18/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet

a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázelosztóra (a továbbiakban: földgázelosztó),

b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben meghatározott célvezetékekre és elosztóvezetékekre, ezek alkotórészeire, tartozékaira és a hozzájuk tartozó nyomásszabályozó berendezésekre (a továbbiakban együtt: gázelosztó vezeték), valamint a tervező, építtető, kivitelező, üzemeltető és a földgázelosztó működési engedélyében meghatározott kiszervezett tevékenységet végzőkre,

c) a gázelosztó vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosára, haszonélvezőjére, vagyonkezelőjére és használójára,

d) a gázelosztó vezeték biztonsági övezetével érintett építmény és létesítmény beruházójára, építtetőjére és üzembentartójára, valamint

e) a gázelosztó hálózatba beépített termék megfelelőségének igazolása vonatkozásában a termék gyártójára.

2. § (1) A Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Gázelosztó vezeték tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása, átalakítása, felújítása, felhagyása és elbontása során a Szabályzat előírásait kell alkalmazni.

(3) A nagynyomású gázelosztó vezeték tervezésére, építésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a szénhidrogén szállítóvezeték biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló rendeletét kell alkalmazni.

3. § (1) A gázelosztó vezeték létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kísérése, valamint a műszaki haladás eredményeinek a gázelosztás biztonságát növelő, széles körű alkalmazása elősegítése céljából a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: bányafelügyelet) elnöke Szakági Műszaki Bizottságot (a továbbiakban: Műszaki Bizottság) hoz létre.

(2) A Műszaki Bizottság a gázelosztó vezeték tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban

a) elemzi a gázszolgáltatás kockázati tényezőit, és figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait,

b) szakmai állásfoglalással, szakmai vélemény kialakításával és tanácsadással elősegíti a központi közigazgatási szervek munkáját,

c) szakági műszaki követelmények formájában a Szabályzat követelményeit az egészségvédelem magas szintjén kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki.

(3) A Műszaki Bizottság 8 tagból áll, akiknek tagsági jogviszonya a bányafelügyelet elnöke általi megbízással jön létre. A megbízás időtartama öt év.

(4) A bányafelügyelet elnökének felkérésére a Műszaki Bizottság egy-egy tagjára a bányászati ügyekért felelős miniszter, a Magyar PB-Gázipari Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat, négy tagjára a Földgázelosztói Együttműködési Fórum tesz javaslatot. A Műszaki Bizottság további egy tagja a bányafelügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személy.

(5) A Műszaki Bizottság tagjai közül 5 év időtartamra megválasztja a Műszaki Bizottság elnökét. A Műszaki Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról, valamint a működés egyéb feltételeinek biztosításáról a bányafelügyelet gondoskodik.

(6) A Műszaki Bizottság által elfogadott Szakági Műszaki Követelményeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a bányafelügyelet honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki követelményekben foglalt műszaki megoldást úgy kell tekintetni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának.

4. § (1) A földgázelosztó gázüzemi tevékenységet végző szervezeti egységeinek (a továbbiakban: gázüzem) számát és székhelyét, illetve telephelyét a földgázelosztó állapítja meg, figyelembe véve a működési engedélyében meghatározott települések számát, méretét és területi elhelyezkedését.

(2)[1] A földgázelosztó a gázüzemi tevékenység irányítására gázüzemi vezetőt és gázüzemivezető-helyettest jelöl ki. A kijelölt gázüzemi vezetőt és helyettesét a földgázelosztó a bányafelügyelethez bejelenti.

(3)[2]

(4) A gázüzemi vezető felel a hatósági engedélyekben, az e rendeletben és a földgázelosztó műszaki-biztonsági irányítási rendszerében foglalt műszaki-biztonsági és munkavédelmi előírásoknak a gázüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért.

(5) Ha a földgázelosztó a tevékenységét több gázüzemben folytatja, a gázüzemek vezetésének koordinálására kijelölt személy felel a gázüzemi tevékenységek egységes műszaki-biztonsági színvonalon történő működtetéséért.

(6) A gázüzemi vezető vagy helyettese felelősségi körébe tartozó ügyekben a feletteseik csak velük egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen veszély indokolja az azonnali intézkedést.

5. §[3]

6. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.

7. § A gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló 21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet alapján létrehozott Szakági Műszaki Bizottság tagjainak megbízatása 2022. március 1. napján megszűnik. A 3. § szerinti Műszaki Bizottságot a tagok bányafelügyelet elnöke általi megbízását követő 30 napon belül kell megalakítani.

8. § A rendelet tartalmával megegyező rendelkezések tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént a 2017/428/HU bejelentés keretében.

Dr. Biró Marcell s. k.,

elnök

1. melléklet a 18/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata

I. FEJEZET

ÁLLAG, ÁLLÉKONYSÁG, MECHANIKAI SZILÁRDSÁG

1. Általános követelmények

1.1. A gázelosztó vezeték tervezését, kivitelezését, üzemeltetését, végleges üzemen kívül helyezését a benne szállított közeg fizikai, kémiai tulajdonságainak figyelembevételével kell végezni.

1.2. A gázelosztó vezetéket védeni kell az állékonyságát, az állagát és a rendeltetésszerű használatát veszélyeztető káros környezeti, vegyi, korróziós, mechanikai és dinamikai hatásoktól (a továbbiakban: járulékos hatások).

1.3. A gázelosztó vezetéket és a beépítésre tervezett tartozékait úgy kell méretezni, a segédanyagokat úgy kell kiválasztani, és a gázelosztó vezetéket úgy kell megépíteni, hogy a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő igénybevételek, járulékos hatások a vezeték tervezett élettartamának ideje alatt ne veszélyeztessék a gázelosztó vezeték és környezete biztonságát.

2. Mértékadó jellemzők

2.1. A gázelosztó vezetéket és tartószerkezeteit az üzemeltetés körülményeire és a járulékos hatásokra is tekintettel méretezni kell.

2.2. Térszint feletti létesítés esetén az anyagkiválasztásnál figyelembe veendő hőmérséklet -20 °C. A méretezésnél +60 °C hőmérsékletig a +20 °C-hoz tartozó szilárdsági jellemzőket kell figyelembe venni.

2.3. A gázelosztó vezeték szilárdsági és alakváltozási számításai a csővezeték tervezési nyomásán (DP = design pressure) alapulnak úgy, hogy a belső túlnyomáson túl a járulékos hatásokat is figyelembe kell venni.

2.4. A gázelosztó vezeték nyomásfokozatai az alábbiak:

a) kisnyomás: MOP legfeljebb 0,1 bar,

b) középnyomás: 0,1 bar < MOP ≤ 4,0 bar,

c) nagy-középnyomás: 4,0 bar < MOP ≤ 25,0 bar,

d) nagynyomás: MOP > 25,0 bar,

ahol a MOP (maximum operating pressure) = legnagyobb üzemi nyomás.

2.5. A legnagyobb üzemi nyomás (MOP) nem haladhatja meg a tervezési nyomást (DP).

2.6. Az üzemzavar esetén fellépő megengedett legnagyobb nyomás (MIP = maximum incidential pressure) nem haladhatja meg a következő értékeket:

2.7. Amennyiben a 2005 után létesült vezetékek esetében a szilárdsági nyomáspróba értéke a 2.6. pont szerinti értékeknél alacsonyabb, a megfelelőséget a tervezési tényező ellenőrző számításával kell igazolni.

2.8. A gázelosztó vezeték minimális falvastagságát belső túlnyomásra

a) a tervezési nyomás (DP = design pressure),

b) a cső külső átmérője,

c) a tervezési tényező és

d) az alsó folyáshatár és a pótlékok

figyelembevételével kell megállapítani.

2.9. Acél anyagú csővezeték esetén a tervezési tényező értékét belső túlnyomásra a következők szerint kell megválasztani:

a) földalatti szakaszoknál és közműalagútban lévő, folyamatosan alátámasztott szakaszok esetén: f0 = 0,72,

b) nyomásszabályozó állomások, illetve szabadon szerelt vezetékek esetén: f0 = 0,67.

2.10. Polietilén csőből építendő gázelosztó vezeték esetén a legnagyobb üzemi nyomás nem haladhatja meg a cső méretarányától függően a következő értéket:

* Megjegyzés: a falvastagság nem lehet kisebb 3 mm-nél.

2.11. Az SDR 17 méretarányú cső 90 mm és ennél kisebb külső átmérő esetén nem alkalmazható.[5]

II. FEJEZET

BEÉPÍTHETŐ ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

1. Általános követelmények

1.1. A gázelosztó vezetékbe csak a rendeltetési célnak és a kor műszaki színvonalának megfelelő termék építhető be.

1.2. A nyomással igénybe vett részek anyaga rendelkezik az előre várható üzemelési és valamennyi vizsgálati feltétel teljesítéséhez szükséges tulajdonsággal, különös tekintettel a megfelelő képlékenységre és szívósságra, a ridegtörés megelőzésére és a vegyi hatásokkal szembeni ellenálló képességre.

2. A megfelelőség igazolása

2.1. A gázzal érintkező termék a rendszerbe csak akkor építhető be, ha az a gázelosztó rendszer tömörségére, nyomásállóságára, gázzal szembeni ellenállására hatással lévő tulajdonságokat a tervezetthez képest kedvezőtlenül nem változtatja meg, és a rendeltetési célra való megfelelőségét a gyártó igazolja.

2.2. A megfelelőséget a termékkel azonosítható, legalább a gyártó által a termeléstől függetlenül elvégzett ellenőrzéssel, vizsgálattal, illetve az ellenőrzés, vizsgálat eredményeit tartalmazó minőségi bizonyítvánnyal kell igazolni. A terméken olyan időálló jelölést kell elhelyezni, amely alapján a termék és a minőségi bizonyítvány kapcsolata nyomon követhető.

2.3. A termékek kötelező alkalmassági idejét és a gyártástól a beépítésig megszabott legnagyobb időtartamot a gyártónak a terméken, a csomagoláson, a használati-kezelési útmutatóban vagy a megfelelőséget igazoló dokumentumban fel kell tüntetni.

III. FEJEZET

ELHELYEZÉS

1. Nyomvonal

1.1. A gázelosztó vezeték nyomvonalát úgy kell megválasztani, hogy a vezeték által a környezete számára okozott veszélyeztetés és a környezetének a vezetékre ható veszélyeztetése, beleértve a gázelosztó vezeték esetleges üzemzavarát is, a lehető legkisebb mértékű legyen.

1.2. A vezeték nyomvonalának megválasztásánál figyelembe kell venni a településrendezési terveket, a közlekedés, a környezet, a víz, a természet, a termőföld és az ásványvagyon védelmét, a bányászati és a honvédelmi érdekeket úgy, hogy azok a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.

1.3. Ha a gázelosztó vezetéket vízvédelmi területen vagy vasútvonal, vízi út, gyorsforgalmi és főutak keresztezésével kell megépíteni, kiegészítő intézkedéseket kell tenni. Kiegészítő intézkedés lehet különösen:

a) az előírtnál nagyobb igénybevételre történő tervezés, méretezés,

b) az építési munka, a hegesztés, az elhelyezés és a takarás fokozott felügyelete,

c) a kötések 100%-os roncsolásmentes, radiográfiai vizsgálata vagy

d) a csőtörésre záróelemek, csőkompenzátorok alkalmazása.

1.4. A gázelosztó vezeték nem helyezhető el:

a) építmény és létesítmény alatt, kivéve az út alatti elhelyezést vagy más közmű (a továbbiakban: nyomvonalas létesítmény) keresztezését,

b) közúti vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban,

c) lápos, ingoványos területen, és,[6]

d)[7]

e)[8]

f) repülőtér védett és építési tilalom alatt álló területén.

1.5. Polietilén anyagú gázelosztó vezeték az 1.4. pontban leírtakon túl nem helyezhető el

a) légvezetékként, kivéve a leágazások acél védőcsöves felszíni kivitelezéseit,[9]

b) közúti és vasúti hídon,

c) álló- vagy folyóvízben,

d) 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű talajban és

e) közműalagútban.

1.6. Felszínmozgás-veszélyes területen gázelosztó vezeték többletbiztonsági intézkedés megtétele esetén helyezhető el. Többletbiztonsági intézkedésnek minősül különösen kompenzátor, gázstop beépítése, figyelőakna kialakítása.[10]

2. A nyomvonal megjelölése[11]

2.1. A gázelosztó vezeték felett - a feltárás nélkül épülő vezeték kivételével - a csővezeték felső alkotójától 50 centiméterre gázveszélyre figyelmeztető sárga színű műanyag jelzőszalagot kell elhelyezni. Belterületen szilárd útburkolat esetén közvetlenül az útburkolat alatt kell a jelzőszalagot elhelyezni.

2.2. A térszint feletti gázelosztó vezeték korrózióvédelme során utolsó bevonatként sárga színű réteget kell felvinni, vagy a vezetéket a benne lévő gázra utaló jelöléssel kell ellátni.

2.3. Belterületen a gázelosztó vezeték nyomvonalát nem kell megjelölni.

2.4. Külterületen a föld alatt elhelyezett gázelosztó vezeték nyomvonalát a talajszintből kiemelkedő jelzőoszloppal vagy táblával vagy a földgázelosztó műszaki-biztonsági irányítási rendszerében (a továbbiakban: MBIR) meghatározott módon kell megjelölni.

3. A tartozékok jelölése[12]

3.1. A gázelosztó vezetékbe épített, térszint alatt elhelyezett, a vezeték szakaszokra bontását biztosító elzáró szerelvények felszíni kivezetését belterületen jelzőtáblával, külterületen jelzőoszloppal kell megjelölni. A jelzőtáblán vagy jelzőoszlopon a műtárgy jelképét és a jelzőtáblától vagy jelzőoszloptól mért távolságát is fel kell tüntetni.

4. A gázelosztó vezeték elhelyezése

4.1. A gázelosztó vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy járulékos hatások miatt ne lépjen fel benne a tervezettnél nagyobb feszültség.

4.2. A gázelosztó vezetéket lehetőleg a föld felszíne alatt kell elhelyezni. A vezeték takarását úgy kell megválasztani, hogy üzembiztonságát a környezeti hatások ne veszélyeztessék, de a takarás a keresztezések kivételével a cső felső alkotójától mérve, a közművek elhelyezkedésének figyelembevételével belterületen legalább 0,8 m, külterületen legalább 1,2 m és legfeljebb 1,5 m legyen. Ha az előírt takarás nem biztosítható, a gázelosztó vezeték mechanikai védelméről gondoskodni kell.

4.3. Az e fejezet 1.5. pontjában leírtak figyelembevételével gázelosztó vezeték elhelyezhető térszín felett szerelve.

4.4. Ha a közlekedési hatásokból eredő terhelések szükségessé teszik, a gázelosztó vezetéken a közlekedésből adódó hatások csökkentésére a IV. fejezet 4.5. pontja szerinti védelmet kell kialakítani.

IV. FEJEZET

VÉDŐTÁVOLSÁG, VÉDŐZÓNA ÉS A BIZTONSÁGI ÖVEZET

1. Védőtávolság

1.1. A gázelosztó vezetéknek építményektől, nyomvonalas létesítményektől és más objektumoktól olyan távolságra kell lennie, amely biztosítja állaguk kölcsönös megóvását, és lehetővé teszi biztonságos üzemelésüket, beleértve a karbantartást és az üzemzavar-elhárítást is.

1.1.1. Térszint alatt elhelyezett gázelosztó vezeték esetében épület, vasúti űrszelvény és villamosvágány szélétől az alábbi táblázat szerinti védőtávolságokat kell biztosítani.

1.1.2. Az 1.1.1. pont szerinti táblázat zárójelben lévő védőtávolságai alkalmazhatók, ha:

a) az épületet megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli védőtávolságon belül az e fejezet 4.1. pontja szerinti védelme biztosított,[13]

b) a vasutat vagy a villamosvágányt megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli védőtávolságon belül az e fejezet 4.3. pontja szerinti mechanikai védelme biztosított, továbbá[14]

c) a villamos vontatású vasutat vagy a villamosvágányt megközelítő vezetéknek aktív korrózióvédelmi berendezései vannak, amennyiben azok acél anyagúak.

1.1.3.[15]

1.1.4. A védőtávolságot a gázelosztó vezeték mindkét oldalán, annak szélső alkotóinak felszíni vetületétől merőleges irányban, a talajszinten kell mérni. Az e Szabályzat előírásai szerint elhelyezett párhuzamos elosztóvezetékek védőtávolságai átfedhetik egymást.

1.1.5. A gázelosztó vezeték lefúvatására szolgáló fáklya védőtávolságának mérete megegyezik hőhatásövezetének méretével. A hőhatásövezet méretét a földgázelosztó határozza meg.

1.1.6. A gázelosztó vezeték és védőcsöve belső terében nyomvonalas létesítmény úgy helyezhető el, ha

a) a gázelosztó vezeték kapacitása ezáltal nem csökken,

b) a gázelosztó vezeték tisztítását, karbantartását, üzemzavar elhárítását nem akadályozza,

c) a gázelosztó vezeték szerelvényeinek üzemeltetését, működtetését nem korlátozza,

d) a nyomvonalas létesítmény építése, üzemeltetése, üzemzavar elhárítása nem zavarja a gázelosztást,

e) a nyomvonalas létesítmény nem jár potenciális szivárgási kockázattal, és

f) a nyomvonalas létesítmény üzemeltetése, meghibásodása nem jelent gyújtóforrást, robbanásveszélyt.

1.2. A térszint alatti gázelosztó vezeték védőtávolsága más csővezetékektől és kábelektől - az alkotójától függőleges vetületben számítva - legalább a következő:

1.2.1. lakott területen belüli

a) keresztezések esetén: 0,2 m,

b) párhuzamos vezetés esetén:

ba) vízvezetéktől: 0,7 m,

bb) üreges állandó túlnyomás nélküli közműtől: 1,0 m,

bc) csapadék csatornától: 0,5 m,

bd) erősáramú kábeltől: 0,5 m,

be) távhőellátó vezetéktől: 1,0 m,

bf) távközlő kábeltől: 0,5 m,

c) villany vagy távközlési oszloptól: 2 m, mechanikai védelemmel: 1 m.

1.2.2. lakott területen kívül

a) keresztezések esetén: 0,2 m,

b) párhuzamos vezetés esetén:

ba) ha DN (névleges csőátmérő) ≤ 150 1,0 m,

bb) ha 150 < DN ≤ 400 1,5 m,

bc) ha 400 < DN ≤ 600 2,0 m,

bd) ha 600 < DN ≤ 900 3,0 m,

be) ha 900 < DN 3,5 m,

c) villany- vagy távközlési oszlop esetén: 2 m, mechanikai védelemmel: 1 m.

1.2.3. párhuzamos vezetés esetén gázvezetékek egymástól való távolsága

a) DN ≤ 400 0,3 m,

b) DN > 400 0,6 m.

1.3. A térszint felett szerelt gázelosztó vezeték védőtávolságát a várható káros hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell meghatározni.

1.4. A gázelosztó vezetéket más nyomvonalas létesítményekkel párhuzamosan, keresztezés nélkül kell elhelyezni.

1.5. Amennyiben az 1.4. pontban előírtak nem teljesíthetőek, a gázelosztó vezeték és más nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge 30°-nál kisebb nem lehet.

2. Védőzóna

2.1. Szabadban elhelyezett felszíni berendezések esetén, ha gázkiáramlással kell számolni (különösen oldható kötések, túlnyomás-határoló szerelvények esetén), védőzónát kell kialakítani.

2.2. A robbanásveszélyes zóna határa nem lehet a védőzónán kívül.

2.3. A védőzónát a tűz- és robbanásveszélyre utaló tiltó és figyelmeztető táblákkal jelölni kell.

3. Biztonsági övezet[16]

3.1. A gázelosztó vezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán - a 3.2. alpont kivételével - a tengelyétől mért 2 méteres távolság. Ha ez műszakilag indokolt, a bányafelügyelet a biztonsági övezetet nagyobb mértékben is megállapíthatja, de az a 8 méteres távolságot nem haladhatja meg.

3.2. Védendő létesítmény esetén a biztonsági övezet nem lehet nagyobb, mint az 1. pont 1.1. alpont 1.1.1-1.1.4. pontja szerinti védőtávolság.

3.3. A fáklya biztonsági övezete megegyezik a hőhatás övezetének nagyságával.

3.4. Nyomásszabályozó állomások és szabadban elhelyezett felszíni berendezések esetében a biztonsági övezet meghatározásához, ha gázkiáramlással kell számolni - különösen oldható kötések, túlnyomás-határoló szerelvények esetén -, a robbanásveszélyes zónák besorolását el kell végezni.

3.5. A biztonsági lefúvató kivezetés körül kialakuló, a robbanásveszélyes zónabesorolásban meghatározott alakú és kiterjedésű zónába épület vagy gyújtóforrás nem eshet.

3.6. Felszínen és szabadban elhelyezett, valamint földbe süllyesztett és aknás kivitelű nyomásszabályozó állomások esetében a biztonsági övezet az állomás határolófalától, földbe süllyesztett és aknás állomás esetén annak peremétől mért 2 méteres távolság. Ha ez műszakilag indokolt, a bányafelügyelet a biztonsági övezetet nagyobb mértékben is megállapíthatja, de az nem haladhatja meg a IX. fejezet 3. pont 3.4. alpontjában meghatározott védőtávolságot.

4. Védelmek[17]

4.1. Ha a keresztezett vagy megközelített létesítmény jellege indokolja, annak védelmét a gázelosztó vezetékből kiáramló földgáztól védőcső alkalmazásával kell biztosítani. A védőcső végeit időtálló módon le kell zárni, légterét a szabadba ki kell szellőztetni. A védőcső végének a keresztezett, megközelített létesítmény szélső vonalán 1,0 m-re túl kell nyúlnia, légterének ellenőrizhetőnek kell lenni. Ha a gázelosztó vezeték és a védőcső közötti tér zárása hegesztéssel szétválaszthatatlan módon történik, akkor nem szükséges a kiszellőztetés.

4.2. Ha üreges állandó túlnyomás nélküli közmű utólag felülről keresztezi a gázelosztó vezetéket, a 4.1. pont szerinti védelmet az utólagosan épített közművön kell kialakítani. Nem tekintendő üreges állandó túlnyomás nélküli közműnek az a védőműtárgyban elhelyezett közmű, amelynek a védőműtárgya meggátolja, hogy az abba kerülő földgáz a közműre vagy a környezetre veszélyt jelentsen.

4.3. A gázelosztó vezeték védelmét külső környezeti behatástól mechanikai védelemmel kell biztosítani. Védőcső alkalmazása esetén a kiszellőztetésről nem kell gondoskodni.

4.4. A védőcsőnek anyagában, jelölésében megkülönböztethetőnek kell lennie a gázelosztó vezetéktől, és a csőközpontosításnak biztosítottnak kell lenni.

V. FEJEZET

EGYÉB MŰSZAKI-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1. Szakaszolás

1.1. A gázelosztó vezetékbe a vezeték szakaszokra bontását biztosító elzáró szerelvényeket kell beépíteni. Az elzáró szerelvények helyét és egymástól való távolságát a helyi viszonyok és az ellátás igényeinek figyelembevételével a földgázelosztónak - a kisnyomású elosztóvezeték kivételével - úgy kell meghatározni, hogy hurkolt hálózat esetén a terület maximum 6 darab elzáró szerelvény működtetésével legyen kiszakaszolható.

1.2.[18]

2. Túlnyomás elleni védelem

2.1. Biztosítani kell, hogy normál üzemi körülmények mellett a gázelosztó vezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás a rendszer egyetlen pontján se haladja meg a legnagyobb üzemi nyomást.

2.2. A nyomáshatároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy védelmet nyújtson a nyomás megengedett érték fölé emelkedése ellen. A túlnyomás-határoló berendezés rendeltetési célra való alkalmasságát igazolni kell.

2.3. Az előre látható hőmérséklet-emelkedés hatására nem alakulhat ki meg nem engedhető nyomás a zárt vagy lezárható csővezeték-szakaszokban.

3. A villamos berendezésekre vonatkozó követelmények

3.1. A gázelosztó vezetékek villamos berendezéseinek kiválasztására, telepítésére, létesítésére, felújítására és bővítésére a tervezőnek villamos tervet kell készíteni.

3.2. A villamos tervben fel kell tüntetni a gázelosztó vezeték minősített tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfordulásának gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott robbanásveszélyes zónákat és azok kiterjedését.

3.3. A villamos tervnek tartalmaznia kell az érintés elleni védelem, az érintésvédelem, a tűz és a robbanás elleni védelem, a villámvédelem és a sztatikus feltöltődés elleni védelem megoldásait.

3.4. A villamos terv alapján az üzemeltető elkészíti, és üzemi utasításként kiadja a villamos berendezések szerelési és első üzembe helyezési utasítását.

3.5. Olyan villamos berendezést és villamos szerkezetet szabad használatba venni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeket, és megfelelőségének külön jogszabályban előírt igazolása rendelkezésre áll.

3.6. A villamos berendezés üzemeltetésére, rendszeres felülvizsgálatára, karbantartására és bevizsgálására üzemi utasítást kell készíteni.

3.7. Ha a villamos energia kimaradása veszélyhelyzetet teremthet, két független betáplálást kell létesíteni.

3.8. A biztonsági berendezések áramellátását, ha a folyamatos üzem másképp nem biztosítható, szünetmentes áramforrásról kell biztosítani.

4. Villámvédelem

4.1. Az éghető gázok szabadban elhelyezett berendezéseit, ha az villámvédelmi kockázatszámítás alapján szükséges, villámvédelemmel kell ellátni.

5. Mérés és irányítástechnika

5.1. Az üzemeltető által meghatározott pontokon a gázelosztó rendszert olyan jelző-, mérő- és regisztráló berendezésekkel kell ellátni, amelyekkel megállapíthatóak a biztonsági szempontból fontos jellemzők, így különösen a nyomás és a hőmérséklet, továbbá a beállított határértékek elérése.

5.2. Az 5.1. pontban felsorolt berendezések feleljenek meg a tűz és a robbanás elleni védelem követelményeinek.

VI. FEJEZET

A KIVITELEZÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI

1. Hegesztés

1.1. Általános követelmények

1.1.1. A földgázelosztó az MBIR-ben határozza meg a hegesztési eljárást, az eljáráshoz tartozó személyi és tárgyi követelményeket.

1.1.2. A hegesztési rendszer ellenőrzésével és felügyeletével hegesztési felelőst, a hegesztési tevékenység helyszíni irányításával a hegesztést végző vállalkozásnak hegesztésirányítót kell írásban megbízni.

1.1.3. Gázelosztó vezetéken hegesztést csak az adott tevékenység végzésére érvényes tanúsítvánnyal rendelkező hegesztő végezhet, aki az alábbi feltételeknek is megfelel:

a) a hegesztő folyamatosan - hat hónapnál hosszabb időtartamú megszakítás nélkül - végzi a technológiai vizsgának megfelelő hegesztési munkát,

b) a munkáltatója hathavonta megállapította és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájának minősége megfelel a minősítő tanúsítványban foglaltaknak.

1.1.4. Hegesztő az 1.1.3. pontban foglaltak betartása mellett az lehet, aki

a) betöltötte a 18. életévét,

b) legalább hegesztésre jogosító szakmunkás- vagy OKJ bizonyítvánnyal rendelkezik,

c) a tanúsító szervezetnél vagy az 1.4. pont követelményei szerint eredményesen levizsgázott, és tanúsítványt kapott,

d) tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik, és

e) a feladat elvégzésére az előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas.

1.1.5. A földgázelosztó működési területén alkalmazott saját munkavállaló hegesztőinek tanúsítását maga is elvégezheti az MBIR-e alapján, a nem földgázelosztói tevékenységet végző gazdálkodó szervezet a hegesztési tevékenységet tanúsító szervezet által tanúsított, szakképzett acél- vagy műanyaghegesztővel végeztetheti el.

1.1.6. A hegesztési dokumentációnak a hegesztési tevékenység követhetőségének azonosítása céljából legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a hegesztési utasítást (WPS = Welding Procedure Specification),

b) a hegesztési naplót,

c) az alapanyag és hozaganyag megfelelőségi igazolását,

d) a hegesztő tanúsítását igazoló dokumentum másolatát,

e) varrattérképet és

f) a hegesztőberendezés felülvizsgálatának érvényességét igazoló dokumentumokat.

1.1.7. A hegesztési naplót a hegesztés helyszínén kell tartani, és a hegesztés folyamán folyamatosan kell vezetni. A hegesztési naplónak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a gázelosztó vezeték megnevezését, azonosító adatait,

b) a hegesztőberendezés típusát, azonosító jelét,

c) a hegesztő nevét, azonosító jelét,

d) a hegesztési varrat azonosító számát,

e) a hegesztés időpontját,

f) az alapanyag megnevezését (cső vagy idom), anyagminőségét és méretét,

g) a hozaganyag megnevezését, az alkalmazott hegesztési eljárást (WPS-szám),

h) a környezeti jellemzőket,

i) a varrat esetleges javításának tényét (J- = egyszer javított, - JJ = kétszer javított),

j) a roncsolásmentes varratvizsgálat módját és eredményét,

k) a varratok szemrevételezéses ellenőrzésének eredményét és

l) a hegesztést végzők és a hegesztés irányító aláírását.

1.1.8. Hegesztési varrat javítása az MBIR hegesztésre vonatkozó fejezetei alapján végezhető.

1.1.9. A hegesztési varratokat a varrattól számított 100 mm-es sávon belül úgy kell maradandóan megjelölni és dokumentálni, hogy a varrat és az azt készítő hegesztő személye egyértelműen azonosítható legyen.

1.2. Acélcsövek és szerelvények hegesztése

1.2.1. A hegesztési varratok vizsgálatát és minősítését, a földgázelosztó MBIR-e alapján kell elvégezni.

A vizsgálat kiterjed:

a) a hegesztéstechnológiai előírások betartásának ellenőrzésére,

b) minden varrat szemrevételezéses ellenőrzésére,

c) a varratok 1.2.2-1.2.5. alpontok szerinti roncsolásmentes vizsgálatára és

d) a DN ≤ 50 névleges méretű vezeték szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrizhető varrataira, felületi repedésvizsgálatára.

1.2.2. Tompahegesztéssel készült varratokon DN 50-nél nagyobb névleges méret esetén radiográfiai vizsgálatot kell végezni:

a) az MBIR-ben és a tervdokumentációban előírt varratokon,

b) minden munkaárokban készített hegesztési varraton,

c) a szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrzött hegesztési varratokon,

d) a javított varratokon,

e) közvetlen a szerelvények előtti és utáni egy-egy varraton,

f) a műtárgy-keresztezéseknél legalább a műtárgy-keresztezéssel érintett szakaszon lévő és annak végeitől számított egy-egy varraton,

g) a közműalagútba kerülő varraton,

h) a védőcsőbe kerülő varraton,

i) a fokozott igénybevételnek kitett hegesztési varraton és

j) a földgázelosztó által kijelölt varraton.[19]

1.2.3. Az 1.2.2. pontban felsoroltakon túl a tompahegesztéssel készült varratok radiográfiai vizsgálatát hegesztőnként a hegesztési varratok legalább 10%-án kell elvégezni, de legalább 1 varratot ellenőrizni kell. A vizsgálandó varratokat a földgázelosztó jelöli ki.

1.2.4. Ha a varrat ellenőrzésekor a hegesztő varratainak 10%-a hibásnak bizonyult, a hegesztő által készített varratok 25%-át meg kell vizsgálni. Ha ekkor további varrat minősül hibásnak, a hegesztő által készített valamennyi varratot vizsgálni kell, és a hegesztőt a gázelosztó vezeték hegesztési munkáiról le kell váltani.

1.2.5. A sarokvarratok ellenőrzése folyadékpenetrációs vizsgálattal történik:

a) az MBIR-ben és a tervdokumentációban előírt varratokon,

b) minden munkaárokban készített hegesztési varraton,

c) a szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrzött hegesztési varratokon,

d) a javított varratokon,

e) a fokozott igénybevételnek kitett hegesztési varraton és

f) a hegesztési felelős által kijelölt varraton.

1.2.6. Az előírt vizsgálatok megtörténtét és a vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

1.2.7. A hegesztési varratok vizsgálatát csak erre jogosult, tanúsítással rendelkező személy vagy szervezet végezheti.

1.3. Műanyag csövek, idomok hegesztése

1.3.1. Műanyagból készült csövek, idomok hegesztését csak a földgázelosztó MBIR-ében meghatározott eljárás szerint szabad végezni.

1.3.2. Gázelosztó vezeték varratait a hegesztő és a hegesztésirányító 100%-ban ellenőrzi szemrevételezéssel, szükség esetén méréssel. Nem kell roncsolásmentes vizsgálatot végeztetni a hegesztési paramétereket automatikusan rögzítő és a hegesztés megfelelőségéről bizonyítványt kiadó géppel készített varratokon.

1.3.3. A gázelosztó vezeték és az utólagosan épült leágazó elosztó vezeték tompahegesztéssel készített varratait szemrevételezésen túl, roncsolásmentes vizsgálattal az alábbi mértékben kell vizsgálni:

a) 100%-ban kell vizsgálni

aa) a védőcsőben lévő varratokat,

ab) a szakaszokban épített vezetékek összekötő varratait, amennyiben különböző időben vagy egy időben, de különböző irányból épített gázelosztó vezetékről, valamint a már üzembe vett gázelosztó vezetékhez folytatólagosan épült gázelosztó vezetékről van szó,

ac) a szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrzött varratokat,

ad) az SDR 17 méretarányú, e ≤ 10 mm falvastagságú és tompahegesztéssel épülő PE vezetékek varratait,[20]

ae) a földgázelosztó vagy az építtető által kijelölt varratokat,[21]

b) az a) pontban fel nem sorolt varratok esetén, megfelelő állapotú és érvényes felülvizsgálattal rendelkező hegesztőgéppel rendszeresen végzett hegesztés esetén elegendő létesítményenként egy, a földgázelosztó által véletlenszerűen kiválasztott varrat roncsolásmentes vizsgálata.

1.3.4. Az 1.3.3. pont aa) alpontja szerinti védőcső kategóriába nem tartozik bele a csőbehúzásos módszerrel épült vezeték külső vezetéke, kivéve azt az esetet, ha a külső vezeték egyben a gázelosztó vezeték védőtávolságának csökkentése, vagy kifejezetten a gázelosztó vezeték kötelező jellegű mechanikai védelmének céljára szolgál.

1.3.5. A hibás varratokat ki kell vágni, és amennyiben az adott hegesztőgéppel készült varratok legalább 10%-a hibásnak bizonyult, akkor a hegesztőgéppel a további munkavégzést meg kell tiltani, és a gépet felülvizsgálatra kell küldeni.

1.3.6. A gázelosztó vezeték tokos vagy nyereghegesztéssel készült varratait szemrevételezéssel 100%-ban, továbbá létesítményenként roncsolásmentes vizsgálattal 1 db, a földgázelosztó vagy az építtető által kiválasztott varratot kell ellenőrizni. Az utólagosan épült leágazó elosztó vezetékek tokos vagy nyereghegesztéssel készült varratait szemrevételezéssel 100%-ban, roncsolásmentes vizsgálatát csak indokolt, a földgázelosztó által meghatározott esetekben kell elvégezni.[22]

1.3.7. Ha a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik hibásnak bizonyult, a hibás kötés javítását, esetleges kivágását és újrahegesztését követően a varratokat ismételten szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

1.3.8. Ha a roncsolásmentes vizsgálat alapján a varrat hibásnak bizonyult, akkor a hibás kötés kivágását és javítását követően ismételt roncsolásmentes vizsgálatot kell elvégezni. A hiba okait ki kell vizsgálni, ha az ismételt vizsgálat is hibát mutat. A hegesztőgépet felülvizsgálatra kell küldeni, ha annak nem megfelelő működése a hiba oka.

1.3.9. A fűtőszálas idomokkal végzett hegesztéseket szemrevételezéssel 100%-ban kell ellenőrizni. Ha a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik hibásnak bizonyult, a hibás kötés kivágással és újrahegesztéssel történő javítását követően a varratokat ismételten szemrevételezéssel kell ellenőrizni. A hiba okait ki kell vizsgálni, ha az ismételt vizsgálat is hibát mutat. A hegesztőgépet felülvizsgálatra kell küldeni, ha annak nem megfelelő működése a hiba oka.

1.3.10. Az értékelésnél a földgázelosztó által MBIR-ben meghatározottakat kell figyelembe venni.

1.3.11. A vizsgált varrat vizsgálati számát a varrat mellett maradandóan fel kell tüntetni. A vizsgálati szám és a hegesztő azonosító jelét fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvön és a roncsolásmentes vizsgálat felvételén is.

1.4. Acélhegesztők és műanyaghegesztők tanúsítása

1.4.1. Az acél- és műanyaghegesztők tanúsítása hegesztési eljárásonként hat évig érvényes. A hat év letelte után új elméleti képzés és vizsga, gyakorlati vizsga sikeres letétele szükséges, amennyiben a hegesztő a hathavonkénti igazolási és a harmadik évben esedékes meghosszabbítási eljárásoknak megfelel. Az acél- és műanyaghegesztők a megszerzett tanúsítás érvényességi tartományán belül korlátozások nélkül hegeszthetnek.

1.4.2. A hevítő elem nélküli (fűtőszálas) műanyag hegesztési eljárásoknál a hegesztő tanúsítása geometriai érvényességi tartományban méretkorlátozás nélküli, ha a fűtőszálas egyenes összekötő vizsgadarab (cső, karmantyú) dn = 160 méretű.

1.4.3. A hevítő elem nélküli (fűtőszálas) műanyag hegesztési eljárásoknál a hegesztő tanúsítása a leágazó csőátmérő tekintetében méretkorlátozás nélkül érvényes, ha a fűtőszálas nyeregidom, elágazó idom vizsgadarab dn = 90 / dn = 32-63 méretű.

1.4.4. Az acél- és műanyaghegesztők sikeres elméleti és gyakorlati vizsgáját követően névre szóló tanúsítványt kapnak. A tanúsítvány a megszerzés időpontjától számított három évig érvényesek, ha a hegesztési felelős hathavonta aláírásával igazolja, hogy a tanúsított hegesztő az eredeti érvényességi tartományon belül dolgozik. A hegesztési felelős a hathavonta történő igazolást az MBIR-ben szabályozott eljárásrend szerint adja ki.

1.4.5. Az acél- és műanyaghegesztők tanúsítványát a tanúsító az eredeti érvényességi tartományon belül további három év időtartamra meghosszabbítja, amennyiben hegesztési felelős hathavonta aláírásával igazolta, hogy a tanúsított hegesztő az eredeti érvényességi tartományon belül dolgozott.

1.4.6. Az e fejezet 1.1.5. pont szerint a földgázelosztó működési területén, annak megbízásából munkát végző saját munkavállalók acél- és műanyaghegesztők tanúsítására

a) a tanúsítás folyamatáról,

b) az elméleti oktatásról,

c) az elméleti és gyakorlati vizsgáról,

d) a gyakorlati vizsgán elkészített próbadarabok bevizsgáltatásáról,

e) a hegesztők tanúsítványainak kiadásáról,

f) a kiadott tanúsítványok érvényességéről,

g) a tanúsítványok hosszabbításáról,

h) a tanúsítványok visszavonásáról és

i) az a)-h) pontban foglaltak dokumentálásáról

a földgázelosztónak az MBIR-ben eljárásrendet kell kidolgoznia.

2. Alépítményi és helyreállítási földmunka

2.1. A csőárok szélességi méreteit a cső átmérője és a talaj tulajdonságainak figyelembevételével kell a tervezőnek meghatároznia.

2.2. A csőárok alját úgy kell kialakítani, hogy a gázelosztó vezeték egyenletes felfekvése és mechanikai sérülés elleni védelme biztosított legyen.

2.3. Ha a terep- és talajviszonyok szükségessé teszik, a talajerózió elleni védelemről gondoskodni kell.

2.4. Lejtős szakaszon elhelyezett gázelosztó vezeték esetén megfelelő intézkedést kell hozni a talaj és a csővezeték elmozdulásának megelőzésére.

2.5. Ha a csőárokban víz megjelenésével kell számolni, akkor a csővezeték felúszása ellen megfelelő védelmet kell biztosítani.

2.6. A közterületen végzett alépítményi munka során biztosítani kell a munkaterület körülhatárolását és kivilágítását, valamint szükség szerint a közlekedés biztonságos elterelését. Az alépítményi munkák előírásait a földgázelosztó technológiai utasításában kell szabályozni.

3. Térszint feletti létesítés

3.1. A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megközelíthetőek legyenek, a kezelésükhöz és a karbantartásukhoz elegendő hely álljon rendelkezésre.

3.2. A gázelosztó vezeték állékonyságát a vezeték és tartószerkezeteinek szilárdsági méretezés alapján meghatározott műszaki megoldás megadásával kell biztosítani.

3.3. Oldható kötések csak szerelvényeknél, mérőelemeknél és a földgázelosztó által elfogadott helyeken alkalmazhatóak.

4. Feltárás nélküli vezetéképítés, bélelés

4.1. Feltárás nélküli építést csak a földgázelosztó által elfogadott kiviteli terv szerint lehet végezni, amelynek tartalmaznia kell

a) az alkalmazott technológia leírását;

b) a technológia alkalmasságának, adott helyszínen történő alkalmazhatóságának tervező általi igazolását;

c) a meglévő rendszerhez való csatlakozás és a kiépítésre kerülő leágazások kialakításának módját tartalmazó műszaki leírást;

d) a nyilvántartáshoz szükséges adatok szolgáltatásának módját;

e) az üzembe helyezést megelőző minősítő műveleteket és

f) a gáz alá helyezést követő ellenőrzéseket.

4.2.[23]

5. Korrózióvédelem

5.1. Általános követelmények

5.1.1. A fémből készült gázelosztó vezetéket és a polietiléncsőből épített gázelosztó vezeték korróziónak nem ellenálló fémből készült részeit el kell látni korrózió elleni védelemmel.

5.1.2. Az elemi csőszálak korrózió elleni védelmét biztosító passzív szigetelés sértetlenségét a tárolás és a beépítés során is biztosítani kell.

5.1.3. A korrózió elleni védelmet - kivéve a festéssel felújítható felület védelmét - a gázelosztó vezeték tervezett élettartamára kell kialakítani.

5.2. Passzív korrózióvédelem

5.2.1. Az elkészült szigetelő bevonatot az eltakarás előtt ellenőrizni kell. Az ellenőrzés a földgázelosztó csak az általa az MBIR-ben meghatározott követelményeket kielégítő vállalkozással végeztetheti el.

5.2.2. A szigetelési hiányosságokat a gázelosztó vezeték betakarása előtt meg kell szüntetni.

5.2.3. A gázelosztó vezeték passzív korrózióvédelmének tervezését és kivitelezését úgy kell megoldani, hogy később az aktív korrózióvédelem a gázelosztó vezeték üzemeltetésének megszakítása nélkül telepíthető legyen.

5.3. Aktív korrózióvédelem

5.3.1. Aktív korrózióvédelmet kell alkalmazni, ha a gázelosztó vezeték tervezett élettartama alatt - a talaj és a talajvíz elektrokémiai tulajdonságai vagy a kóboráram miatt - meghibásodást okozó korróziós hatással kell számolni.

5.3.2. Az aktív korrózióvédelem hatásosságát a földgázelosztó által az MBIR-ben meghatározott módon és gyakorisággal, mérésekkel dokumentáltan kell ellenőrizni.

5.3.3. A potenciálmérés, a különféle átkötések és elfogyó védelmek beszabályozására mérőhelyeket kell létesíteni

a) a katódállomáson;

b) a szívókötési helynél;

c) az acél védőcsöves műtárgynál;

d) a veszélyeztetett más létesítménynél;

e) olyan helyen, ahol a különböző létesítményeket ellenálláson keresztül össze kell kötni;

f) a várható minimum pontokon vagy azok közelében, ha azt a közmű üzemeltetője szükségesnek tartja;

g) a csővezetékbe beépített szigetelő közdarabnál és

h) a vezeték nyomvonalán, egymástól a beszabályozáshoz és a minősítő mérések elvégezhetőségéhez szükséges és elégséges távolságra.

5.3.4. A védőpotenciál kialakulása érdekében, annak műszaki feltételeit, a védelem üzembe helyezéskor elvégzendő méréseket, a korrózió elleni védelemre vonatkozó tervfejezetben a tervezőnek meg kell határozni.

6. Technológiai szerelés

6.1. Az e fejezetben nem részletezett szerelési munkák szabályait a földgázelosztó a technológiai utasításában írja elő.

VII. FEJEZET

ÜZEMBE HELYEZÉS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

1. Műszaki felülvizsgálat

1.1. Az elkészült vezetékszakaszon - lehetőség szerint a nyomáspróbával együtt - nyíltárkos műszaki felülvizsgálatot kell tartani. A műszaki felülvizsgálatra az építtetőnek hat munkanappal előtte meg kell hívnia a kivitelezőt, az érintett közművek üzemeltetőit és a földgázelosztó üzemeltetési képviselőjét.[24]

1.2. A műszaki felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell azoknak a meghívottaknak a nyilatkozatait, akik a felülvizsgálaton nem jelentek meg, de az észrevételüket írásban közölték.

1.3. A műszaki felülvizsgálatra a kivitelezőnek a következő dokumentumokat kell biztosítania:

a) a véglegessé vált építési engedély és a hozzá tartozó engedélyezett tervdokumentáció, vagy a bányafelügyelet építési engedélye nélkül megépíthető, a földgázelosztó által felülvizsgált és műszaki-biztonsági szempontok alapján kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció,

b) az építési napló,

c) a beépített termékek és anyagok megfelelőségét igazoló bizonylatok,

d) a hegesztési dokumentáció,

e) a hegesztési varratvizsgálatok jegyzőkönyvei,

f) a geodéziai bemérés jegyzőkönyve, megvalósulási terv,

g) az engedélyezett tervdokumentációtól történt eltérések felsorolása és az eltérések jóváhagyásának igazolásai és

h) a vezeték tisztaságára, előírt fektetési mélységére vonatkozó kivitelezői nyilatkozat.

1.4. A műszaki felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a vezeték építése, szerelése az engedélyezett tervdokumentáció szerint, a vonatkozó előírások betartásával történt-e. Amennyiben az engedélyezett tervdokumentációtól eltértek, akkor az eltérésekre vonatkozó engedélyeknek a felülvizsgálaton rendelkezésre kell állni.

1.5. A műszaki felülvizsgálat minősítését a földgázelosztó MBIR-ben meghatározott üzemeltetési képviselője végezheti el.

2. Nyomáspróba

2.1. Általános előírások

2.1.1. Az elkészült és üzemeltetésre alkalmas állapotban lévő gázelosztó vezetéken, a vezeték takarását megelőzően szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell tartani. A nyomáspróbák végrehajtása az engedélyezett tervdokumentáció előírásainak megfelelően történhet.

2.1.2. A gázelosztó vezetéken a nyomáspróbát a kivitelező végzi el, és arra a tervezett időpont előtt legalább négy munkanappal meghívja az építtetőt és az üzemeltetőt, amennyiben a műszaki felülvizsgálat meghívójában a nyomáspróba időpontját nem közölték.

2.1.3. A nyomáspróba megkezdése előtt a vezeték az üzemeltetés feltételeinek megfelelően kitisztított, az üzemeltetési állapotnak megfelelő helyzetben, elmozdulás ellen rögzített legyen úgy, hogy a nyomáspróbák során elvégzendő vizsgálatok végrehajtását a rögzítés ne akadályozza. A nyomáspróba végrehajtója minden olyan intézkedést megtesz, ami biztosítja a nyomáspróba biztonságos, az életet, vagyont, egészséget és a környezetet nem veszélyeztető végrehajtását.

2.1.4. A nyomáspróba időtartama alatt a gázelosztó vezetéken és biztonsági övezetében a vizsgálatokon kívül más tevékenység nem folytatható.

2.1.5. A nyomáspróbát úgy kell végrehajtani, hogy a nyomáspróba 5%-kal növelt nyomásértékénél nagyobb nyomás a vizsgálat alá vont rendszerben ne keletkezhessen.

2.1.6. A nyomáspróba során használt mérőműszerek kalibráltak legyenek.

2.1.7. A nyomáspróba alá vetett gázelosztó vezetékbe legalább 1,6 pontossági osztályú nyomásmérő és regisztráló műszert kell beépíteni, amelynek a méréshatárát úgy kell megválasztani, hogy a mért nyomás a műszer mérési tartományának 60-75%-ába essen. A cső belsejében lévő levegő, illetve a külső levegő hőmérsékletét folyamatosan mérő és regisztráló műszert kell beépíteni. A nyomáspróba során a barometrikus nyomást is folyamatosan mérni és regisztrálni kell.

2.1.8. A nyomáspróba adatait regisztrálni kell, a 100 m-nél nem hosszabb, hegesztési varratot nem tartalmazó vezetékek kivételével.

2.1.9. A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a nyomáspróba szempontjából lényeges adatokat, de legalább a következőket:

a) a nyomáspróba kezdő és befejező időpontját,

b) a nyomáspróbán részt vevő személyek nevét és munkakörét, aláírásukat, továbbá az általuk képviselt szervezet megnevezését,

c) a gázelosztó vezeték helyét és műszaki paramétereit,

d) az engedélyezett tervdokumentációt képező dokumentumok megnevezését és azonosításukra alkalmas megjelölését,

e) a nyomáspróba során alkalmazott műszerek azonosító adatait, méréshatárait, osztálypontosságát,

f) a nyomáspróba kezdetén és végén leolvasott nyomás- és hőmérsékletértékeket,

g) a nyomáspróba során észlelt rendellenességeket és

h) a nyomáspróba minősítését.

2.1.10. Üzembe helyezni kizárólag az üzembe helyezés időpontjában műszaki-biztonsági szempontoknak megfelelő és tömör gázelosztó vezetéket szabad.

2.1.11. Levegővel vagy inert gázzal tervezett nyomáspróba tervének elkészítésekor a tervező figyelembe veszi a gázelosztó vezeték térfogatát. A térfogati adatok ismeretében kell megadnia a nyomáspróba időtartamát, a megengedett nyomáseltéréseket.

2.2. Szilárdsági nyomáspróba

2.2.1. A szilárdsági nyomáspróba

a) értéke legalább:

aa) Ppsz = 1,5 x MOP bar,

ab) kisnyomás esetén 3,0 bar,

ac) 0,1 bar < MOP ≤ 2,0 bar esetén 3,5 bar,

b) időtartama legalább: Tpsz = 6 óra,

c) közege: víz, levegő vagy inert gáz,

ahol:

Ppsz: a próbanyomás értéke bar mértékegységben,

MOP: a legnagyobb üzemnyomás értéke bar mértékegységben,

Tpsz: a nyomáspróba időtartama órában.

2.2.2. A kivitelezőnek a nyomáspróba végrehajtásra műveleti utasítást kell készítenie. A műveleti utasítás tartalmi követelményeit a földgázelosztónak az MBIR-ben kell meghatároznia.

2.2.3. A szilárdsági nyomáspróba akkor minősíthető sikeresnek, ha nyomásváltozás számítással igazoltan kizárólag a légköri nyomás- és a hőmérséklet-változás következtében lépett fel, és a nyomáspróba alá vett gázelosztó vezeték egyik elemén sem volt tapasztalható maradó alakváltozás, továbbá a vizsgált rendszer egyik elemén sem volt tömörtelenség kimutatható.

2.2.4. A nagynyomású gázelosztó vezeték esetén szilárdsági nyomáspróbát lehetőleg vízzel kell elvégezni, ettől eltérni csak a földgázelosztó előzetes hozzájárulásával lehet. Ebben az esetben a nyomáspróba közege levegő vagy inert gáz lehet.

2.3. Tömörségi nyomáspróba

2.3.1. A tömörségi nyomáspróbát a gázelosztó vezeték üzemszerű állapotában, az eredményes szilárdsági nyomáspróba után kell elvégezni.

2.3.2. A tömörségi nyomáspróba

a) értéke legalább:

aa) Ppt = MOP [bar],

ab) kisnyomás esetén 150 mbar,

b) időtartama legalább: Tpt = 2 óra,

c) közege: levegő, inert gáz vagy haszongáz,

ahol:

Ppt: a próbanyomás értéke bar mértékegységben,

MOP: a legnagyobb üzemi nyomás bar mértékegységben,

Tpt: a nyomáspróba időtartama órában.

2.3.3. Nem kell külön tömörségi nyomáspróbát végezni, ha a szilárdsági nyomáspróba légnemű közeggel történt, és a vizsgálatok végrehajtása, valamint kiértékelése a tömörségi követelményekre is kiterjedt.

2.3.4. Üzemelő gázelosztó vezeték nyomásemelésénél a MOP-nak megfelelő értékű tömörségi nyomáspróbát kell tartani haszongázzal a 2.3.2. pontnak megfelelően. Az engedélyezett, MOP-ot átlépő nyomásemeléshez tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló SZTFH rendelet szerint engedélyeztetni kell.

2.3.5. A tömörségi nyomáspróba akkor minősíthető sikeresnek, ha a nyomásváltozás számítással igazoltan kizárólag az esetleges légköri nyomásváltozásból, illetve hőmérséklet-változásból adódóan következett be, és a vizsgált rendszer egyik elemén sem volt tömörtelenség kimutatható.

2.4. Az általánosnál rövidebb időtartamú nyomáspróba

2.4.1. A földgázelosztó MBIR-ben előírt feltételek teljesülése esetén az előírtnál rövidebb időtartamú nyomáspróba is tartható.

2.4.2. Ha a nyomáspróba alá vett gázelosztó vezetékszakasz térfogata az 1,0 m3-t nem haladja meg, akkor a nyomáspróbáit legalább 1 óra időtartam alatt is el lehet végezni, ez esetben minden varrat és egyéb kötés tömörségét egyedileg ellenőrizni szükséges.

2.4.3. A nyomáspróba akkor minősíthető sikeresnek, ha a nyomáspróba időtartama után nyomáscsökkenés nem volt tapasztalható, illetve a nyomáspróba alá vetett gázelosztó vezetéken és szerelvényein tömörtelenség nem volt kimutatható, és a gázelosztó vezeték egyik elemén sem volt tapasztalható maradó alakváltozás.

2.4.4. A nyomáspróba minősítését a földgázelosztó üzemeltetési képviselője végzi el.

3.[25]

4. Megvalósulási dokumentáció

4.1. Az építés során a gázelosztó vezetékről a kivitelező megvalósulási dokumentációt készít vagy készíttet. A megvalósulási dokumentációnak tartalmaznia kell a 4.2. pontban meghatározott eredeti dokumentumot vagy annak másolatát.

4.2. A megvalósulási dokumentáció elemei:

4.2.1. építési (létesítési) dokumentáció, építési (létesítési) engedély,

4.2.2. szolgáltatói szakvélemény,

4.2.3. kivitelezői nyilatkozat,

4.2.4. összesítő a felhasznált anyagokról, szerelvényekről, mennyiségi és bizonylatszám megjelölésével, valamint bizonylatok,

4.2.5. értesítés munkaterület átadás-átvételi eljárásról,

4.2.6. munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv,

4.2.7. értesítés nyíltárkos műszaki felülvizsgálatról,

4.2.8. műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv,

4.2.9. nyomáspróba jegyzőkönyv,

4.2.10. nyomáspróba regisztrátum csak a földgázelosztó példányában,

4.2.11. építési napló,

4.2.12. hegesztési dokumentáció, és varratvizsgálati jegyzőkönyv,

4.2.13. acélvezeték esetében a szigetelésvizsgálati jegyzőkönyv,

4.2.14. a megvalósult állapotnak megfelelő tervek vagy az engedélyezett tervmódosítások,

4.2.15. nyomásszabályozó állomás esetén a villámvédelmi mérési és szabványossági vizsgálati jegyzőkönyv,

4.2.16. a gázelosztó vezetékkel vagy biztonsági övezetével érintett idegen ingatlan esetében a vezetékjogi terv vagy a vezetékjogi bejegyzés igazolása,

4.2.17. igazolás közmű beméréséről,

4.2.18. érintett közmű-üzemeltetők, és hatóságok nyilatkozata,

4.2.19. aktív védelmi rendszer esetében az aktív korrózióvédelmi rendszer megvalósulási terve,

4.2.20. a vezeték nyomvonal helyreállítás megfelelőségét bizonylatoló dokumentumok (talajtömörítés),

4.2.21. értesítés műszaki átadási és használatbavételi eljárásról,

4.2.22. műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv,

4.2.23. védelemmel ellátott vezetékszakaszok kimutatása,

4.2.24. mérőeszköz kalibrálási bizonylatok,

4.2.25. a felelős műszaki vezető jogosultságát igazoló okmányának másolata,

4.2.26.[26]

4.2.27. a geodéziai bemérés nyomvonal adatszolgáltatási minősítéssel (D-terv),

4.2.28. használatbavételi jegyzőkönyv,[27]

4.2.29. használatbavételi engedély kérelem,

4.2.30. használatbavételi engedély és

4.2.31. nyomáspróba terv,

4.2.32. egyéb, a földgázelosztó által az MBIR-ben előírt dokumentumok.

4.3. A geodéziai bemérést, nyomvonal kitűzést a földgázelosztó MBIR-e szerint megfelelőnek minősített, földmérési tevékenység végzésére jogosult szervezettel vagy szakemberrel végezteti.

4.4.[28]

4.5. A földgázelosztónak a gázelosztó vezeték adatait a szakági nyilvántartásban az üzembe helyezéstől számított 30 napon belül fel kell tüntetnie.[29]

VIII. FEJEZET

ÜZEMELTETÉS

1. Gáz alá helyezés

1.1. Építésiengedély-köteles gázelosztó vezetéknél a gáz alá helyezés a próbaüzem keretében végezhető el, ha ezt az építési engedélyben engedélyezték.[30]

1.2. Nem építési engedélyköteles gázelosztó vezetékek esetén a gáz alá helyezés a földgázelosztó által MBIR-ben szabályozott eljárása után végezhető el.

1.3. A gáz alá helyezést az MBIR-ben foglaltak szerint jóváhagyott műveleti terv szerint kell végezni. A műveleti tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi és a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével kell elkészíteni.

2. Üzembe helyezés

2.1. A gázelosztó vezeték üzembe helyezése a műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyvben vagy a használatbavételi engedélyben előírt feltételek teljesülése esetén, a földgázelosztó MBIR-ében meghatározott feltételekkel kezdhető meg.[31]

2.2. Üzembe helyezni csak a földgázelosztó MBIR-ben meghatározott módon kitisztított - nedvességet, szilárd és egyéb szennyeződést nem tartalmazó -, tömör gázelosztó vezetéket lehet.

2.3. A gázelosztó vezetéket csak a levegő vagy a víz maradéktalan eltávolításával szabad üzembe helyezni. Ha a környezet tűz és robbanás elleni védelme indokolja, gondoskodni kell a lefúvatott gáz biztonságos elvezetéséről és elégetéséről.

2.4. A külső energiával működtetett berendezéseket csak akkor lehet üzembe helyezni, ha energiaellátásuk biztosított, és minden, a biztonságos üzemeltetéshez vagy leállításhoz szükséges készülék bekötése megtörtént, továbbá a villamos berendezések a vonatkozó követelményeknek megfelelnek.

3. Üzemeltetés

3.1. Az üzemeltetés időtartama alatt biztosítani kell a folyamatos és biztonságos gázelosztás feltételeit.

3.2. A gázelosztó vezetéket úgy kell üzemben tartani, felügyelni és karbantartani, hogy a tervezett üzemi körülmények között tömörsége biztosított, műszaki-biztonsági állapota megfelelő legyen.

3.3. Üzemen kívül helyezett gázelosztó vezetéket ismételten üzembe helyezni csak a körülmények mérlegelése, az indokolt vizsgálatok elvégzése, a műszaki intézkedések, a szükséges tájékoztatás és szervezési intézkedések megtétele mellett lehet.

4. Rendszeres ellenőrzés

4.1. A gázelosztó vezetéket üzemeltető földgázelosztónak az MBIR-ben foglaltak szerint rendszeresen ellenőriznie, illetve ellenőriztetnie kell a gázelosztó vezeték

a) nyomvonalán a szivárgást, a tartozékok meglétét,

b) biztonsági övezetében betartandó tilalmak és korlátozások teljesülését,

c) felszíni létesítményei korrózióvédelmének állapotát,

d) elhelyezésére utaló jelzések és jelölések meglétét,

e) üzemi nyomását,

f) aktív korrózióvédelmének hatásosságát,

g) távfelügyeleti és távműködtető rendszerének működőképességét,

h) tartozékainak működőképességét,

i) a szolgáltatott gáz szaghatásának megfelelőségét,

j) nyomásszabályozó és biztonsági szerelvényeinek működőképességét és beállítási értékeinek megfelelőségét,

k) villámvédelemnek, a tűzvédelemnek, valamint a hozzá tartozó villamos berendezések és védelmek megfelelőségét, valamint

l) mérő- és jelzőműszereinek működőképességét, kalibrált vagy hiteles állapotát.

4.2. A gázelosztó vezetékek nyomvonalán végzendő ellenőrzésekhez a földgázelosztó az általa üzemeltetett összes gázelosztó vezetéket ellenőrzési kategóriákba sorolja, és a kategóriákhoz ellenőrzési gyakoriságot rendel. A kategóriákba sorolást és az ellenőrzési gyakoriságokat a földgázelosztónak a gázelosztó vezetékek anyagára, nyomásfokozatára, kül- vagy belterületi elhelyezkedésére, korrózióvédelmi védettségére tekintettel kell meghatározni. A kategóriákba sorolás elveit, az ellenőrzési gyakoriságokat, valamint azok változtatásának követelményeit a földgázelosztó az MBIR-ben határozza meg.

4.3. A földgázelosztó a 4.1. alpontban részletezett, nem elosztóvezetéki méréseket, ellenőrzéseket, időszakos felülvizsgálatokat a gyártói és forgalmazói utasításokat is figyelembe vevően, az MBIR-ben előírt módon elvégezi vagy elvégezteti, és dokumentálja.

4.4. földgázelosztó a rendszeres ellenőrzéseket éves tervekben ütemezi és hajtja végre.

5. Javítások

5.1. Az alkalmazható javítási módszereket technológiai utasításban kell szabályozni. A gázelosztó vezeték üzemeltetése során kialakuló hibák azonnali elhárítása az MBIR-ben szabályozott ideiglenes javítással is történhet. Az ideiglenes javítást követően el kell végezni a végleges javítást, amely biztosítja azt, hogy a gázelosztó vezeték a rendeltetés szerinti állapotú legyen.[32]

5.2. Az acél anyagú gázelosztó vezeték javítása

5.2.1. Végleges javításhoz csak a javítandó vezetékszakaszra vonatkozó műszaki követelményekkel azonos minőségű, vagy vele hegeszthető anyagú cső, vagy a javítandó vezetékszakaszra vonatkozó műszaki követelményeket kielégítő anyag vagy javítóidom használható.

5.2.2. A csővezeték folytonosságának megbontása előtt gondoskodni kell az elektromos áthidaló kötés létrehozásáról.

5.3. Műanyag csőből épült gázelosztó vezeték javítása

5.3.1. Ha a javítási munkák idején a csővezeték folytonosságát megszüntetik, a csőszakasz kivágásának megkezdése előtt gondoskodni kell annak földeléséről a sztatikus feltöltődés megakadályozása érdekében.[33]

5.3.2. Polietilén cső és csőkötés javítása

5.3.2.1. Végleges javításhoz csak a javítandó vezetékszakaszra vonatkozó műszaki követelményekkel azonos minőségű javítóidom vagy a gázelosztó vezetékkel hegeszthető anyagú cső használható.

5.3.2.2. A gázelosztó vezeték megbontása csak a javításra váró csőszakasz nyomásmentesítése után kezdhető meg, a nyomás alatt is használható technológiai eszközök kivételével. Amennyiben az üzemelő elosztóvezeték hibás hegesztési varrata a körülmények mérlegelését követően nyomás alatti vezetéken nem javítható, akkor a hegesztést csak a javításra váró csőszakasz nyomásmentesítése után szabad megkezdeni. A nyomásmentesítéshez szükséges elzárást D ≤ 160 [mm] átmérő esetén a cső elszorításával is el lehet végezni.

5.3.2.3. Az elszorítás műveletének paramétereit a földgázelosztónak technológiai utasításban kell szabályoznia.

5.3.2.4. A polietilén cső elszorítási helyét a szorítás megszüntetése után a csövön úgy kell megjelölni, hogy többször ne legyen ott elszorítható, és a szorítás helyét be kell mérni, fel kell tüntetni a bemérési megvalósulási térképeken.

5.3.2.5. A cső elszakadása vagy elvágása, valamint a nyeregidom leszakadása esetén a teljes sérült szakaszt ki kell vágni, és a hiányzó csőszakaszt pótolni kell.

5.3.3. PVC cső javítása

5.3.3.1. Kisnyomású PVC cső ideiglenesen javítható javító műanyag szalagnak a hibahelyre történő felcsévélésével is. Az így javított csőszakasz gáztömörségét hetenként ellenőrizni kell.

5.3.3.2. Végleges csőjavítást - amennyiben az üzemelő elosztóvezeték hibás hegesztési varrata a körülmények mérlegelését követően nyomás alatti vezetéken nem javítható - csak nyomás- és gázmentesített csőszakaszon szabad végezni.

5.3.3.3. A végleges javítás végezhető

a) gyári javítóidommal,

b) vezetékszakasz-kiváltással,

c) áttoló karmantyú felhelyezésével,

d) kettős karmantyús csőkötés alkalmazásával,

e) kettős karmantyú és áttoló karmantyú alkalmazásával vagy

f) speciális csőjavító mandzsettával.

5.4.[34]

6. Rekonstrukció

6.1. A gázelosztó vezeték rekonstrukciója során a gázelosztó vezeték, vezetékszakasz, tartozékai cseréjével vagy felújításával kell gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról vagy a gázelosztó vezeték korszerűsítéséről.

6.2. Földmunkák

Üzemelő gázelosztó-vezeték 1-1 m-es övezetében gépi földmunka az alábbi korlátozásokkal végezhető:

a) az üzemelő gázelosztó vezeték nyomvonalát keresztezésnél a 0,5 m mélységet meghaladóan kézi földmunkával, párhuzamos vezetésnél a nyomvonaltól függően több ponton történő vezetékfeltárással azonosítani kell,

b) az előzetes feltárások 0,5 m mélységet meghaladóan csak kézi földmunkával végezhetőek,

c) a gázelosztó vezeték pontos helyzetének ismeretében kezdődhet meg a gépi földmunka,

d) az azonosított gázelosztó vezetéktől 0,3 m-en belül csak kézi földmunka végezhető,

e) a földmunkavégzés közben a munkaárokban folyamatos gázszivárgás-ellenőrzés szükséges, továbbá

f) ha a gázelosztó vezeték tömörségének ellenőrzése során gázszivárgás, rendellenesség észlelhető, és a munkaárokban a mért gázkoncentráció nő, vagy eléri az ARH 5%-ot, akkor a munkavégzést meg kell tiltani, ez esetben a munkavégzés a szivárgás elhárítása után folytatható.

6.3. A földgázelosztó feladata:

a) a gázmentesítés elvégzése és a gázmentesítéssel összefüggő egyéb veszélyes körülmények, tényezők kiküszöbölése, a cserélendő vezeték vonatkozásában,

b) a cserélendő vezeték leválasztása az üzemelő rendszerről, valamint

c) az új vezeték át-, illetve rákötése, üzembe, gáz alá helyezése.

6.4. A rekonstrukció időtartama alatt a gázellátást biztosító ideiglenes vezeték mechanikai védelem kialakításával a felszínen is elhelyezhető.

6.5. Az ideiglenes gázelosztó vezeték eltérhet az e Szabályzatban előírt követelményektől, de kivitelének meg kell felelnie a gáznyomás és a környezeti hatások okozta veszély elkerülését célzó követelményeknek.

6.6. Az ideiglenes gázelosztó vezeték üzembe helyezése és üzemeltetése a földgázelosztó feladata és felelőssége.

6.7. Az ideiglenes gázelosztó vezetéket szemrevételezéssel naponta ellenőrizni kell. A vezeték tömörségét hetente műszeres vizsgálattal ellenőrizni kell.

7. Karbantartás, üzemzavar-elhárítás

7.1. Az üzemeltető a biztonsági szint megőrzése érdekében karbantartást végez. A karbantartást a gyártói vagy forgalmazói utasításokat is figyelembe vevő, MBIR-ben előírt időközökben, éves karbantartási terv alapján kell elvégezni és eredményeit dokumentálni. A dokumentumokat a gázelosztó vezeték élettartama végéig meg kell őrizni.[35]

7.2. A földgázelosztó szervezetén belül a veszélyhelyzet gyors elhárítására és az üzemzavar megszüntetésére alkalmas szervezetet hoz létre és tart fenn, amely rendelkezik[36]

a) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

b) ügyeleti és készenléti szolgálattal,

c) üzemzavar-elhárítási szabályzattal és riadótervvel és

d) az üzemelő gázelosztó-vezetékről naprakész szakaszolási térképpel.

7.3. A földmunkákat a 6.2. pont szerint kell elvégezni a földgázelosztó MBIR-ben szabályozott gázveszélyes munkákra vonatkozó előírások betartásával.

7.4. A hibabejelentéseket, a megtett intézkedéseket, azok elhárításának időbeni alakulását, valamint a bekövetkezett üzemzavarokat a földgázelosztónak nyilván kell tartania.

7.5. Meg kell állapítani és dokumentálni kell a súlyos üzemzavarok kiváltó okait és intézkedni kell a hasonló esetek elkerülése érdekében.

7.6. Az ügyeleti, készenléti szolgálat működését a földgázelosztó folyamatosan ellenőrizi. A szolgálat működőképességét legalább évente tartott gyakorlat során ellenőrzi.

8. Üzemen kívül helyezés

8.1. Ha a tulajdonos vagy a földgázelosztó a gázelosztó vezetéken az üzemeltetési tevékenységet fel kívánja hagyni, a vezetéket el kell bontani vagy fel kell hagyni.

8.2. Ha a gázelosztó-vezetéket nem bontják el, akkor a felhagyást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) az üzemelő és a felhagyott gázelosztó vezeték kapcsolatát legalább 1 méter hosszban meg kell szakítani,

b) a felhagyott vezetéket gázmentesíteni kell, és végeit le kell zárni, továbbá

c) a felszíni tartozékokat és jelzéseket meg kell szüntetni.

8.3. A gázelosztó vezeték üzemen kívül helyezésével járó változásokat a hálózati nyilvántartásba be kell vezetni.

9. Tárolás, raktározás

9.1. Az egyedi azonosítóval rendelkező termékeket úgy kell tárolni és elhelyezni, hogy az azonosítást szolgáló adatok jól láthatóak legyenek.

9.2. A meghatározott határidőig felhasználható (beépíthető) termékek tárolásánál fel kell tüntetni a felhasználhatóság határidejét.

9.3. Olyan tárolási körülményeket kell biztosítani, amelyek nem befolyásolják hátrányosan a gázelosztó vezetékbe beépítendő anyagok minőségét.

9.4. Az építés helyszínén anyagot, alkatrészt vagy csövet tárolni csak a szükséges legrövidebb ideig szabad.

9.5. A beépített anyagok, szerelvények, alkatrészek megfelelőségét igazoló dokumentumnak a földgázelosztónál mindig rendelkezésre kell állnia.

10. Gázveszélyes munkák általános robbanásvédelmi szabályai[37]

10.1. Ha munkavégzés terében földgáz jelenlétével kell számolni, és a gázkoncentráció elérheti az alsó robbanási határ (a továbbiakban: ARH) 5%-át (a továbbiakban: gázveszélyes munka), a földgázelosztó a gázveszélyes munka időtartama alatt gondoskodik a munkavégzés légterének folyamatos gázkoncentráció-ellenőrzéséről.

10.2. Ha a gázkoncentráció

a) az ARH 5%-át nem haladja meg, és a munkavégzés időtartama alatt ez nem változhat, tűzveszélyes munka is végezhető,

b) az ARH 5%-át meghaladja, tűzveszélyes munka nem végezhető,

c) az ARH 20%-át nem haladja meg, vizsgálat, ellenőrzés, tisztítás céljából munka végezhető,

d) az ARH 20%-át meghaladja, munka nem végezhető

a szennyezett légtérben.

10.3. Gázveszélyes munka végzésére legalább két munkavállalót kell kijelölni.

IX. FEJEZET

GÁZNYOMÁS-SZABÁLYOZÓ ÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános követelmények

1.1. A gáznyomás-szabályozó állomás kiválasztására, telepítésére és létesítésére a létesítmény tervezőjének tervet kell készíteni.

1.2. A gáznyomás-szabályozó állomáshoz csatlakozó gázelosztó vezetékbe az állomás közelébe az állomás be- és kilépő oldalán elzáró szerelvényeket kell beépíteni. A beépítés helyét úgy kell megválasztani, hogy az az állomás esetleges kigyulladása esetén is biztonsággal kezelhető legyen.

1.3. Minden állomást úgy kell megtervezni, hogy

a) minden időjárási körülmény mellett biztosított legyen a hatékony, hosszú távú működés,

b) az állomást ne érjék az állomás működésére kedvezőtlen külső hatások,

c) az állomás karbantartása megoldható legyen a gázelosztás megszakítása nélkül, és

d) a kezelőszervek jogosulatlan személyek által történő működtetése ne legyen lehetséges.

1.4. A nyomásszabályozó állomáshoz kapcsolódó acél anyagú csővezetékbe az állomás és az 1.2. pont szerinti elzáró szerelvény között szigetelő idomot kell beépíteni.

2. Kritikus üzemi állapot megelőzése

2.1. A kritikus üzemi állapotnak minősül a létesítési vagy használatbavételi engedélyben engedélyezett nyomás és hőmérséklet túllépése, alacsonyabb hőmérséklet kialakulása, olyan nyomás és hőmérséklet kialakulása, amelynél a folyamatok már nem tarthatóak kézben, folyékony halmazállapotú gáz esetén a töltési fok túllépése vagy vákuum kialakulása. A kritikus üzemi állapot kialakulását önműködő szabályozással kell megakadályozni.

3. Telepítés

3.1. Gáznyomás-szabályozó állomás létesíthető a térszint felett lemezszekrényben vagy különálló épületben, a térszint alatt aknás föld alatti vagy földbe süllyesztett kivitelben.

3.2. A gáznyomás-szabályozó állomás telepítési tervében fel kell tüntetni legalább

a) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szerinti kockázati osztály jelét,

b) a földrajzi elhelyezkedésre és a légköri viszonyokra is figyelemmel a gázkibocsátások meghatározását,

c) a robbanásveszélyes zónákat, azok kiterjedését, valamint

d) a gyorszár vagy lefúvató működési sorrendjét.

3.3. A robbanásveszélyes zónák figyelembevételével kell a gáznyomás-szabályozó állomást telepíteni, illetve a tűz és a robbanás elleni védelmet kialakítani.

3.4. A gáznyomás-szabályozó állomás elhelyezhetősége:

a) épülettől:

aa) felszíni elhelyezés esetén legalább 5,0 m,

ab) földbe süllyesztett és aknás kivitelnél legalább 3,0 m,

b) gyorsforgalmi utak, főutak szélétől legalább 10,0 m,

c) mellékutak, bel- és külterületi közutak szélétől:

ca) felszíni elhelyezésnél legalább 5,0 m,

cb) földbe süllyesztett kivitelnél legalább 1,0 m,

d) vasúti pályatestektől legalább 10,0 m,

e) egyéb felszíni nyomvonalas létesítménytől legalább 5,0 m,

f) épületben, szabadtéren, részben nyitott térben elhelyezett és lemezszekrényes nyomásszabályozó állomásnál: a legalább 5 emeletes, vagy legalább 200 fő befogadására alkalmas, vagy rendszeresen kiskorú gyermekek tartózkodására szolgáló épület között legalább 10,0 m védőtávolságra.

4. A gáznyomás-szabályozó állomáson belüli távolságok

4.1. A gáznyomás-szabályozó berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre, a menekülésre és a mentésre, továbbá a tűz oltására hely legyen.

4.2. A gáznyomás-szabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy az abban lévő berendezések és szerelvények kezelési célból jól hozzáférhetők legyenek.

5. Szabadban elhelyezett berendezések

5.1. A szabadban elhelyezett berendezésekhez arra nem jogosult személyek általi hozzáférését meg kell akadályozni.

6. Jelölések

6.1. Azokat a helyiségeket és szabad térségeket, ahol az éghető gázok berendezései találhatók, a gáz robbanás- és tűzveszélyes tulajdonságára utaló figyelmeztetést, valamint az üzemzavar esetén az értesítendő címét, telefonszámát tartalmazó, tartós és időtálló felirattal kell megjelölni.

6.2. A nyomásszabályozó állomások berendezéseit a szállított gáznak megfelelő tartós és időálló jelöléssel kell ellátni.

7. Szellőztetés, lefúvatás

7.1. Az állomás szellőztetéséről gondoskodni kell.

7.2. Gondoskodni kell arról, hogy a szellőztető rendszerben robbanásveszélyes gázkoncentráció ne alakulhasson ki.

7.3. A lefúvató, a nyomásmentesítő és a szellőztető berendezések szabadba nyíló nyílásait az idegen tárgyak behatolása és az eső ellen védeni kell. A lefúvató visszalobbanásának megakadályozásáról gondoskodni kell.

8. Épületbe telepített gáznyomás-szabályozó berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségeire vonatkozó követelmények

8.1. Az éghető gáz nyomásának szabályozására szolgáló berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségeket elválasztó falba csak önműködően záródó vagy biztonsági zárral ellátott ajtó építhető be.

8.2. Éghető gáz nyomásának szabályozására szolgáló berendezésének elhelyezésére szolgáló helyiség melletti, feletti vagy alatti helyiségek csak akkor szolgálhatnak tartós ott-tartózkodásra, ha az éghető gáz nyomásának szabályozására szolgáló berendezésének elhelyezésére szolgáló helyiség azoktól gáztömören el van választva.

8.3. Az éghető gáz nyomásának szabályozására szolgáló berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségnek veszély esetén gyorsan elhagyhatónak kell lennie.

9. A telepített folyamatvezérlő állomások

9.1. Az állandó vagy tartósan telepített folyamatvezérlő állomást úgy kell kialakítani, hogy működőképessége még gázömléssel járó üzemzavar esetén is fennmaradjon.

10. Építési követelmények

10.1. Általános követelmények

10.1.1. Térszint fölötti gáznyomás-szabályozó padozata a környező talajszintnél legalább 15 cm-rel magasabban legyen.

10.1.2. A gáznyomás-szabályozó állomás padozata elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelmet biztosító és szikrát nem okozó anyagú legyen.

10.1.3. A csővezetékek fal-, padló- és födémáttöréseknél ne kapcsolódjanak mereven az épületszerkezethez.

10.1.4. 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gáz nyomásának szabályozására csak térszint fölötti nyomásszabályozó állomás létesíthető.

10.2. Különálló épületben elhelyezett gáznyomás-szabályozó állomás

10.2.1. Az épület az OTSZ szerinti magas kockázati, MK osztályba tartozik.

10.2.2. Az épületnek az OTSZ szerinti hasadó vagy hasadó-nyíló felülete legyen.

10.2.3. Az épület belmagassága legalább 2,60 m legyen.

10.2.4. Az épületnek legalább 0,8 m x 1,85 m méretű, kifelé nyíló ajtaja legyen. A 25 m2-nél nagyobb alapterületű épületnek külön vészkijárata legyen.

10.3. Lemezszekrényes kivitelű gáznyomás-szabályozó állomás

10.3.1. A lemezszekrény megfelelő szilárdságú betonalaphoz legyen erősítve, szükség esetén villámvédelemmel legyen ellátva.

10.4. Szabadtéri és félszabadtéri kialakítású gáznyomás-szabályozó állomás

10.4.1. Szabadtéri és félszabadtéri kialakítású gáznyomás-szabályozó állomás akkor létesíthető, ha a gépészeti berendezései erre alkalmasak.

10.4.2. A gépészeti berendezéseket megtámasztó szerkezeteket megfelelő szilárdságú betonlapra kell felhelyezni.

10.4.3. A föld felett elhelyezett berendezéseket a mechanikai sérülések ellen védeni kell.

10.5. Aknás, illetve föld alatti gáznyomás-szabályozó állomás

10.5.1. Aknás kivitelű gáznyomás-szabályozó állomásban a szerelvényekhez történő hozzáféréshez, az aknában történő közlekedéshez megfelelő nagyságú helyet kell biztosítani.

10.5.2. Föld alatti gáznyomás-szabályozó állomás kezelő berendezéseinek a felszínről kezelhetőeknek kell lenniük.

10.5.3. Az akna padozata vagy az erre a célra kialakított kezelőpódium az akna peremétől mérve legfeljebb 1,5 m mélyen lehet.

10.5.4. A gáznyomás-szabályozó állomást zárófedéllel kell lezárni.

10.5.5. A csapadékvíz és a talajvíz bejutását ki kell zárni.

10.5.6. A gáznyomás-szabályozó állomás kiszellőzését szellőzőnyílás kialakításával kell biztosítani.

10.6. Földbe süllyesztett gáznyomás-szabályozó állomás

10.6.1. A gáznyomás-szabályozó állomás szerelvényeinek üzem közbeni, térszint fölé történő kiemelhetőségét biztosítani kell.

10.6.2. Gondoskodni kell a berendezések vízelöntés elleni védelméről.

10.6.3. A gáznyomás-szabályozó állomás a külső mechanikai igénybevételnek ellenálló, a földbe süllyesztett része a talajkorrózió ellen védett legyen.

11. Épületgépészeti követelmények

11.1. Az MBIR-ben meghatározott esetben a gáznyomás-szabályozó állomást fűteni kell. Aknás kivitelű nyomásszabályozó állomáson csak a hőntartást igénylő gépészeti berendezéseket közvetlenül melegítő fűtőelemeket lehet beépíteni.[38]

11.2. A fűtőberendezés felületi hőmérséklete legfeljebb 300 °C lehet.

11.3. Gáztüzelésű fűtőberendezésként csak zárt égésterű és a gáznyomás-szabályozó állomás belső terétől gáztömören elválasztott fűtőberendezést lehet alkalmazni. Aknás kivitelű nyomásszabályozó állomáson gáztüzelésű fűtőberendezés nem alkalmazható.

12. Gépészeti követelmények

12.1. Üzemszerűen működésbe lépő berendezések

12.1.1. Gondoskodni kell az üzemszerűen működésbe lépő berendezések jó megközelíthetőségéről és biztos működőképességéről.

12.1.2. A víztelenítő berendezések lefagyását meg kell akadályozni.

12.2. A berendezések tömörsége

12.2.1. A berendezéseknek, beleértve a csőösszekötéseket is, a megfelelő üzemi viszonyok között várható mechanikai, vegyi és hőigénybevételek mellett műszakilag tömítettnek kell lenniük.

12.2.2. A 12.2.1. pont nem vonatkozik az üzemszerű gázkibocsátási helyekre.

13. Berendezések és szerelvények

13.1. A gáznyomás-szabályozó állomáson legalább a következő gépészeti berendezések és szerelvények legyenek a gáz áramlási iránya szerinti sorrendben:

a) elzáró szerelvény,

b) szűrő,

c) biztonsági gyorszár,

d) nyomásszabályozó,

e) biztonsági lefúvató szelep,

f) kézi lefúvató vezeték és

g) elzáró szerelvény.

13.2. A nyomásszabályozó utáni csővezeték-szakaszba a lefúvatandó mennyiség figyelembevételével méretezett biztonsági lefúvató szelep, kézi lefúvató vezeték és kalibrált nyomásregisztráló műszer csatlakozzon. A gáznyomás-szabályozó állomáson a biztonságos és gazdaságos üzemeltetéshez szükséges mennyiségű és minőségű szerelvényt, mérőeszközt is fel kell szerelni. A szerelvényeket az előforduló negatív hőmérsékletek figyelembevételével kell megválasztani.

13.3. A gáznyomás-szabályozó állomás gázt tartalmazó részegységei gázzal érintkező belső felületének a gáz vegyi hatásaival szemben, külső felületének a mechanikai, vegyi és hőhatásokkal, továbbá a korrózióval szemben ellenállónak kell lennie.

13.4. Az elzáró szerelvényeket úgy kell kialakítani, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen nyitott vagy zárt helyzetük, vagy a nyitott vagy zárt helyzetet táblával kell jelezni.

13.5. A szűrő beépített helyzetében tisztíthatónak kell lennie.

14. Üzembe helyezés előtti vizsgálatok - nyomáspróba

14.1. A nyomáspróbát a gáznyomás-szabályozó állomás összeszerelt technológiai rendszerén kell a kivitelezőnek elvégezni a VII. fejezet 2. pontjában foglaltak szerint. A gyártó által összeszerelt, szilárdsági és tömörségi nyomáspróbával vizsgált gáznyomás-szabályozó állomás technológiai rendszerét a felállítás helyén üzembe helyezés előtt tömörségi vizsgálatnak kell alávetni.

15. Üzembe helyezés

15.1. A berendezéseket, szerelvényeket a gyártóművi előírások szerint kell üzembe helyezni.

15.2. Csak a létesítési engedélynek megfelelő gáznyomás-szabályozó állomás helyezhető üzembe.

15.3. Az üzembe helyezés során beszabályozási adatlapon kell rögzíteni a nyomásszabályozó állomás működését jellemző valamennyi műszaki-biztonsági jellemzőt. A beállítási értékeket a IV. fejezet 2.2. pontja szerint kell megválasztani.

16.[39]

17. Nyomástartó berendezések és nyomástartó tartozékok

17.1. A gázelosztó-vezeték részét képező nyomástartó berendezések és tartozékok üzemeltetésére, valamint a nyomástartó berendezések átalakítására, felújítására, időszakos ellenőrzésére, felhagyására, elbontására a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló SZTFH rendelet előírásai az irányadók.

X. FEJEZET

MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

1.[40]

2.[41]

3. Üzemi utasítások

3.1. A földgázelosztónak technológiai, műveleti, kezelési és munkautasítást (a továbbiakban együtt: üzemi utasítás) utasításokat kell készítenie különösen:

a) az üzembe helyezésre és az üzemen kívül helyezésre,

b) a rendszeres hálózatellenőrzési műveletekre,

c) a rendszeres karbantartásokra, beleértve a karbantartást követő tömörségellenőrzést,

d) az elosztóvezeték szakaszolására és megbontására,

e) a nyomásmentesítésre, a gázmentesítésre és az ezekhez kapcsolódó lefúvatással járó műveletekre,

f) a javítási munkafolyamatokra,

g) a beavatkozás során betartandó robbanásvédelmi elvekre,

h) a munkaműveletek során betartandó munka-, tűz- és környezetvédelmi alapelvekre,

i) az üzemzavar, rendkívüli esemény esetén követendő eljárásra és az üzemzavar elhárítására, valamint

j) az írásos engedélyhez kötött munkákra.

3.2. Írásos engedélyhez kötött munkák

a) a beszállással történő munkavégzés,

b) a tűzveszéllyel járó munkák, valamint

c) a gázveszélyes munkák.

3.3. A 3.2. alpont szerinti munkákat a földgázelosztó gázüzemi vezetője vagy megbízottja engedélyezheti.

3.4.[42]

4.[43]

5.[44]

6.[45]