2023. évi XXVII. törvény

egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról

1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1a) bekezdés a) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg lép.

2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

2. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont if) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

"if) a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője;"

3. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30. § (3) bekezdésében a "Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg lép.

3. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

4. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg lép.

4. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

5. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök és hivatala (a továbbiakban: Sándor-palota) elhelyezésére elsősorban a 1014 Budapest, Szent György tér 1. szám alatti ingatlan szolgál."

6. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"6. A Sándor-palota

15. § (1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában hivatal segíti. A köztársasági elnök hivatalának elnevezése Sándor-palota.

(2) A Sándor-palota alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát a köztársasági elnök adja ki.

16. § (1) A Sándor-palota vezetőinek és foglalkoztatottainak jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A köztársasági elnök

a) meghatározza a Sándor-palota szervezeti tagolódását és vezetői rendjét,

b) az alapító okiratban meghatározottak szerint kinevezi a Sándor-palota vezetőit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, e vezetők tekintetében megállapítja az illetmény, a juttatások és a vezetői pótszabadság mértékét, valamint a közszolgálati jogviszonyukra irányadó esetleges különös szabályokat,

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó vezetők, valamint a további foglalkoztatottak tekintetében megállapíthatja a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.

(3) A Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője - a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak sérelme nélkül -

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Sándor-palotánál foglalkoztatottak felett,

b) meghatározza a Sándor-palota feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét és meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,

c) megállapítja a (2) bekezdés b) pont hatálya alá nem tartozó vezetőket megillető illetmény, juttatások és vezetői pótszabadság mértékére vonatkozó alapelveket,

d) dönt a Sándor-palota további illetménypolitikai alapelveiről, valamint

e) kijelöli azokat az álláshelyeket, amely álláshelyeken foglalkoztatottak a feladataikat munkaviszony keretében látják el.

(4) A közszolgálati munkaszerződésben a felek megállapodnak a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

(5) A köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

16/A. § (1) A Sándor-palota működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja.

(2) A Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege. A tárgyévre meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét év közben az e bekezdés szerinti index kilenc tizenketted részével korrigálni kell. A korrekció összegét a tárgyév március 31. napjáig kell a Sándor-palota rendelkezésére bocsátani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása esetében is.

(3) A Sándor-palota ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és a köztársasági elnök feladatellátásának válsághelyzetben és különleges jogrend idején történő folyamatos biztosítására való felkészülés tekintetében együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a rendőrséggel, a honvédelmi szervezetekkel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal."

7. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

"6/A. A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök jogállása és juttatásai

16/B. § (1) A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnököt

a) legfeljebb ötfős titkárság alkalmazása,

b) térítésmentes egészségügyi ellátás és

c) személyes gépkocsihasználat

illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti titkárság elhelyezéséhez megfelelő helyiségeket kell biztosítani. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiségek biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit a Sándor-palota biztosítja. A titkárság munkatársa - választása szerint - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati jogviszonyban vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatható, vele a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője köt szerződést. A titkárság munkatársának szakmai tevékenységét a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök irányítja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás biztosítása céljából a Sándor-palota egészségügyi intézménnyel megállapodást köt. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti gépjárművet és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.

(4) A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök megismerheti mindazon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hivatalba lépését követően feladatköreit megfelelően el tudja látni."

8. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A volt köztársasági elnök közéletben való szerepvállalásával összefüggő, külföldi hivatalos programon való részvételére vonatkozóan a 11. §-t - az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra vonatkozó rendelkezés és a különjáratú légiutazásra való jogosultság kivételével - alkalmazni kell, azzal, hogy az e juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja."

9. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. § (1) A 2023. július 1-jén a Sándor-palotában foglalkoztatott köztisztviselők esetében a közszolgálati munkaszerződést - a 16. § (4) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (3) bekezdésére is - 2023. július 21-éig kell megkötni.

(2) A közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő 2023. június 30-án hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A köztisztviselő közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirata alapján 2023. június 30-án jogosult volt.

(3) Ha a közszolgálati munkaszerződés megkötésére az (1) bekezdés szerinti határidőben a köztisztviselőnek felróható okból, vagy annak ellenére nem kerül sor, hogy a közszolgálati munkaszerződés tervezete a 2023. június 30-án fennálló kinevezés lényeges tartalmi elemeihez képest a köztisztviselő számára hátrányos eltérést nem állapít meg, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a lemondásra vonatkozó szabályok szerint szűnik meg azzal, hogy a lemondás közlése napjának 2023. július 21-ét kell tekinteni.

(4) A köztisztviselőt - ha a (3) bekezdés szerinti eset nem áll fenn - a közszolgálati munkaszerződés tervezetének vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 29. § (8) bekezdésének alkalmazásával, a kinevezésmódosítást megelőző illetménye alatt a 2023. június 30-án irányadó illetményét értve -fel kell menteni.

(5) Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXVII. törvény hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokban a Köztársasági Elnöki Hivatal alatt 2023. július 1-jétől Sándor-palotát kell érteni."

10. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

a) 6. § (4) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében a "Hivatal" szövegrészek helyébe a "Sándor-palota" szöveg,

b) 6. § (5) és (9) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 12/A. § (1) bekezdésében és 14/A. § (5) bekezdésében a "Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg,

c) 12. §-ában a "felesége vagy férje" szövegrészek helyébe a "házastársa" szöveg,

d) 12/A. § (1)-(3) bekezdésében a "felesége vagy férje" szövegrész helyébe a "házastársa" szöveg,

e) 12/A. § (2) bekezdésében a "feleségére vagy férjére" szövegrész helyébe a "házastársára" szöveg,

f) 13. § (1) bekezdésében a "feleségét vagy férjét (a továbbiakban együtt: özvegy)" szövegrész helyébe az "özvegyét" szöveg,

g) 27. § (2) bekezdésében a "feleségének vagy férjének" szövegrész helyébe a "házastársának" szöveg

lép.

(2) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. §-ában az "5. és" szövegrész helyébe az "5., a 6/A. és" szöveg lép.

5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

11. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 8/A. § (2) bekezdésében az "az irányító szerv," szövegrész helyébe az "az irányító szerv, a Sándor-palota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök," szöveg,

b) 106/D. § (3) bekezdésében a "Köztársasági Elnöki Hivatallal" szövegrész helyébe a "Sándor-palotával" szöveg

lép.

6. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása

12. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény

a) 19. § (4) bekezdésében a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrészek helyébe a "Sándor-palota" szöveg,

b) 1. melléklet 15. pontjában az "illetve hivatalának" szövegrész helyébe az "illetve a Sándor-palota" szöveg

lép.

7. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

13. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 26. pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg lép.

8. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

14. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatalra" szövegrész helyébe a "Sándor-palotára" szöveg lép.

9. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

15. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 51. § (3) bekezdés d) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg lép.

10. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

16. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 111. § z) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg lép.

11. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

17. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a közszolgálati jogviszonyt létesítő személy a közszolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít az e törvény szerinti közszolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni."

18. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 41. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a köztisztviselő nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült."

19. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 105. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:

"(31) Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 38. § (4) bekezdését, 41. § (5) bekezdés b) pontját és 41. § (12) bekezdését a Módtv2. hatálybalépése időpontjában fennálló közszolgálati jogviszonyok tekintetében is alkalmazni kell."

20. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg,

b) 69. § (1) bekezdésében az "A Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság" szövegrész helyébe az "Az Alkotmánybíróság" szöveg,

c) 80. § (3) bekezdés a) pontjában a "közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)" szövegrész helyébe a "Kttv." szöveg,

d) 98. § (1) bekezdésében az "A Magyar" szövegrész helyébe az "A Sándor-palota, a Magyar" szöveg,

e) 1. melléklet címében a "szervek" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

a) 41. § (5) bekezdés b) pontjában az "áthelyezés esetén" szövegrész,

b) 100. §-a.

12. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása

22. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény

a) 16. § a) pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg,

b) 1. melléklet 2. pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg

lép.

13. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

23. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény

a) 110. § (2) bekezdés 1. pontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg,

b) 1. melléklet 2. pont 2.2. alpontjában a "Köztársasági Elnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Sándor-palota" szöveg

lép.

14. Záró rendelkezések

24. § Ez a törvény 2023. július 1-jén lép hatályba.

25. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) Az 5. §, a 7. §, a 8. § és a 10. § (1) bekezdése az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 12. § a) pontja az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 22. § a) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 23. § a) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 23. § b) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (3)-(5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére