183/2020. (V. 6.) Korm. rendelet

a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új helyszínének megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3-5. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. § és 7. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest belterület 38920/9 helyrajzi számú ingatlanon, illetve ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építését és a Törekvés Művelődési Központ épülete felújítását célzó beruházással (a továbbiakban együtt: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b) a Beruházáshoz kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti létesítmények megközelítését, működését és városképi illeszkedését segítő magasépítési, mélyépítési, közterület- és zöldfelület-rendezési, út- és vasútépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési, valamint azokkal közvetlenül összefüggő munkákkal kapcsolatosak.

(3) A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást. A Beruházás helyszíne az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok területe.

2. § A Kormány

a)[1] az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt,

b) az 1. melléklet 3. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki.

3. § A Beruházással összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint

c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

4. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány a Beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

5. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon - az egyedileg védett műemlék építményrészek kivételével - bontási tevékenység bontási engedély nélkül végezhető azzal, hogy a tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti telekre a beépítés szabályait a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b)[2] ha a hatályos településrendezési terv és az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti telken művelődési, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, irodaépület, a kutatás-fejlesztés építménye, sportépítmény, valamint parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgálóépítményei helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a telek beépítési módja szabadon álló;

b) a kialakítható telek legkisebb telekterülete 10 000 m2;

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%;

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 65%;

e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 2,00 m2/m2;

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%;

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 21,0 méter;

h) az épületmagasság legkisebb mértéke 0,0 méter;

i) a terepszint feletti és alatti építési hely az érintett ingatlanok teljes területe.

(3) A (2) bekezdés g) pontjának alkalmazása során az épületmagasságot az OTÉK-ban foglalt, e rendelet hatálybalépésekor hatályos követelmények szerint kell számítani.

(4) A Beruházás megvalósításának helyszíne és annak közvetlen környezete tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdése szerinti, a fás szárú növények védelmére vonatkozó önkormányzati előírások helyett, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6-8. §-át kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása az ingatlan adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő másik ingatlanon kell teljesíteni.

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti telek területén a személygépkocsi-parkolóhelyek kialakítása során az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a szerint meghatározott személygépkocsik számának legalább 35%-a elhelyezését kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személygépkocsi-parkolóhelyek részben vagy egészben az 1. § (1) bekezdése szerinti telekhatártól számított 500 méteres távolságon belül parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területei egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával biztosíthatók.

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok telkét rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása és a telkek összevonása még nem történt meg.

(2) A Beruházás keretében megvalósuló építmények használatbavételi engedélye kiadásának feltétele az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a helyi építési szabályzatban előírt telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

(3) A Beruházás esetén egy épületre vonatkozóan az építési engedély akkor is megadható, ha a létesítendő épület helyszínéül szolgáló terület több telekből áll, továbbá az épületek építési teleknek nem minősülő területen is elhelyezhetők.

9. § (1) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, továbbá az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás kivételével - tizenöt nap.

(2) A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.

10. § A Beruházással összefüggésben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnek kell tekinteni.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 183/2020. (V. 6.) Korm. rendelethez

A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

4. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

5. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

6. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

7. tűzvédelmi hatósági eljárások,

8. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

9. hírközlési hatósági eljárások,

10. környezetvédelmi hatósági eljárások,

11. természetvédelmi hatósági eljárások,

12. útügyi hatósági eljárások,

13. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

14. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

15. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

16. földmérési hatósági eljárások,

17. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

19. közegészségügyi hatósági eljárások,

20. területrendezési hatósági eljárások,

21. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[3]

22. azok az 1-21. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

23. az 1-22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.