2019. évi XCVIII. törvény
egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról
1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"e) egyedülálló: az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van."
2. § Az Ebtv. 5/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 42/A. § (1) bekezdése, a 42/E. § (1) bekezdése, a 42/F. § (1) bekezdése és a 42/G. § (1) bekezdése alkalmazásában a szülő, nevelőszülő a gyermeket akkor neveli a saját háztartásában, ha a gyermek a szülővel, nevelőszülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a szülő, nevelőszülő neveli, illetve gondozza."
3. § Az Ebtv. 42. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
"(4c) Ha a csecsemőgondozási díjra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél."
4. § Az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is,
a) aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
aa) a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
ac) a gyermeke az ab) alpont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
ad) a gyermeket saját háztartásában neveli,
ae) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
af) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel; vagy
b) akinek
ba) gyermeke az a) pont alapján megállapított gyermekgondozási díj igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és
bb) tekintetében az a) pont aa) és ad)-af) alpontjában meghatározottak fennállnak."
5. § Az Ebtv. "Gyermekgondozási díj" alcíme a következő 42/G. §-sal egészül ki:
"42/G. § (1) A gyermekgondozási díjra a 42/A. § (1) bekezdése alapján jogosult személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának - ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát - vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a biztosított szülővel együtt élő biztosított házastárs (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha
a) a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
b) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult -az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszony - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,
c) a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
d) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult -írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
e) azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
(2) Az alapjogosult halála a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságot nem érinti.
(3) Nem jár gyermekgondozási díj, ha
a) a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
b) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,
c) a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
d) a nagyszülő tekintetében a 42/C. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt körülmény áll fenn,
e) az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
f) az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot visszavonják.
(4) A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből, a 42/D. § (1)-(4) és (7)-(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kiszámítani.
(5) A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj esetében a 39. § rendelkezései nem alkalmazhatók. Ha a gyermekgondozási díjat a nagyszülő részére megállapítják, a gyermek közös háztartásban élő szülője - egyedülálló alapjogosult esetén az alapjogosult - gyermekgondozási támogatásra és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosult, kivéve a saját, illetve a gyermeke ápolására figyelemmel fennálló keresőképtelenségére tekintettel járó táppénzt.
(6) A gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult -az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg.
(7) Ha ugyanazon nagyszülő részére a gyermekgondozási díjra való jogosultságot az e §-ban foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több alapjogosult nyilatkozata alapján, több - nem ugyanazon várandósságból született -gyermekre figyelemmel is megállapítják, a gyermekgondozási díjat számára gyermekenként kell megállapítani."
6. § Az Ebtv. 62. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:
"(2d) A gyermekgondozási díjnak a 42/G. § szerint a nagyszülő részére történő megállapítása iránt benyújtott kérelmet a nagyszülő munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el."
7. § Az Ebtv.
a) 42. § (1) bekezdésében a "csecsemőgondozási díj összege" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj összege - figyelemmel a (4c) bekezdésben foglaltakra -" szöveg,
b) 42/D. § (2) bekezdésében és 42/E. § (8) bekezdésében az "(1) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pont ab) alpontja" szöveg,
c) 42/E. § (3) bekezdés b) pontjában az "(1) bekezdés b)-f) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pont ab)-af) alpontjában vagy b) pont bb) alpontjában" szöveg,
d) 62. § (2) bekezdésében az "a gyermekgondozási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekgondozási díj - ide nem értve a 42/G. § szerint a nagyszülő részére történő megállapítás iránt benyújtott kérelmet -" szöveg,
e) 62. § (2c) bekezdés b) pontjában az "a (2) bekezdés c) pontja szerinti" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés c) pontja, valamint a (2d) bekezdés szerinti" szöveg
lép.
2. Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény módosítása
8. § Nem lép hatályba az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény 70. §-a.
3. Záró rendelkezések
9. § Ez a törvény 2020. január 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke