2019. évi XXXV. törvény

az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása."

2. § Az Rtv. 1. § (2) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"20. ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat."

3. § Az Rtv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv alkotja."

4. § (1) Az Rtv. 4/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az idegenrendészeti szerv központi szerve mellett kormányrendelet igazgatóságokat hozhat létre."

(2) Az Rtv. 4/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az idegenrendészeti szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból, valamint munkavállalókból állhat."

5. § Az Rtv. 5. § g) pontja a következő gd) alponttal egészül ki:

(A miniszter

kinevezi és felmenti)

"gd) az idegenrendészeti szerv vezetőjét és helyetteseit,"

6. § Az Rtv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az idegenrendészeti szervet főigazgató vezeti. A főigazgató

a) az általa vezetett szerv számára kötelező utasítást adhat ki,

b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,

c) a miniszter jóváhagyását követően kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és működési szabályzatát,

d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,

e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, valamint

f) a helyettesének kinevezése és a felmentése kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezető felett a munkáltatói jogokat."

7. § Az Rtv. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az idegenrendészeti szerv

7/H. § (1) Az idegenrendészeti szerv az 1. § (2) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladat keretében

a) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt idegenrendészeti hatósági feladatokat,

b) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt menekültügyi hatósági feladatokat,

c) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt vízumhatósági, valamint útlevélhatósági feladatokat,

d) végrehajtja a feladat- és hatáskörébe utalt nemzetközi szerződésekből adódó feladatokat.

(2) Az idegenrendészeti szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol."

8. § Az Rtv. 78. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott központi rendőrségi adatállományokat)

"d) az idegenrendészeti szervnél a főigazgató"

(által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.)

9. § Az Rtv. VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az idegenrendészeti szerv adatkezelése

91/U. § (1) Az idegenrendészeti szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/H. § szerint meghatározott feladatai ellátásához - törvényben meghatározott célból - szükségesek.

(2) A 91/Q. §-ban foglalt rendelkezések az idegenrendészeti szerv adatkezelésére nem alkalmazhatóak."

10. § Az Rtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

[Akinek a IV-V. Fejezetben - a 46/A-46/C. § kivételével -, valamint a VI. Fejezetben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette, választása szerint

kérheti, hogy - amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá - panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően]

"bd) az idegenrendészeti szerv főigazgatója"

(bírálja el.)

11. § Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"p) kijelölje az idegenrendészeti szervet, meghatározza annak tagozódását, továbbá az idegenrendészeti szerv hatáskörének és feladatai ellátásának részletes szabályait."

12. § Az Rtv.

a) 5. § b) pontjában a "valamint a terrorizmust elhárító szervet," szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szervet, valamint az idegenrendészeti szervet" szöveg,

b) 5. § d) pontjában a "valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv vezetője, valamint az idegenrendészeti szerv vezetője" szöveg,

c) 5. § k) pontjában a "valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét, valamint az idegenrendészeti szerv vezetőjét" szöveg,

d) 5. § n) pontjában a "valamint a terrorizmust elhárító szerv közötti" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv közötti" szöveg,

e) 6. § (5) bekezdésében a "főigazgató képviseli" szövegrész helyébe a "főigazgató, az idegenrendészeti szervet a főigazgató képviseli" szöveg,

f) 6. § (6) bekezdésében a "vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját" szövegrész helyébe az " , a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatóját" szöveg,

g) II. Fejezet címében az "ÉS A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV" szövegrész helyébe az " , A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV ÉS AZ IDEGENRENDÉSZETI SZERV" szöveg,

h) 7/F. § (1) bekezdésében az "ellátó és a terrorizmust elhárító szerv" szövegrész helyébe az "ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv és az idegenrendészeti szerv" szöveg,

i) 7/G. § (2) bekezdésében a "valamint a terrorizmust elhárító szerv" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv" szöveg,

j) 7/G. § (3) bekezdésében az "és a terrorizmust elhárító szerv" szövegrész helyébe az " , a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv" szöveg,

k) 93. § (3), (4) és (6) bekezdésében az "illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója" szöveg,

l) 93/A. § (6) bekezdésében a "főigazgatója és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója" szövegrész helyébe a "főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója és az idegenrendészeti szerv főigazgatója" szöveg,

m) 93/A. § (7) bekezdésében a "főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója" szövegrészek helyébe a "főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója" szöveg,

n) 93/A. § (8) bekezdésében a "főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója" szövegrész helyébe a "főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója" szöveg,

o) 93/A. § (10) bekezdésében az "a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az idegenrendészeti szerv főigazgatója, valamint" szöveg,

p) 93/B. § (3) bekezdésében a "vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója" szövegrész helyébe az "a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatója" szöveg,

q) 103/A. § c) pontjában az "(1) és (2)" szövegrész helyébe az "(1)-(2a)" szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti az Rtv.

a) 1. § (2) bekezdés 10. pontjában az "ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat," szövegrész,

b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a " , valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás" szövegrész.

2. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

14. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

"i) a 72/A. § (3), (4), (8) vagy (9) bekezdése szerinti ok áll fenn."

15. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény "A jogviszonyváltás" című alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, amely szerint a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóvá alakul át, az e §-ban meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) A munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott, szolgálati beosztássá átalakulóként meghatározott munkaköröket betöltő vagy tevékenységet ellátó kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a hivatásos szolgálati jogviszony létesítéséhez történő hozzájárulása esetén - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) Nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a (2) bekezdésben előírtak szerint a hivatásos szolgálati jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá. Ebben az esetben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik meg.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a munkáltató a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet hivatásos szolgálati jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik meg.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(6) A hivatásos szolgálati jogviszonyra való egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság megállapítása esetén a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szűnik meg felmentéssel a kormánytisztviselő jogviszonya, hanem a jogállásváltozás időpontjában rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakul át, ha az alkalmatlanság megállapítását követően a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony létesítéséhez hozzájárul.

(7) A munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott, a (2) bekezdés szerint szolgálati beosztássá átalakulóként nem meghatározott munkakört betöltő vagy tevékenységet ellátó kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony létesítéséhez történő hozzájárulása esetén - a (8)-(10) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(8) Nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a (7) bekezdésben előírtak szerint a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá. Ebben az esetben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik meg.

(9) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a munkáltató a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik meg.

(10) A (9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományának rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(11) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(12) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény vonatkozó szabályainak figyelembevételével - kell a vezetői beosztás szintjét és megnevezését megállapítani.

(13) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában közszolgálati jogvita fegyelmi felelősségre vonás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a (2) bekezdés szerinti esetben a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásának szabályait kell megfelelően alkalmazni azon kormánytisztviselő esetében, akinek a jogviszonya hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul át, a (7) bekezdés szerinti esetben a hivatalvesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni azon kormánytisztviselő esetében, akinek a jogviszonya rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakul át."

16. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. § (9) bekezdés d) pontjában a "72. §" szövegrész helyébe a "72. vagy 72/A. §" szöveg lép.

3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

17. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c) a terrorizmust elhárító szerv,

d) az idegenrendészeti szerv [az a)-d) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: rendőrség],

e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

f) a büntetés-végrehajtási szervezet,

g) az Országgyűlési Őrség,

h) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

[az a)-i) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek e törvény alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi szerv] hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására terjed ki."

18. § A Hszt. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"18. országos főigazgató: a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója;"

19. § A Hszt. a következő 366. §-sal egészül ki:

"366. § (1) Az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján az idegenrendészeti szerv hivatásos állományában 2019. július 1. kezdőnappal a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti jogviszonyváltással létesített szolgálati viszonyt létesítők vonatkozásában e törvény rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a szolgálati viszony a 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hivatásos szolgálat felső korhatáráig létesíthető,

b) a 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a szolgálati viszony a szolgálati viszony létesítésének feltételeként meghatározott szakképzettség hiányában is létesíthető, a szolgálati beosztás a 128. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettség hiányában is betölthető,

c) a 49. §-ban foglaltaktól eltérően próbaidő kikötésére nem kerül sor,

d) az 58. § (4) bekezdésének vizsgálatakor a 2019. július 1-jét megelőzően az idegenrendészeti szervvé alakulást megelőzően a szervezetnél vezetői munkakörben töltött időt megfelelően figyelembe kell venni,

e) a hivatásos állomány tagja a 130. § (3) bekezdésétől eltérően rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásba is kinevezhető,

f) a hivatásos állomány tagja a 130. § (4) bekezdésétől eltérően a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés nélkül is kinevezhető vezetői beosztásba,

g) a 280. § (1) bekezdés b) pontja szerinti időtartamként kell elismerni az idegenrendészeti szervvé alakulást megelőzően a szervezetnél vagy annak jogelődjénél foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt.

(2) Az (1) bekezdés szerint szolgálati viszonyt létesítő személy

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben 2022. június 30-ig köteles megszerezni az e törvény alapján szükséges szakképzettséget,

b) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben 2021. június 30-ig köteles teljesíteni a rendészeti szakvizsgát,

c) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot a rendészeti szakvizsga teljesítésétől - ha azzal már rendelkezik vagy annak teljesítése alól mentesül, akkor 2019. július 1-jétől - számított 2 éven belül, a rendészeti magasabb vezetővé képző tanfolyamot a rendészeti szakvizsga teljesítésétől - ha azzal már rendelkezik vagy annak teljesítése alól mentesül, akkor 2019. július 1-jétől - számított 2 és fél éven belül köteles teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerint szolgálati viszonyt létesítő személy 2019. július 1. napján olyan szolgálati beosztásba is helyezhető, amelyhez a szükséges fizetési fokozattal nem rendelkezik. Ha a betöltött szolgálati beosztás besorolási kategóriájához a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani azzal, hogy megállapított fizetési fokozata ezzel nem változik. A fizetési fokozatban előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosítása esetén a megállapított fizetési fokozat irányadó.

(4) Az idegenrendészeti szerv szervezeti teljesítményértékelésére első alkalommal a 2020. tárgyévre vonatkozóan kerül sor.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszonyban 2018. tárgyévre vonatkozóan végrehajtott teljesítményértékelés eredményére tekintettel a hivatásos állomány tagja 2019-ben teljesítményjuttatásra nem jogosult.

(6) Az MRK Közgyűlésének rendőrségi tagozatába a 301. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2022-ben esedékes választásig átmenetileg az idegenrendészeti szerv állományából kettő további tagot kell választani, így a tagozat átmenetileg tizenkét tagból, a Közgyűlés összesen ötvenöt tagból áll."

20. § A Hszt. a következő 367. §-sal egészül ki:

"367. § (1) A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál 2019. június 30-án foglalkoztatott

a) azon kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, akinek a munkaköre a Kttv. 72/A. § (2) bekezdése szerint szolgálati beosztássá átalakulóként nem kerül megjelölésre - az érintett belegyezésével - 2019. július 1. napjával rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá (e § alkalmazásában a továbbiakban: igazgatási jogviszony),

b) a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - a c) pont kivételével 2019. július 1. napjával igazgatási jogviszonnyá,

c) a Kjt. 61. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti "A" és "B" fizetési osztályba sorolt, valamint az érettségi végzettséghez nem kötött, a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "C" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - 2019. július 1. napjától az Mt. szerinti munkaviszonnyá

alakul át.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "C" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - érettségi végzettség hiányában is igazgatási jogviszonnyá alakul át, amennyiben az általa betöltött munkakört az idegenrendészeti szerv vezetője a 12. melléklet szerinti középfokú munkaköri osztályba tartozó "A" munkaköri kategóriába sorolja. Az igazgatási jogviszonyra a középfokú munkaköri kategóriákba tartozókra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem alakul át a közalkalmazott és kormánytisztviselő jogviszonya igazgatási jogviszonnyá, amennyiben a közalkalmazott, a kormánytisztviselő az igazgatási jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá vagy, ha a munkáltató e törvény rendelkezései alapján nem létesíthet az érintettel igazgatási jogviszonyt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. alapján, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. alapján felmentéssel szűnik meg. A közalkalmazott, illetve a kormánytisztviselő felmentése esetén a Kjt. 37. § (12) bekezdését, illetve a Kttv. 69. § (10) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem alakul át az alapfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá, amennyiben a közalkalmazott a munkaviszony létesítéséhez nem járul hozzá. Ebben az esetben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. alapján felmentéssel szűnik meg.

(6) Az e § hatálya alá tartozó közalkalmazott és kormánytisztviselő a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tizenöt napos határidővel történő, legkésőbb 2019. június 15-ig kibocsátott felhívására írásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e jogviszonyának igazgatási jogviszonnyá, illetve az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben munkaviszonnyá alakulásához. A nyilatkozat megtétele érdekében a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatást ad az igazgatási jogviszony lényeges elemeiről.

(7) Ha az e § hatálya alá tartozó közalkalmazott és kormánytisztviselő a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatában nem járul hozzá jogviszonyának átalakulásához, a felmentési ideje 2019. július 1-jén kezdődik.

(8) A rendvédelmi igazgatási alkalmazott (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) az e törvény szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot 2019. augusztus 31-ig teszi meg.

(9) A rendvédelmi alkalmazott 2019. július 1. napjától a XXVIII/A. Fejezet szerinti illetményre jogosult.

(10) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett közalkalmazott rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2019. június 30-án hatályos illetményénél. Az e bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni:

a) a garantált illetmény, illetve magasabb összegű illetmény [Kjt. 62. §, 66. §],

b) illetménykiegészítés [Kjt. 67. §],

c) vezetői pótlék [Kjt. 70. §],

d) címpótlék [Kjt. 71. §],

e) egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatáshoz, illetve egyéni védőeszköz használatához kötött munkakörben foglalkoztatáshoz kapcsolódó illetménypótlék [Kjt. 72. §],

f) idegennyelv-tudási pótlék [Kjt. 74. §],

g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlék és a kollektív szerződés szerinti illetménypótlék [Kjt. 75. §].

(11) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett kormánytisztviselő rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2019. június 30-án hatályos illetménynél. Az e bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni:

a) alapilletmény [Kttv. 133. §, 139. §],

b) alapilletmény-eltérítés [Kttv. 133. § (3)-(4) bekezdése],

c) címmel rendelkezők esetében a címhez illeszkedő alapilletmény [Kttv. 126-128. §],

d) illetménykiegészítés [Kttv. 134. §],

e) illetménypótlék [vezetői - Kttv. 137. §, éjszakai munkavégzés, gépjárművezetés, egészségkárosító munkakör -Kttv. 140. §, idegennyelv-tudási pótlék - Kttv. 141. §, képzettségi, munkaköri pótlék - Kttv. 142. §].

(12) Annak az e § hatálya alá tartozó rendvédelmi alkalmazottnak, akinek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyában a 2019. július 1-jét megelőzően megállapított illetménye meghaladja a 12. melléklet szerinti, az egyes munkaköri kategóriákban meghatározott fizetési fokozathoz rendelt illetmény felső határát, a különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani. A korrekciós díj a 289/A. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem változtatható meg.

(13) A rendvédelmi alkalmazott részére 2019-ben a Kjt. és a Kttv. szerinti természetbeni juttatást kell biztosítani, e törvény szerint természetbeni juttatást részére először 2020-ban kell biztosítani.

(14) Az e törvény alapján a munkáltatói intézkedést a rendvédelmi alkalmazott besorolásáról, illetményének megállapításáról 2019. július 31-ig kell elkészíteni 2019. július 1-jei hatállyal.

(15) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló első alkalommal megállapított munkabérének összege nem lehet alacsonyabb a 2019. június 30-án hatályos illetményénél.

(16) A (14) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés megállapítja

a) a rendvédelmi alkalmazott által betöltött munkakörnek megfelelően a munkaköri osztályt, a munkaköri kategóriát és - amennyiben a 12. melléklet előírja - a fizetési fokozatot,

b) az a) pont szerint megállapított munkaköri kategóriában a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt,

c) a fizetési fokozatban soron következő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) azt az illetményt, amelyre a rendvédelmi alkalmazott jogosult, az alábbi bontásban:

da) alapilletmény,

db) a (12) bekezdés szerinti korrekciós díj,

e) a tájékoztatást az igazgatási jogviszonyhoz kapcsolódó főbb kötelezettségekről, így különösen a vizsga és továbbképzési kötelezettségekről, a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről, a Magyar Rendvédelmi Kar tagságról, a teljesítményértékelésről.

(17) 2019. július 1-jétől folyamatosnak tekintendő a rendvédelmi igazgatási jogviszonya vagy munkaviszonya annak, aki 2019. június 30-án a Kjt., illetve a Kttv. hatálya alatt állt.

(18) A 2019. július 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.

(19) A 2019. július 1-jén folyamatban lévő

a) jogviszony létesítésre, módosításra e törvény szabályait kell alkalmazni,

b) jogviszony megszüntetések esetében a Kjt., illetve a Kttv. szerint kell eljárni,

c) kártérítési ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(20) Az e § szerinti jogviszonyváltás nem szakítja meg a korábbi jogviszonyból eredő igények elévülését.

(21) Akinek 2019. július 1-jét megelőzően próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama 2019. július 1-jén még nem telt le, a próbaidő a korábbi jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.

(22) A fizetési fokozat megállapításához szükséges szolgálati idő, valamint a jubileumi jutalom szempontjából a 2019. július 1. előtti időtartam vonatkozásában a Kjt., és a Kttv. rendelkezései alapján elismert és beszámított időt kell figyelembe venni.

(23) A 288/U. § (6) bekezdését a 2019. július 1. napját követően történő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni. A 288/U. § (6) bekezdése szempontjából a két év számításánál a korábban megfelelő vezetői beosztásban eltöltött időt kell figyelembe venni.

(24) A rendvédelmi alkalmazott esetében, aki 2019. július 1. napját megelőzően a Kjt., illetve a Kttv. alkalmazásával került vezetői munkakörbe kinevezésre, a 288/U. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamot a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől kezdődően kell számítani.

(25) A vezetői munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott a 2019. július 1. napjától számított két éven belül köteles teljesíteni a 288/U. § (2) bekezdés a) pontjában előírt rendészeti szakvizsgát.

(26) Az egyéni teljesítményértékelést először 2020-ban kell elvégezni, a 2019. év második félévére vonatkozóan, a 2020. évi első illetmény-megállapítás érdekében.

(27) A 2019. július 1-jei hatályú illetmény-megállapításkor az e törvény szerinti teljesítményértékelés helyett a Kjt., illetve a Kttv. szerinti, 2018. december 31-én érvényes minősítés eredményét kell figyelembe venni.

(28) A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kötött, 2019. június 30-án hatályos kollektív szerződés közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit 2019. december 31-éig alkalmazni kell."

21. § A Hszt. a következő 368. §-sal egészül ki:

"368. § (1) A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak részére a 2018. december 31-én meglévő, ki nem adott szabadságát az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését követően - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kiadni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatottaknak a Módtv2. hatálybalépésének napján meglévő, ki nem adott szabadságát a Módtv2. hatálybalépésétől számított 30 napon belül meg kell váltani. A szabadságmegváltás során a Módtv2. hatálybalépésének napján hatályos illetménnyel kell számolni.

(3) A 2018. december 31-én szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre 2018. december 31-ig jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő

a) két éven belül ki kell adni, vagy

b) 30 napon belül meg kell váltani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatott részére az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően a 2019. évi alap- és pótszabadság kiadható. Az érintett 2019. június 30-ig a Kttv., illetve a Kjt. szerinti 2019. évi szabadságának időarányos részére jogosult. Az érintett 2019. július 1-jétől 2019. december 31-ig az e törvény szerinti alapszabadságának és pótszabadságának időarányos részére jogosult. A 2019. évi szabadságnak a 2019. június 30-ig ki nem adott része 2019. június 30-a után is kiadható."

22. § A Hszt.

a) 114. § (3) bekezdés a) pontjában, 5. mellékletének címében, valamint 6. mellékletének címében az "az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél," szövegrész helyébe az "az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, az idegenrendészeti szervnél," szöveg,

b) 275/A. §-ában az "a)-e)" szövegrész helyébe az "a)-f)" szöveg,

c) 287/E. § (1) bekezdésében az "a)-e) és g) pontja" szövegrész helyébe az "a)-f) és h) pontja" szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti a Hszt. 363. §-a.

4. Záró rendelkezések

24. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 17-19. § és a 22-23. § 2019. július 1-jén lép hatályba.

25. § E törvény 1-3. §-a, 4. § (1) bekezdése, 5-7. §-a, 10. és 11. §-a, 12. § a)-p) pontja, valamint 13. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke