2019. évi CXIV. törvény

egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-a a következő (2 c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztert a (2) bekezdés szerinti hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont a)-c) alpontja szerinti ellenőrzéséhez szükséges adó-, illetve vámtitkot képező adatról vagy információról."

2. § Az Szjtv. a következő 13/C. §-sal egészül ki:

"13/C. § A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter évente - a tárgyévet követő március 31. napjáig - beszámol a Kormánynak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységéről."

3. § Az Szjtv. 35/A. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A szervező)

"l) a 13. § (5) bekezdés szerinti játékminősítési kérelem benyújtása esetén 42 000 forint"

(igazgatási szolgáltatási díjat fizet.)

4. § (1) Az Szjtv. 36/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést - a tulajdonos megjelölése nélkül - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll."

(2) Az Szjtv. 36/F. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. Az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa az állam javára elkobozni rendelt dolog értékesítéséért vagy megsemmisítéséért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E személyt a költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére. Ha az elkobzás elrendelésére irányuló eljárásban az elkobzás alá eső dolog tulajdonosának személye nem volt megállapítható, az elkobzott dolog elkobzásának foganatosításával kapcsolatban felmerült költségeket az állam viseli."

5. § Hatályát veszti az Szjtv.

a) 8/B. §-a,

b) 26. § (11) és (19) bekezdése,

c) 36/K. §-a és

d) 38. § (4) bekezdése.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

6. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti, az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló pályázati eljárásban a jogszabályi és pályázati feltételeknek megfelelt, azonban a pályázati keretszám miatt az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nem nyert, de a korábbi névjegyzékben szereplő felszámoló szervezetet a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba hivatalból felveszi, kivéve, ha a felszámoló szervezet a pályázatában nyilatkozatot tesz arról, hogy a 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri. Ha a felszámoló szervezet a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri, a felszámolók névjegyzékét vezető szerv értesítése alapján a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a folyamatban lévő eljárásokból haladéktalanul felmenti és egyidejűleg az új felszámolói névjegyzékben szereplő felszámoló szervezet kirendeléséről gondoskodik. A bíróság eljárása során a 27/A. § (9)-(11a) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell."

(2) A Cstv. 27/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló eljárásokat lezáró utolsó határozat véglegessé válásának napján a korábbi felszámolói névjegyzék e törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnés tényéről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv az érintett felszámoló szervezetek részére haladéktalanul értesítést küld."

7. § A Cstv.

a) 27/C. § (8) bekezdésében a "névjegyzékből való törlésről, illetve a" szövegrész helyébe a "korábbi felszámolói névjegyzék megszűnéséről szóló értesítést, illetve az új" szöveg,

b) 27/C. § (9) bekezdésében az "ide nem értve a (6) bekezdés f) és j) pontjában" szövegrész helyébe az "ide nem értve a (6) bekezdés j) pontjában" szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a Cstv. 27/C. § (6) bekezdés f) pontja.

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

9. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"44. vasúti telekalakítás: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás."

10. § Az Étv. 24. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A telekalakítás lehet:)

"e) vasúti telekalakítás (2. § 44. pont)"

4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

11. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Állami tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházással érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelői jog bejegyzése, módosítása vagy törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni."

12. § Az Inytv. a következő 93/A. §-sal egészül ki:

"93/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2019. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 4. sz. Módtv.) megállapított 7. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 4. sz. Módtv. 11. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

5. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

13. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

"c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek (ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások), egyházi jogi személyek, valamint törvénnyel létrehozott - elkülönített állami pénzalapnak nem minősülő - vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában, továbbá az ezekben egyéb módon történő fejlesztési célú részesedésszerzésben;"

14. § (1) Az MFB tv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MFB Zrt. csak)

"a) a (2) bekezdésben meghatározott célú hitelhez, kölcsönhöz, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz,"

(kapcsolódóan vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget)

(2) Az MFB tv. 4. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Az MFB Zrt. csak)

"f) adásvételi szerződéshez,

g) pénzügyi lízinghez"

(kapcsolódóan vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget)

15. § Az MFB tv. 8. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MFB Zrt.)

"f) egyéb módon be nem hajtható követelés ellenértékeként átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hatéves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, vagy a közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok veszteségmérséklése céljából, hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében, korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban"

(szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)

16. § Az MFB tv. 18. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes engedélyt kizárólag abban az esetben adja meg, ha az új jogviszony

a) a körülmények teljes körű mérlegelése alapján nem veszélyezteti az MFB Zrt. jogos érdekeit, továbbá

b) más módon nem akadályozza az alkalmazott MFB Zrt.-vel fennálló munkajogviszonyából eredő feladatai ellátását.

(4b) A munkáltatói jogkör gyakorlója belső szabályzatban a (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes engedély feltételeként a (4a) bekezdésben foglaltakon túl egyéb követelményeket is meghatározhat."

17. § (1) Az MFB tv. 21. § 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fejlesztési tőkefinanszírozás: az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság) azzal, hogy a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag]

"d) forgóeszközigény"

(finanszírozható, valamint)

(2) Az MFB tv. 21. § 1. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fejlesztési tőkefinanszírozás: az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság) azzal, hogy a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag]

"f) befektetett pénzügyi eszköz finanszírozható."

18. § Az MFB tv.

a) 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "nem létesíthetnek" szövegrész helyébe a "kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthetnek" szöveg;

b) 18. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagi jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet" szöveg;

c) 21. § 2. pontjában az "az egyéni vállalkozó, továbbá" szövegrész helyébe az "az egyéni vállalkozó, a befektetési alap, továbbá" szöveg

lép.

6. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

19. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasút tv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya)

"e) a vasúti telekalakítás tekintetében - a 4. mellékletben szereplő vasúti pályák kivételével - a Magyarország területén található országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó és azzal szomszédos ingatlanokra"

(terjed ki.)

20. § (1) A Vasút tv. 2. § 2. pont 2.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

"2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;"

(2) A Vasút tv. 2. § 2. pont 2.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

"2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések;"

(3) A Vasút tv. 2. § 2. pontja a következő 2.28. alponttal egészül ki:

(Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

"2.28. vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás;

2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan;

2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan;

2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló - nem az országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó -, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;"

21. § A Vasút tv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vasúti telekalakítási eljárás és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása közérdekű és közcélú tevékenység."

22. § A Vasút tv. a 41. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A vasúti telekalakítás szabályai

42. § A vasúti telekalakítási eljárás

a) a vasúti telekalakítás engedélyezésére, és

b) a vasúti telekalakítási engedély véglegessé válását követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a vasúti telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére

irányul.

42/A. § A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglalt keretek között a vasúti telekalakítási eljárást kezdeményező kérelmére a vasúti telekalakítás érdekében az ingatlannyilvántartási adatbázisból adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikus dokumentumként adja át a kérelmezőnek.

42/B. § (1) A vasúti telekalakítási eljárás során e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A vasúti telekalakítási eljárás lefolytatása során nem kell alkalmazni

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait,

b) törvény szerint vagy annak alapján hozott valamely településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat, illetve településrendezési eszköz rendelkezéseit,

c) a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendelet előírásait.

42/C. § (1) A vasúti telekalakítás következtében önálló helyrajzi számon létrejövő, a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban kivett vasúti pálya megnevezéssel kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés szerint létrejövő ingatlan tekintetében az érintett ingatlanra bejegyzett azon jogok és feljegyzett tények, amelyek az országos jelentőségű vasútvonal természetbeni területe tekintetében kerültek bejegyzésre vagy feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, változatlan tartalommal fennmaradnak.

(3) Azok a jogok vagy tények, amelyek az érintett ingatlan vonatkozásában az országos jelentőségű vasútvonal természetbeni területe tekintetében kerültek bejegyzésre vagy feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakult visszamaradó ingatlan tulajdoni lapjáról törlésre kerülnek, míg az egyéb jogok és tények változatlan tartalommal fennmaradnak a visszamaradó ingatlan tulajdoni lapján.

42/D. § (1) Amennyiben az érintett ingatlan az állam és más személy osztatlan közös tulajdonában áll, a vasúti telekalakításról - közös tulajdon megszüntetése útján, illetve, amennyiben indokolt a szomszédos ingatlan bevonásával - az ingatlanok tulajdonosai megállapodhatnak. A megállapodásban rendezni kell a vasúti közlekedéshez szükséges, a visszamaradó ingatlant, illetve az újonnan kialakuló további ingatlant érintő vezetékjogi, szolgalmi jogi, használati jogi kérdéseket, valamint rendezni kell az ingatlan-nyilvántartás szerint az érintett ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények kérdését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján lefolytatásra kerülő vasúti telekalakítási eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

23. § A Vasút tv. "Idegen ingatlan használata" alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:

"43/A. § (1) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő vasúti üzemi létesítmény idegen ingatlanon történő létesítésére használati jog birtokában jogosult.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a vasúti közlekedési hatóságtól. A közlekedési hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a vasúti közlekedés fejlesztése, üzemeltetése érdekében szükséges és az megállapodás hiányában más módon nem biztosítható.

(4) A használati joggal érintett területként a vasúti üzemi létesítmény által ténylegesen elfoglalt területének jogszabály szerinti védősávval, biztonsági övezettel megnövelt területét kell kijelölni.

(5) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati jog alapján a vasúti üzemi létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a használati joggal érintett ingatlanra beléphet.

(6) A használati jog gyakorlása során a pályahálózat működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az ingatlan tulajdonosának vagy használójának köteles megtéríteni. Az okozott kár megtérítésére a 85/J. § (2)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanon a használati joggal terhelt ingatlant, a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén pedig a használati jog jogosultját kell érteni.

(7) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A használati jog a véglegessé vált határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(8) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori pályahálózat-működtetőt illeti meg, a pályahálózat-működtető névváltozása, jogutódlás vagy a pályahálózat-működtető személyében bekövetkezett változás esetén a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

(9) A használati jog - a (10) bekezdés szerinti eltéréssel - megszűnik, ha a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati joggal terhelt ingatlanon a vasúti üzemi létesítményt a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő az azt követő 30 napon belül köteles a vasúti közlekedési hatóságnak bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a vasúti közlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(10) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély hatályát a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő által a hatály lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelem alapján, jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(11) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

(12) Amennyiben már meglévő vasúti üzemi létesítmény vasúti telekalakítással kialakuló visszamaradó ingatlanon, illetve vasúti telekalakítással újonnan kialakuló ingatlanon helyezkedik el, a használati jog alapítására, gyakorlására, valamint megszüntetésére az bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."

24. § A Vasút tv. 88. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"18. a vasúti telekalakítás szabályait, továbbá a vasúti telekalakítási eljárást lefolytató hatóság vagy hatóságok kijelölését, eljárásuk részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

7. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

25. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor."

26. § A Vtv. I. Fejezete a következő 5/C. §-sal egészül ki:

"5/C. § (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek.

(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról."

27. § A Vtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNV Zrt.:)

"d) a tulajdonosi ellenőrzési szabályzatában meghatározott rendszerességgel ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,"

28. § A Vtv. 20. § (4) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)

"r) döntés ingatlan és ingóság ingyenes tulajdonba adásáról a 36. § szerinti esetekben."

29. § A Vtv. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont - a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén - nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére."

30. § A Vtv. "A vagyonkezelés szabályai" alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon - ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is - vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésekbe a jogutódlás napjával a költségvetési szerv helyébe a gazdasági társaság lép.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a központi költségvetési szerv a jogutódlást megelőző napon köteles mennyiségi és értékbeli leltár felvétele mellett a jogutód gazdasági társaság részére átadni.

(4) A jogutód gazdasági társaság a tényleges birtokbavételt jelentő (3) bekezdés szerinti leltár szerinti átvételt követően 30 napon belül kontroll-leltárt vesz fel. A kontroll-leltár megküldésével egyidejűleg köteles vagyonkezelési szerződés megkötését kezdeményezni a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnél. A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jogutód gazdasági társaság a vagyont birtokolhatja, használhatja és az átvett közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja, és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos terheket.

(5) A (3) bekezdés szerinti leltárban szereplő, de a kontroll-leltár szerint részére ténylegesen át nem adott vagyontárgyakról, illetve azok hiányáról a jogutód gazdasági társaság tájékoztatja a jogelőd központi költségvetési szervet, valamint a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szervét és a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervet. A hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve - az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet figyelembevételével - köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját, annak jóváhagyását megelőzően."

31. § (1) A Vtv. 36. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról - a (6)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4) A (2) bekezdés c), e) és g) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget."

(2) A Vtv. 36. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott személyek, szervezetek javára az ott meghatározott célokra évente kedvezményezettenként 10 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(7) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni helyi önkormányzat javára, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra, legfeljebb bruttó 1 millió forint forgalmi értékű ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(8) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése szerinti, az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt az MNV Zrt. a legalább két éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére ingyenesen a civil szervezet tulajdonába adhatja. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni."

32. § A Vtv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"36/A. § A 36. § (2) és (5)-(8) bekezdése szerinti vagyonátadás kizárólag olyan kedvezményezett részére történhet, amely

a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással nem rendelkezik és

b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással nem rendelkezik."

33. § A Vtv. 69/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése a nemzeti vagyon változásaként is elszámolható. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni"

34. § Hatályát veszti a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában az ", az NKM Nemzeti Közművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság" szövegrész.

8. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

35. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:

az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

"ag) országos törzshálózati vasúti pályát működtető többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,"

(2) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:

az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

"ah) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy."

(3) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"20. összetett vízilétesítmény: olyan vízilétesítmény, mely más létesítményeket, vizeket is magába foglal; az összetett vízilétesítmény része a létesítmények, vizek között lévő földterület is."

36. § Az Nvtv. 4. § (1) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik)

"g) állami tulajdonban álló terek, parkok, közkertek,"

37. § Az Nvtv. 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak)

"b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,"

38. § Az Nvtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok - kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő - érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása."

39. § (1) Az Nvtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet) valamint egyéb ingóság megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles - a vagyon-nyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet."

(2) Az Nvtv. 11. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves határozott időre történő megkötéséről, amennyiben az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja."

(3) Az Nvtv. 11. § (17) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás)

"d) a közfeladatot ellátó, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésében lévő, az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelővel vagy a vagyonkezelő tulajdonában álló gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek"

(javára történik.)

40. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja, ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni."

41. § Az Nvtv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött vagyonkezelési szerződések - amennyiben a szerződés szerinti vagyonkezelő nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott jogi személy - a felek közös megegyezésével, új vagyonelemmel való bővítés nélkül - ide nem értve a 11. § (6a) bekezdésében foglalt eseteket - a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal módosíthatóak."

42. § Az Nvtv. 19. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1)-(1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján"

(sarkalatosnak minősül.)

43. § Az Nvtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

44. § Az Nvtv.

a) 4. § (4) bekezdésében az "a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény XIV. fejezetében" szövegrész helyébe az "a közbeszerzésekről szóló törvényben" szöveg;

b) 7/A. § (3) bekezdés a) pontjában a "törvényben kijelölt miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg;

c) 11. § (1), (2) és (5) bekezdésében a "19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában," szövegrész helyébe a "19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában," szöveg;

d) 1. melléklet A) II. pont 8. alpontjában a "létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak" szövegrész helyébe a "vízilétesítmények" szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt táblázat "Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. 100%" sora.

46. § Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet III. pont 5. alpontjában foglalt táblázat 5.11. sora.

9. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

47. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közgyűlés - a (7)-(10) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak többségével hozza meg. A közgyűlésen az Integrációs Szervezet minden tagjának egy szavazata van"

(2) Az Szhitv. 6. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az 1/A. § g) pontjában meghatározott integrációs célok megvalósulása és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében az Integrációs Szervezet közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy.

(8) Az Integrációs Szervezet közgyűléséről a meghívó tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell a (7) bekezdésben meghatározott minisztert a napirend és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű megküldésével. Az értesítésben nem szereplő új napirendi pont megtárgyalásához a (7) bekezdésben meghatározott miniszter vagy az általa kijelölt személy egyetértése szükséges.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott miniszter - a kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében - jogosult kezdeményezni a közgyűlés összehívását, továbbá a közgyűlésre új napirendi pont felvételét, ha az igazgatóság tevékenysége sértheti a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon integrációs célokhoz igazodó felhasználását.

(10) Az Integrációs Szervezet közgyűlésének 7. § (1) bekezdésében meghatározott döntéséhez, továbbá a (9) bekezdésben meghatározott kérdésben hozott döntéséhez a (7) bekezdésben meghatározott miniszter vagy az általa kijelölt személy jóváhagyása szükséges."

48. § Az Szhitv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának ülésén a 6. § (7) bekezdésében meghatározott miniszter vagy az általa kijelölt személy tanácskozási joggal részt vesz. Az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának üléséről a meghívó tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározott minisztert a napirend és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű megküldésével."

49. § Az Szhitv. 11/F. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az Integrációs Szervezet nem egyetemleges felelősség mellett működő tagja Integrációs Szervezetből való kilépésére az (1)-(7) bekezdést nem kell alkalmazni. E tag Integrációs Szervezeti jogviszonya a kilépési szándékának az Integrációs Szervezet igazgatósága részére történő bejelentése közlésében meghatározott nappal szűnik meg. Az Integrációs Szervezet a tagsági jogviszony megszüntetésére vonatkozó szándék bejelentését követően, de legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül visszafizeti a tag részére a 4. § (2) bekezdése szerinti a tag által - közvetlenül az Integrációs Szervezet részére - rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összegét; a tag a vagyoni hozzájárulás visszafizetéséről lemondhat."

10. Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról

50. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Mád belterület, 878/3 helyrajzi számú, természetben a Mád, Rákóczi utca 75. és a Mád belterület, 878/5 helyrajzi számú, természetben a Mád, Táncsics utca 38. szám alatt található ingatlanok - hitéleti és kulturális feladatainak elősegítése érdekében - ingyenesen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (a továbbiakban: EMIH) tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdon átruházás feltétele, hogy az EMIH az érintett ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdése szerinti tulajdon átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésekben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott inatlanokon e törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

11. Állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról

51. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Érd belterület, 18093/36 helyrajzi számú, természetben az Érd, Fácán köz 1. szám alatt található ingatlan ingyenesen Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerül lakásgazdálkodási és településfejlesztési, településrendezési feladatok elősegítése érdekében, azzal a feltétellel, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (5) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(2) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonába adott ingatlant az (5) bekezdés szerinti tulajdonátruházási szerződésben meghatározott lakásgazdálkodási és településfejlesztési, településrendezési célokra használhatja fel. Ha Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlant ellenérték fejében idegeníti el, az elidegenítésből származó bevételt az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok fejlesztésére, korszerűsítésére vagy az ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában felmerült településfejlesztési feladatok megvalósítására köteles fordítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célhoz kötött hasznosításra vonatkozó előírások teljesüléséről, az ingatlan fejlesztéséről, valamint az ingatlan értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata évente beszámol a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé, az ingatlan átruházását követő 15 évig, de legfeljebb az ingatlanból telekalakítást követően létrejövő ingatlanok elidegenítéséig.

(4) Ha az MNV Zrt. megállapítja, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a célhoz kötött hasznosításra, illetve a bevételek célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata köteles az MNV Zrt. felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan - ideértve az abból kialakított új ingatlant is - tulajdonjoga visszaszáll az államra. Ha az ingatlan vagy az abból kialakításra kerülő új ingatlan Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről időközben értékesítésre került, úgy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az értékesítésből származó - az adásvétel napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt - bevételt köteles az MNV Zrt. részére átadni. Az állam tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba az MNV Zrt. kérelme alapján be kell jegyezni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg.

52. § (1) Az 51. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4)-(5) és (7) bekezdését.

(2) Az Érd belterület 18093/36 helyrajzi számú ingatlanból a telekalakítást követően létrejövő egyes ingatlanok tulajdonjogát Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ingyenesen átruházhatja az azt jelenleg sajátjukként használó ingatlantulajdonosok részére.

12. Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-2. §, a 4-8. §, a 13-18. §, a 25-48. §, az 50-52. §, az 54-55. § és az 1. melléklet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 9-12. §, a 19-24. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) A 3. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

54. § (1) A 37. § és az 52. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 35-36. §, a 38-41. §, a 43-46. §, az 50. § (1) és (4) bekezdése, az 52. § (1) bekezdése és az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

55. § A 6-8. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2019. évi CXIV. törvényhez

1. Az Nvtv. 1. melléklet A) II. pontjának 3. a) táblázata a következő sorokkal egészül ki:

2. Az Nvtv. 1. melléklet A) II. pontjának 4. táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

"