6/2020. (V. 25.) IM rendelet

a bírói pályaalkalmassági vizsgálatról

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 225. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben - az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya, a pályaalkalmasság meghatározásának szempontjai

1. § E rendeletet kell alkalmazni

a) a bírói kinevezésre való alkalmassághoz szükséges egészségügyi állapot, valamint fizikai és pszichikai képességek meglétének megállapítása iránti pályaalkalmassági vizsgálatra és

b) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 86. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett egészségi vizsgálatra

(a továbbiakban együtt: vizsgálat), valamint az az alapján elkészített szakmai véleményre.

2. § (1) A vizsgálat magában foglalja a vizsgált személy általános orvosi, pszichiátriai, pszichológiai vizsgálatát, valamint a Bjt. 5. mellékletében meghatározott kompetenciák (a továbbiakban: kompetencia) vizsgálatát.

(2) A pszichológiai vizsgálat során a vizsgált személy személyiségét, intelligencia- és karakterjellemzőit kell megállapítani. A vizsgálatnak része a pszichológiai feltáró interjú és a pszichológiai tesztvizsgálat. Vizsgálni kell a pszichikai funkciókat, a személyiség dimenzióit és az érzékelést.

(3) A kompetenciavizsgálat során meg kell állapítani, hogy a vizsgált személy rendelkezik-e a bírói feladatok ellátásához szükséges készségekkel, képességekkel és viselkedéselemekkel.

2. A vizsgálat végzésére jogosultak

3. § (1) A vizsgálatot a Vizsgáló Bizottság tagjaiból, a felülvizsgálatot a Felülvizsgáló Bizottság tagjaiból kijelölt bizottság folytatja le.

(2) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság székhelye Budapest.

(3) A vizsgálat elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) biztosítja.

4. § (1) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság tagja az NSZKK Általános Igazságügyi Szakértői Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) állományába tartozó vagy az Igazgatósággal az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 30. § (7) bekezdése szerinti megbízási jogviszonyban álló általános igazságügyi orvos, pszichiáter, valamint pszichológus szakértő lehet.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének egyetértésével -

a) a Vizsgáló Bizottság NSZKK állományába tartozó tagját, elnökét és elnökhelyettesét, valamint a Felülvizsgáló Bizottság tizenhárom tagját, elnökét és elnökhelyettesét az Igazgatóság szervezeti egységeiként működő Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: szakértői intézet) igazságügyi szakértői közül öt évre,

b) a Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság megbízási jogviszonyban álló tagját egy évre

jelöli ki.

(3) A kijelölést a miniszter - az OBH elnökének egyetértésével - a kijelölés lejártát követő három hónapon belül meghosszabbíthatja, ha azzal az érintett igazságügyi szakértő egyetért, és a kijelölés feltételeinek megfelel. A kijelölés a szakértő korábbi kijelölésének lejártát követő naptól

a) a (2) bekezdés a) pontja esetében öt évre,

b) a (2) bekezdés b) pontja esetében egy évre

hosszabbodik meg.

(4) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

3. A vizsgálat módja és eljárási szabályai

5. § (1) A vizsgálat elvégzését

a) a bírói kinevezésre pályázó jelölt,

b) a bírói kinevezését kérelmező alkotmánybíró esetén az Alkotmánybíróság elnöke vagy

c) az alkalmatlansági eljárás kezdeményezője

kérheti a Vizsgáló Bizottság elnökénél.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

a) a vizsgált személy természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, valamint - ha azzal rendelkezik - elektronikus levélcímét,

b) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben azt a bíróságot, amelyhez kiírt pályázat a vizsgálat elvégzését szükségessé teszi.

(3) A vizsgált személynek a kérelemben vagy előzetesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a vizsgálatoknak hajlandó alávetni magát, egyben hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében e rendelet alapján közreműködő szervek és személyek kezeljék.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vizsgált személynek írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy vállalja a vizsgálat díjának megelőlegezését. Ennek hiányában a vizsgálat nem végezhető el. A Vizsgáló Bizottság erről a körülményről értesíti a vizsgált személyt és a pályázattal érintett bíróság elnökét.

6. § (1) A vizsgálatot végző háromtagú bizottságot a Vizsgáló Bizottság tagjai körül az elnök jelöli ki. A Vizsgáló Bizottság elnöke ezt a jogkörét indokolt esetben a szakértői intézet vezetőjére átruházhatja. Ha a (2) bekezdésben meghatározott ok a Vizsgáló Bizottság elnökét érinti, a vizsgálatot végző bizottság tagjait a szakértői intézet vezetője jelöli ki.

(2) Nem járhat el a bizottság tagjaként

a) a vizsgált személy Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b) az, akitől az elfogulatlan eljárás egyéb okból nem várható el.

(3) A vizsgálat során az igazságügyi szakértők - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kötelesek eljárni.

(4) A vizsgálat helyszínéről, időpontjáról és a vizsgálatot lefolytató bizottság tagjairól a vizsgált személyt előzetesen értesíteni kell. Az Alkotmánybíróság elnöke által kérelmezett vizsgálatot az Alkotmánybíróság székhelyén egyeztetett időpontban kell elvégezni.

(5) A vizsgált személy a (2) bekezdésben meghatározott okból kérheti a Vizsgáló Bizottság elnökétől másik bizottsági tag kijelölését.

7. § (1) A vizsgálatot a kérelem beérkezését követő húsz napon belül kell elvégezni. A vizsgálatot kezdeményező kérheti a vizsgálatnak ennél rövidebb időn belüli lefolytatását.

(2) Az elvégzendő vizsgálatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A kompetenciákat a valamennyi elvégzett vizsgálat és tesztvizsgálat alapján megállapított, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott pontszámokkal kell értékelni.

(4) Az egyes kompetenciák 0-3 pontig értékelhetőek. A vizsgált személy az egyes kompetenciák tekintetében

a) 0 ponttal értékelhető, ha nem megfelelő,

b) 1 ponttal értékelhető, ha megfelelő,

c) 2 ponttal értékelhető, ha jó, vagy

d) 3 ponttal értékelhető, ha kiváló

kompetencia szintet mutat.

(5) A kompetenciavizsgálaton maximálisan 60 pont érhető el, végeredményét az egyes kompetenciákra adott pontok összegeként kell megállapítani.

8. § (1) A vizsgálat alapján a vizsgált személy részére a részletes értékelést tartalmazó szakmai véleményben alkalmas vagy nem alkalmas minősítés adható. A szakmai véleménynek tartalmaznia kell az egyes részvizsgálatoknak az alkalmasságot érintő megállapításait, valamint a kompetenciákra vonatkozó értékelést, a kompetenciák tekintetében elért összesített pontszám megadásával.

(2) A bizottság a bírói pályára való alkalmasság kérdésében egyhangúlag dönt. Ha a bizottság döntése szerint a vizsgált személy a bírói munka ellátására nem alkalmas, a szakmai véleményben köteles a döntését indokolni.

(3) Nem alkalmas az, akiről a vizsgálatot végző bármelyik szakértő - az általa végzett részvizsgálat tekintetében - azt állapítja meg, hogy a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben szenved, vagy személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan nem képes a bírói munka ellátására, vagy a vizsgált kompetenciák bármelyike tekintetében 0 pontot vagy összesen 30 alatti pontszámot ér el.

9. § (1) A szakmai véleményt a vizsgálat befejezésétől számított három munkanapon belül kézbesíteni kell a vizsgált személynek.

(2) Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakmai véleményt a vizsgálattal egy időben kell elkészíteni, és a vizsgált személynek helyben átadni.

(3) Ha a vizsgálat eredményeképpen a vizsgált személy nem alkalmas minősítést kapott, a szakmai vélemény közlésétől számított három munkanapon belül írásban kérheti a szakmai vélemény megállapításainak felülvizsgálatát.

(4) Ha a vizsgált személy a (3) bekezdésben meghatározott határidőben nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet, a szakmai véleményt haladéktalanul meg kell küldeni az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a pályázattal érintett bíróság elnökének, az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosultnak.

10. § (1) A felülvizsgálati kérelmet a Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a vizsgálat anyagával együtt három munkanapon belül köteles megküldeni a Felülvizsgáló Bizottságnak. Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Vizsgáló Bizottság elnöke a felülvizsgálati kérelmet továbbítja.

(2) A felülvizsgálatot végző öttagú bizottságot a Felülvizsgáló Bizottság tagjai közül az elnök jelöli ki. A felülvizsgálatot végző bizottságnak a 6. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl nem lehet tagja az a szakértő, aki a vizsgálat elvégzésében részt vett.

(3) A felülvizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell elvégezni. A felülvizsgálatot végző bizottság az iratok alapján a 8. § alkalmazásával dönt, kivételesen - a szükségeshez képest - vizsgálatokat is végezhet.

(4) A felülvizsgálat alapján készült szakmai véleményt a befejezésétől számított három munkanapon belül kell megküldeni az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a pályázó jelöltnek és a pályázattal érintett bíróság elnökének, az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben pedig a kezdeményezésre jogosultnak.

(5) Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felülvizsgálatot az Alkotmánybíróság székhelyén kell elvégezni és a felülvizsgálat alapján helyben elkészített szakmai véleményt a vizsgált személynek a helyszínen kell átadni.

11. § (1) A bíróvá kinevezett vagy a bíróságon foglalkoztatott vizsgált személy esetében a vizsgálat alapján készült szakmai véleményt tartalmazó iratokat a személyi nyilvántartásban - a kinevezéshez szükséges iratok között - kell kezelni.

(2) Ha a bíróvá kinevezett vizsgált személy alkotmánybíró, a szakmai véleményt tartalmazó és a vizsgálat során keletkezett iratokat és adatokat az Alkotmánybíróság elnökének kell visszaadni, és az Alkotmánybíróságon kell kezelni és őrizni. A szakmai véleményt tartalmazó és a vizsgálat során keletkezett iratokat és adatokat azt követően is az Alkotmánybíróságon kell kezelni és őrizni, ha a vizsgált személy alkotmánybírói megbízatása megszűnt.

(3) Ha a vizsgált személyt nem nevezik ki bíróvá, vagy a bíróságon nem foglalkoztatják tovább, a szakmai véleményt a pályázati anyagával együtt kell a részére visszaadni.

4. A vizsgálat díja

12. § (1) A vizsgálat és a felülvizsgálati eljárás díját az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló rendelet szerinti díjjegyzékben (a továbbiakban: díjjegyzék) kell megállapítani, azzal, hogy az eljáró bizottságot kijelölő elnök vagy igazgató a munkadíj két és félszeresének a felszámítására jogosult valamennyi eljárt szakértő vonatkozásában.

(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetében a vizsgálat költségét - az 5. § (4) bekezdése szerint tett nyilatkozata alapján - a vizsgálatot megelőzően a Vizsgáló Bizottság elnökének a felhívására az NSZKK honlapján közzétett bankszámlaszámra, átutalással kell megfizetni. A vizsgálat elvégzésére csak a díj megfizetését és annak igazolását követően kerülhet sor.

(3) A díjjegyzék alapján kiállított számlát a vizsgálattal egy időben kell átadni.

(4) Ha a bírói kinevezésre sor kerül, a vizsgálat díját a vizsgált személynek a pályázat kiírója köteles visszatéríteni.

(5) Az 5. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a vizsgálat díját az állam viseli, és a kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdésben szabályozott módon fizeti meg.

5. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § E rendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

15. §[1]

Dr. Varga Judit s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 6/2020. (V. 25.) IM rendelethez

I. Általános orvosi vizsgálat:

1. Általános kórelőzmény-felvétel

a) egészséggel kapcsolatos panaszok,

b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció áttekintése.

2. Általános testi vizsgálat (fizikális mellkasi és hasi vizsgálat, tájékozódó jellegű mozgásszervi vizsgálatok).

3. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok kérése (röntgen, EKG, labor, panaszoktól függő egyéb vizsgálatok).

II. Neuro-pszichiátriai vizsgálat:

1. Kiegészítő kórelőzmény-felvétel az általános neuro-pszichiátriai vizsgálat szempontjai szerint, valamint feltáró beszélgetés (exploratio).

2. Szervi idegrendszeri vizsgálat.

3. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok kérése (EEG, koponya CT stb.).

III. Pszichológiai alkalmassági vizsgálat:

1. Feltáró beszélgetés (exploratio).

2. Tesztvizsgálatok: alaptesztek (Rorschach, MMPI, RAVEN).

3. Kiegészítő vizsgálatok szükség esetén: MAWI (intelligenciavizsgálat), SZONDI, CPI, illetve más olyan vizsgálat, aminek magyar standardja van, és elvégzése speciális okok felmerülése miatt indokolt.