17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az 1. mellékletben meghatározott, ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők (a továbbiakban együtt: szülők). A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez.

(2) Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába.

(3)[1] Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi nevelés-oktatást megszervezzék, a tankerületi központ beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását, hogy kíván-e a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására iskolát létesíteni és fenntartani.

(4)[2] Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására nem kíván iskolát létesíteni, a tankerületi központ megszervezi a nemzetiségi anyanyelv és a nemzetiségi népismeret követelményeinek oktatását. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezhető egy adott iskola szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.

(5) Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat dönthet úgy is, hogy a kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak ellátására nyelvoktató nemzetiségi iskolát létesít és tart fenn vagy utazó pedagógus hálózatot működtet. Ha a nyelvoktató nemzetiségi iskola nem az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő iskolában működik, az országos nemzetiségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit vagy az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést.

2. § (1)[3] A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételt a szülők önkéntes - teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló - választásuk kinyilvánítására szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.

(2) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban kell bejelentenie

a) nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek, amennyiben a gyermek a következő nevelési évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelésben,

b) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a szülőnek, abban az esetben, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülőnek és a tanulónak együttesen, amennyiben a tanuló a következő tanítási évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelés-oktatásban.

(3) Ha a tanuló nem cselekvőképtelen, tizennégy éves korától az 1. § (1) bekezdése szerinti kérelem és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat érvényességéhez a tanuló és szülő együttes aláírása szükséges.

(4)[4] A szülők a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatukat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a nevelési év, tanév végére szólóan vonhatják vissza.

(5)[5] A (4) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják, hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási intézményben folytatja tanulmányait, és nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve iskolai nevelése-oktatása a nevelési év, tanév közben is biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év, tanév közben a szülők által szabadon megválasztott időpontban is hatályosulhat.

3. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre vonatkozó, a 2. § szerinti igényt az első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a feladatellátás kötelezettje - az érintett helyi nemzetiségi önkormányzattal együttműködve - méri fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

(2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési, nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozatmintát. A kitöltött nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézményhez kell benyújtani.

(3)[6] A nevelési-oktatási intézmény a kérelemmel, nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot, iskolai nevelés-oktatás esetében a tankerületi központot. A települési önkormányzat vagy a tankerületi központ nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként, intézményenként és településenként összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi területén működő, a nemzetiségi nevelésben, oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak.

(4) A kérelmet, nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézmény az érintett tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését követő öt évig megőrzi.

2. Nemzetiségi óvodai nevelés

4. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 3. mellékletben meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját.

(2) A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését.

(3) A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg:

a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda,

b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda,

c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti óvoda az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a nemzetiség nyelvének használata érvényesül. A nemzetiség nyelvén nevelő óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti óvoda mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A két nyelv használatának arányát a pedagógiai programban kell meghatározni úgy, hogy annak az óvodai nevelési év első hónapjában az érintett gyermekek nyelvismerete vonatkozásában végzett felmérés adataira kell épülnie.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti óvodai nevelés keretében az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

3. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

5. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást biztosító iskola a pedagógiai programját és helyi tantervét a 4. mellékletben meghatározott Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatai alapján készíti el.

(2) Azon nemzetiségek, amelyek a 4. melléklet II. részben meghatározott részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkeznek, pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 4. melléklet I. rész II. fejezetben meghatározott fejlesztési feladatok figyelembevételével készítik el.

(3) Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, a fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. A nemzetiségi népismeret tanítása önálló tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik. A roma/cigány nemzetiség esetében a nemzetiségi népismeret oktatása a magyar nyelven is folyhat.

(4) Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret tanítását, és ez a (3) bekezdésben meghatározottak szerint nem szervezhető meg, az iskola a választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint legalább heti két órában megszervezi a felkészítést.

6. § A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) az intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással kell megszervezni.

7. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatásban a kilencedik évfolyamot megelőzően nemzetiségi előkészítő évfolyam szervezhető, amelynek célja, hogy felkészítsen a nemzetiségi anyanyelvű, kétnyelvű középiskolai nevelés-oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A tanuló a nemzetiségi előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám legalább hetven százalékát a nemzetiségi nyelv tanulására fordítja.

(2) Ha a nemzetiségi anyanyelvű vagy a nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nemzetiségi előkészítő évfolyam az ötödik vagy a hetedik évfolyamot megelőzően szervezhető meg. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozásainak legalább harminc százalékát fordítja a nemzetiségi nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő oktatása legkésőbb a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődik.

8. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű nevelés-oktatás,

b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás,

c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás,

d) magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás,

e) kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevelés-oktatásban - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - az oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik. Az anyanyelvű nevelés-oktatást a szakiskolákban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat is a nemzetiség nyelvén kell oktatni. A nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nevelés-oktatásban

a) a nyelvismeret elmélyítése és tanítási nyelvként való alkalmazása hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához, lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását,

b) a pedagógiai program tartalmazza a nemzetiségi anyanyelv és irodalom tantárgy és a nemzetiségi népismeret tantervét is,

c) a nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, mindkét nyelv tantárgy is, a nemzetiség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg,

d) a nemzetiségi nyelv és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet,

e) a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével valamennyi tantárgy tanítható a nemzetiség nyelvén,

f) az anyanyelv és irodalom mellett a pedagógiai program által meghatározott legalább három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell oktatni összesen a heti kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább ötven százalékában,

g) valamennyi tantárgy oktatható a nemzetiség nyelvén,

h) a szakiskolában az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a nemzetiség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább negyven százalékában, a nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) a nyelv tanításával, az irodalom és a nemzetiségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához,

b) hagyományos és bővített nyelvoktató formában valósítható meg:

ba) a hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni,

bb) a bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás célja a kétnyelvű nemzetiségi vagy az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A nemzetiségi nyelv és irodalom tanulása, továbbá a nemzetiség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik, legalább három tantárgy nemzetiség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni, a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki,

c) keretében a nemzetiségi nyelv oktatása a szakiskolában a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) biztosítja a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását,

b) nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján - anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében - biztosítani kell e nyelvek oktatását,

c) tartalmazza a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet,

d) a legalább heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két tanórának megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosít. E tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra.

(6) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzetiségi nevelési-oktatási forma esetén a népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, nemzetiségi témájú filmek, színházi előadások, nemzetiségek történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók nemzetiségi alkotókkal, találkozók nemzetiségi közéleti személyiségekkel, részvétel nemzetiségi művészeti-kulturális programokon.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) a nemzetiségi nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja,

b) tartalmára és időkeretére a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás előírásai érvényesek,

c) megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is.

(8) Ha az iskola nem vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban, kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő és a tanuló közös kérelmére engedélyezni kell, hogy a tanuló vendégtanulóként másik iskolában kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vegyen részt.

(9) A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony

a) az általános iskolában vagy középfokú iskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony,

b) kizárólagosan a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony

lehet.

(10)[7] A tanuló kérheti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatainak rögzítését a törzslapon és a bizonyítványban abban az iskolában, ahol tankötelezettségét teljesíti, vagy a tankötelezettség megszűnését követően nappali rendszerben a tanulmányait folytatja, feltéve, ha a vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ebben az esetben alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet vendégtanulókkal kapcsolatos rendelkezéseit, és a tanulót - kérelemre - fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól.

(11) Ha a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanuló nem áll tanulói jogviszonyban másik iskolával, vagy osztályzatainak iskolai tanulmányaiba való beszámítását nem kéri, részére a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.

(12) Annak a kérelmére, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok keretében befejezte

a) a nyolcadik vagy a tizenkettedik évfolyamot, az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt - záradék formájában, a kiegészítő nemzetiségi iskola igazolása alapján - rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba,

b)[8] a tizenkettedik évfolyamot, engedélyezni kell, hogy a nemzetiség nyelvéből és nemzetiségi népismeretből érettségi vizsgát tegyen.

9. § Az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakaszában a nemzetiségi nevelés-oktatás bármely formája alkalmazható. A nemzetiségi nevelés-oktatást végző általános és középfokú iskola pedagógiai programjába több nemzetiségi nevelési-oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, valamint a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás a 8. § (2) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdés h) pontjában és a 8. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott eltérésekkel alkalmazható.

4. A nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása

10. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás Nkt. 6. melléklete szerinti többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával kell megszervezni. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének a különbözete, a választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható.

(2) Az anyanyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók azzal a feltétellel, hogy mind a nemzetiségi nyelv és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani. A negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket. A felső tagozaton a nemzetiségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.

(3) A nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nyelv oktatására legalább öt, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább három tanórát szükséges biztosítani.

(4) Szakiskolában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv oktatására legalább heti két tanórát szükséges biztosítani.

(5) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az első-negyedik évfolyamon az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál, a romani és beás nyelvek oktatása esetén kettő óránál. Évfolyamok közötti átcsoportosítás esetén a negyedik évfolyam végére, a tanítási hetek közötti átcsoportosítás esetén az adott év végére teljesíteni kell az előírt időkeretet, tananyagot és a meghatározott követelményeket.

(6) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv oktatására biztosított óraszám részben, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a második idegen nyelv oktatására biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a nemzetiségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.

(7) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.

(8) A nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására bármely nevelési-oktatási forma és évfolyam esetében heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani. Szakiskolában a nemzetiségi népismeret oktatása nem kötelező, azonban heti egy tanórának megfelelő időkeretben a nemzetiségi népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységet kell biztosítani.

5. Záró rendelkezések

11. §[9] (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 2-án lép hatályba.

(2) Az 1-7. §, a 8. § (1)-(8) bekezdése, a 9-10. § és a 12-13. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben

a) az iskolák kezdő évfolyamán, továbbá

b) az iskolák ötödik, - hat, nyolc évfolyamos gimnázium kivételével - kilencedik évfolyamán,

c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán,

majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) A 14. § (1) bekezdés 2013. december 31-én lép hatályba.

(4) A 14. § (2) bekezdése 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

12. § (1) A 2014/2015. nevelési évre, tanévre vonatkozó nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti igényt 2013. november 30-ig kell felmérni a 3. §-ban meghatározott szabályok betartásával.

(2) 2013. november 30-ig lehet kezdeményezni a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás 2014/2015. nevelési évben, tanévben történő megszervezését.

13. §[10]

14. § (1)[11]

(2)[12]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

I. Kérelem
nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez1
Alulírott .............................................................2 az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően a
benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől kérem nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi
iskolai nevelés-oktatás megszervezését.
A gyermek / tanuló neve:
A gyermek / tanuló anyja neve:
A gyermek / tanuló születésének helye, ideje:
A gyermek / tanuló lakóhelye:3
A gyermek / tanuló tartózkodási helye:4
A gyermek/tanuló azonosítója5:
Az igényelt pedagógiai feladat6:
óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelés-
oktatás / szakiskolai nevelés-oktatás
Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése7:
beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén /
ukrán
A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma8:
- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés
- Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés
- Roma/cigány kulturális óvodai nevelés
- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás
- Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás
- Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás
- Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás
- Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás
Nyilatkozom, hogy a kérelemmel érintett nemzetiséghez tartozom.
Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt
pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem
benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell
nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.
......................(település neve),.....(év).........................(hó)......(nap)
a tanuló aláírása9a szülő vagy gondviselő aláírása
II. Záradék
A gyermek, tanuló számára a kérelemben megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés- oktatás az
alábbi intézményben kerül megszervezésre:
Az intézmény hivatalos neve:
OM azonosítója:
Székhelyének címe:
A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a nemzetiségi
óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezése telephelyen történik10:
......................(település neve),.....(év).......................(hó)......(nap)
bélyegző lenyomata
intézményvezető aláírása

1 A kérelmet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni.

2 A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen.

3 Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni.

4 Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe.

5 Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot.

6 A megfelelőt alá kell húzni!

7 A megfelelőt alá kell húzni! Ha a gyermek a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelésben vagy nemzetiségi iskolai nevelésoktatásban vesz részt, egyik nyelvet sem kell aláhúzni.

8 A megfelelőt alá kell húzni!

9 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes.

10 Az alapító okiratban szereplő azon feladat-ellátási hely címe, ahol a gyermek óvodai nevelésben, illetve a tanuló iskolai nevelésben-oktatásban részesül.

2. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

I. Nyilatkozat
a nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való
részvételről11
Alulírott ..........................................................................................................................12 az alábbiakban meghatározottaknak
megfelelően nyilatkozom, hogy a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évben, tanévben kérem az
alább megjelölt gyermek / tanuló számára a nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás
biztosítását.
A gyermek / tanuló neve:
A gyermek / tanuló anyja neve:
A gyermek / tanuló születésének helye, ideje:
A gyermek / tanuló lakóhelye:13
A gyermek / tanuló tartózkodási helye:14
A gyermek/tanuló azonosítója15:
Az igényelt nemzetiségi pedagógiai feladat16:
óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai
nevelés-oktatás / szakiskolai nevelés-oktatás
Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése17:
beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák /
szlovén / ukrán
A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma18:
- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés
- Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés
- Magyar nyelvű roma/cigány kulturális óvodai nevelés
- Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás
- Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás
- Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás
- Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás
- Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás
Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben
megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló
írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május
utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.
......................(település neve),.....(év).........................(hó)......(nap)
a tanuló aláírása19a szülő vagy gondviselő aláírása
II. Nyilatkozat
a nemzetiségi hovatartozásról
(A válaszadás nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről
szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés.)20
Az alábbi nemzetiséghez tartozónak vallom magam / a gyermek, tanuló az alábbi nemzetiséghez tartozik:
bolgár / görög / horvát / lengyel /német / örmény / roma/cigány / román / ruszin / szerb / szlovák /
szlovén / ukrán
......................(település neve),.....(év).........................(hó)......(nap)
a tanuló aláírása21a szülő vagy gondviselő aláírása
III. Záradék
A gyermek, tanuló számára a nyilatkozatban megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés-
oktatás az alábbi intézményben biztosított:
Az intézmény hivatalos neve:
OM azonosítója:
Székhelyének címe:
A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a
nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésére telephelyen történik22:
......................(település neve),.....(év).......................(hó)......(nap)
bélyegző lenyomata
intézményvezető aláírása

11 A nyilatkozatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni.

12 A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen.

13 Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni.

14 Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe.

15 Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot.

16 A megfelelőt alá kell húzni!

17 A megfelelőt alá kell húzni! Ha a gyermek a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelésben vagy iskolai nevelés-oktatásban vesz részt, egyik nyelvet sem kell aláhúzni.

18 A megfelelőt alá kell húzni!

19 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes.

20 A megfelelőt alá kell húzni! A nemzetiségi hovatartozás vállalása nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 28. §-a szerint: "A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik.."

21 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes.

22 Az alapító okiratban szereplő azon feladat-ellátási hely címe, ahol a gyermek óvodai nevelésben, illetve a tanuló iskolai nevelésben-oktatásban részesül.

3. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei

I. Bevezető

1. A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes köznevelési rendszerének része, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.

2. A Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve meghatározza a magyarországi nemzetiségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

3. A nemzetiségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

II. A nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladata

1. A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy

- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

- ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

- készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására;

- segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

5. A magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése.

III. A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése

1. A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

2. A nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a nemzetiség nyelvét, ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét (tájnyelvét).

4. A nemzetiségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a nemzetiségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodának a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a nemzetiség kultúráját, a nemzetiség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

IV. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;

b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni;

c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

d) ismerjen a nemzetiség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

e) ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

4. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

NEMZETISÉGI ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS FELADATAI

I. RÉSZ

I. ÁLTALÁNOS FELADATOK

A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást végző iskola a Nemzeti alaptantervben és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.

A nemzetiségi nevelés-oktatás - a magyarországi köznevelési rendszer részeként - megvalósítja az iskolai nevelés-oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását.

A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A nemzetiségi nevelés-oktatást folytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.

II. A NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A nemzetiségi nevelés-oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a nemzetiségi nevelés-oktatás felkészít a nemzetiség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott nemzetiségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a nemzetiségi nevelési-oktatási formához igazodóan tartalmazza a nemzetiség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével.

Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret tartalmát nemzetiségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg.

A) Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom

1. A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a nemzetiség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A nemzetiség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a nemzetiség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

3. Az anyanyelv (a nemzetiség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a nemzetiségi nevelés-oktatás formáihoz.

a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató nevelési-oktatási formában a nemzetiségi nyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.

b) Az anyanyelven (nemzetiség nyelvén) és a két nyelven folyó nevelési-oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.

4. Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom kapcsolata az európai nyelvi szintekkel

A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2).

Az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szint elérése (C1) a köznevelésben alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1) elérése a cél.

Nemzetiségi nyelv6. évfolyam8. évfolyam12. évfolyam
Hagyományos és bővített nyelvoktató formaA1A2B2
Anyanyelvű és kétnyelvű formaA2B1C1

Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető

fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.

Beszédkészség

Képes legyen megszólalni a nemzetiség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Írás

Képes a nemzetiségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Az európai alapszint: A2

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a nemzetiségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, nemzetiségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a nemzetiségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a nemzetiségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a nemzetiségi közösséget, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a nemzetiség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a nemzetiség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a nemzetiségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A nemzetiségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a nemzetiségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.

Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a nemzetiségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és nemzetiségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni nemzetiségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális nemzetiségpolitikai eseményekről.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a nemzetiség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.

A mesterfokú nyelvhasználói szint (C1)

Elérésük a bővített nemzetiségi nyelvoktatás célja a tizenkettedik évfolyam végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott nemzetiség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.

5.) A magyar nyelv és irodalom és a nemzetiségi anyanyelv kapcsolata

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatás célja a nemzetiségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a nemzetiség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.

B) A nemzetiségi népismeret

1. A nemzetiségi népismeret az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.

2. A nemzetiségi népismeret általános témakörei:

a) A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

- nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

- vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),

- ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

- hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

- szociológiai és település-földrajzi ismeretek.

b) A nemzetiség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

- a nemzetiség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,

- nevelés-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

- a nemzetiségek más országokban élő csoportjai.

c) Nemzetiségi és állampolgári jogok

- a nemzetiségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

- a nemzetiségek intézményrendszere,

- nemzetközi kapcsolatok.

3. A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka.

II. RÉSZ

RÉSZLETES FEJLESZTÉSI FELADATOK NEMZETISÉGENKÉNT

A) BOLGÁR NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS

1.1 Bolgár nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Törekvés a megfelelő
hangképzésre,
beszédlégzésre és
hangoztatásra; a kifejező és
mások számára érthető
beszédre bolgár nyelven.
Törekvés a jól formált
beszédre és a bolgár nyelv
kiejtési szabályainak
megfelelő artikulációra.
Törekvés a nyelvileg
igényes és helyes bolgár
beszédre. A szöveg
tartalmát és a beszélő
szándékát tükröző
kiejtésmód eszközeinek
alkalmazása (hangképzés,
mondatfonetikai
jellemzők).
A bolgár hangtörvények
alkalmazása a beszédben.
Kifejező és mások számára
érthető, nyelvileg igényes és
helyes beszéd. Az egyéni
beszédsajátosságok ismerete,
fejlesztése, törekvés az
egyéni adottságok
kihasználására. A szünet, a
hangsúly, a beszédtempó, a
hangmagasság tudatos
használata és az abban rejlő
kommunikációs lehetőségek
megfigyelése és alkalmazása.
Törekvés az
érzékletességre. A
különféle bolgár mondatok
felismerése, helyes
használata a közlési célnak
és szándéknak megfelelően,
egyszerű mondatok
összetetté fűzésének
készsége.
Törekvés a pontosságra és
a lényeg kiemelésére.
A különféle bolgár
mondatok változatos
használata a közlési célnak,
szándéknak és a
beszédsajátosságoknak
megfelelően.
A különféle bolgár
mondatok változatos és
tudatos használata a közlési
célnak és szándéknak
megfelelően.
Pontosság, érzékletesség és a
lényeg kiemelése a
beszédben. Törekvés a
változatosságra, a
beszédpartnerek figyelmének
lekötésére. Alkalmazkodás a
beszédpartnerek
figyelmének, érdeklődésének
változásaihoz.
Gondolatok, információk,Figyelem a szövegAlkalmazkodás aA kommunikációs folyamat
érzelmek és vélemények
egyszerű, érthető és
hatékony közlése bolgár
nyelven.
tartalmát és a beszélő
szándékát tükröző
kiejtésmód eszközeinek
alkalmazására (a bolgárra
jellemző, helyes
hangképzés, mondat- és
szövegfonetikai eszközök).
Egyszerű, érthető és
hatékony közlés változatos
kommunikációs
helyzetekben bolgárul.
kommunikációs folyamat
tényezőihez különféle
konkrét bolgár nyelvű
beszédhelyzetekben.
összetevőinek felismerése,
árnyalt alkalmazkodás
különféle bolgár nyelvű
beszédhelyzetekhez.
A nem verbális
kommunikáció néhány
elemének megfigyelése (pl.
a testbeszéd, kulturális
különbségek, bolgár
jellemzők). Törekvés a
helyes szóhasználatra, a
kiejtésre, testbeszédre
bolgár kontextusban.
A testbeszéd, az arcjáték, a
szemkontaktus
működésének
megfigyelése. A
szóhasználat, a kiejtés, a
testbeszéd összehangolása
különféle bolgár nyelvű
beszédhelyzetekben.
A testbeszéd, az arcjáték
néhány jelének ismerete,
törekvés ezek tudatos
alkalmazására. A
gesztusokkal való
kommunikáció
lehetőségeinek és
korlátainak
megtapasztalása.
A testbeszéd, a
térközszabályozás és az
arcjáték szerepének és
kulturális
meghatározottságának
ismerete, tudatos alkalmazása.
A szóhasználat, a szöveg
hangzása és a gesztusok
összehangolt alkalmazása
különféle kommunikációs
helyzetekben.
Figyelem a kortárs és a
felnőtt beszélgetőtársra.
Rövid bolgár nyelvű hallott
szöveg üzenetének, érzelmi
tartalmának megértése.
Hallott bolgár szöveg
tartalmának megértése,
rövid szóbeli
összefoglalása.
A beszélő szóbeli
viselkedésének
megfigyelése.
Törekvés empatikus
viszony kialakítására a
beszédpartnerrel.
A beszédpartnerrel való
együttműködés. Érvelés:
érvek felkutatása,
vélemény, állásfoglalás
kialakítása.
Törekvés a hallott szöveg
üzenetének dekódolására, a
beszédszándék (tájékoztatás,
manipuláció, meggyőzés stb.)
felismerésére, a rendszeres
önreflexióra és
önkorrekcióra. Érvelés: érvek
felkutatása, rendszerezése,
vélemény, állásfoglalás
kialakítása, továbbfejlesztése,
logikus gondolatmenet
kialakítása. Az értő figyelem
alkalmazása.
Mindennapi élmények,
mozgóképélmények és
olvasmányok tartalmának
felidézése, elmondása
bolgár nyelven.
Törekvés a hallgatósághoz,
a beszédhelyzethez való
alkalmazkodásra, az
árnyalatok érzékelésére.
Különféle beszédműfajok
kommunikációs
technikáinak alkalmazása
és értékelése (a szándék, a
hatáskeltés eszközei a
kommunikáció
eredményessége
szempontjából).
A látottak (átéltek) és a
feltételezések,
következtetések, hipotézisek)
megkülönböztetésére az
élménybeszámolókban.
Különféle beszédműfajok
kommunikációs technikáinak
alkalmazása és értékelése
hétköznapi kommunikációs
helyzetekben, a
tömegkommunikációban, a
verbális, hangzó és képi,
valamint digitális
szövegekben; a művészetben
(film, színház, fotó,
képzőművészet).
Részvétel a
tanulócsoportban folyó
beszélgetésben és vitában
bolgár nyelven. Saját
vélemény megfogalmazása.
Saját vélemény
megfogalmazása és
megvédése egy-egy érv
említésével a témának és a
beszédhelyzetnek
megfelelően. Mások
véleményének
meghallgatása, megértése
Mások véleményének
meghallgatása, megértése
és tömör reprodukálása
többszereplős
helyzetekben. A saját
vélemény újrafogalmazása
adott szempont szerint.
Önbecsülésen és mások
megbecsülésén alapuló
együttműködés csoportos
beszélgetésben, vitában. Az
eltérő vélemény figyelmes és
türelmes meghallgatása,
tisztelete, adott esetben tömör
reprodukciója. Saját
többszereplős
helyzetekben.
vélemény megvédése vagy
korrekciója. A
kommunikációs zavarok,
konfliktusok feloldásának
képessége, a manipulációs
szándék és a hibás
következtetések,
megalapozatlan ítéletek
felismerése.
Ismert szövegek
megjelenítése dramatikus
játékkal bolgár nyelven.
Különféle dramatikus
formák kipróbálása (pl.
bábjáték, árnyjáték,
némajáték, versmondás,
helyzetgyakorlat).
Tanult szövegek kifejező
tolmácsolása. Különféle
dramatikus formák
kipróbálása (pl. bábjáték,
árnyjáték, némajáték,
helyzetgyakorlat,
improvizáció, versmondás).
Memoriterek szöveghű
tolmácsolása kifejező
szövegmondással,
megjelenítéssel. Különféle
dramatikus formák
kipróbálása.
Memoriterek szöveghű
tolmácsolása a
szövegfonetikai eszközök
helyes alkalmazásával,
tudatos szövegmondással.
Az európai hatfokú skálán a
mesterfokú nyelvhasználói
szintek, ún. C1 és C2 szint
követelményeinek teljesítése
bolgár nyelven.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól - a beszélgetésen át - az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanult bolgár (cirill)
betűk összeolvasása. Az
olvasás jelrendszerének
elsajátítása a diákok
egyéni sajátosságainak
figyelembevételével.
Szavak, szószerkezetek,
mondatok hangos
olvasása. Az értelmező
hangos olvasás
folyamatos gyakorlása.
Szavak, szószerkezetek,
mondatok hangos
olvasása bolgár nyelven.
A különböző
mondatfajták
hanglejtésének
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
A különböző
mondatfajták
hanglejtésének
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban. Az olvasási
stratégiák, a szövegértő
olvasást támogató
olvasási típusok
folyamatos gyakorlás.
A különböző mondatfajták
hanglejtésének megfigyelése és
reprodukálása a bolgár hangos
olvasásban. Az olvasási
stratégiák, a szövegértő olvasást
támogató olvasási típusok
folyamatos gyakorlása és
alkalmazása.
A hangos és a néma
olvasás gyakorlása
bolgárul különböző
rövidebb szövegeken a
diákok egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
Különböző szövegek
néma és hangos olvasása.
Ismert tartalmú szövegek
értelmező hangos
olvasása.
Különböző szövegek
néma és hangos
olvasása. Ismert tartalmú
szövegek biztonságos,
értelmező felolvasása.
A szöveg minél teljesebb
megértését biztosító hangos és
néma olvasás folyamatos
gyakorlása bolgár nyelven.
Egyszerű bolgár szövegek
szó szerinti jelentésének
megértése.
A szó szerinti jelentésen
túli jelentések létezésének
megtapasztalása tanítói
segítséggel. A szövegben
kifejtett információk
A szó szerinti jelentésen
túli jelentések létezésének
megtapasztalása. A
szövegben kifejtett
információk
visszakeresése.
Ismerkedés a szövegértési
technikák alapjaival.
Szépirodalmi és nem
szépirodalmi szövegek
jelentéseinek irányított
és önálló megértése és
gyakorlása. A szövegben
ki nem fejtett tartalmak
kikövetkeztetése és
megértése, ismerkedés a
A szó szerinti és a metaforikus
jelentések megkülönböztetése, a ki
nem fejtett tartalmak felismerése a
szöveg alapján, megértésük,
értelmezésük.
A szövegértési technikák
ismeretének bővítése, gyakorlása,
alkalmazása.
visszakeresése.
Ismerkedés a szövegértési
technikák alapjaival
tanítói segítséggel.
szövegértési
technikákkal.
A bolgár nyelvű aktív
szókincs gazdagítása az
olvasott szövegekkel
összefüggésben.
Az aktív és a passzív
szókincs gazdagítása
különböző
szövegösszefüggésekben
bolgár nyelven.
Az aktív és a passzív
szókincs gazdagítása
önálló munkával.
A szókincs folyamatos gazdagítása
a bolgár nyelv minden rétegére
kiterjedően. A különböző
műveltségi területek szókincsének
minél pontosabb használata írásban
és szóban. Kevéssé ismert
szókincsű szövegek megértése
egyéni munkával; felkészülés az
élethosszig tartó tanulás
feladataira.
Rövidebb szépirodalmi és
nem szépirodalmi
szövegek önálló olvasása,
a fontosabb gondolatok
kiemelése, összefoglalása.
Irodalmi,
ismeretterjesztő és
publicisztikai szövegek
önálló olvasása és
megértése, a
szövegelemzés alapvető
eljárásainak önálló
alkalmazása (a téma
megállapítása, a lényeg
kiemelése, adatkeresés,
ok-okozati kapcsolatok,
válaszadás kérdésekre,
vázlatkészítés,
összefoglalás).
Különböző műfajú és rendeltetésű
szövegek szerkezetének,
jelentésrétegeinek feltárása és
értelmezése.
A művek műfaji természetének
megfelelő szöveg-feldolgozási
eljárások ismerete és alkalmazása
(a kontextus, a téma, a műfaj
megállapítása, új és ismert
közléselemek elkülönítése, logikai
összefüggések felismerése,
jelentésrétegek feltárása).
Az irodalmi szövegben
megjelenő egyszerűbb
képek, alakzatok
felismerése és értelmezése
(pl. hasonlat, metafora;
ismétlés, fokozás).
Az irodalmi szövegekben
megjelenő egyszerűbb
képek, alakzatok
felismerése és
értelmezése
Szöveg és kép
viszonyának megfigyelése
Különféle ábrák,
illusztrációk értelmezése.
Az IST (információs
társadalom technológiái)
műfajainak megfelelő
olvasási szokások
gyakorlása, az ezekhez
kapcsolódó tipikus hibák
és veszélyek
felismerése,
kiküszöbölése.
Különböző stílusok és
stílusrétegek felismerésének
gyakorlása különböző rendeltetésű
bolgár szövegekben, alkalmazásuk
a szóbeli és írásbeli
kommunikációban. A vizuális
közlés verbális és nem verbális
elemei, tipográfia. Az IST
(információs társadalom
technológiái) műfajainak
megfelelő olvasási szokások
gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó
tipikus hibák és veszélyek
felismerése, kiküszöbölése.
Szövegek műfaji
különbségének érzékelése
(pl. mese és dokumentum,
lírai költemény és
elbeszélés).
Különböző szépirodalmi
és nem szépirodalmi
műfajok közötti
különbség megfigyelése.
A tájékoztató és
véleményközlő műfajok
közötti különbség (pl. hír
és kommentár).
Szövegek kapcsolatának és
különbségének felismerése és
értelmezése (pl. tematikus,
motivikus kapcsolatok, utalások,
nem irodalmi és irodalmi szövegek,
tények és vélemények összevetése),
e képesség alkalmazása elemző
szóbeli és írásbeli műfajokban.
Szövegek önálló megértése
néma olvasással.
Az olvasás örömének
megtapasztalása.
Rövidebb és hosszabb
művek önálló elolvasása,
a cselekmény utólagos
felidézése, a szereplők
cselekedeteinek,
Szöveg feldolgozása
megadott szempontok
szerint. A szöveg
kifejtett és ki nem fejtett
üzeneteinek dekódolása.
A művek műfaji természetének
megfelelő szöveg-feldolgozási
eljárások, megközelítési módok
gyakorlása (pl. a téma, a műfaj
megállapítása, logikai
jellemének, kifejtett és ki
nem fejtett nézeteinek
megértése.
Az olvasás örömének
megtapasztalása.
Az olvasás örömének
megtapasztalása.
összefüggések, jelentésrétegek
feltárása).
A szépirodalmi és nem
szépirodalmi szövegekben
megjelenített értékek, erkölcsi
kérdések, motivációk,
magatartásformák felismerése,
értelmezése. Az olvasás
ismeretközlő és esztétikai
szerepének megtapasztalása.
Rövidebb, a mai
köznyelvtől eltérő
nyelvhasználatú (régi,
archaizáló) szövegek
megismerése,
megértésük gyakorlása
segédeszközökkel.
A mai nyelvhasználattól eltérő
(régi, archaizáló) szövegek
megértésében szerzett
tapasztalatok bővítése.
Régebbi korokból származó
szövegek önálló megértése szótár,
lexikon használatával.
Egy-két mondatos
vélemény
megfogalmazása az
olvasott szövegekben
megjelenő szereplők
cselekedeteiről,
helyzetekről,
magatartásokról.
Néhány mondatos
vélemény szóbeli és
írásbeli megfogalmazása
az olvasott szövegek
szereplőinek
cselekedeteiről, nézeteiről,
a szövegekben megjelenő
emberi helyzetekről.
Különböző vélemények
összevetése,
különbségek és
hasonlóságok
megfigyelése, vélemény
megfogalmazása szóban
és írásban.
Különböző olvasott vélemények
összevetése, különbségek és
hasonlóságok felismerése,
értelmezése és kritikája különféle
műfajokban.
Különböző korstílusokat,
stílusirányzatokat, nyelvi
stílusrétegeket reprezentáló
szövegek megismerése,
sajátosságaik felismerése,
értelmezése bolgár nyelven.

3. Írott szöveg alkotása

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkorral és az nevelés-oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegfelismerő, áttekinthető jegyzetek és vázlatkészítés. Biztos problémalátás, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az eszközszintű cirill
betűs íráshasználat
fokozatos kialakítása.
A bolgár írás
jelrendszerének elsajátítása
a diákok egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
Mondatalkotás, néhány
mondat összekapcsolásával
szövegalkotás.
Az írástechnika
továbbfejlesztése: a
tanulási igényeknek
megfelelő, olvasható,
esztétikus és rendezett
cirill betűs írásmód
gyakorlása.
Olvasható, esztétikus
írásmód a tanulási
szintnek megfelelően. A
jegyzetelés alapjainak
elsajátítása.
Olvasható, esztétikus,
hatékony egyéni írásmód.
Lényegkiemelő,
áttekinthető önálló
jegyzetelési technika
kialakítása bolgár nyelven.
Különböző bolgár
szövegminták megfigyelése
műfaji és szövegszerkesztési
szempontból.
A szöveg tagolásának
gyakorlása.
Rövid szövegek alkotásának
A szövegalkotási képesség
fejlesztése különböző
szövegtípusokban és
műfajokban. Rövidebb
szövegek alkotása
különböző
szövegtípusokban és
A szövegalkotási
képesség fejlesztése
különböző
szövegtípusokban és
műfajokban (pl. a leírás, a
különböző nézőpontú
elbeszélés és jellemzés
Világos szövegalkotás,
kifejezőkészség a
hétköznapi és a társadalmi
(közösségi) élet minden
fontos területén és
műfajában (pl. levél,
önéletrajz, kérvény,
gyakorlása (pl. kisebb
leírás, rövid elbeszélés, egy-
két soros jellemzés), a
mindennapi élet tájékoztató
szövegei (használati
útmutató, meghívó, sms, e-
mail stb.)
műfajokban (pl. rövid leírás,
kisebb elbeszélés, néhány
soros jellemzés, illetve
üdvözlés, meghívó,
hirdetés, távirat
megfogalmazása).
gyakorlása, ismertetés és
vélemény készítése, sms,
e-mail).
pályázat, jellemzés, leírás,
esszé, értekezés, motivációs
levél, blog).
A tanult nyelvtani,
helyesírási ismeretek
normakövető alkalmazása
rövid fogalmazásokban
bolgár nyelven.
Nyelvtani, helyesírási,
nyelvhelyességi ismeretek
alkalmazása a kreatív
fogalmazásokban, írásbeli
szövegekben.
A nyelvtani, helyesírási,
nyelvhelyességi ismeretek
és a nyelvi elemek tudatos
alkalmazása a
fogalmazásokban, a
kreatív szövegalkotásban.
Fordítás szótár
segítségével, nyelvi
fordulatok helyes
átültetése magyarról
bolgárra.
A nyelvtani,
nyelvhelyességi és
helyesírási biztonság
fejlesztése, gyakorlása az
írásbeli szövegalkotásban.
A helyesírás értelemtükröző
szerepének megértése és
tudatos alkalmazása.
Önkifejezés és kreativitás
különböző műfajokban (pl.
szövegek átírása, olvasott
művekhez különböző
befejezések készítése, a
történet folytatása, rímes
játékok). Gondolatok,
vélemények, érzelmek,
képzetek kifejezése
különböző nézőpontokból
rövidebb fogalmazások
formájában.
Önkifejezés és
kreativitás különböző
műfajokban (pl.
párbeszédek írása,
dramatizálás,
párbeszédes forma
átírása epikus formába,
érvelés). Gondolatok,
érzelmek, képzetek
kifejezése különböző
nézőpontokból
Önkifejező és kreatív
szövegalkotás (pl.
élményszerű személyes
történet elbeszélése,
verses-rímes szövegek
alkotása, szövegek átírása
különböző nézőpontokból
stílus- és
hangnemváltással,
sajtóműfajok gyakorlása).
Törekvés a személyiséget
kifejező egyéni stílusra. A
személyiség és a
személyesség kifejezése a
szövegformálás kreatív
eszközeinek birtokában.
Az anyaggyűjtés és
elrendezés alapjainak
megismerése, anyaggyűjtés
gyermekek számára készült
lexikonokból,
kézikönyvekből, tanári
irányítással, csoportosan és
önállóan.
Rövidebb beszámolók
anyagának összegyűjtése,
rendezése és írásba
foglalása tanári
irányítással, csoportosan
és önállóan.
Felkészülés a nagyobb
anyaggyűjtést, önálló
munkát igénylő,
terjedelmesebb szövegek
írására (pl. beszámoló,
ismertetés, esszé,
egyszerűbb értekezés).
Hosszabb felkészülést
igénylő esszé, pályázat,
értekezés, műértelmezés
megalkotásának gyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár és internethasználat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés
egyes lépéseinek
megalapozása (kép és
szöveg kapcsolata,
könyvtárlátogatás,
Az önálló feladatvégzés
egyes lépéseinek
elkülönítése és gyakorlása
(a könyvtárhasználat
Az önálló feladatvégzés,
információgyűjtés és
ismeretszerzés
módszereinek megismerése,
gyakorlása (segédkönyvek,
Verbális és nem verbális
(hangzó és képi)
információk célszerű
gyűjtésének,
rendszerezésének és
könyvkölcsönzés,
gyermeklexikonok).
alapjai, könyvkölcsönzés).a korosztálynak készült
szótárak, lexikonok
használata, ismeretlen
kifejezések jelentésének
önálló megkeresése
egynyelvű szótárakban, a
tanult anyag bővítése
különböző
információhordozókból).
kritikájának gyakorlása. A
könyvtárismeret bővítése,
gyakorlása, múzeumi
információk.
Tapasztalatszerzés
ismeretek, adatok,
információk gyűjtésében
(könyv- és
könyvtárhasználat,
verbális és nem verbális
[hangzó és képi]
információk
feldolgozásának
gyakorlása).
Tapasztalatgyűjtés
különböző
információhordozók
működéséről,
használatáról.
A gyűjtött, ismeretek
elrendezése, a kitűzött
célnak megfelelő
felhasználása.
Különböző
információhordozók
célszerű használata az
életkornak megfelelő
önállósággal.
Gyermekeknek szóló
ismeretterjesztő művek,
lexikonok, szótárak
megismerése, használata.
Elemi gyakorlottság az
információ
felhasználásában, a források
megjelölésében.
Az információ-felhasználás
további normáinak
megismerése, alkalmazása
(a források megjelölése, az
idézés szabályai, jegyzetek
készítése).
Vázlatkészítés tanári
irányítással. Vázlatok
önálló bővítése, szűkítése
megadott szempontok
szerint.
Vázlat felhasználása
különböző témájú, műfajú
szövegek megértéséhez,
megfogalmazásához.
Önálló vázlatkészítés
(fürtábra, gondolattérkép
stb.) rövidebb szövegek
alapján.
Önálló vázlatkészítés
különféle eljárásokkal
(gondolattérkép,
szemponttáblázat, T-
táblázat, Venn-diagram stb.)
adott feladathoz, témához, a
vázlat alapján különböző
műfajú szövegek alkotása.
Ismerkedés különböző
információhordozókkal (pl.
vizuális, audiovizuális,
elektronikus: internet, CD-
ROM).
Egyszerűbb szövegek
vizuális környezetének
átlátása, ábrák, illusztrációk
értelmezése
szövegösszefüggésben.
Verbális és nem verbális
(hangzó és képi) információk
együttes kezelése, megértése
(pl. illusztráció, ábra,
tipográfia, grafikonok
értelmezése
szövegösszefüggésben,
szövegek vizuális
elrendezése).
Az összefoglalás
sajátosságainak és
szerepének megismerése,
megértése.
Az összefoglalás
sajátosságainak ismerete,
összefoglalás készítése
megadott szempontok
alapján tanári irányítással,
csoportosan és önállóan.
Az összefoglalás
műveletének gyakorlása,
önálló alkalmazása (pl. a
lényeg kiemelése, időrend
követése, adatok
rendszerezése, álláspontok
elkülönítése).
Jegyzetkészítés tanári
irányítással. A tömörítés és
a lényegkiemelés
gyakorlása.
Az önálló jegyzetkészítés
gyakorlása tanári
segítséggel és a nélkül (pl.
kulcsszavak kiemelése,
szerkezeti tagolás).
Információ
visszakeresése tanítói
irányítással, értelmezése,
szereplők érzelmeinek
azonosítása, érzelmek és
cselekedetek közti
kapcsolat, egyszerű ok-
okozati viszony
felismerése;
következtetések,
értelmezés.
Információkeresés,
szereplők érzelmeinek
magyarázata, érzelmek és
cselekedetek közti
kapcsolat, ok-okozati
viszony felismerése;
következtetések,
értelmezés.
Az információ kritikus
befogadásának
megalapozása (azonos
témáról különböző
forrásból származó
rövidebb információk
összevetése tanári
irányítással, csoportosan).
Felkészülés az információ
értékének, jelentőségének
felismerésére, értékelésére,
kritikájára.
Ritmus-, mozgás- és
beszédgyakorlatokkal
kombinált [kon-
centrációs] memória-
gyakorlatok.
A szöveges emlékezet
aktivizálása, szövegek
pontos megfigyelése,
azonosítása és felidézése.
A szöveges emlékezet
erősítése. Megértett
szövegekre való emlé-
kezés, a szövegek új
helyzetben való alkal-
mazása. Kombinációs és
asszociációs képességek
fejlesztése memoriterek
tanulásával.
Szövegek pontos,
értelmező, esztétikus
felidézése és önálló, aktív
reprodukálása a céloknak
megfelelően.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai bolgár nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja a igényes önkifejezés lehetőségét.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Nyelvi-nyelvtani
jelenségek felismerése a
gyakorlati tudás alapján a
bolgár nyelvben (pl. hang,
szó, mondat; magán- és
mássalhangzók, névszók,
igék).
A nyelvi egységek közötti
egyszerűbb összefüggések
felismerése (pl.
rendszerszerű
összefüggések felfedezése
a hangok között, a szavak
között, a szavakat alkotó
szóelemek között).
A nyelvi egységek
szerkezeti, jelentéstani
összefüggéseinek
megfigyelése (pl. az
azonos szófajba tartozó
szavak jellemzői, ezek
összefüggése a szavak
mondatbeli viselkedésével;
azonos jelentésviszonyokat
kifejező, de eltérő
szerkezetű mondatok
megfigyelése; szerkezetek
átalakítása). A nyelvi
egységek szövegbeli
(kommunikációbeli)
szerepének a megfigyelése.
A nyelv több szempontú
megközelítése (a nyelv
mint jelrendszer, nyelv és
gondolkodás, nyelv és
cselekvés, nyelv és
kreativitás). A bolgár
nyelvtani ismeretek önálló
alkalmazása a nyelvi-
nyelvhasználati jelenségek
megközelítésében. A
bolgár nyelv típusához
kötődő alapvető ismeretek.
Jelentések megadása a diák
saját szavaival. Az aktív és
a passzív szókincs
folyamatos bővítése,
szókincsgyakorlatok.
Gyakorlottság a szavak
jelentésviszonyainak a
feltérképezésében a
korosztály szintjén (pl. az
egy- és többjelentésű szavak
felismerése, rokon értelmű
szavak gyűjtése).
Ismerkedés az egy- és
kétnyelvű szótárak,
diákoknak szánt
kézikönyvek használatával.
A szavak jelentésére
vonatkozó kreatív
gyakorlatok, a szónál kisebb
és nagyobb nyelvi egységek
jelentésének, valamint a
nyelvi szerkezetből,
formából fakadó jelentések
megismerése. Ismerkedés az
egy- és kétnyelvű szótárak,
diákoknak szánt
kézikönyvek használatával.
A szöveg nyelvi
egységeinek és
szerkezeteinek jelentéséből,
illetve a kommunikáció nem
nyelvi eszközeiből és egyéb
tényezőiből fakadó
jelentések,
jelentésviszonyok
feltérképezése, alkalmazása.
Jelentéstani és pragmatikai
alapfogalmak önálló
használata szövegek,
kommunikációs események
kritikai megközelítésében.
Alkalmazkodás a
kommunikációs
folyamatban a
szövegalkotást befolyásoló
tényezőkhöz egészlegesen
(holisztikusan).
Gyakorlottság a
szövegalkotásban a
korosztály által jól ismert
nyelvhasználati
színtereken. Különböző
műfajú és hangnemű
szövegekben az eltérő
nyelvhasználat érzékelése,
a jól felismerhető
különbségek megfigyelése.
Különféle
nyelvváltozatokat
képviselő konkrét példák
alapján a nyelv és a
nyelvhasználat
rétegzettségének a
megtapasztalása,
felismerése (különösen a
szókincs területén).
Gyakorlottság és
szándékosság a
kommunikációt
befolyásoló tényezőkhöz
való alkalmazkodásban.
Alapvető tájékozottság a
mindennapi
kommunikációs és az
irodalmi stílusjelenségek
körében.
A nyelvhasználat
társadalmi jelenségként
való (szociolingvisztikai)
szemlélete, a
kommunikációs
események és a
szövegalkotás önálló
elemzése-értékelése az
elsajátított (szövegtani,
jelentéstani-pragmatikai,
stilisztikai, retorikai)
ismeretek kreatív
alkalmazásával.
Gyakorlottság az ismeretek
alkalmazásában különböző
típusú és műfajú szövegek
alkotása során.
A bolgár írás
jelrendszerének a
megismerése, a kiejtés és az
írás megfelelésének, illetve
különbözésének a
megfigyelése, néhány
alapvető helyesírási szabály
megismerése (pl. az
egyszerű szavak
elválasztásának szabályai),
törekvés ezek megfelelő
alkalmazására. Nyelvileg
igényes minta követése a
beszédben
(nyelvhelyesség).
A diákok írásbeli és szóbeli
szövegalkotásához kötődő
alapvető nyelvhelyességi
tudnivalók megbeszélése a
beszéd és a helyesírás terén
egyaránt. A bolgár
helyesírás további alapvető
szabályainak a megismerése
és alkalmazása. Ismerkedés
helyesírási kézikönyvekkel.
Javítás tanári irányítással és
önállóan.
A bolgár helyesírási
rendszer grammatikai
meghatározottságának
felismerése, az ismeretek
bővítése. Gyakorlottság a
helyesírási kézikönyvek
használatában. Javítás tanári
irányítással és önállóan.
Nyelvhelyességi problémák
önálló megoldása bolgárul
(szóban és írásban
egyaránt). Önálló
kézikönyvhasználat mellett
törekvés a kifogástalan
helyesírású szöveg
megírására.
Egy-egy korábbi
évszázadban született
szöveg megfigyelése, a
mai és a korábbi
nyelvállapot
különbségének a
felismerése a
korosztálynak megfelelő
szinten.
Példák (régebbi korok
szövegei, szövegrészei)
alapján a nyelvi állandóság
és változás megfigyelése a
mai állapottal való
összevetés során,
elsősorban a szókincsben
és a tanult nyelvtani
jelenségek szintjén.
Tájékozódás a nyelv-
közösség és a nyelvi
rendszer történetének főbb
szakaszaiban. A bolgár
nyelv eredetének, a
nyelvcsaládba tartozás
bizonyító eljárásainak a
megismerése. A nyelvi
állandóság és változás
okainak kutatása adatok
alapján (pl. forrásokkal,
kézikönyvhasználattal), a
történeti szemlélethez
kapcsolódó általános
nyelvészeti ismeretek
tanulmányozása. A
történetiség szempontjának
alkalmazása a nyelvi-
nyelvhasználati jelenségek
megítélésében.
A bolgár és a magyar
nyelv különbségének a
felismerése, ennek
megfogalmazása a diák
saját szavaival (pl.
bolgárul úgy mondjuk,
hogy...).
Annak felismerése, hogy a
bolgár nyelv ismerete
miben segíti, miben
nehezíti az idegen nyelv
elsajátítását.
Az anyanyelvi és az idegen
nyelvi ismeretek
összevetése, az egyes
jelenségek egyre
pontosabb megnevezése.
Az anyanyelvhez és az
idegen nyelvhez kötődő
sajátosságok összevetése
az általános nyelvészeti
ismeretek felhasználásával.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Érdeklődés felkeltése a
bolgár népköltészeti
hagyomány, a mesék és a
gyermekirodalom alkotásai
iránt. Az olvasás iránti
érzelmi és gondolati
érdeklődés felkeltése a
belefeledkezés, a
játékosság, a kaland, a
képzelet stb. iránti igénnyel.
Az olvasás iránti érzelmi és
gondolati érdeklődés
fenntartása a belefeledkezés,
a játékosság, a kaland, a
képzelet, az önismeret, az
emberismeret stb. iránti
igénnyel. Az olvasás
örömének felfedezése.
A bolgár és a magyar
népmesék tartalmának
összehasonlítása. Az egyes
népmesefajták
sajátosságainak
megismerése.
Annak felismerése
és tudatosítása, hogy
az elemző-értelmező
olvasás elmélyíti az
élmény- és
tapasztalatszerzést.
Annak felismerése
és tudatosítása,
hogy az
irodalomolvasás
érzelmi, gondolati,
erkölcsi, esztétikai
élmények, a
károsodásmentes
tapasztalatszerzés
forrása, amely az
ön- és
világértelmezés, az
önmeghatározás
mással kevéssé
helyettesíthető
lehetőségét kínálja.
Ismerkedés változatos
ritmikai, zenei formálású
lírai művekkel.
Változatos ritmikai, zenei
formálású lírai művek közös
és önálló olvasása a bolgár,
a magyar és világirodalom
köréből.
Változatos ritmikai, zenei
formálású lírai művek
olvasása és feldolgozása, a
klasszikus és a kortárs
bolgár és világirodalom
köréből a zenei és ritmikai
eszközök típusainak
azonosítása, funkciójuk,
hangulati hatásuk
felismerése a tanult
művekben.
A líra különböző
műfajaiban és
hangnemeiben a klasszikus
és kortárs bolgár és a
világirodalom köréből
válogatott művek olvasása,
feldolgozása.
A lírai beszédmód
változatainak, általános és
korhoz, illetve
szituációhoz kötött
különös jegyeinek
értelmezése; korszak-
jellemző beszédmódok
néhány jellegzetes
alkotásának összevetése.
A költői nyelv néhány
sajátosságának
megfigyelése.
Néhány fontosabb költői
kép és alakzat felismerése,
szerepük, hangulati hatásuk
megfigyelése.
A főbb költői képek és
alakzatok, szókincsbeli és
mondattani jellegzetességek
azonosítása a lírai
szövegben. Az előbbiek
jelentésteremtő szerepének
megértése a tanult
versekben.
Költői képek és
alakzatok, szókincsbeli és
mondattani
jellegzetességek
azonosítása, megértése. A
költői nyelvhasználat
összetettségének
megismerése. Törekvés a
műnemek és a műfajok
közötti kapcsolatok
megértésére. Versszervező
elvek felismerése és
értelmezése.
Ismerkedés különböző lírai
műfajokkal.
Lírai és nem lírai verses
műfajok megismerése és
azonosítása,
jellegzetességeik, tartalmi
és formai sajátosságaik
megértése.
Lírai és nem lírai verses
műfajok megismerése,
jellegzetességeik,
tartalmi és formai
sajátosságaik megértése.
Törekvés a műnemek és
a műfajok közötti
kapcsolatok megértésére.
A műfaji konvenció és az
attól való eltérés
jelentéshordozó
szerepének bemutatása
néhány művön.
A versszak felismerése,
egyszerű jellemzése (sorok
száma, hosszúsága,
szótagszáma).
A versszak és a nagyobb
szerkezeti egységek
viszonyának megértése.
A kompozíciós egység és a
versszakok viszonyának
felismerése. A kompozíció
meghatározó elemeinek
(pl. tematikus szerkezet,
tér- és időszerkezet,
logikai szerkezet,
beszédhelyzet és
változása) megismerése.
A lírai művek
értékszerkezetének
felismerése.
Versszervező elvek
felismerése és
értelmezése különböző
korokban keletkezett
művekben.
A lírai mű középpontjában
álló gondolat, illetve
érzelem azonosítása.
A lírai mű témájának és
hangulatának,
hangnemének felismerése.
A lírai mű beszédhelyzete,
a megszólító-megszólított
viszony néhány jellegzetes
típusának megismerése.
Téma, hangnem,
beszédhelyzet és műfaj
összefüggéseinek
megfogalmazása néhány
jellegzetes példán.
A költő, a vers beszélője
és a költői én
megkülönböztetése
különböző korokban
született
költeményekben.
Rövidebb epikai művek,
népköltészeti alkotások,
elbeszélések olvasása.
Elbeszélő művek közös és
önálló olvasása,
feldolgozása tanári
segítséggel, csoportosan és
egyénileg. A megismert
formák alkalmazása a
mindennapi
történetmondásban, a
kreatív írásban.
Elbeszélő művek önálló
olvasása, feldolgozása a
klasszikus és a kortárs
felnőtt és ifjúsági irodalom
köréből. Kreatív történet
elbeszélési és történet
átírási gyakorlatok.
Különböző típusú,
terjedelmű és műfajú -
klasszikus és kortárs,
bolgár és világirodalmi -
epikai művek elemzése
és értelmezése. A
megismert formák és
stilisztikai, nyelvi
sajátosságok alkalmazása
a mindennapi
történetmondásban és a
kreatív írásban.
Történetek főszereplőinek
azonosítása.
A szereplők külső és belső
jellemzőinek azonosítása.
A jellemzés főbb
eszközeinek azonosítása.
A tettek és a szavak
közötti viszony
szerepének felismerése a
jellemzésben; az irónia.
Az elbeszélői szólam és a
szereplői szólam
viszonyának vizsgálata.
Törekvés a történet
idejének és helyszínének
azonosítására.
Az idő és a tér
egyértelműen megjelölt
mozzanatainak
azonosítása.
A közvetett idő- és
térmegjelölések
azonosítása, ebből
következtetések levonása.
Törekvés az idő- és
térmegjelölések
értelmezésére. Az
elbeszélés és a történet
időrendje közötti eltérés
érzékelése.
Az idő- és
térmegjelöléseknek vagy
ezek hiányának
értelmezése. Az
elbeszélés szerkezete és a
történet időrendje közötti
eltérés értelmezése.
A jelentés és az
időszerkezet
összefüggésének
bemutatása különböző
epikai művekben.
Annak megállapítása, hogy
ki beszéli el a történetet.
Annak megállapítása, hogy
ki beszéli el, és kinek a
szemével látjuk a történetet.
Az elbeszélői nézőpont és a
beszédhelyzet érzékelése.
A nézőpontok és a
nézőpontváltások
funkciójának értelmezése
és ezek összefüggése a
műben megjelenő
értékekkel.
A cselekmény kezdő- és
végpontjának
megállapítása.
A tetőpontok,
fordulópontok és kitérők
érzékelése.
Előreutalások és
késleltetések érzékelése az
elbeszélésben.
Az előreutalások,
késleltetések és az
elbeszélő művek
motivikus-metaforikus
szintjének értelmezésére
való törekvés.
Tapasztalatszerzés a
tisztán elbeszélő és
dramatikus műrészletek
közötti különbségekről.
Az epikai és a drámai
történetmegjelenítés
közötti hasonlóságok és
eltérések azonosítása.
Az epikus és a drámai
történetmondás, idő-, tér-
és cselekményszervezés,
illetve jellemalkotás
közötti különbségek
megfigyelése. A drámai
közlésmód jellemző
szövegtípusainak
felismerése.
Népi játékok, dramatizált
formák (pl. meserészletek)
olvasása, illetve előadása.
Néhány bolgár közmondás
ismerete. Elbeszélések és
elbeszélő költemények
részleteinek, illetve köznapi
helyzeteknek a dramatizált
megjelenítése.
Dramatizált formák,
dialógusok, drámai művek
közös és önálló olvasása,
feldolgozása. Szituációk és
instrukciók értelmezése és
megjelenítése.
Dramatizált formák,
dialógusok, drámai művek
önálló olvasása,
feldolgozása. Komikus
helyzetek és jellemek
értelmezése. Drámai
szituációk
feszültségforrásainak
azonosítása.
A szóbeli költészet és az
írásbeliség, a népköltészet
és a műköltészet
különbségeinek
megtapasztalása néhány
példa alapján.
Az új szóbeliség, az
elektronikus kommunikáció
és tömegkommunikáció
néhány új formájának
megfigyelése.
A reklám és a popzene új
szóbeli költészete. Annak
érzékelése, hogy az
irodalom szóbelisége nem
pusztán archaikus jelenség.
Tájékozódás az
elektronikus
tömegkommunikáció és az
irodalom
kölcsönhatásának új
jelenségeiről.
A szóbeli költészet, a
népköltészeti hagyomány
hatásainak ismerete.
Néhány alapvető irodalmi
téma, emberi alaphelyzet
felismerése az olvasott
művek alapján.
További alapvető témák
megismerése, újabb
olvasmányok a már
megismert témakörökből.
A bolgár és a
világirodalom néhány
jelentős témája és formai
hagyománya. Ismerkedés
egy-két korstílussal, a
korstílus és egy-egy mű
közötti összefüggéssel.
Az olvasott, különböző
korú és világlátású
művekben megjelenített
témák, élethelyzetek,
motívumok, formai
megoldások közötti
kapcsolódási pontok
felismerése.
Az olvasott művek
többféle értelmezési
kontextusban való
elhelyezése (pl.
tematikus-motivikus,
műfaji, életműbeli,
konvenciótörténeti,
stílusirányzati,
eszmetörténeti
elhelyezés).
Történeti és aktuális
olvasatok.
A mű közvetlenül adódó
(szó szerinti) jelentésének,
ill. a történet, az alapérzés,
alaphangulat
megfogalmazása.
Törekvés a közvetlenül
adódó jelentés árnyalására,
általánosítására személyes
tapasztalatok, illetve más
olvasmányélmények,
hangzó és képi szövegek
bevonásával.
Törekvés a közvetlenül
adódó jelentés árnyalására,
általánosítására személyes
tapasztalatok és más tanult
irodalmi művek
bevonásával.
Törekvés a közvetlenül
adódó jelentés
árnyalására,
általánosítására személyes
tapasztalatok és más tanult
irodalmi művek,
megismert irodalmi
konvenciók és elemzési
technikák bevonásával.
Kapcsolatkeresés az
európai és a bolgár
irodalom nagy
hagyományaival,
kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítására, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képessé a konfliktuskezelésére és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és a csúnya
fogalmainak használata
mindennapi élmények,
média kapcsán folytatott
beszélgetésekben.
Rövid, néhány mondatos
vélemény megfogalmazása
az élmények és
olvasmányok hatásáról.
A tetszésnyilvánítás
árnyaltabb nyelvi
formáinak elsajátítása, az
eltérő ízlésítéletek
különbözőségének
megértése és elfogadása.
Az ízlés kontextuális
függőségének megértése
(kulturális, történeti,
közösségi, családi, egyéni
beágyazottság).
A bolgár és a magyar, ill.
más kulturális regiszterek
keveredésének felismerése
korunk kultúrájában, igény
és képesség az ízlés önálló
fejlesztésére.
A jó és a rossz fogalmainak
használata mindennapi
élmények kapcsán folytatott
beszélgetésekben.
A jó és a rossz, az igazság
és az igazságosság: az
ítélkezés, mint cselekedet
felismerése mindennapi
szövegekben és különféle
műalkotásokban.
Az igazság és a nézőpont,
a személyes és a közösségi
igazság konfliktusának
megértése különféle
szövegekben.
Az igazság, a morál az
egyén életében és a
társadalomban. Jog és
erkölcs kapcsolata.
A tudatos, jogkövető és
reflektáltan morális
cselekvés elsajátítása, a
moráliskérdésekben való
tájékozódás igénye és
képessége.
Az esztétikai nézőpont
megalapozása: a szép
megtapasztalása a
természeti környezetben, a
mindennapi élet tárgyaiban
és különféle művészeti
ágakhoz tartozó, az
életkornak megfelelő
néhány műalkotásban.
Részvétel a
tanulócsoportban folyó
beszélgetésben és vitában a
mindennapok, művek és
olvasmányok kiváltotta
élményekről. Mások
véleményének
meghallgatása, megértése.
Egymástól lényegesen
különböző esztétikai
normákhoz kapcsolódó
művek összehasonlítása, a
művészi és nem művészi
szépség
változékonyságának
megtapasztalása.
A műalkotás mint
normakövető és normákat
megújító jelenség; új és régi
párbeszédének átélése a
művészetben.
A mű befogadásának
közösségi és egyéni
aspektusa; az elsajátítás és a
kreativitás kettősségének
megértése a művek
befogadásában.
A műélvezet minél
gyakoribb átélése a
belefeledkezés, a játék, a
kaland, a képzelet, a ritmus
és a zene révén.
A műélvezet minél
gyakoribb átélése a
belefeledkezés, a játék, a
kaland, a képzelet, a ritmus
és a zene révén.
Az önálló műbefogadás
mind teljesebb és
gyakoribb élménye, a hatás
reflektálása csoportos
beszélgetésben és önálló
szöveg alkotásával.
Különféle műfajú, más-más
művészeti ághoz tartózó
művek összehasonlítása, a
mű hatása mint műfaj- és
médiumfüggő tapasztalat.
Sokoldalú, kifinomult
kulturális fogyasztási
szokások kialakítása és
folyamatos bővítése.
Mindennapi konfliktusok
átélése dramatikus játékkal,
különféle dramatikus
formák kipróbálása révén
(pl. bábjáték,
helyzetgyakorlat).
A nem saját álláspont
megjelenítésének,
átélésének képessége, az
empátia fontosságának
átélése a közösség életében.
Különféle
konfliktuskezelési eljárások
megfigyelése és reflexiója
különböző műalkotások és
mindennapi szövegműfajok
kapcsán.
Igény a társadalmi,
közösségi és egyéni
konfliktusok hátterének
megértésére.
Egyéni konfliktuskezelési
eljárások kialakítása.
Más korokban született
mindennapi szövegek,
tárgyak és műalkotások
idegenségének
megtapasztalása.
Az életkorfüggő szemlélet
megfigyelése irodalmi és
mindennapi szövegműfajok
kapcsán.
A történeti érzék tudatos és
önálló fejlesztése. A történeti
másság befogadói aktivitást
követelő szerepének
tudatosulása.
A különböző kultúrák
eltérő létmódjának,
szemléletének
megtapasztalása néhány
példa alapján (bolgár és
magyar viszonylatban).
A kulturális különbség,
mint világlátás, mint
életforma és mint érték
megismerése, a kulturális
sokszínűség, mint
közösségépítő erő
megfigyelése különféle
szövegekben, illetve a helyi
bolgár közösség példáján.
A művészet kultúraalkotó
szerepének megfigyelése és
tudatosítása. A kultúrák
közötti átjárás korlátainak
felismerése, más kultúrák
megismerésének igénye.
A kulturális értékképződés
folyamatára való reflektálás,
az abban való részvétel
igénye.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallott szöveg megértése

• a bolgár nyelv hangjainak felismerése, mondatok feldolgozása, az életkornak megfelelő szövegek megértése (ok-okozati kapcsolatok, időrendi sorrend, szereplők, események, történések, belső összefüggések feltárása, egyszerűbb következtetések levonása)

1.2. Beszédkészség fejlesztése

Megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés bolgár nyelven.

• a bolgár nyelvre jellemző mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának elsajátítása

1.3. Beszédfejlesztés. Szóbeli szövegek megértése és alkotása.

A bolgár szókincs fejlesztése, a nyelvhasználati tévesztések javítása, a biztos szövegértés támogatása, fejlesztése.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás.

1.4. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Az olvasástanítás előkészítése.

• Az olvasás elsajátításához szükséges általános részkészségek: logikai sémák, figyelem, megfigyelés, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet és speciális részkészségek: beszédhangészlelés, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben. A felsorolt készségek meglétének ellenőrzése bolgár nyelven.

2.2. Az olvasás jelrendszere: cirill betűs (bolgár) hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

2.3. Tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése.

2.4. Írott szöveg megértése.

• Lényegkiemelés, vázlat, tartalommondás, szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Bolgár (cirill betűs) írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet).

Címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus.

Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, sms, e-mail). Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyv- és könyvtárhasználat: tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egy- és kétnyelvű szótárak, lexikon, bolgár nyelvi kézikönyvek; gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés.

4.2. Tanulást támogató eljárások (kézzel írott irányított vázlat, egyszerű adatkeresés).

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

• Teljes művek: 4-6 mondóka, Ivan Vazov: Rodna recs; Az sam balgarcse; Petko R. Slavejkov: Tatkovina; Malak Pencso; Ran Boszilek: Rodna strjaha; Dora Gabe, Eliszaveta Bagrjana, Petja Dubarova egy-egy verse, kortárs bolgár költők műveiből 4 alkotás.

• Részletek: Ljuben Karavelov: Hubava si moja goro; Ivan Vazov: Otecsestvo ljubezno; bolgár Himnusz, továbbá két részlet szépprózai művekből.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, rendezés, összehasonlítás).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek

• Kapcsolatfelvétel és -zárás, udvarias kapcsolattartás, beszélgetés, vita bolgár nyelven.

• Nyelvi mintakövetés a bolgár nyelv sajátosságainak megfelelően.

5.2. Szavak jelentése, szókincs; többjelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, néhány bolgár közmondás, szólások.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérdő, mutató névmás.

5.5. Modalitás szerinti mondatfajták.

5.6. A bolgár nyelv alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályai, írásjelek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

• Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: "Bolgár népmesék", Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

• Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények (pl. A. Lindgren, G. Rodari, M. Twain stb.)

• Kortárs bolgár szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények.

Alapvető ismeretek elsajátítása bolgár nyelven az irodalmi művek elemzéséről (szakkifejezések, fogalmak)

6.2. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplő/k/).

6.3. Lírai alkotások: a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia).

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, hazánk története, hazai tájak, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak.

7.2. Saját vélemény bizonyítása (érvelés), részvételi kultúra a beszélgetésben.

7.3. Mindennapi konfliktusok dramaturgiája.

5-8. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés bolgár nyelven.

1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés). A beszéd szupraszegmentális tényezői a beszédszándéknak megfelelően.

1.3. Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.

1.4. Memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

• A szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás.

• A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

• Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Gyakori szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek) megértési stratégiái.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép a bolgár (cirill betűs) írásnak megfelelően.

3.2. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms, csetelés), kreatív írás.

3.3. Kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási normák bolgár nyelven.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

• Jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak.

• Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

• Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek, népdalok szöveghű felidézése.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (bolgár nyelvről)

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita).

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

• Nemzetiségi nyelvhasználat. A magyarországi bolgárok nyelvhasználatának jellemzői.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

• A bolgár beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó).

• Szóelemek.

• Szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek.

• A szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok. A szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések.

• Mondat; szerkezet, modalitás.

• Az írott nyelv normái: a bolgár helyesírás alapelvei.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok fogalmának megismerése bolgár nyelven (irodalmi terminológiai ismeretek) Műnemek és műfajok.

• Epika, líra, dráma.

• Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, legenda, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, költői levél, óda, rapszódia; komédia, tragédia.

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

• Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés.

• Lírai én, motívum.

• Helyzet, monológ, dialógus, jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

• Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

• Szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.

6.4. Epikus és drámai művek.

• Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások elemzési, értelmezési eljárásai.

6.7. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok (természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica).

6.8. Verselés, zeneiség.

• Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés; rím.

6.9. Szerzők és művek.

• Epika: bolgár népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek; óbolgár irodalom: Pannon legendák, Kliment Ohridiszki, Kosztantin Preszlvaszkil, Csernorizec Hrabar, Evtimij Tarnovszki, Grigorij Camblak munkái; Ivan Vazov: Rabigában, Epopeja na zabravenita; Elbeszélések és útleírások; Elin Pelin és Jordan Jovkov elbeszélései; Aleko Konsztantinov: Chicago-ig és vissza; Ljuben Karavelov: Maminoto detence, Hadzsi Nicso.

• Egy 20. századi bolgár ifjúsági regény és egy-két regényrészlet

• Egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból;

• Két-három kortárs szépprózai alkotás.

• Öt bolgár kortárs lírai alkotás.

• A dráma és a színház világa: egy komédia és egy tragédia; dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény (önálló olvasmányválasztás) indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Zenei, képzőművészeti, művelődéstörténeti vonatkozások.

7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.

7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés.

• Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd bolgár nyelven (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

• A beszéd szupraszegmentális tényezőinek helyes használata a beszédszándéknak megfelelően.

• Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció), beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

1.2. Nyelvi és nem nyelvi kódok.

1.3. Hosszabb, önálló, monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

• A hangos és néma olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező, kritikai és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben bolgár nyelven.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

• Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

• Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

2.4. Szövegek retorikája és stíluselemei

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető cirill betűs íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

• Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog) kommunikációs és műfaji jellemzői.

• Kreatív írás, stílusgyakorlat.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai ismeretek bolgár nyelven.

3.4. Helyesírás: a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása bolgár nyelven.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

• Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció és elrendezés.

• Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

• Idézés, a forrásjelölés módszerei.

• Önálló jegyzetelési technikák.

• Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

• Teljes művek: tizenöt lírai alkotás (ezen belül Ivan Vazov, Hriszto Botev, Pencso Szlavejkov, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov, Elisaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov és mások művei).

• Részletek: kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 30 sor), 20 sor epikai művekből, három drámarészlet.

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

• A személyközi kommunikáció.

• A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

• Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció).

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

• A bolgár helyesírás alapelvei.

• Nemzetiségi nyelvhasználat - a magyarországi bolgár nyelv.

5.3. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás).

5.4. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések. Szókincs, frazeológia. A bolgár nyelv és az idegen nyelvek jellemzői.

5.5. A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők; szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet. Az intertextualitás és a számítógépes szövegvilág.

5.6. A nyelvi változás: a bolgár nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek.

5.7. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.

5.8. Stílus és jelentés.

• Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.

• Stílusrétegek, stílusváltozatok.

5.9. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. A bolgár a világ nyelvei között.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Irodalmi műfajok fontosabb jellemzőinek ismerete bolgár nyelven (terminológiai ismeretek, fogalmak)

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai.

• Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé.

6.2. Kompozíció.

• Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus.

• Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.

• Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói.

• Alakzatok.

• Szóképek.

6.4. Hangnemek, esztétikai minőségek.

• Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis.

6.5. Verselés, zeneiség.

• Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.

6.6. Művelődés- és irodalomtörténeti korszakok, korstílusok, stílusirányzatok bolgár szempontból (óbolgár kor, törökkor, újjászületés, modernizmus, posztmodernizmus)

- a bolgár irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: pl. a "Miszal" mint folyóirat és mozgalom, stb.

6.7. Szerzők és művek.

Bolgár irodalom

• Epika: 1) újjászületéskori bolgár próza - Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanski művei, Ljuben Karavelov "Régi idők bolgárjai"; 2) 19-20. századi próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov ("Ganjo bácsi"), 3) 20. sz. közepéig: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt; Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában) Dimitar Talev (A vaskandelláber), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina: Poli .

• Líra: 1) újjászületéskori bolgár líra: Dobri Csintulov, Petko Slavejkov versei; 2) 19-20. századi líra: Hriszto Botev, Pencso Slavejkov, Pejo Javorov, Teodor Trajanov, Nikolaj Liliev, Emanuil Popdimitrov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Hriszto Szmirnenski, Geo Milev, Nikola Furnadzsiev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.

• Hat kortárs bolgár lírai mű.

• Dráma: Dobri Vojnikov "A félreértelmezett civilizáció", Pejo Javorov egy drámája.

• Egy 20. századi bolgár dráma - pl. Jordan Radicskov "Január".

• Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).

Világirodalom

• Nyugat-európai irodalom bolgár nyelven (Cervantes, Dante, Shakespeare, Molière, Goethe, Ibsen, Mann stb.) a magyar irodalom tantárgy függvényében választható. Orosz klasszikus irodalom Puskin, Gogol, Dosztojevskij, Csehov stb. művei bolgár nyelven.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány szerepe a nemzeti identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre

(élet és halál, beavatás, út, vándorlás, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica).

7.3. Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, érzelmek, erkölcsi dilemmák, világkép).

7.4. Az irodalmiság változó fogalma.

1.2 Bolgár nyelv és irodalom (a nyelvoktató és a nemzetiségi kiegészítő nevelés-oktatás számára)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

A leggyakoribb fordulatok és szókincs megértése. A rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegének megértése. A legfontosabb információk, olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Rövid szóbeli közlések
megértése. A szavak
jelentésének megértése
mondatban és rövid
szövegben. Legalább 10
bolgár közmondás és szólás
ismerete. Az elemi társalgás
alapvető szókészletének
ismerete. Válasz a feltett
kérdésekre néhány egyszerű
mondattal. A kijelentő,
kérdő, felkiáltó és felszólító
mondatok felismerése.
Témakörök: ismerkedés:
bemutatkozás, köszönés,
közvetlen környezet: család,
lakás, iskola, évszakok, a
bolgárkertész fogalma.
Gondolatok befogadása és
átadása párbeszédes
formában a hivatalos és
nem hivatalos
kommunikációban.
Párbeszédek megértése és
összeállítása a mindennapos
kommunikációs
helyzetekben. Élmények
szóbeli elbeszélése.
Közbeszédi közlések
megértése - hivatalos és
nem hivatalos
kommunikáció
Tájékozódási készség egy
adott beszédszituációban. A
szavak jelentésének
megértése mondatban és
rövid szövegben. Olyan
szavak, amelyek nem
fordíthatók le magyar
nyelvre - személynevek,
városok, folyók, hegyek stb.
nevei; a bolgár pénznevek.
Témakörök: ismerkedés:
bemutatkozás, köszönés,
közvetlen környezet: család,
lakás, iskola, évszakok,
szakmák, magyarországi
bolgárok hagyományos
szakmai, a bolgárkertész
fogalma.
Gondolatok befogadása és
átadása párbeszédes
formában a hivatalos és
nem hivatalos
kommunikációban.
Beszédfordulatok
elsajátítása a bolgár beszéd
etikett köréből. A bolgár és
magyar folklórban közös
mesék megértése;
közmondások és szólások.
Témakörök: Család, iskola,
pályaválasztás,
hagyományos és modern
szakmák, utazás, egészség,
sport, kultúra, a bolgár
nemzetiség intézményei és
közösségei.
Bolgár anyanyelvű
előadások szövegének
követése (film, színház,
hírek, rádió- és TV műsor).
Hazai és idegen szavak.
Nemzetközi kulturális
szókincs.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzések egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem követ el alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismerkedés -
beszédfordulatok. Hivatalos
és nem hivatalos
megszólítások. Önmaga és a
család bemutatásának
készsége. Néhány
gyermekvers előadása
könyv nélkül. Kérdezés és
válasz az időponttal
kapcsolatban. Bolgár
Részt vesz egyszerű
beszélgetésekben. Feltesz és
megválaszol kérdéseket.
Beszédfordulatok
elsajátítása a bolgár beszéd
etikett köréből. Saját
megnyilatkozás felépítése -
bevezető mondat, rövid
tárgyalás, összegzés.
Ismerkedés -
Megérteti magát társasági
beszélgetésekben.
Valamely esemény
előadásának készsége
néhány mondatban. Saját
megnyilatkozás felépítése -
bevezető mondat, rövid
tárgyalás, összegzés.
Fogalmazás szóban kép
alapján néhány mondatban.
Szövegalkotás
meghatározott stílusban és
műfajban tekintettel a
tanulók kommunikatív
szükségleteire. A két nyelv
lexémái közötti
interferencia leküzdése.
Helyes intonáció. Önálló
kapcsolatteremtés,
vélemény fogalmazása és
mintájú dátum írása és
kimondása. Kérdésfeltevés
kérdőszavakkal.
Kérdésfeltevés
kérdőszavakkal. Kérés,
köszönet, felszólítás
kifejezésének módjai. Az
igenlés és tagadás formái.
Rövid párbeszédek
összeállítása. Részvétel
rövid párbeszédekben.
Versek kifejező előadása
könyv nélkül. Számolási
készség és a sorrendiség
jelölése.
beszédfordulatok. Hivatalos
és nem hivatalos
megszólítások. Kérés,
köszönet, felszólítás
kifejezésének módjai.
Udvariassági fordulatok -
kérem, szíveskedjék stb.
Szokványos kifejezések
vásárláskor. Fogalmazás
saját élményről. Különböző
mondatfajták használata:
kijelentő, kérdő, felkiáltó és
felszólító. Rövid
párbeszédek összeállítása.
Versek kifejező előadása
könyv nélkül. Számolási
készség és a sorrendiség
jelölése. A szókincs
aktivizálása szinonimák,
antonímák és homonimák
segítségével. Szinonimák
használata. Ellentétes
jelentésű szópárok
felismerése. A melléknevek
fokozásának megértése és
használata. A nembeli
különbségek érzékelése
végződés nélküli
névszóknál. Kicsinyítő
képzős névszók képzésének
és használatának készsége.
Névszók helyes használata
számnevek után.
A hangsúlyos és
hangsúlytalan
magánhangzók tiszta
kiejtésének készsége. A
homonimák jelentésének
megértése. Ismert szavak
átvitt jelentésének
megértése. Rövid
párbeszédek összeállítása.
Versek kifejező előadása
könyv nélkül. Helyes kiejtés
és hangsúlyozás.
védése, esemény elmesélése
a megfelelő szókincs
használatával.
Részletesen kifejti,
megindokolja és megvédi
véleményét.
Tolmácsolási gyakorlatok.

3. Olvasásértés

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az életkornak megfelelő
optimális olvasási tempó
hangtalanul és fennhangon.
Olvasás bolgár kiejtéssel -
pontosan és folyékonyan.
Kifejező olvasás. Rövid
szöveg témájának
meghatározása, a szöveg
alapgondolatának
megértése.
Az életkornak megfelelő
optimális olvasási tempó
hangtalanul és fennhangon.
Olvasás bolgár kiejtéssel -
pontosan és folyékonyan.
Kifejező olvasás. Rövid
szöveg témájának
meghatározása. A szöveg
alapgondolatának
megértése. A szöveg
bekezdésekre osztása.
Népköltési és rövid
gyermekirodalmi művek
szövegének megértése.
Tájékozódás bolgár
tankönyvekben,
segédletekben stb. Rövid
Megérti a rövid, egyszerű
szövegek, történetek
lényegét.
Tájékozódás bolgár
tankönyvekben,
segédletekben stb.
A szavak átvitt értelmének
megértése a bolgár
nyelvben. Értelmező szótár
használata. Rövid
tudományos-tankönyvi
szöveg megértése. Kifejező
olvasás, versek, dalok,
játékok előadása könyv
nélkül. Irodalmi mű
részletének dramatizálása.
Megérti a jelenkor
problémáival kapcsolatos
szövegek lényegét, a
bennük lévő információt,
érvelést.
Szépirodalmi szövegek
megértése és értelmezése. A
lényeg kiemelése.
Összegzés. Ismeretlen
szépirodalmi szöveg
folyékony olvasása.
Megértése szótár
segítségével. Szótár
használata tudományos és
szépirodalmi szövegek
fordítására. Tankönyvi
tudományos-tankönyvi
szöveg megértése.
szöveg fordítása szótárral
tanult tantárgyból.
Tudományos és
szépirodalmi szöveg
fordítása.

4. Írás

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A bolgár ábécé ismerete. A
hangok helyes jelölése
betűkkel. A cirill ábécé
grafikus jeleinek megfelelő
használata. A zöngés
mássalhangzók helyes
kiejtése és írása a szó
végén. Rövid szöveg
hibátlan leírása
tollbamondással. A szavak
helyesírása többes számban.
Helyes intonáció és az
írásjelek használatának
készsége a különböző
mondatfajták végén. A
vessző az egyszerű
mondatban.
Képes egyszerű
nyomtatványt kitölteni,
rövid üdvözletet megírni.
Szöveg írásos
megformálásának készsége
a bolgár beszéd etikettnek
megfelelően - gratuláció
meghívás, hirdetés, levél
stb. Saját szöveg
szerkesztésének készsége.
Helyesírási szótár
használatának készsége. A
bolgár nyelv helyesírási
normáinak betartása.
Vessző az összetett
mondatban a viszonyító
névmások és határozószók
előtt.
Szöveg írásos
megformálásának készsége
a bolgár beszéd etikettnek
megfelelően - gratuláció
meghívás, hirdetés, levél,
rövid feljegyezés, üzenetek
stb. Vessző az összetett
mondatban a viszonyító
névmások és határozószók
előtt. Saját szöveg
szerkesztésének készsége.
Helyesírási hibák
kijavításának készsége.
Helyesírási szótár
használatának készsége.
Képes világosan fogalmazni
részletes, összefüggő
szöveget a jelenkor
problémáival és
érdeklődésével kapcsolatos
témákban. Beszámol
élményeiről, kifejti
véleményét, érvel egy
álláspont mellett és ellen.
Önállóan jegyzetel. A tanult
nyelvhelyességi és
helyesírási normákat
betartja a bolgár nyelvben.
Írásjeleket helyes használja
az összetett mondatban.
Helyes intonáció és az
egyenes beszéd rögzítése
írott szövegben különböző
módokon. Fordítás szótár
segítségével.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, utasítás, kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket: verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

Memoriter: 25 gyermek- és népdal, 5 gyermekjáték ismerete.

• A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

• Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: "Bolgár népmesék", Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

3. Olvasásértés.

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

5-8. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát..

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

Memoriter: 35 gyermek- és népdal, 5 gyermekjáték ismerete

• A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

• Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: "Bolgár népmesék", Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

3. Olvasásértés.

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének alapos ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák

4.3. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

1.3. Követi a nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség.

2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.4. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.5. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.6. Szókincse jó.

Memoriter: 30 gyermek- és népdal ismerete.

• A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

• Epika: 1) klasszikus próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov ("Hihetetlen történetek egy mai bolgárról"), 3) 20. sz.: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt; Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina (Poli).

• Líra: 1) klasszikus líra: Hriszto Botev, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Geo Milev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.

• Hat kortárs bolgár lírai mű.

• Dráma: Dobri Vojnikov "A félreértelmezett civilizáció", Pejo Javorov egy drámája.

• Egy 20. századi bolgár dráma - pl. Jordan Radicskov "Január".

• Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).

Szemelvények a mai magyarországi bolgár irodalomból: pl. Hadzsipetkova Krisztina: Poli

A magyarországi bolgár folyóiratok ismerete: pl. Haemus.

3. Olvasásértés.

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének maradéktalan ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.3. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

2. Bolgár népismeret

(Valamennyi nevelési-oktatási forma)

A Bolgár népismeret feladata, hogy átadja azt az ismeretanyagot, amely feltétlenül szükséges a nemzeti identitás megőrzéséhez, és a közösséghez tartozás emocionális kötödésének kialakításához, valamint olyan események és tények megismeréséhez, amelyek fontosak a bolgár kultúra, múltunk és jelenünkhöz való viszonyulásunkhoz. A nemzetiségi lét, a nemzetiségi jogok és a nemzetiségi intézmények fogalmának elsajátítása. A történelmi és társadalmi tudat formálása, amelynek a középpontjában az emberi együttlét formái, az ember alkotóereje és tettei állnak időben és a térben, és ezek mulandósága.

Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. Reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretszerzés a személyes
beszélgetésekből, képek
megfigyeléséből, valamint
hallott vagy olvasott
szövegekből. Kulcsszavak
keresése szövegben.
Élethelyzetek megfigyelése.
Atlaszok, lexikonok
használata.
Szülők, rokonok, család
megnevezése. Önálló
tájékozódás ismert
környezetben. Útmutatás
alapján az ismeretlen
környezetben való
tájékozódásra vonatkozó
feladatok megoldása.
Információ szerzése a
közvetlen közösségről (pl.
kik a tagjai, mikor és hol
találkoznak, mivel
foglalkoznak).
A családban
hagyományosan megült
ünnepekhez kapcsolódó
szokások gyűjtése.
Információk gyűjtése a
bolgár nép történetéről
családból és történelmi
Ismeretszerzés személyes
beszélgetésekből, hallott és
olvasott elbeszélő
szövegekből, filmekből,
tömegkommunikációs
eszközökből. Emberi
magatartásformák és
élethelyzetek megfigyelése.
A műveltségi területhez
kapcsolódó szövegek értő
olvasása. Kulcsszavak és
kulcsmondatok keresése
szövegekben. Információk
gyűjtése adott témához.
A bolgár család és
nemzetség szerkezete. A
távolabbi rokoni és családi
kapcsolatok
megkülönböztetése és
megnevezése. Tanúsítson
érdeklődést saját és híres
bolgár személyek
nemzetsége iránt.
Gyűjtőtevékenység a
magyarországi bolgárok
nemzetségei között.
Családfa összeállítása.
Információk gyűjtése a
környezetről (pl. falurész,
piactér, templom, temető,
Emberi magatartásformák
és élethelyzetek
megfigyelése. A műveltségi
területhez kapcsolódó
szövegek értő olvasása.
Kulcsszavak és
kulcsmondatok keresése
szövegekben.
A tanultak felhasználása új
feladathelyzetekben.
Anyaggyűjtés a
magyarországi bolgárok
családi és közösségi
szokásairól. Gyűjtsön a
tömegkommunikációs
eszközökből nemzeti és
etnikai nemzetiségekre
vonatkozó híreket.
Szülőhely (melyik bolgár
vidékről származik a
családom) - adatgyűjtés
könyvtárban, médiatárban,
múzeumban.
Információgyűjtés egy adott
problémáról
segédkönyvekből, azok
rendszerezése szóban.
A férfi és női népviselethez
kapcsolódó fogalmak
elsajátítása és a különböző
Ismeretszerzés irányított
beszélgetésekből, tárgyak,
épületek, képek közvetlen
megfigyeléséből, hallott és
olvasott elbeszélő
szövegekből, filmekből, a
tömegkommunikációs
eszközökből.
Ismeretszerzés különböző
írásos forrásokból,
statisztikai táblázatokból,
grafikonokból,
diagramokból.
Olvasson és magyarázzon
különböző forrásokat,
történelmi térképeket, képes
olvasmányokból.erdő, szántóföld, rét, folyó,
hegy stb.).
A bolgár népdalok
különböző fajtáinak
megfigyelése: ünnepekhez
és szokásokhoz
kapcsolódók, mitikus,
mindennapokról szólók,
történelmi és hősi témájúak.
A műalkotások
megkülönböztetése fajta,
műfaj, anyag, technika,
kifejezőeszközök alapján.
A bemutatott műalkotások
felismerése, megnevezése.
régiók viseleteinek
megkülönböztetése. Ismerje
el az összefüggéseket a
település típusa és a
lakosság foglalkozása, az
életmód és a lakás
berendezése, az épület
rendeltetése és annak
szerkezete között.
Tudjon saját szavaival
elemezni egy műalkotást.
Rádió- és TV műsorok
tudatos választása.
Műsorválasztási stratégiák
fejlesztése.
Alakuljon ki a különböző
információs források
használatának képessége:
sajtó, rádió, televízió,
internet, könyvtárak.
A tömegkommunikációs
közlések helyes
értelmezésének, kritikus
megfigyelésének
gyakorlása.
A történelemtudomány
módszereinek (kronológia,
összehasonlítás, grafikonok,
családfák, történelmi
térképek stb.) alkalmazása
tanári segítséggel.
és elektronikus adatok.
Értelmezze az információk
és fogalmak tartalmát a
tanult eseményeket ábrázoló
festmények és karikatúrák,
film és videó anyagok
alapján.
Információgyűjtés adott
témához, projekthez
könyvtárban, médiatárban,
múzeumban, az interneten.
A gyűjtött információk
önálló rendszerezése.
A tanultakat új
feladathelyzetekben is
használni tudja.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban.
Mesehősök és történelmi
szereplők
megkülönböztetése.
Feltevések megfogalmazása
igaz történetek szereplői
cselekedeteinek,
viselkedésének
mozgatórugóiról.
A cselekvés és annak
következménye közötti
kapcsolat felismerésének
gyakorlása.
Önálló vélemény
megfogalmazása
eseményekről, jelenségekről
és személyekről. Érvek
gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására.
A család és a rokonság
életének fontos eseményei
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott és
hallott szövegekből.
A cselekvés és annak
következménye közötti
kapcsolat felismerésének
gyakorlása.
Érvek gyűjtése a saját
vélemény alátámasztására.
Ellenérvek gyűjtése az
ellenvélemények cáfolására.
A bolgár népviselet
jellemző sajátosságainak
megkülönböztetése,
összehasonlítása más népek
viseletével.
Fiatalabbak és idősebbek
öltözködésének
A lényeg kiemelése írott és
hallott szövegekből,
tételmondat meghatározása,
szövegtömörítés, szöveg
átfogalmazása adott
szempont szerint.
Adott történetben a valós és
a fiktív elemek
megkülönböztetése.
Feltevések megfogalmazása
a történelmi személyiségek
cselekedeteinek,
viselkedésének
mozgatórugóiról.
Feltevések megfogalmazása
egyes társadalmi-történelmi
jelenségek hátteréről,
feltételeiről, okairól. Érvek
gyűjtése a feltevések mellett
és ellen.
Ismerje és használja az
alapvető történelmi
Tételmondat
meghatározása,
szövegtömörítés, szöveg
átfogalmazása adott
szempont szerint.
Többféleképpen
értelmezhető szövegek
jelentésrétegeinek feltárása.
Különféle társadalmi-
történelmi jelenségek
összehasonlítása.
Az információforrások
kritikus kezelése.
Szépirodalmi szövegek,
filmek stb. vizsgálata a
történelmi hitelesség
szempontjából.
Feltevések megfogalmazása
az egyének, csoportok és
intézmények viselkedésének
mozgatórugóiról.
Különféle értékrendek
összehasonlítása, saját
(pl. születésnapok, ünnepek,
fontos évfordulók), saját
élmények feldolgozása.
Mindennapi élethelyzetek
elbeszélése, eljátszása a
különböző szereplők
nézőpontjából.
A megkeresztelkedés
okainak elemzése. A
különböző etnikai
csoportok, amelyek a
nemzet kialakításában részt
vettek, szerepe,
együttélésének tárgyalása.
különbségei, a múlt és a
jelen összehasonlítása: az
öltözködés kultúrája. A
bolgár és a magyar családok
szokásainak
összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések,
képek alapján.
Egy adott személy (pl.
történelmi személy,
irodalmi hős) jellemzése,
környezeti tényezők
elemzése a személyiség
kialakulásában.
A nemzet, nemzeti
nemzetiség fogalmának
tisztázása és helyes
használata. A különböző
népcsoportok - trákok
(őslakosság), szlávok,
bolgárok
- szerepének tárgyalása a
bolgár nemzet
kialakításában. A környezet
és a gazdasági helyzet
összefüggéseinek
felismerése.
Történelmi fogalmak.
A bolgár múltról szóló
elbeszélések elemzése,
személyiségek történelmi
szerepének jellemzése. A
monda, a legenda
megkülönböztetése a
valóságtól.
Különböző források
adatainak összehasonlítása,
a bennük rejlő hasonlóságok
és különbségek felismerése.
Megadott mutatók alapján
történelmi események
összehasonlítása.
Népköltészeti alkotásokban
pozitív és negatív hősök
tulajdonságainak elemzése
(pl. becsületesség, eszesség,
ravaszság, kapzsiság,
hazugság, tolvajlás stb.).
Pozitív és negatív hősök
csoportosítása.
Művekről megalkotott
vélemény megfogalmazása.
fogalmakat a feladatok
leírásánál és megoldásánál.
Ismerje fel az
ellentmondásokat és az
egybeeséseket ugyanannak
az eseménynek különböző
információs forrásokban
található leírásában.
A bolgár diaszpóra
fogalmának értelmezése. A
bolgár és a magyar
szokások interferenciájának
megfigyelése. Az
asszimiláció fogalmának
megvitatása.
A bolgár kultúra, mint
Európa és a keresztény világ
része.
Az elsajátított tananyaghoz
fogalmazzon meg
kérdéseket, és tegye fel
azokat diáktársainak korrekt
formában.
Legyen fogalma az ember
szerepéről a környezet
átalakításában. A bolgár
képzőművészet elhelyezése
Európa és a világ
művészetének
kontextusába.
A gondolkodásmód, a
kulturális különbségek és a
mű közötti összefüggés
felismerése. A műelemzés
legfontosabb módszereinek
elsajátítása.
Művészeti stílusok és
irányzatok összehasonlítása.
A bolgár motívumok
felfedezésének gyakorlása a
művészetben.
Tudjon saját szavaival
elemezni egy műalkotást.
Fogalmazzon meg a tanult
történelmi eseményekkel,
alakokkal, eszmékkel,
fogalmakkal kapcsolatos
kérdéseket.
értékek tisztázása.
A hagyományos és a mai
szokásrendszer összevetése.
Mutasson rá a bolgár
elemekre az
ünneprendszerben, és vonja
le a következtetést az
asszimiláció mértékéről.
A megemlékezések és az
ünnepek értelmezése (pl.
szertartások, dalok, táncok,
viselet, szimbolika, helye a
szertartásrendszerben
szempontjából).
Elemezze Bulgária
természeti kincsekkel való
ellátottságát és
a világgazdaságtól való
függését. Magyarázza meg a
gazdaság ágazati és területi
struktúráját. A gazdasági
ágazat, város, ország, régió
földrajzi jellemzése. Fejtse
ki véleményét a tanult
földrajzi objektumok
alapján, és tudja azt
racionálisan és
emocionálisan bizonyítani
és megvédeni.
Helyezze el az időben a
kultúra területén
kiemelkedő alkotókat, és
kösse őket konkrét
történelmi szöveghez.
Konkrét történelmi kérdés
szóbeli és írásbeli
kidolgozásához tudjon
érveket megfogalmazni, és
tudjon azokat bizonyítani.
A hagyomány és a
modernitás fogalmának
pontosítása, azok
összefüggése.
Kelet és Nyugat, centrum és
periféria fogalmának
eredetének és jelentésének
értelmezése.
Az oktatási és kulturális
intézmények szerepének
értékelése a nemzetiség
kulturális autonómiájának
biztosításában.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés és vita egy-egyBeszélgetés és vita egy-egyBeszélgetés és vita egy-egyBeszélgetés és vita egy-egy
emberismereti, társadalmi,emberismereti, társadalmi,emberismereti, társadalmi,emberismereti, társadalmi,
történelmi témáról. Sajáttörténelmi témáról. Atörténelmi témáról. Atörténelmi témáról. A
vélemény érthetőtárgyilagos érvelés és atárgyilagos érvelés és atárgyilagos érvelés és a
megfogalmazása.személyeskedésszemélyeskedésszemélyeskedés
Események, történetekmegkülönböztetése. Másokmegkülönböztetése. Sajátmegkülönböztetése. Saját
elbeszélése élőszóban.véleményének türelmesvélemény érthetővélemény érthető
Tárgyak készítésemeghallgatása ésmegfogalmazása. Másokmegfogalmazása. Mások
hagyományos kézművesfigyelembevétele.véleményének türelmesvéleményének türelmes
technikákkal.Fogalmazás írása valamelymeghallgatása ésmeghallgatása, érvelésének
Események, történetek,történelmi-társadalmifigyelembevétele.összefoglalása és
jelenségek mozgásostémáról. Rajzos vázlatFogalmazás írása, rajzfigyelembevétele.
megjelenítése.készítése. Modellek,készítése történelmi vagyA vita során a
makettek, tárgymásolatoktársadalmi témáról. Tárgyakvéleménykülönbségek
Különböző családtagokkészítése. Tárgyak készítésekészítése hagyományostisztázása, a saját álláspont
megszólítása különbözőhagyományos kézműveskézműves technikákkal.továbbfejlesztése mások
szituációkban. Rajzolja le atechnikákkal.véleményének
családot és a családtagokatTudja elmesélni egyfigyelembevételével.
jellemző kort, szakmát,Ünnepek és hagyományokközösségi ünnep főEsemények, történetek
kedvenc időtöltést arra utalóbetartása a közösségi és amozzanatait emlékezetből.elbeszélése emlékezetből
elemeivel.magán életben: ünnepi ésA különböző régiókbólélőszóban.
mindennapi viselet, ünnepiidetelepült bolgárokA különböző
szokásainak tárgyalása
(közös
A legfontosabb államiételek, családi ünnepek, avonások, különbözőségek),információforrások,
jelképek értelmezése és az(mező) gazdasági évvela közösség fogalmánaktörténelmi összefüggések
azokkal kapcsolatos helyeskapcsolatos ünnepek -amegfogalmazása.szóbeli kifejtése.
magatartás. Bulgáriamagyarországi bolgárokBeszámoló, kiselőadás
himnuszának eléneklése.ünnepei (pl. Trifon-nap,Hagyományos ésmegtartása.
Ismerje a bolgárokDimitar-nap stb.).elektronikus média. BolgárEsszé írása történelmi-
hagyományait és ünnepeit,Alapvető történelminyelvű médiáktársadalmi témákról,
és tudjon mesélni róluk.szókincs segítségévelMagyarországon. Azcáfolatok kifejtése,
mesélje el a történelmianyaország médiáikövetkeztetések levonása.
A bolgár népzene éseseményeket; ismerje azismerése. Információ-Történelmi, társadalmi
műzene hallgatása,adatok forrásait.hozzáférés módszereinektémák vizuális ábrázolása.
összehasonlítása. Tetszés-Képzeletbeli utazásgyakorlása. AnyanyelvűRajzos vázlat, folyamatábra,
nem tetszés kifejezéseBulgáriában és azokon ainformációhoz való jogdiagram készítése. Önállóan
kulturált módon. Ritmikusterületeken, ahol bolgárokmegfogalmazása.gyűjtött képekből
mozdulatok zenére,élnek és ennek elmeséléseösszeállítás, tabló készítése.
táncmozdulatok.támpontok alapján. AA bolgár tánc alapvető
Az alapvető mozdulatok ésbolgár népzenére jellemzőritmikus mozdulatainakRendelkezzen a
lépések elsajátítása ésegyenetlen 5/8-os és 7/8-oselsajátítása. Egyes, páros éstömegkommunikációs
gyakorlása. Érdeklődésritmusok megfigyelése éskörtáncok gyakorlása.eszközök tudatos
kialakulása a leghíresebbutánzása mozgással éshasználatának képességével.
bolgár együttesek iránt.hangzással.
A népi horók táncolása.
A bolgárok újjászületéskoriA pravoszláv vallás, mint a
mindennapjai (pl. oktatás,nemzeti identitás történelmi
ruházkodás, viselkedés,megőrzője. A nemzeti
érdeklődési kör,egyház szerepe a közösség
modernizációs törekvések,formálásában.
európai integrálódás),A civil szervezetek szerepe
valamint történelmia modern társadalomban.
események elmesélése ésJogok és kötelességek, a
jellemzése.jogbiztosítékok, az állami és
A polgárosodás koránaka civil szféra közötti
jellegzetes szereplői (pl. akapcsolat.
kereskedő, a tanár, azA tömegtájékoztatás (pl.
iparos, a pap, a forradalmár,sajtó, rádió, televízió,
az újságíró) pozícióiból valóinformációs és interaktív
helyzetelemzés, érvelés.hálózatok) és a
közvélemény.
TömegtájékoztatásiA média hatása a
eszközök használata a múltközösségek formálódása és
és a ma megismeréséhez.az emberi érintkezésre.
Könyvtárhasználati
ismeretek elsajátítása,
információkeresés
katalógusban és
kézikönyvekben.
A hagyományos és
elektronikus médiában az
értelmes kifejezés és a
helyes értelmezés
elsajátítása.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló
kifejezések használata:
perc, óra, nap, hét, hónap,
év. Időhatározó kifejezések
használata: amikor kicsi
(óvodás stb.) voltam,
amikor szüleim gyerekek
(fiatalok stb.) voltak,
amikor nagyszüleim
gyerekek stb. voltak,
amikor karddal harcoltak
stb., nagyon régen.
Viszonyítások gyakorlása:
előbb, később, ugyanakkor,
most, régebben, nagyon
régen.
Az idő tagolására szolgáló
kifejezések használata: perc,
óra, nap, hét, hónap, év,
évtized, évszázad,
emberöltő.
Viszonyítások gyakorlása:
előbb, később, ugyanakkor,
most, régebben, nagyon
régen.
Időmeghatározás más ismert
eseményre, jelenségre való
utalással.
Néhány kiemelt esemény,
jelenség időpontjának
ismerete. A tanultak
elhelyezése az időben a
kiemelt időpontokhoz
képest.
Történelmi korszakok,
periódusok nevének
használata a történelmi idő
tagolására.
Az idő ábrázolása téri-
vizuális eszközökkel,
kronológiai adatok
rendezése.
Néhány kiemelt esemény,
jelenség időpontjának
ismerete. A tanultak
elhelyezése az időben a
kiemelt időpontokhoz
képest.
Események, jelenségek,
tárgyak, személyek stb.
időrendbe állítása.
Események, jelenségek,
tárgyak, személyek stb.
időrendbe állítása.
Tájékozódás Európa és
Bulgária térképén. A
felszíni formák és vizek
megfigyelése. Bulgária főbb
városainak elhelyezkedése a
térképen. Tájékozódás a
domborzati és vízrajzi
térképen és főbb jelek
használata.
A bolgár társadalmi fejlődés
egyes szakaszainak
megkülönböztetése az
évtized, század, korszak
fogalmak segítségével. A
fontosabb történelmi
események és korszakok
kronológiai sorrendbe
állítása.
Az egyidejű történelmi
események felismerése,
ugyanabban a korban élt
történelmi személyiségek
megnevezése. Az írott
történelmi szövegek
fajtáinak
megkülönböztetése (pl. a
korabeli és a később
keletkezettek). A történelmi
dokumentumok részleteiből,
Egyszerű térképek másolása
kézi munkával. A térkép
legfontosabb elemeinek
felismerése: vizek,
domborzati jelölések,
államhatárok, települések.
Állítson össze kronológiai
és szinkrontáblázatokat a
tanult eseményekről és
személyiségekről.
Állapítsa meg a bolgár,
magyar és a világtörténelem
eseményeinek egyidejűségét
és vesse össze azokat.
A világtörténet, az európai
történelem, a magyar és a
bolgár történelem eltérő
időbeli ritmusának és
kölcsönhatásainak
elemzése.
Az egyes történelmi
jelenségek (gazdaság,
kultúra, politika stb.) eltérő
időbeli ritmusának és
kölcsönhatásainak
elemzése.
képekből, egyszerű
táblázatokból információk
gyűjtése.
Események elhelyezése a
történelmi sorrendben. A
megismert események
helyének megmutatása a
történelmi térképen,
értelmezése.
A történelmi események
egyidejűségének
felismerése grafikus
ábrázolása (idővonal,
táblázatok, oszlopok) és az
információk leolvasása.
Tanári kérdések
segítségével a történelmi
események elmondása.
A földrajzi térkép elemzése,A tanult helyekKülönböző időszakok
a földrajzi objektumokmegkeresése a térképen.történelmi térképeinek
felismerése. VaktérképEsemények, jelenségekösszehasonlítása, a
rajzolása és kitöltése.leolvasása történelmiváltozások hátterének
Bulgária jellemzőtérképekről. Egyszerűfeltárása.
domborzati formái (pl.alaprajzok készítése.Az adott téma
síkságok, hegységek,Események kapcsolása atanulmányozásához
folyók, természeti tájak)tanult helyekhez.leginkább megfelelő térkép
jellemzése éskiválasztása különféle
összehasonlítása. A tényekatlaszokból.
és az eseményekEgyszerű térképvázlatok
felismerése új információkrajzolása szöveges
alapján.információforrások alapján.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
-egy-egy bolgár híres
ember (pl. művész,
feltaláló, tudós, szent,
uralkodó, politikus)
életével, tevékenységével,
jellemvonásaival
megismerkedjenek, és
ennek kapcsán azt is
felismerjék, hogy az
emberek régen másként
éltek és gondolkodtak, mint
ma;
-egy-egy történelmi
eseménnyel, különösen a
nemzeti ünnepeinkhez és
jelképeinkhez kapcsolódó
eseményekkel
megismerkedjenek;
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket
szerezzenek a helyi bolgár
hagyományokról, a
bolgárok múltjáról;
- megismerjenek néhány
mondát, elsősorban a
bolgártörténelemből;
- a történelmi múlt egy-egy
térben és időben határolt
darabját mélységében
tanulmányozzák (pl.
felvilágosodás-kori bolgár
város jellegzetes
szereplőivel,
mindennapjaival);
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket
szerezzenek a helyi
bolgárok, múltjáról;
- a történelmi múlt egy-egy
térben és időben határolt
darabját mélységében
tanulmányozzák;
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket
szerezzenek a helyi bolgár
hagyományokról;
-egy-egy történelmi témát
(a politika-, a gazdaság-, a
társadalom-, a tudomány-, a
technika- vagy a
művelődéstörténet, illetve a
történeti ökológia köréből -
különös tekintettel a
nemzetiségi létre vonatkozó
kérdés körben) mélységében
tanulmányozzanak;
- kommunikációt
folytassanak olyan
kérdésekről, mint a
általános és egyes
- egy-egy jelenség
változását az időben több
korszakot átfogóan is
tanulmányozzák (pl.
- további ismereteket
szerezzenek a bolgár állam
és a bolgár nép történetének
fontosabb fordulópontjairól,
- további ismereteket
szerezzenek a bolgár állam
és a bolgár nép történetének
fontosabb fordulópontjairól,
nemzetekre vonatkozó
(bolgár, magyar)
viselkedési és
illemszabályok, és ebből
fakadó félreértések, a
kölcsönösség szerepe az
illemben, a külső és belső
jellemvonások, a jó és rossz
tulajdonságok, a rokonság,
a barátság, a rászorulók
segítése;
- megismerkedjenek a helyi
bolgár hagyományokkal,
néhány történettel a
magyarországi bolgárok
múltjából;
lakóhelyek fejlődése, az
öltözködés különböző
korszákokban, a higiéniai
szokások);
- ismereteket szerezzenek a
bolgár állam és a bolgár nép
történetének fontosabb
fordulópontjairól,
megismerkedjenek a bolgár
történelem kiemelkedő
személyiségeivel;
megismerkedjenek a bolgár
történelem kiemelkedő
személyiségeivel;
- ismereteket szerezzenek
arról, milyenek voltak az
emberek hétköznapjai a
különböző korokban és
kultúrákban;
megismerkedjenek a bolgár
történelem kiemelkedő
személyiségeivel;
- ismereteket szerezzenek a
határon túli bolgárok
történetéről és kultúrájáról;
- megismerkedjenek
néhány bolgár
népszokással, a
hagyományos
mesterségekkel;
- megismerjék az iskolai
élet legfontosabb szabályait,
és megvitassák azok
szerepét, jelentőségét.
- ismereteket szerezzenek
az európai történelem
jelentős eseményeiről és
ezen belül a Balkán
(Bizánc, Oszmán
birodalom) fejlődésének
egyes állomásaival;
- ismereteket szerezzenek
arról, milyenek voltak az
emberek hétköznapjai a
különböző korokban és
kultúrákban;
- ismereteket szerezzenek a
politikai konfliktusokról
(forradalmakról,
háborúkról), különösen
azok hétköznapi, emberi,
erkölcsi vonatkozásairól;
- ismereteket szerezzenek a
magyarországi nemzeti és
etnikai nemzetiségek
történetéről;
- megismerkedjenek a 20.
század nagy hatalmi,
társadalmi és
értékkonfliktusaival, az
európai nemzetiségek
helyzetével és védelmével;
- különbözőképpen
értelmezzenek egyes
történeteket a múltból
aszerint, hogy melyik
szereplő nézőpontját
fogadják el;
- további ismereteket
szerezzenek a bolgár
népszokásokról, a
hagyományos életmódról;
- ismerkedjenek a
magyarországi bolgárok
életével, kultúrájával;
- különbözőképpen
értelmezzenek egyes
történeteket a múltból
aszerint, hogy melyik
szereplő nézőpontját
fogadják el;
- felkészültségüknek
megfelelő szinten
kommunikációt
folytassanak olyan
témakörökről, mint az
emberek közötti
különbségek, a nemek
közötti kapcsolatok, az
egyén és a közösség
viszonya, a gazdálkodás
kérdései, a demokrácia és az
emberi és nemzetiségi
jogok; nemzetközi
humanitárius jog alapelvei;
- megismerjék néhány
jelentős történelmi
személyiség átfogó
pályaképét;
- elemezzék a globális
problémák, mindenekelőtt
az ökológiai válság és az
információs forradalom
társadalmi-történelmi
összefüggéseit; és ezeknek
ráhatása a nemzetiségi létre.
- tájékozódjanak arról,
hogyan élnek napjainkban
az emberek - és különösen a
gyerekek - különböző
országokban, pl.
Bulgáriában;
- ismerjék az alapvető
fogyasztói
magatartásmintákat;
- egy konkrét példán
keresztül tudják értelmezni
- szembesüljenek a
szabadság és a felelősség
emberi dimenzióival a
magán- és a közélet
különböző területein;
- ismerkedjenek olyan
köznapi és kiélezett
élethelyzetekkel,
konfliktusokkal, amelyek
rávilágítanak az erkölcsi
értékminőségek és az
- felkészültségüknek
megfelelő szinten
kommunikációt
folytassanak olyan
témakörökről, mint az
emberi elme, az erkölcs, a
szexualitás, a mai magyar és
bolgár (európai, kelet-
európai) társadalom és
gazdaság, a vállalkozás, a
munkavállalás, Bulgária,
a reklám ésemberi helytállásMagyarország és az Európai
marketinghatások szerepét.jelentőségére, illetve azUnió politikai rendszere, az
azokkal kapcsolatosérdekképviseletek;
problémákra.- ugyancsak kommunikációt
- ismerjék az alapvetőfolytassanak olyan
fogyasztóitémakörökről, mint napjaink
magatartásmintákat;nemzetközi konfliktusai,
- egy konkrét példántovábbá a demokrácia, az
keresztül tudják értelmezniemberi jogok, az alapvető
a reklám ésszabadságjogok, a fegyveres
marketinghatások szerepét.konfliktusok és a
nemzetközi humanitárius
jog alkalmazása, továbbá a
természeti és az emberek
által okozott katasztrófák és
a humanitárius
segítségnyújtás;

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyan
kérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint a
következők.következők.következők.következők.
- Milyen jellemző- Mi az ember? Miben- Mit jelent az, hogy minden- Vannak-e abszolút
tulajdonságai vannak?különbözik az állatoktól?embert egyenlő méltóságerkölcsi értékek?
Miben hasonlítok- Miben hasonlítunkillet meg?- Miért kerülhet
másokhoz? Mibenmindannyian? Honnan- Mit tehet az egyes emberellentmondásba erkölcs és
különbözöm másoktól?erednek az emberek közöttimásokért, a közösségért, ajog?
- Mire vagyok képes? Mirekülönbségek?rászorulókért?- Milyen útjai vannak az
nem vagyok képes?- Miért gondolkodnak- Van-e fejlődés aönmegvalósításnak?
- Milyen szeretnék lenni?másként a különbözőtörténelemben?- Hányféle közösségi
- Miért van szükségéletkorú emberek?- Miért vannak háborúk?identitása lehet egy
szabályokra?- Mi mindentől függhet a- Milyen szerepet játszik aembernek?
- Mit jelent az, hogydöntések és tettektermészeti környezet az- Milyen értelemben
bolgárok vagyunk?megítélése?egyes országok, civilizációkbeszélhetünk ok-okozati
- Miért vannak szegények éséletében?viszonyokról a
gazdagok?történelemben? Van-e
történelmi determinizmus?
-Milyen mértékben- Mitől függnek az egyes
határozza meg a természetiemberek, embercsoportok- Hogyan élhetnek együtt
környezet az emberekérdekei?különböző kultúrák,
mindennapi életét és- Miért vannak gazdag ésvallások, népek? Milyen
kultúráját?szegény országok?lehetőségei és akadályai
- Miért van az, hogy- Milyen mértékben hatnakvannak a kultúrák közötti
ugyanazt a történelmia "nagy emberek" akommunikációnak?
eseményt vagy jelenségettörténelmi eseményekre és- Hogyan lehetséges az,
különböző emberekfolyamatokra?hogy ugyanazt a történelmi
különbözőképpen élik át?- Mi a hit, a vallás szerepeeseményt vagy jelenséget
az egyes ember és akülönböző emberek
társadalmak életében?különbözőképpen
-Van-e célja az emberiértelmezik?
életnek, illetve az emberi- Mi az erőszak szerepe a
történelemnek?történelemben?

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Az én családom

2. Városom, falum

3. Az én hazám

4. Nemzeti ünnepek és szimbólumok

5. Elődeink és életük

6. Hogyan ismerjük meg a múltat (múzeumok, emléktáblák, tárgyak, képek, szokások, más dokumentumok)

7. Mondák trákokról, szlávokról és ősbolgárokról

8. Arcok a középkori bolgár történelemből

• A bolgár cárok

• Cirill és Metód és tanítványaik

• Bolgár alkotók

9. A török elleni harcok

10. Bolgárok világszerte

5-8. Évfolyam

Bolgárok az Oszmán birodalomban

1. Bolgár Újjászületés

2. Nemzeti mozgalmak

3. A felszabadulás

4. Az újkori bolgár állam kialakulása

5. A nemzeti ideálok csődje

6. Bulgária a Második világháború után

7. Bulgária a globális világban

8. Nemzetiségben élni

9. Szokások és hagyományok

10. Az egyén és a társadalom

11. A vegyes házasság

9-12. Évfolyam

1. Az etnikai és nemzeti nemzetiségek fogalma

2. Bolgárok Magyarországon - letelepedési hullámok és befogadás

3. A bolgárkertészet és helye a magyar gazdasági életben

4. Helytörténeti kutatások a magyarországi bolgárokról

5. A magyarországi bolgárok intézményei és szervezetei

6. Nemzetiségi média

7. Nemzetiségi jogok és védelme

8. Témák a bolgár történelemből:

• Etnikai csoportok a bolgár állam megalakulásakor

• A kereszténység és a szláv nyelv egyesítő szerepe a Középkorban

• A birodalmak szerepe - kölcsönhatás és ütközések

• A nemzeti állam - célok és illúziók

• A XX. század nagy kísérletei - totalitarizmus formái

• Bulgária a globális világban

B) CIGÁNY NEMZETISÉGI OKTATÁS

1. Beás nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és nemzetiségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló legyen képes
gondolatok, információk,
érzelmek és vélemények
egyszerű, érthető és
A tanuló képes egyszerű,
érthető és hatékony
közlésre változatos
kommunikációs
Legyen képes
alkalmazkodni a
kommunikációs folyamat
tényezőihez különféle
A kommunikációs
folyamat összetevőit
ismerje fel a tanuló.
Tudjon árnyaltan,
hatékony közlésére.helyzetekben.konkrét
beszédhelyzetekben.
rugalmasan
alkalmazkodni a
kommunikációs folyamat
tényezőihez különféle
konkrét
beszédhelyzetekben.
Merjen a tanuló az adott
nyelven megszólalni,
fokozatosan növekedjen
beszédbátorsága és
önbizalma.
A tanuló legyen képes
hétköznapi
beszédszituációk
feldolgozására,
beszélgetésben való
részvételre és,
megnyilatkozásra valamint
és ellentmondásra.
Legyen képes a tanuló beás
nyelven egyszerű szöveg
lemásolására és
tollbamondás után annak
helyes leírására.
Legyen képes beszélgetni
különböző partnerekkel,
információkat szerezni,
azokat pontosan átadni.
Értse meg és tudja követni
a tanár egyszerű utasításait.
Tudjon egyszerű módon
kérdezni, válaszolni,
információt adni, kérni
valós beszéd-helyzetekben.
Legyen képes megoldani
hallás utáni értési
feladatokat. Megértési
problémák esetén tudjon
segítséget kérni.
Tudjon részt venni
hétköznapi témák -
kommunikációs
helyzetgyakorlataiban.
Tudjon egyszerű, tényleges
információkat írni beás
nyelven.
Tudjon látottakkal,
hallottakkal kapcsolatos
véleményeket beszerezni.
Legyen képes érdeklődés,
kívánság, igény
megfogalmazására.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Törekedjen a tanuló az
érzékletességre. Legyen
képes a különféle
mondatok felismerésére,
azok helyes használatára a
közlési célnak és
szándéknak megfelelően.
A tanuló törekedjen a
pontosságra, az
érzékletességre és a lényeg
kiemelésére.
A tanuló törekedjen
különféle mondatok
változatos és tudatos
használatára a közlési
célnak és szándéknak
megfelelően.
A tanuló legyen pontos,
érzékletes és tudja
kiemelni a lényeget a
beszédben. Szándékosan
törekedjen a
változatosságra, a
beszédpartnerek
figyelmének
megragadására és
lekötésére.
Törekedjen a tanuló a
kifejező és mások számára
érthető beszédre.
Legyen képes a különféle
mondatok változatos
használatára a közlési
célnak és szándéknak
megfelelően.
Törekedjen a nyelvileg
igényes és helyes
beszédre.
Törekedjen a
változatosságra és legyen
képes alkalmazkodni a
beszédpartnerek
figyelmének,
érdeklődésének
változásaihoz.
Igazodjon el a hétköznapi
élethelyzetekben.
Törekedjen jól formált
beszédre és megfelelő
artikulációra
Törekedjen a szöveg
tartalmát és a beszélő
szándékát tükröző
kiejtésmód eszközeinek
alkalmazására (helyes
hangképzés, a mondat- és
Tudjon kifejezően és
mások számára érthetően,
nyelvileg igényesen és
helyesen beszélni.
szövegfonetikai eszközök
megfelelő alkalmazása).
Legyen képes ismert
szövegek rövid
összefoglalására.
Figyeljen a beszédtempó, a
hangmagasság, a hangerő
és a hanglejtés megfelelő
alkalmazására.
Az egyéni
beszédsajátosságok
megfigyelésére legyen
képes.
Tudjon megfelelően
gazdálkodni a
hangerejével.
Tudjon képekről röviden
beszélni, egyszerű szóbeli
leírást készíteni.
Az üdvözlés, búcsúzás,
jókívánság kifejezésében
jártas legyen.
Tudjon rövid beszámolót
adni, tudósítani hallott,
olvasott vagy átélt aktuális
és érdekes eseményről -
utalás érzelmekre,
lelkiállapotra.
Az egyéni
beszédsajátosságokat
ismerje, törekedjen az
egyéni adottságok
kihasználására és a beszéd
lehetőségeinek tágítására.
A mesélő személyét tudja
változtatni. A gyakran
használt igék ragozását, a
ragozott igealakokat, a
segédigéket helyesen
használja.
Tudjon röviden
bemutatkozni.
Szövegfajtákat ismerje fel.
Tudjon egyes nyelvi
eszközöket udvarias
kifejezéseket, kötőmódot
használni.
A szünet, a
hangsúlyváltás, a
beszédtempóváltás, a
hangmagasságváltás és a
hanglejtés modulációjának
használatában rejlő
kommunikációs
lehetőségek
megfigyelésére legyen
képes és tudja ezeket
alkalmazni.
Különböző igeidejű alakok
képzésében szerezzen
egyre nagyobb jártaságot.
Mondatok, rövid
szövegek megértésére
legyen képes és tudjon
válaszolni a szövegekre
vonatkozó kérdésekre.
Egyszerű, összetett
mondatok képzésével és
használatával legyen
tisztában.
A szöveg tartalmát és a
beszélő szándékát tükröző
kiejtésmód eszközeit
biztonságosan alkalmazza.
Kiejtésének egyéni
sajátosságait ismerje és
törekedjen azok tudatos
használatára és
fejlesztésére.
Legyen képes az olvasott
művek (mesék, mondák,
történetek) tartalmának
összefoglalására, a
cselekmény rövid, vázlatos
ismertetésére az igeidők
helyes használatával.
Képek alapján legyen
képes összefüggő leírást
adni.
Különböző igemódok
közötti különbségeket
ismerje.
A szöveg tartalmát és a
beszélő szándékát tükröző
kiejtésmód eszközeit
biztonságosan alkalmazza.
Tudjon egyszerű
kérdéseket feltenni és
azokra válaszolni.
A tárgyalt témákkal
kapcsolatban tudjon
összefüggő mondatokat
alkotni. Legyen képes
egyszerű nyelvi
kontaktust teremteni, és
párbeszédet alkotni.
Vegyen részt egyszerű
beszélgetésekben, ha a
partner lassan, jól
artikulálva beszél.
Vegyen részt egyszerű,
begyakorolt, hétköznapi
témáról szóló
beszélgetésben, amely
közvetlen információcserét
igényel ismert
tevékenységgel
kapcsolatban. Értesse meg
magát a társasági
beszélgetésekben.
Kapcsolatteremtések,
beszélgetések során tudjon
kérdéseket feltenni,
érdeklődést, kívánságot
kifejezni, információt
kérni és adni saját magával
és másokkal kapcsolatban
Egyéni véleményét tudja
kifejteni és megvédeni.

3. Olvasásértés

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen képes a tanuló az
olvasás jelrendszerének
elsajátítására egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
A tanuló legyen képes
különböző szövegek néma
és hangos olvasására,
ismert tartalmú szövegek
értelmező hangos
olvasására, a szó szerinti
jelentésen túli lehetséges
jelentések létezésének
megtapasztalására,
megértésük gyakorlására, a
szövegben kifejtett
információk
visszakeresésére.
A tanuló legyen jártas a
különböző szövegek
néma és hangos
olvasásában, ismert
tartalmú szövegek
biztonságos, értelmező
felolvasásában.
A tanuló képes egy szöveg
minél teljesebb megértését
biztosító hangos és néma
olvasásra. A szó szerinti és
a metaforikus jelentéseket
meg tudja különböztetni, a
ki nem fejtett tartalmakat
felismeri a szöveg alapján,
megérti és értelmezni is
képes.
A tanult betűket tudja
összeolvasni.
Ismerkedjen meg a
szövegértési technikák
alapjaival.
Szépirodalmi és nem
szépirodalmi szövegek
lehetséges jelentéseinek
csoportos, egyéni,
irányított és önálló
megértésében és
gyakorlásában.
A szövegértési technikák
ismeretének bővítésére,
gyakorlására,
alkalmazásárára képes.
Szavak, szószerkezetek,
mondatok hangos
olvasására legyen képes.
Legyen képes az aktív és a
passzív szókincs
gazdagítására különböző
szövegösszefüggésekben.
A szövegben ki nem
fejtett tartalmak
kikövetkeztetésének és
megértésének gyakorlása,
ismerkedés a szövegértési
technikákkal.
Szókincsét folyamatosan
gazdagítja a nyelv minden
rétegére kiterjedően. A
különböző műveltségi
területek szókincsét minél
pontosabban használja
írásban és szóban.
Gyakorolja a hangos és a
néma olvasást különböző
rövidebb szövegeken
egyéni sajátosságainak
figyelembevételével.
Törekedjen rövidebb
szépirodalmi és nem
szépirodalmi szövegek
önálló olvasására a
fontosabb gondolatok
kiemelésére,
összefoglalására.
Az aktív és a passzív
szókincs gazdagítása
önálló munkával.
Kevéssé ismert szókincsű
szövegeket megért egyéni
munkával; felkészül az
élethosszig tartó tanulás
feladataira.
Legyen képes a szöveg
minél teljesebb
megértését biztosító
hangos és néma olvasás
folyamatos gyakorlására.
Az irodalmi szövegben
megjelenő egyszerűbb
képeket, alakzatokat
ismerje fel és tudja őket
értelmezni (pl. hasonlat,
metafora; ismétlés,
fokozás).
Irodalmi, ismeretterjesztő
és publicisztikai szövegek
önálló olvasása és
megértése, a
szövegelemzés alapvető
eljárásainak önálló
alkalmazása (pl. a téma
megállapítása, a lényeg
kiemelése, adatkeresés,
ok-okozati kapcsolatok,
válaszadás kérdésekre,
vázlatkészítés,
összefoglalás).
Különböző műfajú és
rendeltetésű szövegek
szerkezetének,
jelentésrétegeinek
feltárására és értelmezésére
alkalmas kompetenciákkal
rendelkezik.
Gazdagítsa aktív
szókincsét az olvasott
szövegekkel
összefüggésben.
Legyen képes ismert és
ismeretlen szöveg (vers és
próza olvasására,
előadására,
dramatizálására).
Legyen képes az irodalmi
szövegekben megjelenő
egyszerűbb képek,
alakzatok felismerésére és
értelmezésére.
A művek műfaji
természetének megfelelő
szöveg-feldolgozási
eljárásokat ismeri és
alkalmazni tudja (pl. a
kontextus, a téma, a műfaj
megállapítása, új és ismert
közléselemek elkülönítése,
logikai összefüggések
felismerése, jelentésrétegek
feltárása).
Legyen képes az
értelmező hangos olvasás
folyamatos gyakorlására.
Ébredjen fel a tanuló
érdeklődése népcsoportja
kultúrája iránt. Ismerje fel
és értse meg a leírt
szavakat, kifejezéseket. A
megértést cselekvéssel,
szóban, írásban jelezze
vissza.
Tudjon történeteket,
meséket, mondákat
olvasni, értse meg őket,
valamint tudjon erről
beszélni.
Szöveg és kép
összjátékának,
viszonyának
megfigyelésére, különféle
ábrák, illusztrációk
értelmezésére. Tudjon a
tanuló nyelvileg
összetettebb szöveget is
feldolgozni (tanórán tanári
segítséggel, illetve házi
olvasmányként).
Az irodalmi szövegekben
megjelenő egyszerűbb
képeket, alakzatokat
felismerni és értelmezni
tudja.
A szöveg és a kép
összjátékának,
viszonyának
megfigyelésére, a
különféle ábrák,
illusztrációk
értelmezésére felkészült.

4. írás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán-és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerét
elsajátította egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
A tanuló képes
írástechnikáját
továbbfejleszteni: a
tanulási igényeknek
megfelelő és rendezett az
írásmódra törekszik.
A tanuló írásmódja
olvasható, esztétikus a
tanulási szintnek
megfelelően. A jegyzetelés
alapjait elsajátította.
A tanuló írásmódja
olvasható, esztétikus a
tanulási szintnek
megfelelően.
Az eszközszintű
íráshasználat fokozatos
kialakult a tanulónál.
Tud rövidebb szövegeket
alkotni különböző
szövegtípusokban és
műfajokban (pl. rövid
leírás, kisebb elbeszélés,
néhány soros jellemzés).
Rendelkezik
szövegalkotási
képességgel különböző
szövegtípusokban és
műfajokban (pl. a leírás, a
különböző nézőpontú
elbeszélés és jellemzés
gyakorlása, ismertetés és
vélemény készítése).
A jegyzetelés alapjait
elsajátította
Szövegalkotása világos,
kifejezőkészsége kialakult
a hétköznapi és a
társadalmi (közösségi) élet
minden fontos területén és
műfajában (pl. levél,
önéletrajz, kérvény,
pályázat, jellemzés, leírás).
A mondatalkotásban,
néhány mondat
összekapcsolásában és
egyszerű szövegek
alkotásában jártas.
Személyes és
olvasmányélményeit képes
megfogalmazni a rövidebb
leírás, elbeszélés,
jellemzés műfajában.
A tanuló képes a beás
nyelv alapvető nyelvi és
nyelvhelyességi
törvényszerűségeinek
alkalmazására.
Beszámolók írásos
megfogalmazására
felkészült, az interjú
készítésének alapjait
elsajátította.
Különböző
szövegmintákat képes
megfigyelni és műfaji és
szövegszerkesztési
szempontból.
Személyesen átélt vagy
hallott események
reprodukálásában
jártasságot szerez szóban
és írásban egyaránt.
Tud összehasonlítást tenni
a magyar, a beás és az
általa tanult más nyelv (ek)
között.
Tények valósághű és
pontos leírására képes az
időrendi betartásával.
Megkülönböztetni. A
szöveg tagolásában
jártasságot szerez.
Rövid leírás készítésében
jártas.
A beás nép kultúrájáról
szóló alkotásokon
keresztül ismei a beás
kultúrát, a kétnyelvűség
A beszélt és az írott nyelv
közötti különbséget
felismeri.
előnyeit.
Rövid szövegek alkotására
képes (pl. kisebb leírás,
rövid elbeszélés, egy-két
soros jellemzés).
A különböző események,
folyamatok leírásánál az
időrendiséget betartja. A
fogalmazás szerkezeti
elemeinek ismerje
(bevezetés, tárgyalás,
befejezés).
Képes legyen
tudásszintjének
megfelelően egyszerűbb
szövegek fordítását
megoldani.
Meg tud fogalmazni
egyszerű, rövid,
összefüggő szöveget
ismert, hétköznapi
témákban.
A tanuló képes beás
nyelven egyszerű szöveg
lemásolására és
tollbamondás után annak
helyes leírására.
A levélírás, a levél
szerkezeti felépítését
elméletben ismerje és a
gyakorlatban is tudja
alkalmazni.
Legyen képes visszaadni
írásban is egy-egy
irodalmi alkotás lényegét,
mondanivalóját.
Beszámol élményeiről,
véleményéről.
Tud egyszerű, tényleges
információkat írni beás
nyelven.
Levelezést tudjon folytatni
magyarországi és külföldi
beás gyerekekkel -
egyelőre közösségi
formában.

Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyam

1. Beszédértés

■ A tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavak, fordulatok megértése.

■ Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.

■ Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben.

■ Legyen képes megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

2. Beszédkészség

■ A napszaknak megfelelő, s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formák az óravezetés kifejezései.

■ Bemutatkozás, bemutatás

■ A mindennapi élet leggyakoribb szavai, különböző személyekkel kapcsolatos információk adása

■ A beás nyelv hangzókészletének megismerése, a nyelv hanglejtésének, ritmusának érzékeltetése auditív és vizuális eszközök felhasználásával.

■ A helyes artikuláció fokozatos elsajátítása

■ Megfigyelések, élmények rövid szóbeli közlése

■ Az ismerethordozók képeinek leírása

■ A szűkebb környezetünkhöz tartozó személyek/szülők, testvérek egyszerű külső jellemzése

■ A szűkebb környezet leírása

■ Rövid jókívánságok kifejezése

■ Hétköznapi szituációkban rövid párbeszédek alkotása, eljátszása

■ Adott témáról való beszélgetés szövegalkotás képekről, rajzokról

■ Az események elmondásakor az időrend követése

■ Néhány rövid mondóka, mese, vers, dal ismerete

■ Egyszerűbb számolási feladatok beás nyelven

3. Olvasásértés

■ A beás nyelv hangjainak felismerése, megismerése

■ A beás nyelv hangsúlyainak fokozatos megértése

■ A magyartól eltérő beás hangok ejtése és a betűk felismerése

■ A beás abc megismerése.

■ Rövid szótagok, szavak alakítása

■ A helyes mondatintonáció fokozatos elsajátítása

■ Az értő olvasás és annak fejlesztése

■ Az életkoroknak megfelelő szöveg néma olvasása

■ A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal

■ A folyamatos olvasás

■ Az életkornak megfelelő mesék, versek, fordítások feldolgozása

4. Írás

■ A beás nyelv alapszókincséhez tartozó szavak leírása

■ Rövid mondatok másolása

■ Írott szöveg másolása

■ Nyomtatott szöveg másolása

■ Írás tollbamondás után

■ Írás emlékezetből

■ A helyes vonalvezetés és betűkötés

■ Képekről szavak, kifejezések írása

■ Sorba rendezés, mondatalkotás, központozás

■ Egyszerű hétköznapi események leírása

■ ismeretközlő szövegek leírása

■ A levél, a levélforma, a levélírás módjaival való megismerkedés

■ Rövid üdvözletek, jókívánságok kifejezése írásban

5-6. évfolyam

1. Beszédértés

■ Információ átadása, élmények elmesélése

■ Tárgyakról, állatokról, személyekről készült rövid leírás megértése

■ Az ismerős szavak, fordulatok megértése és reprodukálása, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

2. Beszédkészség

■ Hétköznapi beszédszituációk feldolgozása

■ Beszélgetésben való részvétel, megnyilatkozás és ellentmondás

■ Hétköznapi témák, rövid kommunikációs helyzetgyakorlatok

■ Információadás

■ Élmények elmesélése

■ Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése

3. Olvasásértés

■ Ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza olvasása, előadása, dramatizálása)

■ Történetek, mesék, mondák, olvasása és tartalmi megértése, valamint az erről való beszéd

■ Személyesen átélt események elmesélése

■ Mondások, nyelvi játékok, történetek feldolgozása

■ Információk kigyűjtése irodalmi művekből egy adott témához

■ A szótár használata

4. Írás

■ Személyesen átélt vagy hallott események reprodukálása fogalmazás formájában

■ Rövid leírás készítése különböző eseményekről, folyamatokról. Az időrendiség betartása

■ A fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerete (bevezetés, tárgyalás, befejezés)

■ A levélírás, a levél szerkezeti felépítése

■ A személyes és hivatalos levél, a kérvény műfaja

■ Levelezés elindítása magyarországi és külföldi beás gyerekekkel - egyelőre közösségi formában

7-8. évfolyam

1. Beszédértés

■ Több mondatból álló, összefüggő szöveg megértése (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás)

■ A leggyakoribban használt fordulatok és szókincs megértése

■ Rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek értése

2. Beszédkészség

■ Beszélgetés különböző partnerekkel

■ Információk szerzése, azok pontos átadása

■ A látottakkal, hallottakkal kapcsolatos vélemények beszerzése

■ Érdeklődés, kívánság, igény megfogalmazása

■ Információadás a saját személyről

■ Az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközei

■ Beszámolók, tudósítások fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről

■ Informatív és "csevegő" beszélgetés - az interjú

■ A továbbtanulás, az önéletrajz, a kérelem szókincse

3. Olvasásértés

Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, népmesét, mondókát, népdalt, novellát, elbeszélést, regényt) a beás népcsoport kultúrájából. Legyen igénye beás nyelven való olvasásra. Legyen képes a tanultak köréből bármelyik típusú szövete kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

■ Különféle szövegek olvasása, feldolgozása

■ Néhány irodalmi alkotás ismerete (vers, népmese, mondóka, népdal, novella) a beás népcsoport kultúrájából.

■ Értelem szerinti hangsúlyozás, lényegkiemelés

■ Megkezdett szövegek kiegészítése, átalakítása, befejezése

■ Fontos és mellékes események információk

4. Írás

■ Rövid önéletrajz írása

■ Magánlevél írása

■ Beszámoló megfogalmazása

■ Interjú készítése

■ Tények valósághű és pontos leírása az időrendi betartásával

■ A beszélt és az írott nyelv közötti különbség

9-12. évfolyam

1. Beszédértés

■ Információ átadása

■ Az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközeinek ismerete

■ Tudjon röviden beszámolni, tudósítani fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről

■ Főbb vonalaiban értse meg a köznyelvi beszédet, különösen, ha gyakran előforduló, számára ismert témáról szól.

■ Értse meg a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

2. Beszédkészség

■ A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban.

■ Viszonylag könnyen tudjon követni: előadást, beszélgetést, vitát, s az élénk társalgásba legyen képes kapcsolódni.

■ Tudja a beás nyelv különböző dialektális változatain folyó beszélgetést követni

■ Értsen meg konkrét és elvont témájú átlagos sebességű bejelentéseket

■ A rádió vagy egyéb hangzó felvételt legyen képes megérteni és érzékelni a beszélő hangulatát

■ A vele társalgást folytató beszélő attitűdjét és üzeneteit is érezze, melyekre ha kell, verbális választ is tudjon adni.

■ Világos, részletes leírást, bemutatást tudjon adni összetett témákkal kapcsolatban

■ Megadott témákat legyen képes általánosabb nézőpontból is tárgyalni

■ Képes elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni különböző témákban

■ Folyamatosan és természetesen részt tudjon venni a különböző témájú társalgásokban

■ Folyékonyan, erőfeszítés nélkül bejelentést tudjon tenni, hangsúllyal és hanglejtéssel kifejezve a jelentés finomabb árnyalatait.

■ A gondolati és formai tagolás beszédében megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés előadásában

■ Képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a beás nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan ki tudja fejteni.

■ Bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen meg tud oldani

3. Olvasásértés

■ A tanuló képes átlagos beszédtempóban narratív, leíró vagy érvelő általános szöveg értő olvasására

■ Képes az általános szöveg tényszerű és implikált információinak megértésére

■ Gyorsan át tud olvasni hosszabb és összetettebb szövegeket is, melyekben megtalálja a lényeges részleteket.

■ A rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli az olvasott szövegben

■ A tanuló olvasási tempója, kiejtése és hanglejtése megfelelő. Olvasása érthető és követhető

4. Írás

■ Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás)

■ A tanuló világos, jól szerkesztett részletes szöveget tud alkotni összetett témákban

■ A szövegalkotás során megbízhatóan alkalmazza a kohéziós eszközöket

■ Összetett témákat világos, jól szerkesztett módon tud kifejteni

■ Kiegészítő gondolatok, érvek és megfelelő példák felhasználásával ki tudja fejteni és alá tudja támasztani nézeteit

■ A tanuló megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió

■ A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak

■ A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi

■ A tanuló változatos nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos

■ A komplex kommunikációs készségeket feltételező műfajokban képes szövegek közvetítésére anyanyelvről célnyelvre

Válogatott bibliográfia a beás nyelv és irodalom tananyagtartalmainak elsajátításához

Gombos Péter (2006) Lá szá szfátászká dáp-ásztá sí péstyi (magyar gyerekversek beás nyelven). Szerk.: Gombos Péter. Fordította: G. Szabó Sára - Gombos Péter. Juta: Profunda Könyvek, 2006. 48 p.

Kalányos Terézia (2002) Nauá korbj - A kilenc holló. Beás cigány mesék beás és magyar nyelven. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Pécs.

Kalányos Terézia (2003) Bárou-l dá cígán - Jókai Mór A cigánybáró című kisregényének fordítása. Czupi Kiadó, Nagykanizsa.

Kovalcsik Katalin (1994) Florilyé dá primávárá. Tavaszi virágok. I-II. Beás cigány iskolai énekeskönyv. Pécs: Gandhi Középiskola-Fii Cu Noi. (hangkazettával).

Kovalcsik Katalin - Konrád Imre -Ignácz János (2001) Bátor emberek. Beás cigány történetek, szokáselbeszélések és mesék iskolás gyermekek számára. Pécs: Gandhi Középiskola

Kovalcsik Katalin - Orsós, Anna (1994) Fátá ku páru dá ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény. Pécs: Gandhi Középiskola

Orsós Anna /1994/ (1997) Beás nyelvkönyv. Pá lyimbá bájásilor. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (1997) Beás-magyar kéziszótár. Vorbé dá bájás. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (1998) Fátá ku páru dá ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény, II. Pécs: Gandhi Alapítványi Gimnázium.

Orsós Anna (1999) Magyar-beás kéziszótár. Vorbé dá ungur. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (2002a) Beás nyelvkönyv. /3. javított kiadás/ Kaposvár, Dávid Oktatói és Kiadói Bt.

Orsós Anna (2002b) Beás - Magyar Igeszótár. Pécs, Gandhi Közalapítványi Gimázium és Kollégium, Pécs

Orsós Anna (2005) Felkészülési segédanyag a PROFEX Nyelvvizsgaközpont beás nyelvvizsgájához -mintatesztek CD melléklettel - PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

Pálmainé dr. Orsós Anna (Gábor Jánossal, Komáromi Máriával, Majsai Virág Eszterrel) (2009): Krák, krák vergyé. Bújj, bújj zöld ág. Beás-magyar mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta.

Pálmainé dr. Orsós Anna (Kővári Zoltánnéval, Láng Eszterrel és Vass Tündével) (2010): In szárá krisjunuluj - Karácsony napján. Beás-magyar nyelvű mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta.

Tengerdi Győző-Orsós Anna (1998) Balatoni nádas berek. Beás cigány énekeskönyv. Gandhi Gimnázium, Pécs

2. Cigány/Romani nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és nemzetiségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési követelmények

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Rövid szövegek lényegének
felismerése.
A nem verbális
kommunikáció
megfigyelése és
alkalmazása.
A kommunikáció
különböző formáinak
megismerése, alkalmazása.
Romani nyelvű szóbeli
közlések megértése, az
ezekre történő reagálás.
Az élőbeszéd tempójában
elhangzott közlés egyszeri
hallás utáni megértése
különféle
beszédhelyzetekben, az
ezekre történő helyes
reagálás.
Az egyszerű szóbeli
közlések, egyszerű
utasítások, kérések,
kérdések, kifejezések és
felszólítások megértése,
ezekre történő reagálás.
Szóbeli közlések,
utasítások, kérések,
kifejezések és felszólítások
megértése, ezekre történő
reagálás.
Hallás után a közlés
lényegének megértése, az
erre történő helyes reagálás.
Szóbeli üzenetek megértése.
A hétköznapi
kommunikációs
helyzetekben a lényeg
megértése, szókincsének
ismerete és alkalmazása.
Egyszerű kérdések
megértése és szóbeli
válaszadás a következő
témakörökben: család,
lakóhely, napirend, iskola,
öltözködés, vásárlás.
A tanult szavak, kifejezések
jelentésének felismerése,
szókapcsolatokban és
mondatokban egyaránt.
Értse meg az ismerős
szavakat, fordulatokat,
amelyek a személyére, a
családjára, az iskolájára, a
közvetlen környezetére,
tárgyakra, állatokra, a
közlekedésre, a lakásra, a
szabadidőre,
az időre, az időjárásra, a
saját élettörténetre
vonatkoznak.
Az ismeretlen szöveg
lényegének megértése.
A kulcsszavak, és az
előzetes lényegi
információk alapján.
Hallás után a közlés
lényegének megértése a
következő témakörökben:
család, iskola, munka,
szabadidő, kultúra, sport,
utazások, média,
közlekedés,
egészségvédelem,
országismeret, a
cigány/roma nemzetiség
élete.
A látottak, hallottak tartalmi
megértése, visszaadása a
szituációnak megfelelő
szókincs használatával.
A továbbtanulás, önéletrajz,
kérelem szókincsét ismerje.
A cigány/roma nemzetiség
életéhez kapcsolódó dalok,
játékok, mesék, mondókák,
megismerése és megértése.
A cigány/roma nemzetiség
életéhez kapcsolódó dalok,
játékok, mesék, versek
felismerése megértése a
rádió és tv műsorokban.
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó információk
felismerése és lényegének
megértése rádió és tv
műsorokban.
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó információk
felismerése és megértése
rádió és tv műsorokban.
Az ismeretterjesztő és
játékfilmek,
dokumentumfilmek
valamint a cigány/roma
irodalmi és nyelvjárási
szövegek tartalmának
megértése.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Helyes kiejtés, pontos
hangképzés, helyes
artikuláció a magyartól
eltérő sajátos romani
hangok helyes képzése (pl.
a-á) a kommunikáció során.
Bekapcsolódás az egyszerű
párbeszédbe. A mondatok
helyes intonációja.
Hallott szöveg megértése -
hanganyag, film
tartalmának rövid
visszaadása. Bátor részvétel
a mindennapi
kommunikációban.
Nyelvileg igényes szókincs
használata a mindennapi
kommunikáció során.
Törekvés a helyes, kifejező
beszédre.
Törekvés a helyes kiejtésre,
érthető és kifejező beszédre.
Törekvés a helyes érthető,
kifejező beszédre.
Vélemények, érzések,
gondolatok egyszerű, helyes
megfogalmazása.
Törekvés a helyes, kifejező
beszédre, a szabatos,
meggyőző, érthető
kommunikációra.
Mondatok, kérdések
alkotása az egyszerű
beszédhelyzetben
(pl. köszönés, búcsúzkodás,
bemutatkozás,
információadás és kérés).
Aktív részvétel
beszélgetésben kérdések
segítségével, események,
élmények elmondása
egyszerű mondatokban.
Tudjon képről, rajzról
összefüggően beszélni.
Önálló beszélgetés,
véleményalkotás, emberek
jellemzése, hely, tárgyak
leírása a tanult szókincs
felhasználásával. Saját
érzések, gondolatok
egyszerű és világos
kifejezése. Okokra való
rákérdezés.
Gondolatok, vélemény,
élmény, önálló tömör
megfogalmazása.
Egyetértés, ill. egyet nem
értés kifejezése
mindennapos szituációkban.
Helyes kapcsolatteremtés
társakkal és felnőttekkel
(kevés segítséggel).
Segítségkérés, helyes
kapcsolatteremtés társakkal
és felnőttekkel, probléma
esetén (egyszerű, érthető
helyes kiejtéssel)
Segítségkérés,
segítség adás, helyes
kapcsolatteremtés társakkal
és felnőttekkel, probléma
esetén.
Segítségkérés,
segítség adás, helyes
kapcsolatteremtés társakkal
és felnőttekkel, probléma
esetén. Szükség esetén
társalgás kezdeményezése.
Képek, illusztrációk
segítségével rövid
történetek, mesék előadása,
dramatizálása, helyes
ejtéssel.
Olvasott szöveg lényegének
összefoglalása 2-3
mondatban. Egyszerű
kérdések és válaszok
alkotása helyes szórenddel
különböző szituációkban. A
romani hangok helyes
kiejtése, a magyar kiejtéstől
eltérő hangok helyes
artikulációja.
Saját élményekkel
összefüggő kérdések
megfogalmazása.
Tipikus beszédfordulatok,
udvariassági kifejezések
használata.
Látottak, hallottak
felidézése a társalgási
helyzetnek megfelelő
szókincs használatával.
Mindennapos, szokványos
helyzetekben önmaga
megértetése.
Versek, dalok, rövid
szövegek, mesék,
mondókák, nyelvi játékok
memorizálása és előadása
társaknak.
Versek, dalok, mesék,
egyéb szövegek
memorizálása és kifejező
előadása.
Szépirodalmi mű művészi
élményt nyújtó előadására
való törekvés, helyes
kiejtéssel.
Hétköznapi szövegek és
irodalmi művek értelmező
tolmácsolása,
memorizálása,
törekvés az élményt nyújtó
előadásra.
Tudjon romani nyelven
interjút készíteni.

3. Olvasásértés

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szövegek értő, pontos,
folyamatos és kifejező
olvasása hangosan, helyes
ritmusban, tempóval, jó
kiejtéssel és hangsúlyozás-
sal.
Az olvasott szövegben
ismert szavak,
szókapcsolatok,
kulcsszavak keresése,
ismert szavak ragozott
alakjainak felismerése.
Ismert és ismeretlen szöveg
pontos, folyamatos értő
olvasása.
Hosszabb, bonyolultabb
irodalmi szöveg megértése,
értelmező olvasása.
Új szövegkörnyezetben az
elsajátított szavak
felismerése, megértése,
visszajelzése (cselekvéssel,
szóval, írásban).
Az értő néma olvasás
elsajátítása és használata.
Lényeg megértése néma
olvasás esetén.
A lényeget értő néma
olvasás készségének és a
hallott részlet beazonosítási
képességének (író, cím)
fejlesztése.
A rövid szöveg lényegének
megértése, helyes
kérdésfeltevés és helyes
válasz adása.
Különböző témakörök
szövegeinek feldolgozása,
(különös tekintettel a
cigány/roma nemzetiség
életmódját bemutató
történetek értelmezésére).
A szótár használatával
ismerkedjen meg.
Szövegfeldolgozás
szótárhasználattal.
Hosszabb szövegek esetén a
lényeg kiemelése.
A nyelvileg bonyolultabb
szöveg komplex megértése:
tartalom összefoglalása,
a főbb gondolatok
kiemelése,
véleményformálás.
Az értő néma olvasás
fokozatos elsajátítása.
A folyékony, helyes,
kifejező olvasás fokozatos
elsajátítása és megfelelő
használata szövegfeldolgo-
záskor.
A néma, értő olvasás helyes
használata nyomtatott és
elektronikus szövegek
használatakor.
A néma, értő olvasás helyes
alkalmazása
ismeretterjesztő,
szépirodalmi, tankönyvi és
média szövegtípusok
használatakor.
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, mondókák,
gyermekversek, történetek)
olvasása.
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, mondókák,
gyermekversek, történetek,
mondák) önálló olvasása.
Vers, próza, előadása,
dramatizálása.
A különböző műfajú
szövegek fordítása romani
nyelvről magyar nyelvre és
magyar nyelvről romani
nyelvre (levél, hír, időjárás,
hirdetés,
vers, népmese, dalok,
novella, elbeszélés).
Rövid (modern romani
nyelvű
irodalmi alkotások)
szépirodalmi művek vagy
műfordítások
önálló olvasása.
Könyvtár-szolgáltatások és
elektronikai források
igénybevétele.
Elektronikus források
nyújtotta lehetőségek
megismerése.
Szókincs gyarapítás az
elektronikus források
használata során.
A tanulást segítő
valamennyi forrás ismerete
és lehetőség szerinti önálló
használata a szókincs
bővítés érdekében.

4. Írás

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerét
elsajátította egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
Az alapszókincs ismert
szavainak, kifejezéseinek
helyes írása másolás során.
Hétköznapi témájú,
egyszerű, rövid, összefüggő
szöveg megírása helyesen.
Saját gondolatok egyszerű
mondatokban való
megfogalmazása.
Szövegszerkesztési
módszerek
továbbfejlesztése, jól
szerkesztett, esztétikus
íráskép (hivatalos levél, e-
mail, önéletrajz, külső és
belső jellemzés, leírás,
kérvény, pályázat írása).
Olvasható, rendezett íráskép
megfelelő írástempó.
Olvasható, rendezett
íráskép, megfelelő
írástempó, esztétikus
füzetvezetés.
Olvasható, rendezett
íráskép, megfelelő
írástempó, esztétikus
füzetvezetés.
Olvasható, rendezett
íráskép, megfelelő
írástempó, esztétikus
füzetvezetés.
Mondatok, rövid
összefüggő írott és
nyomtatott szövegek
másolása, hallás utáni
leírása, kevés hibával.
Másolás hibák nélkül,
szavak, rövid mondatok
hallás utáni leírása kevés
hibával.
A romani nyelvi és
nyelvhelyességi
törvényszerűségek hibátlan
alkalmazása az írásbeli
szövegekben.
Élménybeszámoló készítése
egy-egy magyarországi
cigány/roma irodalmi
alkotás tartalmáról,
mondanivalójáról,
értékeiről.
Önálló jegyzetelési technika
kialakítása. Hibátlan
helyesírás az alapvető
szavakban.
Egyszerű írásbeli feladatok
(pl. szavak alkotása
megadott betűkkel,
mondatalkotás adott
szavakkal, egyszerű
mondatokkal
szövegszerkesztés)
megoldása.
A romani nyelv helyesírás
szabályainak alkalmazása
(a romani hangzók írásban
történő helyes jelölése).
Szótárhasználat segítségével
egyszerű mondatok
fordítása romani nyelvre a
mondatszerkezet és nyelvi
fordulatok
különbözőségének
figyelembevételével.
A nyelvtani
nyelvhelyességi, stilisztikai
és helyesírási ismeretek
fejlesztése, nyelvtani
szabályok tudatos
alkalmazása az írásbeli
szövegalkotásban.
Szótár segítségével fordítás
romaniról magyarra és
magyarról romanira
(lehetőség szerint
hibátlanul).
Egyszerű mondatok
helyesen történő írása.
Törekvés a nyelvtanilag
helyes mondatok alkotására,
írásban.
Ismert témákban egyszerű,
összefüggő szövegek,
nyelvtani szempontból
helyes írása.
Ismert témákban egyszerű,
összefüggő szövegek,
nyelvtani szempontból
helyes, önálló írása.
Minta alapján rövid
szövegek írása (pl.
üdvözlőlap, képeslap,
e-mail, bemutatkozás).
Rövid szövegek
összeállítása (pl. egyszerű
nyomtatvány kitöltése,
levél, e-mail írása,
párbeszéd, képleírás).
Különböző adatokat
tartalmazó kérdőívek
kitöltése.
Egyszerű szövegek írása
(pl. levél, képeslap,
e-mail, üzenet, rövid
feljegyzések).
Rövid magánlevél, távirat,
életrajz önálló
megfogalmazása,
e- mail írása. Személyes
vélemény, álláspont
hibátlan írásbeli
megjelenítése.
Szövegtagolás kialakítása.
Tiszta, rendezett
füzetvezetés. Olvasható
íráskép kialakítása.
Szövegtagolás, rendezett,
tiszta, olvasható íráskép
megléte.
Gondos füzetvezetés.
Olvasható, tetszetős íráskép.
Igényes füzetvezetés.
Hibátlan, olvasható,
tetszetős írás.
Megfelelő füzetvezetés.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, utasítás, kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Verbális és nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket - verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

2.7. Szóhasználata, szövegalkotása igazodik a kommunikációs szituációhoz.

Javasolt irodalom:

• Bársony János - Daróczi Ágnes (2005): Vrana mámi mesél. CD melléklettel. Sulinova, Budapest

• Doroginé Karancsi Annamária: O amal, Cigány nyelv kicsiknek

• Lakatos Szilvia (2010): Turcko muca, shun! - Romani mondókáskönyv. CD melléklettel (Romano Glaszo), PTE-BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

• Tuza Tibor (1997): Romamécs 2. Az interkulturális oktatás alternatív és kísérleti olvasókönyve az általános iskola 2. osztálya számára. HB MPI, Debrecen

• Glinda folyóirat

3. Olvasásértés

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Mondatok összekapcsolása.

5-8. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szöveg-környezetben.

2. Beszédkészség

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában.

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Verbális és nem verbális kommunikációja adekvát.

Javasolt irodalom:

• Bari Károly (1990): Le veseski dej. Az erdő anyja. Országos Közművelődési Központ, Budapest

• Bari Károly (1985): Tűzpiros kígyócska. Gödöllői Művelődési Központ, Gödöllő

• Choli Daróczi József - Feyér Levente (2002): Zhanes romanes? Cigány nyelvkönyv. Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, Budapest

• Janurik Tamás (2010): A lovári nyelv kiskátéja. Ad Librum Kiadó, Budapest

• Dr. Karsai Ervin (2004): Cigány nyelv I. Cigány nyelv alapfokon. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Medgyesegyháza

• Le Sapesqi Gili-Rromano Folkloró - Cigány Folklór-Kígyó Ballada. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher

• Papp János (2008): Sityu romanes! - Tanulj cigányul. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest

• Papp János (2008): Cigány-magyar, magyar-cigány kéziszótár. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest

• Romane paramichi - Cigány mesék. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher

www.khetanodrom.hu

www.romanishib.hu

www.romapage.hu

• sasvarigabor.extra.hu/bevezetotoplap.htm

Magyarországi cigány/roma szerzők, alkotók versei, meséi, történetei: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho-Farkas Zoltán

3. Olvasásértés

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező, kritikai olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.5. Képes a nyomtatott és elektronikus szövegek átfutására, részletekbe menő tanulmányozására, adatainak visszakeresésére.

4. Írás

4.1. Nyelvhelyességi, helyesírási normák ismerete.

4.2. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.3. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.4. Folyékony írástechnika.

4.5. Kommunikációs céloknak megfelelő írástechnika alkalmazása.

9-12. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben.

1.3. Követi a nemzetiségből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség

2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.4. Képes önállóan összegezni mások véleményét, különféle szövegeket, történeteket, eseményeket.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Szókincse jó.

2.8. Beszéde a beszédszándéknak megfelelő.

2.9. Képes hosszabb szövegek előadásra, illetve értelmező tolmácsolásra.

2.10. Verbális és nem verbális kommunikációja, gesztusai adekvátak.

Javasolt irodalom:

Magyarországi cigány/roma szerzők, alkotók versei, meséi, történetei: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho-Farkas Zoltán

3. Olvasásértés

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás

4.1. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.2. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása.

4.3. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.4. Folyékony írástechnika.

4.5. Különféle szövegtípusok kommunikációs és műfaji jellemzőinek ismerete.

4.6. Kreatív írás.

3. Cigány népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben -és időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Személyes beszélgetések:
énkép, szülők, család,
rokonok - cigány
megnevezések használata.
Távolabbi rokoni
Családfa összeállítása.
Generációk együttélése.
Családban űzött
foglalkozások a múltban
(azok nyelvjárási
Nemzetiségek földrajzi
elhelyezkedése,
számossága életmódja ma
Magyarországon és
Európában.
Hír- és képanyag gyűjtése,
rendszerezése a
nemzetiségek (hazai,
határon túli, európai)
vonatkozásában.
kapcsolatok
megkülönböztetése.
A cigány népcsoport
életmódja, a család és
környezet nemzetiségi
kötődése
megnevezése) és a
jelenben.
Gyűjtőmunka tanári
irányítással a
magyarországi cigány
népcsoportokról
Tömegkommunikációs
eszközök használata
Aktuális
nemzetiségpolitikai
kérdések tanulmányozása
Jellemző tárgyak, épületek,
képek megfigyelése.
A cigány családi ház, az
utca, a telep, a település
jellegzetessége. A
népcsoportok egymáshoz
való viszonya.
Emberi magatartásformák és
élethelyzetek megfigyelése
Adott település lakossága,
élete személyes élmények
alapján.
Őshaza elhagyása.
Vándorlás, letelepedés.
Tájékozódás Magyarország
és India térképén. Felszíni
formák, vizek, városok,
emberek
A régi cigányházak
jellemzői (építőanyag,
alaprajz, berendezés).
Szimbólumok.
Szülő-, tartózkodási-, lakó-
hely azonossága vagy
különbözősége.
A cigány népvándorlás
útvonalainak nyomon
követése. Tájékozódás
Eurázsia térképén
A magyarországi cigány
nemzetiség történelmi,
tárgyi, és szellemi
örökségének, értékeinek
folyamatos bemutatása
időrendben,
tájegységenként
A cigány meséken,
eredetmondákon keresztül -
az életkori sajátosságoknak
megfelelően- betekintés az
elődök történelmébe.
Jelképek: zászló, himnusz
Tanári kérdések
segítségével nevezett
történelmi események
elmondása különös
tekintettel cigány
személyek, csoportok
megnevezésére,
cselekvéseire.
A cigányok sajátos
igazságszolgáltatási módja:
a Romani Kris, a cigány
törvény. A vajdák szerepe
A cigány történelem
sajátosságai.
Cigányok
- a három részre szakadt
országban
- a felvilágosodás korában
- a polgári Magyarországon.
Törvényi szabályozás,
rendelet a letelepítésről.
Információk gyűjtése
történelmi dokumentumok
szövegeiből, képeiből, idős
emberek
visszaemlékezéseiből.
A hazai cigányság politikai,
jogi, kulturális
érdekképviseleti
szervezetei, a nemzetiségi
önkormányzatok szerepe
(Országos Roma
Önkormányzat), civil
szervezetek
A cigányok történelmi
szerepének felismerése:
- az 1848/49-es
szabadságharc
- az I. és II. világháború
kapcsán. Roma Holocaust.
A nemzetiségek
együttélése,
egymásrautaltsága békében
és háborúk idején.
Az Európai Unió
cigánypolitikája. Roma
stratégia
Ismerkedés régi illetve ma
élő hagyományokkal,
szokásokkal: mondókák,
mesék, találós kérdések,
népi játékok, nyelvtörők,
gyermekversek, népdalok,
közmondások, időjóslások
kapcsán.
Szájbőgőzés, pittyegetés,
csapásolás
gyakorlása.
Cigány ételek elnevezése,
egyszerű ételreceptek
gyűjtése
Mesemondási szokások,
híres mesemondók és
meseírók.
Hazai cigány népviseletek:
motívumok, színek.
A legjellemzőbb férfi és
női öltözék tartozékainak
megnevezése.
A műalkotás
megkülönböztetése: műfaj,
anyag, technika
A cigány népdalok,
balladák témáinak
megfigyelése: történelmi,
hősi, mitikus, ünnepekhez,
szokásokhoz kapcsolódó,
mindennapokról szóló.
Anyaggyűjtés a
magyarországi cigányok
családi és közösségi
szokásairól - könyvtárban,
médiatárban, múzeumban.
Műalkotások felismerése,
megnevezése
Tájékozódás a cigány
művészetben (irodalom,
zene, tánc, képzőművészet),
történelemben - európai
kitekintéssel.
Művek, műalkotások
elemzése.
Kiselőadás tartása a
magyarországi cigányok
kulturális életéről, egyéni
élmény hozzáadásával.
Cigány színházi
törekvések, színtársulatok.
Kulturális autonómia
fogalma
Nyelvhasználat a családon
belül és kívül. Romani
és/vagy beás nyelv otthon és
Nyelvhasználati készség
fejlesztése (alapszavak és
kifejezések, köszönések,
köszöntések, számolás,
Szótárhasználat, fordítási
gyakorlat.
A cigány nyelvhasználat
A nyelvtudás és az
identitástudat
összefüggésének
felismerése. Nyelvvizsga
az iskolábanversmondás)sajátosságai, nyelvjárásokközpontok. A témával
kapcsolatos írások, filmek
megtekintetése, könyvek
olvasása

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A család és a rokonság
életének fontos eseményei
(születésnapok, ünnepek,
évfordulók). Mindennapi
élethelyzetek elbeszélése,
eljátszása
A család szokásrendszere,
időbeosztása,
iskolázottsága. Problémák
felvetése, megoldási
javaslatok
Szabadidő eltöltése.
Egészséges életmód
(étkezés, mozgás,
sportolás). Családi
értékrendszerek
összehasonlítása.
Továbbtanulási tervek
Pozitív példák, minták
személyiségfejlesztő hatása,
példaképek, identitástudat.
Jövőkép alakítása
Településtípusok.
Különböző házak, utcák,
terek, cigánytelepek-
cigányközösségek egyéni
élmények, képek alapján
A régi és mai
"lakó"hagyományok
összehasonlítása, a
cigányságra jellemző jegyek
felismerése.
Kérdések, érvek a cigány
népcsoportok vándorlásával
és letelepedésével
kapcsolatban
Összefüggések keresése a
cigányok történelme,
földrajzi elhelyezkedése,
nyelve között.
Telepítőtényezők.
Cigányok Európában.
Számosságuk
Összefüggések keresése a
politikai- társadalmi-
gazdasági események és a
cigányság mai helyzete
között. Szociográfiai írások
a cigányságról.
A kivándorlások okai a 21.
században
Híres cigányok régen és ma.
Cigány népzene,
és modern irányzatai
(zenészek, hangszerek,
énekesek).
Példaképek
Történelmi személyek, mai
közszereplők, hétköznapi
cigány emberek bemutatása,
jellemzése. Szerepük a
cigány nemzetiségi
azonosságtudat formálásában
(pl. Duna és Echo TV
dokumentumfilmjei, magyar-
cigány nyelvű
gyermekfolyóirat: Glinda
élettörténetei)
A nemzetiség és a többség
együttélése, kölcsönös
egymáshoz viszonyulása.
Társadalmi és egyéni
lehetőségek, nehézségek
objektív feltárása.
Vélemények és kérdések
megfogalmazása
Tájékozottság bővítése
nemzetiségpolitikai, jogi,
érdekvédelmi kérdésekben.
Különböző információs
források (nyomtatott és
elektronikus) anyagok
használata, értelmezése.
Állásfoglalás aktuális cigány
ügyekben. Érvelés, vita.
A cigány nemzetiség szerepe
a nemzetközi
kapcsolatokban
A hagyományápolás
fontosságának tudatosítása.
Nép- és műköltészeti
alkotásokban
pozitív és a negatív hősök
tulajdonságainak elemzése
(pl. becsületesség, tisztesség,
eszesség, ravaszság,
kapzsiság, hazugság,
tolvajlás).
A cigány kultúrkör színeinek
és motívumainak felfedezése
A magyar és a cigány
szokások összehasonlítása.
A hiedelem világa és alakjai.
Bajelhárítás, gyógyítás,
jóslás. Babonák.
A cigányok vallásossága.
Egyházi ünnepek,
szertartások, viselkedési
módok egyéni élmények
feltárásával, filmrészletekkel
bemutatásával
Alkotói életutak és stílusok
összehasonlítása. A
műelemzés legfontosabb
módszereinek elsajátítása. A
gondolkodásmód, a
kulturális különbségek és a
mű közötti összefüggés
felismerése
A cigány művészet
elhelyezése Európa és a
világ művészetének
kontextusában: zene, tánc,
képzőművészet, irodalom
vonatkozásában.
Kiemelkedően tehetséges
kortárs fiatalok.
Lehetőségek, támogatások,
pályázatok, ösztöndíjak
A cigány nyelvekben rejlő
azonosságok és
különbségek
A cigány nyelv szókincse.
Jövevényszavak átvétele
A cigány nyelv dialektusai
között fennálló
hasonlóságok és
különbségek érzékelése.
Hazai cigány nyelvvizsga
központok
Európai cigányok
nyelvhasználata.
A nemzetközi cigány
nyelvújítás törekvései

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Családrajz készítése, képi
beszámoló.
Családtagok, rokonok
megszólítása. Cigány
ragadványnevek.
Beszélgetések
nemzetiséghez tartozó
személyekkel
Eszmecsere a cigányok
egykori és jelenlegi
hétköznapjairól.
Emlékképek
felelevenítése (régi családi
fotók alapján).
Gasztronómia: a cigány
konyha berendezéseinek,
régi konyhai eszközeinek,
azok használatának
bemutatása.
A cigány és a magyar
ételek összehasonlítása
Források olvasása és
értelmezése családi, és
más közösségi témákban.
Önálló gyűjtő-, illetve
kutatómunkával szerzett
Ismeretek feldolgozása,
prezentáció készítése
Családi konfliktusok és
kezelésük.
Szituációs játékok,
véleményalkotások,
érvelések, vita, drámajáték
adott témában.
Dokumentum- és
játékfilmek
Szűkebb és tágabb
környezet. Gazdasági élet
a ház körül, saját
termelés.
Magyarországi
települések
adottságainak (munka és
megélhetés) megismerése
szülőkkel, idősebb
személyekkel történő
beszélgetések kapcsán
Élet a vándorutakon.
Nyári és téli
szálláshelyek.
Valóságos vagy
képzeletbeli utazás (fotók,
képek) utáni
élménybeszámoló olyan
területekről, ahol
cigányok élnek vagy éltek
- megfigyelési
szempontok alapján
Fogalmazás írása
Magyarország különböző
tájain élő vallási
felekezethez tartozó
cigányok életéről vagy
adott település cigány
származású lakóinak
esküvői, keresztelői,
temetési szokásairól
Terepgyakorlati
tapasztalatok összegzése.
Önállóan gyűjtött
anyagból projektbemutató
vagy kiállítás rendezése
A legfontosabb állami
jelképek értelmezése és
azokhoz viszonyuló
helyes magatartás.
A cigány himnusz
megtanulása
Népcsoportok
(romungrók, oláh
cigányok, beások)
érkezése hazánk
területére (különböző
történelmi korokban)-
irányított beszélgetéssel,
szituációs játékokkal
A nemzetiség
fogalmának, tartalmának
mélyítése. Bepillantás
cigány és más
nemzetiségek életébe.
Intézményi, szervezeti
kapcsolatok keresése
Cigány vagy roma
megnevezés használata.
Eszmecserék folytatása.
Mások véleményének
elfogadása, a tolerancia
gyakorlása. A tanult
történelmi eseményekkel,
aktuális kérdésekkel,
eszmékkel kapcsolatos
kérdések megvitatása.
A településen gyűjtött
cigány dalok, mondókák,
versek, közmondások,
játékok tanulása.
Egyes mesék
dramatizálása.
Ünnepekhez kapcsolódó
köszöntők, ajándékok. A
cigány tánc
alapelemeinek
kipróbálása
Tánctípusok: szóló, páros,
botoló.
Hazai és külföldi cigány
népdalok, néptáncok
megismerése.
Még élő hiedelmek,
babonák születéssel,
kereszteléssel,
házasságkötéssel, halállal
kapcsolatosan
Cigányokról szóló
alkotások a magyar
irodalomban. Egyéni
és/vagy csoportos
kulturális előadások
bemutatása (iskolai,
települési rendezvényen).
A cigány irodalom helye
és szerepe a világban.
A megismert műveken
keresztül a költő, az író
céljainak, törekvéseinek
felismerése,
megfogalmazása.
Neves cigány
képzőművészek
Néhány gyermekirodalmi
mű megtanulása magyar
és cigány nyelven
Cigány nyelvek és
nyelvjárásaik.
Adott település
nyelvhasználata
Kiselőadás tartása a
cigány kulturális élet
(nemzetközi, országos,
helyi szintű)
eseményeiről -
médiahírek alapján
Beszámoló készítése
néprajzi vagy nyelvi
kutatómunka
eredményéről

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven.
Időmeghatározások
A cigány nép élete a
különböző történelmi
korokban, korszakokban,
századokban, években
A településre jellemző
helymeghatározások
(templom, iskola, temető)
Viszonyítások tér-idő
gyakorlására (előbb, utóbb,
előtt, után, később, korábban,
ugyanakkor, most, régebben
mellett, alatt, felett, mögött).
Az idő tagolására szolgáló
kifejezések helyes
használata: perc, óra, nap,
hét, hónap, év
Az idő kifejezéseinek
bővítése: év, évtized,
évszázad, évezred.
Az új ismeret elhelyezése
már rögzített időpontokhoz
viszonyítva (pl. Zsigmond
király László vajda és népe
számára adományozott
menlevelet) Az idő
ábrázolása vizuális
eszközökkel
Kronológiai adatok
rendezése:
- A cigányok Európába
érkezésük előtt.
- A cigányok megjelenése
Európa országaiban,
különös tekintettel a
Balkánon.
Tájékozódás térben és
időben a történelmi és
földrajzi atlasz segítségével
(esemény, hely, idő)
Néhány kiemelt esemény
időpontjának ismerete
(pl. első országos cigány
összeírás, a cigányok
letelepítéséről szóló
rendeletek, a vándoripar
korlátozása).
Adott korban ismert cigány
zenészek, költők, írók,
művészek, kutatók időbeli
és térbeli elhelyezése
Helyi tájékozódás
gyakorlása.
Egyszerű alaprajzok
készítése. Ismerkedés a
térképpel
Ismert cigány művészek
születési - és temetési
helyének megkeresése a
térképen. Távolságok
becslése és számítása.
Életszakaszuk bejelölése
időszalagon
Az adott település
térképének elkészítése
vázlatos bemutatással -a
cigányok és más
nemzetiségek által
tömbszerűen lakott részek
kiemelése - meghatározott
korszakban
Térképolvasási gyakorlatok.
Az adott téma
tanulmányozásához
leginkább megfelelő
források, térképek,
statisztikai adatok, grafikai
ábrázolások kiválasztása
Az idő tagolására és
múlására valamint
helymeghatározásra
vonatkozó kifejezések
gyűjtése és használata
Magyarországi cigányok a
feudalizmus korában. A
tanultak elhelyezése az
időszalagon a kiemelt
időpontokhoz képest
Magyarországi cigányok a
felvilágosodás korában.
Európai történelmi atlasz
tanulmányozása, a cigányok
vándorlásának nyomon
követése. Az útvonal kézzel
történő megrajzolása.
A tanult országok, ismertebb
települések megkeresése a
térképen
Egyszerű számítások
végzése a cigány nép
európai megjelenésének,
üldöztetésének időpontjai
között.
A II. világháború
koncentrációs táborainak
(térbeli tájékozódás) cigány
áldozatai Európában.
A cigányok helyzete 1945
után
Hagyományos
foglalkozások bemutatása
és kipróbálása (vályogtégla
készítése, kosárfonás,
fafaragás...)
Modellezések: szekerek,
cigány kunyhók, speciális
használati tárgyak (makett,
terepasztal.)
Történelmi helyszínek
modellezése
Tér, idő, esemény társítások

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hasonlóságok és
különbségek mélyítése
csoportokban, egyénekben
Adott település
népcsoportok szerinti
összetétele (nyelvi,
kulturális jellemzők).
Azonosságtudat
formálódása
Az ország népcsoportjai.
Különböző népcsoporthoz
tartozó személyek a
rokonságban, családban.
Identitás vállalásának
mélyítése
Hovatartozás vállalása,
helyes cselekedetek a
népcsoportért
Fejlődjön a tanuló
önismerete: Mire vagyok
képes? Milyen szeretnék
lenni?
Tudjanak választ adni
A tanulókban alakuljon ki a
felismerés, hogy a cigány
népcsoporthoz való tartozás
többletet, kulturális
színességet jelent.
Érdeklődjön a családi
A tanulókban
fogalmazódjanak meg
kérdések, érezzenek
késztetést a válaszkeresésre:
Miért nem viselnek háborút a
cigányok? Miért vannak
A tanulók vállalják a
cigánysághoz való
tartozásukat, kötődésüket.
Tudjanak választ adni olyan
kérdésekre, mint: Hányféle
közösségi identitása lehet
kérdésekre: Melyek a családi
és egyéni (öröklött, szerzett)
tulajdonságaik?
Foglalkoztassák olyan
kérdések, hogy mennyire
fontos a hasonlóságok és
különbségek elfogadása
társaikkal szemben.
Tisztelje, tartsa be a
szabályokat.
gyökerek, népe múltja iránt.
Milyen mértékben határozza
meg a lakókörnyezet az
emberek mindennapi életét és
kultúráját?
Hogyan lehet a
hagyományokat továbbadni?
gazdag és szegény országok,
települések, családok,
egyének? Miért vannak
munkanélküliek? Hogyan
kapcsolódnak, élnek együtt
különböző kultúrák?
Mi a hit, a vallás szerepe a
cigányok életében?
egy embernek? Melyek az
érdekképviselet lehetőségei?
Milyen lehetőségek vannak
az önmegvalósításra a
cigányságon belül? Milyen
szerepet játszik a média a
cigányok megítélésében?
Melyek a cigány kultúra
értékei?
Hogyan lehet a
hagyományokat és a
nyelveket átörökíteni?
Vannak-e abszolút erkölcsi
értékek? Miért kerülhet
ellentmondásba erkölcs és
jog? Milyen a megítélése a
cigány törvénynek.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Közösségi élet (régen és ma):

- Énkép, családi kör, rokoni kapcsolatok

- Élethelyzetek, életmódok, események, ünnepek

- Településtípusok, utcák, házak, berendezési tárgyak

- Lakóhely és közvetlen környezete

2. A cigány kultúrkör elemei

- Hagyományos cigány mesterségek, gazdasági élet

- A cigány konyha sajátosságai

- Dalok, mondókák, versek, mesék, közmondások, köszöntők, játékok

- A cigány tánc alapelemei

3. A cigány nyelvek (romani, beás)

5-8. évfolyam

1. Nemzetiségi azonosságtudat, pozitív minták, példaképek

2. Földrajzi elhelyezkedés

- Vándorlások útvonala, letelepedések

- Magyarországi cigány népcsoportok a térképen

- Cigányok Európában

3. Történelmi események időszalagon

4. Alapismeretek a magyarországi és európai cigányok kultúrájáról

- Cigányzene és tánc típusai, népviselet

- Irodalmi és képzőművészeti alkotások, életutak, munkásságok

- Cigány nyelvek eredete, nyelvjárások

9-12. évfolyam

1. Attitűdök

- Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció, rasszizmus - tolerancia, inklúzió, integráció

2. Hazánk nemzetiségpolitikája, törvényi szabályzások

- Európai Roma Stratégia

- Önkormányzatiság, civil szervezetek, érdek- és jogvédelem

- Dokumentumok, források, média

3. Oktatás, képzés

4. Munkavállalás és megélhetőség

5. A cigányok sokszínű kultúrája

- Művészeti alkotások és elemzések

6. Nyelvhasználat, nyelvvizsga

C) GÖRÖG NEMZETISÉGI OKTATÁS

1. Görög nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés.

Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Rövid szövegek
lényegének felismerése.
A nem verbális kommuni-
káció megfigyelése és
alkalmazása.
A kommunikáció
különböző formáinak
megismerése, alkalmazása.
Görög nyelvű szóbeli
közlések megértése, az
ezekre történő reagálás.
Az élőbeszéd tempójában
elhangzott közlés egyszeri
hallás utáni megértése
különféle beszédhelyzetek-
ben, az ezekre történő
helyes reagálás.
Szóbeli közlések,egyszerű
utasítások, kérések,
kérdések, kifejezések és
felszólítások megértése,
ezekre történő reagálás.
Az egyszerű szóbeli
közlések, utasítások,
kérések, kifejezések és
felszólítások megértése,
ezekre történő reagálás.
Hallás után a közlés
lényegének megértése, az
erre történő helyes reagálás.
Szóbeli üzenetek megértése.
A hétköznapi
kommunikációs
helyzetekben a lényeg
megértése, szókincsének
ismerete és alkalmazása.
Egyszerű kérdések
megértése és szóbeli
válaszadás a következő
témakörökben: család,
lakóhely, napirend, iskola,
öltözködés, vásárlás.
A tanult szavak, kifejezések
jelentésének felismerése,
szókapcsolatokban és
mondatokban egyaránt.
Az ismeretlen szöveg
lényegének megértése.
A kulcsszavak, és az
előzetes lényegi
információk alapján.
A látottak, hallottak tartalmi
megértése,visszaadása a
szituációnak megfelelő
szókincs használatával.
A görög nemzetiség
életéhez kapcsolódó dalok,
játékok, mesék
megismerése és megértése
A görög nemzetiség
életéhez kapcsolódó dalok,
játékok, mesék felismerése
megértése a rádió és tv
műsorokban
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó információk
felismerése és lényegének
megértése rádió és tv
műsorokban.
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó információk
felismerése és megértése
rádió és tv műsorokban.
Görögország és
Magyarország
nevezetességei.
A témakörökhöz
kapcsolódó olvasmányok
beszédkörnyezetének és
tartalmának megértése.
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó olvasmányok
megértése. Rövidebb
szövegekkel kapcsolatos
kérdések megválaszolása
(magyar és görög
nyelven)..
Hallás után a közlés
lényegének megértése a
következő témakörökben:
család, oktatás,
pályaválasztás, hivatás,
szabadidő, kultúra, sport,
utazások, hírközlés, posta,
konyha, egészségvédelem,
ország ismeret, a görög
nemzetiség élete.
Az ismeretterjesztő és
játékfilmek, valamint a
görög irodalmi és
nyelvjárási szövegek
tartalmának megértése.

2. Beszédkészség:

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Helyes kiejtés,pontos
hangképzés, helyes
artikuláció a magyartól eltérő
sajátos görög hangok helyes
képzése (pl. gamma,delta,
théta) a kommunikáció során.
Bekapcsolódás az
egyszerű párbeszédbe. A
mondatok helyes
intonációja.
Hallott szöveg megértése -
hanganyag, film ,
tartalmának rövid
visszaadása. Bátor részvétel
a mindennapi
kommunikációban
Nyelvileg igényes szókincs
használata a mindennapi
kommunikáció során.
Törekvés a helyes, kifejező
beszédre
Törekvés a helyes
kiejtésre, érthető és
kifejező beszédre
Törekvés a helyes érthető,
kifejező beszédre.
Vélemények, érzések,
gondolatok egyszerű helyes
megfogalmazására.
Törekvés a helyes, kifejező
beszédre., a szabatos,
meggyőző, érthető
kommunikációra.
Mondatok, kérdések alkotása
az egyszerű
beszédhelyzetben
(pl. Napszaknak, alkalomnak
megfelelő köszönés,
búcsúzkodás, bemutatkozás
információadás és kérés).
Aktív részvétel
beszélgetésben kérdések
segítségével, események,
élmények elmondása
egyszerű mondatokban.
Önálló beszélgetés,
véleményalkotás, emberek
jellemzése, hely, tárgyak
leírása a tanult szókincs
felhasználásával. Saját
érzések, gondolatok
egyszerű és világos
kifejezése. Okokra való
rákérdezés.
Gondolatok, vélemény,
élmény, önálló tömör
megfogalmazása.
Egyetértés, ill. egyet nem
értés kifejezése mindenna-
pos szituációkban.
Helyes kapcsolatteremtés
társakkal és felnőttekkel
(Kevés segítséggel.)
Segítségkérés, helyes
kapcsolatteremtés
társakkal és felnőttekkel,
probléma esetén
(egyszerű, érthető helyes
kiejtéssel)
Segítségkérés, segítség
adás, helyes
kapcsolatteremtés társakkal
és felnőttekkel, probléma
esetén .
Segítségkérés, segítség
adás, helyes
kapcsolatteremtés társakkal
és felnőttekkel, probléma
esetén . Szükség esetén
társalgás kezdeményezése.
Képek, illusztrációk
segítségével rövid történetek,
mesék előadása,
dramatizálása, helyes
ejtéssel.
Olvasott szöveg
lényegének összefoglalása
2-3 mondatban. Egyszerű
kérdések és válaszok
alkotása helyes szórenddel
különböző szituációkban.
A görög hangok helyes
kiejtése, a magyar
kiejtéstől eltérő hangok
helyes artikulációja.
Saját élményekkel
összefüggő kérdések
megfogalmazása.
Tipikus beszédfordulatok,
udvariassági kifejezések
használata.
Látottak, hallottak
felidézése a társalgási
helyzetnek megfelelő
szókincs használatával.
Mindennapos, szokványos
helyzetekben önmaga
megértetése .
Versek, dalok, rövid
szövegek, mesék, mondókák,
nyelvi játékok memorizálása
és előadása társaknak. A
görög gyermekirodalom
neves költőinek művei, pl.
Pálisz, Papandoniu).
Énekek, versek, egyéb
szövegek memorizálása és
kifejező előadása. Pl.
Kleftisz dalok, Szolomosz
versek), Görög mitológiai
történetek.
Szépirodalmi mű művészi
élményt nyújtó előadására
való törekvés, helyes
kiejtéssel. Pl. Palamasz,
Kavafisz, Szeferisz,
Ritszosz, Elitisz verseit,
Papadiamandisz rövid
elbeszélései.
Hétköznapi szövegek és
irodalmi művek értelmező
tolmácsolása,
memorizálása,
törekvés az élményt nyújtó
előadásra. Pl Arisztofanész,
Hadzsisz, Kazandzákisz,
Varnalisz, Kambanellisz
műveit.

3. Olvasásértés:

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szövegek értő, pontos,
folyamatos és kifejező
olvasása hangosan, helyes
ritmusban,tempóval, j ó
kiejtéssel és hangsúlyozás-
sal.
Az olvasott szövegben
ismert szavak,
szókapcsolatok,
kulcsszavak keresése,
ismert szavak ragozott
alakjainak felismerése.
Ismert és ismeretlen szöveg
pontos, folyamatos értő
olvasása.
Hosszabb, bonyolultabb
irodalmi szöveg megértése,
értelmező olvasása.
Új szövegkörnyezetben az
elsajátított szavak
felismerése, megértése,
visszajelzése (cselekvéssel,
szóval, írásban).
Az értő néma olvasás
elsajátítása és használata.
Lényeg megértése néma
olvasás esetén.
A lényeget értő néma
olvasás készségének és a
hallott részlet beazonosítási
képességének (író, cím)
fejlesztése.
A rövid szöveg lényegének
megértése, helyes
kérdésfeltevés és helyes
válasz adása.
Különböző témakörök
szövegeinek feldolgozása,
(különös tekintettel a görög
nemzetiség életmódját
bemutató történetek
értelmezésére).
Szövegfeldolgozás
szótárhasználattal.
Hosszabb szövegek esetén a
lényeg kiemelése.
A nyelvileg bonyolultabb
szöveg komplex megértése:
tartalom összefoglalása,
a főbb gondolatok
kiemelése,
véleményformálás.
Az értő néma olvasás
fokozatos elsajátítása.
A folyékony, helyes,
kifejező olvasás fokozatos
elsajátítása és megfelelő
használata szövegfeldolgo-
záskor.
A néma, értő olvasás helyes
használata nyomtatott és
elektronikus szövegek
használatakor.
A néma, értő olvasás helyes
alkalmazása
ismeretterjesztő,
szépirodalmi, tankönyvi és
média szövegtípusok
használatakor.
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, gyermekversek,
történetek) olvasása.
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, gyermekversek,
történetek) önálló olvasása.
A különböző műfajú
szövegek fordítása görög
nyelvről magyar nyelvre és
magyar nyelvről görög
nyelvre (levél, hír, időjárás,
hirdetés).
Rövid szépirodalmi művek
önálló olvasása.
Könyvtár-szolgáltatások és
elektronikai források
igénybevétele.
Elektronikus források
nyújtotta lehetőségek
megismerése.
Szókincs gyarapítás az
elektronikus források
használata során.
A tanulást segítő
valamennyi forrás ismerete
és lehetőség szerinti önálló
használata a szókincs
bővítés érdekében.

4. Írás:

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán-és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az alapszókincs ismert
szavainak, kifejezéseinek
helyes írása másolás során.
Hétköznapi témájú, egysze-,
rű, rövid, összefüggő szö-
veg megírása helyesen.
Saját gondolatok egyszerű
mondatokban való
megfogalmazása.
Szövegszerkesztési
módszerek
továbbfejlesztése, jól
szerkesztett, esztétikus
íráskép (hivatalos levél, e-
mail, önéletrajz, külső és
belső jellemzés, kérvény
írása).
Olvasható, rendezett írás-
kép megfelelő írástempó.
Olvasható, rendezett
íráskép, megfelelő
írástempó, esztétikus
füzetvezetés.
Olvasható, rendezett
íráskép, megfelelő
írástempó, esztétikus
füzetvezetés.
Olvasható, rendezett
íráskép, megfelelő
írástempó, esztétikus
füzetvezetés.
Mondatok, rövid
összefüggő írott és
nyomtatott szövegek
másolása, hallás utáni
leírása, kevés hibával.
Másolás hibák nélkül,
szavak, rövid mondatok
hallás utáni leírása kevés
hibával.
A görög nyelvi és
nyelvhelyességi
törvényszerűségek hibátlan
alkalmazása az írásbeli
szövegekben.
Élménybeszámoló készítése
egy-egy magyarországi
görög irodalmi alkotás
tartalmáról,
mondanivalójáról,
értékeiről.
Önálló jegyzetelési
technika kialakítása.
Hibátlan helyesírás az
alapvető szavakban.
Egyszerű írásbeli feladatok
(pl. szavak alkotása
megadott betűkkel,
mondatalkotás adott
szavakkal, egyszerű
mondatokkal
szövegszerkesztés )
megoldása.
A görög helyesírás
szabályainak alkalmazása
(az írásban szótaglágyítás
helyes jelölése, a szavak
helyes elválasztása, az ev-
ef, av-af helyes használata ,
a ritmikai szabály írásban
történő alkalmazása, a
tulajdonnevek helyesírása, a
görög hangzók írásban
történő helyes jelölése).
Szótárhasználat segítségével
egyszerű mondatok
fordítása görög nyelvre a
mondatszerkezet és nyelvi
fordulatok
különbözőségének
figyelembevételével.
A nyelvtani
nyelvhelyességi, stilisztikai
és helyesírási ismeretek
fejlesztése, nyelvtani
szabályok tudatos
alkalmazása az írásbeli
szövegalkotásban.
Szótár segítségével fordítás
görögről magyarra és
magyarról görögre
(lehetőség szerint
hibátlanul)
Egyszerű mondatok
helyesen történő írása.
Törekvés a nyelvtanilag
helyes mondatok alkotására,
írásban.
Ismert témákban egyszerű,
összefüggő szövegek,
nyelvtanilag helyes írása.
Ismert témákban egyszerű,
összefüggő szövegek,
nyelvtanilag helyes , önálló
írása.
Minta alapján rövid
szövegek írása (pl.
üdvözlőlap, képeslap, e-
mail).
Rövid szövegek
összeállítása (pl. egyszerű
nyomtatvány kitöltése,
levél, e-mail írása,
párbeszéd, képleírás).
Különböző adatokat
tartalmazó kérdőívek
kitöltése.
Egyszerű szövegek írása
(pl. levél, képeslap, e-mail).
Rövid magánlevél,
távirat,életrajz önálló
megfogalmazása.
E- mail írása. Személyes
vélemény, álláspont
hibátlan írásbeli
megjelenítése.
Szövegtagolás kialakítása.
Tiszta, rendezett füzet
vezetés. Olvasható íráskép
kialakítása.
Szövegtagolás, rendezett,
tiszta, olvasható íráskép
megléte.
Gondos füzetvezetés.
Olvasható, tetszetős
íráskép.
Igényes füzetvezetés.
Hibátlan, olvasható,
tetszetős írás.
Megfelelő füzetvezetés.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, utasítás,kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket: verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

Memoriter: dalok, 25 gyermek- és népdal ismerete, 5 gyermekjáték

A görög gyermekirodalom képviselőinek műveiből ismerni pl.: Ezoposz mítoszait, Elli Alexiu, Zahariasz Papandoniu, Vaszilisz Rotasz, Alexandrosz Pallisz, Zsorsz Szarri, Alexandrosz Papadiamandisz által írt versek, illetve rövid prózaírásait.

A Magyarországon élt, illetve élő görög szerzők témákhoz kapcsolódó versei illetve rövid prózaírásai:pl. Dimitriosz Hadzisz történetei, Szidu Evdoxia versei.

3. Olvasásértés.

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése. 3.2 A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

5- 8. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi. 2.4 Társasági beszélgetésben megérteti magát..

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

Memoriter: dalok, 35 gyermek- és népdal ismerete, 5 gyermekjáték

A görög gyermek- és ifjúsági irodalom képviselőinek műveiből ismerjen: Dionisziosz Szolomosz, Telosz Ágrasz, Kosztasz Varnalisz, Fotisz Kondoglu, Alki Zei, Jeorgiosz Viziinosz, Iliasz Venezisz, Dido Szotiriu, Evjenia Fakinu, Kosztisz Palamasz, Odisszeasz Elitisz, Jannisz Ritszosz, Jeorjiosz Szeferisz, Nikosz Kazandzakisz és mások műveit..

A Magyarországon élt görög szerzők témákhoz kapcsolódó versei , illetve prózaírásai: pl.Vula Masztori, Dimitrisz Hadzisz.

3. Olvasásértés.

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező olvasása, lényegének megértése. 3.2 Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének alapos ismerete .

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák

4.3. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

1.3. Követi a nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség.

2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Szókincse jó.

Memoriter: dalok 30 gyermek- és népdal ismerete

A görög irodalom képviselőinek remekműveiből ismerjen: Homérosz, eposzait, Aischülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, egy-egy művét, Andreasz Kalvosz ódait, Emmanuil Roidisz , Konsztandinosz Kaváfisz, Angelosz Szikelianosz, Sztratisz Mirivilisz, Jakovosz Kambanelisz, Nikiforosz Vrettakosz rövid próza írásait, illetve jellegzetes verseit.

A Magyarországi görög irodalomból:

Dimitrisz Hadzisz novellai, Athanasziosz Hrisztopulosz, Mihalisz Ganasz, Rula Kaklamanaki vereseit.

3. Olvasásértés.

3.1. Hosszabb,összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2 Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének maradéktalan ismerete .

4.2. Nyelvhelyességi, helysírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.3. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

2. Görög népismeret

(Valamennyi oktatási forma számára)

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A tartalom kulcselemei

6. Reflexiót irányító kérdések

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretszerzés céljából,Ismeretszerzés céljábólIsmeretszerzés személyesIsmeretszerzés irányított
bemutatkoznak
egymásnak, elmondják,
hogy Magyarországon hol
laknak. Megmutatják a
térképen, honnan
származik családjuk.
Behoznak görögországi
fényképeket, családi
emléktárgyakat vagy
bármi mást, és elmesélik
történetüket.
Rövid történeteket
mondanak el a
könyvekben, és az osztály
falain látható képekről,
nemzeti hősökről.
Ókori állatmeséket, rövid
mítoszokat,
népszokásokról és
szentekről szóló
legendákat, népmeséket,
és gyermekverseket
olvasnak. Görög zenét és
dalokat hallgatnak, részt
vesznek a március 25-i és
az október 28-i nemzeti
ünnepeken. Megfigyelik,
hogyan ünnepelnek a
görögök. A gyerekek a
családdal együtt készülnek
a karácsonyi és húsvéti
ünnepekre, és ismereteket,
tapasztalatokat szereznek
a görög szokásokról,
hagyományokról.
megtekintik a környezetükben
található első görög diaszpóra
emlékeit. Megfigyelik az
ortodox templomok külső és
belső ismérveit.
Legendák olvasása az ortodox
egyház nagy szentjeiről.
Történelmi dalok, legendák
olvasása Konstantinápoly
elestéről, képekből, filmekből
és a tömegkommunikációs
eszközökből több ismereteket
szerezni a kor történelmi
eseményeiről.
A görög történelem sorsdöntő
eseményeit megörökítő
irodalmi alkotások, legendák,
kleftisz-dalok olvasása az
ókortól napjainkig (pl. perzsa
háborúk, Nagy Sándor
hódításai, Konstantinápoly
eleste, 21-es szabadságharc,
kis-ázsiai katasztrófa,
ellenállás, polgárháború, 67-
es diktatúra, illetve történelmi
filmek megtekintése. Az
írások a görög
nyelvhasználati
sajátosságainak a
megfigyelésére is alkalmasak.
A tanultak felhasználása
projektek tervezésében és
készítésében a görögség
sajátos életmódjával, a család
és környezete nemzetiségi
kötődésével kapcsolatban.
görögországi és
magyarországi
beszélgetésekből, tárgyak,
képek, épületek, műemlékek
közvetlen megfigyeléséből,
hallott és olvasott elbeszélő
szövegekből, filmekből, a
tömegkommunikációs
eszközökből. Információk
gyűjtése az első és második
görög diaszpóra múlt és
jelen életéről,
nyelvhasználati
sajátosságairól az iskolai
könyvtárban, a miskolci
Ortodox Múzeumban (ahol
régi iskolai füzetek is
vannak), az Önkormányzat
folyóirataiban, a Magyar
Rádió Görög Nemzetiségi
Műsorából. A gyűjtött
adatok felhasználása
projektek, bemutatók
tervezésénél és
végrehajtásánál.
A tanuló mutassa be a
görögség főbb lakóhelyeit,
magyarázza az életmód és
környezet közötti fontosabb
összefüggéseket
(kereskedelmi központok,
ipari, illetve mezőgazdasági
területek).
beszélgetésekből, tárgyak,
képek, épületek közvetlen
megfigyeléséből, hallott és
olvasott elbeszélő
szövegekből,
tömegkommunikációs
eszközökből, filmekből.
Adott témához információk
gyűjtése, projekthez
könyvtárban, múzeumban,
médiatárban, az interneten.
A gyűjtött információk
önálló rendszerezése,
értelmezése és bemutatása.
Tudja magyarázni a
görögség szimbólumait,
bemutatni jelentősebb
ünnepeit, szokásait. A
tanultak felhasználása új
feladathelyzetben.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdéseket tesznek fel
egymásnak a családjukról,
görögországi
származásukról, jelenlegi
lakóhelyükről. Véleményt
nyilvánítanak
környezetükről, tanulmányi
kirándulásaikról, anyanyelvi
táborokról, görögországi
utazásaikról és
élményeikről.
Eljátsszák az ismert ókori
állatmeséket, mitológiai
történeteket, Jézus
születéséről szóló legendát,
farsangi dalokat és
maskarás játékokat.
Karácsonyi és húsvéti
kálandák előadására
készülnek. Elmondják
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban. (Az
első görög diaszpóráról, a
görög történelem sorsdöntő
eseményeiről, a görög
nyelv- és irodalomról).
A görögség ismert
képviselőinek tettei a
közösség formálása
érdekében. Magyarországi
görög híres emberek,
történelmi személyiségek,
hétköznapi emberek
jellemzése
(pl. Szinasz, Zavirasz,
Hadzisz, színművészek,
képzőművészek, sportolók,
stb.).
A különbségek felismerése
A nemzetiség és az
anyanemzet kulturális
életének, kiemelkedő
eseményeinek elbeszélése
(hangversenyek, színházi
bemutatók, könyv- és
képzőművészeti kiállítások,
évfordulók,
sportesemények).
Jelenetek eljátszása,
részvétel regionális
fesztiválokon, kulturális
eseményeken.
Önálló vélemény és
kérdések megfogalmazása a
görögség elmúlt és jelen
sorsával, sorsfordulóival
kapcsolatban. Érvek
gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására.
Kérdések önálló
megfogalmazása a görögség
sorsfordulóival
kapcsolatban. Önálló
állásfoglalás és érvelés,
különböző, a görögség
sorsát meghatározó
nézetekről, cselekedetekről.
Szépirodalmi, publicisztikai
nemzetiségpolitikai munkák
összevetése, kritikai
feldolgozása. Szövegek,
filmek stb. vizsgálata a
történelmi hitelesség
szempontjából. Önálló
vélemény megfogalmazása
a görögséget érintő
eseményről, jelenségekről,
ismert nemzetiségi
személyekről. A
véleményüket, hogy hogyan
ábrázolják a könyvek a
görög hősöket, s milyennek
képzelik őket ők maguk.
és a változások nyomon
követése egy-egy
történelmi, a nemzetiség
szempontjából sorsdöntő
jelenség kapcsán
(pl. a katonai diktatúra
bukása Görögországban,
1974-ben, a nemzetiségi
önkormányzatok
megalakulása 1995-ben,
Magyarország csatlakozása
az Európai Unióhoz 2004-
ben).
A görögség történelmének,
társadalomföldrajzának
ismerete. Jelenségek
tárgyhű és kritikai
bemutatása, sorsfordulók
értelmezése
(pl. kis-ázsiai katasztrófa,
polgárháború).
Az anyaország történelme
és társadalomföldrajza
jellegzetes vonásainak
bemutatása.
magyarországi nemzetiségi
és emberi jogi rendszer
értékelése a saját
értékrendnek megfelelő
szempontok alapján. A
görögség nemzetközi
kapcsolatainak kritikai
bemutatása múltban és
jelenben. Naprakész
tájékozottság aktuális
nemzetiségpolitikai és
emberi jogi jelenségekről.
Azok összehasonlítása
strukturális és funkcionális
szempontok alapján. A jövő
trendjének felvázolása. A
görögség anyaországon
kívüli jelenlétének ismerete,
bemutatása. Alapvető
ismeretek szerzése a
Külföldön Élő Görögök
Titkárságáról, a Görögök
Világszövetségéről, annak
ifjúsági tagozatáról,
tevékenységük kritikai
bemutatása.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés a görög
közösség problémairól,
terveiről. A tanulók, ha nem
értenek valamit, tegyenek
kérdéseket tanítóiknak,
szüleiknek, és nyilvánítsák
ki saját véleményüket az
adott témáról. Készítsenek
osztálykiállításokat
tanulmányi
kirándulásaikról, nyelvi
táborokról, ünnepi
szerepléseikről,
görögországi utazásaikról
stb., és tartsanak kis
élménybeszámolókat
ezekről. Készítsenek
különböző anyagokból:
zászlókat,
kalikancaroszokat,
tavaszköszöntő fecskét
mártisszal, Kira szarakoszti
bábut, húsvéti gyertyákat,
tojásokat stb.
Ezeknek az eseményeknek,
történeteknek, szokásoknak,
mozgásos, táncos,
dramatikus megjelenítése.
Rajzok készítése görög
népviseletekkel,
Beszélgetés és vita egy-egy
a görög nemzetiséget érintő
témáról. Saját vélemény
érthető megfogalmazása.
Mások véleményének
türelmes meghallgatása és
figyelembevétele (pl.
milyen műsorok legyenek a
görög hagyományőrző
összejöveteleken és milyen
a nemzeti ünnepeken).
Szóbeli beszámoló a saját
tapasztalatokról, önálló
gyűjtőmunkával szerzett
ismeretekről (pl. görög
közmondások, naptárak,
receptek, képeslapok,
növényhatározók stb.).
Fogalmazás írása valamely
görög nemzetiségi témáról
(pl. a görög iskola és a
szülők kapcsolata, a család
részvétele a közösségi
életben, nyelvi táborok
értékelése). Rajz készítése
görög nemzetiségi témáról
(pl. görög sportnapok,
iskolai farsang,
báránysütés). Görög
tárgymásolatok, hímzések
Események, történetek
elbeszélése a
nemzetiségeket érintő
témában, élőszóban. Vitás
kérdések, vélemények
felvetése, megbeszélése.
Szóbeli beszámoló a saját
gyűjtőmunkával szerzett
ismeretekről (pl. hétköznapi
szavak dimotiki és
katharevusza formáinak a
gyűjtése). Fogalmazás írása
valamely görög nemzetiségi
témáról. Események,
történetek, jelenségek
mozgásos, dramatikus
megjelenítése.
Beszélgetés és vita egy-egy
nemzetiségpolitikai, emberi
jogi témáról. A vita során a
véleménykülönbségek
tisztázása, a saját álláspont
gazdagítása,
továbbfejlesztése mások
véleményének
figyelembevételével, a
tolerancia gyakorlása.
Beszámoló, kiselőadás
tartása a görög irodalomból,
műfordításból, a
publicisztikából, a sajtó, a
rádió- és a tévéműsorok
alapján (görögországi,
diaszpórai, magyarországi).
A magyarországi
görögökről önállóan
gyűjtött képekből
összeállítás, tabló és
magyarázat készítése.
hangszerekkel, másolatok
tájakról, műemlékekről,
szobrokról, tárgyakról stb.,
és rövid beszámolók
alkotásaikról.
készítése. Rövid történetek,
jelenetek eljátszása.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Megtanulják a tanulók azA tanulók bővítik az időAz idő tagolására szolgálóTörténelmi korszakok,
időre vonatkozótagolására szolgálókifejezések biztos és gyakoriperiódusok nevének
kifejezéseket: perc, óra, nap,kifejezések használatát: perc,használata: pl. hónap, év,használata a történelmi idő
hét, hónap, év ésóra, nap, hét, hónap, év,évtized, évszázad,tagolására (pl. Bizánc kora,
kifejezéseket ezekkel aévtized, évszázad,emberöltő, a múltban,Török Hódoltság kora).
fogalmakkal kapcsolatban ésemberöltő.Krisztus előtt, Krisztus után.Az idő ábrázolása téri-
ismerős környezetükreIsmert események időbelivizuális eszközökkel,
vonatkozóan, pl.: amikorKépesek időben elhelyeznimeghatározása, mint pl. akronológiai adatok
nagyszüleim gyerekekfontosabb görög történelmigörög diaszpóra életénekrendezése.
voltak, nagyon régen azeseményeket (pl. Nagymérföldkövei, GörögországFontosabb események,
ókori görögök idejében.Sándor uralkodása idején, atörténelmének főbbjelenségek időpontjának
Idő meghatározása a tanulókpolgárháború után). Krisztusállomásai.ismerete, azok elhelyezése
által készített órával (pl.előtt, Krisztus után.Az idő ábrázolása téri-egymáshoz viszonyítva. (a
fából, papírból, műanyagból)Viszonyítások gyakorlása:vizuális eszközökkel,görög szabadságharc évei).
Események, jelenségek,előbb, később, ugyanakkor,kronológiai adatok
most, régebben, nagyonrendezése.A világtörténet, az európai
személyek stb. időrendberégen.Egyszerű kronológiaitörténelem, a görög
állítása, pl. családi történések.Az idő ábrázolása játékkal éstörténelem és a helytörténet
vizuális eszközökkel (pl.számítások és különbözőeltérő időbeli ritmusának és
Ismerkedés Görögországidőszalag készítése).események, jelenségek,kölcsönhatásainak
földrajzi térképével, azokEsemények, jelenségek,tárgyak, személyek időrendbeértelmezése. (pl. a 2.
másolása, kiszínezése kézitárgyak, személyek stb.állítása.világháború és annak
munkával. A térképenidőrendbe állítása.Európa, Görögországfolytatása görög
felismerik a tengert, atérképének másolása kézipolgárháborúban).
hegységeket, GörögországEgyszerű térképek készítésemunkával. A térképAz egyes történelmi
fővárosát és az országvagy másolása kézielemeinek biztos ismerete:jelenségek (gazdaság,
határait. települések.munkával. A térképGörögország folyóinak éskultúra, politika stb.) eltérő
domborzati elemeinek biztostengereinek, határainakidőbeli ritmusának és
ismerete, pl. Görögországfelismerése.kölcsönhatásainak elemzése.
határai és az ország
szomszédjai. A tanult helyekA tanult helyek megkereséseKülönböző időszakok
megkeresése a térképen (pl.a térképen (pl. a görögtörténelmi térképeinek
történelmi helyek, tanulókdiaszpóra letelepedésénekösszehasonlítása (pl. Bizánc
felmenőinek szülőhelye, aútvonalán létesült görögterületi változásai az
görög nemzetiség lakóhelyeifalvak, közösségek).évszázadok során), a
Magyarország térképén).Események, jelenségekváltozások hátterének
Események, jelenségekleolvasása Európa,feltárása.
leolvasása történelmiMagyarország ésAz adott téma
térképekről (pl. az újkoriGörögország történelmitanulmányozásához
Görögország első éstérképéről.leginkább megfelelő térkép
második fővárosa).Történelmi helyszínekkiválasztása különféle
Távolságok számításamodellezése.atlaszokból.
történelmi térképekenEsemények kapcsolása aVaktérképeken tanult helyek
(Görögországon és Európántanult helyekhez.bejelölése és azokhoz
belül).jelentősebb eseményekhez
való társítása (pl. Akropolis,
Krétai irodalmi és művészeti
központja).

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
-egy-egy görög híres ember
(pl. művész, felfedező,
feltaláló, tudós, szent,
uralkodó, politikus) életével,
tevékenységével,
jellemvonásaival
megismerkedjenek, és ennek
kapcsán azt is felismerjék,
hogy az emberek régen
másként éltek és
gondolkodtak, mint ma;
- nemzeti ünnepeinkhez és
jelképeinkhez kapcsolódó
eseményekkel
megismerkedjenek (március
25. és október 28.);
- beszélgessenek olyan
kérdésekről, mint a
viselkedési és
illemszabályok a görög és a
magyar viselkedésformák
közötti hasonlóságok és
különbségek (pl. étkezési
szokások), a kölcsönösség
szerepe az illemben, külső és
belső jellemvonások, a jó és
rossz tulajdonságok, a
rokonság, a barátság, a
rászorulók segítése;
- megismerjék a magyar és a
nemzetiségi iskola életének
legfontosabb szabályait
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket
szerezzenek a görög
hagyományokról, a görög
diaszpóra lakóhelyének
múltjáról, az azokat
fenyegető veszélyekről;
- megismerjenek néhány
görög történelmi mondát és
mítoszt
- a történelmi múlt egy-egy
térben és időben határolt
darabját mélységében
tanulmányozzák (pl. Athéni
aranykor, mükénéi kultúra,
az 1821-es szabadságharc
éveit);
- ismereteket szerezzenek a
görög állam kialakulásának
és történetének fontosabb
fordulópontjairól és
kiemelkedő
személyiségeiről;
- ismereteket szerezzenek
arról, milyenek voltak az
emberek hétköznapjai a
különböző korokban és
országrészekben (pl.
kontinensen, szigeteken, a
városállamok, Nagy Sándor
idejében, a török hódoltság,
a 20. században);
- megvitathassák melyik
történelmi szereplő
nézőpontját fogadják el;
- további ismereteket
szerezzenek a görög és
nemzetiségi népszokásokról,
a hagyományos életmódról;
- ismerkedjenek a görög
etnikai nemzetiségek
életével,
beszélgetést folytassanak
olyan témakörökről, mint az
emberek közötti
különbségek, a nemek
közötti kapcsolatok, az
egyén és a közösség
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
- további mély ismereteket
szerezzenek a görög
hagyományokról, a görög
diaszpóra lakóhelyének
múltjáról, az azokat
fenyegető veszélyekről és a
megóvásukra tett
erőfeszítésekről (pl. a görög
Beloiannisz falu
elnéptelenedése);
- a történelmi múlt egy-egy
térben és időben határolt
darabját mélységében
tanulmányozzák (pl. a
Balkán-félsziget. unióinak
harcai az egyes
időszakokban);
-egy-egy jelenség változását
az időben több korszakot
átfogóan is tanulmányozzák;
- további ismereteket
szerezzenek a görög állam és
nép történetének fontosabb
fordulópontjairól és görög
történelem kiemelkedő
személyiségeiről;
- további ismereteket
szerezzenek az európai
történelem jelentős
állomásairól és azok
hatásáról a görög történelem
alakulásában;
- ismereteket szerezzenek
arról, milyenek voltak a
görög emberek hétköznapjai
a különböző korokban (pl. a
1. és 2. diszpóra élete
Magyarországon, a tanulók
nagyszüleinek élete),
- továbbá politikai
konfliktusokról
(forradalmakról,
háborúkról), különösen azok
hétköznapi, emberi, erkölcsi
vonatkozásairól;
- önállóan értelmezzenek
múltbeli eseményeket saját
nézőpontjuk alapján.
- megfelelő szinten tudjanak
beszélgetni és vitázni olyan
témakörökről, mint az
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket
szerezzenek a görög
hagyományokról, a görög
diaszpóra lakóhelyének
múltjáról, az azokat
fenyegető veszélyekről és a
megóvásukra tett
erőfeszítésekről;
-egy-egy történelmi témát
vagy időszakot (a politika-, a
gazdaság-, a társadalom-, a
tudomány-, a technika- vagy
a művelődéstörténet, illetve
a történeti ökológia köréből)
átfogóan tanulmányozzanak
és összehasonlítsanak; Ilyen
lehet pl. a demokrácia
születése és fejlődése görög
földön.
- további ismereteket
szerezzenek a görög állam és
a görög nép történetének
fontosabb fordulópontjairól,
ismerjék a görög ókori,
bizánci és újkori történelem
kiemelkedő személyeit;
- további ismereteket
szerezzenek az európai
történelem jelentős
eseményeiről és
Görögország helyéről
azokban, továbbá a görögök
szerepéről az Európán kívüli
civilizációk életében (görög
demokrácia, Nagy Sándor
terjeszkedése és
városalapításai, a 2.
világháborús Antant tagság);
- ismereteket szerezzenek a
görög diaszpóra történetéről
és kultúrájáról világszerte;
- a magyarországi nemzeti és
etnikai nemzetiségek
történetéről;
- megismerkedjenek a 20.
század nagy hatalmi,
társadalmi és
értékkonfliktusaival (pl.
viszonya,
- ismerjék az alapvető
fogyasztói
magatartásmintákat, egy
konkrét példán keresztül
tudják értelmezni a reklám
szerepét.
emberek közötti
különbségek, a nemek
közötti kapcsolatok, az
egyén és a közösség
viszonya,
- a gazdálkodás kérdései, a
demokrácia és az emberi
jogok; nemzetközi
humanitárius jog alapelvei
- szembesüljenek a
szabadság és a felelősség
emberi dimenzióival a
magán- és a közélet
különböző területein;
- egy konkrét példán
keresztül tudják értelmezni a
reklám és marketinghatások
szerepét.
gyarmatosítás, világháborúk,
nukleáris hatalmak,
nemzetközi katonai
szövetségek) és azok
globális következményeivel
(pl. munkaerőpiac alakulása,
rasszizmus, terrorizmus).
- vitassanak meg olyan
témákat, mint az emberi
elme, az erkölcs, a
szexualitás, a munkavállalás,
Magyarországon,
Görögországban és az
Európai Unió politikai
rendszere, az
érdekképviseletek, a
demokrácia, az emberi
jogok, az alapvető
szabadságjogok, a fegyveres
konfliktusok és a nemzetközi
humanitárius jog
alkalmazása.
- szembesüljenek a
szabadság és a felelősség
emberi dimenzióival a
magán- és a közélet
különböző területein;
- ismerjék az alapvető
fogyasztói
magatartásmintákat és egy
konkrét példán keresztül
tudják értelmezni a reklám
és marketinghatások
szerepét.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
- Milyen jellemző
tulajdonságai vannak?
Miben hasonlítok
másokhoz? Miben
különbözöm másoktól?
- Mire vagyok képes? Mire
nem vagyok képes?
- Milyen szeretnék lenni?
- Miért van szükség
szabályokra?
- Mit jelent az, hogy
kétnemzetiségűek (görögök
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
- Mi az ember? Miben
különbözik az állatoktól?
- Miben hasonlítunk
mindannyian? Honnan
erednek az emberek közötti
különbségek?
- Miért gondolkodnak
másként a különböző
életkorú emberek?
- Mi mindentől függhet a
döntések és tettek
megítélése?
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
- Mit jelent az, hogy minden
embert egyenlő méltóság
illet meg?
- Mit tehet az egyes ember
másokért, a közösségért, a
rászorulókért?
-Van-e fejlődés a
történelemben?
- Miért vannak háborúk?
- Milyen szerepet játszik a
természeti környezet az
egyes országok, civilizációk
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
-Vannak-e abszolút erkölcsi
értékek?
- Miért kerülhet
ellentmondásba erkölcs és
jog?
- Milyen útjai vannak az
önmegvalósításnak?
- Hányféle közösségi
identitása lehet egy
embernek?
- Milyen értelemben
beszélhetünk ok-okozati
és magyarok) vagyunk?- Miért vannak szegények és
gazdagok?
- Milyen mértékben
határozza meg a természeti
környezet az emberek
mindennapi életét és
kultúráját?
- Miért van az, hogy
ugyanazt a történelmi
eseményt vagy jelenséget
különböző emberek
különbözőképpen élik át?
életében?
- Mitől függnek az egyes
emberek, embercsoportok
érdekei?
- Miért vannak gazdag és
szegény országok?
- Milyen mértékben hatnak a
"nagy emberek" a történelmi
eseményekre és
folyamatokra?
- Mi a hit, a vallás szerepe az
egyes ember és a
társadalmak életében?
-Van-e célja az emberi
életnek, illetve az emberi
történelemnek?
viszonyokról a
történelemben? Van-e
történelmi determinizmus?
- Haladhat-e kényszerpályán
egy ország történelme?
- Hogyan élhetnek együtt
különböző kultúrák,
vallások, népek? Milyen
lehetőségei és akadályai
vannak a kultúrák közötti
kommunikációnak?
- Hogyan lehetséges az,
hogy ugyanazt a történelmi
eseményt vagy jelenséget
különböző emberek
különbözőképpen
értelmezik?
- Mi az erőszak szerepe a
történelemben?
- Hogyan befolyásolja a
geopolitikai helyzet egy
állam, egy térség
lehetőségeit (Görögország
flottahatalma, Magyarország
mezőgazdasági előnyei)?
- Hogyan változott az állam
szerepe a történelemben?
- Az érdekek vagy az értékek
hatása erősebb-e a
különböző korok
társadalmaiban?

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. A magyarországi görögök, görögök által is lakott települések Magyarországon.

2. A görög nyelv.

Idiomatizmusok

3. A települési közösségek élete.

A család szerepe. A lakóház és környéke. Régi foglalkozások és munkaeszközök. Ruházkodás. Népi étkezési szokások.

4. Görög népszokások, néhány jellegzetes régi és új szokás

(pl. a karácsonyi, illetve húsvéti ünnepkörök).

5. Népi gyermekjátékok- és dalok. Görög szólások, közmondások és találós kérdések.

6. A játék(készítés) a múltban és napjainkban. Kreatív játékok különböző tárgyakkal.

5-6. Évfolyam

1. A magyarországi görögség történetének jelentősebb eseményei

(pl. a 19. századvégi virágzás, illetve a 20. századi újratelepítés időszaka).

2. Ókori és bizánci történelmi provinciák, és Hellasz földrajzi tájegységei.

Görögország földrajzához és történelméhez kapcsolódó legendák.

3. Neves magyarországi görög személyiségek.

4. A magyarországi görögök múltjáról és jelenéről (életmód, mesterségek, népviselet, népi konyhaművészet, szokás-és hagyományvilág).

5. A környék, a lakóhely környezeti és kulturális értékei

7-8. Évfolyam

1. A tájegységek, a görög kultúra és civilizáció központjai.

2. A magyarországi görög települések (hely)története

3. Neves magyarországi görög személyiségek szerepe, küldetéstudata

4. A görög kulturális intézmények és a görög nyelvű sajtó 5 A lakókörnyezet, a lakóház régen és ma

6. Nemzetiségpolitikai alapismeretek

9-12. Évfolyam

1. Görögország földrajza Görögország földrajzi elhelyezkedése Tájak a (nép)művészeti alkotásokban.

2. A görögök története

A kezdetek. A bizánci birodalom és szomszéd népek. A török hódoltság. A nemzeti újjászületés kora. A modern állam kiépítése. Görögország, az első világháború után. A Kisázsiai katasztrófa. A második világháború és a polgárháború. A katonai diktatúra Görögországban. A demokratikus rend visszaállítása.

2. 1. A magyarországi görögök története

A magyar - görög bizánci kapcsolatok. Konstantinápoly eleste utáni első kivándorlási hullám. A XVIII. századi görög települések virágkora. Görögök a magyar szabadságharc idején. 2.2. Helytörténet. Nemzeti - kulturális, törekvések. Neves személyiségek.

Kulturális intézmények, iskola, oktatás, alapítványok. A görög nyelvű sajtó és kiadványok. Kulturális élet a XX. század második felében.

3. Nemzetiségpolitikai ismeretek

Nemzetiségi jogi és állampolgári ismeretek. A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei

4. A görög nyelv

Az indoeurópai nyelvcsalád és a görög nyelv. Ókori görög dialektusok, a koiné, és a kétnyelvűség kora. A dimotiki győzelme és hivatalos nyelvé nyilvánítása 1974-ben.

5. A vallás és az egyház szerepe a görögök kultúrájában

Ókori többistenség. Kereszténység, ortodoxizmus (1054). A szent építmények stílusjegyei. Egyházi himnuszköltészet remekei.

6. A magyarországi görögök népi kultúrája

Görög és más ajkú közösségek együttélése. A tradicionális típusú család. Ősi tevékenységek és mesterségek. Lakókörnyezet, lakóház. ruházkodás. Népi étkezési szokások, speciális ételek. Naptári ünnepek és szokások. Népzene és néptáncművészet.

7. Tájak, korok, alakok találkozása a művészet és tudomány alkotásaiban

8. Görögország helye Európában és a világban.

9. A szülőföldélmény kifejezése magyarországi görög költők, írók, képzőművészek alkotásaiban.

D) HORVÁT NEMZETISÉGI OKTATÁS-OKTATÁS

1.1. Horvát nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Törekvés a megfelelő
hangképzésre,
beszédlégzésre és
hangoztatásra, valamint a
kifejező, és mások
számára érthető beszédre.
Törekvés a kifejező, mások
számára érthető, nyelvileg
igényes és helyes beszédre,
a nyelv hangzóinak helyes
kiejtésére. Elemi
udvariassági formák
ismerete és használata.
A közlés tartalma és a
beszélő szándéka közötti
kapcsolat felismerése, s
ennek érdekében a mondat-
és szövegfonetikai
eszközök megfelelő
alkalmazására való
törekvés (beszédtempó,
hanglejtés, szó- és
mondathangsúly, szünet,
hanglejtés).
A mindenkori
beszédhelyzetnek
megfelelő, az anyanyelv
hangzásbeli és
nyelvhelyességi
sajátosságait figyelembe
vevő igényes, érthető
beszéd. A szöveg
tartalmát és a beszélő
szándékát tükröző
kifejezésmód
eszközeinek biztos
alkalmazása. A mondat-
és szövegfonetikai
eszközök megfelelő
alkalmazása.
Különféle mondatok
felismerése (kijelentő,
kérdő, felszólító,
felkiáltó) helyes
használata a közlés
A különböző modalitású
mondatok változatos
használata a közlés
szándékának megfelelően.
Kérdések, válaszok
Mindennapi élmények
összefüggő és önálló
elmondása összetett
mondatokkal. Olvasott és
hallott szöveg
Lényegre törő, pontos
kifejezésmód, valamint a
lényeg kiemelése a
beszédben. Tudatos
törekvés a gondolatok
szándékának megfelelően
(kérés, óhaj, nemtetszés,
kérdés).
megfogalmazása, részvétel
a beszélgetésben.
reprodukálása.választékos kifejezésére
változatos formában
alkalmazkodva a hallgató
(beszédpartner)
érdeklődéséhez,
figyelméhez (szándékolt
hatás).
Gondolatok, információk,
érzelmek és vélemények
egyszerű, érthető és
hatékony közlése.
Eligazodás a mindennapi
beszédhelyzetekben.
Gondolatok, érzelmek,
óhajok közlése
változatosan és érthetően.
Alkalmazkodás a
kommunikációs folyamat
tényezőihez konkrét
beszédhelyzetben.
A kommunikációs
folyamat tényezőinek és
funkcióinak ismerete.
Alkalmazkodás a
megnyilatkozás
tárgyához, funkciójához,
a hallgatóhoz. Az írásbeli
és élőszóbeli
megnyilatkozás,
valamint a magán- és
nyilvános nyelvhasználat
közti különbségek
ismerete és tudatos
alkalmazása.
A nem verbális
kommunikáció néhány
elemének megfigyelése
(pl. testbeszéd). Törekvés
a helyes szóhasználatra,
kiejtésre, testbeszédre.
A szóhasználat, a
gesztusnyelv és a
mondatfonetikai eszközök
összehangolása a
tartalommal a
beszédhelyzetnek
megfelelően.
A gesztusnyelv néhány
jelének (mimika,
szemkontaktus) ismerete és
tudatos alkalmazása a
különféle
beszédhelyzetekben.
A szóhasználat, a
gesztusnyelv és a
szövegfonetikai
eszközök összehangolt
alkalmazása különféle
beszédhelyzetben. A
gesztusok szerepének
ismerete, megértése és
azok tudatos alkalmazása
(a mondanivaló
megerősítése,
megkérdőjelezése, a
szavak helyettesítése).
Megértésük a hétköznapi
kommunikációs
helyzetekben, valamint a
művészi előadásokban.
Élmények elmondása
néhány összefüggő,
egyszerű mondattal.
Olvasmányok
tartalmának felidézése,
elmondása.
Rövid hallott szövegek
lényegének, érzelmi
tartalmának megértése
tanítói segítséggel.
Hallott szöveg rövid
szóbeli összefoglalása.
Saját vélemény
megfogalmazása és
indoklása a témának és
beszédhelyzetnek
megfelelően. Mások
véleményének
meghallgatása és
megértése.
Mások véleményének
meghallgatása, megértése,
esetleg cáfolása és tömör
reprodukálása
többszereplős
helyzetekben. Önálló
véleményalkotás
érveléssel.
Együttműködés
csoportos
beszélgetésben, vitában.
Mások véleményének
meghallgatása és
tisztelete. Saját vélemény
megvédése (érvelés),
esetleg korrekciója. A
kommunikációs zavarok,
konfliktusok felismerése,
feloldásának képessége.
Ismert szövegek
megjelenítése dramatikus
játékkal. Memoriterek
(költemények, prózai
szövegek) ismerete.
Különféle dramatikus
formák kipróbálása (pl.
bábjáték, árnyjáték,
némajáték, versmondás,
helyzetgyakorlat.)
Különféle dramatikus
formák kipróbálása (pl.
olvasmányok
párbeszédeinek eljátszása,
versmondás, bábjáték,
helyzetgyakorlat).
Memoriterek szöveghű
kifejező elmondása,
interpretációja. Különféle
dramatikus formák
kipróbálása (pl. vers- és
prózamondás, diákszínpadi
előadás, népi szokások
előadása).
Memoriterek szöveghű
elmondása,
interpretációja a
szövegfonetikai
eszközök helyes
alkalmazásával.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztályok képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás megfelelő tempójának elsajátítása, az ily módon olvasott különböző szintű (terjedelem, bonyolultság, műfaj, cél) szövegek megértése, összehasonlítása. Képesség a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazására az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás jelrendszerének
elsajátítása a tanulók
egyéni sajátosságainak
figyelembevételével.
A tanult betűk
összeolvasása. Szavak,
szószerkezetek, mondatok
hangos olvasása.
Az értelmező hangos
olvasás folyamatos
gyakorlása.
Különböző mondatfajták
(pl. kijelentő, kérdő)
hanglejtésének
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Különböző mondatfajták
(pl. kijelentő, kérdő)
hanglejtésének
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Az olvasási stratégiák, a
szövegértő olvasást
támogató olvasási
típusok folyamatos
gyakorlása.
Különböző mondatfajták
(pl. kijelentő, kérdő)
hanglejtésének
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Az olvasási stratégiák, a
szövegértő olvasást
támogató olvasási típusok
folyamatos gyakorlása és
alkalmazása.
Hangos és néma olvasás
gyakorlása különböző
rövidebb szövegeken a
tanulók egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
Különböző szövegek néma
és hangos olvasása. Ismert
tartalmú szövegek
értelmező hangos
olvasása.
Különböző szövegek
néma és hangos olvasása.
Ismert tartalmú szövegek
biztonságos, értelmező
hangos olvasása.
A szöveg minél teljesebb
megértését biztosító
hangos és néma olvasás
gyakorlása.
Egyszerű szövegek
szószerinti jelentésének
megértése tanulók egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
A szó szerinti jelentések
megtapasztalása tanítói
segítséggel. A szövegben
kifejtett információk
visszakeresése. Ismerkedés
a szövegértési technikák
alapjaival tanítói
segítséggel.
Az irodalmi szövegekben
megjelenő egyszerűbb
képek, alakzatok
megértése és gyakorlása
(pl. hasonlat, metafora,
ismétlés, fokozás). A
szövegben kifejtett
információk
visszakeresése.
Ismerkedés a szövegértési
technikák alapjaival.
Szépirodalmi és más
szövegekben előforduló
jelentések önálló és
csoportos megértése,
tanári irányítással. Az
irodalmi szövegekben
megjelenő egyszerűbb
képek, alakzatok
felismerése és
értelmezése (pl. hasonlat,
metafora, ismétlés,
fokozás). Ismerkedés a
szövegértési
technikákkal.
A szöveg elsődleges és
átvitt jelentésének
megkülönböztetése, a ki
nem fejtett tartalmak
felismerése, megértése és
értelmezése. A
szövegértési technikákkal
kapcsolatos ismeretek
bővítése, alkalmazása.
Az aktív szókincs
gazdagítása a tanult,
feldolgozott szövegeken
keresztül.
Ismerkedés a horvát
Az aktív és passzív
szókincs gazdagítása, az
életkori sajátosságokhoz
igazodó irodalmi
kifejezések ismerete, azok
használata az irodalmi
szövegek feldolgozását
követően. A mindennapi
kommunikációban
használatos szókincs
biztos használata.
A horvát nyelvre jellemző
Az aktív és passzív
szókincs gazdagítása
önálló munkával
(ajánlott olvasmányok,
könyvtári munka,
gyermeklapok).
A horvát nyelvre
A szókincs folyamatos és
tudatos gazdagítása
valamennyi nyelvi
rétegre, stílusfajtára
kiterjedően. Törekvés az
elsajátított szókészlet
minél pontosabb
használatára, a stílusnak
és a megnyilatkozás
tárgyának, funkciójának, a
hallgatónak megfelelően
írásban és szóban.
nyelvre jellemző
frazeológiai kifejezésekkel,
nyelvi fordulatokkal.
frazeológiai kifejezések,
nyelvi fordulatok ismerete,
törekvés használatukra a
mindennapi életben.
jellemző frazeológiai
kifejezések, nyelvi
fordulatok ismerete és
használata.
A horvát nyelvre jellemző
frazeológiai kifejezések,
nyelvi fordulatok ismerete
és biztos használata.
Szövegek önálló megértése
néma olvasással.
Olvasmány tartalmának
elmondása 4 -5 összefüggő
egyszerű mondattal a kép
illetve a vázlat alapján a
szövegben előforduló
szavak, kifejezések
használatával.
Az olvasás örömének
megtapasztalása.
Rövidebb szépirodalmi és
népköltészeti szövegek
önálló olvasása,
cselekményük felidézése
lényegük kiemelése, annak
tömör megfogalmazása. A
szereplők cselekedeteinek,
jellemének megértése.
Az olvasás örömének
megtapasztalása
Irodalmi,
ismeretterjesztő és
publicisztikai szövegek
önálló olvasása és
megértése.
A szöveg üzeneteinek
megértése.
A szövegelemzés
alapvető eljárásainak
megismerése
(témamegjelölés,
lényegkiemelés,
adatkeresés, ok-okozati
összefüggések).
A különböző műfajú
szövegek szerkezetének
és jelentésrétegeinek
feltárása és értelmezése.
A szépirodalmi és nem
szépirodalmi szövegekben
megjelenített értékek,
erkölcsi kérdések,
motivációk,
magatartásformák
felismerése, értelmezése.
A műfajnak megfelelő
szöveg-feldolgozási
eljárások ismerete és
alkalmazása (kontextus, a
téma, a műfaj
megállapítása, logikai
összefüggések
felismerése).
Szövegek műfaji
különbözőségeinek
érzékelése (pl. népmese,
lírai költemény,
elbeszélés, dokumentum).
A különböző
szépirodalmi és nem
szépirodalmi műfajok
közötti különbségek
megfigyelése (pl.
elbeszélés, útleírás,
tudósítás).
A különböző szépirodalmi
és nem szépirodalmi
műfajok közötti
kapcsolatok és
különbségek felismerése
(pl. tematikus, motivikus)
és alkalmazása.
Egy-két mondatos
vélemény megfogalmazása
az olvasott szövegekben
megjelenő szereplőkről,
cselekedeteikről,
magatartásukról.
A feldolgozott
olvasmányok
cselekményének rövid
ismertetése. A főszereplők
rövid jellemzése.
Saját vélemény
megfogalmazása a
szereplők cselekedeteiről,
a szövegben megjelenő
élethelyzetekről.
A közösségben
elhangzott vélemények
megismerése után
vélemények összevetése,
a különbségek és
hasonlóságok
megfigyelése és
megfogalmazása az
olvasott irodalmi
művekről, jellemekről,
élethelyzetekről.
A különböző olvasott
vélemények összevetése,
a különbségek és
hasonlóságok felismerése
és értelmezése az olvasott
irodalmi művekről,
jellemekről,
élethelyzetekről.
Rövidebb, a mai
köznyelvtől eltérő
nyelvhasználatú
szövegek (pl. régi,
archaizáló) megismerése,
megértésük gyakorlása
szótárak segítségével.
Rövidebb, a mai
köznyelvtől eltérő
nyelvhasználatú szövegek
(pl. régi, archaizáló)
megismerése,
megértésében szerzett
ismeretek gyarapítása.
Régebbi korokból
származó szövegek önálló
megértése segédeszközök
gyakorlott használatával
(pl. szótárak).
Korstílusok,
stílusirányzatok
jellemzőinek, valamint a
stílusrétegek
sajátosságainak
megismerése,
sajátosságaik felismerése
reprezentatív
szövegekben.

3. Írás, szövegalkotás

A horvát anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos problémaérzékeny helyesírás. A szövegtípusok és műfajok alapvető ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. Saját álláspont pontos, változatos kifejtése.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az eszközszintű
íráshasználat fokozatos
kialakítása. Betűtanulás, a
horvát nyelv alapvető
jellemzőinek elsajátítása és
alkalmazása a tanulók
egyéni sajátosságainak
figyelembevételével.
Az írástechnika
továbbfejlesztése: a
tanulási igényeknek
megfelelő tempójú,
olvasható, rendezett
külalakú írás gyakorlása.
Olvasható, esztétikus,
megfelelő tempójú írásmód
a tanulási szintnek
megfelelően.
A jegyzetelés alapjainak
elsajátítása.
Olvasható, esztétikus
íráskép.
Lényegkiemelő,
áttekinthető önálló
jegyzetelési technika
kialakítása.
Különböző szövegek
megfigyelése műfaji és
szövegszerkesztési
szempontból.
Rövid szövegek alkotása
(pl. leírás, elbeszélés,
jellemzés), a mindennapi
élet tájékoztató szövegei
alkotásának gyakorlása
(meghívó, sms, e-mail,
stb.)
A szövegek tagolásának
gyakorlása.
A szövegalkotási
képesség fejlesztése
különböző
szövegtípusokban és
műfajokban. Rövidebb
szövegek alkotása
különböző
szövegfajtákban (leírás,
elbeszélés, jellemzés).
Személyes és
olvasásélmények
megfogalmazása a
megjelölt szövegfajtákat
alkalmazva.
Szövegalkotási képesség
fejlesztése különböző
szövegfajtákban (leírás,
különböző nézőpontú
elbeszélés, jellemzés,
ismertetés).
Jó szövegalkotási és
szerkesztési képesség
különböző műfajokban
(levél, önéletrajz,
kérvény, pályázat,
jellemzés, leírás, esszé),
témában a magán- és
közéletben.
Nyelvtani és helyesírási
ismeretek elsajátítása és
alkalmazása rövid
fogalmazásokban.
Törekvés a nyelvtani,
helyesírási és
nyelvhelyességi
ismeretek tudatos
alkalmazására az írásbeli
megnyilatkozásokban.
Helyesírás diktálás után.
Önkontroll, helyesírási
hibák felfedezése, önálló
javítása.
A horvát és a magyar
helyesírás szabályai
eltérésének
megfigyeltetése (pl.
népnevek,
intézménynevek,
írásjelek).
A tanult nyelvtani,
helyesírási és
nyelvhelyességi ismeretek
tudatos alkalmazásának
gyakorlása az írásbeli
megnyilatkozásokban.
Önkontroll, helyesírási hibák
felfedezése, önálló javítása.
A horvát és a magyar
helyesírás szabályai
eltérésének megfigyeltetése
és alkalmazásának
gyakorlása (pl. népnevek,
intézménynevek, írásjelek).
A nyelvtani,
nyelvhelyességi és
helyesírási ismeretek
biztos és tudatos
használata az írásbeli
megnyilatkozásokban.
Önkontroll, helyesírási
hibák felfedezése,
önálló javítása.
A horvát és a magyar
helyesírás szabályai
eltérésének tudatos,
készségszintű
alkalmazása (pl.
népnevek,
intézménynevek,
írásjelek).
Kreatív szövegalkotás
(olvasott művekhez
befejezések készítése, a
történet folytatása).
Az önkifejezés képessége és
kreativitás különböző
műfajokban (párbeszédek
írása, párbeszédek átírása
Az önkifejezés
képességének és a
kreativitás fejlesztése
különböző műfajokban
elbeszélő formába).
Gondolatok, érzelmek
kifejezése különböző
nézőpontból.
(párbeszédek írása,
párbeszédek átírása
elbeszélő formába). A
publicisztikai műfajok
(hír, tudósítás, hirdetés)
jellemzőinek ismerete
és alkalmazása a
gyakorlatban. Törekvés
a személyiséget
kifejező egyéni stílusra.
Az anyaggyűjtés
elrendezése alapjainak
megismerése,
anyaggyűjtés gyermekek
számára készült
lexikonokból, egyéb
forrásokból tanári
irányítással, csoportosan
és önállóan.
a régiben a 7-8 osztálynál
Rövidebb beszámolók
anyagának összegyűjtése,
rendezése és írásba foglalása
tanári irányítással
csoportosan és önállóan.
Felkészülés a nagyobb
anyaggyűjtést, önálló
munkát igénylő
szövegek (pl.
beszámoló, ismertetés,
esszé) írására.
Hosszabb felkészülést
igénylő esszé,
műértelmezés
alkotásának gyakorlása.
A mindennapokban
használatos horvát és
magyar nyelvi fordulatok
fordítása.
Az igényesebb
nyelvhasználat horvát és
magyar nyelvi
fordulatainak lefordítása
szótárak segítségével.
Egyszerűbb horvát és
magyar szövegek fordítása
szótár segítségével.
Különböző szövegek
horvát és magyar
nyelvről való fordítása
szótár segítségével.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés
egyes lépéseinek
megalapozása (pl. kép
és szöveg kapcsolata,
könyvtárlátogatás,
könyvkölcsönzés,
gyermeklexikonok).
Az önálló feladatvégzés
gyakorlása (pl. a
könyvtárhasználat,
könyvkölcsönzés
alapjai).
Az önálló feladatvégzés,
információgyűjtés és
ismeretszerzés
módszereinek megismerése,
gyakorlása (pl. szótárak,
lexikonok, egyéb
ismerethordozók)
használata.
Az ismeretlen kifejezések
jelentésének önálló
megkeresése szótárakban.
Verbális és nem verbális
(hangzó és képi)
információk gyűjtésének,
szelekciójának,
rendszerezésének és
felhasználásának
gyakorlása. A
könyvtárismeret bővítése,
múzeumi információk
feldolgozása.
Tapasztalatszerzés,
ismeretek adatok,
információk gyűjtése
(könyv-és
könyvhasználat,
verbális és nem
verbális - hangzó és
képi - információk
feldolgozásának
gyakorlása).
Az önálló feladatvégzés
gyakorlása (pl. könyvek
keresése megadott
témához).
Tapasztalatszerzés
különböző
információhordozók
működéséről,
használatáról.
Adatok, ismeretek
elrendezése a célnak
megfelelően a különböző
ismerethordozókból tanári
segédlettel.
Különböző
információhordozók
célszerű használata az
életkornak megfelelő
önállósággal.
Gyermekeknek szóló
ismeretterjesztő művek,
lexikonok, szótárak
Elemi gyakorlottság az
információ
felhasználásában, a források
Az információ-
felhasználás néhány
további normájának
megismerése,
használata.
megjelölésében.megismerése, alkalmazása
(pl. a források megjelölése,
az idézés formai és etikai
szabályai; jegyzetek
készítése).
Vázlatkészítés tanári
irányítással.
A vázlat felhasználása
különböző témájú és
műfajú szövegek
megértéséhez,
megfogalmazásához.
Önálló vázlatkészítés
rövidebb szövegek alapján.
Önálló vázlatkészítés adott
feladathoz, témához, a
vázlat alapján különböző
műfajú szövegek alkotása.
Ismerkedés különböző
ismerethordozókkal (pl.
vizuális, audiovizuális,
internet, CD-ROM).
Egyszerűbb szövegek
vizuális környezetének
átlátása, ábrák, illusztrációk
értelmezése
szövegösszefüggésében.
Verbális és nem verbális
(hangzó és képi)
információk egyszerre való
látása (pl. illusztráció,
ábra, grafikonok,
tipográfia), megértése és
értelmezése
szövegösszefüggésben.
Az összefoglalás
sajátosságainak és
szerepének
megismerése,
megértése.
Az összefoglalás
sajátosságainak ismerete,
összefoglalás készítése,
gyakorlása megadott
szempontok alapján tanári
irányítással, csoportosan és
önállóan.
Az összefoglalás
műveletének gyakorlása és
önálló alkalmazása (pl. a
lényeg kiemelése, időrend
követése, adatok
rendszerezése, álláspontok
elkülönítése).
Jegyzetkészítés tanári
irányítással. A tömörítés és
a lényegkiemelés
gyakorlása.
Az önálló jegyzetkészítés
gyakorlása tanári
segítséggel és anélkül(pl.
kulcsszavak kiemelése,
szerkezeti tagolás).
Információ
visszakeresése tanítói
irányítással,
értelmezése, szereplők
érzelmeinek
azonosítása.
Információkeresés, a
szereplők érzelmeinek
magyarázata, az
érzelmek és
cselekedetek közti
kapcsolat, ok-okozati
viszony felismerése,
következtetések
levonása, értelmezés.
Az információ kritikus
befogadásának
megalapozása (azonos tájú
különböző forrásból
származó rövidebb
információk összevetése
tanári irányítással
csoportosan).
Felkészülés az információ
jelentőségének
felismerésére, értékelésére,
kritikájára.
Ritmus-, mozgás- és
beszédgyakorlatokkal
kombinált
memóriagyakorlatok.
A szöveges emlékezet
aktivizálása, a szövegek
pontos megfigyelése,
azonosítása és
felidézése.
A szöveges emlékezet
erősítése. Megértett
szövegekre való emlékezés,
a szövegek új helyzetben
való alkalmazása.
Kombinációs és
asszociációs képességek
fejlesztése memoriterek
megtanulásával.
A szövegek pontos,
értelmező, esztétikus
felidézése és önálló
reprodukálása a célnak
megfelelően.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

A mai horvát nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szöveg felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében és elemzésében. Annak felismerése, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze, de egyben társadalmi jelenség is, hogy nyelv jelrendszer, melynek közösségi összetartó ereje van, hogy közvetíti a világra vonatkozó tudást, a hagyományt. A nyelvi kultúra birtoklása, fejlesztése megalapozza az egyén sikeres szocializációját, hozzájárul önértékelésünk kialakításához, önbecsülésünk fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A mondat, szó, szótag,
magánhangzó és
mássalhangzó felismerése;
az "r" magánhangzói
szerepe. A lj, c, c, d
hangok és az ije/je
alternáció helyes kiejtése.
A mondatszerkesztés
szabályainak ismerete. A
nyelvi egységek közötti
összefüggések felismerése
(pl. rendszerszerű
összefüggések felfedezése
a hangok között -
hangváltozások -, a
szavak között - pl.
többjelentésű szavak -, a
szavakat alkotó szóelemek
között - pl. szufixumok).
A nyelvi egységek
szerkezeti, jelentéstani
összefüggéseinek
megfigyelése (pl. az
azonos szófajba tartozó
szavak jellemzői, alakbeli
viselkedésük; az azonos
szerkezetű, de különböző
modalitású mondatok
megfigyelése; szerkezetek
átalakítása). A nyelvi
egységek szövegbeli
viselkedésének
megfigyelése.
A nyelv több szempontú
megközelítése (a nyelv
mint jelrendszer, nyelv és
gondolkodás, nyelv és
társadalom, nyelv és
kreativitás). A nyelvtani
ismeretek önálló
alkalmazása. A horvát
nyelv típusához
kapcsolódó alapvető
ismeretek.
A névszók és az ige helyes
alkalmazása a mondatban.
A segédige különírása az
igétől, a li kérdőszó
helyesírása. Az aktív és
passzív szókincs
folyamatos bővítése,
szókincsgyakorlatok.
Nyelvileg igényes minta
követése a beszédben.
A szófajokkal kapcsolatos
ismeretek bővítése,
szófajok szerepe a
mondatban.
A szavak jelentésével
kapcsolatos gyakorlatokon
keresztül a hangalak és
jelentés viszonyának
megfigyeltetése.
A szó hangalakja és
jelentése közti
összefüggés felismerése, a
jelentés szerkezetének
ismerete és alkalmazása a
szövegalkotásban
(kommunikációban).
Szövegalkotási
gyakorlatok a tanulók
egyéni sajátosságainak
figyelembevételével,
életkorának megfelelő
nyelvhasználati
területeken.
A nyelv rétegzettségének
megfigyeltetése példákon
keresztül és felismerése
(nyelvváltozatok) különös
tekintettel a szókincsre.
A horvát irodalmi nyelv
és nyelvjárásai közti
alapvető különbségek.
Gyakorlottság a
szövegtani, jelentéstani,
pragmatikai, stilisztikai
ismeretek alkalmazásában
a különböző
szövegtípusokban és
műfajokban.
A nyelv változásának
felismerése egy korábbi és
jelenkori szöveg
összehasonlításával, a
köztük fennálló
(elsősorban szókincsbeli)
különbségek megfigyelése
útján.
Példák alapján a nyelv
változásának és
állandóságának
megfigyelése (elsősorban
a szókincs és a tanult
nyelvtani jelenségek
terén) különböző korokból
származó szövegek
összehasonlításával.
A horvát nyelv eredetének
és helyének ismerete az
indoeurópai és a szláv
nyelvcsaládban.
A horvát és a magyar
nyelv közti különbségek
felismerése, ezek
megfogalmazása az
életkornak megfelelően.
(pl. horvátul, úgy
mondjuk, hogy...)
A horvát és a magyar
nyelv eltérésével
kapcsolatos ismeretek
bővítése.
A horvát nyelvi és magyar
nyelvi ismeretek
összevetésének képessége,
az egyes jelenségek egyre
pontosabb megnevezése.
A horvát és a magyar
nyelv sajátosságainak
összevetése, a különböző
nyelvtípusból adódó
eltérések
megfogalmazása.
A horvát és a magyar
nyelv közötti alapvető
helyesírási különbségek
megismerése (pl.
népnevek,
intézménynevek), az
elválasztás különbözése.
A szótárhasználattal
kapcsolatos ismeretek.
A horvát és a magyar
nyelv közötti alapvető
helyesírási különbségek
megismerésének bővítése
(pl. birtokos melléknevek,
földrajzi nevek írása), az
elválasztás különbözése.
A szótárhasználattal
kapcsolatos ismeretek
A horvát és a magyar
nyelv közötti alapvető
helyesírási különbségek
megismerésének bővítése
(a jövevényszavak és az
idegen szavak
helyesírása).
A szótárhasználattal
kapcsolatos ismeretek
A horvát és a magyar
nyelv közötti alapvető
helyesírási különbségek
megismerésének bővítése
(az írásjelek, rövidítések
írása.).
Kifogástalan helyesírás,
önálló szótárhasználat.
bővítése.bővítése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi sajátos kifejezési mód formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és műfajok jellemzőinek megismerése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák felfedezésére, ismerkedés a horvát irodalom alkotásaival, alkotóival, korszakaival.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás
megszerettetése, az
iránta való igény
felkeltése.
Az olvasás mint
esztétikai, érzelmi és
gondolati élmény-forrás
tudatosítása.
Az olvasás mint különböző
élményforrás ébrentartása,
mely hozzájárul az adott
nép szellemiségének
megismeréséhez.
Az igényes ízlésnek és
célnak megfelelő olvasásra
való ösztönzés. Annak
tudatosítása, hogy az
irodalmi élmény az emberi
élet folyamatos
tapasztalatszerzésének
forrása: érzelmek, eszmék,
gondolatok, élethelyzetek,
konfliktusok, cselekedetek.
Ismerkedés a lírai
művekkel (versek,
mondókák, kiszámolók
az anyaország és hazai
horvát mű- és
népköltészetből),
azonosulás a bennük
kifejezett érzelmekkel.
A lírai mű témájának,
üzenetének, hangulatának
és hangnemének
felismerése.
A lírai mű témájának,
üzenetének, hangulatának
és hangnemének
megfogalmazása. A lírai
hős megjelenési formáinak
(költői szerep) azonosítása.
A tartalom és forma
(műfaj) összefüggésének
felismerése.
A lírai mű témájának,
üzenetének, hangulatának
és hangnemének,
értelmezése,
megfogalmazása,
személyes értékítélet vele
kapcsolatban. A lírai én
megkülönböztetése
különböző korokban
született költeményekben.
A költői nyelv néhány
sajátosságának
megfigyelése.
Néhány fontosabb költői
kép és alakzat
felismerése, szerepük,
hangulati hatásuk
megfigyelése.
A főbb költői képek és
alakzatok szókincsbeli és
mondattani
jellegzetességek
azonosítása a lírai
művekben.
A főbb költői képek és
alakzatok szókincsbeli és
mondattani
jellegzetességek
azonosítása,
jelentéstömörítő szerepük
megértése a tanult
versekben. A költői
nyelvhasználat
összetettségének
felismerése, a grammatikai
eszközök funkciójának
értelmezése.
Ismerkedés különböző
lírai műfajokkal.
Lírai és nem lírai verses
műfajok megismerése és
azonosítása,
jellegzetességeik, tartalmi
és formai sajátosságaik
megértése.
Lírai és nem lírai verses
műfajok megismerése,
jellegzetességeik, tartalmi
és formai sajátosságaik
megértése. Törekvés a
műnemek és műfajok
közötti kapcsolatok
megértésére.
A versszak felismerése,
egyszerű jellemzése
(sorok száma,
hosszúsága,
szótagszáma).
A versszak és a nagyobb
szerkezeti egységek
viszonyának megértése.
A kompozíciós egység és a
versszakok viszonyának
felismerése (pl. tematikus
szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai
A lírai művek
értékszerkezetének
felismerése. Versszervező
elvek felismerése és
értelmezése különböző
szerkezet).korok műveiben.
Rövidebb epikai művek
olvasása (mű- és
népmesék, elbeszélések,
gyermekregény-részlet a
hazai horvát és az
anyaországi
irodalomból).
Az epikai művek közös és
önálló olvasása hazai
horvát és az anyaországi
irodalomból, feldolgozása
tanári segítséggel,
csoportosan és egyénileg.
Epikus művek önálló
olvasása hazai horvát és az
anyaországi irodalomból.
Az epikus művek
cselekményének
elmondása, a szereplők
jellemzése, az üzenet
megfogalmazása közösen
és önállóan példák alapján.
Az epika jellemzői, epikus
műfajok, az epikus
kompozíció, a nyelvi
sajátosságok ismerete hazai
horvát és az anyaországi
irodalomból. A megismert
formák és stilisztikai,
nyelvi sajátosságok
alkalmazása a mindennapi
történetmondásban és a
kreatív írásban.
Az olvasott történetek
főszereplőinek
azonosítása.
A szereplők külső és
belső tulajdonságainak
megfogalmazása.
A jellemzés legfontosabb
eszközeinek ismerete a
közösen és egyénileg
feldolgozott művek
alapján.
A jellemzés eszközeinek
ismerete és alkalmazása az
irodalmi művekben,
valamint a mindennapi
életben. Különböző korok
embertípusa jellemzőinek
összevetése a kor
társadalmának,
gazdaságának és
politikájának tükrében.
Törekvés a történet
idejének és helyszínének
azonosítására.
Az idő és tér
egyértelműen megjelölt
mozzanatainak
azonosítása.
Törekvés az idő- és
térmegjelölések
értelmezésére. Az
elbeszélés és a történet
időrendje közötti eltérés
érzékelése.
Az elbeszélő, tér, idő,
cselekmény; az elbeszélő
nézőpontja, az epikai
közlés formáinak ismerete
és alkalmazása az epikus
művek értelmezése során.
Az elbeszélő és a drámai
művek sajátosságainak
megfigyeltetése
műrészletek alapján.
Az elbeszélő és a drámai
művek sajátosságainak
azonosítása példákon
keresztül.
A dráma jellemzői, a
drámai kompozíció, drámai
műfajok; a drámai közlés
formái, stílusbeli jellemzői;
a drámai hős; a drámai tér
és idő; a dráma és színház.
Népi játékok,
dramatizált formák
(mesék, bábjátékok,
verses formák) olvasása
és előadása.
Elbeszélések és elbeszélő
költemények részleteinek,
valamint köznapi
helyzetek dramatizált
megjelenítése.
Dramatizált formák,
dialógusok, drámai művek
közös és önálló olvasása,
feldolgozása és előadása.
Szituációk és instrukciók
értelmezése. Szituációs
játékok.
Dramatizált formák,
dialógusok, drámai művek
önálló olvasása,
feldolgozása. Komikus
helyzetek és jellemek
értelmezése
(helyzetkomikum,
jellemkomikum, nyelvi
komikum). A konfliktus
szerepe a drámai műben. A
tragikus hős. A katarzis.
Anyaországi és hazai
horvát népköltészeti
alkotások megismerése
(népmese, népdal
kiszámoló, találós
kérdés, közmondás).
A népköltészet és a
műköltészet alapvető
különbségeinek
megtapasztalása példák
alapján.
A modern kor nyelvi
sajátosságainak
megfigyeltetése. Az
elektronikus
kommunikáció és
tömegkommunikáció
formáinak megfigyelése.
Az elektronikus
ismerethordozók (CD-rom,
DVD, videó) által nyújtott
lehetőségek az
ismeretszerzésben. Az
elektronikus
ismerethordozók és a
nyomtatott irodalom
viszonya.
A modern kor és a
népköltészet kapcsolata.
Néhány alapvető
irodalmi téma,
élethelyzet felismerése
További alapvető irodalmi
témák megismerése.
A horvát és a magyar
irodalom néhány jelentős
témája és formai
A horvát, a magyar és a
világirodalom alkotásaiban
megjelenített témák,
az olvasott művek
alapján.
hagyománya. Egy-egy mű
alapján egy-két korstílus
alapvető jegyeinek
megfigyeltetése.
élethelyzetek, motívumok,
formák közötti kapcsolatok
felismerése.
Az olvasott művek többféle
megközelítésének
képessége különböző
műértelmezési szempontok
alapján (tematikus-
motivikus, műfaji,
életműbeli, stílusirányzati,
eszmetörténeti kontextus).
A mű szó szerinti
jelentésének
megfogalmazása. A
történet, az alapérzés, az
alaphangulat
megfogalmazása.
Törekvés az olvasott
művek tartalmának,
üzenetének, alapérzésének
árnyaltabb
megfogalmazására.
Személyes tapasztalatok,
élethelyzetek
összekapcsolása az
irodalmi művekben
megjelenő
élethelyzetekkel.
Törekvés az irodalmi
művekben megjelenő
jellemek, élethelyzetek,
attitűdök általánosítására, a
mondanivaló árnyalt
kifejezésére.
Törekvés az irodalmi
művekben megjelenő
jellemek, élethelyzetek,
attitűdök általánosítására, a
mondanivaló árnyalt
kifejezésére. Tájékozódás
az irodalmi folyamatokban.
Jártasság és egyéni ízlés
érvényre juttatása az
összehasonlító
műelemzésben. Az
irodalmi művek elemző-
értelmező tevékenysége
révén a személyes ítélet,
értékválasztás és érzelem
kifejezése.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerése és megértésére. Annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és a csúnya
fogalmának használata a
mindennapi élmények
kapcsán folytatott
beszélgetésben.
Rövid, néhány mondatos
vélemény
megfogalmazása az
élmények és
olvasmányok kapcsán.
A tetszésnyilvánítás
árnyaltabb nyelvi
formáinak elsajátítása, az
eltérő ízlésítéletek és
különbözőségek
megértése és elfogadása.
Az ízlés kontextuális
függőségének megértése
(kulturális, történeti,
közösségi, családi, egyéni
beágyazottság). Annak
felismerése, hogy korunk
kultúrájában különböző
értékű kulturális elemek
vannak jelen, igény és
képesség az ízlés önálló
fejlesztésére.
A jó és a rossz
fogalmainak használata a
mindennapi élmények
kapcsán folytatott
beszélgetésekben.
A jó és a rossz, az
igazság és az
igazságosság: az
ítélkezés mint cselekedet
felismerése mindennapi
szövegekben és különféle
műalkotásokban.
Az igazság és a nézőpont,
a személyes és a
közösségi igazság
konfliktusának megértése
különféle szövegekben.
Az igazság, a morál az
egyén életében és a
társadalomban. A jog és a
morál összefüggéseinek
megfogalmazása. A
tudatos, jogkövető és
morális cselekvés
elsajátítása, a erkölcsi
kérdésekben való
tájékozódás igénye és
képessége.
A műélvezet minél
gyakoribb átélése a játék,
képzelet, ritmus és zene
révén.
A műélvezet minél
gyakoribb átélése a játék,
képzelet, ritmus és zene
révén.
Az önálló műbefogadás
mind teljesebb és
gyakoribb élménye, a
hatás megfogalmazása
csoportos beszélgetésben
és önálló
szövegalkotásban.
Különféle műfajú, más-
más művészeti ághoz
tartozó művek
összehasonlítása; a mű
hatása, mely függ a
műfajtól és médiumtól.
Sokoldalú, kifinomult
kulturális fogyasztási
szokások kialakítása és
folyamatos bővítése.
Mindennapi konfliktusok
átélése dramatikus
játékkal
(helyzetgyakorlat,
bábjáték).
Mások álláspontja
megjelenítésének
átélésének képessége, az
empátia fontosságának
átélése a közösség
életében.
Különféle
konfliktuskezelési
eljárások megfigyelése és
reflexiója különböző
műalkotások és
mindennapi
szövegműfajok kapcsán.
Igény a társadalmi,
közösségi és egyéni
konfliktusok hátterének
megértésére. Egyéni
konfliktuskezelési
eljárások kialakítása.
A szép megtapasztalása a
természeti környezetben,
a mindennapi élet
tárgyaiban és a különféle
művészeti ágakhoz
tartozó, az életkornak
megfelelő néhány
műalkotásban.
Részvétel a
tanulócsoportban folyó
beszélgetésben és vitában
a mindennapok, művek
és olvasmányok
kiváltotta élményekről
Mások véleményének
meghallgatása megértése.
Egymástól lényegesen
eltérő különböző
esztétikai normákhoz
kapcsolódó művek
összehasonlítása, a
művészi és nem művészi
szépség különbségének
megtapasztalása.
A műalkotás mint
normakövető és normákat
megújító jelenség; az új
és a régi egyidejű
jelenlétének átélése a
művészetben. A mű
befogadásának közösségi
és egyéni aspektusa.
A különböző kultúrák
eltérő létmódjának,
szemléletének
megtapasztalása néhány
példa alapján. A horvát
és a magyar kultúrakincs
hasonlóságának
megfigyelése néhány
népszokáson és
műalkotáson keresztül.
A kulturális különbség
mint életforma és mint
érték megismerése, a
kulturális sokszínűség
mint közösségépítő erő
megfigyelése különféle
szövegekben. A horvát és
magyar kultúra közös és
eltérő vonásainak
azonosítása.
A művészet kultúraalkotó
szerepének megfigyelése
és tudatosítása. A
kultúrák közötti átjárás
korlátainak felismerése,
más kultúrák
megismerésének igénye.
A horvát és magyar nép
közös és eltérő kulturális,
valamint történeti
vonásainak azonosítása
több évszázados
együttélésük tükrében.

Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Megfelelő hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Mondat- és szövegfonetikai eszközök.

1.3. Beszédfejlesztés. Szóbeli szövegek megértése és alkotása.

Különféle mondatok (kijelentő kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően (kérés, óhaj, nemtetszés, kérdés). Verbális és nem verbális eszközök.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás.

1.4. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Az olvasás jelrendszerének elsajátítása: hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

2.2. Tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, információk visszakeresése.

2.3. Az írott szöveg megértése.

Lényegkiemelés, vázlat, tartalommondás, a szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet). Címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés.

Rövid szövegek alkotása (pl. leírás, elbeszélés, jellemzés), a mindennapi élet tájékoztató szövegei alkotásának gyakorlása (meghívó, sms, e-mail, stb.) Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyv- és könyvtárhasználat: gyermek szótárak, enciklopédiák, kétnyelvű szótárak, gyermekújságok; kölcsönzés.

4.2. Tanulást támogató eljárások: vázlatkészítés, egyszerű adatkeresés, szótárfüzet, képes horvát szótár

4.3. Szépirodalmi művek szöveghű felidézése.

7-8 mondóka, Zvonimir Balog 2 verse, Duso Simara Puzrov 1 verse a Djeci a ne samo... c. kötetéből, 2 vers Marko Dekiétől, 2 műalkotás Duro Frankovié: Eci peci pec kötetéből, 2 vers Stipan Blazetintól, 1 vers Luko Paljetaktól, Horvátország himnusza (Antun Mihanovic), 2-3 vers szabad választás alapján a horvátországi gyermekirodalomból.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése, összehasonlítás).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek.

Kapcsolatfelvétel és -zárás, udvarias kapcsolattartás, beszélgetés, vita. Nyelvi vitakövetés.

5.2. Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások, találós kérdések.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névmás; nemek.

5.5. Mondatfajták a modalitás szerint.

5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

Népköltészet: anyaországi és hazai horvát mondókák, népdalok, kiszámolók, találós kérdések, népi játékok, népmesék.

Anyaországi és magyarországi horvát szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meséi, gyermekregényei (pl. Zvonimir Balog, Grigor Vitez, Dubravko Horvatic, Luko Paljetak, Ivana Brlic Mazuranié: Cudnovate zgode segrta Hlapiéa, Mato Lovrak: Vlak u snijegu, Stipan Blazetin: versek, Bodoljasi I., Marko Dekié, Duso Simara Puzarov)

6.2. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem, hazai horvátok lakta tájak, iskola, kulturális élet és média).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak.

7.2. Saját vélemény megfogalmazása a mindennapi kommunikációban.

7.3. Mindennapi konfliktusok átélése.

5-8. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni szövegértés.

1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

1.3. Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.

1.4. Memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

A szó szerinti és az értelmező olvasás.

A megértés egységei- szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Gyakori szövegtípusok felismerése (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek).

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép.

3.2. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, a mindennapokban megjelenő elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms).

3.3. Kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyvtárhasználat, internethasználat.

4.2. A tanulást támogató eljárások:

Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, segítségével; egynyelvű és kétnyelvű szótárhasználat. Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

Népköltészet: anyaországi és hazai horvát találós kérdések, közmondások, népmesék.

Anyaországi és magyarországi horvát szerzők gyermekversei (pl. Pajo Kanizaj, Dobrisa Cesarié, Dragutin Tadijanovié, Josip Pupacié, Antun Branko Simicl verse; Stipan Blazetin, Jolanka Tisler, Marko Dekié, Mate Sinkovié, Josip Gujas Dzuretin, Duso Simara Puzarov, Lajos Skrapié, Matilda Bölcs 1 verse); 10 sor prózai szöveg.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés, mindennapi kommunikáció, vita)

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A horvát beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó).

Szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója. A mondat. A modalitás.

Az írott nyelv normái, a horvát nyelv helyesírásának alapelvei. A horvát nyelv története. A horvát nyelv nyelvjárásai.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok.

Epika, líra, dráma.

Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, mese, monda, legenda, novella, regény; epigramma, himnusz, óda; komédia, tragédia

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

Elbeszélő, nézőpont, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, jellemzés.

Lírai én, motívum.

Monológ, dialógus, felvonás, jelenet, konfliktus, bevezetés, bonyodalom, tetőpont, kibontakozás, megoldás, fordulópont, csattanó.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

Szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia,allegória, szinesztézia, szimbólum.

6.4. Epikus és drámai művek.

Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások értelmezése.

6.7. Téma, motívum.

Természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica

6.8. Verselés, zeneiség.

Ritmus: ütemhangsúlyos verselés, rím.

6.9. Szerzők és művek.

Epika: Anyaországi és magyarországi horvát népmesék, népballadák, műmesék, legendák, bibliai történetek; Slavko Kolar: Breza, Dinko Simunovié: Alkar, Antun gustav Matos: Oko Lobora, August Senoa: Branka, Marija Jurié Zagorka: Kéi Lotrséaka, egy 20. századi ifjúsági regény

Líra: Anyaországi és magyarországi horvát költők művei (pl. Silvije Strahimir Kranjcevié, Dobrisa Cesarié, Dragutin Tadijanovié, Vesna Parun, Antun Gustav Matos 1 verse; Stipan Blazetin, Jolanka Tisler, Marko Dekié, Mate Sinkovié, Josip Gujas Dzuretin, Duso Simara Puzarov, Lajos Skrapié, Matilda Bölcs 1 verse).

Dráma: Ivan Petres vagy Antun Karagié egy drámája, Pero Budak: Mecava

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény /önálló olvasmányválasztás indoklása/ indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció. 7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

A beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés), beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

1.2. Nyelvi és nem nyelvi kódok.

Hosszabb, önálló, monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

A hangos és néma olvasás stratégiái

(adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus szövegeken.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

2.. 4. A szövegek retorikája ás stíluselemei.

2.5. Ábrák, képek illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, hivatalos levél) kommunikációs és műfaji jellemzői. Kreatív írás.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai ismeretek.

3.4. Helyesírás: Szófaji és mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat

4.2. Tanulást támogató eljárások

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció és elrendezés. Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásai. Az idézés, a forrásjelölés módszerei.

Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

Teljes művek: tizenöt lírai alkotás (ezen belül: Petar Preradovié, Silvije Strahimir Kranjcevié, Antun Gustav Matos, Antun Branko Simié, Tin Ujevié, Dobrisa Cesarié, Dragutin Tadijanovié, Vesna Parun) Részletek. Kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 30 sor), 20 sor epikai művekből.

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: rendszerezés, következtetés, indukció és dedukció.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

A személyközi kommunikáció.

A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái

A horvát helyesírás alapelvei.

A horvát nyelv nyelvváltozatai (pl. a nyelv területi és társadalmi tagozódása).

Horvát nyelvhasználat.

5.3. A nyelv több szempontú megközelítése (nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és kreativitás).

5.4. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések. Szókincs, frazeológia. A horvát nyelv és az idegen nyelvek.

5.5. A szövegszervező (grammatikai, jelentéstani) erők; szövegfajták, szövegtípusok.

5.6. A nyelvi változás: a horvát nyelv rokonsága, története. A legfontosabb nyelvemlékek.

5.7. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, cáfolat, bizonyítás.

5.8. Stílus és jelentés.

Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben. Stílusrétegek.

5.9. A nyelvművelés.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, levél, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény; dal, óda, elégia, ekloga, epigramma, himnusz; komédia, tragédia; értekező próza.

6.2. Kompozíció.

Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem. Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.

Helyzet, akció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói.

Alakzatok.

Szóképek.

Stiláris eszközök.

6.4. Hangnemek, esztétikai minőségek.

Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis.

6.5. Verselés, zeneiség.

Ritmus, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.

6.6. Művelődés- és irodalomtörténeti korszakok, korstílusok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernség), stílusirányzatok (pl. szentimentalizmus).

A horvát irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: az illirizmus korának nemzeti romantikus irodalma, A Juris és a Savremenik, valamint a Krug és Razlog folyóiratok, a "Hrvatsko proljece" mozgalma.

6.7. Szerzők és művek:

Epika: Crnorizac Hrabar: O pismenosti, Bascanska ploca, Ivan Gundulic: Osman (részletek), Dubravka (részlet), Suze sina razmetnoga (részlet), Antun Matija Reljkovic: Satir ili ti divji covik (részlet), Ivan Mazuranic: Smrt Smail-age Cengica (részletek), August Senoa: Zlatarovo zlato (részletek), egy novellájából részletek, Ante Kovacié: U registraturi (részletek), Vjenceslav Novak: Posljednji Stipanciéi (részletek), U glib, Ksaver Sandor Dalski 1 novellája, Josip Kozarac: Mrtvi kapitali, Mira Kodoliéeva vagy Oprava, Tena, Antun Gustav Matos Balkon vagy Camao, Cvijet sa raskrséa, Dinko Simonivic: Duga ili Alkar, Miroslav Krleza: Baraka pet be, Povratak Filipa Latinovicza (részletek), egy ballada a Balade Petrice Kerempuha c. műből, Ivan Goran Kovacié: Jama (részletek), Ranko Marinkovic: Ruke c. kötetéből egy mű, válogatás a kortárs horvát irodalomból 1 mű.

Líra: Sisko Mencetic, Dzore Drzic egy műve, Matija Petar Katancic: Vinobera u zelenoj Molbice dolini, Ceva, Pavao Stoos: Kip domovine, Stanko Vraz: Dulabije (egy vers), Zdral putuje k toplome jugu, Petar Preradovic: Zora puca, Putnik, Mrtva ljubav, Ljudsko srce, Sivije Strahimir Kranjcevic öt műve, Antun Gustav Matos 5-6 verse, Vladimir Vidric három költeménye, Vladimir Nazor 2 költeménye, Dragutin Tadijanovic, Dragutin Domjanic vagy Fran Galovic egy költeménye, Antun Branko Simic: Opomena, Rucak siromaha, Tin Ujevic kettő verse, Dobrisa Cesaric négy verse, Dragutin Tadijanovic két verse, Vesna Parun két verse; Josip Gujas Durezin, Jolanka Tisler, Stipan Blazetin három verse, a többi magyarországi szerzőtől egy-egy vers, válogatás a kortárs horvát irodalomból 1 mű.

Dráma: Marin Drzic: Dundo Maroje, Ivo Vojnovic: Suton, Miroslav Krleza: Gospoda Glembajevi, válogatás a kortárs horvát irodalomból 1 mű. pl. Miro Gavran)

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány szerepe a nemzeti identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz (élet és halál, család, férfi és nő, szerelem, gyermek, bűn és bűnhődés, ars poetica).

7.3. Epikai, lírai, drámai alkotások elemzése, értékelése.

1.2. Horvát nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok Fejlesztési feladatok szerkezete:

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

A leggyakoribb fordulatok és szókincs megértése. A rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegének megértése. A legfontosabb információk megértése olyan rádió - és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű utasítások,
kérdések, szavak,
feliratok megértése.
A nem verbális
kommunikáció
(testbeszéd, mimika...)
néhány elemének
megfigyelése.
Eligazodás a mindennapi
beszédhelyzetekben.
Egyszerű
megnyilatkozások,
kérdések, válaszok
megértése. Hallás utáni
egyszerű szövegre adott
feladatsor megoldása.
Köznyelvi beszéd
megértése ismert témában
gyakran előforduló
helyzetekben. A
beszédhelyzet felismerése,
ehhez történő
alkalmazkodás.
Egyszerű szöveg, beszéd
megértése konkrét
beszédhelyzetben
A magán és nyilvános
nyelvhasználat közti
különbségek ismerete és
tudatos alkalmazása.
Különféle mondatfajták
felismerése helyes
használata a közlő
szándékának
megfelelően játékos
formában
Törekvés a változatos
mondatfajták használatára.
Kérdések, válaszok
megfogalmazása Részvétel
egyszerű, mindennapi
beszélgetésben.
Mindennapi élmények
összefüggő és önálló
elmondása összetett
mondatokkal. Olvasott és
hallott szöveg
reprodukálása.
Lényegre törő, pontos
kifejezésmód, valamint a
lényeg kiemelése a
beszédben. Törekvés a
gondolatok világos
kifejezésére változatos
formában
Törekvés a kifejező, és
mások számára érthető
Helyes kiejtés és hanglejtés
a mindennapi
Részvétel a megjelölt
témáról szóló
Részvétel a mindennapi
kommunikációban
beszédre. A
kérdésfeltevés és
válaszadás gyakorlása
megfelelő hanglejtéssel
a mindennapi
kommunikációban.
kommunikációban.
Egyszerű megnyilatkozás a
megjelölt témákban.
Törekvés a mások számára
érthető, nyelvileg helyes
beszédre. Elemi
udvariassági formák
ismerete és használata.
beszélgetésben használva a
már tanult kifejezéseket,
fordulatokat. Saját élmény,
gondolat, vélemény, érzés
egyszerű és világos
kifejezése, egyszerű
mondatokban helyes
szóhangsúllyal és
intonációval. Törekvés a
megfelelő artikulációra, a
beszédtempó, hangerő,
hangmagasság, hanglejtés
alkalmazása.
(párbeszéd,
információcsere
Gondolatok, érzelmek,
élmények, vélemény
megfogalmazása és
kifejezése, egyszerű
történet elmondása,
olvasottak, látottak,
hallottak kapcsán kérdések
összeállítása.
Törekvés a
változatosságra,
érzékletességre, a lényeg
kiemelésére a beszédben.
Élmények, események,
történetek elmondása
néhány összefüggő,
egyszerű mondatban.
Egyszerű szöveg rövid
szóbeli összefoglalása.
Saját vélemény
megfogalmazása a témának
és beszédhelyzetnek
megfelelően.
Mások véleményének
meghallgatása, megértése,
esetleg cáfolása.
Együttműködés csoportos
beszélgetésben, vitában.
Érvelés saját vélemény
mellett. Mások
véleményének
meghallgatása és
tisztelete.
Ismert szövegek
megjelenítése,
feldolgozása dramatikus
játékkal. Memoriterek
(költemények, prózai
szövegek) ismerete.
Különféle dramatikus
formák kipróbálása (pl.
szituációs gyakorlatok,
versmondás, bábjáték,
helyzetgyakorlat).
Memoriterek szöveghű
elmondása.
Dramatizáció, vers- és
prózamondás, diákszínpadi
előadás, népi szokások
előadása
Memoriterek szöveghű
kifejező elmondása.
Törekvés a szöveg minél
teljesebb átadására,
bemutatására felhasználva
a dramatizáció eszközeit
Memoriterek szöveghű
kifejező elmondása,
interpretációja.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása. A hangos és néma olvasás fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A magyartól különböző
betűk megtanulása.
Szavak, mondatok,
dialógusok hangos
olvasása.
Szavak, mondatok
rövidebb szövegek
hangos, kifejező
olvasása.
Hosszabb, nyelvileg
összetettebb ismert és
ismeretlen szöveg
folyékony, értő olvasása
megfelelő
szóhangsúllyal,
intonációval.
A különböző
mondatfajták
hanglejtésének
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban. A szövegértő
olvasás folyamatos
gyakorlása és
alkalmazása.
Az egyszerű szöveg
megértésének szóban vagy
írásban történő
visszajelzése. Az adott
szöveg egyszerű
információinak kiemelése.
Az olvasott szövegek
tartalmának tömör
elmondása, a szövegből
információk
visszakeresése.
Az olvasott szöveg
megértése, valamint
lényegének kiemelése,
események, érzelmek,
vélemények megértése.
Ezen szövegek
feldolgozása tanári
segítséggel.
Az olvasott szövegek
lényegének kiemelése,
tartalmának
összefoglalása, műfajának
megállapítása. A szövegek
feldolgozása tanári
segítséggel és a nélkül
(megadott szempontok
alapján).
Egyszerű szövegek
önálló megértése néma
olvasással.
Ismerkedés a
szövegértési technikák
alapjaival.
Szövegértés gyakorlása
köznyelvi és irodalmi
szövegrészeken.
A szó szerinti és átvitt
jelentések
megkülönböztetése
A szövegértési technikák
ismeretének bővítése,
gyakorlása, alkalmazása.
Irodalmi alkotások (vers,
monda, népdal, mese)
bemutatásának képessége.
Rövidebb irodalmi
alkotások, részletek
bemutatásának képessége.
Néhány irodalmi alkotás
(vers, novella, regény)
értelmezése az
anyaországi és a
magyarországi horvát
irodalomból. Ezen
műalkotások
bemutatásának képessége.
Irodalmi alkotások (vers,
novella, regény),
publicisztikai művek,
értelmezése az
anyaországi és a
magyarországi horvát
irodalomból. Ezen
műalkotások
bemutatásának képessége.
Az aktív szókincs
gazdagítása az olvasott
szövegekkel
összefüggésben.
Az aktív és a passzív
szókincs gazdagítása
különböző
szövegösszefüggések
-ben.
Az aktív és a passzív
szókincs gazdagítása
önálló munkával.
A szókincs folyamatos
gazdagítása a nyelv
minden rétegére
kiterjedően.

3. Írás, szövegalkotás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban esztétikus írással. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Alapvető nyelvhelyességi hibák elkerülése. Szövegtípusok és műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejezése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A korosztálynak
megfelelő tempójú
olvasható írás Egyszerű
szövegek rendezett
írásképű hibátlan
másolása.
Az alapszókincs szavainak
egyszerű szövegeknek a
helyes leírása.
Kép alapján összefüggő
szöveg alkotása egyszerű
mondatokkal valamely
személyes- és
olvasmányélményről a
horvát nyelv
nyelvhelyességi
normáinak betartásával.
Hosszabb szöveg alkotása,
valamint önálló
jegyzetelési technika
kialakítása a horvát nyelv
nyelvhelyességi
normáinak betartásával.
Olvasható, áttekinthető
íráskép.
Egyszerű mondatos
szöveg írása az ismert
szavak felhasználásával
(képeslap, üdvözlet,
üzenet).
Levélírás különböző
közlésfajták
alkalmazásával
(élmények, események,
jellemzés, párbeszéd).
Leírás, elbeszélés
készítése, élmény és rövid
történet írása.
Különböző szövegművek
alkotása (magán- és
hivatalos levél,
leírásfajták, önéletrajz,
jellemzés nyomtatványok
kitöltése).
Egyszerű szöveg
feldolgozása kérdések
alapján.
Egyszerű szöveg
feldolgozása különböző
technikákkal (szöveg
kiegészítése, átalakítása).
Megadott szempontok
alapján összefüggő-
meghatározott műfajú-
szöveg alkotása.
Kreatív szövegalkotás:
szövegek írása, átírása,
történet folytatása stb.
Szavak, szószerkezetek,
köznapi kifejezések
írásbeli fordítása.
Rövidebb mondatok,
szövegek fordítása
önállóan és szótár
segítségével.
Egyszerű szöveg írásbeli
fordítása önállóan és
szótárral.
Fordítási feladatok
megoldása mindennapi és
aktuális témákban
valamint egyszerű
irodalmi szövegekben
önállóan és szótárral.
Egyszerű, köznapi
szókincsű szövegekkel
kapcsolatos szimpátia
kifejezése (tetszik-nem
tetszik).
Egyszerű szövegekkel,
olvasmányokkal
kapcsolatos saját
vélemény egyszerű
mondatokban történő
megfogalmazása.
Hosszabb köznapi
szövegek
mondanivalójával
kapcsolatos vélemény
írásbeli kifejtése.
Horvát nyelvű irodalmi
művek és publicisztikai
alkotások
mondanivalójának,
hangulatának írásbeli
kifejezése összefüggő
szövegben összetett
mondatok alkalmazásával.
A velük kapcsolatos
személyes vélemény,
álláspont kifejtése.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár - és internethasználat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Memóriagyakorlatok
alkalmazása az,
emlékezet fejlesztésére:
ritmikus-mozgásos
játékok, mondókák,
tapsolók, rigmusok.
Asszociációs nyelvi
játékok a szöveges
emlékezet fejlesztésére.
Rövid memoriterek
tanulása. A szöveges
emlékezet erősítése. A
szövegek új
szituációban,
szövegkörnyezetben,
helyzetben való
alkalmazása.
Szövegek pontos,
értelmező, esztétikus
felidézése és önálló, aktív
reprodukálása a céloknak
megfelelően.
Szókincs megalapozása
szó- vagy képkártyák,
hívóképek segítségével.
A szókincs bővítése
szituációs gyakorlatok,
dramatizálás útján.
A szókincs szavainak
szócsaládokhoz történő
hozzárendelése. Közös
szótőből új szavak alkotása
képzők segítségével.
A szókincs szavainak a
szótárak segítségével történő
differenciált értelmezése.
Szótárfüzet vezetése és
használata tanári
segítséggel.
Szótárfüzet önálló
vezetése és használata.
Ismeretlen szavak önálló
kikeresése szótárból.
Kétnyelvű és egynyelvű
szótárak önálló használata-
otthoni szótározási
feladatok,
információgyűjtés
lexikonokból.
Az informatika eszközeinek
alkalmazása: internetes
szótárak, lexikonok
használata
Kooperatív technikák
alkalmazása: páros munka,
csoportmunka tanári
közreműködéssel.
Kooperatív technikák
alkalmazása: páros munka,
csoportmunka önálló
feladatmegoldással tanári
utasítás alapján.
Csoportmunka, tananyag
feldolgozása önálló
prezentációkban.
Tananyag feldolgozása
projektben.
Gyermekeknek szóló
mesék, dalok versek
hallgatása
Képi információk
értelmezése (ábra, rajz,
fénykép).
Az audiovizuális
eszközök használatának
kiszélesítése: horvát
szövegek hallgatása (a
lényeg megértése),
zenehallgatás,
rövidfilmek.
Egyszerűbb szövegek
vizuális környezetének
átlátása, ábrák,
illusztrációk értelmezése
szövegösszefüggésben.
Autentikus szövegek
hallgatása cd-ről.
Hangzó és képi)
információk együttes
kezelése, megértése (pl.
illusztráció, ábra,
tipográfia, grafikonok
értelmezése
szövegösszefüggésben,
szövegek vizuális
elrendezése), auditív
elemek hozzárendelése.
Információ
visszakeresése tanítói
irányítással egyszerű
szövegből.
Információkeresés
egyszerű szövegből
önállóan.
Azonos témáról
különböző forrásból
származó rövidebb
információk összevetése
tanári irányítással,
csoportosan.
Hallott összetettebb
szövegből az alap- és a
részletes információkat
megérteni, kiemelni,
rendszerezni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai horvát nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként való értelmezése. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerének a
megismerése, ismert
szavak, kifejezések
hibátlan leírása, néhány
alapvető helyesírási
szabály megismerése.
Ismert szavak, szerkezetek
leírása biztos helyesírással,
a legfontosabb írásjelek
helyes alkalmazása. A
tanulók írásbeli és szóbeli
szövegalkotásához kötődő
alapvető nyelvhelyességi
tudnivalók megbeszélése.
Törekvés a tanult
szerkezetek helyes
leírására, a központozás
alapvető formai és
tartalmi szabályainak
helyes alkalmazására.
Törekvés a helyesírás
szabályoknak megfelelő
szöveg írására a
nyelvhelyességi
szabályok figyelembe
vételével.
Gyakran előforduló
egyszerű alaktani és
mondattani szerkezetek
megfelelő használata.
Gyakran előforduló
egyszerű alaktani és
mondattani szerkezetek
biztos használata.
Gyakran előforduló
horvát alaktani és
mondattani szerkezetek
következetes használata,
azok funkciójának
felismerése.
Gyakran előforduló
egyszerű alaktani és
mondattani szerkezetek
automatikus használata.
Alkalmazkodás és
részvétel a tanórai
gyakorlatban ismert és
ismétlődő
kommunikációs
helyzetekhez.
Magabiztosan részt vesz
egyszerű, hétköznapi
kommunikációs
helyzetekben.
Kommunikációs
helyzetben biztonságos
tudással részt vesz.
Kommunikációban
automatikusan használja
a nyelvi fordulatokat.
A horvát nyelv tanult
szókészletét érezhető
akcentus ellenére kevés
hibával és hanglejtéssel
kiejti.
A horvát nyelv tanult
szókészletét érezhető
akcentus ellenére hibátlanul
és helyes hanglejtéssel
kiejti.
Jól érthetően és helyes
hanglejtéssel beszél
horvát nyelven.
Érthetően, természetesen
és helyes hanglejtéssel
beszél horvát nyelven.
A helyi horvát
nyelvjárást néhány
gyakran használt
kifejezésen és rövid
rímes szövegen keresztül
megismeri. A témára
vonatkozó helyi
nyelvjárási kifejezéseket
felismerni.
A helyi horvát nyelvjárást
egyes gyakran előforduló
kifejezésen és szövegen
keresztül megismerni
A nyelvjárások és az
irodalmi nyelv
kölcsönhatását példákon
keresztül felismerni.
A horvát irodalmi nyelv
és a nyelvjárás valamint
a magyar nyelv
azonosságait és
eltéréseit megfigyelni -
a tanulók kutató
munkája nyomán.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Rövid terjedelmű epikai és
lírai művek
elolvasása, tartalmának
összefoglalása tanári
segítséggel.
Rövid terjedelmű epikai és
lírai művek önálló
elolvasása, tartalmuk
összefoglalása, a szereplők
jellemzése.
Elbeszélések, rövid
történetek, lírai művek
önállóan elolvasása, a
művek tartalmának
összefoglalása, és műfajuk
megnevezése.
A horvát nyelvű irodalmi
alkotások önálló elolvasása,
feldolgozása, műközpontú
elemzése.
A hazai, a határon túli és a
horvátországi horvát
irodalomból vett
népköltészeti alkotások
elolvasása, mondókák,
rigmusok, versek, verses
mesék megtanulása.
A hazai, a határon túli és a
horvátországi horvát
irodalomból vett rövid
terjedelmű műköltészeti és
népköltészeti alkotások
elolvasása, feldolgozása.
Rövid történetek
dramatizált előadása.
A hazai, a határon túli és a
horvátországi horvát
irodalomból vett alkotások
elolvasása és feldolgozása,
véleményalkotás.
A hazai, a határon túli és a
horvátországi irodalom
művein keresztül a
népcsoport sorskérdéseinek
megismerése és a velük
való azonosulás elősegítése.
A modern műfajokból
mesék, képregények (strip)
elolvasása, tartalmuk
összefoglalása, átadása.
A modern műfajokból
mesék, képregények,
elolvasása, dramatizálása.
Hagyományos mese alapján
képregény készítése.
Modern műfajú művek
elolvasása, feldolgozása.
Kreatív írás: pld. képregény
készítése hagyományos
mese alapján vagy minta
alapján képvers alkotása.
Egy szabadon választott mai
ifjúsági regény elolvasása és
feldolgozása.
A korosztálynak megfelelő
hangjáték, mesedarab,
bábjáték, musical
megtekintése, esetleg
előadása.
A korosztálynak megfelelő
hangjáték, színdarab, musical
megtekintése, esetleg
előadása.
Az irodalom
társművészeteiből filmek,
képek, fotók megtekintése
és megbeszélése.
A hazai vagy horvátországi
színi társulatok egy
előadásának megtekintése, a
látottak tanórai
feldolgozása.
Adott irodalmi
műalkotásból készült film
megtekintése, összevetése a
művel. A hazai, a határon
túli és a horvátországi
horvát nép- és könnyűzene
köréből dalszövegek
értelmezése.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló gondolkodás és kulturált önkifejezés társadalmi, történeti, erkölcsi és esztétikai kérdésekről. A vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és a csúnya
fogalmainak használata
mindennapi élmények
kapcsán folytatott
beszélgetésekben.
Rövid, néhány mondatos
vélemény
megfogalmazása az
élmények és olvasmányok
hatásáról.
A tetszésnyilvánítás
árnyaltabb nyelvi
formáinak elsajátítása, az
eltérő ízlésítéletek
különbözőségének
megértése és elfogadása.
Igény és képesség az ízlés
önálló fejlesztésére. Az
ízlés különbözőségének
megértése (kulturális,
történeti, közösségi,
családi, egyéni eredetből).
A jó és a rossz
fogalmainak használata
mindennapi élmények
kapcsán folytatott
beszélgetésekben.
A jó és a rossz, az igazság
és az igazságosság felis-
merése mindennapi
szövegekben és különféle
műalkotásokban.
Az igazság és a nézőpont,
a személyes és a közösségi
igazság konfliktusának
megértése különféle
szövegekben.
Az erkölcsi kérdésekben
való tájékozódás igénye és
képessége. Az igazság, az
erkölcs az egyén életében
és a társadalomban.
Mindennapi konfliktusok
átélése dramatikus
játékkal, különféle
dramatikus formák
kipróbálása révén (pl.
bábjáték,
helyzetgyakorlat).
A nem saját álláspont
megjelenítésének,
átélésének képessége, az
empátia fontosságának
átélése a közösség
életében.
Különféle
konfliktuskezelési
eljárások megfigyelése
mindennapi
szövegműfajok kapcsán.
Igény a társadalmi,
közösségi és egyéni
konfliktusok hátterének
megértésére.
Egyéni konfliktuskezelési
eljárások kialakítása.
A kulturális és esztétikai
sokszínűség észrevétele,
felismerése a hétköznapi
életben.
Részvétel a tanuló-
csoportban folyó
beszélgetésben és vitában
a mindennapok, művek és
olvasmányok kiváltotta
élményekről.
Véleményalkotás.
Egymástól lényegesen
különböző esztétikai
normákhoz kapcsolódó
művek összehasonlítása.
Más kultúrák
megismerése, elfogadása.
A mű elfogadása
közösségi, egyéni és más
aspektusok alapján.
Az átlagtól különböző, a
"másság" elfogadása és
kezelése.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Szóbeli szövegek megértése, alkotása.

Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

Mondatfonetikai eszközök /intonáció.

1.2. A beszédkészség fejlesztése. Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, szerepjáték.

Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása.

Versek, dalok, mondókák memorizálása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Írott horvát nyelvű szöveg olvasása, megértése. Tájékozódás a szövegben.

2.2. Lényegkiemelés, egyszerű állítások, adatok visszakeresése.

2.3. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése

2.4. Irányítással tartalommondás

2.5. Az olvasmányélmény egyszerű nyelvi eszközökkel való ismertetése

2.6. Szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, a magyartól különböző betűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

• Mondatok összekapcsolása, szövegminták, témaválasztás,

• szövegekhez címválasztás, a mondanivaló logikus elrendezése

• szövegek kiegészítése

• megadott szempontok alapján egyszerű szövegek fogalmazása

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Horvát nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei, a hazai/ határon túli horvát nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése

4.2. Tanulást támogató eljárások: szótárfüzet, képes szótár használata

Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok, játékos módszerek), egyszerű adatkeresés).

4.3. Hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése.

4.4. Szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása

Mondókák, közmondások szöveghű felidézése

Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.2. Alapvető kommunikációs helyzetek. Nyelvi mintakövetés.

Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.

5.3. Szófajok:

Ige (jelen idő, állító-tagadó alak, ragozás)

Főnév (nemek, egyes szám, többes számú alakok, esetek,)

Melléknév (egyes/ többes szám, nemek szerinti)

Számnév határozott (tő, sor), határozatlan),

Elöljárószók (különböző esettel járó),

Névmások (személyes, birtokos),

Határozószók

Kérdőszók

5.4. Mondatfajták (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó). Szerkezet alapján: egyszerű és összetett).

5.5. Leggyakrabban használt nyelvhelyességi és helyesírási szabályok és írásjelek alkalmazása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Közismereti témák:

Életmód:

Bemutatkozás, család, napirend, egészség, az emberi test, testrészek, testápolás, közérzet, szabadidő, sport,

Közösségi élet:

Étkezés, ételek, egyszerű receptek, családi ünnepek, születésnap,

Iskola, oktatás:

Órarend, tantárgyak, osztályterem, olvasás, képregények, játék, nemzetiségi gyermekjátékok

Kulturális élet és média:

TV, számítógép, nyomtatott sajtó termékei, magyarországi horvát táncok, dalok, népi játékok

Környezet, gazdasági élet, technika:

Otthon, települések, falvak, a magyarországi horvátok települései, épületek

Bevásárlás, zöldségek, gyümölcsök.

Természet, évszakok, időjárás

Politika és történelem:

Együttműködés, szerepek, az együttélés szabályai az osztályon és iskolán belül, munkamegosztás, a horvát nemzetiség mindennapjai.

Horvát nyelv:

Az egyes témákkal kapcsolatos néhány helyi nyelvjárási kifejezés

Irodalom:

Szerzők és művek

• Népköltészet: horvát és magyarországi horvát mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. ( pl.:

• Horvát szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; (pl. pl Stanislav Femenic: Puz na ljetovanju, Zvonimir Balog: Pjesme sa slagom, Grigor Vitez: Pjesme, Suncana Skrinjaric: Kuca od slova, Toma Podrug: Od Solina do Solina, Pajo Kanizaj: Sarabara, pjesme, Stanislav Femenic: Krijesnice, pjesme, Zvonimir Balog: Male price o velikim slovima, Gustav Krklec: Prvi snijeg, Zlata Kolaric-Kisur:Tko bi svima ugodio, Grigor Vitez: A zasto ne bi, Stanislav Femenic: Krijesnice, Puz na ljetovanju, Gustav Krklec: Majmun i naocale, Mladen Kusec: Volim te, Zvonimir Balog: Nevidljiva Iva, 365 brace, Gustav Krklec: Telegrafske basne, Luko Paljetak: Misevi i macke maglavacke, Nada Iveljic: Dodi da ti pricam, Suncana Skrinjaric: Kakva je to ljubav bila, Grigor Vitez: Neposlusne stvari, Stjepan Jaksevac: Ima jedan razred, Zvonimir Golob: Cemu sluze roditelji

• Magyarországi horvát szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. (pl Duro Frankovic: Eci, peci, pec, Na vo mlado ljeto, Stipan Blazetin: Tralala tralala propjevala svirala,

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak a mesékben, olvasmányokban.

5-8. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Beszédhallás, hallás utáni értés.

Hallás utáni egyszerű információk értelmezése.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése.

Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása

Szövegek feldolgozása, átalakítása.

1.2. A beszédkészség fejlesztése.

Élmények, benyomások elmesélése egyszerű mondatszerkezetekkel.

Párbeszédben adott szituációnak megfelelő reagálás.

Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás,

Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás.

Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemzése.

Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán.

Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal.

Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás.

Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése.

2.2. Szövegtípusok felismerése, pl: szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek. Egyszerűbb autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel

3. írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

Olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép, a szövegtípusnak megfelelő formai jegyek használata (bekezdés, tagolás, levélforma).

Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás, jellemzés megfogalmazása.

Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése.

Rövid, érvelő szöveg alkotása.

A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, chat-elés).

Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény).

Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása.

Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése.

A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése.

Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Olvasási technikák alkalmazása.

Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat.

4.2. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban.

4.3. Dolgok, jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása.

4.4. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

4.5. Tanulást támogató eljárások.

Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése.

Szótanulás pl. szókártyák segítségével.

Következtetés a szavak jelentésére a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése.

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

Prezentációs technikák elsajátítása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok

Nemzetiségi nyelvhasználat

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).

Szófajok

Ige - igeidők (jelen-múlt-jövő) Rendhagyó igék: biti, ici, piti

Igemódok: feltételes-felszólító

Befejezett, folyamatos, visszaható igék

Cselekvő-szenvedő igealakok

Egyszerű és összetett igealakok

Főnévi igenév ("ti"-re és "éi"-re)

Főnevek: a főnév fogalma, köznevek, tulajdonnevek, gyűjtőnevek (nem, szám, főnévragozás)

Névmások: fogalma, fajtái (személyes névmások ragozása, hangsúlyos és hangsúlytalan alakjaik, szerepük a mondatban) ,visszaható és birtokos névmások és ragozásuk

Melléknév - ragozás, fokozás (hangváltozások), birtokos melléknevek,

Számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek és ragozásuk, keltezés, idő kifejezése

Elöljárószók -(különböző esettel állók) Mondattan - kijelentő mondat, kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat, szerkezet alapján: egyszerűösszetett

Hangváltozások

- a főnévragozás hangváltozásai

- a "vándorló" "a", "l", "o"-ba való átmenete, palatalizáció, szibilarizáció, jotáció, zöngés és zöngétlen mássalhangzók hangváltozása

- képzés szerinti változás, mássalhangzók "kiejtése"

hangváltozások helyesírása

Ragozhatatlan szófajták

Határozószók fogalma fajtái: hely, idő módhatározók - módhatározók fokozása - elöljárók fogalma, leggyakoribb elöljárók - kötőszók fogalma, leggyakoribb kötőszók - indulatszók fogalma, leggyakoribb indulatszók - szócskák - szerepük, leggyakoribb szócskák

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata, a horvát nyelv nyelvjárásai

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

Életmód, életvezetés:

Emberi kapcsolatok, barátok, baráti kör, alkalmazkodás, az egyén és közösség, konfliktusok egymás között, a felnőttekkel, mindennapi tevékenységek, napirend, a család mindennapjai

Egészséges életmód, betegségek, orvosnál

Szabadidős tevékenységek, hobby, sport

Társadalmi környezet:

Ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, főzés, étteremben, gyorséttermek, készételek, a horvát nyelvterület jellegzetes ételei, a magyarországi horvátok jellegzetes ételei

Ünnepek, jellegzetes horvát ünnepek, a magyarországi horvátok szokásai és ünnepei

Életmód ma és régen, iskola, lakókörnyezet, a magyarországi horvátok falvai, lakás és életkörülmények

Tanulás, oktatás, munka:

Iskolai mindennapok, napirend, órarend, a tanulási folyamat, tanulási módszerek

Iskolában, épület, osztályterem, iskolai struktúra, továbbtanulás, iskolán kívüli tevékenységek, iskolai és iskolán kívüli tanulási módok,

Munka világa, hagyományos és mai szakmák,

Kulturális élet, médiák:

Zene, mint kulturális hagyomány, a magyarországi horvátok népzenei öröksége, népdalok, néptánc,

Médiák világa, a magyarországi horvát média ifjúsági adásai, mellékletei (Hrvatska kronika,), újság (Hrvatski glasnik, Hrvatske novine), a horvát nyelvterület fiataloknak szó TV- és rádióműsorai, az internet szerepe, közösségi oldalak.

Környezet, technika világa:

Életkörülmények, lakhely, környezet, évszakok, időjárás, környezetvédelem, lokális, regionális problémák, helyi környezetvédelem, utazás, szálláslehetőségek, életmód horvát nyelvterületen, infrastruktúra, közintézmények, közlekedés, szolgáltatások, vásárlás, orvosi ellátás, állatvédelem, állattartás, kézművesség

Turizmus, nyaralás, utazás, az utazások típusai, közlekedési eszközök, vendéglátás, földrajzi ismeretek Horvátországról és más országokról, ahol a horvát nemzetiség él, hazánkban a magyarországi horvátok által lakott területekről. Politika és történelem:

Az együttélés szabályai, magyarországi nemzetiségek, a magyarországi horvát nemzetiség jogai és kötelességei.

Betekintés a nemzetiségi politika témakörébe.

A magyarországi horvátok településtörténete.

Horvát nyelv:

A magyarországi horvát nyelvjárások

Irodalom

Szerzők és műveik

Népköltészet: horvát és magyarországi horvát mondókák, népdalok, népi játékok, népmesék, mondák, közmondások.

Horvát szerzők versei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények részletei (pl. Ivana Brlic Mazuranic: Price iz davnine, Milivoj Matosec: Pustolovina u dimnjaku, Suncana Skrinjaric: Kaktus bajke, Grigor Vitez: Pjesme, Luko Paljetak: Roda u drugom stanju, Ivana Brlic - Mazuranic: Cudnovate zgode segrta Hlapica, Pajo Kanizaj: Prsluk pucam, Zeleni brkovi, August Senoa: Povjestice, Postolar i vrag, Kameni svatovi, Nada Iveljic: Konjic sa zlatnim sedlom, Gustav Krklec: Pjesme, Zvonimir Balog: Veseli zemljopis, Zdenka Jusic-Seunik: Vode su pjevale, Milivoj Matosec: Strah u ulici lipa, Hrvoje Hitrec: Eko eko, Nan Kusan: Kako u Parizu, Branka primorac: Maturalac (ulomci), Damir Milos: Bijeli klaun: (ulomci), Suncana Skrinjaric: U gajbi, Bozidar Prosenjak: Divlji konj, Suncana Skrinjaric: Ulica predaka

Magyarországi horvát szerzők versei, meséi, elbeszélései. pl. Jolanka Tisler: V modrini neba, Stipan Blazetin: Srce na dlanu, Josip Gujas Dzuretin: Povratak u Podravinu, Lajos Skrapic: Droptine, Stipan Blazetin: Bodoljasi, Marko Dekic: S bacvanske ravnice, Matilda Belc: Jantarska ciesta, Jolanka Tisler V zrcalu rodice, Ladislav Gujas: Dodir vremena

6.2. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.4. Báb- és drámajátékok szövegei

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség). Zenei, képzőművészeti vonatkozások a horvát nemzetiség kultúrájából Az irodalom társművészete: filmes és színházi feldolgozások.

9-12. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

• Beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés) beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

• Hallott szöveg fő gondolatmenetének követése, összefoglalása

1.2. Összefüggő hallott szöveg (kiselőadás, prezentáció) követése, kulcsszavak azonosítása.

• érvek logikus elrendezése a szövegben,

• Képek, ábrák, diagrammok leírása, értelmezése

1.3. Érvelés, vita, állásfoglalás

• Érvelés követése, abba bekapcsolódás, szó kérése, beszélgetés befejezése

• logikus összefüggések bemutatása, következtetések levonása, önálló döntéshozás

• különböző szerepekkel azonosulás, egyedi probléma megoldási javaslat

• vélemény kifejezése önállóan választott nyelvi eszközökkel

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

• A szöveg tartalmát, fontos gondolatokat megfelelően értelmezni

• Fontos információkat, adatokat visszakeresni, a szöveg átfutása, vagy a részletes olvasás révén,

• Szövegek összefoglalásakor adatok, információk felhasználása.

2.2. Szövegértési stratégiák különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

• Állásfoglalás. A szövegekben megjelenő problémák, döntések, konfliktusok és az azt kiváltó motívumok okainak értelmezése, értékelése.

• Szövegekkel kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.

2.4. Közvetítés: horvát nyelvű szövegek fontos információinak magyar, ill. horvát nyelven történő összefoglalása.

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk felhasználása a szöveg mondanivalója alapján.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

• Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, baráti levél, hivatalos levél) jellemzői. Egyes szövegtípusok formai és tartalmi jegyei alapján önálló szövegek szerkesztése

• Összefüggések érzékeltetése, gondolati tagolás

• különböző forrásokból származó információk egy írásműben történő értékelése, értelmezése, szintézis alkotása

• a horvát nyelvű média, internetes portálok felhasználása

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, alapvető retorikai ismeretek.

3.4. Helyesírás: a szófaji, a mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4. 1. A horvát nyelv vonatkozásában kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat. 4.2. Tanulást támogató eljárások.

• Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak használata.

• Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásokkal

• Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

• Szépirodalmi művek, részletek értelmezése

4.3. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás, rendszerezés, következtetések levonása

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a horvát nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

• A személyközi kommunikáció.

• Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

• A horvát helyesírás alapjai.

• A horvát nyelv megjelenési formái.

• Nemzetiségi nyelvhasználat.

• Diáknyelv

5.3. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái.

5.4. Gyakran használt szó- és mondatalkotási szabályok felismerése és alkalmazása

5.5. Stílus és jelentés.

• Stíluselemek, felismerése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

Életmód

• Társadalmi csoportok, szubkultúrák, divatos irányzatok, egyéniség, alkalmazkodás

• az egyéni élet tervezése, jövőbeli tervek, szakmai élet - magánélet kilátásai,

• egészséges életmód, egészséges táplálkozás, betegségek

• Kábítószer fogyasztás, függőség

• Sport, extrémsport, élsport, veszélyek és felelősség

• szabadidős szokások, fogyasztói szokások

Társadalmi környezet.

• Étkezési kultúra, élelmiszerek, gasztronómia, éttermi kultúra, főzés, reklámok, alapvető szükségletek, luxus

• Szolgáltatások, posta, bank, pénzváltás, utazásszervezés, utazási irodák

• Hagyományok, kulturális örökség, hagyományok változása, a hagyományok identitást meghatározó szerepe

• nemzetiségi kultúrák, a haza és az identitás fogalma

• Városi élet - vidéki élet, a horvát nemzetiség falvainak kulturális élete

• Globalitás, helyi kultúra, az európai Unió, határok nélküliség, többnyelvűség

Iskola, oktatás

• Oktatás, tanulás Magyarországon, és a horvát nyelvű országokban

• A magyarországi horvátok iskolarendszere.

• Iskolák a múltban és ma

• Műveltség, szakmaszerzés, munkanélküliség

• Továbbtanulás, pályaválasztás

• Főiskolai, egyetemi tanulmányok, ösztöndíjak

Kultúra, média

• Irodalom, film, zene, modern művészetek a horvát nyelven beszélő országokban

• a hazai horvát nemzetiségi művészek, képzőművészek bemutatása

• Információáramlás, tájékoztatás, véleményalkotás, az internet szerepe

• A magyarországi horvát nemzetiségi TV- és a rádióműsorok ismerete

• horvát nyelvű könnyűzenei alkotások

Környezet, technika világa.

• A technika és a gazdaság fejlődése, találmányok, túlnépesedés

• Környezetvédelem, projektek

• Problémák és kihívások, érdekellentétek

• Aktuális kérdéseket megszólaltató irodalmi alkotások, színdarabok, filmek.

Politika és történelem

• tudatosság, öntudat, személyi szabadság, szolidaritás, társadalmi felelősség

• Nemzetiségi politika, a magyarországi horvát politikai, társadalmi szervezetei, ifjúsági szervezetek, horvát nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi választások

• Az új Horvát Köztársaság megalakulása

Horvát nyelv.

• A horvát nyelv változatai.

• A magyarországi horvátok nyelvhasználata, nyelvjárások

• A horvát nyelv, a "kis nyelvek" szerepe Európában és a nagyvilágban

• Kétnyelvűség, többnyelvűség

Irodalmi kultúra

• Ifjúsági irodalom, a magyarországi horvát nemzetiség irodalma, művek értelmezése, összefüggések feltárása.

• Horvát nyelvű sajtó, hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, hirdetés, szórakoztató mellékletek, bulvársajtó, reklámok.

• A magyarországi horvát nyelvű sajtó.

• Magyarországi horvát média, a TV és a rádió nemzetiségi műsorainak ismerete.

Szerzők és művek:

Ivan Goran Kovacic, Slavko Kolar, Dragutin Tadijanovic, Miroslav Krleza, Dobrisa Cesaric, Tim Kolumbic,

Stjepan Lice, Vladan Desnica, Nikola Sop, Antun Gustav Matos,

Krleza: Gospoda Glembajevi (részlet), Povratak Filipa Latinuvica (részlet), Ante Kovacic: U registraturi (részlet), August Senoa: Zlatarovo zlato (részlet), Kozarac: Slavonska suma (részlet)

• egy szabadon választott ifjúsági regény feldolgozása

• egy színmű megtekintése színházban horvát nyelven

• Dalszövegek a horvát pop-rock zene köréből

6.2. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. A kulturális hagyomány szerepe a nemzetiségi identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet irodalmi megjelenítése

2. Horvát népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A Fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Helyi népdalok, népiTájékozódás MagyarországA hazai horvátokKépesség a hazai horvátság,
gyermekjátékok, néptáncok,térképén: a magyarországiéletmódjával, szellemi ésaz anyanemzet múltjára és
népszokások ismerete éshorvát települések horvátanyagi kultúrájávaljelenére, szellemi és tárgyi
előadása. Helyi népviselet,nevének ismerete éskapcsolatos ismeretekkultúrájára, valamint
munkaeszközök, horvátmeghatározása, valamint azbővítése személyesnyelvére vonatkozó
elnevezéseinek, valamintadott horvát népcsoportbeszélgetésekből, olvasottismeretszerzésre különféle
népi gyermekjátékok,(zalai kájhorvát, gradistyeiszövegekből, fényképekből,forrásokból, azok
közmondások és találóshorvát, bunyevác, sokác,filmekből és másrendszerezése, értelmezése
kérdések gyűjtése.rác, bosnyák) helyheztömegkommunikációsés felhasználása.
Ünnepekhez (pl. karácsony,kötése. A hazai horvátokeszközökből.Képesség párhuzam
újév) kapcsolódó köszöntőkéletmódjával, szellemi ésInformációk gyűjtése avonására a magyarországi
ismerete, előadása. Vallásianyagi kultúrájávalmagyarországi horvátokhorvátok és az anyanemzet,
ünnepek étkezésikapcsolatos ismeretszerzésmúltjáról és jelenéről,valamint a magyarság
szokásainak (pl.személyes beszélgetésekből,nyelvi sajátosságairól.történelmi helyzete,
asztalterítés), jellegzetesolvasott szövegekből,Az anyaországi történeleméletmódja és kultúrája
ételeknek gyűjtése ésfényképekből, filmekből ésjelentősebb eseményeinek, aközött.
ismerete.más tömegkommunikációshorvát-magyar ezerA magyarországi
eszközökből.százéves együttélés jelentőshorvátok és az
kapcsolódási pontjainakanyanemzet kultúrájának
ismerete.ismerete.
Az egyes ünnepekhezAz egyes horvátA megszerzett tudásA magyarországi horvátok
kapcsolódó szimbólumoknépcsoportok(információk, adatok)jogainak, társadalmi
megismerése.nyelvhasználatifelhasználása különbözőszerveződésének (horvát
Jellegzetes helyi lakóházaksajátosságainakhelyzetekben.nemzetiségi
és a hozzájuk tartozómegfigyelése.A magyarországi horvátokönkormányzatok, civil
gazdasági és egyébHorvátországintézményeinek (Országosszervezetek, kulturális
épületrészek feltérképezése,szimbólumainak ismerete.Horvát Önkormányzat,egyesületek) ismerete.
megismerése (séta aA tanultak, tapasztaltakhelyi nemzetiségiÉrvelés, személyes
faluban, fényképekfelhasználásaönkormányzat,vélemény megfogalmazása,
gyűjtése, személyesfeladathelyzetekben:Magyarországi Horvátokannak megvédése a hazai
beszélgetések).élmény elmondása,Országos Szövetsége,nemzetiség életével
Tapasztalatszerzésprojektmunka.Horvát Színház, Horvátkapcsolatos döntésekkel,
a helyi horvátságJelentősebb népszokásokTudományos Intézet, MTVeseményekkel,
életmódjáról.(karácsonyi,és Rádió Horvátmegnyilvánulásokkal
húsvéti, pünkösdi)Szerkesztősége, Croatica,kapcsolatban.
dramatizált előadása.
Az ünnepekhez kötődőNépi motívumok,Hrvatski glasnik,Nemzetiség-tudatos élet,
ajándékok és díszekeszközök, lakóházak,múzeumok, iskolák)magatartás elsajátítása:
készítése.berendezési tárgyakismerete.horvátként magyar
Az otthon, a haza, anépviseleti ruhadarabok stb.A szűkebb régióállampolgár vagyok, aki az
szülőföld, az anyaország,megjelenítése különbözőjellemzőinek ismerete,EU-ban is érvényesülhetek
anyanemzet fogalma.képzőművészeti
technikákkal (pl. rajzolás,
festés, mozaik, magvakból
való kirakás). Az otthon, a
haza, a szülőföld, az
anyaország, anyanemzet
fogalma.
képesség annak
bemutatására.
Saját családfa bemutatása.
Az otthon, a haza, a
szülőföld, az anyaország,
anyanemzet fogalma.
kétkultúrájúságommal,
kétnyelvűségemmel, s
idegennyelv-tudásommal.
Saját kultúrámat,
anyanyelvemet, megtartom,
ápolom, továbbfejlesztem, a
többségi és más nemzetét
tiszteletben tartom, ápolom.
Az otthon, a haza, a
szülőföld, az anyaország,
anyanemzet fogalma.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban (pl.
miért került a karácsonyi
asztalra kalács, szerszám,
szemtermés), asztal alá
szalma, álarc/busó a
mohácsiak arcára).
A népszokások kapcsolata a
népi élettel, a vallással
megjelenített szokásokon
keresztül.
Az emberi valóság és
vágyak megjelenése a
szokásokban, népköltészeti
alkotásokban néhány
kifejező példa alapján
(népdal, népmese, adoma,
szokás, ünnep).
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban.
A magyarországi horvátok
neves egyéniségei
magatartásának,
cselekedeteinek
értelmezése, melyek
jelentősen befolyásolták
népünk életkörülményeit,
társadalmi érvényesülését.
Híres történelmi és közéleti
személyiségek, valamint a
hétköznapi emberek
jellemének legfontosabb
elemei.
Annak felismerése, hogy a
horvát nemzetiség (és az
anyanemzet) együttélése,
kapcsolata során
adódhatnak olyan helyzetek,
melyek megítélése
különböző lehet. Önálló
vélemény megfogalmazása
társadalmi eseményekről,
jelenségekről és
személyekről. Érvek
gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására.
Népszokások elbeszélése,
eljátszása.
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban. A
lényeg kiemelése írott és
hallott szövegekből.
Az egyes horvát
népcsoportok társadalmi
helyzetéből és nyelvi
jellemzőiből következő
sajátosságainak
megismerése.
A nemzetiségi lét által
meghatározott társadalmi,
és egyéni lehetőségek,
korlátok ismerete.
A fentiekkel kapcsolatban
saját vélemény kialakítása,
érvekkel való alátámasztása.
A horvát-magyar együttélés
kölcsönhatásának
felismerése.
Az anyaország és a haza
(Magyarország)
állampolgárainak,
gazdaságának,
természetének stb. értékei,
azok védelme,
kölcsönhatása, az emberi
jogok védelme. Önálló
vélemény megfogalmazása
társadalmi eseményekről,
jelenségekről és
személyekről. Érvek
gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására. Ellenérvek
gyűjtése meghatározott
álláspontok cáfolására.
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban. A
lényeg kiemelése írott és
hallott szövegekből. Az
információforrások kritikus
kezelése.
Állásfoglalás
megfogalmazása és érvelés
a hazai horvátság
sorsfordulóival
kapcsolatban.
A horvát és a magyar
történelem összefonódása,
majd önálló fejlődése
forrásmunkák alapján. Az
anyaországi történelem
jelentősebb eseményeinek, a
horvát-magyar ezer
százéves együttélés jelentős
kapcsolódási pontjainak
elemzése.
A két nép irodalmának
egymásra hatásának
bizonyítása példákon
keresztül
A magyarországi horvátok
jogainak, társadalmi
szerveződésének elemzése,
következtetések levonása és
megfogalmazása.
Önálló gondolatok
megfogalmazása a
magyarországi horvátok
jövőjére vonatkozóan.
Javaslatok megfogalmazása
a hazai horvátok
identitástudatának
megtartása, fejlesztése és
kialakítása érdekében (pl.
családi nevelés, az iskola
szerepe, horvát
önkormányzatok, civil
szervezetek és kulturális
egyesületek feladatai).
A hazai nemzetiségi és
emberjogi rendszer
értékelése a saját
értékrendnek megfelelő
szempontok alapján. A
horvát nemzetiség
nemzetközi kapcsolatainak
kritikai bemutatása múltban
és jelenben.
Naprakész tájékozottság
aktuális nemzetiségpolitikai
és emberi jogi
jelenségekről. Azok
összehasonlítása strukturális
és funkcionális szempontok
alapján.
A horvát nemzetiség
anyaországon kívüli
jelenlétének ismerete,
bemutatása, a megismert
jelenségek rendezése okok
és okozatok, hasonlóságok
és különbségek, szándékok
és következmények szerint.
Önálló vélemény
megfogalmazása társadalmi
eseményekről, jelenségekről
és személyekről. Érvek
gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására. Ellenérvek
gyűjtése meghatározott
álláspontok cáfolására.
Vizuális rendezők
(táblázatok, ábrák)
használata.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés horvát
nemzetiségi témáról. A
beszélgetésben a
megszerzett ismeretek
alkalmazása, felhasználása.
Kérdések feltevése, a
válaszok megértése a
személyes beszélgetések
kapcsán, melyek a horvát
nemzetiség életmódjára,
kultúrájára vonatkoznak.
Szóbeli beszámoló a
gyűjtésekről, személyes
beszélgetésekről.
A horvát nemzetiség
életmódja, szokásai
megjelenítése nyelvi
Beszélgetés horvát
nemzetiségi témáról. A
beszélgetésben a
megszerzett ismeretek
alkalmazása, felhasználása.
Kérdések feltevése, a
válaszok megértése a
személyes beszélgetések
kapcsán, melyek a horvát
nemzetiség életmódjára,
kultúrájára vonatkoznak.
Szóbeli beszámoló a
gyűjtésekről, személyes
beszélgetésekről.
A horvát nemzetiség
életmódja, szokásai
megjelenítése nyelvi
Az egyes horvát
népcsoportok társadalmi
helyzetéből és nyelvi
jellemzőiből következő
sajátosságainak bemutatása.
A nemzetiségi lét által
meghatározott társadalmi,
és egyéni lehetőségek,
korlátok megfogalmazása.
A fentiekkel kapcsolatban
saját vélemény kialakítása,
érvekkel való
alátámasztása.
Beszélgetés a horvát-
magyar együttélés
kölcsönhatásáról.
Részvétel beszélgetésben
és vitában a nemzetiségeket
érintő politikai és emberjogi
témáról. Saját vélemény
érthető megfogalmazása. A
beszélgetés, vita folyamán
önálló vélemény kifejtése,
annak érvekkel való
alátámasztása,
esetleg saját vélemény
módosítása mások érvelése
következtében.
Toleráns magatartás a vita
folyamán.
Beszámoló, kiselőadás
eszközökkel (dramatikus
előadás, élménybeszámoló).
Nem nyelvi
(képzőművészeti és
táncművészeti)
kommunikáció a
tapasztaltakról,
gyűjtöttekről (rajzolás,
festés, mozaik, tánc stb.)
eszközökkel (dramatikus
előadás, élménybeszámoló).
Fogalmazás írása valamely
társadalmi, népismereti
témáról.
Nem nyelvi
(képzőművészeti és
táncművészeti)
kommunikáció a
tapasztaltakról,
gyűjtöttekről (rajzolás,
festés, mozaik, tánc stb.)
Versek, mesék, történetek,
népdalok előadása tanórán
és iskolai rendezvényeken.
Események, történetek,
jelenségek, népviseletek
bemutatása iskolai
rendezvényeken. Szóbeli
beszámoló a saját
tapasztalatokról, önálló
gyűjtő-, illetve
kutatómunkával szerzett
ismeretekről. Fogalmazás
írása valamely társadalmi,
népismereti témáról. Rajz
készítése népismereti
témáról. Események,
népszokások dramatikus
megjelenítése.
tartása horvát irodalomból,
néprajzi témából,
publicisztikából, illetve a
tévé- és rádióműsorok
alapján. A különböző
információforrások
elemzéséből levont
következtetések, illetve
különféle összefüggések
szóbeli kifejtése.
Önállóan gyűjtött képekből
esetleg tárgyakból
összeállítás, tabló készítése.
Események, népszokások
dramatikus megjelenítése.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgálóAz idő tagolására szolgálóAz idő tagolására szolgálóA horvát történelem
horvát nyelvű kifejezésekhorvát nyelvű kifejezésekhorvát nyelvű kifejezésekkorszakai nevének ismerete
helyes használata: perc, óra,bővítése: évtized, évszázad.bővítése: évtized, évszázad.és használata. A
nap, hét, hónap, év.Időmeghatározás másIdőmeghatározás másmagyarországi horvátok
Időmeghatározó kifejezésekismert eseményre,ismert eseményre,története periódusainak
használata: amikor kicsijelenségre való utalással (pl.jelenségre való utalással (pl.megnevezése, a fontosabb
voltam, amikor szüleimKrisztus előtt, Krisztus után,Krisztus előtt, Krisztusesemények idejének
gyerekek voltak, amikora horvát honfoglalás után).után).meghatározása. Időbeli
nagyszüleim fiatalok voltak,Viszonyítások gyakorlása:A horvát történelem néhánypárhuzam vonása a horvát
valamikor régen...nagyon régen, régebben,kiemelt eseményeés magyar nép történelme
Viszonyítások gyakorlása:korábban, később, most,időpontjának ismerete.között (pl. a nemzettudat
nagyon régen, régebben,előbb; itt, ott, balra, jobbra,Események, tárgyak,ébredésének kora,
korábban, később, most,előttem, mögöttem,személyek stb. időrendbejellegzetességei, a nemzeti
előbb; itt, ott, balra, jobbra,mellettem, távolabb,állítása. A tanult helyeknyelv hivatalossá tételének
előttem, mögöttem,közelebb.megkeresése térképen.ideje). A horvát és magyar
mellettem, távolabb,A horvát történelem néhányEsemények kapcsolása anép történelme, irodalma
közelebb.kiemelt eseménye
időpontjának
tanult helyekhez.
Tájékozódás Magyarország
térképén: a
Események (pl. egy-egyismerete. Horvátországmagyarországi horvátidőbeli ritmusának
népszokás, tevékenység,térképének másolása kézitelepülések megkeresése aelemzése a nyugat-
egyházi ünnepek), tárgyakmunkával megjelölve atérképen, az adott horváteurópaihoz viszonyítva. Az
(pl. földművelési eszközök,legjelentősebb földrajzinépcsoport (zalai kájhorvát,elemzés alapján
fonással kapcsolatoselemeket [nagy folyók,gradistyei horvát, bunyevác,következtetések levonása, a
szavak), személyek (pl.hegyek, tenger, tájegységeksokác, rác, bosnyák)társadalmi-gazdasági-
írók, költők,(pl. Szlavónia, Dalmácia,helyhez kötése.történelmi összefüggéseinek
néprajzkutatók) időrendbeMuraköz) nagyobbHorvátország földrajzi,tükrében.
állítása.városok]. Neveséghajlati (kontinentális,Különböző időszakok
magyarországi ésmediterrán, hegyvidéki)történelmi térképeinek
horvátországizónáinak meghatározásaösszehasonlítása, a
személyiségek: írók, költők,térképen.változások hátterének
festők, zeneszerzők,feltárása.
tudósok, feltalálókA magyarországi horvátok
szülőhelyének megkeresésehelyzetének elemzése
térképen.népszámlálási adatok
A magyarországi horvátoktükrében (diagramok,
kulturális értékeit gyűjtőstatisztikai adatok).
múzeumok színhelyének
meghatározása térképen.
Események kapcsolása a
tanult helyekhez.

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Alkalom biztosítása arra,Alkalom biztosítása arra,Alkalom biztosítása arra,Alkalom biztosítása arra,
hogy a tanulók választhogy a tanulók választhogy a tanulók választhogy a tanulók választ
keressenek a következőkeressenek a következőkeressenek a következőkeressenek a következő
kérdésekre:kérdésekre:kérdésekre:kérdésekre:
-Mik a jellemző- Miben hasonlítanak- Mit jelent számomra az- Hányféle közösségi
tulajdonságaim?egymásra az emberek?otthon, a szülőföld, a haza,identitása lehet egy
- Miben hasonlítokHonnan erednek az emberekaz anyaország, Európa?embernek?
másokhoz, és mibenközötti különbségek?- Ragaszkodom-e a-Van- e különbség a
különbözöm tőlük?- Milyen nemzeti és etnikaigyökereimhez? Ez hogyankülönböző népek, nemzetek
- Mit jelent, hogy horvátnemzetiségek élnekmutatkozik meg?erkölcsi normáiban?
nemzetiségű vagyok?Magyarországon és- Mit jelent számomra a- Miért kerülhet
- Mire vagyok képes?Horvátországban?kétnyelvűség? Létezik-eellentmondásba erkölcs és
- Mire nem vagyok képes?- Mit jelent számomraegyáltalán? Ismerem-e,jog?
- Mi szeretnék lenni?magyarországi horvátnakbeszélem-e anyanyelvemet- Milyen útjai vannak az
- Miért van szükséglenni (lehetőségeim,és hazám nyelvét? Melyiketönmegvalósításnak?
szabályokra?korlátaim)?milyen mértékben?Hozzájárul-e ehhez a
- Kik voltak elődeim,- Származik-e (származott-nemzetiségi lét, a
honnan jöttek, mit hoztake) előnyöm akétnyelvűség?
magukkal, mit őriztek megkétnyelvűségből- Hogyan élhetnek együtt
ebből?különböző kultúrák,
vallások,
- Miért ítélünk meg(példa felhozása)?népek? Milyen lehetőségei
bizonyos történelmi,- Milyen szerepe van ma azés akadályai vannak a
társadalmi jelenségeketanyanyelv megőrzésében akultúrák közötti
másként, mint a korábbicsaládnak, nevelési-oktatásikommunikációnak?
generációk?intézményeknek? Változott-- Mennyire vagyok nyitott
- Mennyire változott meg ae ez a szerep, és hogyan azmás kultúrák iránt?
mai nemzedékekelmúlt időszakhoz- Mennyire jellemző rám: a
családfogalma, életviteleviszonyítva (nagyszülők,kollektív tudat, a népem
(generációk együtt-, illetveszülők esetéhez mérten)?iránti önfeláldozó
különélése, párbeszéd a-Van-e szerepe a vallásnakmagatartás és tevékenység,
nemzedékek között).az anyanyelv
megőrzésében?
- Mit jelent az, hogy minden
embert egyenlő méltóság
illeti meg?
- Mennyire változott meg a
mai nemzedékek
családfogalma, életvitele
(generációk együtt-, illetve
különélése, párbeszéd a
nemzedékek között).
a demokratikus magatartás,
a tolerancia?
- Törekszem-e arra, hogy
megismerjem más népek
kultúráját, szokásrendjét?
- Mennyire változott meg a
mai nemzedékek
családfogalma, életvitele
(generációk együtt-, illetve
különélése, párbeszéd a
nemzedékek között)?
-Van- e jövője, és milyen
feltételek mellett a
magyarországi
horvátoknak?

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Népköltészet. Népköltészeti alkotások;

(találós kérdések, közmondások, kiszámolók, mesék, legendák.)

2. A szűkebb régió, a lakóhely közvetlen környezet;

3. A magyarországi horvátok kultúrája (néptánc, népszokás);

4. Ünnepek, ünnepi szokások, szimbólumok. A magyarországi horvátok ünnepeinek szerepe és jelentősége.

5. Néhány népi mesterség és a munkában használt eszközök.

5-8. évfolyam

1. Népszokások

2. Nyelvjárások/helyi dialektus

3. Néprajz

- a régió népi építészete, gazdasági épületek, berendezés

4. A hazai horvátok irodalma

5. A magyarországi horvátok történelme, a horvát népcsoportok származása, őshazái.

6. Horvátország történelmének kiemelkedő eseményei

7. A Horvát Köztársaság államiságának jelképei

8. Horvátország földrajza

9. A magyarországi horvát média. Írott sajtó, kiadványok.

9-12. évfolyam

1. Az etnográfia és etnológia tudomány fogalma

2. A magyarországi horvátok etnikai csoportjai; származásuk, nyelvük, kulturális történelmi, népismereti jellemzők

3. Az 1000 éves horvát - magyar államszövetség

4. Nemzetiségek Magyarországon. Nemzetiségpolitika, iskolarendszer, népcsoportok helyzete

5. Horvátország földrajza

E) NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS

1.1. Német nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
érthetően, artikuláltan
beszélni, helyes kiejtést
alkalmazni a mindennapi
beszédben, a vers- és
prózamondásban,
utasításokat, közléseket
megérteni, a
beszédhelyzethez igazodóan
választ adni.
biztonságosan eligazodni a
hétköznapi kommunikációs
helyzetekben, a közlést
egyszerű, érthető
mondatokban kifejezni.
különböző kommunikációs
folyamatokba
bekapcsolódni, saját
álláspontot kifejteni, azt
indokokkal, érvekkel
alátámasztani.
a kommunikációs
folyamathoz rugalmasan
alkalmazkodni,
választékosan beszélni, a
gondolatokat változatosan, a
lényeget kiemelve, pontosan
megfogalmazni, érthető,
nyelvileg igényes
szókincset használni, amely
pontosan kifejezi a beszélő
szándékát.
különböző
beszédhelyzetekben rövid
párbeszédet folytatni,
megfigyeléseket,
élményeket néhány
mondatban, összefüggően
elmondani,
a hallott szöveget és/vagy
a kísérő szemléltető
anyagokat értelmezni, a
szöveg lényegi
információit áttekintően
megnevezni,
képekről szóban
mondatokat alkotni, tanári
kérdésekre reagálni.
a kommunikáció különböző
formáit használni:
kérdésfeltevés, válaszadás,
véleménynyilvánítás,
érvelés,
a szöveg ismeretében a
szövegfajtát megnevezni,
a szöveg vagy egy bekezdés
lényegi információtartalmát
megnevezni,
a nem lineáris szöveg
lényegi elemeit leírni.
hallott szöveget
reprodukálni, felkészülés
után átélt eseményekről
élménybeszámolót tartani,
saját véleményt
megfogalmazni, ill. adott
szempont szerint
újrafogalmazni,
a szöveg
információtartalmát vagy
egy bekezdés
alapgondolatát megnevezni,
a szövegfajtát, a műfajt és a
nem lineáris szöveg fajtáját
megnevezni.
a germanizmusokat
megfelelően használni,
minden beszédhelyzetben
helyes intonációt
alkalmazni, a beszédben a
kommunikáció és a
metakommunikáció
összhangját érvényesíteni,
érvelést elsajátítani,
véleményt, állásfoglalást,
logikus gondolatmenetet
kialakítani,
a szöveg információtartalmát
és/vagy egy bekezdésének
alapgondolatát
(alapgondolatait) nyelvileg
differenciált formában
megfogalmazni.
olvasmányok tartalmát
összefüggő mondatokkal
összefoglalni.
az elemi udvariassági
formákat használni, a nem
nyelvi kifejezőeszközöket
különböző
beszédhelyzetekben
helyesen használni.
érdekes eseményekről,
ismert személyekkel
tudósítást és interjút
készíteni.
a köznyelv és az irodalmi
nyelv szókincsét használni,
az olvasottakat, látottakat,
hallottakat reprodukálni,
megfelelő szókincset és
szófordulatokat alkalmazni,
különböző szóbeli
szövegfajtákat létrehozni.
kijelentő, kérdő és felszólító
mondatokat helyesen
képezni és hangsúlyozni,
képeket és szemléltető
anyagokat egyszerű nyelvi
kifejezőeszközökkel
képeket és szemléltető
anyagokat egyszerű nyelvi
kifejezőeszközökkel leírni,
az osztályban rövid
tudósítást és interjút
készíteni.
verset és prózai műveket,
szépirodalmi és -
esetlegesen - nyelvjárási
szövegeket előadni,
képeket és szemléltető
anyagokat egyszerű nyelvi
képeket és illusztrációkat a
feladat elvárásainak
megfelelően értelmezni.
megnevezni.kifejezőeszközökkel, az
olvasóra/hallgatóra
gyakorolt szubjektív hatás
tekintetbe vételével is leírni.
lírai, elbeszélő és
dramatikus szövegeket
előadni,
szerepjátékot alakítani.
lírai, elbeszélő és
dramatikus szövegeket a
műfaj elvárásainak
megfelelő formában és
intonációval előadni.
lírai, elbeszélő és
dramatikus szövegeket
előadni, szerepeket
megformálni, a testbeszéd
és a szöveg összhangját
megteremteni,
távlatváltással más
nézőpontokat megvizsgálni
és azokkal kapcsolatban
állást foglalni.
saját és idegen szövegeket a
szövegfajtának és a
szándékolt hatásnak
megfelelően
feldolgozni és előadni, egyes
helyzeteket és azok
előzményeit, eseményeket és
konfliktushelyzeteket a
szövegösszefüggés és a
cselekmény idejének
figyelembevételével
értelmezni.
párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben egyetértést,
kétséget/bizonytalanságot,
elutasítást egyszerű nyelvi
eszközökkel kifejezni.
párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben egyetértést,
kétséget/bizonytalanságot,
elutasítást változatos nyelvi
eszközökkel kifejezni.
párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben mások szóbeli
megnyilatkozásait
szakszerűen összefoglalni, a
lényegi megállapításokat
kiemelni és azokkal
kapcsolatban állást foglalni.
párbeszédes kommunikációs
helyzetekben a
szakszerűséget betartva
érvelni, az egyetértést, illetve
elutasítást differenciált nyelvi
eszközökkel megindokolni.
szóban elhangzó gyakori
német és magyar
fordulatokat a másik
nyelven megnevezni.
rövid német és magyar
nyelvű tartalmakat a másik
nyelven összefoglalni.
német és magyar nyelvű
tartalmak lényegi elemeit a
másik nyelven
összefoglalni.
hosszabb lélegzetű német és
magyar szövegek tartalmát
a másik nyelven visszaadni.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
az életkornak megfelelő
irodalmi és közismereti
szövegeket hangosan és
némán, értően olvasni.
ismert irodalmi és
közismereti szövegeket
folyamatosan, kifejezően
olvasni, értelmezni, röviden
összefoglalni.
ismert és ismeretlen
irodalmi és közismereti
szövegeket némán és
hangosan, kifejezően
olvasni, a szövegek
tartalmát összefoglalni.
irodalmi, publicisztikai és
szakszövegeket értően
olvasni és értelmezően
felolvasni, a szövegek
tartalmát összefoglalni.
a szöveg lényegi
információit megnevezni.
a szöveg vagy egy
bekezdésének lényegi
információtartalmát
megnevezni.
a szöveg vagy egy
bekezdésének lényegi
információtartalmát
megnevezni,
a megfogalmazott
információkat egymástól
elkülöníteni és a feladat
elvárásainak megfelelően,
illetve a problémafelvetés
fényében alkalmazni.
komplex szöveg
információtartalmát és/vagy
egy bekezdésének lényegi
elemeit nyelvileg
differenciáltan megnevezni,
a szöveg információit
részleteiben megérteni és a
feladat elvárásainak
megfelelően, illetve a
problémafelvetés fényében
alkalmazni.
a szöveg ismeretében a
szövegfajtát megnevezni.
különböző irodalmi és
közismereti szövegfajták
műfaji sajátosságait
felismerni és megnevezni.
összetett irodalmi és
ismeretterjesztő
szövegfajtákat megérteni és
a feladat elvárásainak
megfelelően használni.
összetett irodalmi és
ismeretterjesztő
szövegfajtákat megérteni és
a feladat elvárásainak
megfelelően értelmezni.
egyszerű nyelvi
eszközökkel a szöveg rá
gyakorolt hatását kifejezni.
a szubjektív hatás elérését
célzó könnyen felismerhető
nyelvi eszközöket
megnevezni.
a szubjektív hatás elérését
célzó jelentősebb nyelvi
eszközöket megnevezni.
a szubjektív hatás elérését
célzó jelentősebb nyelvi
eszközök vizsgálata alapján
az írói szándékot felismerni.
képeket, illusztrációkat
egyszerű nyelvi
kifejezőeszközökkel
megnevezni.
képeket, illusztrációkat
egyszerű nyelvi
kifejezőeszközökkel leírni.
képeket, illusztrációkat
egyszerű nyelvi
kifejezőeszközökkel az
olvasóra gyakorolt
szubjektív hatás
szempontjából is leírni.
képeket és illusztrációkat a
feladat elvárásainak
megfelelően értelmezni.
gyakori német és magyar
nyelvi fordulatokat a másik
nyelvre értelemszerűen
lefordítani.
rövid német és magyar
nyelvű
tartalmakat/kijelentéseket
értelemszerűen önállóan és
szótár segítségével a másik
nyelvre fordítani.
német és magyar nyelvű
tartalmak lényegét a másik
nyelven összefoglalni.
hosszabb írásbeli és szóbeli
német és magyar nyelvű
szövegeket a másik nyelven
elmondani.

3. Írás, szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a korosztálynak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés. Biztos problémalátás, probléma érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és meghatározott műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
a német nyelvi jelrendszer
sajátosságait alkalmazni,
mondatokat és rövid
szövegeket lemásolni.
rendezett, jól olvasható írást
alkalmazni,
tollbamondás után jó
tempóban, a helyesírási
szabályok betartásával írni.
olvasható, esztétikus és
strukturált írásmódot
használni a nyelvtani,
helyesírási és
nyelvhelyességi ismeretek
alkalmazásával.
olvasható, esztétikus és
strukturált írásmódot
használni a nyelvtani,
helyesírási és
nyelvhelyességi ismeretek
tudatos alkalmazásával,
képes az önkorrekcióra.
megadott szerkezeteket és
nyelvi kifejezőeszközöket
használni.
megadott szerkezeti
jellemzőkkel és egyszerű
nyelvi kifejezőeszközökkel,
a helyzetnek megfelelő
szöveget alkotni.
megadott szerkezeti
jellemzőkkel és egyszerű
nyelvi kifejezőeszközökkel
informális és formalizált
szöveget alkotni.
megadott szempontok
figyelembevételével
informális és formalizált
szöveget differenciált nyelvi
eszközökkel alkotni.
adott témát kérdések
alapján egyszerű nyelvi
eszközökkel összefoglalni.
adott témát egyszerű nyelvi
eszközökkel a lényegi
elemek említésével
összefoglalni, illetve
összehasonlítást végezni.
a téma, az ábrázolásmód, az
események hasonlóságait,
különbségeit és
összefüggéseit feltárni és
leírni.
a téma, az ábrázolásmód, és
az események központi
jelentőségű tényeit
rendszerezetten és nyelvileg
pontosan leírni.
egyszerű szöveget
kiegészíteni vagy
átalakítani.
a szöveget átalakítani,
kiegészíteni vagy
továbbfejleszteni (pl.
megkezdett történetet
folytatni és befejezni).
önálló szöveget alkotni a
szövegfajta jellemzőinek
figyelembevételével.
önálló szöveget alkotni a
szövegforma jellemzőinek
figyelembevételével,
állásfoglalást
megfogalmazni,
perspektívaváltást
alkalmazni,
projektmunkákat készíteni.
gyakori német és magyar
nyelvi fordulatokat
értelemszerűen a másik
nyelvre fordítani.
rövid német és magyar
nyelvi fordulatokat
értelemszerűen önállóan és
szótár segítségével a másik
nyelvre fordítani.
egyszerűbb német és
magyar szövegeket szótár
segítségével a másik
nyelvre fordítani.
különböző műfajú és
differenciált nyelvezetű
német és magyar
szövegeket szótár
segítségével a másik
nyelvre fordítani.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
szótárfüzetet vezetni és
használni.
szótárfüzetet önállóan vezetni
és használni, kétnyelvű
szótárakat a
nyelvelsajátításban
alkalmazni.
szókártyákat készíteni és
használni,
kétnyelvű szótárakat a
nyelvelsajátításban önállóan
alkalmazni.
egynyelvű szótárakat és
internetes szótárakat
használni.
a szókincset a tanult
technikákkal (szó- vagy
képkártyák, gyakorlatok,
játékok használatával stb.)
önállóan gyakorolni.
a szavak jelentését a
szövegkörnyezet alapján
kitalálni.
a szókincs egyes szavait a
közös alapszóhoz tartozó
szócsaládhoz hozzárendelni.
a szókincs szavait szótárak
segítségével differenciáltan
értelmezni.
a nyomtatott médiát
információszerzésre
használni (pl.
gyermekszótár/képes szótár).
a nyomtatott médiát
információszerzésre,
szókincsbővítésre, egyszerűbb
fogalmazások elkészítésére (pl.
kétnyelvű szótár) használni.
a nyomtatott médiát
információszerzésre,
szókincsbővítésre,
fogalmazások elkészítésére
(pl. kétnyelvű szótár)
megközelítőleg önállóan
használni.
nyomtatott médiát (pl.
egynyelvű szótár, lexikon)
és elektronikus médiát
információszerzésre,
valamint szövegalkotásra
önállóan használni.
hallott egyszerű szövegből
többszöri meghallgatás után
tanári segítséggel az
alapinformációkat
megérteni.
hallott egyszerű szövegből
többszöri meghallgatás után az
alapinformációkat megérteni.
hallott egyszerű szövegből az
alapinformációkat megérteni.
hallott összetettebb
szövegből az alap- és a
részletes információkat
megérteni.
írott szövegben az
alapinformációkat
megtalálni, bizonyos
információkat a feladat
elvárásai szerint kijelölni.
írott szövegben részletekre
vonatkozó információt
megtalálni, egyszerűbb szöveg
lényegi elemeit kijelölni.
különböző olvasási
technikákat (globális,
szelektív és részletes)
alkalmazni,
a szöveg feldolgozása során
jelölési technikákat (pl.
optikai jelölés) alkalmazni, a
kulcsszavakat kiemelni.
a szöveg feldolgozása során
tartalmi szervezőtechnikákat
önállóan (pl. jegyzetelés,
kulcsszavak megállapítása,
tagolás, kategóriák
felállítása, egyszerűsítés,
cluster-ek, mind map
segítségével történő
rendszerezés stb.)
alkalmazni, a szöveg
tartalmát összefoglalni.
információkat egyszerű
nyelvi eszközökkel érthetően
kifejezni.
információkat egymásra
vonatkozó egyszerű
mondatokkal ismertetni.
információkat egymásra
vonatkozó összetett
mondatokkal is ismertetni.
különböző szóbeli és
írásbeli szövegfajták
jellemzőit és funkcióját
felismerni, a helyzetnek és
célcsoportnak megfelelően
szakszerűen használni.
ismert tartalmakat
vizualizálni.
a gyakorolt prezentációs
technikákat a feladatnak
megfelelően alkalmazni.
ismert prezentációs
technikákat a feladatnak és a
célcsoportnak megfelelően
alkalmazni.
prezentációs technikákat
önállóan kiválasztani és
alkalmazni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

A mai német nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
a tanórai gyakorlatban
rutinszerűnek számító
kommunikációs
helyzetekben részt venni és
tananyagot feldolgozni.
alapvető kommunikációs
szituációkban viszonylagos
biztonsággal részt venni és
tananyagot feldolgozni.
a tanóra anyagához és a
hétköznapi élet egyes
területeinek megfelelő
nagyságú szókincset és
nyelvi kifejezőeszközöket
használni, szófordulatokat
és körülírásokat használni.
a kommunikáció minden
területén rugalmasan részt
venni, az elsajátított
szókincset, a nyelvi
eszközök széles spektrumát,
a szófordulatokat és
idiómákat használni.
gyakran előforduló alaktani
és mondattani szerkezeteket
megfelelően használni.
a tanórán gyakran használt,
a korábbinál nagyobb
számú alaktani és
mondattani szerkezeteket
következetesen és jól
alkalmazni.
a tanórán gyakran
előforduló német alaktani és
mondattani szerkezeteket
következetesen jól
használni, azok
összefüggéseit és funkcióját
felismerni.
gyakran használt alaktani és
mondattani szerkezeteket
automatikusan és típushiba
nélkül használni, hibáit
önállóan kijavítani.
a német nyelv standard
változatában tanult
szókészletet érezhető
akcentus ellenére kevés
hibával és hanglejtéssel
kiejteni.
a német nyelv standard
változatában tanult
szókészletet érezhető
akcentus ellenére hibátlanul
és helyes hanglejtéssel
kiejteni.
jól érthetően és helyes
hanglejtéssel beszélni.
érthetően, természetesen és
helyes hanglejtéssel
beszélni, a hanglejtést a
mondanivalónak
megfelelően variálni.
ismert szavakat és rövid
kifejezéseket hibátlanul
leírni, a mondatot lezáró
írásjeleket felismerni.
ismert szavakat,
szerkezeteket biztos
helyesírással, rövid saját
szövegeket kielégítő
biztonsággal leírni, a
legfontosabb írásjeleket
egyéni szövegalkotásban
túlnyomórészt helyesen
alkalmazni.
a tanult szerkezeteket közel
biztos helyesírással leírni, a
központozás alapvető
formai és tartalmi szabályait
közel helyesen alkalmazni.
szövegeket majdnem
tökéletesen helyesen leírni,
a központozást hibátlanul
alkalmazni és ezzel a
mondanivalót is
alátámasztani.
a német és magyar nyelv
eltérő és azonos
mondatképzésének néhány
elemét példákon keresztül
felismerni.
a nyelvhasználat
rétegezettségét különböző
típusú szövegek
segítségével felismerni, a
nyelvváltozás folyamatát
nyelvjárási és standard
német szövegeken keresztül
érzékelni.
a magyar és a német nyelv
szerkezetének hasonló és
eltérő vonásait példákon
keresztül érzékeltetni.
a nyelvi állandóság és
változás okait feltárni, a
szinonimák stilisztikai
különbözőségét érzékelni.
a helyi német nyelvjárást,
egy adott témára vonatkozó
helyi nyelvjárási
a helyi német nyelvjárást a
tanításban egyes gyakran
előforduló kifejezésen és
a nyelvjárások és az
irodalmi nyelv
kölcsönhatását példákon
a német irodalmi nyelv és a
nyelvjárás, valamint a
magyar nyelv azonosságait
kifejezéseket a tanítás során
néhány kifejezésen és rövid
rímes szövegen keresztül
megismerni.
szövegen keresztül
megismerni.
keresztül bemutatni.és eltéréseit értelmezni a
tanulók kutató munkája
nyomán, a német nyelv
Európában és a világon
betöltött szerepét, a két-és
többnyelvűség jelentőségét
felismerni.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
rövid terjedelmű epikai és
lírai műveket tanári
segédlettel és önállóan
olvasni, tartalmukat
összefoglalni.
rövid terjedelmű epikai és
lírai műveket önállóan
olvasni, tartalmukat
összefoglalni és műfajukat
megnevezni.
elbeszéléseket, rövid
történeteket, lírai műveket
önállóan olvasni, a művek
tartalmát összefoglalni, a
szereplőket jellemezni, a
művek mondanivalóját
megfogalmazni.
a német nyelvű irodalom
alkotásait műközpontúan
elemezni, azokat korban és
a stílusirányzatok szerint
elhelyezni, önállóan
olvasni.
a hazai német irodalomból
vett népköltészeti alkotásokat
elolvasni, mondókákat,
rigmusokat, rímes verseket
megtanulni.
a hazai német irodalomból
vett, a korosztálynak
megfelelő, rövid terjedelmű
műköltészeti és
népköltészeti alkotásokat
elolvasni, tartalmukat
megérteni és összefoglalni,
rövid történeteket
dramatizálni.
a hazai német irodalomból
vett, a korosztálynak
megfelelő alkotásokat
elolvasni és értelmezni,
véleményt alkotni,
jellemezni.
a magyarországi német
irodalom összetett művein
keresztül a népcsoport
sorskérdéseit megismerni,
ezáltal nemzetiségi
problémákkal azonosulni.
modern műfajokat, meséket,
képregényeket, comic-okat
elolvasni, tartalmukat
összefoglalni.
modern műfajokat, meséket,
képregényeket, comic-okat
elolvasni, eljátszani, kreatív
írást használni:
hagyományos mese alapján
képregényt készíteni.
egy mai ifjúsági regényt - a
tanulókat foglalkoztató
témában - elolvasni, a
szereplőket jellemezni, a
cselekményt és a
mondanivalót elemezni.
kortárs irodalmi példákat
elolvasni és elemezni.
az irodalmi szövegek
lényegét megérteni,
tartalmukat röviden
összefoglalni, a
legismertebb műfajokat
megnevezni.
az irodalmi szövegek
lényegét megérteni,
tartalmukat röviden
összefoglalni, a műfajokat
megnevezni és röviden
jellemezni.
az irodalmi szövegek
tartalmát és mondanivalóját
nyelvileg kielégítően
megfogalmazni, irodalmi
műveket elemezni,
egyszerűbb költői képeket
értelmezni.
a három irodalmi műfaj alaki
és tartalmi jegyeit felismerni,
a műveket műfaj szerinti
csoportosítani, irodalmi
műveket szempontok alapján
elemezni.
a korosztálynak megfelelő
hangjátékot, színdarabot,
musicalt megtekinteni,
előadni.
a korosztálynak megfelelő
hangjátékot, színdarabot,
musicalt megtekinteni,
előadni.
az irodalom
társművészeteit, filmet és
fotókat megismerni,
színdarabot a hazai német
színházban megtekinteni, a
látottakat tanórán
feldolgozni.
speciális művészi
kifejezőeszközöket, adott
irodalmi műalkotásból
készült filmeket
megtekinteni, azokat a
művel összehasonlítani.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
a szép és csúnya fogalmát
mindennapi élményekkel
kapcsolatban használni.
rövid véleményt az
élmények és olvasmányok
hatásáról megfogalmazni.
a tetszésnyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáit
alkalmazni.
igénnyel és képességgel
ízlését, etikai és esztétikai
tudatosságát, kreativitását
önállón fejleszteni.
a jót és a rosszat
mindennapi élmények és
irodalmi élmények alapján
megkülönböztetni.
a jót és a rosszat, az
igazságot és az
igazságosságot mindennapi
irodalmi és közműveltségi
szövegekben felismerni.
az igazságot és a nézőpont
szerepét, a személyes és a
közösségi igazság
konfliktusát különféle
szövegek alapján megérteni.
az igazságot, az erkölcsöst
az egyén életében és a
társadalomban felismerni, a
jelenségekre reflektálni,
erkölcsi kérdésekben
tájékozódni.
a mindennapi
konfliktusokat játékokkal
(bábjáték, helyzetgyakorlat)
átélni.
konfliktuskezelési
eljárásokat az ismeret
szintjén elsajátítani.
törekedni az egyéni és
közösségi konfliktusok
kezelésére.
egyéni konfliktuskezelési
stratégiákat és eljárásokat
kialakítani.
a kulturális sokszínűséget a
hétköznapi életben érzékelni.
a kulturális sokszínűséget
érzékelni, azt a hétköznapi
életből vett egyes
jelenségeken keresztül
bemutatni.
más kultúrákat megismerni,
megérteni és összevetni.
a történeti érzéket tudatosan
és önállóan fejleszteni,
a másságot elfogadni,
kezelni és arra reflektálni.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Szóbeli szövegek megértése.

Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Mondat- és szövegfonetikai eszközök/intonáció.

1.3. Beszédkészség fejlesztése. Szóbeli szövegek alkotása.

Kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések pontos megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai és nyelvi elemeinek pontos ismerete és használata. Az információátadás és -kérés szófordulatainak alkalmazása. Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, párbeszéd, szerepjáték. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása és dramatizálása. Versek, dalok, mondókák memorizálása.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Írott német nyelvű szöveg olvasása, megértése.

2.2. Tájékozódás a szövegben: lényegkiemelés, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése, vázlat, tartalommondás, szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet).

Címadás, az anyag elrendezése.

Megadott szempontok alapján szövegek alkotása.

Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Német nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei; a hazai német nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése.

4.2. Tanulást támogató eljárások: szótárfüzet, képes szótár használata.

Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok, játékos módszerek, adatkeresés stb).

4.3. Versek, dalok, mondókák szöveghű felidézése.

4.4. Szöveg-feldolgozási és gondolkodási műveletek ( kérdések megfogalmazása, információk rendezése, összehasonlítás, szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása, hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek, nyelvi mintakövetés.

5.2. Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok:

ige (főigék, időbeli segédigék, módbeli segédigék)

főnév (nemek, egyes számú és többes számú alakok, esetek: alany, tárgy, részes)

melléknév (állítmányi és ragozatlanul határozói szerepben, fokozás)

számnév, névelő (határozott, határozatlan)

elöljárószók (helyviszonyt kifejezők)

névmások (személyes, kérdő, mutató, tagadó névmás)

kötőszók (egyenes szórenddel állók)

határozószó (helyhatározó, időhatározó)

módosító szó (tagadószó, indulatszó)

5.5. Mondatfajták: állító, kérdő (eldöntendő, kiegészítendő), felszólító, egyszerű és összetett.

5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek.

5.7. Helyi nyelvjárási kifejezések.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

- Népköltészet: magyarországi német és német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe, Reiter; Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in: Ungarndeutsche Studien 2.

- Német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények (pl. Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt; Janosch: Post für den Tiger, Oh, wie schön ist Panama; Irina Korschunow: Der Findefuchs; Gina Ruck-Pauquét: Das Haus; Friedl Hofbauer: Was alles in der Schultasche ist; Irmela Brender: Wir; Christian Morgenstern: Die drei Spatzen).

Szerzők: pl. James Krüss, Georg Bydlinski, Josef Guggenmos, Robert Reineck, Christine Nöstlinger, Ursula Wölfel, Eleonore Zuzak, Helga Höfle, Detlev Kersten, Ilse Kleberger, Jochen Krüger, Peter Hacks, Wolfgang Menzel, Manfred Mai, Hans Manz, Franz Wittkamp.

Gyűjtemények: Edina Rieder-Erdőfy: Kinderstimmen; Hans-Joachim Gelberg: Überall und neben dir - Gedichte für Kinder.

- Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valentin Pintz, Engelbert Rittinger, Valeria Koch.

Gyűjtemények: Igele-Bigele; Zauberhut.

6.2. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.3. A költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén).

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem, iskola, kulturális élet, média).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak az olvasmányokban.

7.2. Felelősségvállalás a mindennapi életben (család, iskola).

5-8. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, hallás utáni információk értelmezése.

Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása.

Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása.

1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd.

Élmények, benyomások elmesélése a tanult mondatszerkezetekkel.

Párbeszédben adott, szituációnak megfelelő reagálás.

Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás.

Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás.

Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemzése.

Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán.

Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal.

Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás.

Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása és elmondása, szerepjáték.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés.

Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése.

2.2. Szövegtípusok felismerése (pl. szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek). Autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép.

3.2. Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás, jellemzés megfogalmazása.

3.3. Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése.

3.4. Rövid, érvelő szöveg alkotása.

A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, csetelés).

Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény).

3.5. Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása.

Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése.

A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése.

Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Olvasási technikák alkalmazása.

Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat.

4.2. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban.

4.3. Dolgok, jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok,és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása.

4.4. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

4.5. Tanulást támogató eljárások.

Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése.

Szótanulás (pl. szókártyák segítségével).

Következtetés a szavak jelentésére, a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése.

Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat.

Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

Prezentációs technikák elsajátítása.

4.6. Szabadon választott német és magyarországi német versek szöveghű felidézése.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. A kommunikációs helyzetek.

Nyelvi viselkedési normák, a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek.

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok, nemzetiségi nyelvhasználat.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).

Szófajok:

ige - igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Futur I.)

a segédigék (időbeli és módbeli) segédigék Präteritumban

aktív, szenvedő szerkezetek jelen és múlt (Präteritum, Perfekt) időben

kijelentő mód, feltételes mód (würde+Infinitiv)

felszólító mód

elváló, nem elváló igekötők

visszaható igék

főnév - nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben

melléknév - ragozás alany, tárgy és részes esetben, fokozás, állítmányi használat

számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése

névmás - személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, birtokos, mutató névmások

határozószók - hely, idő és módhatározók

elöljárószók - időhatározói viszonyok, tárgy és részes esettel álló elöljárószók

kötőszók - mellérendelő kötőszók (und, oder, aber) alárendelő (weil, dann, darum deswegen, trotzdem, dass, ob, als)

módosítószók

mondattan - kijelentő, kérdő, indirekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat

összetett mondatok (okhatározói, időhatározói, célhatározói, feltételes értelmű mellékmondatok)

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok.

Epika, líra, dráma.

Anekdota, elbeszélés, mese, monda, novella, comic, képregény, prózai művek részletei, egy ifjúsági regény, a magyarországi németek himnusza.

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

Nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés.

Helyzet, dialógus, jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

Szó szerinti és metaforikus jelentés.

6.4. Epikus és drámai művek.

Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások értelmezése.

6.7. Téma, motívum.

Természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség.

Ismeretterjesztő szövegek: család, személyes életvitel, életmód, ünnepek, iskola és képzés, kulturális élet, média, technika, környezet, konfliktusok és megoldások, hazai németség, német nyelvű országok, magyarországi német nyelvjárások.

6.8. Verselés, zeneiség.

Ritmus, rím.

6.9. Szerzők és művek.

- Epika: magyarországi német és német népmesék, műmesék, mondák (pl. Grimm: Kinder- und

Hausmärchen; Märchen von Janosch, Ede Herger, Karl Varga, Josef Michaelis); hazudós történetek (pl. Münchausen); egy ifjúsági regény (pl. Heinrich Helme: Freunde; Mira Lobe: Das kleine Ich-bin-ich Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr; Luis Murschetz: Der Maulwurf Grabowski; Peter Härtling: Oma; Christina Nöstlinger: Die Ilse ist weg; Leo Lionni: Swimmy).

- Líra: német és magyarországi német szerzők versei. Szerzők: pl. Paul Maar, Josef Guggenmos, Joachim Ringelnatz, James Krüss, Hans Manz, Martin Auer, Mira Lobe, Engelbert Rittinger, Josef Michaelis, Valeria Koch, Alfred Manz, Georg Fath.

- A dráma és a színház világa: párbeszédes szövegek, jelenetek (pl. ünnepekhez kapcsolódó jelenetek, feldolgozott mesék), egy német nyelvű színházi előadás megtekintése élőben vagy filmről.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.

7.4. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd.

Beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés).

Hallott szöveg gondolatmenetének követése, szóbeli összefoglalása, véleményalkotás.

1.2. Összefüggő hallott szöveg (előadás, prezentáció) követése, kulcsszavak azonosítása.

Érvek elrendezése a szövegben.

Képek, ábrák, diagramok leírása, értelmezése.

1.3. Érvelés, vita, állásfoglalás.

Érvelés követése, abba bekapcsolódás, szó kérése, beszélgetés befejezése.

Logikus összefüggések bemutatása, következtetések levonása, önálló döntéshozás.

Különböző szerepekkel azonosulás, egyedi probléma, megoldási javaslat.

Vélemény kifejezése önállóan választott nyelvi eszközökkel.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértési stratégiák.

A hangos és néma olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

Olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (pl. értelmező, kritikai, kreatív olvasás) jellemzői, különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

2.2. Szövegelemzési eljárások.

Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

Szövegek retorikája és stíluselemei.

3. írás, szövegalkotás

3.1. Szövegalkotás.

Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, informális és hivatalos levél) kommunikációs és műfaji jellemzői. Kreatív írás.

3.2. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani ismeretek.

3.3. Helyesírás.

Szófaji és mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak, szelekció és elrendezés. Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásai.

Az idézés, a forrásjelölés módszerei.

Önálló jegyzetelési technikák.

Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

Szépirodalmi művek részletes elemzése.

4.3. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás Rendszerezés, a következtetés levonása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

A személyközi kommunikáció.

A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

A német helyesírás alapelvei.

A német nyelv megjelenési formái.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

Diáknyelv.

5.3. A nyelvi rendszer.

A nyelv egységei közötti (szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések.

Szókincs, frazeológia.

Szófajok:

ige - igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Plusquamperfekt, Futur I.)

időbeli és módbeli segédigék (Präsens, Perfekt, Präteritum, Plusquamperfekt, Futur I.)

aktív, szenvedő szerkezetek jelen és múlt és jövő időben

kijelentő mód, feltételes mód, függő beszéd

felszólító mód

elváló, nem elváló igekötők

visszaható igék

igevonzatok

főnév - nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben

melléknév - ragozás, fokozás, állítmányi és jelzői használat, főnévvé vált melléknevek

számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése

névmás - személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, birtokos, mutató, vonatkozó névmások

határozószók - hely, idő és módhatározók

elöljárószók - időhatározói viszonyok, tárgy, részes és birtokos esettel álló elöljárószók

kötőszók - mellérendelő és alárendelő kötőszók

módosítószók

mondattan - kijelentő mondat, kérdő mondat, indirekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat összetett mondatok (okhatározói, időhatározói, célhatározói, feltételes értelmű mellékmondatok)

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata.

5.4. A szövegek világa.

A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők.

Szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet.

A számítógépes szövegvilág.

5.5. A nyelvi változás.

A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kapcsolata.

Német és magyarországi német nyelvjárások.

5.6. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái.

5.7. Stílus és jelentés.

Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.

Stílusrétegek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai.

Anekdota, ballada, elbeszélés, novella, paródia, példázatos történet, regény, dal, óda, himnusz, drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, Kurzgeschichte, fabula.

6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai.

Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus.

Vershelyzet, lírai én, szerep, verstípusok.

Helyzet, akció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet.

A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói, alakzatok, szóképek.

Verselés, zeneiség, ritmus.

6.3. Hangnemek, esztétikai minőségek.

Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis.

6.4. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás.

Korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (felvilágosodás, Sturm und Drang, klasszika, romantika, realizmus, modernség).

6.5. Téma, motívum.

(Pl. társadalmi trendek és divatirányzatok, szenvedélybetegségek, extrémsportok, a hagyomány mint identitásteremtő elem, iskola és oktatás, a német nyelvű országok, környezetvédelem, többségi nemzetnemzetiségek, nyelvváltozatok, felelősség, az európai élettér egységesedése, életen át tartó tanulás, felsőoktatás, külföldön tanulás, média hatása a társadalomra, nemzetiségi érdekképviselet).

6.6. Szerzők és művek.

- Epika: Lessing három fabulája; Fontane: Effi Briest (részletek); Gerhard Hauptmann: Bahnwärter Thiel; három Kurzgeschichte (szerzők: pl. Borchert, Böll, Bichsel, Kaschnitz, Eichinger); két szabadon választott ifjúsági regény (pl. Daniel Höra: Gedisst; Christian Linker: Blitzlichtgewitter; Marlene Röder: Zebraland; Hans-Peter Richter: Damals war es Friedrich; Agnes Hammer: Herz, klopf); három rövid kortárs epikai mű (pl. a Bunte Erde olvasókönyvből); egy kortárs regény (pl. Schlink: Der Vorleser); Franz Kafka három parabolája.

- Líra: Goethe: Prometheus, Willkommen und Abschied, Grenzen der Menschheit, Erlkönig, Zauberlehrling; Schiller: Der Handschuh; Heine: Deutschland. Ein Wintermärchen Caput I.; két szabadon választott vers (pl. Buch der Lieder, Neue Gedichte kötetekből); Josepf von Eichendorff: Das zerbrochene Ringlein, Mondnacht; Rilke két szabadon választott verse; öt vers a kortárs német irodalomból (szerzők: pl. A. Kirsch, R. Kunze, W. Biermann, I. Bachmann, D. Grünbein); képversek (konkrete Poesie pl. Bunte Erde olvasókönyvből).

- Dráma: dialogikus szövegek (pl. Bunte Erde olvasókönyvből); Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder (részletek); Dürrenmatt: Der Besuch der alten Dame.

- Magyarországi német irodalom: a nemzetiségi lét tematikus visszatükröződése, nyolc-tíz prózai mű (szerzők: Josef Mikonya, Ludwig Fischer, Franz Sziebert, Stefan Raile, Claus Klotz, Angela Korb, Valeria Koch, Martin Thomann, Christina Arnold); tíz-tizenöt lírai alkotás (szerzők: pl. Valeria Koch, Engelbert Rittinger, Robert Becker, Josef Michaelis, Claus Klotz, Franz Zeltner, Koloman Brenner, Angela Korb, Nelu Bradean-Ebinger, Georg Fath, Erika Áts, Alfred Manz, Béla Bayer, Christina Arnold).

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány.

Identitás, regionális kultúra, helyi kötődés.

7.2. Motívumok.

Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz.

7.3. Elemzés, értékelés

Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, értékelés.

1.2. Német nyelv és irodalom

(Hagyományos, bővített és kiegészítő nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása megadott témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
adott témát kérdések
alapján feldolgozni.
adott témát kérdések alapján
feldolgozni és kapcsolatba
hozni saját köznapi
tapasztalatokkal.
az általános műveltséghez
tartozó témában kritikai
véleményt kifejteni és állást
foglalni.
összetettebb témában
kritikai véleményt kifejteni
és ahhoz érvekkel
alátámasztott, önálló
álláspontot képviselni.
adott szöveg/olvasmányok
tartalmát megadott
szempontok alapján
összefüggően visszaadni.
tartalmakat/információkat
strukturáltan és
tárgyszerűen visszaadni.
tartalmakat/információkat
strukturáltan, tárgyszerűen
és megfelelő nyelvi
formában visszaadni.
a témát érvekkel
alátámasztva bemutatni.
tárgyakat, ábrázolásokat,
eseményeket előzetesen
megadott rendszer szerint
egyszerű nyelvi
eszközökkel leírni.
tárgyakat, ábrázolásokat,
eseményeket előzetesen
megadott rendszer szerint
egyszerű nyelvi
eszközökkel, lényegében
teljesen és követhetően
leírni, ill. összehasonlítani.
tárgyaknál, ábrázolásoknál,
eseményeknél vagy
szövegeknél a
különbségekre rámutatni,
követhető szempontok
szerint logikusan
összetartozó csoportokat
alkotni.
lényeges tényállást a maga
teljességében és
követhetően, valamint
nyelvileg megfelelően
taglalni.
lírai, elbeszélő és
dramatizált szövegeket
érthetően, tagoltan előadni.
lírai, elbeszélő és
dramatizált szövegeket a
műfajnak megfelelő
lírai, elbeszélő és
dramatizált szövegeket a
műfajnak megfelelő
saját és idegen szövegeket a
műfajnak és kívánt hatásnak
megfelelően megtervezni és
előadásmódban közvetíteni.előadásmódban és
részleteiben is
differenciáltan előadni -
esetlegesen nyelvjárásban
is.
azokat hatásosan előadni.
párbeszédes helyzetben
rövid, érthető, tárgyszerű
hozzászólással részt venni.
párbeszédes helyzetben
mások megállapításaihoz
kapcsolódni.
párbeszédes helyzetben
saját, tárgyszerű és
logikailag követhető érveket
hozni.
párbeszédes helyzetben
gondolatait tárgyszerűen,
logikusan és nyelvileg
tisztán kifejezni.
egyszerű felvilágosításokat
adni, kérdéseket feltenni,
megértési nehézségeit
kifejezni.
feladatokat/utasításokat
összefoglalni és esetlegesen
továbbadni.
információhiány esetén
célzottan a dologra
rákérdezni.
a német nyelvű médiában
önállóan szerzett
információkat összefoglalni.
megszokott tanórai
helyzetekben előre
megadott nyelvi eszközöket
felhasználni.
megszokott tanórai
helyzetekben ismert nyelvi
eszközöket önállóan
felhasználni.
a tanórán kívüli iskolai
élethelyzetekben is
tájékozódni és magát
megértetni.
beszéd megnyilvánulásait
előre látható
kommunikációs
helyzetekhez igazítani.
a hallott szöveg és/vagy az
azt kísérő szemléltető
anyagok értelmezése alapján
a szöveg lényegi
információit követhetően
megnevezni,
képekről mondatokat
alkotni, tanítói kérdésekre
reagálni.
a szöveg ismeretében a
szövegfajtát megnevezni,
a szöveg vagy egy bekezdés
lényegi információtartalmát
összefoglalni,
a nem lineáris szöveg
lényegi elemeit leírni.
a szöveg
információtartalmát vagy
egy bekezdés
alapgondolatát megnevezni,
a szövegfajtát, a műfajt és a
nem lineáris szöveg fajtáját
megnevezni.
a szöveg
információtartalmát és/vagy
egy bekezdésének
alapgondolatát/gondolatait
nyelvileg differenciáltan
megfogalmazni.
szóban elhangzó gyakori
fordulatokat magyarul és
németül megnevezni.
rövid tartalmakat magyarul
és németül összefoglalni.
tartalmak lényegi elemeit
magyarul és németül
összefoglalni.
hosszabb lélegzetű
szövegek tartalmát
magyarul és németül
visszaadni.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
ismert nyelvtani szerkezetű
és szókincsű szöveget (adott
esetben ismétlést követően)
célirányos feladatok
segítségével egészében
megérteni.
ismert nyelvtani szerkezetű
és szókincsű szöveget (adott
esetben ismétlést követően)
az arra vonatkozó feladatok
segítségével egészében
megérteni.
adott szöveg információit
(adott esetben ismétlést
követően) megérteni és a
nyert információkat a
feladatra, illetve a
problémára irányuló módon
felhasználni.
összetettebb szövegek
információit (adott esetben
ismétlést követően)
részleteiben megérteni és a
feladat elvárásainak
megfelelően, illetve a
problémafelvetés fényében
felhasználni.
egy feladat megoldása során
elért eredményeket
ismertetni.
adott tényállást egy vezérelv
mentén felvázolni.
a szövegfeldolgozás
eredményeit mások számára
követhető módon kifejteni.
az adott téma
feldolgozásához használt
szövegek és más források
fontosságát mások számára
megindokolni.
szövegeket kiegészíteni
vagy átalakítani.
valóságos vagy képzelt
tartalmú szövegeket
kiegészíteni,
továbbfejleszteni vagy
átalakítani.
szövegeket párbeszéddé
alakítani.
mások által alkotott
szövegek tartalmát
feldolgozni.
gyakori német és magyar
nyelvi fordulatokat
értelemszerűen a másik
nyelven visszaadni.
német és magyar
megnyilatkozásokat
értelemszerűen a másik
nyelven összefoglalni.
német és magyar szövegek
alapján kulcsinformációkat
tartalmilag helyesen a másik
nyelven összefoglalni.
hosszabb írásbeli és szóbeli
német és magyar szövegek
tartalmát a másik nyelven
elmondani.

3. Írás, szövegalkotás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán-és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat. Szövegtípusok és műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
képeket és egyéb
szemléltető anyagokat
egyszerű nyelvi
eszközökkel megnevezni.
képeket és egyéb
szemléltető anyagokat
egyszerű nyelvi
eszközökkel leírni.
képeket és egyéb
szemléltető anyagokat
egyszerű nyelvi
eszközökkel a szubjektív
hatást is tekintetbe véve
leírni.
képeket és egyéb
szemléltető anyagokat a
hozzá kapcsolódó feladatok
segítségével értelmezni.
egyszerű szöveget
kiegészíteni vagy
átalakítani.
adott szöveget átalakítani,
kiegészíteni vagy
továbbfejleszteni (pl.
megkezdett történetet
folytatni és befejezni).
önálló szöveget alkotni a
szövegforma jellemzőinek
figyelembevételével.
önálló szöveget alkotni a
szövegfajta jellemzőinek
figyelembevételével,
állásfoglalást
megfogalmazni,
perspektívaváltást
alkalmazni,
projektmunkákat készíteni.
a szöveg tartalmát más
ábrázolásmódban kifejezni,
melynek során az egyéni
értelmezés felismerhető.
egy szövegminta tartalmi és
formai jegyeinek
ismeretében hasonló
szöveget alkotni vagy egy
megkezdettet befejezni.
a szöveg cselekményét
rekonstruálni és alternatív
cselekvési vagy megoldási
javaslatokat felvázolni.
szöveget alkotni az adott
szövegfajta jellemzőinek
betartásával, esztétikusan
rendezett, jól szerkesztett
írásképpel.
megadott szerkezeteket és
nyelvi kifejezőeszközöket
használni.
megadott szerkezeti
jellemzőkkel és egyszerű
nyelvi kifejezőeszközökkel,
a helyzetnek megfelelő
szöveget alkotni.
megadott szerkezeti
jellemzőkkel és egyszerű
nyelvi kifejezőeszközökkel
informális és formalizált
szöveget alkotni.
megadott szempontok
figyelembevételével
informális és formalizált
szöveget differenciált nyelvi
eszközökkel alkotni.
adott témát kérdések
alapján egyszerű nyelvi
eszközökkel összefoglalni.
adott témát egyszerű nyelvi
eszközökkel a lényegi
elemek említésével, illetve
összehasonlításával
összefoglalni.
a téma, az ábrázolásmód, az
események hasonlóságait,
különbségeit és
összefüggéseit felfedezni és
leírni.
a téma, az ábrázolásmód, és
az események központi
jelentőségű tényeit
rendszerezetten és nyelvileg
pontosan leírni.
gyakori német és magyar
nyelvi fordulatokat
értelemszerűen lefordítani.
rövid német és magyar
nyelvi fordulatokat
értelemszerűen önállóan és
szótár segítségével
lefordítani.
egyszerűbb német és
magyar szövegeket szótár
segítségével lefordítani.
különböző műfajú és
differenciált nyelvezetű
német és magyar
szövegeket szótár
segítségével lefordítani.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
szótárfüzetet vezetni és
használni.
szótárfüzetet önállóan vezetni
és használni, kétnyelvű
szótárakat a
nyelvelsajátításban
alkalmazni.
szókártyákat készíteni és
használni,
kétnyelvű szótárakat a
nyelvelsajátításban önállóan
alkalmazni.
egynyelvű szótárakat és
internetes szótárakat
használni.
a szókincset a tanult
technikákkal (szó- vagy
képkártyák, gyakorlatok,
játékok használatával stb.)
önállóan gyakorolni.
a szavak jelentését a
szövegkörnyezet alapján
kitalálni.
a szókincs egyes szavait a
közös alapszóhoz tartozó
szócsaládhoz hozzárendelni.
a szókincs szavait a szótárak
segítségével differenciáltan
értelmezni.
a nyomtatott médiát (pl.
gyermekszótár/képes szótár)
információszerzésre
használni.
a nyomtatott médiát (pl.
kétnyelvű szótár)
információszerzésre,
szókincsbővítésre, egyszerűbb
fogalmazások elkészítésére
használni.
a nyomtatott médiát (pl.
kétnyelvű szótár)
információszerzésre,
szókincsbővítésre,
fogalmazások elkészítésére
használni.
nyomtatott médiát (pl.
egynyelvű szótár, lexikon)
és elektronikus médiát
információszerzésre
használni.
hallott egyszerű szövegből
többszöri meghallgatás után
tanári segítséggel az
alapinformációkat
megérteni.
hallott egyszerű szövegből
többszöri meghallgatás után az
alapinformációkat megérteni.
hallott egyszerű szövegből az
alapinformációkat megérteni.
hallott összetettebb
szövegből az alap- és a
részletes információkat
megérteni.
írott szövegben az
alapinformációkat
megtalálni, bizonyos
információkat megjelölni a
feladat elvárásai szerint.
írott szövegben részletre
vonatkozó információkat
megtalálni, egyszerűbb szöveg
lényegi elemeit megjelölni.
különböző olvasási
technikákat (globális,
szelektív és részletes)
alkalmazni,
a szöveg feldolgozása során
jelölési technikákat (pl.
optikai jelölés) alkalmazni, a
kulcsszavakat megjelölni.
a szöveg feldolgozása során
tartalmi szervezőtechnikákat
(pl. jegyzetelés, kulcsszavak
megállapítása, tagolás,
kategóriák felállítása,
egyszerűsítés, cluster-ek,
mind map segítségével
történő rendszerezés stb.)
messzemenőkig önállóan
alkalmazni, a szöveg
tartalmát összefoglalni.
információkat egyszerű
nyelvi eszközökkel érthetően
kifejezni.
információkat egymásra
vonatkozó egyszerű
mondatokkal ismertetni.
információkat egymásra
vonatkozó összetett
mondatokkal ismertetni.
különböző szóbeli és
írásbeli szövegfajták
jellemzőit és funkcióját
felismerni, a helyzetnek és
célcsoportnak megfelelően,
szakszerűen használni.
ismert tartalmakat
vizualizálni.
a gyakorolt prezentációs
technikákat a feladatnak
megfelelően alkalmazni.
ismert prezentációs
technikákat a feladatnak és a
célcsoportnak megfelelően
alkalmazni.
prezentációs technikákat
önállóan kiválasztani és
alkalmazni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

A mai német nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
a tanórai gyakorlatban
rutinszerűnek számító
kommunikációs
helyzetekben részt venni és
tananyagot feldolgozni.
alapvető kommunikációs
helyzetekben viszonylagos
biztonsággal részt venni és
tananyagot feldolgozni.
a tanóra anyagához és a
hétköznapi élet egyes
területeihez megfelelő
nagyságú szókinccsel és
nyelvi kifejezőeszközökkel
rendelkezni.
a kommunikációban
rugalmasan részt venni,
szófordulatokat és
idiómákat használni.
gyakran előforduló alaktani
és mondattani szerkezeteket
megfelelően használni.
a tanórán gyakran használt
alaktani és mondattani
szerkezeteket jól
alkalmazni.
a tanórán gyakran
előforduló alaktani és
mondattani szerkezeteket
következetesen jól
használni, azok funkcióját
felismerni.
gyakran használt alaktani és
mondattani szerkezeteket
automatikusan használni.
a német nyelv tanult
szókészletét érezhető
akcentus ellenére kevés
hibával és hanglejtéssel
kiejteni.
a német nyelv tanult
szókészletét érezhető
akcentus ellenére hibátlanul
és helyes hanglejtéssel
kiejteni.
jól érthetően és helyes
hanglejtéssel beszélni.
jól érthetően, természetesen
és helyes hanglejtéssel
beszélni.
ismert szavakat és rövid
kifejezéseket hibátlanul
leírni, a mondatot lezáró
írásjeleket felismerni.
ismert szavakat,
szerkezeteket biztos
helyesírással, kielégítő
biztonsággal leírni, a
legfontosabb írásjeleket
egyéni szövegalkotásban
többnyire helyesen
alkalmazni.
a tanult szerkezeteket
megközelítően biztos
helyesírással leírni, a
központozás alapvető
formai és tartalmi szabályait
megközelítően helyesen
alkalmazni.
a helyesírás és központozás
szabályait megközelítően
hibátlanul alkalmazni.
a helyi német nyelvjárást
néhány szó és rövid rímes
szövegen keresztül
megismerni, a témára
vonatkozó helyi nyelvjárási
kifejezéseket felismerni.
a helyi német nyelvjárást
egyes gyakran előforduló
kifejezésen és szövegen
keresztül megismerni.
a nyelvjárások és az
irodalmi nyelv
kölcsönhatását példákon
keresztül felismerni.
a német irodalmi nyelv és a
nyelvjárás valamint a
magyar nyelv azonosságait
és eltéréseit megfigyelni a
tanulók kutató munkája
nyomán.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
rövid terjedelmű epikai és
lírai műveket tanári
segédlettel elolvasni és
tartalmukat összefoglalni.
rövid terjedelmű epikai és
lírai műveket önállóan
elolvasni, tartalmukat
összefoglalni és műfajukat
elbeszéléseket, rövid
történeteket, lírai műveket
önállóan elolvasni, a művek
tartalmát összefoglalni, a
a német nyelvű irodalmak
alkotásait műközpontúan
elemezni és önállóan
olvasni.
megnevezni.szereplőket jellemezni.
a hazai német irodalomból
vett népköltészeti alkotásokat
elolvasni, mondókákat,
rigmusokat, rímes verseket
megtanulni.
a hazai német irodalomból
vett rövid terjedelmű
műköltészeti és
népköltészeti alkotásokat
elolvasni, tartalmukat
megérteni és összefoglalni,
rövid történeteket
dramatizálni.
a hazai német irodalomból
vett alkotásokat elolvasni és
értelmezni, véleményt
alkotni, jellemzést készíteni.
a magyarországi német
irodalom művein keresztül a
népcsoport sorskérdéseit
megismerni és a velük való
azonosulást elősegíteni.
a modern műfajokból
meséket, képregényeket,
comic-okat elolvasni,
tartalmukat összefoglalni.
a modern műfajokból
meséket, képregényeket,
comic-okat elolvasni,
eljátszani, hagyományos
mese alapján képregényt
készíteni.
modern műfajú műveket
elolvasni és értelmezni,
kreatív írást alkalmazni: pl.
képregényt készíteni
hagyományos mese alapján
vagy minta alapján
képverset alkotni.
egy szabadon választott mai
ifjúsági regényt vagy krimit
elolvasni és feldolgozni.
a korosztálynak
megfelelően hangjátékot,
színdarabot, musicalt
megtekinteni, esetleg
előadni.
a korosztálynak megfelelően
hangjátékot, színdarabot,
musicalt megtekinteni,
esetleg előadni.
az irodalom
társművészeteiből filmet és
fotókat megtekinteni és
megbeszélni,
egy színdarabot
megtekinteni a hazai német
színházban, a látottakat
tanórán feldolgozni.
adott irodalmi műalkotásból
készült filmet megtekinteni,
a művel összehasonlítani, a
német pop-rock zene
köréből dalszövegeket
értelmezni.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A tanuló képes:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
a szép és csúnya fogalmát
használni a mindennapi
élmények kapcsán.
rövid véleményt
megfogalmazni az
élmények és olvasmányok
hatásáról.
a tetszésnyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáit
elsajátítani.
ízlését, etikai és esztétikai
tudatosságát, kreativitását
önállóan fejleszteni.
a jót és a rosszat
megkülönböztetni
mindennapi élmények és
irodalmi élmények kapcsán.
a jót és a rosszat, az
igazságot és az
igazságosságot felismerni
mindennapi irodalmi és
közműveltségi
szövegekben.
az igazságot és a
nézőpontot, a személyes és
a közösségi igazság
konfliktusát különféle
szövegekben megérteni.
az igazságot, az erkölcsöt az
egyén életében és a
társadalomban megérteni,
reflektálni a jelenségekre, az
erkölcsi kérdésekben való
tájékozódás igényét
kialakítani.
a mindennapi
konfliktusokat átélni
játékokkal (bábjáték,
helyzetgyakorlat) levezetni.
konfliktuskezelési
eljárásokat megismerni.
törekedni az egyéni és
közösségi konfliktusok
kezelésére.
egyéni konfliktuskezelési
stratégiákat és eljárásokat
kialakítani.
a kulturális sokszínűséget a
hétköznapi életben érzékelni.
a kulturális sokszínűséget
érzékelni, a hétköznapi
életből vett egyes
jelenségeket bemutatni.
más kultúrákat megismerni,
megérteni és azokat
egymással összevetni.
a történeti érzéket tudatosan
és önállóan fejleszteni, a
a másságot elfogadni,
kezelni és arra reflektálni.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni értés.

Szóbeli szövegek megértése, alkotása.

Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Mondatfonetikai eszközök/intonáció.

1.3. A beszédkészség fejlesztése. Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, szerepjáték.

Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása.

Versek, dalok, mondókák memorizálása.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Írott német nyelvű szöveg olvasása, megértése. Tájékozódás a szövegben.

2.2. Lényegkiemelés, egyszerű állítások, adatok visszakeresése.

2.3. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése.

2.4. Irányítással tartalommondás.

2.5. Az olvasmányélmény egyszerű nyelvi eszközökkel való ismertetése.

2.6. Szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, témaválasztás, szövegekhez címválasztás, a mondanivaló logikus elrendezése, szövegek kiegészítése.

Megadott szempontok alapján egyszerű szövegek fogalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Német nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei, a hazai német nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése.

4.2. Tanulást támogató eljárások (szótárfüzet, képes szótár használata).

Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok, játékos módszerek), egyszerű adatkeresés.

4.3. Hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése.

4.5. Szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása. Mondókák, közmondások szöveghű felidézése.

Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.2. Alapvető kommunikációs helyzetek.

Nyelvi mintakövetés.

Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.

5.3. Szófajok:

ige (főigék, segédigék, módbeli segédigék)

főnév (nemek, egyes szám, többes számú alakok, esetek, alany és tárgyeset) melléknév (állítmányi szerepben)

számnév, névelő (határozott, határozatlan, névelő nélküli használat)

elöljárószók (helyviszonyt kifejező)

névmások (személyes, kérdő, mutató, tagadó névmás)

kötőszók (egyenes szórenddel állók)

határozószó (helyhatározó)

módosító szó (tagadószó, indulatszó)

5.4. Mondatfajták (Modalitás szerint: kijelentő, kérdő, felszólító. Szerkezet alapján: egyszerű és összetett).

5.5. Leggyakrabban használt nyelvhelyességi és helyesírási szabályok és írásjelek alkalmazása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

- Életmód, életvezetés

Bemutatkozás, család, napirend, egészség, az emberi test, testrészek, testápolás, közérzet, szabadidő, sport.

- Közösségi élet

Étkezés, ételek, egyszerű receptek, családi ünnepek, születésnap.

- Iskola, oktatás

Órarend, tantárgyak, osztályterem, olvasás, képregények, játék, nemzetiségi gyermekjátékok.

- Kulturális élet és média

TV, számítógép, nyomtatott sajtó termékei, magyarországi német táncok, dalok, népi játékok.

- Környezet, gazdasági élet, technika

Otthon, települések, falvak, a magyarországi németek települései, épületek. Bevásárlás, zöldségek, gyümölcsök. Természet, évszakok, időjárás.

- Politika és történelem

Együttműködés, szerepek, az együttélés szabályai az osztályon és iskolán belül, munkamegosztás, a német nemzetiség mindennapjai.

- Német nyelv

Az egyes témákkal kapcsolatos néhány helyi nyelvjárási kifejezés.

6.2. Irodalom

Szerzők és művek.

- Népköltészet: német és magyarországi német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter; Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in Ungarndeutsche Studien 2.

- Német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Christian Morgenstern, James Krüss, Josef Guggenmos, Christine Nöstlinger. Gyűjtemények: Edina Rieder-Erdőfy: Kinderstimmen; Hans-Joachim Gelberg: Überall und neben dir - Gedichte für Kinder.

- Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele; Michaelis: Der Zauberhut.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak a mesékben, olvasmányokban.

5-8. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása.

Beszédhallás, hallás utáni értés.

Hallás utáni egyszerű információk értelmezése.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése.

Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása.

Szövegek feldolgozása, átalakítása.

1.2. A beszédkészség fejlesztése.

Élmények, benyomások elmesélése egyszerű mondatszerkezetekkel.

Párbeszédben adott szituációnak megfelelő reagálás.

Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás.

Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás.

Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemezése.

Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán.

Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal.

Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás.

Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés.

Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése.

2.2. Szövegtípusok felismerése (pl. szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek). Egyszerűbb autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép, a szövegtípusnak megfelelő formai j egyek használata (bekezdés, tagolás, levélforma).

3.2. Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás, jellemzés megfogalmazása.

3.3. Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése.

3.4. Rövid, érvelő szöveg alkotása.

A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, csetelés).

3.5. Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény).

Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása.

Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése.

A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése.

Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Olvasási technikák alkalmazása. Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat.

4.2. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban.

4.3. Dolgok, jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása.

4.4. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

4.5. Tanulást támogató eljárások.

Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése.

Szótanulás (pl. szókártyák segítségével).

Következtetés a szavak jelentésére a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése.

Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat.

Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

Prezentációs technikák elsajátítása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek.

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).

Szófajok:

ige - igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Futur I.)

a sein, haben, werden segédigék, módbeli segédigék Präteritumban

aktív, szenvedő szerkezetek jelen időben

kijelentő mód, feltételes mód (könnte, sollte, würde + Infinitiv)

felszólító mód

elváló, nem elváló igekötők,

visszaható igék

főnév - nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben

melléknév - ragozás alany, tárgy és részes esetben, fokozás, állítmányi használat

számnevek - tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése

névmás - személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, általános vonatkozó névmások

határozószók - hely, idő és módhatározók

elöljárószók - időhatározói viszonyok, tárgy és részes esettel álló elöljárószók

kötőszók - mellérendelő kötőszók (und, oder, aber), okhatározói (weil) módosítószók

Mondattan - kijelentő mondat, kérdő mondat, inderekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat. szerkezet alapján: egyszerű és összetett (okhatározói mellékmondatok, vonatkozó értelmű mellékmondatok, időhatározói mellékmondatok, feltételes értelmű mellékmondatok, célhatározói mellékmondatok.

Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

- Életmód, életvezetés

Emberi kapcsolatok, barátok, baráti kör, alkalmazkodás, az egyén és közösség, konfliktusok egymás között, a felnőttekkel, mindennapi tevékenységek, napirend, a család mindennapjai. Egészséges életmód, betegségek, orvosnál. Szabadidős tevékenységek, hobby, sport.

- Társadalmi környezet

Ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, főzés, étteremben, gyorséttermek, készételek, a német nyelvterület jellegzetes ételei, a magyarországi németek jellegzetes ételei.

Ünnepek, jellegzetes német ünnepek, a magyarországi németek szokásai és ünnepei.

Életmód ma és régen, iskola, lakókörnyezet, a magyarországi németek falvai, lakás és életkörülmények.

- Tanulás, oktatás, munka

Iskolai mindennapok, napirend, órarend, a tanulási folyamat, tanulási módszerek.

Iskolában, épület, osztályterem, iskolai struktúra, továbbtanulás, iskolán kívüli tevékenységek, iskolai és iskolán kívüli tanulási módok.

Munka világa, hagyományos és mai szakmák.

- Kulturális élet, média

Zene, mint kulturális hagyomány, a magyarországi németek népzenei öröksége, népdalok, néptánc.

A média világa, a magyarországi német média ifjúsági adásai, mellékletei (Unser Bildschirm, Neue Zeitung, Deutscher Kalender), iskolaújság, a német nyelvterület fiataloknak szó TV- és rádióműsorai, az internet szerepe, közösségi oldalak.

- Környezet, technika világa

Életkörülmények, lakhely, környezet, évszakok, időjárás, környezetvédelem, lokális, regionális problémák, helyi környezetvédelem, utazás, szálláslehetőségek, életmód német nyelvterületen, infrastruktúra, közintézmények, közlekedés, szolgáltatások, vásárlás, orvosi ellátás, állatvédelem, állattartás, kézművesség.

Turizmus, nyaralás, utazás, az utazások típusai, közlekedési eszközök, vendéglátás, földrajzi ismeretek a német nyelvű országokról, hazánkban a magyarországi németek által lakott területekről.

- Politika és történelem

Az együttélés szabályai, magyarországi nemzetiségek, a magyarországi német nemzetiség,anémet nemzetiség jogai és kötelességei.

Betekintés a nemzetiségi politika témakörébe. A magyarországi németek településtörténete. A német nyelvterületű országok közigazgatási tagozódása.

- Német nyelv

A magyarországi német és német nyelvjárások.

6.2. Irodalom

Szerzők és művek.

- Népköltészet: német és magyarországi német mondókák, népdalok, népi játékok, népmesék, mondák, közmondások. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter; Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in: Ungarndeutsche Studien 2.

- Német szerzők versei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények részletei (pl. Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr; Helme Heine: Freunde; Luis Murschetz: Der Maulwurf Grabowski; James Krüss, Hans Manz, Josef Guggelmos).

- Magyarországi német szerzők versei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele, Zauberhut, Jahresringe, Teufelsgipfel

6.3. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.4. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

6. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség).

7.2. Zenei, képzőművészeti vonatkozások a német nemzetiség kultúrájából.

7.3. Az irodalom társművészete: filmes és színházi feldolgozások.

9-12. évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

Beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés) beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

Hallott szöveg fő gondolatmenetének követése, összefoglalása.

1.2. Összefüggő hallott szöveg (kiselőadás, prezentáció) követése, kulcsszavak azonosítása, érvek logikus elrendezése a szövegben.

Képek, ábrák, diagramok leírása, értelmezése.

1.3. Érvelés, vita, állásfoglalás.

Érvelés követése, abba bekapcsolódás, szó kérése, beszélgetés befejezése.

Logikus összefüggések bemutatása, következtetések levonása, önálló döntéshozás.

Különböző szerepekkel azonosulás, egyedi probléma megoldási javaslat.

Vélemény kifejezése önállóan választott nyelvi eszközökkel.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés.

A szöveg tartalmának, fontos gondolatainak megfelelő értelmezése.

Fontos információk, adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, vagy a részletes olvasás révén. Szövegek összefoglalásakor adatok, információk felhasználása.

2.2. Szövegértési stratégiák különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

Állásfoglalás. A szövegekben megjelenő problémák, döntések, konfliktusok és az azt kiváltó motívumok okainak értelmezése, értékelése.

Szövegekkel kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.

2.4. Közvetítés: német nyelvű szövegek fontos információinak magyar, illetve német nyelven történő összefoglalása.

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk felhasználása a szöveg mondanivalója alapján.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, baráti levél, hivatalos levél) jellemzői. Egyes szövegtípusok formai és tartalmi jegyei alapján önálló szövegek szerkesztése.

Összefüggések érzékeltetése, gondolati tagolás.

Különböző forrásokból származó információk egy írásműben történő értékelése, értelmezése, szintézis alkotása.

A német nyelvű média, internetes portálok felhasználása.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, alapvető retorikai ismeretek.

3.4. Helyesírás: a szófaji és a mondattani ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. A német nyelv vonatkozásában kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak használata.

Jegyzetelés, vázlatkészítés különféle eljárásokkal Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Szépirodalmi művek, részletek értelmezése.

4.3. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás, rendszerezés, következtetések levonása.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

A személyközi kommunikáció.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

A német helyesírás alapjai.

A német nyelv megjelenési formái.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

Diáknyelv.

5.3. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái.

5.4. Gyakran használt szó- és mondatalkotási szabályok felismerése és alkalmazása.

5.5. Stílus és jelentés.

Stíluselemek felismerése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Közismereti témák

- Életmód, életvezetés

Társadalmi csoportok, szubkultúrák, divatos irányzatok, egyéniség, alkalmazkodás.

Az egyéni élet tervezése, jövőbeli tervek, szakmai élet - magánélet kilátásai, egészséges életmód, egészséges táplálkozás, betegségek.

Kábítószer fogyasztás, függőség.

Sport, extrémsport, élsport, veszélyek és felelősség.

Szabadidős szokások, fogyasztói szokások.

- Társadalmi környezet

Étkezési kultúra, élelmiszerek, gasztronómia, éttermi kultúra, főzés, reklámok, alapvető szükségletek, luxus.

Szolgáltatások, posta, bank, pénzváltás, utazásszervezés, utazási irodák.

Hagyományok, kulturális örökség, hagyományok változása, a hagyományok identitást meghatározó szerepe.

Nemzetiségi kultúrák, a haza és az identitás fogalma. Városi élet - vidéki élet, a német nemzetiség falvainak kulturális élete. Globalitás, helyi kultúra, az európai Unió, határok nélküliség, többnyelvűség.

- Iskola, oktatás

Oktatás, tanulás Magyarországon és a német nyelvű országokban.

A magyarországi németek iskolarendszere.

Iskolák a múltban és ma.

Műveltség, szakmaszerzés, munkanélküliség.

Továbbtanulás, pályaválasztás.

Főiskolai, egyetemi tanulmányok, ösztöndíjak.

- Kultúra, média

Irodalom, film, zene, modern művészetek a német nyelvű országokban.

A hazai német nemzetiségi művészek, képzőművészek bemutatása.

Információáramlás, tájékoztatás, véleményalkotás, az internet szerepe.

A magyarországi német nemzetiségi TV- és a rádióműsorok ismerete.

Német nyelvű könnyűzenei alkotások.

- Környezet, technika világa

A technika és a gazdaság fejlődése, találmányok, túlnépesedés.

Környezetvédelem, projektek.

Problémák és kihívások, érdekellentétek.

Aktuális kérdéseket megszólaltató irodalmi alkotások, színdarabok, filmek.

- Politika és történelem

Tudatosság, öntudat, személyi szabadság, szolidaritás, társadalmi felelősség.

Nemzetiségi politika, a magyarországi németség politikai, társadalmi szervezetei, ifjúsági szervezetek, német nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi választások.

A második világháború utáni német történelem főbb eseményei (Az NSZK és az NDK létrejötte. A fal. Az NDK politikai rendszere, emberi sorsok. A fal ledöntése. Az újraegyesítés és következményei.).

- Német nyelv

A német nyelv változatai.

A magyarországi németek nyelvhasználata, nyelvjárások.

A német nyelv szerepe Európában és a nagyvilágban.

Kétnyelvűség, többnyelvűség.

6.2. Irodalom

Ifjúsági irodalom, a magyarországi német nemzetiség irodalma, művek értelmezése, összefüggések feltárása.

Német nyelvű sajtó, hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, hirdetés, szórakoztató mellékletek, bulvársajtó, reklámok.

A magyarországi német nyelvű sajtó.

Magyarországi német média, a TV és a rádió nemzetiségi műsorainak ismerete.

Szerzők és művek.

- Magyarországi német írók, költők alkotásainak műközpontú elemzése. Szerzők: pl. Georg Wittmann, Ludwig Fischer, Engelbert Rittinger, Georg Fath, Josef Mikonya, Franz Zeltner, Claus Klotz, Valéria Koch, Erika Áts, Josef Michaelis, Robert Becker, Angela Korb művei.

- Lessing fabulái közül kettő.

- Egy-egy Goethe, Schiller, Heine költemény, ill. ballada (pl. Goethe: Mailied, Heidenröslein, Wanderers Nachtlied, Erlkönig; Schiller: Der Handschuh; Heine: Die Loreley).

- Egy szabadon választott ifjúsági regény vagy krimi feldolgozása (pl. Erich Kästner: Emil und die Detektive; E.T.A. Hoffmann: Das Fräulein von Scuderi; Nöstlinger: Die Ilse ist weg; Mirjam Pressler: Bitterschokolade; Hans-Peter Richter: Damals war es Friedrich).

- Rövid történetek. Szerzők: pl. Heinrich Böll, Wolfgang Borchert, Edith Schreiber-Wicke. -Egy színmű megtekintése színházban német nyelven.

- Dalszövegek a német pop-rock zene köréből.

6.3. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők.

6.4. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén.

6.5. A ballada és a"Kurzgeschichte" jellemzői.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. A kulturális hagyomány szerepe a nemzetiségi identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet irodalmi megjelenítése.

2. Német népismeret

(Valamennyi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben - időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló saját személye,
család, rokoni viszonyok.
A település lakossága,
élete, személyes
élmények alapján.
Ismeretszerzés tanórákon
és források segítségével a
magyarországi németség
történelméről,
földrajzáról és
kultúrájáról.
A hazai németség
történelmének és
jelenének tudatos
feldolgozása. A
magyarországi németség
történelmi szerepének
áttekintése, a
betelepítéstől a
jelenkorig. Ok és okozati
összefüggés feltárása
emberi sorsok
bemutatásán keresztül.
Ismerkedés a
hagyományokkal és
szokásokkal tapasztalás
alapján.
Családi és egyházi
ünnepek, illetve a
naptári év szokásainak
és hagyományainak
felelevenítése
tapasztalás és
olvasmányélmény
alapján.
A naptári évhez és a
valláshoz kötődő
ünnepek és szokások
ismerete és bemutatása.
Családi és egyházi
ünnepek, szokások
felelevenítése,
dramatizálása,
megjelenítése
projektekben.
A hagyományok
jellegének, lényegének
és eredetének
feldolgozása, ismerete.
A hagyományok
megváltozása, mai
megjelenési formái.
Egyéni és csoportos
projektek kidolgozása.
Életmód (munka,
étkezés, kert,
ruházkodás) régen és
ma személyes élmények
alapján.
Betekintés nyerése
életmódba, szokásokba,
konyhaművészetbe,
ruházatba.
A szerzett ismeretek
rendszerezése tanórán és
bemutatása.
A régi és a mai főzési és
étkezési szokások
jellegzetességei a német
családokban. Projektek
készítése, ezek
prezentálása.
Hagyományos és
modern konyha,
egészséges étkezés. Az
étkezés gazdasági
vonatkozásai.
Hagyományos
kézműves foglalkozások
megismerése a
lakóhelyen.
Régi foglalkozások és
termékeinek
megismerése a
lakóhelyen vagy
környékén. Projektek
készítése a témában.
Betekintés nyerése a
német paraszti és iparos
világ mindennapi életébe
tájházak kiállításainak
megtekintésével vagy
projekteken keresztül
gyűjtőmunkával.
Hagyományos kézműves
mesterségek (pl.
mézeskalácssütő,
kékfestő) megismerése,
műhelyek, kiállítások
megtekintése.
Jellemző foglalkozások
és munkaerőpiac,
tanulási lehetőségek
régen és ma.
A helyi népviseletA helyi népviseletA népviselet ismereteÖltözködés régen és ma.
ruhadarabjainak
felismerése.
hétköznapi és ünnepi
ruhadarabjainak
megismerése.
regionális szinten
személyes tapasztalás és
fényképek alapján.
Jellemző motívumok és
színek megnevezése.
A népviselet elemeinek
szerepe a mai
öltözködésben. A viselet,
mint az identitás
kifejezése.
Egyszerű dalok,
körjátékok, táncok
ismerete.
Népdalok és néhány
jellemző néptánc
megtanulása.
Hangszerek
megismerése.
A német népdal- és
néptánckincs jellemző
jegyeinek megismerése.
Népdalok tanulása, ezek
jellemzői. Néhány
néptánc megtanulása,
gyűjtése a lakóhelyen.
A hazai német zenei- és
néptánc hagyományok
feldolgozása
kutatómunka és
szakirodalom alapján.
A hagyományos zene-,
dal- és táncmotívumok
megjelenése modern
feldolgozásokban.
A korosztálynak
megfelelő média:
színdarab megtekintése,
szokások dramatizált
előadása. A hazai német
tévéadás gyerekeknek
szóló programjai és a
Neue Zeitung
gyerekrovatának
rendszeres figyelemmel
kísérése.
A korosztálynak
megfelelő média:
színdarab megtekintése,
szokások dramatizált
előadása. A hazai német
tévéadás gyerekeknek
szóló programjai és a
Neue Zeitung
gyerekrovatának
rendszeres figyelemmel
kísérése.
A magyarországi német
média megjelenési
formáinak ismerete:
elektronikus és
nyomtatott sajtó.
A magyarországi német
média megjelenési
formáinak (elektronikus
és nyomtatott sajtó)
ismerete, vélemény
alkotása és
kommentálás.
Együttműködés és
felelősségvállalás a
mindennapokban:
családban és iskolában.
Szabályok felállítása és
betartása a tanulók
személyes életterében.
A "nemzetiség"
fogalmának definiálása,
a magyarországi
németek területi
megoszlása és
érdekképviselete.
A nemzetiség
önszerveződésének
lehetősége és
megvalósulásuk helyben
és országosan.
A nemzetiségi jogok
gyakorlásának
lehetőségei a fiatalok és
felnőttek számára
játékos (szerepjáték)
formában.
Az életkori
sajátosságoknak
megfelelően tanítói
irányítással tárgyi és
szellemi értékek
gyűjtése.
Cselekvésközpontú és
tapasztaláson alapuló
tanulás.
Információk gyűjtése
adott témához. A
tanultak felhasználása
irányított
feladathelyzetekben. A
gyakorolt prezentációs
technikák feladatnak
megfelelő alkalmazása.
Téma projektalapú
feldolgozása és
bemutatása csoportosan.
Szakirodalom
feldolgozása tanári
segítséggel, a
jegyzetelés,
lényegkiemelés
technikájának
elsajátítása. Ismert
prezentációs technikák
alkalmazása a feladatnak
és célcsoportnak
megfelelően.
Kutatómunka az
érettségi vizsga
témakörei kapcsán
bármely témában: egyéni
és csoportos projektek
kivitelezése.
Prezentációs technikák
önálló kiválasztása és
alkalmazása.
Szakirodalom önálló
feldolgozása, a
jegyzetelés,
lényegkiemelés
alkalmazása. A
szakirodalmi
hivatkozások jelölésének
alkalmazása.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Adott téma kapcsán
kérdések
megválaszolása. A
"régi" és "mai" közti
különbségek felismerése.
Kérdések
megfogalmazása a
tárgyalt témával
kapcsolatban.
Adott témában
összefüggések
felismerése tanári
irányítással.
Összefüggések
felismerése és feltárása a
németséget érintő
témákban, pl. a
történelmi események és
a nemzetiség mai
helyzete között. Önálló
véleményalkotás.
A népek és népcsoportok
különbözőségeinek
felismerése.
A német népcsoport
egyéni arculatának
jellemzői. Első lépések a
hovatartozás felismerése
felé.
A hazai németség
történetének ismerete és
figyelemmel kísérése.
Más népcsoportokkal
való együttélés kérdései
személyes és
olvasmányélmények
alapján. Az identitás
tudatossá válásának
fejlesztése.
Önálló vélemény
kialakítása a német
nemzetiség múltjáról és
jelenéről, az életmód, a
kultúra és a politika
témaköreinek vitás
kérdéseiben. Az identitás
tudatossága.
A népcsoport
kultúrájának és
hagyományainak
megismerése játékos
formában.
A kultúra és a
hagyományápolás
szépségének és
fontosságának
felismertetése.
A nemzetiség életéből
vett jelenetek elbeszélése,
eljátszása különböző
szempontokból.
Hagyományok
újjáélesztése.
Önálló vélemény és
kérdések
megfogalmazása
eseményekről,
jelenségekről,
személyekről, a
nemzetiség elmúlt és
jelen sorsával,
sorsfordulóival
kapcsolatban.
Források, történelmi és
publicisztikai írások
elemzése során az ok-
okozati viszonyok
feltárása. A történelmi
hitelesség vizsgálata
szépirodalmi művek és
filmek üzenetében.
A lakóhely néhány
gyakran használt
nyelvjárási
kifejezéseinek megértése
és alkalmazása adott
témához kapcsolódóan.
Nyelvjárási kifejezések
és irodalmi nyelvi
változataik összevetése.
A hazai német
nyelvjárások területi
megoszlása és néhány
jellemzőjének ismerete.
A német nyelv
megjelenési formái:
nyelvjárás és irodalmi
nyelv, nyelvhasználat.
A nyelv és identitás
összefüggéseinek
felismerése. A "nyelvi
kisebbség" fogalmának
tudatos használata.
Felelősségvállalás a
mindennapokban:
család, iskola, barátok.
Szabályok felállítása és
betartása, a jogokkal
való élés a
mindennapokban.
A német anyanemzet és
a magyarországi
németség kultúrájának és
történelmének
kapcsolódási pontjai. A
különböző népcsoportok
egymás mellett élésének
formái.
Az iskolai
partnerkapcsolatok
lehetőségeinek
kihasználása az
anyanemzet és a hazai
németség
együttműködésében.
A hazai nemzetiségek
jogainak, törvényességi
háttérének ismerete,
annak kritikus
szemlélete.
A hazai németség
nemzetközi
kapcsolatainak és
szerepének ismerete,
kritikai bemutatása a
múltban és jelenben. A
személyes identitás
felvállalása. Aktív
részvétel az ifjúsági
szervezetek munkájában.
A népcsoport
jövőképének
alakításában tudatos
szerepvállalás.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés a családban
és rokonságban a
nemzetiséghez tartozó
személyekkel életükről.
A településen interjúk
készítése, beszélgetés,
irányított gyűjtőmunka
tanári segítséggel.
Források (nyomtatott,
szóbeli, média) olvasása
és értelmezése az adott
témában, szóbeli órai
prezentáció,
beszélgetésben aktív
részvétel.
Nemzetiségi témákról
folyó vitákban való aktív
részvétel, érvelés a saját
álláspont mellett.
Tudósítás a németség
kulturális és politikai
eseményeiről.
Interjúkészítés aktuális
kérdésekről.
Témákhoz kötődő
nyelvjárási szavak
felismerése és
reprodukciója a
korosztálynak
megfelelően.
Témákhoz kötődő
nyelvjárási szavak
felismerése,
reprodukciója és gyűjtése
a korosztálynak
megfelelően.
A nyelvjárási szókincs
irányított bővítése
feladatok segítségével.
Összefüggő nyelvjárási
szöveg átültetése az
irodalmi német nyelvbe
irányítással.
Párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben egyetértés,
kétség/bizonytalanság,
elutasítás kifejezése
egyszerű nyelvi
eszközökkel.
Párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben egyetértés,
kétség/bizonytalanság,
elutasítás kifejezése
változatos nyelvi
eszközökkel.
Párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben mások
szóbeli
megnyilatkozásainak
összefoglalása, a lényegi
megállapítások
kiemelése és azokkal
kapcsolatban
állásfoglalás.
Párbeszédes
kommunikációs
helyzetekben érvelés, a
szakmaiság elve alapján,
az egyetértés, illetve
elutasítás indoklása
differenciált nyelvi
eszközökkel.
Lírai, elbeszélő és
dramatikus szövegek
előadása, szerepjáték
alakítása.
Lírai, elbeszélő és
dramatikus szövegek
előadása a műfaj
elvárásainak megfelelő
formában és
intonációval.
Lírai, elbeszélő és
dramatikus szövegek
előadása, a szerepek
megformálása, a
testbeszéd és szöveg
összhangba hozása.
Saját és idegen szövegek
megtervezése és
előadása a
szövegfajtának és a
szándékolt hatásnak
megfelelően.
Osztályprojektek
kapcsán szóbeli
beszámoló a saját
tapasztalatokról. Rajzok,
modellek, makettek
készítése, azok
bemutatása.
Projektmunkák
bemutatása írásban és
szóban.
Projektmunkák
bemutatása írásban és
szóban, azok kapcsán
vélemény megformálása.
Az írott és elektronikus
média megbeszélése
tanórán.
Beszélgetés azok
kapcsán a korosztálynak
megfelelő szinten a
nemzetiségpolitika
témaköreiről.
Önálló
projektprezentáció.
Témákhoz kapcsolódóan
vitás kérdések felvetése,
vélemények ütköztetése.
Beszámoló a német
rádió- és tévéműsorok,
valamint a német nyelvű
sajtó témaválasztásairól
és objektív
tájékoztatásáról.
A szöveg lényegi
információinak
megnevezése.
A szöveg, vagy annak
egy bekezdése lényegi
információtartalmának
megnevezése. Az
egyszerűen
megfogalmazott
információk egymástól
való elkülönítése.
A szöveg, vagy annak
egy bekezdése lényegi
információtartalmának
megnevezése. A
megfogalmazott
információk egymástól
való elkülönítése a
feladat elvárásainak
megfelelően, illetve a
problémafelvetés
Komplex szöveg
információtartalmának
és/vagy egy
bekezdésének lényegi
elemeinek nyelvileg
differenciált
megnevezése. A szöveg
információinak
részleteiben való
megértése és a feladat
tükrében valóelvárásainak megfelelő,
alkalmazása.illetve a
problémafelvetés
tükrében való
alkalmazása.

4. Tájékozódás térben - időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására és
múlására (család régen és
ma) vonatkozó kifejezések
helyes használata.
Az idő tagolására szolgáló
kifejezések bővítése: a
történelmi időkifejezések
(évszázad) alkalmazása.
Tájékozódás az időben
nyomtatott és elektronikus
ismeretforrások
segítségével.
A történelmi
sorsfordulókkal és a
nemzetiség mai helyzetére
vonatkozó ismeretekkel
kapcsolatos időbeli
tájékozódás.
A helyet meghatározó
kifejezések elsajátítása és
gyakorlása.
Múltbeli események
elmesélése rövid
mondatokban.
A projektek kapcsán
meglátogatott falvak, illetve
azokon belüli épületek
elhelyezkedése.
A településre vonatkozó
helymeghatározások
(templom, iskola, temető).
Település keletkezése.
Földrajzi tájékozódás a
tanult, illetve gyűjtött
ismeretekhez kapcsolódóan.
Múzeumlátogatás, a falvak
elrendezése, alaprajza.
A németség betelepítésével
kapcsolatos helyismeret:
térképhasználat.
Magyarország németek
lakta területeinek ismerete.
A hazai németség
intézményeinek
elhelyezkedése és funkciója.
A hazai németség területi
elhelyezkedése a
betelepítéstől napjainkig.
A népcsoport helyzetének
elemzése a történelem során
és a mai helyzet kapcsán
különböző adatok és
ismeretforrások tükrében
(népszámlálási adatok,
sajtó, internet).
A népcsoport intézményei,
azok honlapjairól
információk gyűjtése.

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanulókban alakuljon ki
az a felismerés, hogy a
népcsoporthoz való tartozás
kulturális többletet jelent.
A tanulók keressenek
választ olyan kérdésekre,
amelyek identitásuk
kialakulásához vezetnek:
kik tartoznak az egyes
népcsoportokhoz, kik a
németek, hogyan élnek
együtt a többségi nemzettel
stb.
A tanulókban alakuljon ki
az igény az identitás
vállalására: foglalkoztassák
olyan kérdések, mint a
gyökereik, a népcsoport
nyelve, kultúrája, helyzete,
nemzetiségpolitikai
vonatkozásai.
Az önkifejezés formája: a
tanulók tudatosan vállalják
hovatartozásukat és tudják
azt kifejezésre juttatni.
A tanulókat foglalkoztassák
olyan kérdések, amelyek
arra irányulnak, hogy
hasonlóak társaikhoz és
mégis kicsit mások.
A tanulókat foglalkoztassa
az a problematika, hogy mit
jelent számukra németnek
lenni.
Tudatosuljon a tanulókban,
hogy többféle identitása is
lehet egy embernek, találják
meg a számukra
legfontosabb értékeket.
A tanulók legyenek
nyitottak más nyelvek és
kultúrák iránt. Ismerjék
saját gyökereiket és legyen
pozitív jövőképük.
A tanulók érdeklődjenek
családjuk gyökerei iránt:
családfa készítése.
A tanulók érdeklődjenek
családjuk és a népcsoport
múltja és gyökerei iránt.
A tanulók ismerjék fel a
nyelvtudás előnyeit és
fontosságát a saját maguk és
népcsoportjuk számára.
A tanulók ismerjék a
nyelvtudásban és a
népcsoporthoz való
tartozásban rejlő
lehetőségeket és ezzel
kapcsolatos kötelességeiket.
A család régen és ma, az
együttélés szokásrendszere.
A tanulók találják meg a
korábban élt generációk
értékeit, hasonlítsák össze a
mai értékrenddel.
Alakuljon ki a másság
megértése és elfogadása.
Legyen jellemző a
tolerancia, alakuljon ki a
konfliktuskezelés,
problémamegoldás
képessége.

Közműveltségi tartalmak

1. A tantárgy sajátosságai

A népismeret tantárgy sajátos és egyben központi helyet foglal el a nemzetiségi nevelésben. Elsődleges célja a meglevő identitás megőrzése és a hiányzó kialakítása. A tanulók megismerik gyökereiket, a németség életmódját családjuk példáján és a szellemi és tárgyi hagyaték kapcsán. Megismerik a népzenei és néptánc hagyományokat, azokat a gyakorlatban alkalmazni tudják. Megismerkednek a naptári év szokásaival és a családdal kapcsolatos hagyományokkal, tudnak a korosztályuknak megfelelő gyűjtőmunkát végezni és az eredményeket bemutatni. Ismerik a magyarországi német nép- és műköltészet alkotásait, néhányat szöveghűen felidéznek, tudnak dramatizált népszokásokat előadni. Az ismeretszerzéssel párhuzamosan bővül szókincsük és fejlődik nyelvi kompetenciájuk is. Megtanulják a népcsoporttal kapcsolatos történelmi eseményeket értékelni és ezek kihatásait elemezni, amely egyben elengedhetetlen része a nemzetiségpolitikai szerepvállalásnak. Fontos ismérve a tantárgynak, hogy kooperatív és nyitott munkaformákat alkalmaz, ezzel is hozzájárulva a tananyag élmény közeli és változatos feldolgozásához.

2. A tantárgy tantervének vázlatos felépítése:

1-4. évfolyam

- Család, rokoni viszonyok, generációk együttélése.

- Naptári ünnepek, szokások.

- Lakóhely (iskola, templom, tájház stb.) és közvetlen környezet (ház berendezése, használati eszközök, háziállatok, növények).

- Néhány népi mesterség, termékek (pl. csuhébabák, tojásfestés, mézeskalácssütés, babakészítés).

- Népviselet.

- Étkezési szokások.

-A magyarországi németek nyelve: nyelvjárási szavak, irodalmi nyelv.

- Dalok, táncok, gyermekjátékok.

- Népköltészet: magyarországi német és német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. Gyűjtemények: pl. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe, Reiter; Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen - in: Ungarndeutsche Studien 2.

- Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valentin Pintz, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele; Zauberhut.

5-8. évfolyam

- Naptári évhez kapcsolódó népszokások, az évszakokhoz kapcsolódó munkálatok.

- Lakóhely és lakóház, ezek berendezése, tájházak és berendezéseik. Ház körüli munkálatok. Dűlőnevek.

- Tájházak, németek lakta vidékek.

- Étkezési szokások, a német konyha sajátosságai, tartósítás.

- Az iskola régen és ma.

- Szabadidő eltöltése, szórakozás régen és ma.

- Népviselet.

- Népi gyógymódok.

- Népzene és néptánc.

- A magyarországi németek hagyományai, nyelve, kultúrája. A nyelvvel kapcsolatos ismeretek: történetek, témákhoz kapcsolódó kifejezések.

- A magyarországi német média. Írott és elektronikus sajtó, kiadványok. -A magyarországi németek betelepítése.

- Kisebbségek Európában és hazánkban, szimbólumok.

- Német nyelvjárási területek.

- Népköltészet: mesék és mondák Ede Herger, Karl Vargha, Josef Michaelis gyűjteményeiből és feldolgozásaiból.

- A magyarországi német irodalom néhány alkotása. Szerzők: pl. Josef Michaelis, Valeria Koch, Georg Fath, Engelbert Rittinger.

- Dialogikus szövegek, jelenetek előadása (pl. ünnepekhez kapcsolódó jelenetek, feldolgozott mesék), egy német nyelvű színházi előadás megtekintése.

9-12. évfolyam

- A család: gondolkodás, értékrend, az értékek változása (szólások, közmondások tükrében).

-A magyarországi németek története a korai kapcsolatoktól a 18. századi betelepítésen át napjainkig.

- A népcsoport helye és szerepe az anyaországgal és Európával való kapcsolatban.

- A népszokások és azok eredete.

- Környezet: települések és azok formái, berendezése, dűlőnevek.

- Népviselet.

- Népi mesterségek.

- Étkezési szokások.

- Nyelv és identitás. Azonosságtudat kifejezése. A nyelv szerepe: anyanyelv, a nemzetiség nyelve, idegen nyelv. -A német nyelv megjelenési formái: nyelvjárások Magyarországon és a német nyelvterületen, irodalmi nyelv.

- Nemzetiségek Magyarországon: nemzetiségi törvény, iskolarendszer, a népcsoportok helyzete, nemzetiségpolitika, önkormányzati rendszer, választások.

-Művészeti alkotások és alkotóik (zene, képzőművészet).

- Magyarországi német irodalom: a nemzetiségi lét tematikus visszatükröződése, nyolc-tíz prózai mű (szerzők: pl. Josef Mikonya, Ludwig Fischer, Franz Sziebert, Stefan Raile, Claus Klotz, Angela Korb, Valeria Koch, Martin Thomann, Christina Arnold); tíz-tizenöt lírai alkotás (szerzők: pl. Valeria Koch, Engelberg Rittinger, Robert Becker, Josef Michaelis, Claus Klotz, Franz Zeltner, Koloman Brenner, Angela Korb, Nelu Bradean-Ebinger, Georg Fath, Erika Áts, Alfred Manz, Béla Bayer, Christina Arnold).

F) ROMÁN NEMZETISÉGI OKTATÁS

1.1. Román nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önfejlesztéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Törekvés a román nyelvre
jellemző gondos
hangképzésre, az "á", "á"
hangok, valamint a
diftongusok, triftongusok
minél helyesebb kiejtésére.
Törekvés az érthető
szóbeli közlésre, a
helyes kiejtésre ("á",
"á" hangok,
diftongusok,
triftongusok).
Törekvés a helyes
artikulációra, a hang,
mondat, - és
szövegfonetikai eszközök
helyes alkalmazására.
Lényegre törő, gördülékeny
szövegalkotás.
A román nyelvi
kompetencia alapjainak az
elsajátítása. Egyszerű
közlésformák megértése.
Gondolatközlés egyszerű
szövegformálással.
Törekvés a
beszédhelyzetnek
megfelelő közlésformák
alkalmazására.
A különböző modalitású
mondatok változatos
használata a közlési
célnak és szándéknak
megfelelően.
Alkalmazkodás a
közlésfolyamat
tényezőihez a különböző
valós
beszédhelyzetekben.
Törekvés a
beszédhelyzetnek
legmegfelelőbb
közlésformák
alkalmazására.
A különböző modalitású
mondatok változatos és
biztonságos használata a
közlési szándéknak
megfelelően.
Az egyéni
beszédsajátosságok
megfigyelése.
A helyes kiejtésmód
eszközeinek biztonságos
alkalmazása a
kommunikáció
folyamatában.
Az egyéni kifejezésmód
tudatos fejlesztése,
tökéletesítése.
Az egyéni adottságok
kihasználása a különböző
modalitású mondatok
formálásakor.
A hangsúly és hanglejtés
alkalmazása a különböző
mondattípusokban.
Egyre nagyobb
figyelem a szünetre, a
hanglejtésre, hangerőre,
mondatdallamra.
Tudatos törekvés a
szövegfonetikai eszközök
helyes alkalmazására.
Szép, igényes, kifejező
román beszéd (helyes
hangképzés, hangerő,
hanglejtés...).
A hallott információk és
egyszerűbb szövegek
érzelmi tartalmának
megértése.
Gondolatok egyszerű,
érthető közlése.
Törekvés az
érzékletességre.
A hallott szöveg
tartalmának megértése
és lényegének
kiemelése.
Törekvés az
érzékletességre, a
pontosságra.
Különböző szövegtípusok
megértése.
A lényeg kiemelése,
összegzése és
prezentálása egyre
gördülékenyebb
stílusban.
Különböző szövegek (pl.
gyors tempójú
médiaszövegek) tartalmának
megértése, értelmezése.
Tudatos törekvés a
gondolatok egyre
árnyaltabb, változatosabb és
hatásosabb kifejezésére.
Értelmes párbeszéd
folytatása (osztálytárssal,
nagyszülővel, tanítóval).
Alkalmazkodás a
mindenkori
kommunikációs
szituációhoz, a
beszélgető társhoz, a
hallgatósághoz.
Önálló vélemény
formálása és érthető
kifejezése egy-egy érvre
összpontosítva.
Aktív bekapcsolódás a
különböző
kommunikációs
folyamatba.
Saját vélemény
megvédése pro és kontra
érvekkel.
Mások véleményének
meghallgatása és
figyelembevétele.
Aktív bekapcsolódás egy
többszereplős
kommunikációs folyamatba.
Törekvés a beszédpartner
igényének felismerésére,
véleményének türelmes
meghallgatására és
figyelembevételére.
Az "elbeszélgetés" helyett a
kritikus és építő jellegű
párbeszéd kezdeményezése.
A gesztusnyelv
néhány jelének ismerete.
A testbeszéd megfigyelése.
A nem nyelvi
kifejezőeszközök
alkalmazása a különféle
beszédszituációkban.
Törekvés az élőszavas
közlés és a gesztusnyelv
harmonizálására
különböző
beszédhelyzetekben.
Igény a helyes
testbeszédre (pl.:
A testbeszéd helyes
alkalmazása a
kommunikációs
folyamatban (pl.:
szemkontaktus
megteremtése a
beszédpartnerrel, kifejező
szemkontaktus a
beszédpartnerrel).
arcjátékok).
Szöveggel összehangolt
gesztikuláció.
Részvétel a közösség
dramatikus játékaiban (pl.:
egy-egy népszokás
megjelenítésében).
Memoriterek.
Különböző dramatikus
formák kipróbálása
(mesejelenet, bábjáték,
árnyjáték, pantomim;
improvizáció; vers- és
prózamondás). Lírai és
prózai szövegek
megtanulása és
szöveghű
reprodukálása.
Vers-és prózamondás
egyre mélyebb lelki
affinitással.
Tudatos törekvés a
szuggesztív előadásmódra,
az egyéni adottságok
kamatoztatására. Kellő
figyelem a
hangszínváltozásra, a
szünetekre, a hanglejtésre, a
mondatdallamra; a
szuggesztív előadásmódra.
Az IST eszközök
használata.
Olvasmányok és
mozgóképélmények
befogadása.
Ezekkel kapcsolatos
gondolatok élőszavas
megfogalmazása egyszerű
és bővített
mondatszerkesztéssel.
Audio- vizuális
eszközökkel
megjelenített
olvasmányok
tartalmának
összefoglalása érthető
szóbeli közlésben.
Társalgás Messengeren.
IST eszközökkel
prezentált, megfilmesített
olvasmányok tartalmának
összefoglalása önálló
véleményalkotással.
Interjúkészítés.
A tudományok és
művészetek nyelvének
ismerete (film, színház).
Többletjelentések
megfejtése, és azok
üzenetének szóbeli kifejtése,
összegzése.
Tanulópárok párbeszéde,
közös nyelvgyakorlása.
Bekapcsolódás a
tanulócsoport
beszélgetéseibe.
Saját vélemény
megfogalmazása és
megvédése egy
többszereplős társalgási
folyamatban.
Érvelő véleményalkotás
többszereplős
beszédszituációban.
A beszélőtársak
véleményének
meghallgatása, és az arra
való helyes reagálás.
Mások érvelésének
ésszerű elfogadása vagy
elutasítása.
Együttműködés és toleráns
magatartás tanúsítása
csoportmunkában.
A vita nyelvi és etikai
szabályainak alkalmazása
egy többszereplős
beszédhelyzetben.
A saját vélemény ismételt
átgondolása.
A kommunikációs zavarok
megszüntetése, félreértések
tisztázása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása az elemi feladatmegoldástól - a beszélgetésen át - az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam5-6.évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás
jelrendszerének
elsajátítása a fokozatosság
elvének, a tanulók
képességeinek
figyelembevételével.
Szavak, szószerkezetek és
különböző modalitású
(kijelentő, kérdő, óhajtó...)
mondatfajták hanglejtés-és
dallamkülönbségének
észrevevése.
Szavak, szószerkezetek és
különböző mondatfajták
(kijelentő, kérdő, óhajtó,
felkiáltó, felszólító)
hanglejtésének,
mondatdallamának
megfigyelése és
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Szavak, szószerkezetek és
különböző modalitású
mondatok hanglejtésének
és mondatdallamának
megfigyelése és helyes
reprodukálása a hangos
olvasásban.
Szavak, szószerkezetek és
különböző modalitású
mondatok hanglejtésének
és mondatdallamának
megfigyelése, helyes és
biztonságos reprodukálása
a hangos olvasásban.
Az értelmező olvasás
folyamatos gyakorlása.
A szövegértő olvasást
segítő technikák fokozatos
elsajátítása, gyakorlása.
A szövegértő olvasás
képességének fokozatos
fejlesztése a különböző
A különböző
olvasástípusok gyakorlása
és hatékony alkalmazása
olvasási típusok
megismerésével és
gyakorlásával.
az értő-érző olvasóvá
válás folyamatában.
Ismert tartalmú szövegek
(néma és hangos) olvasása
némileg lassú (szótagoló)
tempóban.
Ismert (majd ismeretlen)
tartalmú szépirodalmi és
közismereti szövegek
értelmező (néma és
hangos) olvasása
megfelelő tempóban.
Különböző szövegtípusok
értelmező olvasása egyre
kifinomultabb
mondatdallammal és
lendületesebb tempóban.
Szövegolvasás és
értelmezés helyes
hanglejtéssel, kifinomult
mondatdallammal és
lendületes tempóban.
Egyszerű, könnyű stílusú
szövegek szószerinti
jelentésének megértése.
A szavak konkrét és átvitt
jelentéstartalmának
felismerése a szöveg
kontextusában.
A szöveg
többletjelentéseinek egyre
önállóbb megfejtése.
A szöveg
többletjelentéseinek
mélyreható értelmezése.
Az olvasott irodalmi és
közismereti szövegben
rejlő információk
visszakeresése tanítói
irányítással.
Egy-két mondatos
vélemény
megfogalmazása.
Az olvasott irodalmi és
közismereti szöveg
lényegének kiemelése,
összegzése. Tartalmával
kapcsolatos vélemény
kifejezése néhány
mondatban.
Az olvasott szépirodalmi
szöveg tartalmának
felidézése, a szereplők
jellemzése, cselekedeteik,
helyzetfelismerő
képességeik megítélése
pro- és kontra érvekkel.
A közismereti szöveg
információ- tartalmának
megértése és összegzése.
Az olvasott szépirodalmi
szöveg mögöttes
jelentéseinek értelmezése
önálló
véleményalkotással.
A közismereti szöveg
helyes olvasása, pontos
értelmezése és
összefoglalása.
A szépirodalmi és a
közismereti szövegfajták
megkülönböztetése.
A különböző szövegfajták
közötti különbség
megfigyelése.
Az életkornak megfelelő
szövegek feldolgozása
(téma, ok-okozati
összefüggések
felismerése).
A szépirodalmi szövegek
műfaji különbségének
felismerése (pl.: lírai
költemény, elbeszélés).
A lírai alkotásokban
megjelenő szóképek,
alakzatok felismerése (pl.:
ismétlés, fokozás,
hasonlat, metafora,
megszemélyesítés).
Közismereti szövegek
önálló olvasása,
megértése és elemzése
(téma megállapítása;
lényeg kiemelése; ok-
okozati összefüggések).
Különböző műfajú és
rendeltetésszerű szövegek
logikai-jelentéstani-formai
összefüggéseinek
megértése;
jelentésrétegeinek
feltárása.
Az aktív szókincs
gyarapítása az
olvasmányélmény alapján.
Pl.: mese értelmezése,
szereplőinek jellemzése
(szinonimák, antonímák).
A szókészlet bővítése
különböző szövegtípusok
(tájékoztató, érvelő,
kifejező) olvasásával.
Szókincsbővítés.
Szókincsgyarapítás önálló
és csoportos munkával.
Szövegértelmezési viták
(érvek, ellenérvek).
Szókincsbővítés a nyelv
minden rétegére
kiterjedően.
Különböző műveltségi
területeket érintő
szövegek feldolgozása
önálló és/vagy
csoportmunkában.
Ismerkedés az IST
eszközök nyújtotta
olvasási lehetőségekkel.
Képek, illusztrációk
megnevezése egyszerű
nyelvi kifejezésekkel.
Szöveggel és rajzokkal
prezentált (pl.:
meseszöveg) rövid tartalmi
összegzése.
Képregény-részlet
olvasása, értelmezése.
Néhány mondatos
összegzése önálló
véleményalkotással.
Power- point
prezentációkkal
megjelenített szövegek
megértése, értelmezése;
összegzése önálló
véleményalkotással.

3. Írás, szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkorral és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegfelismerő, áttekinthető jegyzetek és vázlatkészítés.

Biztos problémalátás, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Bevezetés a román
betűvetés
"művészetébe".
Az írás jelrendszerének
elsajátítása lépésről
lépésre. Néhány egyszerű
mondat logikus
összekapcsolása,
szöveggé formálása.
Olvasható, szép és rendezett
írás. Megfelelő gyorsaságú
tollbamondás a helyesírási
szabályok követésével.
A tanulók életkori
sajátosságainak
megfelelő, jól olvasható
helyesírási és
nyelvhelyességi
szabályokat követő
írásmód.
A román helyesírási és
nyelvhelyességi
normákat követő,
olvasható, szép és
hatékony írásmód.
Szövegalkotási és
szövegszerkesztési
alapismeretek elsajátítása
(papíralapú és
elektronikus
közlésformák).
Rövid szövegek
összeállítása.
A szöveg tagolásával
kapcsolatos ismeretek
befogadása.
(A fogalmazás szerkezeti
egységei).
Néhány mondatos
fogalmazás megírása.
(Saját történetek,
élmények). Az IST
eszközök használata a
tájékoztató szövegek
közvetítésében (pl.: sms;
e-mail...).
A vázlat- és jegyzetkészítés
szempontjainak elsajátítása.
Törekvés az önálló
vázlatkészítésre,
jegyzetelésre.
Önálló vázlatkészítés és
jegyzetelés (a lényeg
kiemelése). Hatékony és
egyéni írásmód
alkalmazása.
A szövegalkotási képességek
fejlesztése a fokozatosság
elvével. Élmények,
események megfogalmazása
különböző szövegtípusokban
és műfajokban (pl.: rövid
elbeszélés, leírás, jellemzés,
magánlevél, papíralapú és
elektronikus meghívás;
köszöntés és
köszönetnyilvánítás).
A szövegalkotási- és
szerkesztési képességek
további bővítése.
Hagyományos és
modern szövegtípusok
megismerése és
alkotása; papíralapú és
elektronikus formák
alkalmazása, gyakorlása
(pl.: beszámoló,
könyvismertetés,
sajtószövegek).
A szövegszerkesztés
menetének készségszintű
alkalmazása a
legkülönbözőbb
szövegtípusokban és
műfajokban.
A tartalom és a forma
összhangjának
megteremtése (esszé,
értekezés, (kis)előadás,
médiaműfajok,
önéletrajz
pályázat).
(Kis)előadáspower-
pointprezentációval.
A projektírás
módszertanának
elsajátítása.
A helyesírási szabályok
alkalmazása a tollba
mondott és a tanítói
segítséggel megformált
(néhány mondatos)
fogalmazásban.
Nyelvi kompetenciák
fejlesztése fordítási
A helyesírási szabályok
egyre tudatosabb
alkalmazása a tollba mondott
és a részben önállóan
megfogalmazott
szövegekben.
Nyelvi kompetenciák
fejlesztése fordítási
A nyelvtani, helyesírási
törvényszerűségek
tudatos alkalmazása a
tollba diktált és az
önállóan megformált
szövegben.
A nyelvi kompetencia
fejlesztése fordítási
Világos és kreatív
szövegalkotás a logikai,
jelentéstani, formai
sajátosságok betartásával
(a legkülönbözőbb
szövegtípusokban).
Törekvés az egyéni
stílusra.
gyakorlatokkal.
Néhány egyszerű mondat
lefordítása románról
magyarra.
gyakorlatokkal.
Rövid szöveg lefordítása
románról magyarra.
gyakorlatokkal.
Közismereti
szöveg(részlet)
lefordítása románról
magyarra szótár
használatával.
A nyelvi kompetencia
fejlesztése különböző
szaknyelvi szövegek
lefordításával, románról-
magyarra; magyarról
románra szótár
használatával.

4. Tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár és internethasználat.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló tanulás
alapismereteinek elsajátítása.
A könyvtárhasználat alapjai.
Gyermeklexikonok, atlaszok
megismerése, forgatása.
Az önálló tudásszerzés
és-feldolgozás
technikáinak egyre
szélesebb körű ismerete.
Az önálló tanulási
stratégia fokozatos
kialakítása. A
könyvhasználattal
kapcsolatos ismeretek
bővítése.
A tanulási folyamat
ésszerűsítése (hatékony
gazdálkodás az idővel és
az információval).
Ismeretszerzés,
feldolgozás, beépülés a
személyiségbe.
Az önálló
feladatmegoldás
gyakorlása, különböző
információhordozók,
segédkönyvek, lexikonok,
szótárak rutinos
forgatása.
Az önálló tanulási
módszerek hatékony
alkalmazása.
Élőszavas és írásos
információk gyűjtése,
szelekciója, rendszerezése
és célszerű felhasználása.
Az életkornak megfelelő
tájékozódás a
könyvtárban, levéltárban,
múzeumban.
Szótárfüzet vezetése tanítói
irányítással.
Szótárfüzet önálló
vezetése és használata.
A kétnyelvű
szótárhasználat
módszerének elsajátítása
tanári irányítással.
A szótárfüzet rutinos
vezetése.
A kétnyelvű szótárak
önálló használata.
Az egyszerű, kétnyelvű és
internetes szótárak
rendeltetésszerű
használata.
Ismerkedés a modern
információhordozókkal
(audiovizuális, elektronikus,
internet, CD-ROM).
Az IST eszközök használata az
életkornak megfelelően.
Az IST eszközök
alkalmazása az írási és
olvasási képességek
fejlesztésében.
IST eszközök interaktív
használata.
Az IST alkalmazása a
kritikai gondolkodás, a
kreativitás fejlesztésében.
Információk gyűjtése és
feldolgozása tanári segítséggel.
Önálló anyaggyűjtés
könyvtárban,
médiatárban, interneten.
Az információ-
felhasználás normáinak a
megismerése (az idézés
formai és etikai szabályai,
forrás megjelölése).
Anyaggyűjtés
könyvtárban, levéltárban,
múzeumban, médiatárban,
interneten.
A gyűjtött információk
rendszerezése,
értelmezése és
feldolgozása.
Vázlatkészítés tanítói
irányítással.
Törekvés az önálló
vázlatkészítésre.
Jegyzetkészítés tanári
irányítással
(szelektálás,
lényegkiemelés,
tömörítés).
Önálló vázlatkészítés.
Törekvés a tanári
magyarázat önálló
jegyzetelésére
(kulcsszavak,
kulcsmondatok
kiemelése).
Olvasási napló vezetése,
(lényeg kiemelése).
Önálló vázlat, szinopszis,
dolgozat, projekt,
beszámoló készítése.
Előadás önálló
jegyzetelése (tömören,
lényeglátóan).
Összefoglalás tanáriTörekvés az önállóÖnálló összefoglalás (ok-
irányítással (megadott
szempontok szerint).
Az összefoglalás
lényegének a megértése.
összefoglalásra, a
szintézisteremtő képesség
fejlesztésére.
okozati összefüggések,
lényeglátás, időrend,
adatok).
Egyéni vagy csoportos
projektkészítés az etikai
szabályok betartásával.
(bibliográfia, jegyzetek,
forrás megjelölése,
adatközlők, mellékletek,
illusztrációk, fotók,
ábrák).
Az elsajátított ismeretek
alkalmazása új
feladathelyzetekben.
A tanultak felhasználása
(dolgozat, előadás,
referátum).
Az ismert módszerek
alkalmazása az új
feladatok megoldásában.
Nagy gyakorlottság az
információszerzésben és
feldolgozásban (újabb és
újabb feladathelyzetben).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a román nemzetiség anyanyelvéről

A mai román nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek megértése, elemzése. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul a megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A magyar és a román
ABC eltérése. Az "ea",
"ia", "oa", "ua", és a
"ci", "ge", "gi", "che",
"chi", "ghe", "ghi"
sajátosságai.
A nyelvi egységek szerkezeti,
jelentéstani összefüggéseinek
felismerése (a hangok, a
szóelemek, a szavak szintjén).
A román nyelv típusához kötődő
alapismeretek. Az eddig
elsajátított nyelvtani, stilisztikai és
helyesírási ismeretek tudatos
alkalmazása.
A román leíró nyelvtani
ismeretek helyes,
tudatos és biztonságos
alkalmazása. Hangtani,
szófajtani, mondattani,
jelentés-és szövegtani
megközelítések.
A helyes szótagolás,
szóképzés. A szótagolás
szabályainak helyes
alkalmazása ismeretlen
szövegben. A szófajok
(ige, főnév, melléknév,
névmás, számnév). A
mondat részei.
Az alany és az állítmány
egyeztetése. Az egyes és
többes szám. A jelen idő,
(a többi igeidő
felismerése).
A tanult szófajok helyes
használata a
közlésfolyamatban.
Mondattan.
A mondatfajták megfelelő
használata a különböző
beszédhelyzetekben.
Az összes szófaj helyes
használata. Az igeidők és a
rendhagyó igék helyes használata,
összetett (mellérendelő és
alárendelő) mondatok.
A román nyelv
szabályainak ismerete
és önálló alkalmazása
szóban és írásban.
A nyelv több
szempontú
megközelítése (nyelv és
kreativitás, nyelv és
gondolkodás...).
Jelentéstani
alapismeretek.
Szókincsbővítés
(szinonimák, antonímák;
szókincsgyakorlatok).
Jártasság a szavak
jelentésviszonyaiban
(szinonimák, antonímák,
homonimák). Kézikönyvek,
egynyelvű szótárak
rendeltetésszerű használata.
Jelentéstani ismeretek további
bővítése. A kisebb, nagyobb
nyelvi egységekhez kötődő
kreatív gyakorlatok. A szavak
jelentésének változása a
különböző szövegkörnyezetekben.
A szöveg nyelvi és nem
nyelvi eszközeiből
fakadó jelentések,
jelentésviszonyok
felismerése. Törekvés a
gazdag, árnyalt
szókincs helyes
használatára.
Életkornak megfelelő
rövid szövegek alkotása.
Néhány mondatos
elbeszélés, jellemzés
leírása.
Szövegformálás a témának
megfelelő szókészlet
használatával (a tartalom és a
forma viszonya).
Irodalmi és nem irodalmi
szövegek feldolgozása tanári
irányítással.
Változatos stílusfajták
alkalmazása a szövegalkotásban.
Irodalmi és nem irodalmi
szövegek feldolgozása megadott
szempontok szerint.
A kohézió
megteremtése a
szövegformálásban
(hely, idő, ok- okozati
összefüggések
meglátása).
Irodalmi és nem
irodalmi szövegek
önálló és helyes
feldolgozása.
Bevezetés a
kétnyelvűségbe.
A kétnyelvűség gyakorlása.A kétnyelvűség és a
többnyelvűség jelentőségének
felismerése.
A kétnyelvűség és a
többnyelvűség
gyakorlása.
A román irodalom irántiA román irodalom irántiMűvek értelmező olvasása,A román, a magyar és a
gondolati és érzelmi
érdeklődés felkeltése
(fantáziautazás,
gondolati és érzelmi
érdeklődés mélyítése. E nép
szellemiségének megismerése
mögöttes tartalmak megragadása.
Az alkotásokban rejlő "szép és
igaz" érzékelése és megértése. A
tanult idegen nyelvhez
kötődő sajátosságok
összevetése (néhány
jótékonyság...).
A román, a magyar vagy
a fokozatosság elvével.
Az önismeret, a népismeret és
román és a magyar nyelv
szerkezeti eltérésének felismerése
azonosság és különbség
felismerése).
valamelyik ismert idegenaz emberismeret iránti igény(la scoalá, az iskolában).
nyelv különbségének akialakulása.
felismerése.Annak felismerése, hogy a
román és a magyar nyelv
ismerete miben segíti, esetleg
nehezíti az idegen nyelv
tanulását.
Ismerkedés a lírai
alkotások érzelmi-
gondolati világával.
Versek, mondókák,
változatos ritmusú
alkotások elsajátítása.
Lírai művek közös és önálló
olvasása a klasszikus és a
kortárs román, magyar és
világirodalomból, valamint a
magyarországi román költők
verseiből.
A költeményekben rejlő
többletjelentések egyre mélyebb
feltárása. A zenei és ritmikai
eszközök szerepének megértése.
Különböző műfajú
költemények komplex
értelmezése; tartalmi és
formai sajátosságainak
megértése és feltárása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Alapismeretek a költői
nyelvről.
Változatos zeneiségű
versecskék (rigmusok,
mondókák) olvasása,
megtanulása.
Néhány jelentősebb
költői kép szerepének
megértése.
A szóképek jelentése - és
hangulatteremtő
hatásának felfedezése a
vers értelmezése során.
Klasszikus és modern lírai
költemények értelmezése (a
tartalom és forma
összhangjának
megfigyelése).
Rövidebb terjedelműGyermekirodalmiNovella- és kisregényKis-és nagyepikai művek
gyermekirodalmi (epikai)(epikai) alkotásokolvasása és értelmezése aönálló értelmezése a
művek, népi játékok,olvasása. A műklasszikus és kortársklasszikus és modern román
elbeszélések, olvasása, ésmögöttes tartalmánakromán irodalomból.irodalomból.
azok tartalmánakfeltárása tanáriA mű kompozíciósAz alkotások
megbeszélése tanárisegítséggel.egységeinek felismerése.többletjelentéseinek
irányítással.A szereplők külső ésmegfejtése; tartalmi és
Történetek elmesélése,
hősök jellemzése.
belső tulajdonságainak
jellemzése.
formai sajátosságok
feltárása.
Modern műfajok,Képregény elolvasásaMegfilmesített kisregényRegény és megfilmesített
képregények, comicok(digitalizált formábanértelmezése.regény összehasonlítása
elolvasása ésis). TartalmánakSzereplőinek jellemzése.kritikus látásmóddal.
értelmezése.összefoglalása,
IST eszközök
alkalmazása.
megvitatása.
Az életkori
sajátosságoknak
Az életkori
sajátosságoknak
Klasszikus vagy modern
színdarab megtekintése és
Modern dráma olvasása,
önálló értelmezése (idő, tér,
megfelelő színdarab,
musical megtekintése.
megfelelő színdarab,
musical megtekintése
értelmezése (pro és
kontra érvek).
cselekmény, jellemalkotás,
jelképrendszer).
és véleményezése.A dráma megtekintése színi
előadásban.
Drámaértelmezés; a mű
többletjelentéseinek
megfejtése.
Külső és belső konfliktusok;
drámai helyzetek és
jellemek.
Az igényes előadásmód
megalapozása: pl.:
versek, mese(részletek)
meghallgatása
(audiovizuális
eszközökkel) olvasása és
előadása.
Törekvés a kifejező
előadásmódra: vers- és
prózamondás;
dramatizált mese stb.
Törekvés a művészi
előadásmódra,
önkorrekcióra: (versek,
olvasmányrészletek
meghallgatása
hangfelvételről, művészek
előadásában).
Törekvés a szuggesztív,
kifinomult előadásmódra
(vers- és prózamondás,
színdarab).
A "művészeti utazás"
megalapozása az IST
eszközök használatával.
Prezentáció digitális
táblán: (pl.: évszakok
gyermekirodalmi
alkotásokban,
festészetben, zenében;
auditív és vizuális
élmények
összekapcsolása).
Az irodalom és a
társművészetek
kapcsolata: (az
ismeretek további
bővítése és az
elvonatkoztató
képesség fejlesztése).
Az irodalom és
társművészetek.
kapcsolódási pontjainak
felismerése; gondolatok,
élmények, érzések egyre
kreatívabb kifejezése.
A román és a magyar kultúra
kölcsönhatásának
felismerése. Témák,
motívumok a román, a
magyar, az európai és az
egyetemes irodalomban
valamint a
társművészetekben.
Bevezetés az
összehasonlító
műelemzésbe.
(megfigyelési,
kapcsolódási,
szempontok; témák,
motívumok stb.).
A román és a magyar
irodalom néhány
alkotásának összehasonlító
elemzése (témák,
motívumok, formai
megoldások közötti
kapcsolódási pontok
felismerése).
A gondolatok és érzések
kreatív kifejezése igényes
szókészlettel.

7. Az ítélőképesség, az erkölcs, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítására, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésére és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló és helyes
ítélőképesség, az etikai
és esztétikai érzék
megalapozása: (etikai
és esztétikai normák
megismerése).
A helyes ítéletalkotás és
az erkölcsös magatartás
igényének az erősítése, a
szépérzék fejlesztése.
A normakövető magatartás
gyakorlása és a szépérzék
fokozatos és tudatos
fejlesztése
(olvasmányélményekkel is).
Önálló értékítélettel
rendelkezni.
Etikai és esztétikai
tudatossággal,
kreativitással bírni.
A szép és a rút
fogalmainak
használata.
Felismerésük az
alkotásban és a
mindennapokban.
Törekvés az önálló ízlés
kialakítására, mások
véleményének
figyelembevételével.
Az esztétikai érzék
fejlesztésének igénye. Az
esztétikum mindennapokban
betöltött szerepének a
megértése.
Magasrendű gondolkodás,
erkölcsös, emberközpontú
magatartás; kifinomult
érzék.
A művészi alkotásokA művészetszemléletA művészet iránti lelki,Fejlett
iránti érdeklődésformálása; az értő-érzőszellemi affinitás mélyítése,művészetszemlélet;
felkeltése.befogadóvá nevelés.különböző alkotások
értelmezése.
élmények és érzések
kreatív kifejezése.
Etikai és esztétikai
tudatosság.
Az önálló és helyesA helyes ítélőképesség ésA helyes ítélőképesség és azMagasrendű gondolkodás,
ítélőképesség, az etikaiaz erkölcsös magatartáserkölcsös magatartáserkölcsös, emberközpontú
és esztétikai érzékigényének az erősítése, aigényének az erősítése, amagatartás; kifinomult
megalapozása (etikai ésszépérzék fejlesztése.szépérzék tudatosérzék.
esztétikai normákfejlesztése.Annak megértése, hogy a
megismerése).művészet megszépíti,
minőségivé teszi az
emberi létet.
A szép és a rútTörekvés az önálló ízlésAz egyéni ízlés finomításaAz esztétikum
fogalmainakkialakítására, másokmások véleményénekmindennapokban betöltött
használata;véleményénekfigyelembevételével.szerepének a megértése.
felismerésük azfigyelembevételével.Igény az ízlés önálló,
alkotásban és a
mindennapokban.
tudatos fejlesztésére,
tökéletesítésére.
A szomorú és a vidámA humor szerepének aA helyzet-ésA humor történeti és
megkülönböztetésemegértése és gyakorlásajellemkomikum különbözőidőbeli
eltérőmegfelelőművészi alkotásokban.változékonyságának
szövegtípusokban ésbeszédhelyzetekben.felismerése.
beszédhelyzetekben, azHumoros
egyén és közösség
életében.
megnyilvánulások
kellő helyen és időben.
A jó és a rossz
megkülönböztetése az
egyén és a közösség
életében.
A jó, a szép és az igaz
felismerése a mindennapi
és az irodalmi élmények
alapján.
A jogkövető magatartás és a
morális cselekvés
értelmének a felismerése és
tudatos követése.
A morális lét értelmének a
megtalálása.
Felkészülés a
mindennapi
konfliktusok kezelésére
(dramatikus játékok,
helyzetgyakorlatok).
A konfliktuskezelési
képesség fejlesztése.
Törekvés az egyéni és
közösségi konfliktusok
kezelésére.
Igény a harmonikus,
békés együttélésre a
szűkebb és tágabb
közösségekben egyaránt
(család, iskola,
nemzetiség(ek),
nemzet(ek)).
A kulturális
sokszínűség érzékelése
(pl.: különböző
nemzetiségek, táncai).
Érdeklődés felkeltése a
különböző kultúrák iránt.
Törekvés más népek,
kultúrák (nyelvek)
megismerésére.
Törekvés a nyitottságra, a
helyi szín, a két nép
(román és magyar), az
európai és az egyetemes
értékek befogadására.

Közműveltségi elemek 1-4. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Élőszavas közlések megértése, hallás utáni értés.

Megfelelő beszédlégzés, gazdálkodás a levegővel, megfelelő hangképzés és helyes ejtés.

1.2. Mondat - és szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, mondatdallam).

1.3. Kommunikációs készség fejlesztése. Élőszavas szövegek megértése és alkotása, kérdések, kívánságok megfogalmazása.

Kérdésfeltevési - és válaszadási gyakorlatok.

Köszönés, bemutatkozás, kommunikációs illemszabályok követése.

A beszédhelyzethez és a beszélgető partnerhez igazodó kifejezésmód, párbeszéd, mondatalkotás.

Képolvasás, mesék előadása és színpadi megjelenítése.

1.4. Memoriterek (mondókák, rigmusok, dalok) szöveghű tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Az olvasástanítás (játékos) előkészítése.

Felkészülés a betűk felismerésére. A hangok helyes kiejtése a szó elején, közepén, végén. A három érzékterület összehangolása: (látás, érzékelés, hallás).

2.2. Az olvasás jelrendszere: hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

A 2, 3, 4, 5 betűből álló szavak szótagolás nélküli összeolvasása.

Az olvasás technikáinak elsajátítása hangosan, majd némán.

A kifejező felolvasás technikáinak elsajátítása.

2.3. Tájékozódás a szövegben, a szöveg tagolása, újraolvasása.

2.4. Írott román nyelvű szöveg olvasása, megértése: tömörítés, a lényeg kiemelése, tartalommondás, vázlat stb.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Az írás alaptechnikáinak elsajátítása.

(Az ujjak helyes tartása írás közben, az íróeszköz helyes fogása, a testtartás stb.).

Írott betűformák (kis- és nagybetűk), betűkapcsolás, szó, szintagma, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Betűk, szótagok, szavak, szószerkezetek, mondatok, összekapcsolása szöveggé formálása.

Témaválasztás, anyaggyűjtés (megfigyelés); olvasás, fantázia.

Címadás; tartalom és forma összhangja.

Különböző szövegtípusok: rövid elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, meghívó, sms, e-mail.

Esztétikus írás.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyv - és könyvtárhasználat.

Román nyelvű képes könyvek, mesekönyvek, gyermekfolyóiratok olvasása (papíralapú és digitalizált formátum).

4.2. Tanulást segítő eljárások: szótárfüzet, vázlat, képes szótár, egy - és kétnyelvű szótár.

4.3. Népköltészeti és műköltészeti alkotások szöveghű felidézése.

Rigmusok, szólások és közmondások, mondókák.

Mihai Eminescu: Ce te legeni...(részlet)

Lucia Borza: Ghicitori; Anotimpuri sau Pisicufa (dupá Móricz Zsigmond)

George Cosbuc: Sániufa

Elena Dragos: Mamei

Elena Farago: Doi frati cuminfi

Maria Lovin: Dar pentru mama

Nichitá Stánescu: Cea mai scumpá de pe lume

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek: kérdések megfogalmazása, információk gyűjtése, rendezése, értelmezése, összegzése.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációs alapfogalmak, helyzetek: kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, zárás.

5.2. Jelentéstani alapismeretek: szólások és közmondások; szinonimák, antonímák, homonimák stb.

5.3. Különböző nyelvi egységek: hang, betű, szó (szótag, szóelem); szószerkezet, mondat, szöveg.

5.4. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névmások.

5.5. Mondatfajták:

szerkezetük szerint: egyszerű és bővített; állító és tagadó;

modalitásuk szerint: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó.

5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek.

5.7. Nyelvjárási kifejezések.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek:

Népköltészet: mondókák, szólások és közmondások, találós kérdések, kiszámolók, népmesék, legendák (10-12 mű).

Román szerzők (gyermek)versei, meséi, elbeszélései:

George Cosbuc, George Topárceanu, Mihai Eminescu, Emil Gárleanu, Ion Creangá, Elena Dragos, Elena Farago, Stefan Octavian Iosif, Otilia Cazimir, Victor Sivetidis, Tudor Arghezi, Ana Blandiana.

Magyarországi román szerzők:

Mesemondók: Vasile Gurzáu, Mihai Purdi, Teodor Simonca.

Költők: Lucia Borza, Ilie Ivánus, Ana Crisan, Maria Berényi, Alecsandru Hojopan.

6.2. Epikus művek jellemzői: tér, idő, cselekmény (kezdő - és végpontja, fordulatok); szereplők (főszereplő, mellékszereplő).

6.3. Lírai alkotások: verssor, versszak, rím, ritmus...

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, hazai és romániai tájak, ünnepek, egészség, életmód, természet - és környezetvédelem, (román) nemzetiség, iskola, kulturális élet, média).

6.5. Népi, báb és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az olvasmányok etikai tanulságainak megértése, hangulatuk megérzése.

7.2. Helyes értékrend kialakítása, önálló vélemény formálása.

7.3. Kötelességtudat, felelősségvállalás a mindennapi életben.

5-8. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédértés, hallás utáni információk helyes értelmezése.

Beszédkezdeményezés és bekapcsolódás a kommunikáció folyamatába, többszereplős beszélgetésbe.

Élőszavas közlések megértése, értelmezése és alkotása.

Gyors és helyes reagálás a beszélgető partner mondanivalójára.

Olvasott szöveg tartalmi lényegének összefoglalása élőszóban.

1.2. Érthető, kifejező, összefüggő beszéd.

Olvasmányok tartalmának elmondása, tömörítés, bővítés.

Történetek, élmények, benyomások összefüggő elmesélése.

A mindenkori közlési helyzethez igazodó nyelvhasználat (tájnyelv; irodalmi nyelv).

Önálló véleményalkotás és vitatkozási kultúra.

Különböző stílusú szövegek hangos felolvasása és lényegének összefoglalása.

Az egyéni beszéd hanglejtésének, hangnemének és tempójának szabályozása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Szövegértés:

A különböző irodalmi és közismereti szövegek értő- kifejező olvasása nyomtatott és elektronikus formában egyaránt.

A megértés egységei: szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

Helyes tagolás, hangsúlyozás. Értelmi szünettartás.

2.2. A különböző szövegtípusok felismerése, lényegük összegzése.

A szépirodalmi alkotások mögöttes tartalmainak (többletjelentéseinek) megfejtése az életkori sajátosságoknak megfelelően.

2.3. A szöveg és az illusztrációk összhangja.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. A mondanivaló logikus tagolása és kifejezése szép, jól olvasható írással.

3.2. Szövegalkotás:

Különböző szövegtípusok alkotása: átélt élmények és fiktív történetek; elbeszélés, leírás, jellemzés megírása papíralapú és elektronikus formában.

Elektronikus szövegek szerkesztése: meghívó, e-mail, sms, csetelés.

3.3. A tanult szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szövegalkotásban.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, rendeltetésszerű internetezés.

4.2. Tanulást támogató eljárások:

A szövegfeldolgozás technikáinak elsajátítása, gyakorlása.

Tervszerű anyaggyűjtés könyvtárban (szakirodalom böngészése bibliográfia alapján); források gyűjtése interneten; anyaggyűjtés interjúalanyoktól.

Vázlat - és jegyzetkészítés.

A gyűjtött anyag szelektálása; lényegi elemeinek kiemelése; összegzése; utalások, idézetek pontos jelölése.

Szemléltető anyagok gyűjtése, összehangolása a kijelölt témával.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése. 4-5 mondóka, 5-6 szólás és közmondás.

Vasile Alecsandri: Primávara, Mihai Eminescu: Copii eram noi amándoi, Ion Creangá: Amintiri din copilárie, Octavian Goga: Dáscálifa, George Cosbuc: La oglindá, Elena Farago: Un porumbel, Emilia Cáldáraru: Toate meseriile, Petre Ghelmez: Ceasornicul, Victor Eftimiu: Fát frumos voia sá plece (részlet), Victor Sivetidis: Máinile, Lucian Magdu: Aducere-aminte, Lucia Borza: Mama. Továbbá 6 szabadon választott alkotás a klasszikus, a kortárs szerzők valamint a hazai román alkotók műveiből.

4.4. Műértelmezések (művészi üzenetek, formai sajátosságok, következtetések).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációtan:

Kommunikáció: tájékoztatás, információk cseréje, közlés; nyelvi és nem nyelvi rendszer.

A kommunikáció funkciói: kapcsolatteremtés, - tartás és - zárás, tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, metanyelvi szerep, esztétikai szerep.

5.2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat.

5.3. Hangtan:

Magánhangzók, mássalhangzók, félhangzók, kettőshangzók, hármas hangzók, hiátus, kötőjel és hiányjel.

5.4. Alaktan:

Szóalkotás módjai: (prefixumok és szufixumok).

5.5. Szótan: Szófajok:

Ige: idő, szám, személy, ragozás, személyes és személytelen módok, segédigék.

Főnév: nemek, egyes és többes szám, névelőkragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben.

Névelő: határozott és határozatlan névelő, birtokos névelő, melléknévi névelő.

Melléknév: fokozás, ragozás.

Névmás: személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjai, udvariassági névmás, mutató és birtokos névmás...

Számnév: tőszámnév, sorszámnév, gyűjtőszámnév.

Határozószók: hely, idő, elvont körülmény.

Elöljárószók

Kötőszók

Hangutánzó szó

5.5. Mondattan:

A mondatok fajtái szerkezet szerint:

- egyszerű: tagolatlan, tagolt: teljes (tőmondat, bővített mondat);

hiányos (tőmondat, bővített mondat);

- összetett: szervetlen, szerves: alárendelő és mellérendelő.

A mondatok fajtái modalitásuk szerint: kijelentő, felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő.

5.6. Jelentéstan:

A jelek típusai; a szavak típusai a hangalak és jelentés kapcsolata alapján: szinonimák, antonímák, homonimák...

5.7. Szövegtan:

A szövegalkotást és a befogadást meghatározó tényezők; utalások a szövegben. Szerkezeti egységei. Szerkezettípusok. A globális és lineáris kohézió eszközei. Szövegtípusok: a kommunikáció formája, funkciója, módja, színtere szerint.

5.8. Stílustan:

A stíluseszközök. A stílusrétegek.

5.9. Retorika:

A nyilvános megszólalás szövegműfajai (szónoki beszéd; érvelő beszéd).

5.10. Nyelvművelés és helyesírás:

Nyelvművelési és helyesírási normák követése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Írás, olvasás, irodalom. Mi az irodalom? Játékszabályok.

Epika, líra, dráma.

Bevezetés az epika világába: anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, legenda, mese, mítosz, monda, novella, regény.

Az epikus műnek, mint kompozíciónak a nagyobb és kisebb egységei:

expozíció, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, befejezés; localis, temporalis, cauzalis, descriptív szegmentumok; szereplők főszereplő - mellékszereplő) stb.

6.2. Bevezetés a líra világába: dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, költői levél, óda, rapszódia.

Lírai alkotások elemzési, értelmezési szempontjai:

Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok (természet, évszakok és napszakok, mesés tájak, család, gyermekkor, anya-gyermek kapcsolat, barátság, szerelem, növény- és állatvilág, játék, ünnepek, természeti jelenségek, művészi hitvallások). Bevezetés a költői nyelvbe. Rímes, furcsa játék.

A hang; hanghatások a költészetben, rím, ritmus. A kép, képtípusok.

A szó (a versek szókincsének elemzése). A szerkezet (gondolati, hangulati egységek). A vers egésze: cím, látvány, versszervező elvek.

6.3. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata. Szerzők és művek:

Epika:

Curtea de Arges (népballada); Grimm testvérek: Bátránul si nepotul; József és testvérei Biblia (Ótestamentum); Ion Creangá: Amintiri din copilárie (részlet); Lucian Blaga: Casa párinteascá din Lancrám; Jean Bart: Evocári despre invátátorul Ion Creangá; Emilia Cáldáraru: Compunerea; Lev Tolstoi: Leul si cáfelusul; Silvia Kerim: Cáinele; Simona Popescu: Exuvii; Mircea Eliade: Memorii; Mircea Cártárescu: Rem; Eugeniu Speranjia: Stelele, florile, cárfile;Jean-Claude Carriére: Adevárata floare; Petre Ispirescu: Insir-te márgárite; Ion Creangá: Pácalá, Ursulpácálit de vulpe, Povestea unui om lenes; Ion Luca Caragiale: D-l Goe, Vizitá; George Topárceanu: Acceleratul; Grete Tartler: Grádina cu ceasuri; George Cosbuc: Nunta Zamfirei; Marin Preda: Viafa ca o pradá (részlet); Barbu Stefánescu Delavrancea: Bunicul, Bursierul, Hagi Tudose (részlet); Mihail Sadoveanu: Baltagul, Domnul Trandafir, Dumbrava minunatá, Cheia; Vasile Voiculescu: Pescarul Amin, Cartea; Nicolae Manolescu: Cárfile au suflet; George Sovu: Nenea directorul;Cátálin Dorian Florescu: Vremea minunilor (részlet); Petre Rezus: Minciuna are picioare scurte; Edmondo de Amicis: Un suflet nobil; Gala Galaction: Al doilea profesor de istorie; Virgil Stoenescu: Sárguinfa lui Iancu.

Hazai román alkotók:

Népköltészet: Vasile Gurzáu: Luntrasul, Pohon.

Műköltészet: Ana Radics Repisky: Márul interzis al copiláriei; Ana Crisan: Ludaia de ieri si de azi; Ana Hotopan: Cizmulifele rosii; Ana Varga: Amintiri Márgáritare, Treci la ránd, Miticule.

Líra:

Emilia Cáldáraru: Bine e la noi acasá; Otilia Cazimir: Bunica, Acasá, Flori márunte din fánefe; Elena Dragos: Ziua bunicilor, Cu tata, Bunicul, sá fim politicosi; Vasile Alecsandri: Tunetul; Mihai Eminescu: Fiind báiet páduri cutreieram, Copii eram noi amándoi, Sara pe deal, O rámái; Virgil Carianopol: Septembrie; Nicolae Labis: Lucrare scrisá; Petre Demetru: Tu esti, mamá!; St. O. Iosif: Furtuná; Tudor Arghezi: Tálharul pedepsit, Cuvánt, Domnifa frumusetii; Victor Eftimiu: Cerbul cu stea in frunte (részlet); Ana Blandiana: O furnicá poetá, Scrisoare; Grigore Alecxandrescu: Cáinele si mágarul; Mircea Sántimbreanu: Uitucul, Onoarea mai presus!; Petru Ghelmez. Scrisoare invátátorului meu; George Cosbuc: Iarna, La oglindá; Octavian Goga: Bátráni.

Hazai román alkotók:

Lucia Borza: Anotimpurile; Maria Berényi: Vará, Sfársit de toamná, Copilárie, Amintiri din copilárie, Sá nu uit limba; Lucian Magdu: Confesiune, Cráciun, Aducere-aminte; Ilie Ivánus: Scoala.

További 15 szabadon választott alkotás.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Kedvenc olvasmány bemutatása önálló véleményalkotással, indoklással.

7.2. Erkölcsi princípiumok, érzelmi tartalmak: szeretet, szolidaritás, segítőkészség, barátság, bizalom, akarat, vágy, önzetlenség, emberség, jóság, nagylelkűség, hála, adakozás, őszinteség, becsület, tisztelet és tisztesség.

7.3. Az irodalom és a társművészetek viszonya.

7.4. Dramatikus improvizáció.

7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. A szóbeli közlések hallás utáni megértése és az azokra való helyes reagálás.

Az egyéni beszéd "megszólaltatása" helyes légzéstechnikával, hangképzéssel, kiejtéssel.

A különböző modalitású mondatok kifejező használata a kommunikáció folyamatában. A beszéd zenei eszközeinek (hangsúly, hangerő, beszédszünet, beszédtempó, hanglejtés) helyes alkalmazása.

Az egyéni sajátosságok tudatos kamatoztatása a közlési célnak megfelelően (pl.: hangfestés tudatos változtatása a gondolatok és érzések kifejezésekor).

1.2. Összefüggő nyelvi szöveg pl. egy előadás, szónoklat gondolatmenetének követése; az üzenet megértése, összefoglalása, egyéni vélemény alkotása. Illusztrációk, képek, ábrák értelmezése és leírása.

1.3. Önálló (kis)előadás, szónoklat összeállítása, a jó szónok tulajdonságainak követésével: hitelesség, ötletesség, szerkesztőkészség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadókészség).

1.4. Mások érvelésének meghallgatása, a lényeg megragadása. Bekapcsolódás a kommunikáció folyamatába (a vitába) meggyőző és hatásos érvekkel, kifejező nyelvi eszközökkel.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Értő-érző szövegolvasás.

Különböző (nyomtatott és elektronikus) szövegtípusok hangos és néma olvasása; olvasási technikák rendeltetésszerű alkalmazása (a szöveg globális, majd részletező olvasása).

Befogadási módok: értelmező, kritikai és kreatív. Illusztrációk, ábrák, képek kapcsolata a szöveggel.

2.2. A különböző szövegtípusoknak (irodalmi, közismereti) megfelelő szövegelemzési eljárások.

- Szépirodalmi művek értelmezése a tartalmi és formai sajátosságok figyelembevételével: a mű mint kompozíció (szerkezeti egységei, szegmentumai stb.) stilisztikai jellemzői. A lírai alkotás értő-érző olvasása, elemzése; poétikai szempontok megfigyelése (hanghatások, hangalakok; rím, ritmus(fajták), képtípusok; verselemző elvek).

- Nem irodalmi szövegtípusok (ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői. A szövegek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

2.3. Szövegek retorikája és stíluselemei.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. A mondanivaló kifejezését szolgáló szép, rendezett íráskép.

3.2. Az írásos érintkezés és műfajai. Szövegszerkesztés. A szövegszerkesztés menete. A szövegtípusok szerkesztését meghatározó tényezők: kommunikációs körülmények, a szövegtípus sajátosságai és a szövegalkotó egyéni tulajdonságai. Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, magán és hivatalos levél) kommunikációs és műfaji jellemzői.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internet- használat.

4.2. Tanulást támogató eljárások:

Különböző dolgozatok pl.: projektmunka előkészítése: bibliográfia összeállítása. Anyaggyűjtés könyvtárban, levéltárban, autentikus közegben interjúalanyoktól. Az összegyűjtött anyag szelektálása, feldolgozása, összegzése. Önálló vélemény formálása.

Cédulázás. A források, utalások, idézetek, pontos használata.

Vázlatkészítés. Önálló jegyzetelési technikák.

Egynyelvű és kétnyelvű szótárak, enciklopédiák használata.

Önálló (kis)előadás, dolgozat felépítése, prezentálása.

Az IST eszközök rendeltetésszerű használata (power- point) prezentáció összeállítása.

Különböző művészeti és tudományterületek összekapcsolása.

Memoriter:

Líra:

Tizenöt lírai költemény ezen belül Vasile Alecsandri, Mihai Eminescu, Octavian Goga, Tudor Arghezi, George Bacovia, Lucian Blaga, Nichita Stánescu, Ana Blandiana.

Hazai román költők:

Lucian Magdu, Lucia Borza, Maria Berényi alkotásaiból. Mihai Eminescu: Glossá, Floare albastrá, George Bacovia: Plumb, Octavian Goga: Rugáciune, Lucian Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii, Tudor Arghezi: Psalm (Te dránuiesc...), Ana Blandiana: Párintii, Maria Berényi: Sá nu uit limba.

Epika:

Miorifa (népballada), Mihai Eminescu: Luceafárul (részlet), George Cosbuc: Moartea lui Fulger (részlet), Ion Creangá: Amintiri din copilárie (részlet), Lucian Blaga: Hronicul si cántáretul várstelor (részlet), Nichita Stánescu: Despre limba románá, Liviu Rebreanu: Pádurea spánzurafilor (részlet), Nicolae Labis: Moartea cáprioarei (részlet).

Dráma:

Lucian Blaga: Mesterul Manole (részlet).

4.3. Ok-okozati összefüggések meglátása, szintézisteremtés.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációtan:

A kommunikáció fejlődése. Az információ öt forradalma: beszéd, írás, könyvnyomtatás, távközlés, elektronikus információfeldolgozás.

A kommunikációs folyamat tényezői (feladó, címzett, az üzenet, kód, közös valóság, előismeret, előzmények, beszédhelyzet, kapcsolat).

A kommunikáció különböző formái:

Két ember közötti, csoportos, nyilvános, tömegkommunikáció. Közvetlen, közvetített, kétirányú, egyirányú kommunikáció.

A kommunikáció funkciói: kapcsolatteremtés, - tartás és - zárás, tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, metanyelvi szerep, esztétikai szerep.

Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció. A nem nyelvi jelek a szóbeli kommunikációban és az írásbeli kommunikációban.

5.2. Az írott és a használt nyelv normái.

Nyelvtörténeti alapismeretek.

A román nyelv történetének főbb korszakai. Latin eredete.

Nyelvtani rendszerének kialakulása. Szókincsbővülés. Jelentésváltozások.

Dialektusok, tájszólások. Az irodalmi nyelv kialakulása.

A határokon túli románok nyelvhasználata. Kétnyelvűség, kevertnyelvűség.

5.3. A nyelvi egységek (hangtan, alaktan, szófajtan, szószerkezettan és jelentéstan) logikai, rendszerszerű összefüggései.

A román és a magyar nyelv (és más idegen nyelvek jellemzői).

5.4. Szövegtani ismeretek bővítése.

A szövegösszetartó erő összetevői: kommunikációs, szerkezeti, jelentésbeli és nyelvtani kapcsolatok. Globális és lineáris kohézió. Szövegtípusok (forma, funkció, mód, színtér).

5.5. A szövegszerkesztés állomásai. A szövegtípusok jellemzői (témák, szerkezet, szókincs, nyelvi formák, stílus).

5.6. Stílustan (a nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus mint összetartozó fogalmak). Stíluseszközök. Stílusrétegek (magánéleti, közéleti, egyházi, hivatalos, tudományos, publicisztikai; szépirodalmi).

5.7. Retorikai alapismeretek. A szónok feladatai. A szónoki beszéd fajtái. Az érvelő beszéd felépítése: (bevezetés, figyelemfelkeltés, elbeszélés, részletezés, cáfolás, befejezés). A beszéd kidolgozása, megszólaltatása. (Nyelvi és nem nyelvi jelei).

5.8. Nyelvművelés, helyesírás.

5.9. A román (és a magyar nyelv) a világ nyelvei között.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai. Epika:

anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, novella, legenda, eposz, mítosz, levél, napló, paródia.

Líra:

"doina", pasztellkép (pastel), dal, elégia, óda, himnusz, zsoltár, epigramma, rapszódia, idill.

Dráma:

tragédia, komédia, színmű.

6.2. Kompozíció:

Az epikus mű kompozíciója (szerkezeti egységei: expozíció, bonyadalom, kibontakozás, tetőpont, végkifejlet; szegmentumai: localis, temporalis, cauzalis, descriptív, personalis; párbeszéd, jellemzés, nézőpont...).

Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.

A vers egésze: cím, látvány, versszervező elvek.

Költői nyelv: hang, hanghatások a költészetben, (hangszimbólika, hangalakzatok, rím).

A ritmus, ritmusfajták.

A kép. Képtípusok: metafora típusú képek, összetett költői képek, metonímia típusu képek, a komplex kép.

Szempontok versek szerkezetének elemzéséhez: mondat - és gondolat alakzatok, versmondattan.

Dráma: alapkonfliktus, szerkezeti mozzanatok.

6.3. Kulturtörténeti korszakok, stílusirányzatok. Mozgalmak.

6.4. Esztétikai minőségek:

Tragikum, komikum, szép, rút, fenséges, groteszk, irónia, abszurd, katarzis, idill.

6.5. Összehasonító műelemzés (témák, motívumok). Szerzők és művek:

Epika:

Tinerete fárá bátránete, viatá fárá de moarte, Biblia, Ószövetség: József és testvérei, Jónás; Újszövetség: A tékozló fiú, Jézus születése; Miorifa, Monástirea Argesului (népballadák), Mihai Eminescu: Luceafárul; Ion Creangá: Amintiri din copilárie; +2 szabadon választott mű; Ion Luca Caragiale: Bacalaureat, +3 novela; Ion Slavici: Moara cu noroc, Mara, +2 alkotás; Mihail Sadoveanu: Baltagul, +2 alkotás; Liviu Rebreanu: Ion, Pádurea spánzurafilor, +2 novella; Mircea Eliade: Maitrey.

Líra:

Doina; Vasile Alecsandri: Oaspefii primáverii, Iarna, Stelufa, +2 vers; Mihai Eminescu: Sara pe deal, Dorinfa, +8 vers; Alexandru Macedonski: Noapte de decemvrie, +3 vers; George Bacovia: Plumb, Lacustrá, +3 vers; George Cosbuc: La oglindá, Noapte de vará, Nunta Zamfirei, Moartea lui Fulger, +3 vers; Octavian Goga: Oltul, Bátránii, Rugáciune, +3 vers; Tudor Arghezi: Testament, Psalm (Te drámuiesc in zgomot si-n tácere), +5 vers; Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii,+5 vers; Stefan Augustin Doinas: Mistreful cu colfi de argint; Nicolae Labis: Moartea cáprioarei; Ion Barbu: Dupá melci; A. E. Baconsky: Nud de primávará, +2 vers; Nichita Stánescu: Leoaicá tánárá, iubirea; Ana Blandiana: Numai iubirea, Descántec de ploaie, Párinfii, +3 vers. Scriitori románi din Ungaria: Lucia Borza: Acasá, Te caut, Flori tárzii, +3 vers; Lucian Magdu: Confesiune, Pe urma strábunilor, Copilárie,+3 vers; Maria Berényi: Iubire, Sá nu uit limba, Pelerinaj, +3 vers.

Dráma:

Ion Luca Caragiale: O noapte furtunoasá, +1 dráma; Lucian Blaga: Mesterul Manole; Marin: Sorescu. Iona.

Összehasonlító műelemzés:

Monástirea Argesului - Kőmíves Kelemenné Miorifa - Mihail Sadoveanu: Baltagul

Mihai Eminescu: Sara pe deal - George Cosbuc: Noapte de vará Mihai Eminescu: Sara pe deal - De ce nu-mi vii?

Alexandru Macedonski: Noapte de decemvrie - §t. A. Doinas: Mistreful cu colfi de argint

Octavian Goga: Bátránii - Lucia Borza: Acasá

Mihai Eminescu: Luceafárul - Vajda János: Az üstökös

Tudor Arghezi: Psalm (Tare sunt singur...) - Ady Endre: Álmom az Isten.

7. Az ítélőképesség, az erkölcs, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom megtanítja az embert: " Gondolkodni és beszélni" (Babits M.)

Fejleszti az etikai és esztétikai érzékét; rávilágít a gyengeségeire és erényeire; az ember és a természet szoros kapcsolatára; az Istenhez való viszonyára; a külső és belső vívódásaira, konfliktusaira és azok megoldásának a lehetőségeire, és még sok-sok mindenre, többek között arra is, hogy az ember mulandó, de mulandósága ellenére ő az egyetlen a teremtésben, aki gondolkodni tud, és beszélni, és maradandót alkotni, időtlen értékeket átörökíteni nemzedékről nemzedékre.

Az irodalom az emberiségre hagyja a remekműveit, az egyetemes, s benne a román és a magyar irodalom gyöngyszemeit.

Tanításai átívelik az időt, az emberiség hajnalától az idők végezetéig.

7.2. Alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetikus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, születés, beavatás, vándorlás, szerelemélmény, szeretet, anya- gyermek kapcsolat, természetélmény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars- poetica, identitáskeresés, gyökerek, szülőföldélmény).

7.3. Az epikai, lírai, drámai alkotások értelmezési eljárásai különbözőek, de egy biztos bennük, hogy az "emberről az emberhez" szólnak.

1.2. Román nyelv és irodalom

Nyelvoktató oktatási forma

(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

Hagyományos nyelvoktató forma:

1.1. Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió-és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a tanuló mindennapi életéhez, családjához, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

Bővített nyelvoktató forma:

1.2. Hallás után megérti a különböző irodalmi és nem irodalmi szövegeket.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hagyományos nyelvoktató forma
A mindennapiAz újabbBeszédértés az életszerű ésKonkrét és elvont
beszédhelyzetben gyakrantémakörökhöz:a némileg elvontabbtémakörhöz (pl.:
előforduló szavak,(gyermek világa,tartalmú témakörökben:ügyintézés, egészség- és
kifejezések (utasítások,képzeletbeli világ,(természeti környezet,környezetvédelem,
köszönések, köszöntések,mindennapitársadalmi és kulturáliskultúra, mass média,
életszerű közlések)tevékenységek,miliő, fejlődés és változás,utazás, időjárás,
lényegének megértése,vásárlás, közlekedés)kamaszkor, szerelem). Aévszakok, öltözködés,
ezekre történő reagálás. Akapcsolódó szövegekkülönböző típusú szövegekillemszabályok, földünk
tanuló személyére,lényegének amegértése, az ezekreés a világegyetem)
családjára, otthonára,megértése, és az ezekretörténő helyes és tudatoskapcsolódó szöveg-
iskolájára,történő helyesvisszajelzés.típusok megértése, az
lakókörnyezetére,visszajelzés.azokra történő helyes,
tevékenységeire vonatkozógyors és kreatív
egyszerűbb szövegekvisszajelzés.
megértése, az azokra történő
visszajelzés.
Bővített nyelvoktató forma
A tanuló közvetlen
környezetével,
kapcsolatrendszerével,
érdeklődési körével,
mindennapi tevékenységével
kapcsolatos szövegek
megértése, az azokra történő
visszajelzés.
A tanult témakörökhöz,
valamint a mindennapi
élethelyzetekhez
kapcsolódó szövegek
megértése.
A beszélő nyelvi
(hangsúly, mondat-
dallam...) és nem nyelvi
magatartásának
megfigyelése
(tanulságok levonása).
A mindennapi (életszerű)
beszédhelyzetekkel
kapcsolatos és az elvont
szépirodalmi közlésformák
megértése. Ismeretlen
szöveg lényegének
megértése; bekapcsolódás
a többszereplős
beszélgetésbe. A beszélő
hangszínváltozásainak és
testbeszédének
megfigyelése, közlésének
értő befogadása.
Konkrét és elvont
tartalmú témakörökhöz
(barátság, szerelem,
kalandok, fiatalság
problémája, szórakozás
régen és ma, káros
szenvedélyek, egészség-
és környezetvédelem,
információs társadalom,
emberi jogok,
tolerancia, másság,
nemzetiségek, nemzetek,
globalizáció.) hallás
utáni megértése, az
azokra történő helyes,
tudatos és kreatív
visszajelzés.
A beszélő
közlésformáinak
többrétű megfigyelése
(kiejtés, beszédtempó,
mondatdallam).
Hagyományos nyelvoktató forma
Egyszerű kérdések
megértése és
megválaszolása a tanult
témakörökben (a tanuló
személyére, családjára,
iskolájára vonatkozóan).
A mindennapi élethez
kötődő rövidebb
szövegek megértése.
Bekapcsolódás a
beszélgetésbe.
Korosztálynak megfelelő
irodalmi és közismereti
szövegek lényegének
megértése és átgondolása.
Tudástartalmak
befogadása különböző
román nyelvű
előadások, szónoklatok
meghallgatásával.
Változatos
szövegtípusok
megértése, értelmezése.
Bővített nyelvoktató forma
A korosztálynak megfelelő
román irodalmi alkotások és
tájékoztató szövegek
A szavak változó
jelentésének
felismerése a
A rövidebb elbeszélések
mögöttes jelentésének
megértése.
Epikai, lírai alkotások
komplex értelmezése,
többletjelentésük
tartalmának a megértése.különbözőA mű tartalmi és szerkezetimegfejtése. A szaknyelvi
szövegkörnyezetben.sajátosságai.szövegek lényegének
A fő mondanivaló és aLírai alkotás üzeneténekmegértése (pl.: humán-
másodlagosmegértése; a jelenségés reál tantárgyakból
információk közöttimögötti lényeg megfejtése.egyaránt).
különbség érzékelése.Tartalmi és formai
Bevezetés asajátosságok.
szépirodalmi alkotások
elemzésének téma- és
formavilágába.
Hagyományos nyelvoktató forma
Az IST eszközökkelA természeti filmekbenCD-re vagy hangkazettáraFilmre, CD-re,
közvetített pl.:gyakran előfordulórögzített irodalmi éshangkazettára rögzített
hangkazettára, CD-rekifejezések (a természetközismereti szövegekkülönböző műfajú,
rögzített egyszerű tartalmújelenségeiről, a növény-tartalmának megértése.típusú szöveg
szövegek (gyerekdalok)és állatvilágról)Bekapcsolódás interaktívlényegének hallás utáni
lényegének megértése,megértése.nyelvleckékbe.megértése és
megérzése.Magyar feliratú román
filmek megtekintése.
átgondolása.
Bővített nyelvoktató forma
Az IST eszközökkelGyermekversek,IST eszközökkel prezentáltSzakszövegek
közvetített pl.:
hangkazettákra, CD-re
elbeszélések,
színdarabok megértése.
versek, prózai művek
gondolati tartalmának
megértése, értelmezése.
Szakmai, tudományos,
rögzített gyermekirodalmi
alkotások tartalmának
megértése.
Növény- és állatvilágról
szóló filmek
szövegének megértése.
megértése, hangulatának
megérzése. Nem irodalmi
szövegek üzenetének
megértése (pl.: időjárás -
jelentés, sporthírek).
Tudományos jellegű
filmszöveg lényegének
megértése.
művészeti előadások
power- point
prezentációk,
beszélgetések megértése
és helyes értelmezése.
Tudományos és
művészfilmek értő-érző
befogadása.
Hagyományos nyelvoktató forma
A román nemzetiség
gyermekfolklór-kincsének
megismerése és megértése
(pl.: mondókák, rigmusok,
népmesék, szólások és
közmondások, altató dalok).
Hazai román alkotók
néhány versének
meghallgatása és megértése.
A román nemzetiség
életéhez kapcsolódó
népköltészeti és
műköltészeti alkotások
(mesék, színdarabok,
népdalok) felismerése a
rádió és tv műsorokban.
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó információk
felismerése és lényegének
megértése rádió és tv
műsorokban.
A tanult témakörökhöz
kapcsolódó információk
felismerése és megértése
rádió és tv műsorokban.
Bővített nyelvoktató forma
Hazai román alkotások,
mesefeldolgozások,
népszokások szövegeinek
memorizálása hallás
alapján.
A hazai románság
életéhez kapcsolódó
nép- és műköltészeti
alkotások (mesék,
színdarabok, népdalok)
felismerése és
megértése a nemzetiségi
rádió és tv műsorokban.
A tanult témakörökhöz
(többek között nyelv-és
hagyományápolás,
nemzetiségi fiatalok,
utazás, neves
személyiségek) kapcsolódó
információk felismerése és
megértése a nemzetiségi
rádió és tv műsoraiban. A
hallottak megértése,
átgondolása, önálló
véleményformálása.
A tanult témakörökhöz
(lásd: hagyományos
nyelvoktató forma)
kapcsolódó információk
felismerése és megértése
rádió és tv műsorokban.
A hallottak és látottak
újra átgondolása kritikai
látásmóddal.
Hagyományos nyelvoktató forma
Románia és Magyarország
nagy "csodái". Versek,
legendák, mondák
meghallgatása, a szövegek
lényegének megértése.
Szépirodalmi
(legendák, lírai
alkotások) és nem
irodalmi szövegek (pl.:
reklám) hallás utáni
értelmezése.
Történelmi, földrajzi,
művészeti ismeretek
gyarapítása különböző
irodalmi (versek,
legendák, mítoszok) és
nem irodalmi (útikalauz,
reklám, tudományos
stílusú) szövegek
meghallgatásával.
Hallás után a közlés
megértése.
Tudományos- és
ismeretterjesztő
filmszövegek lényegének
megértése.
Bővített nyelvoktató forma
Európa, benne Románia és
Magyarország nagy csodái.
Versek, legendák,
élménybeszámolók,
turisztikai és filmszövegek
lényegének megértése.
Történelmi helyekhez,
földrajzi tájakhoz,
kulturális örökséghez,
"csodákhoz"
kapcsolódó
szépirodalmi alkotások
(legendák, balladák,
novellák) és közismereti
szövegek hallás utáni
megértése.
Szóbeli
élménybeszámoló
meghallgatása, értő
befogadása.
Történelmi helyekhez,
földrajzi tájakhoz,
kulturális örökséghez,
"csodákhoz" kapcsolódó
irodalmi és nem irodalmi
szövegek lényegének a
megértése hallás után.
Történelmi helyekhez,
földrajzi tájakhoz,
kulturális örökséghez,
"csodákhoz" kapcsolódó
szépirodalmi szövegek
(legendák balladák,
novellák) megértése és
jelképek megfejtése.
Felolvasott szövegek
hallás utáni befogadása
(művészettörténeti,
turisztikai, tájékoztató,
leíró jellegű szövegek
megértése).
Hagyományos és bővített nyelvoktató forma
A gesztusnyelv néhány
jelének megismerése.
A nem nyelvi
kifejezőeszközök
alkalmazása a különféle
beszédhelyzetekben.
Törekvés a helyes
testbeszédre (pl.:
szemkontaktus a beszélgető
társsal).
Szöveggel összehangolt
gesztikuláció
(szemkontaktus, kifejező
arcjáték).

2. Beszédkészség:

Hagyományos nyelvoktató forma:

2.1. Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

Bővített nyelvoktató forma:

2.2. Folyékony, természetes kommunikáció egy többszereplős beszédszituációban. Érvek, ellenérvek világos megfogalmazása. Élménybeszámoló, történetmondás helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és mondatdallammal.

Törekvés a helyes megfogalmazásra, a nyelvi igényességre, a szép román beszédre.

1 -4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hagyományos és bővített nyelvoktató forma
Törekvés a román nyelvre
jellemző "á", "á" hangok
valamint a diftongusok,
triftongusokminél
helyesebb kiejtésére és a
helyes szótagolásra.
Az "á", "á" hangok, a
diftongusok,
triftongusokhelyes
artikulációja.
Kellő odafigyelés a
beszélő szándékát
kifejező mondatok
(kijelentő, kérdő,
óhajtó, felkiáltó,
felszólító) hanglejtésére,
dallamára.
Törekvés a
szövegfonetikai
eszközök helyes
használatára az önálló
szövegalkotásban
(élménybeszámoló,
történetmondás).
A kommunikációs helyzetnek
megfelelő közlésformák
alkalmazása.
Gondolatok, hangulatok,
élmények kifejezése logikus
felépítésű és gördülékeny
stílusú (szóbeli) szövegben.
Hagyományos nyelvoktató forma
A mindennapi
beszédhelyzetben
előforduló szavak,
kifejezések, szófordulatok
(utasítások, köszönések,
köszöntések, életszerű
közlések) helyes
megfogalmazása.
Családtagok, kedvencek
jellemzése, bemutatása
néhány mondatos
szövegben.
Törekvés a helyes,
kifejező beszédre.
Az újabb témakörökhöz
(lásd beszédértés)
kapcsolódó szókincs
helyes alkalmazása (pl.:
vásárlással,
ügyintézéssel,
közlekedéssel
kapcsolatos kérdések,
közlések helyes
megfogalmazása).
Törekvés a helyes
artikulációra, az érthető
és kifejező beszédre.
A tanult témakörök
(lásd beszédértés)
szókincsanyagának
gyakorlati alkalmazása
különböző élőszavas
közlésformákban.
Vélemények,
gondolatok és érzések
kifejezése
(élménybeszámoló,
érvelés, vita, köszöntő
stb.).
Törekvés a helyes,
érthető beszédre.
Hasznosítható nyelvtudás.
Az összes témakört (lásd
beszédértés) átölelő szókincs
aktivizálása.
Törekvés a helyes, kifejező és
meggyőző beszédre a
mindennapi
kommunikációban és a
különböző szövegtípusok
használatában (szóbeli
beszámolók, kiselőadások).
Bővített nyelvoktató forma
Folyamatos társalgás a
begyakorolt hétköznapi
témákról. Családtagok,
barátok, iskola,
szülőváros bemutatása
(élménybeszámoló, leírás,
jellemzés).
Aktív bekapcsolódás
egy hétköznapi
társalgásba,
információk befogadása
és átadása.
Élménybeszámoló
összefüggő nyelvi
fordulatokkal.
A mindennapi életben
gyakran használt
szavak helyes
alkalmazása a
társalgásban.
Aktív beszélgetés
többszereplős
kommunikációs
helyzetben.
Világosan
megfogalmazott érvek -
A mindennapi életben
gyakran használt kifejezések
rutinszerű használata.
Interaktív kommunikáció
kezdeményezése a román
nyelvet jól beszélő partnerrel
az alábbi témakörben:
(barátság, szerelem,
kalandok, fiatalok problémái,
szórakozás régen és ma,
szenvedélyek; egészség és
és ellenérvek. Mások
véleményének
figyelembevétele.
Törekvés a helyes
hangsúlyra, szórendre,
mondatdallamra.
környezetvédelem,
információs társadalom,
emberi jogok, tolerancia,
másság, globalizáció).
Folyékony és természetes
kommunikáció. Önálló
vélemény megvédése.
Hagyományos nyelvoktató forma
Versecskék, mondókák,
rövid mesék
memorizálása és előadása.
Rövidebb epikai
alkotások (balladák,
legendák, (nép)mesék)
és lírai költemények
memorizálása és
elmondása helyes
kifejezésmóddal.
Lírai költemények,
epikai alkotások
(balladák, mesék eposz
részletek)
memorizálása és
elmondása helyes és
kifejező közlésmóddal.
Terjedelmesebb epikai és lírai
alkotások memorizálása és
elmondása helyes,
biztonságos, szuggesztív
közlésmóddal.
Bővített nyelvoktató forma
Nép - és műköltészeti
alkotások memorizálása
és előadása helyes
hangsúllyal, hanglejtéssel
és mondatdallammal.
Lírai költemények:
(doinák, pasztellképek,
ódák, himnuszok és
epikai művek: mondák,
legendák, balladák,
elbeszélések
(nép)mesék)
memorizálása és
előadása a
szövegfonetikai
eszközök helyes és
kifejező használatával.
Különböző műfajú
művek memorizálása
és prezentálása egyre
mélyülő lelki
affinitással és tudatos
nyelvi igényességgel.
Epikai, lírai, drámai
(részletek) memorizálása és
előadása helyes, kifejező,
szuggesztív kifejezésmóddal.
Hagyományos nyelvoktató forma
Részvétel a gyermek-
színjátszókör
előadásaiban. Rövid
szövegek előadása.
Különböző dramatikus
formák kipróbálása
(mesejelenet, bábjáték,
árnyjáték, pantomim).
Törekvés a helyes
kiejtésre, a nyelvi és
nem nyelvi jelek
összehangolására.
Részvétel az egyre
terjedelmesebb és
bonyolultabb
szerepekben.
Törekvés a helyes és
kifejező előadásmódra,
a gesztusnyelv
harmonikus
használatára.
Biztos szövegmondás.
Törekvés a helyes, a kifejező
és szuggesztív előadásmódra,
hangszínváltozásra,
szünetekre, mondatdallamra.
Bővített nyelvoktató forma
Részvétel a közösség
dramatikus játékaiban.
Történetek, mesék
előadása helyes kiejtéssel.
Aktív részvétel a
különböző dramatikus
játékokban. A
memorizált szöveg
helyes kiejtése és
összehangolása a
testbeszéddel.
Szerepvállalás mélyülő
affinitással és helyes,
kifejező
előadásmóddal.
Verbális és nem
verbális jelek
összehangolása.
Tudatos törekvés az egyéni
adottságok (hangszín,
mimika. ) kamatoztatására.
Kellő figyelem az
"összjátékra". Kreativitás.
Hagyományos nyelvoktató forma
Az IST eszközökkel
közvetített pl.:
hangkazettára, CD-re
rögzített gyermekirodalmi
alkotások lényegének
megértése. A hallottak
elmesélése néhány
mondatban.
Gyermekversek, mesék,
színdarabok megértése.
Önálló vélemény
formálása.
(Pl.: vád és védelem).
Rövid
élménybeszámoló pl.:
egy természetfilmről.
Egyre mélyrehatóbb
műértelmezés. Az
alkotáshoz kapcsolódó
gondolatok és
hangulatok kifejezése
összefüggő szóbeli
közlésformában.
Különböző tárgykörű és
stílusú előadások, filmek
szövegének megértése,
összegzése és elmesélése.
Önálló vélemény kifejtése
gördülékeny
szövegalkotással.
Bővített nyelvoktató forma
CD-re, hangkazettára
rögzített gyermekirodalmi
alkotások (mondókák,
Gondolatok, érzések
megfogalmazása az
olvasott, látott, hallott
Olvasmánnyal, filmmel,
színdarabbal,
nemzetiségi rádió és tv
Előadások megtartása,power-
point prezentációk
összeállítása, magyarázatok.
versek, legendák)
szövegének megértése,
összegzése és
újramesélése folyamatos
mondatszerkesztéssel.
produkcióról. Az önálló
vélemény érthető
kifejezése.
műsorral kapcsolatos
gondolatok, érzések
kifejtése logikusan
felépített szóbeli
feleletben,
referátumban,
kiselőadásban.
Törekvés a
nyelvhelyességre, a
kifejező beszédre.
Egyéni vélemény
szépirodalmi alkotásokról,
színházi produkcióról,
filmről, a nemzetiségi rádió
és tv műsorairól.
Szép román beszéd.

3. Olvasásértés:

Hagyományos nyelvoktató forma:

3.1. Olvasott szöveg értése. Gyakori használatú kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanulók mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

Bővített nyelvoktató forma:

3.2. Irodalmi alkotások értő-érző olvasása; a mögöttes tartalmak megfejtése. Közismereti szövegek lényegének megértése, összegzése és tömör reprodukálása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hagyományos nyelvoktató forma
Az olvasás jelrendszerének
elsajátítása a fokozatosság
elvével.
Az értelmező, kifejező olvasás
folyamatos gyakorlása (helyes
ritmus, tempó, hangsúly,
hanglejtés).
A szövegértő olvasást
segítő technikák
fokozatos elsajátítása. A
szövegfonetikai eszközök
(hangsúly, hanglejtés,
mondatdallam) helyes
használatának gyakorlása.
A szövegértő olvasás
képességének
fokozatos fejlesztése a
különböző olvasási
típusok
megismerésével és
gyakorlásával.
A szövegfonetikai
eszközök helyes
használata.
A különböző
olvasástípusok
gyakorlása és hatékony
alkalmazása az értő-
érző olvasóvá válás
folyamatában.
A szövegfonetikai
eszközök helyes,
biztonságos, tudatos
használata.
Bővített nyelvoktató forma
Ismert tartalmú szövegek
(hangos) olvasása megfelelő
kiejtéssel és tempóban.
Ismert és ismeretlen
tartalmú szépirodalmi és
közismereti szövegek
értelmező olvasása helyes
kiejtéssel,
hangsúlyozással és
fokozatosan gyorsuló
tempóban.
Különböző műfajú és
típusú szövegek értő,
pontos, folyamatos és
kifejező olvasása
egyre kifinomultabb
mondatdallammal és
lendületes tempóban.
Hosszabb, bonyolultabb
irodalmi szöveg
olvasása kifinomult
mondatdallammal és
helyes, lendületes
tempóban.
Hagyományos nyelvoktató forma
Az értő néma olvasás
fokozatos elsajátítása.
Az értő néma olvasás
fokozatos elsajátítása és
használata.
Lényeg megértése
néma olvasással.
A néma, értő olvasás
helyes alkalmazása a
legkülönbözőbb műfajú
és stílusú szövegek
feldolgozásakor.
Bővített nyelvoktató forma
Az értő néma olvasás
fokozatos elsajátítása és
használata.
Az értő néma olvasás
megfelelő használata
szövegfeldolgozáskor.
A néma, értő olvasás
helyes használata
nyomtatott és
elektronikus szövegek
feldolgozásakor.
A néma, értő olvasás
helyes alkalmazása a
legkülönbözőbb műfajú
és stílusú szövegek
feldolgozásakor.
Hagyományos nyelvoktató forma
Egyszerű, könnyű stílusú
szépirodalmi szövegek
olvasása és szószerinti
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, legendák,
mítoszok, fabulák,
Az olvasott
szépirodalmi szöveg
többletjelentéseinek
Az olvasott
szépirodalmi szöveg
többletjelentéseinek
jelentésének megértése.
Közismereti szöveg olvasása, a
benne rejlő információk
visszakeresése tanítói
segítséggel.
elbeszélések stb.) önálló
olvasása, a szavak
konkrét és átvitt
jelentéstartalmának
felismerése a
szövegkörnyezetben.
Közismereti szöveg
olvasása, lényegének
megértése.
egyre önállóbb
megfejtése.
Közismereti szöveg
helyes olvasása,
információtartalmána
k megértése és
összegzése.
önálló megfejtése.
Közismereti szöveg
helyes olvasása, pontos
értelmezése és
összefoglalása.
Bővített nyelvoktató forma
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, legendák,
elbeszélések) önálló olvasása
és értelmezése.
A közismereti szövegek
olvasása, a szövegben rejlő
információk önálló
visszakeresése.
Szépirodalmi szöveg
értelmezése tanári
irányítással.
A közismereti szöveg
helyes olvasása, a szöveg
lényegének kiemelése,
összegzése.
Szépirodalmi szöveg
értelmezése tartalmi
és formai
sajátosságainak
megfigyelése. A
közismereti szöveg
helyes és pontos
olvasása,
információtartalmá-
nak megértése és
összegzése.
Szépirodalmi szöveg
(líra, epika) komplex
elemzése; tartalmi és
formai sajátosságainak
feltárása. Önálló
vélemény. Különböző
műfajú, típusú szövegek
önálló olvasása,
megértése és elemzése.
Hagyományos és bővített nyelvoktató forma
Könyvtárszolgáltatások és IST
eszközök igénybevétele.
Képek, illusztrációk
megnevezése egyszerű nyelvi
kifejezésekkel.
Illusztrált szövegek
olvasása és helyes
értelmezése. Rövid
tartalmi összegzés.
Képregény- részlet
olvasása, értelmezése.
Néhány mondatos
összegzés.
A szinkronizálatlan
filmek feliratának gyors
olvasása és helyes
értelmezése.
Power- point
prezentációkkal
megjelenített szövegek
megértése.

4. Íráskészség:

Hagyományos nyelvoktató forma:

4.1. A román nyelv szabályainak megismerése, az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép.

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán - és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

Bővített nyelvoktató forma:

4.2. Jegyzet- és vázlatkészítés. Különböző szövegtípusok és műfajok ismerete. Önálló véleményalkotás kifejezése a tartalom és forma összhangjának megteremtésével.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hagyományos nyelvoktató forma
Az írás jelrendszerének
elsajátítása lépésről lépésre.
Helyesírási alapismeretek
megalapozása.
Ismert szavak, kifejezések
helyesírása, másolása kevés
hibával, lassú tempóban.
Másolás hibák nélkül.
Megfelelő gyorsaságú
tollbamondás a tanult
helyesírási szabályok
követésével (kevés
hibával).
Megfelelő írástempó.
Jól olvasható
helyesírási és
nyelvhelyességi
szabályokat követő
írásmód.
Gyorsuló tempó.
Szabálykövető, jól
olvasható, esztétikus és
rendezett íráskép.
Gyors írástempó.
Bővített nyelvoktató forma
A jelrendszer elsajátítása és a
szabálykövető írásmód
kialakítása sok-sok
gyakorlással.
A helyesírási szabályok
tudatos alkalmazása
tollbamondáskor és az
önálló szövegek
A helyesírási
szabályok
készségszintű
alkalmazása
A román helyesírási és
nyelvhelyességi
normákat követő,
rendezett, esztétikus
Egyszerű mondatok helyesen
történő írása.
alkotásakor.tollbamondáskor és az
önálló szövegek
alkotásakor.
Különböző
szövegtípusok
megismerése és
alkotása.
írás.
Hagyományos és bővített nyelvoktató forma
Könyvtárszolgáltatások és IST
eszközök igénybevétele.
Képek, illusztrációk
megnevezése egyszerű nyelvi
kifejezésekkel.
Illusztrált szövegek
olvasása és helyes
értelmezése. Rövid
tartalmi összegzés.
Képregény- részlet
olvasása, értelmezése,
tömör, lényegre törő
összegzése.
A szinkronizálatlan
filmek feliratának gyors
olvasása és helyes
értelmezése.
Power- point
prezentációkkal
megjelenített szövegek
megértése.
Hagyományos nyelvoktató forma
A vázlatkészítés
szempontjainak
elsajátítása és gyakorlása.
A vázlat - és
jegyzetkészítés
gyakorlása ismert
szempontok alapján.
Önálló vázlatkészítés és
jegyzetelés.
A lényeg kiemelése.
Bővített nyelvoktató forma
A vázlatkészítés
szempontjainak megismerése
és gyakorlása tanári
segítséggel.
Törekvés az önálló
vázlatkészítésre.
A vázlat - és
jegyzetkészítés
gyakorlása.
Önálló vázlatkészítés.Önálló vázlatkészítés és
jegyzetelés
(szakszövegekből is).
Egyéni gondolatok
megfogalmazása.
Hagyományos nyelvoktató forma
Szövegalkotási, szerkesztési
alapismeretek elsajátítása
(papíralapú és elektronikus
közlésformák).
A mondathalmaz és a szöveg
közötti különbség megértése.
Néhány mondatos elbeszélés
megírása.
Az életkori
sajátosságoknak
megfelelő (papíralapú)
fogalmazástípusok
alkotása: elbeszélés,
leírás, élménybeszámoló.
Szövegek szerkesztése
(levél, e-mail, üdvözlet).
Olvasmányélmények-
kel kapcsolatos
érzések és gondolatok
megfogalmazása
(érvek, ellenérvek).
Kifejező fogalmazás
(emlékekről,
élményekről).
Különböző román
nyelvű szövegek
számítógéppel történő
megszerkesztése
(önéletrajz, napló,
nyomtatvány).
Irodalmi alkotással
kapcsolatos élmények,
érzések, gondolatok
megfogalmazása
arányosan tagolt,
gördülékeny stílusú
dolgozatban.
Szövegszerkesztési
módszerek
továbbfejlesztése
(magán és hivatalos
levél, e-mail, jellemzés,
meghívó, felhívás).
Power- point
prezentáció
összeállítása.
Bővített nyelvoktató forma
Rövid, összefüggő szövegek
megfogalmazása a tanult
helyesírási normák
követésével.
Egyszerű szövegek (e-mail,
üzenet) szerkesztése
számítógéppel.
Jegyzet - és
vázlatkészítés.
Összefüggő, gördülékeny
stílusú fogalmazások
(elbeszélés, leírás,
élménybeszámoló) írása a
tanult nyelvhelyességi és
helyesírási normák
követésével.
Szövegszerkesztési
módszerek
továbbfejlesztése
(kérvény, külső és belső
jellemzés).
Az önálló jegyzetelési
technikák további
fejlesztése.
Szépirodalmi
alkotások értelmezése
megadott szempontok
alapján.
Epikus mű:
főszereplő, tér, idő,
cselekmény: lírai
alkotás: (téma,
motívum, szóképek).
Irodalmi élmények
megfogalmazása, epikus
és lírai művek elemzése.
Értekezés, esszé,
referátum.
Power- point
prezentáció (egy
logikusan felépített
kiselőadás vázlata);
képek, illusztrációk.
Hagyományos nyelvoktató forma
A kétnyelvű szótárhasználat
technikáinak elsajátítása.
Egyéni szótárfüzet vezetése
(román és magyar nyelvű
szavak).
Egyszerű szövegek
fordítása románról
magyarra.
Bonyolultabb
szövegek fordítása
románról magyarra.
Fordítás magyarról
románra (közismereti
szövegek).
Bővített nyelvoktató forma
Kétnyelvű szótár használata.
Szótárfüzet vezetése.
Tájékoztató szövegek,
üdvözlet, levél fordítása
románról magyarra.
Közismereti szövegek
fordítása magyarról
románra (pl.:
hirdetések,
reklámszövegek).
Különböző típusú
szövegek (turisztikai,
média...) fordítása
magyarról románra.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédértés:

Hagyományos nyelvoktató forma:

1.1. A hallott szöveg, (köszönés, bemutatkozás, köszönet, dicséret, bocsánatkérés, tanári utasítás, magyarázat, kérdés, köszönetnyilvánítás) megértése.

1.2. Versecskék, mondókák, rövid népmesék tartalmának hallás utáni megértése.

1.3. A gesztusnyelv (alap)jelrendszerének megfigyelése és megértése. Bővített nyelvoktató forma:

1.1. A mindennapi élet különböző beszédhelyzeteiben (pl.: család, test, öltözködés, iskola, élelmiszerek) gyakran használt szavak, szófordulatok, mondatok, szövegek megértése.

1.2. Gyermekjátékok, népköltészeti alkotások, felelgetős szerepjátékok, találós kérdések, közmondások, ünnepekhez kapcsolódó szépirodalmi alkotások hallás utáni megértése, memorizálása.

1.3. Egyszerűbb epikai szövegek pl.: népmesék, rövid elbeszélések tartalmi lényegének megértése (hallás után).

1.4. A hallott szöveg és a testbeszéd együttes üzenetének a megértése.

2. Beszédkészség:

Hagyományos nyelvoktató forma:

2.1. Gondos hangképzés, a román nyelvre jellemző " á", "á" hangok, diftongusok, triftongusok helyes kiejtése.

2.2. Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás egyszerű közlésformák használatával (köszönés, bemutatkozás, információk kérése és közvetítése, kérdések, kívánságok).

2.3. Különböző modalitású mondatok beszédhelyzetnek megfelelő használata.

2.4. Képolvasás.

2.5. Memoriterek: (mondókák, rigmusok, dalok) szöveghű tolmácsolása. Bővített nyelvoktató forma:

2.1. A mindennapi élet beszédszituációihoz kapcsolódó szókincs aktivizálása (kapcsolattartás többszereplős beszédhelyzetben).

2.2. Odafigyelés a szövegfonetikai eszközök helyes használatára.

2.3. Szerepvállalás dramatizált népszokásokban, mesefeldolgozásokban.

Memoriterek:

Hagyományos nyelvoktató forma:

10-12 mondóka, 8-10 szólás- és közmondás, 4 gyermekjáték.

Továbbá: Mihai Eminescu: Ce te legeni?;Elena Dragos: Mamei; Lucia Borza: Pisicufa (dupá Móricz Zsigmond); Elena Farago: Doi frafi cuminfi; Maria Berényi: Sá nu uit limba.

Bővített nyelvoktató forma:

+ 14-16 mondóka, 10-12 szólás- és közmondás, 6 gyermekjáték; +4-5 epikai és 4-5 lírai alkotás.

3. Olvasásértés:

Hagyományos nyelvoktató forma:

3.1. Folyamatos és kifejező olvasás.

3.2. Az olvasmányok hangos és néma olvasása, lényegének megértése és kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. A három érzékterület összehangolása (látás, érzékelés, hallás).

3.4. Képolvasás. Bővített nyelvoktató forma:

3.1. A kifejező (fel)olvasás technikáinak elsajátítása és gyakorlása.

3.2. Tájékozódás a különböző típusú szövegekben, tömörítés, a tartalom elmesélése.

3.3. Szépirodalmi és egyszerű közismereti szövegek értő befogadása. Szerzők és művek:

Hagyományos nyelvoktató forma:

Népköltészet: népmesék, mondókák, szólások és közmondások, találós kérdések, kiszámolók legendák (20-25 alkotás).

Műköltészet: George Cosbuc, George Topárceanu, Mihai Eminescu, Emil Gárleanu, Elena Dragos, Elena Farago, Otilia Cazimir, Victor Sivetidis, Tudor Arghezi, Ana Blandiana (25-30 alkotás).

Hazai román szerzők:

Népmesemondó: Vasile Gurzáu, Mihai Purdi (8 népmese).

Költők: Lucia Borza, Ana Crisan, Maria Berényi (8-10 költemény).

Bővített nyelvoktató forma:

Továbbá minden részterületen 4-6 szabadon választott alkotás.

4. írás:

Hagyományos nyelvoktató forma:

4.1. A román betűvetés jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni helyes szövegírás.

4.3. Különböző szövegtípusok írása: (papíralapú) elbeszélés, leírás, jellemzés; (elektronikus) e-mail, meghívó, sms.

4.4. Rendezett, esztétikus íráskép.

Bővített nyelvoktató forma:

4.1. Olvasmányélmények lényegi kivonatolása, rövid összefoglalása.

Önálló vélemény alkotása (pl.: a mese főszereplőjének cselekedeteiről) érvek- és ellenérvek felsorolása.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási szabályok elsajátítása és gyakorlása.

5-8. Évfolyam

1. Beszédértés:

Hagyományos nyelvoktató forma:

1.1. A mindennapi élet beszédhelyzeteihez kapcsolódó egyszerű élőszavas közlések megértése.

1.2. A szóbeli szövegek és a gesztusnyelv összehangolt üzenetének megértése hallás után.

1.3. Hallott szépirodalmi szövegek: versek, rövidebb prózarészletek (mese, elbeszélés) és nem irodalmi szövegek (pl.: köszöntők, meghívók, felhívások stb.) megértése.

Bővített nyelvoktató forma:

1.1. A mindennapi élet beszédhelyzeteihez kapcsolódó bővebb szókincsű szóbeli közlések hallás utáni megértése.

1.2. Az IST eszközökkel rögzített - az életkori sajátosságoknak megfelelő - különböző szépirodalmi alkotások (versek, mesék, mondák, rövid elbeszélések) gondolati tartalmának megértése.

1.3. Filmek, hírösszefoglalók tartalmi lényegének megértése hallás után.

2. Beszédkészség:

Hagyományos nyelvoktató forma:

2.1. Beszélgetés kezdeményezése (információ kérése és adása) egy valós élethelyzetben (otthon, az iskolában, üzletben, orvosnál, postán, bankban stb.).

2.2. Személyes élmények elmesélése, segítség kérése, köszönetnyilvánítás.

2.3. Gondos, helyes hangképzés, szó, mondat- és szövegformálás.

2.4. Memoriterek pontos, szöveghű tolmácsolása.

Bővített nyelvoktató forma:

2.1. Bekapcsolódás az egyre gazdagabb szókincset igénylő(többszereplős) társalgásba.

2.2. Kívánságok, vélemények érthető kifejezése (pro-és kontra érvekkel).

2.3. Olvasmány- és filmélmények elmesélése érthetően, folyékonyan.

2.4. Memoriterek: Lírai és epikai alkotások szöveghű tolmácsolása; tudatos odafigyelés a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazására. Aktív részvétel dramatikus játékokban (népszokások, mesefeldolgozások).

Memoriterek:

Hagyományos és bővített nyelvoktató forma

3-4 mondóka, 4-5 szólás- és közmondás.

Miorita ( részlet); Mihai Eminescu: Copii eram noi amándoi, Sarape deal; George Cotbuc: La oglindá; Ion Luca Caragiale: Vizitá (részlet); Elena Farago: Un porumbel; Emilia Cáldáraru: Toate meseriile; Ana Blandiana: Párintii.

Hazai román alkotók:

1-2 népmese (Vasile Gurzáu vagy Mihai Purdi, Teodor Simonca).

Lucia Borza: Mama; Maria Berényi: Sá nu uit limba; Lucian Magdu: Aducere-aminte.

Továbbá minden részterületen szabadon választott 15-20 alkotás.

3. Olvasás:

Hagyományos nyelvoktató forma:

3.1. Folyamatos értő és kifejező olvasás. Hangos és néma olvasás helyes használata.

3.2. Az olvasmánnyal kapcsolatos gondolatok, élmények, érzések kifejezése (a lényeg kiemelése); önálló véleményalkotás.

3.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3.4. Képleírás egyszerű nyelvi közlésformákkal.

Bővített nyelvoktató forma:

3.1. Értő-érző, kifejező olvasás hangosan és némán.

3.2. Szövegtípusok felismerése (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek) és megértése.

3.3. A szépirodalmi szövegek mögöttes jelentéseinek megfejtése, gondolatok, érzések kifejezése.

3.4. Helyes olvasási stratégiák alkalmazása a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

Szerzők és művek:

(A memoriterek tanórai anyagként is szerepelnek).

Hagyományos nyelvoktató forma:

Epika:

Román népmesék, műmesék, népballadák, mondák (+5-10 alkotás).

Miorita (népballada), József és testvérei, Ószövetség, Jean Bart: Evocári despre invátátorul Ion Creangá; Silvia Kerim: Cáinele; Ion Creangá: Povestea unui om lenes; Ion Luca Caragiale: D-l Goe, Vizitá; Grete Tatler: Grádiná cu ceasuri; George Cosbuc: Nunta Zamfirei; Babu St. Delavrancea: Bunica, Bunicul; Vasile Voiculescu: Cartea; George Sovu: Nenea directorul. Továbbá +10-12 szabadon választott alkotás.

Hazai román alkotók:

Népköltészet: Vasile Gurzáu: Omul fericit.

Műköltészet: Ana Radici Repinsky: Ludaia de ieri si de azi, Márul interzis al copiláriei.

Líra:

Emilia Cáldáraru: Bine e la noi acasá; Otilia Cazimir: Bunica; Elena DragoS: Cu tata; Mihai Eminescu: Fiind báiet páduri cutreieram, Copii eram noi amándoi, Sara pe deal (+3-4 vers); George Cosbuc: Iarna; Virgil Carianopol: Septembrie; Petre Dimitru Popescu: Tu eSti mamá!; Tudor Arghezi: Cuvánt. Továbbá +5-10 szabadon választott alkotás. Bővített nyelvoktató forma:

Epika:

Mánástirea Argesului (népballada), Ion Creangá: Amintiri din copilárie (részlet); George Cosbuc: Moartea lui Fulger (részlet); B. St. Delavrancea: Bursierul (részlet); Mihail Sadoveanu: Domnul Trandafir (részlet); Petre Rezus: Minciuna are picioare scurte; Gala Galaction: Al doilea profesor de istorie.

Hazai román alkotók:

Népköltészet: Vasile Gurzáu: Omul sárac.

Műköltészet: Ana Radici Repinsky: Márul interzis al copiláriei (részlet), Ana Hotopan: Cizmulifele rosii.

Líra:

Vasile Alecsandri, Mihai Eminescu, George Cosbuc, St. O. Iosif, Octavian Goga, Lucian Blaga, Ana Blandiana, Nichita Stánescu, Nicolae Labis.

(A hagyományos nyelvoktató számára kijelölt művek +15-20 szabadon választott alkotás.)

4. Írás:

Hagyományos nyelvoktató forma:

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. A mondanivaló kifejezését szolgáló rendezett, esztétikus írás.

4.3. Logikus, összefüggő szöveg írása nyomtatott és elektronikus formában (elbeszélés, jellemzés, leírás; email, sms, üdvözlő- és képeslap, meghívó).

4.4. Nyelvhelyességi, helyesírási normák.

Bővített nyelvoktató forma:

4.1. Szövegszerkesztés. Különböző szövegtípusok.

4.2. Kreatív szövegalkotás.

4.3. Folyékony írástechnika.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés:

Hagyományos nyelvoktató forma:

1.1. A mindennapi élettel kapcsolatos (többszereplős) társalgási szövegek megértése; a beszéd lényegének megragadása.

1.2. Az anyanyelvi (nemzetiségi) beszélő gondolatmenetének megértése.

1.3. Előadások, szónoklatok, köszöntő beszédek gondolatmenetének követése, üzenetének megértése.

1.4. Mások érvelésének meghallgatása, a lényeg kiemelése.

1.5. Színpadi előadások, lírai és epikai alkotások, gondolati-hangulati üzenetének befogadása hallás után.

1.6. Román nemzetiségi rádió és tv műsorok (hírek, interjúk, kommentárok) szövegeinek megértése.

Bővített nyelvoktató forma:

1.1. A beszélő közlésformáinak többrétű megfigyelése (szövegfonetikai eszközök, testbeszéd stb.).

1.2. Szaknyelvi szövegek lényegének megértése (humán és reál tantárgyakból egyaránt).

1.3. Tudományos és művészfilmek szövegeinek megértése, a lényeg megragadása.

2. Beszédkészség

Hagyományos nyelvoktató forma:

2.1. Hasznosítható nyelvtudás. Gondolatok, érzések, vélemények kifejezése logikusan, kifejezően, világosan. Oldott társalgás családtagokkal, iskolatársakkal, tanárokkal.

2.2. Helyes, meggyőző beszéd a mindennapi kommunikációban és a különböző szövegtípusok használatában. Bővített nyelvoktató forma:

2.1. A mindennapi életben gyakran használt kifejezések rutinszerű használata. Folyékony és természetes kommunikáció, érthető, jól artikulált szöveg.

2.2. Interaktív kommunikáció folytatása a román nyelvet jól beszélő partnerrel.

2.3. Kiselőadások (szaknyelvi is) köszöntő szövegek, felszólalások érthető megfogalmazása.

2.4. Terjedelmesebb memoriterek előadása helyes, szuggesztív kifejezésmóddal, kellő hangszínváltozással.

2.5. Egyéni véleményt és stílust tanúsító szövegek alkotása szépirodalmi művekről, színházi produkcióról, filmről, nemzetiségi rádió és tv műsorokról.

Memoriter: Epika:

Hagyományos nyelvoktató forma:

Mánástirea Argesului (részlet), Legenda Oltului si Muresului, Biblia: A tékozló fiú története; George Cosbuc: Nunta Zamfirei (részlet); Ion Creangá: Amintiri din copilárie (részlet); Ion Slavici: Moara cu noroc (részlet); Nichita Stánescu: Despre limba románá (részlet); Nicolae Labis: Moartea cáprioarei (részlet).

Bővített nyelvoktató forma:

Továbbá 4-5 epikus alkotás a klasszikus román irodalomból, 4-5 a modernből.

Líra:

Hagyományos nyelvoktató forma:

Vasile Alecsandri: Steluta; George Cosbuc: Cántecul fusului; Octavian Goga: Rugáciune; Lucian Blaga: Iubire, Izvorul noptii; Bacovia: Plumb; Ana Blandiana: Párintii; Tudor Arghezi: Psalm (Te drámuiesc); Lucia Borza: Te caut; Maria Berényi: Identitate, Sá nu uit limba.

Bővített nyelvoktató forma:

Továbbá 5-6 költemény a klasszikus, és 5-6 a (poszt)modern irodalomból (szabadon választott).

3. Olvasás

Hagyományos nyelvoktató forma:

3.1. Különböző olvasási technikák készségszintű alkalmazása. Nyomtatott és elektronikus szövegek hangos és néma olvasása.

3.2. Terjedelmesebb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.3. A néma, értő olvasás helyes alkalmazása a legkülönbözőbb műfajú és stílusú szövegek feldolgozásakor.

Bővített nyelvoktató forma:

3.1. Szövegértés, értelmezés a mű egésze és szegmentumai szempontjából (témák, motívumok, szerkezeti egységek, tér idő, ok-okozati összefüggések). Szövegelemzési eljárások.

3.2. Szépirodalmi művek értő, érző olvasása, tartalmi és formai értékek megtapasztalása.

3.3. Nem szinkronizált filmek feliratának gyors olvasása és helyes értelmezése.

3.4. Befogadási módok: értelmező, kritikai és kreatív.

3.5. Illusztrációk, ábrák kapcsolata a szöveggel. Szerzők és művek:

Hagyományos nyelvoktató forma: Epika:

Tinerefe fárá bátránete, viatá fárá de moarte (részlet), Biblia, Újszövetség: Jézus születése; Miorita, (népballada), Ion Creangá: Amintiri din copilárie; Ion Luca Caragiale: Bacalaureat, +1 elbeszélés.

Líra:

Doina; Vasile Alecsandri: Oaspetii primáverii, Iarna, +1 vers; Mihai Eminescu: Sara pe deal, , +3-4 vers; George Cosbuc: La oglindá, Noapte de vará, +1 vers; Octavian Goga: Oltul, Bátráni; Tudor Arghezi: Psalm (Te drámuiesc in zgomot Si-n tácere); Lucian Blaga: Iubire, +2 vers; Nicolae LabiS: Moatrea cáprioarei; Ana Blandiana: Numai iubirea, +2 vers.

Hazai román költők:

Lucia Borza: Acasá, +2 vers; Lucian Magdu: Copilárie, +1 vers; Maria Berényi: Iubire, Sá nu uit limba, +3 vers.

Dráma:

Ion Luca Caragiale: O noapte furtunoasá (részlet).

Bővített nyelvoktató forma:

Epika:

Tinerete fárá bátránete, viatáfárá de moarte, Biblia, Ószöverség: Jónás; Újtestamentum: Jézus születése; Miorifa, Monástirea Argesului (népballadák), Ion Creangá: Amintiri din copilárie; +1-2 elbeszélés; Ion Luca Caragiale: Bacalaureat, +1-2 elbeszélés; Ion Slavici: Moara cu noroc, Mara (részlet); Mircea Eliade: Maitrey (részlet).

Líra:

Doina; Vasile Alecsandri: Oaspefii primáverii, Iarna, +1-2 vers; Mihai Eminescu: Sara pe deal, Dorinfa, +5-6 vers; Alexandru Macedonski: Noapte de decemvrie, +1-2 vers; George Bacovia: Plumb, +1-2 vers; George Cosbuc: La oglindá, Noapte de vará, Numai una, +2-3 vers; Octavian Goga: Oltul, Rugáciune, +1-2 vers; Tudor Arghezi: Testament, Psalm (Te drámuiesc in zgomot Si-n tácere), +2-3 vers; Lucian Blaga: Eu nu strivesc corola de minini a lumii, +2-3 vers; Stefan Augustin Doinas: Mistretul cu colti de argint; Nicolae Labis: Moartea cáprioarei; Nichita Stánescu: Leoaicá tánárá, iubirea +1-2 vers; Ana Blandiana: Descántec de ploaie, Párintii, +1-2 vers.

Hazai román alkotók:

Lucia Borza: Acasá, Te caut, +1-2 vers; Lucian Magdu: Copilárie, +2-3 vers; Maria Berényi: Iubire, Sá nu uit limba, Pelerinaj, +2 vers.

Dráma:

Ion Luca Caragiale: O noapte furtunoasá (részlet).

4. Íráskészség

Hagyományos nyelvoktató forma:

4.1. Íráskép:

Az írás jelrendszerének kifogástalan ismerete.

Könnyen olvasható, rendezett, esztétikus íráskép. Gondolati (szerkezeti) egységek jelölése. Megfelelő tempó.

4.2. Szövegalkotás:

A szövegalkotás- és szerkesztés technikáinak megfelelő ismerete. Önálló szövegalkotás. Összefüggő szöveg érthető, jól áttekinthető kifejtése.

A tartalom és a forma összhangja.

Szövegtípusok:

Hagyományos (papíralapú) és elektronikus szövegek (alkotása) szerkesztése. (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, értekezés, önéletrajz, kérvény, blog, baráti levél, hivatalos levél).

4.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek alkalmazása.

Bővített nyelvoktató forma:

4.1. Íráskép:

Folyékony, jól olvasható, szép írás. Gyors írástempó.

4.2. Szövegalkotás:

A szövegalkotás- és szerkesztés technikáinak készségszintű ismerete.

Önálló, kreatív szövegalkotás. A cím szerepe. Logikus gondolatlevezetés; ok- okozati összefüggések kifejtése.

A szöveg szegmentumainak (localis, temporalis, cauzalis, personalis...) alapos ismerete. A tartalom és a forma összhangja.

Szövegtípusok:

Hagyományos (papíralapú) és elektronikus szövegek (alkotása) szerkesztése. (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés, esszé, értekezés, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog, baráti levél, hivatalos levél).

Szinopszis alkotása (tömörítés; összefüggések meglátása).

4.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek készségszintű alkalmazása.

2. Román népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás:

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Tájékozódás a lakóhelyen,
valamint annak szűkebb és
tágabb környékén.
Az egyén és a kisebb-
nagyobb közösségek:
család, lakóközösség,
nemzetiség, nemzetiségi
népcsoport(ok) összetétele.
Földrajzi, történelmi,
néprajzi, művészeti
alapismeretek a hazai
románságról és Románia
különböző tájegységeiről.
Információszerzés
közvetlen
megfigyelésekből,
Helytörténeti alapismeretek
a magyarországi románok
által is lakott településekről.
Ismeretszerzés a román
kultúra és civilizáció
fejlődéséről.
Tájékozódás a hazánkban
élő más ajkú nemzeti és
A földrajzi, történelmi,
etnológiai és filozófiai
ismeretek összekapcsolása.
Ismeretek a négy
alaptudományról földrajz,
történelem, etnológia,
filológia.
Tudásszerzés a
Alapismeretek a falusi
közösségek életéről.
Információszerzés
személyes beszélgetésekből,
régi parasztházak, tárgyak,
képek közvetlen
megfigyeléséből.
A népismerethez
kapcsolódó szövegek értő
olvasása.
A műveltségi területhez
kapcsolódó
információhordozók (pl.
térképek, régi
dokumentumok, tárgyak,
népi szőttesek, eszközök,
fotók) kiválasztása tanári
irányítással.
Tájékozódás a román
népismereti tartalmú
szövegekben.
adatközlők elbeszéléseiből,
olvasott (szak)irodalomból,
filmekből, (CD-ROM,
tömegkommunikáció
források, internet).
Témaközpontú
ismeretanyag levéltárban,
egyházi archívumban,
kiállításon, múzeumban és
világhálón.
Atlaszok, albumok
lexikonok helyes
használata.
etnikai nemzetiségek
kultúrájáról.
A figyelem irányítása a
kultúrák kölcsönhatásaira.
Információforrások:
Olvasmányok, filmek,
történelmi lexikonok,
múzeumi kiállítások.
Az IST eszközeinek
célszerű használata az
információszerzésben és-
feldolgozásban.
magyarországi
románságról, a két nép, az
európai és az egyetemes
kultúra kontextusában.
A magyarok és a románok
összefonódása történelmi
események tükrében.
Tájékozódás a határon belül
és határon kívül élő
nemzetiségek életéről,
kulturális értékeiről.
A román, a magyar, a
német és a szerb
hagyományok
kölcsönhatásának
felismerése.
A témák feldolgozását
segítő információhordozók:
(térképek, albumok,
lexikonok, filmek, CD-ROM,
ismeretterjesztő
szakirodalom) kiválasztása.
Anyaggyűjtés különböző
településeken.
Az információ értelmezése
tanári irányítással egyéni és
csoportmunkában:
- Lényegkiemelés a
szövegből, (kulcsszavak,
kulcsmondatok)
- Rövid vázlat készítése
- Az iskolai (esetleg tanulói)
gyűjtemény tematikus
csoportosítása tanári
irányítással.
A gyűjtött anyag
válogatása, rendszerezése,
feldolgozása tanári
irányítással egyéni vagy
csoportmunkában.
Anyagválogatás az
interneten, könyvtárban és
múzeumban.
Az információk értelmezése
és feldolgozása egyéni vagy
csoportmunkában.
Tájékozódás a több
tudomány és- művészeti
ágat érintő tudásanyagban.
Felkészülés az egyéni vagy
csoportos projektmunkára.
A tanuló lakóhelyére
jellemző népi
gyermekjátékok- és dalok
elsajátítása, egyéni vagy
csoportos előadása.
Román népszokások
dramatizálása (pl. téli
ünnepkör) mozgással,
tánccal, dallal.
Memória és
koncentrációfejlesztő
játékok gyakorlása.
Mese megjelenítése
bábjátékokkal.
A gyermek és a
játék(készítés) a múltban és
napjainkban.
Önálló vázlatkészítés.
Tapasztalatok, gondolatok,
ismeretek megfogalmazása
segédeszközök
használatával és tanári
irányítással.
Hagyomány és újítás, régi
és új világ összehasonlítása
(pl. életmód, munka és
szórakozás, népszokások,
konyhaművészet).
Néphagyományok színpadi
feldolgozása tánccal, dallal
és mozgással.
Önálló vázlat, szinopszis,
referátum készítése
megfigyelésekről,
tapasztalatokról.
A projektkészítés
módszertani
alapismereteinek
elsajátítása.
A hagyomány-és újítás
kölcsönhatásának
megértése.
Régi és új életmód,
életszemlélet, szokások
összehasonlítása.
Egyre komplexebb
drámajátékok bemutatása,
színpadi feldolgozása.
Tapasztalatok, megszerzett
- Témaválasztás,
anyaggyűjtés a régi és új
információhordozók
használatával.
- Az anyag szelektálása,
rendszerezése, leírása és
feldolgozása,
véleményalkotás.
- A dolgozat logikus
felépítése.
Kiegészítése gazdag
mellékletekkel (kép, ábra,
illusztráció).
A projekt bemutatása.
Az élmény és
cselekvésközpontú
ismeretszerzés alkalmazása.
A tudásszerzés örömének a
megismerése.
A megszerzett tudás
megosztása másokkal.
Ismeretek megosztása a
közösséggel.
Múlt-jelen-jövő
összefonódásának
megértése.
A múltból fakadó
tanulságok személyes
Az IST egyszerűélményként való
eszközeinekfeldolgozása, az
megismertetése, aidentitástudat formálása,
digitalizált anyagokerősödése.
tanulmányozása tanáriA tanultak konstruktív
irányítással.alkalmazása.
Az információkA tanuló elsajátítja az
felhasználása újabb és újabbegyüttélés és együttműködés
feladathelyzetekben.képességét, a
konfliktuskezelést, a
szolidaritás érzését, az
autonóm és felelősségteljes
cselekvést.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A hagyományápolás és-
újítás, az értékmentés és-
teremtés kölcsönhatásának
megértése. A tolerancia
problémaköre. A gyermek
jogai és kötelességei régen
és ma. A népi bölcsesség
felismerése a szólásokban és
a közmondásokban.
Viselkedési és
illemszabályok a mai
fiatalok életében. A
mesehősök jellemzése a vád
és a védelem szemszögéből.
Érvek gyűjtése a saját
vélemény alátámasztására.
Az álom és a valóság
összefonódásának
megértése a mesékben.
Érvelés a másság
elfogadásáról.
Kérdések önálló
megfogalmazása a tárgyalt
témákkal kapcsolatban. A
román népcsoport sajátos
arculatának felismerése,
fejlődéstörténetének
megértése. A hagyományos
tárgyak felismerése a
néprajzi atlaszban, a
tájházakban és a
múzeumokban.
Népköltészet - műköltészet
(azonosságok és eltérések).
Az egyetemes, a nemzeti és
a helyi értékek tükröződése
a román népmesékben.
Jellemábrázolás kritikai
látásmóddal.
Földrajzi és történelmi
ismeretekhez kötődő
kérdések önálló
megfogalmazása. Érvekkel
alátámasztott
véleményalkotás történelmi
eseményekről,
személyiségekről. Érvek és
ellenérvek gyűjtése az
aktuális téma tárgyalásakor.
A zárt és a nyílt közösségek
jellemzése.
A hagyományos és a mai
életmód közötti különbség
megértése. A
szokásváltozások
felismerése. Azonos
motívumok felismerése
román és magyar
népkölteményekben.
Vegyes lakosságú település
építészeti stílusainak
felismerése. Az
alapfogalmak megértése:
nemzetiség - többség,
nemzeti nyelv - anyanyelv.
A társadalmi, kulturális és
vallási szerveződések
szerepe az identitástudat
formálásában.
Önálló vélemény
megformálása nemzetiségi
eseményekről.
Tájékozódás a modern
szakirodalomban
(lényeglátó válogatás).
Földrajzi, történelmi,
vallástörténeti, néprajzi,
művészeti, filológiai
ismeretek összekapcsolása,
és egyidejű alkalmazása. A
román nép és nyelv
kialakulásához kötődő
eltérő szemléletű elméletek
megismerése.
Önálló vélemény alkotása
kritikus látásmóddal.
A neolatin nyelveket
beszélő országok (népek,
etnikumok és nemzetiségek)
életterének bemutatása
(térképhasználattal). Az
egyetemes és a két nép
(román-magyar)
együttéléséből adódó ok-
okozati összefüggések
feltárása. A társművészetek
közötti kölcsönhatások
bemutatása művek tükrében.
Tudományok és művészetek
közötti összefüggések
megértése és feltárása.
A magyarországi románság
szokás- és
hagyományvilágának
változása. A
szokásváltozások okainak
feltárása. Az endogám és az
exogám közösségek
jellemzése. A vallások és az
egyházak szerepének
lényeglátó bemutatása. A
profán és szakrális
jelképrendszer megfejtése
(átmeneti rítusok, ünnepek).
Önálló vélemény a
románság múltjáról és
jelenéről, elképzelés a
jövőről. A család, az iskola
és a mass média szerepe a
nyelvápolásban és az
identitásformálásban.
Önálló vélemény a
kétnyelvűségről, a
nemzetiségi nyelv
pozícióvesztésének okairól;
érvek és ellenérvek gyűjtése.
Kultúrtörténeti
összefüggések megértése.
Közéleti szereplők
nemzetiségi közösség,
intézmények viselkedésének
elemzése.
Az információforrások
kritikus kezelése.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés aInterjúkészítés (megadottBeszélgetés a nemzetiségiKiselőadások, vitaindítók a
(nagy)szülőkkel a régmúltszempontok szerint) egylétről, a többség-nemzetiségkülönböző
időkről, az elődök életéről.idősebb adatközlővel.viszonyáról, a román nyelvtudományágakhoz (földrajz,
Minden részterületet érintőNépismereti témapozícióvesztésének okairól.történelem, etnológia,
saját vélemény érthetőmegvitatása tárgyilagosInterjúkészítés idősebbfilológia) kapcsolódó
megfogalmazása (szóban ésérveléssel. Fogalmazás írásaadatközlőkkel,témákból. Válogatott
írásban). Népköltészetijelentősebb népszokásról.etnográfusokkal,bibliográfia összeállítása a
alkotások ismertetéseSzóbeli beszámoló önállófolkloristákkal.fenti témakörökből. Projekt
előszóban. Dramatizáltgyűjtőmunkáról. Szokások,Projektmunka összeállításamegírása a magyarországi
(nép)mesék és szokások.történetek dramatikusés illusztrálása. Rajzrománság
Egyéni gyűjtőmunkávalmegjelenítése. Modellek,készítése népismereti(művelődés)történetéből,
kapcsolatos szóbelimakettek, rajzok készítése.témáról. Történelmi -szokás- és
beszámoló. Tánc- ésKiállítás gyűjtötttársadalmi és kulturálishagyományvilágából.
rigmusköltészet gyakorlása.tárgyakból, vagy aösszefüggések élőszavasÖnálló gyűjtőmunka. (Lásd
Fogalmazás írásagyermekek munkáiból(vagy) írásos kifejtése.1. rész
valamelyik kedvenc hősről(rajzok, játékszerek, fotók).információfeldolgozás) Vita
vagy történelmiAnyaggyűjtésa nemzetiségi jogokról,
személyiségről. Rajz- ésosztályprojekthez. Tervezés,állampolgári ismeretekről, a
tárgykészítés a népismeretrendszerezés, feldolgozásnyelv és identitás
köréből.tanári irányítással.kérdéseiről. Források,
Kézműves technikákRövid referátumok,történelmi, publicisztikai,
alkalmazása.beszámolók készítése.szépirodalmi írások
elemzése szóban és írásban.
Interjúkészítés
művészekkel, idős
adatközlőkkel. Önálló
véleményalkotás a
nemzetiségi tévé és rádió
műsorairól. Az iskolai újság,
rádió, színjátszó kör és
táncegyüttes értékmentő és-
teremtő szerepe.
Értékközvetítés
kiállításokkal és különböző
kulturális bemutatókkal.
Az információs társadalom
egyszerű technológiájának
megismerése.
Internet-alapú ismeretek (pl.
Románia különböző
tájegységeinek
megtekintése, adatok,
képek).
Digitális tananyagok
megbeszélése.
Prezentációs anyag
készítése tanári irányítással.
Önálló prezentációs anyag
készítése, bemutatása
laptoppal (csoportban),
digitális táblán (osztályban)
az iskolai, esetleg a helyi
román közösségnek.

4. Tájékozódás térben és időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló
román nyelvű kifejezések
helyes használata: perc, óra,
nap, hét, hónap, év.
Az időt meghatározó
kifejezések elsajátítása és
gyakorlása:
Kicsi koromban, amikor
járni és beszélni tanultam;
amikor iskolás lettem;
Amikor a (nagy)szüleim
gyerekek voltak;
Amikor ekével szántottak;
amikor szőttek és fontak;
amikor népviseletben jártak;
amikor lovasszekéren
utaztak; hajdan, a
régmúltban régen, a
közelmúltban.
Néprajzkutatók, írók, költők
munkásságának bemutatása
kronológiai sorrendben.
Az idő tagolására vonatkozó
kifejezések bővítése: év,
évtized, évszázad,
emberöltő. Kr. e., Kr. u.
(esemény).
Románia hegységei és vizei
(térkép).
A különböző történelmi
provinciák felismerése
térkép segítségével.
Románia városainak
elhelyezése.
Neves személyiségek: írók,
költők, festők, zeneszerzők
szülőházainak megkeresése
térképen.
Falumúzeumok, néprajzi
múzeumok, tájházak mint
az értékmegőrzés
színhelyei.
A románok tárgyi és
szellemi örökségének
átmentése a jövő
nemzedékei számára.
Tájékozódás térben és
időben a történelmi és
földrajzi atlasz segítségével
(esemény, hely, idő).
Románok által is lakott
települések a magyar-román
határ mentén
(térképhasználat).
A Körösök és a Maros közti
vidék ismerete.
A magyarországi románok
jelentősebb intézményeinek
alapítása (hely-idő).
A románok történetének
tagolása, korszakolása (a
kezdetektől napjainkig).
A magyarországi románok
története (különböző
időszakok megjelölése: pl.
XVIII. század előtti múlt,
török hódoltság, a XVIII.
század, mint az
újratelepülések időszaka).
A múlt nyomdokain
(térképhasználat).
Diakron nyelvvizsgálat:
családnevek, helynevek
etimológiája.
A bihari és a körös-marosi
nyelvjárás használata.
Tradicionális és modern
közösségek; múlt és jelen;
hagyomány és újítás.
Szomszédos országok
megyéi (térkép).
A magyarországi románság
helyzetének elemzése
népszámlálási adatok
tükrében (diagramok,
statisztikai adatok).

5. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy választ
keressenek olyan kérdésekre,
mint:
- Ki vagyok én?
- Miben hasonlítok a velem
azonos korú
(iskola)társaimhoz?
- Milyen külső és belső
tulajdonságaim vannak?
- Milyenek a képességeim?
-Kik az ideáljaim (szülő,
tanító,.)?
-Kihezszeretnék
hasonlítani? Miért?
- Mit jelent az, hogy román
nemzetiségű vagyok?
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
- Ki a román? Ki a magyar?
Ki a német? Ki a szlovák?
Ki a szerb?
- Milyen nemzetiségek
élnek Magyarországon és
Romániában?
- Hogyan élhetnek együtt
különböző kultúrák,
vallások, népek,
nemzetiségek?
- Miben hasonlítunk mi
emberek (különböző
nemzetiségiek) és miben
különbözünk egymástól?
- Mit jelent számomra
magyarországi románnak
lenni?
- Különbözöm-e más
állampolgártól?
- Kik voltak az elődeim?
- Honnan jöttek?
- Milyen nyelven beszéltek?
- Mivel foglalkoztak?
- Hogyan éltek, ünnepeltek,
öltözködtek?
- Milyen vallásúak voltak?
- Miért gondolkodnak
másképpen a különböző
nemzedékek?
-Van-e párbeszéd a
különböző generációk
között?
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
-Ismerem-e a közösségem
nyelvét, szokás- és
hagyományvilágát,
vallását?
- Ragaszkodom-e a
gyökereimhez?
- Mit jelent számomra haza
(szülőföld, az anyaország,
Európa és a nagyvilág)?
- Hányféle identitása lehet
egy embernek?
- Mit jelent a kétnyelvűség
(nyelvcsere)?
- Érzek-e kellő affinitást az
elődeim kulturális öröksége
iránt?
- Mennyiben segíti a család,
az iskola, az egyház, és a
mass- média, a
magyarországi románság
fennmaradását?
- Érdemes-e jól
megtanulnom románul?
- Van-e jövője a hazai
románságnak?
- Mennyire jellemző rám:
önállóság, pontosság,
együttműködés,
kötelességtudat,
kíváncsiság, fogékonyság,
önzetlenség, segítőkészség,
a saját képességeim
fejlesztésének igénye.
Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
- Képes vagyok-e
önvizsgálódásra, személyes
identitásra?
-Van-e célja az életemnek?
-Van-e elég akaratom az
álmaim valóra váltásához?
- Miben látom az életem
értelmét?
- Képes vagyok-e
"feleszmélésre" morális
(minőségi) létre, a "meglett
emberi" magatartásra?
- Mit jelent számomra a:
szeretet, boldogság, remény,
erkölcs, szépség, jóság, hit,
harmónia, autonómia,
életminőség, szokástisztelet,
udvariasság, tisztesség,
művészi érzék, emberi
méltóság, hivatástudat,
tolerancia, empátia?
- Mennyire jellemző rám:
nyitottság a különböző
nyelvek, kultúrák iránt;
demokratikus értékrend;
vállalkozói szellem;
kudarctűrés; a munka
tervezése, szervezése,
megosztása, az önállósodás
igénye, konfliktuskezelés;
pozitív gondolkodás;
megnyilatkozni tudás; saját
korlátok ismerete;
tudatosság; összefogottság;
önkontroll; művészi érzék;
emberismeret; aktív
állampolgári lét; tág
látókör; kollektív tudat;
kulturális és közéleti
tevékenység; aktív cselekvés
a nemzetiségért, annak
fennmaradásáért; digitális
kompetencia kamatoztatása
a kapcsolatteremtésben;
ügyintézésben; munkában;
a tudás hatalmába vetett
hit; igény az élethosszig
tartó tanulásra.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. A magyarországi románok (románok által is lakott települések Magyarországon).

2. A román nyelv.

Nyelvjárások.

3. A falusi közösségek élete.

A család szerepe. A lakóház és környéke. Régi foglalkozások és munkaeszközök. Ruházkodás. Népi étkezési szokások.

4. Román népszokások, néhány jellegzetes régi és új szokás (pl. tavaszi, téli ünnepkörök).

5. Népi gyermekjátékok- és dalok. Román szólások, közmondások és találós kérdések.

6. A magyarországi román mesemondók, (Vasile Gurzáu, Gheorghe Simonka, Mihai Purdi).

7. A játék (készítés) a múltban és napjainkban. Kreatív játékok különböző tárgyakkal.

5-6. Évfolyam

1. A magyarországi románság történetének jelentősebb eseményei (pl. az újratelepítés időszaka).

2. Neves magyarországi román személyiségek.

3. A magyarországi románok múltjáról és jelenéről (életmód, mesterségek, népviselet, népi konyhaművészet, szokás- és hagyományvilág).

4. A környék, a lakóhely környezeti és kulturális értékei.

7-8. Évfolyam

1. A tájegységek, a román kultúra és civilizáció központjai.

2. A magyarországi román települések (hely)története.

3. Neves magyarországi román személyiségek szerepe, küldetéstudata.

4. A román kulturális intézmények és a román nyelvű sajtó.

5. A lakókörnyezet, a lakóház régen és ma.

6. Nemzetiségpolitikai alapismeretek.

9-12. Évfolyam

1. Románia földrajza

Románia földrajzi elhelyezkedése.

A magyar-román határ menti települések földrajzi helyzete

2. A románok története

A kezdetek. A román államok létrejötte.

A török veszély. A nemzeti újjászületés kora. A modern állam kiépítése. Románia, az első világháború után. A második világháború és hatásai. A kommunista diktatúra. Romániában. A romániai rendszerváltozás.

2.1. A magyarországi románok története. Történelmi provinciák és Románia földrajzi tájegységei. Románia földrajzához és történelméhez kapcsolódó legendák.

A XVIII. század előtti múlt nyomában. A török hódoltság korában.

A XVIII. század az újratelepítés időszaka (1718-1746).

Helytörténet. Nemzeti - kulturális törekvések. Neves személyiségek.

Kulturális intézmények, iskola, oktatás, alapítványok. A román nyelvű sajtó és kiadványok. Kulturális élet a XX. század második felében.

3. Nemzetiségpolitikai ismeretek

Nemzetiségi jogi és állampolgári ismeretek.

4. A román nyelv

A neolatin nyelvek. Az irodalmi nyelv. Nyelvjárások, tájnyelvi változatok.

A hazai románok nyelve.

5. A vallások és az egyházak szerepe a románok kultúrájában

6. A magyarországi románok népi kultúrája

A tradicionális család. Ősi tevékenységek és mesterségek. Lakókörnyezet, lakóház. Ruházkodás. Népi étkezési szokások, speciális ételek. Naptári ünnepek és szokások. Népzene és néptáncművészet.

7. Románia helye Európában és a világban

8. A szülőföldélmény kifejezése hazai román költők, írók, képzőművészek alkotásaiban

G) RUSZIN NEMZETISÉGI OKTATÁS

1. Ruszin nyelv és irodalom

(Nyelvoktató oktatási forma)

1. Fejlesztési feladatok

2. Beszédértés

Hallott szöveg értése. Értő hangos és néma olvasás. A rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegének megértése Olyan mondatok és gyakran használt kifejezések megértése, amelyek kapcsolódnak a ruszin közösségi élethez, kultúrájához, szokásaihoz. Olvasási és szövegértési képességek folyamatos fejlesztése.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanár egyszerű szavainakRuszin nyelv helye másAz ismert témákA nemzetiségi
megértése, azok helyesszláv nyelvek között.kommunikációs fejlesztése.önkormányzati
kiejtéssel és hangsúllyalRuszin - magyar és magyar(szókincsbővítés, spontántevékenységről, nemzetiségi
való megismétlése.- ruszin szótárokbeszéd.)Pl. nemzetiségtörvényről, fiatalok
Eltérések a magyar és abemutatása.kulturális élete, sport,helyzetéről, vallásokról, az
ruszin nyelvi eszközökben.Egyszerű mondatok,család, média, internet,Európai Unióról szóló
Bemutatkozás, köszönésimegértése. Feltett kérdésekország ismeret,témakörök szövegeinek
megértése, azoknéphagyományok, híresmegértése. Részvétel a
formák megértése.megválaszolása.személyek. A Magyarkulturális programokon,
Illem formák: tegezés,Rádió és Televízió ruszinirodalmi, képzőművészeti
magázás.nyelvű műsorai általműsorokon. A látottak,
A nem verbálisközvetített legfontosabbhallottak tartalmi
események és a tanulómegértése,visszaadása a
kommunikáció megfigyeléseérdeklődési köréhez tartozószituációnak megfelelő
és alkalmazása.információk megértése,szókincs használatával.
Ábrák,képek, illusztrációkaz erre történő helyes
reagálás.
kapcsolata a szöveggelSzóbeli üzenetek megértése.
Szövegértés a
Memorizáló és vizuáliskövetkező témakörökben:Az ország és a Kárpát-Rövidebb és hosszabb
játékok segítségévellakóhely, iskola, család,medence megismeréséreközéleti szövegek olvasása,
szövegek megértése aotthon, berendezési tárgyak,irányuló párbeszédszövegek feldolgozása
következő témákban: otthon,egészség és életmód,összeállítása és megértése.megadott szempontok
iskola, település, közlekedés,nemzetiségi élet,szerint.
ünnepek. Ruszin népmesékmagyarországi ruszinokA tanult témakörökhöz
legendák ismertetése Mátyáshagyományai.kapcsolódó információk
Királyról és a II. RákócziRuszinokról szólófelismerése és megértése
Ferencrőlolvasmányok megismeréserádió és tv műsorokban.
és megértése

2. Beszédkészség

Részvétel az ismerős, mindennapi témáról szóló beszélgetésekben, vitákban. Véleménynyilvánítás,saját gondolat, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű kérdések,
kívánságok, kérések
megfogalmazása helyes
ejtéssel. Köszönés,
köszöntés, bemutatkozás,
kérés, udvarias megszólítás
elemeinek ismerete és
alkalmazása, valamint
helyzet gyakorlatok.
Képek, illusztrációk
segítségével rövid
történetek, mesék előadása,
dramatizálása, helyes
ejtéssel.
A ruszin gyermekirodalom
műveinek (versek, dalok)
memorizálása előadása.
A tantervi
tematikához kapcsolódó
képek alapján kérdések
megfogalmazása, azok
megválaszolása. Látott
személyek, tárgyak,
cselekvések megnevezése.
Szókincs gyarapítása,
szinonimák használata.
Olvasott szöveg lényegének
összefoglalása 2-3
mondatban. Egyszerű
kérdések és válaszok
alkotása helyes szórenddel
Egyszerű párbeszéd
folytatása
Dalok, versek, mesék,
memorizálása és
előadása
Részvétel az ismerős,
mindennapi témáról szóló
beszélgetésekben, vitákban
felkészülés nélkül. Aktív
szókincs gyarapítása.
Élménybeszámolás
egyszerű, összefüggő
mondatok alkalmazásával.
Egy-egy tanult témához
tartozó kérdésről
véleménynyilvánítás, önálló
fogalmazás.
Párbeszéd folytatása.
Szépirodalmi mű művek
előadása helyes kiejtéssel.
Párbeszéd és vélemény
kifejtése a következő
témakörökkel kapcsolatban
ruszin nemzetiség élete,
hagyományok, híres
személyek, kultúra.
Kiselőadás készítése, annak
bemutatása tanórán. A híres
ruszinok műveinek
megismerése.
Folyékony beszélgetés
mindennapi témákról
iskolatársakkal. Vitákban
saját véleményének
részletes kifejtése,
indoklása. Mások
véleményének
meghallgatása, megértése és
elfogadása.
Történetek elmesélése.
Élményt adó szereplés
(daléneklés, versmondás,
előadás) a ruszin
nemzetiségi
rendezvényeken.

3. Olvasásértés

Ismert hétköznapi témákkal kapcsolatos szövegek megértése Az olvasott szövegben lévő információk megértése, a szöveg lényegének kiemelése. A tanulók aktív és passzív szókincsének gyarapítása. Rövid irodalmi művek elemzése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hangos olvasás, jó
kiejtéssel és
hangsúlyozással. A tanult
szavak felismerése.
Egyszerű mondatok
(reklám, feliratok)
megértése. A megértés
visszajelzése szóban,
Az értelmező hangos
olvasás folyamatos
gyakorlása
Ruszin irodalom 1:
Cirill és Metód legendának
és cirill betűk történetének
Ismert tartalmú szövegek
értelmező hangos olvasása.
Rövidebb szövegek önálló
olvasása, a fontosabb
gondolatok kiemelése,
összefoglalása..
Tematikus szövegek
olvasása.
A folyékony, helyes,
kifejező olvasás fokozatos
elsajátítása és megfelelő
használata szövegfeldolgo-
záskor.
Ismert hétköznapi témákkal
kapcsolatos nyelvileg
összetettebb szövegek
lényegének, illetve benne
lévő információk megértése.
Ruszin irodalmi alkotások
(vers, elbeszélés) olvasása,
azok értelmezése,
megfogalmazása.
Különböző vélemények
összevetése, különbségek és
hasonlóságok megfigyelése,
Aktív szókincs bővítése.
Különböző olvasott
vélemények összevetése,
különbségek és
hasonlóságok felismerése,
vélemény megfogalmazása
írásban és szóban.
Ruszin irodalom: A 19. -
21. századi ruszin
történelmi és irodalmi
alkotások olvasása. Az írók
szerepének felismerése a
ruszinok nemzeti
ismertetése.
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, gyermekversek,
történetek) olvasása,
lényegének felismerése.
Rövid irodalmi szövegek
(mesék, gyermekversek,
történetek) önálló olvasása
vélemény megfogalmazása
szóban.
A XVI.- XVIII. sz.
ruszinokról szóló történelmi
és irodalmi szövegek
ismertetése, megértetése.
Tematikus szövegek
olvasása..
Elektronikus források
használata ,ruszinok létével
kapcsolatos cikkek olvasása.
Szókincs gyarapítása.
identitástudatának
felébresztésében. Rövid
irodalmi művek elemzése.
A jelenkor problémáival
foglalkozó újságcikkek
olvasása, azok értelmezése.

4. Írás

Megfelelő írástechnika elsajátítása, íráskészség fejlesztése. Esztétikus íráskép. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, vázlatkészítés, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Kreatív írás. Élménybeszámolók, események, jellemzések írása, különféle közlésfajták alkalmazásával.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A cirill ABC bemutatása,
és a ruszin ábécé
ismertetése.
ABC írás gyakorlása.
Mondatok, rövid
összefüggő írott és
nyomtatott szövegek
másolása.
Egyszerű írásbeli feladatok
(pl. szavak alkotása
megadott betűkkel,
mondatalkotás adott
szavakkal.
Rövid szavak diktálás utáni
hibátlan leírása. Család,
lakóhely leírása pár
mondatban.
Nyelvtan: szófajok
ismertetése. A ruszin és
magyar nyelvtani eltérések
megértése. Olvasott
történetek, mesék leírása
néhány mondatban. A
felolvasott szöveg alapján
rövid feljegyzés készítése.
A tanult nyelvhelyességi
szabályok betartása.
Levélírás, rövid történetek
leírása.
Egyszerű nyomtatvány
kitöltése.
Egyszerű szövegek írása
(pl. levél, képeslap,e-
mail.,sms.
Vázlatkészítés tanári
irányítással. Vázlat
felhasználása különböző
témájú, műfajú szövegek
megértéséhez,
megfogalmazásához.
Nyelvtanilag helyes írásra
való törekvés.
Olvasható íráskép,
megfelelő írástempó,
esztétikus füzetvezetés
Egyszerű szövegek írása
(pl. levél, képeslap,e-
mail.,sms.
Egyszerű, rövid, összefüggő
szöveg megfogalmazása
írásban a következő
témakörökkel kapcsolatban:
család, oktatás, kultúra,
nemzetiségi és emberi jogok
rendszere, hírközlés,
ruszinok története, ruszin
települések.
Szótárhasználat segítségével
egyszerű szövegek
fordítása a tanultak alapján.
Ismerkedés különböző
információhordozókkal (pl.
vizuális, audiovizuális,
elektronikus: internet, CD-
ROM).
Összefoglaló szövegek,
önéletrajz, jegyzetek,
hivatalos levelek írása,
megfelelő formában.
Szövegszerkesztési
módszerek
továbbfejlesztése,
Önkifejezés és kreativitás
különböző műfajokban (pl.
párbeszédek írása,
dramatizálás). Törekvés a
személyiséget kifejező
egyéni stílusra Szövegek
fordítása.
A nyelvtani szabályok
tudatos alkalmazása az
írásbeli szövegalkotásban.
Olvasott szövegek
megfogalmazása. Hivatalos
levelek, feljegyzések írása.
Cikkek fordítása magyar-
ruszin, ruszin-magyar szótár
segítségével.
Az olvasott irodalmi
alkotások lényegének
összefoglalása írásban.
Rövid cikk írása egy
irodalmi vagy kulturális
műsorról, nyelvhelyességi
szabályok betartásával.
Önéletrajz írása.

Közműveltségi elemek

1-4 Évfolyam

1. Beszédértés

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés.

• Megfelelő hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.

1.2. Beszédfejlesztés. Szóbeli szövegek megértése és alkotása.

• Verbális és nem verbális eszközök.

• Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás.

1.3. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.

2. Beszédkészség

2.1. Egyszerű kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása nemzetiségi nyelven.

2.2. Párbeszéd folytatása kortársaival és a felnőttekkel.

2.3. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatos növekedése.

2.4. Szókincs gyarapítása.

2.5. Memoritereket: verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghű megjelenítése.

8 gyermek- és népdal ismerete, 3 gyermekjáték, 5 gyermek vers

A ruszin szerzők művei: Kercsa Tamara, Kercsa Igor, Popovics Sándor, Hattinger-Klebásko Gábor, Lyavinecz Mariann.

3. Olvasásértés

3.1. Szövegértés.

• A szavak és, a szövegek pontos, kifejező olvasása

• Az olvasott szövegben lévő információk megértése, a szöveg lényegének kiemelése.

3.2. Nemzetiségi léttel kapcsolatos szövegek olvasása.

3.3. Olvasás közben passzív és aktív szókincs gyarapítása.

3.4. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel

4. Írás

4.1. Az írás jelrendszerének megismerése.

• Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok elvégzése. (szöveg másolása, diktálás utáni leírása)

4.3. Rövid szöveg írása, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, sms, e-mail).

4.4. Olvasható íráskép.

5-8. Évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg,alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek) megértése.

1.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel

2. Beszédkészség

2.1. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd nemzetiségi nyelven ismert témában.

2.2. Részvétel az ismerős, mindennapi témáról szóló beszélgetésekben, vitákban társaival.

2.3. Információk megértése. Kérdések, válaszok érthető kifejezése.

10 dal, 10 versi 5 gyermekjáték ismerete a ruszin és magyar szerzők műveiből.

Szerzők: Hattinger-Klebasko Gábor, Kercsa Tamara, Kercsa Igor, Popovics Sándor, Petrovci Iván, Krajnyak Frantisek, Giricz Vira.

3. Olvasásértés

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése,

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Adatok visszakeresése az olvasott szövegben.

4. Írás

4.1. A cirill betűk alapos ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák

4.3. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megfogalmazása írásban a hétköznapi témákban.

4.4. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, elhangzott kérdések, utasítások, kérések, információk hallás utáni megértése.

1.2. A tanult témakörökhöz kapcsolódó információk felismerése és megértése rádió és tv műsorokban.

1.3. Nemzetíségi programokon elhangzott szövegek értése.

2. Beszédkészség

2.1. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (helyes hangképzés).

2.2. Véleménynyilvánítás, saját gondolat, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban.

2.3. Folyékony beszélgetés mindennapi témákról iskolatársakkal.

2.4. Kiselőadás készítése, annak bemutatása tanórán, megfelelő szókincs használattal.

2.5. Memoriterek, szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

Memoriter: dalok 15 gyermek- és népdal ismerete, 10 vers ismerete.

A ruszin irodalom képviselőinek művei:

Magocsi P.Róbert "Hazánk és Kárpáti ruszinok történelme"

Szocska-Borzsávin Vaszilij ."Zázvonélé v szeli na vecsirnyu"

Káprály Mihály "Skolná chroniká Csinágyová"

Petrovcij I. "Jsze-esze"

Petrovcij I."Kárpátszke lita"

Krájnyák Frantisek "Görög katolikus katechizmus"

5. Benedek András "A gens fidelissima: a ruszinok."

Giricz Vira "Ruszin társalgás".

3. Olvasásértés

3.1. A hangos és néma olvasás stratégiáinak (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) ismerete.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező, kritikai és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája

4. Írás

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete .

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.3. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép.

4.4. Esztétikus íráskép

4.5. Megfelelő írástechnika elsajátítása

1.2. Ruszin népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretszerzés aIsmeretek szerzése a szlávIsmeretszerzés személyesTájékozódás a ruszin
Magyarországon élő ruszinnépek múltjárólbeszélgetésekből, író-olvasóművészetben,
nemzetiség korábbi életérőlvándorlásuk útvonaláról atalálkozókból, tárgyak,történelemben és
idős emberek elbeszélésevándorlóképületek (tájházak,irodalomban. A nyelvtudás
alapján, képekéletkörülményeiről.fatemplomok), híres ruszinés az identitástudat
megfigyeléséből, valamintKitekintés a Szlovákiában,festőművészek képeinek,összefüggésének
olvasott szövegekből.Kanadában,közvetlen megfigyeléséből,felismerése. A témával
Kulcsszavak kereséseLengyelországban,hallott és olvasott elbeszélőkapcsolatos írások, filmek
szövegben. Saját családfaRomániában, Szerbiában,szövegekből, filmekből, amegtekintése, könyvek
készítése.Horvátországban,tömegkommunikációsolvasása. Művek elemzése.
Információk gyűjtése aMoldáviában, Ukrajnábaneszközökből (MR és MTVKiselőadás tartása
ruszin nép történetérőlélő ruszinok földrajziruszin nemzetiségimagyarországi ruszinok
családból és történelmielhelyezkedésére. Aadásaiból). A legfontosabbkulturális életéről, saját
olvasmányokból.ruszinok népszokásai. Aruszin írók, költőktapasztalatok
A ruszin zászló, címer,szövés-fonás mintáinakműveinek megismerése.bemutatásával. Betekintés a
himnusz ismerése.megfigyelése. A helyitörténelmi múltba. A
hagyományosnemzetiségek együttélése,
Ismeretszerzés a ruszinmesterségek gyűjtése.A kárpátaljai ruszin régiókegymásrautaltsága a
építkezési formákrólKántálás (karácsony),irodalmának megismerése.háborúk idején. A ruszinok
(pl. tornácos házak,pászka szentelés (húsvét)A műveltségi területheztörténelmi szerepének
fatemplomok), a ruszinnépszokásai régen és ma.kapcsolódó szövegek értőfelismerése. Nemzetiségek
népviseletekről.Népdalok, néptáncok,olvasása. Kulcsszavak ésélete és helyzete ma
Ismeretszerzés a ruszinversek elemzőkulcsmondatok kereséseMagyarországon és az
hagyományokról. A ruszinösszehasonlítása. Aszövegekben.Európában. Aktuális
nyelv kifejezéseinekszülőfalu régi utca- ésInformációk gyűjtése anemzetiségpolitikai
megfigyelése otthon és azdűlőneveinek gyűjtése.Duchnovics A. a ruszinkérdések tanulmányozása..
iskolában. Népdalok, vallásiA tanultak felhasználása újhimnusz és a szózatInformációk gyűjtése adott
dalok, mondókák, mesék,feladathelyzetekbenszerzőjének munkásságáról,témához könyvtárban,
találós kérdések, népiÜnnepi szokásokról anyagHodinka A. akadémikusmédiatárban, tájházakban,
játékok, közismertgyűjtés és rendszerezés.múzeumokban, interneten
közmondások,
legendák. gyűjtése ruszinA műveltségi területhezműveiről, a magyarországiIsmeretszerzés a ruszinok
falvakban. Ősi ruszin ételekkapcsolódó szövegek értőruszinok lakóhelyeiről,politikai, jogi, kulturális
elnevezése, egyszerűolvasása. Kulcsszavak éséletmódjukról, ünneplési ésérdekképviseletéről, az
ételreceptek gyűjtése.kulcsmondatok keresésevallási szokásokról.Országos Ruszin
Néhány rövid ruszin meseszövegekbenkönyvtárban, médiatárban,Önkormányzat 1999-es
megismerése. Ruszinmúzeumokban, interneten.megalakulásáról.
meséken keresztül azA gyűjtött adatokEgyház és görög katolikus
elődök kultúrájánakfelhasználása bemutatóktemplomok kutatása,
megismeréséhez való kedvvégrehajtásánál.művészete elemzése.
felébresztése. AMagyarországon élő
hagyományokhozruszinokról legendákAz Internet kritikus és
kapcsolódó gyermekversek,
képeskönyvek bemutatása.
A tanultak felhasználása új
feladathelyzetben.
gyűjtése.
A tanultak felhasználása új
feladathelyzetekben.
tudatos felhasználása
történelmi ismeretszerzésre

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések önállóKérdések önállóA nemzetiség (és azKérdések és vélemény
megfogalmazása a ruszinmegfogalmazása a szlávanyanemzet) kulturálismegfogalmazása a ruszin
népszokásokkalnépek vándorlásával és aéletének, kiemelkedősorsfordulóival
kapcsolatban. A magyar éshazai ruszinokeseményeinek elbeszélése.kapcsolatban. A különböző
a ruszin szokásokletelepedésévelJelenetek eljátszásakorszakok alakjainak,
összehasonlítása,kapcsolatban.különböző szempontokból,tevékenységének és
különbségek felismerése. AA lényeg kiemelése írott ésrészvétel regionáliseszméinek elemzése.
ruszin településekhallott szövegből, szövegünnepségeken,Állásfoglalás a különböző, a
nyelvjárásai és azokátfogalmazása adottkonferenciákon, kulturálisruszin nemzetiség sorsát
összehasonlítása.szempont szerinteseményeken. Önállómeghatározó nézetekről,
Mindennapi élethelyzetekHíres emberek, történelmivélemény és kérdésekcselekedetekről..
elbeszélése, eljátszása aszemélyiségek, hétköznapimegfogalmazása aAz információforrások
különböző szereplőkemberek jellemzése,nemzetiség elmúlt és jelenkritikus kezelése. Kérdések
nézőpontjából. A ruszinszerepük a ruszinsorsával, sorsfordulóivalmegfogalmazása a forrás
hagyományok megismerésenemzetiség formálásában,kapcsolatban. Érvekmegbízhatóságára, a szerző
játékos formában ésidentitástudatgyűjtése a saját véleményesetleges elfogultságaira,
hagyományápolásfelébresztésében. Aalátámasztására. Atájékozottságára, rejtett
fontosságának felismerése.magyarországi ruszinoknemzetiség történelmének,szándékaira stb. vonatkozóan.
Önálló véleményélete régen és ma. Atársadalom földrajzánakSzépirodalmi szövegek,
megfogalmazásakülönbségek, változásokismerete. A kárpáti ruszinokfilmek stb. vizsgálata a
eseményekről,felismerése és a ruszinsága magyar fejedelemtörténelmi hitelesség
jelenségekről, ésszempontjából sorsdöntőszabadságharcához valószempontjából
személyekről. ÉrvekváltozásokcsatlakozásánakRuszin társadalmi
gyűjtése a saját véleménymegfogalmazása.bemutatása.csoportok, intézmények
alátámasztására.viselkedésének elemzése.
Önálló vélemény
megfogalmazása a ruszin
nemzetiséget érintő, a
jövőjét meghatározó
nemzetiségpolitikáról.
A fikció megkülönböztetéseVéleménynyilvánítás aA hazai nemzetiségi és
az igaz történettől.nemzetiségek együttélésérőlemberi jogi rendszer
A magyarok és a ruszinokértékelése. Megalapozott,
történelmi és kulturálishiteles nemzetiségkép
kölcsönhatásainakkialakítása. Naprakész
felismerése.tájékozottság aktuális
Önálló véleménynemzetiségpolitikai és
megfogalmazásaemberi jogi jelenségekről.
társadalmi,t történelmi
eseményekről, jelenségekrőlA magyarországi és más
és személyekről.országokban élő ruszinok
Érvek gyűjtése a sajátkapcsolatrendszerének
vélemény alátámasztására.megismerése,
lehetőségeinek felismerése,
a fiatalokat érintő kérdések
megfogalmazása.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés és vita egy-egy
emberismereti, társadalmi,
történelmi témáról. Saját
vélemény érthető
megfogalmazása.
Mások véleményének
türelmes meghallgatása.
Magyarországon lévő ruszin
települések és földrajzi
adottságainak megismerése
a tanórákon és az idős
személyekkel történő
beszélgetésekből.
A településen gyűjtött
közmondások, dalok,
mondókák, versek játékok
tanulása.
Mások véleményének
türelmes meghallgatása
Anyaggyűjtés a kárpátaljai,
szerb, horvát, szlovák,
ruszin települések múltjáról
és jelenéről.
A tanultakkal kapcsolatos
helyszínek megtalálása a
térképen.
Hagyományok
felelevenítése. Tojásfestés
régi hagyományok szerint.
Régi húsvéti és karácsonyi
ajándékok, fenyőfadíszek.
Rajz készítése húsvéti
ünnepről.
Egyes mesetörténete
eljátszása.
Húsvéti és karácsonyi
ünnepekhez kapcsolódó
mondókák, dalok tanulása.
Beszélgetés és vita egy-egy
emberismereti, társadalmi,
történelmi témáról. A
tárgyilagos érvelés és a
személyeskedés
megkülönböztetése.
Események, történetek
elbeszélése emlékezetből
élőszóban.
Beszélgetés a ruszinok
egykori hétköznapjairól.
Beszélgetés és vita a ruszin
nép gasztronómiai
szokásokról.
Mások véleményének
türelmes meghallgatása és
figyelembevétele
Rajz készítése a régi
konyhai eszközökről.
Ételreceptek gyűjtése. A
ruszin és magyar ételek
összehasonlítása. A ruszin
tánc alapelemeinek
megismerése. A páros tánc
és körtánc közötti
különbségek felismerése. A
ruszin népviselet
ruhadarabjainak felsorolása.
Szóbeli beszámoló a saját
tapasztalatokról, önálló
gyűjtő-, illetve
kutatómunkával szerzett
ismeretekről. Fogalmazás
írása a korábbi és mai ruszin
öltözködésről. Betlehemes
játékok eljátszása.
Beszélgetés és vita egy-egy
emberismereti, társadalmi,
történelmi témáról. A
tárgyilagos érvelés és a
személyeskedés
megkülönböztetése.
Események, történetek
elbeszélése emlékezetből
élőszóban.
A ruszin irodalom szerepe
és helye a világban. A
legfontosabb ruszin írók
műveinek felsorolása. A
megismert műveken
keresztül a költő, író
céljainak, törekvéseinek
felismerése,
megfogalmazása.
Híres ruszin emberekről
(HodinkaAi, Varhol, )
véleménynyilvánítás.
Szóbeli beszámoló a saját
tapasztalatokról,
önálló gyűjtő-, illetve
kutatómunkával szerzett
ismeretekről.
Fogalmazás írása a
Magyarországon élő görög
katolikus vallású ruszinok
életéről. A nemzeti és
etnikai nemzetiség, nemzet,
anyanyelv fogalmának
ismerete. Beszámoló az
önálló gyűjtő munkáról a
tanórán. Színjátékok
előadása az iskolai
rendezvényeken.
Beszélgetés és vita egy-egy
emberismereti, társadalmi,
történelmi témáról.
A tárgyilagos érvelés és a
személyeskedés
megkülönböztetése.
A vita során
véleménykülönbségek
tisztázása, a saját álláspont
gazdagítása, tovább
fejlesztése mások
véleményének
figyelembevételével.
Események,
történetek elbeszélése
emlékezetből
élőszóban.
A tanult történelmi
eseményekkel, eszmékkel és
fogalmakkal kapcsolatos
kérdések önálló
megfogalmazása.
Véleményalkotás és vita
egy-egy aktuális
nemzetiségpolitikai
kérdésről.
Mások véleményének
elfogadása, a tolerancia
gyakorlása.
Beszámolók készítése a
néprajzi kutató munka
eredményeiről. Kiselőadás
tartása a ruszin kulturális
életről a ruszin nyelvű sajtó,
a rádió- és a tévéműsorok
alapján.
Önállóan gyűjtött anyagból
projektbemutató vagy
kiállítás megrendezése.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló
kifejezések használata: perc,
óra, nap, hét, hónap, év.
Időmeghatározó kifejezések
használata: amikor kicsi
(óvodás stb.) voltam,
amikor szüleim gyerekek
(fiatalok stb.) voltak,
amikor nagyszüleim
gyerekek stb. voltak,
amikor karddal harcoltak
stb., nagyon régen.
Viszonyítások gyakorlása:
előbb, később, ugyanakkor,
Időmeghatározás ismert
eseményre, jelenségre való
utalással (pl. a honfoglalás
után, Mátyás uralkodása
idején). Krisztus előtt,
Krisztus után.
Viszonyítások gyakorlása:
előbb, később, ugyanakkor,
most, régebben, nagyon
régen.
Az idő tagolására szolgáló
kifejezések használata:
hónap, év, évtized,
évszázad, emberöltő.
Időmeghatározás más
ismert eseményre,
jelenségre való utalással.
Krisztus előtt, Krisztus után.
Az idő ábrázolása téri-
vizuális eszközökkel,
kronológiai adatok
rendezése.
Néhány kiemelt esemény,
jelenség időpontjának
Történelmi korszakok,
periódusok nevének
használata a történelmi idő
tagolására.
Néhány kiemelt esemény,
jelenség időpontjának
ismerete. A tanultak
elhelyezése az időben a
kiemelt időpontokhoz
képest.
Események, jelenségek,
tárgyak, személyek stb.
időrendbe állítása.
most, régebben, nagyonismerete. A tanultak
régen.elhelyezése az időben a
kiemelt időpontokhoz
képest.
Események, jelenségek,Néhány kiemelt esemény,
tárgyak, személyek stb.jelenség időpontjának
időrendbe állítása.ismerete. A tanultak
Egyszerű térképek másolásaelhelyezése az időben a
kézi munkával. A térképkiemelt időpontokhoz
legfontosabb elemeinekképest. Egyszerű
felismerése: vizek,kronológiai számítások.
domborzati jelölések,Események, jelenségek,
államhatárok, települések.tárgyak, személyek stb.
Helyszínek modellezése (pl.időrendbe állítása.
vázlatrajz, terepasztal,
makett).
Egyszerű térképekA tanult helyekKülönböző időszakok
másolása kézi munkával. Amegkeresése a térképen.történelmi térképeinek
térkép legfontosabbEsemények kapcsolása aösszehasonlítása, a
elemeinek felismerése:tanult helyekhez.változások hátterének
vizek, domborzati jelölések,feltárása.
államhatárok, települések.Az adott téma
A tanult helyektanulmányozásához
megkeresése a térképen.leginkább megfelelő térkép
kiválasztása különféle
atlaszokból.
Egyszerű térképvázlatok
rajzolása szöveges
információforrások alapján.

5. A reflexiót irányító kérdések

Legyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a
következők.
- Milyen jellemző
tulajdonságai vannak?
Miben hasonlítok
másokhoz? Miben
különbözöm másoktól?
- Mire vagyok k