2023. évi LVII. törvény

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról

1. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

1. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 5. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

nemzetiségi kulturális intézmény:

olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése;)

"d) nemzetiségi színház:

az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, amelynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz;"

2. § Az Njtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetiségi önkormányzat - helyi nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével - köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat, vagy fenntartásba átvehet. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott

a) köznevelési intézmény vezetőjét a köznevelésért felelős miniszter,

b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter

egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg."

3. § (1) Az Njtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét."

(2) Az Njtv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a helyi nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának a véleményét."

(3) Az Njtv. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat átveheti a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi nyelvoktató

a) köznevelési intézmény fenntartását a köznevelésért felelős miniszter,

b) szakképző intézmény fenntartását a szakképzésért felelős miniszter

engedélyével. A kezdeményezéshez csatolni kell a köznevelési intézmény iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, a szakképző intézmény képzési tanácsának és diákönkormányzatának, továbbá mindkét esetben az adott nemzetiség érintett települési, illetve területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. Az engedély nem tagadható meg, ha a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az átvétel az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír."

4. § Az Njtv. 56. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha

a) a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a 25 főt eléri;

b) a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a 20 főt eléri; vagy

c) a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén.

(2) A köznevelésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában, valamint a szakképzésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontja alapján kijelölt szerv az általános választás évében január 15-ig nemzetiségenkénti bontásban megküldi a Nemzeti Választási Bizottságnak azon települések listáját, ahol az általános választás évét megelőző év december 1-jén működő nemzetiségi köznevelési intézményt, nemzetiségi szakképző intézményt, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézményt tart nyilván.

(3) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások száma legalább tíz.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni."

5. § (1) Az Njtv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, e törvény szerinti kötelező közfeladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tanácsnokot választhat. A megválasztható tanácsnokok száma:

a) két fő, ha a közgyűlés létszáma tizenöt vagy huszonhárom fő,

b) három fő, ha a közgyűlés létszáma harmincegy fő,

c) négy fő, ha a közgyűlés létszáma harminckilenc fő,

d) öt fő, ha a közgyűlés létszáma negyvenhét fő."

(2) Az Njtv. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tanácsnok részére a közgyűlés - a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladatellátás veszélyeztetése nélkül - a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg."

6. § Az Njtv. 92. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a képviselői megbízatás megszűnésével összefüggő, a 102. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatal során a jelenlévők létszámába be kell számítani - jelenlététől függetlenül - az érintett képviselőt is."

7. § Az Njtv. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vagyonnyilatkozatot a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetén a jegyző, az országos nemzetiségi önkormányzatok esetén a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság vagy legalább két képviselő tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat ellenőrzését a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság vagy legalább két képviselő önállóan végzi. A kijelölt képviselő vagyonnyilatkozatát a másik kijelölt képviselő ellenőrzi. Az ellenőrzést végzők kérelmére a jegyző az általa őrzött vagyonnyilatkozatot haladéktalanul kiadja. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végzők tekinthetnek be az ellenőrzés céljából."

8. § Az Njtv. 106. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az (1)-(8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az elnökhelyettesre és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy nemzetiségi önkormányzati képviselő esetében nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő ugyanannál a nemzetiségi önkormányzatnál a nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője."

9. § Az Njtv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezi felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolja az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt."

10. § (1) Az Njtv. 108. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az elnökhelyettesre a (10) bekezdés szerinti eltéréssel az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni."

(2) Az Njtv. 108. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik abban az esetben is, ha a megbízását a képviselő-testület, a közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel visszavonja."

11. § (1) Az Njtv. 109. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása nem lehet magasabb a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának 30 százalékánál."

(2) Az Njtv. 109. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület, illetve a közgyűlés - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható."

12. § Az Njtv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő hatvan napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal az új elnököt a megválasztását követő hatvan napon belül tájékoztatja az általa átvett dokumentumokról."

13. § Az Njtv.

a) 22. § (3) bekezdésében a "kétnyelvű" szövegrészek helyébe a "két tanítási nyelvű" szöveg,

b) 25. § (3) bekezdésében a "települési" szövegrész helyébe a "helyi" szöveg,

c) 102. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a)-f" szövegrész helyébe a "c)-f" szöveg,

d) 110. § (3) bekezdésében a "támogatási, illetve" szövegrész helyébe a "támogatási vagy" szöveg,

e) 135. §-ában az "a féléves és" szövegrész helyébe az "az" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az Njtv.

a) 56. § (5) és (6) bekezdése,

b) 117. § (2) bekezdés e) pontja.

2. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 11. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

16. § Az 1-14. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke