1/2022. (I. 7.) ITM rendelet

a 2022. évi Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervről

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra,

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre,

c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatói és közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységet végző személyekre,

d) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint

e) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezetre

terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) ellátásért felelős: a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat, a települési önkormányzati társulás;

b) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási régió: a közszolgáltatási kötelezettség ellátásának a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti optimalizált területi egysége.

2. § (1) A 2022. évi Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási régiókhoz tartozó településeket a 2. melléklet tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. §[1] Ez a rendelet 2023. június 30-án hatályát veszti.

5. §[2] 2023. június 30-ig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelőségi véleményt a 2. §-ban meghatározott követelmények figyelembevételével állítja ki.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet az 1/2022. (I. 7.) ITM rendelethez

Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv

2022.

1.1 A közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolása (Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Régiók)

1.1.1 Az országban működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer elemeinek felmérése állandó és ismétlődő feladatot generál, ugyanis a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás technológiai szempontból egy dinamikusan fejlődő rendszer, továbbá a közszolgáltatáson kívüli rendszerelemek jelentős hatást gyakorolnak a rendszer működésére.

1.1.2 Az egyes létesítményekbe történő beszállítást az adott eszköz létrejöttének körülményei (társuláshoz tartozás) és az üzemeltetési megállapodások (közszolgáltatás) befolyásolják elsősorban. A hulladék gyűjtés, szállítás szervezése során a közelség elvének alkalmazásával a közszolgáltatás optimális ellátása érdekében törekedni kell a hulladékgazdálkodási tevékenység Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Régiók szerint történő ellátására.

1.2 Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Régiók

1. táblázat: A Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Régiók

2 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokra vonatkozó előírások

2.1 A papír-műanyag-fém-üveg és társított hulladék frakció gyűjtésére vonatkozó előírások

2.1.1 A házhoz menő gyűjtés esetében a papír-műanyag-fém-társított anyagáramok tekintetében a gyűjtési gyakoriságnak legalább havi egyszerinek kell lennie a közszolgáltató által alkalmazott frakciónkénti vagy együttes gyűjtési megoldást figyelembe véve.

2.1.2 A házhoz menő gyűjtés esetében az üveghulladék anyagáram tekintetében a gyűjtési gyakoriság legalább negyedéves. Amennyiben a házhoz menő gyűjtés nem került még bevezetésre, a közszolgáltató hulladékgyűjtő udvarokon, gyűjtőpontokon biztosítja az üveghulladék gyűjtését.

2.1.3 A vegyes hulladékgyűjtésre kötelezett és bevont valamennyi ingatlanhasználó tekintetében szükséges biztosítani, legalább a vegyes hulladék gyűjtésének időszakára, a közszolgáltatás körébe tartozó elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék meghatározott gyakoriságú, mennyiségű és módon történő összegyűjtését és elszállítását.

2.1.4 Közszolgáltatás körébe tartozó elkülönített hulladék gyűjtésnek minősül:

2.1.4.1 az a tevékenység, amelynek során a közszolgáltató a települési hulladék háztartásokban képződött egyes összetevőit az újrafeldolgozás vagy visszanyerés érdekében az erre a célra kialakított gyűjtőponton, házhoz menő rendszeres járattal, vagy ezzel egyenértékű más gyűjtési módszerrel a hatályos jogszabályokban rögzítettek szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjti;

2.1.4.2 a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban - a háztartásokból származó és természetes személyek által leadott - elkülönítetten gyűjtött hulladék átvétele, amelyért a közszolgáltató nem számít fel, illetve nem juttat külön díjazást;

2.1.4.3 a bölcsődékben, óvodákban, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, kollégiumokban, egészségügyi intézményekben, szociális intézményekben, valamint egyéb közfeladat ellátására létrehozott költségvetési szervnél képződött települési hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás vagy visszanyerés érdekében az erre a célra kialakított gyűjtőponton, házhoz menő rendszeres járattal, vagy ezzel egyenértékű más gyűjtési módszerrel, a hatályos jogszabályokban rögzítettek szerinti - hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő - elkülönített gyűjtése; továbbá az ezen pont hatálya alá tartozó intézmények, az önkormányzatok, illetve az ellátásra kötelezett, vagy a közszolgáltató által szervezett rendezvények, kampányok hulladék-mentesítése során végzett, a hulladék szelektált gyűjtésével kapcsolatos tevékenység;

2.1.4.4 az óvodák, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények által tudatformáló környezetvédelmi akció keretében a közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésének területi hatályán belül történő elkülönített gyűjtés, amennyiben ez a szolgáltatás a közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésének területi hatálya alá tartozó valamennyi ilyen intézménye számára elérhető; továbbá

2.1.4.5 az irodai, kiskereskedelmi, vendéglátás tevékenység, szálláshely szolgáltatás nyújtása során, továbbá kulturális és természeti látványosságok helyszínén, kiállítások, rendezvények helyszínén, sport- és szabadidős létesítmények területén kis mennyiségben, nem koncentráltan képződő, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű hulladékok elkülönített gyűjtése, amennyiben a gyűjtés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretén belül, gyűjtőhelyenként és frakciónként jellemzően 2500 l-es, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében alkalmazott gyűjtőedényben történik, és a heti ürítési gyakoriság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében végzett ürítési gyakoriságot nem haladja meg; továbbá ezen hulladékok gyűjtése nem sorolható az ipari, kereskedelmi jellegű gyűjtés körébe, és a szállítást a közszolgáltató rendszeresen, a lakossági elkülönített hulladék-gyűjtőjárattal végzi.

2.1.5 A célkitűzések teljesülését a közszolgáltató által ellátott területen összességében kell elérni.

2.2 Lomhulladék gyűjtésére vonatkozó előírások

2.2.1 A lomtalanítási megoldás alkalmas kell, hogy legyen minimum a közszolgáltatási terület vonatkozásában 10 kg/fő/év mennyiségű lom hulladék gyűjtésére és szállítására,

2.2.2 Az évente biztosított, lehetőség szerint házhoz menő egy alkalmon túl a közszolgáltató által biztosított lomtalanítások során annak módja lehet: házhoz menő, közterületi, gyűjtőpontos, hulladékgyűjtő udvaros.

2.3 Az építési-bontási hulladék, gumiabroncs, akkumulátor, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai stb. hulladékgyűjtő udvarban történő elkülönített gyűjtésére vonatkozó előírások

2.3.1 Hulladékgyűjtő udvarban, illetve felügyelt gyűjtési ponton gyűjthetők a 2.3 pontban meghatározott hulladékok.

2.3.2 Hulladékgyűjtő udvar nyitva tartása az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglaltakon túlmenően minimálisan akkor megfelelő, ha az üzemeltetés éves szinten legalább 11 hónapon keresztül történik és a havi nyitvatartási idő eléri a havi 20 órát. A leírt üzemeltetési időt összevontan kell figyelembe venni, ha az ingatlanhasználónak 20 km-es körzetben több hulladékgyűjtő udvar is rendelkezésére áll. A hulladékudvarokat havonta legalább 1 alkalommal szombati napon is nyitva kell tartani.

2.3.3 A hulladékudvarban gyűjtött hulladékokra vonatkozóan a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője honlapján is közzéteszi a hulladékok hulladékgyűjtő udvarban történő leadásának feltételeit természetes személyek, illetve gazdálkodó szervezetek által ingyenesen leadható mennyiség, valamint az átvételi árak megadásával.

2.4 Hulladék kezelésére vonatkozó általános szempontok

2.4.1 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatékonyságának biztosítása érdekében a gyűjtött hulladékot

2.4.1.1 az önkormányzat, az önkormányzat társulásának, az önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató tulajdonában álló, közúton mért legközelebbi - az adott hulladékáram kezelésére alkalmas - létesítménybe kell beszállítani.

2.4.1.2 a 2.4.1.1 pontban meghatározott létesítmény hiányában, más önkormányzat, társulás, önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató tulajdonában álló létesítménybe kell vinni, ahol a közúton mért legközelebbi szabad kapacitás a legkisebb szállítási és kezelési költségen elérhető.

2.4.1.3 A 2.4.1.2. pontban meghatározott esetben a befogadó létesítmény a hulladékot térítésmentesen köteles befogadni. A létesítményre jutó szolgáltatási díj meghatározásába az átvett mennyiséget is figyelembe kell venni.

2.4.1.4 Ha a 2.4.1.1-2.4.1.3. pont szerint hatékony költségű megoldást nem lehet találni, ugyanilyen szolgáltatási szintet biztosító létesítményt közbeszerzés útján kell kiválasztani.

2.5 A papír-, műanyag-, fém- és üveg és társított hulladék válogatására vonatkozó előírások

2.5.1 A kezelő létesítményekben a tervezett kezelési mennyiségeknek, valamint a kezelés eredményeként előállított haszonanyagok mennyiségeinek a magasabb gyűjtési mennyiségekkel arányosan kell növekednie.

2.5.2 Minőségi előírások a haszonanyagra vonatkozóan: a 4.3 pont szerinti technológiai követelmények alapján elérhető legmagasabb minőség előállítása, amelyre piaci igény mutatkozik.

2.6 Komposztálásra vonatkozó előírások

2.6.1 A zöldhulladék komposztálása során minimálisan a biológiailag stabil állapot elérése szükséges.

2.6.2 A zöldhulladék kezelése során elsődleges cél a mezőgazdaságban felhasználható minőségű komposzt előállítása.

2.7 Vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai előkezelésére vonatkozó további előírások

2.7.1 A közszolgáltató által végzett hulladékkezelésből származó, vagy a közszolgáltatás körébe tartozó vegyesen gyűjtött hulladékból nem a közszolgáltató által előállított hasznosítható hulladék mennyisége és minősége alapján a Koordináló szerv által megjelölt hasznosító részére történő átadást biztosítani kell.

2.7.2 Az energetikai hasznosításra alkalmas frakció elvárt mennyiségi és minőségi paramétereit a Koordináló szerv, mint a hulladék tulajdonosa határozza meg az elérhető hasznosítók által támasztott elvárások alapján.

2.7.2.1 Kezeléssel előállított energetikailag hasznosítható frakciók:

2.7.2.1.1 RDF: Települési vegyes hulladék mechanikai-biológiai kezelésével előállított magas fűtőértékű frakció

2.7.2.1.2 RDF UA: Települési vegyes hulladék mechanikai-biológiai kezelésével előállított, utóaprításon átesett magas fűtőértékű frakció

2.7.2.1.2.1 SRF: Szabvány alapján termékké minősített, utóaprított energetikailag hasznosítható frakció

2.7.2.1.2.2 UV: Elkülönített gyűjtésből származó hulladék válogatása után visszamaradó energetikailag hasznosítható frakció

2.7.2.2 Minőségi előírások:

2.7.2.2.1 A vegyes települési hulladék válogatását végző létesítményekben a leválogatott hulladékokra meghatározott minőségi követelmények, valamint az előállított magas fűtőértékű frakció esetében elvárt minőségi követelmények:

2. táblázat: A vegyes települési hulladékválogatók által elkülönített hulladékokra meghatározott minőségi követelmények

2.7.3 A depónián történő ártalmatlanítás elkerülése érdekében, ha a közszolgáltató által előállított minőségű RDF értékesítése egymást követő három hónapon keresztül eredménytelen, a közszolgáltató és a Koordináló szerv az okokat együttesen megvizsgálja, és amennyiben az előállított RDF minőségi jellemzőiben azonnali minőség javulást eredményező változás nem érhető el, akkor a közszolgáltató az RDF előállítást szünetelteti, és a Koordináló szerv a szolgáltatási díj megállapítása során ennek megfelelően jár el. Az RDF előállítás nem szüneteltethető, ha az adott előkezelő létesítmény KEHOP fenntartási időszak alatt üzemel.

2.8 Vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai-biológiai előkezelésére vonatkozó előírások

2.8.1 Biológiai előkezelő megléte esetén az anyagában, illetve energetikailag nem hasznosítható frakció biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának csökkentése a jogszabályban, illetve a létesítményre vonatkozó engedélyekben előírt mértékig szükséges.

3 A hulladékgazdálkodási rendszerelemek fejlesztése, az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszere

3.1 A hulladékgazdálkodási rendszerelemek fejlesztése magában foglalja különösen az alábbiakban felsoroltakat

3.1.1 A megelőzési tevékenységek területén:

3.1.1.1 újrahasználati központok fejlesztése, pl. meglévő hulladékgyűjtő udvarok kiegészítésével, bővítésével, vagy önállóan létesítésre kerülő újrahasználati központokkal;

3.1.1.2 a házi vagy közösségi komposztálás fejlesztése házi/közösségi komposztáló edények, eszközök beszerzésével és az ahhoz kapcsolódó helyi komposztálási program végrehajtásával;

3.1.1.3 közérthető és cselekvésre ösztönző tájékoztatás és szemléletformálás a megelőzés érdekében, különös tekintettel tájékoztató dokumentumok készítésére, kommunikációs kampány szervezésére a hulladékok képződésének megelőzéséről, a hulladékok elkülönített gyűjtésének lényegéről, módjáról és a helyes hulladékgazdálkodási gyakorlatról;

3.1.1.4 egyéb, a képződő, illetve a gyűjtendő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését célzó fejlesztési tevékenység;

3.1.2 A hulladék gyűjtése területén:

3.1.2.1 A hulladék elkülönített és vegyes gyűjtéséhez szükséges gyűjtő-szállító kapacitás biztosítása a lakossági eredetű, és a nem lakossági eredetű, ahhoz hasonló fém-, üveg-, papír-, műanyag-, társított csomagolási hulladékra, használt sütőolajra, biológiailag lebomló hulladékra, egyéb hasznosítható hulladékra, valamint veszélyes hulladékokra:

3.1.2.1.1 vegyes gyűjtés eszközei (gyűjtőjármű, gyűjtőedény, edény és ügyfél azonosító rendszer stb.),

3.1.2.1.2 hulladékgyűjtés logisztikáját optimalizáló átrakóállomás építése,

3.1.2.1.3 a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés eszközei (gyűjtőedényzet, gyűjtőjármű, egyéb eszközök),

3.1.2.1.4 nem építési engedély köteles gyűjtőpontok, valamint hulladékgyűjtő udvarok létesítése,

3.1.2.1.5 szemléletformálás az elkülönített gyűjtés megismertetése érdekében.

3.1.3 Hasznosítást megelőző előkészítés növelése érdekében:

3.1.3.1 a gyűjtött hulladék válogatása;

3.1.3.2 egyéb előkezelési tevékenység;

3.1.3.3 elkülönítetten gyűjtött biohulladék anyagában történő hasznosításra történő előkészítése, különösen a komposztálás és biogáz üzemek létesítésének támogatása;

3.1.3.4 mechanikai-biológiai hulladékkezelés.

3.1.4 Lerakással történő ártalmatlanítás biztosítása érdekében:

3.1.4.1 a hulladékkezelésből származó (előkezelés, hasznosítás során képződő) hulladék lerakásának biztosítása indokolt esetben szükség szerinti kapacitáskiépítés, amennyiben a hasznosítás nem biztosítható;

3.1.4.2 lerakó kapacitás kihasználtságának növelése, melynek keretében speciális jármű, gép (homlokrakodó, kompaktor) tekintetében kapacitásbővítés is szükséges lehet;

3.1.4.3 csurgalékvíz kezelésével kapcsolatos fejlesztések;

3.1.4.4 depóniagáz hasznosításával kapcsolatos fejlesztések.

3.2 Az erőforrások optimális használatához kapcsolódó általános követelmények

3.2.1 Az infrastrukturális erőforrások használata akkor válik optimálissá, ha megfelel a műszaki, gazdasági, társadalmi, pénzügyi és környezeti szempontoknak. Az értékelés során a közvetett és a közvetlen hatásokat egyaránt figyelembe kell venni az indokoltság igazolásához. A gyűjtés és szállítás, valamint a kezelés területére általánosan kerülnek megfogalmazásra az elvárások az üzemeltetett erőforrások optimális használatának rendszerére vonatkozóan.

3.2.2 Az infrastrukturális erőforrások kialakításánál a területi lehatároláshoz igazodóan, a területi adottságok figyelembevételével kell összeállítani az ehhez igazodó kapacitás és eszközösszetételt.

3.2.3 A fentiek miatt a gazdaságos üzemeltetés követelmény, amely alatt értendő különösen:

3.2.3.1 az erőforrás tartóssága,

3.2.3.2 az erőforrás karbantartás szükséglete alacsony legyen és a helyben elérhető/szokásos módszerekkel kielégíthető legyen,

3.2.3.3 tegye lehetővé a folyamatos, nagy kapacitás kihasználású üzemeltetést,

3.2.3.4 humán üzemeltetést igénylő erőforrás esetén biztosított legyen az egyszerű kezelhetőség,

3.2.3.5 az erőforrás működéséhez felhasznált energia helyben biztosítható legyen,

3.2.3.6 az erőforrás igazodjon az ellátandó feladat jellegéhez.

3.2.4 A hulladékgyűjtés és szállítás esetén a gyűjtési és a szállítási mód

3.2.4.1 kapcsolódása optimális legyen, törekedve a legkevesebb műveleti elem és a leggyorsabb feladat teljesítésre,

3.2.4.2 kialakítása és az ehhez tartozó erőforrás illesztése vegye figyelembe a hulladék jellegét (vegyes hulladék, elkülönítetten gyűjtött, lom jellegű stb.) és a szállítási távolságot. Törekedni kell a szükséges és elégséges funkcionalitás biztosítására.

3.2.5 Hulladékkezelés esetén (előkezelés - válogatás, bálázás, aprítás, szétválasztás, stabilizálás stb.; hasznosítás - komposztálás, anyagában történő, energetikai; ártalmatlanítás - lerakás, égetés)

3.2.5.1 az egyik kezelési műveletből kikerülő hulladék logisztikailag optimálisan szervezve kerüljön át a következő kezelési műveletbe, valamint

3.2.5.2 a kezelési láncban ne ismétlődjenek indokolatlanul azonos műveleti/kezelési elemek.

3.3 Új erőforrás beállításának általános követelményei

3.3.1 Az optimális használati rendszer kialakítása érdekében az új erőforrás beállítása esetén tekintettel kell lenni a meglévő infrastrukturális erőforrások kihasználtságára, működési elvére és a megfelelő illeszkedés kialakítására. Figyelembe kell venni továbbá a hasznosítható hulladék piaci viszonyait, a hasznosítható hulladék belföldi és külföldi hasznosítóhoz szállításának lehetőségeit, költségeit. Amennyiben a lehetőségek és a költségek lehetővé teszik, a hazai hasznosítás a preferált.

3.3.2 Az erőforrások optimalizálásának célja a megfelelő kapacitáskihasználás biztosítása, az elvégzendő feladat reális mennyiségi és minőségi adottságainak figyelembevételével.

3.3.2.1 Ennek fontos eleme a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladék mennyisége és összetétele, figyelembe véve a jövőben várható mennyiségi és minőségi előrejelzéseket.

3.3.2.2 A közszolgáltató által elvégzett hulladékkezeléssel elérendő cél nagyban meghatározza a szükséges erőforrásokat. Ehhez egyértelműen ismerni kell a hasznosításra, ártalmatlanításra vonatkozó célokat mind az anyagában, mind az energetikai hasznosítás tekintetében.

3.3.2.3 Az egyes részfolyamatok költségei és erőforrás igénye csak a teljes lánc ismeretében optimalizálható. A megelőző és a követő közszolgáltatási rendszerelemre gyakorolt hatás ismerete nélkül az erőforrás szükséglet nem értékelhető reálisan.

3.3.2.4 A jövőben várható prognosztizálható és nem tervezett, a közszolgáltatási rendszerre ható változásokra történő reagálást szolgája az erőforrás több szintű funkcionalitása.

3.3.2.5 Szükséges, hogy az infrastrukturális erőforrás e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek, célok teljesítését szolgálja, segítse elő, az erőforrás használata, igénybevétele az üzemeltetésből fakadó kockázatokat minimalizálja.

3.3.2.6 A munkaerő megfelelő képzettsége és szakmai összetétele biztosítható legyen az erőforrás működtetéséhez.

3.3.2.7 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban dolgozó munkavállalók számára biztosítandó a folyamatos képzésen alapuló, kompetenciákra épülő életpálya modell kialakításában való közreműködés.

3.4 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelemek fejlesztésére vonatkozó feltételek, célok, irányok meghatározása

3.4.1 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztésére vonatkozó feltételek, célok, irányok meghatározása vonatkozik minden, a települési önkormányzat, valamint a települési önkormányzatok társulása, továbbá a közszolgáltatók tulajdonában lévő, vagy minden hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelemet érintő értéknövelő beruházásra.

3.4.2 A 3.4.1 pontban foglaltak értendők az olyan árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelemet érint, valamint egyéb módon a települési önkormányzat, önkormányzati társulás vagy közszolgáltató tulajdonába kerülő, a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephelyre, ingatlanra, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen kialakított elkülönített területre, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges építményeket.

3.4.3 A 3.4.1-3.4.2 pontban foglalt feltételek vonatkoznak a környezet biztonságát szolgáló építményekre, kiszolgáló helyiségekre, gyűjtőhelyekre, valamint a hulladékkezelő létesítményekre.

3.4.4 A 3.4.1-3.4.2 pontban foglalt feltételek vonatkoznak továbbá minden olyan, a települési önkormányzat, valamint a települési önkormányzatok társulása, továbbá a közszolgáltató által bevont

3.4.4.1 járműre, gépre, berendezésre és eszközre, amelyek a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését szolgálják, valamint

3.4.4.2 a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás elvégzésére.

3.4.5 törekedni kell a korszerű - a helyi adottságoknak megfelelő, technológiájában differenciált - hulladékgazdálkodási közszolgáltatási módszerek bevezetésére a már működő hulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztésével, bővítésével.

3.5 Hulladékgazdálkodási rendszerelem fejlesztésénél az erőforrások optimalizálására tekintettel figyelembe veendő különös szempontok:

3.5.1.1 tömörítős hulladékgyűjtő célgép üzemeltetése - a napi munkaidő és forduló szervezése - során a szállítható hulladék tömegének legalább 80%-áig történő forduló kiterhelés (amennyiben a gyűjtött anyag sűrűsége ezt lehetővé teszi),

3.5.1.2 egy gyűjtő, szállító jármű üzemeltetésében a heti minimum 40 óra munkaidő terhelés biztosítása,

3.5.1.3 nagy szállítási távolság és alacsony (2 tonna/forduló) vegyes hulladék gyűjtési adottság esetén az alacsonyabb fogyasztású, kéttengelyes, 5-8 tömörítetlen m3 befogadó kapacitású gyűjtőjármű alkalmazása,

3.5.1.4 40 km feletti több konténert egy napon érintő hulladékszállítás esetén pótkocsi alkalmazása,

3.5.1.5 vegyes hulladék kezelő létesítmény esetén az éves kezelendő hulladék mennyisége érje el az 50 ezer tonnát,

3.5.1.6 hulladékgyűjtő udvar nyitvatartásának optimális kialakításakor figyelembe kell venni, hogy egy hulladékgyűjtő udvar felügyeletét ellátó személy által nyitvatartási óránként akár 15-20 belépés is lekezelhető, valamint a helyi adottságok szerint a lakossági igénybevétel a téli hónapokban jelentősen csökkenhet,

3.5.1.7 hulladékgyűjtő udvar létesítése esetén a gazdaságos kihasználtság legalább 15-20 ezer fő/hulladékgyűjtő udvar ellátási terület esetén optimális,

3.5.1.8 hulladékgyűjtő udvarok konténer ellátásánál a leggyakrabban és legnagyobb mennyiségen beszállított frakciók esetén 10 m3 befogadó kapacitás feletti multiliftes konténerek alkalmazása indokolt,

3.5.1.9 elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtő sziget alkalmazása esetén a legalább 1,5 m3 befogadó kapacitású edényzet alkalmazása telítettség figyeléssel, a helyi adottságok és a nagyobb befogadó kapacitás kialakítás szükségessé teheti a földbe süllyesztett rendszerű tartályos gyűjtés kialakítását,

3.5.1.10 hulladékkezelő létesítmény kialakítását úgy kell méretezni, hogy üzembe helyezés esetén a kétműszakos munkarend folyamatos kihasználása biztosított legyen,

3.5.1.11 hulladékválogatót úgy kell méretezni, hogy a beszállított ömlesztett hulladék válogatása, szükség esetén bálázása helyben 100%-ban megtörténjen az ömlesztett hulladék továbbszállítása nélkül,

3.5.1.12 átrakóállomás technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a hasznos teher elérje a 24 tonnát járműszerelvényenként,

3.5.1.13 minél nagyobb arányú és tisztaságú anyagában történő hasznosítás érdekében az ingatlanhasználóktól történő elkülönített hulladékgyűjtés minél nagyobb arányú kiépítése,

3.5.1.14 a hulladéktermelők számára a hulladék átadási pontokon (gyűjtőpont, átvételi hely, gyűjtősziget, hulladékgyűjtő udvar) a hulladék elkülönített gyűjtésének minél nagyobb arányú kiépítése és biztosítása,

3.5.1.15 annak biztosítása, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladék utóválogatása a mindenkori, adott hulladék frakcióra vonatkozó hasznosíthatósági elvárások figyelembevételével tudjon megvalósulni,

3.5.1.16 vegyes háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló hulladék kezelése esetén mechanikai, optikai eljárásokkal az anyagában még hasznosítható hulladékok kiválogatására kell törekedni,

3.5.1.17 annak biztosítása, hogy az anyagában már nem hasznosítható, vagy gazdaságosan nem utóválogatható hulladékból ártalmatlanítás előtt az energetikai hasznosításra alkalmas frakció leválasztása elvégzésre kerüljön az energetikai hasznosíthatóság érdekében,

3.5.1.18 annak biztosítása, hogy a hulladéklerakóban hulladék csak az üzemeltető által elkészített feltöltési terv alapján helyezhető el akár ártalmatlanítási, akár hasznosítási célból,

3.5.1.19 figyelembe kell venni, hogy a tervezési területen, illetve annak 50-100 km-es körzetében milyen hasznosító üzemek (komposztáló, biogáz üzem, erőmű, cementgyár, hulladékot anyagában hasznosító üzem, folyamatban lévő hulladékhasznosító K+F projekt, egyéb megvalósítás fázisában lévő fejlesztés) alkalmasak a kezelési műveletek végtermékeit felhasználni,

3.5.1.20 a tervezési területen korábban megvalósult hulladékkezelő létesítmények elhelyezkedése, kihasználtsága, fejleszthetősége (MH, MBH, válogató, komposztáló),

3.5.1.21 minden olyan rendszerelemet a fejlesztés során számba célszerű venni, amelynél nem biztosítható, hogy a közszolgáltató üzemeltetésébe kerüljön, tehát a közszolgáltatás ellátásához alvállalkozó igénybevétele vagy erőforrása szükséges,

3.5.1.22 minden fejlesztési területen biztosítani szükséges, hogy a folyamatosan csökkenő mennyiségű, de lerakóban elhelyezendő hulladék számára a lerakás biztosított legyen,

3.5.1.23 a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék mennyiségét, összetételét és képződésének területi eloszlását, összetételét jelentősen befolyásolja a lakosság száma, a népsűrűség, az urbanizáltság, a turisztikai hatások, az üdülők aránya, az egyes térségek gazdasági helyzete,

3.5.1.24 a fejlesztés megvalósítása és fenntartása időben elhúzódó folyamat, ennek megfelelően a gyűjteni, szállítani, kezelni szükséges hulladék mennyisége változni fog, várhatóan az OHKT-ben elvárt mennyiségek szerint alakul a csomagolási, zöld-, lom- és vegyes hulladék tekintetében,

3.5.1.25 a hulladék összetétele és mennyisége frakciónként jelentős kihatással van az anyagában, energetikailag, vagy egyéb módon történő hasznosítás megvalósíthatóságára,

3.5.1.26 hulladékkezelési technológia kialakításakor az egyes technológiai elemek beépítése akkor indokolt, ha az alkalmazás eredményeképpen a hasznosításra kerülő hulladék minősége azt megköveteli, vagy alkalmazása gazdaságilag igazolható,

3.5.1.27 hulladékkezelési technológia kialakításakor előnyben kell részesíteni azon technológiai elemeket, amelyek használata kombinált, többfunkciós üzemeltetést biztosít,

3.5.1.28 hulladékkezelési technológia kialakításakor figyelembe kell venni a későbbi, utólagos bővíthetőséget, technológiai elem kiegészíthetőséget,

3.5.1.29 a fejlesztés irányának meghatározása során figyelemmel kell lenni hazánk által vállalt/vállalandó, a körforgásos gazdálkodásból fakadó célkitűzésekre, irányokra.

3.6 2022-2023. években tervezetten megvalósuló KEHOP projektek

3. táblázat: Várható RDF növekmény KEHOP pályázat hatására, telephelyenként

4. táblázat: Várható válogatott haszonanyag növekmény KEHOP pályázat hatására, telephelyenként

3.7 A Koordináló szerv megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek, ha a rendszerelem fejlesztés a KEHOP projekt kereteinek, valamint a fenti általános és különös követelményeknek megfelel.

4 Közszolgáltató és közszolgáltatói alvállalkozó tevékenységének megfelelésére vonatkozó feltételek

4.1 A közszolgáltató tevékenységének megfelelésére vonatkozó feltételek

4.1.1 Általános feltételek

4.1.1.1 A közszolgáltatónak rendelkeznie kell Kommunikációs Tervvel, melyben legalább azt rögzíteni kell, hogy a közszolgáltató milyen módon és formában tesz eleget az alábbi kötelezettségeknek:

4.1.1.1.1 A közszolgáltatási területhez tartozó minden település vonatkozásában elkészített hulladéknaptár, azaz az éves szállítás tervezett ütemezésének eljuttatása a fogyasztókhoz, papír alapon, legalább évente egy alkalommal, illetve változás esetén.

4.1.1.1.2 Évi egy nyílt nap biztosítása valamely saját üzemeltetésben lévő hulladékkezelő létesítményben, amely során a lakosság előzetes bejelentkezést követően betekintést nyerhet a hulladék kezelésének, hasznosításának folyamatába.

4.1.1.1.3 A közszolgáltatási tartalom módosításának vagy a rendszer átalakításának, bővítésének megjelenítése a helyben szokásos módon.

4.1.1.2 A közszolgáltatónak rendelkeznie kell a közszolgáltatási területére vonatkozóan elkészített Hulladékgazdálkodási Tervvel, amelynek kötelező tartalmi elemei:

4.1.1.2.1 A közszolgáltatási területre vonatkozó hulladékmérleg, a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján. A hulladékmérlegnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

4.1.1.2.1.1 a gyűjtött hulladék mennyiségének megoszlása hulladékfajták szerint,

4.1.1.2.1.2 a hasznosított hulladék mennyiségének megoszlása aszerint, hogy történt-e megelőző előkezelési művelet vagy sem,

4.1.1.2.1.3 a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiségének megoszlása aszerint, hogy történt-e megelőző előkezelési művelet vagy sem,

4.1.1.2.1.4 a tárolt hulladék mennyisége,

4.1.1.2.1.5 technológiai veszteség mértéke.

4.1.1.2.2 A közszolgáltatási területre vonatkozóan elkészített hulladékanalízis, a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján. A hulladékanalízist a Hivatal honlapján közzétett módszertan alapján kell elkészíteni.

4.1.1.2.3 A közszolgáltatási területhez tartozó 20 legnagyobb települési hulladék termelő feltüntetése a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján. A 20 legnagyobb települési hulladék termelőt a cégnyilvántartásban szereplő cégnév és adószám meghatározásával kell azonosítani.

4.1.1.3 Nyilatkozni kell arról, hogy eleget tesz a 2. fejezetben a tevékenysége vonatkozásában foglaltaknak, vagy ha nem, akkor részletesen be kell mutatni az eltérés mértékét és okait, valamint ismertetni kell, hogy érintettsége esetén tevékenysége mennyiben felel meg a 4.3 fejezetben foglalt, az egyes elkülönítetten gyűjtendő hulladékáramokra vonatkozó minőségi követelményeknek.

4.1.2 Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételével, gyűjtésével kapcsolatos feltételek

4.1.2.1 A Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók gyűjtési tevékenységének megfelelőségét a hulladékgazdálkodási régiókra meghatározott célértékeknek a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatási területre vetítésével vizsgálja.

5. táblázat: A hulladékgazdálkodási régiókra meghatározott célértékek

4.1.2.2 A közszolgáltatónak úgy kell megszerveznie a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét, hogy a papír-, műanyag-, fém- és üveghulladék (a továbbiakban együtt: PMFÜ hulladék) fajlagos mennyisége, vagy az összes képződő és gyűjtött PMFÜ hulladékhoz viszonyított aránya elérje az 5. táblázatban meghatározott célértéket. E rendeletben meghatározott célértékek teljesülése, a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján vizsgálandó.

4.1.2.3 A közszolgáltató gyűjtési fejlesztési terv készítésére köteles, ha:

4.1.2.3.1 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve, az 5. táblázatban meghatározott, rá irányadó egyik célértéket nem képes teljesíteni, vagy

4.1.2.3.2 a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésére irányuló tevékenységet.

4.1.2.4 A gyűjtési fejlesztési terv kötelező tartalmi elemei:

4.1.2.4.1 A működő és a tervezett gyűjtési rendszer bemutatása és annak meghatározása, hogy a közszolgáltatási területen belül mely települések vonatkozásában nem teljesül az 5. táblázatban meghatározott célérték.

4.1.2.4.2 A célértékek teljesítéséhez szükséges működés átalakítására, fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv azokra a településekre vonatkozóan, ahol nem teljesül az 5. táblázatban meghatározott célérték. Ha az érintett települések köre nem állapítható meg, az intézkedési tervet a teljes közszolgáltatási területre vonatkozóan kell elkészíteni.

4.1.2.4.3 A közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználók szemléletformálására vonatkozó intézkedési terv azokra a településekre vonatkozóan, ahol nem teljesül az 5. táblázatban meghatározott célérték. Amennyiben az érintett települések köre nem állapítható meg teljes körűen, az intézkedési tervet a teljes közszolgáltatási terültre vonatkozóan kell elkészíteni.

4.1.2.4.4 A hulladékgyűjtési tevékenység ellátása érdekében alkalmazott humánerőforrás továbbképzésére vonatkozó intézkedési terv, amennyiben ez hozzájárulhat az 5. táblázatban meghatározott célérték eléréséhez.

4.1.2.4.5 A 4.1.1.3 pont szerinti közszolgáltatási minőségi követelmények szempontjából meglévő elmaradások miatti átalakításokra, fejlesztésekre vonatkozó intézkedések.

4.1.2.4.6 Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésére irányuló tevékenységet, a gyűjtési fejlesztési terv keretében olyan intézkedési tervet kell kidolgoznia, amellyel biztosítható az 5. táblázat 29. sorában meghatározott célérték.

4.1.2.5 A gyűjtési fejlesztési terv megfelelőségéről a Hivatal a megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárás keretében dönt.

4.1.3 Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelésével kapcsolatos feltételek

4.1.3.1 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatónak úgy kell megszerveznie a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét, hogy

4.1.3.1.1 az előkezelésre szállított hulladék összes gyűjtött hulladékhoz viszonyított aránya elérje a 6. táblázat B. oszlopában meghatározott célértéket,

4.1.3.1.2 az előkezelésre szállított PMFÜ hulladék összes képződő és elkülönítetten gyűjtött PMFÜ hulladékhoz viszonyított aránya elérje a 6. táblázat C. oszlopában meghatározott célértéket, és

4.1.3.1.3 a lerakással történő ártalmatlanításra szállított hulladék összes gyűjtött hulladékhoz viszonyított aránya - a megfelelőségi vizsgálat során vizsgált év adatait tekintve - az előző évi arányhoz képest legalább a 7. táblázat B. oszlopában meghatározott százalékpont értékkel csökkenjen.

6. táblázat: A települési hulladék előkezelésére vonatkozó, megfelelőségi vizsgálat alapjául szolgáló célértékek meghatározása közszolgáltatónként

7. táblázat: A települési hulladék lerakással történő ártalmatlanítására vonatkozó, megfelelőségi vizsgálat alapjául szolgáló határértékek meghatározása közszolgáltatónként

4.1.3.2 Az előkezelő létesítményt üzemeltető közszolgáltatónak - a 4.1.3.1 pontban meghatározottakon felül - úgy kell megszerveznie a hulladék előkezelésével kapcsolatos tevékenységét, hogy

4.1.3.2.1 az összes előkezelésre szállított települési hulladék tekintetében, az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje a 8. táblázat B. oszlopában meghatározott célértéket, és

4.1.3.2.2 az előkezelésre szállított PMFÜ hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje a 8. táblázat C. oszlopában meghatározott célértéket.

4.1.3.3 A 8. táblázatban nem szereplő, a kérelem benyújtásának évében előkezelő létesítményt üzemeltető közszolgáltatónak úgy kell megszerveznie a hulladék előkezelésével kapcsolatos tevékenységét, hogy

4.1.3.3.1.1 az összes előkezelésre szállított települési hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje a 8. táblázat B. oszlopában meghatározott országos célértéket, és

4.1.3.3.1.2 az előkezelésre szállított PMFÜ hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje a 8. táblázat C. oszlopában meghatározott országos célértéket.

4.1.3.3.2 E rendeletben meghatározott célértékek teljesülése, a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján vizsgálandó.

1 Azon közszolgáltatók kerültek feltüntetésre, akik a 2020. évben, a díjelőkészítés keretében benyújtott adatszolgáltatások alapján előkezelő létesítménnyel rendelkeznek.

8. táblázat: Az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfokára vonatkozó, megfelelőségi vizsgálat alapjául szolgáló célértékek meghatározása a saját üzemeltetésű előkezelő létesítménnyel rendelkező hulladékgazdálkodási közszolgáltatókra vonatkozóan

4.1.3.4 A közszolgáltató hulladékkezelési fejlesztési terv készítésére köteles, ha:

4.1.3.4.1 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve a 6. táblázatban meghatározott, rá irányadó célérték nem teljesül,

4.1.3.4.2 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve a lerakással történő ártalmatlanításra szállított hulladék összes gyűjtött hulladékhoz viszonyított aránya az előző évi arányhoz képest a 7. táblázatban meghatározott értéknél kisebb arányban csökken,

4.1.3.4.3 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve a 8. táblázatban meghatározott, rá irányadó célérték nem teljesül a kizárólag előkezelő létesítményt üzemeltető közszolgáltató esetében, vagy

4.1.3.4.4 a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységet.

4.1.3.5 A hulladékkezelési fejlesztési terv kötelező tartalmi elemei:

4.1.3.5.1 A működő és tervezett hulladékkezelési rendszer, valamint folyamat bemutatása.

4.1.3.5.2 Más által üzemeltetett hulladékkezelő létesítménybe történő beszállítás esetén a célértékek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó terv, melyben bemutatásra kerülnek a hulladék kezelése érdekében igénybe vehető létesítmények és az igénybevétel lehetséges feltételei.

4.1.3.5.3 A kérelmező által üzemeltetett hulladékkezelő létesítménybe történő beszállítás esetén a célértékek teljesítéséhez, illetve a határérték eléréséhez szükséges kezelő létesítmény, illetve hulladékkezelési tevékenység technológiai folyamatának felülvizsgálata, a jobb hatásfok és hatékonyság elérése érdekében tervezett átalakításra, fejlesztésre vonatkozó intézkedési terv.

4.1.3.5.4 A hulladékkezelő tevékenység ellátása érdekében alkalmazott humánerőforrás továbbképzésére vonatkozó intézkedési terv, amennyiben ez hozzájárulhat a célértékek teljesítéséhez.

4.1.3.5.5 A 4.1.1.3 pont szerinti közszolgáltatási minőségi követelmények szempontjából meglévő elmaradások miatti átalakításokra, fejlesztésekre vonatkozó intézkedések.

4.1.3.5.6 Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységet, a hulladékkezelési fejlesztési terv keretében olyan intézkedési tervet kell kidolgoznia, amellyel biztosítható a 6-8. táblázatokban meghatározott, országos célértékek teljesítése azzal, hogy a 8. táblázatban foglaltak kizárólag előkezelő létesítmény üzemeltetése esetén relevánsak.

4.1.3.6 A hulladékkezelési fejlesztési terv megfelelőségéről a Hivatal a megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárás keretében dönt.

4.2 A közszolgáltatói alvállalkozó tevékenységének megfelelésére vonatkozó feltételek meghatározása

A Hivatal a megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárásban a közszolgáltatói alvállalkozó által az őt közvetlenül igénybe vevő hulladékgazdálkodási közszolgáltató részére végzett hulladékgazdálkodási tevékenységeket vizsgálja.

4.2.1 Általános feltételek

4.2.1.1 Minden közszolgáltatói alvállalkozónak teljesítenie kell:

4.2.1.2 A közszolgáltatói alvállalkozónak nyilatkozni kell arról, hogy eleget tesz a 2. fejezetben a tevékenysége vonatkozásában foglaltaknak, vagy ha nem, akkor részletesen be kell mutatni az eltérés mértékét és okait, valamint ismertetni kell, hogy érintettsége esetén tevékenysége mennyiben felel meg a 4.3 fejezetben foglalt, az egyes elkülönítetten gyűjtendő hulladékáramokra vonatkozó minőségi követelményeknek.

4.2.2 Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételével, gyűjtésével kapcsolatos feltételek

A feltételeket annak a közszolgáltatói alvállalkozónak kell teljesítenie, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését végzi.

4.2.2.1 A közszolgáltatói alvállalkozónak úgy kell megszerveznie a hulladékgazdálkodási tevékenységét, hogy az általa elkülönítetten gyűjtött, közszolgáltatás körébe tartozó PMFÜ hulladék fajlagos mennyisége, vagy az összes képződő és gyűjtött, közszolgáltatás körébe tartozó PMFÜ hulladékhoz viszonyított aránya elérje az őt közvetlenül igénybe vevő közszolgáltatóra vonatkozóan meghatározott, 10. táblázatban meghatározott célértéket. Amennyiben a közszolgáltatói alvállalkozó több közszolgáltató részére is végez hulladékgyűjtési tevékenységet, úgy az érintett közszolgáltatókra vonatkozóan meghatározott, 9. táblázatban feltüntetett célértékek gyűjtött hulladékmennyiséggel súlyozott átlagát szükséges figyelembe venni.

E rendeletben meghatározott célértékek teljesülése a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján vizsgálandó.

9. táblázat: Az elkülönítetten gyűjtött PMFÜ hulladékra vonatkozó, megfelelőségi vizsgálat alapjául szolgáló célértékek meghatározása közszolgáltatónként

4.2.2.2 A közszolgáltatói alvállalkozó gyűjtési fejlesztési terv készítésére köteles, ha:

4.2.2.2.1 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve a 9. táblázatban meghatározott, rá irányadó egyik célérték (átlagérték) sem teljesül, vagy

4.2.2.2.2 a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésére irányuló tevékenységet.

4.2.2.3 A gyűjtési fejlesztési terv kötelező tartalmi elemei:

4.2.2.3.1 A működő és tervezett gyűjtési rendszer bemutatása és annak meghatározása, hogy a közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységgel érintett mely települések vonatkozásában nem teljesül a 9. táblázatban meghatározott célérték.

4.2.2.3.2 A célértékek teljesítéséhez szükséges átalakítására, fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv azokra a településekre vonatkozóan, ahol nem teljesül a 9. táblázatban meghatározott célérték. Ha az érintett települések köre nem állapítható meg, az intézkedési tervet a teljes, közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységgel érintett területre kell elkészíteni.

4.2.2.3.3 A hulladékgyűjtési tevékenység ellátása érdekében alkalmazott humánerőforrás továbbképzésére vonatkozó intézkedési terv, ha ez hozzájárulhat a 9. táblázatban meghatározott célérték eléréséhez.

4.2.2.3.4 A 4.2.1.2 pont szerinti közszolgáltatási minőségi követelmények szempontjából meglévő elmaradások miatti átalakításokra, fejlesztésekre vonatkozó intézkedések.

4.2.2.3.5 Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésére irányuló tevékenységet, a gyűjtési fejlesztési terv keretében olyan intézkedési tervet kell kidolgoznia, amellyel biztosítható a 9. táblázat 31. sorában meghatározott, országos célérték teljesítése.

4.2.2.4 A gyűjtési fejlesztési terv megfelelőségéről a Hivatal a megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárás keretében dönt.

4.2.3 Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelésével kapcsolatos feltételek

4.2.3.1 A közszolgáltatói alvállalkozónak - amennyiben a közszolgáltató részére végzett tevékenysége a hulladék átvétele, gyűjtése mellett az alábbiakra is kiterjed - úgy kell megszerveznie a hulladékgazdálkodási tevékenységét, hogy

4.2.3.1.1 az előkezelésre szállított, közszolgáltatás körébe tartozó hulladék összes gyűjtött, közszolgáltatás körébe tartozó hulladékhoz viszonyított aránya elérje az őt közvetlenül igénybe vevő közszolgáltatóra vonatkozóan megállapított, 6. táblázat B. oszlopában meghatározott célértéket,

4.2.3.1.2 az előkezelésre szállított, közszolgáltatás körébe tartozó PMFÜ hulladék összes, közszolgáltatás körébe tartozó képződő és elkülönítetten gyűjtött PMFÜ hulladékhoz viszonyított aránya elérje az őt közvetlenül igénybe vevő közszolgáltatóra vonatkozóan megállapított, 6. táblázat C. oszlopában meghatározott célértéket, és

4.2.3.1.3 a lerakással történő ártalmatlanításra szállított hulladék összes gyűjtött hulladékhoz viszonyított aránya - a megfelelőségi vizsgálat során vizsgált év adatait tekintve - az előző évi arányhoz képest legalább a 7. táblázat B. oszlopában meghatározott, az őt közvetlenül igénybe vevő közszolgáltatóra vonatkozóan értékkel csökkenjen.

4.2.3.2 Ha a közszolgáltatói alvállalkozó több közszolgáltató részére is végez hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységet, úgy az érintett közszolgáltatókra vonatkozóan meghatározott célértékek, illetve határértékek kezelt hulladékmennyiséggel súlyozott átlagát szükséges figyelembe venni.

4.2.3.3 E rendeletben meghatározott célértékek teljesülése, a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján vizsgálandó.

4.2.3.4 A közszolgáltatói alvállalkozó hulladékkezelési fejlesztési terv készítésére köteles, ha:

4.2.3.4.1 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve a 6. táblázatban meghatározott valamely célérték, illetve a 6. táblázat alapján meghatározott átlagérték nem teljesül,

4.2.3.4.2 a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatait alapul véve a lerakással történő ártalmatlanításra szállított hulladék összes gyűjtött hulladékhoz viszonyított aránya az előző évi arányhoz képest a 7. táblázatban meghatározott értéknél, vagy a 7. táblázat alapján meghatározott átlag értéknél kisebb arányban csökken, vagy

4.2.3.4.3 a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységet.

4.2.3.5 A hulladékkezelési fejlesztési terv kötelező tartalmi elemei:

4.2.3.5.1 A működő és tervezett hulladékkezelési rendszer, valamint folyamat bemutatása.

4.2.3.5.2 Más által üzemeltetett hulladékkezelő létesítménybe történő beszállítás esetén a célértékek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó terv, melyben bemutatásra kerülnek a hulladék kezelése érdekében igénybe vehető létesítmények és az igénybevétel lehetséges feltételei.

4.2.3.5.3 A kérelmező által üzemeltetett hulladékkezelő létesítménybe történő beszállítás esetén a célértékek teljesítéséhez, illetve a határérték eléréséhez szükséges kezelő létesítmény, illetve hulladékkezelési tevékenység technológiai folyamatának felülvizsgálata, a jobb hatásfok és hatékonyság elérése érdekében tervezett átalakításra, fejlesztésre vonatkozó intézkedési terv.

4.2.3.5.4 A hulladékkezelő tevékenység ellátása érdekében alkalmazott humánerőforrás továbbképzésére vonatkozó intézkedési terv, ha ez hozzájárulhat a célértékek teljesítéséhez.

4.2.3.5.5 A 4.2.1.2 pont szerinti közszolgáltatási minőségi követelmények szempontjából meglévő elmaradások miatti átalakításokra, fejlesztésekre vonatkozó intézkedések.

4.2.3.5.6 Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységet, a hulladékkezelési fejlesztési terv keretében olyan intézkedési tervet kell kidolgoznia, amellyel biztosítható a 6. táblázat 31. sorában és 7. táblázat 29. sorában meghatározott, országos célértékek teljesítése.

4.2.3.6 A kizárólag előkezelési tevékenységet végző közszolgáltatói alvállalkozónak úgy kell megszerveznie a hulladék előkezelésével kapcsolatos tevékenységét, hogy

4.2.3.6.1 az összes előkezelésre szállított települési hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje az őt közvetlenül igénybe vevő közszolgáltatóra vonatkozóan megállapított 8. táblázatban meghatározott célértéket, és

4.2.3 6.2 az előkezelésre szállított PMFÜ hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje az őt közvetlenül igénybe vevő közszolgáltatóra vonatkozóan megállapított, 8. táblázatban meghatározott célértéket.

4.2.3.7 Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző naptári évben nem végzett hulladék előkezelésével kapcsolatos tevékenységet, úgy kell megszerveznie a hulladék előkezelésével kapcsolatos tevékenységét, hogy

4.2.3.7.1 az összes előkezelésre szállított települési hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje a 8. táblázatban meghatározott országos célértéket, és

4.2.3.7.2 az előkezelésre szállított PMFÜ hulladék tekintetében az előkezelő létesítmény kihozatali hatásfoka elérje a 8. táblázatban meghatározott országos célértéket.

4.2.3.7.3 E rendeletben meghatározott célértékek teljesülése a kérelem benyújtását megelőző naptári év adatai alapján vizsgálandó.

4.3 Az egyes elkülönítetten gyűjtendő hulladékáramokra vonatkozó minőségi kategóriák besorolása és a hasznosításra átadott frakciók minősítési követelményei

4.3.1 Papír anyagáram esetén:

4.3.1.1 A papírhulladék minőségének az általános hasznosíthatóság minőségi követelményeinek kell megfelelnie. Ebből a közszolgáltatónak átadott legnagyobb arányban megjelenő papírminőségek:

4.3.1.1.1 "1.02.00 vegyes papír és karton": különféle minőségű papírok és kartonok keveréke, amely legfeljebb 40% újságot és folyóiratot tartalmaz.

4.3.1.1.2 "1.05.00 szokásos használt hullámdobozok": használt, különböző minőségű hullámkarton dobozok és lemezek legfeljebb 10% egyéb csomagolópapír vagy karton tartalommal.

4.3.1.1.3 "1.05.01 használt hullámdobozok": használt, különböző minőségű hullámkarton dobozok és lemezek legfeljebb 5% egyéb csomagoló papír vagy karton tartalommal.

4.3.1.1.4 "1.11.00 válogatott nyomdai papír festéktelenítésre (deinking)": válogatott nyomdai papír összesen legalább 80% újság és folyóirat tartalommal (legalább 30% újság és 40% folyóirat tartalom szükséges). A festéktelenítésre alkalmatlan nyomtatott termékek százalékos részaránya legfeljebb 1,5% lehet.

4.3.1.1.5 "5.03.00 használt folyadékcsomagoló karton": használt folyadékcsomagoló karton műanyag réteggel (alumínium tartalommal vagy anélkül), legalább 50 tömeg% rosttartalommal. (használt kombinált vagy társított italos kartonok, dobozok.)

4.3.1.1.6 A 4.3.1.1.1-4.3.1.1.5 pontban meghatározott esetben minimálisan az 1.02.00, 1.05.00, 1.05.01 és az 5.03.00 kategória elkülönítését az előkezelési művelet végére biztosítani kell. Ha a közszolgáltató iskolai papírgyűjtést végez, a gyűjtött papírhulladékból a deinking elkülönítése szükséges.

4.3.2 Műanyag csomagolási hulladék esetén:

4.3.2.1 A műanyag csomagolási fólia típusú hulladékokat négy minőségi osztályba kell sorolni. Az előkezelés végére, figyelembe véve a mennyiségből adódó méretgazdaságossági szempontokat, a lehető legmagasabb minőség biztosítását kell elérni. A lakossági házhoz menő és gyűjtőszigetes elkülönített, valamint a települési hulladék kezeléséből származó műanyag fólia hulladékok osztályba sorolása a következő:

4.3.2.1.1 Lakossági házhoz menő elkülönített gyűjtésből származó polietilén műanyag fólia típusú hulladékok kézi válogatással maximum 5% idegen anyag tartalommal.

4.3.2.1.2 Lakossági házhoz menő elkülönített gyűjtésből származó polietilén műanyag fólia típusú hulladékok kézi válogatással 6-15% közötti idegen anyag tartalommal.

4.3.2.1.3 Lakossági házhoz menő elkülönített gyűjtésből és a gyűjtőszigetekből származó vegyesen kezelt és válogatott polietilén fólia típusú hulladékok maximum 20% idegen anyag tartalommal.

4.3.2.1.4 Települési hulladékból származó polietilén fólia típusú műanyag hulladék kézi utóválogatással maximum 5% idegen anyag tartalommal.

4.3.2.1.5 Települési hulladékból származó polietilén fólia típusú műanyag hulladék kézi utóválogatás nélkül maximum 10% idegen anyag tartalommal.

4.3.2.2 Lakossági házhoz menő és gyűjtőszigetes elkülönített gyűjtésből, valamint a vegyes települési hulladék kezeléséből származó műanyag PP-HDPE bálák osztályba sorolása:

10. táblázat Elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséből származó műanyag PP-HDPE bálák osztályba sorolása

4.3.2.3 Lakossági házhoz menő és gyűjtőszigetes elkülönített gyűjtésből, valamint a vegyes települési hulladék kezeléséből származó műanyag PP-PS bálák osztályba sorolása:

11. táblázat Elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséből származó műanyag PP-PS bálák osztályba sorolása

4.3.2.4 Lakossági elkülönítetten gyűjtött (házhoz menő és gyűjtőszigetes) hulladék kezeléséből származó műanyag PET bálák osztályba sorolása:

12. táblázat Elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséből származó műanyag PET bálák osztályba sorolása

4.3.2.5 A vegyes települési hulladék kezeléséből származó műanyag PET bálák osztályba sorolása:

13. táblázat Vegyesen gyűjtött hulladék kezeléséből származó műanyag PET bálák osztályba sorolása

4.3.3 Üveg csomagolási hulladékok esetén:

4.3.3.1 A közszolgáltatóknál megjelenő üveghulladékok minőség szerinti kategóriái:

4.3.3.1.1 "A" minőség - kevésbé szennyezett

4.3.3.1.2 "B" minőség - közepesen szennyezett

4.3.3.1.3 "C" minőség - erősen szennyezett

4.3.3.2 Üveg csomagolási hulladékok minőségi követelményei:

14. táblázat Üveg csomagolási hulladék kategóriákba sorolása

4.3.4 Fém csomagolási hulladékok esetén:

4.3.4.1 A gyűjtött fém csomagolási hulladékot legalább mágnesezhető fém (ónozott vas konzervdoboz) és alumínium csomagolási hulladék (italos doboz) frakcióra kell szétválogatni. Amennyiben a fém csomagolási hulladék között aeroszolos palack is található, annak elkülönített kezelését, hasznosítóhoz, annak hiányában ártalmatlanítóhoz történő eljuttatását biztosítani kell.

4.3.4.2 Az alumínium italos dobozokat általában bálázva lehet átadni a hasznosítóknak. Az italos doboz bálákat egyben tartó rögzítő-elemek eltávolítása után a báláknak könnyen szét kell esniük.

4.3.4.3 A vas hulladékot konténerbe rakva, ömlesztve lehet általában átadni a hasznosítóknak.

4.3.5 A vegyes települési hulladékválogatók által elkülönített hulladékok meghatározása és minőségi követelményei:

4.3.5.1 A PET palackokat a 4.3.2.5. pont követelményein túl színre kell válogatni és bálázott formában kell a hasznosítónak átadni. A palackoknak egészben, nem aprított állapotban kell maradniuk a válogatást követően.

4.3.5.2 A PP-HDPE flakonokat bálázott formában kell a hasznosítónak átadni. A flakonoknak egészben, nem aprított állapotban kell maradniuk a válogatást követően.

4.3.5.3 Az LDPE fóliát válogatva, ha lehet natúr és színes egységek szerint elkülönítve és bálázott formában kell a hasznosítónak átadni, az egyes fólia darabok ne legyenek kisebbek, mint 200 x 200 mm.

4.3.5.4 Az alumínium italos dobozokat általában bálázva lehet átadni a hasznosítóknak. Az italos doboz bálákat egyben tartó rögzítő-elemek eltávolítása után a báláknak könnyen szét kell esniük.

4.3.5.5 A vas hulladékot konténerbe rakva, ömlesztve lehet átadni a hasznosítóknak.

2. melléklet az 1/2022. (I. 7.) ITM rendelethez

Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Régiókhoz tartozó települések