630/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet
a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a rá irányadó számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve a 2. § (1) bekezdés q) pontja szerinti exportirányú külkereskedelmi szerződések esetén a belföldi gazdálkodó szervezet teljesítése eredményeként létrejövő árbevételt is;"
(2) Az R. 2. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"p) egyedi módozat: az a rövidlejáratú vagy közép- és hosszú lejáratú ügyletre vonatkozó biztosítási módozat, amely esetén a Mehib Zrt. kockázatviselése a biztosított vagy az exportirányú külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és az adós vagy megrendelő között létrejött egyetlen jogügyletből és az ezen jogügyletekhez kapcsolódóan a biztosított által nyújtott finanszírozásból eredő követelésre vagy követelésekre terjed ki;"
(3) Az R. 2. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"q) exportirányú külkereskedelmi szerződés:
qa) a belföldi gazdálkodó szervezet,
qb) a teljesítés helye szerinti ország joga szerint alapított gazdasági társaság vagy
qc) a qa) és qb) alpontban meghatározottak hiányában a nem a teljesítés helye szerinti országban bejegyzett gazdálkodó szervezet
által aláírt, a magyar származású export mértékét is tartalmazó érvényes szerződés."
(4) Az R. 2. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"u) forgalmi típusú módozat: az a rövidlejáratú ügyletekre vonatkozó biztosítási módozat, amely esetén a Mehib Zrt. kockázatviselése a biztosított vagy exportőr és az adós vagy megrendelő közötti exportirányú külkereskedelmi kapcsolat(ok)ból eredő követelésekre terjed ki;"
(5) Az R. 2. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"x) gazdálkodó szervezet: az Etv. 1. § (5a) bekezdés 3. pontjában meghatározott szervezet, ideértve a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetet is."
2. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Mehib Zrt. által biztosítható:)
"b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi szerződésből és hitelszerződésből származó követelés, ideértve az érdekeltség biztosítottól átvett áru külföldi adós részére történő továbbértékesítéséből, vagy az érdekeltség általi feldolgozását követő továbbértékesítéséből származó követelését is, feltéve, hogy a külkereskedelmi keretszerződés keretében teljesített export - a 7/A. §-ban foglalt kivétellel - megfelel a 7. § (1) bekezdésében vagy (7) bekezdésében előírt magyar hányadra vonatkozó előírásoknak;"
(2) Az R. 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Mehib Zrt. által biztosítható:)
"f) a 3. § b) és c) pontjában meghatározott hitelbiztosító biztosítási szerződése, amennyiben az a magyar áruk és a biztosítható szolgáltatások exportirányú külkereskedelmi szerződéséhez kapcsolódik (viszontbiztosítás), ide nem értve a 7/A. §-ban foglalt kivételt;"
3. § Az R. 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:)
"b) közép- és hosszú lejáratú ügyletre vonatkozó egyedi módozat esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, rövidlejáratú ügyletre vonatkozó egyedi módozat és forgalmi típusú módozat esetén az adós vagy kezese nem fizetése;"
4. § Az R. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Egyedi módozatú ügyletek esetén, amennyiben a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a 17/A. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában szereplő mentesülést vagy a 17/B. § (4) bekezdésében leírt kárfizetési halasztást, a biztosítási szerződés megkötésének további feltétele az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésére kötelezett személy kifejezett, írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a Mehib Zrt. a kárfizetést követően vele szemben megtérítési igényt érvényesít, ha a kár az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származik.
(3) Forgalmi típusú módozat keretében biztosított ügyletek esetén, amennyiben a 19. § szerinti általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a mentesülést arra az esetre, ha a kár az exportőr, illetve a szerződés teljesítésében részt vevők exportirányú külkereskedelmi szerződésben meghatározott kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséből ered, továbbá, ha nem tartalmazzák a 17/B. § (4) bekezdésében szereplő kárfizetési halasztást, a biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a szerződés teljesítésében részt vevőkkel megállapodást kössön a biztosítottnak kifizetett kártérítési összeg Mehib Zrt. részére történő megfizetésére vonatkozóan, arra az esetre, ha a kár az exportirányú külkereskedelmi szerződés nem szerződésszerű teljesítéséből ered."
5. § Az R. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6/A. § Hitelintézet által vállalt garancia biztosításánál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésére kötelezett a garancia jogalappal történő lehívása esetére hozzájáruljon ahhoz, hogy a Mehib Zrt. a biztosítottnak teljesített kárfizetést követően vele szemben megtérítési igényt érvényesít."
6. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Áruexport esetén)
"a) az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek keretében a Mehib Zrt. kockázatvállalása akkor terjedhet ki legfeljebb az OECD Megállapodásban foglalt mértékig (ideértve az idegen tartalmat és a helyi költséget), ha az exportirányú külkereskedelmi szerződésben az export szerződéses értékének legalább fele - a (7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén legalább 25%-a - magyar származásúnak minősül, amit a Mehib Zrt. a belső szabályzataiban előírt módon ellenőriz;"
(2) Az R. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Áruexport esetén)
"b) rövidlejáratú ügyletek tekintetében a Mehib Zrt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha az exportirányú külkereskedelmi szerződés keretében kiszállított áruk legalább fele - a (7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén legalább 25%-a - magyar származásúnak minősül, amely feltétel teljesülését a Mehib Zrt. belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőriz;"
(3) Az R. 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Áruexport esetén)
"c) az a) és b) pontban foglalt esetekben a részteljesítést elfogadottnak kell tekinteni, ha az áruexport részteljesítéskori tényleges magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben legkésőbb az adott részteljesítésre vonatkozó kockázatviselés megkezdése előtt meghatározott teljesítési ütemterv szerinti magyar hányadnak, azzal, hogy amennyiben a biztosítási kötvény nem tartalmazza az áruexport teljesítési ütemtervét, és az exportirányú külkereskedelmi szerződés keretében megvalósuló áruexport az e bekezdésben előírt magyar hányadot nem éri el, a Mehib Zrt. kockázatvállalása - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a tényleges magyar hányadra terjedhet ki;"
(4) Az R. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Áruexport esetén)
"e) ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján ugyanazon vevő részére azonos árumegnevezésű, vámtarifa számú és származási helyű áruk tekintetében több alkalommal teljesít áruexportot, az áruk magyar származásának igazolásához elegendő az első áruexport teljesítését követően az illetékes Kamara által kiállított és külön záradékkal ellátott származási bizonyítványt beszerezni és a Mehib Zrt. részére megküldeni; a záradékkal ellátott bizonyítvány az abban szereplő - az árumegnevezés, a vámtarifa szám és a származási hely tekintetében azonos - áru vonatkozásában ugyanazon vevő részére teljesített további áruexport tekintetében is megfelelően igazolja annak magyar származását;"
(5) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Mehib Zrt. kockázatvállalása szolgáltatásra e rendelet szerint akkor terjed ki, ha az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján a szolgáltatás teljesítésében résztvevő gazdálkodó szervezet belföldi székhellyel rendelkezik."
(6) Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések finanszírozási költségekkel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie. Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Mehib Zrt. által jóváhagyott eljárás alapján állít ki magyar hányad igazolást. Egynegyed résznél kisebb magyar hányad esetén a Mehib Zrt. kockázatvállalása a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjedhet ki. Amennyiben az exportirányú külkereskedelmi szerződés részteljesítést is lehetővé tesz, a részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben legkésőbb az adott részteljesítésre vonatkozó kockázatviselés megkezdése előtt meghatározott teljesítési ütemterv szerinti magyar hányadnak azzal, hogy amennyiben a biztosítási kötvény nem tartalmazza a teljesítési ütemtervet és az exportirányú külkereskedelmi szerződés keretében megvalósuló export az e bekezdésben - vagy a (7) bekezdés alkalmazása esetén az abban - előírt magyar hányadot nem éri el, a Mehib Zrt. kockázatvállalása csak a tényleges magyar hányadra terjedhet ki."
(7) Az R. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb magyar hányad esetén - amely azonban nem lehet kevesebb, mint az (1) és (3) bekezdésben meghatározott arány fele - a teljes hitelösszeg, illetve az exportirányú külkereskedelmi szerződés értéke abban az esetben biztosítható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik. A nemzeti érdekű fedezetnyújtást jelentő biztosítási ügylet jóváhagyása során a Mehib Zrt. az ügylet jellemzői közül a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés;
b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbővüléshez való hozzájárulás;
c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése;
d) a beszállítói lehetőségek kiterjesztése;
e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül és
f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erősítése."
(8) Az R. 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Amennyiben közép- és hosszú lejáratú ügyletek és az egyedi módozat keretében biztosított rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Zrt. több, egymással összefüggő exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan nyújt biztosítást, akkor az ebben a §-ban meghatározott feltételek a több, egymással összefüggő exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján teljesített valamennyi exportügyletre vetítve is teljesülhetnek."
7. § Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § A Kormány egyedi döntése alapján az exportirányú külkereskedelmi szerződésekhez kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdésében, (3)-(7) bekezdésében és (9) bekezdésében előírt magyar hányadra vonatkozó szabályoktól és a 7. § (2) bekezdésében, valamint a 2. § (1) bekezdés q) pontjában előírt feltételektől eltérően is meghatározhatja a biztosíthatósági feltételeket."
8. § (1) Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Mehib Zrt. által fizetendő kár összegéből a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke rövid lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítás esetén a kár összegének legalább 1%-a."
(2) Az R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Mehib Zrt. által fizetendő kár összegéből a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke a közép-és hosszú lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítás esetén a kár összegének legalább 5%-a, minden egyéb biztosításnál a kár összegének legalább 20%-a."
(3) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A közép- és hosszú lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítások esetén az (5) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb önrész alkalmazásakor a Mehib Zrt. köteles az ilyen esetre az Európai Unió jogszabályaiban előírt eljárásokat lefolytatni."
9. § Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége. A Mehib Zrt. nem ismerhet el olyan kárigényt, amely a teljes kárigény tényleges értékét, illetve a biztosítottnak az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy a hitelmegállapodás alapján járó összeget meghaladja, ide nem értve azokat az eseteket, amikor a 6. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a mentesülést arra az esetre, ha a kár az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevők szerződésben meghatározott kötelezettségeinek nem teljesítéséből vagy nem szerződésszerű teljesítéséből ered, továbbá ha nem tartalmazzák a 17/B. § (4) bekezdésében leírt kárfizetési halasztást."
10. § Az R. 17. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Mehib Zrt. jogosult
a) a teljes kárt a biztosított hitelszerződés, exportirányú külkereskedelmi szerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani és annak ütemezése szerint kifizetni, azzal, hogy ilyen esetben a kárfizetés összege maximum a biztosított hitelszerződés vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződés törlesztési ütemtervében - az egy összegű esedékessé válást megelőzően meghatározott - törlesztő részletek (tőke és esetleges ügyleti kamat) összege lehet,
b) a kár egyik részét egy összegben megállapítani és kifizetni, míg, a másik részét a biztosított hitelszerződés vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint - az a) pont szerinti módon - megállapítani és kifizetni, amennyiben a biztosított ügylet vagy a kárügy jellemzői azt indokolják, vagy
c) a teljes kárt egy összegben megfizetni.
(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglalt részletekben történő kárfizetés esetén az első kárfizetést a (2) bekezdésben foglaltak szerint, majd az első kárfizetést követően a Mehib Zrt. a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követő 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn. A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Mehib Zrt. a kár egy részének egyösszegben történő fizetését a (2) bekezdésben foglaltak szerint, míg a részleteket az eredeti esedékességek napját követő 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn. A (6) bekezdés c) pontja esetében a Mehib Zrt. a kárfizetést a (2) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti."
11. § Az R. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Közép- és hosszú lejáratú ügyletek és az egyedi módozat keretében biztosított rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Zrt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a biztosítónak tudomása volt arról, hogy az adatok valótlanok vagy megtévesztőek, vagy azok nem befolyásolják a biztosító által vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
b) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi, és
ba) ezzel ok-okozati összefüggésben következik be a biztosított kára,
bb) ennek következtében a biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg;
c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el;
d) a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be:
da) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,
db) olyan rendelkezés, előírás a biztosított exportirányú külkereskedelmi vagy hitelszerződésben vagy bármely, a Mehib Zrt. által előírt, a hitelintézet által vállalt garanciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított igényérvényesítési jogait olyan módon korlátozza, hogy a követelés érvényesítésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely peren kívüli, peres vagy nemperes eljárás megindítását kizárja, korlátozza, illetve amelynek eredményeképpen az adós vagy a biztosíték kötelezettje a tartozás megfizetése alól részben vagy egészben mentesül,
dc) a biztosítási szerződés megkötését követően a biztosított és az adós által létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza,
dd) szállítói hitel esetében a 6. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével az exportőr, az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók által a szerződésben meghatározott kötelezettségeiknek nem szerződésszerű teljesítése, feltéve, hogy ez nem az 5. § d)-j) pontjában meghatározott biztosítási események következménye."
12. § Az R. 17/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 17/A. §-ban foglalt közép- és hosszú lejáratú, valamint az egyedi módozat keretében biztosított rövidlejáratú ügyletek és az e §-ban foglalt forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetében, ha az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Mehib Zrt. a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével a vitatott összeg vonatkozásában mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát az exportirányú külkereskedelmi szerződésben vagy a hitelmegállapodásban kikötött választottbíróság, ezek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. A Mehib Zrt. a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíti."
13. § Az R. 18. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, a költségek és a kármegtérülések biztosító és biztosított közötti megosztására és elszámolására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:)
"b) egyedi ügyletek - ideértve az egyedi módozat keretében biztosított rövidlejáratú ügyleteket is - és egyéb módozatok esetén a kármegtérülést, valamint az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott költségeket és ráfordításokat a biztosított és a Mehib Zrt. abban az esetben köteles egymással a biztosított és nem biztosított hányad arányában elszámolni, ha a Mehib Zrt. és a biztosított egy jogi eljárás keretében érvényesítik mind a biztosított, mind a nem biztosított követelésüket az adóssal szemben, ezzel együtt, amennyiben a Mehib Zrt. és a biztosított nem egy eljárás keretében érvényesítik a biztosított és nem biztosított követelést, úgy
ba) abban az esetben, ha a nem biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a biztosított követelés esedékessége, a megtérülést az adós rendelkezései szerint, ennek hiányában pedig először a nem biztosított követelésre kell elszámolni,
bb) ha a biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a nem biztosított követelés esedékessége, úgy a megtérülést először a biztosított követelésre kell elszámolni,
bc) ha a biztosított és nem biztosított követelés egy időben esedékes, úgy a kármegtérülést a biztosított és nem biztosított hányad arányában kell megosztani;"
14. § Az R. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles)
"b) a biztosított követelés - a forgalmi típusú módozatok és az egyedi módozat keretében biztosított rövidlejáratú ügyleteket esetén pedig a nem biztosított követelés tekintetében is - a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Mehib Zrt. írásbeli hozzájárulását beszerezni, valamint a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib Zrt.-t;"
15. § (1) Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítási szerződésben előírtak szerint a biztosítóval a követelés átruházásával kapcsolatban megállapodást kötni, amely a kárfizetéssel egyidejűleg lép hatályba, és amely alapján köteles az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését annak járulékaival együtt - a kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig - a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Zrt.-re mint az állam megbízottjára engedményezni. Az átruházási kötelezettség - a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl -kiterjed a kárigény-bejelentés összegéből a biztosítási szerződés rendelkezései szerint levont biztosított követelésekre is. A biztosított az átruházási kötelezettsége keretében az e bekezdésben foglaltakon túl köteles a biztosított ügylettel kapcsolatos biztosítékait az átruházott követelés összegének erejéig a Mehib Zrt.-re átruházni. A biztosított köteles
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni,
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Zrt.-hez eljuttatni - amennyiben ezekre a Mehib Zrt. az átruházási kötelezettsége keretében írásban utasítja -, továbbá
c) a Mehib Zrt. által kért nyilatkozatokat megtenni."
(2) Az R. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A biztosított átutalási kötelezettsége keretében köteles a kárfizetést követően az adóssal szemben fennálló követelésekhez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Mehib Zrt.-nek azonnal átutalni, beleértve a 18. § (4)-(5) bekezdésében foglalt arányos elszámolás alapján a biztosítót megillető összegeket is."
16. § Az R. a következő 25. §-sal egészül ki:
"25. § E rendeletnek a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 630/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR2.) 10. §-ával megállapított 17. § (6) és (7) bekezdését a MódR2. hatálybalépését megelőzően a Mehib Zrt. által megkötött viszontbiztosítási és biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell."
17. § Az R.
a) 7. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1)-(3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) és (3) bekezdésben" szöveg,
b) 7. § (7) bekezdés e) pontjában az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
c) 8. § (3) bekezdésében a "2 000 000" szövegrész helyébe a "2 500 000" szöveg,
d) 11. § (1) bekezdésében a "kötvényben" szövegrész helyébe a "biztosítási szerződésben" szöveg,
e) 12. § (3) bekezdésében a "90%" szövegrész helyébe a "legalább 90%" szöveg,
f) 12. § (5) és (7) bekezdésében, 13. § (5) és (7) bekezdésében a "biztosító" szövegrészek helyébe a "Mehib Zrt." szöveg és
g) 18. § (5) bekezdés c) pontjában a "szerződésfinanszírozásra" szövegrész helyébe a "szerződés finanszírozására" szöveg
lép.
18. § Hatályát veszti az R.
a) 2. § (1) bekezdés h) pontjában az "Etv.1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkező árbevételt, exportárbevételt, valamint a 7. § (11) bekezdések vonatkozásában" szövegrész,
b) 2. § (1) bekezdés o) pontja,
c) 2. § (1) bekezdés p) pontjában és a 3. § aa) pontjában a "belföldi" szövegrész,
d) 2. § (1) bekezdés v) pontjában a "z) o), q), r)" szövegrész,
e) 4. § (1) bekezdés h), i), j) és k) pontja,
f) 5. § n) pontja,
g) 7. § (4) bekezdés a) pontjában az "a Mehib Zrt. kockázatvállalását nem jelentő" szövegrész,
h) 7. § (10) és (11) bekezdése,
i) 9. § (2) bekezdés c) pontja.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök