Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet

egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. § és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.), a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Vktv.), a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Vasúti tv.), a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: 2006. évi LIII. tv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Vtv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.), a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényt (a továbbiakban: Turizmus tv.), az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Ámbtv.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.), és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Áhsz.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A Kkt. 29. § (1) bekezdésétől eltérően az országos közutak építtetője, valamint a Vktv. 87. § 4a. pontja, a Vasúti tv. 2. § 2.3. pontja és a 2006. évi LIII. tv. 6/Q. § (1) bekezdése szerinti fejlesztési közreműködő az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) is lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az állami tulajdonú gazdasági társaságként működő közútfejlesztési, valamint víziközlekedés fejlesztésében, vasútfejlesztésben, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításában közreműködő gazdasági társaság eljárására vonatkozó rendelkezéseket a 3. §-ban foglalt eltéréssel a miniszter építtetőként, vagy fejlesztési közreműködőként való eljárása esetén is alkalmazni kell.

3. § (1) A Vtv. 3. § (1) bekezdésétől, a Kkt. 29. § (1b) és (1e) bekezdésétől, a Vasúti tv. 44/A. § (1) bekezdésétől, a 2006. évi LIII. tv. 6/Q. § (2) bekezdésétől és a Vktv. 78/A. § (6) bekezdésétől eltérően a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e rendelet erejénél fogva a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó központi költségvetési forrás felhasználásával finanszírozott fejlesztésekhez (a továbbiakban: fejlesztés) közvetlenül szükséges állami tulajdonú vagyonelemek.

(2) A minisztérium a fejlesztésekhez szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a minisztérium az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezheti az állam javára.

(3) Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója - a minisztérium megkeresése alapján - 30 napon belül intézkedik az ingatlanok - vagy azok fejlesztéshez szükséges, önálló ingatlanként kialakítandó területrésze - tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a minisztérium részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyére jogutódként a minisztérium lép.

(4) A minisztérium tulajdonosi joggyakorlása a fejlesztés keretében létrejött vagyonelem műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által történő visszaadását követő napon e rendelet erejénél fogva megszűnik. A minisztérium tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a minisztérium által nyilvántartott - befejezetlen beruházás - könyv szerinti értéken.

3/A. §[1] (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 8. § (1) bekezdésétől eltérően az ellátásért felelős jóváhagyásával a miniszter megvalósíthat víziközmű létrehozására irányuló beruházást olyan módon is, hogy az ahhoz szükséges víziközmű rendszer vagy annak a beruházással érintett eleme megállapodás alapján biztosított az állam részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti víziközmű létrehozására irányuló beruházásra a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a miniszter a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre ruházza.

4. § (1) Az Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontjától eltérően a központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a fejlesztések költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E fejezet tartalmazza az Ámbtv. 10. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait is.

(2) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen fejlesztés előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot - az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - módosíthatja.

(3) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a fejlesztésnek az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt fejlesztés előkészítésének vagy megvalósításának költségvetési fedezetét a (2) bekezdés szerint európai uniós forrás is biztosítja, és a tárgyévben az európai uniós forrás teljes körű felhasználására - a fejlesztés ütemezésének módosulása miatt - nem kerül sor, a fejezetet irányító szerv javaslata alapján a tárgyévet követő évben az államháztartásért felelős miniszter a fejlesztést finanszírozó kiadási előirányzatot a fel nem használt európai uniós forrás mértékéig módosíthatja.

(5) Az Áht. 33. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejlesztések előkészítéséhez vagy megvalósításához közvetlenül kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolása érdekében a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) Az Áht. 36. § (4a) bekezdését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti központi kezelésű előirányzatok esetében is alkalmazni kell.

(7) Az Áht. 36. § (4c) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezet esetében a Kormány egyedi határozatával egy összegben is megállapíthatja

a) az Áht. 36. § (4) bekezdés b) pontjában és 36. § (4a) bekezdésében meghatározott értékhatártól eltérő összeget,

b) a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező fejlesztésre több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét.

5. §[2]

6. § (1) A Turizmus tv. 3. § (5) bekezdésétől eltérően a Turizmus tv. 3. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a miniszter is elláthatja.

(2) A Turizmus tv. 4. § (1a) bekezdésétől eltérően a Turizmus tv. 4. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat a miniszter is elláthatja.

7. § Az Ámbtv. 4. § (1) bekezdésétől eltérően a Beruházási Ügynökség költségvetési szerv.

8. § (1) Az Ávr. 81. § b) pontját és 95. §-át a 4. § (1) bekezdése szerinti fejezet esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy támogatási szerződés olyan gazdasági társasággal is köthető, amelynek megszüntetése az Áht. 11/A-11/F. §-a alapján van folyamatban. Az Ávr. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot a kedvezményezettnek jelen rendelkezés figyelembevételével kell megtennie.

(2) Az Áht. 11/A-11/F. §-a alapján megszüntetésre került gazdasági társaság megszűnésének napján az (1) bekezdés szerint létrejött vagy az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésekor hatályos bármely támogatási szerződés kedvezményezettje automatikusan az a költségvetési szerv lesz, amely a megszüntetett gazdasági társaság feladatellátását jogszabály alapján átvette.

(3) Az Ávr. 150. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni az Építési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaságok megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet alapján megszűnő jogelőd társaságok által az Áht. 11/B. § (1) bekezdése alapján a jogutód szerv részére a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalt pénzeszközét.

(4) Az Ávr. 172/A. § (3) és (3a) bekezdésétől eltérően a 4. § (1) bekezdése szerinti fejezet esetében a december havi előrejelzés esetében a befizetési kötelezettség alapjának meghatározása során - az előrejelzés teljesítését követően - az (3) bekezdésben foglalt teljesítési összeggel a már teljesített december havi előrejelzés - a 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet alapján megszűnő jogelőd társaságok által a jogutód szerv részére a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalt pénzeszköz értékével - korrigálható.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint megkötött támogatási szerződés megkötését követően nem kell alkalmazni az Ávr. 75. § (2) bekezdés b) pontját.

9. § Az Áhsz. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a miniszter által vezetett minisztérium esetében az irányítása alá tartozó fejezetenként kell elkészíteni.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-7. §, valamint a 9. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

11. § (1) E rendelet 3. §-ában foglaltakat azon 2023. január 1-jén folyamatban levő fejlesztés tekintetében is alkalmazni kell, amelybe a miniszter jogutódként belép.

(2) A 3. § (1) bekezdésében megjelölt fejlesztésekhez szükséges, 2022. december 31-én a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő Részvénytársaság vagyonkezelésében vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság közvetlen kezelésében lévő, állami tulajdonú vagyonelemek 2023. január 1-jével a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. A tulajdonosi joggyakorló személyében történt változást a minisztérium kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

12. §[3] E rendeletnek az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 504/2023. (XI. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 3/A. §-át a Módr1. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta az 504/2023. (XI. 15.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.11.16.

[2] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LIII. törvény 158. §-a. Hatálytalan 2023.07.07.

[3] Beiktatta az 504/2023. (XI. 15.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.11.16.