2020. évi LXXXVIII. törvény

a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról

1. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 2. §-a a következő h)-k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"h) jelnyelvi tolmács: olyan személy, aki biztosítja az információ akadálymentes átadását siket, nagyothalló, siketvak és halló személyek között, a magyar jelnyelvről magyar nyelvre és magyar nyelvről magyar jelnyelvre tolmácsol, fordít, jelnyelvi szöveget írásba foglal, írótolmácsolási munkát végez, orális tolmácsolást végez, illetve a Mellékletben meghatározott speciális kommunikációs rendszerek felhasználásával egyéb vizuális és taktilis kommunikációs formák között tolmácsol, fordít,

i) siket jelnyelvi tolmács: olyan anyanyelvi jelnyelvhasználó személy, aki biztosítja az információ akadálymentes átadását siket, nagyothalló és siketvak személyek között, jelnyelvek, illetve jelnyelvi kódok között tolmácsol, fordít, egyéb vizuális és taktilis kommunikációs formákról, valamint azokra tolmácsol és fordít, jelnyelvi szöveget írásba foglal, írott magyar nyelvi szöveget jelnyelvre adaptál, szükség esetén halló jelnyelvi tolmácsokkal együttműködésben dolgozik,

j) anyanyelvi jelnyelvhasználó: az a személy, aki természetes módon, felnőtt kora előtti nyelvi szocializációja során, siket családban vagy siket közösségben sajátította el a magyar jelnyelvet, gondolatait magyar jelnyelven képes a legkönnyebben, legárnyaltabban kifejezni és legalább C1 szintű magyar jelnyelvi tudással rendelkezik,

k) jelnyelvi tolmácsszolgáltatás: a jelnyelvi tolmács vagy a siket jelnyelvi tolmács által nyújtott kommunikációs akadálymentesítési szolgáltatás."

2. § A Jtv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A magyar jelnyelvből tett államilag elismert nyelvvizsga a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsga."

3. § A Jtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti éves személyenkénti időkereten felül az állam]

"c) a felnőttképzési jogviszonnyal összefüggésben a szakmai oktatásban vagy a felnőttképzésről szóló törvény szerinti képzésben felnőttképzési jogviszonyban részt vevő személy részére képzésenként a képzés óraszáma 20 százalékának megfelelő mértékű"

(térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást biztosít.)

4. § A Jtv. a 8. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Jelnyelvoktatói Névjegyzék

8/A. § (1) A 12. § (3)-(3b) bekezdése szerinti jelnyelvoktatói tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, az oktatói tevékenység tekintetében nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a képesítési feltételek teljesítésének igazolását.

(4) A Jelnyelvoktatói Névjegyzék tartalmazza a jelnyelvoktató

a) természetes személyazonosító adatait,

b) értesítési címét,

c) hozzájárulása esetén egyéb elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),

d) szakképzettségének, szakképesítésének megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését és

e) Névjegyzékbe történő felvételének időpontját.

(5) A Jelnyelvoktatói Névjegyzék a (4) bekezdés e) pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) A Jelnyelvoktatói Névjegyzékben szereplő adatokból a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóság a honlapján közzéteszi a jelnyelvoktató

a) nevét,

b) értesítési címét,

c) egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez és

d) szakképzettségének, szakképesítésének megnevezését.

(7) Törölni kell a Jelnyelvoktatói Névjegyzékből annak a jelnyelvoktatónak az adatait, aki

a) a törlést kéri,

b) a büntetlen előéletre vonatkozó feltételnek már nem felel meg vagy

c) az oktatói tevékenység tekintetében tevékenység gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

(8) A Névjegyzékből törölt jelnyelvoktatók adatait a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóság elkülönítetten kezeli.

(9) A Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóság a büntetlen előéletre vagy az oktatói tevékenység tekintetében a foglalkozás gyakorlásától eltiltásra vonatkozó kizáró ok fennállását bármikor ellenőrizheti. Felhívására a Jelnyelvoktatói Névjegyzékbe bejelentkező vagy az abban szereplő jelnyelvoktató hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a kizáró ok.

(10) A hatósági bizonyítványban foglalt adatokat a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóság az ellenőrzés lefolytatásáig, vagy ha az ellenőrzés alapján a jelnyelvoktató adatainak a Jelnyelvoktatói Névjegyzékből való törlésére kerül sor, a törlési eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig kezelheti.

(11) A Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóság az adatokat a Jelnyelvoktatói Névjegyzékből való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A Jelnyelvoktatói Névjegyzékből való törlést követően a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket vezető hatóság - adatigénylésre - a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak szolgáltat adatot."

5. § A Jtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Közszolgáltatási tevékenység esetén a jelnyelvi tolmácsolás költségét - a társadalombiztosítás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a tevékenységet végző, illetve a szolgáltatást nyújtó szerv, szervezet vagy intézmény viseli."

6. § (1) A Jtv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A magyar jelnyelvet - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - a köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben olyan anyanyelvi jelnyelvhasználó, pedagógus-szakképzettséggel rendelkező személy oktathatja, aki a Jelnyelvoktatói Névjegyzékben szerepel és

a) rendelkezik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által 2018. szeptember 28-át követően kiállított jelnyelvoktatói tanúsítvánnyal vagy

b) jelnyelvi lingvisztika és didaktika szakirányú továbbképzésben jelnyelvoktatói oklevelet szerzett."

(2) A Jtv. 12. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A magyar jelnyelvet a gyógypedagógiai intézményben olyan anyanyelvi jelnyelvhasználó személy oktathatja, aki a Jelnyelvoktatói Névjegyzékben szerepel és

a) rendelkezik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által 2018. szeptember 28-át követően kiállított jelnyelvoktatói tanúsítvánnyal vagy

b) jelnyelvi lingvisztika és didaktika szakirányú továbbképzésben jelnyelvoktatói oklevelet szerzett.

(3b) A (3) bekezdés alkalmazása során a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus-szakképzettséggel rendelkező személyt, a (3a) bekezdés alkalmazása során a pedagógus, illetve a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus-szakképzettséggel rendelkező személyt előnyben kell részesíteni."

7. § A Jtv.

a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában a "c) és d) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-e) pontjában",

b) 31. § (6) bekezdés a) pontjában a "Névjegyzéket" szövegrész helyébe a "Névjegyzéket és a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket"

szöveg lép.

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § 2021. július 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke