266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. § (1b) bekezdésében,

a 48. § és az 55. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5. pontjában,

a 49. § és az 55. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában,

az 50. § és az 55. § f) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában,

az 51. § és az 55. § c), g) és h) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. és 7. pontjában,

az 52. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,

az 53. § és az 55. § k) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.4. és 17. pontjában,

az 54. § és az 55. § l) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában,

az 55. § d) és e) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,

az 55. § i) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában,

az 55. § j) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,

b) a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra,

c) a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra,

d) az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára,

e) az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira,

f) a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. bejelentés: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti bejelentés;

2. cég: gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég;

3. EGT-állam: a Szolgtv. szerinti állam;

4. engedélyezés: a Szolgtv. szerinti engedélyezés;

5. határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: a Szolgtv. szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

6. jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előírt feltételeknek való megfelelés;

7. letelepedés: a Szolgtv. szerinti letelepedés;

8. szakmagyakorló: szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy;

9. szakmai biztosíték: olyan felelősségbiztosítás, egyéb garancia vagy biztosíték, amely

a) valamely biztosítóval,

b) hitelintézettel vagy

c) egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezettel

kötött szerződés vagy más jogviszony alapján a szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenységével összefüggően a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy adott esetben más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezetére szolgál;

10. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállamként meghatározott állam;

11. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállami állampolgárként és tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy;

12. területi kamara: a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Kamtv.) meghatározott területi mérnöki vagy területi építész kamara.

II. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Engedély vagy bejelentés alapján gyakorolható szakmák[1]

3. §[2] (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó szakmák a következők:

a) településtervezés,

b) építészeti-műszaki tervezés,

c) településrendezési szakértés,

d) építésügyi műszaki szakértés,

e) építési műszaki ellenőrzés,

f) felelős műszaki vezetés,

g) energetikai tanúsítás.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti szakmák a névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolhatók. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szakma a névjegyzéket vezető szervnek történő bejelentéssel gyakorolható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmákhoz tartozó részszakterületeket az 1. melléklet tartalmazza.

2.[3]

4. §[4]

3. Jogosultságot megállapító és a névjegyzéket vezető szerv kijelölése és illetékessége

5. § (1)[5] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[6]

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmához tartozó településtervezési szakterületen és településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületen,

b) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmához tartozó építészeti tervezési területen, belsőépítészeti szakterületen és táj- és kertépítészeti tervezési területen,

c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmához tartozó településrendezési szakértői szakterületen és településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői szakterületen, valamint

d) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterületen.

(2)[7] Első fokon - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[8]

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmához tartozó közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési településtervezési szakági szakterületen,

b)[9] a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmához tartozó szakági műszaki tervezési területen, technológiai tervezési területen és sajátos műszaki tervezési területen,

c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmához tartozó közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési településrendezési szakági szakértői szakterületeken, valamint

d)[10] a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői és egészségügyi létesítmények technológiai szakértői szakterületeken.

(3)[11] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[12]

a) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó építésügyi műszaki szakági szakértői szakterületen és építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterületen, valamint

b)[13] a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakmákhoz tartozó szakterületeken - kivéve az egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterülethez tartozó szakmákat -,

ha a kérelmező az építész kamara tagja, vagy építész szakképzettséggel rendelkezik.

(4)[14] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[15]

a) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó építésügyi műszaki szakági szakértői szakterületen és építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterületen, valamint

b) a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakmákhoz tartozó szakterületeken,

ha a kérelmező a mérnöki kamara tagja, vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezik.

(5)[16] A 3. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szakma bejelentése során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.

(6) Cég által folytatott szakmagyakorlási tevékenység esetén a hatáskör tekintetében az (1)-(4) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy lakóhelyen a cég székhelyét kell érteni.

(7) A szakmai címek megállapítása során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.

(8)[17] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le

a) a szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület műemléki,

b) a felelős műszaki vezetői építési szakterület műemléki

c)[18] az építési műszaki ellenőri építési szakterület műemléki,

d)[19] az építési műszaki ellenőri építési szakterület táj- és kertépítészeti

részszakterülethez kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését.

4. A szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei

6. § (1)[20] Természetes személy a 3. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti tevékenységeket akkor végezheti, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Természetes személy a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(2)[21] Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát a (3) bekezdésnek megfelelően bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

(3)[22] A cég a Szolgtv., az Étv. 58. § (10) bekezdése és a Kamtv. 43. § (3) bekezdése szerinti tartalmú bejelentése alapján az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamara titkára által nyilvántartási jelölést (C-területi kamara kódja és nyilvántartási szám) ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a (2) bekezdésben meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával.

(4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet,

a) amelyhez rendelkezik a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel,

b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és

c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.

(5) A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet - amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik - alvállalkozó bevonásával végezheti.

(6)[23] A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei:

a) kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén

aa) a kamarai tagság folytonossága,

ab) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése és

ac) adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves tagdíj befizetése,

b) kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén

ba) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése és

bb) adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése.

(7)[24]

5. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei és a bejelentés tartalma

7. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:

a)[25] képesítési követelmény az 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek és tevékenységnek megfelelő, kamarai szabályzat szerinti kredittartalmú

aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc, MA (tervezés, szakértés),

ab) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc (tervezés, építési műszaki ellenőrzés),

ac) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc vagy középfokú szakirányú végzettség (felelős műszaki vezetés),

b) szakmai gyakorlat a 9. § szerint,

c) a kérelmező személy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű.

d)[26] eredményes 38. és 39. § szerinti jogosultsági vizsga.

(2) A Szolgtv.-ben meghatározottakon túlmenően az energetikai tanúsítói szakmagyakorlási tevékenység bejelentésének tartalmaznia kell:

a)[27] az 1. mellékletben meghatározott szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,

b)[28] a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevélmelléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri,

c)[29] a szakmai gyakorlat igazolását a 12. §-ban foglaltak szerint,

d)[30] a 38-39. § szerinti jogosultsági vizsga eredményes letételének az igazolását,

e)[31] a bejelentésben közölteket igazoló iratok másolatát a hatósági erkölcsi bizonyítvány kivételével, a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről, ezzel a jogszabályban előírt feltételek és az iratmásolatok hitelességét is igazolja.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában foglaltakon túlmenően további hitelesítés nem követelhető meg.

(4) A 3. § szerinti szakmagyakorlási tevékenységekhez kapcsolódóan az 1. melléklet tartalmazza

a) a jogosultsághoz kötött tevékenységek részletes meghatározását,

b) a jogosultság névjegyzéki jelölését,

c) a minimális képesítési követelményt szakterületi bontásban,

d) az előírt szakmai gyakorlati időt.

8. § (1)[32] A képesítési követelmény teljesítésének vizsgálata során, ha a szakképzettséget igazoló oklevélből a 7. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szakterület, illetve az oklevél szakmagyakorlási tevékenységet megalapozó szintje nem állapítható meg, akkor a végzettség szakterületéről az igazolt szakképzettség és a teljesített kreditszámok figyelembevételével a kérelmező számára adható jogosultságról az engedélyezési eljárás során a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: országos kamara) által működtetett szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani az első és másodfokú eljárás során, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi és az országos kamara figyelembe vesz.

(2)[33] A szakértői testület elnökét és két tagját a feladatkörében érintett országos kamara nevezi ki. A szakértői testület tagja továbbá az adott szak szerint érintett, az országos kamarák által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A szakértői testület működési rendjét ügyrendjében állapítja meg.

(3)[34] Az 1. mellékletben megjelölt képesítési minimumkövetelmény és az azzal egyenértékű szakképzettség alapján besorolásra nem alkalmas végzettségek vizsgálatára kerül sor, melynek alapját az országos kamarai szabályzatok által tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott, a 4. mellékletben előírt minimum kreditszámok összege képezi. A tantárgycsoportok és azon belül a kreditértékekben meghatározott ismeretkörök vagy tantárgyak nevesítése kamarai hatáskörben, szabályzat formájában kerül meghatározásra a szükséges minimum kompetencia tartalmakkal együtt.

(3a)[35] Az 5. § (8) bekezdésében meghatározott részszakterületek vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak is, aki az 1. melléklet V. Szakma alcím 1. rész 3. és 4. pontja szerinti részszakterületen vagy VI. Szakma alcím 1. rész 4. pontja szerinti részszakterületen előírt legmagasabb szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, és a teljesített kreditszámai 80%-ban megegyeznek a képesítési követelményben előírt szakképzettség során megszerezhető kreditekkel, és rendelkezik az általános építmények magasépítési részszakterületén a szakterületnek megfelelő jogosultsággal.

(3b)[36] A Magyar Építész Kamara szakértői testülete a (3a) bekezdés szerinti véleményének kialakítása során figyelemmel van az igazolt szakképzettségre, a teljesített kreditszámokra, a szakirányú szakmai gyakorlatra, a szerzett jogokra és a meglévő jogosultságokra.

(3c)[37] A településtervezés szakma gyakorlása engedélyezhető okleveles építészmérnök, okleveles tájépítész mérnök vagy okleveles tájépítész és kertművész végzettséggel rendelkezőnek, ha urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzésen megszerzett szakképzettséggel is rendelkezik. Ebben az esetben az 1. melléklet szerint előírt öt év szakmai gyakorlati időbe az urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzés ideje csak akkor számít bele, ha az öt év szakmai gyakorlat kizárólag településtervezési gyakorlattal igazolt.

(4)[38] A szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához figyelembe lehet venni az alap- vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezők részére, felsőoktatás keretében megvalósuló (felsőfokú szakképzettségi szintet nem biztosító) szakirányú továbbképzést is. A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell megszerezni. Ez esetben a képzési idő legalább két félév. A szakirányú továbbképzés szakmai tartalma szerint ugyancsak alkalmassá válik a hiányzó kredittartalmak megszerzéséhez, egyéb ismeretek kiegészítésére, ezáltal a szakirányú végzettség egyenértékűségének vizsgálatánál beszámítható. A szakmagyakorláshoz szükséges kredit-kiegészítő képzés akkreditált, szakirányú felsőoktatási intézmény előírt szintű (BSc, MSc) képzésében megszerezhető.

(5) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az országos kamarák adatközlése alapján - évente közzéteszi[39]

a) a szakképzettségek szakirányúsága szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését,

b) a szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését, a beszámítható kreditérték meghatározását.

9. § (1)[40] Szakmai gyakorlati időként a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakirányú végzettségi szint megszerzését, záróvizsga letételét követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. Ha a jogosultság mesterfokozatú szakképzettséggel és alapképzésben szerzett szakképzettséggel egyaránt megszerezhető, a mesterfokozatú szakképzettséggel benyújtott kérelem esetén a szakmai gyakorlati időként az ugyanezen a szakterületen, alapképzésben szerzett szakképzettséget követő szakmai gyakorlati idő is figyelembe vehető, legfeljebb az előírt gyakorlati idő harmadának megfelelő terjedelemben.

(2)[41] A településtervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati idő tartalmát

a) településtervezési,

b) legalább három év településtervezési és kettő év

ba) területrendezési tervezési,

bb) építészeti tervezési,

bc) településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési,

bd) közigazgatásban végzett területrendezési, településrendezési, építészeti,

be) köztisztviselőként önkormányzati főépítészként szerzett vagy

bf) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói vagy

c) legalább két év településtervezési és három év állami vagy országos főépítészi irodában

ca) okleveles építészmérnökként,

cb) okleveles településmérnökként,

cc) okleveles tájépítészként

településrendezési vagy területrendezési szakterületen vagy

cd) e szakterülethez kapcsolódó tervezési dokumentumok véleményezésében

szerzett gyakorlattal kell igazolni.

(3)[42] A (2) bekezdés b) pontja szerinti kettő év gyakorlati időbe beleszámít a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséget követően a településmérnöki mesterképzési szak vagy szakirányú továbbképzés elvégzésének ideje. Ebben az esetben a gyakorlati idő a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség megszerzését követően megkezdhető.

(4) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati időt a tervezési területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő tervezési gyakorlattal kell igazolni, a 12. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(5)[43] A tervezési feladat elvégzésére kizárólag a megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult személy csak jogosultsággal rendelkező tervező mellett folytathat tervezési tevékenységet és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.

(6)[44] A településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez a nyolc év szakmai gyakorlati időbe a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bd) és bf) alpontjában meghatározott, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenység vehető figyelembe.

(7) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a szakterületnek megfelelő nyolc év szakirányú szakmai gyakorlati időbe[45]

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,

c) építési műszaki ellenőri,

d) felelős műszaki vezetői,

e) beruházáslebonyolítói,

f) építésügyi igazgatási,

g) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési

h)[46] az igazságügyi szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az a), c), d) vagy h) pontja szerinti, e rendeletben foglalt szakmagyakorlási jogosultsággal végzett tevékenységeknek kell lennie.[47]

10. § (1)[48] A szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő szakmai gyakorlati időt az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásához az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Szakmai gyakorlati időként az energetikai tanúsítói jogosultsághoz

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,

c) építésügyi műszaki szakértői,

d) építési műszaki ellenőri,

e) felelős műszaki vezetői,

f) beruházáslebonyolítói,

g) építésügyi és építésfelügyeleti hatósági,

h) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,

i) építésügyi igazgatási

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

11. § (1) Szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő

a) építési műszaki ellenőri,

b) felelős műszaki vezetői,

c) építőipari kivitelezési,

d) építésfelügyeleti,

e) építésügyi hatósági,

f) beruházói-műszaki,

g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói,

h) építészeti-műszaki tervezési,

i) építésügyi műszaki szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként az 1. melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tartalmúnak kell lennie.

(3)[49] Az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői szakterület műemléki részszakterületén előírt szakmai gyakorlati időként a műemléken teljesített vagy azzal összefüggő és az (1) bekezdés szerinti szakmagyakorlási tevékenységi szakterület szerinti tevékenység idejét kell igazolni, azzal, hogy a szakmai gyakorlati időbe beleszámítható a műemlékvédelmi szakmérnöki képzés, valamint a műemléki hatósági engedélyezéssel kapcsolatos építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, szaktárgy oktatói tevékenység ideje részben, amelyek együttesen legfeljebb a gyakorlati idő felét tehetik ki.

(4)[50] A műszaki ellenőri szakterület táj- és kertépítészeti részszakterületén az előírt szakmai gyakorlati idő legalább felét az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tartalmú magasépítési, mélyépítési, közlekedési, vízgazdálkodási építményekkel és tájépítészeti létesítményekkel összefüggő táj- és kertépítészeti tevékenységgel kell igazolni.

12. § (1)[51] A szakmai gyakorlat igazolására alkalmas különösen a munkáltatói vagy az építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munkavégzésre irányuló szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég vagy mentori címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított igazolás, amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a végzett munkák megnevezését, a folytatott tevékenység leírását.

(2)[52] A szakmai gyakorlat igazolásának részletes szabályait országos kamarai szabályzat rögzíti.

6. Szakmai címek

13. § (1)[53] A területi kamara az országos kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. A címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni mindaddig, amíg a szakmai címhez tartozó jogosultsága fennáll.

(2) A vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés).

(3) A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a kérelmező a tervező gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít.

(4) A tervező műszaki ellenőri címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal.

(5)[54]

(6) A mentori címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését.

(7)[55]

(8)[56] "Műemlékek területén gyakorlott" címet az a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező építész tervező, belsőépítész tervező és energetikai tanúsító kérheti, aki a saját szakterületén műemléki védelem alatt álló építmény vonatkozásában öt év gyakorlatot igazol.

III. FEJEZET

TERVEZÉS

7. Településtervezés

14. § (1)[57] A településtervezési tevékenység 1. melléklet szerinti dokumentációinak elkészítése jogosultsághoz kötött.

(2) A településtervező feladata az önkormányzat döntései, megbízása és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az 1. melléklet szerinti dokumentáció - a feladat elvégzéséhez szükséges településtervezési szakági tervezők bevonásával történő - elkészítése.

(3) A szakági településtervező feladata a szakterületének megfelelő településtervezési szakági munkarészek és javaslatok elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján.

(4)[58] A településfejlesztési terv megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési terv kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette.

(5)[59] A településrendezési tervezési tevékenység során létrejött dokumentáció aláíró lapja tartalmazza a feladat elvégzésében részt vett összes tervező nevét, szakképzettségét, szakmai címét, névjegyzéki jelölését és - legalább egy eredeti példányon - a tervező saját kezű aláírását. A településrendezési terv tervlapja tartalmazza a településtervező és a szakági településtervezők nevét és névjegyzéki jelölését.

(6)[60] A tervezőnek az általa készített településrendezési tervet a megrendelő részére történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.

(7) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés és az Étv.-ben szabályozott településtervezési szerződés szabályait kell alkalmazni.

(8)[61] Nem folytathat településrendezési tervezési tevékenységet illetékességi területén a településrendezési terv előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy, kivéve, ha az önkormányzat a 6. § (2) bekezdése alapján településrendezési tervezési tevékenységet is folytat.

8. Építészeti-műszaki tervezés

15. § (1)[62] Az Étv. 32. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.

(2)[63] Az építészeti-műszaki tervező feladata az Étv.-ben foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető

a) a tervtanácsi terv,

b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,

c) a megvalósulási terv

d)[64] az egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció

készítése.

(4) Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére.

(5) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően - kamarai szabályzatban rögzítettek szerint - korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.

(6) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint.

(7) Az építészeti-műszaki tervező felelős az Étv. 33. §-ában foglaltak betartásáért.

(8) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.

(9) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet

a)[65] az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője, valamint a tervdokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy,

b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész.

9. Tervezési program

16. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

(2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.

(3)[66] A tervezési programban - amelyet az építtető és tervező közösen készít elő - a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell

a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,

b) a tervezés előzményeit - előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,

c) az elvárt - az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb - követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,

d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,

e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,

f) a helyszín bemutatását,

g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,

h) az építményben üzemelendő technológiákat,

i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,

j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,

k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,

l)[67] műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,

m)[68] a szükséges szakági tervezői és szakértői feladatok körét,

n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,

o)[69] a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,

p)[70] a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.

10. Tervezési szerződés

17. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza

a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,

b)[71] a tervezési díj összege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését.

d)[72] a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.

e)[73] a tervezési szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést.

(2) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (a továbbiakban: TSZSZ) fordulhatnak.

(3)[74] Az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeinél az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

11. Tervezési díj

18. § A tervezési díj magában foglalja

a) a közvetlen költségek, ennek keretében

aa) a számított munkadíj,

ab)[75]

ac)[76] a terv tervezési szerződés szerint rögzített felhasználásának szerzői díja,

b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás,

c) az értékcsökkenési leírás,

d) az egyéb ráfordítások,

e) a tervezett nyereség

együttes összegét.

IV. FEJEZET

SZAKÉRTÉS

12. Településrendezési szakértés

19. § (1) Az 1. melléklet szerinti településrendezési szakértői vélemények elkészítése jogosultsághoz kötött.

(2) A településrendezési szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. A településrendezési szakértői vizsgálatnak az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, saját kezű aláírását, névjegyzéki jelölését, a szakértői szakterületének megnevezését.

(3) A településrendezési szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért.

(4) A településrendezési szakértő feladatát megbízási szerződés alapján látja el a 20. § (6) bekezdése szerint.

(5)[77] A településrendezési szakértő nem végezheti olyan pályázati dokumentáció, településrendezési terv vizsgálatát, amelynek összeállításában vagy tervezésében maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója részt vett.

(6) Településtervezési vagy szakági településtervezési jogosultságot szerzett és vezető tervezői címmel rendelkező személy kérelmére a területi kamara titkára az adott szakterületen településrendezési szakértői tevékenység folytatását engedélyezi a 9. § (6) bekezdése szerinti feltétel mellett.

13. Építésügyi műszaki szakértés

20. § (1) Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának az Étv. 32. §-a szerinti tevékenysége során az adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke.

(2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek különösen:

a) méretbeli és az állapotfelmérés,

b) műszeres vizsgálat és kutatás,

c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák,

d) számítások és elemzések elvégzése,

e) statisztikák vizsgálata és elemzése vagy

f) következtetések levonása.

(3) Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét harminc napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelő szervnek az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet alapján.

(4) Az építésügyi műszaki szakértő a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít, amelyen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését, a meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés szerint.

(5) Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért.

(6) A településrendezési szakértői szerződésre és az építésügyi műszaki szakértői szerződésre a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tárgyában meg kell jelölni a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését, a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a megrendelő kötelezettségeit és jogait, a műszaki szakértő kötelezettségeit, felelősségét és jogait. Amennyiben a felek nem állapodnak meg a díj átadásának időpontjáról, akkor az a szakvélemény átadásával egyidejűleg esedékes. A megrendelő teljesítési kötelezettségének határideje eltérő rendelkezés esetén sem haladhatja meg a számla kézhezvételétől számított harminc napot.

(7) Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet

a) ugyanazon építmény kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője,

b) ugyanazon tervdokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény engedélyezési vagy kivitelezési tervének készítésében mint tervező részt vett.

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRZÉS

21. § (1) Az építési műszaki ellenőr az Épkiv. 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feladatokat látja el.

(2) Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell

a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát,

b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját,

c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat.

(3)[78] Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője, kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője.

(4) Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(5) Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

VI. FEJEZET

FELELŐS MŰSZAKI VEZETÉS

22. § (1)[79] A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. § (2)-(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata az Épkiv. 13. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés b)-k), n)-p) pontjában, 13. § (4) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése.

(2) A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a szerződés tartalmazza

ba) a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,

bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét,

bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét,

bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását.

(3)[80] A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője, kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.

(4) A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(5) A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

VII. FEJEZET

ENERGETIKAI TANÚSÍTÁS

23. § (1) Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) elektronikus programjának segítségével.

(2) Az energetikai tanúsító az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) szerinti független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni és a feltárt hibákat kijavítani.

(3) Az energetikai tanúsító köteles az (1) bekezdés szerinti azonosító kóddal ellátott hiteles tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni.

(4) Az energetikai tanúsító felelős

a) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért,

b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,

c) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.

(5) Az energetikai tanúsítói szerződést írásban kell megkötni. A szerződés kötelező tartalmi eleme

a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység pontos megnevezése (az épület vagy épületrész helyrajzi száma),

b) a vállalt tevékenységre vonatkozó teljesítési határidő,

c) a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje.

(6) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok utóellenőrzésében nem vehet részt az a személy

a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti, továbbá

b) aki az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el,

c) aki az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el,

d) akinek az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el, vagy

e) akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el.

(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzésben nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az ellenőrzést végző a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzött, vagy bármely érintett fél is bejelentheti.

(8) A kizárás tárgyában a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell.

23/A. §[81] Műemlék épület esetén az energetikai tanúsítónak az R1. szerinti energetikai minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozásához szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület műemléki részszakterület jogosultsággal bíró szakértőt vagy "műemlékek területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorlót kell bevonnia, ha az energetikai tanúsító nem rendelkezik a "műemlékek területén gyakorlott" címmel.

VIII. FEJEZET

A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

14. Általános szabályok

24. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység

a) engedélyezése,

b)[82] folytatásának szüneteltetése, a szüneteltetés megszüntetése,

c)[83] folytatásának megtiltása,

d)[84] folytatásának megtiltása és a tevékenységet folytató szakmagyakorló névjegyzékből való törlése,

e) folytatójával szembeni bírság kiszabása és

f) folytatásával összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítása

g)[85] folytatója által az engedélyének kérelemre történő visszavonása és a névjegyzékből való törlése

iránt kezdeményezett vagy saját hatáskörben indított eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint, míg a szakmagyakorlási tevékenység bejelentésére irányuló eljárást a Szolgtv. szabályai szerint kell lefolytatni.[86]

(2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez a szakmagyakorlási jogosultsági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: e-rendszer) a kérelmező részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

(3)[87] Az elektronikus tárhely igényléséhez - a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve - a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítást követően regisztrálnia kell az e-rendszerben. A kérelmező vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként a kérelmező vagy meghatalmazottja, továbbá a kérelmező vagy meghatalmazottja hozzájárulásával a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység esetén az eljáró területi kamara elnöksége tekinthet bele.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti tárhely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig áll a kérelmező rendelkezésére.

(6)[88] A kérelmező a végzettség és a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítását, valamint tagsághoz kötött jogosultság esetén, amennyiben még nincs tagsági jogviszonya, a területi kamara elnöksége tagfelvételről szóló véleményét a 39. § szerinti vizsga és a kérelem benyújtása előtt kérelmezi a területi kamarától.

25. § (1) A 24. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető

a) papír alapon (személyesen, megbízott útján vagy postai úton), vagy

b) elektronikusan

ba) párbeszédre épülően (online),

bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülően (offline).

(2)[89] A kérelmező a kérelmet írásban - papír alapon vagy elektronikus adathordozón, az Ákr.-ben meghatározottakon túl - benyújthatja bármely területi kamaránál.

(3) A területi kamara - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az e-rendszerbe. Az e-rendszer a kérelem és mellékletei feltöltésekor a kérelmezőnek automatikusan értesítést küld az ügy azonosítójáról, ezért az eljárás megindulásáról értesítést külön már nem kell küldeni.

(4) Az eredeti iratot a szerv visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - minden esetben az e-rendszerben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

(5) Ha a kérelem melléklete az eredeti dokumentum másolata, annak hitelességét a benyújtáskor az eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával - közjegyző vagy az iratot eredetileg kiállító szerv, szervezet, oktatási intézmény hitelesítése helyett - a kérelmet befogadó szerv is igazolhatja.

(6) A tényállás tisztázásához kétség esetén, vagy ha egyenértékűségi vizsgálat miatt szükséges a területi kamara titkára bekérheti az eredeti dokumentumokat is.

(7) A szakmagyakorló haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a területi kamarához a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást. Az adatváltozásnak és a tevékenység megszüntetésének a bejelentésére a szolgáltatási tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. Az engedélyezési eljárás

26. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét (családi és utónév, születési családi és utónév),

b) születési helyét és idejét,

c) a kérelmező anyja születési családi és utónevét,

d) a kérelmező lakcímét,

e) a kérelem tárgyát,

f) a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység területének, szakterületének, részszakterületének megnevezését,

g) rendelkezést a kapcsolattartás módjáról.

(2)[90] A kérelem - az eseti engedély iránti kérelmet kivéve - benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kérelmező részletes szakmai tevékenységét, továbbá igazolni kell

a) a szakirányú szakképzettséget,

b) a szakmai gyakorlatot,

c)[91] az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,

(3)[92]

27. § (1) Eseti engedélyt kérhet a kérelmező

a)[93] a Kamtv. 1. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott esetekben,

b) ha saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója számára kíván felelős műszaki vezetői feladatot ellátni, és az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét.

(2)[94] Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen annak helyét, tárgyát és jellegét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell

a) a szakirányú végzettséget, ha az azt igazoló okirat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,

b)[95] a szakirányúság elvégzését, amelynek elbírálásához alkalmas különösen a leckekönyv másolata vagy az oklevél melléklete, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirányúság megállapítása érdekében kéri,

c) a szakmai gyakorlatot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,

e) a hozzátartozói minőséget.

16. A kérelem elbírálása és a határozat tartalma

28. § (1)[96] Ha a kérelem hiányos, a területi kamara titkára legfeljebb tizenöt napos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.

(2)[97] A területi kamara titkára a kérelem elbírálásánál vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az engedélyezés feltételeinek. A hatóság a kérelmet visszautasítja, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg, vagy az engedély kiadását megtagadja, ha a szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a kérelem hiánytalan, a döntést a kérelem beérkezésétől, ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti.

(3)[98] A területi kamara titkára a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén a 24. § (6) bekezdése szerinti, valamint az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikéri - kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll - a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A területi kamara elnöksége a véleményét az országos szabályzatban meghatározottak szerint alakítja ki.

(4) A területi kamara titkára a kérelemnek az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntésben ad helyt, amely az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza:[99]

a)[100] az oklevél megnevezését, számát, szakát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza,

b) a szakmagyakorlási tevékenység szakterületének megnevezését,

c) a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy névjegyzéki jelölését (tevékenység 1. melléklet szerinti betűjele, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám),

d) az engedély - továbbképzési kötelezettség teljesítésének feltétele mellett - határozatlan ideig tartó hatályát,

e)[101] a továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást.

(5) Az eseti engedélyről szóló döntést a területi kamara titkára az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntéssel hozza meg, amely az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza:[102]

a)[103] az oklevél megnevezését, számát, szakát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza,

b) a szakmagyakorlási szakterület, illetve kategória megnevezését,

c) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét,

d) az eseti engedély hatályát, amely - a Kamtv. 1. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével - legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig, illetve a használatbavétel tudomásulvételéig szól,

e)[104]

(6)[105] Az engedély kiadását megtagadó döntés az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a területi kamara elnöksége véleményének indokolását.

(7)[106] Jogorvoslati eljárásban az országos kamara főtitkára kikérheti a szakterület szerinti szakmai tagozat véleményét a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.

17. Bejelentés

29. § (1) A bejelentés benyújtására a 25. § szerinti engedélykérelem benyújtására előírtakat kell alkalmazni.

(2) Az energetikai tanúsítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) Az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(4) A területi kamara titkára a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül

a) ha a bejelentés megfelel az előírt követelményeknek, nyilvántartásba veszi, mely tényről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti,

b) ha a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a területi kamara a bejelentés nyilvántartásba vételét határozattal megtagadja.

(5) A bejelentésről készített igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a területi kamara megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintéző nevét,

b) a bejelentő nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a bejelentett tevékenység megjelölését, a szakmagyakorlási szakterület megnevezését,

d) a bejelentés előterjesztésének napját,

e) a szakmagyakorlási tevékenységet bejelentő személy nyilvántartási számát, a névjegyzéki jelét,

f) azt, hogy a bejelentés - kivéve a határon átnyúló szolgáltatásra vonatkozó bejelentést - határozatlan időre, vagy a bejelentésben meghatározott ideig szól.

(6) A területi kamara titkára a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg az 1. melléklet szerinti névjegyzéki jelölést ad (tevékenység szerinti betűjel, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám).

(7) A területi kamara titkára eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg - a névjegyzéki jelölés hatálytalanítása mellett - a névjegyzékből törli azt, aki a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik.

18. Az egységes elektronikus névjegyzék vezetése

30. § (1) A területi kamara titkára az engedély megadásával, illetve a bejelentés tudomásulvételével egyidejűleg a szakmagyakorlót nyilvántartásba veszi, a névjegyzéki jelölést a határozattal vagy az igazolással közli.

(2) A területi kamarák - az országos kamarák által közösen működtetett, az OÉNY-nyel összekapcsolt, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus - közös névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettség igazolása alapján.

(3)[107] A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben, jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A szakmagyakorlási tevékenységek szakterület szerinti jelölését az 1. és 2. melléklet szerint kell a névjegyzékben rögzíteni.

(4) A névjegyzék

a) természetes személy vonatkozásában az Étv. 58. § (10) bekezdése és a Kamtv. 43. § (2) bekezdése,

b)[108] cég vonatkozásában az Étv. 58. § (10) bekezdése és a Kamtv. 43. § (3) bekezdése

szerinti adatokat tartalmazza.

(5)[109] Az elkülönített névjegyzéken a (4) bekezdés szerinti adattartalommal kell vezetni a Kamtv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott szakmagyakorlót.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti névjegyzék az Étv. 58. § (1) bekezdése, az Étv. 58. § (10) bekezdés a), c)-f) pontja, a Kamtv. 43. § (2) bekezdés a), b), g)-p) pontja, a Kamtv. 43. § (3) bekezdés a), c)-g) pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

19. Szakmagyakorlást végző cégek névjegyzéke

31. § (1) Ha a szakmagyakorlási tevékenységet a cég üzletszerűen gazdasági tevékenységként folytatja, akkor a szakmagyakorlási tevékenységet köteles bejelenteni az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamarának. A bejelentés során a 29. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

(2) A cégre vonatkozó bejelentés alapján a területi kamara a 30. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adattartalmú névjegyzéket vezet.

20. Hatósági bizonyítvány kiállítása

32. § A területi kamara titkára - külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett - hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég névjegyzéki jelöléséről, a szakmagyakorló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről, amennyiben azt a szakmagyakorló kérelmezi.

21. A szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetése

33. § (1)[110] A szakmagyakorlási tevékenység folytatása a szakmagyakorló kérelmére a területi kamara titkárának a határozata alapján szüneteltethető. A kérelemben a szünetelés kezdő időpontját meg kell jelölni. A szüneteltetés kezdő időpontjának a kérelem benyújtását követő első munkanap és harmadik hónap közé kell esnie. A szüneteltetés időtartama alatt a szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető.

(2)[111] A szüneteltetett tevékenység - külön kérelemre - abban az esetben folytatható, ha a szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetésének megszüntetését kérelmező személy a jogi továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.

(3) Tervező műszaki ellenőri cím jogosultja az építészeti-műszaki tervezési vagy az építési műszaki ellenőri jogosultság szüneteltetése esetén már nem használhatja a címet.

(4)[112]

IX. FEJEZET

TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER ÉS A JOGOSULTSÁGI VIZSGA

22. Továbbképzés

34. § (1) A szakmagyakorló az ötéves továbbképzési időszak alatt - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles továbbképzést teljesíteni.

(2) A továbbképzési kötelezettség alól mentesül az elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és a szakmagyakorlást eseti engedéllyel folytató személy.

(3)[113] A továbbképzés típusa

a) a továbbképzési időszak alatt egy alkalommal teljesítendő jogi,

b) az országos kamara szabályzatában meghatározott módon teljesítendő szakmai

továbbképzés.

(4)[114]

35. § (1)[115] A továbbképzést - amennyiben a tevékenység a felnőttképzésről szóló törvény szerint bejelentés-köteles, úgy a bejelentést követően - az országos kamara szervezi valamennyi továbbképzési típus és valamennyi szakmagyakorlási tevékenység esetén.

(2)[116] Az országos kamara a továbbképzések szervezésére egy vagy több szakértői testületet működtet. A szakértői testület működésének ügyrendjét saját hatáskörében készíti és fogadja el.

23. A továbbképzés tartalma

36. §[117] (1) A jogi továbbképzés tematikáját jogosultsági szakterületenként az országos kamara dolgozza ki, és a miniszternek mutatja be. A tematikához kapcsolódó oktatási anyagokat az országos kamara dolgozza ki.

(2) A szakmai továbbképzés tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését, valamint teljesítésének rendszerességét az országos kamarák saját hatáskörben, szabályzatban állapítják meg.

(3) A jogi továbbképzést az országos kamara által elfogadott oktató tarthatja.

(4) A jogi továbbképzés formája lehet

a) internetalapú távoktatás, amely számonkéréssel zárul, vagy

b) hagyományos oktatási formában történő részvétel.

24. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása

37. §[118] A területi kamara közhiteles nyilvántartásában naprakészen vezeti a szakmagyakorlók továbbképzésének teljesítését. A névjegyzéket vezető szerv kérésére a szakmagyakorló köteles a részére kiállított és átadott igazolások bemutatására.

25. A jogosultsági vizsga[119]

38. §[120] (1) A jogosultsági vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja annak ellenőrzése, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben elsajátította-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, így képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

(2)[121] A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőzően az előírt, a területi kamara által a 24. § (6) bekezdése szerint igazolt szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítését követően a szakmagyakorlónak vizsgát kell tennie a 39. §-ban foglaltak szerint.

(3) A vizsgát az országos kamara szervezi és bonyolítja le. A vizsga szakértői testületének tagjait az országos kamara bízza meg. A vizsga szakértői testületének egy tagja a miniszter által megbízott személy. A vizsga szakértői testület ügyrendjét maga állapítja meg. Az egyes vizsgákra az ügyrend szerint kijelölt vizsgabizottság az elnökből és 2-4 tagból áll.

(4) A vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános rész díja 17 000 forint, a szakterületi rész díja 17 000 forint. A vizsga a 39. § (10) bekezdése szerinti eredménytelenség esetén megismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos.

(5) A vizsga díját a vizsgára történő jelentkezéskor kell befizetni a szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára.

(6) A vizsgázó köteles értesíteni a vizsgaszervezőt, ha a visszaigazolt vizsgán nem tud részt venni. Ha a vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző ötödik munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 3000 forint levonásra kerül.

(7) A jogosultsági vizsga általános vagy szakterületi része alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendje szerint felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye legalább 80%-ban megegyezik az általános vagy szakterületi rész követelményrendszerével.

39. §[122] (1) A vizsga általános és szakterületi részből áll. A vizsga formája írásbeli és szóbeli vizsga. Szóbeli vizsgát a (10) bekezdésben meghatározott esetben kell tenni.

(2) A vizsgára a szervező országos kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezőt a vizsga szervezője nyilvántartásba veszi.

(3) A vizsgázó köteles a személyazonosságát igazolni. A vizsgázó segédeszközöket nem használhat az energetikai tanúsítói jogosultsági vizsga képletgyűjteménye kivételével.

(4) A vizsga általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:

a) az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az Étv. alapismerete, a kapcsolódó végrehajtási területekből különösen

aa) a településrendezési szabályok, követelmények,

ab) az építési folyamat,

ac) az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények,

ad) szabványosítás, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmak, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályok, a szabványtípusok,

ae) az építési termékekre vonatkozó szabályok,

af) a szakmagyakorlókkal szemben szabálytalanságok esetén alkalmazható jogkövetkezmények,

ag) a hatósági engedélyek megszerzéséhez, az egyszerű bejelentés megtételéhez szükséges szabályok,

b) a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

c) a környezet-, természet- és tájvédelem vonatkozó részeinek,

d) az örökségvédelem,

e) a kamarai etikai-fegyelmi eljárás

ismerete.

(5) A vizsga szakterületi része (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) az energetikai tanúsító jogosultság kivételével az alábbi ismeretkörből áll:

a) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, megkezdése, folytatása feltételei, szabályai,

b) a kérelmezett vagy gyakorolt szakterületre vonatkozó

ba) szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség, szerződés tartalmi követelményei, díjszámítás),

bb) vonatkozó szabványok,

bc) az építési hulladék kezelése,

bd) szakterületi igény szerinti mértékben a településrendezési követelmények,

be) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,

bf) az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei,

c) a településtervezési szakterületen a b) pont bc) és bf) alpontjában felsoroltak helyett a szakterületnek megfelelő településrendezési követelmények ismerete.

d)[123] a magasépítési szakterület műemléki részszakterületén műemlékekkel kapcsolatos emelt szintű ismeretek, ha a szakmagyakorló nem rendelkezik okleveles építészmérnök szakképzettséggel vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel.

(6) A vizsga szakterületi része az energetikai tanúsítói jogosultság esetén az alábbi ismeretkörökből áll:

a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya,

b) a belső környezet kritériumai, így a hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás,

c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszerei,

d) az épületgépészeti, így a fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok,

e) az épületek energetikai minőségének tanúsítási rendszere (módszere),

f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása,

g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása,

h) az energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai,

i) a tanúsítás dokumentálása.

(7) A vizsga időtartama legfeljebb 120 perc.

(8) A vizsga kérdéseit az országos kamara - a miniszter egyetértésével - állítja össze, és a honlapján közzéteszi. A vizsgán ezek közül azok a kérdések szerepelnek, amelyeket a vizsgabizottság állít össze.

(9) Kamarai szolgáltatás keretében előkészítő tanfolyam és konzultáció szervezhető.

(10) A vizsga követelményeit az teljesítette, aki az írásbeli kérdések legalább 70%-át helyesen válaszolta meg. Az 50-70% közötti eredmény esetében a vizsgázó szóbeli vizsgát tesz. Az 50% alatt teljesített írásbeli vizsga eredménytelen, szóbeli vizsgára a vizsgázó nem bocsátható, az írásbeli vizsgát ismételni köteles.

(11) A vizsgaszervező a vizsga eredményét a vizsgát követő legfeljebb 5 napon belül megküldi a szakmagyakorlónak, a letételét igazolja, külön kérelem nélkül gondoskodik az elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

X. FEJEZET

EGT-ÁLLAM SZOLGÁLTATÓIVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

26. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

40. § (1) A valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult szolgáltató, Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a szakmagyakorlási tevékenységet, ha az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik.

(2) A Szolgtv. szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakmagyakorlási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához bejelenteni. A bejelentést évente kell megtenni.

(3) A (2) bekezdésben kijelölt területi kamara a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatóról elkülönített közhiteles nyilvántartást vezet.

(4) A bejelentéshez magyar nyelvű fordításban mellékelni kell:

a) nevét, címét, a folytatni kívánt szakmagyakorlási tevékenység megjelölését,

b) a szakmai képesítést igazoló okiratot,

c) a tagállami állampolgárság igazolását,

d) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét,

e) igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a szakmagyakorlási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, továbbá

f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlásától.

(5) Az elkülönítetten vezetett közhiteles névjegyzéket vezető (2) bekezdésben kijelölt területi kamara ezen névjegyzékből törli azt a személyt, aki a külön jogszabály szerinti évenkénti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti.

27. Letelepedés szabadsága keretében nyújtott szolgáltatás

41. § (1) Valamely tagállam állampolgára a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be a Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához.

(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell magyar nyelvű fordításban:

a)[124] a szakterületnek megfelelő szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,

b)[125] a szakirányúság elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirányúság megállapítása érdekében kéri,

c) az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását,

d) a küldő vagy származási ország illetékes hatósága által kiállított, a küldő vagy származási országbeli jogosultságára vonatkozó igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát.

(3)[126] A kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló, véglegessé vált határozatával együtt haladéktalanul megküldi az 5. § szerint hatáskörrel rendelkező területi kamarának. A területi kamara a megküldött iratok alapján

a) az engedélyt megadja, és a szakmagyakorlót az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, vagy

b) az engedély kiadását és a névjegyzékbe vételt megtagadja.

XI. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁG SZOLGÁLTATÓI

42. § Harmadik országbeli szolgáltatók számára jogosultság az e rendeletben foglaltak szerint, viszonosság alapján állapítható meg.

XII. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

28. Közös szabályok

43. § (1) A területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg

a)[127]

b) a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának jogerős döntése alapján,

c)[128] az Épelj. 66. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja szerinti megkeresésre,

d) a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei hiánya esetén,

e) az energetikai tanúsítványok tekintetében a független ellenőrzési rendszert működtető szerv kezdeményezésére.

(2)[129] A területi kamara titkára az (1) bekezdés c) pontja szerinti megkeresésre a 44. § szerinti jogkövetkezményt állapít meg.

(3) A jogkövetkezményt megállapító területi kamara titkára a döntését az OÉNY e-szankció alkalmazásban rögzített jogkövetkezmények figyelembevételével hozza meg az e-rendszerben.

(4) Az Étv. 58. § (11) bekezdése szerinti bírósági értesítéseknek az e-szankció elektronikus alkalmazásban történő rögzítését az OÉNY üzemeltetője köteles a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elvégezni.

(5) A jogkövetkezményeket megállapító döntés meghozatala előtt a területi kamara titkára minden esetben köteles ellenőrizni, hogy e-szankció alkalmazással rögzített adatállományban, az adott szakmagyakorlóval szemben jogkövetkezmény állapítottak-e meg. Amennyiben a szabályozás a fokozatosság elve alapján súlyosabb szankciót is kilátásba helyez, a jogkövetkezmény megállapításakor az e-szankció adatállományban rögzített valamennyi jogkövetkezményt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a szankciót mely hatóság vagy szerv állapította meg.

(6)[130] Az e rendelet alapján megállapított bírság összege - egy éven belüli ismételt bírságolandó szabálytalanság esetén - az előzőleg megállapított bírság 150%-ánál kevesebb nem lehet.

(7) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - hatáskör hiányában vagy kormányrendeletben előírt esetekben - az OÉNY e-szankció elektronikus alkalmazás használatával köteles elektronikus úton megkeresni a névjegyzéket vezető területi kamarát. A területi kamara, az elektronikus megkeresés alapján, harminc napon belül köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató ellen, és az eljárást lezáró döntéséről a megkereső hatóságot az OÉNY e-szankció elektronikus alkalmazás használatával elektronikus úton értesíteni.

29. Jogkövetkezmények típusai

44. §[131] (1) A területi kamara titkára figyelmeztetésben részesíti a szakmagyakorlót,

a) ha a Kamtv. 43. § (5) bekezdése szerinti adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,

b) ha a 37. § (1) szerinti adategyeztetési kötelezettségét nem teljesítette,

c) ha a 6. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja, illetve b) pont bb) alpontja szerinti díjat határidőre nem fizette be,

d) az Épelj. 66. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezés esetén.

(2) A területi kamara titkára az építésfelügyeleti hatóság megkeresése alapján a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt az Épelj. 66. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt az Étv. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján bírsággal sújtja, amelynek mértéke 100 000 forint.

(3) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető, legfeljebb harminc napra.

(4) A területi kamara titkára az Étv. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását

a) hat hónap időtartamra, ha a szakmagyakorló egy éven belül legalább három alkalommal az (1) bekezdés d) pontja szerinti - egyéves elévülési idővel bíró - véglegessé vált titkári figyelmeztetésben részesült,

b) legalább egy év időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal sújtotta a szakmagyakorlót,

c) ha a kamara etikai-fegyelmi bizottsága jogerős döntésével felfüggesztette a szakmagyakorló kamarai tagságát, akkor a kamarai tagság felfüggesztésével egy időben, annak következményeként annak időtartamáig,

d) a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséig, de legfeljebb egy évig,

e) az (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha a szakmagyakorló a kötelezettségét a figyelmeztető határozatban foglalt határidőre sem teljesíti,

f) egy év időtartamra, ha a szakmagyakorló a szakmagyakorlási tevékenység folytatásához szükséges jogosultság szüneteltetésének időtartama alatt végez engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységet,

g) az építészeti-műszaki tervezésre kötött szerződéshez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásáig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a 46. § (6) bekezdése szerinti esetben.

(5) A területi kamara titkára az Étv. 52. § (2) bekezdés d) és f) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha

a) a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,

b) a jogszabályban előírt jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik,

c) a kérelemben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja,

d) a továbbképzési kötelezettségét a (4) bekezdés d) pontja szerinti megtiltás alatt sem teljesíti,

e) a területi mérnöki vagy építész kamarából a Kamtv. 34/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint kizárták, a kamarai tagság törlésével egy időben, annak következményeként,

f) az építésfelügyeleti hatóság az R2. 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt három éven belül ismételten véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, vagy a szabálytalan szakmai tevékenység súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott,

g) a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása alatt végez szakmagyakorlási tevékenységet,

h) az építészeti-műszaki tervező a (4) bekezdés g) pontja szerinti felfüggesztő határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését,

i) az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara megállapítja, hogy az energetikai tanúsító egy éven belül kétszer a 45/A. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést kapott azért, mert az általa készített tanúsítvány legalább két besorolással eltér a tényleges értéktől,

j) a kötelezettségét a (4) bekezdés e) pontja szerinti megtiltás alatt sem teljesíti,

k) a (4) bekezdés e) pontja szerinti határidőig sem igazolja a díjfizetési kötelezettségének teljesítését.

45. §[132] (1) Ha a névjegyzékből való törlésre a 44. § (5) bekezdés d) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenység csak a továbbképzési kötelezettség igazolása után engedélyezhető.

(2) Ha a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltására és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlésre

a) a 44. § (5) bekezdés a)-c), g) vagy j) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül,

b) a 44. § (5) bekezdés e), f) vagy i) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított három éven belül

a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlés után szakmagyakorlási tevékenység csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező a kamara felé fennálló fizetési kötelezettségének eleget tesz.

(4) A névjegyzékből való törlést követően a szakmagyakorlóra vonatkozó adatokat a területi kamara tíz évig őrzi meg.

(5) Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző építésügyi műszaki szakértő szakmagyakorlási tevékenységének megtiltásáról, névjegyzékből való törléséről, illetve a 33. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetésről szóló határozatát a területi kamara titkára az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervvel is közli.

45/A. §[133] (1) Az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara mint független ellenőrző szervezet a feltárt hibák alapján figyelmeztetésben javításra szólítja fel az energetikai tanúsítvány kiállítóját, ha a tanúsítvány nem a jogszabálynak megfelelően készült vagy eltér a tényszerű állapottól.

(2) A tanúsító a feltárt hibát a korábbi tanúsítvány érvénytelenítésével járó új tanúsítvány kiállításával köteles javítani. A javítás során a javításkor hatályos jogszabályok és a javításkor érvényes műszaki állapot szerint kell végezni a tanúsítást.

(3) Az R1. 3. § (3) bekezdése szerinti esetben készített tanúsítvány javítása során a tanúsítónak az építésiengedély-kérelem, az annak módosítására irányuló kérelem vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes szabályoknak megfelelőn

a) el kell készítenie az R1. 2. melléklet 2.16. pontjában meghatározott követelmények teljesülésének igazolását, továbbá

b) nyilatkoznia kell az értékelés szerinti besorolásról a tanúsítvány R1. 1. melléklete szerinti összefoglaló lapján.

(4) A tanúsító köteles a feltárt hibát a javításra felszólító határozat végrehajthatóvá válásától

a) lakóépületek esetén tizenöt napon,

b) egyéb esetben harminc napon

belül javítani.

(5) A tanúsító a javítás után nyolc napon belül megküldi a javított hiteles tanúsítványt a tanúsítvány megrendelőjének, az épület tulajdonosának és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ellenőrzi, hogy a javított hiteles tanúsítvány megfelel-e a határozatában foglaltaknak.

(6) Ha a tanúsítvány kiállítója akadályoztatva van, a saját költségén gondoskodnia kell hiteles tanúsítvány kiállításáról az e §-ban foglalt szabályok betartása mellett.

45/B. §[134] (1) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara bírságot szab ki a tanúsítvány kiállítójára, ha az

a) a 45/A. §-ban foglaltakról nem gondoskodott,

b) jelentős mértékben vagy rendszeresen eltér a jogszabályban foglaltaktól, vagy a tanúsítványa nem tényszerű, vagy

c) érvényes jogosultság nélkül tanúsítványt állít ki.

(2) A kiszabható bírság összege a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara - az (1) bekezdésben meghatározott körülmények figyelembevételével történő - mérlegelése alapján, tanúsítványonként a tanúsítványban meghatározott hasznos alapterületre vetítve

a)[135] 150 m2 alatt legfeljebb 130 000 forint,

b)[136] 150 m2 fölött legfeljebb 260 000 forint

lehet azzal, hogy a bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(3)[137] A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető, legfeljebb harminc napra. Részletfizetés legfeljebb 1 év időtartamra engedélyezhető.

(4) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító szervezet részére.

(5)[138] A bírság kiszabásáról szóló végleges határozatot közölni kell a tanúsító nyilvántartó névjegyzéket vezető szervvel.

(6)[139] Ha tanúsító nem fizeti meg a (4) bekezdésben foglalt határidőre a bírságot, a független ellenőrző szervezet kezdeményezi a névjegyzéket vezető szerv titkáránál, hogy a kötelezettség teljesítéséig tiltsa meg a szakmagyakorlási tevékenység folytatását.

(7) Bírság a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának a jogszabálynak nem megfelelő tanúsítványról való tudomásszerzésétől számított két éven belül, de legkésőbb a tanúsítvány kiállításától számított tíz éven belül szabható ki.

(8)[140]

30. A bírósági értesítéssel és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárás

46. § (1) A területi kamara titkára az Étv. 58. § (11) bekezdése szerinti bírósági értesítés beérkezésétől számított nyolc napon belül

a) tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,

b) felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy hatvan napon belül igazolja

ba) a fizetés megtörténtét, vagy

bb) hogy az értesítés alapjául szolgáló ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati eljárásban annak végrehajthatóságát felfüggesztették, vagy megállapították, hogy fizetési kötelezettsége nincs, valamint

c)[141] tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén megtiltja a fizetésre kötelezett tevékenység folytatásához szükséges szakmagyakorlási tevékenységet.

(2) Az Étv. 58. § (11) bekezdése szerinti bírósági értesítéssel egyenértékűnek tekintendő, ha a kamara tudomására jut olyan egyéb jogerős bírósági ítélet (külföldi, választottbírósági), vagy jogerős fizetési meghagyás, amely ugyanazon adatokat tartalmazza, mint az értesítés.

(3) Az építészeti-műszaki tervező

a) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel,

b) közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással,

c) teljesítésigazolással, vagy

d) a TSZSZ szakvéleményével

igazolva írásban bejelentheti a területi kamarának, hogy másik építészeti-műszaki tervezővel (fizetésre kötelezett) megkötött tervezési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg (a továbbiakban: nemfizetési jelzés).

(4) Ha a nemfizetési jelzés hiányos, a területi kamara annak beérkezésétől számított nyolc napon belül - harminc napos póthatáridő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás elmaradása esetén a kamara nyolc napon belül értesíti a bejelentőt a beadvány elutasításáról.

(5) A területi kamara a nemfizetési jelzés beérkezésétől - hiánypótlás esetén a pótlástól - számított nyolc napon belül

a) értesíti a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,

b) felhívja a fizetésre kötelezettet, hogy hatvan napon belül igazolja

ba) a fizetés megtörténtét, vagy

bb) hogy a díjfizetés tárgyában indított bírósági eljárás van folyamatban, vagy ilyen tárgyú bírósági eljárásban a díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító jogerős bírósági határozatot hoztak, valamint

c) tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén felfüggeszti a fizetésre kötelezett tevékenység folytatásához szükséges jogosultságát.

(6)[142] Ha a díjfizetésre kötelezett hatvan napon belül nem igazolja a meghatározottakat, a területi kamara a határidő lejártát követő nyolc napon belül az Ákr. szerinti határozatot hoz az adott szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltásáról.

(7)[143] A (6) bekezdés szerinti felfüggesztés megszűnik az Étv. 58. § (11) bekezdése szerinti bírósági értesítés vagy alvállalkozói nemfizetési jelzés alapjául szolgáló díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásakor. Amennyiben az építészeti-műszaki tervező a felfüggesztési határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését, a kamara az engedély visszavonásával egyidejűleg törli a névjegyzékből.

(8)[144] A területi kamara titkára felfüggeszti az energetikai tanúsító jogosultságát, ha a 45/B. §-ban foglalt bírságot határidőre nem fizeti meg, valamint erről az OÉNY üzemeltetőjét értesíti. A felfüggesztés addig marad hatályban, amíg a tanúsító a bírság megfizetését nem igazolja a területi kamara titkárának. A bírság megfizetésének megtörténtéről a területi kamara titkára értesíti az OÉNY üzemeltetőjét.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-4. §, az 5. § (1)-(5) és (7) bekezdése, a 6. § (1) és (6) bekezdése, a 7-14. §, a 19-23. §, a 24. § (1) bekezdése, a 26-46. §, a 49. §, az 50. § (2) bekezdése, az 51-52. §, az 53. § (3) bekezdése és az 55. § b)-h) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 24. § (2)-(6) bekezdése és a 25. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

(4)[145] A 2014. január 1-jét megelőzően engedélyezett és névjegyzékbe vett, vagy bejelentés alapján névjegyzékbe vett 1-3. melléklet szerinti szakmagyakorlási tevékenység a továbbképzési kötelezettségek teljesítése mellett folytatható.

(5) A területi kamara titkára a változással érintett jogosultság tekintetében az 1. melléklet szerinti szak- és részterületnek megfelelő besorolásról a szakmagyakorlót a továbbképzési időszakának befejezéséig hivatalból értesíti. Ezen időszakig a szakmagyakorló a korábbi jogosultsági besorolásának megfelelően folytathatja a tevékenységet.

(6)[146] Azon jogosultságok tekintetében, amelyeket az 1-3. melléklet nem tartalmaz, - a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével - az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül a területi kamara titkára köteles a jogosultság megszűnéséről a szakmagyakorlót írásban értesíteni.

(7) A 2014. január 1-jét megelőzően építésügyi igazgatási szakértői területen kiadott engedélyek 2014. július 1-ig hatályosak, ezt követően a tevékenység engedély nélkül folytatható.

(8)[147] A 2014. január 1-jét megelőzően geodéziai tervezési szakterületen, geodéziai szakértői szakterületen, az építmények gépészeti tervezése szakterületen anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók tervezési jogosultsággal, és az építmények technológiai tervezés szakterületen építéstechnológiai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység vonatkozásában kiadott engedélyek - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - 2015. december 31-éig hatályosak.

(9)[148] Az 1. mellékletben meghatározott képesítési követelménytől eltérően az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedélyezhető annak az igazságügyi szakértőnek is, aki műszaki felsőoktatás keretében szerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel rendelkezik, és akit 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe jogszabály alapján az építésügyi szakterületre felvettek, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterületen jelenleg is szerepel, továbbá rendelkezik 2006. január 1-jét megelőző tízéves szakmai gyakorlattal.

(10)[149] A 34. § (1) bekezdés szerinti továbbképzési időszak a 2014. január 1-jét megelőzően megkezdett ötéves továbbképzési időszak utolsó napját követő napon kezdődik. Az a szakmagyakorló, akinek a továbbképzési kötelezettségét 2014. június 30-ig kell teljesítenie, továbbképzését legkésőbb 2014. december 31-ig teljesítheti.

(11) A beruházáslebonyolítói tevékenység 2014. január 1-jét követően bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytatható.

(12)[150] Ez a rendelet

a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(13)[151] E rendelet gyakorlati idő számítására vonatkozó szabályait a felelős műszaki vezetői tevékenységek engedélyezése során az építési szakterület részszakterülete, az építménygépészeti szakterület részszakterülete, az építményvillamossági szakterület részszakterülete, valamint a villamosság szakterület részszakterülete esetében úgy kell alkalmazni, hogy az eljárás során szakmai gyakorlati időként az előírt végzettséget megelőzően, a végzettséggel megegyező szakterületen szerzett mestervizsgát követően teljesített szakmai gyakorlat is figyelembe vehető.

48. §[152] A felelős műszaki vezetői "AM" kategória szakterületen jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlót az MV-É-M részszakterületre hivatalból át kell sorolni a kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül. A területi mérnöki kamara legkésőbb 2015. április 1-jéig átadja az arra illetékes területi építész kamarának a nyilvántartásában lévő "AM" szakterületi jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető szakmagyakorló teljes iratanyagát. A területi mérnöki kamara által átadott "AM" jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlót külön kérelem és igazgatási díj megfizetése nélkül az illetékes területi építész kamara MV-É-M névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba veszi.

49. §[153] (1) Az az építésügyi műszaki szakértő, aki a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerinti építésügyi műszaki szakértő építészet szakterület műemlékvédelem részszakterületen 2013. december 31-én szakmagyakorlási engedéllyel rendelkezett, az az illetékes építész kamaránál 2015. december 31-ig díjfizetés nélkül kezdeményezheti jogosultságának visszaállítását.

(2) A 6. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti továbbképzési időszak a jogosultság visszaállításának napjával kezdődik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 6. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti beszámolót nem kell teljesíteni.

50. §[154] Műemlék építmény esetén a 2015. április 1. előtt

a) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet irányító MV-É szakterületen bejegyzett felelős műszaki vezető jogosult műemléken felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére, a kivitelezési szerződés teljesítéséig;

b) megkötött szerződéssel rendelkező SZÉSZ szakterületen bejegyzett építésügyi műszaki szakértő jogosult műemléken építésügyi műszaki szakértői tevékenység végzésére, a szerződés teljesítéséig.

51. §[155] A 2014. január 1-jét megelőzően közlekedési építmények tervezési szakterületen közlekedésmérnöki tervezési jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlót az 1. melléklet I. pont 2. részében foglalt táblázat szerinti sajátos műszaki tervezési terület KÉ-VK, KÉ-VV, KÉ-KK, KÉ-LK, vagy a KÉ-HK tervezési részszakterületére hivatalból át kell sorolni az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek, valamint a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 168/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül.

52. §[156] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelettel megállapított 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt elemet a tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha

a) a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és

b) az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.

53. §[157] Az 1. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat B:7 és C:7 mezője szerinti SZÉM3 szakértői jogosultsággal (a továbbiakban: SZÉM3 szakértői jogosultság) rendelkező szakmagyakorlónak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését követő 60 napon belül a területi kamara titkárának felhívására nyilatkoznia kell arról, hogy a Módr1. hatálybalépését követően a SZÉM3 szakértői jogosultság helyébe lépő, a sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület területi vízgazdálkodás szakértői részszakterületek közül melyik részszakterületen kívánja jogosultságát folytatni. Amennyiben a szakmagyakorló a nyilatkozatételre biztosított határidőig nem nyilatkozik, ezt követően a területi kamara titkára 30 napon belül gondoskodik a SZÉM3 szakértői jogosultság valamennyi sajátos építményfajtákkal összefüggő építésügyi műszaki szakértői szakterület területi vízgazdálkodás szakértői részszakterületre történő átsorolásáról.

54. §[158] Ha e rendeletnek a Módr1.-gyel megállapított rendelkezései folytán a névjegyzékben már szerepelő szakmagyakorlónak a névjegyzéket vezető szervnél a szakmagyakorlás folytatása érdekében eljárást kell kezdeményeznie, szakmagyakorlási tevékenységét - a névjegyzéket vezető szerv döntéséig, de legkésőbb a Módr1. hatálybalépését követő 60. napig - e rendeletnek a Módr1. hatálybalépése előtt hatályos előírásai szerint folytathatja.

55. §[159] (1) Műemlék építmény esetén a 2022. április 1. előtt megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet ellenőrző ME-É szakterületen bejegyzett műszaki ellenőr jogosult műemléken a műszaki ellenőri tevékenység végzésére a kivitelezési szerződés teljesítéséig.

(2) Az 5. § (8) bekezdésében meghatározott részszakterületek vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak is, aki a Módr1. hatálybalépése előtt jogszerűen gyakorolta az adott részszakterületi tevékenységet, de a Módr1. hatálybalépését követően már nem felel meg az adott részszakterülettel szemben támasztott szakképzettségre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Építész Kamara szakértői testülete a véleményének kialakítása során figyelembe veszi az igazolt szakképzettséget, a teljesített kreditszámokat, a szakirányú szakmai gyakorlatot, a szerzett jogokat és a meglévő jogosultságokat.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

1. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez[160]

A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni

I. Szakma

Településtervezés

II. Szakma

Építészeti-műszaki tervezés

III. Szakma

Településrendezési szakértés

IV. Szakma

Építésügyi műszaki szakértés

V. Szakma

Építési műszaki ellenőrzés

1. rész

Általános építmények építési műszaki ellenőri szakterületek

2. rész

Szakági építési műszaki ellenőri szakterületek

3. rész

A sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei

VI. Szakma

Felelős műszaki vezetés

1. rész

Általános építmények felelős műszaki vezetői szakterületek

2. rész

Szakági felelős műszaki vezetői szakterületek

3. rész

A sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterületek

VII. Szakma

Energetikai tanúsítás

Névjegyzéki jelölés

Energetikai tanúsítói jogosultság (betűjele: TÉ)

2. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez

I. Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építészeti tervezési jogosultságok és a hozzájuk tartozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységek

II. Az építész és a mérnöki kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építési műszaki ellenőri jogosultságok és a hozzájuk tartozó tevékenység

1. rész

Épületek, továbbá a 2. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési műszaki ellenőri szakterületek

2. rész

A sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei

III. Az építész és a mérnöki kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított felelős műszaki vezetői jogosultságok és a hozzájuk tartozó tevékenység

3. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez[167]

4. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez

A szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott minimum kreditszámok összege a szakképzettségek tekintetében[168]

1. rész

Építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz szükséges képesítési követelmény kredittartalma (MSc, MA fokozat) ciklusokra bontott, osztott mesterképzési szakon

egységes osztatlan mesterképzési szakon

1. rész

Építészeti-műszaki tervezési, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, energetikai tanúsítói jogosultsághoz szükséges képesítési követelmény kredittartalma (BSc fokozat) ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakon

A képzési idő félévekben: 8 félév

A képzési idő félévekben: 7 félév

5. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez[169]