708/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet

a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya kiterjed

a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos szövetségeire (a továbbiakban együtt: szövetség), a Magyar Olimpiai Bizottságra, a Magyar Paralimpiai Bizottságra és a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban együtt: sportköztestület), a nemzeti doppingellenes szervezetre (Hungarian National Anti-doping Organization, a továbbiakban: HUNADO), valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre;

b) az igazolt, a verseny- vagy rajtengedéllyel rendelkező sportolóra, az eltiltás hatálya alatt álló versenyzőre és az eltiltás leteltét vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentő sportolóra (a továbbiakban együtt: versenyző), a szabadidős sportolóra, egyéb közreműködőre, valamint a sportszakemberre;

c) a szövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre."

2. § (1) Az R. 2. §-a a következő 6a-6c. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"6a. döntési határérték: a mintában talált tiltott szerekre vonatkozó érték, amely felett pozitív vizsgálati eredmény kerül megállapításra;

6b. egyéb közreműködő: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA) Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatának (a továbbiakban: WADA Szabályzat) hatálya alá tartózó olyan személy, aki nem minősül versenyzőnek vagy sportszakembernek, valamint nem vesz részt mintavételen vagy doppingellenőrzésen, ezért a 12. § (1) bekezdés b) és f) pontjában foglalt doppingvétség tekintetében nem vonható felelősségre, de felelősségre vonható a 12. § (1) bekezdés e), g)-k) pontjában foglalt doppingvétség elkövetéséért;

6c. függőséget okozó szer: a tiltólistán kifejezetten függőséget okozó szerként azonosított szer, amely használata a sport területén kívül széles körben elterjedt;"

(2) Az R. 2. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"7a. ideiglenes felfüggesztés: az az időtartam, amely az eljárás alá vont versenyző versenyengedélyének felfüggesztése napjától a doppingeljárást lezáró határozat meghozataláig tart, és amely az eljárás alá vont személy versenyrendszerben szervezett versenyen vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és szövetség, sportszervezet által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételét kizárja;"

(3) Az R. 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"9. manipuláció: olyan szándékos viselkedés, továbbá a doppingellenőrzés bármely részét befolyásoló, minden olyan egyéb cselekedet vagy ezek kísérlete, amely nem minősül tiltott módszernek, de célja a doppingellenőrzési folyamat hátráltatása, így manipulációnak minősül különösen anyagi juttatás vagy más vagyoni előny elfogadása vagy felkínálása valamely tevékenység elvégzése vagy el nem végzése érdekében, mintavétel megakadályozása, mintaelemzés befolyásolása vagy ellehetetlenítése, doppingellenes szervezethez, Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottsághoz (a továbbiakban: TUE Bizottság) vagy doppingeljárást lefolytató bizottsághoz benyújtott dokumentumok meghamisítása, hamis tanúvallomás beszerzése, egyéb csalás elkövetése a doppingellenes szervezet vagy a doppingeljárást lefolytató bizottság kárára, amely befolyásolja az eredménykezelést vagy a jogkövetkezmények alkalmazását;"

(4) Az R. 2. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"10a. meghatározott módszer: a tiltólistán kifejezetten "meghatározott módszerként" szereplő tiltott módszer;"

(5) Az R. 2. §-a a következő 18a. és 18b. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"18a. súlyosító körülmény: a doppingeljárás alá vont személyt érintő olyan körülmények, amelyek az elkövetett doppingvétség alapján alkalmazandó büntetésnél az e rendeletben meghatározott súlyosabb büntetés kiszabását indokolhatják, ilyen körülmény lehet különösen egyszerre több tiltott szer vagy tiltott módszer használata vagy birtoklása, tiltott szer vagy tiltott módszer több alkalommal történő használata, vagy több eltérő doppingvétség elkövetése, az elkövetett doppingvétség felderítésének akadályozása, az eredménykezelési vagy doppingeljárás manipulálása, csalárd befolyásolása;

18b. szabadidős sportoló: a versenyengedéllyel nem rendelkező sportoló, kivéve, aki a doppingvétség elkövetését megelőző 5 évben nemzeti vagy nemzetközi szintű sportoló volt, nemzetközi sporteseményen vett részt, vagy bármely nemzetközi sportági szakszövetség vagy a HUNADO által meghatározott nyilvántartott vizsgálati csoportban vagy a sportoló tartózkodási helyére vonatkozó adatközlésre kötelezett csoportban szerepelt;"

(6) Az R. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"20a. technikai dokumentum: a WADA által elfogadott és közzétett olyan dokumentum, amely a nemzetközi követelményekben foglalt doppingellenes tevékenységre vonatkozó kötelező technikai követelményeket tartalmazza;"

(7) Az R. 2. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"21a. védett személy: az olyan versenyző vagy egyéb közreműködő, aki

a) a doppingvétség elkövetésének idején nem töltötte be a 16. életévét,

b) a doppingvétség elkövetésének idején nem töltötte be a 18. életévét, és nem szerepel nyilvántartott vizsgálati csoportban, és nem vett részt nemzetközi sporteseményen, vagy

c) más, nem az életkorral összefüggő ok miatt cselekvőképességében teljesen vagy részlegesen korlátozott;"

3. § Az R. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A törvényes képviselői hozzájárulás (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásának hiánya nem teszi érvénytelenné a doppingminta vizsgálati eredményét."

4. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A HUNADO közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, amely doppingellenes tevékenysége során e rendelet, más jogszabályok és az egyes nemzetközi követelményeknek a nemzeti doppingellenes szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - a miniszterrel kötött közhasznú megállapodás alapján - részt vesz a doppingellenes tevékenységben. Doppingellenes tevékenységének ellátásával a HUNADO elősegíti a versenyzők és a szabadidős sportolók egészségének védelmét. A HUNADO-nak a doppingellenes tevékenységével összefüggésben, a mintavétel és -kezelés során bekövetkező károk megtérítésének fedezésére szolgáló felelősségbiztosítással, ISO nemzetközi tanúsítvánnyal és WADA akkreditációval kell rendelkeznie."

(2) Az R. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban)

"b) valamennyi érintett sportágra kiterjedően összeállítja a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz tartozó versenyzők körét, amely azok tartózkodási helyére előírt információ szolgáltatása mértékéhez kapcsolódó alcsoport létrehozásának lehetőségét is magába foglalja a nemzetközi követelményeknek megfelelően,"

(3) Az R. 5. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban)

"f) feladatkörével összefüggésben felvilágosító és nevelő tevékenységet végez, valamint az oktatásra vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelően végzi a doppingellenes oktatás tervezését, megvalósítását, értékelését és népszerűsítését,"

(4) Az R. 5. § (2) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban)

"r) ellátja az (1) bekezdés szerinti közhasznú megállapodásban meghatározott egyéb feladatokat, amely során jogosult a doppingellenőrzés vagy a doppingellenes oktatás egyes részfeladatainak ellátásába harmadik felet bevonni azzal, hogy a harmadik fél ezen tevékenységének a WADA Szabályzattal való összhangjáért a HUNADO felel,"

5. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A doppingbizottság az e rendeletben, más jogszabályokban és a vonatkozó nemzetközi követelményekben foglaltak szerint felelős az első fokú doppingeljárások lefolytatásáért. A doppingbizottság tagjai a bizottsági tagságra jogosultak köréből kerülnek kijelölésre. A bizottsági tagságra jogosultak körének elnökét a HUNADO vezetője jelöli ki. A bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke a bizottsági tagságra jogosultak köréből jelöli ki a doppingbizottság elnökét és tagjait."

(2) Az R. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A doppingbizottság három tagból áll. A bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke határozza meg az adott ügyben eljáró doppingbizottság összetételét. A doppingbizottság legalább egy tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró doppingbizottság elnöke és tagja írásban nyilatkozik arról, hogy esetében nem áll fenn olyan tény vagy körülmény, amely miatt tőle az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Ha a doppingeljárás során ilyen tény vagy körülmény felmerül, a doppingbizottság tagja haladéktalanul értesíti erről az eljárás résztvevőit. (4) A bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke és tagjai, valamint a doppingbizottság elnöke és tagjai feladatuk ellátása során a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek részéről nem utasíthatók, doppingellenes tevékenységüket ezen szervezetektől függetlenül végzik. A doppingbizottság elnöke és tagjai tevékenységük ellátása során a bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke által nem utasíthatók."

6. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A doppingbizottság első fokon meghozott határozatával szemben benyújtott fellebbezés eredményeként induló másodfokú doppingeljárást a dopping fellebbviteli bizottság folytatja le. A dopping fellebbviteli bizottság a Sport Állandó Választottbíróság szervezeti keretei között működik."

(2) Az R. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A másodfokú doppingeljárásban a felülvizsgálat kiterjedhet a doppingbizottság eljárása során nem vizsgált, de az ügy szempontjából releváns kérdésekre is. A fellebbezéssel érintett bármely fél jogosult olyan bizonyítékot, érvelést vagy igényt előterjeszteni, amely a doppingeljárás alá vont személy önhibáján kívüli okból a doppingbizottság eljárása során nem merült fel, ha az a doppingbizottság által vizsgált magatartással, általános tényekkel vagy körülményekkel kapcsolatosak. A dopping fellebbviteli bizottság az eljárása során felmerülő egészségügyi szakkérdésben orvos végzettséggel rendelkező személyt hallgathat meg."

7. § Az R. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A doppingbizottság és a dopping fellebbviteli bizottság a működési függetlenség elve alapján jár el. A doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezetnek vagy tagszervezeteinek azon munkavállalója, bizottsági tagja, tanácsadója és vezető tisztségviselője, aki a vizsgálatban és doppingeljárást lezáró érdemi döntés meghozatalát megelőzően az eljárásban részt vett, nem nevezhető ki a doppingeljárást lefolytató bizottság tagjai vagy munkatársai közé. A doppingeljárást lefolytató bizottság a meghallgatást és a döntéshozatalt önállóan, a doppingellenes szervezet vagy harmadik fél külső befolyása nélkül végzi. A doppingeljárást lefolytató bizottság tagjai és a doppingeljárást lefolytató bizottság döntéshozatalában más módon résztvevő személy nem szerepelhet az ügy kivizsgálásában, felülvizsgálatában és az ügy további menetére vonatkozó döntések meghozatalában.

(2) A dopping fellebbviteli bizottság az (1) bekezdésben foglaltakon túl az intézményi függetlenség elve alapján szervezetileg teljesen független a doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezettől. Ennek megfelelően a doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezet semmilyen befolyással nem lehet a dopping fellebbviteli bizottság irányítására, és azzal semmiféle kapcsolatban vagy alárendeltségi viszonyban nem állhat."

8. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A bizottsági tagságra jogosultak körének tagja csak olyan személy lehet, aki jogász, orvos, más egészségügyi felsőfokú vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és a doppingellenes tevékenység területén legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik. A bizottsági tagságra jogosultak körének tagjait a HUNADO négy évre nevezi ki, a kinevezés megismételhető.

(2) A doppingbizottság elnöke és tagjai díjazásának részletes szabályairól a HUNADO rendelkezik. A doppingbizottság elnökének és tagjának díjazását, valamint a doppingeljárással összefüggő költségeket az a szövetség viseli, amelynek sportágában az eljárás alá vont versenyző a sporttevékenységét folytatja, vagy az eljárás alá vont sportszakember a szakmai tevékenységét gyakorolja.

(3) A másodfokú doppingeljárás részletes szabályairól, a dopping fellebbviteli bizottság tagjának díjazásáról, valamint a másodfokú doppingeljárással összefüggő költségek viseléséről a Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzata rendelkezik."

9. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel a) a testéből származó mintában]

"ab) - a tiltólista vagy a technikai dokumentum szerinti döntési határérték eléréséhez vagy meghaladásához kötött doppingvétség esetén - a tiltólista vagy technikai dokumentum szerinti döntési határértéket eléri vagy meghaladja a tiltott szer, annak származéka vagy markerje,"

(2) Az R. 12. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel) "j) eltiltás hatálya alatt álló vagy olyan sportszakemberrel valósít meg sportszakmai együttműködést vagy azt leplezi, akit - olyan magatartás miatt, ami doppingvétségnek minősül - büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás eredményeként elítéltek vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltották, valamint az eljáró doppingbizottság megállapítja, hogy a versenyzőnek vagy a szabadidős sportolónak tudomása volt a sportszakember eltiltásáról,"

(3) Az R. 12. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel)

"k) valamely eljárás megindításának alapjául szolgáló bejelentés megakadályozása érdekében fenyegetést vagy megfélemlítést alkalmaz, vagy olyan más tevékenységet végez, amelynek célja, hogy a WADA, a doppingellenes szervezet, hatósági vagy szakmai felügyeleti szervek, a doppingeljárás során eljáró bizottság, a WADA-val vagy a doppingellenes szervezettel együttműködő személy ne szerezzen tudomást valamely feltételezett doppingvétséggel vagy egyéb, különösen etikai vagy fegyelmi szabály megsértésével kapcsolatos információról, vagy velük szemben erőszakot, fenyegetést, megfélemlítést vagy más hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz."

(4) Az R. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Doppingvétséget követ el az egyéb közreműködő, ha - a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel - az (1) bekezdés e), g)-k) pontjában meghatározott magatartást valósít meg."

10. § Az R. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A doppingeljárásban hozott első fokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti, a kézbesítéstől számított tizennégy napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslati kérelmet a Sport Állandó Választottbírósághoz kell benyújtani. Az első fokú határozatot hozó doppingbizottság elnöke a kérelemről való értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokat továbbítja a Sport Állandó Választottbíróság részére."

11. § Az R. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § A doppingellenőrzés, különösen az előzetes felülvizsgálati eljárás, a doppingeljárás, valamint a büntetések kiszabása során a szabadidős sportolóra és az egyéb közreműködőre a versenyzőre vonatkozó szabályokat az e rendeletben foglaltak szerint megfelelően alkalmazni kell."

12. § (1) Az R. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a tiltólista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a versenyzőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:]

"b) a 12. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás

ba) a bb)-bd) alpontban meghatározott esetek kivételével 4 év időtartamra,

bb) 2 év időtartamra, ha a versenyző bizonyítja, hogy a mintaszolgáltatás elmulasztása esetében nem terheli szándékosság,

bc) a vétkesség mértékétől függően 2 évtől 4 évig terjedő időtartamra, ha a versenyző vagy az egyéb közreműködő olyan rendkívüli körülményre hivatkozik, amely az eltiltási időszak mérséklését indokolja,

bd) a vétkesség mértékétől függően legfeljebb 2 év időtartamra védett személy vagy szabadidős sportoló esetén azzal, hogy a büntetés legalább megrovás,"

(2) Az R. 24. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

"g) a 12. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén az elkövetett vétség súlyosságától függően versenyrendszerben szervezett, vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és szövetség, sportszervezet által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 2 évtől végleges időtartamra,"

(3) Az R. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 12. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott doppingvétség függőséget okozó szer kivételével meghatározott szerrel, meghatározott módszerrel vagy szennyeződést tartalmazó termékkel összefüggésben való elkövetése esetén - ha a versenyző igazolni tudja, hogy ezzel kapcsolatban nem terheli szándékosság -a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy versenyrendszerben szervezett, vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás. A védett személy által elkövetett doppingvétség kivételével a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén a büntetés enyhítésének - a szándékosság hiányának igazolása melletti - további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe."

(4) Az R. 24. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a doppingvétséget függőséget okozó szerrel követték el, és

a) a versenyző bizonyítja, hogy a függőséget okozó szer használata versenyidőszakon kívül történt, és nem függött össze a sportteljesítmény növelésének szándékával, az eltiltás hossza 3 hónap, amely 1 hónapra csökkenthető, ha a versenyző vagy az egyéb közreműködő teljesíti a doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezet által jóváhagyott, a függőségez okozó szerekkel kapcsolatos kezelési programot, azonban az eltiltás időtartama a 27. § alapján tovább nem csökkenthető, és az eltiltás nem mellőzhető,

b) használatára vagy birtoklására versenyidőszakon belül került sor, és a versenyző vagy az egyéb közreműködő bizonyítja, hogy a használat vagy birtoklás nem függött össze a sportteljesítmény növelésének szándékával, akkor a használat vagy birtoklás nem minősül szándékosnak az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában, valamint nem eredményezi a (3b) bekezdés szerinti súlyosító körülmény megállapítását.

(3b) Ha a 12. § (1) bekezdés a)-e), g) és j) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén olyan súlyosító körülmény fennállása állapítható meg, amely indokolja az (1) bekezdésben foglaltaknál hosszabb eltiltási időszak kiszabását, az eltiltási időszak a vétség súlyosságától és súlyosító körülménytől függően legfeljebb 2 évvel növelhető, kivéve, ha a versenyző vagy az egyéb közreműködő bizonyítja, hogy a doppingvétség elkövetése nem volt szándékos."

(5) Az R. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a védett személy vagy a szabadidős sportoló nem függőséget okozó szerrel követ el doppingvétséget, és a bizonyítani tudja, hogy nem terheli szándékosság, a büntetés a vétkességtől függően legalább megrovás, legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás."

13. § (1) Az R. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a versenyző vagy a sportszakember

a) a doppingeljárás során vagy az eltiltás hatálya alatt érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében vagy bizonyításában,

b) érdemi közreműködést tanúsít egy doppingellenes szervezet, hatósági vagy szakmai felügyeleti szerv irányába, amely eredményeként a WADA eljárást indít a WADA Szabályzat, nemzetközi követelmény vagy technikai dokumentum megszegése miatt, vagy

c) érdemi közreműködést tanúsít egy doppingellenes szervezet, hatósági vagy szakmai felügyeleti szerv irányába, amely eredményeként más által elkövetett, doppingvétségnek nem minősülő bűncselekmény vagy szakmai, illetve etikai szabály megszegése kerül megállapításra,

a versenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát megelőzően, valamint - a vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltakra is figyelemmel - a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát követően az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama felfüggeszthető, de a felfüggesztett időtartam nem lehet hosszabb az eltiltás időtartamának háromnegyedénél."

(2) Az R. 27. §-a a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Végleges időtartamú eltiltás esetén a (4) bekezdés szerinti esetben a fel nem függesztett büntetés nem lehet kevesebb 8 évnél.

(4b) Ha az eltiltási időszak felfüggesztése alapjául szolgáló feltétel nem teljesül, az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság elrendeli az egyébként alkalmazandó eltiltási időszak teljes időtartamának letöltését. (4c) Az érdemi közreműködést nyújtani kívánó versenyző vagy sportszakember kérésére a doppingellenes szervezet biztosítja, hogy a versenyző vagy a sportszakember által átadott információk a későbbiekben nem használhatóak fel ellene.

(4d) A másodfokú határozatot vagy a fellebbezésre rendelkezésre álló idő lejártát követően a doppingellenes szervezet az egyébként alkalmazandó eltiltást kizárólag a WADA és az érintett nemzetközi szövetség jóváhagyását követően függeszti fel."

(3) Az R. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a doppingellenes szervezet a versenyzőt vagy a sportszakembert arról értesíti, hogy ellene doppingvétség gyanúja merült fel, amely 4 éves vagy annál hosszabb időtartamú eltiltással büntethető - ideértve az eltiltás időtartamát növelő súlyosító körülmény alkalmazását is -, és a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetését a doppingellenes szervezet szabályszerű értesítését követő legkésőbb 20 napon belül elismeri, és az eltiltás időtartamát elfogadja, a doppingellenes szervezet a kiszabott eltiltás időtartamát 1 évvel csökkentheti azzal, hogy az eltiltási időszak további csökkentésére nincs lehetőség."

(4) Az R. 27. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétséget a (6) bekezdésben foglalt követelményektől eltérően ismeri be, és a doppingvétséghez kapcsolódó következményeket elfogadja, a versenyző vagy a sportszakember vétkességétől és a beismerés időpontjától függően az eltiltás időtartama csökkenthető, valamint az eltiltási időszak kezdeteként a mintavétel napja vagy a mintavételhez nem köthető doppingvétség esetén annak utolsó alkalommal történt elkövetésének napja is meghatározható. A versenyzőnek vagy a sportszakembernek a megegyezés szerinti eltiltás legalább felét le kell töltenie a büntetés elfogadásának napjától vagy - ha az korábbi - az ideiglenes felfüggesztés elfogadásának napjától számítva. A WADA és a doppingellenes szervezet az eltiltás esetleges csökkentésére és annak kezdőnapjára vonatkozó határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ügyet lezáró megállapodást megkötni kívánó versenyző vagy sportszakember kérésére a doppingellenes szervezet biztosítja, hogy a versenyző vagy a sportszakember által átadott információk a későbbiekben nem használhatóak fel ellene."

14. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A versenyző, a sportszakember vagy az egyéb közreműködő által második alkalommal elkövetett doppingvétségért alkalmazandó eltiltás időtartama a 27. § (4)-(7) bekezdésében foglalt csökkentések figyelembe vétele nélkül az alábbiak közül a hosszabb időtartam:

a) 6 hónap, vagy

b) a körülményektől és a versenyző, a sportszakember vagy az egyéb közreműködő második doppingvétséggel kapcsolatos vétkességétől függően az alábbiakban megállapított két időtartam közé eső időtartam:

ba) az első doppingvétségre kiszabott eltiltási időtartam és a második doppingvétségért egyébként alkalmazandó eltiltási időtartam együttes időtartama azzal, hogy a második doppingvétségnél az ismételt elkövetés ténye nem kerül figyelembevételre,

bb) azon eltiltás időtartamának a kétszerese, amely abban az esetben lenne alkalmazandó, ha a második doppingvétséget úgy tekintenék, mintha első doppingvétség lenne."

(2) Az R. 28. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a doppingellenes szervezet megállapítja, hogy a versenyző, a sportszakember vagy az egyéb közreműködő a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést megelőzően másik doppingvétséget követett el, és ez a másik doppingvétség az értesítésben szereplő első doppingvétségnél legalább 12 hónappal korábban vagy később történt, az eltiltás időtartamának meghatározásánál ezen másik doppingvétséget úgy kell tekinteni, mintha első alkalommal elkövetett doppingvétség lenne. Az így kiszabott eltiltást a korábban megállapított doppingvétség eltiltási időszaka után kell letölteni. Az (1) bekezdés alkalmazása során az e bekezdéssel érintett doppingvétségek egyetlen vétségnek minősülnek.

(2b) Ha a doppingellenes szervezet megállapítja, hogy a versenyző vagy az egyéb közreműködő a 12. § (1) bekezdés e) pontjában vagy a sportszakember a 12. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott doppingvétséget egy általa elkövetett másik doppingvétség miatt indított doppingeljárás során követi el, e magatartást első doppingvétségnek kell tekinteni. Az így kiszabott eltiltást a korábbi doppingvétség miatti eltiltás lejárta után kell letölteni. Az (1) bekezdés alkalmazása során az e bekezdéssel érintett doppingvétségek egyetlen vétségnek minősülnek."

15. § Az R. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha bizonyíthatóan a doppingeljárás alá vont személy önhibáján kívüli okból a doppingeljárás megindítása és a tárgyalás között jelentős késedelem következik be, vagy a doppingeljárás egyébként elhúzódik, az eljáró doppingbizottság, dopping fellebbviteli bizottság az eltiltás időtartamának kezdetét a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsításának napjával is meghatározhatja. A doppingeljárás alá vont személyt terheli annak a bizonyítása, hogy a késedelem neki nem felróható. Az eltiltási időszakban - ideértve a visszamenőleges hatályú eltiltást is - a versenyző által elért összes eredmény érvénytelenítésre kerül. Ha a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni."

16. § Az R. 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a versenyző vagy a sportszakember megsérti az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalmat, az eredetileg kiszabott eltiltás utolsó napján az eltiltás időtartama újrakezdődik. Az újrakezdődött eltiltási időtartam a versenyző vagy a sportszakember vétkességétől és az eset egyedi körülményeitől függően módosítható, ideértve a megrovás alkalmazásának lehetőségét újabb eltiltás kiszabása nélkül. Ha a versenyző vagy a sportszakember a részvételi tilalmat az ideiglenes felfüggesztés ideje alatt szegi meg, az ideiglenes felfüggesztés időtartama nem kerül beszámításra az eltiltás időtartamába. Az eltiltás időtartamára vagy az ideiglenes felfüggesztésre vonatkozó részvételi tilalom megsértésével elért eredményt meg kell semmisíteni."

17. § Az R. a következő 35. §-sal egészül ki:

"35. § (1) E rendeletnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 708/2020. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését követően elkövetett doppingvétség tekintetében kell alkalmazni.

(2) A Módr2. hatálybalépéséig határozattal le nem zárt doppingeljárás során e rendelet Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az az eljárás alá vont személyre nézve kedvezőbb elbírálást eredményez.

(3) A kiszabott eltiltás időtartama e rendelet Módr2.-vel megállapított rendelkezései alapján csökkenthető a Módr2. hatálybalépését megelőzően hozott határozat alapján eltiltás hatálya alatt álló személy esetében is. A Módr2. hatálybalépését megelőzően hozott határozat alapján eltiltás hatálya alatt álló személy az eltiltási időtartam lejártát megelőzően kérelmezheti a doppingeljárást lefolytató bizottságnál a kiszabott eltiltás időtartamának az e rendelet Módr2.-vel megállapított rendelkezései alapján történő csökkentésének mérlegelését."

18. § Az R.

1. 2. § 3. pontjában a "felvilágosító és nevelő tevékenység" szövegrész helyébe a "felvilágosító, oktató és nevelő tevékenység" szöveg,

2. 2. § 14. pontjában a "Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA)" szövegrész helyébe a "WADA" szöveg,

3. 2. § 23. pontjában a "nemzetközi szövetség" szövegrész helyébe a "nemzetközi sportági szakszövetség" szöveg,

4. 2. § 23. pontjában a "12 órával megelőzően" szövegrész helyébe a "megelőző nap 23 óra 59 perckor" szöveg,

5. 4. § (1) bekezdésében a "felvilágosítással és neveléssel" szövegrész helyébe a "felvilágosítással, oktatással és neveléssel" szöveg,

6. 4. § (2) bekezdés d) pontjában a "felvilágosítási és nevelési" szövegrész helyébe a "felvilágosítási, oktatási és nevelési" szöveg,

7. 5. § (2) bekezdés e) pontjában a "Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottságon (a továbbiakban: TUE Bizottság)" szövegrész helyébe a "TUE Bizottságon" szöveg,

8. 6. § (2) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe a "három" szöveg,

9. 7. § (2) bekezdésében a "doppingbizottság" szövegrészek helyébe a "bizottsági tagságra jogosultak köre és a doppingbizottság" szöveg,

10. 8. § (2) bekezdésében a "7. § (2)-(5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "7. § (4) és (5) bekezdésében" szöveg,

11. 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "versenyző" szövegrész helyébe a "versenyző, valamint a szabadidős sportoló" szöveg,

12. 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "egyedi mennyiségi határérték" szövegrész helyébe a "vagy a technikai dokumentum az ezek szerinti döntési határérték" szöveg,

13. 18. § (7) bekezdésében a "felfüggesztéséről" szövegrész helyébe a "felfüggesztéséről, amely az ideiglenes felfüggesztés kezdetének minősül" szöveg,

14. 21. § (1) bekezdésében a "12. § (1) bekezdés b)-j) pontjában" szövegrész helyébe a "12. § (1) bekezdés b)-k) pontjában" szöveg,

15. 21. § (2) bekezdésében a "lefolytatni" szövegrész helyébe a "60 napon belül lefolytatni" szöveg,

16. 21. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "doppingbizottság tagjai, a miniszter" szöveg,

17. 21. § (6) bekezdésében az "a doppingeljárás" szövegrész helyébe az "az elsőfokú doppingeljárás" szöveg,

18. 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "versenyzőre" szövegrész helyébe a "versenyzőre, az e §-ban meghatározott eltérésekkel a szabadidős sportolóra, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott doppingvétségek esetén az egyéb közreműködőre" szöveg,

19. 24. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "meghatározott szert érint" szövegrészek helyébe a "meghatározott szert vagy meghatározott módszert érint" szöveg,

20. 24. § (1) bekezdés d) pontjában és 25. § (2) bekezdésében a "18 év alatti versenyző sérelmére" szövegrész helyébe a "védett személy felhasználásával" szöveg,

21. 24. § (1) bekezdés e) pontjában a "4 éves" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

22. 24. § (5) bekezdésében a "versenyző" szövegrész helyébe a "versenyző és a szabadidős sportoló" szöveg,

23. 27. § (1) és (2) bekezdésében a "18 év alatti versenyző" szövegrész helyébe a "védett személy" szöveg,

24. 28. § (4) bekezdésében a "sportszakember" szövegrész helyébe a "sportszakember vagy egyéb közreműködő" szöveg,

25. 30. § (5) bekezdésében az "időtartamát" szövegrész helyébe az "időtartamát, amely időtartam ideiglenes felfüggesztésnek minősül," szöveg,

26. 31. § (2) bekezdés b) pontjában a "18 éven aluli versenyzőkkel" szövegrész helyébe a "védett személyekkel" szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti az R.

a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a "Nemzetközi Doppingellenes" szövegrész,

b) 6. § (3) bekezdésében az "A TUE Bizottság belgyógyász, pulmonológus és sebész szakorvosokból áll." szövegrész,

c) 7. § (2) bekezdésében az "és az ezzel összefüggő költségeket" szövegrész.

20. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök