2020. évi LXXXVII. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állam - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse."
2. § Az Nkt. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásban a második szakképesítés, szakképzettség megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, valamint a készségfejlesztő iskola utolsó gyakorlati évfolyamának befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére."
3. § Az Nkt. 4. § 14a. pontja a következő w) és x) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely)
"w) nemzetiségi alapfokú művészetoktatás,
x) kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés"
(lehet,)
4. § Az Nkt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják."
5. § Az Nkt. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Szakgimnáziumban a kötelezően választandó vizsgatárgy képesítő vizsgával kiváltható."
6. § Az Nkt. 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A Köznevelési intézmény)
"m) a kiegészítő nemzetiségi óvoda."
7. § Az Nkt. 14/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"14/A. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, a kiegészítő nemzetiségi óvoda
16/A. § (1) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.
(2) A kiegészítő nemzetiségi óvoda a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az óvodai nevelés alapprogramjában foglaltak figyelembevételével a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának céljából."
8. § Az Nkt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, nevelési-oktatási intézményt fenntartó személy által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon nyújtható. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: hivatal) biztosítja."
9. § Az Nkt. 21. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A köznevelési intézményt költségvetési szerv esetében a kincstár, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény esetében a hivatal, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság veszi nyilvántartásba. A magán köznevelési intézmény akkor vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásban alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése és feladatellátási helye akkor módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter szakvéleménye alapján az adott intézmény, feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez. A szakvéleményt nem kell kikérni a köznevelési intézmény alapfeladatának jogszabályváltozáson alapuló módosításához. A bejelentéshez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát, tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentumot,
b) - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - az alapfeladat ellátására jogosító okiratot,
c) a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentumot,
d) a köznevelési intézmény állandó székhelyének meglétét igazoló okiratot.
(3) A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza
a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
b) az intézmény - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján meghatározott - hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény
da) feladatellátási helyét,
db) székhelyét,
dc) tagintézményét,
dd) telephelyét,
e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét,
j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat."
10. § Az Nkt. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott és közzétett irányelvet és alapprogramot alkalmazni kell az óvoda és az iskola pedagógiai programja elkészítésekor és végrehajtásakor."
11. § (1) Az Nkt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az iskolában a nevelést-oktatást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). A nappali rendszerű iskolai oktatás e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben az évfolyamra, az időtartamra, a tanulói hozzáférésre és a tanulók felügyeletének megszervezésére vonatkozó részletszabályok meghatározásával, tantermen kívüli, digitális munkarendben is megszervezhető."
(2) Az Nkt. 27. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott tantermen kívüli digitális munkarendben a nevelés-oktatás, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában - elsősorban digitális eszközök alkalmazásával - történik."
12. § Az Nkt. 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakat a nemzetiségi önkormányzati fenntartó esetében."
13. § (1) Az Nkt. 44/C. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:)
"r) a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat."
(2) Az Nkt. 44/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A nyilvántartás adatai az adatfelvételtől a tanulói jogviszony megszűnéséig kezelhetők."
14. § Az Nkt. 50. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi köznevelési intézmény vonatkozásában, a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Több településre kiterjedő működési, felvételi körzet esetén valamennyi érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését be kell szerezni, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a területileg illetékes, érintett területi nemzetiségi önkormányzat véleményét kell kikérni."
15. § Az Nkt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
d) szakgimnáziumi tanulmányok esetén
da) az utolsó évfolyam elvégzését követő első képesítő vizsgaidőszak utolsó napján,
db) ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a közismereti oktatás utolsó évfolyama elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
dc) ha az államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló arról döntött, hogy továbbtanul az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
dd) ha az államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló arról döntött, hogy nem tanul tovább az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam elvégzését követő első képesítő vizsgaidőszak utolsó napján,
e) szakiskolában, ha
ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára vagy képesítő vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,
ec) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, az alkalmatlanságot megállapító dokumentumnak az iskola tudomására jutásától számított nyolcadik napon,
ed) a tanuló jelentkezik képesítő vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első képesítő vizsgaidőszak utolsó napján,
f) készségfejlesztő iskolában
fa) az utolsó gyakorlati évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, ha a 13/B. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak,
fb) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő képzés, a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, az alkalmatlanságot megállapító dokumentumnak az iskola tudomására jutásától számított nyolcadik napon,
g) az alapfokú művészeti iskolában
ga) ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy nem folytatja tanulmányait az iskolában, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá
gb) ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, valamint
gc) az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, akkor az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján,
h) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy nem folytatja tanulmányait az iskolában -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé válásának napján."
16. § Az Nkt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat."
17. § Az Nkt. 57. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha a szakgimnázium párhuzamos nevelés-oktatás keretében művészeti képesítő vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a szakmai képzés követelményei tekintetében külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani."
18. § Az Nkt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót a neveléssel-oktatással összefüggésben személyiségi jogában megsérti, arra a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg. A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a jogsértő saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja."
19. § Az Nkt. 60. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Szakgimnáziumban a szakmai képzés a különböző munkarendben tanulók részére közösen is megszervezhető."
20. § Az Nkt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját a hivatal jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzési programok engedélyezése és szervezése - a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerére vonatkozó előírások kivételével - nem tartozik a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el."
21. § Az Nkt. 64. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Jogszabályban meghatározott, a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá nem tartozó, pedagógus szakképzettséggel rendelkező személy a (4) bekezdés szerinti fokozatot önkéntesen, címzetes fokozatként szerezheti meg. A címzetes fokozat az azt megszerző személy munkavégzését megalapozó jogviszonyát nem módosítja, de azt a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerülés esetén a besoroláskor a (4) bekezdésben foglalt fokozattal azonosnak kell tekinteni."
22. § Az Nkt. 77. §-a a következő (5) és (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A szakgimnáziumban oktatható pedagógia, közművelődés és művészet tanulmányi területhez sorolt képzések és a szakiskolában oktatható képzések irányítását az oktatásért felelős miniszter látja el, amelynek keretében
a) meghatározza
aa) a szakgimnáziumban és a szakiskolában megszerezhető szakképesítéseket, szakmákat, részszakmákat,
ab) a szakgimnáziumi szakképesítések programkövetelményeit és kerettanterveit, valamint a szakiskolai szakképesítések kerettanterveit,
ac) a szakgimnáziumi képesítővizsgák lebonyolítására jogosult vizsgaközpontokat,
ad) a tanulókat megillető juttatások mértékét,
ae) a szakgimnáziumi képesítő vizsgatevékenység feladatait,
b) gondoskodik az a) pont aa)-ac) alpontjában foglaltak közzétételéről.
(5a) Az oktatásért felelős miniszter jelöli ki a szakgimnáziumi képesítő vizsgákra a mérést, értékelést végző szakértőket."
23. § Az Nkt. 78. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata)
"l) a kerettanterv, irányelv, alapprogram kiadása és közzététele."
24. § Az Nkt. 83. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:]
"e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal -a települési nemzetiségi önkormányzat, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek,"
(véleményét.)
25. § Az Nkt. 84. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi köznevelési intézmény
a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,
b) költségvetésének meghatározásával és módosításával,
c) vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával
összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú köznevelési intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tagintézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban, továbbá azt, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e, továbbá a nemzetiségi nevelésben, oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók arányát. Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan az a)-c) pontban felsorolt döntések meghozatala során egyetértési jog illeti meg. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét kell kikérni."
26. § Az Nkt. 93/C. § (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A tankönyvjegyzék)
"b) az e törvény hatálya alá tartozó szakmai tankönyv esetén kerettantervi tantárgyanként"
(legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.)
27. § Az Nkt. 93/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni a térítésmentes tankönyvellátás biztosításához az iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összegét."
28. § (1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
"c) a szakgimnáziumban oktatható szakképesítéseket,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az Nkt. 94. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
"f) a tantermen kívüli, digitális munkarend megszervezésére, az annak keretében folyó nevelésre-oktatásra, a tanulási folyamat ellenőrzésére és támogatására vonatkozó részletes szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervek jogállását, feladatait, az oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szervet és jogállását, feladatait, az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szerv, valamint az oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv vezetői kinevezésének iskolai végzettséggel, szakképzettséggel kapcsolatos és egyéb részletes feltételeit, valamint a köznevelési elektronikus adatnyilvántartási és ügyintézési rendszer szakrendszereinek működtetésére kijelölt szervet és annak feladatait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(4) Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"r) a készségfejlesztő iskolában az utolsó gyakorlati évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal tanúsított végzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(5) Az Nkt. 94. § (4e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az oktatásért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánítással összefüggő feladatait,
b) az iskolai terjesztési árat,
c) a 93/A. § (3) bekezdése alapján kijelölt szervezetek tankönyvellátással összefüggő feladatait, továbbá
d) a tankönyvvé nyilvánítási eljárással összefüggésben a felügyeleti szervként eljáró hatóságot
rendeletben határozza meg."
29. § (1) Az Nkt.
1. 4. § 31. pontjában a "szakmai vizsga évét kivéve; a szakképző iskola olyan évfolyamán, amelyen közismereti képzés nem folyik, a tanítási év - a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint -februárban is megkezdhető," szövegrész helyébe a "szakmai, képesítő vizsga évét kivéve,"
2. 6. § (7) bekezdésében a "rendeletében" szövegrész helyébe az "által kiadott és közzétett alapprogramban",
a) k) pontjában az "intézmény és" szövegrész helyébe az "intézmény,",
b) l) pontjában az "intézmény." szövegrész helyébe az "intézmény, és",
4. 9. § (9a) bekezdésében a "kérelmet az iskola fenntartója" szövegrész helyébe a "kérelmet az óvoda, iskola fenntartója",
5. 12. § (1) bekezdésében a "képzést nevelési-oktatási intézmény" szövegrész helyébe a "képzést folytató nevelési-oktatási intézmény" szöveg, a "határozhat meg" szövegrész helyébe a "határozhat meg, amely a nappali rendszerű nevelés-oktatásban is alkalmazható",
6. 13/B. § (1) bekezdésében az "a szakképzésben részt venni nem tudó" szövegrész helyébe az "a szakképzésben, szakiskolai képzésben részt venni nem tudó",
7. 16. § (3) bekezdésében a "halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló" szövegrész helyébe a "hátrányos helyzetű tanuló",
8. 16. alcím címében a "szakszolgálatok" szövegrész helyébe a "szakszolgálat",
9. 21. §
a) (4a) bekezdésében az "a köznevelési feladatkörében eljáró hatóságot" szövegrész helyébe az "a köznevelési feladatokat ellátó hatóságot",
b) (11) bekezdésében a "jogszabálysértés" szövegrész helyébe a "szabálysértés",
10. 26. § (2) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az oktatásért felelős miniszter",
11. 27. § (11) bekezdés d) pontjában az "egyesületben" szövegrész helyébe a "sportszervezetben", az "az egyesület" szövegrész helyébe az "a sportszervezet",
12. 41. § (7) bekezdés c) pontjában az "a tanuló- és gyermekbalesetre" szövegrész helyébe az "a tanuló- és gyermekbalesetre, illetve a tanuló fizikai állapotára és edzettségére",
13. 44/C. §
a) (2) bekezdés d) pontjában a "születési idejét" szövegrész helyébe a "születési helyét és idejét",
b) (3) bekezdésében az "a)-d) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-f) pontjában",
c) (4) bekezdésében az "a)-j) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-b) és g)-r) pontjában" szöveg, az "a)-i) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-b) és g)-p) és r) pontjában",
14. 50. § (9) bekezdésében az "az érdekelt köznevelési feladatokat ellátó hatóságok" szövegrész helyébe az "az érdekelt tankerületi központok",
15. 53. § (3) bekezdésében a "h) pontjában" szövegrész helyébe az "i) pontjában",
16. 54. § (4) bekezdésében a "jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével" szövegrész helyébe az "az oktatásért felelős miniszter engedélyével",
17. 55. § (1) bekezdésében a "felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól," szövegrész helyébe a "felmentheti - a szakmai képzés kivételével - az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,"
18. 55. § (2) bekezdésében az "Az egyéni munkarenddel rendelkezőt" szövegrész helyébe az "Az egyéni munkarenddel rendelkezőt - az iskolában vagy azon kívül folyó szakmai képzés kivételével -",
19. 57. § (1) bekezdésében az "a gimnáziumi nevelés-oktatásba való bekapcsolódás miatt van szükség" szövegrész helyébe az "a gimnáziumi, szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásba való bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség",
20. 60. § (7) bekezdésében a "Gimnáziumban a nappali oktatás" szövegrész helyébe a "Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában a nappali oktatás",
21. 72. § (4) bekezdésében a "köznevelési feladatot ellátó hatóság" szövegrész helyébe a "tankerületi központ",
22. 88. § (6) bekezdésében a "szakgimnázium esetében" szövegrész helyébe a "szakgimnázium és szakiskola esetében",
23. 93/D. § (1) bekezdésében az "a közismereti tankönyvekre" szövegrész helyébe az "a közismereti, a szakgimnáziumi és a sajátos nevelési igényű tanulók részére készülő szakiskolai, készségfejlesztő iskolai tankönyvekre",
24. 93/E. § (5) bekezdés h) pontjában az "amennyiben a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban" szövegrész helyébe a "ha jogszabályban",
a) l) pontjában a "szakértői vizsgaelnöki" szövegrészek helyébe a "szakértői és érettségi vizsgaelnöki" szöveg, a "szakértők és a vizsgaelnökök" szövegrész helyébe a "szakértők és érettségi vizsgaelnökök" szöveg, a "szakértői névjegyzék személyes adatot" szövegrész helyébe a "szakértői és az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot",
b) u) pontjában a "díját," szövegrész helyébe a "díját, az igazgatási szolgáltatási díj felhasználására, visszafizetésére, visszatérítésére, nyilvántartására és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,",
a) b) pontjában a "kiadását," szövegrész helyébe a "kiadását, valamint a kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályokat,",
b) g) pontjában az "a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket" szövegrész helyébe az "a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, óraadóként foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit, a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a címzetes fokozatok megszerzésének feltételeit, valamint a fokozatokhoz képest eltérő követelményeit, eljárási szabályait, és az azokhoz kapcsolódó jogosultságokat",
27. 96. §
a) (3) bekezdésében az "A kerettanterv jóváhagyásával" szövegrész helyébe az "Az egyedi megoldás engedélyezésével",
b) (3c) bekezdésében az "a kerettanterv jóváhagyásával" szövegrész helyébe az "az egyedi megoldás engedélyezésével"
szöveg lép.
(2) Az Nkt.
a) 47. § (9) bekezdés a) pontjában az "a 3. mellékletben foglalt" szövegrész helyébe az "az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt",
b) 67. § (3) bekezdésében az "aki a 3. mellékletben meghatározottak" szövegrész helyébe az "aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak",
c) 82. § (6b) bekezdésében az "a 3. melléklet szerint középiskolában" szövegrész helyébe az "az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint középiskolában"
szöveg lép.
30. § (1) Hatályát veszti az Nkt.
1. 4. §
a) 24. pontjában az "az alternatív program alapján működő iskolák - a kiadott engedélyben meghatározottak szerint - szervezhetnek összevont osztályokat," szövegrész,
b) 29. pontja,
c) 38. pontja,
2. 5. § (6) és (8) bekezdése,
3. 6. § (1a) bekezdés utolsó mondata,
4. 23. § (6) bekezdés második és harmadik mondata,
5. 41. § (7) bekezdés f) és h) pontja,
6. 45. § (8) bekezdésében az " , a szakértői vizsgálatokon való megjelenést" szövegrész,
8. 58. § (5) bekezdésében az "A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata azonnal végrehajtható." szövegrész,
10. 60. § (7) bekezdésében a "Készségfejlesztő iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik az e törvény 13/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott két gyakorlati évfolyamot nem végezték el." szövegrész,
11. 73. § (3) bekezdésében az " , a helyi gazdasági kamarák" szövegrész,
12. 79. § (7) bekezdésében az "A köznevelési feladatokat ellátó hatóság (6) bekezdés alapján hozott határozata azonnal végrehajtható." szövegrész,
13. 83. § (1) bekezdése,
14. 88. § (7) bekezdése,
15. 89. § (3) bekezdése,
16. 93/E. § (5) bekezdés c) és d) pontja,
17. 94. § (1) bekezdés j) pontja,
18. 97. § (7) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az Nkt.
c) 98. §-a,
d) 99. §-a,
e) 3. melléklete.
31. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 8. §, a 29. § (2) bekezdése és a 30. § (2) bekezdése 2020. augusztus 31-én lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke