam követelményeivel összhangban folytassák könyvvizsgálói tevékenységüket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az annak értékelése során alkalmazandó általános egyenértékűségi szempontoknak a 29., 30. és 32. cikkben rögzített követelmények alapján történő megállapítása céljából, hogy egy harmadik ország közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciórendszerei egyenértékűek-e az Unió rendszereivel. Az érintett harmadik országra vonatkozó bizottsági határozat hiányában a tagállamok az egyenértékűség tagállami szintű értékelését a fenti általános szempontok alapján végzik.

(3) A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal:

a) a (2) bekeztésben említett egyenértékűségre vonatkozó értékelésüket; és

b) a harmadik országbeli közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerekkel való együttműködési megállapodások fő elemeit, az (1) bekezdés alapján.

47. cikk

Együttműködés a harmadik országok illetékes hatóságaival

(1) A tagállamok engedélyezhetik az általuk jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálati munkaanyagainak vagy más dokumentumainak, illetve a szóban forgó könyvvizsgálathoz kapcsolódó ellenőrzési és vizsgálati jelentéseknek egy harmadik ország illetékes hatóságainak történő átadását, amennyiben:

a) ezek a könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok olyan cégek könyvvizsgálataihoz kapcsolódnak, amelyek az adott harmadik országban bocsátottak ki értékpapírokat, vagy amelyek olyan csoport részét képezik, amely jogszabályban előírt összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat bocsát ki abban a harmadik országban;

b) az átadás a hazai illetékes hatóságokon keresztül történik a harmadik ország illetékes hatóságaihoz, azok kérelme alapján;

c) az érintett harmadik ország illetékes hatóságai megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket megfelelőnek nyilvánítottak a (3) bekezdés szerint;

d) léteznek viszonosságon alapuló munkavégzési megállapodások az érintett illetékes hatóságok között;

e) a személyes adatok harmadik ország részére történő átadása a 95/46/EK irányelv IV. fejezetével összhangban történik.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett munkavégzési megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a) az illetékes hatóságok megindokolják a könyvvizsgálói munkaanyagokra és egyéb dokumentumokra irányuló kérelem célját;

b) a harmadik ország illetékes hatóságai által foglalkoztatott vagy korábban foglalkoztatott személyek, akik információkhoz férnek hozzá, szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak;

ba) a vizsgált szervezet üzleti érdekei nem kerülnek veszélybe, ideértve ipari és szellemi tulajdonát is;

c) a harmadik ország illetékes hatóságai a könyvvizsgálati munkaanyagokat és egyéb dokumentumokat csak olyan közfelügyeleti, minőségbiztosítási és vizsgálati feladataik ellátására használhatják fel, amelyek megfelelnek a 29., 30. és 32. cikkben meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek;

d) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég birtokában lévő könyvvizsgálói munkaanyagokra vagy egyéb dokumentumokra vonatkozó, harmadik ország illetékes hatóságától érkező kérelem elutasítható:

- amennyiben e munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok kiszolgáltatása hátrányosan érintené a Közösség vagy a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy

- amennyiben ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást, vagy

- amennyiben a megkeresett tagállam illetékes hatóságai már jogerős ítéletet hoztak ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal vagy ugyanazon könyvvizsgáló cégekkel szemben.

(3) Az együttműködés elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megfelelőségről végrehajtási jogi aktusok keretében határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A tagállamok megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a Bizottság határozatának.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az általános megfelelőségi szempontoknak a megállapítása céljából, amelyek alapján a Bizottság értékeli, hogy a harmadik országok illetékes hatóságai megfelelőnek tekinthetők-e arra, hogy együttműködjenek a tagállami illetékes hatóságokkal könyvvizsgálati munkaanyagok vagy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek birtokában lévő egyéb dokumentumok cseréjében. Az általános megfelelőségi szempontok a 36. cikk követelményein vagy az azokkal lényegében egyenértékű olyan működési eredményeken alapulnak, amelyek könyvvizsgálati munkaanyagok, illetve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek birtokában lévő egyéb dokumentumok közvetlen cseréjével kapcsolatosak.

(4) Kivételes esetekben és az (1) bekezdéstől való eltéréssel a tagállamok megengedhetik, hogy az általuk jóváhagyott jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek közvetlenül a harmadik ország illetékes hatóságainak adják át a könyvvizsgálói munkaanyagokat vagy egyéb dokumentumokat, feltéve hogy:

a) e harmatik országban az illetékes hatóságok vizsgálatokat kezdeményeztek;

b) az átadás nem ellentétes azon kötelezettségekkel, amelyeknek a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek meg kell, hogy feleljenek a könyvvizsgálati munkaanyagok és egyéb dokumentumok hazai illetékes hatóságok részére történő átadása kapcsán;

c) léteznek olyan munkavégzési megállapodások e harmadik ország illetékes hatóságaival, amelyek lehetővé teszik a tagállam illetékes hatóságainak, hogy fordított irányban azok is közvetlenül hozzáférjenek a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói munkaanyagaihoz és egyéb dokumentumaihoz;

d) a harmadik ország megkereső illetékes hatósága előre tájékoztatja a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég hazai illetékes hatóságát minden tájékoztatás iránti közvetlen kérelemről, megjelölve annak indokait;

e) a (2) bekezdésben említett feltételek teljesülnek.

(6) A tagállamok közlik a Bizottsággal az (1) és (4) bekezdésben említett munkavégzési megállapodásokat.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti (a továbbiakban: bizottság). Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2a) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

(3) 2010. december 31-ig, majd ezt követően legalább háromévente a Bizottság megvizsgálja a végrehajtási hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket, és az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt egy jelentést e hatáskörök működéséről. A jelentés különösen azt vizsgálja, hogy szükséges-e a Bizottságnak javaslatot tennie ezen irányelv módosítására a ráruházott végrehajtási hatáskörök megfelelő mértékének biztosítása érdekében. A módosítás esetleges szükségességére vonatkozó következtetéshez részletes indokoló nyilatkozatot kell csatolni. Szükség esetén a jelentéshez jogalkotási javaslatot kell fűzni a Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruházó rendelkezések módosítása céljából.

48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 26. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, valamint a 47. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2014. június 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

A Bizottságnak a 26a. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikk (3) bekezdésében, a 26a. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében és az 47. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 26. cikk (3) bekezdése, a 26a. cikk (3) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése vagy a 47. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

50. cikk

A 84/253/EGK irányelv hatályon kívül helyezése

A 84/253/EGK irányelv 2006. június 29-án hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

51. cikk

Átmeneti rendelkezés

Azon jog szerinti könyvvizsgálókat vagy könyvvizsgáló cégeket, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai a 84/253/EGK irányelvvel összhangban az 53. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések hatálybalépése előtt hagytak jóvá, úgy kell tekinteni, mint amelyeket ezen irányelvvel összhangban hagyták jóvá.

52. cikk

Minimum harmonizáció

Ezen irányelv eltérő rendelkezése hiányában, a jog szerinti könyvvizsgálatot előíró tagállamok szigorúbb követelményeket írhatnak elő.

53. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2008. június 29-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

54. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

55. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 2 ) HL L 207., 2003.8.18., 1. o.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

( 6 ) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).

( 8 ) A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 162., 2004.4.30., 70. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

( 12 ) A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).