8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet

az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (3c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás

1. § (1) Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) az Országos Építésügyi Nyilvántartás részét képező adatbázis, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 4. pontja szerinti építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata vagy - e rendeletben meghatározott esetben - a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez (a továbbiakban együtt: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat.

(2) A nyilvántartásba bejelentett adatok valódiságáért és helyességéért a bejelentést megtevő nyilatkozattételre jogosult személy felel.

(3) A nyilvántartás vezetése nem hatósági eljárás, azonban annak során

a)[1] megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a képviseletre - az ügygondnokra vonatkozó szabályok kivételével -, valamint a határidő számítására vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a nyilatkozattételre jogosult személyt, ahol hatóságot említ, azon a nyilvántartás vezetéséért felelős Építésügyi Dokumentációs és Információs Központot (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) kell érteni,

b) az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti jogszerűség elve, hatékonyság elve, valamint az ügyfélre vonatkozó alapelvek figyelembevételével kell eljárni.

(4)[2] A nyilvántartás létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi.

2. Kötelező nyilatkozat a nyilvántartás részére

2. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi átadását követő harminc napon belül a nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó és az Étv. 59/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a tervezési szerződésben - az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján kötelezően - rögzített szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelő tartalommal kell átadni a nyilvántartás részére.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételét mind az építtető, mind a tervező (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult személy) kezdeményezheti a nyilvántartás elektronikus felületén, elektronikus azonosítást követően. A nyilatkozatot a másik nyilatkozattételre jogosult személynek is jóvá kell hagynia. Amennyiben a tervezői szerződésben több építtető vagy több tervező szerepel, a vagyoni jogosultak képviselőt jelölnek ki maguk közül, aki a nyilvántartás vonatkozásában a nevükben eljár. A meghatalmazást a nyilvántartásba a képviselő tölti fel a nyilatkozat megtétele előtt.

(2) A nyilatkozat megtétele során a nyilatkozattételre jogosult személyeknek lehetősége van a szerzőséget vagy a szerzői jogi jogosultságot alátámasztó dokumentumok feltöltésére is. A feltöltött dokumentumokhoz kizárólag az azt feltöltő nyilatkozattételre jogosult személy férhet hozzá.

(3)[3] Miután a nyilatkozatot mindkét nyilatkozattételre jogosult személy jóváhagyta, a Dokumentációs Központ megvizsgálja, hogy az építészeti alkotás nem tartozik-e az Étv. 2. § 41. pontja szerinti nemzeti tervvagyon körébe. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy az építészeti alkotás a nemzeti tervvagyon körébe tartozik, a Dokumentációs Központ visszautasítja a nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát, és a nyilatkozatot tevők egyidejű tájékoztatása mellett törli a nyilvántartásból.

(4) Amennyiben a nyilatkozatot mindkét nyilatkozattételre jogosult személy jóváhagyta, a Dokumentációs Központ - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - közleményt helyez el a honlapján és az e-epites.hu honlapon, amelyben a 11. § a) pontjában meghatározott adatokon túl tájékoztatást ad arról, hogy[4]

a) milyen következményekkel jár az, hogy az építészeti alkotás a nyilvántartásban szerepel, valamint

b) azon személy, aki erre irányuló nyilatkozata esetén egyébként nyilatkozattételre lenne jogosult, a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül, a nyilvántartás által erre biztosított felületen vitathatja a nyilatkozatot tevő vagy tevők e jogosultságát.

(5)[5] Amennyiben a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül a (4) bekezdés b) pontja szerinti eseményre nem kerül sor, a Dokumentációs Központ a nyilvántartás felületén nyilvánosságra hozza a nyilatkozatot.

3. Önkéntes nyilatkozat a nyilvántartás részére

4. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében bármely szerzői jogi jogosult nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatához a szerzői jogi jogosultnak fel kell töltenie egy vagy több olyan dokumentumot, amely a szerzői vagyoni joga fennállását valószínűsíti.

(3) Önkéntes nyilatkozat megtétele esetén a 2. alcímben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a nyilatkozat hatályossá válásához a nyilatkozattételre jogosult személyen kívüli egyéb személy jóváhagyására - a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat ide nem értve - nincs szükség.

(4)[6] Amennyiben az építészeti alkotáson másnak is fennáll szerzői vagyoni jogi jogosultsága, az adatok módosítását ő is kérheti. A módosítást az önkéntes nyilatkozatot tevőnek jóvá kell hagynia. Ha az önkéntes nyilatkozatot tevő a módosítással nem ért egyet, a Dokumentációs Központ a 6. és 7. § szerint jár el.

4. A nyilvántartás adatainak módosítása, eljárás vita esetén

5. § (1) Amennyiben valaki él a 3. § (4) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, a nyilatkozat nem lehet nyilvános mindaddig, amíg a bíróság jogerős ítéletével meg nem állapítja a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultjának személyét, vagy a felek meg nem egyeznek egymással a vitatott kérdésben.

(2)[7] A nyilatkozattételre jogosult személy a nyilvántartás által erre biztosított felületen bármikor kérheti az általa megadott adatok módosítását az e rendelet nyilatkozattételre vonatkozó szabályai szerint. Azon személy, aki erre irányuló nyilatkozata szerint egyébként nyilatkozattételre lett volna vagy lenne jogosult, de az adott nyilatkozat tekintetében a nyilatkozattételt elmulasztotta, a Dokumentációs Központtól kérheti a nyilvántartásba való felvételét. A felvételhez a nyilvántartásban már szereplő többi tervezőnek vagy többi építtetőnek hozzá kell járulnia. Amennyiben nem járulnak hozzá a felvételhez, a Dokumentációs Központ a 7. és 8. § szerint jár el.

(3)[8] Azon nyilatkozattételre jogosult személyt, akinek a nyilvántartásban érvényes nyilatkozata van, a Dokumentációs Központ értesíti az (1) bekezdés szerinti módosításról, továbbá arról is, ha ugyanazon címhez vagy helyrajzi számhoz más szerződés alapján nyilatkozatot tettek.

6. §[9] A Dokumentációs Központ a nyilvántartásban az építészeti alkotás adatlapján a "vitatott" jelölést helyezi el, ha a módosítás érvényességéhez a nyilatkozattételre jogosult személy a jóváhagyását nem adja meg. Az adatok a nyilvántartásban nem módosíthatók mindaddig, amíg ezt az érintett felek közösen nem kérik, vagy valamelyik nyilatkozattételre jogosult személy jogerős bírósági ítélettel nem igazolja az adatok helyességét.

7. §[10] Ha a bíróság jogerős ítéletével megállapítja a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultjának személyét vagy egyéb, a nyilvántartás szempontjából releváns tényeket, adatokat, a nyilatkozattételre jogosult személy bármikor kérheti a korábban bejegyzett adatok módosítását. Az erre irányuló kérelmet a Dokumentációs Központhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a nyilvántartásban szerzői vagyoni jogok jogosultjaként szereplő, nyilatkozattételre jogosult személy nevét, valamint az építészeti alkotásnak a nyilvántartásban szereplő adatait. A kérelemhez csatolni kell a bíróság jogerős ítéletét.

8. §[11] A 6. és 7. § szerinti esetekben az adatokat a jogerős bírósági ítéletben foglaltak szerint a Dokumentációs Központ módosítja, az ügyszám feltüntetésével.

9. § (1)[12] Amennyiben a Dokumentációs Központnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásával összefüggésben kifogása merül fel, a kifogás tárgyában bármely nyilatkozattételre jogosult személy kérelmére az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kifogást a nyilvántartás által biztosított felületen keresztül, az erre kialakított elektronikus űrlap kitöltésével kell benyújtani.

(3) A miniszter döntését a kifogás benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg, és a nyilvántartás által biztosított felületen keresztül közli az érintettekkel.

(4)[13] A nyilvántartás adataiban változtatást a miniszter döntésével csak olyan esetben rendelhet el, amelyben a Dokumentációs Központnak van vagy lett volna joga a változtatásra.

5. Hozzáférés a nyilvántartás adataihoz

10. § A nyilvántartás elektronikus azonosítást követően bárki számára hozzáférhető.

11. § A nyilvántartásnak

a) az Étv. 59/B. § (1) bekezdésében meghatározott, bárki által hozzáférhető adatai, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumai a nyilvántartás felületén bárki számára megismerhetők,

b)[14] az Étv. 59/B. § (1) bekezdésében meghatározott, nyilvános, de külön kérésre megismerhető adatait a nyilvántartás felületén keresztül a Dokumentációs Központhoz intézett, külön erre irányuló kérésre lehet megismerni,

c)[15] az Étv. 59/B. § (1) bekezdésében meghatározott, nem nyilvános adataihoz kizárólag a Dokumentációs Központ férhet hozzá,

d) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumaihoz kizárólag a feltöltő nyilatkozattételre jogosult férhet hozzá.

6. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

13. § (1) A nyilvántartás elektronikusan 2021. január 1-jétől használható.

(2)[16]

(3)[17]

(4)[18]

Dr. Gulyás Gergely s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter