22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet

a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában,

az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdésében,

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében,

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében,

a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (4) bekezdésében,

az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 11. §-ában,

a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés i) pontjában,

a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében,

a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 10. § (3) bekezdésében,

a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdésében,

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában,

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogállása

1. §[1] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

1/A. §[2] (1) A NÉBIH a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) A NÉBIH-et elnök (a továbbiakban: elnök) vezeti.

(3)[3] Az elnökhelyettest - az országos főállatorvos véleménye alapján - az elnök javaslatára, határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki és menti fel.

2. A NÉBIH elnöke

2. § (1) Az elnök

a)[4] a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek felett,

b)[5]

c) felelős a NÉBIH részére jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben, illetve megállapodásban meghatározott feladat hatékony ellátásáért, amelyről évente beszámol a miniszternek,

d) felelős a NÉBIH feladatellátásának minőségbiztosításáért,

e) elkészíti és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a NÉBIH éves munkatervét,

f) elkészíti és a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatát,

g) javaslatot tesz a NÉBIH költségvetésének megállapítására,

h) felelős a NÉBIH költségvetésének betartásáért,

i) működteti a NÉBIH laboratóriumait,

j) jogszabályban meghatározott keretek között kidolgozza és fejleszti az elektronikus kapcsolattartás, adatátvitel és adatbázis technikai rendszerét a NÉBIH feladatellátásával összefüggésben.

(2)[6]

(3)[7] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében, valamint a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a NÉBIH gyakorolja.

(4)[8] Az elnök a vármegyei kormányhivatal kormánytisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet.

3. A NÉBIH eljárása

3. § (1) A NÉBIH közigazgatási hatósági ügyben országos illetékességgel jár el.

(2) Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy - ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be - a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni.

(3) A jogszabályban meghatározott

a) járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetekben a NÉBIH kormánytisztviselője az országos főállatorvos kijelölése alapján,

b) növény- és talajvédelmi ügyekben az országos főállatorvossal egyeztetve az országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő

nyilatkozhat, illetve hozhat nyilvánosságra adatokat.

4. A NÉBIH és a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közötti irányítási kapcsolatok[9]

4. § (1) A NÉBIH szakmai irányító tevékenysége keretében a vármegyei kormányhivatalok[10]

a) részt vesznek a NÉBIH által szervezett képzéseken (beleértve az elektronikus távoktatást is), valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, a szakmai felkészültségről bizonyítványt kapnak,

b) a NÉBIH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat,

c) a NÉBIH által kiadott és kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeknek, útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket,

d) végrehajtják a NÉBIH által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket,

e)[11] az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint adatot küldenek a NÉBIH-nek,

f) részt vesznek a központosított mintaszállítási rendszer működtetésében,

g) a NÉBIH által kiadott iratmintákat használják a szakmai feladatellátás során,

h) kiállítják az áruk nemzetközi kereskedelméhez szükséges export bizonyítványokat és egyéb okiratokat,

i) a levett minták vizsgálatát a NÉBIH által kijelölt laboratóriumokban végeztetik,

j) a NÉBIH által végrehajtott belső ellenőrzéseken, auditokon, szakterületi ellenőrzéseken tett ajánlások alapján meghatározott intézkedéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon,

k) részt vesznek a NÉBIH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban,

l) ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat,

m) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

n)[12] részt vesznek a feladatkörüket érintő átruházott és együttműködői - így különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében a Magyar Államkincstár által átruházott, illetve együttműködőként ellátott - feladatok végrehajtásában,

o) az elvégzett feladataikról közvetlenül jelentenek a NÉBIH-nek.

(2)[13] A vármegyei kormányhivatalok a NÉBIH által kiadott szakmai eljárásrendek, útmutatók, minőségirányítási elvek, valamint a NÉBIH által kötött megállapodások figyelembevételével látják el feladataikat.

(3)[14]

(4)[15]

(5)[16]

4/A. A NÉBIH feladatai[17]

4/A. §[18] (1) A NÉBIH

a) közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika végrehajtásában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában,

b) kapcsolatot tart az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel,

c) az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság megbízására szakvéleményeket, szaktanulmányokat készít, segítséget nyújt, adatot gyűjt, és elvégzi a felmerülő kockázat-azonosítással kapcsolatos feladatokat,

d) kijelölt kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerének hálózatában,

e) javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához,

f) azonosítja és jellemzi az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket,

g) kialakítja az egységes kockázatbecslési módszereket,

h) a nemzetközi és hazai élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségi, takarmánybiztonsági, továbbá a géntechnológia felhasználására vonatkozó információkat, ismereteket, követelményeket gyűjt, elemez, értékel,

i) közreműködik az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető ártalmak azonosításában és felszámolásában,

j) az adatszolgáltatás keretében adatokat gyűjt és elemez az élelmiszerek okozta megbetegedésekről, valamint

k) ellátja a szakmai szintű hazai és nemzetközi állatvédelmi kapcsolattartói feladatokat, szervezi az állami állatvédelmi feladatok végrehajtását, közreműködik az állatvédelmi szabályozás kialakításában, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb állatvédelmi feladatokat.

(2) A többéves nemzeti ellenőrzési terv előkészítését és végrehajtását a NÉBIH koordinálja.

(3) A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikke szerinti éves országjelentést a NÉBIH készíti, az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján.

(4) A hatóságok a hatékony, koordinált és magas színvonalú élelmiszerlánc-felügyelet érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat évente - intézkedést igénylő esetben soron kívül - átadják a NÉBIH-nek.

(5) A hatóságok a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményekről és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint minden, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkében meghatározott esetben a NÉBIH-et haladéktalanul kötelesek tájékoztatni.

(6) Az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető, (5) bekezdés szerinti rendkívüli élelmiszerlánc-eseményről a NÉBIH valamennyi érintett hatóságot haladéktalanul értesíti, és eleget tesz az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének.

(7) A NÉBIH a soron kívüli intézkedések koordinációja keretében összeállítja az élelmiszer- és takarmánybiztonsági válságkezelés során követendő intézkedési és kommunikációs tervet (a továbbiakban: válságkezelési terv), amelyet - az országos főállatorvos javaslatára - a miniszter hagy jóvá.

(8) Az élelmiszerlánc-termékek ellenőrzése tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köteles a NÉBIH-hel szorosan együttműködni, és minden elvárható segítséget és információt megadni a NÉBIH hatékony élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységének elősegítése érdekében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek keretében különösen a NÉBIH rendelkezésére bocsátja a feladatkörében tudomására jutott, az élelmiszerlánc szempontjából jelentős áruforgalmi és határellenőrzési adatokat.

4/B. §[19] A NÉBIH erdészeti igazgatási feladatai körében

a) szolgáltatja a miniszter részére a kormányzati munka ellátásához szükséges, a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági tevékenységéhez kapcsolódó és további erdészeti hatósági tevékenysége során keletkezett adatokat, elemzéseket,

b) ellátja a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásokból a külön jogszabályban nem nevesített adatszolgáltatási feladatokat,

c) működteti a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletéhez kapcsolódó informatikai rendszereket,

d) kidolgozza és közzéteszi a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletéhez kapcsolódó szakmai formanyomtatványokat és az elektronikus bejelentések formátumát és adattartalmát,

e) a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában,

f) felméri, elemzi, értékeli és közzéteszi a nemzetközi, európai uniós és hazai viszonylatban végzett illegális fakitermelés, az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenység, valamint a hazai faanyag-kereskedelmi lánc szereplők tevékenysége jellemzőit, továbbá az elemzések és értékelések alapján fejleszti a faanyag-kereskedelmi lánc szereplők felügyeleti rendszerét,

g) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai bizottsági és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, az Európai Bizottság által nyilvántartásba vett ellenőrző szervezetekkel, a rendelet végrehajtásában érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, valamint a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó, azzal kereskedelmi tevékenységet folytató szereplőkkel,

h) kialakítja és fejleszti a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéhez kapcsolódó egységes kockázatbecslési módszereket, valamint

i) gondoskodik az általa a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletéhez kapcsolódóan vezetett nyilvántartások összhangjának megteremtéséről más közhiteles nyilvántartásokkal.

4/C. §[20] A NÉBIH halgazdálkodási igazgatási feladatai körében

a) működteti az Országos Halgazdálkodási Adattárat,

b) honlapján közzéteszi az állami horgászvizsga bizonyítvány, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, az állami halászvizsga bizonyítvány, a halász fogási napló és a horgász fogási napló, az állami halászjegy, a halőri vizsgabizonyítvány, a halőri továbbképzés vizsgabizonyítványa, a halőri eskü szövege, a hivatásos halőr és társadalmi halőr szolgálati naplójának kötelező adattartalma, az állami horgászvizsga követelményrendszere, valamint a halőri szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását,

c) közreműködik a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök vizsgaanyagának elkészítésében,

d) ellátja a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium működtetésével járó feladatokat,

e) fertőző halbetegség gyanúja esetén elvégzi a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát, valamint

f) ellátja az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által kialakított, a kékúszójú tonhal fogásainak nyilvántartására szolgáló Electronic Bluefin Catch Document (eBCD) rendszer kapcsolattartói feladatait.

4/D. §[21] (1) A NÉBIH mezőgazdasági igazgatási feladatai körében

a) éves jelentést tesz közzé honlapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) hatálya alá tartozó tevékenységekről, amelyben beszámol többek között az előző évben beérkezett panaszok, valamint elindított, illetve lezárt vizsgálatok számáról;

b) minden év március 15-ig jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott, a Tfmtv.-ben szabályozott tisztességtelen piaci gyakorlatokról.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jelentés a lezárt vizsgálatok tekintetében - az adatok zárt kezelésére vonatkozó követelmény figyelembevétele mellett - tartalmazza a vizsgálat tárgyának és kimenetelének, valamint a meghozott határozatnak az összefoglaló bemutatását.

5. Kijelölő rendelkezések

5. §[22]

6. §[23]

7. §[24]

8. § (1)[25]

(2)[26]

(3)[27]

(4)[28]

(5)[29]

(6)[30]

(7)[31]

(8)[32]

(9)[33]

(10)[34]

(11)[35]

(12)[36]

(13)[37]

(14)[38] Az évente befolyt felügyeleti díj - az Éltv. 47/B. § (10) bekezdése szerint fejlesztésre fordítandó - 10%-a, valamint a felügyeleti díj bevétel ezt követően fennmaradó összegének a 40%-a a NÉBIH bevétele. A további fennmaradó 60% felügyeleti díj összeget a NÉBIH negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap ötödik napjáig átutalja a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium a felügyeleti díj bevételt elkülönített alszámlán kezeli és továbbutalja a vármegyei kormányhivatalok részére.

(15)[39] Az Éltv. 47/B. § (11) bekezdése szerinti beszámoló elkészítése érdekében a vármegyei kormányhivatal beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év március 15-éig köteles a NÉBIH-nek megküldeni.

(16)[40]

(17)[41]

(18)[42]

9. §[43]

10. §[44]

11. §[45]

12. §[46]

13. §[47]

14. §[48]

15. §[49]

16. §[50]

16/A. §[51]

16/A. §[52]

17. §[53]

18. §[54]

19. §[55]

20. §[56]

21. §[57]

22. §[58]

6. A fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezésére és a kötelező növényvédelmi technológia - zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő - alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban közreműködő szakhatóságok

23. §[59]

7. A talajvédelmi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

24. §[60]

8. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

25. §[61]

9. A vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

26. §[62]

27. §[63]

28. §[64]

10. A halgazdálkodási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok[65]

29. §[66][67]

11. Az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

30. §[68]

31. §[69]

12. Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetése napján 19 órakor lép hatályba.

(2) Az 1-31. §, a 32. § (3) és (4) bekezdése, továbbá a 33. § (1) és (2) bekezdése 2012. március 15-én lép hatályba.

(3)[70]

(4)[71]

33. §[72] Ez a rendelet a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

34. §[73]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök