2020. évi CLXXVII. törvény

a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról, valamint a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről

1. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény hatálya)

"e) a 13. § (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban nem álló, a 13. § (1) bekezdése szerinti ranggal rendelkező személyekre, a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58. § (13) bekezdése tekintetében a kihelyező szervnél kormányzati szolgálati, politikai szolgálati és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra,

f) a 35/C. § tekintetében a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult kormányzati szolgálati, politikai szolgálati és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra,"

(terjed ki.)

(2) A Külszoltv. 1. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya)

"i) az 57/B. § tekintetében a vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő személyekre,

j) az 58/G. § tekintetében a kirendeléssel érintett, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: kormányzati igazgatásról szóló törvény) 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre"

(terjed ki.)

(3) A Külszoltv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

2. § A Külszoltv. 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"17a. szakkonzul: konzuli feladatokat ellátó szakdiplomata;"

3. § (1) A Külszoltv. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés alapján tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés céljából a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre helyezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya

a) a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés vagy kijelölési döntés kihelyező vezető általi visszavonása, vagy

b) ha a kormánytisztviselő a tartós külszolgálati munkakör betöltését nem vállalja, a kihelyező vezetőnek címzett ez irányú nyilatkozata

napjával e törvény erejénél fogva a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre."

(2) A Külszoltv. 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a szakdiplomata jelölésére jogosult, feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett központi kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza."

4. § A Külszoltv. 16. § (1) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő helyezhető ki, aki)

"c) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen - elsődleges munkaköri feladataira figyelemmel - tartós külszolgálatra alkalmas,

d) jogszabály vagy a kihelyező vezető által előírt, a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelő szintű, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismerettel, valamint - diplomata munkakörök vonatkozásában - a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvvizsgával rendelkezik,

e) jogszabály vagy a kihelyező szerv vezetője által előírt képzési, továbbképzési és szakmai vizsgakövetelményeknek - ideértve a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők esetében az európai uniós szakmai vizsgakövetelményeket is - eleget tett,"

5. § (1) A Külszoltv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tartós külszolgálat megszűnik

a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, a kihelyező vezető által a naptári évben írásban adott tájékoztatás szerinti napon,

b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó szünetelésével,

d) a 33. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, illetve

e) a kihelyezett halálával."

(2) A Külszoltv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tartós külszolgálat megszüntethető

a) a kihelyezett és a kihelyező szerv közös megegyezésével,

b) a kihelyezés visszavonásával,

c) a kihelyezett kérelmére,

d) nemzetközi jogi ok fennállása esetén,

e) a 18. § (3) bekezdése szerinti esetben, illetve

f) a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben."

(3) A Külszoltv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tartós külszolgálatot a (3) bekezdés b) pontja alapján a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti,

a) ha a kihelyezett a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,

b) ha a kihelyezett az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton - neki felróhatóan - nem jelenik meg,

c) ha a kihelyezett a (7) bekezdésben foglaltak alapján ezt kéri, vagy

d) azonnali hatályú végleges hazarendeléssel."

(4) A Külszoltv. 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel - indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva - visszavonhatja és megszüntetheti."

6. § (1) A Külszoltv. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kormánytisztviselő a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv vezetőjének irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv állományába is helyezhető - a központi kormányzati igazgatási szerv vezetője egyetértésével - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (6) bekezdése alapján úgy, hogy a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő új beosztási okiratát a külszolgálat megszűnését követő napi hatállyal állítja ki. Ebben az esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A Külszoltv. 21. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A tartós külszolgálat céljából határozott időre áthelyezett vagy tartós külszolgálatra a kihelyező szervhez kirendelt kormánytisztviselő - a külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően beosztási okiratának az áthelyező vagy kirendelő munkáltató kormányzati igazgatási szerv egyoldalú módosításával - visszahelyezésre kerül az áthelyező vagy kirendelő kormányzati igazgatási szervhez."

7. § (1) A Külszoltv. 22. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett)

"e) a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján, hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre."

(2) A Külszoltv. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés e) pontja szerinti egyoldalú kihelyező okirat módosítás esetén a hivatali érdeket a 2. § 7. pontjára figyelemmel kell megállapítani."

8. § A Külszoltv. 25. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(19) Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozók az állomáshelyet a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyták, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Ha a hozzátartozók a kihelyezett ideiglenes berendelése alatt hagyták el az állomáshelyet és a végleges berendelés előtt az állomáshelyre nem térnek vissza, a kihelyezett a végleges berendelésének napjáig jogosult a hozzátartozók utáni járandóságra. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozókkal együtt hagyja el, de a hozzátartozók nem térnek vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részükről befejeződött, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár."

9. § A Külszoltv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. mellékletben meghatározott

a) vezetői munkakörben,

b) diplomata munkakörben,

c) gazdasági vezető munkakörben,

d) területi informatikai vezető munkakörben és

e) gazdasági felelősi munkakörben

foglalkoztatott kihelyezett munkarendje kötetlen, a munkarend kötetlen jellegét azonban nem érinti, ha a kihelyezett a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva és a külképviselet-vezető utasításainak figyelembevételével meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti."

10. § A Külszoltv. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kihelyezettet vagy a külképviselet által foglalkoztatott házastársat beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára - legfeljebb 90 napig - a (2) bekezdésben meghatározott mértékű devizailletmény vagy munkabér illeti meg."

11. § A Külszoltv. 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A külképviseleteken szakkonzul láthat el konzuli tisztviselői feladatokat."

12. § (1) A Külszoltv. 38. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az 5. §-tól eltérően az EU ÁK irányítását az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el. (4) Az EU ÁK funkcionális működtetéséről az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gondoskodik azzal, hogy az informatikai rendszer üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását a külpolitikáért felelős miniszter útján biztosítja."

(2) A Külszoltv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az EU ÁK szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a külképviselet-vezető javaslatára az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter normatív utasításban adja ki."

13. § A Külszoltv. 18. alcíme a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § Az EU ÁK-n az informatikai rendszer üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatokat ellátó, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselők az EU ÁK-ra kihelyezett kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint megállapított devizailletményre jogosultak."

14. § A Külszoltv. a következő VI. Fejezettel egészül ki:

"VI. FEJEZET

A VENDÉGOKTATÓI ÖSZTÖNDÍJPROGRAM

57/B. § (1) A magyar nyelv és kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítására vendégoktatói ösztöndíjprogram működik.

(2) A vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató az általa végzett tevékenység támogatására a Kormány rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult.

(3) Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(4) A vendégoktató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és annak végrehajtására kiadott jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosult az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére."

15. § A Külszoltv. 58. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A foglalkoztatott jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti felmentési okokon kívül azonnali hatállyal felmentéssel megszüntethető az e törvény szerinti hivatali érdek megsértése esetén.

(16) A (15) bekezdés szerinti megszüntetés esetén felmentési idő a foglalkoztatottat nem illeti meg. A felmentésre egyebekben a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.

(17) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult foglalkoztatott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek legfeljebb a foglalkoztatottat a megállapodás megkötésének időpontjában a jogviszonyának felmentéssel, illetve felmondással történő megszüntetés esetén őt megillető végkielégítés összegével megegyező összegű egyszeri kifizetésben állapodhatnak meg."

16. § (1) A Külszoltv. 58/C. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Külszoltv. 58/C. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény szerinti azon kormánytisztviselőt, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,]

"d) a kormányzati igazgatásról szóló törvény a 131. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, vagy házas- vagy élettársa által ellátott a)-c) pont szerinti tevékenysége miatt kért fizetés nélküli szabadság esetében,

e) a minisztériummal jogviszonyban álló házas- vagy élettársa a)-c) pont szerinti tevékenysége miatt a kormánytisztviselőnek a munkáltató által engedélyezett munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülése esetén, vagy

f) a külföldön folytatott tanulmányok vagy ösztöndíjprogramban való részvétel céljából a munkáltató által engedélyezett munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés, illetve fizetés nélküli szabadság esetén"

[annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett az a)-c) pont szerinti kormánytisztviselő esetében a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményt, a d) pont szerinti kormánytisztviselők esetében a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményt kell alapul venni az illetmény számításánál. Az a)-c) pont szerinti kormánytisztviselő - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában -a kormányzati igazgatásról szóló törvény, illetve e törvény szerinti illetményre akkor jogosult, amennyiben a másik szervnél, illetve további jogviszonya után illetményre, díjazásra vagy bárminemű egyéb juttatásra nem jogosult, illetve, ha napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként kerül kiküldésre. A d) és e) pont szerinti kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény, illetve e törvény szerinti illetményre vagy egyéb juttatásra nem jogosult.]

(2) A Külszoltv. 58/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés szerint a kormánytisztviselő jogviszonyára a (3) bekezdés szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével - a 21. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak."

(3) A Külszoltv. 58/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 288. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény 288. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozott idejű áthelyezés, illetve a kirendelés megszűnésekor vagy megszüntetésekor a kormánytisztviselő minden esetben - a felek megállapodásától függetlenül - az áthelyező vagy küldő kormányzati igazgatási szervnél kerül továbbfoglalkoztatásra."

17. § A Külszoltv. 20. alcíme a következő 58/G. és 58/H. §-sal egészül ki:

"58/G. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel (e § alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) kormányzati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének döntése alapján - az érintett költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével, vagy javaslatára, és a kormánytisztviselő egyetértésével - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § a) pontja szerinti költségvetési szervhez vagy a külpolitikáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fogadó szerv) külpolitikai, külügyi igazgatási vagy külügyi biztonsági érdekből határozott időre kirendelhető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kirendelés).

(2) A kirendelés a kormánytisztviselő jogviszonyának a minisztériumnál történő fennállását nem érinti. A kirendelés a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének egyoldalú döntésével, vagy a fogadó szerv kezdeményezésére - indoklás nélkül - megszüntethető. A kirendelés esetén a kormánytisztviselőre az 58/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetre irányadó szabályok alkalmazandóak. A kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő a minisztériumnál betöltött álláshelyén a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti tartós távollévőnek minősül.

(3) A kirendelés időtartama nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés - a fogadó szerv egyetértésével vagy javaslatára - a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének döntése alapján és az érintett kormánytisztviselő egyetértésével egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a minisztérium az 58/C. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles továbbfoglalkoztatni.

(4) A kirendelt kormánytisztviselőt a fogadó szerv - amennyiben az nem tartozik a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá - a rá irányadó jogállási törvény szerinti határozott idejű jogviszonyban, vagy határozott idejű munkaviszonyban köteles foglalkoztatni, azzal, hogy a kormánytisztviselő fogadó szervnél megállapított illetménye nem lehet kevesebb a kormánytisztviselőt az 58/C. § (4) bekezdése alapján megillető illetménynél. Ha a fogadó szerv a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, az e §-ban foglalt eltérésekkel a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint köteles a kormánytisztviselőt foglalkoztatni. A fogadó szervhez kirendelt kormánytisztviselő kirendelés ideje alatt a fogadó szervnél fennálló jogviszonya alapján biztosított illetménye és a kapcsolódó egyéb járandóságok a fogadó szerv költségvetését terhelik. A kirendelt kormánytisztviselő a kirendelés ideje alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre jogosult az e törvényben foglalt eltérésekkel, azzal, hogy a szolgálati elismerést a kirendelés megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt napon belül kell a részére kifizetni.

(5) A kirendelt kormánytisztviselő a kirendelés ideje alatt a fogadó szerv vezetőjének, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezései szerint teljesíti közszolgálatát. A fogadó szervhez kirendelt kormánytisztviselő munkavégzésére és tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a fogadó szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére - a (6) bekezdés kivételével - a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(6) A kirendelés időtartama alatt a kirendelt kormányzati szolgálati jogviszonya vonatkozásában a kormányzati igazgatásról szóló törvény 280. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti alapvető munkáltatói jogokat a kihelyező vezető gyakorolja.

58/H. § (1) E törvénynek a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról, valamint a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. évi CLXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2021. január 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti tartós külszolgálat megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatban közszolgálati panasz 2021. március 31-ig nyújtható be."

18. § (1) A Külszoltv. 59. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"c) a külképviselet költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, igazgatásának és nyilvántartásának, valamint a költségvetési támogatásoknak, valamint a külképviseletek tekintetében az érvényesítésnek, a pénzügyi ellenjegyzésnek, továbbá az utalványozásnak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől, illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő,"

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Külszoltv. 59. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"e) a vendégoktatói ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének"

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Külszoltv. 59. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 38. § (4) bekezdése szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által ellátandó feladatok végrehajtásának részletes szabályait, továbbá a feladatellátásra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat - az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - az 57/B. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi ellátás igénybevételének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

19. § A Külszoltv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

20. § A Külszoltv.

a) 2. § 5a. pontjában a "valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdésében a "szakminiszter" szövegrész helyébe a "feladat- és hatáskörében érintett miniszter" szöveg,

c) 16. § (1) bekezdés b) pontjában a "munkakörhöz" szövegrész helyébe a "munkakör betöltéséhez" szöveg,

d) 18. § (6) bekezdésében a "gondoskodik" szövegrész helyébe a "gondoskodhat" szöveg,

e) 22. § (2) bekezdés b) pontjában az "állomáshelyét" szövegrész helyébe az "állomáshelyét vagy állomáshelyhez tartozó nem önálló képviseletét" szöveg,

f) 58. § (14) bekezdésében a "társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény" szöveg,

g) 58/C. § (3) bekezdés záró szövegrészében a "d) pont" szövegrész helyébe a "d)-f) pont" szöveg, valamint a "d) és e) pont" szövegrész helyébe a "d)-f) pont" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a Külszoltv.

a) 58. § (11) bekezdése,

b) 59. § (2) bekezdés s) pontja.

22. § Hatályát veszti a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény.

23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-12. § és a 14-22. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi CLXXVII. törvényhez

"1. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez

I. Munkaköri és rangok szerinti besorolás - külképviseletek az EU ÁK nélkül

II. Munkaköri és rangok szerinti besorolás - EU ÁK

"