266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. § (1b) bekezdésében,

a 48. § és az 55. § a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5. pontjában,

a 49. § és az 55. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában,

az 50. § és az 55. § f) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában,

az 51. § és az 55. § c), g) és h) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. és 7. pontjában,

az 52. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,

az 53. § és az 55. § k) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.4. és 17. pontjában,

az 54. § és az 55. § l) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában,

az 55. § d) és e) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,

az 55. § i) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában,

az 55. § j) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a)[1] a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az éghajlatvédelmi tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,

b) a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra,

c) a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra,

d)[2] az építmények, tájépítészeti alkotások építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára,

e) az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira,

f) a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. bejelentés: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti bejelentés;

2. cég: gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég;

3. EGT-állam: a Szolgtv. szerinti állam;

4. engedélyezés: a Szolgtv. szerinti engedélyezés;

5. határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: a Szolgtv. szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

6. jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előírt feltételeknek való megfelelés;

7. letelepedés: a Szolgtv. szerinti letelepedés;

8. szakmagyakorló: szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy;

9. szakmai biztosíték: olyan felelősségbiztosítás, egyéb garancia vagy biztosíték, amely

a) valamely biztosítóval,

b) hitelintézettel vagy

c) egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezettel

kötött szerződés vagy más jogviszony alapján a szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenységével összefüggően a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy adott esetben más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezetére szolgál;

10. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállamként meghatározott állam;

11. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállami állampolgárként és tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy;

12.[3] területi kamara: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (a továbbiakban: Méptv.) meghatározott területi mérnöki vagy területi építész kamara.

II. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Engedély vagy bejelentés alapján gyakorolható szakmák[4]

3. §[5] (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó szakmák a következők:

a) településtervezés,

b) építészeti-műszaki tervezés,

c) településrendezési szakértés,

d) építésügyi műszaki szakértés,

e) építési műszaki ellenőrzés,

f) felelős műszaki vezetés,

g)[6] éghajlatvédelmi tanúsítás.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti szakmák a névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolhatók. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szakma a névjegyzéket vezető szervnek történő bejelentéssel gyakorolható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmákhoz tartozó részszakterületeket az 1. melléklet tartalmazza.

2.[7]

4. §[8]

3. Jogosultságot megállapító és a névjegyzéket vezető szerv kijelölése és illetékessége

5. § (1)[9] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[10]

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmához tartozó településtervezési szakterületen és településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületen,

b)[11] a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmához tartozó építészeti tervezési területen, belsőépítészeti szakterületen és tájépítészeti tervezési területen,

c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmához tartozó településrendezési szakértői szakterületen és településrendezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői szakterületen, valamint

d)[12] a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó általános építmények, tájépítészeti alkotások építésügyi műszaki szakértői szakterületen.

(2)[13] Első fokon - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[14]

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmához tartozó közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési településtervezési szakági szakterületen,

b)[15] a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmához tartozó szakági műszaki tervezési területen, technológiai tervezési területen és sajátos műszaki tervezési területen,

c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmához tartozó közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési településrendezési szakági szakértői szakterületeken, valamint

d)[16] a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői és egészségügyi létesítmények technológiai szakértői szakterületeken.

(3)[17] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[18]

a) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó építésügyi műszaki szakági szakértői szakterületen és építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterületen, valamint

b)[19] a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakmákhoz tartozó szakterületeken - kivéve az egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterülethez tartozó szakmákat -,

ha a kérelmező az építész kamara tagja, vagy építész szakképzettséggel rendelkezik.

(4)[20] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos - 24. § (1) bekezdése szerinti - eljárásokat[21]

a) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmához tartozó építésügyi műszaki szakági szakértői szakterületen és építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterületen, valamint

b) a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakmákhoz tartozó szakterületeken,

ha a kérelmező a mérnöki kamara tagja, vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezik.

(5)[22] A 3. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szakma bejelentése során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.

(6) Cég által folytatott szakmagyakorlási tevékenység esetén a hatáskör tekintetében az (1)-(4) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy lakóhelyen a cég székhelyét kell érteni.

(7) A szakmai címek megállapítása során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni.

(8)[23] Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le

a) a szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület műemléki,

b) a felelős műszaki vezetői építési szakterület műemléki

c)[24] az építési műszaki ellenőri építési szakterület műemléki,

d)[25] az építési műszaki ellenőri építési szakterület tájépítészeti

részszakterülethez kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését.

4. A szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei

6. § (1)[26] Természetes személy a 3. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti tevékenységeket akkor végezheti, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Természetes személy a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(2)[27] Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével a Méptv. szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát a (3) bekezdésnek megfelelően bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

(3)[28] A cég a Szolgtv., valamint a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése szerinti tartalmú bejelentése alapján az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamara titkára által nyilvántartási jelölést (C-területi kamara kódja és nyilvántartási szám) ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a (2) bekezdésben meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával.

(4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet,

a) amelyhez rendelkezik a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel,

b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és

c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.

(5)[29] A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet - amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik - jogosultsággal rendelkező alvállalkozó bevonásával végezheti.

(6)[30] A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei:

a) a kamarai tagság folytonossága,

b) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése,

c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,

d) az éves tagdíj befizetése,

e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.

(7)[31]

5. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei és a bejelentés tartalma

7. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:

a)[32] képesítési követelmény az 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek és tevékenységnek megfelelő, kamarai szabályzat szerinti kredittartalmú

aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc, MA (tervezés, szakértés),

ab) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc (tervezés, építési műszaki ellenőrzés),

ac) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc vagy középfokú szakirányú végzettség (felelős műszaki vezetés),

b) szakmai gyakorlat a 9. § szerint,

c) a kérelmező személy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű.

d)[33] eredményes 38. és 39. § szerinti jogosultsági vizsga.

e)[34] építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.

(2)[35] Az energetikai tanúsítói és a zöldfelületi tanúsítói szakmagyakorlási tevékenység bejelentéséhez - a Szolgtv.-ben meghatározottakon túlmenően - mellékelni kell az e rendelet által az engedélyezéshez megkövetelt, az energetikai tanúsítás és a zöldfelületi tanúsítás szempontjából releváns dokumentumokat.

(3)[36]

(4) A 3. § szerinti szakmagyakorlási tevékenységekhez kapcsolódóan az 1. melléklet tartalmazza

a) a jogosultsághoz kötött tevékenységek részletes meghatározását,

b) a jogosultság névjegyzéki jelölését,

c) a minimális képesítési követelményt szakterületi bontásban,

d) az előírt szakmai gyakorlati időt.

8. § (1)[37] A képesítési követelmény teljesítésének vizsgálata során, ha a szakképzettséget igazoló oklevélből a 7. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szakterület, illetve az oklevél szakmagyakorlási tevékenységet megalapozó szintje nem állapítható meg, akkor a végzettség szakterületéről az igazolt szakképzettség és a teljesített kreditszámok figyelembevételével a kérelmező számára adható jogosultságról az engedélyezési eljárás során a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: országos kamara) által működtetett szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani az első és másodfokú eljárás során, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi és az országos kamara figyelembe vesz.

(2)[38] A szakértői testület elnökét és két tagját a feladatkörében érintett országos kamara nevezi ki. A szakértői testület tagja továbbá az adott szak szerint érintett, az országos kamarák által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A szakértői testület működési rendjét ügyrendjében állapítja meg.

(3)[39] Az 1. mellékletben megjelölt képesítési minimumkövetelmény és az azzal egyenértékű szakképzettség alapján besorolásra nem alkalmas végzettségek vizsgálatára kerül sor, melynek alapját az országos kamarai szabályzatok által tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott, a 4. mellékletben előírt minimum kreditszámok összege képezi. A tantárgycsoportok és azon belül a kreditértékekben meghatározott ismeretkörök vagy tantárgyak nevesítése kamarai hatáskörben, szabályzat formájában kerül meghatározásra a szükséges minimum kompetencia tartalmakkal együtt.

(3a)[40] Az 5. § (8) bekezdésében meghatározott részszakterületek vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak is, aki az 1. melléklet V. Szakma alcím 1. rész 3. és 4. pontja szerinti részszakterületen vagy VI. Szakma alcím 1. rész 4. pontja szerinti részszakterületen előírt legmagasabb szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, és a teljesített kreditszámai 80%-ban megegyeznek a képesítési követelményben előírt szakképzettség során megszerezhető kreditekkel, és rendelkezik az általános építmények magasépítési részszakterületén a szakterületnek megfelelő jogosultsággal.

(3b)[41] A Magyar Építész Kamara szakértői testülete a (3a) bekezdés szerinti véleményének kialakítása során figyelemmel van az igazolt szakképzettségre, a teljesített kreditszámokra, a szakirányú szakmai gyakorlatra, a szerzett jogokra és a meglévő jogosultságokra.

(3c)[42] A településtervezés szakma gyakorlása engedélyezhető okleveles építészmérnök, okleveles tájépítész mérnök vagy okleveles tájépítész és kertművész végzettséggel rendelkezőnek, ha urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzésen megszerzett szakképzettséggel is rendelkezik. Ebben az esetben az 1. melléklet szerint előírt öt év szakmai gyakorlati időbe az urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzés ideje csak akkor számít bele, ha az öt év szakmai gyakorlat kizárólag településtervezési gyakorlattal igazolt.

(4)[43] A szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához figyelembe lehet venni az alap- vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezők részére, felsőoktatás keretében megvalósuló (felsőfokú szakképzettségi szintet nem biztosító) szakirányú továbbképzést is. A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell megszerezni. Ez esetben a képzési idő legalább két félév. A szakirányú továbbképzés szakmai tartalma szerint ugyancsak alkalmassá válik a hiányzó kredittartalmak megszerzéséhez, egyéb ismeretek kiegészítésére, ezáltal a szakirányú végzettség egyenértékűségének vizsgálatánál beszámítható. A szakmagyakorláshoz szükséges kredit-kiegészítő képzés akkreditált, szakirányú felsőoktatási intézmény előírt szintű (BSc, MSc) képzésében megszerezhető.

(5) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az országos kamarák adatközlése alapján - a www.e-epites.hu oldalon évente közzéteszi[44]

a) a szakképzettségek szakirányúsága szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését,

b) a szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését, a beszámítható kreditérték meghatározását.

9. § (1)[45] Szakmai gyakorlati időként a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakirányú végzettségi szint megszerzését, záróvizsga letételét követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. Ha a jogosultság mesterfokozatú szakképzettséggel és alapképzésben szerzett szakképzettséggel egyaránt megszerezhető, a mesterfokozatú szakképzettséggel benyújtott kérelem esetén a szakmai gyakorlati időként az ugyanezen a szakterületen, alapképzésben szerzett szakképzettséget követő szakmai gyakorlati idő is figyelembe vehető, legfeljebb az előírt gyakorlati idő harmadának megfelelő terjedelemben.

(2)[46] A településtervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati idő tartalmát

a) településtervezési,

b) legalább három év településtervezési és kettő év

ba) területrendezési tervezési,

bb) építészeti tervezési,

bc) településtervezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési,

bd) közigazgatásban végzett területrendezési, településrendezési, építészeti,

be) köztisztviselőként önkormányzati főépítészként szerzett vagy

bf) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói vagy

c) legalább két év településtervezési és három év állami vagy országos főépítészi irodában

ca) okleveles építészmérnökként,

cb) okleveles településmérnökként,

cc) okleveles tájépítészként

településrendezési vagy területrendezési szakterületen vagy

cd) e szakterülethez kapcsolódó tervezési dokumentumok véleményezésében

szerzett gyakorlattal kell igazolni.

(3)[47] A (2) bekezdés b) pontja szerinti kettő év gyakorlati időbe beleszámít a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséget követően a településmérnöki mesterképzési szak vagy szakirányú továbbképzés elvégzésének ideje. Ebben az esetben a gyakorlati idő a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség megszerzését követően megkezdhető.

(4) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati időt a tervezési területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő tervezési gyakorlattal kell igazolni, a 12. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(5)[48] A tervezési feladat elvégzésére kizárólag a megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult személy csak jogosultsággal rendelkező tervező mellett folytathat tervezési tevékenységet és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.

(6)[49] A településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez a nyolc év szakmai gyakorlati időbe a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bd) és bf) alpontjában meghatározott, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenység vehető figyelembe.

(7) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a szakterületnek megfelelő nyolc év szakirányú szakmai gyakorlati időbe[50]

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,

c) építési műszaki ellenőri,

d) felelős műszaki vezetői,

e) beruházáslebonyolítói,

f) építésügyi igazgatási,

g) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési

h)[51] az igazságügyi szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az a), c), d) vagy h) pontja szerinti, e rendeletben foglalt szakmagyakorlási jogosultsággal végzett tevékenységeknek kell lennie.[52]

10. § (1)[53] A szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő szakmai gyakorlati időt az éghajlatvédelmi tanúsítói tevékenység folytatásához az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Szakmai gyakorlati időként az energetikai tanúsítói jogosultsághoz

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,

c) építésügyi műszaki szakértői,

d) építési műszaki ellenőri,

e) felelős műszaki vezetői,

f) beruházáslebonyolítói,

g) építésügyi és építésfelügyeleti hatósági,

h) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,

i) építésügyi igazgatási

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(3)[54] Szakmai gyakorlati időként a zöldfelületi tanúsítói jogosultsághoz a (2) bekezdésben felsoroltakon túl a

a) táj- és természetvédelemmel, dísznövénytermesztéssel, ökológiával kapcsolatos szaktárgy-oktatói,

b) természetvédelmi hatósági,

c) természetvédelemmel, dísznövénytermesztéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,

d) természetvédelmi igazgatási,

e) dísznövénytermesztési,

f) zöldfelület kivitelezői, fenntartói

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

11. § (1) Szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő

a) építési műszaki ellenőri,

b) felelős műszaki vezetői,

c) építőipari kivitelezési,

d) építésfelügyeleti,

e) építésügyi hatósági,

f) beruházói-műszaki,

g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói,

h) építészeti-műszaki tervezési,

i) építésügyi műszaki szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként az 1. melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tartalmúnak kell lennie.

(3)[55] Az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői szakterület műemléki részszakterületén előírt szakmai gyakorlati időként a műemléken teljesített vagy azzal összefüggő és az (1) bekezdés szerinti szakmagyakorlási tevékenységi szakterület szerinti tevékenység idejét kell igazolni, azzal, hogy a szakmai gyakorlati időbe beleszámítható a műemlékvédelmi szakmérnöki képzés, valamint az örökségvédelmi hatósági engedélyezéssel kapcsolatos építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, szaktárgy oktatói tevékenység ideje részben, amelyek együttesen legfeljebb a gyakorlati idő felét tehetik ki.

(4)[56] Az építési műszaki ellenőri szakterület tájépítészeti részszakterületén az előírt szakmai gyakorlati idő legalább felét az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tartalmú magasépítési, mélyépítési, közlekedési, vízgazdálkodási építményekkel és tájépítészeti létesítményekkel összefüggő tájépítészeti tevékenységgel kell igazolni.

12. § (1)[57] A szakmai gyakorlat igazolására alkalmas különösen a munkáltatói vagy az építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munkavégzésre irányuló szerződés, a kérelmezett szakmagyakorlási jogosultságnak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég vagy mentori címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított igazolás, amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a végzett munkák megnevezését, a folytatott tevékenység leírását.

(2)[58] A szakmai gyakorlat igazolásának részletes szabályait országos kamarai szabályzat rögzíti.

6. Szakmai címek

13. § (1)[59] A területi kamara az országos kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. A címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni mindaddig, amíg a szakmai címhez tartozó jogosultsága fennáll.

(2)[60] A vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján, kamarai szabályzatban foglalt tartalommal - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés) a vezető tervezői jogosultságával megegyező szakterületen.

(3) A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a kérelmező a tervező gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít.

(4) A tervező műszaki ellenőri címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal.

(5)[61] A "rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott" címet olyan, építészeti-műszaki dokumentáció készítésére e rendelet alapján jogosult szakmagyakorló kérheti, aki a jogszabályi és szakmai előírások széleskörű ismeretével megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy az építménynél az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítva legyen. Az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat e szakmai címet szabályozó rendelkezéseit a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti.

(6) A mentori címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését.

(7)[62]

(8)[63] "Műemlékek területén gyakorlott" címet az a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező építész tervező, belsőépítész tervező, tájépítész tervező, zöldfelületi tanúsító és energetikai tanúsító kérheti, aki a saját szakterületén műemléki védelem alatt álló építmény, tájépítészeti alkotás vonatkozásában öt év gyakorlatot igazol.

III. FEJEZET

TERVEZÉS

7. Településtervezés

14. § (1)[64] A településtervezési tevékenység 1. melléklet szerinti dokumentációinak elkészítése jogosultsághoz kötött.

(2) A településtervező feladata az önkormányzat döntései, megbízása és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az 1. melléklet szerinti dokumentáció - a feladat elvégzéséhez szükséges településtervezési szakági tervezők bevonásával történő - elkészítése.

(3) A szakági településtervező feladata a szakterületének megfelelő településtervezési szakági munkarészek és javaslatok elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján.

(4)[65] A településfejlesztési terv megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési terv kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette.

(5)[66] A településrendezési tervezési tevékenység során létrejött dokumentáció aláíró lapja tartalmazza a feladat elvégzésében részt vett összes tervező nevét, szakképzettségét, szakmai címét, névjegyzéki jelölését és - legalább egy eredeti példányon - a tervező saját kezű aláírását. A településrendezési terv tervlapja tartalmazza a településtervező és a szakági településtervezők nevét és névjegyzéki jelölését.

(6)[67] A tervezőnek az általa készített településrendezési tervet a megrendelő részére történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.

(7)[68] A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés és a Méptv.-ben szabályozott településtervezési szerződés szabályait kell alkalmazni.

(8)[69] Nem folytathat településrendezési tervezési tevékenységet illetékességi területén a településrendezési terv előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy, kivéve, ha az önkormányzat a 6. § (2) bekezdése alapján településrendezési tervezési tevékenységet is folytat.

8. Építészeti-műszaki tervezés

15. § (1)[70] Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.

(2)[71] Az építészeti-műszaki tervező feladata a Méptv.-ben foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető

a) a tervtanácsi terv,

b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,

c)[72] a megvalósulási dokumentáció

d)[73]

készítése.

(4)[74] Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény, az építményhez kapcsolódó tájépítészeti alkotás tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére.

(5) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően - kamarai szabályzatban rögzítettek szerint - korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.

(6)[75] Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációt, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint.

(7)[76] Az építészeti-műszaki tervező felelős a Méptv. 68. § (5) bekezdésében foglaltak betartásáért.

(8)[77] Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki dokumentációt a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.

(9) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet

a)[78] az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezésének hatósági ellenőrzésében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy,

b)[79] az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati, állami főépítész.

15/A. §[80] A Magyar Építész Kamara szabályzatban rögzíti a Méptv. 173. § (6)-(8) bekezdésében rögzített feladatok jogszabályi rendelkezést nem igénylő részletes szabályait.

15/B. §[81] A beruházáslebonyolító olyan, kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorló, aki az építtető képviseletében a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához, szervezéséhez és folytatásához kapcsolódó feladatokat lát el.

15/C. §[82] A költségszakértő - a 15/E. § szerinti szabályzatban rögzítetteknek megfelelő - olyan szakember, aki az építtető támogatására a beruházással kapcsolatos gazdasági, gazdaságossági, pénzügyi tervezési és ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat lát el.

15/D. §[83] A tervellenőr olyan, építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló, aki a szakmagyakorlási jogosultságának körében, az építtető megbízásából ellenőrzi, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció a jogszabályoknak, a szakmai szabályoknak, valamint az építtetői elvárásoknak megfelelően készült-e el.

15/E. §[84] (1) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 15. § (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és az állami építési beruházásokban résztvevők szakmai képzésének formáiról, feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.

(2) A Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzéteszi a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr nevét, ha az a közzétételhez hozzájárult.

(3) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény által szabályozott egyéb résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.

8/A. Tervezői felelősségbiztosítás[85]

15/F. §[86] (1) A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára - szerződőként - más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.

15/G. §[87] (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan - személyi sérüléses és dologi - károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

(2) A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

15/H. §[88] (1) A felelősségbiztosításnak

a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,

b) 20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,

c) 100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

d) 1 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

(2) Éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet. Ha a tervező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, rá az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(3) A tervező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

15/I. §[89] A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

15/J. §[90] (1) A tervező a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig - a tervezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra - a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.

(3) Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Építész Kamarának vagy a Magyar Mérnöki Kamarának, amely erről tájékoztatja a szakmagyakorlót nyilvántartó területi kamarát.

15/K. §[91] (1) A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.

(2) A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.

(3) Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.

15/L. §[92] A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatban rögzíti a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet.

9. Tervezési program

16. § (1)[93] A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

(2)[94] A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, adatot, információt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban a meglévő építmények esetén vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.

(3)[95] A tervezési programban - amelyet az építtető és tervező közösen készít elő - a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell

a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,

b) a tervezés előzményeit - előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,

c) az elvárt - az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb - követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,

d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,

e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,

f) a helyszín bemutatását,

g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,

h) az építményben üzemelendő technológiákat,

i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,

j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,

k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,

l)[96] műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,

m)[97] a szükséges szakági tervezői és szakértői feladatok körét,

n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,

o)[98] a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,

p)[99] a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.

10. Tervezési szerződés

17. § (1)[100] Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és a Méptv. előírásain túlmenően tartalmazza

a) a vállalt tervezési tevékenység pontos megnevezését,

b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmények (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),

c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,

d) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,

e) a tervezési díj összege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

f) az esetleges szakmai biztosíték kikötését,

g) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező tervezői felelősségbiztosítással rendelkezik, a kötelező tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámát, a biztosító nevét és a tervezési szerződés mellékleteként a fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény),

h) a tervezési szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést,

i) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,

j) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását,

k) a tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el, valamint

l) az e-építési napló vezetéséhez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén a tervező és a tervezői művezető naplóügyfél-jelét.

(2)[101] Az építmények, tájépítészeti alkotások tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordulhatnak.

(3)[102]

11. Tervezési díj

18. § A tervezési díj magában foglalja

a) a közvetlen költségek, ennek keretében

aa) a számított munkadíj,

ab)[103]

ac)[104] a terv tervezési szerződés szerint rögzített felhasználásának szerzői díja,

b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás,

c) az értékcsökkenési leírás,

d) az egyéb ráfordítások,

e) a tervezett nyereség

együttes összegét.

IV. FEJEZET

SZAKÉRTÉS

12. Településrendezési szakértés

19. § (1) Az 1. melléklet szerinti településrendezési szakértői vélemények elkészítése jogosultsághoz kötött.

(2) A településrendezési szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. A településrendezési szakértői vizsgálatnak az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, saját kezű aláírását, névjegyzéki jelölését, a szakértői szakterületének megnevezését.

(3) A településrendezési szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért.

(4) A településrendezési szakértő feladatát megbízási szerződés alapján látja el a 20. § (6) bekezdése szerint.

(5)[105] A településrendezési szakértő nem végezheti olyan pályázati dokumentáció, településrendezési terv vizsgálatát, amelynek összeállításában vagy tervezésében maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója részt vett.

(6) Településtervezési vagy szakági településtervezési jogosultságot szerzett és vezető tervezői címmel rendelkező személy kérelmére a területi kamara titkára az adott szakterületen településrendezési szakértői tevékenység folytatását engedélyezi a 9. § (6) bekezdése szerinti feltétel mellett.

13. Építésügyi műszaki szakértés

20. § (1)[106] Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának a Méptv. 68. §-a szerinti tevékenysége során az adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke.

(2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek különösen:

a) méretbeli és az állapotfelmérés,

b) műszeres vizsgálat és kutatás,

c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák,

d) számítások és elemzések elvégzése,

e) statisztikák vizsgálata és elemzése vagy

f) következtetések levonása.

(3) Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét harminc napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelő szervnek az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet alapján.

(4) Az építésügyi műszaki szakértő a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít, amelyen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését, a meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés szerint.

(5) Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért.

(6) A településrendezési szakértői szerződésre és az építésügyi műszaki szakértői szerződésre a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tárgyában meg kell jelölni a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését, a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a megrendelő kötelezettségeit és jogait, a műszaki szakértő kötelezettségeit, felelősségét és jogait. Amennyiben a felek nem állapodnak meg a díj átadásának időpontjáról, akkor az a szakvélemény átadásával egyidejűleg esedékes. A megrendelő teljesítési kötelezettségének határideje eltérő rendelkezés esetén sem haladhatja meg a számla kézhezvételétől számított harminc napot.

(7) Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet

a)[107] ugyanazon építmény, tájépítészeti alkotás kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény építési-szerelési munkáit vagy a tájépítészeti alkotás építési-kivitelezési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője,

b)[108] ugyanazon dokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény építészeti-műszaki dokumentációjának vagy kivitelezési dokumentációjának, tájépítészeti alkotás tervének készítésében mint tervező részt vett.

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRZÉS

21. § (1) Az építési műszaki ellenőr az Épkiv. 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feladatokat látja el.

(2) Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell

a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát,

b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját,

c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat.

(3)[109] Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének hatósági ellenőrzésében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője vagy köztisztviselője, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy.

(4) Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(5) Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

VI. FEJEZET

FELELŐS MŰSZAKI VEZETÉS

22. § (1)[110] A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. § (2)-(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata az Épkiv. 13. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés b)-k), n)-p) pontjában, 13. § (4) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése.

(2) A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a szerződés tartalmazza

ba)[111] a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, a vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási számát, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,

bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét,

bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét,

bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását.

(3)[112] A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv kormánytisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.

(4) A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(5) A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

VII. FEJEZET

ÉGHAJLATVÉDELMI TANÚSÍTÁS[113]

22/A. §[114] Az éghajlatvédelmi tanúsítást végző szakmagyakorló feladata az ingatlan éghajlatvédelmi mitigációs, CO2-csökkentést segítő energetikai és adaptációs, CO2-megkötést és a szélsőségek kiegyenlítését segítő zöldfelületi megfelelőségi szintjének megállapítása. Az energetikai tanúsítvány és a zöldfelületi tanúsítvány elkészítése jogosultsághoz kötött.

23. § (1) Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) elektronikus programjának segítségével.

(2) Az energetikai tanúsító az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) szerinti független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni és a feltárt hibákat kijavítani.

(3) Az energetikai tanúsító köteles az (1) bekezdés szerinti azonosító kóddal ellátott hiteles tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni.

(4) Az energetikai tanúsító felelős

a) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért,

b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,

c) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.

(5) Az energetikai tanúsítói szerződést írásban kell megkötni. A szerződés kötelező tartalmi eleme

a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység pontos megnevezése (az épület vagy épületrész helyrajzi száma),

b) a vállalt tevékenységre vonatkozó teljesítési határidő,

c) a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje.

(5a)[115] A Magyar Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja az OÉNY-ben rendelkezésre álló összes, az ellenőrzési időszakot megelőző évi energetikai tanúsítványnak statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján megteszi az (5c) bekezdés szerinti intézkedéseket, valamint a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.

(5b)[116] A Magyar Mérnöki Kamara az (5a) bekezdésben foglalt ellenőrzésen kívül bármely más energetikai tanúsítványt is ellenőrizhet.

(5c)[117] A Magyar Mérnöki Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított energetikai tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki.

(6) A Magyar Mérnöki Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok utóellenőrzésében nem vehet részt az a személy[118]

a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti, továbbá

b) aki az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el,

c) aki az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el,

d) akinek az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el, vagy

e) akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el.

(7)[119] A (6) bekezdés szerinti ellenőrzésben nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az ellenőrzést végző a Magyar Mérnöki Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzött, vagy bármely érintett fél is bejelentheti.

(8)[120] A kizárás tárgyában a Magyar Mérnöki Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell.

23/A. §[121] Műemlék épület esetén az energetikai tanúsítónak az R1. szerinti energetikai minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozásához szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület műemléki részszakterület jogosultsággal bíró szakértőt vagy "műemlékek területén gyakorlott" címmel rendelkező szakmagyakorlót kell bevonnia, ha az energetikai tanúsító nem rendelkezik a "műemlékek területén gyakorlott" címmel.

23/B. §[122] (1) A zöldfelületi tanúsító a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben foglalt feladatokat látja el.

(2) A zöldfelületi tanúsítvány hitelesítése az OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazás segítségével történik.

(3) A zöldfelületi tanúsító független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni, és a feltárt hibákat kijavítani.

(4) A zöldfelületi tanúsító köteles az azonosító kóddal ellátott, (2) bekezdés szerinti hiteles zöldfelületi tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni.

(5) A zöldfelületi tanúsító felelős

a) az általa készített zöldfelületi tanúsítvány szakszerűségéért,

b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,

c) a hiteles zöldfelületi tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.

(6) A zöldfelületi tanúsító zöldfelületi tanúsítói szerződést köt a tanúsítványt készíttető megbízóval, valamint nem visszterhes rendszerhasználati szerződést köt a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal a térinformatikai adatokhoz való hozzáférés és a rendszerhasználat tárgyában. Mindkét szerződést írásban kell megkötni. A szerződések kötelező tartalmi eleme

a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tevékenység, szolgáltatás és az ingatlan helyrajzi száma, pontos megnevezése,

b) a vállalt tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó teljesítési határidő,

c) a zöldfelületi tanúsítói szerződés esetében a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja és határideje.

(7) A Magyar Építész Kamara független ellenőrzési rendszert működtet a zöldfelületi tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja az OÉNY-ben rendelkezésre álló összes, az ellenőrzési időszakot megelőző évi zöldfelületi tanúsítványnak statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján megteszi a (9) bekezdés szerinti intézkedéseket, valamint a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.

(8) A Magyar Építész Kamara a (7) bekezdésben foglalt ellenőrzésen kívül bármely más zöldfelületi tanúsítványt is ellenőrizhet.

(9) A Magyar Építész Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított zöldfelületi tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki.

(10) A Magyar Építész Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok ellenőrzésében nem vehet részt az a személy,

a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti,

b) aki az ellenőrzött zöldfelületi tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy zöldfelületi tanúsítóként járt el,

c) akinek az ellenőrzött zöldfelületi tanúsítvány elkészítésében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a megbízó képviselőjeként vagy zöldfelületi tanúsítóként járt el, vagy

d) akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(11) Az ellenőrzést végző a Magyar Építész Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ellenőrzött vagy bármely érintett fél is bejelentheti.

(12) A kizárás tárgyában a Magyar Építész Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell.

23/C. §[123] Műemléki védelem alatt álló tájépítészeti alkotás esetén a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet szerinti zöldfelületi minőségtanúsítvány javaslattételének kidolgozását okleveles tájépítészmérnök vagy okleveles tájépítész-kertművész jogosultsággal bíró zöldfelületi tanúsító végezheti.

VIII. FEJEZET

A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

14. Általános szabályok

24. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység

a) engedélyezése,

b)[124] folytatásának szüneteltetése, a szüneteltetés megszüntetése,

c)[125] folytatásának megtiltása,

d)[126] folytatásának megtiltása és a tevékenységet folytató szakmagyakorló névjegyzékből való törlése,

e) folytatójával szembeni bírság kiszabása és

f) folytatásával összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítása

g)[127] folytatója által az engedélyének kérelemre történő visszavonása és a névjegyzékből való törlése

iránt kezdeményezett vagy saját hatáskörben indított eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint, míg a szakmagyakorlási tevékenység bejelentésére irányuló eljárást a Szolgtv. szabályai szerint kell lefolytatni.[128]

(2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez a szakmagyakorlási jogosultsági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: e-rendszer) a kérelmező részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

(3)[129] Az elektronikus tárhely igényléséhez - a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve - a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítást követően regisztrálnia kell az e-rendszerben. A kérelmező vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként a kérelmező vagy meghatalmazottja, továbbá a kérelmező vagy meghatalmazottja hozzájárulásával a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység esetén az eljáró területi kamara elnöksége tekinthet bele.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti tárhely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig áll a kérelmező rendelkezésére.

(6)[130] A kérelmező a végzettség és a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítását, valamint a tervezői és szakértői jogosultságok esetén, amennyiben még nincs tagsági jogviszonya, a területi kamara elnöksége tagfelvételről szóló véleményét a 39. § szerinti vizsga és a kérelem benyújtása előtt kérelmezi a területi kamarától.

25. § (1) A 24. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető

a) papír alapon (személyesen, megbízott útján vagy postai úton), vagy

b) elektronikusan

ba) párbeszédre épülően (online),

bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülően (offline).

(2)[131] A kérelmező a kérelmet írásban - papír alapon vagy elektronikus adathordozón, az Ákr.-ben meghatározottakon túl - benyújthatja bármely területi kamaránál.

(3) A területi kamara - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az e-rendszerbe. Az e-rendszer a kérelem és mellékletei feltöltésekor a kérelmezőnek automatikusan értesítést küld az ügy azonosítójáról, ezért az eljárás megindulásáról értesítést külön már nem kell küldeni.

(4) Az eredeti iratot a szerv visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - minden esetben az e-rendszerben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

(5) Ha a kérelem melléklete az eredeti dokumentum másolata, annak hitelességét a benyújtáskor az eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával - közjegyző vagy az iratot eredetileg kiállító szerv, szervezet, oktatási intézmény hitelesítése helyett - a kérelmet befogadó szerv is igazolhatja.

(6) A tényállás tisztázásához kétség esetén, vagy ha egyenértékűségi vizsgálat miatt szükséges a területi kamara titkára bekérheti az eredeti dokumentumokat is.

(7) A szakmagyakorló haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a területi kamarához a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást. Az adatváltozásnak és a tevékenység megszüntetésének a bejelentésére a szolgáltatási tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. Az engedélyezési eljárás

26. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét (családi és utónév, születési családi és utónév),

b) születési helyét és idejét,

c) a kérelmező anyja születési családi és utónevét,

d) a kérelmező lakcímét,

e) a kérelem tárgyát,

f) a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység területének, szakterületének, részszakterületének megnevezését,

g) rendelkezést a kapcsolattartás módjáról.

(2)[132] A kérelem - az eseti engedély iránti kérelmet kivéve - benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kérelmező részletes szakmai tevékenységét, továbbá igazolni kell

a) a szakirányú szakképzettséget,

b) a szakmai gyakorlatot,

c)[133] az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,

(3)[134]

27. § (1) Eseti engedélyt kérhet a kérelmező

a)[135] a Méptv. 24. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben,

b) ha saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója számára kíván felelős műszaki vezetői feladatot ellátni, és az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét.

(2)[136] Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen annak helyét, tárgyát és jellegét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell

a) a szakirányú végzettséget, ha az azt igazoló okirat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,

b)[137] a szakirányúság elvégzését, amelynek elbírálásához alkalmas különösen a leckekönyv másolata vagy az oklevél melléklete, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirányúság megállapítása érdekében kéri,

c) a szakmai gyakorlatot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,

e) a hozzátartozói minőséget.

16. A kérelem elbírálása és a határozat tartalma

28. § (1)[138] Ha a kérelem hiányos, a területi kamara titkára legfeljebb tizenöt napos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.

(2)[139] A területi kamara titkára a kérelem elbírálásánál vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az engedélyezés feltételeinek. A hatóság a kérelmet visszautasítja, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg, vagy az engedély kiadását megtagadja, ha a szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a kérelem hiánytalan, a döntést a kérelem beérkezésétől, ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti.

(3)[140] A területi kamara titkára a tervezői és szakértői szakmagyakorlási tevékenységek esetén a 24. § (6) bekezdése szerinti, valamint az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikéri - kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll - a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A területi kamara elnöksége a véleményét az országos szabályzatban meghatározottak szerint alakítja ki.

(4) A területi kamara titkára a kérelemnek az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntésben ad helyt, amely az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza:[141]

a)[142] az oklevél megnevezését, számát, szakát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza,

b) a szakmagyakorlási tevékenység szakterületének megnevezését,

c) a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy névjegyzéki jelölését (tevékenység 1. melléklet szerinti betűjele, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám),

d) az engedély - továbbképzési kötelezettség teljesítésének feltétele mellett - határozatlan ideig tartó hatályát,

e)[143] a továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást.

(5) Az eseti engedélyről szóló döntést a területi kamara titkára az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntéssel hozza meg, amely az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza:[144]

a)[145] az oklevél megnevezését, számát, szakát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza,

b) a szakmagyakorlási szakterület, illetve kategória megnevezését,

c) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét,

d)[146] az eseti engedély hatályát, amely - a Méptv. 24. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt eset kivételével - legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig, illetve a használatbavétel tudomásulvételéig szól,

e)[147]

(6)[148] Az engedély kiadását megtagadó döntés az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a területi kamara elnöksége véleményének indokolását.

(7)[149] Jogorvoslati eljárásban az országos kamara főtitkára kikérheti a szakterület szerinti szakmai tagozat véleményét a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.

17. Bejelentés

29. § (1) A bejelentés benyújtására a 25. § szerinti engedélykérelem benyújtására előírtakat kell alkalmazni.

(2)[150] Az éghajlatvédelmi tanúsítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) Az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(4) A területi kamara titkára a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül

a) ha a bejelentés megfelel az előírt követelményeknek, nyilvántartásba veszi, mely tényről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti,

b) ha a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a területi kamara a bejelentés nyilvántartásba vételét határozattal megtagadja.

(5) A bejelentésről készített igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a területi kamara megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintéző nevét,

b) a bejelentő nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a bejelentett tevékenység megjelölését, a szakmagyakorlási szakterület megnevezését,

d) a bejelentés előterjesztésének napját,

e) a szakmagyakorlási tevékenységet bejelentő személy nyilvántartási számát, a névjegyzéki jelét,

f) azt, hogy a bejelentés - kivéve a határon átnyúló szolgáltatásra vonatkozó bejelentést - határozatlan időre, vagy a bejelentésben meghatározott ideig szól.

(6) A területi kamara titkára a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg az 1. melléklet szerinti névjegyzéki jelölést ad (tevékenység szerinti betűjel, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám).

(7) A területi kamara titkára eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg - a névjegyzéki jelölés hatálytalanítása mellett - a névjegyzékből törli azt, aki a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik.

18. Az egységes elektronikus névjegyzék vezetése

30. § (1) A területi kamara titkára az engedély megadásával, illetve a bejelentés tudomásulvételével egyidejűleg a szakmagyakorlót nyilvántartásba veszi, a névjegyzéki jelölést a határozattal vagy az igazolással közli.

(2) A területi kamarák - az országos kamarák által közösen működtetett, az OÉNY-nyel összekapcsolt, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus - közös névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettség igazolása alapján.

(3)[151] A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben, jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A szakmagyakorlási tevékenységek szakterület szerinti jelölését az 1. és 2. melléklet szerint kell a névjegyzékben rögzíteni.

(4)[152] A névjegyzék

a) természetes személy vonatkozásában a Méptv. 207. § (2) bekezdése és 211. § (2) bekezdése,

b) cég vonatkozásában a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése

szerinti adatokat tartalmazza.

(5)[153] Az elkülönített névjegyzéken a (4) bekezdés szerinti adattartalommal kell vezetni a Méptv. 24. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott szakmagyakorlót.

(6)[154] A (4) és (5) bekezdés szerinti névjegyzék a Méptv. 207. § (2) bekezdés 8-21. pontja, 207. § (3) bekezdés a), c)-g) pontja, 211. § (2) bekezdés d), f)-g) pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

19. Szakmagyakorlást végző cégek névjegyzéke

31. § (1) Ha a szakmagyakorlási tevékenységet a cég üzletszerűen gazdasági tevékenységként folytatja, akkor a szakmagyakorlási tevékenységet köteles bejelenteni az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamarának. A bejelentés során a 29. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

(2) A cégre vonatkozó bejelentés alapján a területi kamara a 30. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adattartalmú névjegyzéket vezet.

20. Hatósági bizonyítvány kiállítása

32. § A területi kamara titkára - külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett - hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég névjegyzéki jelöléséről, a szakmagyakorló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről, amennyiben azt a szakmagyakorló kérelmezi.

21. A szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetése

33. § (1)[155] A szakmagyakorlási tevékenység folytatása a szakmagyakorló kérelmére a területi kamara titkárának a határozata alapján szüneteltethető. A kérelemben a szünetelés kezdő időpontját meg kell jelölni. A szüneteltetés kezdő időpontjának a kérelem benyújtását követő első munkanap és harmadik hónap közé kell esnie. A szüneteltetés időtartama alatt a szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető.

(2)[156] A szüneteltetett tevékenység - külön kérelemre - abban az esetben folytatható, ha a szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetésének megszüntetését kérelmező személy a jogi továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.

(3) Tervező műszaki ellenőri cím jogosultja az építészeti-műszaki tervezési vagy az építési műszaki ellenőri jogosultság szüneteltetése esetén már nem használhatja a címet.

(4)[157]

IX. FEJEZET

TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER ÉS A JOGOSULTSÁGI VIZSGA

22. Továbbképzés

34. § (1) A szakmagyakorló az ötéves továbbképzési időszak alatt - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles továbbképzést teljesíteni.

(2)[158] A továbbképzési kötelezettség alól mentesül a szakmagyakorlást eseti engedéllyel folytató személy.

(3)[159] A továbbképzés típusa

a) a továbbképzési időszak alatt egy alkalommal teljesítendő jogi,

b) az országos kamara szabályzatában meghatározott módon teljesítendő szakmai

továbbképzés.

(4)[160]

35. § (1)[161] A továbbképzést - amennyiben a tevékenység a felnőttképzésről szóló törvény szerint bejelentés-köteles, úgy a bejelentést követően - az országos kamara szervezi valamennyi továbbképzési típus és valamennyi szakmagyakorlási tevékenység esetén.

(2)[162] Az országos kamara a továbbképzések szervezésére egy vagy több szakértői testületet működtet. A szakértői testület működésének ügyrendjét saját hatáskörében készíti és fogadja el.

23. A továbbképzés tartalma

36. §[163] (1) A jogi továbbképzés tematikáját jogosultsági szakterületenként az országos kamara dolgozza ki, és a miniszternek mutatja be. A tematikához kapcsolódó oktatási anyagokat az országos kamara dolgozza ki.

(2) A szakmai továbbképzés tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését, valamint teljesítésének rendszerességét az országos kamarák saját hatáskörben, szabályzatban állapítják meg.

(3) A jogi továbbképzést az országos kamara által elfogadott oktató tarthatja.

(4) A jogi továbbképzés formája lehet

a) internetalapú távoktatás, amely számonkéréssel zárul, vagy

b) hagyományos oktatási formában történő részvétel.

24. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása

37. §[164] A területi kamara közhiteles nyilvántartásában naprakészen vezeti a szakmagyakorlók továbbképzésének teljesítését. A névjegyzéket vezető szerv kérésére a szakmagyakorló köteles a részére kiállított és átadott igazolások bemutatására.

25. A jogosultsági vizsga[165]

38. §[166] (1) A jogosultsági vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja annak ellenőrzése, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben elsajátította-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, így képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

(2)[167] A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőzően az előírt, a területi kamara által a 24. § (6) bekezdése szerint igazolt szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítését követően a szakmagyakorlónak vizsgát kell tennie a 39. §-ban foglaltak szerint.

(3) A vizsgát az országos kamara szervezi és bonyolítja le. A vizsga szakértői testületének tagjait az országos kamara bízza meg. A vizsga szakértői testületének egy tagja a miniszter által megbízott személy. A vizsga szakértői testület ügyrendjét maga állapítja meg. Az egyes vizsgákra az ügyrend szerint kijelölt vizsgabizottság az elnökből és 2-4 tagból áll.

(4)[168] A vizsga díja összesen 52 000 forint, amelyből az általános rész díja 26 000 forint, a szakterületi rész díja 26 000 forint. A vizsga a 39. § (10) bekezdése szerinti eredménytelenség esetén megismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal - ha arra egy éven belül sor kerül - ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos.

(5) A vizsga díját a vizsgára történő jelentkezéskor kell befizetni a szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára.

(6)[169] A vizsgázó köteles értesíteni a vizsgaszervezőt, ha a visszaigazolt vizsgán nem tud részt venni. Ha a vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző ötödik munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 6000 forint levonásra kerül.

(7) A jogosultsági vizsga általános vagy szakterületi része alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendje szerint felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye legalább 80%-ban megegyezik az általános vagy szakterületi rész követelményrendszerével.

39. §[170] (1) A vizsga általános és szakterületi részből áll. A vizsga formája írásbeli és szóbeli vizsga. Szóbeli vizsgát a (10) bekezdésben meghatározott esetben kell tenni.

(2) A vizsgára a szervező országos kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezőt a vizsga szervezője nyilvántartásba veszi.

(3) A vizsgázó köteles a személyazonosságát igazolni. A vizsgázó segédeszközöket nem használhat az energetikai tanúsítói jogosultsági vizsga képletgyűjteménye kivételével.

(4) A vizsga általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:

a) az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az Étv. alapismerete, a kapcsolódó végrehajtási területekből különösen

aa) a településrendezési szabályok, követelmények,

ab) az építési folyamat,

ac) az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények,

ad) szabványosítás, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmak, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályok, a szabványtípusok,

ae) az építési termékekre vonatkozó szabályok,

af) a szakmagyakorlókkal szemben szabálytalanságok esetén alkalmazható jogkövetkezmények,

ag) a hatósági engedélyek megszerzéséhez, az egyszerű bejelentés megtételéhez szükséges szabályok,

ah)[171] a települési zöldinfrastruktúrára, a zöldfelületi tanúsítványra és a zöld védjegyre vonatkozó szabályok,

b) a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

c) a környezet-, természet- és tájvédelem vonatkozó részeinek,

d) az örökségvédelem,

e) a kamarai etikai-fegyelmi eljárás

ismerete.

(5) A vizsga szakterületi része (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) az energetikai tanúsító jogosultság kivételével az alábbi ismeretkörből áll:

a) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, megkezdése, folytatása feltételei, szabályai,

b) a kérelmezett vagy gyakorolt szakterületre vonatkozó

ba) szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség, szerződés tartalmi követelményei, díjszámítás),

bb) vonatkozó szabványok,

bc)[172] az építési-bontási hulladék kezelése,

bd) szakterületi igény szerinti mértékben a településrendezési követelmények,

be) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,

bf)[173] az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei,

c) a településtervezési szakterületen a b) pont bc) és bf) alpontjában felsoroltak helyett a szakterületnek megfelelő településrendezési követelmények ismerete.

d)[174] a magasépítési szakterület műemléki részszakterületén műemlékekkel kapcsolatos emelt szintű ismeretek, ha a szakmagyakorló nem rendelkezik okleveles építészmérnök szakképzettséggel vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel.

(6) A vizsga szakterületi része az energetikai tanúsítói jogosultság esetén az alábbi ismeretkörökből áll:

a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya,

b) a belső környezet kritériumai, így a hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás,

c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszerei,

d) az épületgépészeti, így a fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok,

e) az épületek energetikai minőségének tanúsítási rendszere (módszere),

f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása,

g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása,

h) az energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai,

i) a tanúsítás dokumentálása.

(6a)[175] Az

a) építészeti-műszaki dokumentációban foglalt, az Épelj. 1. melléklet 3.1.3.3. pontja szerinti, valamint

b) a kivitelezési dokumentációban foglalt, az Épkiv. 1. melléklet 3. rész a) pont aa) alpontja szerinti

számítást az végezheti, aki az e rendeletben meghatározott feltételeken felül a jogosultsági vizsga szakterületi részének a (6) bekezdésben meghatározott ismeretköreiből sikeres vizsgát tett.

(6b)[176] A (6a) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakmagyakorlót a névjegyzéket vezető szerv bejegyzi az energetikai tanúsítók névjegyzékébe.

(7) A vizsga időtartama legfeljebb 120 perc.

(8) A vizsga kérdéseit az országos kamara - a miniszter egyetértésével - állítja össze, és a honlapján közzéteszi. A vizsgán ezek közül azok a kérdések szerepelnek, amelyeket a vizsgabizottság állít össze.

(9) Kamarai szolgáltatás keretében előkészítő tanfolyam és konzultáció szervezhető.

(10) A vizsga követelményeit az teljesítette, aki az írásbeli kérdések legalább 70%-át helyesen válaszolta meg. Az 50-70% közötti eredmény esetében a vizsgázó szóbeli vizsgát tesz. Az 50% alatt teljesített írásbeli vizsga eredménytelen, szóbeli vizsgára a vizsgázó nem bocsátható, az írásbeli vizsgát ismételni köteles.

(11) A vizsgaszervező a vizsga eredményét a vizsgát követő legfeljebb 5 napon belül megküldi a szakmagyakorlónak, a letételét igazolja, külön kérelem nélkül gondoskodik az elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

X. FEJEZET

EGT-ÁLLAM SZOLGÁLTATÓIVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

26. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

40. § (1) A valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult szolgáltató, Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a szakmagyakorlási tevékenységet, ha az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik.

(2) A Szolgtv. szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakmagyakorlási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához bejelenteni. A bejelentést évente kell megtenni.

(3) A (2) bekezdésben kijelölt területi kamara a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatóról elkülönített közhiteles nyilvántartást vezet.

(4) A bejelentéshez magyar nyelvű fordításban mellékelni kell:

a) nevét, címét, a folytatni kívánt szakmagyakorlási tevékenység megjelölését,

b) a szakmai képesítést igazoló okiratot,

c) a tagállami állampolgárság igazolását,

d) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét,

e) igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a szakmagyakorlási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, továbbá

f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlásától.

(5) Az elkülönítetten vezetett közhiteles névjegyzéket vezető (2) bekezdésben kijelölt területi kamara ezen névjegyzékből törli azt a személyt, aki a külön jogszabály szerinti évenkénti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti.

27. Letelepedés szabadsága keretében nyújtott szolgáltatás

41. § (1) Valamely tagállam állampolgára a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be a Budapesti Építész Kamarához, vagy a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához.

(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell magyar nyelvű fordításban:

a)[177] a szakterületnek megfelelő szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,

b)[178] a szakirányúság elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirányúság megállapítása érdekében kéri,

c) az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását,

d) a küldő vagy származási ország illetékes hatósága által kiállított, a küldő vagy származási országbeli jogosultságára vonatkozó igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát.

(3)[179] A kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló, véglegessé vált határozatával együtt haladéktalanul megküldi az 5. § szerint hatáskörrel rendelkező területi kamarának. A területi kamara a megküldött iratok alapján

a) az engedélyt megadja, és a szakmagyakorlót az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, vagy

b) az engedély kiadását és a névjegyzékbe vételt megtagadja.

XI. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁG SZOLGÁLTATÓI

42. § Harmadik országbeli szolgáltatók számára jogosultság az e rendeletben foglaltak szerint, viszonosság alapján állapítható meg.

XII. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

28. Közös szabályok

43. § (1) A területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg

a)[180]

b)[181] az első fokú etikai-fegyelmi bizottság jogerős döntése alapján,

c)[182] az Épelj. 66. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja szerinti megkeresésre,

d) a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei hiánya esetén,

e) az energetikai tanúsítványok tekintetében a független ellenőrzési rendszert működtető szerv kezdeményezésére.

(2)[183] A területi kamara titkára az (1) bekezdés c) pontja szerinti megkeresésre a 44. § szerinti jogkövetkezményt állapít meg.

(3)[184] A Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítések rögzítését az OÉNY üzemeltetője köteles a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elvégezni.

(4)[185] Az e rendelet alapján megállapított bírság összege - egy éven belüli ismételt bírságolandó szabálytalanság esetén - az előzőleg megállapított bírság 150%-ánál kevesebb nem lehet.

(5)[186] Az építésügyi hatóság a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - hatáskör hiányában vagy kormányrendeletben előírt esetekben - köteles elektronikus úton megkeresni a névjegyzéket vezető területi kamarát. A területi kamara, az elektronikus megkeresés alapján, harminc napon belül köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató ellen, és az eljárást lezáró döntéséről a megkereső hatóságot elektronikus úton értesíteni.

(6)[187]

(7)[188]

29. Jogkövetkezmények típusai

44. §[189] (1) A területi kamara titkára figyelmeztetésben részesíti a szakmagyakorlót,

a)[190] ha a Méptv. 207. § (6) bekezdése szerinti adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,

b) ha a 37. § (1) szerinti adategyeztetési kötelezettségét nem teljesítette,

c) ha a 6. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja, illetve b) pont bb) alpontja szerinti díjat határidőre nem fizette be,

d) az Épelj. 66. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezés esetén.

(2)[191] A területi kamara titkára az építésügyi hatóság megkeresése alapján a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt az Épelj. 66. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt a Méptv. 178. § (7) bekezdés b) pontja alapján bírsággal sújtja, amelynek mértéke 100 000 forint.

(3) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető, legfeljebb harminc napra.

(4) A területi kamara titkára a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását[192]

a) hat hónap időtartamra, ha a szakmagyakorló egy éven belül legalább három alkalommal az (1) bekezdés d) pontja szerinti - egyéves elévülési idővel bíró - véglegessé vált titkári figyelmeztetésben részesült,

b)[193] legalább egy év időtartamra, ha az építésügyi hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt véglegessé vált döntésével építésügyi bírsággal sújtotta a szakmagyakorlót,

c) ha a kamara etikai-fegyelmi bizottsága jogerős döntésével felfüggesztette a szakmagyakorló kamarai tagságát, akkor a kamarai tagság felfüggesztésével egy időben, annak következményeként annak időtartamáig,

d) a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséig, de legfeljebb egy évig,

e) az (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha a szakmagyakorló a kötelezettségét a figyelmeztető határozatban foglalt határidőre sem teljesíti,

f) egy év időtartamra, ha a szakmagyakorló a szakmagyakorlási tevékenység folytatásához szükséges jogosultság szüneteltetésének időtartama alatt végez engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységet,

g) az építészeti-műszaki tervezésre kötött szerződéshez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásáig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a 46. § (6) bekezdése szerinti esetben.

h)[194] ha megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.

(5) A területi kamara titkára a Méptv. 178. § (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti szankciót tartalmazó döntésében megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha[195]

a) a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,

b) a jogszabályban előírt jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik,

c) a kérelemben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja,

d) a továbbképzési kötelezettségét a (4) bekezdés d) pontja szerinti megtiltás alatt sem teljesíti,

e)[196] a területi mérnöki vagy építész kamarából a Méptv. 43. § (4) bekezdés e) pontja szerint kizárták, a kamarai tagság törlésével egy időben, annak következményeként,

f)[197] az építésügyi hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt véglegessé vált döntésével három éven belül ismételten építésügyi bírsággal sújtotta, vagy a szabálytalan szakmai tevékenység súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott,

g) a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása alatt végez szakmagyakorlási tevékenységet,

h) az építészeti-műszaki tervező a (4) bekezdés g) pontja szerinti felfüggesztő határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését,

i)[198] az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Magyar Mérnöki Kamara megállapítja, hogy az energetikai tanúsító egy éven belül kétszer a 45/A. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést kapott azért, mert az általa készített tanúsítvány legalább két besorolással eltér a tényleges értéktől,

j) a kötelezettségét a (4) bekezdés e) pontja szerinti megtiltás alatt sem teljesíti,

k) a (4) bekezdés e) pontja szerinti határidőig sem igazolja a díjfizetési kötelezettségének teljesítését.

l)[199] szerződéskötési kötelezettségének a (4) bekezdés h) pontja szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget.

45. §[200] (1) Ha a névjegyzékből való törlésre a 44. § (5) bekezdés d) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenység csak a továbbképzési kötelezettség igazolása után engedélyezhető.

(2) Ha a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltására és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlésre

a)[201] a 44. § (5) bekezdés a)-c), g), j) vagy l) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül,

b) a 44. § (5) bekezdés e), f) vagy i) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat véglegessé válásától számított három éven belül

a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlés után szakmagyakorlási tevékenység csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező a kamara felé fennálló fizetési kötelezettségének eleget tesz.

(4) A névjegyzékből való törlést követően a szakmagyakorlóra vonatkozó adatokat a területi kamara tíz évig őrzi meg.

(5) Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző építésügyi műszaki szakértő szakmagyakorlási tevékenységének megtiltásáról, névjegyzékből való törléséről, illetve a 33. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetésről szóló határozatát a területi kamara titkára az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervvel is közli.

45/A. §[202] (1)[203] Az R1. 9/A. §-a szerinti ellenőrzés során a Magyar Mérnöki Kamara mint független ellenőrző szervezet a feltárt hibák alapján figyelmeztetésben javításra szólítja fel az energetikai tanúsítvány kiállítóját, ha a tanúsítvány nem a jogszabálynak megfelelően készült vagy eltér a tényszerű állapottól.

(2)[204] Az energetikai tanúsító a feltárt hibát a korábbi tanúsítvány érvénytelenítésével járó új tanúsítvány kiállításával köteles javítani. A javítás során a javításkor hatályos jogszabályok és a javításkor érvényes műszaki állapot szerint kell végezni a tanúsítást.

(3) Az R1. 3. § (3) bekezdése szerinti esetben készített energetikai tanúsítvány javítása során az energetikai tanúsítónak az építésiengedély-kérelem, az annak módosítására irányuló kérelem vagy az egyszerű bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes szabályoknak megfelelőn[205]

a) el kell készítenie az R1. 2. melléklet 2.16. pontjában meghatározott követelmények teljesülésének igazolását, továbbá

b) nyilatkoznia kell az értékelés szerinti besorolásról a tanúsítvány R1. 1. melléklete szerinti összefoglaló lapján.

(4) Az energetikai tanúsító köteles a feltárt hibát a javításra felszólító határozat végrehajthatóvá válásától[206]

a) lakóépületek esetén tizenöt napon,

b) egyéb esetben harminc napon

belül javítani.

(5)[207] Az energetikai tanúsító a javítás után nyolc napon belül megküldi a javított hiteles tanúsítványt a tanúsítvány megrendelőjének, az épület tulajdonosának és a Magyar Mérnöki Kamarának. A Magyar Mérnöki Kamara ellenőrzi, hogy a javított hiteles tanúsítvány megfelel-e a határozatában foglaltaknak.

(6) Ha a tanúsítvány kiállítója akadályoztatva van, a saját költségén gondoskodnia kell hiteles tanúsítvány kiállításáról az e §-ban foglalt szabályok betartása mellett.

45/B. §[208] (1) A Magyar Mérnöki Kamara bírságot szab ki az energetikai tanúsítvány kiállítójára, ha az[209]

a) a 45/A. §-ban foglaltakról nem gondoskodott,

b) jelentős mértékben vagy rendszeresen eltér a jogszabályban foglaltaktól, vagy a tanúsítványa nem tényszerű, vagy

c) érvényes jogosultság nélkül tanúsítványt állít ki.

(2) A kiszabható bírság összege a Magyar Mérnöki Kamara - az (1) bekezdésben meghatározott körülmények figyelembevételével történő - mérlegelése alapján, tanúsítványonként a tanúsítványban meghatározott hasznos alapterületre vetítve[210]

a)[211] 150 m2 alatt legfeljebb 130 000 forint,

b)[212] 150 m2 fölött legfeljebb 260 000 forint

lehet azzal, hogy a bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(3)[213] A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető, legfeljebb harminc napra. Részletfizetés legfeljebb 1 év időtartamra engedélyezhető.

(4) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító szervezet részére.

(5)[214] A bírság kiszabásáról szóló végleges határozatot közölni kell az energetikai tanúsítót nyilvántartó névjegyzéket vezető szervvel.

(6)[215] Ha tanúsító nem fizeti meg a (4) bekezdésben foglalt határidőre a bírságot, a független ellenőrző szervezet kezdeményezi a névjegyzéket vezető szerv titkáránál, hogy a kötelezettség teljesítéséig tiltsa meg a szakmagyakorlási tevékenység folytatását.

(7)[216] Bírság a Magyar Mérnöki Kamarának a jogszabálynak nem megfelelő tanúsítványról való tudomásszerzésétől számított két éven belül, de legkésőbb a tanúsítvány kiállításától számított tíz éven belül szabható ki.

(8)[217]

30. A bírósági értesítéssel és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárás

46. § (1) A területi kamara titkára a Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítés beérkezésétől számított nyolc napon belül[218]

a) tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,

b) felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy hatvan napon belül igazolja

ba) a fizetés megtörténtét, vagy

bb) hogy az értesítés alapjául szolgáló ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati eljárásban annak végrehajthatóságát felfüggesztették, vagy megállapították, hogy fizetési kötelezettsége nincs, valamint

c)[219] tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén megtiltja a fizetésre kötelezett tevékenység folytatásához szükséges szakmagyakorlási tevékenységet.

(2)[220] A Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítéssel egyenértékűnek tekintendő, ha a kamara tudomására jut olyan egyéb jogerős bírósági ítélet (külföldi, választottbírósági), vagy jogerős fizetési meghagyás, amely ugyanazon adatokat tartalmazza, mint az értesítés.

(3) Az építészeti-műszaki tervező

a) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel,

b) közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással,

c) teljesítésigazolással, vagy

d)[221] a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményével

igazolva írásban bejelentheti a területi kamarának, hogy másik építészeti-műszaki tervezővel (fizetésre kötelezett) megkötött tervezési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg (a továbbiakban: nemfizetési jelzés).

(4) Ha a nemfizetési jelzés hiányos, a területi kamara annak beérkezésétől számított nyolc napon belül - harminc napos póthatáridő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás elmaradása esetén a kamara nyolc napon belül értesíti a bejelentőt a beadvány elutasításáról.

(5) A területi kamara a nemfizetési jelzés beérkezésétől - hiánypótlás esetén a pótlástól - számított nyolc napon belül

a) értesíti a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről,

b) felhívja a fizetésre kötelezettet, hogy hatvan napon belül igazolja

ba) a fizetés megtörténtét, vagy

bb) hogy a díjfizetés tárgyában indított bírósági eljárás van folyamatban, vagy ilyen tárgyú bírósági eljárásban a díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító jogerős bírósági határozatot hoztak, valamint

c) tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén felfüggeszti a fizetésre kötelezett tevékenység folytatásához szükséges jogosultságát.

(6)[222] Ha a díjfizetésre kötelezett hatvan napon belül nem igazolja a meghatározottakat, a területi kamara a határidő lejártát követő nyolc napon belül az Ákr. szerinti határozatot hoz az adott szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltásáról.

(7)[223] A (6) bekezdés szerinti felfüggesztés megszűnik a Méptv. 212. § (1) bekezdése szerinti bírósági értesítés vagy alvállalkozói nemfizetési jelzés alapjául szolgáló díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásakor. Amennyiben az építészeti-műszaki tervező a felfüggesztési határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését, a kamara az engedély visszavonásával egyidejűleg törli a névjegyzékből.

(8)[224] A területi kamara titkára felfüggeszti az energetikai tanúsító jogosultságát, ha a 45/B. §-ban foglalt bírságot határidőre nem fizeti meg, valamint erről az OÉNY üzemeltetőjét értesíti. A felfüggesztés addig marad hatályban, amíg a tanúsító a bírság megfizetését nem igazolja a területi kamara titkárának. A bírság megfizetésének megtörténtéről a területi kamara titkára értesíti az OÉNY üzemeltetőjét.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-4. §, az 5. § (1)-(5) és (7) bekezdése, a 6. § (1) és (6) bekezdése, a 7-14. §, a 19-23. §, a 24. § (1) bekezdése, a 26-46. §, a 49. §, az 50. § (2) bekezdése, az 51-52. §, az 53. § (3) bekezdése és az 55. § b)-h) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 24. § (2)-(6) bekezdése és a 25. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

(4)[225] A 2014. január 1-jét megelőzően engedélyezett és névjegyzékbe vett, vagy bejelentés alapján névjegyzékbe vett 1-3. melléklet szerinti szakmagyakorlási tevékenység a továbbképzési kötelezettségek teljesítése mellett folytatható.

(5)[226]

(6)[227]

(7)[228]

(8)[229]

(9)[230] Az 1. mellékletben meghatározott képesítési követelménytől eltérően az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedélyezhető annak az igazságügyi szakértőnek is, aki műszaki felsőoktatás keretében szerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel rendelkezik, és akit 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe jogszabály alapján az építésügyi szakterületre felvettek, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterületen jelenleg is szerepel, továbbá rendelkezik 2006. január 1-jét megelőző tízéves szakmai gyakorlattal.

(10)[231]

(11)[232]

(12)[233] Ez a rendelet

a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(13)[234] E rendelet gyakorlati idő számítására vonatkozó szabályait a felelős műszaki vezetői tevékenységek engedélyezése során az építési szakterület részszakterülete, az építménygépészeti szakterület részszakterülete, az építményvillamossági szakterület részszakterülete, valamint a villamosság szakterület részszakterülete esetében úgy kell alkalmazni, hogy az eljárás során szakmai gyakorlati időként az előírt végzettséget megelőzően, a végzettséggel megegyező szakterületen szerzett mestervizsgát követően teljesített szakmai gyakorlat is figyelembe vehető.

48. §[235]

49. §[236]

50. §[237] Műemlék építmény esetén a 2015. április 1. előtt

a) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet irányító MV-É szakterületen bejegyzett felelős műszaki vezető jogosult műemléken felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére, a kivitelezési szerződés teljesítéséig;

b) megkötött szerződéssel rendelkező SZÉSZ szakterületen bejegyzett építésügyi műszaki szakértő jogosult műemléken építésügyi műszaki szakértői tevékenység végzésére, a szerződés teljesítéséig.

51. §[238]

52. §[239] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelettel megállapított 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt elemet a tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha

a) a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és

b) az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.

53. §[240]

54. §[241]

55. §[242] (1) Műemlék építmény esetén a 2022. április 1. előtt megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet ellenőrző ME-É szakterületen bejegyzett műszaki ellenőr jogosult műemléken a műszaki ellenőri tevékenység végzésére a kivitelezési szerződés teljesítéséig.

(2)[243] Az 5. § (8) bekezdésében meghatározott részszakterületek vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak is, aki az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépése előtt jogszerűen gyakorolta az adott részszakterületi tevékenységet, de a Módr1. hatálybalépését követően már nem felel meg az adott részszakterülettel szemben támasztott szakképzettségre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Építész Kamara szakértői testülete a véleményének kialakítása során figyelembe veszi az igazolt szakképzettséget, a teljesített kreditszámokat, a szakirányú szakmai gyakorlatot, a szerzett jogokat és a meglévő jogosultságokat.

56. §[244] (1) Akik e rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépéséig a Módr2.-vel megállapított 39. § (6a) bekezdésében foglalt számítást végezni jogosultak, azt a 39. § (6a) bekezdésében megjelölt vizsga nélkül 2025. január 1-jéig végezhetik.

(2) Kötelező tervezői művezetést az e rendelet hatálybalépését követően megkötött tervezési szerződéssel érintett építőipari kivitelezési tevékenység vonatkozásában kell végezni.

(3) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 8/A. alcímében foglalt kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

(4) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 15/A. §-ában és 15/E. §-ában foglalt kamarai szabályzatot 2025. január 1-jéig kell elkészíteni.

(5) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 23/B. § (2) bekezdésében foglalt alkalmazást 2025. július 1-jétől kell használni.

(6) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 23/B. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatfeltöltést 2025. július 1-jétől kell teljesíteni.

(7) 2025. június 30-áig az elektronikusan előállított zöldfelületi tanúsítvány egy példányát a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kell eljuttatni, amely gondoskodik annak megőrzéséről. Az alkalmazás elektronikusan elérhetővé válásáig a Zöldfelületi Tanúsítvány Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feltölti az addig beérkezett zöldfelületi tanúsítványokat az alkalmazásba. A 2025. július 1-jét megelőzően készült zöldfelületi tanúsítvány 2025. június 30-a után csak akkor érvényes, ha az alkalmazásban megtalálható.

(8) Az a középfokú végzettségű, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően szerzett kamarai tagság nélküli szakmagyakorlási jogosultságot, e jogosultsághoz kötött tevékenységét e rendelkezés hatálybalépését követően is jogszerűen végezheti.

(9) A (8) bekezdés szerinti szakmagyakorlóval szemben etikai-fegyelmi eljárás a Méptv. 43. § (3) bekezdése szerint folytatható.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

1. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez[245]

A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni

I. Szakma

Településtervezés

II. Szakma

Építészeti-műszaki tervezés

III. Szakma

Településrendezési szakértés

IV. Szakma

Építésügyi műszaki szakértés

V. Szakma

Építési műszaki ellenőrzés

1. rész

Általános építmények és tájépítészeti alkotások építési műszaki ellenőri szakterületek[254]

2. rész

Szakági építési műszaki ellenőri szakterületek

3. rész

A sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei

VI. Szakma

Felelős műszaki vezetés

1. rész

Általános építmények felelős műszaki vezetői szakterületek

2. rész

Szakági felelős műszaki vezetői szakterületek

3. rész

A sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterületek

VII. Szakma[260]

Éghajlatvédelmi tanúsítás

2. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez

I. Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építészeti tervezési jogosultságok és a hozzájuk tartozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységek

II. Az építész és a mérnöki kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építési műszaki ellenőri jogosultságok és a hozzájuk tartozó tevékenység

1. rész

Épületek, továbbá a 2. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési műszaki ellenőri szakterületek

2. rész

A sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei

III. Az építész és a mérnöki kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított felelős műszaki vezetői jogosultságok és a hozzájuk tartozó tevékenység

3. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez[263]

4. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez

A szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott minimum kreditszámok összege a szakképzettségek tekintetében[264]

1. rész

Építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz szükséges képesítési követelmény kredittartalma (MSc, MA fokozat) ciklusokra bontott, osztott mesterképzési szakon

egységes osztatlan mesterképzési szakon

1. rész

Építészeti-műszaki tervezési, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, energetikai tanúsítói jogosultsághoz szükséges képesítési követelmény kredittartalma (BSc fokozat) ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakon

A képzési idő félévekben: 8 félév

A képzési idő félévekben: 7 félév

5. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez[265]