398/2021. (VII. 6.) Korm. rendelet

egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 10. § (3) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § g) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. és 3. pontjában,

a 4. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet] "4/A. A NÉBIH feladatai" alcíme a következő 4/D. §-sal egészül ki:

"4/D. § (1) A NÉBIH mezőgazdasági igazgatási feladatai körében

a) éves jelentést tesz közzé honlapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) hatálya alá tartozó tevékenységekről, amelyben beszámol többek között az előző évben beérkezett panaszok, valamint elindított, illetve lezárt vizsgálatok számáról;

b) minden év március 15-ig jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott, a Tfmtv.-ben szabályozott tisztességtelen piaci gyakorlatokról.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jelentés a lezárt vizsgálatok tekintetében - az adatok zárt kezelésére vonatkozó követelmény figyelembevétele mellett - tartalmazza a vizsgálat tárgyának és kimenetelének, valamint a meghozott határozatnak az összefoglaló bemutatását."

2. § A 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § Ez a rendelet a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

2. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

3. § A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány a föld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra, valamint a szerzési feltételek és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására."

3. Az egyes halgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

4. § Az egyes halgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet] a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

"1/A. Halmentés céljából történő halfogás engedélyezése

5/A. § (1) Őshonos hal halgazdálkodási vízterületről a Hhvtv. 8. § (1) bekezdése szerinti halmentés céljából történő kifogása (a továbbiakban: halmentés) a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető.

(2) A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb a hatályos halgazdálkodási terv érvényességi időtartamára adható ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a mentéssel érintett halgazdálkodási vízterület megnevezését és nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében víztérkódját;

b) az engedélyes kezelésében levő, a mentett állomány áttelepítésére potenciálisan alkalmas nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját, ennek hiányában a mentett állomány ideiglenes elhelyezésére szolgáló haltermelési létesítmény megnevezését;

c) a mentési tevékenység leírását és az ahhoz használni kívánt eszközök és módszerek ismertetését.

(4) Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolja a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulását.

(5) A kérelem elbírálása során a halgazdálkodási hatóság mérlegeli a halmentés során alkalmazni kívánt módszerek ökológiai hatásait, valamint az áttelepítés helyéül kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterület ökológiai állapotára és őshonos halfaunájára gyakorolt potenciális hatást.

(6) Az engedélyben a halgazdálkodási hatóság meghatározza:

a) a mentési tevékenység során használható eszközöket és módszereket;

b) az áttelepítés vagy áthelyezés helyéül szolgáló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet vagy haltermelési létesítményt;

c) soron kívüli visszatelepítés szükségessége esetén - amennyiben az eredeti halgazdálkodási vízterületre a visszatelepítés még nem lehetséges - a visszatelepítés helyéül szolgáló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet;

d) a visszatelepítés vagy áttelepítés feltételeit;

e) az engedélyes egyedi halmentésekkel kapcsolatos bejelentési és jelentési kötelezettségeit.

(7) Őshonos hal ideiglenesen haltermelési létesítménybe akkor helyezhető át, ha halgazdálkodási vízterületre történő azonnali vissza- vagy áttelepítése a víztest ökológiai állapota vagy az őshonos halfauna összetétele miatt nem megvalósítható.

5/B. § (1) A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási területeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a halmentést a horgászszövetséggel, illetve bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti.

(2) A halmentésre történő kijelölésnél a következőket kell figyelembe venni:

a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására;

d) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a mentés szükségességét alátámasztó közérdeket és a mentés költséghatékonyságát, azt, hogy a menthető őshonos halállomány halgazdálkodási, illetve természetvédelmi értékét a mentés költségei aránytalanul meghaladják-e.

(3) A halmentésre történő kijelölésnél a halmentés költségviselési kötelességét - a mentett hal halgazdálkodási értékének figyelembevétele mellett - a halgazdálkodási hatóság és a halmentésre kijelölt horgászszövetség vagy halgazdálkodásra jogosult megállapodásban rögzíti.

5/C. § A horgászszövetség az általa haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek vonatkozásában a halmentést az 5/A. § (1) bekezdésétől eltérően a halgazdálkodási hatósághoz megtett, 5/D. § szerinti adattartalmú előzetes bejelentés alapján végezheti.

5/D. § (1) Az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentést az engedélyes a tevékenység megkezdése előtt legalább 24 órával bejelenti a halgazdálkodási hatóságnak. A bejelentés tartalmazza:

a) a mentésre jogosult személy nevét;

b) az ivadék-, illetve halmentés okait;

c) a mentés helyét, időpontját;

d) a halmentéshez alkalmazott eszközöket és módszereket;

e) a mentendő halak becsült tömegét, faj- és korosztály-összetételét;

f) az áttelepítés helyét és idejét.

(2) Az (1) bekezdés és az 5/C. § szerint bejelentett halmentést a halgazdálkodási hatóság megtiltja, ha

a) a mentés az engedélyben,

b) az 5/C. § esetében a bejelentés 5/D. § (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti tartalma a jogszabályban, valamint az érintett halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási tervében foglaltaknak nem felel meg.

5/E. § (1) Az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedély és az 5/C. § alapján a mentett halállomány haltermelési létesítményben történt ideiglenes elhelyezés utáni visszatelepítése vagy áttelepítése a tervezett visszatelepítést vagy áttelepítést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább 8 nappal megelőzően a halgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentés tartalmazza:

a) a visszatelepítést vagy áttelepítést végző nevét;

b) a visszatelepítés vagy áttelepítés okait, helyét, időpontját, indokolását;

c) a mentett halak becsült tömegét, faj- és korosztály-összetételét;

d) a visszatelepítendő vagy áttelepítendő halak becsült tömegét, faj- és korosztály-összetételét;

e) a mentett őshonos halállomány ideiglenes elhelyezésének helyét.

(2) Ha a mentett őshonos halállomány vagy az ideiglenes elhelyezésre szolgáló haltermelési létesítmény állapota előre nem látható ok miatt soron kívüli visszatelepítést vagy áttelepítést tesz szükségessé, azt az engedélyes, valamint az 5/C. § szerinti esetben a horgászszövetség köteles a tevékenység megkezdése előtt bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti visszatelepítést vagy áttelepítést a halgazdálkodási hatóság intézkedésként megtiltja, ha

a) a mentés az engedélyben foglaltaknak nem felel meg, vagy

b) az 5/C. § szerinti mentés esetében az 5/D. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterület aktuális állapota vagy a vonatkozó halgazdálkodási terv nem teszi lehetővé a vissza- vagy áttelepíteni kívánt hal ökológiai rendszerbe illeszkedő befogadását.

5/F. § Az elvégzett halmentésekről az 5/D. § (1) bekezdése és 5/E. § (1) bekezdése szerinti tartalommal a halmentést követő 15 napon belül adatot kell szolgáltatni a halgazdálkodási hatóság részére."

5. § A 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet a következő 1/B. alcímmel egészül ki:

"1/B. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről az őshonos halak haltermelés vagy kutatás céljából történő kifogásának engedélyezése

5/G. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről az őshonos halak és más hasznos víziállatok - mesterséges körülmények közötti termelési vagy kutatási célú szaporítás céljából történő - kifogása haltermelési létesítménybe történő áthelyezéssel a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására irányuló kérelem tartalmazza az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) a haltermelési létesítménybe történő áthelyezés indokolását;

b) a szaporítás során alkalmazandó eljárások részletes leírását;

c) az őshonos halak vagy más hasznos víziállatok kifogására szolgáló nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját;

d) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kifogni kívánt őshonos halfajok vagy más hasznos víziállatok fajának, illetve ha szükséges, alacsonyabb taxonómiai egységének megnevezését, egyedszámát és mérettartományát;

e) a kifogás tervezett idejét és a kifogás során használni kívánt módszereket és eszközöket;

f) a halak vagy más hasznos víziállatok tartására szolgáló haltermelési létesítmény megnevezését és a szaporításukra szolgáló halkeltető állomás azonosítóját;

g) az állománypótlási, visszatelepítési célú szaporítás esetén a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét.

(3) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok szaporítása esetén a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni szükséges a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás tényének meglétét.

(4) A halgazdálkodási hatóság a kérelem elbírálása során a következő szempontokat mérlegeli:

a) a haltermelési létesítményben történő szaporítás gazdasági, állományfenntartási vagy tudományos indokoltsága;

b) a szaporításhoz szükséges állomány természetes vízből történő begyűjtésének szükségessége;

c) a szaporításhoz szükséges állomány begyűjtésének a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományára gyakorolt várható hatása.

(5) Az őshonos hal és más hasznos vízi állat nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről mesterséges szaporítás céljából történő kifogásáról szóló engedélyben a halgazdálkodási hatóság meghatározza:

a) a kifogható mérettartományt;

b) az egyedszámot;

c) a kifogások helyét és időpontját;

d) a mesterséges szaporítás célját;

e) a halak szaporítására szolgáló halkeltető állomást és a tartásukra szolgáló haltermelési létesítményt;

f) a kifogás során használható módszereket és eszközöket;

g) az elvégzett munkával kapcsolatos beszámolási, jelentési kötelezettség teljesítésének módját és határidejét;

h) haltermelési cél esetében a mesterséges szaporításból származó és visszatelepítendő tenyészhal és ivadék mennyiségét.

(6) A (4) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg.

(7) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett őshonos halfaj egyedeinek kifogása kizárólag

a) kutatási, és

b) amennyiben az adott halfaj mesterséges szaporítása kizárólag az ívásra felkészült egyedeinek begyűjtésével vagy az ivartermék helyben történő levételével biztosítható, mesterséges szaporítási

célból engedélyezhető.

(8) A halgazdálkodási hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt megküldi az Országos Halgazdálkodási Adattárat működtető szerv részére.

5/H. § (1) Az 5/G. § (1) bekezdésében meghatározott engedély alapján haltermelési létesítménybe áthelyezett őshonos halak és más hasznos víziállatok visszatelepítése a halgazdálkodási hatósághoz a tervezett visszatelepítést legalább 15 nappal megelőzően megtett előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentés a következőket tartalmazza:

a) a visszatelepítést végző halgazdálkodásra jogosult nevét és címét;

b) a visszatelepítés helyét és idejét;

c) a visszatelepítésre kerülő halak fajának megnevezését, mennyiségét és mérettartományát.

(2) A visszatelepítés akkor végezhető el, ha a halgazdálkodási hatóság a bejelentést követő 8 napon belül a visszatelepítésre szolgáló halgazdálkodási vízterület ökológiai állapota miatt vagy halállományának védelme céljából nem hoz döntést annak megtiltása tárgyában."

6. § A 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

"3/A. A haltermeléssel kapcsolatos engedélyezés

15/A. § (1) Idegenhonos hal vagy idegenhonos más hasznos víziállat, valamint annak továbbtenyésztésből származó utódja - a 708/2007/EK rendelet IV. számú mellékletében meghatározott kivétellel - haltermelési létesítménybe történő kihelyezése a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető. Az engedély akkor adható ki, ha a kihelyezés előreláthatóan nem gyakorol kedvezőtlen hatást az őshonos állományok genetikai változatosságára, egészségi állapotára vagy mennyiségi viszonyára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a haltermelési létesítmény üzemeltetője a 708/2007/EK rendelet I. mellékletében foglalt adattartalommal nyújtja be a halgazdálkodási hatósághoz.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kihelyezés zárt haltermelési létesítménybe történik, a létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez csatolja a zárt rendszer jellemzőinek leírását a termelni kívánt fajra és korcsoportra, valamint az adott környezetben túlélésre képes biológiai anyagra vonatkozóan.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kihelyezés engedélyezése során a halgazdálkodási hatóság a döntésben

a) meghatározza a haltermelési létesítménybe történő kihelyezés célját, és

b) mellékletként csatolja a halgazdálkodási hatóság által elfogadott, a 708/2007/EK rendelet 17. cikke szerinti vészhelyzeti intézkedési tervet.

15/B. § (1) A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó őshonos hal vagy más hasznos víziállat egyedének haltermelési létesítménybe történő kihelyezése a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető. Az engedély akkor adható ki, ha a kihelyezéssel elérni kívánt cél a Pannon biogeográfiai régióból származó őshonos állomány felhasználásával nem valósítható meg, és a kihelyezés előreláthatóan nem gyakorol kedvezőtlen hatást az őshonos állományok genetikai változatosságára vagy egészségi állapotára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem az Ákr. 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) a haltermelési létesítménybe történő kihelyezés céljának megjelölését és indokolását;

b) annak részletes bemutatását, hogy az a) pont szerinti cél miért nem valósítható meg a Pannon biogeográfiai régióból származó őshonos állomány felhasználásával.

(3) Az intézkedési tervet a kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez csatolja.

15/C. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászati vagy étkezési célú haltermelés vagy kizárólagos horgászati célú haltermelés a halgazdálkodási hatóság engedélyével végezhető. Az engedély akkor adható ki, ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület egésze vagy a haltermelésre használni kívánt része horgászati célú halgazdálkodással történő hasznosításra nem alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására irányuló kérelem tartalmazza:

a) a haltermelés célját;

b) a létesíteni kívánt haltermelési létesítmény típusát;

c) a termelni kívánt fajok megnevezését;

d) a termelési technológia bemutatását.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg szükséges igazolni

a) a haltermelést végző természetes személy vagy jogi személy esetén a haltermelést végző alkalmazott halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti halászati, halgazdálkodási képesítés;

b) alhaszonbérlő esetén a halgazdálkodásra jogosult haszonbérlő hozzájáruló nyilatkozat;

c) horgászszövetség esetén a horgászati vagy kizárólagos horgászati célú haltermelésre irányuló nyilatkozat;

d) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület haltermelésre hasznosítani kívánt része horgászati célú halgazdálkodással történő hasznosításra nem alkalmas állapotára vonatkozó nyilatkozat;

e) a haltermelésre hasznosítani kívánt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halgazdálkodási terv meglétét.

(4) Ha a horgászati vagy étkezési célú haltermelés vagy kizárólagos horgászati célú haltermelés védett természeti területen történik, akkor az - az (1) bekezdésben meghatározott engedélyen túlmenően - a természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott haltermelés az (1) bekezdésben meghatározott engedélyen túlmenően, a haltermelési létesítmények esetében a haltermelési létesítmény üzemeltetője részére előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető. A halgazdálkodásra jogosult a haltermelési tevékenységét feltünteti a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyandó halgazdálkodási tervében."

7. § A 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet a következő 3/B. alcímmel egészül ki:

"3/B. Idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításának engedélyezése

15/D. § (1) A 708/2007/EK rendelet IV. számú mellékletében fel nem sorolt idegenhonos hal és más hasznos víziállat fajok egyedeinek nem rutin szállítása esetén a környezeti kockázatértékelést kérelemre - a 708/2007/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerint - az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság rendeli el, és a kérelmező költségére a miniszter által kijelölt szakmai kutatóintézet vagy oktatási intézmény végzi el.

(2) A szomszédos tagállamokat érintő szállítások esetén az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság a szállítás engedélyezésére vonatkozó határozattervezetet készít, melyet megküld a miniszter által vezetett minisztériumnak külön indokolással és a környezeti kockázatértékelés 708/2007/EK rendelet II. számú mellékletében meghatározott összefoglalójával együtt. Az engedély megadásának szándékáról az érintett tagállamok és az Európai Bizottság - a 708/2007/EK rendelet 11. cikke szerinti - értesítését, egyetértése esetén, a minisztérium végzi. Az Európai Bizottság határozata alapján az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság határozattal dönt a szállítás engedélyezéséről.

(3) A szállításokra vonatkozó információs rendszer vezetéséről - az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 13-i 535/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 535/2008/EK bizottsági rendelet) 4. cikke szerint - a minisztérium az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság útján gondoskodik. Az információs rendszer a szállítási kérelmek, engedélyek és értékelések 535/2008/EK bizottsági rendelet melléklete szerinti adatait tartalmazza. Az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság internetes honlapján az információs rendszert közzéteszi.

(4) Ha-a 708/2007/EK rendelet 18. cikke szerinti - megfigyelési programot kell lefolytatni, az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság dönt annak helyszínéről. A megfigyelési program értékelését a nemzeti nyilvántartásba vétel céljából az országos illetékességgel eljáró halgazdálkodási hatóság juttatja el a miniszter által kijelölt szakmai kutatóintézetnek vagy oktatási intézménynek."

8. § A 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendelet 3/B. alcíme az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket állapít meg."

9. § A 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. alcím címében a "kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedélyezésre" szövegrész helyébe a "kutatási célú engedélyezésre" szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a 413/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. §-a.

4. Az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrában való alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 111/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet hatályon kívül helyezése

11. § Hatályát veszti az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrában való alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 111/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet.

5. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 3. és 4. alcím az e rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

13. § (1) E rendelet 1. §-a a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök