17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az 1. mellékletben meghatározott, ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők (a továbbiakban együtt: szülők). A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez.

(2) Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába.

(3)[1] Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi nevelés-oktatást megszervezzék, a tankerületi központ beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását, hogy kíván-e a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására iskolát létesíteni és fenntartani.

(4)[2] Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására nem kíván iskolát létesíteni, a tankerületi központ megszervezi a nemzetiségi anyanyelv és a nemzetiségi népismeret követelményeinek oktatását. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezhető egy adott iskola szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.

(5) Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat dönthet úgy is, hogy a kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak ellátására nyelvoktató nemzetiségi iskolát létesít és tart fenn vagy utazó pedagógus hálózatot működtet. Ha a nyelvoktató nemzetiségi iskola nem az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő iskolában működik, az országos nemzetiségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit vagy az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést.

2. § (1)[3] A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételt a szülők önkéntes - teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló - választásuk kinyilvánítására szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.

(2) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban kell bejelentenie

a) nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek, amennyiben a gyermek a következő nevelési évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelésben,

b) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a szülőnek, abban az esetben, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülőnek és a tanulónak együttesen, amennyiben a tanuló a következő tanítási évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelés-oktatásban.

(3) Ha a tanuló nem cselekvőképtelen, tizennégy éves korától az 1. § (1) bekezdése szerinti kérelem és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat érvényességéhez a tanuló és szülő együttes aláírása szükséges.

(4)[4] A szülők a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatukat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a nevelési év, tanév végére szólóan vonhatják vissza.

(5)[5] A (4) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják, hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási intézményben folytatja tanulmányait, és nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve iskolai nevelése-oktatása a nevelési év, tanév közben is biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év, tanév közben a szülők által szabadon megválasztott időpontban is hatályosulhat.

3. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre vonatkozó, a 2. § szerinti igényt az első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a feladatellátás kötelezettje - az érintett helyi nemzetiségi önkormányzattal együttműködve - méri fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

(2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési, nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozatmintát. A kitöltött nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézményhez kell benyújtani.

(3)[6] A nevelési-oktatási intézmény a kérelemmel, nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot, iskolai nevelés-oktatás esetében a tankerületi központot. A települési önkormányzat vagy a tankerületi központ nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként, intézményenként és településenként összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi területén működő, a nemzetiségi nevelésben, oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak.

(4) A kérelmet, nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézmény az érintett tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését követő öt évig megőrzi.

2. Nemzetiségi óvodai nevelés

4. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 3. mellékletben meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját.

(2) A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését.

(3) A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg:

a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda,

b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda,

c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti óvoda az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a nemzetiség nyelvének használata érvényesül. A nemzetiség nyelvén nevelő óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti óvoda mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A két nyelv használatának arányát a pedagógiai programban kell meghatározni úgy, hogy annak az óvodai nevelési év első hónapjában az érintett gyermekek nyelvismerete vonatkozásában végzett felmérés adataira kell épülnie.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti óvodai nevelés keretében az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

3. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

5. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást biztosító iskola a pedagógiai programját és helyi tantervét a 4. mellékletben meghatározott Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatai alapján készíti el.

(2) Azon nemzetiségek, amelyek a 4. melléklet II. részben meghatározott részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkeznek, pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 4. melléklet I. rész II. fejezetben meghatározott fejlesztési feladatok figyelembevételével készítik el.

(3) Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, a fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. A nemzetiségi népismeret tanítása önálló tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik. A roma/cigány nemzetiség esetében a nemzetiségi népismeret oktatása a magyar nyelven is folyhat.

(4) Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret tanítását, és ez a (3) bekezdésben meghatározottak szerint nem szervezhető meg, az iskola a választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint legalább heti két órában megszervezi a felkészítést.

6. § A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) az intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással kell megszervezni.

7. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatásban a kilencedik évfolyamot megelőzően nemzetiségi előkészítő évfolyam szervezhető, amelynek célja, hogy felkészítsen a nemzetiségi anyanyelvű, kétnyelvű középiskolai nevelés-oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A tanuló a nemzetiségi előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám legalább hetven százalékát a nemzetiségi nyelv tanulására fordítja.

(2) Ha a nemzetiségi anyanyelvű vagy a nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nemzetiségi előkészítő évfolyam az ötödik vagy a hetedik évfolyamot megelőzően szervezhető meg. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozásainak legalább harminc százalékát fordítja a nemzetiségi nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő oktatása legkésőbb a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődik.

8. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű nevelés-oktatás,

b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás,

c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás,

d) magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás,

e) kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevelés-oktatásban - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - az oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik. Az anyanyelvű nevelés-oktatást a szakiskolákban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat is a nemzetiség nyelvén kell oktatni. A nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nevelés-oktatásban

a) a nyelvismeret elmélyítése és tanítási nyelvként való alkalmazása hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához, lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását,

b) a pedagógiai program tartalmazza a nemzetiségi anyanyelv és irodalom tantárgy és a nemzetiségi népismeret tantervét is,

c) a nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, mindkét nyelv tantárgy is, a nemzetiség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg,

d) a nemzetiségi nyelv és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet,

e) a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével valamennyi tantárgy tanítható a nemzetiség nyelvén,

f) az anyanyelv és irodalom mellett a pedagógiai program által meghatározott legalább három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell oktatni összesen a heti kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább ötven százalékában,

g) valamennyi tantárgy oktatható a nemzetiség nyelvén,

h) a szakiskolában az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a nemzetiség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább negyven százalékában, a nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) a nyelv tanításával, az irodalom és a nemzetiségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához,

b) hagyományos és bővített nyelvoktató formában valósítható meg:

ba) a hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni,

bb) a bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás célja a kétnyelvű nemzetiségi vagy az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A nemzetiségi nyelv és irodalom tanulása, továbbá a nemzetiség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik, legalább három tantárgy nemzetiség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni, a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki,

c) keretében a nemzetiségi nyelv oktatása a szakiskolában a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) biztosítja a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását,

b) nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján - anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében - biztosítani kell e nyelvek oktatását,

c) tartalmazza a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet,

d) a legalább heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két tanórának megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosít. E tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra.

(6) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzetiségi nevelési-oktatási forma esetén a népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, nemzetiségi témájú filmek, színházi előadások, nemzetiségek történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók nemzetiségi alkotókkal, találkozók nemzetiségi közéleti személyiségekkel, részvétel nemzetiségi művészeti-kulturális programokon.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nevelés-oktatás

a) a nemzetiségi nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja,

b) tartalmára és időkeretére a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás előírásai érvényesek,

c) megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is.

(8) Ha az iskola nem vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban, kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő és a tanuló közös kérelmére engedélyezni kell, hogy a tanuló vendégtanulóként másik iskolában kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vegyen részt.

(9) A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony

a) az általános iskolában vagy középfokú iskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony,

b) kizárólagosan a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony

lehet.

(10)[7] A tanuló kérheti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatainak rögzítését a törzslapon és a bizonyítványban abban az iskolában, ahol tankötelezettségét teljesíti, vagy a tankötelezettség megszűnését követően nappali rendszerben a tanulmányait folytatja, feltéve, ha a vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ebben az esetben alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet vendégtanulókkal kapcsolatos rendelkezéseit, és a tanulót - kérelemre - fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól.

(11) Ha a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanuló nem áll tanulói jogviszonyban másik iskolával, vagy osztályzatainak iskolai tanulmányaiba való beszámítását nem kéri, részére a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.

(12) Annak a kérelmére, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok keretében befejezte

a) a nyolcadik vagy a tizenkettedik évfolyamot, az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt - záradék formájában, a kiegészítő nemzetiségi iskola igazolása alapján - rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba,

b)[8] a tizenkettedik évfolyamot, engedélyezni kell, hogy a nemzetiség nyelvéből és nemzetiségi népismeretből érettségi vizsgát tegyen.

9. § Az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakaszában a nemzetiségi nevelés-oktatás bármely formája alkalmazható. A nemzetiségi nevelés-oktatást végző általános és középfokú iskola pedagógiai programjába több nemzetiségi nevelési-oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, valamint a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás a 8. § (2) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdés h) pontjában és a 8. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott eltérésekkel alkalmazható.

4. A nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása

10. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás Nkt. 6. melléklete szerinti többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával kell megszervezni. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének a különbözete, a választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható.

(2) Az anyanyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók azzal a feltétellel, hogy mind a nemzetiségi nyelv és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani. A negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket. A felső tagozaton a nemzetiségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.

(3) A nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nyelv oktatására legalább öt, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább három tanórát szükséges biztosítani.

(4) Szakiskolában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv oktatására legalább heti két tanórát szükséges biztosítani.

(5) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az első-negyedik évfolyamon az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál, a romani és beás nyelvek oktatása esetén kettő óránál. Évfolyamok közötti átcsoportosítás esetén a negyedik évfolyam végére, a tanítási hetek közötti átcsoportosítás esetén az adott év végére teljesíteni kell az előírt időkeretet, tananyagot és a meghatározott követelményeket.

(6) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv oktatására biztosított óraszám részben, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a második idegen nyelv oktatására biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a nemzetiségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.

(7) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.

(8) A nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására bármely nevelési-oktatási forma és évfolyam esetében heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani. Szakiskolában a nemzetiségi népismeret oktatása nem kötelező, azonban heti egy tanórának megfelelő időkeretben a nemzetiségi népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységet kell biztosítani.

5. Záró rendelkezések

11. §[9] (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 2-án lép hatályba.

(2) Az 1-7. §, a 8. § (1)-(8) bekezdése, a 9-10. § és a 12-13. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben

a) az iskolák kezdő évfolyamán, továbbá

b) az iskolák ötödik, - hat, nyolc évfolyamos gimnázium kivételével - kilencedik évfolyamán,

c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán,

majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) A 14. § (1) bekezdés 2013. december 31-én lép hatályba.

(4) A 14. § (2) bekezdése 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

12. § (1) A 2014/2015. nevelési évre, tanévre vonatkozó nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti igényt 2013. november 30-ig kell felmérni a 3. §-ban meghatározott szabályok betartásával.

(2) 2013. november 30-ig lehet kezdeményezni a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás 2014/2015. nevelési évben, tanévben történő megszervezését.

13. §[10]

14. § (1)[11]

(2)[12]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

1 A kérelmet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni.

2 A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen.

3 Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni.

4 Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe.

5 Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot.

6 A megfelelőt alá kell húzni!

7 A megfelelőt alá kell húzni! Ha a gyermek a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelésben vagy nemzetiségi iskolai nevelésoktatásban vesz részt, egyik nyelvet sem kell aláhúzni.

8 A megfelelőt alá kell húzni!

9 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes.

10 Az alapító okiratban szereplő azon feladat-ellátási hely címe, ahol a gyermek óvodai nevelésben, illetve a tanuló iskolai nevelésben-oktatásban részesül.

2. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

11 A nyilatkozatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni.

12 A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen.

13 Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni.

14 Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe.

15 Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot.

16 A megfelelőt alá kell húzni!

17 A megfelelőt alá kell húzni! Ha a gyermek a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelésben vagy iskolai nevelés-oktatásban vesz részt, egyik nyelvet sem kell aláhúzni.

18 A megfelelőt alá kell húzni!

19 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes.

20 A megfelelőt alá kell húzni! A nemzetiségi hovatartozás vállalása nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 28. §-a szerint: "A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik.."

21 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes.

22 Az alapító okiratban szereplő azon feladat-ellátási hely címe, ahol a gyermek óvodai nevelésben, illetve a tanuló iskolai nevelésben-oktatásban részesül.

3. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei

I. Bevezető

1. A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes köznevelési rendszerének része, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.

2. A Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve meghatározza a magyarországi nemzetiségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

3. A nemzetiségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

II. A nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladata

1. A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy

- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

- ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

- készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására;

- segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

5. A magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése.

III. A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése

1. A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

2. A nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a nemzetiség nyelvét, ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét (tájnyelvét).

4. A nemzetiségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a nemzetiségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodának a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a nemzetiség kultúráját, a nemzetiség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

IV. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;

b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni;

c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

d) ismerjen a nemzetiség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

e) ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

4. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

NEMZETISÉGI ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS FELADATAI

I. RÉSZ

I. ÁLTALÁNOS FELADATOK

A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást végző iskola a Nemzeti alaptantervben és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.

A nemzetiségi nevelés-oktatás - a magyarországi köznevelési rendszer részeként - megvalósítja az iskolai nevelés-oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását.

A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A nemzetiségi nevelés-oktatást folytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.

II. A NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A nemzetiségi nevelés-oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a nemzetiségi nevelés-oktatás felkészít a nemzetiség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott nemzetiségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a nemzetiségi nevelési-oktatási formához igazodóan tartalmazza a nemzetiség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével.

Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret tartalmát nemzetiségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg.

A) Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom

1. A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a nemzetiség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A nemzetiség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a nemzetiség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

3. Az anyanyelv (a nemzetiség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a nemzetiségi nevelés-oktatás formáihoz.

a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató nevelési-oktatási formában a nemzetiségi nyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.

b) Az anyanyelven (nemzetiség nyelvén) és a két nyelven folyó nevelési-oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.

4. Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom kapcsolata az európai nyelvi szintekkel

A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2).

Az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szint elérése (C1) a köznevelésben alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1) elérése a cél.

Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető

fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.

Beszédkészség

Képes legyen megszólalni a nemzetiség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Írás

Képes a nemzetiségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Az európai alapszint: A2

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a nemzetiségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, nemzetiségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a nemzetiségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a nemzetiségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a nemzetiségi közösséget, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a nemzetiség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a nemzetiség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a nemzetiségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A nemzetiségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a nemzetiségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.

Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a nemzetiségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és nemzetiségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni nemzetiségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális nemzetiségpolitikai eseményekről.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a nemzetiség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.

A mesterfokú nyelvhasználói szint (C1)

Elérésük a bővített nemzetiségi nyelvoktatás célja a tizenkettedik évfolyam végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott nemzetiség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.

5.) A magyar nyelv és irodalom és a nemzetiségi anyanyelv kapcsolata

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatás célja a nemzetiségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a nemzetiség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.

B) A nemzetiségi népismeret

1. A nemzetiségi népismeret az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.

2. A nemzetiségi népismeret általános témakörei:

a) A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

- nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

- vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),

- ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

- hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

- szociológiai és település-földrajzi ismeretek.

b) A nemzetiség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

- a nemzetiség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,

- nevelés-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

- a nemzetiségek más országokban élő csoportjai.

c) Nemzetiségi és állampolgári jogok

- a nemzetiségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

- a nemzetiségek intézményrendszere,

- nemzetközi kapcsolatok.

3. A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka.

II. RÉSZ

RÉSZLETES FEJLESZTÉSI FELADATOK NEMZETISÉGENKÉNT

A) BOLGÁR NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS

1.1 Bolgár nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztálynak megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól - a beszélgetésen át - az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

3. Írott szöveg alkotása

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkorral és az nevelés-oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegfelismerő, áttekinthető jegyzetek és vázlatkészítés. Biztos problémalátás, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár és internethasználat.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai bolgár nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja a igényes önkifejezés lehetőségét.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítására, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képessé a konfliktuskezelésére és az önálló ismeretszerzésre.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallott szöveg megértése

• a bolgár nyelv hangjainak felismerése, mondatok feldolgozása, az életkornak megfelelő szövegek megértése (ok-okozati kapcsolatok, időrendi sorrend, szereplők, események, történések, belső összefüggések feltárása, egyszerűbb következtetések levonása)

1.2. Beszédkészség fejlesztése

Megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés bolgár nyelven.

• a bolgár nyelvre jellemző mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának elsajátítása

1.3. Beszédfejlesztés. Szóbeli szövegek megértése és alkotása.

A bolgár szókincs fejlesztése, a nyelvhasználati tévesztések javítása, a biztos szövegértés támogatása, fejlesztése.

Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás.

1.4. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

2.1. Az olvasástanítás előkészítése.

• Az olvasás elsajátításához szükséges általános részkészségek: logikai sémák, figyelem, megfigyelés, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet és speciális részkészségek: beszédhangészlelés, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben. A felsorolt készségek meglétének ellenőrzése bolgár nyelven.

2.2. Az olvasás jelrendszere: cirill betűs (bolgár) hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

2.3. Tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése.

2.4. Írott szöveg megértése.

• Lényegkiemelés, vázlat, tartalommondás, szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Az írás jelrendszere.

Bolgár (cirill betűs) írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.

3.2. Szövegalkotás írásban.

Mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, az anyaggyűjtés módjai (megfigyelés, emlékezet, olvasás, képzelet).

Címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus.

Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, sms, e-mail). Rendezett íráskép.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Könyv- és könyvtárhasználat: tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egy- és kétnyelvű szótárak, lexikon, bolgár nyelvi kézikönyvek; gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés.

4.2. Tanulást támogató eljárások (kézzel írott irányított vázlat, egyszerű adatkeresés).

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

• Teljes művek: 4-6 mondóka, Ivan Vazov: Rodna recs; Az sam balgarcse; Petko R. Slavejkov: Tatkovina; Malak Pencso; Ran Boszilek: Rodna strjaha; Dora Gabe, Eliszaveta Bagrjana, Petja Dubarova egy-egy verse, kortárs bolgár költők műveiből 4 alkotás.

• Részletek: Ljuben Karavelov: Hubava si moja goro; Ivan Vazov: Otecsestvo ljubezno; bolgár Himnusz, továbbá két részlet szépprózai művekből.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, rendezés, összehasonlítás).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek

• Kapcsolatfelvétel és -zárás, udvarias kapcsolattartás, beszélgetés, vita bolgár nyelven.

• Nyelvi mintakövetés a bolgár nyelv sajátosságainak megfelelően.

5.2. Szavak jelentése, szókincs; többjelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, néhány bolgár közmondás, szólások.

5.3. Hang, betű, szótag, szó, szóelem.

5.4. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérdő, mutató névmás.

5.5. Modalitás szerinti mondatfajták.

5.6. A bolgár nyelv alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályai, írásjelek.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Szerzők és művek.

• Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: "Bolgár népmesék", Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

• Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények (pl. A. Lindgren, G. Rodari, M. Twain stb.)

• Kortárs bolgár szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények.

Alapvető ismeretek elsajátítása bolgár nyelven az irodalmi művek elemzéséről (szakkifejezések, fogalmak)

6.2. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplő/k/).

6.3. Lírai alkotások: a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia).

6.4. Ismeretterjesztő szövegek (család, mindennapi élet, élethelyzetek, viselkedés, emberi kapcsolatok, hazánk története, hazai tájak, ünnepek, egészség, életmód, természet- és környezetvédelem).

6.5. Báb- és drámajátékok szövegei.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak.

7.2. Saját vélemény bizonyítása (érvelés), részvételi kultúra a beszélgetésben.

7.3. Mindennapi konfliktusok dramaturgiája.

5-8. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés bolgár nyelven.

1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés). A beszéd szupraszegmentális tényezői a beszédszándéknak megfelelően.

1.3. Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.

1.4. Memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

• A szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás.

• A megértés egységei - szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg.

• Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Gyakori szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek) megértési stratégiái.

2.3. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép a bolgár (cirill betűs) írásnak megfelelően.

3.2. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms, csetelés), kreatív írás.

3.3. Kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi és helyesírási normák bolgár nyelven.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

• Jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak.

• Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

• Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek, népdalok szöveghű felidézése.

4.4. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések).

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (bolgár nyelvről)

5.1. A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái.

5.2. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita).

5.3. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia.

• Nemzetiségi nyelvhasználat. A magyarországi bolgárok nyelvhasználatának jellemzői.

5.4. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések.

• A bolgár beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó).

• Szóelemek.

• Szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek.

• A szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok. A szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések.

• Mondat; szerkezet, modalitás.

• Az írott nyelv normái: a bolgár helyesírás alapelvei.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok fogalmának megismerése bolgár nyelven (irodalmi terminológiai ismeretek) Műnemek és műfajok.

• Epika, líra, dráma.

• Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, legenda, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, költői levél, óda, rapszódia; komédia, tragédia.

6.2. Kompozíció, szerkezet, hatás.

• Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés.

• Lírai én, motívum.

• Helyzet, monológ, dialógus, jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.

• Ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét.

• Szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.

6.4. Epikus és drámai művek.

• Szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése.

6.5. Drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata.

6.6. Lírai alkotások elemzési, értelmezési eljárásai.

6.7. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok (természet, évszakok és napszakok, szülőföld, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica).

6.8. Verselés, zeneiség.

• Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés; rím.

6.9. Szerzők és művek.

• Epika: bolgár népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek; óbolgár irodalom: Pannon legendák, Kliment Ohridiszki, Kosztantin Preszlvaszkil, Csernorizec Hrabar, Evtimij Tarnovszki, Grigorij Camblak munkái; Ivan Vazov: Rabigában, Epopeja na zabravenita; Elbeszélések és útleírások; Elin Pelin és Jordan Jovkov elbeszélései; Aleko Konsztantinov: Chicago-ig és vissza; Ljuben Karavelov: Maminoto detence, Hadzsi Nicso.

• Egy 20. századi bolgár ifjúsági regény és egy-két regényrészlet

• Egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból;

• Két-három kortárs szépprózai alkotás.

• Öt bolgár kortárs lírai alkotás.

• A dráma és a színház világa: egy komédia és egy tragédia; dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Irodalmi élmény (önálló olvasmányválasztás) indoklása.

7.2. Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).

7.3. Zenei, képzőművészeti, művelődéstörténeti vonatkozások.

7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció.

7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

9-12. Évfolyam

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédészlelés, hallás utáni értés.

• Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd bolgár nyelven (megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés).

• A beszéd szupraszegmentális tényezőinek helyes használata a beszédszándéknak megfelelően.

• Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció), beszélt nyelvi szövegek jellemzői; szóbeli összefoglalás, véleményalkotás.

1.2. Nyelvi és nem nyelvi kódok.

1.3. Hosszabb, önálló, monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés.

• A hangos és néma olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) nyomtatott és elektronikus szövegek feldolgozásakor.

2.2. Szövegértési stratégiák (szó szerinti, értelmező, kritikai és kreatív) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben bolgár nyelven.

2.3. Szövegelemzési eljárások.

• Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) jellemzői.

• Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások.

2.4. Szövegek retorikája és stíluselemei

2.5. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető cirill betűs íráskép.

3.2. Szövegalkotás.

• Szövegtípusok (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, motivációs levél, kérvény, blog) kommunikációs és műfaji jellemzői.

• Kreatív írás, stílusgyakorlat.

3.3. Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai ismeretek bolgár nyelven.

3.4. Helyesírás: a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása bolgár nyelven.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos Internethasználat.

4.2. Tanulást támogató eljárások.

• Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy- és kétnyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció és elrendezés.

• Vázlatkészítés különféle eljárásokkal.

• Idézés, a forrásjelölés módszerei.

• Önálló jegyzetelési technikák.

• Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.

• Teljes művek: tizenöt lírai alkotás (ezen belül Ivan Vazov, Hriszto Botev, Pencso Szlavejkov, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov, Elisaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov és mások művei).

• Részletek: kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 30 sor), 20 sor epikai művekből, három drámarészlet.

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikációs helyzet, beszédpartner, téma, szituáció, beszédszándék.

• A személyközi kommunikáció.

• A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai.

• Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció).

5.2. Az írott és a beszélt nyelv normái.

• A bolgár helyesírás alapelvei.

• Nemzetiségi nyelvhasználat - a magyarországi bolgár nyelv.

5.3. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás).

5.4. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések. Szókincs, frazeológia. A bolgár nyelv és az idegen nyelvek jellemzői.

5.5. A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők; szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet. Az intertextualitás és a számítógépes szövegvilág.

5.6. A nyelvi változás: a bolgár nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek.

5.7. Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.

5.8. Stílus és jelentés.

• Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben.

• Stílusrétegek, stílusváltozatok.

5.9. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. A bolgár a világ nyelvei között.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Irodalmi műfajok fontosabb jellemzőinek ismerete bolgár nyelven (terminológiai ismeretek, fogalmak)

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai.

• Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé.

6.2. Kompozíció.

• Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus.

• Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok.

• Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói.

• Alakzatok.

• Szóképek.

6.4. Hangnemek, esztétikai minőségek.

• Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis.

6.5. Verselés, zeneiség.

• Ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.

6.6. Művelődés- és irodalomtörténeti korszakok, korstílusok, stílusirányzatok bolgár szempontból (óbolgár kor, törökkor, újjászületés, modernizmus, posztmodernizmus)

- a bolgár irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: pl. a "Miszal" mint folyóirat és mozgalom, stb.

6.7. Szerzők és művek.

Bolgár irodalom

• Epika: 1) újjászületéskori bolgár próza - Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanski művei, Ljuben Karavelov "Régi idők bolgárjai"; 2) 19-20. századi próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov ("Ganjo bácsi"), 3) 20. sz. közepéig: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt; Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában) Dimitar Talev (A vaskandelláber), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina: Poli .

• Líra: 1) újjászületéskori bolgár líra: Dobri Csintulov, Petko Slavejkov versei; 2) 19-20. századi líra: Hriszto Botev, Pencso Slavejkov, Pejo Javorov, Teodor Trajanov, Nikolaj Liliev, Emanuil Popdimitrov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Hriszto Szmirnenski, Geo Milev, Nikola Furnadzsiev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.

• Hat kortárs bolgár lírai mű.

• Dráma: Dobri Vojnikov "A félreértelmezett civilizáció", Pejo Javorov egy drámája.

• Egy 20. századi bolgár dráma - pl. Jordan Radicskov "Január".

• Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).

Világirodalom

• Nyugat-európai irodalom bolgár nyelven (Cervantes, Dante, Shakespeare, Molière, Goethe, Ibsen, Mann stb.) a magyar irodalom tantárgy függvényében választható. Orosz klasszikus irodalom Puskin, Gogol, Dosztojevskij, Csehov stb. művei bolgár nyelven.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány szerepe a nemzeti identitás és a helyi kötődés kialakításában.

7.2. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre

(élet és halál, beavatás, út, vándorlás, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica).

7.3. Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, érzelmek, erkölcsi dilemmák, világkép).

7.4. Az irodalmiság változó fogalma.

1.2 Bolgár nyelv és irodalom (a nyelvoktató és a nemzetiségi kiegészítő nevelés-oktatás számára)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

A leggyakoribb fordulatok és szókincs megértése. A rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegének megértése. A legfontosabb információk, olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzések egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem követ el alapvető nyelvhelyességi hibákat.

3. Olvasásértés

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

4. Írás

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, utasítás, kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket: verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

Memoriter: 25 gyermek- és népdal, 5 gyermekjáték ismerete.

• A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

• Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: "Bolgár népmesék", Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

3. Olvasásértés.

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

5-8. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

2. Beszédkészség.

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát..

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

Memoriter: 35 gyermek- és népdal, 5 gyermekjáték ismerete

• A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

• Népköltészet: mondókák, kiszámolók, néhány népdal, népi játékok, bolgár és más népek meséi, mesefajták; Szerzők, művek: "Bolgár népmesék", Ran Boszilek: Mesék, Szvetoszlvav Minkov: Mesék, Angel Karalijcsev: Bolgár népmesék.

3. Olvasásértés.

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének alapos ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák

4.3. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

9-12. Évfolyam

1. Beszédértés.

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben

1.3. Követi a nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség.

2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.4. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.5. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.6. Szókincse jó.

Memoriter: 30 gyermek- és népdal ismerete.

• A bolgár gyermekirodalom képviselőinek művei.

• Epika: 1) klasszikus próza: Iván Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov ("Hihetetlen történetek egy mai bolgárról"), 3) 20. sz.: Elin Pelin (Szélmalom; A kolostori szőlő alatt; Geraci); Jordan Jovkov (Balkáni legendák; Esték az Antimovi kocsmában), Dimitar Dimov (Benz hadnagy); továbbá egy kortárs szépprózai alkotás (pl. Teodora Dimova), magyarországi bolgár irodalom: Hadzsipetkova Krisztina (Poli).

• Líra: 1) klasszikus líra: Hriszto Botev, Pejo Javorov, Dimcso Debeljanov; 3) 20. sz. közepéig: Geo Milev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Nikola Vapcarov.

• Hat kortárs bolgár lírai mű.

• Dráma: Dobri Vojnikov "A félreértelmezett civilizáció", Pejo Javorov egy drámája.

• Egy 20. századi bolgár dráma - pl. Jordan Radicskov "Január".

• Három értekező prózai alkotás, esszé részletei (Hriszto Botev, Sirak Skitnik, Krasztjo Krasztev műveiből).

Szemelvények a mai magyarországi bolgár irodalomból: pl. Hadzsipetkova Krisztina: Poli

A magyarországi bolgár folyóiratok ismerete: pl. Haemus.

3. Olvasásértés.

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás.

4.1. Az írás jelrendszerének maradéktalan ismerete.

4.2. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.3. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása

4.4. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Folyékony írástechnika.

2. Bolgár népismeret

(Valamennyi nevelési-oktatási forma)

A Bolgár népismeret feladata, hogy átadja azt az ismeretanyagot, amely feltétlenül szükséges a nemzeti identitás megőrzéséhez, és a közösséghez tartozás emocionális kötödésének kialakításához, valamint olyan események és tények megismeréséhez, amelyek fontosak a bolgár kultúra, múltunk és jelenünkhöz való viszonyulásunkhoz. A nemzetiségi lét, a nemzetiségi jogok és a nemzetiségi intézmények fogalmának elsajátítása. A történelmi és társadalmi tudat formálása, amelynek a középpontjában az emberi együttlét formái, az ember alkotóereje és tettei állnak időben és a térben, és ezek mulandósága.

Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. Reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A tartalom kulcselemei

6. A reflexiót irányító kérdések

Közműveltségi elemek

1-4. Évfolyam

1. Az én családom

2. Városom, falum

3. Az én hazám

4. Nemzeti ünnepek és szimbólumok

5. Elődeink és életük

6. Hogyan ismerjük meg a múltat (múzeumok, emléktáblák, tárgyak, képek, szokások, más dokumentumok)

7. Mondák trákokról, szlávokról és ősbolgárokról

8. Arcok a középkori bolgár történelemből

• A bolgár cárok

• Cirill és Metód és tanítványaik

• Bolgár alkotók

9. A török elleni harcok

10. Bolgárok világszerte

5-8. Évfolyam

Bolgárok az Oszmán birodalomban

1. Bolgár Újjászületés

2. Nemzeti mozgalmak

3. A felszabadulás

4. Az újkori bolgár állam kialakulása

5. A nemzeti ideálok csődje

6. Bulgária a Második világháború után

7. Bulgária a globális világban

8. Nemzetiségben élni

9. Szokások és hagyományok

10. Az egyén és a társadalom

11. A vegyes házasság

9-12. Évfolyam

1. Az etnikai és nemzeti nemzetiségek fogalma

2. Bolgárok Magyarországon - letelepedési hullámok és befogadás

3. A bolgárkertészet és helye a magyar gazdasági életben

4. Helytörténeti kutatások a magyarországi bolgárokról

5. A magyarországi bolgárok intézményei és szervezetei

6. Nemzetiségi média

7. Nemzetiségi jogok és védelme

8. Témák a bolgár történelemből:

• Etnikai csoportok a bolgár állam megalakulásakor

• A kereszténység és a szláv nyelv egyesítő szerepe a Középkorban

• A birodalmak szerepe - kölcsönhatás és ütközések

• A nemzeti állam - célok és illúziók

• A XX. század nagy kísérletei - totalitarizmus formái

• Bulgária a globális világban

B) CIGÁNY NEMZETISÉGI OKTATÁS

1. Beás nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és nemzetiségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

3. Olvasásértés

A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

4. írás

Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán-és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyam

1. Beszédértés

■ A tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavak, fordulatok megértése.

■ Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.

■ Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben.

■ Legyen képes megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

2. Beszédkészség

■ A napszaknak megfelelő, s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formák az óravezetés kifejezései.

■ Bemutatkozás, bemutatás

■ A mindennapi élet leggyakoribb szavai, különböző személyekkel kapcsolatos információk adása

■ A beás nyelv hangzókészletének megismerése, a nyelv hanglejtésének, ritmusának érzékeltetése auditív és vizuális eszközök felhasználásával.

■ A helyes artikuláció fokozatos elsajátítása

■ Megfigyelések, élmények rövid szóbeli közlése

■ Az ismerethordozók képeinek leírása

■ A szűkebb környezetünkhöz tartozó személyek/szülők, testvérek egyszerű külső jellemzése

■ A szűkebb környezet leírása

■ Rövid jókívánságok kifejezése

■ Hétköznapi szituációkban rövid párbeszédek alkotása, eljátszása

■ Adott témáról való beszélgetés szövegalkotás képekről, rajzokról

■ Az események elmondásakor az időrend követése

■ Néhány rövid mondóka, mese, vers, dal ismerete

■ Egyszerűbb számolási feladatok beás nyelven

3. Olvasásértés

■ A beás nyelv hangjainak felismerése, megismerése

■ A beás nyelv hangsúlyainak fokozatos megértése

■ A magyartól eltérő beás hangok ejtése és a betűk felismerése

■ A beás abc megismerése.

■ Rövid szótagok, szavak alakítása

■ A helyes mondatintonáció fokozatos elsajátítása

■ Az értő olvasás és annak fejlesztése

■ Az életkoroknak megfelelő szöveg néma olvasása

■ A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal

■ A folyamatos olvasás

■ Az életkornak megfelelő mesék, versek, fordítások feldolgozása

4. Írás

■ A beás nyelv alapszókincséhez tartozó szavak leírása

■ Rövid mondatok másolása

■ Írott szöveg másolása

■ Nyomtatott szöveg másolása

■ Írás tollbamondás után

■ Írás emlékezetből

■ A helyes vonalvezetés és betűkötés

■ Képekről szavak, kifejezések írása

■ Sorba rendezés, mondatalkotás, központozás

■ Egyszerű hétköznapi események leírása

■ ismeretközlő szövegek leírása

■ A levél, a levélforma, a levélírás módjaival való megismerkedés

■ Rövid üdvözletek, jókívánságok kifejezése írásban

5-6. évfolyam

1. Beszédértés

■ Információ átadása, élmények elmesélése

■ Tárgyakról, állatokról, személyekről készült rövid leírás megértése

■ Az ismerős szavak, fordulatok megértése és reprodukálása, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

2. Beszédkészség

■ Hétköznapi beszédszituációk feldolgozása

■ Beszélgetésben való részvétel, megnyilatkozás és ellentmondás

■ Hétköznapi témák, rövid kommunikációs helyzetgyakorlatok

■ Információadás

■ Élmények elmesélése

■ Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése

3. Olvasásértés

■ Ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza olvasása, előadása, dramatizálása)

■ Történetek, mesék, mondák, olvasása és tartalmi megértése, valamint az erről való beszéd

■ Személyesen átélt események elmesélése

■ Mondások, nyelvi játékok, történetek feldolgozása

■ Információk kigyűjtése irodalmi művekből egy adott témához

■ A szótár használata

4. Írás

■ Személyesen átélt vagy hallott események reprodukálása fogalmazás formájában

■ Rövid leírás készítése különböző eseményekről, folyamatokról. Az időrendiség betartása

■ A fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerete (bevezetés, tárgyalás, befejezés)

■ A levélírás, a levél szerkezeti felépítése

■ A személyes és hivatalos levél, a kérvény műfaja

■ Levelezés elindítása magyarországi és külföldi beás gyerekekkel - egyelőre közösségi formában

7-8. évfolyam

1. Beszédértés

■ Több mondatból álló, összefüggő szöveg megértése (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás)

■ A leggyakoribban használt fordulatok és szókincs megértése

■ Rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek értése

2. Beszédkészség

■ Beszélgetés különböző partnerekkel

■ Információk szerzése, azok pontos átadása

■ A látottakkal, hallottakkal kapcsolatos vélemények beszerzése

■ Érdeklődés, kívánság, igény megfogalmazása

■ Információadás a saját személyről

■ Az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközei

■ Beszámolók, tudósítások fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről

■ Informatív és "csevegő" beszélgetés - az interjú

■ A továbbtanulás, az önéletrajz, a kérelem szókincse

3. Olvasásértés

Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, népmesét, mondókát, népdalt, novellát, elbeszélést, regényt) a beás népcsoport kultúrájából. Legyen igénye beás nyelven való olvasásra. Legyen képes a tanultak köréből bármelyik típusú szövete kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

■ Különféle szövegek olvasása, feldolgozása

■ Néhány irodalmi alkotás ismerete (vers, népmese, mondóka, népdal, novella) a beás népcsoport kultúrájából.

■ Értelem szerinti hangsúlyozás, lényegkiemelés

■ Megkezdett szövegek kiegészítése, átalakítása, befejezése

■ Fontos és mellékes események információk

4. Írás

■ Rövid önéletrajz írása

■ Magánlevél írása

■ Beszámoló megfogalmazása

■ Interjú készítése

■ Tények valósághű és pontos leírása az időrendi betartásával

■ A beszélt és az írott nyelv közötti különbség

9-12. évfolyam

1. Beszédértés

■ Információ átadása

■ Az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközeinek ismerete

■ Tudjon röviden beszámolni, tudósítani fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről

■ Főbb vonalaiban értse meg a köznyelvi beszédet, különösen, ha gyakran előforduló, számára ismert témáról szól.

■ Értse meg a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

2. Beszédkészség

■ A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban.

■ Viszonylag könnyen tudjon követni: előadást, beszélgetést, vitát, s az élénk társalgásba legyen képes kapcsolódni.

■ Tudja a beás nyelv különböző dialektális változatain folyó beszélgetést követni

■ Értsen meg konkrét és elvont témájú átlagos sebességű bejelentéseket

■ A rádió vagy egyéb hangzó felvételt legyen képes megérteni és érzékelni a beszélő hangulatát

■ A vele társalgást folytató beszélő attitűdjét és üzeneteit is érezze, melyekre ha kell, verbális választ is tudjon adni.

■ Világos, részletes leírást, bemutatást tudjon adni összetett témákkal kapcsolatban

■ Megadott témákat legyen képes általánosabb nézőpontból is tárgyalni

■ Képes elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni különböző témákban

■ Folyamatosan és természetesen részt tudjon venni a különböző témájú társalgásokban

■ Folyékonyan, erőfeszítés nélkül bejelentést tudjon tenni, hangsúllyal és hanglejtéssel kifejezve a jelentés finomabb árnyalatait.

■ A gondolati és formai tagolás beszédében megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés előadásában

■ Képes folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a beás nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan ki tudja fejteni.

■ Bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen meg tud oldani

3. Olvasásértés

■ A tanuló képes átlagos beszédtempóban narratív, leíró vagy érvelő általános szöveg értő olvasására

■ Képes az általános szöveg tényszerű és implikált információinak megértésére

■ Gyorsan át tud olvasni hosszabb és összetettebb szövegeket is, melyekben megtalálja a lényeges részleteket.

■ A rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli az olvasott szövegben

■ A tanuló olvasási tempója, kiejtése és hanglejtése megfelelő. Olvasása érthető és követhető

4. Írás

■ Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás)

■ A tanuló világos, jól szerkesztett részletes szöveget tud alkotni összetett témákban

■ A szövegalkotás során megbízhatóan alkalmazza a kohéziós eszközöket

■ Összetett témákat világos, jól szerkesztett módon tud kifejteni

■ Kiegészítő gondolatok, érvek és megfelelő példák felhasználásával ki tudja fejteni és alá tudja támasztani nézeteit

■ A tanuló megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió

■ A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak

■ A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi

■ A tanuló változatos nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos

■ A komplex kommunikációs készségeket feltételező műfajokban képes szövegek közvetítésére anyanyelvről célnyelvre

Válogatott bibliográfia a beás nyelv és irodalom tananyagtartalmainak elsajátításához

Gombos Péter (2006) Lá szá szfátászká dáp-ásztá sí péstyi (magyar gyerekversek beás nyelven). Szerk.: Gombos Péter. Fordította: G. Szabó Sára - Gombos Péter. Juta: Profunda Könyvek, 2006. 48 p.

Kalányos Terézia (2002) Nauá korbj - A kilenc holló. Beás cigány mesék beás és magyar nyelven. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Pécs.

Kalányos Terézia (2003) Bárou-l dá cígán - Jókai Mór A cigánybáró című kisregényének fordítása. Czupi Kiadó, Nagykanizsa.

Kovalcsik Katalin (1994) Florilyé dá primávárá. Tavaszi virágok. I-II. Beás cigány iskolai énekeskönyv. Pécs: Gandhi Középiskola-Fii Cu Noi. (hangkazettával).

Kovalcsik Katalin - Konrád Imre -Ignácz János (2001) Bátor emberek. Beás cigány történetek, szokáselbeszélések és mesék iskolás gyermekek számára. Pécs: Gandhi Középiskola

Kovalcsik Katalin - Orsós, Anna (1994) Fátá ku páru dá ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény. Pécs: Gandhi Középiskola

Orsós Anna /1994/ (1997) Beás nyelvkönyv. Pá lyimbá bájásilor. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (1997) Beás-magyar kéziszótár. Vorbé dá bájás. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (1998) Fátá ku páru dá ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény, II. Pécs: Gandhi Alapítványi Gimnázium.

Orsós Anna (1999) Magyar-beás kéziszótár. Vorbé dá ungur. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

Orsós Anna (2002a) Beás nyelvkönyv. /3. javított kiadás/ Kaposvár, Dávid Oktatói és Kiadói Bt.

Orsós Anna (2002b) Beás - Magyar Igeszótár. Pécs, Gandhi Közalapítványi Gimázium és Kollégium, Pécs

Orsós Anna (2005) Felkészülési segédanyag a PROFEX Nyelvvizsgaközpont beás nyelvvizsgájához -mintatesztek CD melléklettel - PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

Pálmainé dr. Orsós Anna (Gábor Jánossal, Komáromi Máriával, Majsai Virág Eszterrel) (2009): Krák, krák vergyé. Bújj, bújj zöld ág. Beás-magyar mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta.

Pálmainé dr. Orsós Anna (Kővári Zoltánnéval, Láng Eszterrel és Vass Tündével) (2010): In szárá krisjunuluj - Karácsony napján. Beás-magyar nyelvű mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta.

Tengerdi Győző-Orsós Anna (1998) Balatoni nádas berek. Beás cigány énekeskönyv. Gandhi Gimnázium, Pécs

2. Cigány/Romani nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és nemzetiségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési követelmények

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédértés

2. Beszédkészség

3. Olvasásértés

4. Írás

1. Beszédértés

Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak.

2. Beszédkészség

Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása a már említett témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

3. Olvasásértés

Olvasott szöveg értése. A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása.

4. Írás

Íráskészség. Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán- és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat.

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, utasítás, kérdés, szó, szófordulat hallás utáni megértése.

1.2. Verbális és nem verbális kommunikáció megfigyelése és alkalmazása.

2. Beszédkészség

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni.

2.2. Valós helyzetekben képes kapcsolatot teremteni társaival, felnőttekkel.

2.3. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

2.4. Önbizalma, beszédbátorsága fokozatosan növekszik.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket - verseket, dalokat, kiolvasókat és mondókákat, játékokat szöveghűen megjelenít.

2.7. Szóhasználata, szövegalkotása igazodik a kommunikációs szituációhoz.

Javasolt irodalom:

• Bársony János - Daróczi Ágnes (2005): Vrana mámi mesél. CD melléklettel. Sulinova, Budapest

• Doroginé Karancsi Annamária: O amal, Cigány nyelv kicsiknek

• Lakatos Szilvia (2010): Turcko muca, shun! - Romani mondókáskönyv. CD melléklettel (Romano Glaszo), PTE-BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

• Tuza Tibor (1997): Romamécs 2. Az interkulturális oktatás alternatív és kísérleti olvasókönyve az általános iskola 2. osztálya számára. HB MPI, Debrecen

• Glinda folyóirat

3. Olvasásértés

3.1. A szavak, szövegek pontos és kifejező olvasása, lényegének megértése.

3.2. A megértést cselekvéssel vagy szóban jelezze.

3.3. Tegyen szert a néma, vagy hangos, ismert nyelvi elemekből álló, értő olvasásra.

3.4. Legyen képes az egyszerű információk kiemelésére a szövegkörnyezetből.

3.5. Az értő olvasás elsajátítása során aktív és passzív szókincse gyarapodjon.

3.6. Érdeklődjön népcsoportja kultúrája iránt.

4. Írás

4.1. Az írás jelrendszerének ismerete.

4.2. Egyszerű írásbeli feladatok megoldása, szöveg másolása, tollbamondás utáni leírása, helyesen.

4.3. Rövid, összefüggő szöveg írása: e-mail, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.4. Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó.

4.5. Mondatok összekapcsolása.

5-8. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, alapvető információk hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szöveg-környezetben.

2. Beszédkészség

2.1. Képes a nemzetiségi nyelven megszólalni, egyszerű beszélgetésbe bekapcsolódni hétköznapi témában.

2.2. Valós helyzetekben képes közvetlen információt cserélni társaival, felnőttekkel.

2.3. Véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejezi.

2.4. Társasági beszélgetésben megérteti magát.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Verbális és nem verbális kommunikációja adekvát.

Javasolt irodalom:

• Bari Károly (1990): Le veseski dej. Az erdő anyja. Országos Közművelődési Központ, Budapest

• Bari Károly (1985): Tűzpiros kígyócska. Gödöllői Művelődési Központ, Gödöllő

• Choli Daróczi József - Feyér Levente (2002): Zhanes romanes? Cigány nyelvkönyv. Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, Budapest

• Janurik Tamás (2010): A lovári nyelv kiskátéja. Ad Librum Kiadó, Budapest

• Dr. Karsai Ervin (2004): Cigány nyelv I. Cigány nyelv alapfokon. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Medgyesegyháza

• Le Sapesqi Gili-Rromano Folkloró - Cigány Folklór-Kígyó Ballada. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher

• Papp János (2008): Sityu romanes! - Tanulj cigányul. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest

• Papp János (2008): Cigány-magyar, magyar-cigány kéziszótár. Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft., Budapest

• Romane paramichi - Cigány mesék. Gyűjtötte: Rézműves Melinda (CD). Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher

• www.khetanodrom.hu

• www.romanishib.hu

• www.romapage.hu

• sasvarigabor.extra.hu/bevezetotoplap.htm

Magyarországi cigány/roma szerzők, alkotók versei, meséi, történetei: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho-Farkas Zoltán

3. Olvasásértés

3.1. Szövegek pontos, kifejező és értelmező, kritikai olvasása, lényegének megértése.

3.2. Lényeges információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.3. Néma, vagy hangos, értő olvasás helyes használata.

3.4. Információk kiemelése a szövegkörnyezetből.

3.5. Képes a nyomtatott és elektronikus szövegek átfutására, részletekbe menő tanulmányozására, adatainak visszakeresésére.

4. Írás

4.1. Nyelvhelyességi, helyesírási normák ismerete.

4.2. Tömör, összefüggő szöveg írása: e-mail, sms, üdvözlő és képeslap, meghívó.

4.3. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.4. Folyékony írástechnika.

4.5. Kommunikációs céloknak megfelelő írástechnika alkalmazása.

9-12. évfolyam

1. Beszédértés

1.1. A hallott szöveg, szóbeli közlés, elhangzott információ hallás utáni megértése.

1.2. Gyakori fordulatok és szókincs ismerete mindennapi helyzetekben, új szövegkörnyezetben.

1.3. Követi a nemzetiségből származó beszélő gondolatmenetét.

2. Beszédkészség

2.1. Beszéde érthető, jól artikulált, összefüggő.

2.2. Természetesen tud beszélgetést folytatni társaival, felnőttekkel.

2.3. Beszélgetés során véleményét, érzéseit, gondolatait érthetően kifejti, indokolja.

2.4. Képes önállóan összegezni mások véleményét, különféle szövegeket, történeteket, eseményeket.

2.5. Hangképzése, kiejtése, artikulációja helyes és pontos.

2.6. Memoritereket értelmezően, szöveghűen tolmácsol, megjelenít.

2.7. Szókincse jó.

2.8. Beszéde a beszédszándéknak megfelelő.

2.9. Képes hosszabb szövegek előadásra, illetve értelmező tolmácsolásra.

2.10. Verbális és nem verbális kommunikációja, gesztusai adekvátak.

Javasolt irodalom:

Magyarországi cigány/roma szerzők, alkotók versei, meséi, történetei: Choli Daróczi József, Glonczi Ernő, Lakatos Menyhért, Nagy Gusztáv, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, Vesho-Farkas Zoltán

3. Olvasásértés

3.1. Hosszabb, összetettebb szövegek komplex megértése.

3.2. Szövegelemzési eljárások ismerete.

3.3. A szövegtartalom tömör reprodukálása.

3.4. Hangos és néma olvasás stratégiájának ismerete.

3.5. Szövegek stíluselemei és retorikája.

4. Írás

4.1. Nyelvhelyességi, helyesírási normák, nyelvtani ismeretek.

4.2. Összefüggő szöveg érthető, világos megfogalmazása.

4.3. Olvasható, rendezett, mondanivalót jól tükröző íráskép, megfelelő írástempó.

4.4. Folyékony írástechnika.

4.5. Különféle szövegtípusok kommunikációs és műfaji jellemzőinek ismerete.

4.6. Kreatív írás.

3. Cigány népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben -és időben

5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A reflexiót irányító kérdések

Közműveltségi tartalmak

1-4. évfolyam

1. Közösségi élet (régen és ma):

- Énkép, családi kör, rokoni kapcsolatok

- Élethelyzetek, életmódok, események, ünnepek

- Településtípusok, utcák, házak, berendezési tárgyak

- Lakóhely és közvetlen környezete

2. A cigány kultúrkör elemei

- Hagyományos cigány mesterségek, gazdasági élet

- A cigány konyha sajátosságai

- Dalok, mondókák, versek, mesék, közmondások, köszöntők, játékok

- A cigány tánc alapelemei

3. A cigány nyelvek (romani, beás)

5-8. évfolyam

1. Nemzetiségi azonosságtudat, pozitív minták, példaképek

2. Földrajzi elhelyezkedés

- Vándorlások útvonala, letelepedések

- Magyarországi cigány népcsoportok a térképen

- Cigányok Európában

3. Történelmi események időszalagon

4. Alapismeretek a magyarországi és európai cigányok kultúrájáról

- Cigányzene és tánc típusai, népviselet

- Irodalmi és képzőművészeti alkotások, életutak, munkásságok

- Cigány nyelvek eredete, nyelvjárások

9-12. évfolyam

1. Attitűdök

- Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció, rasszizmus - tolerancia, inklúzió, integráció

2. Hazánk nemzetiségpolitikája, törvényi szabályzások

- Európai Roma Stratégia

- Önkormányzatiság, civil szervezetek, érdek- és jogvédelem

- Dokumentumok, források, média

3. Oktatás, képzés

4. Munkavállalás és megélhetőség

5. A cigányok sokszínű kultúrája

- Művészeti alkotások és elemzések

6. Nyelvhasználat, nyelvvizsga

C) GÖRÖG NEMZETISÉGI OKTATÁS

1. Görög nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés.

Hallott szöveg értése. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve a mindennapi élethez, családhoz, környezetéhez, nemzetiségéhez, az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak