Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

14/2022. (IV. 29.) EMMI rendelet

a szociális ágazati képzésekről és vizsgakövetelményekről

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés k) pontjában, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (2) bekezdésében, valamint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Szociális ágazati képzés

a) a demenciával élők gondozója,

b) az autista személyek gondozója,

c) az idős személyek segítője,

d) a fogyatékos személyek segítője,

e) a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek segítője (a továbbiakban: PSZH segítő),

f) a habilitációs kutya kiképzője,

g) a mozgássérültet segítő kutya kiképzője,

h) a jelző kutya kiképzője,

i) a vakvezető kutya kiképzője,

j) a jelnyelvi tolmács,

k) a siket jelnyelvi tolmács

képzés (a továbbiakban együtt: képzés).

(2) A képzés a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) bekezdése szerinti, jogszabály alapján szervezett képzés.

(3)[1] A képzés a szociálpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott képzési program (a továbbiakban: képzési program) alapján történik.

(4) A képzés kötelező óraszámát, a megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettségre vonatkozó előírásokat, valamint a képzés Fktv. 2. § 5a. pontja szerinti leírását az 1. melléklet tartalmazza. Az előzetesen megszerzett tudás beszámítására és felmérésére vonatkozó szabályokat a képzési program tartalmazza.

(5) A képzés térítésköteles.

(6) A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: NSZI) a képzésekhez kapcsolódóan szervezési, koordinálási, szakmai felügyeleti, módszertani, vizsgaszervezési és nyilvántartási feladatokat lát el.

(7) Az (1) bekezdés f)-i) pontja szerinti képzés tekintetében az NSZI együttműködik a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján kijelölt közreműködő szervezettel.

2. A képző kiválasztása, a képző jogai és kötelezettségei

2. § (1) Képzést az NSZI által pályázati úton kijelölt szervezet (a továbbiakban: képző) végezhet.

(2) A miniszter által jóváhagyott pályázati kiírás az NSZI honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon közzétételre kerül. A pályázattal kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat az NSZI látja el.

(3) A pályázatokat az NSZI részére kell benyújtani.

(4)[2] A pályázó a képzés lebonyolítására képzési típusonként külön pályázatot nyújt be.

(5) A pályázó egyszeri pályázati díjat fizet, amely a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér összegének 25 százaléka.

(6) A tárgyév március 31-éig benyújtott pályázatokat tárgyév július 1-jéig, a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott pályázatokat tárgyév december 31-éig kell elbírálni.

(7) A pályázó a pályázata elbírálása tárgyában hozott döntés ellen a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogást terjeszthet elő, amelyet indokolással ellátva a miniszter részére kell benyújtani.

3. § (1)[3] A nyertes pályázó pályázatonként legfeljebb három évig, az 1. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti képzés esetén öt évig terjedő időtartamra jelölhető ki képzőként.

(2) A képző az általa tervezett képzést legalább 45 nappal annak megkezdése előtt, az NSZI honlapján található adatlap kitöltésével írásban bejelenti az NSZI-nek.

(3) A képző a bejelentett képzés tekintetében bekövetkező bármely változást haladéktalanul bejelenti az NSZI-nek.

(4) A képző a képzést az NSZI írásbeli jóváhagyását követően kezdheti meg.

(5) A képző és a képzésben részt vevő személy az Fktv. 13. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, írásban felnőttképzési szerződést köt.

(6) A felnőttképzési szerződést a képző öt évig megőrzi.

(7) A képző az Fktv.

a) 2/A. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget teljesít,

b) 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást teljesít, és

c) 16. §-ában meghatározott, továbbá a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 26. §-a szerinti egységes dokumentumot vezet, nyilvántart, és ezeket a keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőrzi.

4. § (1)[4] Az NSZI és az általa írásban kijelölt szakértő jogosult a képző képzésébe és a 3. § (7) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumba a képzés helyszínén betekinteni, továbbá bekérheti a képzőtől a megvalósítást igazoló dokumentumokat. A betekintési jog gyakorlásához a képző biztosítja a dokumentációhoz, személyi és tárgyi feltételek ellenőrzéséhez szükséges hozzáférést, és megadja az ahhoz kapcsolódó felvilágosítást.

(2) Ha a képzés nem a képzési programban meghatározott

a) tananyag felhasználásával,

b) óraszámban,

c) tárgyi feltételekkel,

d) tematika oktatásával vagy

e) képesítésű oktató, tréner, tereptanár részvételével

történik, az NSZI erről értesíti a felnőttképzési államigazgatási szervet, amely az Fktv. 20. §-ában meghatározottak szerint ellenőrzést folytathat, és jogkövetkezményt alkalmazhat.

3. A záróvizsga

5. § (1) A képzésben részt vevő személy a képzés végén záróvizsgát tesz.

(2) A záróvizsga a képzési programban meghatározottak szerinti

a) szóbeli,

b) gyakorlati vagy

c) írásbeli

vizsgafeladatokból áll.

(3)[5] A képző a záróvizsgát a képzés utolsó napját követő 60 napon belül köteles előkészíteni. A záróvizsga időpontjáról a képző legalább 30 nappal korábban írásban tájékoztatja a képzésben részt vevő személyt.

(4) A képző az NSZI-nek mint vizsgaszervezőnek[6]

a) annak megkezdése előtt legalább 30 nappal írásban bejelenti a záróvizsgát,

b) megküldi a képzési programban meghatározott záróvizsgára bocsátás feltételeinek teljesítéséről szóló igazolást.

(5) Ha a képzési programban eltérő rendelkezés nincs, az írásbeli vizsgarész a miniszter által jóváhagyott feladatlap és javítási-értékelési útmutató alapján történik.

(6) A szóbeli vizsgához készült, a miniszter által jóváhagyott tételsort az NSZI a honlapján közzéteszi, az a miniszter által történő visszavonásig használható fel.

(7) Ha a képzési programban eltérő rendelkezés nincs, a gyakorlati tételsorra vonatkozó javaslatot a képző állítja össze, amely a vizsgabizottság általi jóváhagyást követően használható fel a záróvizsgán.

(8) Ha a képzési program előírja, a képzésben részt vevő személy szakmai dolgozatot készít, és azt a záróvizsgán megvédi.

(9)[7] A vizsgacsoport létszáma minimum 8 fő, maximum 30 fő. A vizsgázói létszámoktól indokolt esetben az NSZI eltérést engedélyezhet.

6. § Záróvizsgára az bocsátható, aki a képzési programban megállapított vizsgára bocsátási követelményeknek eleget tesz.

7. § (1) A záróvizsgát a vizsgabizottság

a) kiválóan megfelelt,

b) megfelelt vagy

c) nem felelt meg

minősítéssel értékeli.

(2) A vizsgázó záróvizsgája sikertelen, ha bármelyik (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) vizsgafeladat "nem felelt meg" minősítéssel zárul. Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó javítóvizsgát tehet.

(3) A javítóvizsga során csak abból a vizsgafeladatból kell ismételt vizsgát tenni, amelyből a vizsgázó "nem felelt meg" minősítést kapott.

(4) Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

(5) A javító- és a pótlóvizsga a képzés befejezését követő egy éven belül tehető le.

(6) A képző bejelentése alapján az NSZI a javító- és pótlóvizsgára legkésőbb a képzés utolsó napját követő egy éven belül lehetőséget biztosít.

(7) Az NSZI a javító- és pótlóvizsga szervezése során az 5. § (9) bekezdésében előírt létszámkorláttól eltérhet.

4. A vizsgabizottság összetétele és díjazása

8. § (1) A záróvizsga vizsgabizottsága a képzési programban meghatározott számú, de legalább 3 tagból áll.

(2) A vizsgabizottság az NSZI által kijelölt elnökből és tag(ok)ból, valamint a képző által kijelölt, a képzésben oktatóként részt vett tagból áll.

(3) A vizsgabizottság (2) bekezdés szerinti elnökét és tagjait az NSZI bízza meg.

(4) Nem lehet vizsgaelnök és - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az NSZI által kijelölt tag, aki a vizsgacsoportban lévő vizsgázó képzésében vagy a vizsgára történő felkészítésében közvetlenül részt vett.

(5) Az 1. § (1) bekezdés f)-k) pontja szerinti képzés esetén a vizsgabizottság NSZI által kijelölt tagja a képzésben részt vevő oktató is lehet.

(6) Nem lehet vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagja és jegyzőkönyvvezető az a személy,

a) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, vagy

b) akivel a vizsgázó munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll.

9. § (1) A vizsgabizottság munkáját az NSZI által kijelölt és megbízott jegyzőkönyvvezető segíti.

(2) A jegyzőkönyvvezető gondoskodik a vizsga lefolytatásával és lezárásával kapcsolatos írásbeli, dokumentálási feladatok ellátásáról.

10. § (1) A vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait és a vizsga jegyzőkönyvvezetőjét utazás- és szállásköltség, továbbá vizsgáztatási díj illeti meg.

(2) A vizsgáztatási díjat, továbbá az utazás- és szállásköltséget a képző fizeti.

(3) A vizsgáztatási díj a vizsga megkezdésekor érvényes kötelező legkisebb munkabér összegének

a) az elnök esetében 2 százaléka,

b) a vizsgabizottság tagja esetében 1,5 százaléka,

c) a jegyzőkönyvvezető esetében 1,3 százaléka

vizsgázónként.

5. A záróvizsga dokumentumai

11. § (1) A záróvizsga dokumentumai a jegyzőkönyv és a tanúsítvány.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsga eseményeit és a vizsgaeredményeket, valamint a vizsgabizottság döntéseit.

(3) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság valamennyi tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(4) A jegyzőkönyv alapján a tanúsítványt az NSZI állítja ki a sikeres záróvizsgát követően. A tanúsítványt a vizsgabizottság elnöke és az NSZI vezetője írja alá, és az NSZI a bélyegzőjével hitelesíti.

12. § (1) Az NSZI a kiadott tanúsítványokról nyilvántartást vezet.

(2) A kiadott tanúsítványok elvesztése vagy megsemmisülése esetén az NSZI a vizsgázó kérésére másodlatot állít ki.

6. A szociális ágazati képzések vizsgaelnöki névjegyzéke

13. § (1) A szociális ágazati képzések vizsgaelnöki névjegyzékére (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvétel, a vizsgaelnöki tevékenység bővítése és meghosszabbítása pályázati úton történik.

(2) A jelentkezés az NSZI honlapján közzétett pályázati adatlap kitöltésével és a pályázati adatlapon feltüntetett dokumentumok, igazolások elektronikus úton történő megküldésével történik.

(3) A pályázat benyújtásakor a pályázó bírálati díjat fizet, melynek összege új pályázat esetén a benyújtáskor érvényes kötelező legkisebb munkabér 10 százaléka, bővítés vagy meghosszabbítás esetén 5 százaléka.

14. § (1) A névjegyzékbe történő felvételről, a vizsgaelnöki tevékenység bővítésről és a meghosszabbításról az NSZI által kijelölt legalább 3 tagú bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) dönt.

(2) A bizottság munkáját az NSZI koordinálja.

(3) A bizottság az NSZI által készített szabályzat alapján végzi munkáját.

(4) A bizottság legalább évente egyszer ülésezik.

15. § A névjegyzékbe történő felvétel időtartama három év.

16. § (1) A pályázatok elbírálását követően az NSZI vezeti a névjegyzéket, közzéteszi a honlapján, és értesíti a pályázót a bizottság döntéséről.

(2) A pályázó a döntés ellen kifogást tehet a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogást indokolással ellátva a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a kifogásról 15 munkanapon belül dönt.

7. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 2., 8. és 10. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 14/2022. (IV. 29.) EMMI rendelethez

I. Demenciával élők gondozója képzés

AB
1.célja:tevékenység folytatására való alkalmasság megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
általános iskolai végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben [a továbbiakban:
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet] feltüntetett ápoló, gondozó,
terápiás munkatárs munkakörben elfogadott végzettség
4.kötelező óraszáma:300 óra
5.tartalma:a demenciával élők gondozója
a) megismeri a demencia betegség kórélettani jellemzőit,
a betegséghez kapcsolódó diagnosztikai és terápiás
eljárásokat, szolgáltatásokat;
intézményi és intézményen kívüli környezetben is képessé
válik a demenciával élő személy komplex ellátására,
a demenciával élő személy szükségleteihez igazodó
személyes szolgáltatásnyújtás kialakítására;
b) a megszerzett tudás birtokában kialakítja a demenciával
élő személy személyre szabott foglalkoztatását, képessé
válik hozzátartozók támogatására;
c) felismeri és azonosítja a demenciával élő személy még
meglévő önálló életviteléhez szükséges hiányterületeket,
azok pótlásához használja a rendelkezésre álló szociális,
egészségügyi és egyéb eszközrendszereket;
d) képessé válik szakszerűen hozzásegíteni a gondozottat
az élet értelmes és számára élvezhető megéléséhez és
a leépülési folyamat lezárásaként az élet elengedéséhez
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

II. Idős személyek segítője képzés

AB
1.célja:tevékenység folytatására való alkalmasság megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
általános iskolai végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
nem szükséges
4.kötelező óraszáma:300 óra
5.tartalma:az idős személyek segítője
a) a szakképzett ápoló vagy gondozó (a továbbiakban
együtt: gondozó) munkakörben foglalkoztatott személy
közvetlen irányítása és felügyelete mellett képessé válik
arra, hogy az idős személy egyes alapvető szükségleteinek
kielégítésében tevékenyen részt vegyen;
b) a képzés során kialakított, továbbfejlesztett
kompetenciák birtokában a gondozó irányítása mellett
aktívan közreműködik a szociális szolgáltatások szakmai
programjának megvalósításában;
c) az idős ember sajátos szükségleteinek gondozó
által történő felmérését követően, a gondozóval
együttműködve képessé válik az ápolási, gondozási
folyamatok egyes - kompetenciájába tartozó -
részfeladatainak elvégzésére, a megszerzett tudás
birtokában tevékenységével hozzásegíti a gondozót
a szakmai feladatok hatékonyabb megoldásához
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

III. Fogyatékos személyek segítője képzés

AB
1.célja:tevékenység végzésére való alkalmasság megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
általános iskolai végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
nem szükséges
4.kötelező óraszáma:300 óra
5.tartalma:a fogyatékos személyek segítője
a) a szakképzett ápoló vagy gondozó munkakörben
foglalkoztatott személy közvetlen irányítása és felügyelete
mellett képessé válik arra, hogy a fogyatékos személy egyes
alapvető szükségleteinek kielégítésében tevékenyen részt
vegyen;
b) a képzés során kialakított és továbbfejlesztett
kompetenciák birtokában a gondozó irányítása mellett
aktívan közreműködik a szociális szolgáltatások szakmai
programjának a megvalósításában;
c) képessé válik a személyes szükségletek kielégítésére
mindazon feladatok tekintetében, melyek nem igényelnek
gondozói beavatkozást;
d) a képzés során kialakított, továbbfejlesztett
kompetenciák birtokában a gondozó irányítása és
felügyelete mellett részt vesz az egyéni fejlesztési,
gondozási, illetve rehabilitációs terv megvalósításában;
e) képessé válik arra, hogy a fogyatékossággal élő embert
támogassa az önálló tevékenységek és a személyes
környezet kialakításában;
f) a fogyatékos személy sajátos szükségleteinek gondozó
által történő felmérését követően, a gondozóval
együttműködve képessé válik az ápolási, gondozási
folyamatok egyes - kompetenciájába tartozó -
részfeladatainak elvégzésére, tevékenységével hozzásegíti
a gondozót a szakmai feladatok hatékonyabb megoldásához
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

IV. PSZH segítő képzés

AB
1.célja:tevékenység végzésére való alkalmasság megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
általános iskolai végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
nem szükséges
4.kötelező óraszáma:300 óra
5.tartalma:a PSZH segítő
a) képessé válik arra, hogy szakképzett ápoló vagy
gondozó munkakörben foglalkoztatott személy közvetlen
irányítása és felügyelete mellett a pszichiátriai vagy
szenvedélybetegséggel, továbbá hajléktalansággal
(a továbbiakban együtt: pszichoszociális probléma) küzdő
személy egyes alapvető szükségleteinek kielégítésében
tevékenyen részt vegyen;
b) a képzés során kialakított, továbbfejlesztett
kompetenciák birtokában a gondozó irányítása mellett
aktívan közreműködik a szociális szolgáltatások szakmai
programjának a megvalósításában;
c) képessé válik a pszichoszociális problémákkal küzdő
személyek személyes szükségleteinek felmérésében
történő közreműködésre, a személyes szükségletek
kielégítésére mindazon feladatok tekintetében, amelyek
nem igényelnek gondozói beavatkozást;
d) képessé válik arra, hogy a pszichoszociális problémákkal
küzdő személyeket támogassa az önálló tevékenységek és
a személyes környezet kialakításában;
e) a pszichoszociális problémákkal küzdő személyek
sajátos szükségleteinek gondozó által történő felmérését
követően, a gondozóval együttműködve képessé válik
az ápolási, gondozási folyamatok egyes - kompetenciájába
tartozó - részfeladatainak elvégzésére, tevékenységével
hozzásegíti a gondozót a szakmai feladatok hatékonyabb
megoldásához
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

V. Autista személyek gondozója képzés

AB
1.célja:tevékenység végzésére való alkalmasság megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
általános iskolai végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
a) az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben feltüntetett ápoló,
gondozó munkakörben elfogadott végzettség,
b) fogyatékos személyek segítője végzettség
4.kötelező óraszáma:a) 250 óra a 3. pont a) alpontja szerinti szakmai
előképzettség esetén,
b) 600 óra a 3. pont b) alpontja szerinti szakmai
előképzettség esetén
5.tartalma:az autista személyek gondozója
a) elméleti és gyakorlati alapismereteket szerez az
autizmusspektrum fogalomról, tüneteiről, az autizmusban
érintett személyek szükségleteiről, a hatékony támogatás
lehetőségeiről, kiemelt tekintettel a felnőttkorra;
b) megismeri az autizmusbarát környezet kialakításának
szempontjait, valamint a stresszmegelőzés és -kezelés
technikáit, megismeri a segítő személyektől elvárható
hatékony és etikus viselkedést, kommunikációs stílust
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

VI. Habilitációs kutya kiképzője képzés

AB
1.célja:jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges
képesítés megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
érettségi végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
nem szükséges
4.kötelező óraszáma:450 óra
5.tartalma:a habilitációs kutya kiképzője
a) elsajátítja a kutyák viselkedésével, egészségügyi és
állatjóléti követelményeivel kapcsolatos ismereteket;
b) megismeri a munkavégzéshez szükséges
kommunikációs és konfliktuskezelési módszereket;
c) elsajátítja a kölyök és a felnőtt kutya terápiás célokra
történő kiválasztásának módját, elméleti és gyakorlati
ismereteket szerez a kiképzés módszereiről;
d) megismeri a kiképzett terápiás kutya-felvezető páros
vizsgára való felkészítését, valamint a terápiás kutya
felvezetését állatasszisztált foglalkozásokon, bemutatókon;
e) ismereteket szerez családi kutyák kiképzéséről, gazdák
oktatásáról és kutyaiskolák vezetéséről
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

VII. Mozgássérültet segítő kutya kiképzője képzés

AB
1.célja:jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges
képesítés megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
érettségi végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
habilitációs kutya kiképzője (OKJ vagy ágazati képzés)
végzettség
4.kötelező óraszáma:350 óra
5.tartalma:a mozgássérültet segítő kutya kiképzője
a) megismeri a mozgássérült személyek állapotának és
rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését;
b) elsajátítja a kölyökkutya mozgássérültet segítő vagy
személyi segítő feladatra való kiválasztását, szocializálását,
elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a kiképzés
módszereiről;
c) elsajátítja a kliens oktatását a kutya irányítására, valamint
a kutya összeszoktatását leendő gazdájával;
d) megismeri a kiképzett kutya-kliens páros vizsgára
való felkészítését, és elsajátítja a kutya átadása utáni
utógondozási feladatokat
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

VIII. Jelző kutya kiképzője képzés

AB
1.célja:jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges
képesítés megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
érettségi végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
habilitációs kutya kiképzője (OKJ vagy ágazati képzés)
végzettség
4.kötelező óraszáma:350 óra
5.tartalma:a jelző kutya kiképzője
a) megismeri a hallássérült személyek állapotának és
rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését;
b) megismeri a rohamjelző kutyáért jelentkező személyek
állapotának és rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik
értelmezését;
c) elsajátítja a képzésbe vonható kutya kiválasztását,
a kutya szocializálását;
d) elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a kiképzés
módszereiről rohamjelző vagy hangot jelző feladatokra;
e) megszerzi a kutya leendő gazdájával való
összeszoktatásával kapcsolatos ismereteket;
f) megismeri a kiképzett kutya-kliens páros vizsgára
való felkészítését, és elsajátítja a kutya átadása utáni
utógondozási feladatokat
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

IX. Vakvezető kutya kiképzője képzés

AB
1.célja:jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges
képesítés megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
érettségi végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
habilitációs kutya kiképzője (OKJ vagy ágazati képzés)
végzettség
4.kötelező óraszáma:400 óra
5.tartalma:a vakvezető kutya kiképzője
a) megismeri a látássérült személyek állapotának és
rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését,
a vakvezető kutyával való közlekedés és tájékozódás
tanítását;
b) elsajátítja a képzésbe vonható kutya kiválasztását,
szocializációját, alap- és speciális kiképzését;
c) megtanulja a kliensek felkészítését vakvezető kutyával
való közlekedésre, valamint a vakvezető kutya tartásával,
ápolásával és egészségvédelmével kapcsolatos tennivalók
megismertetését a kliensekkel;
d) elsajátítja a kutyák szocializációját, elméleti és gyakorlati
ismereteket szerez a kiképzés módszereiről;
e) megismeri a vakvezető kutya és gazdája
közlekedésbiztonsági vizsgára való felkészítésével
kapcsolatos feladatokat;
f) elsajátítja a kutya átadása utáni utógondozási feladatokat
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

X. Jelnyelvi tolmács képzés

AB
1.célja:jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges
képesítés megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
érettségi végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
jelnyelvből B1 szintű államilag elismert nyelvvizsga
4.kötelező óraszáma:1000 óra
5.tartalma:a jelnyelvi tolmács
a) képessé válik kommunikációs akadálymentesítési
feladatok ellátására siket, siketvak, nagyothalló és halló
személyek között;
b) megismeri a jelnyelvi tolmácsolás elméletét és
gyakorlatát, a tolmácsolás fizikai és pszichés feltételeit,
a jogszabályi környezetet, a speciális tolmácsolási színterek
jogi és egyéb jellemzőit;
c) képessé válik C1 szintű jelnyelvi tolmácsolásra magyar
jelnyelvről hangzó magyar nyelvre, illetve hangzó magyar
nyelvről magyar jelnyelvre személyes jelenléttel, valamint
telefon- és videóalapú távtolmácsolással;
d) megismeri a szimultán, konszekutív és tömörítő jelnyelvi
tolmácsolási technikákat, az írótolmácsolás és orális
tolmácsolás elméletét és gyakorlatát
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

XI. Siket jelnyelvi tolmács képzés

AB
1.célja:jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges
képesítés megszerzése
2.megkezdéséhez szükséges közismereti
előképzettség:
érettségi végzettség
3.megkezdéséhez szükséges szakmai
előképzettség:
a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról
szóló 2009. évi CXXV. törvény 2. § j) pontja szerinti
anyanyelvi jelnyelvhasználó
4.kötelező óraszáma:1000 óra
5.tartalma:a siket jelnyelvi tolmács
a) képessé válik kommunikációs akadálymentesítési
feladatok ellátására siket, siketvak, nagyothalló és halló
személyek között;
b) megismeri a jelnyelvi tolmácsolás elméletét és
gyakorlatát, a tolmácsolás fizikai és pszichés feltételeit,
a jogszabályi környezetet, a speciális tolmácsolási színterek
jogi és egyéb jellemzőit;
c) képessé válik anyanyelvi szintű jelnyelvi tudással
tolmácsolni a magyar jelnyelven belül a nyelvváltozatok
között, illetve magyar jelnyelvről nemzetközi jelre (IS) és
nemzetközi jelről magyar jelnyelvre személyes jelenléttel,
valamint telefon- és videóalapú távtolmácsolással;
d) megismeri a szimultán, konszekutív és tömörítő jelnyelvi
tolmácsolási technikákat;
e) képessé válik írott szöveget jelnyelvre adaptálni, jelnyelvi
megnyilatkozásokat írásba foglalni
6.eredményes elvégzése igazolásának módja:tanúsítvány

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 52/2022. (XII. 27.) BM rendelet 35. §-a. Hatályos 2022.12.28.

[2] Megállapította a 30/2024. (VII. 23.) BM rendelet 31. §-a. Hatályos 2024.07.24.

[3] Megállapította a 27/2023. (VIII. 3.) BM rendelet 21. §-a. Hatályos 2023.08.04.

[4] Megállapította a 30/2024. (VII. 23.) BM rendelet 32. §-a. Hatályos 2024.07.24.

[5] Módosította a 30/2024. (VII. 23.) BM rendelet 34. § a) pontja. Hatályos 2024.07.24.

[6] A nyitó szövegrészt módosította a 30/2024. (VII. 23.) BM rendelet 34. § b) pontja. Hatályos 2024.07.24.

[7] Megállapította a 30/2024. (VII. 23.) BM rendelet 33. §-a. Hatályos 2024.07.24.

Tartalomjegyzék