552/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása
1. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az elvi vízjogi engedély - a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének véglegessé válásáig, de az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 évig hatályos, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok."
(2) Az R1. 2. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Az elvi vízjogi engedély az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése szerinti projektek esetében a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított öt évig hatályos, kivéve, ha az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélye ennél korábbi időpontban véglegessé válik."
2. § (1) Az R1. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A létesítési engedély - a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel, valamint a (7b) bekezdésben meghatározott kivétellel - az engedélyben meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint, valamint a (7a) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével meghosszabbítható."
(2) Az R1. 3. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7b) A létesítési engedély az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése szerinti projektek esetében a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított öt évig hatályos."
3. § (1) Az R1. 4/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A megszüntetési engedély - a (7a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos. A megszüntetési engedély hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a hatályát a vízügyi hatóság egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbította, vagy
b) a vízilétesítmény megszüntetését műszakilag megkezdték, és azt folyamatosan végzik."
(2) Az R1. 4/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A megszüntetési engedély az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése szerinti projektek esetében a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított öt évig hatályos."
2. Az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet módosítása
4. § (1) Az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Kormány
a) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítja az 1a. mellékletben meghatározott településeken megvalósuló, a vízhiányos állapot javítását és helyreállítását szolgáló, környezetvédelmi cél megvalósítását elősegítő építmények és közcélú nyomvonalas építmények létesítésére vonatkozó projekteket (a továbbiakban: projektek);
b) kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a projektekkel összefüggő, a 2. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket."
(2) Az R2. 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1a) bekezdés alkalmazásában a projektekkel összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
a) a projektek előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetéséhez szükségesek;
b) a projektekhez közvetlenül kapcsolódó, a projekttel érintett ingatlanok megközelítését, az ott létesülő építmények működését segítő - közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési, közműkiváltási, valamint azokkal közvetlenül összefüggő - munkákkal függnek össze."
5. § Az R2. a következő 3/A-3/C. §-sal egészül ki:
"3/A. § (1) A Kormány az 1. § (1a) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben az 1a. melléklet szerinti főispánt jelöli ki koordinációs feladatokat ellátó főispánként, aki figyelemmel kíséri a projektek megvalósítását.
(2) Az 1. § (1a) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben eljáró hatóság és szakhatóság az 1a. melléklet szerinti főispán felhívására az engedélyezési eljárás állásáról tájékoztatást nyújt.
3/B. § Ha a projektek közül valamelyik több vármegye vagy a főváros és valamely vármegye közigazgatási területét egyaránt érinti, a teljes projekt tekintetében az a hatóság és szakhatóság jár el, amelynek illetékességi területét a projekt a legnagyobb mértékben érinti, azzal, hogy
a) a hatóság és a szakhatóság az illetékességi területén kívül csak a projekt tekintetében, az azzal érintett területen jár el,
b) a hatóság és a szakhatóság a hatóságként, illetve szakhatóságként történő kijelölésről szóló kormányrendelet szerinti illetékességi területén kívül elvégzendő eljárási cselekményről az illetékes hatóságot és szakhatóságot előzetesen értesíti.
3/C. § (1) A projektekkel érintett ingatlanokon az építési övezeti és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy
a) az irányadó hatályos településrendezési terv, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és
b) ha az irányadó hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a (2) bekezdéssel ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, a településrendezési tervet és az OTÉK előírásait nem lehet alkalmazni.
(2) A projektekkel érintett ingatlanokon
a) a vízhiányos állapot javításához, valamint a helyreállításhoz szükséges és kapcsolódó építmények, létesítmények elhelyezhetők, függetlenül az ingatlan hatályos övezeti besorolásától,
b) a hatályos településrendezési terv szerinti szabályozási vonalat, építési vonalat nem kell figyelembe venni,
c) az elő-, oldal- és hátsókertet nem kell tartani,
d) a maximális beépíthetőség ötven százalék.
(3) Ha a projektek szerinti tevékenység a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálata alapján a településrendezési tervvel nincs összhangban, de az összhang legkésőbb a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig megteremthető, a környezetvédelmi hatóság ezt a lehetőséget határozatban rögzíti, és előírja, hogy a tevékenység engedélyezését kizáró okot a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig meg kell szüntetni."
6. § Az R2. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 552/2023. (XII. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 1. § (1a) és (2a) bekezdését, 2. § (2) és (3) bekezdését, 3/A-3/C. §-át, valamint 1a. mellékletét a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell."
7. § Az R2. az 1. melléklet szerinti 1a. melléklettel egészül ki.
8. § Az R2. 2. § (2) bekezdésében és 2. § (3) bekezdésében az "1. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "1. § (1) és (1a) bekezdése" szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 552/2023. (XII. 12.) Korm. rendelethez
"1a. melléklet a 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelethez
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek
| A | B | C | D | |
| 1. | A projekt elnevezése | A projekttel érintett települések | A projekt tartalma | Koordinációra kijelölt főispán |
| 2. | A Kiskunsági főcsatorna és a Duna-völgyi főcsatorna vízkészlet növelése | Alsónémedi, Akasztó, Apaj, Bugyi, Császártöltés, Dabas, Dömsöd, Dunapataj, Dunatetétlen, Dunavecse, Fülöpszállás, Hajós, Harta, Homokmégy, Kecel, Kiskőrös, Kiskunlacháza, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Öregcsertő, Solt, Soltszentimre, Szabadszállás, Szakmár, Szalkszentmárton, Tass | A projekt egyrészt 51 km hosszúságú nyíltfelszínű csatorna rekonstrukciójára, valamint vízkormányzást biztosító műtárgyak és szivattyútelepek felújítására irányul. A projekt másrészt a Kiskunsági- főcsatorna, a Duna-völgyi-főcsatorna és az ahhoz tartozó főművi csatornák mederrendezésére szolgál (összesen 229 km hosszúságban). | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
| 3. | Északi regionális vízpótlás és vízvisszatartás | Alsónémedi, Abony, Albertirsa, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csongrád, Dabas, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Gátér, Hernád, Inárcs, Jászkarajenő, Kakucs, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kocsér, Kőröstetétlen, Kunpeszér, Lajosmizse, Lakitelek, Mikebuda, Nagykőrös, Nagyrév, Nyárlőrinc, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Szentkirály, Táborfalva, Taksony, Tatárszentgyörgy, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszakécske, Tiszavárkony, Tószeg, Törtel, Újhartyán, Újlengyel | A projekt a Homokhátság északi gerincének vízpótlását szolgálja, a Duna-Tisza-csatorna rekonstrukciójával és kapacitása bővítésével, víztározó és vízellátó gerinc építésével, Dunaharasztinál új vízszintszabályozó komplex műtárgy létesítésével. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
| 4. | Keleti vízpótlás és vízvisszatartás | Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszasas, Tiszaug | A projekt a Tisza vízkészletének felvezetésével a Homokhátság keleti részének vízpótlását szolgálja. Lakitelek és Szentkirály vízellátásához egy új tiszai vízkivétel létesül 2,0 m3/s vízhozammal. Továbbá kapacitásbővítéssel átépül a lakiteleki öntözőcsatorna. Tiszaalpár és Nyárlőrinc vízellátása érdekében átépül az egykori tiszaalpári vízellátó rendszer, amelynek keretében létesül egy új tiszai vízkivételi szivattyútelep 2,6 m3/s vízhozammal. Megvalósul a holtágrendszer (Szikrai-Holt-Tisza-összekötő csatorna - Alpári-Holt-Tisza) mederkotrása 3,2 km hosszúságban, valamint 160 ha területű tározó is létesül. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
| 5. | Kígyós rendszer vízpótlása | Bócsa, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Császártöltés, Csávoly, Érsekhalma, Fajsz, Felsőszentiván, Hajós, Jánoshalma, Kaskantyú, Katymár, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Madaras, Mátételke, Mélykút, Miske, Pirtó, Rém, Soltvadkert, Tataháza, Tázlár | A projekt a Büdös-tói-csatorna és a csatlakozó csatornák felülvizsgálatára és rekonstrukciójára irányul (16,8 km hosszúságban). Ezen kívül a projektben a Kígyós-vízrendszer (Felső-Bácska) vízellátásának fejlesztése is megvalósul. A dunai vízkivételhez kapcsolódó fejlesztés az aszály okozta károkat mérsékli. A projektben új tározók is létesülnek 113 ha területtel és 2,3 millió m3 kapacitással. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
| 6. | Déli regionális vízpótlás | Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bócsa, Bordány, Bugac, Bugacpusztaháza, Csanytelek, Csengele, Csólyospálos, Domaszék, Forráskút, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kelebia, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kistelek, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Mórahalom, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pirtó, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szank, Szatymaz, Tázlár, Tömörkény, Üllés, Zákányszék, Zsana, Zsombó | A projekt a meglévő vízhálózat vízkormányzási feltételeinek javítása mellett megteremti Kiskunmajsa és Kistelek térségében a vízvisszatartás lehetőségét, 21 új, összesen 1850 ha, 28,0 millió m3 kapacitású puffertározó és 18 ökológiai tározó létesítésével. E tározókból valósulna meg Bács-Kiskun vármegye és Csongrád-Csanád vármegye mély fekvésű területeinek vízellátása. A hiányzó vízkészletet a tervezett dunai vízkivétel biztosítja. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
| 7. | Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása | Ágasegyháza, Csengőd, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunadacs, Orgovány, Páhi, Soltszentimre, Szabadszállás | A projekt a Közép-Homokhátság területén az élővilág megőrzését és természetes élőhelyek kiterjesztését szolgálja, vízvisszatartással és vízpótlással a Duna-völgyi- főcsatornából. A vízkivétel érdekében a DVCS-n Fülöpszállás térségében egy új duzzasztómű létesül. A szikes tavak a meglévő felszíni csatornahálózaton keresztül, illetve közvetlenül az újonnan létesítendő nyomócsőről táplálhatók. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
| 8. | Új dunai fővízkivételi szivattyútelep létesítése a déli területek vízpótlásához | Fajsz, Császártöltés, Hajós, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Miske | A projekt új dunai vízkivételi mű kialakítását célozza Fajsz településen. A Duna vize a vízkivételi helytől új létesítésű nyomóvezetéken és nyomócsövön át jut el a célterületekre. | Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán |
"