2018. évi CXXXVIII. törvény

az állami magasépítési beruházások megvalósításáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Annak érdekében, hogy a részben vagy egészben központi költségvetési forrásból finanszírozott, az állam által történő, magasépítés körébe tartozó beruházások megvalósítása a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény alkalmazásában:

1. állami magasépítési beruházás: a kormányzati magasépítési beruházás, valamint a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás;

2. kormányzati magasépítési beruházás: állami vagyoni körbe tartozó ingatlanon, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek költségvetési forrásaiból megvalósuló magasépítési beruházás;

3.[3] központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: a helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló, helyi önkormányzati vagyont keletkeztető magasépítési beruházás;

4.[4] magasépítési beruházás: minden olyan építési tevékenység keretében végzett építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszinthez képest egy vagy több építményszintje létezik, vagy létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását, bővítését, vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszinten vagy terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek;

5. magasépítési beruházás előkészítése: a magasépítési beruházáshoz szükséges tanulmányok, szakvélemények, tervek, dokumentáció elkészítése, engedélyeztetés lefolytatása, a beruházással érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezése;

6. magasépítési beruházás megvalósítása: a magasépítési beruházás előkészítési szakaszát követő építési tevékenység és az annak megvalósításához szükséges valamennyi járulékos feladat ellátása.

2. §[5] E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra, valamint a 4. § (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét.

3. § A kormányzati magasépítési beruházás és a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás megvalósításának, az abban való közreműködésnek a részletszabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

II. FEJEZET

A BERUHÁZÁSI ÜGYNÖKSÉG

4. § (1) Az állami magasépítési beruházások e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatait az állam 100%-os tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látja el, amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki.

(2) A Beruházási Ügynökség működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(3) A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

(4) A Beruházási Ügynökség az állami magasépítési beruházással összefüggésben bármely érintett hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a beruházás előkészítőjétől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, az érintett állami magasépítési beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.

(5) A Beruházási Ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.

(6) A Beruházási Ügynökség által megvalósított állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

(7)[6] A Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek

a) során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított,

b) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanon valósulnak meg, ide nem értve a külön törvényekben meghatározott építtetői tevékenység keretében létrejövő beruházásokat.

(8)[7] A (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházás keretében létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek, ide nem értve a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatot és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközöket, közműveket, illetve az utakat - a Kormány egyedi döntésén alapuló eltérő megállapodás hiányában - e törvény erejénél fogva az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.

III. FEJEZET

A KORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK

1. A Beruházási Ügynökség mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának feladatai

5. § (1)[8] A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során az állam javára és nevében jár el.

(2)[9] A Kormány egyedi határozatában kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának - a 4. § (7) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével - a Beruházási Ügynökség helyett más szervet is kijelölhet.

(3) A Beruházási Ügynökség - mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítója - az alábbi feladatokat látja el:

a) közreműködik - a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint - a kormányzati magasépítési beruházás előkészítésében és ellátja a tervellenőri feladatokat;

b) a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során ellátja az építtetői feladatokat;

c) a kormányzati magasépítési beruházások kivitelezése során gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról.

(4) A Kormány egyedi határozatában kijelölheti a Beruházási Ügynökséget a kormányzati magasépítési beruházások előkészítési feladatainak elvégzésére is.

(5) A Beruházási Ügynökség a (3) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint véleményezi, és egyetértése esetén jóváhagyja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentációt;

b) előkészíti és lefolytatja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat;

c) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;

d) megköti a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó szerződéseket;

e) gondoskodik az üzempróbák lefolytatásáról, üzembe helyezésről;

f) megvalósulási dokumentációt készíttet;

g) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;

h) közreműködik a használatbavételi engedélyezési eljárásban és az egyéb szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban;

i) beruházásonkénti pénzügyi nyilvántartást vezet a beszámolási kötelezettségek teljesítése és a Kormány tájékoztatása érdekében;

j) az állam nevében kötött szerződések esetén a központi költségvetés terhére kifizetést teljesít;

k) közreműködik a szavatossági és jótállási jogok érvényesítésében.

(6) A Beruházási Ügynökség feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

6. § (1) A kormányzati magasépítési beruházások előkészítésével összefüggő feladatokat ellátó személy, szerv (a továbbiakban együtt: előkészítő-építtető) által a beruházás előkészítése érdekében megkötött szerződésekben a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően, a kivitelezési dokumentáció Beruházási Ügynökség általi jóváhagyásával egy időben a Beruházási Ügynökség e törvény erejénél fogva az előkészítő-építtető helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.

(2) A Beruházási Ügynökséget az (1) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(3) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a Beruházási Ügynökséget további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(4) A kormányzati magasépítési beruházás előkészítő-építtetője helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva a Beruházási Ügynökség lép.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi változást a Beruházási Ügynökség bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.

6/A. §[10] (1)[11] A Beruházási Ügynökség által előkészített vagy megvalósított beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út és közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése esetén a Beruházási Ügynökség által létrehozott városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, út és közmű - városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, az út vagy a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű tulajdonosának tulajdonába és a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű üzemeltetőjének az üzemeltetésébe kerül.

(2)[12] A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatépítési, útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával a Beruházási Ügynökség a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve elszámol a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű tulajdonosával.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a 4. § (7) bekezdése szerinti beruházások esetében is alkalmazni kell.

7. §[13] A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a Beruházási Ügynökség az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára.

2. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása

8. § (1)[14] Az állam tulajdonába és a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e törvény erejénél fogva a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges, a Beruházási Ügynökség által a 7. § alapján megszerzett ingó vagyonelemek és ingatlanok, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt.

(2)[15] A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges - a Beruházási Ügynökség által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt - állami tulajdonú ingatlanokat. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója - a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján - 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a Beruházási Ügynökség részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyére jogutódként a Beruházási Ügynökség lép.

(3) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt a Beruházási Ügynökség által az állam 100%-os tulajdonában álló, a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába kerül.

(4) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott - befejezetlen beruházás - könyv szerinti értéken.

9. § (1) Ha a kormányzati magasépítési beruházással érintett állami vagyonon vagyonkezelői jog áll fenn, az érintett vagyon tulajdonosi joggyakorlását a Beruházási Ügynökség részére - a 8. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint - át kell adni. A megvalósult beruházás, felújítás, beszerzett eszköz az állam 100%-os tulajdonába kerül.

(2) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény, felújítás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott - befejezetlen beruházás - könyv szerinti értéken.

3. A Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataiból eredő gazdálkodását el kell különíteni a saját gazdálkodásától.

(2) A Beruházási Ügynökség állam nevében való tevékenysége során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni, a (3)-(10) bekezdésekben foglalt eltérésekkel.

(3)[16] A Beruházási Ügynökség által az állam nevében előkészítendő vagy megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a Kormány egyedi határozatában állapítja meg. A Beruházási Ügynökség e kötelezettségvállalásai esetén az Áht. 36. § (4)-(4d) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4)[17] A (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás) terheli, ideértve az Áht. 36. § (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is.

(4a)[18] A Beruházási Ügynökség a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (5) bekezdése szerint lefolytatott eredményes feltételes közbeszerzési eljárás alapján, a kötelezettségvállalási felhatalmazást megelőzően akkor köthet szerződést, ha az ajánlati kötöttség fenntartása a Kbt. rendelkezései alapján nem biztosítható.

(4b)[19] A (4a) bekezdés szerinti szerződés a kötelezettségvállalási felhatalmazáshoz kötött hatálybalépése napjától minősül kötelezettségvállalásnak.

(5) A központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E fejezet kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaz, a Beruházási Ügynökség az állam nevében vállalt kötelezettségeiből eredő kifizetéseit közvetlenül ezek terhére teljesíti.

(6)[20] Az (5) bekezdés szerinti fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e § tekintetében: beruházások) előkészítésének és megvalósításának kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni.

(7)[21] Az (5) bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni, amely kizárólag az e fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére, a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására, továbbá a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlása során felmerülő kiadásokra használható fel.

(8)[22] Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(9)[23] Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(10) Az (5) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt beruházások kiadási előirányzatait az egyes beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése érdekében - a (9) bekezdés szerinti átcsoportosítási lehetőség hiányában - a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.

(10a)[24] Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(10b)[25] Ha a beruházás költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a beruházásnak az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(11) A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett feladataiból eredő műveletek hatásainak elkülönített nyilvántartásban történő könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai szerint teljesíti.

IV. FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ ÖNKORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK

11. § (1) Ha a helyi önkormányzat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó becsült értékű magasépítési beruházást központi költségvetési támogatás felhasználásával valósítja meg, a magasépítési beruházás megvalósítása során - Kormány eltérő döntése hiányában - a Beruházási Ügynökség a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatokat kizárólagos joggal látja el, azzal, hogy a Beruházási Ügynökség ezen feladatokhoz közreműködőt vehet igénybe.

(2) Ha az önkormányzati magasépítési beruházás - amelyhez az államháztartás központi alrendszere központi költségvetési támogatást biztosít - kivitelezési dokumentációjához készült költségvetése alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt, a Beruházási Ügynökség a támogató és a helyi önkormányzat tájékoztatása alapján haladéktalanul intézkedik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében.

(3)[26] A Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházás megvalósítója javára látja el.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4. Felhatalmazó rendelkezés

12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki a Beruházási Ügynökséget,

b) állapítsa meg az állami magasépítési beruházások kivételi körét, a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások körét, valamint a Beruházási Ügynökség által ellátandó feladatok körét és azok részletes szabályait,

c) állapítsa meg az állami magasépítési beruházások fázisait és a kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítésének rendjét.

5. Hatályba léptető rendelkezés

13. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A IV. Fejezet 2020. január 1-jén lép hatályba.

6. Átmeneti rendelkezések

14. § (1) A 10. § (5) bekezdése szerinti fejezetet önálló költségvetési fejezetként első alkalommal a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényben kell megtervezni.

(2) Az e törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az Európai Unió 2014-2020-as operatív programja és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozott állami magasépítési beruházás esetén.

(3) Az e törvényben foglaltakat azon állami magasépítési beruházások esetén kell 2019. január 1-jétől alkalmazni, amelyek esetében a megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárás 2019. január 1-jét követően indul.

14/A. §[27] E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (8) bekezdését, 6/A. §-át, továbbá 8. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

14/B. §[28] E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 4. § (8) bekezdését, valamint 6/A. § (1) és (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

7. Módosító rendelkezések

15. §[29]

16. §[30]

17. §[31]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke