2023. évi CVI. törvény

a sporttal összefüggő törvények módosításáról

1. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításáról

1. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"v) a sportról szóló törvény szerinti sportszervezetek, sportszövetségek, sportköztestületek, egyéb adatszolgáltatók a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatás, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a nemzeti sportinformációs rendszer működtetése érdekében."

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

2. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolással a sportoló és a sportszervezet között igazolt sportolói jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll.

(4) Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt (a továbbiakban: versenyző). A versenyző vagy amatőr sportoló vagy hivatásos sportoló.

(5) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül."

3. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 1/A. és 1/B. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) Az igazolt sportolói jogviszony - az 1/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - határozatlan időre jön létre. A sportszervezet általi igazolással a sportoló a játékjogának használatát az őt igazoló sportszervezetre - a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - ingyenesen átruházza.

(2) A sportszervezet a sportszervezet általi igazolást a sportszövetség szabályzatában meghatározott összegű hozzájárulás egyszeri vagy rendszeres megfizetéséhez kötheti.

(3) A sportszervezet általi igazolás során a sportszervezet nyilvántartásába a 76/E. § (1) bekezdés szerinti adatokat rögzíti. A sportszervezet a sportolóra vonatkozó személyes adatokat az igazolt sportolói jogviszony igazolása, a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt - sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig - kezeli.

(4) A sportszövetség a sportolóra vonatkozó (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a versenyengedély kiadása és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt - sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig - kezeli.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony fennállását a sportszervezet a sportszövetség szabályzatában meghatározott határidőig minden évben felülvizsgálja és a fennálló jogviszonyt a sportszövetség felé megerősíti.

(6) Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban.

1/B. § (1) Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető

a) - az 1/A. § (2) bekezdése szerinti igazolási hozzájárulás előírása esetén -, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon, de legalább 3 hónapon keresztül felszólítás ellenére nem fizeti meg és késedelmét nem menti ki, vagy

b) ha a sporttevékenységet önhibájából a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon keresztül nem gyakorolja és sportszervezet általi igazolását a sportszervezet nem erősíti meg, vagy

c) bármely fél részéről a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozattal.

(2) Az igazolt sportolói jogviszony a szerződéssel rendelkező sportoló esetében - a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül - megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg. A szerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A szerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

(3) Átigazolás esetén az igazolt sportolói jogviszony megszűnik a sportoló sportszervezete (a továbbiakban: átadó sportszervezet) és a másik sportszervezet (a továbbiakban: átvevő sportszervezet) közötti megállapodással. A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazását a sportszövetség szabályzatában a versenyengedéllyel nem rendelkező igazolt sportoló átigazolása esetében is lehetővé teheti.

(4) A 18. életévét be nem töltött sportolóval fennálló igazolt sportolói jogviszony sportoló által történő megszüntetése csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog használatának joga ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(6) A sportoló versenyengedélyét az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésekor az új igazolt sportolói jogviszony létrejöttéig a sportszövetség felfüggeszti.

(7) A sportszövetség szabályzatában az igazolt sportolói jogviszony létesítésére és megszüntetésére - ideértve a nevelési költségtérítéssel kapcsolatos szabályokat is - vonatkozóan az e törvényben foglaltakon felüli, a sportág jellegéhez igazodó részletes szabályokat állapíthat meg."

4. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A versenyző köteles:)

"d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta."

5. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezéséről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvánosságra hozza."

6. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4/A. § (3) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait:)

"9. a sportoló által szedett olyan szerek - így különösen gyógyszerek, táplálékkiegészítők, alkohol - megjelölése és mennyisége, amely a doppingvizsgálat eredményét befolyásolhatja, továbbá a véradás és vértranszfúzió ténye,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4/A. § (3) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait:)

"15. a minta analízisének eredménye, ideértve a sportoló biológiai útlevélparamétereit is,"

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély érvényességi idejének lejártától, elutasítás esetén az elutasító határozat hatálybalépésétől számított tíz évig kezeli."

7. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval - ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - a vele igazolt sportolói jogviszonyban lévő sportszervezet - az (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - a jogviszony keretében igénybe vehető szolgáltatásokon felüli juttatásokat, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük egyéb feltételeit tartalmazó sportszerződést köthet. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Köznevelési típusú sportiskola tanulója esetén a tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre köthető. A sportszerződés - a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint - egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint más természetes vagy jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,

b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés."

8. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportszervezeten keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez."

9. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt - ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - csak az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen az átvevő sportszervezethez. Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül."

10. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti."

11. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség a munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt."

12. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával -ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 7. § (1) bekezdése szerinti nevelési költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket - igazolt sportolói jogviszonyára tekintettel - a hivatásos sportoló esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy annak részletes szabályait - ideértve a nevelési költségtérítéssel érintett sportolói életkor felső határát - a sportszövetség szabályzatban határozza meg."

13. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A sportszakember munkavégzésére a 8. § (2) bekezdés d) pontját alkalmazni kell."

14. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a 11/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"A hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyával összefüggő kötelezettségszegésre vonatkozó közös szabályok

11/B. § A munkaviszonyban álló hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján megállapított vagyoni hátrány iránti igény érvényesítése során az Mt. 161. és 285. §-ának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 56. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig kerülhet sor."

15. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek különösen súlyos megsértése esetében a versenyzőre a (6) bekezdés, a sportszakemberre az (5) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható."

16. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (5) és (8) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (6) és (8) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat."

17. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sportegyesület:)

"b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet - ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is - csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése, valamint a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportoló részére a sporttevékenység szervezése és a sporttevékenység feltételeinek megteremtése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül."

18. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sportszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli."

19. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:

a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportág, vagy

b) amely sportágban legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, és

c) amelynek sportszövetsége - ha nem a NOB által elismert sportágban működik - a b) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetség tagja."

20. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (2) bekezdés f) pont fj) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett]

"fj) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását - ideértve különösen a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását -, ha az fi) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Amennyiben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjának módosítására irányuló kérelem eredményeként a sportfejlesztési program a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés hatálya alá esik, a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem elbírálása során a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint jár el."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (7) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti."

21. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei a diák- és egyetemi-főiskolai sport versenyeinek és sporteseményeinek szervezésére, valamint az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére (a továbbiakban együtt: diáksportesemény) és az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet."

22. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

a) a NOB által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,

b) a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (SportAccord) valamely ernyőszervezetében tagsággal rendelkezik,

c) az a) és b) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,

d) a NOB szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,

e) a b) pont szerinti ernyőszervezet szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt, vagy

f) a d) és e) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége."

23. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A MOB működésének részletes szabályait az Olimpiai Chartának és egyéb szabályzatainak, valamint e törvény és a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (3) bekezdés f) pontja az alábbi fe) alponttal egészül ki:

(A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:

kizárólagos jogokat gyakorol - a NOB előírásaival összhangban - az alábbi területeken:)

"fe) a NOB által meghirdetett szakmai programok magyarországi megvalósítása terén,"

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:)

"g) jóváhagyja a sportszövetségek olimpiai ciklusra vonatkozó, valamint éves olimpiai felkészülési programját és nyomon követi, értékeli annak megvalósítását,"

(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A MOB az utánpótlás-nevelés területén szakmai javaslatot tesz az olimpiai sportágak átfogó utánpótlás-nevelési és tehetséggondozási koncepciójára, valamint az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira."

24. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 39. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:)

"f) véleményezi az olimpiai sportágak támogatására vonatkozó minőségbiztosítási rendszert,

g) négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai felkészülés rendszerét és szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére a sportvilágesemények támogatására,"

25. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 41. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:)

"b) a 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján jóváhagyott felkészülési program, valamint annak megvalósítása figyelembevételével javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire és a támogatások mértékére,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 41. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:)

"f) véleményezi az egységes edzői program szakmai szempontrendszerét, a programba kerülő edzők személyi körét és juttatásuk mértékét,"

26. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A MOB tagjai azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését és

a) akiket az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei taggá delegálnak,

b) akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek taggá delegálnak, vagy

c) akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká."

27. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tagság tényét az ott meghatározott szervezetek tagfelvételi kérelmének benyújtását követően a közgyűlés állapítja meg."

28. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a 46/R. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Magyar Edzők Társasága

46/S. § (1) A Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) a magyar sportban edzői tevékenységet folytató személyek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A MET-et a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A MET működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a MET alapszabálya határozza meg.

(3) A MET

a) hivatásuk gyakorlásával összefüggésben védi tagjainak jogait és érdekeit,

b) megalkotja az edzői szakma magatartási-etikai szabályait,

c) előzetesen véleményezi az edzői szakma képviselőinek helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabálytervezeteket,

d) közreműködik a sporttal összefüggő koncepciók formálásában, a sportot szabályozó mechanizmusok kialakításában,

e) közreműködik az edzők szakmai továbbképzési rendszerének működtetésében, ennek keretében

ea) a sportszövetségekkel együttműködve meghatározza a szakmai továbbképzés követelményrendszerét, továbbképzéseket szervez, nyilvántartja a továbbképzési követelmények teljesülését,

eb) figyelemmel kíséri a sport hazai és nemzetközi szakirodalmát, jó gyakorlatait, elősegíti az új sportszakmai ismeretek, módszerek edzői közösséghez történő eljutását,

ec) integrálja, gyakorlati felhasználásra alkalmassá teszi és közvetíti a sporttudományi kutatási eredményeket,

f) gondozza és adományozza az általa alapított edzői szakmai elismeréseket, valamint ellátja a nyugdíjas edzők erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos feladatokat,

g) gondozza, gyűjti, rendszerezi a magyar sport történelmi emlékeit.

(4) A MET stratégiai jellegű feladatai keretében javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére

a) az edzői életpályát érintő, edzői minősítési és támogatási rendszerek kialakítására,

b) az egyes edzői támogatási programokban résztvevők személyére és juttatására vonatkozóan,

c) az edzői támogatási programok sportági kereteinek kialakítására.

46/T. § (1) A MET tagsága önkéntes, illetve különleges jogállású tagokból áll.

(2) A MET-be - a MET alapszabályának elfogadása esetén - felvételét kérheti bármely

a) sportszakember,

b) jogi személy, amely a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedik.

(3) A MET - az alapszabályában foglaltak szerint - tagjai sorába különleges jogállású tagokat is felvehet.

(4) A (2) bekezdés szerinti természetes és jogi személyek felvételüket belépési nyilatkozattal kérik. A MET tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(5) A Titkár a tagsági jogviszony igazolása, valamint a tagsági jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából a tag családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a (4) bekezdés szerinti belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától a tagsági jogviszony megszűnéséig kezeli.

46/U. § (1) A MET legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A MET közgyűlésének részletes összetételét a MET alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,

d) a MET elnöksége éves beszámolójának elfogadása,

e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A MET közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, a felügyelőbizottság elnöke, valamint a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag tanácskozási joggal vehet részt.

(4) MET ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint -közvetlenül választott elnökség. A MET elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MET alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MET elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét. Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag meghívható.

46/V. § (1) A MET működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság - a MET közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a MET költségvetéséről nem dönthet. A MET alapszabálya határozza meg a MET közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MET irataiba betekinthet, a MET tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MET valamely testületének döntését vagy egyébként a MET érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(6) A MET elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) A MET gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/W. § A MET működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/X. § (1) Az állam évente biztosítja a MET közfeladat-ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) A MET az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Sportegyesületek Országos Szövetsége

46/Y. § (1) A Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSz) a sportszervezetek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A SOSz-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A SOSz működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a SOSz alapszabálya határozza meg.

(3) A SOSz:

a) képviseli a sportszervezetek érdekeit, támogatja működésüket annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el az e törvényben meghatározott feladataikat;

b) dönt a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról;

c) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását;

d) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlására vonatkozó kormányzati intézkedésre, szabályozási koncepcióra, és véleményezi az ezekkel összefüggő jogszabálytervezeteket;

e) elősegíti a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését;

f) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetek állami támogatásának alapvető célkitűzéseire, rendszerére és véleményezi az erre vonatkozó koncepciókat, programokat;

g) részt vesz a sportszervezetek működésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában;

h) részt vesz a hazai verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport népszerűsítésében.

(4) A SOSz feladatainak ellátása során együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a sportköztestületekkel.

(5) A SOSz tagjai - a SOSz alapszabályának elfogadása esetén - verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport területén működő sportszervezetek lehetnek.

(6) A SOSz tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(7) A SOSz legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok képviselőinek összességéből áll. A SOSz közgyűlésének részletes összetételét a SOSz alapszabálya határozza meg.

(8) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,

d) a SOSz elnöksége éves beszámolójának elfogadása,

e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(9) A SOSz közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehet részt.

46/Z. § (1) A SOSz ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott elnökség. A SOSz elnökségének tagjai: az elnök, valamint a SOSz alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A SOSz elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(2) Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

(3) A SOSz elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A SOSz elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Ha a SOSz elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(6) A Titkár a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a SOSz elnökségi tagságról meghozott döntésének időpontjáig kezeli.

(7) SOSz működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(8) A felügyelőbizottság - a SOSz közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(9) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a SOSz költségvetéséről nem dönthet. A SOSz alapszabálya határozza meg a SOSz közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a SOSz irataiba betekinthet, a SOSz tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(10) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a SOSz valamely testületének döntését vagy egyébként a SOSz érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével - a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(11) A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(12) A SOSz elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(13) A SOSz gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

(14) A SOSz működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

(15) Az állam évente biztosítja a SOSz közfeladat-ellátással összefüggő működési kiadásait.

(16) A SOSz az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből működik."

29. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A sportpolitikáért felelős miniszter: a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben - ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:]

"ga) Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról, továbbá a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint közli véleményét a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével a 22. § (7a) bekezdése szerinti módosítási kérelmek vonatkozásában,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A sportpolitikáért felelős miniszter: a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben - ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:]

"gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását (ennek keretében dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról), a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyieszköz-felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,"

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A sportpolitikáért felelős miniszter: a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben - ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látványcsapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:]

"gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását - ideértve a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását is -, ha a gf) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;"

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

"l) az országos sportági szakszövetségi jogállás bírósági bejegyzését - ideértve az alapszabály olyan módosítását, amely a szakszövetség működésével érintett sportágak körének meghatározására kiterjed - megelőzően igazolja a 20. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,"

(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A sportpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti."

30. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai a diák- és hallgatói sport területén elsősorban:

a) az országos jelleggel működő diák- és hallgatói sportszövetségeken keresztül támogatja a diák- és hallgatói sport területén megvalósuló szervezett sporttevékenységet,

b) támogatja a sportolói kettős karrier programok bevezetését, működését,

c) működteti az állami sportösztöndíj programot."

31. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:

a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, illetve

b) 1955-től kezdődően nyári vagy téli Paralimpián vagy 1984-től kezdődően nyári vagy téli Siketlimpián

a versenykiírás szerinti hivatalos versenyprogramban szereplő versenyszámban - ide nem értve a bemutató sportágakat - a hivatalos versenyjegyzőkönyv alapján első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes)."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:)

"b) a járadékot megalapozó érmesi helyezés megszerzésének időpontjában a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,"

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra."

32. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmesi helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka megegyező mértékű a szövetségi kapitányként - sportágtól függetlenül - kifejtett tevékenységének teljes időtartama alatt egyetlen, a legeredményesebb sportolója által elért legjobb érmes helyezés után járó járadék összegével. Ugyanaz a személy - az edzőként és szövetségi kapitányként kifejtett tevékenységének teljes időtartamát figyelembe véve - nem részesülhet egyaránt edzőként és szövetségi kapitányként is járadékban."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) - az (5a)-(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - szakáganként csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban. Ugyanazon járadékra jogosító eredmény alapján az edzői járadékra jogosult edző helyett - elhalálozását követően - más személy edzői járadékra való jogosultsága nem állapítható meg."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az érmes az 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése alapján edzői járadékra nem jogosult."

33. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosult írásbeli kérelmére - a megérkezéstől számított 15 napon belül -hatósági bizonyítványnak minősülő igazolást állít ki a járadékra jogosultság tényéről és a járadék kérelmezés időpontjában folyósított összegéről."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A jogosult halála esetén az elhalálozás tényét a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös az elhalálozás napjától számított 15 napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek.

(2b) Az elhunyt jogosult részére járó, ki nem fizetett járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter

a) a külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvány,

b) a teljes hatályú hagyatékátadó végzés,

c) a hagyaték ideiglenes hatályú átadása esetén az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés,

d) az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági határozattal történő elbírálása esetén a közjegyző által a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a alapján hozott, a hagyatéki eljárást befejező végzés, vagy

e) öröklési per esetén - az a)-d) pont szerinti végzés hiányában - a per érdemében hozott bírósági határozat

jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül folyósítja az örökös vagy - az a) pont szerinti külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítványban, a b) pont szerinti teljes hatályú hagyatékátadó végzésben, a c) pont szerinti teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben, a d) pont szerinti hagyatéki eljárást befejező végzés alapját képező bírósági határozatban, az e) pont szerinti esetben pedig a per érdemében hozott bírósági határozatban megjelölt arányban - az örökösök részére."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosulttal szemben az 59. § (7), (8) és (10) bekezdése, valamint a (2a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt közigazgatási bírságot szabhat ki."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett "A" kategóriás nemzetközi versenyek is, ha a versenyszám az 1984. évi Los Angeles-i Nyári Olimpiai Játékok versenykiírásában szereplő hivatalos, állandó versenyprogramban szerepelt,"

(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (12) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"d) szakág a sportág nemzetközi sportszövetsége által külön kvalifikációs rendszerben lebonyolított, önálló szabályrendszerrel rendelkező versenyszámok összessége."

34. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 63. § (3)-(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség), a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély - nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével - a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.

(3a) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény üzemeltetője részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és kötelezettségekről.

(3b) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató és a rendező szerv legalább kétévente egy alkalommal, közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet és a sportszövetséget értesíteni köteles. Az ellenőrzés szempontjait a sportszövetség állapítja meg. A (4) bekezdésben meghatározott engedély - nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével - a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a sportlétesítmény üzemeltetője jegyzőkönyvet készít, amit 8 napon belül megküld a sportszövetségnek."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. A sportszövetség szabályzatában meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben a sportszövetségi engedély a (3) és (3b) bekezdés szerinti előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, feltéve, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor."

35. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi vagy európai szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyarországon rendezett sporteseményen a magyar himnusz zenei formában történő lejátszása Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének Erkel Ferenc által megzenésített - a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett - formájában történhet."

36. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat (a továbbiakban együtt: pályarendszabály), amelyeket - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni."

37. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 71. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti visszatartásra a rendező akkor is jogosult, ha az a visszatartott személlyel szemben kiszabandó, a 73. § szerinti kizárásról szóló határozat elkészítéséhez és annak közléséhez szükséges."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 71. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és annak távozásakor a jogosult részére történő visszaadásáról. Ha a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, annak további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tárgy tulajdonosa vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet."

38. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a jegy, bérlet vagy ezek igénylésére vagy átvételére jogosító utalvány (a továbbiakban: utalvány) értékesítését az utazó sportszervezet végzi, saját jegyértékesítése tekintetében a klubkártya kiváltását az utazó sportszervezet beléptető rendszer alkalmazása nélkül is kötelezővé teheti az utazó sportszervezet részvételével belföldön és külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényekre is."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szervező és - ha a jegyértékesítésben közreműködik - az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a klubkártya értékesítésekor a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek klubkártya, névre szóló belépőjegy, bérlet és utalvány nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, utazó sportszervezetként a sportrendezvény helye szerinti hazai vagy külföldi sportlétesítménybe, valamint a 76/A. § (1) bekezdése szerinti, külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személynek."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szervező és - ha az értékesítésben saját nézői tekintetében közreműködik - az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a már értékesített klubkártyát, a névre szóló belépőjegyet, bérletet vagy utalványt 8 napon belül érvényteleníti, ha

a) tudomást szerez arról, hogy a jogosult szerepel a sportrendészeti nyilvántartásban, vagy

b) azt a meghatározott értékesítési feltételeket megszegve igényelték vagy kísérlik meg felhasználni."

39. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A névre szóló belépőjegy, bérlet, utalvány, valamint a klubkártya értékesítésekor, a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy

a) nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) lakcímét vagy - elektronikus jegyértékesítés esetén - elektronikus levélcímét,

e) - a 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - biometrikus sablonját,

f) arcképmását, ha a klubkártyát a sportszervezet vagy az utazó sportszervezet kötelezővé tette, vagy az a 74. § (1) bekezdés alapján készült

a szervező és ha saját nézői részére jegyet értékesít, az utazó sportszervezet, valamint az a)-d) pontban meghatározott adatokat a szervező, az utazó sportszervezet, továbbá a szervező vagy az utazó sportszervezet által megbízott egyéb személy a belépőjegy, a bérlet, a klubkártya és az utalvány érvényességének lejáratát követő 60 napig nyilvántartja, ezt követően a nyilvántartásból törli."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/B. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Klubkártya kötelezővé tétele esetén a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatokat is nyilván kell tartani a klubkártya érvényességi idejének lejártát követő 60 napig.

(2b) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, az utazó sportszervezet vagy az általa megbízott személy a belépőjegyen, a bérleten és az ezek igénylésére szolgáló utalványon, illetve a klubkártyán feltüntetheti."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, klubkártya és utalvány, illetve az ezekhez hozzárendelt, a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az érintett azonosítása, a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint a szervező vagy utazó sportszervezet polgári jogi igény érvényesítése céljából használható fel."

40. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 73. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A szervező vagy az utazó sportszervezet az általa szervezett hazai és a részvételével idegenben vagy külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényen történő részvételből való kizárást alkalmazhat azon személlyel szemben, akit az általa vagy közreműködésével szervezett sportrendezvényről eltávolítottak, vagy aki a névre szóló jegy-, bérletértékesítés, belépésre jogosító igazolás, illetőleg ezek átvételére jogosító utalvány kibocsátása esetén azokat más személy részére jogosulatlanul átadja, vagy aki a szervező vagy az utazó sportszervezet pályarendszabályait vagy a jegy, bérlet, klubkártya, utalvány igényléséhez kapcsolódó általános szerződési feltételeket megsérti, továbbá a (4) bekezdés szerinti esetben."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A szervező és az utazó sportszervezet a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról szóló közlés követelményét úgy is teljesítheti, hogy az erről szóló döntést a kizárandó személy 72/B. § (2) bekezdése alapján általa kezelt elektronikus levélcímére az adatbiztonsági követelményeknek megfelelő elektronikus levélben továbbítja. Az így továbbított döntés kézbesítettnek tekintendő az elküldést követő munkanapon. A kizárásról hozott döntés hatálya a közlés megadott elektronikus levélcímre továbbításával akkor is beáll, ha az érintett személy az elektronikus levélcímének változását vagy megszűnését a szervező vagy az utazó sportszervezet által előzetesen meghatározott módon nem jelentette be."

41. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - és az utazó sportszervezet képviselője a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, valamint a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban - a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága, valamint az előzetesen meghatározott szabályokat megsértő, a kizárási eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjének azonosítása céljából, az e résztvevőkkel szembeni, a 73. § szerinti kizárás és az azt követő további eljárások lefolytatása érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, valamint a szervező vagy - rendező alkalmazása esetén - a rendező testére rögzített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű - ideértve a biometrikus azonosításra alkalmas - felvételt biztosító, képet és hangot is rögzítő kamerával megfigyelni, a felvételt rögzíteni és az e bekezdésben meghatározott célokból felhasználni, valamint a sportrendezvény megtartását követő 60 napig kezelni."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabálysértési eljárás, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező, utazó sportszervezet köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 120 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt, a rendezőt, az utazó sportszervezetet a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 60 napig történő tárolására szólíthatja fel. Ha a felszólításra vagy az (5) bekezdés szerinti adatigénylésre nem kerül sor, a szervező, a rendező, az utazó sportszervezet a rögzített adatokat - ha a rendezvényen olyan cselekmény nem történt, amely miatt a 73. § szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése indokolt -, a rögzítést követő 120 óra elteltével megsemmisíti, a kizárási eljárásra okot adó cselekmény esetén a felvételek a kizárandó személyek azonosítása és a hatósági eljárásokhoz a bizonyítékok kigyűjtése céljából a sportrendezvény befejeződését követő legfeljebb 60 napig kezelhetők."

42. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és a pályarendszabályban foglaltakat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésében több néző is részt vesz, felelősségük egyetemleges."

43. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség)

"b) rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, az utazó sportszervezetnek, valamint a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személynek a (2a) bekezdés a), d) és e) pontjában, a (3) bekezdés a), d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott"

(adatokat továbbítja.)

44. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok - részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad - (a továbbiakban: ingatlanok) üzemeltetéséhez, valamint az ingatlanokon található állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. A tulajdonosi joggyakorló a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díjösszegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására."

45. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolókról. Az adatszolgáltatás a személyek nevére, születésének helyére, idejére, képmására, nemére, társadalombiztosítási azonosító jelére, anyja nevére, valamint elektronikus levelezési címére terjed ki."

46. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sportszövetség, a sportszervezet, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerben (a továbbiakban: NSR) regisztrált adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szervezet (a továbbiakban: egyéb adatszolgáltató) adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe az adatszolgáltatásban közreműködő, valamint az állami sportcélú támogatások tekintetében érintett, a sportszervezettel, sportszövetséggel, vagy az egyéb adatszolgáltatóval jogviszonyban álló személyekről, továbbá az általa foglalkoztatott sportszakemberekről. Az adatszolgáltatás az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja nevét, elektronikus levelezési címét, valamint a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott képesítések, szakképzettség megnevezését tartalmazza."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti személyes adatokat

a) a sportszövetség, a sportszervezet és az egyéb adatszolgáltató a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt,

b) a sportpolitikáért felelős miniszter az adatszolgáltatás hitelességének ellenőrzése és az érintett személy nemzeti sportinformációs rendszerben történő azonosítása és beléptetése céljából a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt

kezeli."

47. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"b) edző: olyan, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki valamely sportoló vagy csapat edzésmunkáját megtervezi, irányítja, ellenőrzi és egyúttal pedagógiai, pszichológiai eszközökkel fejleszti a sportoló személyiségét és szinten tartja vagy fokozza sportteljesítményét,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"u) sportrendezvény: versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés és az azt közvetlenül megelőző másfél óra, valamint az azt közvetlenül követő másfél óra,"

48. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/S. §-sal egészül ki:

"78/S. § (1) A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 1. § szerinti regisztrációt a Módtv12. hatálybalépésekor fennálló tagsági, valamint sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező, továbbá a sportszervezethez egyéb, a regisztráció feltételeinek megfelelő módon csatlakozott sportoló tekintetében 2024. szeptember 30-ig el kell végezni és a fennálló sportszerződés, munkaszerződés vagy megbízási szerződés módosítása érdekében intézkedni kell.

(2) A Módtv12.-vel megállapított 51. § (2) bekezdés g) pontját a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv12.-vel megállapított 22. § (7a) bekezdését és 51. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontját első alkalommal a 2024/2025-ös támogatási időszakra jóváhagyott sportfejlesztési programok esetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv12.-vel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági nyilvántartásba vételi eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) A Módtv12. hatálybalépésekor a bírósági nyilvántartásba szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetséget a Módtv12. hatálybalépését követően országos sportági szakszövetségnek kell tekinteni. A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetség a Módtv12. hatálybalépését követő első alapszabály-módosításakor, de legkésőbb 2024. december 31-ig köteles alapszabályát e törvénynek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és országos sportági szakszövetségi jogállásának bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

(6) A Módtv12.-vel megállapított 59. § (5) bekezdés b) pontját a Módtv12. hatálybalépését követően megrendezésre kerülő sportesemények tekintetében kell alkalmazni."

49. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/T. és 78/U. §-sal egészül ki:

"78/T. § (1) A MET 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának a 46/S-46/X. §-ban foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról, továbbá köztestületként köteles kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A MET korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A MET a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Magyar Edzők Társaságának általános jogutódja.

78/U. § (1) A SOSz 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának a 46/Y-46/Z. §-ban foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról, továbbá köztestületként köteles kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A SOSz korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A SOSz a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Sportegyesületek Országos Szövetsége általános jogutódja."

50. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

51. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény

1. 3. § (1) bekezdésében az "igazolvánnyal" szövegrész helyébe az "engedéllyel" szöveg,

2. 7. § (2) bekezdésében a "költségtérítés" szövegrészek helyébe a "nevelési költségtérítés" szöveg,

3. 12. § (5) bekezdés a) pontjában a "versenyen" szövegrész helyébe a "versenyen, mérkőzésen" szöveg,

4. 19/A. § (1) és (2) bekezdésében az "Az országos sportági szakszövetség" szövegrész helyébe az "A sportszövetség" szöveg,

5. 22. § (2) bekezdés f) pont fa) és fe) alpontjában az "a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás" szövegrész helyébe az "a Tao. 4. § 44. pontjában, 22/C. §-ában és 24/A. §-ában meghatározott támogatás" szöveg,

6. 22. § (3) bekezdésében az "fa) és fb) alpontjában" szövegrész helyébe az "fa), fb) és fh) alpontjában" szöveg,

7. 22. § (4) és (5) bekezdésében az "fa) és fb) alpontja" szövegrész helyébe az "fa), fb) és fh) alpontja" szöveg,

8. 22. § (7) bekezdésében a "90 nap" szövegrész helyébe a "60 nap" szöveg,

9. 30. § (2) bekezdésében a "diáksportversenyeken" szövegrész helyébe a "diáksporteseményeken" szöveg,

10. 30. § (3) bekezdésében a "diáksportversenyek" szövegrész helyébe a "diáksportesemények" szöveg,

11. 30. § (4) bekezdésében a "diáksportversenyeket" szövegrész helyébe a "diáksporteseményeket" szöveg,

12. 30/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "GAISF-fal" szövegrész helyébe a "30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezettel" szöveg,

13. 38. § (1) bekezdésében a "Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB)" szövegrész helyébe a "NOB" szöveg,

14. 38. § (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában az "az "olimpia" és "olimpiai" elnevezésnek" szövegrész helyébe az "az "olimpia", "olimpikon" és "olimpiai" elnevezésnek"szöveg,

15. 43. § (1) bekezdésében a "jelölt" szövegrész helyébe a "delegált" szöveg, a "tag" szövegrész helyébe a "delegáló szervezet" szöveg,

16. 44. § (7) bekezdésében az "az elnökség által megbízott" szövegrész helyébe az "a közgyűlés által választott" szöveg,

17. 46/G. § (3) bekezdés a) pontjában a "Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (GAISF)" szövegrész és a 46/H. § (1) bekezdés a) pontjában a "Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (GAISF)" szövegrész helyébe a "30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet" szöveg,

18. 47. § (7) bekezdésében az "elnökének" szövegrész helyébe az "elnökségének" szöveg,

19. 51. § (2) bekezdés g) pontjában a "ga) és gb) alpontban" szövegrész helyébe a "ga), gb) és gj) alpontban" szöveg,

20. 51. § (4) bekezdésében a "ga) és gb) alpontja" szövegrész helyébe a "ga), gb) és gj) alpontja" szöveg,

21. 51. § (5) bekezdésében a "90 nap" szövegrész helyébe a "75 nap" szöveg,

22. 76/E. § (3) bekezdésében a "tagsági jogviszony igazolás céljából, a sportoló tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyának" szövegrész helyébe a "jogviszony-igazolás céljából, a sportoló igazolt sportolói jogviszonyának" szöveg,

23. 78/L. §-ában a "4. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "4. § (3) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 38. § (1a) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdése, 46/G. § (1) bekezdése és 46/M. § (1) bekezdése" szöveg,

24. 82. §-ában az "A 4. § (2) bekezdése, a 4/A. §, a 19/A. §, a 22. § (10) és (11) bekezdése" szövegrész helyébe az "Az 1/A. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, a 4/A. §, a 19/A. §, a 22. § (10) és (11) bekezdése, a 46/T. § (5) bekezdése" szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény

a) 5. § (2) és (7) bekezdése,

b) 7. § (3) bekezdése,

c) 9. § (4) bekezdése,

d) 12. § (1) bekezdésében a "vétkesen" szövegrész,

e) 20. § (5) bekezdés d) pontja,

f) 28. § (1) bekezdésben az "Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet." szövegrész,

g) 28. § (2), (3) és (6) bekezdése,

h) 42. § (3) bekezdésében az "illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a" szövegrész,

i) 57. § (1) bekezdés c) pontja,

j) 58. § (1) bekezdésében a "- legfeljebb négy évre -" szövegrész,

k) 59. § (11) bekezdésében az "a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve" szövegrész,

l) 76/E. § (6)-(8) bekezdése,

m) 76/H. § (1) bekezdés b) pontjában a "- regisztrált szabadidő-sportoló esetén továbbá az adóazonosító jele -" szövegrész,

n) 77. § o) pontjában a " , valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával" szövegrész,

o) 79. § (1) bekezdés b) pont bo) alpontja,

p) 1. melléklet 18. sora.

3. Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény módosításáról

53. § Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény (a továbbiakban: NSÜ tv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Ügynökség a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására nem jogosult. Az e bekezdés szerinti tevékenységek végzésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogosult. Az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú ingatlan e bekezdés szerint történő megterhelésére annak hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, valamint az állami feladatok ellátásának elősegítése érdekében az MNV Zrt. meghatalmazást adhat az Ügynökség részére."

54. § Az NSÜ tv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 5. sorában meghatározott ingatlan vagy abban található helyiség hasznosítása során a versenyeztetés az állami vagyonról szóló törvény alapján mellőzhető, ha a használó a Sporttv. szerinti feladatokat ellátó vagy abban közreműködő szervezet."

55. § Az NSÜ tv. 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat

a) B:30 mezőjében az "12192/22" szövegrész helyébe az "19192/22" szöveg,

b) B:61 mezőjében a "995" szövegrész helyébe a "3995" szöveg,

c) B:68 mezőjében a "973/1" szövegrész helyébe a "473/5" szöveg

lép.

4. Záró rendelkezések

56. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 33. § (3) bekezdése, valamint az 51. § 7. pontja 2024. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 28. §, valamint a 49. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

57. § A 23. § (1) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi CVI. törvényhez

1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 13. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 36-39. sorral egészül ki: