318/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet

az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól

A Kormány

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. § (1)-(3) bekezdése tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] Az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá a nem orvosi- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal (a továbbiakban együtt: orvos) szembeni szakmai-etikai eljárásban (a továbbiakban: etikai eljárás) első fokon az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (a továbbiakban: ETT) a kifogásolt ellátási esemény vagy cselekmény helye szerint illetékes Vármegyei - Budapest és Pest Vármegye területén Központi - Etikai Bizottsága (a továbbiakban együtt: VEB) tagjaiból esetileg létrehozott Vármegyei - Budapest és Pest Vármegye területén Központi - Etikai Tanács (a továbbiakban együtt: VET) jár el. Amennyiben a kifogásolt cselekmény megvalósításának helye nem állapítható meg, vagy annak megvalósítására nem közvetlenül valamely betegellátási cselekmény teljesítése során kerül sor, akkor az eljárást az etikai eljárás alá vont orvos lakóhelye szerint illetékes VEB által létrehozott VET folytatja le.

(1a)[2] A VEB-ek és a VET-ek területi illetékessége - Budapest és Pest vármegye kivételével - a vármegyei etikai szerv elnevezésében szereplő vármegye területére terjed ki. Budapest és Pest vármegye területén illetékességgel rendelkező Központi Etikai Bizottságok és Központi Etikai Tanácsok megjelölését és területi illetékességét az 1. melléklet tartalmazza. A másodfokon eljáró Országos Etikai Bizottság és Országos Etikai Tanács illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.

(2) Az etikai eljárás nem nyilvános, a tárgyaláson csak a jogszabály alapján arra jogosultak vehetnek részt.

2. § (1)[3] A VET tagjait a VEB elnöke minden egyedi ügyben esetileg jelöli ki az esetlegesen fennálló kizárási ok figyelembevételével, és egyidejűleg kijelöli a VET elnökét is. A VEB elnöke minden egyedi ügyben dönt, hogy az ügy egyszerű vagy bonyolult megítélésűnek tekintendő. Bonyolult megítélésűnek tekintendő az az ügy, amely megítélése több orvostudományi szakterület együttes ismeretét előfeltételezi, és e szakterületek együttes ismerete szükséges az összetett értékelés során.

(2) A VET

a) háromtagú, ha az ügy egyszerű megítélésű,

b) öttagú, ha az ügy bonyolultságára, az etikai eljárás ügyiratainak terjedelmére, vagy az etikai eljárásban részt vevő személyek számára tekintettel szükséges.

(3)[4] Ha a panaszos nyilatkozatából egyértelműen megállapítható, hogy a panaszos nyilatkozata vizsgálatára az etikai szervnek nincs hatásköre, vagy az ügy elbírálásában nem illetékes, úgy a VEB elnöke az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a szerint jár el. Ez esetben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

3. § (1) Ha az etikai eljárás során a kizárási ok

a) a VET tagjával szemben merül fel, a VEB elnöke új tanácstagot jelöl ki,

b)[5] a VEB elnökkel szemben merül fel, az Országos Etikai Bizottság elnöke jelöli ki az eljáró VEB-et.

(2)[6] Ha a kizárási ok az érintett VEB valamennyi tagjával szemben fennáll, az Országos Etikai Bizottság elnöke jelöli ki az eljáró VEB-et, amelynek elnöke kijelöli az adott ügyben eljáró VET-et.

(3) Ha az etikai eljárás során az ügyben eljárásra kijelölt tanácstag, illetve az Országos Etikai Tanács tagja nem tudja ellátni feladatát, a VEB elnöke vagy az Országos Etikai Bizottság elnöke haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül új tagot jelöl ki. Amennyiben a VEB elnöke nem tud új tanácstagot kijelölni, úgy felkéri a szomszédos vármegyék VEB elnökeit, hogy tegyenek javaslatot a saját vármegyéjükben eljáró tanácstagra. A szomszédos vármegyék VEB elnökei által javasolt tanácstagok közül az a tanácstag jár el, aki a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha egyik VEB elnök sem tudja ellátni a feladatát az Országos Etikai Tanács tagjaként, úgy bármelyik VEB tagja jelölhetővé válik az Országos Etikai Tanács eljárásában.

4. § (1)[7] Az etikai eljárás során másodfokon az ETT Országos Etikai Bizottság elnöke által az ETT Országos Etikai Bizottságának tagjai közül egyedileg kijelölt tanács (a továbbiakban: Országos Etikai Tanács) jár el. Az Országos Etikai Bizottság elnöke az Országos Etikai Tanács tagjainak kijelölésével egyidejűleg az Országos Etikai Tanács tagjai közül kijelöli az Országos Etikai Tanács elnökét is. Az Országos Etikai Bizottság elnöke minden egyedi ügyben dönt arról, hogy az ügy egyszerű vagy a 2. § (1) bekezdése szerint bonyolult megítélésűnek tekintendő-e.

(2) Az Országos Etikai Tanács

a) háromtagú, ha az ügy egyszerű megítélésű,

b) öttagú, ha az ügy bonyolultságára, az etikai eljárás ügyiratainak terjedelmére, vagy az etikai eljárásban részt vevő személyek számára tekintettel szükséges.

(3) Ha az etikai eljárás során a kizárási ok

a) az Országos Etikai Tanács tagjával szemben merül fel, az Országos Etikai Tanács elnöke új tagot jelöl ki,

b) az Országos Etikai Bizottság elnökével szemben merül fel, az ETT Elnöksége jelöli ki az Országos Etikai Bizottság tagjai közül az eljáró tanács tagját.

(4) Nem lehet az Országos Etikai Tanács tagja az első fokon eljáró VEB elnöke és a VET tagjai.

(5) Az Országos Etikai Tanács döntésével szembeni közigazgatási perben az Országos Etikai Tanács perbeli képviseletét az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja.

5. § (1)[8]

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a területileg illetékes irányító vármegyei intézmény biztosítja a VEB-eknek és a VET-eknek az etikai eljárások lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket és az adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(3)[9] Hajdú-Bihar, Baranya és Csongrád-Csanád vármegye tekintetében az irányító vármegyei intézmény dönt arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feladatot vállalja-e. Ha a klinikai központ nem vállalja a jelöltállítással kapcsolatos feladatokat, valamint a VEB-ek és az Országos Etikai Bizottságok működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítását, úgy az érintett vármegyékben a Vármegyei Etikai Bizottságai és a Vármegyei Etikai Tanácsai számára a jelöltállítással kapcsolatos feladatokat és a működéshez szükséges tárgyi feltételeket az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) által kijelölt, az OKFŐ irányítása alá tartozó intézmény biztosítja.

(4) A VET és az Országos Etikai Tanács a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. § Ez a rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 318/2023. (VII. 17.) Korm. rendelethez[10]

A Budapest és Pest Vármegye területén elsőfokon eljáró etikai szervek megnevezése és területi illetékessége