Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2020. évi CIV. törvény

a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról

Az Országgyűlés az emberi élet és egészség mindent megelőző védelmét szem előtt tartva, a járványügyi intézkedések hatékony megtétele, az érintettekkel történő gyors közlése, továbbá az intézkedéseken keresztül a járvánnyal szembeni hatékonyabb fellépés, valamint a jogkövetés elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § Ez a törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség (a továbbiakban: járványügyi készültség) ideje alatti, az Eütv. III. Fejezet 6. Címe szerinti járványügyi intézkedések elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos egyes előírásokat állapítja meg. Az Eütv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A jogszabály által előírt karanténkötelezettség

2. § (1) Ha a járványügyi készültség alatt kormányrendelet meghatározott országokból történő beutazás esetére hatósági házi karanténkötelezettséget ír elő, - a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténte esetén - a hatósági házi karantén elrendelésével kapcsolatban egyedi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett személyt tájékoztatja, hogy a Magyarország területére történő belépést követően kormányrendeletben meghatározott ideig köteles az általa meghatározott lakásban, ahhoz tartozó bekerített helyen vagy egyéb egészségügyi intézménynek nem minősülő helyen (a továbbiakban együtt: karanténlakás) tartózkodni.

(3) A karanténkötelezett tájékoztatja a határellenőrzést végző rendőri szervet annak a karanténlakásnak a pontos címéről, ahol a hatósági házi karantén idején tartózkodni fog.

(4) Ha a karanténkötelezett a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a további intézkedéseket a 3. alcím szerint lefolytatott eljárásban kell megállapítani.

3. § (1) A karanténkötelezett a Magyarországra történő belépést követően köteles közvetlenül a karanténlakáshoz közlekedni, a karanténlakáshoz történő közlekedése során az utazást kizárólag egészségügyi, műszaki, vagy - tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén - menetrendi okból szakíthatja meg.

(2) A karanténkötelezett köteles a karanténlakást az oda történő megérkezéskor azonnal elfoglalni és a karanténlakás bejárati ajtaján a határellenőrzést végző rendőri szerv által részére átadott jelölést mindenki által jól láthatóan elhelyezni.

(3) Ha az Eütv. 74/B. § szerinti, a hatósági házi karantén betartásának ellenőrzésére szolgáló szoftver (a továbbiakban: karanténszoftver) telepítésének feltételei rendelkezésre állnak és a karanténkötelezett ahhoz megfelelő eszközzel rendelkezik, akkor a karanténkötelezett a karanténlakásba történő megérkezésekor köteles a karanténszoftvert a telekommunikációs eszközére telepíteni, azt a hatósági házi karantén ideje alatt használni. A karanténszoftvert a karanténkötelezett a hatósági házi karantén lejártát követő napon távolíthatja el a telekommunikációs eszközéről.

4. § (1) A határellenőrzést végző rendőri szerv - a járvány terjedésének megelőzésére, illetve a lakosság egészségének védelmére tekintettel a karanténkötelezettség ellenőrzése céljából - a karanténkötelezett Magyarországra történő belépésekor rögzíti a határátlépés pontos idejét, valamint - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a karanténkötelezett

a) nevét és születési nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) anyja nevét,

d) lakóhelyét,

e) tartózkodási helyét,

f) által közölt karanténlakás címét,

g) telefonszámát,

h) elektronikus levelezési címét,

i) állampolgárságát és

j) határátlépéskor használt okmánya számát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a karanténkötelezett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) hivatalos honlapján meghatározott módon a Magyarországra történő belépést megelőző 24 órával korábban is közölheti, valamint a karanténlakás címét is bejelentheti.

(3) Ha a karanténkötelezett az (1) bekezdés szerinti adatokat és a karanténlakás címét a (2) bekezdés szerint közli, illetve bejelenti, a határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett Magyarországra történő belépése során az általa előzetesen közölt adatokat a határátlépéskor használt okmány adataival összeveti.

(4) A határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait, valamint a Magyarországra történő belépés pontos idejét és helyét a Magyarországra történő belépést követő 8 órán belül a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére átadja.

(5) A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait, ha a karanténkötelezettség megszegése miatt nem indult eljárás,

a) a hatósági házi karantén lejártát követő napig,

b) az 5. § (3) bekezdése szerinti értesítés napjáig, vagy

c) a 6. § (6) bekezdése szerinti időpontig

kezeli.

(6) A karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti időpontban törli.

5. § (1) A karanténkötelezett a karanténlakást a hatósági házi karantén lejártát követő napot megelőzően kizárólag

a) a 6. § (1) bekezdése szerint a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásulvételét követően,

b) orvos utasítására,

c) megbetegedése miatt - a sürgősségi betegellátást végző személy kíséretében -,

d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, vagy

e) kormányrendeletben meghatározott esetben

hagyhatja el.

(2) Ha a karanténkötelezett a hatósági házi karantén ideje alatt annak a fertőző betegségnek a tünetét tapasztalja, amelyre tekintettel a járványügyi készültség bevezetésre került, erről telefonon köteles értesíteni a háziorvosát, ennek hiányában a karanténlakás helye szerint illetékes háziorvost.

(3) Ha a háziorvos, ennek hiányában a karanténlakás helye szerint illetékes háziorvos a karanténkötelezett esetében azzal a fertőző betegséggel való megbetegedésnek gyanúját állapítja meg, amelyre tekintettel a járványügyi készültség bevezetésre került, erről a járványügyi intézkedések kezdeményezését követően a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíti.

6. § (1) Ha kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a karanténkötelezett a hatósági házi karantén alóli mentesülést lehetővé tevő egészségügyi vizsgálat érdekében a hatósági házi karantén lejártát megelőzően a karanténlakást elhagyhassa, és a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálatra rendelkezik egészségügyi intézmény által biztosított időponttal, a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálat időpontját legalább az egészségügyi vizsgálatot megelőző 24 órával a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál

a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,

b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség hivatalos honlapján elérhető intelligens űrlap

kitöltésével és beküldésével magyar vagy angol nyelven bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a bejelentés beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével tudomásul veszi.

(3) A karanténkötelezett a karanténlakást az egészségügyi vizsgálat céljából oly módon hagyhatja el, hogy az egészségügyi vizsgálat helyszínére és az egészségügyi vizsgálatot követően a karanténlakásba történő közlekedését kizárólag egészségügyi, műszaki vagy - tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén - menetrendi okból szakíthatja meg.

(4) Ha az egészségügyi vizsgálat eredménye alapján a karanténkötelezett kormányrendeletben meghatározottak szerint a hatósági házi karantén alól mentesül, a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálat eredményét

a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,

b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség hivatalos honlapján elérhető intelligens űrlap

kitöltésével és beküldésével magyar vagy angol nyelven mutathatja be a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az egészségügyi vizsgálat eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével tudomásul veszi.

(6) Az egészségügyi vizsgálat eredményét a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az egészségügyi vizsgálat eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás megküldését követő 24 órán belül törli.

7. § (1) Az ezen alcím szerinti hatósági házi karantén végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.

(2) A karanténkötelezett a rendőrség ellenőrzését köteles elősegíteni, és ha a helyszíni ellenőrzés másként nem hajtható végre, a rendőrt köteles a karanténlakásba beengedni.

8. § (1) A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság

a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti közlekedési, utazási és jelölés-elhelyezési szabályok,

b) a 3. § (3) bekezdése szerinti karanténszoftver alkalmazási szabályok,

c) az 5. § (1) bekezdése szerinti, karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok,

d) a 6. § (3) bekezdése szerinti közlekedési, utazási szabályok, illetve

e) a 7. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabály

megsértése esetén a szabályszegést elkövető személyre 5 000 forinttól 150 000 forintig terjedő bírságot szab ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával megállapított újabb jogsértések esetén ismételten kiszabható. Az azonos napon elkövetett jogsértések miatt kiszabható bírság legfeljebb 600 000 forint lehet.

(3) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(4) A bírságot a (3) bekezdés szerint a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(5) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

3. A hatóság által előírt karanténkötelezettség

9. § A 3. § (3) bekezdését, az 5. § (1) bekezdését, a 6. § (1)-(3) bekezdését, a 7. §-t, a 8. § (1) bekezdés b)-d) pontját, a 8. § (2)-(5) bekezdését az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt hatósági házi karantén esetén is alkalmazni kell.

10. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.)

a) az Eütv. 67/A. § (1) bekezdése szerinti - a 2. alcím alá nem tartozó - hatósági házi karantén,

b) az Eütv. 64. § (3) bekezdése szerinti járványügyi elkülönítés,

c) a járványügyi megfigyelés, és

d) a járványügyi zárlat

(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: karantén) elrendelésére, módosítására vagy megszüntetésére irányuló döntésének meghozatala során a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. § (1) A karanténkötelezettséget megállapító döntés

a) az eljáró hatóságra és az ügyfelekre vonatkozó, valamint az ügy azonosításához szükséges adatokat - a zártan kezelt és a védett adatok kivételével -,

b) a karanténkötelezettséggel kapcsolatos rendelkezést, a karantén helyét és - ha ez megállapítható - a karantén időtartamát,

c) a karanténkötelezettség azonnali végrehajthatóságának tényét vagy az azonnali végrehajthatóság mellőzését,

d) a karanténkötelezettség okának megjelölését,

e) a döntést megalapozó jogszabályhelyek megjelölését, továbbá

f) a 14. § (3) és (4) bekezdésével kapcsolatos tájékoztatást

tartalmazza.

(2) A karanténkötelezettség módosításával vagy megszüntetésével kapcsolatos döntés nem tartalmazza az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakat.

(3) A döntés kiadmányozására valamennyi, az eljáró hatóság állományába tartozó, karanténnal kapcsolatos feladatot ellátó személy jogosult.

12. § (1) A karanténnal összefüggő döntés azonnal végrehajtható.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az eljáró hatóság dönthet úgy, hogy az ügy körülményei és a kisebb járványügyi kockázat alapján a döntés azonnali végrehajthatóságát mellőzi.

13. § (1) A karanténnal összefüggő döntést személyesen vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton kell közölni.

(2) A döntés írásbeli közlésének kizárólag akkor van helye, ha

a) az (1) bekezdés szerinti közlés előreláthatólag eredménytelennek mutatkozik, vagy

b) az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei alapján az írásbeli közlés célravezetőbb a közlés sikeressége szempontjából.

(3) Az (1) bekezdés szerint közölt döntés utólagos, az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal történő írásba foglalásának és az Ákr. szerinti közlésének kizárólag a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben van helye.

14. § (1) A karanténnal kapcsolatos ügyekben fellebbezésnek nincs helye.

(2) A karanténnal kapcsolatos közigazgatási perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(3) Ha az ügyfél a döntést jogszabálysértőnek tartja, a közléstől számított 15 napon belül kérheti a döntésnek az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal történő írásba foglalását és annak az Ákr. szabályai szerinti közlését.

(4) Keresetlevelet csak az írásba foglalt döntéssel szemben lehet benyújtani a közléstől számított 15 napon belül.

4. Záró rendelkezések

15. § (1) Nem minősül bűncselekménynek

a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti közlekedési, utazási és jelölés-elhelyezési szabályok,

b) a 3. § (3) bekezdése szerinti karanténszoftver alkalmazási szabályok,

c) az 5. § (1) bekezdése szerinti, karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok,

d) a 6. § (3) bekezdése szerinti közlekedési, utazási szabályok, illetve

e) a 7. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabály

megsértése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem minősül bűncselekménynek a 9. § alkalmazásával megállapított karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok, valamint ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabályok megsértése.

16. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 25. § (1)-(5) bekezdése és (7)-(8) bekezdése, a 26. § (1) bekezdése és a 27. § az e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(3) A 8. §, a 15. §, a 23. § és a 25. § (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) A 26. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

17. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állam nevében lefolytatandó koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárás során a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban előírható, hogy a koncessziós pályázatot, ajánlatot benyújtó jogi személynek a pályázathoz, ajánlathoz teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban csatolnia kell a jogi személy döntéshozó szervének határozatát arról, hogy a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez a tagok, vagy alapítók összességének pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban meghatározott mértékű minősített többsége hozzájárult. Az önkormányzat nevében lefolytatandó koncessziós eljárásokban a minősített többségre vonatkozó követelmény nem írható elő."

18. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a koncesszióba vevő a koncesszió-köteles tevékenységet olyan koncessziós társaság útján kívánja végezni, amely a koncessziós szerződés aláírásának időpontjában koncessziós társaságként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezen koncessziós társaság esetében a végelszámolást a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell lefolytatni."

(2) Az Szjtv.

a) 6. § (1) bekezdésében a "kell alapítania" szövegrész helyébe a "kell alapítania vagy működtetnie" szöveg,

b) 37. § 15. pont a) alpontjában a "tevékenységet folytató koncessziós társaság" szövegrész helyébe a "tevékenység folytatására jogosult gazdasági társaság, illetve annak koncessziós társasága" szöveg

lép.

19. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén a (4) bekezdésben említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező."

20. § Az Eütv. 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egészségügyi válsághelyzetben - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozó - ide nem értve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-ában meghatározott szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót és képzésben részt vevő személyt - más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén az Operatív Törzs dönt."

21. § Az Eütv. 229. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az Operatív Törzs (3) bekezdés szerinti döntése elleni közigazgatási perben nincs helye azonnali jogvédelemnek.

(3b) A bíróság az Operatív Törzs (3) bekezdés szerinti döntését helyben hagyja, vagy az ítélet meghozatalának időpontjára tekintettel hatályon kívül helyezi."

22. § Az Eütv. a következő 244/I.-244/K. §-sal egészül ki:

"244/I. § (1) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 óráig - az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv), valamint

b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti szakképzési államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakképzési szerv)

számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(2) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan

a) a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében,

b) a szakképzési szerv az Szkt. 111. §-a szerinti szakképzés információs rendszerében

Társadalombiztosítási Azonosító Jelet kezel.

244/J. § (1) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerinti, valamint az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerinti rendszernek (a továbbiakban együtt: Rendszer) a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele céljából alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szülő vagy a törvényes képviselő a tanulóval közös háztartásban élő személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét - az érintett önkéntes, tájékoztatáson alapuló, az elszámoltathatóság alapelvét figyelembe vevő módon megtett hozzájárulása alapján - rögzíthesse.

(2) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállítása érdekében napi rendszerességgel, a (4) bekezdés szerinti intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 óráig - az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a Rendszer üzemeltetője számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a Rendszer üzemeltetője számára, akikre vonatkozóan a szülő vagy törvényes képviselő az (1) bekezdés szerint a tanulóval közös háztartásban élő személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét a Rendszerben rögzítette.

(4) A Rendszer üzemeltetője az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat - ha a (2) bekezdés szerinti összevetés alapján az érintett tekintetében a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttség tényére vonatkozó adat kimutatható -

a) a járványügyi intézkedések megtétele céljából továbbítja a járványügyi szerv részére,

b) a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából megismerhetővé teszi a köznevelési, illetve a szakképzési szerv számára,

azzal, hogy az adatkezelés során olyan titkosítási módszert kell alkalmazni, hogy az adatkezelésre előírt feltételek teljesüljenek.

244/K. § (1) Járványügyi készültség esetén a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára - az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel

a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (az e § alkalmazásában a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló, vagy

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (az e § alkalmazásában a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló

személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik a munkakörükbe tartozó - így a köznevelési intézmény esetében különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más - feladatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény területén látják el.

(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 óráig - az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan Társadalombiztosítási Azonosító Jelet a köznevelési intézmény, valamint a szakképzési intézmény a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.

(4) A köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a járványügyi készültség megszűnéséig kezeli.

(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény a köznevelési szervet, illetve a szakképzési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény területén látja el."

23. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 99. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A helyszíni bírság összege

a) a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés (239/A. §) esetén megegyezik a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzbírság összegével,

b) közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés (177/A. §) esetén - ha azt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség ideje alatt követik el - ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedhet."

(2) A Szabstv. 99. § (2) bekezdésében az "összege ötezer" szövegrész helyébe az "összege - a (2a) bekezdés kivételével - ötezer" szöveg lép.

24. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 10. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

"l) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén az i) pontban említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező."

25. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal, de legalább e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik."

(2) A Vmtv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében

a) az állam,

b) a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,

c) a helyi önkormányzat,

d) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság

tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2021. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése napján vagy azt megelőzően kötött, (1) bekezdés szerinti helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell."

(3) A Vmtv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt képzési és vizsgakötelezettséget a veszélyhelyzet utolsó napjától számított 180 napon belül kell teljesíteni."

(4) A Vmtv. 39. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § (1) Ha a Kormány rendelete 2020. augusztus 31. napját követően a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdésének eltérő alkalmazásával utalvány kibocsátását írja elő arra az esetre, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor, az utazásszervező az általa kibocsátott utalványokról - az utalványok jogszerű felhasználásának, illetve az utalványtulajdonosok igényérvényesítésének elősegítése céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az utalvány értékét és érvényessége idejét,

b) az utalvány tulajdonosának

ba) - természetes személy tulajdonos esetében - azonosításához feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó természetes személyazonosító adatait, vagy

bb) - jogi személy tulajdonos esetében - megnevezését és cégjegyzékszámát.

(3) Ha a Kormány rendelete az utalvány átruházását lehetővé teszi, az utazásszervező a tulajdonos kérelmére az utalvány tulajdonosa személyében bekövetkezett változást - a tulajdonosváltozásnak a Kormány rendeletében meghatározott rendben való igazolását követően - köteles az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban átvezetni azzal, hogy a korábbi tulajdonosra vonatkozó adatokat a nyilvántartásból egyúttal haladéktalanul törölni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kizárólag az érintett ismerheti meg, abból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - adat nem továbbítható.

(5) Az utazásszervező az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat az utalvány felhasználásáig, legfeljebb azonban a kibocsátott utalvány érvényességi idejének lejártáig kezeli."

(5) A Vmtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztestület testületi szervének ülése különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. E bekezdés alkalmazható akkor is, ha a köztestület testületi szervének ülésén egyes tagok személyesen megjelennek."

(6) A Vmtv. 187. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyszíni bírságot az elkövető távollétében is ki lehet szabni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti helyszíni bírság kiszabása esetén a karanténszabályok megtartását ellenőrző rendőr a hatósági házi karantén helyeként megjelölt lakáshoz, ahhoz tartozó bekerített helyhez, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyhez tartozó levélszekrényben a helyszíni bírság kiszabásáról tájékoztatást helyez el, majd a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt a nyilvántartásban szereplő lakcímre megküldi.

(7) Ha a helyszíni bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizeti meg, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(8) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik."

(7) A Vmtv. 277. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Stratégiai társaság esetén - ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi - a belgazdaságért felelős miniszterhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés szükséges a 2021. június 30-ig létrejött jogügyletekkel összefüggésben:

a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben, vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen - ideértve az apportálást is -, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása,

b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés,

c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,

d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,

e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása."

(8) A Vmtv. 277. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatóak, ha a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött (1) bekezdés szerinti jogügylet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások tekintetében jön létre."

26. § (1) A Vmtv.

a) 20. §-ában a "2020. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2021. június 30-ig" szöveg,

b) 157. § (2)-(4) és (6) bekezdésében a "2020. október 31-ig" szövegrész helyébe a "2021. június 30-ig" szöveg,

c) 188. §-ában, 225. § (1) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében, 236. § (1) bekezdésében, 246. § (1) bekezdésében, valamint 257. § (1) bekezdésében a "2020. december 31. napjáig" szövegrész helyébe a "2021. június 30. napjáig" szöveg,

d) 220. § (1) bekezdésében a "2020. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2021. június 30. napjáig" szöveg,

e) 249. § (1) bekezdésében a "bűnügyi felügyelet, illetve" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyelet, a kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve" szöveg

lép.

(2) A Vmtv.

a) 40. § (1) és (2) bekezdésében a "2020. évben" szövegrész helyébe a "2020. évben, valamint 2021. január 1. és 2021. június 30. között" szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében a "2020. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2021. június 30-ig" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a Vmtv.

a) 214. § (1) bekezdésében a " , kivéve, ha a Be. 723. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le" szövegrész,

b) 214. § (2) bekezdése,

c) 214. § (3) bekezdésében a "vagy a (2) bekezdésben" szövegrész,

d) 214. § (4) bekezdése,

e) 217. § (1) bekezdésében a "vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától" szövegrész.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Tartalomjegyzék