235/2021. (V. 6.) Korm. rendelet
a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása
1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Eximbank - az 1. § (1b)-(8) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - a következő, a 6. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő, az 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott hitelek, refinanszírozási hitelek és követelésvásárlások vonatkozásában számolhat el a központi költségvetéssel a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint:]
"f) a gazdálkodó szervezetnek vagy a gazdálkodó szervezet tulajdonában álló társaságnak, annak befektetéseihez, beruházásához vagy termelőtevékenységéhez, szolgáltatásnyújtásához kapcsolódó forgóeszközigény finanszírozásához és"
2. § (1) Az R1. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek keretében áruexport e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a külkereskedelmi szerződésben az export szerződéses értékének legalább fele magyar származásúnak minősül, amely feltétel teljesülését az Eximbank a belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. A külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet az áruk származásának igazolására az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez származási bizonyítványt nyújt be, amelyet az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől szerez be. Az áruk magyar származásának megállapítására és tanúsítására a származási bizonyítvány kiadására felhatalmazott kamarai szerv által alkalmazott, a felhatalmazott kamarai szerv honlapján elérhető származási szabályokat és a származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó kamarai eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni. Amennyiben a külkereskedelmi szerződés részteljesítést is lehetővé tesz, a részteljesítés elfogadottnak tekinthető, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kiszállítási ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak."
(2) Az R1. 6. § (8) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott alacsonyabb magyar származású export esetén - amely azonban nem lehet kevesebb, mint az (1) és (3) bekezdésben meghatározott arány fele - teljes finanszírozás abban az esetben nyújtható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik. A nemzeti érdekű finanszírozás jóváhagyása a Törvény 1.§ (2) bekezdése szerinti miniszter által jóváhagyott döntési rendben meghatározott eljárás szerint történik. Nemzeti érdekű finanszírozás akkor nyújtható, ha a Magyarország hatályos külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel a külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevő belföldi gazdálkodó szervezetnél az ügylet hatására]
"a) munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés;
b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbővüléshez való hozzájárulás;
c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése;
d) a beszállítói lehetőségek kiterjesztése;
e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül vagy
f) a környezetvédelembe, a megújuló energiaszektorba vagy innovatív ágazatba tartozó ügyletek megvalósítása"
(következik be.)
3. § Az R1.
a) 6. § (2) bekezdésében a "Szolgáltatásexport" szövegrész helyébe az "Az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek keretében szolgáltatásexport" szöveg,
b) 6. § (3) bekezdésében az "Építési" szövegrész helyébe az "Az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek keretében építési" szöveg
lép.
2. A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
4. § A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Eximbank által nyújtott exporthitel garancia az OECD Megállapodás rendelkezéseivel összhangban meghatározott hitelösszeg 95%-áig terjedhet. Helyi költségekhez exporthitel garancia az OECD Megállapodásban meghatározott mértékben nyújtható."
5. § Az R2.
a) 1. § 1-2., 4., 7., 10., 15. és 17. pontjában a "vállalt garancia vagy készfizető kezesség" szövegrész helyébe a "vállalt garancia, viszontgarancia vagy készfizető kezesség" szöveg,
b) 1. § 14. pontjában a "vállalt hitelgarancia vagy készfizető kezesség" szövegrész helyébe a "vállalt garancia, viszontgarancia vagy készfizető kezesség" szöveg,
c) 1. § 16. pontjában a "nyújtott garancia vagy készfizető kezesség" szövegrész helyébe a "vállalt garancia, viszontgarancia vagy készfizető kezesség" szöveg,
d) 3. § (1) bekezdés bevezető szövegrészében a "Nem" szövegrész helyébe a "Belföldi megbízó esetén nem" szöveg,
e) 4. § (2) bekezdésében a "garancia" szövegrész helyébe az "exporthitel garancia" szöveg,
f) 4. § (3) bekezdésében az "A belföldi" szövegrész helyébe az "Exporthitel garancia alapjául szolgáló ügylet esetén a belföldi" szöveg
lép.
3. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
6. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"e) idegen tartalom: az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan nyújtott azon termékek, illetve szolgáltatások, amelyek esetében nem kerül igazolásra a 7. § szerinti magyar származásra vonatkozó követelmény;"
7. § Az R3. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítás nem terjed ki)
"c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is, kivéve a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozamát, valamint ha a 6. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a 17/A. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában szereplő mentesülést vagy a 17/A. § (4) bekezdése vagy a 17/B. § (4) bekezdése szerinti kárfizetési halasztást, és a szerződés teljesítésében részt vevők nem szerződésszerű teljesítése vagy nemteljesítése ellenére is a biztosított jogosult a kárfizetésre;"
8. § (1) Az R3. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Mehib Zrt. a 30 napos fizetési kötelezettségének abban az esetben tesz eleget a (2) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott időben, amennyiben a kárfizetés feltételeként előírt - a 20. § (3) bekezdésében meghatározott biztosított által aláírt - követelés átruházására vonatkozó megállapodást a biztosított megküldte, annak hiányában a Mehib Zrt. a kárfizetési kötelezettségét a követelés átruházására vonatkozó megállapodás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül teljesíti."
(2) Az R3. 17. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Mehib Zrt. jogosult
a) a teljes kárt a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani, vagy
b) a kár egyik részét egy összegben, másik részét a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani, amennyiben a biztosított ügylet vagy a kárügy jellemzői azt indokolják.
(7) A (6) bekezdésben foglalt részletekben történő kárfizetés esetén a Mehib Zrt. a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követő 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn."
9. § Az R3. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, a költségek és a kármegtérülések biztosító és biztosított közötti megosztására és elszámolására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
a) forgalmi típusú módozatok esetén - a Mehib Zrt. és a biztosított - a kármegtérülést, valamint az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott költségeket és ráfordításokat a biztosított és a nem biztosított hányad arányában kell elszámolni, feltéve, hogy a biztosított is érvényesíti a követelését az adóssal szemben, vagy a Mehib Zrt. és a biztosított jelen pontban meghatározott arányos elszámolástól eltérően is megállapodhatnak, ha
aa) az adott kárügyben a biztosított és nem biztosított követelés arányának megállapítása bármely okból nem lehetséges, vagy
ab) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez valamely pénzügyi intézmény finanszírozást nyújt oly módon, hogy a Mehib Zrt. által teljesítendő kárfizetés jogosultja ezen pénzügyi intézmény;
b) egyedi és egyéb módozatok esetén a kármegtérülést, valamint az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott költségeket és ráfordításokat a biztosított és a Mehib Zrt. abban az esetben köteles egymással a biztosított és nem biztosított hányad arányában elszámolni, ha a Mehib Zrt. és a biztosított egy jogi eljárás keretében érvényesítik mind a biztosított, mind a nem biztosított követelésüket az adóssal szemben, ezzel együtt, amennyiben a Mehib Zrt. és a biztosított nem egy eljárás keretében érvényesítik a biztosított és nem biztosított követelést, úgy
ba) abban az esetben, ha a nem biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a biztosított követelés esedékessége, a megtérülést az adós rendelkezései szerint, ennek hiányában pedig először a nem biztosított követelésre kell elszámolni,
bb) ha a biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a nem biztosított követelés esedékessége, úgy a megtérülést először a biztosított követelésre kell elszámolni,
bc) ha a biztosított és nem biztosított követelés egy időben esedékes, úgy a kármegtérülést a biztosított és nem biztosított hányad arányában kell megosztani;
c) a b) pont alkalmazásában nem biztosított követelésnek minősül az ugyanazon adóssal szembeni, a biztosított követeléssel egyidejűleg ugyanazon exportirányú külkereskedelmi szerződésfinanszírozásra szolgáló és a Mehib Zrt. által nyújtott biztosítással nem fedezett követelés (így különösen az előleg finanszírozására nyújtott hitel);
d) az a) és b) pontban meghatározott megosztási és elszámolási szabályok alkalmazása során valamennyi biztosítási módozat esetén a biztosított követeléshez kapcsolódó késedelmi kamatkövetelés - mint a biztosított követelés járuléka - biztosított követelésnek minősül, függetlenül attól, hogy a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint a biztosítás a késedelmi kamatból eredő követelésekre nem terjed ki."
10. § Az R3. 19. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A Mehib Zrt. általános szerződési feltételeinek tartalmazniuk kell:)
"j) a kárfizetés összegét csökkentő tételeket."
11. § (1) Az R3. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles)
"b) a biztosított követelés, - a forgalmi típusú módozatok esetén pedig a nem biztosított követelés tekintetében is -a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Mehib Zrt. írásbeli hozzájárulását beszerezni, a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib Zrt.-t,
c) egyedi és egyéb módozatok esetén a nem biztosított követelések vonatkozásában a Mehib Zrt. előzetes írásbeli hozzájárulását beszerezni a b) pontban foglalt esetekben, ha a biztosított és a Mehib Zrt. az adóssal szembeni biztosított és nem biztosított követelésüket egy jogi eljárás keretében érvényesítik, vagy ha a biztosított és nem biztosított követelések esedékességének időpontja egybeesik, és a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib Zrt.-t."
(2) Az R3. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítási szerződésben előírtak szerint a biztosítóval a követelés átruházásával kapcsolatban megállapodást kötni, amely a kárfizetéssel egyidejűleg lép hatályba, és amely alapján köteles az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését - a kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig - a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Zrt.-re mint az állam megbízottjára engedményezni. Az átruházási kötelezettség - a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl - kiterjed a kárigény-bejelentés összegéből a biztosítási szerződés rendelkezései szerint levont biztosított követelésekre is. A biztosított az átruházási kötelezettsége keretében az e bekezdésben foglaltakon túl köteles a biztosított ügylettel kapcsolatos biztosítékait az átruházott követelés összegének erejéig a Mehib Zrt.-re átruházni. A biztosított köteles
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni,
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Zrt.-hez eljuttatni - amennyiben ezekre a Mehib Zrt. az átruházási kötelezettsége keretében írásban utasítja -, továbbá
c) a Mehib Zrt. által kért nyilatkozatokat megtenni."
12. § Hatályát veszti az R3. 5. számú melléklete.
13. § Az R3.
a) 2. § (1) bekezdés l) pont bevezető szövegrészében a "csökkenti" szövegrész helyébe a "továbbhárítja" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés y) pont bevezető szövegrészében a "nemzetközi" szövegrész helyébe a "külföldi" szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés f) pontjában a "szolgáltatások" szövegrész helyébe az "a biztosítható szolgáltatások" szöveg,
d) 5. § m) pontjában az "országbeli szerződő" szövegrész helyébe az "országbeli állami adós" szöveg,
e) 10. § (1) bekezdésében a "kockázatviselés megkezdése után" szövegrész helyébe az "egyedi módozatok esetén a biztosítási szerződés megkötését követően" szöveg,
f) 15. § (1) bekezdésében az "el kell végezni" szövegrész helyébe a "kell elvégezni" szöveg
lép.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök